A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI … · toxikológia, a parazitológia, a belgyógyászat, a sebészet, a halbetegségek, a méhek betegségei, az állatorvosi ökonómia

A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2000. szeptember

I. PREAMBULUM

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyetem jogállása 2. Az egyetem feladatai 3. Az egyetem gazdálkodása 4. Az egyetem felügyelete 5. Egyetemi címek és kitüntetések

III. AZ EGYETEMI OKTATÓK, KUTATÓK, HALLGATÓK ÉS ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA

A. Oktatók és kutatók a/ Az oktatók jogai és kötelességei b/ A kutatók jogai és kötelességei

B. Hallgatók a/ A hallgatók jogai és kötelezettségei b/ A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelõssége, a hallgatót ért kár megtérítése

C. Szakalkalmazottak, igazgatási és gazdasági alkalmazottak D. Közös jogok és kötelezettségek

IV. AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE

A. Az egyetem szervezete és irányítása 1. Az egyetem szervezete 2. Az egyetem vezetõi, vezetõ testületei 3. Az Egyetemi Tanács 4. Az egyetem bizottságai, valamint más irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei

a/ Az Egyetemi Tanács bizottságai b/ Az egyetem operatív irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei A Vezetõi Kollégium Az Egyetemi Doktori Tanács Az Egyetemi Habilitációs Bizottság Az Egyetemi Oktatási és Kutatási Ellenõrzõ Bizottság Az Egyetemi Kollégiumi Bizottság Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság Az Egyetemi Társadalmi Tanács c/ A rektor tanácsadó bizottságai, a rektori tanácsadók és a rektori megbízottak d/ Az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldöttértekezlet e/ Az Egyetemi Professzorok Fóruma

5. Az egyetem vezetõi a/ Az egyetem rektora b/ A rektorhelyettesek

B. Az egyetemi és fõiskolai karok l. A karok szervezete 2. A karok vezetése 3. A kari tanács 4. A kar egyéb testületei 5. A kari oktatói kutatói értekezlet 6. A Kari összdolgozói értekezlet 7. A kar vezetõi

a/ A dékán, a fõigazgató b/ A dékánhelyettes, a fõigazgató helyettes, a kari gazdasági igazgató

http://www.szie.hu/egyetemrol/szabalyzat/szmsz_2000.html#_Toc8704

















































C. Kari oktatási szervezeti egységek 1. Oktatási szervezeti egységek szervezete 2. Felsõfokú képzést végzõ intézetek 3. Az oktatási szervezeti egységek vezetése 4. Az intézeti (tanszéki) tanács 5. Az intézeti (tanszéki) oktatói kutatói értekezlet 6. Az intézet (tanszék) vezetõi

a/ Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) b/ Az intézeti igazgató helyettes (tanszékvezetõ helyettes)

7. Az intézeti tanszék szervezete 8. Az intézeti tanszék vezetése

a/ A testületi vezetés b/ Egyéni vezetõk

9. A kihelyezett oktatási szervezeti egységek D. Az egyetemen mûködõ kutató (kísérleti) intézetek, oktató klinikák, laboratóriumok, állomások, csoportok E. Az egyetem központi szervezeti egységei

1. A Fõtitkári Hivatal Az egyetemi fõtitkár

2. A Gazdasági Fõigazgatói Hivatal A gazdasági fõigazgató Az egyetem területi, kari és intézeti gazdasági szervezeti egységei

3. A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal 4. Az Informatikai Hivatal 5. Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ 6. Idegennyelvi Intézet 7. Sport Intézet 8. A központi szervezeti egységek szabályzatai

F. Az Egyetemi Könyvtár G. A Területi irodák

1. A területi iroda jogállása és feladatai 2. A területi iroda vezetése

G. A karok igazgatási, gazdasági, belsõ ellenõrzési és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetei

1. Kari igazgatási szervezetek 2. A kari belsõ ellenõrzés 3. A kari oktatási és kutatási szolgáltatási feladatokat ellátó szervezeti egységek

H. A karok és a területi irodák jogi képviselete

V. AZ EGYETEMI, A KARI, AZ INTÉZETI ÉS AZ ÖNÁLLÓ OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK TANÁCSAINAK LÉTREHOZÁSA ÉS MÛKÖDÉSE

A. A különbözõ tanácsokba és egyéb testületekbe történõ választás szabályai 1. Általános rendelkezések 2. A választások felügyelete 3. A szavazás lebonyolítása és értékelése 4. Az Egyetemi Tanács nem oktató kutató közalkalmazott tagjának megválasztása 4. A különbözõ szintû tanácsok bizottságainak létrehozása

B. A különbözõ szintû tanácsok tagjainak jogállása 1. A testületi tagság idõtartama 2. A tanácstagok kötelességei és jogai

C. A különbözõ szintû tanácsok mûködésének általános szabályai 1. A testületek összehívása




















































2. A testületek tisztségviselõi 3. A testületi tanácskozás alapvetõ szabályai 4. A testületi ülések nyilvánossága 5. A határozathozatal 6. A testületi ülések dokumentálása

D. Az egyetem, a karok (intézetek) és az oktatási szervezeti egységek vezetõinek megbízása 1. Általános rendelkezések 2. A testületi eljárás szabályai 3. A vezetõi megbízás megszûnése

VI. AZ EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTETÉS FÓRUMAI

A. Az egyetemi érdekegyeztetés jogállása és mûködése B. Az egyetemi érdekegyeztetés tárgya C. Az egyetemi érdekegyeztetés szervezete és mûködése

VII. AZ EGYETEMEN MÛKÖDÕ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK

A. Dolgozói érdekvédelmi szervezetek (szakszervezetek) B. A Közalkalmazotti Tanács C. A hallgatói önkormányzat

VIII. JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK

a/ Általános rendelkezések b/ Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása

IX. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. A mûködés átmeneti törvényi szabályai 2. Egyetemi szabályzatok, egyetemi és kari utasítások kiadása, alkalmazása

X. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Vegyes rendelkezések 2. Záró rendelkezések

XI. MELLÉKLETEK

I. PREAMBULUM(1) Jogelõd intézményeiket is figyelembe véve, a 214 éves Állatorvostudományi Egyetem, a 80 éves Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, a 147 éves Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a 83 éves Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola és a 120 éves Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola

• saját és a magyar felsõoktatás hagyományaira valamint az Európai Egyetemek Magna Chartájában lefektetett elvekre alapozva,

• intézményeik autonómiájából fakadó közös elhatározásuk alapján,

• összhangban a magyar felsõoktatás általános fejlesztését és az intézményhálózat átalakítását szolgáló törekvésekkel és törvényi elõírásokkal,

• intézményeik integrációjának megvalósítására,

• az európai környezetbe illeszkedõ magyar állam megalapításának, elsõ királya koronázásának 1000. évfordulójára emlékezve, az alapító felsõoktatási intézmények




























jogutódjaként létrehozzák,

a SZENT ISTVÁN EGYETEMET,GÖDÖLLÕ székhellyel.

(2) A Szent István Egyetem rendeltetése, hogy

• az alapításakor megjelölt, majd folyamatos fejlõdésével egyre bõvülõ tudomány - és szakterületeken - kutatási tevékenysége révén hozza létre, õrizze meg és fejlessze a tudományos szakismerteket, felsõoktatási tevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövõ értelmiségi generációja számára;

• az általa mûvelt szakterületeken segítse elõ a humán erõforrások fejlõdését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását;

• a legkorszerûbb ismeretek és módszerek alkalmazásával megkülönböztetett feladatának tekintse a vidék fejlesztését, a vidék számára szükséges szakemberek képzését.

(3) A Szent István Egyetem, mint autonóm felsõoktatási intézmény az elõzõek szerinti általános küldetésén belül a következõ célokat, feladatokat és kötelezettségeket valósítja meg:

(a) az egyetemi és fõiskolai karok szakmailag és tudományosan jól felkészült oktatói és kutatói a korszerûsített képzési rendszer, a szakok, a szakirányok, a tantárgyi programok és oktatási módszerek alkalmazásával biztosítják, hogy a hallgatók elõképzettségüknek és képességeiknek, valamint szûkebb érdeklõdési körüknek megfelelõen magas szinten sajátíthassák el az új ismerteket;

(b) az egyetem tudományos és szakmai környezetével lehetõvé teszi, hogy hallgatói minél jobban megismerjék a választott szakterületek tudományos fejlõdésének és gyakorlatának alapismerteit, s végzésüket követõen minél elõbb a társadalom alkotó értelmiségi tagjaivá váljanak;

(c) az egyetem öntevékeny képzési, kutatási és szakmai tanácsadó alaptevékenységének integrált megvalósításával mindenkor a tágabb értelemben vett társa dalmi igényeket, ezen belül is az agrártársadalom és a magyar vidék általános, valamint az egyetem karait és intézményeit övezõ régiók tényleges gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális igényeit elégíti ki, megvalósítva azt a célt is, hogy az egyetem az általa oktatott szakterületek kutatási központja legyen;

(d) az egyetem meghatározó szerepet kíván betölteni a szakmai továbbképzésben is, ezen belül a szakirányú továbbképzés, a második alapképzés, és a tanfolyamos továbbképzés területén;

(e) az egyetem a szakmailag érintett karok és oktatási szervezeti egységek korábbi tevékenységére alapozottan sajátos feladatának tekinti a települések értelmiség képzését, a települések, építészeti, kulturális színvonalának növelését és a polgárosodás elõsegítését;

(f) az egyetem képzési és tudományos kutatási tevékenységét elsõsorban a természet - és környezettudományok, az alap, alapozó fejlesztési - és alkalmazott agrár - és mûszaki tudományok, az állatorvos - és élelmiszertudományok, kertészettudomány, az alkalmazott közgazdaságtudomány, valamint a neveléstudomány és társadalomtudományok területén fejti ki;

(g) az egyetem karai - a munkaerõ - piaci igények kielégítése és a

felsõoktatási képzési kínálat növelése érdekében - a jövõben is folyamatosan bõvíteni kívánják a szakok és szakirányok körét, a karok közötti átoktatás, áthallgatás és a kiegészítõ képzés meglévõ formáit és fokozni a képzési rendszerek rugalmasságát;

(h) az egyetem az igényeket mind jobban figyelembe vevõ tantárgy és szakirány választást és a karok közötti áthallgatást elõsegítõ, a kredit rendszerre alapozott képzési követelmények alkalmazását valamennyi karára kiterjeszti és a hatályos jogszabály alapján azt valamennyi karon kizárólagossá teszi;

(i) az egyetem karai, amelyek fontos szerepet töltenek be a felsõoktatási felvételi elõkészítõ képzés mûködtetésében, a jövõben tovább fejlesztik a diplomát nem nyújtó képzési formákat;

(j) az egyetem a felsõoktatás és kutatás legfontosabb területein - a tudomány és a technológia, a menedzsment és a kommunikáció, az informatika és az információs rendszerek, a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlesztés tekintetében - teljes körû alkalmazásra törekszik.

(4) A Szent István Egyetem felvázolt tartalmi (képzési, tudományos kutatási és szakmai tanácsadási) feladatainak teljesítéséhez olyan szervezetet kell kialakítani, amely lehetõvé teszi az egységes elvek szerinti mûködését, az alábbiak figyelembevételével.

a. a karok autonómiája a központi irányítás és felügyelet mellett érvényesül; b. azokban az intézmény részekben, ahol egy kar látja el a képzési, a tudományos kutatási és

szolgáltatási feladatokat, a kar szervezete, azokon a telephelyeken pedig, ahol több kar is mûködik, a területi iroda biztosítja a képzés és kutatás gazdasági, mûszaki, informatikai és igazgatási feladatainak, illetve az ehhez szükséges szolgáltatásoknak a koordinált ellátását.

(5) A Szent István Egyetem a vidék fejlesztését fontos feladatának tekintõ felsõoktatási intézmény, amely rendkívül széles körû felsõfokú (egyetemi, fõiskolai) képzésre alapozottan, a mindenkori munkaerõ piaci igényeknek megfelelõen biztosítja a felsõoktatás kiszélesítésének alapvetõ feltételeit. Az egyetem, a karok együttmûködésére, valamint a vonatkozó tantervek és képzési programok rugalmas összehangolására alapozva, biztosítja a hallgatók intézményrendszeren belüli áthallgathatási lehetõséget.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK1. Az egyetem jogállása

1.§(1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: egyetem), mint a Magyar Köztársaság állami felsõoktatási intézménye - a felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.), az egyetem Alapító Okiratában és Szervezeti és Mûködési Szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat, illetve ESZMSZ) foglalt keretek között - szakmailag és gazdaságilag önálló, önkormányzattal rendelkezõ jogi személy, amelynek joga a szak , ill. tudományterületein az Ftv. ben meghatározott egyetemi és fõiskolai alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés folytatása, és a képzési követelményeket teljesítõk részére a törvényben megállapított oklevelek kiadása.

Az egyetem jogosult továbbá az Ftv. ben meghatározott akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés folytatására, és ezt a szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására.

(2)

Az egyetem székhelye: Gödöllõ

címe: 2103. Gödöllõ, Páter Károly utca 1.

rövidítése: SZIE

(3) Az egyetem körbélyegzõje: a Magyar Köztársaság címere, Szent István Egyetem, Gödöllõ körirattal, illetve az egyetem címere, a köriratban az elõzõ szöveggel. A körbélyegzõk használatát a hatályos jogszabályokat figyelembe véve az Egyetemi Tanács szabályozza.

2. §Az egyetem kötelékébe tartoznak:

(a) közalkalmazotti jogviszonyuk alapján az egyetem oktatói, tudományos kutatói, szakalkalmazottai, igazgatási, gazdasági és más beosztású közalkalmazottai;

(b) hallgatói jogviszonyuk alapján az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, fõiskolai és egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ hallgatók;

(c) a hazai vagy külföldi felsõoktatási intézményeknek az egyetemen szakmai gyakorlaton, illetve részképzésben részt vevõ hallgatói;

(d) egyetemi tevékenységük alapján:

• az egyetemi magántanárok, a címzetes egyetemi és fõiskolai tanárok, docensek, valamint azok, akik a jogelõd intézményekben címzetes oktatói címet kaptak;

• a hazai és külföldi meghívott (vendég) egyetemi és fõiskolai tanárok, valamint az óraadók;

• az egyetemen meghatározott idõre tanulmányúton lévõ vagy tudományos kutatómunkát folytató hazai és külföldi szakemberek,

• az egyetem által szervezett általános tovább, illetve átképzésben részt vevõk a képzés ideje alatt.

(e) egyetemi címük alapján:

• az egyetem, illetõleg a jogelõd intézmények tiszteletbeli doktorai; • azok akik részére a Egyetemi Tanács, illetõleg a jogelõd intézmény tanácsa

olyan elismerõ címet vagy kitüntetést adományoz vagy adományozott, amelynek az alapítólevele szerint az elismerés birtokosa az egyetem (fõiskola) kötelékébe tartozik.

2. Az egyetem feladatai3. §

(1) Az egyetem a felsõfokú szakemberképzésben, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bõvítésére és alkalmazására való felkészítésben, valamint az azt szolgáló tudományos kutatásban és szaktanácsadásban felmerülõ feladatait, a Magyar Köztársaság

Alkotmányával összhangban, az Ftv. rendelkezéseinek megfelelõen, illetve az egyetem alapítólevelében, jelen Szabályzatban és annak mellékleteiben meghatározott keretek között látja el.

(2) Az egyetem az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:

(a) egyetemi és fõiskolai alapképzést, szakirányú továbbképzést és doktori képzést folytat:

• az állatorvostudomány, ezen belül elsõsorban:

a kémia, a biológia, az állatanatómia és szövettan, az állatorvosi élettan, állatorvosi biokémia, az állattenyésztés és takarmányozástan, a laborállat tudomány, a mikrobiológia, a kórélettan, a kórbonctan, a gyógyszertan és toxikológia, a parazitológia, a belgyógyászat, a sebészet, a halbetegségek, a méhek betegségei, az állatorvosi ökonómia és management, az állatorvosi etikai, az állathigiénia, az állatorvosi szülészet és szaporodásbiológia, a kedvenc állatok betegségei, az igazságügyi állatorvostan, a járványtan, és az állategészségügyi igazgatás,

• a mezõgazdasági tudomány, ezen belül elsõsorban:

az általános növénytermesztés és az állattenyésztés, a talajtan, az agrokémia és a mezõgazdasági vízgazdálkodás, a növénynemesítés és a növénygenetika, a növénytermesztés és a növényvédelem, a takarmányozástan, az állattenyésztés és az állatgenetika, az állatélettan és az állathigiénia;

• a biológiai tudomány, ezen belül elsõsorban:

a növény és állat biotechnológia, a kémia és biokémia, a mikrobiológia és az ökológia;

• a mûszaki tudomány, ezen belül elsõsorban:

az általános gépészet, a mezõgépészet, az élelmiszeripari mérnöki tudományok, az agrárenergetika és a környezettechnika, az építészet, az építõmérnöki tudomány, a településtervezés és - fejlesztés, a mûszaki menedzsment, a tûzvédelem és katasztrófa elhárítás, a biztonságtechnika;

• az élelmiszertudomány, ezen belül elsõsorban:

élelmiszer feldolgozási technológiák, élelmiszerminõség, élelmiszer biotechnológia, folyamattervezés, élelmiszeripari menedzsment, valamint élelmiszeripari árutermelés és árufeldolgozás;

• a kertészettudomány, ezen belül szõlõ, gyümölcs , zöldség , gyógy

növény és dísznövénytermesztés, genetika és növénynemesítés, kertészeti növénytan és növényélettan, növényvédelem, talajtan és agrokémia, természetvédelem, környezet és ökológiai gazdálkodás, agrárinformatika, biotechnológia;

• a környezettudomány, ezen belül elsõsorban:

a vidéki környezet és tájgazdálkodás, a térségfejlesztés, az agrárökológia és az agrár környezetvédelem, a tájépítészet, tájvédelem, a településrendezés, a települési környezetvédelem, a területfejlesztés és területrendezés, természetvédelem, térinformatika;

• a közgazdasági tudomány, ezen belül elsõsorban:

az általános agrár közgazdaságtan, agrobiznisz, regionális gazdaságtan, a vállalatgazdaságtan, az üzemtan, a marketing, a menedzsment, továbbá a kereskedelmi és pénzügyi, a vállalkozásszervezõ közgazdászképzés, turizmus, idegenforgalom;

• a társadalomtudományokon belül:

a mérnöktanári és szakoktatói, továbbá az idegen nyelvi szakfordítói, a tanítói, a szociális és közmûvelõdési szakemberképzés, szociológia és a jövõben az idegennyelvi tanárképzés;

• a zoológia, ezen belül elsõsorban:

a kémia, a természeti értékeink, az összehasonlító állatszervezettan, a szövettan, az összehasonlító biokémia, a zootaxonómia, a növényszervezettan, a növényrendszertan és növényismeret, a populációgenetika, a környezetgazdálkodás, az evolúcióbiológia, a paleozoológia, a növényélettan, a molekuláris sejtbiológia, az ökológia, a viselkedésbiológia, a bioszisztematika, a mikrobiológia és immunológia, a zoonózisok, az összehasonlító állatélettan, a toxikológia, a szünbiológia, a természetvédelmi biológia, a viselkedésökológia, az ökológiai módszerek, a környe zetminõsítés, a hidrobiológia, a talajzoológia, a növényvédelmi állattan, a természet és állatvédelmi jog, a vadgazdálkodás, a vadászati alapismeretek, a vadonélõ állatok takarmányozása, az állatkertészeti ismeretek, a mikrobiológia, a járványtan,

• a tájépítészeti tudomány, ezen belül elsõsorban tájtervezés, tájvédelem,

kertépítészet, településrendezés, települési környezetvédelem, terület fejlesztés, területrendezés és természetvédelem.

• a fõiskolai alapképzésben: agrármenedzser, gazdálkodási, biztonságtechnikai mérnöki, élelmiszertechnológus mérnöki, építészmérnöki, építõmérnöki, gazdasági mérnöki, gépészmérnöki, humánerõforrás menedzser, kommunikációs technikai mérnöki, a kertészmérnöki, munkavállalási tanácsadó, mezõgazdasági mérnöki, mezõgazdasági gépészmérnöki, mûszaki menedzser, településmérnöki, tûzvédelmi mérnöki, vállalkozásszervezõ, pedagógus, szociálpeda gógus, könyvtáros, mûvelõdésszervezõ, pénzügy, idegenforgalom szakokon;

• a fõiskolai szakirányú továbbképzésben: az engedélyezett szakok képesítési követelményeiben meghatározott képzést folytat;

• az egyetemi alapképzésben: okleveles agrármérnöki, okleveles élelmiszermérnöki; okleveles gazdasági mérnöki, okleveles mezõgazdasági gépészmérnöki, okleveles gépészmérnöki; okleveles kertészmérnöki; okleveles környe zet gazdálkodási agrármérnöki, állatorvos doktori, alkalmazott zoológia, okleveles mérnöktanári és okleveles szakfordítói, okleveles táj és kertépítész -mérnöki, továbbá

• az egyetemi szakirányú továbbképzésben: az engedélyezett szakok képesítési követelményeiben meghatározott képzést folytat;

• a doktori képzésben: az állatorvostudományok, a biológia , a közgazdaság és a környezettudomány, a kertészeti tudományok, valamint a mezõgazdaság tudomány, az élelmiszertudomány és a mûszaki tudomány területein doktori fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás lefolytatására jogosult.

(b) az igényeknek és lehetõségeknek megfelelõen az Ftv. és a vonatkozó kormányrendelet

rendelkezései szerint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést folytathat, és errõl a szakképesítést igazoló bizonyítványt adhat ki,

(c) az egyetemi és fõiskolai karok, illetve más továbbképzéssel foglalkozó szervezeti egységek közremûködésével általános továbbképzést (átképzést) folytat és errõl megfelelõ bizonyítványt ad ki,

(d) a felsõfokú intézményekbe fel nem vett, ill. középiskolás hallgatók részére költségtérítéses felvételi elõkészítõ képzést szervezhet, és annak sikeres elvégzésérõl igazolást adhat ki,

(e) a Felsõoktatási Tudományos Tanács véleménye alapján, az oktatási miniszter engedélyével, az egyetem szervezetébe tartozó, a pedagógusképzés céljait szolgáló általános iskolai, szakközépiskolai és szakmunkásképzést, továbbá iskolarendszeren kívüli technikusképzést folytató közoktatási intézményeket is fenntarthat,

(f) felsõoktatási és az agrártudományi kutatóhálózat egyik intézményeként alap , alkalmazott és fejlesztõ kutatásokat végez az állatorvostudomány, az állategészségügy, az agrárgazdaság, a kertészetgazdaság és a vidékfejlesztés számos ágazatában, prioritást biztosítva elsõsorban az alábbi agrár , kertészeti és környezettudományi, építéstudományi, településtudományi, valamint az agrár mûszaki, társadalom és közgazdasági kutatási területeknek, így:

• az állategészségügy; • a biotechnológiai, a biokémia és a mikrobiológia; • az európai tanulmányok, a szociológia és humánmenedzsment; • az élelmiszergazdaság; • az élelmiszertudományok, a kiemelten minõségbiztosítás valamint a

technológiai, mûszaki eljárások fejlesztése; • a fenntartható termelési technológiák fejlesztése; • a környezet és a tájgazdálkodás, a térségfejlesztés, a környezettechnika; • a mezõgépészet, az élelmiszeripari gépészet, az energetika és kommunális

gépészet; • a növényegészségügy; • a növénynemesítési, a növénytermesztés, a kertészeti termesztés és az

állattenyésztés; • az ökológia, a talajtan, a kémia és a vízgazdálkodás; • a tájépítészet, a területrendezés, a területi tervezés, településépítészet, • a vállalatgazdaságtan, az üzemtan, a marketing és a szaktanácsadás

témaköröknek. • alkalmazott zoológia,

(g) egyetemi és fõiskolai karainak, valamint oktatási és kutatási szervezeti egységeinek közremûködése útján - az Ftv. és más vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül - költségtérítéses szolgáltatásként, illetõleg vállalkozási tevékenységként

• az államilag finanszírozott alapfeladatokon túl is folytathat felsõfokú szakemberképzést;

• iskola rendszeren kívüli szakképzést végezhet,

• külsõ megbízók, megrendelõk számára oktatási, kutatási, fejlesztõ szaktanácsadói, szolgáltatói és egyéb feladatokat láthat el;

• az egyetem állatorvos , agrár és kertészeti tudományokat mûvelõ karai résztvesznek a növényi és állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységben és annak fejlesztésében, az Állatorvos tudományi Kar klinikái a képzési, kutatási és szaktanácsadási tevékenységük mellett, vállalkozási formában, rendszeres állatgyógyászati tevékenységet is folytatnak;

(h) az egyetem szervezetében mûködõ Igazságügyi Mezõgazdasági Szakértõi Bizottság és az Állatorvosi Igazságügyi Felülvizsgáló Bizottság, az Igazságügyi Minisztérium és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt az erre vonatkozó jogszabályok és a bizottság mûködési szabályzata szerint - az illetékes bíróság határozata alapján - ellátja a szakterület bírósági szakértõi véleményeinek felülvizsgálatát.

(3) Az egyetemen szerezhetõ képesítések felsorolását a Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az egyetem az Egyetemi Tanács jóváhagyásával, a hatályos jogszabályok és szükséges engedélyek alapján vehet részt alapítványokban, egyesületekben, közhasznú, illetve gazdasági társaságokban.

4. §(1) Az egyetemen az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben megszerezhetõ végzettséget, illetve szakképesítést a Kormány, illetve az oktatási miniszter által kiadott képesítési követelmények határozzák meg. A doktori képzés tartalmát az akkreditált programok, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit az egyetemi doktori szabályzat határozza meg.(8. melléklet).

(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, a képzés részletes szabályait a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyagot a tantárgyi programok határozzák meg.

(3) Az alapképzés és szakirányú továbbképzés és a doktori képzés nappali, levelezõ, esti és távoktatási tagozatokon folyik. Az oktatás általános nyelve a magyar, de az egyetem idegen nyelven is képezhet külföldi és magyar állampolgárságú hallgatókat külön meghatározott pénzügyi feltételek és szervezeti keretek között. Az egyetem tanulmányi és vizsgarendjét az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. (10. melléklet)

(4) Az egyetemi habilitációs eljárás rendjérõl és szabályairól az egyetemi habilitációs szabályzat rendelkezik. (7. melléklet)

5. §(1) Az egyetem az oktatók, kutatók és hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, támogatja azok feltételeinek megvalósítását, létrehozza a kutatás eszköztárát, fenntartja azt és biztosítja ennek hozzáférhetõségét. A tudományos kutatásról és az ezt szolgáló mûszerek és eszközök használatáról külön egyetemi szabályzat rendelkezik.

(2) Az egyetem kialakítja az oktatási, kutatási fejlesztési, szaktanácsadási, szolgáltató, illetve költségtérítéses és vállalkozási tevékenységének szervezeti , és gazdasági kereteit és szabályait.

(3) A 3.§ (2) bekezdésének (g) pontjában meghatározott költségtérítéses szolgáltatások és vállalkozási tevékenység igazgatási és gazdasági szabályairól az egyetem "költség térítéses szolgáltatásra" illetve "vállalkozási tevékenységre" vonatkozó szabályzatai rendelkeznek.

6. §(1) Az egyetem a 3.§. ban meghatározott feladatait az oktatók, a tudományos kutatók, a más beosztású közalkalmazottak és a hallgatók együttmûködésével valósítja meg.

(2) Az egyetem az évi költségvetésében meghatározott pénzügyi és az egyetemi szabályzatokban meghatározott egyéb feltételek szerint természetbeli és pénzbeli juttatásokkal, ösztöndíjakkal és más eszközökkel segíti a képzési és kutatási feladatok teljesítését.

3. Az egyetem gazdálkodása7.§

(1) Az egyetem önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, amely a 3. és 4. § okban meghatározott feladatainak ellátásához a következõ forrásokkal rendelkezik:

(a) a központi költségvetési támogatás,

(b) az államháztartás más alrendszereibõl származó források,

(c) az igénybe vett szolgáltatások díja, a hallgatói térítések, a tandíj és költségtérítés,

(d) az alap és a vállalkozási tevékenység bevétele,

(e) az adomány jellegû és más bevételek, továbbá az alapítványi források,

(f) az erre a célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül az egyetem javára tett alapítványi hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó és ingatlan vagyon (felajánlott vagyon),

(g) a szakképzési alapok.

(2) Az egyetem alapfeladatai állami finanszírozásának módját és mértékét az Ftv. nek a hallgatói , a képzési és a létesítmény fenntartási elõirányzatokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Az egyetem a mûködés és fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési elõirányzatként tervezi meg. Az ezekbõl a forrásokból történõ finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra és a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokat - az Ftv ben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni.

(4) A gazdálkodó egységek a rendelkezésükre bocsátott költségvetési elõirányzataikkal, - a jogszabályok, valamint az egyetem által meghatározott keretek között - az érintett szervezeti egység vezetõ testületének (kari tanács, intézeti tanács stb.) döntései alapján önállóan gazdálkodnak.

(5) Az egyetem, illetve karainak és más szervezeti egységeinek gazdálkodásáról az Egyetem Gazdálkodási Szabályzata rendelkezik.

4. Az egyetem felügyelete8. §

(1) A felsõoktatással kapcsolatos állami hatásköröket az egyetem felett a Magyar Köztársaság Alkotmányában, az Ftv. ben és végrehajtási rendelkezéseiben foglaltak szerint az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az oktatási miniszter gyakorolja.

(2) Az egyetem törvényességi felügyeletét az oktatási miniszter látja el. A miniszter felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy az egyetem szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, illetõleg döntései megfelelnek e a jogszabályoknak. Jogszabálysértés esetén a miniszter az Ftv. rendelkezései szerint jár el.

(3) Nem terjed ki a miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján

• munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának,

• külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Az oktatási miniszternek az (1) bekezdésben foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság elõtt megtámadhatók.

9. §(1) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazata tekintetében koordinálja és - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - finanszírozza az agrárfelsõoktatási intézményben folytatott:

a. ágazati kutató fejlesztõ tevékenységet, kivéve az Ftv. ben meghatározott kutatási elõirányzatot;

b. a gazdálkodást segítõ szaktanácsadási tevékenységet a gyakorlati képzési fázisokat és azok fejlesztését;

c. a növényi és állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését, a Mikroorganizmusok Nemzeti Gyûjteményének fenntartását és annak fejlesztését, génforrások fenntartását;

d. a vidék és területfejlesztési tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti koordináció és finanszírozás az egyetem oktatási kutatási autonómiáját nem sértheti. Az intézményi autonómia megsértése esetén az Ftv. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Az egyetem - rektorának képviselete révén - részt vesz a Magyar Rektori Konferencia munkájában. Megválasztás esetén az egyetem oktatói és kutatói részt vesznek a Felsõoktatási és Tudományos Tanács (FTT), valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tevékenységében. Az FTT be, illetve a MAB ba az egyetem képviselõit az Egyetemi Tanács delegálja.

5. Egyetemi címek és kitüntetések10. §

(1) Az Egyetemi Tanács a hatályos jogszabályok, illetve egyetemi szabályzatok alapján az egyetemi oktató és tudományos kutatómunkában részt vevõ, illetve az egyetem tudományterületeit kiemelkedõen mûvelõ, kiváló elméleti és gyakorlati eredményt elérõ hazai és külföldi szakembereknek, az egyetem volt vezetõ oktatóinak és kutatóinak, "tiszteletbeli (honoris causa) doktori", "Professor Emeritus", "egyetemi magántanári", ill. "címzetes fõiskolai tanár, továbbá egyetemi címként címzetes egyetemi tanári, egyetemi és fõiskolai docensi" címet adományozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címek adományozásának részletes szabályairól a következõ szabályzatok intézkednek:

a. a "tiszteletbeli (honoris causa) doktori" az egyetemi magántanári, címzetes egyetemi fõiskolai tanári, docensi cím esetében a 6. melléklet: Az egyetemi címek, az egyetemi és kitüntetések adományozásának, illetve az ezekre való javaslattétel egyetemi ügyrendje.

b. a "Professor Emeritus" cím esetében az adományozás feltételeire és rendjére vonatkozó egyetemi szabályzat (18.melléklet);

(3) Az illetékes kari tanács arany, gyémánt, vas, ill. rubin oklevelet adományozhat annak, aki az egyetem valamely karán, illetve jogelõdjeinél oklevelét sorrendben 50, 60, 65, ill. 70 éve szerezte meg, életében közmegbecsülésre méltó magatartást tanúsított, és így az egyetem, illetve a kar hírnevét öregbítette. A jubileumi diplomák adományozásának feltételeirõl a karok szabályzataiban kell rendelkezni.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései, valamint az adományozás egyetemi ügyrendjében meghatározott feltételek és eljárás szerint a közalkalmazottaknak az

Egyetemi Tanács "egyetemi fõtanácsos" és "egyetemi tanácsos", továbbá "egyetemi fõmunkatárs" és "egyetemi munkatárs", a kutatók részére "intézeti szenior" címet adományozhat.

(5) Az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok az egyetemen kívüli személyek, továbbá az oktatók, a kutatók, más beosztású egyetemi közalkalmazottak és a hallgatók tevékenységének elismerésére különféle kitüntetéseket (emlékérmek, érdemérmek, kitüntetõ címek stb.) is alapíthatnak. Ezek adományozásának feltételeirõl és rendjérõl a kitüntetés alapítólevelében kell intézkedni.

(6) Az egyetemi és állami kitüntetés adományozásának rendjét a Szabályzat 6. mellékletében megadott " Az egyetemi címek, az állami és egyetemi kitüntetések adományozásának, illetve az ezekre való javaslattétel egyetemi ügyrendje.


A. Oktatók és kutatók11. §

(1) Az egyetem képzési és kutatási feladatait az oktatók, a kutatók, predoktorok, posztdoktorok és az oktatómunkában, valamint a kutatómunkában résztvevõ hallgatók (demonstrátorok) látják el. Az oktatók elsõdlegesen a képzési tevékenységben vesznek részt, de alapfeladatuk a kutatómunka és szakmai tanácsadó tevékenység végzése is. Az egyetemen dolgozó kutatók tevékenységüket túlnyomórészt az egyetem által mûvelt kutatási fejlesztési témák és egyetemi kutatási programok kidolgozásában fejtik ki, de az oktatási szervezeti egységekben dolgozók részt vesznek, a kutatási szervezeti egységek kutatói pedig részt vehetnek az egyetem oktatási munkájában is.

(2) Az egyetem az oktatók, a kutatók és az (1) bekezdésben említett hallgatók számára biztosítja az oktatás és a tudományos kutatás szabadságát.

(3) Az egyetemen:

(a) az oktatók feladataikat: egyetemi, ill. fõiskolai tanári, docensi, adjunktusi, tanársegédi, nyelvtanári, testnevelõ, mûvésztanári, mérnöktanári és kollégiumi nevelõ tanári, továbbá; a tanárképzéshez kapcsolódó gyakorlóiskolában általános iskolai tanári beosztásban,

(b) a tudományos kutatók feladataikat: kutató professzori, tudományos tanácsadói, tudományos fõmunkatársi, munkatársi és segédmunkatársi beosztásban

látják el.

(4) Az egyetemen oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki:

(a) egyetemi oklevéllel, és fõiskolai tanársegédek esetében, kinevezésük elsõ szakaszában kivételesen fõiskolai oklevéllel rendelkezik;

(b) büntetlen elõéletû és cselekvõképes;

(c) megfelel az egyetem által a beosztásához elõírt oktatói és kutatói követelményeknek;

(d) általános emberi magatartása megfelel az egyetem polgáraitól elvárható követelményeknek.

(5) Az egyetemi és fõiskolai karokon oktatási feladatokat látnak el az egyetemi magántanárok, a címzetes egyetemi és fõiskolai tanárok és docensek, valamint megbízás alapján egyes oktatási feladatokat ellátó külsõ szakemberek (meghívott elõadók) is.

(6) Az illetékes kari (intézeti) tanács javaslatára és az Egyetemi Tanács egyetértése esetén nem magyar állampolgár is lehet oktató, ill. kutató, amennyiben a (4) bekezdésben, illetve az egyetem oktatói és kutatói követelményrendszerében foglaltaknak és a külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályok elõírásainak megfelel.

(7) Az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a fõiskolai tanári és docensi munkaköröket - a (8) bekezdésben közölt kivételtõl eltekintve - nyilvános pályázat útján kell betölteni. Az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere más oktatói, illetve kutatói álláshely betöltésénél is elõírhatja pályázat meghírdetését.

(8) Az Egyetemi Tanács javaslatára, amelyet az illetékes kari tanács elõterjesztésére alakít ki, egyetemi és fõiskolai tanári munkakör határozott idõre, meghívás alapján (pályázat nélkül) is betölthetõ (vendégprofesszor, vendégtanár). Az "oktatói kutatói követelményrendszer" ben meghatározott követelményeket azonban a meghívott oktatók tekintetében is értelemszerûen alkalmazni kell.

(9) Egyetemi és fõiskolai tanársegéd, ill. adjunktus kinevezése a Ftv. hatálybalépését (1993. szeptember 1.) követõen legfeljebb négy évre szólhat. A tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal megismételhetõ. A rendelkezés nem érinti a nem teljes munkaidõben foglalkoztatott, továbbá az Ftv. hatályba lépése elõtt kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de a dékánnak (fõigazgatónak) az Ftv. elõírása alapján kezdeményeznie kell annak határozott idejû közalkalmazotti jogviszonyra történõ - megegyezéssel való - átváltoztatását.

a/ Az oktatók jogai és kötelességei12. §

(1) Az oktatók jogai:

• a képesítési követelményeknek, az akkreditációnak és a tantervi elõírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelõen maga határozhatja meg az általa oktatott tananyagot, megválaszthatja az oktatási és képzési módszereket;

• a tantárgyak meghirdetésének az egyetemen alkalmazott rendjének megfelelõen a szakterületének megfelelõ képzési szakon, illetve szakirányon belül törzstárgyat, választható, ill. fakultatív tantárgyat vagy speciálkollégiumot hirdethet meg;

• az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezései szerint szabadon értékelheti a hallgatók tanulmányi munkáját és teljesítményét;

• véleményt nyilváníthat az egyetem oktatási programjairól, javaslatot tehet a tantervek, tantárgyi oktatási programok és az általa oktatott tananyag fejlesztésére, részt vehet az ez irányú kari, ill. egyetemi oktatásfejlesztési tevékenységben;

• a szakterületének megfelelõ tudományos alap és alapozó kutatást, ill. a tudományos kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását megalapozó fejlesztési tevékenységet végezhet;

• tudományos célú pályázatot nyújthat be, jogosult az általa kidolgozott találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeinek közzétételére;

• a szakterületével való kapcsolattartás érdekében szakképzettségének és gyakorlati ismereteinek megfelelõen - a hatályos jogszabályok szerint - szaktanácsadási tevékenységet folytat;

• tudományos kutatásainak folytatása, illetve egyéni tudományos továbbképzettségének elõsegítése érdekében részt vehet szakmai és nyelvi továbbképzésben, és az egyetem kollektív szerzõdésében, az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere, az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének rendje c. szabályzatban (4. melléklet), illetve a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében (5. melléklet) meghatározottak szerint ötévenként legfeljebb egy év idõtartamú oktatásmentes kutatási alkotói idõszak engedélyezhetõ részére;

(2) Az oktató kötelessége, hogy beosztásának és a munkaköri leírásában részletezett

kötelezettségeinek megfelelõen:

• a tantervek és oktatási programok által meghatározott kereteken belül részt vegyen az egyetemi oktatómunkában, így az általa meghirdetett, illetve reá bízott tantárgyak oktatási foglalkozásainak (elõadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban, a szükséges tananyagok (jegyzet, tankönyv és egyéb oktatási segédlet) összeállításában és fejlesztésében;

• a képzési és az ezzel összefüggõ számonkérési tevékenységében tartsa be az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseit;

• folytasson tudományos kutatómunkát;

• tartsa tiszteletben a hallgatók emberi méltóságát és jogait;

• mûködjön együtt a hallgatói közösségekkel és önkormányzati szervekkel;

• feleljen meg az értelmiségi hivatású személyektõl elvárható általános emberi követelményeknek;

• vegyen részt az intézményi, illetve kari közéletben;

• az (1) bekezdés nyolcadik francia bekezdésében meghatározott oktatásmentes, kutatási alkotóidõszak befejezése után a dékán, kari fõigazgató által meghatározott formában és körben számoljon be az egy év alatt végzett tevékenységérõl.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl:

• az egyetemi tanárok és habilitált egyetemi docensek felkérés esetén kötelesek részt venni a doktori képzés és a doktori fokozat odaítélésével kapcsolatos eljárásokban és a habilitációs eljárások lefolytatásában;

• az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek és a doktori fokozattal rendelkezõ fõiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében.

(4) A doktori képzésben részt vevõ hallgató oktatói feladatokat vállalhat. A hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatók jogai és terhelik az oktatók kötelességei, továbbá oktatómunkájáért a jogszabályban meghatározott külön díjazásban részesül.

b/ A kutatók jogai és kötelességei13. §

(1) A tudományos kutatók jogai, a hatályos jogszabályok és egyetemi (intézeti) szabályzatok szerint:

• javaslatot tehet kutatási témák, feladatok kidolgozására, tudományos kutatási pályázatok benyújtására, illetve ilyen pályázatot maga is benyújthat;

• a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatokon kívül az általa megválasztott kutatási feladatot önállóan kidolgozhatja, amennyiben a pénzügyi feltételek mindezt lehetõvé teszik;

• az általa mûvelt kutatási feladatok megoldása érdekében szabadon megválaszthatja az alkalmazott kutatási módszereket és eljárásokat;

• jogosult tudományos kutatási eredményeinek közzé tételére, kezdeményezheti azok gyakorlati hasznosítását, kérheti találmányainak szabadalmaztatását;

• véleményt nyilváníthat az egyetemi kutatási programokról, és javaslatot tehet az egyetem kutatási programjainak és feladatrendszerének kialakítására;

• szakmai tudományos továbbképzése, illetve tudományos fokozatának megszerzése érdekében az egyetem kollektív szerzõdésében, az egyetem oktatói kutatói követelményrendszerében, az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének ügyrendjében (4. melléklet) foglalt, illetve a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében (5. melléklet) rendelkezések szerint egyéni elbírálás alapján részére rendkívüli kutatási szabadság engedélyeztetõ;

• részt vehet a szakmai és nyelvi továbbképzésben;

• a hatályos jogszabályok szerint részt vehet a szakképzettségének megfelelõ gyakorlati és szaktanácsadási tevékenységben.

(2) A kutató kötelessége, hogy

• az illetékes oktatási , illetve kutatás szervezési egység vezetõjének rendelkezése szerint, beosztásának és a munkaköri leírásában részletezett kötelezettségének megfelelõen vegyen részt az oktatásban, elõadások tartásában, szemináriumok, gyakorlatok vezetésében és a vizsgáztatásában;

• az (1) bekezdés hatodik francia bekezdésében meghatározott rendkívüli, kutatási szabadság esetén, az ez alatt végzett munkáról és elért eredményekrõl az engedélyezõ által elõírtak szerint beszámoljon.

(3) Az oktatási feladatot ellátó kutatót oktatómunkájának végzése folyamán megilletik, illetve terhelik mindazok a jogok, illetve kötelezettségek, amelyek a oktatókra vonatkoznak.

B. Hallgatók14. §

(1) Az egyetem hallgatója - függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi - az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben (a továbbiakban: felsõfokú szakképzés), az alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ magyar vagy külföldi állampolgárságú személy, akit az egyetem valamelyik egyetemi vagy fõiskolai karára felvettek.

(2) A hallgató az egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetve az oklevél kiállításának, a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésének, az egyetemrõl történõ elbocsátásának vagy az egyetemrõl való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésének napjáig tart.

(3) A hallgatói jogviszony szünetel, ha a hallgató

• évhalasztásra vagy évkihagyásra kapott engedélyt, vagy az oktatási idõszak (pl. félév) megismétlésére kötelezték;

• a tanulmányok folytatásáról meghatározott idõre eltiltották;

• a tanulmányok folytatására nem iratkozott be.

Amennyiben a hallgatói jogviszony több mint két éve szünetel, a hallgatót törölni kell a névsorból, hacsak a hallgató írásbeli kérelmére a dékán, kari fõigazgató nem engedélyezte a törlés mellõzését.

(4) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek jogszabályok, illetve egyetemi szabályzatok rendelkezése szerint a hallgatói jogviszony megszûnése után, illetve annak szüneteltetése alatt is megilletik a hallgatót, de ezen idõszak alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthetõ. Ezekrõl a jogosultságokról, azok jellegétõl függõen az egyetem felvételi szabályzata (9. melléklet) az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata (10. melléklet),

a hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról rendelkezõ szabályzat (11. melléklet), a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (12. melléklet) és ezek kari végrehajtási szabályzatai valamint a kollégiumok szervezeti és mûködési szabályzatai rendelkeznek.

(5) Az egyetemen a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból származóan - egyéni és a hallgatói önkormányzat útján kollektív jogokat gyakorolnak. A hallgatói jogok gyakorlásáról az egyetemi és kari szabályzatok, valamint az egyetemi hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata rendelkezik.

15. §(1) A hallgató részére a vonatkozó kormányrendeletben és oktatási miniszteri rendeletben és egyetemi (kari) szabályzatban meghatározottak szerint diákigazolványt kell kiállítani.

(2) A diákigazolvány olyan közokirat, amely jogszabályban, illetve egyetemi (kari) szabályzatban meghatározott

• kedvezmények igénybevételére jogosít,

• jogok érvényesítését biztosítja,

• információk tárolását szolgálja.

(3) A diákigazolványok egyetemi ügyintézésérõl és ügyvitelérõl az erre vonatkozó rektori utasítás rendelkezik.

a/ A hallgatók jogai és kötelezettségei16. §

(1) A hallgató joga különösen, hogy

• vonatkozó felvételi szabályok és tantervek elõírásait követve a kart, a képzési szakot, szakirányt, a választható tantárgyakat, az azonos tárgykörökbõl párhuzamos meghirdetett törzs , illetve választható tantárgyak esetén, a tanulmányi követelmények elõírásain belül az oktatókat, illetve a párhuzamosan meghirdetett elõadásokat, szemináriumokat és gyakorlatokat szabadon megválaszthassa;

• a jogszabályok és egyetemi szabályzatok keretei között az intézményben rendelkezésre álló eszközöket és az intézmény létesítményeit (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidõ, egészségügyi és egyéb létesítmények) és más, a hallgatók értelmiségi létre való felkészítésében szerepet játszó szolgáltatásokat igénybe vehesse, továbbá, hogy mindezekrõl tájékoztatást kapjon;

• a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzat szerint a kedvezményes hallgatói szolgáltatásokat igénybe vehesse, és a hallgatói juttatásokban, ill. kedvezményekben részesülhessen;

• az adott képzési szintre és szakra vonatkozó képzési követelmények, továbbá az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata, valamint más, a képzést érintõ szabályzatok szerinti részt vehessen az egyetem más karain, szakjain, illetve egyéb hazai és külföldi felsõoktatási intézményekben a párhuzamos, illetve részképzésben, megfelelõ tanulmányi eredmény esetén kérhesse tanulmányainak egyéni tanulmányi rend szerinti folytatását;

• az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérhesse átvételét más oktatási intézménybe, karra, tagozatra vagy szakra;

• a tanulmányi ideje alatt - tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését nem akadályozva - a jogszabályban meghatározott módon munkavégzésre irányuló, megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyt létesíthessen, tanulmányi szerzõdést köthessen;

• alanyi jogon részt vegyen a hallgatói önkormányzati szerveknek az egyetemen belüli és kívüli tevékenységében, választó és választható legyen a hallgatói önkormányzat testületeibe, tisztségeire;

• részt vehessen a tudományos és más diákkörök, egyesületek munkájában, az egyetemen belüli és kívüli szakmai, kulturális, sport és más egyesületek, szakkörök és klubok, valamint hasonló szervezetek alapításában és ezek tisztségeinek betöltésében;

• véleményt nyilvánítson az egyetemi oktatók munkájáról, és javaslatot tegyen az egyetemi oktatás javítására;

• az Ftv. és végrehajtási rendeletei, valamint a vonatkozó egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a személyét érintõ döntésekkel szemben, szükség esetén, jogorvoslati lehetõséggel éljen;

• a hallgatói önkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a Szabályzatban és más egyetemi (kari) szabályzatokban meghatározottak szerint kérhesse az õt ért sérelem orvoslását;

• hogy a szakmai gyakorlati képzés keretében, amennyiben abban munkavállalóként vesz részt, megillessék mindazon jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére;

• az egyetemi (kari) könyvtárban, kari hivatalban, a kollégiumokban, illetõleg az informatikai hálózaton keresztül megismerhesse az egyetem és karának tanulmányi és vizsga, felvételi , fegyelmi és kártérítési , baleset és munkavédelmi, az oktatók hallgatói véleményezésére vonatkozó szabályzatait, valamint a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatát, az intézményben gyakorolható egyéni és kollektív jogait.

(2) A hallgató a tanszékvezetõ (intézeti igazgató), illetve a tantárgyfelelõs oktató (kutatási témavezetõ) által megadott feltételek szerint részt vehet a tanszék (intézet) oktató , kutató és szaktanácsadó munkájában.

(3) A hallgató kötelessége, hogy:

• eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, a képzési követelmények, tantervek elõírásai szerint vegyen részt a tanulmányi foglalkozásokon;

• tartsa meg az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatának és más, a hallgatókra vonatkozó egyetemi szabályzatoknak a rendelkezéseit;

• segítse elõ az egyetem általános céljainak és feladatainak teljesítését, õrizze meg és gyarapítsa az egyetem hagyományait;

• tartsa tiszteletben az egyetem oktatóinak, kutatóinak és más közalkalmazottainak, valamint hallgatótársainak emberi méltóságát és jogait;

• az egyetem által elõírt módon és biztosított feltételek mellett sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védõ ismereteket, tartsa be a munkavédelmi szabályokat.

(4) A hallgatók a vonatkozó jogszabályok és egyetemi (kari) szabályzatok rendelkezései szerint fizetnek tandíjat és egyéb díjakat.

b/ A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelõssége, a hallgatót ért kár megtérítése17. §

(1) A hallgató, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - kivéve, ha ehhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fûz hátrányos következményeket - fegyelmi vétséget követ el.

(2) A hallgató kártérítési felelõsséggel tartozik, ha tanulmányai végzése során azokkal összefüggésben az egyetemnek, a kollégiumnak, illetve a gyakorlati oktatásban a foglalkoztatónak jogellenesen és vétkesen kárt okoz. Nem szükséges a vétkesség megléte a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetekben.

(3) Ha a hallgatót a tanulmányai folytatása, illetve a gyakorlati oktatás során kár éri, akkor ezt az egyetem, illetve a foglalkoztató köteles megtéríteni, kivéve, ha ezt az egyetem, illetve a foglalkoztató mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok, illetve a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) A hallgatók elleni fegyelmi és kártérítési eljárás részletes szabályairól, beleértve a hallgatót ért kár megtérítését is, az egyetem hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzata (12. melléklet) rendelkezik.

C. Szakalkalmazottak, igazgatási és gazdasági alkalmazottak18. §

(1) Az egyetem oktatási, kutatási, szaktanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásában, az ehhez szükséges szakmai, igazgatási, gazdasági, mûszaki és egyéb feltételek biztosításában

a) könyvtáros és más közmûvelõdési szakalkalmazott;

b) ügyvivõ szakértõ;

c) tanszéki mérnök tanszéki vegyész, klinikus állatorvos;

d) gazdasági, mûszaki, igazgatási ügyintézõ;

e) ügyviteli alkalmazott;

f) technikus, laboráns és

g) mûszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás és kisegítõ alkalmazott.

munkakörökben dolgozó közalkalmazottak mûködnek közre.

(2) Az egyetemen betölthetõ, az (1) bekezdésben meghatározott csoportokba besorolható közalkalmazotti munkaköröket és az ehhez megkövetelt iskolai, és különleges végzettséget, az egyetemi kollektív szerzõdésben, illetõleg annak mellékletében kell felsorolni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt közalkalmazottak jogaikat és kötelezettségeiket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az Ftv., a Szabályzat és az egyetemi kollektív szerzõdés rendelkezései szerint gyakorolják.

D. Közös jogok és kötelezettségek19. §

(1) Az oktatók, kutatók és más közalkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos alapvetõ rendelkezéseket és eljárásokat, a velük szemben támasztott munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét részleteiben a közalkalmazottakról szóló törvény, annak végrehajtási rendeletei, a Munka Törvénykönyve, az Ftv., a Szabályzat, az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere, és az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének ügyrendje, az egyetemi kollektív szerzõdés és a munkáltatói jogok gyakorlása egyetemi ügyrendje tartalmazzák. A munkaviszonyt érintõ fontosabb jogszabályok felsorolását a munkáltatói jogok gyakorlása egyetemi ügyrendje (5. melléklet)

tartalmazza.

(2) Az egyetemnek az az oktatója, kutatója aki az egyetemi oktatói és kutatói követelményrendszer elõírásait nem teljesíti, munkakörének ellátására alkalmatlannak minõsíthetõ.

(3) Az egyetem oktatóinak, kutatóinak, hallgatóinak és más egyetemi közalkalmazottainak kötelessége a jogszabályok és egyetemi szabályzatok megtartása, a rájuk bízott vagy általuk használt eszközök védelme és rendeltetésszerû használata, továbbá, hogy az egyetemen belül és azon kívül tanúsítsanak olyan magatartást, amely hozzájárul az egyetem jó hírnevének kialakításához, megõrzéséhez és növeléséhez.

20.§(1) Az egyetem minden oktatójának, kutatójának, hallgatójának és más beosztású közalkalmazottjának joga, hogy

• javaslatot tegyen az egyetem (kar, intézet, tanszék stb.) tevékenységével, helyzetével kapcsolatos bármely kérdésben, és arra érdemi választ kapjon;

• közvetlenül vagy választott képviselõje útján, a Szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintõ döntésekben, megválasztása esetén az egyetem, a kar, az intézet, a tanszék, illetve más egyetemi szervezeti egység tanácsában, vezetõ testületeiben, a hallgatók a hallgatói önkormányzati szervek testületeiben is;

• választó és választható legyen az egyetem (kar, intézet, tanszék) vezetõ testületeibe, valamint hallgatók esetében a hallgatói önkormányzat vezetõ testületeiben is.

(2) Az oktatók, kutatók, hallgatók és más beosztású egyetemi közalkalmazottak észrevétellel, illetve panasszal fordulhatnak az egyetem (kar, intézet, tanszék, igazgatási egység) vezetõihez és vezetõ testületeihez. Beadványaikat el kell bírálni, ügyükben szükség szerint intézkedni kell, és az elbírálásról, illetve az intézkedésrõl tájékoztatni kell a beadvány, ill. a panasz benyújtóját.

(3) Az oktatók, kutatók, hallgatók, valamint más beosztású egyetemi közalkalmazottak, illetve az egyetem dolgozói és hallgatói közösségei (oktatók, kutatók, igazgatási és gazdasági dolgozók, évfolyamok, tanulócsoportok) a Szabályzatban, illetõleg más egyetemi szabályzatokban meghatározott döntések ellen - a munkaügyi szabályokat is figyelembe véve - jogorvoslatot kérhetnek.

(4) A beadványok, észrevételek, panaszok és a jogorvoslatok egyetemi intézésének rendjérõl a Szabályzat VIII. fejezete rendelkezik.


A. Az egyetem szervezete és irányítása

1. Az egyetem szervezete21. §

(1) Az egyetem feladatait

• az egyetemi és a fõiskolai karok (a továbbiakban: karok);

• az egyetemi kutatóintézet;

• az elméleti és gyakorlati képzést, a tudományos kutatást, a szaktanácsadást, az informatikát, a hallgatók elhelyezését, ellátását, nyelvoktatását, közmûvelõdését, testnevelését és sportját, továbbá az egyetem más feladatainak teljesítését szolgáló központi és kari szervezeti

egységek;

• a központi és kari igazgatási és gazdasági szervezeti egységek (hivatalok) ;

látják el.

(2) Az egyetem oktatási, tudományos kutatási, valamint szaktanácsadási feladatait az egyetemi és fõiskolai karok és az ezek keretében mûködõ oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek), az intézeteken belüli oktatási szervezeti egységek (tanszékek, osztályok, csoportok), valamint az intézet mûködéséhez szükséges igazgatási, ügyviteli, gazdasági és mûszaki szervezeti egységek (irodák, laboratóriumok, mûhelyek, kísérleti és bemutatótelepek stb.) látják el. A pedagógusképzést végzõ karok szervezetében gyakorló általános és középiskolák is mûködhetnek.

(3) A kutatóintézetben, a kutatásszervezési és a szaktanácsadási szolgáltatást végzõ, valamint az igazgatási és a gazdasági szervezeti egységek keretében belsõ szervezetekként fõosztályok, osztályok, csoportok, titkárságok és más, sajátos elnevezésû egységek is mûködhetnek.

(4) Az egyetem budai és gödöllõi telephelyein, mivel mind a két helyen több kar mûködik, a képzés, a kutatás, illetve a mûködés közös szolgáltatási, igazgatási és gazdasági (pénzügyi és mûszaki) feladatait, a karok vezetõibõl és képviselõibõl álló testületeknek (területi tanács) alárendelt területi irodák (budai, illetve gödöllõi területi irodák), látják el.

(5) Az egyetem oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatai körében együttmûködhet más felsõoktatási, továbbá tudományos kutatási, fejlesztõ, tervezõ és egyéb feladatokat ellátó intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttmûködés tartalmát és feltételeit együttmûködési szerzõdésben kell rögzíteni. Ellenkezõ kikötés hiányában az együttmûködõnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott együttmûködés különösen a tantervek elõkészítésére, a tudományos kutatási feladatok kidolgozására és megoldására, az alap , a szakirányú és a doktori képzési feladatok végrehajtására, a doktori fokozat odaítélésével kapcsolatos tevékenységre, továbbá a habilitációs eljárás lefolytatására terjedhet ki.

(7) Nem felsõoktatási intézménnyel történõ együttmûködés az egyetem feladatai közé tartozó képzés teljes ellátására nem irányulhat.

(8) Az egyetem oktatási, kutatási, illetve anyagi és szociális erõforrásainak közös hasznosítására, valamint az Ftv. által meghatározott egyéb célokra más felsõoktatási intézményekkel, kutató intézetekkel, alapítványokkal, vállalatokkal, illetve más az Ftv. ben meghatározott, szervezetekkel vagy személyekkel együtt jogi személyiséggel rendelkezõ társulást is létrehozhat. A társulás, amely más néven is mûködhet a csatlakozni kívánó intézmények szerzõdésével jön létre.

22. §(1) Az egyetem a következõ egyetemi és fõiskolai karokra, kutatóintézetre és képzési feladatokat ellátó, kari szervezetbe nem tartozó intézetre tagozódik:

(a) Egyetemi és fõiskolai karok:• Állatorvos tudományi Kar (Budapest)

• Élelmiszer tudományi Kar (Budapest)

• Gazdaság - és Társadalomtudományi Kar (Gödöllõ)

• Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Gyöngyös)

• Gépészmérnöki Kar (Gödöllõ)

• Jászberényi Fõiskolai Kar (Jászberény)

• Kertészettudományi Kar (Budapest)

• Mezõgazdaság - és Környezettudományi Kar (Gödöllõ)

• Tájépítészeti -, védelmi - és fejlesztési Kar (Budapest)

• Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar (Budapest)

(b) Kutatóintézet:• Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet (Kompolt)

(c) Egyetemi intézet:• Környezetgazdálkodási Intézet (Gödöllõ)

(2) Az egyetemen a következõ, a felsõfokú képzéssel, a tudományos kutatással és a szaktanácsadással összefüggõ igazgatási, gazdasági, szolgáltatási és termelõ tevékenységet, valamint jóléti feladatokat ellátó szervezeti egységek mûködnek:

(a) Az egyetem gödöllõi központjában mûködõ központi, illetve összegyetemi igazgatási, gazdasági, oktatás és kutatásszervezõ és ellátó, szolgáltató és szaktanácsadó szervezeti egységek:

• Fõtitkári Hivatal,

• Gazdasági Fõigazgatói Hivatal,

• Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal,

• Informatikai Hivatal,

• Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ,

• Idegennyelvi Intézet,

• Sport Intézet ,

(b) A Szent István Egyetem Könyvtára,

amely a területi és kari könyvtár hálózat, valamint az intézeti és tanszéki könyvtárak útján látja el szak és szépirodalmi, valamint dokumentációs szolgáltatási feladatait.

(c) Az egyetem budai és a gödöllõi képzési telephelyein mûködõ karok a területi tanácsok irányításával a közös szolgáltatási feladatok ellátására

Budai Területi Irodát, illetveGödöllõi Területi Irodát

hozhatnak létre.

(d) Az egyetem valamennyi egyetemi és fõiskolai karán tanügy igazgatási szervezeti egységként mûködhetnek dékáni, kari fõigazgatói hivatalok, tanulmányi osztályok, illetve csoportok vagy titkárságok. A kari oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek) szervezetébe tartozhatnak, tanszéki (intézeti) könyvtárak, laboratóriumok, számítóközpontok, kísérleti terek és kutató (megfigyelõ) állomások is.

(3) Az egyetem szervezeti felépítését a Szabályzat 2. melléklete, Az egyetem oktatási és más szervezeti egységeinek jegyzékét a Szabályzat. 3. melléklete tartalmazza.

23. §(1) Egyetemi, illetve fõiskolai kar az Egyetemi Tanács kezdeményezésére, az oktatási miniszternek a MAB véleménye alapján, az FTT javaslatára tett elõterjesztésére, a Magyar Köztársaság Kormányának hozzájárulásával létesíthetõ.

(2) Az illetékes kari tanács és az Egyetemi Tanács javaslatára, az FTT, valamint a MAB

állásfoglalása alapján az oktatási miniszter engedélyezi alapképzésben, kiegészítõ alapképzésben szak indítását, illetve visszavonja az erre vonatkozó engedélyt.

(3) A képesítési követelményeknek megfelelõ szakirányú továbbképzési szak, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe felvett és jóváhagyott szakmai követelmények alapján javasolt akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés indításáról, illetve az utóbbi szakközépiskolával való közös indításáról, az illetékes kari tanács elõterjesztésére, az Egyetemi Tanács dönt.

(4) Alapképzési, kiegészítõ alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szak mûködhet karok közötti szervezésben is. A képzés koordinálását és igazgatási feladatait ez esetben az Egyetemi Tanács által kijelölt kar látja el.

(5) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azokon a tudomány területeken, illetõleg tudományágakban és az ezeknek megfelelõ programokban jogosult, amelyekben az arra való alkalmasságát az intézménynek MAB állásfoglalásában elismert.

(6) Oktatási, kutatási és más szervezeti egységet az egyetemen az Egyetemi Tanács létesíthet, szervezhet át és szüntethet meg. Az Ftv. értelmében ez a jogkör más egyetemi vagy kari testületre nem ruházható át.

(7) Kari intézeten belül mûködõ tanszék kezdeményezheti önálló oktatási szervezeti egységgé való alakulását, kiválását az intézetbõl. A kiválásról véleményt nyilvánítanak a kiválni szándékozó szervezeti egység diplomás dolgozói, az érintett intézet tanácsa, valamint az illetékes kari tanács. A kiválási szándékról az említett vélemények ismeretében az Egyetemi Tanács dönt.

(8) Ha szervezeti egységek létrehozása vagy megszüntetése új pénzügyi forrásokat igényel, a vonatkozó döntés meghozatala elõtt errõl az alapító kar, illetve szervezeti egység köteles gondoskodni. Szervezeti egység megszüntetése esetén felszabaduló pénzeszközök az érintett szervezetnél marad.

2. Az egyetem vezetõi, vezetõ testületei24. §

Az egyetem vezetésében a Ftv. rendelkezései, valamint az ebben a Szabályzatban meghatározott munkamegosztás szerint, választott vezetõtestületek, operatív, tanácsadó és ellenõrzõ testületek (bizottságok), fórumok és vezetõk mûködnek közre.

25. §(1) Az egyetem vezetõ , tanácsadó és ellenõrzõ testületei:

(a) Az egyetem választott vezetõ testülete:

• az Egyetemi Tanács

(b) Az egyetem operatív irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei:

• a Vezetõi Kollégium • az Egyetemi Habilitációs Bizottság; • az Egyetemi Doktori Tanács; • az Egyetemi Oktatási és Kutatási Ellenõrzõ Bizottság; • az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság; • a Társadalmi Tanács.

(c) Egyetemi Fórumok

• az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldött Értekezlet;

• az Egyetemi Alkalmazotti Érdekegyeztetõ Fórum;

• az Egyetemi Hallgatói Érdekegyeztetõ Fórum;

• az Egyetem Professzorainak Fóruma.

(2) Az egyetemi vezetõ, tanácsadó és felügyelõ testületek személyi összetételét, valamint mûködésük rendjének alapvetõ szabályait az ESZMSZ, saját szabályzatuk, illetve ügyrendjük határozza meg.

(3) Az Egyetemi Tanács, illetve a rektor - megbízatása idejére, illetve egy egy meghatározott feladatra - más tanácsadó (lakásügyi, szociális, szaktanácsadási, közmûvelõdési, könyvtárügyi, sport stb.) testületeket, bizottságokat is létrehozhat.

26. §(1) Az egyetemet a rektor vezeti, akinek a munkáját a rektorhelyettesek segítik.

(2) Az egyetem igazgatási szervezetének vezetõje a rektornak alárendelt fõtitkár, gazdasági szervezetének vezetõje pedig a gazdasági fõigazgató, aki feladatait a rektor közvetlen irányításával és ellenõrzésével látja el.

(3) Az egyetem magasabb vezetõ és vezetõ beosztású közalkalmazottainak felsorolását, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján az Egyetemi Kollektív Szerzõdés tartalmazza.

3. Az Egyetemi Tanács27. §

(1) Az Egyetemi Tanács az egyetem önkormányzati vezetõ testülete. Az Egyetemi Tanács az Ftv. ben, valamint a Szabályzatban meghatározott feladatokat látja el, és ezek megvalósítása érdekében gyakorolja döntési, véleményezõ és ellenõrzõ jogkörét.

(2) Az Egyetemi Tanács döntési, véleményezõ és ellenõrzõ jogkörén túlmenõen bármely, az egyetem irányításának és mûködésének keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult.

(3) Az Egyetemi Tanács összetételét az Ftv. és a Szabályzat rendelkezései határozzák meg. A választott tagokat a Szabályzat V. fejezetében és a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltak szerint az egyetemi oktatók, kutatók és más diplomás közalkalmazottak valamint az egyetemi, illetve fõiskolai hallgatók választják meg.

(4) Az Egyetemi Tanács összehívására, tanácskozására, határozatképességére, határozathozatali rendjére a testületi ülések és dokumentumok nyilvánosságára, a testületi tagság idõtartamára, a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket a Szabályzat V. fejezete tartalmazza.

(5) Az Egyetemi Tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják. Az Egyetemi Tanács tagság több alkalommal ismételhetõ.

28. § (1) Az Egyetemi Tanács elnöke a rektor, titkára az egyetem fõtitkára, aki a testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(2) Az Egyetemi Tanács szavazati joggal rendelkezõ tagjainak létszáma: 47 fõ.

(3) Az Ftv. alapján az Egyetemi Tanács összetételének meghatározásánál a következõket kell figyelembe venni:

(a) Az Egyetemi Tanácsnak hivatalból tagjai: a rektor, aki a tanács elnöke, a dékánok, a fõiskolai karok fõigazgatói és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.

(b) Az Egyetemi Tanács összetételét a testület mandátumának lejártáig új karok létrehozása - a tisztségük alapján tagokat kivéve - nem módosítja.

(c) Az Egyetemi Tanács tagjait a következõket figyelembe véve kell megválasztani:

• a testület tagjainak legalább egy harmadát - beleértve a hivatalból tagokat is - a vezetõ oktatók (tanárok és docensek) alkossák;

• a tanácsban biztosítani kell, a beosztott oktatók (adjunktusok, tanársegédek), kutatók, a más diplomások és az igazgatási és gazdasági közalkalmazottak képviseletét;

• az Egyetemi Tanács tagjainak legalább egy negyedét, de legalább egy harmadát a hallgatók képviselõi alkossák;

• az oktatók, kutatók és a más diplomás közalkalmazottak, valamint a hallgatók képviseletén belül biztosítani kell a karok képviseletét, az igazgatási és gazdasági közalkalmazottak esetében pedig a területi irodák a központi szervezeti egységek képviseletét is;

• hallgatói képviselõk között az egyetemi és fõiskolai alapképzésben résztvevõk mellett biztosítani kell a szakirányú továbbképzés és doktori képzés hallgatói képviseletét is.

(4) A fentiek alapján az Egyetemi Tanácsnak hivatalból tagjai:

a rektor, az egyetemi karok dékánja 8 fõ,

a fõiskolai karok fõigazgatói 3 fõ,

az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke 1 fõ

összesen: 12 fõAz Egyetemi Tanács választott tagjai:

(a) vezetõ oktatók (egyetemi és fõiskolai tanárok és docensek) képviselõi:

Állatorvos tudományi Kar 2 fõ

a többi egyetemi kar 1 1 fõ 6 fõ

fõiskolai karok 1 1 fõ 3 fõ 11 fõ

(b) egyetemi és fõiskolai adjunktusok és tanársegédek, kutatók és egyéb diplomások képviselõi:

egyetemi karok, karonként 1 1 fõ 7 fõ

a Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar,

a Jászberényi Fõiskolai Kar és az

Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar 3 fõ 10 fõ

(c) a budai és gödöllõi területi irodák és a központi szervezeti egységek igazgatási és gazdasági közalkalmazottainak képviselõje:

1 fõ

(d) egyetemi és fõiskolai hallgatók képviselõi:

egyetemi karok 1 1 fõ 7 fõ

fõiskolai karok 1 1 fõ 3 fõ

doktoranduszok 3 fõ 13 fõ

Összesen: 47 fõ

(5) Az Egyetemi Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

• az oktatási, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi miniszterek képviselõi;

• a rektorhelyettesek, a gazdasági fõigazgató, az egyetem személyzeti vezetõje, ha nem választott tagjai az Egyetemi Tanácsnak;

• a Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet fõigazgatója;

• a Közalkalmazotti Tanács elnöke;

• az egyetem volt rektora;

• a szakszervezetek közös képviselõje;

• mindazok, akiket az Egyetemi Tanács, illetve a rektor a testület üléseire eseti vagy állandó jelleggel meghív.

(6) Az Egyetemi Tanácsnak nem lehet a tagja olyan hallgató, aki az adott félévre nem iratkozhatott be.

29. §(1) Az Egyetemi Tanács saját hatáskörében jogosult dönteni az egyetem egészét és önálló szervezeti egységeit érintõ minden olyan kérdésben, amelyet az Ftv. vagy a Szabályzat nem utal más hatóság, szervezet, testület vagy személy hatáskörébe.

(2) Az Egyetemi Tanács hatáskörében:

(a) meghatározza, illetve jóváhagyja az egyetem tevékenységének elveit, elfogadja az egyetem fejlesztési terveit és stratégiai fejlesztési programját;

(b) megalkotja az egyetem szervezeti és mûködési szabályzatát, dönt az egyetem egészét érintõ szabályzatok elfogadásáról;

(c) dönt az egyetem oktatásfejlesztési koncepciójáról, a karok elõterjesztése alapján javaslatot tesz az alapképzés és a szakirányú továbbképzés képesítési követelményeire, továbbá az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés programjára;

(d) javaslatot tesz kar alapítására vagy megszüntetésére, az érintett karok elõterjesztése alapján alapképzési szakok indítására vagy megszüntetésére;

(e) a karok elõterjesztésére dönt a képesítési követelményeknek megfelelõ szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzések indításáról, illetõleg az utóbbiak szakközépiskolával történõ közös indításának jóváhagyásáról;

(f) állást foglal a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz felterjesztésre kerülõ doktori iskolákról (programokról);

(g) dönt az egyetem tudományos kutatási és fejlesztési koncepciójáról, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének alapelveirõl és fõ irányairól, a tudományos szolgálgatás és a kutatásfinanszírozás irányelveirõl;

(h) dönt a szaktanácsadás és szaktanácsadó hálózat fejlesztésének irányelveirõl, fõ irányairól és szervezeti rendszerérõl;

(i) a kar elõterjesztése alapján létrehozza, illetve megszünteti az oktatási szervezeti egységeket, dönt a rektornak alárendelt központi kutatási, igazgatási, gazdasági és szolgáltatási szervezeti egységek létesítésérõl;

(j) elfogadja az egyetem alapító okiratát;

(k) értékeli az egyetemi oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységét és az általa, illetve a vonatkozó egyetemi szabályzatban meghatározott idõszakonként az egyéb tevékenységi területeken végzett munkát;

(l) dönt az egyetem gazdálkodására, költségvetésére vonatkozó javaslatokról, a rendelkezésre álló vagyoni eszközök és a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok felhasználásának elveirõl;

(m) elfogadja az elõzõ évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámolót, értékeli a vagyonnal való gazdálkodást, különösen az oktatás és kutatás fejlesztése tekintetében;

(n) dönt a "honoris causa doktori", az egyetemi magántanári, a professzor emeritus, a címzetes egyetemi, fõiskolai tanári címek adományozásáról, valamint más egyetemi kitüntetések alapításáról és odaítélésérõl;

(o) elõterjesztést tesz egyetemi és fõiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére;

(p) kezdeményezi a rektor, illetve a gazdasági fõigazgató megbízását, illetve felmentését;

(r) véleményezi:

• a rektorhelyettesek, az egyetemi fõtitkár és más központi szervezeti egységek, vezetõinek megbízását;

• az önálló oktatási és kutatási szervezeti egységek vezetõinek megbízását;

• véleményt nyilvánít minden olyan, az egyetem tevékenységét, vagyoni, pénzügyi és személyi feltételeit érintõ és mind ezek értékelését tartalmazó elõterjesztésekrõl, amelyek címzettje az Oktatási Minisztérium vagy valamely az Ftv. ben meghatározott felsõoktatási testület, ha ezt jogszabály elõírja vagy a rektor ezt kéri;

(3) Az Egyetemi Tanács az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az iskolarendszerû felsõfokú szakképzés tanterveinek elfogadását az illetékes kari tanácsra, illetve a Környezetgazdálkodási Intézet tanácsára ruházza át a következõ feltételekkel:

(a) más vagy több kart is érintõ tanterv esetében ezt a képzést irányító kar vezetésének a kari tanács elé történõ terjesztés elõtt az érintett oktatási szervezeti egységek vezetõivel egyeztetni kell, és ezek képviselõit a kari tanács tantervi vitájára meg kell hívni,

(b) amennyiben az a) pont szerinti egyeztetés nem jár eredménnyel, a tanterv ügyében az egyetemi Oktatási Kutatási Ellenõrzõ Bizottság dönt;

(4) Az Egyetemi Tanács a (3) bekezdésben foglaltakon túl az illetékes kari tanácsra ruházza át a következõ hatásköreit:

(a) a tudományos kutatás programjainak elfogadását;

(b) a "címzetes egyetemi, fõiskolai docensi" címek adományozása;

(c) egyetemi és fõiskolai docensi, tudományos fõmunkatársi, tudományos tanácsadói és

kutatóprofesszori pályázatok véleményezése.

(5) Az átruházott hatáskörök gyakorlásának helyzetérõl, az érintett testületek értékelése alapján, az egyetemi fõtitkár vezetõi ciklusonként tájékoztatja az Egyetemi Tanácsot.

4. Az egyetem bizottságai, valamint más irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei

a/ Az Egyetemi Tanács bizottságai30.§

(1) Az Egyetemi Tanács bizottságai az egyetem oktatási, kutatási, szaktanácsadási, igazgatási, gazdálkodási, információs, szociális és egyéb tevékenységével, ezeknek a területeknek az összehangolásával, egyetemi koordinálásával és fejlesztésével összefüggõ elemzõ, helyzetfeltáró és célvizsgálatok elvégzésére alakult testületek, amelyet az Egyetemi Tanács megbízása idejére, vagy egy meghatározott vizsgálat elvégzésére hoz létre.

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait az Egyetemi Tanács választja meg.

(3) Az Egyetemi Tanács bizottságai, a testület döntésétõl függõen, a cél jellegû ´ad hoc´ bizottságok pedig a feladat végrehajtását követõen kötelesek tevékenységükrõl az Egyetemi Tanácsnak beszámolni.

b/ Az egyetem operatív irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei31.§

A Vezetõi Kollégium

(1) A Vezetõi Kollégium (továbbiakban VK) az egyetem vezetésére, operatív mûködtetésére, a napi feladatok végrehajtására alakult, a rektor döntéseit elõkészítõ, tanácsadó és végrehajtó jogú testület. Tagjai: a rektorhelyettesek, az egyetemi fõtitkár, a gazdasági fõigazgató, a karok dékánjai, fõigazgatói, a budai és gödöllõi területi tanácsok elnökei, az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács elnöke, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke és az egyetemen mûködõ szakszervezetek közös képviselõje. Az VK üléseire a rektor esetenként vagy állandó jelleggel más egyetemi vagy egyetemen kívüli személyeket is meghívhat.

(2) A VK elnöke a rektor, szavazati joggal bíró titkára az egyetemi fõtitkár.

(3) A VK mûködési rendjét maga alakítja ki. Üléseit a rektor hívja össze. Állásfoglalásait ajánlás vagy írásos javaslatok formájában alakítja ki.

(4) A rektor az egyetem operatív mûködését szabályozó rektori utasításokat és egyéb fontosabb rendelkezéseit a VK elé terjeszti jóváhagyásra.

Az Egyetemi Doktori Tanács

32.§(1) Az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) a doktori képzés és fokozatszerzés irányítását és felügyeletét látja el, jogorvoslati testületként jár el az eljárások elleni törvényességi és etikai panaszok ügyében.

(2) Az EDT elnöke az egyetem professzora akit a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács választ meg. Az EDT tanácskozási jogú tagja az Egyetemi Tanács doktorandusz hallgató tagjai által választott egy fõ doktorandusz.

(3) Az EDT összetételérõl, tagjainak megválasztásáról, feladatairól és mûködésérõl részleteiben az egyetem doktori szabályzata (8. melléklet) rendelkezik.

Az Egyetemi Habilitációs Bizottság

33. §(1) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökét és tagjait az Egyetemi Tanács választja meg.

(2) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság mûködésének szabályairól részleteiben az egyetemi habilitációs szabályzat (7. melléklet) rendelkezik.

Az Egyetemi Oktatási és Kutatási Ellenõrzõ Bizottság

34.§(1) Az egyetem az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység illetõleg az Ftv. 7.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatoknak a felsõoktatási minõségpolitikai követelményrendszernek megfelelõ folyamatos ellenõrzésére 10 13 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság az Egyetemi Tanács javaslattevõ testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók körébõl a tanács három évre választja. A bizottságban a karok képviseletét biztosítani kell. A hallgatói önkormányzat a bizottságba - az Egyetemi Tanács egyetértésével - képviselõt delegálhat.

(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, az egyetemi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált felsõfokú iskolai rendszerû szakképzések minõségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az Egyetemi Tanács elé terjeszti.

(3) Az Egyetemi Tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekûek - nyilvánosak.

(4) A bizottság ügyrendjét maga alakítja ki. Tevékenységét tanévi munkaterv alapján végzi.

Az Egyetemi Kollégiumi Bizottság

34/ A. §(1) Az Egyetemi Kollégiumi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) közremûködik az egyetemi és fõiskolai karokon, valamint a budai és gödöllõi telephelyeken mûködõ kollégiumok:

(a) oktatási nevelési és szociális tevékenységének összehangolásában;

(b) a kollégiumi tevékenység közös alap elveinek kialításban;

(c) a tapasztalatok és módszerek egymásnak történõ átadásában;

(d) közös programok kialakításában és szervezésében;

(e) a kollégiumi szabályzatok kidolgozásában, a kollégiumok mûködésére vonatkozó jogszabály , egyetemi és kari szabályzat tervezetek véleményezésébe;

(f) a kollégiumok tevékenységének értékelésében.

A bizottság közremûködik továbbá minden olyan minden olyan a kollégiumok tevékenységével összefüggõ feladat megoldásában, amelyre a rektor, a felügyelõ rektorhelyettes, illetve valamelyik kollégiumi önkormányzat felkéri.

(2) A bizottság a rektor, illetve az Egyetemi Tanács döntése alapján megállapított idõszakonként beszámol a Vezetõi Kollégiumnak, illetve az Egyetemi Tanácsnak az egyetemen folyó kollégiumi tevékenységrõl.

(3) A bizottság felügyeletét az oktatási rektorhelyettes látja el. A bizottság tagjai: a kari és területi

kollégiumok igazgatói és a kollégiumi önkormányzatok vezetõi, illetve képviselõi. A bizottság elnöki és titkári teendõit, a bizottság által megállapított sorrendben és idõszak (félév, tanév) szerinti váltásban az egyes kollégiumok igazgatói és önkormányzati vezetõi látják el.


Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság

35. §(1) Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) az Egyetemi Tanács hozza létre. Feladata, hogy az egyetemi oktatók, kutatók és hallgatók, más egyetemi közalkalmazottak, illetve az egyetem dolgozói és hallgatói közösségei által az õket érintõ, a Szabályzatban és más egyetemi szabályzatokban meghatározott döntések ellen, a Szabályzat 20.§ (3) bekezdésében és a VIII. fejezetben meghatározottak alapján benyújtott olyan jogorvoslati kérelmek elõzetes elbírálása és a jogorvoslati folyamat elindítása, illetve - jogszerûtlen kérelmek esetén - azok elutasítása, amely ügyekben a jogorvoslati döntés a rektor, a rektorhelyettesek, az egyetemi fõtitkár és a gazdasági fõigazgató feladatkörébe tartozik.

(2) A bizottság elnökét és négy tagját az Egyetemi Tanács választja meg. Elnöke az Egyetemi Tanács egyetemi tanár tagja, titkára az egyetem jogtanácsosa, három tagja pedig az egyetem oktatója vagy kutatója, alkalmazottja, ill. hallgatója lehet. A hallgatót az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat választja meg. A bizottság titkársági feladatait a Fõtitkári Hivatal illetékes ügyintézõi látják el.

(3) Azokban az esetekben, amikor a jogorvoslati hatáskör nem az (1) bekezdésben meghatározott vezetõk jogorvoslati hatáskörébe tartozik, az ügy elõzetes elbírálását az érintett kar, illetve szervezeti egység vezetõtestülete által megválasztott fellebbviteli bizottság végzi el. Errõl a kar, (szervezeti egység) szabályzatában kell rendelkezni.

(5) A bizottság feladatait a Szabályzat VIII. fejezetének rendelkezései és a saját maga által készített és a rektor által jóváhagyott ügyrend szerint végzi.

(6) A bizottság munkájáról az Egyetemi Tanács a bizottság elnökét beszámoltathatja.

Az Egyetemi Társadalmi Tanács

35/A. §(1) Az Egyetemi Társadalmi Tanács (a továbbiakban: Társadalmi Tanács) a társadalmi gazdasági szféra képviselõibõl és külsõ szakemberekbõl álló egyetemi tanácsadó testület. A Társadalmi Tanács megbízása az Egyetemi Tanács megbízásának idõtartamáig tart.

(2) A Társadalmi Tanács feladata a társadalmi - gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kisérése, értékelése, a képzés és képzésfejlesztés véleményezése, az egyetem oktató és tudományos munkájával, fejlesztési terveivel kapcsolatos javaslatok kidolgozása és a fejlesztési tervek véleményezése.

(3) A Társadalmi Tanács tagjait a kari tanácsok, a KGI Tanácsa, és a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács hívja meg titkos szavazással, a következõk szerint:

• a kari tanácsok, a KGI Tanácsa által javasolható: legfeljebb 3 3 fõ, összesen: 33fõ;

• a rektor által javasolható: legfeljebb 10 fõ.

• Összesen javasolható: legfeljebb 43 fõ.

Amennyiben a jelöltek közül valaki vagy valakik nem kapják meg a megválasztásukhoz szükséges szavazatszámot, a javaslattevõ új elõterjesztést tesz.

(4) A Társadalmi Tanács elnökét, a rektor elõterjesztésére, tagjai közül maga választja meg. A testület titkársági feladatait, az egyetem fõtitkárának irányításával, a Fõtitkári Hivatal látja el. A

Társadalmi Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a rektor, illetõleg mindazok akik meghívásáról a testület ügyrendje intézkedik, illetve akiket a Társadalmi Tanács elnöke az ülésre meghív.

(5) A Társadalmi Tanács üléseit a rektor által jóváhagyott munkaterve alapján tartja. Rendkívüli ülését kell összehívni, ha ezt a téma megjelölésével a rektor, az Egyetemi Tanács, illetve írásban a testület tagjainak egy harmada kéri.

(6) A Társadalmi Tanács összehívásáról, tárgyalási és határozathozatali szabályairól részleteiben a testület által elfogadott és a rektor által jóváhagyott ügyrend intézkedik.

c/ A rektor tanácsadó bizottságai, a rektori tanácsadók és a rektori megbízottak36. §

(1) Az Ftv. illetve más jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezései alapján a hallgatók tanulmányi, közmûvelõdési, sport, diákjóléti és fegyelmi, valamint az oktatók, a kutatók vagy a hallgatók más ügyeinek koordinálására, szervezésére, intézésére és lebonyolítására, egyes esetekben döntési hatáskörrel is, a rektor egyetemi operatív bizottságokat hozhat létre.

(2) Az (1) bekezdésben említett, vagy egyéb bizottságokat a vonatkozó jogszabály, illetve egyetemi szabályzat szerint, egyetemi, kari (intézeti), esetleg mindkét szinten létre lehet hozni. Az egyes bizottságok feladat és hatáskörét, valamint mûködési rendjét a vonatkozó jogszabály és egyetemi szabályzat, illetve a bizottság ügyrendje határozza meg.

37.§(1) Az egyetem képzési, nevelési, tudományos kutatási, szaktanácsadási, szolgáltatási, igazgatási és gazdálkodási feladatainak ellátásával, az ezekkel összefüggõ fejlesztési elképzelések kialakításával kapcsolatos elemzések elvégzésére, javaslatok megtételére, továbbá egyes kiemelt egyetemi feladatok koordinálására, megoldásuk segítésére és figyelemmel kisérésére a rektor az egyetem oktatóit, kutatóit, igazgatási és gazdálkodási közalkalmazottait rektori tanácsadói, illetve rektori megbízotti tevékenységgel bízhatja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízást, az érintett szolgálati felettesének egyidejû értesítése mellett, írásban kell kiadni. a megbízás történhet meghatározott idõre, illetve visszavonásig.

(3) A rektori tanácsadó, illetve a rektori megbízott a rektor által meghatározott módon és gyakorisággal köteles tevékenységérõl beszámolni. A rektor az érintettet testület (Egyetemi Tanács és Rektori Tanács) elõtti beszámolásra is felkérheti.

d/ Az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldöttértekezlet38. §

(1) Az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldöttértekezlet (a továbbiakban: küldöttértekezlet) az oktatók, kutatók küldötteinek egyetemi fóruma, amely az egyetemet érintõ különösen fontos, elsõsorban koncepcionális oktatási, kutatási, szervezeti és személyi kérdések megtárgyalása céljából, illetve az egyetemi vezetés elképzeléseinek ismertetésére kerülhet összehívásra.

(2) Az küldöttértekezletet a rektor, a Fõtitkári Hivatal közremûködésével hívja össze. Összehívását a tárgyalandó témakörök megnevezésével kezdeményezheti az Egyetemi Tanács, legalább három kar tanácsa, illetve aláírásukkal megerõsítve az oktatók és a kutatók legalább 30 % a.

(3) A küldöttértekezletre minden tíz fõ oktató és kutató választhat egy egy küldöttet. A küldötteket a szervezeti egységenként és rétegenként (oktató, kutató) kell megválasztani, függetlenül azonban a választók, illetve a választhatók számától minden szervezeti egységet legalább egy fõ oktató, vagy, kutató képviselheti.

(4) Az oktatói - kutatói küldött értekezleten részt vesznek a kari közalkalmazotti tanácsok elnökei és az egyetemen mûködõ szakszervezetek egy egy képviselõje.

e/ Az Egyetemi Professzorok Fóruma38/A.§.

(1) Az Egyetem professzorai, professzor emeritusai, magántanárai, címzetes egyetemi tanárai alkotják az Egyetemi Professzorok Fórumát.(a továbbiakban:EPT)

(2) Az Egyetemi Professzorok Fóruma véleményt nyilváníthat az egyetemi oktatási, kutatási szaktanácsadási, fejlesztési koncepciójáról, javaslatot tehet egyetemfejlesztési kérdésekben.

(3) Az EPF ot szükség szerint, legalább 8 nappal az ülés elõtt, a napirend közlésével, írásban a rektor hívja össze, aki a fórum üléseit vezeti. Össze kell a fórumot akkor is hívni, ha ezt, a tárgyalandó téma megjelölésével az egyetem professzorainak, professzor emeritusainak és magántanárainak a 30 % a írásban kéri.

(4) Az EPF állásfoglalásait, javaslatait írásos ajánlás formájában terjeszti elõ. Ezeket a rektor a fõtitkár útján küldi meg intézkedésre, illetve válaszadásra az érintetteknek. Az ajánlások sorsáról a rektor legközelebbi ülésén tájékoztatja az EPF ot.

(5) Az EPF titkiársági feladatait a Fõtitkári Hivatalnak az egyetemi fõtitkár által megbízott ügyintézõje látja el.

5. Az egyetem vezetõi

a/ Az egyetem rektora39. §

(1) Az egyetem vezetõje a rektor, akit az intézmény teljes munkaidõben foglalkoztatott egyetemi tanárai közül az Egyetemi Tanács döntése alapján, az oktatási miniszter javaslatára a Magyar Köztársaság elnöke bíz meg, illetve ment fel.

(2) A rektor az egyetemen teljes munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott és magyar állampolgárságú oktató lehet. Megbízására pályázatot kell kiírni. A rektori megbízás 65 éves korig tölthetõ be. A rektori megbízás, illetve a személyére vonatkozó felterjesztés elõkészítésénél, beleértve az ismételt megbízás követelményeit is, a Szabályzat V. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A rektor megbízása legfeljebb négy évre szól, a megbízása - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre megismételhetõ. Újabb megbízatásra csak az Egyetemi Tanács által meghatározott idõtartamú, legalább egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor. Egy ciklus legalább 1, legfeljebb 4 év lehet.

(4) A rektor tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és felmentés kivételével - az oktatási miniszter gyakorolja. A munkáltatói jogok részben az egyetemre átruházhatók.

(5) A rektor, a Ftv. 56. §-ának (6) bekezdésében és jelen Szabályzat V. fejezete D./ 3. alfejezetében meghatározott rendelkezések és eljárás szerint, tisztségébõl visszahívható.

40. §(1) A rektor az egyetem törvényes képviselõje.

(2) A rektor feladatkörében:

• irányítja az Egyetemi Tanács tevékenységéhez szükséges elõkészítõ és szervezõmunkát, gondoskodik az Egyetemi Tanács határozatainak végrehajtásáról;

• irányítja az egyetem folyó képzési, a tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenységet, az egyetem nemzetközi kapcsolatait;

• irányítja az egyetem személyzeti munkáját;

• törvényességi felügyeletet gyakorol a karok, a kutatóintézet, a központi szervezeti egységek tevékenysége felett;

• a jogszabályok rendelkezései szerint irányítja az egyetem pénzügyi forrásainak felhasználását, rendelkezik a hatáskörébe tartozó egyetemi vagyon és más források felett;

• az egyetem nevében kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol;

• a jogszabályok szerint gyakorolja a kiadói és terjesztõi jogot;

• ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok és az Egyetemi Tanács a feladatkörébe utalnak.

(3) A rektor a Szabályzat 5. mellékletét képezõ a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint munkáltatói jogot gyakorol.

(4) A rektor hatásköreit, ezen belül munkáltatói és utalványozási jogkörét az egyetemi szabályzatokban, illetve az Egyetemi Tanács egyetértésével a karok, a kutatóintézet és a központi szervezeti egységek vezetõire átruházhatja. A rektor által átruházott hatáskörök tovább nem adhatók.

(5) A rektor a gazdasági feladatok tekintetében az egyetem - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelõs vezetõje.

(6) A rektor vezetõi tevékenységérõl köteles rendszeresen beszámolni az Egyetemi Tanácsnak.

(7) A rektor feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetõleg intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban az Egyetemi Tanácsot és az egyetemen mûködõ más tanácsokat (egyetemi, kari, intézeti, tanszéki tanácsokat) ideértve a hallgatói önkormányzatokat és az egyetemen mûködõ szakszervezeteket is.

(8) A rektor - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - megsemmisíthet minden olyan egyetemi döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire ez a döntés sérelmes, fellebbezhet az Egyetemi Tanácshoz. Az Egyetemi Tanács az ügyben a Szabályzat VIII. fejezetének rendelkezései szerint dönt.

(9) A rektor az Egyetemi Tanács, az Egyetemi Tanács a rektor jogszabálysértõ döntéseinek megsemmisítését az oktatási minisztertõl kérheti. Az elõterjesztésnek a végrehajtást illetõen halasztó hatálya van.

b/ A rektorhelyettesek41. §

(1) A rektort a képzési, a kutatási, a külkapcsolati, a tanüzemi, a szaktanácsadási tevékenység szakmai koordinálásában rektorhelyettesek segítik. Tevékenységük azonban nem érinti a dékánok rektorral kiépítendõ közvetlen munkakapcsolatát, közbensõ hatalmi szint nem keletkezik. A rektor helyetteseket az egyetem tanárai és docensei közül pályázat alapján, az Egyetemi Tanács elõzetes véleményének meghallgatása után a rektor bízza meg, illetve menti fel. A megbízatás legfeljebb négy évre szólhat és az elsõ megbízással azonos eljárási rend szerint egyszer meghosszabbítható. Újabb megbízásra csak egy ciklus, amely minimum 1, maximum 4 év, kihagyása után, pályázat alapján kerülhet sor. A rektorhelyettesi megbízás 65 éves korig tölthetõ be.

(2) A rektorhelyettesek számát és feladatkörét - ez utóbbit munkaköri leírásban -, az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor határozza meg. A rektor helyettesek a

feladatkörükbe tartozó ügyekben a rektor jogkörét gyakorolják. Az általános rektorhelyettes a rektor távollétében, az általa meghatározott körben a rektor jogkörét gyakorolja.

(3) A rektorhelyettesek feladat és jogköre a rektor feladatkörét és felelõsségét nem érinti. A rektor jogosult azonban arra, hogy helyetteseit meghatározott körben, feladatkörét és felelõsségét érintõen kiadmányozási jogkörrel ruházza fel.

(4) A rektor kivételesen indokolt esetben, az Egyetemi Tanács elõzetes véleményét meghallgatva, külön pályázattal, rektorhelyettesi feladatok ellátásával a dékánt, illetve a kari fõigazgatót is megbízhat. A megbízáshoz. az illetékes kari tanács hozzájárulását is meg kell kérni Az így megbízott rektorhelyettesek feladat és jogkörét a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

B. Az egyetemi és fõiskolai karok

l. A karok szervezete42. §

(1) Az egyetem egyetemi és fõiskolai karokra (a továbbiakban: kar) tagozódik. A kar az egyetem szakmailag önálló, az Ftv. az ESZMSZ és a kari SZMSZ rendelkezései szerint önkormányzattal rendelkezõ szervezeti egysége, amely:

• a kar oktatási fõirányát meghatározó szakterületeken összefogja az elméleti és gyakorlati képzést, a tudományos kutatást, a tudományos szolgáltatást és a gyakorlati jellegû szaktanácsadást;

• külön szervezeti és mûködési szabályzattal, az egyetemi költségvetés alapján megállapított kari költségvetéssel, valamint igazgatási, illetve a székhelyén egyedül mûködõ kar ezenkívül, az egységes egyetemi gazdasági szervezet részét képezõ gazdasági szervezettel is rendelkezik.

(2) Az egyetemnek ugyanazon a telephelyén mûködõ karok ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek mint bármely más, az egyetemet alapító, de az adott intézményrendszerben egyedül mûködõ egyetemi vagy fõiskolai kar.

(3) A kar az Ftv. és más hatályos jogszabályok, a Szabályzat, továbbá az egyetemi és kari szabályzatok keretei között feladatait önállóan látja el, a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatának rendelkezései szerint gazdálkodhat.

(4) Az egyetem szervezetében a 22. § (1) bekezdésének (a) pontjában felsorolt karok mûködnek.

(5) A kar szervezetérõl és vezetésérõl a vonatkozó jogszabályok és a Szabályzat rendelkezéseinek keretein belül, részleteiben az érintett kar szervezeti és mûködési szabályzata rendelkezik.

2. A karok vezetése43.§

(1) A kar irányítása, vezetése és operatív mûködtetése az Ftv. ben, a Szabályzatban és a karok szabályzataiban meghatározott módon, a választott testületek és a kari vezetõk alkotó együttmûködésével valósul meg.

(2) A karok fórumai és irányító testületei:

(a) választott irányító testület:

• a kari tanács;

(b) tanácsadó és döntés elõkészítõ testületek:

• a tanács, a dékán, a kari fõigazgató mellett mûködõ operatív, illetve tanácsadó bizottságok, amelyeket a kari tanács vagy a dékán, illetve a kari fõigazgató hoz létre;

(c) fórumok:

• a kari oktatói kutatói értekezlet és

• a kari érdekegyeztetõ fórum.

• a kari összdolgozói értekezlet

(3) Az egyetemen mûködõ kart a dékán, a fõiskolai kart a kari fõigazgató vezeti.

3. A kari tanács44. §

(1) A kar vezetõ testülete a kari tanács, amely az Ftv. ben, a vonatkozó jogszabályokban, valamint a Szabályzatban és a kari szabályzatokban meghatározott feladatokat látja el, és azok megvalósítása érdekében döntési, véleményezési és javaslattevõ jogköröket gyakorol.

(2) A kari tanács döntési, véleményezési és javaslattevõ jogkörén túlmenõen bármely, a kar irányításának keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult.

(3) A kari tanács állásfoglalását határozatban nyilvánítja ki.

45.§(1)A kari tanács összetételét a Ftv. ben, a Szabályzat V. fejezetében, valamint a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltak alapján a következõk figyelembevételével kell meghatározni:

• a kari tanács választott tagjait a kar oktatói kutatói, egyéb közalkalmazottai és az egyetemi, illetve fõiskolai hallgatók választják meg;

• a kari tanács elnöke: a dékán, a kari fõigazgató, aki szavazati jogú tagja tanácsnak;

• a kari tanácsnak hivatalból szavazati jogú tagja a kari hallgatói önkormányzat elnöke;

• a kari tanács választott tagjai lehetnek:

• a vezetõ oktatók (egyetemi, ill. fõiskolai tanárok és docensek) képviselõi, az összes tanácstag legalább egyharmada;

• az adjunktusok, tanársegédek és kutatók képviselõi;

• az egyéb közalkalmazottak képviselõi;

• a hallgatók képviselõi az összes tanácstag legalább egy negyede, de legfeljebb egy harmada;

• a kari tanács maga választja meg a titkárát.

(2) A kari tanácsnak nem lehet a tagja olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és emiatt az adott félévre nem iratkozhatott be.

(3) A kari tanács összetételével kapcsolatos részletes szabályozást a kari szabályzatban kell elvégezni.

46. §(1) A kari tanács részletes feladat és hatáskörét, az Ftv. és a Szabályzat rendelkezéseit, valamint a

(2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve, a kari szabályzatban kell rögzíteni oly módon, hogy a kar tanácsa dönthessen a kar életét érintõ valamennyi lényeges kérdésben.

(2) A kari tanács hatásköre különösen:

dönt:• elfogadja a kar szervezeti és mûködési szabályzatát és más szabályzatait;

• megválasztja a dékánt, a kari fõigazgatót;

• jóváhagyja a kar fejlesztési terveit és a tanévi munkaterveket;

• az ESZMSZ 29.§ a (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben dönt az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés tanterveinek elfogadásáról;

• az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben elfogadja a kar tudományos kutatási programjait;

• dönt az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés tantárgyi programjainak elfogadásáról;

• dönt a tudományos továbbképzés kari feladatkörbe tartozó kérdéseirõl;

• dönt a jubileumi diplomák adományozásáról, kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról és az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben a címzetes egyetemi és fõiskolai docensi címek odaítélésérõl;

javaslatot tesz:• javaslatot tesz a kar éves költségvetésére;

• javaslatot tesz tiszteletbeli "honoris causa" doktori, "egyetemi magántanári", "professor emeritus" és "címzetes egyetemi, illetve fõiskolai tanári" címek és más egyetemi kitüntetések adományozására;

• javaslatot tesz alapképzési , szakirányú továbbképzési és akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzési szakok létesítésére, illetve indítására, ezeknek a szakoknak a képzési követelményeire;

véleményt nyilvánít:• a meghirdetett pályázatok alapján, véleményezi a kar illetékességi

hatáskörébe tartozó egyetemi és fõiskolai tanári pályázatokat;

• az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben véleményezi az egyetemi és fõiskolai docensi, a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos fõmunkatársi pályázatokat;

• véleményt nyilvánít, a dékánhelyettesi, fõigazgatóhelyettesi megbízásokról, az adjunktusi, a tanársegédi és egyéb oktatói, tudományos munkatársi és segédmunkatársi pályázatokról és kinevezésekrõl, az oktatási és más kari szervezeti egységek vezetõinek megbízásáról, illetve kinevezésérõl;

• értékeli a kar oktatási és kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területeken végzett kari munkát;

• véleményt nyilvánít minden olyan, a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztését érintõ elõterjesztésrõl, amelynek címzettjei az Egyetemi Tanács, az Oktatási Minisztérium vagy az országos felsõoktatási testületek.

(3) A kari tanács dönt, illetve állást foglal mindazokban az ügyekben, amelyeket az Egyetemi Tanács, illetve a Szabályzat határozott, vagy határozatlan idõre hatáskörébe utal.

(4) A kari szabályzat a kari tanács egyes hatásköreit, más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység(ek) tanácsára (tanácsaira) átruházhatja kivéve azokat, amelyek kizárólag a kari tanács, a dékán, illetve a kari fõigazgató hatáskörébe tartoznak. Az Egyetemi Tanács által átruházott hatásköröket nem lehet tovább ruházni.

(5) Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente, illetve eseti döntési jog átruházása esetén a feladat teljesítését követõen be kell számolni a kari tanácsnak.

47. §(1) A kari tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják.

(2) A kari tanács választására, összehívására, mûködésére, határozatképességére, határozathozatalának rendjére, a tanácstagok jogaira és kötelezettségeire, a tagság idõtartamára vonatkozó rendelkezéseket részleteiben a Szabályzat V. fejezete tartalmazza.

4. A kar egyéb testületei48. §

(1) A karokon professzori tanács (fórum)is szervezhetõ. Az egyetem budai és gödöllõi képzési helyein mûködõ karok közös professzori tanácsot (fórumot)is szervezhetnek.

(2)A kar további tanácsadó és döntés elõkészítõ testületeinek megszervezésére, létesítésére és mûködésére vonatkozó elõírásokat a kar szabályzata tartalmazza.

5. A kari oktatói kutatói értekezlet49. §

(1) A kar oktatóinak, kutatóinak fóruma, amelyet az egyetemet vagy a kart érintõ fontos kérdések megtárgyalása céljából a kari tanács javaslatára a kar dékánja esetenként, de vezetõi ciklusonként legalább egyszer hív össze.

(2) A kari oktatói kutatói értekezlet feladatkörét és mûködésének szabályait a kari szabályzat tartalmazza.

(3) A kari oktatói kutatói értekezlet rendkívüli ülését nyolc napon belül össze kell hívni, ha ezt a tárgyalandó téma megjelölésével az Egyetemi Tanács vagy a kar oktatóinak és kutatóinak 30 % a kéri.

(4) A kar oktatói kutatói értekezletére meg kell hívni a rektort, a kari HÖK elnökét, a kari közalkalmazotti tanács elnökét és a karon mûködõ szakszervezetek képviselõit.

6. A Kari összdolgozói értekezlet50.§.

(1) A kar dolgozóinak fóruma, amelyet a kari tanács javaslatára a kar dékánja hív össze.

(2) A kari összdolgozói értekezlet feladatkörét, mûködésének szabályait a kari szabályzat tartalmazza.

7. A kar vezetõi

a/ A dékán, a fõigazgató 51. §

(1) A kar vezetõje a dékán, illetve a kari fõigazgató. A dékánt az egyetemi tanárok és az egyetemi docensek közül, a kari fõigazgatót az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek és a fõiskolai tanárok közül, pályázat alapján - a rektor véleményének meghallgatásával - a kari tanács választja. A dékáni, fõigazgatói megbízás 65 éves korig tölthetõ be. A megbízás pályázat alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhetõ. Újabb megbízásra csak a kari tanács által meghatározott idõtartamú, legalább egy ciklus kihagyása után, pályázat alapján kerülhet sor. A kari tanács által választott személy megbízólevelét a rektor adja ki, legfeljebb négyévi idõtartamra.

(2) A dékáni, kari fõigazgatói pályázatok elbírálásánál, illetve a választásnál a szabályzat V. fejezetében, illetõleg a kari szabályzatban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

52. §(1) A dékán, kari fõigazgató hatáskörét, az Ftv. és más jogszabályok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, részleteiben a kari szabályzat határozza meg.

(2) A dékán, kari fõigazgató:

• képviseli a kart;

• irányítja a kari tanács tevékenységéhez szükséges elõkészítõ és szervezõmunkát, és gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról;

• irányítja a kar oktatási, tudományos kutatási és szaktanácsadási tevékenységét;

• irányítja a kar személyzeti és gazdálkodási munkáját;

• törvényességi felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek, a kar képzési, továbbképzési és tudományos kutatási tevékenysége felett;

• rendelkezik a kar dékáni hatáskörbe utalt pénzügyi forrásainak felhasználásáról;

• a kar képviseletével és irányításával kapcsolatos ügyekben kiadmányozási, utalványozási és kötelezettségvállalási jogot gyakorol;

• ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetve amelyet a rektor saját feladatkörébõl a hatáskörébe utal.

(3) A dékán, kari fõigazgató a kar dolgozói fölött a Szabályzat 5. mellékletét képezõ a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje és annak kari melléklete szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A dékán, a kari fõigazgató a kari tanács egyetértésével, a kar önálló oktatási szervezeti egységeinek vezetõire átruházhatja:

• a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint, munkáltatói, és • a saját hatáskörébe utalt kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörének egy részét. Az

átruházás azonban a dékán, a kari fõigazgató felelõsségét nem csökkenti.

(5) A dékánnak, kari fõigazgatónak feladatai ellátása és hatásköre gyakorlása során a kar irányába utasítási, illetõleg intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban a kari tanácsot, az önálló oktatási szervezeti egységek tanácsait, a kari hallgatói önkormányzatot, illetve a karon mûködõ érdekképviseleti szerveket.

(6) A dékán, kari fõigazgató a kari tanács döntéseit kivéve megsemmisíthet minden olyan, kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért. A döntésekben a sérelmezett fél a kari tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezés elbírálása a Szabályzat VIII. fejezetében foglaltak szerint történik.

(7) A dékán, a kari fõigazgató a kari tanács, a kari tanács pedig a dékán, a kari fõigazgató jogszabályt sértõ döntéseinek megsemmisítését a rektortól kérheti. Az elõterjesztésnek a végrehajtást illetõen halasztó hatálya van.

(8) A dékán, a kari fõigazgató vezetõi tevékenységérõl rendszeresen beszámol a kari tanácsnak.

(9) A dékán, a kari fõigazgató beszámolási kötelezettséggel tartozik az egyetem rektorának.

b/ A dékánhelyettes, a fõigazgató helyettes, a kari gazdasági igazgató53.§

(1) A dékánt, a kari fõigazgatót feladatai ellátásában dékánhelyettes(ek), fõigazgató helyettes(ek) és a gazdasági igazgató, segítik.

(2) A dékánhelyettest, a kari fõigazgató helyettest kar egyetemi tanárai és docensei, fõiskolai karokon egyetemi és fõiskolai tanárai és docensei, kivételes esetben egyetemi és fõiskolai karon egyaránt, tudományos tanácsadói vagy tudományos fõmunkatársai közül, pályázat alapján, a kari tanács véleményének meghallgatása után, a dékán bízza meg. A dékánhelyettesi, kari fõigazgatóhelyettesi megbízás 65 éves korig tölthetõ be, legfeljebb négy évre terjedhet, és az elsõ megbízással azonos eljárási rend szerint több alkalommal meghosszabbítható.

(3) A dékánhelyettesek, kari fõigazgató helyettesek feladatkörét, a kari tanácsot meghallgatva, a dékán, kari fõigazgató határozza meg. A dékán, kari fõigazgató távollétében a dékánhelyettesek, kari fõigazgatóhelyettesek, a dékán, kari fõigazgató által meghatározott körben annak jogkörét gyakorolják.

(4) A dékánhelyettesek, a kari fõigazgató helyettesek feladat és jogköre a dékán, a kari fõigazgató feladatkörét és felelõsségét nem érinti. A dékán, kari fõigazgató jogosult azonban arra, hogy helyetteseit meghatározott körben, a feladatkörét és felelõsségét érintõen kiadmányozási jogkörrel ruházza fel.

54.§.(1) A kari gazdasági igazgató az egykarú intézményekben a kar gazdasági vezetõje, akit a dékán, kari fõigazgató és a kari tanács egyetértésével a gazdasági fõigazgató bíz meg legfeljebb ötévi határozott idõre. A megbízás pályázat alapján, az eredeti eljárással azonos módon, megszakítás nélkül, többször is megismételhetõ.

(2) A kari gazdasági igazgató a dékánnal, illetve a kari fõigazgatóval egyetértésben irányítja a kar gazdasági szervezetét és a gazdasági, valamint pénzügyi feladatok tekintetében a dékán, illetve a kari fõigazgató gazdasági helyettese. A kari gazdasági igazgató feladatkörérõl részleteiben az Egyetem Egységes Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzatában, valamint a karok szervezeti és mûködési szabályzataiban kell rendelkezni.

C. Kari oktatási szervezeti egységek

1. Oktatási szervezeti egységek szervezete55. §

(1) Az egyetemen a képzés, a tudományos kutatás és szolgáltatás, valamint a szaktanácsadás alapegységei az oktatási szervezeti egységek, amelyek mûködhetnek önállóan, illetve intézeten belül, mint nem önálló oktatási szervezeti egységek. Az ellátandó feladatoknak és a mûködési feltételeknek megfelelõen az önálló oktatási szervezeti egységek általában intézet, tanszék, lektorátus elnevezéssel, a nem önálló oktatási szervezeti egységek pedig intézeti tanszék néven

mûködnek.

(2) Az Állatorvos tudományi Kar belgyógyászati, szülészeti és sebészeti oktatási szervezeti egységei, amelyek a képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatok ellátása mellett állatgyógyászati tevékenységet is végeznek, tanszék és klinika elnevezéssel mûködnek.

(3) Az önálló oktatási szervezeti egységek kari, illetve, esetleg két vagy több kar együttmûködésével létrehozott karok közötti szervezeti egységként, (Karközi Szakmai Tudományos Mûhely) továbbá - az Ftv és a Szabályzat keretei között - hazai, kivételesen külföldi jogi személy (intézmény, vállalat) szervezetének keretében, kihelyezett tanszékként is mûködhetnek.

(4) Oktatási szervezeti egységet az Egyetemi Tanács hoz létre, illetve szüntet meg. Az Egyetemi Tanács sajátos esetben a jogszabályokkal összhangban álló, az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérõ elnevezést is engedélyezhet.

(5) Az önálló oktatási szervezeti egység szervezetének, vezetésének és mûködésének részletes szabályait, a Szabályzat rendelkezéseit figyelembe véve, az érintett kar szabályzatában, illetve az önálló oktatási szervezeti egység szervezeti és mûködési szabályzatában (ügyrendjében, a továbbiakban: tanszéki szabályzatban) kell meghatározni. (A Karközi Szakmai Tudományos Mûhely vezetését, szervezetét és mûködését saját ügyrendje szabályozza.)

(6) Az egyetem szervezetében a Szabályzat 3. mellékletében felsorolt oktatási szervezeti egységek mûködnek.

56.§(1) A képzés, a tudományos kutatás és szolgáltatás, továbbá más feladatok hatékony megoldása érdekében a közös feladatok koordinálására, szervezésére, illetve az anyagi eszközök, létesítmények közös használatára, az oktatási szervezeti egységek között az együttmûködés különbözõ formái hozhatók létre. Ezekben az esetekben mindig meg kell határozni azt az oktatási szervezeti egységet, amelyik az együttmûködésért felelõse és azt összefogja.

(2) Meghatározott oktatási, kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladat elvégzésére az illetékes kari tanács illetõleg a karok közötti társulás esetén az érintett kari tanácsok és az Egyetemi Tanács elõzetesen jóváhagyása alapján az oktatók, a kutatók, az egyéb közalkalmazottak, valamint a hallgatók önkéntes társulásai is létrejöhetnek. A társulás jóváhagyásakor ki kell jelölni:

(a)karon belüli társulás esetén a felelõs oktatási szervezeti egységet vagy oktatót,

(b)karok közötti társulás esetén pedig a felelõs kart vagy oktatási szervezeti egységet.

A kijelölésrõl az (a) pont szerinti esetben a kari tanács, a (b) pontban meghatározottakról pedig az Egyetemi tanács dönt.

(3) A feladatok jellegétõl és a lehetõségektõl függõen, a szerzõdésben meghatározott feltételek között a társuláshoz az érintett kar, (karok) anyagi támogatást nyújthatnak, illetve az Egyetemi Gazdálkodási Szabályzat alapján anyag , ill. eszköz , felszerelés és létesítményhasználati díjat számíthat(nak) fel.

2. Felsõfokú képzést végzõ intézetek57.§

(1) Az egyetemen képzést és egyidejûleg tanügyigazgatási feladatokat is ellátó intézetként mûködnek:

Egyetemi intézetként:• a Környezetgazdálkodási Intézet

a Gazdaság és Társadalomtudományi Karon

• a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia,

• a Tanárképzõ Intézet és

• a Vezetõ és Továbbképzõ Intézet.

(2) A képzés felügyeletét kari intézetnél a dékán, a kari fõigazgató, egyetemi intézetnél a rektor látja el. A képzés tanügyi dokumentumait (tanterv, tantárgyi program stb.) pedig az illetékes kari tanács, illetve egyetemi intézetnél pedig az Egyetemi Tanács hagyja jóvá. Kivételt képez, ha ezeket a jogköröket a Szabályzat az illetékes intézeti tanácsra átruházta.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézetek ellátják a feladatkörükbe utalt alapképzési és szakirányú továbbképzési szak (szakok) képzésének irányítását, szervezését és koordinálását és az ezzel összefüggõ tanügy igazgatási feladatokat. A szak (szakok) tanterveinek elfogadásáról, a Szabályzat 29.§ ának (3) bekezdésben foglaltak szerint, az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben, az egyetemi intézet esetében az intézeti tanács, a kari intézetek esetében pedig, az illetékes kari tanácsok döntenek.

(4) A képzést végzõ intézetek tanácsai, illetve vezetõi (igazgatói) a (3) bekezdésben és a Szabályzat 59. § ában foglaltakon túl ellátnak a karok hatáskörébe tartozó minden olyan, elsõsorban a képzéssel kapcsolatos feladatot, amelyet kari intézet esetében a kari tanács, illetve a dékán vagy a kari fõigazgató, egyetemi intézet esetében pedig az Egyetemi Tanács, illetve a rektor a hatáskörükbe utalnak.

(5) A képzést végzõ intézetek feladatait, irányításának, szervezetének és mûködésének részletes szabályait az érintett intézet tanácsa által elfogadott és egyetemi intézet esetében a rektor, kari intézet esetében a dékán által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni.

3. Az oktatási szervezeti egységek vezetése58. §

(1) Az önálló oktatási szervezeti egység vezetését a szervezeti egység tanácsával (vezetõ testületével) együttmûködve a szervezeti egység vezetõje (tanszékvezetõ, intézeti igaz gató) látja el.

(2) Az önálló oktatási szervezeti egységek testületi szervei és egyéni vezetõi:

(a) testületek:

• oktatási szervezeti egység tanácsa,

• oktatói szervezeti egység oktatói kutatói értekezlete;

(b) egyéni vezetõk:

• intézeti igazgató, tanszékvezetõ, lektorátusvezetõ,

• intézeti igazgatóhelyettes, ill. tanszékvezetõ helyettes, lektorátusvezetõ helyettes.

4. Az intézeti (tanszéki) tanács59.§

(1) Az önálló oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék) testületi vezetõ szerve az intézeti (tanszéki) tanács. Húsz fõnél kevesebb oktatót, kutatót és egyéb diplomás közalkalmazottat foglalkoztató oktatási szervezeti egység esetében, vagy egyéb, az Egyetemi Tanács által jóváhagyott, sajátos esetben, a tanács feladatait az intézeti (tanszéki) oktatók, kutatók és egyéb diplomások, a hallgatók és az egyéb közalkalmazottak képviselõivel kibõvített értekezlete látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létszámot meghaladó esetben intézeti (tanszéki) tanácsot kell

alakítani. A képzést végzõ intézetekben - a létszámtól függetlenül - minden esetben, a hallgatók képviselõinek részvételével, intézeti tanácsot kell mûködtetni. Az intézeti (tanszéki) tanács létszámát és összetételét a Szabályzatnak az Egyetemi Tanácsra ill. a kari tanácsokra vonatkozó rendelkezései értelemszerû alkalmazásával és a következõk figyelembevételével kell az intézeti (tanszéki) szabályzatban meghatározni:

• az intézeti (tanszéki) tanács elnöke az intézet igazgatója, illetve a tanszék vezetõje;

• az intézeti (tanszéki) tanács összetételénél a sajátosságok figyelembevételével, alkalmazni kell a vezetõ oktatókra és a hallgatókra az egyetemi és a kari tanácsok esetében elõírt arányokat;

• az intézeti (tanszéki) tanács titkárát tagjai közül maga választja meg.

(3) A tanszéki (intézeti) tanács megbízása legfeljebb öt évre szól.

5. Az intézeti (tanszéki) oktatói kutatói értekezlet60 §

(1) Az intézet (tanszék) oktatói kutatói értekezletét az igazgató (tanszékvezetõ) szükség szerint, de legalább tanévenként hívja össze.

(2) Az értekezlet fõbb feladatai:

• az intézeti (tanszéki) tanács tagjainak megválasztása;

• az igazgató (tanszékvezetõ) beszámolása a szervezeti egység és tanácsának munkájáról;

• az intézet (tanszék) feladatainak, fejlesztési terveinek véleményezése;

• az egyetemi vagy kari fejlesztési tervek véleményezése.

6. Az intézet (tanszék) vezetõi

a/ Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ)61. §

(1) Intézeti igazgatónak (tanszékvezetõnek) egyetemi (fõiskolai) tanár vagy docens bízható meg. Az intézeti igazgatót (tanszékvezetõt) pályázat alapján az intézeti (tanszéki) tanács, a kari tanács és az Egyetemi Tanács elõzetes állásfoglalása alapján a rektor bízza meg. A megbízás öt évig terjedhet, és pályázattal, a 114 116. § okban meghatározott eljárás szerint, a (2) bekezdésben foglalt feltételek figyelembe vételével, többször is megismételhetõ. 65 éven felüli személy az intézet (tanszék) vezetését nem láthatja el.

(2) A megbízás második és további megismétléséhez az intézeti (tanszéki) tanács támogató véleménye, továbbá a kari tanács, illetõleg az Egyetemi Tanács minõsített (2/3 os) szavazással támogatott javaslata szükséges.

(3) A kari szabályzat, illetve az érintett oktatási szervezeti egység szabályzata alapján a szervezeti egység vezetésére a pályázat - az Egyetemi Tanács elõzetes jóváhagyásával - alternatív módon, rotációs megoldás lehetõségére is kiírható, illetve a pályázat ilyen alternatívára két vagy több személy által közösen is benyújtható.

(4) Az intézeti igazgatónak (tanszékvezetõnek) legfeljebb egyévi távolléte, illetve a szervezeti egység vezetõi tisztségének betöltésére irányuló eljárás sikertelensége miatt szükségessé válik annak helyettesítése. Ebben az esetben az intézeti (tanszéki) tanács véleményét meghallgatva a dékán, a kari fõigazgató az érintett oktatási szervezeti egység, illetve a kar más egyetemi (fõiskolai)

tanárát, vagy docensét legfeljebb egyévi idõtartamra vezetõi helyettesítéssel megbízhatja. A megbízást be kell jelenteni a rektornak, valamint a kari tanácsnak.

62.§(1) Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) feladatkörét részleteiben a tanszék (intézet) ügyrendje tartalmazza.

(2) Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) feladatkörének teljesítése közben az Ftv. és más jogszabályok, a Szabályzat és egyéb egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint mûködik együtt a közalkalmazotti és hallgatói érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a hallgatók intézeti (tanszéki) képviselõivel.

b/ Az intézeti igazgató helyettes (tanszékvezetõ helyettes)63.§

(1) Az intézeti (tanszéki) szabályzat rendelkezhet arról, hogy az intézeti igazgatót (tanszékvezetõt) igazgatóhelyettes (tanszékvezetõ helyettes) segíti munkájában, akiket az intézet (tanszék) egyetemi (fõiskolai) tanárai, docensei, tudományos tanácsadói, tudományos fõmunkatársai, kivételesen adjunktusai közül az intézeti (tanszéki) tanács véleményét meghallatva, az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) bíz meg. A megbízás az igazgató (tanszék vezetõ) megbízásának idõtartamáig, de legfeljebb öt évre terjedhet, és indokolt esetben több alkalommal is megismételhetõ, 65 éven felüli személy intézeti igazgatóhelyettes (tanszékvezetõ helyettes) nem lehet.

(2) Az igazgatóhelyettes (tanszékvezetõ helyettes) feladatkörét az intézeti (tanszéki) szabályzatban kell részletesen meghatározni.

(3) Az igazgató helyettes (tanszékvezetõhelyettes) pótléka az érintett szervezeti egység, illetve kar költségvetését terheli.

7. Az intézeti tanszék szervezete64.§

(1) Az intézetek oktatási, kutatási és az ezeket támogató igazgatási, gazdasági, mûszaki és szolgáltatási feladatait az intézeten belül mûködõ tanszékek, osztályok, csoportok, laboratóriumok, mûhelyek, kísérleti terek stb. látják el.

(2) A nem önálló szervezeti egységek szervezetének, vezetésének és mûködésének részletes szabályait a Szabályzat és az érintett kari SZMSZ rendelkezéseit figyelembe véve, az intézeti (tanszéki) SZMSZ tartalmazza.

8. Az intézeti tanszék vezetése

a/ A testületi vezetés65. §

(1) Az intézeten belüli oktatási szervezeti egységek testületi vezetésével kapcsolatos feladatokat az adott intézet (tanszék) tanácsa látja el. Az intézeti igazgató (önálló tanszék vezetõje) köteles azonban oktatási és kutatási egység esetében a szervezeti egység diplomásainak, szolgáltató, igazgatási és gazdasági egység esetében az adott szervezeti egység fõfoglalkozású közalkalmazottainak a véleményét meghallgatni a következõ ügyekben:

• a szervezeti egység vezetõjének megbízása;

• a szervezeti egység oktatóinak, kutatóinak, szakalkalmazottainak és ügyintézõinek

kinevezése és felmentése;

• a szervezeti egység szervezetét, munkakörülményeit érintõ kérdések.

b/ Egyéni vezetõk66. §

Az intézet szervezetében mûködõ nem önálló tanszék vezetõjének megbízásánál a 61.§ ban meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni.

67. §(1) Az intézet (tanszék) szervezetében mûködõ kutatási, illetõleg igazgatási, gazdálkodási és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezeti egység (intézet esetében osztály vagy csoport, tanszék esetében csoport) vezetõjét a szervezeti egység (csoport) oktatói, kutatói, illetve szakalkalmazottai közül, az intézeti (tanszéki) tanács állásfoglalása alapján az igazgató bízza meg. A megbízás öt évig terjedhet, amely indokolt esetben többször is meghosszabbítható. A szóban forgó vezetõk határozatlan idõre történõ kinevezésénél a (3) bekezdésben foglalt ügyrend szerint kell eljárni.

(2) A megbízásra (kinevezésre) vonatkozó javaslatot, az érintett szervezeti egység közalkalmazottainak véleményét kikérve, az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) terjeszti az intézeti tanács elé.

(3) A nem önálló szervezeti egységek beosztott oktatóinak, kutatóinak, egyéb diplomásainak, mûszaki, igazgatási és gazdasági közalkalmazottainak a kinevezése és a munkáltatói jogok velük kapcsolatos gyakorlása a Szabályzat 5. mellékletét képezõ a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje és annak kari melléklete szerint történik.

68. §(1) Az intézeti tanszék, illetve a nem önálló osztály vezetõjének a feladatkörét az intézeti (tanszéki) szabályzat tartalmazza.

(2) Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) kizárólag a nem önálló szervezeti egység vezetõje véleményének meghallgatása után hozhat intézkedést az egységet vagy valamely dolgozóját érintõ kérdésben.

69.§Az intézeten belüli oktatási szervezeti egység vezetõje helyettesét eseti jelleggel vagy meghatározott idõre maga jelöli ki. A döntést be kell jelenteni az intézeti igazgatónak (önálló tanszék vezetõjének). Amennyiben a helyettes vezetõi pótlékban részesül, ez a szervezeti egység költségvetését terheli.

9. A kihelyezett oktatási szervezeti egységek70. §

(1) Az egyetem szellemi bázisának bõvítése, az oktatás, a doktori képzés, a tudományos kutatás és a szaktanácsadás személyi és tárgyi feltételeinek javítása, valamint a kutatóintézetekkel és a termeléssel való együttmûködés hatékonyabbá tétele érdekében az egyetem kihelyezett oktatási szervezeti egységet hozhat létre.

(2) Az Egyetemi Tanács hazai, kivételesen külföldi kutatóintézetben, kísérleti vagy mintagazdaságban az egyetem kihelyezett intézeteként vagy tanszékeként (továbbiakban:

kihelyezett tanszék), önálló oktatási szervezeti egységet hozhat létre. A létrehozást kezdeményezheti a szakmailag illetékes tanszéki vagy kari tanács, illetõleg a rektor elõterjesztése alapján az Egyetemi Tanács. A létesítéshez szükség van a kihelyezett tanszék szerinti intézmény (gazdasági szervezet, a továbbiakban: külsõ intézmény) vezetõ testületének elõzetes hozzájárulására.

(3) A kihelyezett tanszék a kar és az érintett külsõ intézmény közös szervezeti egysége, amely a dékán, a kari fõigazgató felügyeletével, a kihelyezett tanszék vezetõjének irányításával mûködik. A kihelyezett tanszék az egyetemi oktatásban és kutatásban a szakmailag azonos vagy rokonterületen tevékenykedõ kari, egyetemi intézet(ek)kel (tanszék(ek)kel együttmûködve vesz részt.

(4) A kihelyezett tanszék vezetõjét és munkatársait a külsõ intézmény vezetõ testületének az illetékes dékánnal, a kari fõigazgatóval egyetértésben tett javaslatára, az illetékes kari tanács és az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával, a rektor bízza meg legfeljebb ötévi idõtartamra. A megbízás többször is megismételhetõ. A tanszékvezetõ megbízása és a megbízás megismétlése a 61. § (1) bekezdése szerint történhet.

(5) Az Egyetemi, illetve kari tanács a kihelyezett tanszékek azon munkatársainak, akik a feltételeknek megfelelnek, illetõleg azokat teljesítették egyetemi magántanári, címzetes fõiskolai tanári, illetve egyetemi elismerésként címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi és fõiskolai docensi címet adományozhat.

71. §(1) A kihelyezett tanszék munkatársai:

(a) az egyetem illetékes karának megbízása alapján részt vesznek az alap a szakirányú és a doktori képzésben, ez utóbbi személyi és tárgyi feltételeinek megvalósításában, és

(b) együttmûködnek az egyetem oktatóival, kutatóival közös kutatási programok elõkészítésében, s támogatják egymást a kutatási feladatok megvalósításában, valamint a tudományos képzés pénzügyi feltételeinek kialakításában, a közösen vállalt programok végrehajtásában.

(2) A kihelyezett tanszék vezetõje 3 5 évenként tájékoztatja az Egyetemi Tanácsot a szervezeti egység egyetemi oktatásban és kutatásban végzett tevékenységérõl, ennek eredményeirõl.

72. §(1) A kihelyezett tanszékek szervezetére és mûködésére vonatkozó alapvetõ szabályokat, az érintett szervezeti egység feladatkörét, mûködésének pénzügyi feltételeit, a kihelyezett tanszék vezetõjének és munkatársainak megbízását, a munkatársak egyetemi tevékenységének követelményeit és díjazását, az alapítás hatálybalépésének feltételeit, idõpontját és érvényességi idõtartamát, illetve a megállapodás felmondásának feltételeit megállapodás formájában kialakított alapítólevélben kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapítólevelet (megállapodást) a rektor, a szakterület szerinti illetékes kar dékánja, kari fõigazgatója a kihelyezett tanszék szerinti intézmény vezetõje és a kihelyezett tanszék leendõ vezetõje írja alá. Az alapítólevelet az Egyetemi Tanács, illetõleg a kihelyezett tanszék szerinti intézmény vezetõ testülete hagyja jóvá.

(3) A kihelyezett tanszékek szervezetének, vezetésének és mûködésének kialakításánál, a helyi sajátosságok figyelembevételével, alkalmazni kell a Szabályzat IV/C. fejezetének, valamint a kari szabályzatoknak az oktatási szervezeti egységekre vonatkozó rendelkezéseit.

(4) Az egyetem szervezetében a Szabályzat 3. mellékletében felsorolt kihelyezett tanszékek mûködnek.

D. Az egyetemen mûködõ kutató (kísérleti) intézetek, oktató klinikák, laboratóriumok,

állomások, csoportok73. §

(1) Az egyetem szervezetében, egyetemi kutatóintézetként mûködik Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet.(2) A Magyar Tudományos Akadémia az egyetemen meghatározott kutatási területen, az egyetemi karokhoz tartozó oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) mellett akadémiai kutatócsoportot hozhat létre, és azt külön pénzügyi támogatás biztosítása esetén az egyetemmel megkötött megállapodás alapján mûködtetheti.

(3) A karokon, a karok között, illetve az oktatási szervezeti egységek mellett, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési (a továbbiakban: minisztérium) pénzügyi támogatásával ágazati kutatási feladatokat ellátó kutatási (kísérleti) intézetek, laboratóriumok, állomások, csoportok (a továbbiakban: kutatóhelyek) mûködnek és mûködhetnek. Ezek mûködésének és szervezetének részleteirõl az érintett karok, szervezeti egységek szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendelkezni.

(4) A kutatóhelyek feladatkörükben szakterületüknek megfelelõen alaptevékenységként alap és alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést, szabad kapacitásuk kihasználására pedig, a vonatkozó jogszabályi és egyetemi szabályzati rendelkezések szerint, vállalkozási tevékenységet végeznek.

(5) A kutatóhelyek alap és alkalmazott kutatási, valamint vállalkozási tevékenységük teljesítésében együttmûködnek az egyetem szakmailag érintett oktatási szervezeti egységeivel. Az ezekben a szervezeti egységekben dolgozó tudományos kutatók részt vehetnek az egyetem alap és szakirányú továbbképzési, valamint doktori képzési feladatainak ellátásában.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott kutatási (kísérleti) szervezeti egységet a minisztérium és az érintett karral /karokkal, oktatási szervezeti egységekkel egyetértésben az Egyetemi Tanács hozhat létre.

74. §(1) A Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet (a továbbiakban: kutatóintézet) vezetése és operatív irányítása a Szabályzatban és a kutatóintézet szabályzatában meghatározott módon az intézeti tanács, mint választott testület és a fõigazgató, mint megbízott vezetõ együttmûködésével valósul meg.

(2) A kutatóintézet vezetõtestülete az intézeti tanács, amelynek elnöke a fõigazgató, titkára a testület által választott kutató vagy más intézeti közalkalmazott. Az intézeti tanács létszámát az intézeti szabályzat határozza meg. A testületben biztosítani kell, hogy annak legalább kétharmad részét tudományos kutatók alkossák, és abban képviselve legyenek az intézet egyéb kutatási, igazgatási és gazdasági közalkalmazottjai is. Az intézeti tanács munkájába tanácskozási joggal meghívhatók az egyetem karai, más kutatóintézetek és mezõgazdasági termelõegységek képviselõi is.

(3) A kutatóintézet vezetõje a fõigazgató, akit pályázat alapján, az intézeti tanács javaslatára - az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva - az intézet kutatói közül a rektor bíz meg legfeljebb ötévi idõtartamra. A megbízás többször is meghosszabbítható, de összeszámított idõtartama folyamatosan a tíz évet nem haladhatja meg.

(4) Az igazgató mellett egy vagy több fõigazgató helyettes mûködik, akiket, valamint a szervezeti egységek vezetõit (fõosztály és osztályvezetõket) a kutatóintézet diplomás közalkalmazottai közül, az intézeti tanács véleményének meghallgatásával, a fõigazgató bíz meg legfeljebb ötévi idõtartamra. A megbízás többször is megismételhetõ.

(5) Az intézet szervezetének, vezetésének és mûködésének rendjét a Szabályzat rendelkezéseinek

értelemszerû érvényesítésével az intézeti szabályzatban kell meghatározni. Az intézeti szabályzatot az intézeti tanács fogadja el, és törvényességi felülvizsgálata után a rektor hagyja jóvá. Az intézet fõigazgatójának munkáltatói jogkörét a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje és annak intézeti melléklete szabályozza.

E. Az egyetem központi szervezeti egységei75.§

A rektornak közvetlenül alárendelve, az egyetem egészére kiterjedõ hatáskörrel mûködnek a következõ központi, illetve összegyetemi igazgatási, gazdasági, koordinációs, oktatás , kutatásszervezõ és ellátó, szolgáltató és szaktanácsadó szervezeti egységek, (a továbbiakban: központi hivatalok):

1. a Fõtitkári Hivatal; 2. a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal; 3. a Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal; 4. az Informatikai Hivatal; 5. az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ; 6. az Idegennyelvi Intézet; 7. a Sport Intézet.

1. A Fõtitkári Hivatal76.§

(1) A Fõtitkári Hivatal:

• ellátja a rektor és helyettesei, valamint az Egyetemi Tanács döntési, javaslattételi és más jellegû jogkörébe tartozó ügyek elõkészítésével, a határozatok és a döntések végrehajtásával összefüggõ igazgatási, szervezési és ellenõrzési feladatokat, valamint az egyetem központi irányításával összefüggõ ügyviteli teendõket;

• közremûködik az egyetem igazgatási feladatainak végrehajtásában, az egyetemre vonatkozó jogszabályok bevezetésében, az egyetemi szabályzatok és belsõ utasítások kidolgozásában és az egyetem általános jogi képviseletének ellátásában;

• végzi a képzéssel, a tudományos kutatással, a doktori cselekményekkel és a habilitációval, továbbá az egyetem szolgáltatási és vállalkozási tevékenységével kapcsolatos központi szervezési, ügyintézési és nyilvántartási feladatokat;

• közremûködik az egyetemi szintû nemzetközi kapcsolatok szervezésében és koordinálásában, ellátja a külföldi szakemberek és hivatalos külföldi delegációk egyetemi szintû fogadásával, programjának szervezésével, továbbá a az egyetemi és fõiskolai oktatók, kutatók és hallgatók hivatalos külföldi kiutazásaival kapcsolatos központi ügyintézési és ügyviteli feladatokat;

• a hivatal szervezetében dolgozó, de a rektornak közvetlenül alárendelt felügyeleti ellenõr és jogtanácsos útján ellátja a karok, a területi irodák és a kutatóintézet felügyeleti ellenõrzését, továbbá a rektor és az egyetem központi szrvezeti egységeinek jogi képviseletét;

• a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint segíti a rektort, a helyetteseit, az egyetemi fõtitkárt és a gazdasági fõigazgatót a személyzeti és munkaügyi feladataik ellátásában, szakmai segítséget nyújt a kari és más munkáltatói joggal rendelkezõ vezetõk mellett dolgozó személyzeti, illetve a kari (területi) munkaügyi ügyintézõknek feladatuk ellátásához;

• végzi a köztársasági elnöki és miniszterelnöki, valamint rektori, fõtitkári és gazdasági fõigazgatói hatáskörbe tartozó oktatók, kutatók és vezetõk kinevezésével kapcsolatos

pályázatok kiírásával, elbírálásával és testületi elõkészítésével kapcsolatos koordinációs, ügyintézõ és ügyviteli tevékenységet;

• vezeti a személyzeti és munkaügyi tevékenységgel összefüggõ központi, illetve összegyetemi nyilvántartásokat, kezeli a köztársasági elnöki, miniszterelnöki, rektori fõtitkári és gazdasági fõigazgatói kinevezési hatáskörbe tartozók személyügyi anyagait, irányítja az egyetemi személyzeti és munkaügyi tevékenységet dokumentáló alapadatok feldolgozását, a személyzeti és munkaügyi nyilvántartási tevékenység folyamatos korszerûsítését;

• a hatályos jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint koordinálja az összegyetemi szociális feladatokat, közremûködik azok ügyintézésében és ellátásában;

• szervezi és végzi az egyetemi PR tevékenységet; • irányítja a dokumentálási, archiválási, irattározási feladatokat; • koordinálja a honosítással összefüggõ tevékenységet;

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Fõtitkári Hivatal vezetõi, ügyintézõi és ügyviteli dolgozói a hivatal keretében mûködõ titkárságok szervezetében látják el.

Az egyetemi fõtitkár

77.§(1) A Fõtitkári Hivatalt a rektornak közvetlenül alárendelt egyetemi fõtitkár vezeti, akit pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor bíz meg határozott idõre. A megbízás több alkalommal megismételhetõ.

(2) A fõtitkárt tevékenységében a fõtitkár helyettes segítheti, akit a fõtitkár javaslatára a rektor bíz meg határozott idõre. A fõtitkár helyettesi feladatokat felhatalmazás alapján az egyik titkárságvezetõ is elláthatja.

78.§(1) A fõtitkár:

• irányítja a Fõtitkári Hivatal igazgatási és ügyviteli tevékenységét, felügyeletet gyakorol a központi szervezeti egységek és a kari hivatalok ilyen irányú munkája felett;

• ellátja az egyetemi ügykezelés általános felügyeletét;

• igazgatási és jogi kérdésekben segíti a rektor és a rektorhelyettesek munkáját;

• az Egyetemi Tanács titkáraként elõkészíti a tanács üléseit, szervezi és ellenõrzi a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek vezetõi, a közalkalmazottak és a hallgatók az Egyetemi Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait folyamatosan megismerjék;

• biztosítja az egyetemen hozott döntéseknek, határozatoknak a jogszabályokkal való összhangját;

• a rektor vagy az egyetemi szabályzatok által meghatározott esetekben döntési, intézkedési jog illeti meg, a hatáskörébe tartozó ügyekben igazgatási és ügyviteli intézkedéseket ad ki, feladatkörében, illetve a rektor által meghatározott körben kiadmányozási jogkört gyakorol;

• felelõs azért, hogy az egyetemi igazgatás és ügyvitel megfeleljen a jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezéseinek, a belsõ ellenõrzés keretében folyamatosan ellenõrizteti ezek érvényesülését;

• a Fõtitkári Hivatal közalkalmazottai esetében a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint munkáltatói jogokat gyakorol, rendelkezik a Fõtitkári Hivatal költségvetési kereteivel;

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket feladatkörében a vonatkozó jogszabályok az egyetemi szabályzatok, az Egyetemi Tanács vagy a rektor a számára meghatároz.

(2) A fõtitkár az egyetemi és a kari hivatalok igazgatási és ügyviteli munkája feletti felügyeleti jogkörében, az egyetem és a karok vezetõ szerveinek határozataival kapcsolatos intézkedések és eljárások körében végzett tevékenysége során, a karok vezetõinek elõzetes tájékoztatása után, jogosult az érintett szervezeti egység vezetõjétõl felvilágosítást kérni, az ügyiratok tartalmával és az ügykezelés menetével megismerkedni.

(3) Felügyeleti jogkörével kapcsolatos észrevételeit köteles az illetékes hivatal vezetõjével, szükség szerint a kar dékánjával, fõigazgatójával, illetve az érintett szervezeti egység vezetõjével közölni, és ezekrõl a rektort tájékoztatni.

(4) A fõtitkár tevékenységérõl köteles rendszeresen beszámolni a rektornak, és idõszakosan tájékoztatni az Egyetemi Tanácsot az egyetem igazgatási és ügyviteli rendjérõl.

2. A Gazdasági Fõigazgatói Hivatal79.§

(1) A Gazdasági Fõigazgatói Hivatal, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt egységes gazdaság igazgatási szervezet központi szervezeti egységeként, a gazdasági fõigazgató irányításával:

• ellátja a költségvetés tervezésével és felhasználásával, az egyetemi munkaerõ gazdálkodással, az állami adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba épített belsõ ellenõrzéssel, az egyetem fenntartásával, üzemeltetésével, az energiagazdálkodással és mûszaki fejlesztésével kapcsolatos központi feladatokat;

• a karokon, a területi irodákban ,a kutatóintézetben mûködõ gazdasági szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó egység) adatszolgáltatásai alapján szervezi és végzi az egyetemi költségvetés felhasználásáról és a gazdálkodásról szóló beszámolók összeállítását, értékelését és az illetékes egyetemi testületek és felettes szervekhez történõ terjesztését;

• az érintett gazdálkodó egységgel együttmûködve elõkészíti, szervezi és folyamatosan ellenõrzi az egyetemen folyó beruházási és fejlesztési tevékenységet;

• irányítja a gazdálkodó egységekben folyó gazdaság igazgatási tevékenységet és e tekintetben törvényességi felügyeletet gyakorol;

• összeállítja az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatát, az Egyetem Egységes Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzatát és az egyetem egészét érintõ, a gazdálkodás, a pénzügyi elszámolás és a vagyonnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályzatokat.

• ellátja a központi szervezeti egységek gazdasági, pénzügyi és mûszaki ellátásával, nyilvántartásával és ügyvitelével kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal vezetõi, ügyintézõi és ügyviteli dolgozói a hivatal keretébe mûködû titkárságok szervezetében látják el.

A gazdasági fõigazgató

80.§(1) A Gazdasági Fõigazgatói Hivatalt gazdasági fõigazgató vezeti, akit pályázat alapján, az Egyetemi Tanács javaslatára és az oktatási miniszter egyetértésével a rektor bíz meg legfeljebb öt évi határozott idõre. A megbízás, pályázat alapján, az eredeti eljárással azonos módon, megszakítás nélkül, több alkalommal megismételhetõ.

(2) A gazdasági fõigazgatót tevékenységében a fõigazgató helyettes segítheti, akit a fõigazgató javaslatára a rektor bíz meg a fõigazgatóval azonos idõre.

81.§(1) A gazdasági fõigazgató, aki az egyetem egységes gazdasági szervezetének vezetõje és a gazdasági pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese, feladatait a rektor közvetlen irányítása és ellenõrzése mellett látja el.

(2) A gazdasági fõigazgató:

• irányítja és szervezi az egyetem gazdálkodását és gazdasági ügyvitelét;

• közvetlenül irányítja a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal és a területi, kari és kutatóintézeti gazdasági vezetõk útján az egyetem egységes gazdasági szervezetének munkáját;

• felelõs az egyetem számviteli rendjéért, szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdálkodó egységek gazdasági, pénzügyi, számviteli munkája felett, ellenõrzi az ezzel kapcsolatos tevékenységüket;

• az egyetem egészét érintõ gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket ad ki, feladat körében, illetve a rektor által meghatározott körben kiadmányozási és utalványozási jogokat gyakorol;

• a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a munkavédelemmel, a tûzvédelemmel és a polgári védelemmel kapcsolatos irányítási és ellenõrzési feladatokat;

• a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal közalkalmazottai és a gazdálkodó egységek gazdasági vezetõi felett, a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint munkáltatói jogokat gyakorol, rendelkezik a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal költségvetési kereteivel;

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket feladatkörében jogszabályok, egyetemi szabályzatok, az Egyetemi Tanács vagy a rektor a számára meghatároznak;

• a rektorral egyetértésben gazdálkodik az egyetem központi alapjaival és a pénzügyi keretekbõl származó eszközökkel.

(3) A gazdasági fõigazgató az Egyetemi Tanács elé terjeszti az egyetem következõ évi költségvetésére és a tárgyévi költségvetés felosztására vonatkozó javaslatokat. Tevékenységérõl rendszeresen beszámol a rektornak, és az egyetem elõzõ évi gazdálkodásáról évenként az Egyetemi Tanácsnak.

(4) A gazdasági fõigazgató feladat és hatáskörét részleteiben az Egyetem Gazdálkodási Szabályzata és az Egyetem Egységes Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

Az egyetem területi, kari és intézeti gazdasági szervezeti egységei

81/A.§(1) A gazdálkodási és pénzügyi igazgatási valamint mûszaki ellátási feladatokat az egykarú intézményi telephelyeken , a budai és gödöllõi területi irodákban, továbbá a kutatóintézetben az egységes egyetemi gazdaság szervezet részeként mûködõ gazdasági szervezeti egységek (igazgatóságok, osztályok stb.) látják el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és azok vezetõinek hatáskörét , kapcsolatát a Gazdasági Fõigazgató Hivatallal és az érintett kar, terület és intézet vezetõjével , az Egyetem Egységes Gazdasági szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg.

3. A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal82.§

(1) A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal a rektornak közvetlenül alárendelt központi szervezeti egységként ellátja a felsõoktatási törvény értelmében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott ágazati tevékenység intézményi koordinálását, a karokhoz és/vagy területi irodákhoz rendelt

• az ágazati kutató fejlesztõ tevékenységet;

• a gazdálkodást segítõ szaktanácsadási tevékenységet és annak fejlesztését;

• a növényi és állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését;

• a vidék és területfejlesztési tevékenységet szolgáló pénzeszközök felosztásának, felhasználásának és elszámolásának egyetemi szintû szervezését és lebonyolítását.

(2) A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal vezetõjét az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor nevezi ki, illetve bízza meg, határozott idõre.

4. Az Informatikai Hivatal83.§

(1) A rektornak közvetlenül alárendelt és a felügyeletével mûködõ Informatikai Hivatal az egyetemi képzés, a kutatás, a szaktanácsadás, az igazgatás és az ügyvitel területén összegyetemi informatikai koordinációs, szolgáltatási és fejlesztési feladatokat ellátó központi szervezeti egység.

(2) Az Informatikai Hivatal vezetõje a hivatalvezetõ akit, az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor nevez ki illetve bíz meg határozott idõre.

5. Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ84.§

(1) Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ a rektornak alárendelt, az egyetemi idegennyelvi képzés szakmai segítését és koordinációját végzõ, valamint a hatályos jogszabály alapján államilag elismert nyelvvizsgát igazoló szervezetként mûködõ nyelvvizsga központ.

(2) A Központ feladatkörében:

• az idegen nyelvoktatás karokon és a területi irodákban mûködõ szervezeti egységeinek és oktatóinak bevonásával koordinálja és segíti az egyetemen folyó idegen nyelvoktatás tartalmi és módszertani fejlesztését, a nyelv oktatás és vizsgáztatás egységes követelmény rendszerének kialakítását;

• elõsegíti az idegen nyelvoktatás feltételrendszerének javítását, koordinálja az ehhez szükséges anyagi eszközök felhasználását;

• pályázatok és más pénzügyi források folyamatos feltárásával segíti az idegen nyelvoktatás korszerû tananyaggal és kommunikációtechnikai eszközökkel való ellátását;

• folyamatosan keresi és szervezi azokat a külföldi kiutazási lehetõségeket, amelyek elõsegítik a hallgatók idegennyelvtudásának fejlesztését és elmélyítését;

• az egyetemen mûködõ nyelvvizsga központként szervezi és végzi:

• a vizsgarendszerek és vizsgaeljárások kidolgozását és fejlesztését; • a nyelvvizsgák szervezését és lebonyolítását; • a vizsgáztató személyek továbbképzését; • a vizsgáztatás és az ezt bizonyító bizonyítvány kiadás ügyintézését és ügyvitelét.

(3) Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ vezetõjét az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor nevezi ki, illetve bízza meg határozott idõre.

6. Idegennyelvi Intézet85.§

(1) Idegennyelvi Intézet (a továbbiakban: intézet) az idegen nyelvi lektorátusok és a gödöllõi Idegennyelvi Intézet bázisán az eredeti kari szervezetben továbbmûködõ, szakmai irányítás szempontjából önálló, szervezeti egység.

(2) Az intézet célja: A világnyelvek jobb elsajátításának, a szakfordító képzés kiterjesztésének elõsegítése és a szakirányú nyelvoktatás színvonalának emelése.

(3) Az intézet a (2) bekezdésben meghatározott célt elsõsorban szakmai koordinációval, az együttmûködés erõsítésével és szervezettebbé tételével, a szellemi erõforrások koncentrációjával éri el.

(4) Az intézetet az Egyetemi Tanács hozza létre, igazgatóját pályázat alapján az Intézeti és az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor nevezi ki határozott idõre. Az igazgató vezetõi pótléka a központi keretet terheli. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja.

(5) Az intézet tevékenységét érintõ valamennyi szakmai kérdésben az igazgatónak véleményezési joga van. Állásfoglalásainak kialakítása során az intézeti szabályzatnak megfelelõen ki kell kérnie a tanszékvezetõk és az Intézeti Tanács véleményét. Amennyiben az egyetértés nem jön létre, az ügyet döntésre az ESZMSZ ben meghatározott eljárás szerint az Egyetemi Tanács elé kell terjeszteni.

(6) Az intézeten belüli szervezeti egységek (tanszékek, lektorátusok, osztályok, a továbbiakban: tanszékek) a jelenlegi képzési helyükön önállóan mûködnek, de szakmai tevékenységet az igazgató koordinálja.

(7) A tanszékek költségvetését és a mûködéshez szükséges egyéb feltételeket, a forrásoldali, vagyis a tanszéki finanszírozásig az illetékes karok biztosítják. Az intézet a pályázatokból megszerzett forrásait szakmai elképzelési szerint a vonatkozó kari és egyetemi szabályzatok figyelembevételével használhatja fel.

(8) A tanszékek dolgozói felett valamennyi munkáltatói jogot - az igazgatóval egyetértésben - a jelenleg is alkalmazott rendnek megfelelõen, az illetékes dékánok, fõigazgatók gyakorolják. a tanszéki közalkalmazottak jogaikat és kötelezettségeiket a képzési helyen mûködõ karokon belül gyakorolják. (választási és választhatósági jog stb.)

(9) Az intézet szervezetének, vezetésének és mûködésének részletes szabályait az Intézeti Tanács által elfogadott és a rektor által jóváhagyott ügyrendben kell meghatározni.

7. Sport Intézet

86. §.

(1) A Sport Intézet (a továbbiakban: intézet) a testnevelõkbõl, a testnevelési tanszékekbõl, csoportokból és a nem jogi személyiséggel rendelkezõ diáksport, tömegsport szervezetekbõl kialakított az eredeti kari szervezetben továbbmûködõ, szakmai irányítás szempontjából önálló, szervezeti egység.

(2) Az intézet célja: az egyetem fiatal és idõsebb generációja testi és fizikai állapotának fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a testnevelési oktatás, az egyetemi tömeg és versenysport módszereinek, feltételeinek koordinálása és javítása.

(3) Az intézet szervezetére, vezetésére és mûködésére egyebekben értelemszerûen a Nyelvi Intézet (3) (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. A központi szervezeti egységek szabályzatai87. §

A fejezet 1-6. pontjaiban foglalt központi szervezeti egységek szervezetének, és mûködésének szabályait, beleértve az egyetemi fõtitkár, a gazdasági fõigazgató és a többi központi szervezeti egység vezetõinek feladatköreit részletesebben az érintett szervezeti egység rektor által kiadott ügyrendje (szervezeti és mûködési szabályzata) tartalmazza.

F. Az Egyetemi Könyvtár87/ A. §

(1) A Szent István Egyetem Könyvtára (a továbbiakban: Egyetemi Könyvtár) feladatkörében:

a. a képzés, a szakirányú továbbképzés, a doktori képzés, a tudományos kutatás , valamint a hallgatók és közalkalmazottak szakmai és közmûvelõdésének segítésére, a beérkezõ igényeket és a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket figyelembe véve, gondoskodik a könyv és folyóirat állomány folyamatos fejlesztésérõl;

b. az oktatókat, a kutatókat és a hallgatókat folyamatosan ellátja szakirodalmi tájékoztatással;

c. a könyvtárelméleti, illetve könyvtár informatikai területeken és egyéb társadalomtudományi kérdésekben kutatómunkát végez;

d. gyûjti az egyetemtörténeti iratokat és más írásos emlékeket, kijelölés esetén mûködteti a kari levéltárt;

e. mûködteti az intézeti, tanszéki könyvtárakat;

f. a bel és külföldi könyvkölcsönzés és kiadványcsere keretei között együttmûködik más hazai és külföldi könyvtárakkal;

(2) Az Egyetemi Könyvtár az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a következõ tagkönyvtárak útján valósítja meg:

a. az Állatorvos tudományi Könyvtár (Budapest);

b. a Gödöllõi Tudományos Könyvtár (Gödöllõ);

c. a Kertészet , Élelmiszer tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár (Budapest);

d. a Jászberényi Fõiskolai Kar Könyvtára (Jászberény);

e. a Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Könyvtára( Gyöngyös);

f. az Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar Könyvtára (Budapest);

g. a Vezetõ és Továbbképzõ Intézet Könyvtára (Budapest);

h. a Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet Könyvtára(Kompolt).

(3) Az Egyetemi Könyvtár felügyeletét a rektor látja el, aki ezt a feladatkörét illetékes helyettesével megoszthatja. A rektor felügyeleti tevékenységének segítésére Egyetemi Könyvtári Tanács mûködik.

(4) Az Egyetemi Könyvtár élén a fõigazgató áll akit pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor bíz meg ötévi idõtartamra. A megbízás az elsõ eljárással azonos rend szerint több alkalommal is meghosszabbítható. A fõigazgató tanácsadó testülete a (2) bekezdésben felsorolt területi kari és intézeti könyvtárak vezetõibõl álló Könyvtárvezetõi Kollégium.

(5) Az Egyetemi Könyvtár keretében mûködõ és a (2) bekezdés(a), (b) és (c) pontjai alatt felsorolt könyvtárakat fõigazgatóhelyettes, a (d) -(h) pont alatt felsoroltakat pedig igazgató (könyvtárvezetõ) irányítja, akiket pályázat alapján, a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerinti eljárással, az illetékes dékán, kari fõigazgató, illetve területi tanács elnök, bíz meg öt év határozott idõre. A megbízás az elsõ eljárással azonos rend szerint több alkalommal is meghosszabbítható.

(6) Az Egyetemi Könyvtár szervezetének és mûködésének részletes szabályait az Egyetemi Tanács által elfogadott szervezeti és mûködési szabályzat és ügyrend határozza meg.

G. A Területi irodák

1. A területi iroda jogállása és feladatai88. §

(1) Az egyetem budai és gödöllõi telephelyein mûködõ karok azoknak a szolgáltatási (könyvtári, informatikai, kollégiumi elhelyezési stb.), igazgatási gazdasági, pénzügyi, mûszaki és létesítmény fenntartási feladatoknak az ellátására, amelyek az adott telephelyen mûködõ karokat érintik, létrehozzák

a Budai Területi Irodát és

Gödöllõi Területi Irodát

(a továbbiakban: területi iroda /irodák/).

(2) A területi irodák elnevezése és bélyegzõi:

Szent István Egyetem Budai Területi Irodája1114 Budapest, Villányi u. 29 35.Szent István Egyetem Gödöllõi Területi Irodája2103 Gödöllõ, Páter Károly u. 1.

Az érintett területi iroda a fenti körirattal, illetve felirattal használhatja a Magyar Köztársaság címerével, valamint az egyetem címerével ellátott körbélyegzõjét, továbbá fejbélyegzõjét.

(3) Az egyes területi irodák a tevékenységi területükön mûködõ karok részére elsõsorban a következõ szolgáltatásokat biztosíthatják:

a Budai Terület Irodaaz Élelmiszer tudományi, a Kertészettudományi, valamint a Tájépítészeti, védelmi és fejlesztési karok részére:

• az információs hálózat mûködtetését;

• kollégiumi szolgáltatásokat;

• könyvtári szolgáltatásokat;

• a sportlétesítmények üzemeltetését;

• gazdasági, pénzügyi igazgatás és szolgáltatásokat;

• a telephely létesítményeinek üzemeltetését és fejlesztését.

a Gödöllõi Területi Irodaa Gazdaság és Társadalomtudományi, a Gépészmérnöki és a Mezõgazdaság és

Környezettudományi karok, valamint a Környezetgazdálkodási Intézet és az egyetem központi szervezeti egységei részére


• pénzügyi igazgatás, pénzügyi, mûszaki, vagyongazdálkodási és gondnoki szolgáltatásokat;

• kollégiumi és más a hallgatókat érintõ szolgáltatásokat;

• könyvtári és oktatástechnikai szolgáltatásokat;

• idegen nyelvi képzés és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat;

• épületek vagyon és tûzvédelmi (rendészeti) biztosítását;

• sportlétesítmények üzemeltetését;

• a karok közalkalmazottai részére nyújtott szociális szolgáltatásokat;

• a telephely létesítményeinek üzemeltetését és fejlesztését;

• az egyetem központi szervezeti egységei részére nyújtott szolgáltatásokat.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott feladatokat a karok igényei alapján az illetékes területi tanács módosíthatja.

2. A területi iroda vezetése89. §

(1) A területi irodát a karok dékánjaiból, az illetékes kari tanácsok által választott egy egy tagból, egy hallgató tagból és az elnökbõl álló területi tanács irányítja. Gödöllõn a területi tanács tagja a Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója és egy, az intézeti tanács által választott, képviselõ is.

(2) A területi tanács meghívottjai a területi igazgató és a gazdasági igazgató, illetve a gazdasági osztály vezetõje, továbbá mindazok, akiket állandó vagy eseti jelleggel a tanács üléseire a testület vagy elnöke meghív.

(3) A területi tanács elnökét (a háznagyot) a telephelyen mûködõ karok vezetõ oktatói közül a területi tanács választja meg és a rektor bízza meg, legfeljebb négy évi határozott idõre. A megbízás az elsõ megbízással azonos eljárással többször is megismételhetõ.

(4) A területi iroda igazgatási vezetõje az igazgató (ügyviteli igazgató), akit a területi tanács egyetértésével a területi tanács elnöke nevez ki határozott idõre. A kinevezés többször is megismételhetõ.

(5) A területi iroda gazdasági vezetõje a gazdasági igazgató (gazdasági osztályvezetõ), akit a területi tanács és elnökének egyetértésével a gazdasági fõigazgató nevez ki, határozott idõre.

(6) Az ügyviteli igazgatói és gazdasági igazgatói feladatokat ugyanaz a személy is elláthatja. Ez esetben a kinevezést, illetve megbízást az elõbbi esetben a (4) bekezdés szerint a területi tanács elnöke, az utóbbi esetben az (5) bekezdés szerint a gazdasági fõigazgató adja ki.

90. §(1) A területi tanács és a tanács elnöke mûködési és eljárási szabályait, feladat és hatásköreit, az egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzata rendelkezései alapján úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek az ESZMSZ ben meghatározott alapelveknek különösen pedig:

• biztosítsák az érintett karok paritásos képviseletét;

• ne sértsék a karok autonómiáját;

• a területi iroda irányítása és mûködése ne hozzon létre a dékánok és a rektor között közbensõ vezetési szintet.

(2) A területi tanács elnöke tevékenységérõl rendszeresen beszámol a testületnek és a testület döntése alapján a telephelyen mûködõ karok együttes tanácsülésének .

(3) A területi iroda az érintett karok által biztosított és a területi tanács által elfogadott költségvetés alapján mûködik. A terület iroda vezetõje a költségvetés felhasználásáról évente beszámol a területi tanácsnak.

(3) A területi iroda feladatkörét, szervezetének, mûködésének és irányításának szabályait, beleértve a területi tanács ügyrendjét is, részleteiben a területi tanács által elfogadott és a rektor által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.


1. Kari igazgatási szervezetek91.§

(1) A karok és a kutatóintézet vezetõi (dékán, fõigazgató) mellett az igazgatási szervezési és ellenõrzési feladatok ellátására hivatalok, titkárságok (a továbbiakban: hivatalok) mûködnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalt a dékánnak (fõigazgatónak) közvetlenül alárendelt kari titkár irányítja, aki szakmai és hivatali felügyeletet érintõ kérdésekben együttmûködik az egyetem fõtitkárával.

92.§(1) A dékán, a kari fõigazgató mellett a humánpolitikai munka szervezését és operatív végrehajtását a munkáltatói joggal rendelkezõ vezetõnek közvetlenül alárendelt fõállású vagy feladatait kapcsolt munkakörben ellátó humánpolitikai (személyzeti) munkatárs végzi. A humánpolitikai munkatárs ügyintézõi, ügyviteli tevékenységét az érintett igazgatási egység keretében látja el. Ugyancsak itt kell kialakítani az érintett munkáltatói joggal rendelkezõ vezetõ hatáskörébe tartozó személyügyi anyagok és adatok õrzését és nyilvántartását.

(2) A humánpolitikai munkatársak szakmai tevékenységét a Fõtitkári Hivatal személyzeti, illetve munkaügyi munkatársai támogatják és koordinálják.

93.§A 90. és 91. § okban meghatározott igazgatási szervezetek feladatait a hivatal ügyrendje határozza meg.

2. A kari belsõ ellenõrzés94.§

(1) A karok, a kutatóintézet és ezek szervezeti egységei belsõ ellenõrzésének feladatkörét az Ftv. 57.§ ának (3) bekezdése alapján a rektor a karok dékánjaira, fõigazgatóira és a kutatóintézet fõigazgatójára ruházza át.

(2) A belsõ ellenõrök munkájukat a dékánnak (kari, illetve kutatóintézeti fõigazgatónak) közvetlenül alárendelve, a kari (intézeti) hivatal szervezetében végzik. A belsõ ellenõrzés részletes szabályait az egyetem, rektor által kiadott Belsõ Ellenõrzési Szabályzatában kell meghatározni.

3. A kari oktatási és kutatási szolgáltatási feladatokat ellátó szervezeti egységek95.§

A szolgáltatási feladatokat a többkarú intézményrészekben a területi irodák keretében mûködõ, az egykarú intézményrészekben pedig a karon belül ezekre a célokra létrehozott szervezeti egységek látják el. A kari szolgáltató egységek szervezeti helyérõl, mûködésérõl, feladatmegosztásáról és irányításáról az érintett kar szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendelkezni.

H. A karok és a területi irodák jogi képviselete95/A.§.

A Karok jogi képviseletét a dékánnak alárendelt jogtanácsos, illetve az általa megbízott ügyvédi iroda látja el. Az egyetem budai és gödöllõi telephelyein mûködõ karok jogi képviselõi a területi tanácsok elnökeinek alárendelten mûködnek.


96. §(1) Az egyetem, a karok, az oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek) és az egyetemi kutatóintézet vezetõtestületeinek létrehozására és mûködésére, a Szabályzatban meghatározott általános szabályok keretei között, az érintett egység szervezeti és mûködési szabályzata, illetve a szóban forgó testület ügyrendje további részletesebb szabályokat is tartalmazhat.

(2) Azoknál az oktatási szervezeti egységeknél, ahol a Szabályzat rendelkezései szerint az intézeti (tanszéki) tanács feladatait a diplomásoknak az alkalmazotti és hallgatói képviselõkkel kibõvített, illetõleg az összes közalkalmazottnak a hallgatók képviselõivel kibõvített értekezlete látja el, a testület mûködésénél érvényesíteni kell az ebben a fejezetben meghatározott rendelkezéseket is.

A. A különbözõ tanácsokba és egyéb testületekbe történõ választás szabályai

1. Általános rendelkezések97.§

(1) A különbözõ szintû tanácsok létrehozásakor a következõ általános rendelkezéseket kell betartani:

(a) az egyetem minden közalkalmazottjának joga, hogy - a (c) pontban foglaltakat is figyelembe véve - választó és választható legyen az egyetemen mûködõ testületekbe;

(b) a választások megszervezése egyetemi, kari, intézeti (tanszéki) feladat, amelyért az érintett szervezeti egység vezetõje, kollégiumi hallgatói választások esetében az illetékes kollégiumi igazgató, valamint a HÖK szervezet vezetõi felelõsek;

(c) a nem oktató kutató közalkalmazottak képviselõjét az Egyetemi Tanácsba a területi irodák és a központi szervezeti egységeinek 10 fõ után megválasztott küldöttei a szóban forgó szervezeti egységek közalkalmazottai közül választják meg, a küldöttek megválasztásának a megszervezése a területi irodákban az igazgatók, a központi szervezeti egységekben az egyetemi fõtitkár, illetve helyettesének a feladata, a küldöttértekezletet a Szavazatszedõ Bizottság elnöke szervezi meg;

(d) az egyetemi és kari tanácsok választását a dékáni (fõigazgatói) hivatalok kijelölt

helyiségeiben, az intézeti (tanszéki) tanácsok választását pedig a kutatóintézet, illetve az érintett oktatási szervezeti egységben kell lebonyolítani;

(e) a (c) pont szerint megválasztott küldöttek az illetékes Szavazatszedõ Bizottság elnöke által összehívott küldöttértekezleten választják meg a nem oktatói kutatói réteg képviselõjét az Egyetemi Tanácsba;

(f) az egyetemi, kari, intézeti és tanszéki tanácsok választásánál a szavazás napján az érintett választási egységgel legalább három hónapja fõfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi diplomás, és legalább 3 hónapja az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája alkalmazásában álló, tanszéki kutatócsoport keretében dolgozó diplomás közalkalmazott, az oktatói , kutatói, rétegképviselet szempontjából választó és választható, ettõl a kari és intézeti tanács választásnál a helyi sajátosságok figyelembevételével a kari, intézeti szabályzat szerint el lehet térni;

(g) a (c) pont szerinti küldöttek megválasztásánál valamennyi legalább három hónapja közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó választó és választható;

(h) nem választhatnak és nem választhatók a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, a részfoglalkozásban és a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottak;

(i) az (f) pontban foglaltaknak megfelelõen, a (h) pont szerinti eltéréssel. a vezetõ oktatói listára a vezetõ oktatók, a vezetõ oktatói, adjunktusi, tanársegédi és kutatói listára, az adjunktusok, tanársegédek, kutatók és diplomás közalkalmazottak, a nem oktatói kutatói közalkalmazotti listára pedig az ezekhez a rétegekhez tartozó küldöttek szavazhatnak; ettõl a kari és intézeti tanács választásánál a helyi sajátosságok figyelembevételével a kari, intézeti szabályzat rendelkezései szerint, el lehet térni;

(j) az egyetemi kutatóintézet tanácsának választásánál valamennyi, az egyetemmel 3 hónapja munkaviszonyban álló intézeti dolgozó választó és választható;

(k) a választást egy, vagy, ha az eredmény ezt szükségessé teszi két fordulóban kell megtartani;

(l) amennyiben valaki nem kívánja magát választhatóként jelöltetni, ezt a tényt legalább két héttel a választások megkezdése elõtt köteles közölni az érintett választási egység igazgatási vezetõjével (fõtitkár, dékáni, fõigazgatói hivatalvezetõ) aki ezt a tényt az Egyetemi Választási Bizottság elnökének és az illetékes szavazatszedõ bizottság elnökének a tudomására hozza, a szavazatszedõ bizottság elnöke a bejelentésrõl írásban tájékoztatja a választókat.

(2) A különbözõ szintû tanácsok létszámát és összetételét az egyetem, ill. az adott szervezeti egység (kar, intézet, tanszék) szervezeti és mûködési szabályzata, illetve ügyrendje határozza meg.

2. A választások felügyelete98.§

(1) A választások törvényességi felügyeletére 5 7 tagú Egyetemi Választási Bizottságot(a továbbiakban: választási bizottság) kell létrehozni. A választási bizottságban helyet kell biztosítani az oktatók, kutatók, az alkalmazottak és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselõinek.

(2) A választási bizottság elnökét és tagjait a következõ választási idõszakra, 3 évi idõtartamra, a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács választja meg. A választási bizottság titkára, tanácskozási joggal az egyetem fõtitkára.

(3) A választási bizottság elnöke és tagja választott egyetemi vagy kari (intézeti, tanszéki) tisztségviselõ nem lehet. Amennyiben a bizottság tagját ilyen tisztségre jelölik vagy megválasztják, helyette új személyt kell megválasztani. A bizottság mûködési rendjét maga alakítja ki. Tevékenységérõl és a választás tapasztalatairól egy egy választási idõszak befejezése után köteles

beszámolni az Egyetemi Tanácsnak.

(4) A választási bizottság közremûködik a választás törvényességi felügyeletében és a választási eredmények értékelésében. Értelmezi a választásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket, állást foglal az ezzel kapcsolatos vitákban. A választás lebonyolításával kapcsolatos útmutatókat, utasításokat adhat ki. A saját karát érintõ ügy tárgyalásában, illetve az erre vonatkozó állásfoglalásban a kar képviselõje nem vehet részt.

99.§(1) A szavazatok leadásával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására (szavazólapok elkészítetése és kiosztása, választói névjegyzék összeállítása stb.), a leadott szavazatok számlálása, választási egységenként 3 5 tagú szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazatszámláló bizottságok elnökeit és tagjait az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok választása esetén az illetékes kari tanács, a kutatóintézeti tanács esetében az intézeti tanács, az oktatási szervezeti egységek tanácsai megválasztása elõtt pedig az érintett intézeti (tanszéki) tanács bízza meg. A hallgatói testületi tagok választásánál szavazatszámláló bizottság kizárólag hallgatókból állhat.

(2) A választások technikai és adminisztratív elõkészítésében és lebonyolításában az érintett testületi szintnek megfelelõ igazgatási (hivatali) egységek is kötelesek részt venni. Hallgatók esetében az adminisztratív (technikai) feladatokat az érintett kollégium és/vagy dékáni (fõigazgatói) hivatal közremûködésével az illetékes hallgatói önkormányzatok bonyolítják le.

3. A szavazás lebonyolítása és értékelése100.§

(l) Az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok (kutatóintézeti tanács) választása esetén a szavazás elsõ és második fordulójának idõpontját az Egyetemi Tanács, a tanszéki (intézeti) vezetõtestületi választásokat a kari tanács rendeli el, a szavazás elsõ napját megelõzõen legalább 15 munkanappal. Egy választási forduló legfeljebb három egymást követõ munkanapig tarthat.

(2) A döntésérõl a választási bizottság elnöke haladéktalanul írásban értesíti a karok, illetve a kutatóintézet igazgatási vezetõit (dékáni, fõigazgatói hivatalvezetõ), akik ezután:

(a) Intézkednek a választásra jogosultak névjegyzékének a 96. § (f) és (h) pontjaiban foglaltaknak megfelelõ összeállításáról. A névjegyzékeket karonként, oktatói (kutatói) és egyéb diplomás közalkalmazotti rétegenként kell, legkésõbb a választás napját megelõzõ harmadik munkanap végéig, összeállítani. Külön listát kell összeállítani a területi irodák és a központi szervezeti egységek közalkalmazottairól.

(b) A választási névjegyzékek elkészülte után valamennyi a szavazási egységhez tartozó választót írásban kell értesíteni a szavazás pontos idõpontjáról, tartamáról, helyérõl, a szavazás módjáról és más a választással kapcsolatos tudnivalókról. Ahol ez elegendõ, az értesítés történhet a szervezeti egység vezetõknek írt körlevéllel vagy hirdetmény formájában is. A lényeg, hogy valamennyi választásra jogosult idõben és teljes körben kapjon tájékoztatást a szavazásról. Az értesítést legalább a szavazás napja elõtt 5 munkanappal ki kell küldeni.

(3) A választás második fordulójáról az illetékes szavazatszedõ bizottság, a választható jelöltek nevének feltüntetésével, küldi ki az (1) bekezdés (b) pontjában foglaltaknak megfelelõ értesítést. A szavazatszedõ bizottság elnöke az elsõ és második forduló elõtt és idején más figyelemfelhívó módszereket is alkalmazhat a szavazáson való megjelenés ösztönzésére (pl. szórólap, plakát).

(4) Amennyiben második fordulóra is sor kerül a választói névjegyzékeket felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Módosításra van szükség, ha változott a legalább 3 hónapja közalkalmazotti jogviszonyban lévõk száma, egyes személyeknek a választás szempontjából figyelembe veendõ besorolása (pl. adjunktusból docens lett) stb.

101.§A területi irodák és a központi szervezeti egységek közalkalmazottai által történõ küldöttválasztásról, illetve a nem oktatói kutatói képviselõt az Egyetemi Tanácsba megválasztó küldött értekezlet lebonyolításáról a 105/A. és 105 /B. § ok rendelkeznek.

102. §(1) A szavazás titkosan, szavazólistán történik, amelyen betûrendben, illetve karonként vezetõ oktatói, és vezetõ oktatói, adjunktusi, tanársegédi, kutatói rétegenkénti bontásban kell a választható közalkalmazottakat feltüntetni. A nem oktatói kutatói közalkalmazotti listán szintén betûrendben, de elkülönítve az egyes területi irodákat és a központi szervezeti egységeket kell valamennyi ezekben a szervezeti egységekben dolgozó közalkalmazott névsorát betûrendben feltüntetni. Nem tüntethetõk fel ebben a névsorban azok, akik az egyetem közalkalmazottai, de eredeti munkahelyük valamelyik kar és itt csak intézményen belüli további jogviszonyban dolgoznak A szavazólap tartalmazza a megválasztható testületi tagok számát is. Második forduló esetén a szavazólapokon a fenti bontásban, de csak azok nevét kell feltüntetni akik a második fordulóban indulhatnak. A szavazólapokat szigorú számadást képezõ nyomtatványként kell kezelni, és azokat a választások után egy évig a választási egység irattárában kell megõrizni, majd az iratselejtezés szabályai szerint megsemmisíteni.

(2) A szavazólapot a választó a szavazatszedõ bizottságtól aláírása ellenében veszi át. A szavazatszedõ bizottság jogosult a választótól személyazonossága igazolását kérni. Ez történhet személyi igazolvánnyal vagy más hivatalos, arcképes igazolvánnyal (pl. útlevél, intézményi belépõ, jogosítvány stb.).

(3) A szavazásnál annyi nevet kell aláhúzni ahány testületi tagot az adott rétegbõl meg lehet választani. Érvénytelen az a szavazat, amelyen a megválasztható jelölteknél többet húztak alá, illetve, amelyet teljesen áthúztak. Amennyiben a leadott szavazatok több mint 25 % a érvénytelen, a szavazást meg kell ismételni.

(4) A szavazatokat a szavazatszedõ bizottság által lezárt és lepecsételt ládákban kell összegyûjteni. A szavazás lezárása után a szavazatgyûjtõ ládákat kizárólag az illetékes szavazatszedõ bizottság bonthatja fel. A szavazatszámlálásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedõ bizottság elnöke és tagjai írnak alá A jegyzõkönyvet az Egyetemi Tanács tagjainak választásánál az egyetemi fõtitkárának, mint a választási bizottság titkárának kell megküldeni, aki az eredményeket összesíti és errõl tájékoztatja a választási bizottság elnökét és a rektort. A kari tanács tagjainak választásánál a jegyzõkönyv egyik példányát a dékáni (fõigazgatói) hivatal vezetõjének, egy példányát pedig az egyetemi fõtitkárnak kell megküldeni. Az intézeti (tanszéki) tanácsok megválasztásánál a jegyzõkönyv egyik példányát az oktatási szervezeti egység vezetõjéhez, másik példányát a dékánhoz (kari fõigazgatóhoz) kell eljuttatni.

(5) A szavazóhelyiségben, illetve a szavazatok összeszámlálásánál kizárólag az illetékes szavazatszedõ bizottság és a választási bizottság tagjai, a rektor, a dékán (kari fõigazgató), oktatási szervezeti egységek esetében annak vezetõje, továbbá a szavazás technikai feltételeit biztosítók tartózkodhatnak. A szavazás titkosságáért, illetve a szavazóhelyiség rendjéért a szavazatszedõ bizottság elnöke a felelõs.

103.§(1) A szavazás elsõ fordulója akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak rétegenkénti több mint 50 % a részt vesz. Ennek hiányában második választási fordulót kell tartani, amely a résztvevõk számától függetlenül érvényes.

(2) Az elsõ fordulóban azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a szavazatok több mint 50 % át megkapták. Amennyiben a megválasztható testületi tagok számánál többen kapták meg ezt a szavazati arányt, akkor a megválasztásról a leadott szavazatok száma dönt. Azonos számú szavazatot kapottak között sorsolással kell dönteni.

(3) Abban az esetben, ha az elsõ forduló az (1) bekezdés szerint érvénytelen, a szavazást változatlan feltételekkel meg kell ismételni. Ugyancsak második fordulót kell tartani a betöltetlen helyekért abban az esetben, ha szükséges számú jelölt nem kapta meg a (2) bekezdésben meghatározott szavazati arányt. Ez esetben a második fordulón a megválasztható jelöltek legalább kétszerese indul azok közül, akik az elsõ fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben ezek száma több, az azonos szavazatszámot elérõk indulhatnak. A második fordulóban, a választható létszámon belül azok tekintendõk megválasztottnak, akik a legtöbb szavazatot kapták. Az azonos szavazatot elért több jelölt esetén sorsolással kell eldönteni a megválasztottak személyét. A sorsolást a szavazatszedõ bizottság végzi el. Ennek tényét és eredményét a szavazatszámlálásról készített jegyzõkönyvben rögzíteni kell.

(4) Abban az esetben, ha ugyanaz a vezetõ oktató kerül megválasztásra mindkét réteg esetében, a vezetõ oktatói választás második vagy további helyezettjét kell itt megválasztottnak tekinteni.

104. §A hallgatók képviselõiket az Egyetemi Tanácsba, a kari tanácsokba, illetve más egyetemi, illetve kari vezetõtestületekbe valamint az intézeti és tanszéki tanácsokba a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott rendelkezések szerint választják.

104/A.§.Az intézeti és tanszéki tanácsok tagjainak választásánál, az érvényesség és az eredmények magállapításánál értelemszerûen kell alkalmazni a szabályzat rendelkezéseit.

4. Az Egyetemi Tanács nem oktató kutató közalkalmazott tagjának megválasztása105/ A. §

(1) Az Egyetemi Tanács nem oktató kutató közalkalmazott tagját a területi irodák és a központi szervezeti egységek választott küldöttei választják meg küldött értekezletükön.

(2) A választás elsõ fordulója idõpontjának a 100. § (1) bekezdése szerinti elrendelése után a 100. §. (2) bekezdésnek (a) pontja szerint a jelen §. (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egységekben a 102.§ (1) bekezdésének megfelelõen el kell készíteni a választói névjegyzékeket és azokat meg kell küldeni az egyetemi fõtitkárnak, bejelentve egyidejûleg a küldött választás idõpontját (idõpontjait) is. A küldöttválasztást legalább a választás kijelölt napját megelõzõen tíz nappal kell lebonyolítani. A fõtitkár a beérkezett névsorok és a központi szervezeti egységek választási névjegyzékei alapján elkészíteti a szavazólapokat, és mindezekrõl tájékoztatja az Egyetemi Választási Bizottság és a Szavazatszedõ Bizottság elnökeit. Az egyetemi fõtitkár és a gazdasági fõigazgató választók, de egyetemi tanácstaggá tisztségük miatt nem választhatók ezért a szavazólapon nem kell õket feltüntetni.

(3) A küldöttek megválasztását az érintett szervezetekben, szervezeti egységenként, titkos szavazással úgy kell lebonyolítani, hogy mindenki, aki a választói névjegyzéken szerepel választó és választható. 10 közalkalmazott választhat egy küldöttet, illetve minden szervezeti egység legalább egy küldöttet választhat. A küldöttválasztás elõtt a választók létszámától függõen legfeljebb 3 tagú szavazatszedõ bizottságot, vagy szavazatszedõt kell nyílt szavazással választani. A küldöttválasztásról jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a szavazatszedõ bizottság tagjai (a szavazatszedõ) és a szervezeti egység vezetõje írnak alá. a jegyzõkönyvek egy példányát a szervezeti egység irattárában kell megõrizni, a másik példányát az egyetemi fõtitkárnak kell megküldeni. A küldöttválasztásokat a Szavazatszedõ Bizottságának tagjai kötelesek szúrópróbaszerûen ellenõrizni. A küldöttválasztás megszervezéséért és lebonyolításáért a szervezeti egység vezetõje a felelõs.

105/ B. §(1) Az nem oktatók kutatók egyetemi tanácsi képviselõjét megválasztó küldött értekezletet a küldöttek névsorának beérkezése után a Szavazatszedõ Bizottságának elnöke hívja össze az egyetemi tanácstag választás elsõ fordulójának valamelyik napjára Gödöllõn, a küldöttek számának megfelelõ teremben úgy, hogy ez az oktatói és kutató küldöttek választását ne zavarja. A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele megjelent. Ellenkezõ esetben a 102.§. (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) A küldött értekezletet, a Szavazatszedõ Bizottság elnöke vezeti. Az értekezlet létszámának megállapítása után, amennyiben az határozatképes a küldöttek a 101.§ rendelkezései szerint veszik át a szavazólapokat és adják le a szavazatukat. A szavazás értékelése a 103. § ban foglaltak szerint történik. Amennyiben a küldött értekezlet ezzel egyetért, a küldöttek megvárják a szavazatok kiértékelését és szükség esetén a 102.§ (3) bekezdése szerint megtartják a második fordulót is. Ellenkezõ esetben, sikertelen elsõ forduló esetén, a második fordulóra az Egyetemi Tanács által meghatározott késõbbi idõpontban kell a szavazást megismételni. A küldöttértekezleten történt szavazásról a 101.§ (4) bekezdése szerint kell a jegyzõkönyvet felvenni és azt kezelni.

(3) A küldött értekezlet technikai és adminisztrációs feltételeinek biztosítását a Fõtitkári Hivatal végzi.

(4) A jelen szakaszban nem rendezett kérdésekben a Szabályzat 96 104.§ ainak rendelkezései szerint kell eljárni, illetve az Egyetemi Választási Bizottság állásfoglalását kell kérni.

4. A különbözõ szintû tanácsok bizottságainak létrehozása106. §

(1) Az egyetemi, kari és egyéb vezetõtestületek által létrehozott, illetve az adott szervezeti egység szervezeti és mûködési szabályzata (ügyrendje) alapján mûködõ bizottságokat a vonatkozó szabályzat szerint kell létrehozni. Amennyiben a vonatkozó szabályzat ennek megoldására választást ír elõ, a végrehajtás módjának kialakítása az érintett tanács hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottságok tisztségviselõire és tagjaira a vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerinti, az egyetemi vezetõ (rektor, dékán, kari fõigazgató, igazgató, tanszékvezetõ, a bizottság elnöke stb.) vagy bármely tag tesz javaslatot. A javaslat során törekedni kell arra, hogy a jelöltek száma legalább kétszerese legyen a megválasztható személyek számának. A választásnál egyebekben a jelen fejezetben a testületi határozathozatalra megfogalmazott rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) Listás választás esetén a listán szereplõ személyekre a (2) bekezdésben meghatározott vezetõ tesz javaslatot. A választási listát azok nevével is ki kell egészíteni, akiket a választásra jogosultak legalább 10 % a írásban vagy szóban javasol. A javaslatokról vita nyitható, de a listára való felvétel ügyében szavazás nem rendelhetõ el.

B. A különbözõ szintû tanácsok tagjainak jogállása

1. A testületi tagság idõtartama107. §

(1) A megválasztott egyetemi és kari tanács tagok részére az Egyetemi Választási Bizottság elnöke, az intézeti (tanszéki) tanácsok tagjai részére pedig az igazgató (tanszékvezetõ) ad ki megbízólevelet.

(2) Amennyiben már megválasztott tanácstagot bíznak meg a testület szintjének megfelelõ olyan

vezetõnek, aki tisztsége alapján is jogosult a testületi tagságra, vagy a megválasztott testületi tag indokolt eset miatt (pl. betegség, tartós külföldi kiküldetés vagy különleges méltánylást érdemlõ más ok) nem tudja vállalni a testületi tagsággal járó kötelezettségeket, helyébe az a jelölt lép, aki az adott választási egységben és rétegben a Szabályzat 102. § a (2), illetve (3) bekezdése szerint az õt követõ legtöbb szavazatot kapta. Ilyen esetben a megbízás a testület mandátuma lejártának idõtartamáig tart.

A választott testületi tagság egyetemi, illetve kari tanácsok esetében legalább egy, legfeljebb három évre, intézeti (tanszéki) tanácsok esetében legfeljebb öt évre terjed ki. A választott tagság megismételhetõ.

(3) A testületi tagság megszûnik:

• a (2) bekezdésben meghatározott idõ elteltével;

• a tagnak az egyetemmel, ill. az érintett szervezeti egységgel fennálló munkaviszonyának megszûnésével;

• a tagnak a tanácstagságról történõ lemondásával;

• a testület hivatalból tagjának az erre feljogosító megbízása megszûnésével, a választott tag rétegképviseletének megfelelõ besorolása megváltozásával, a hallgató hallgatói jogviszonya megszûnésével vagy szünetelésével;

• minden olyan egyéb esetben, amikor az érintett testületekre vonatkozó szabályzat (ügyrend) ezt elõírja.

• beosztásának megváltozásával;

2. A tanácstagok kötelességei és jogai108. §

(1) A különbözõ szintû tanácsok tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek az adott testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elõsegítsék annak eredményes mûködését.

(2) A tanácsok tagjai kötelesek:

• a tanács ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat elõre be kell jelenteniük a testület elnökének vagy titkárának;

• mûködésük során a jogszabályokat és az egyetemi szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megõrizni;

• a testület tevékenységérõl választóik kívánságára beszámolni.

(3) A tanácsok tagjai jogosultak:

• a testület ülésén annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést (szabályozást, fejlesztést) kezdeményezni;

• a testület ülésén a mûködési szintnek megfelelõ állami vezetõkhöz kérdést intézni;

• minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükségesek;

• a testületi munkához a testület szintjének megfelelõ igazgatási szervezeti egység (hivatal, titkárság stb.) adminisztrációs, technikai segítséget (gépelés, sokszorosítás stb.) igénybe venni.

(4) A tanácsok tagjait megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggõ tevékenységük miatt hátrány

nem érheti. Ilyen esetben a tanácstag a testületéhez fordulhat jogorvoslatért.

(5) A tanácsok választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban helyettesíteni nem lehet. A testületekben tisztségük alapján résztvevõ tagokat helyettesük (rektor helyettes, dékánhelyettes, fõigazgató helyettes, stb.) teljes jogkörrel helyettesítheti.

C. A különbözõ szintû tanácsok mûködésének általános szabályai

1. A testületek összehívása109. §

(1) Az újonnan megválasztott tanács elsõ ülését, a tanács megválasztását követõen legkésõbb 15 napon belül, a tanács legidõsebb tagja (a korelnök) hívja össze.

(2) A különbözõ szintû tanácsokat szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal a testület elnöke köteles összehívni. A testületet 8 napon belül össze kell hívni akkor is, ha a tagok 25% a az indok megjelölésével ezt írásban kéri. Ebben az esetben a testület dönt arról, hogy tárgyalni kívánja e a napirendre javasolt kérdést. Amennyiben az elnök a testület összehívását ilyen esetben elmulasztja, az összehívásra a kezdeményezõk jogosultak.

(3) Az érintett testület ülésének idõpontját és napirendjét az ülés elõtt legalább 7 nappal írásban kell közölni a testület tagjaival, és egyidejûleg meg kell küldeni a napirendhez készített írásbeli elõterjesztéseket.

(4) A tanácsok összehívására jogosultak, kivételes esetben, rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezhetik az indokok pontos megadásával. Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az ülés anyagát az ülés elõtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés megtartásáról az összeült testület határoz.

(5) A vonatkozó szabályzat rendelkezésein túlmenõen az elnök tanácskozási joggal, esetenként vagy állandó jelleggel egyetemi vagy egyetemen kívüli személyeket is meghívhat. Az egyes napirendek elõadói - amennyiben nem tagjai a testületnek - tanácskozási joggal vehetnek részt a napirend vitájában.

2. A testületek tisztségviselõi110. §

A különbözõ szintû tanácsok elnökei az egyetem, a kar, az intézet, a tanszék vezetõi (rektor, dékán, fõigazgató, igazgató, tanszékvezetõ). A tanács titkára az Egyetemi Tanács esetében az egyetemi fõtitkár, aki a testületnek szavazati joggal nem rendelkezõ tagja. A kari, intézeti, tanszéki stb. vezetõtestületek esetében a titkár, a testület által választott tanácstag vagy az érintett szervezeti egység szabályzatában meghatározott személy.

3. A testületi tanácskozás alapvetõ szabályai111. §

(1) A tanács akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezõ tagjainak több mint 50 % a jelen van.

(2) Az ülést az elnök, az alakuló ülést - amennyiben a testületnek még nincs elnöke - a korelnök vezeti.

(3) Az ülés megnyitása után be kell jelenteni azokat, akik az ülésrõl kimentették magukat. Ez a

titkár feladata. Ezután az elnök létszámellenõrzést tart, megállapítja a határozatképességet. Ezt kétség esetén minden határozathozatal elõtt vizsgálni kell. Ezután ismerteti az ülés tárgysorozatát. A napirendrõl a testület szavazással dönt.

(4) Az ülés tárgysorozatát a testület tagjaival az ülés elõtt legalább 7 nappal (rendkívüli ülés elõtt 3 nappal) megküldött meghívóban közölni kell. Ettõl eltérni, ill. ezt bõvíteni a testület jogosult. Erre javaslatot az elnök, illetve bármelyik testületi tag tehet. Az eltérést indokolni kell, amelynek elfogadásáról a testület határoz.

(5) A tanács tagjai rendkívüli javaslatukat a testület ülését megelõzõen legalább 24 órával írásban terjeszthetik elõ az elnökhöz. Az elnök a javaslatot az ülésen a tárgysorozat tárgyalása elõtt veti fel, egyidejûleg állást foglalva a napirendre tûzésrõl, ill. annak idõpontjáról is. Az ügyben az elõterjesztõ indokolhat, majd az elõterjesztés napirendre tûzésérõl, beleértve az idõpontot is a testület határoz.

(6) A tanács tagjai a tanács ügyrendjében meghatározottakhoz interpellációt intézhetnek. Az interpellációt az ülés elõtt legalább 3 nappal a tanács elnökéhez kell írásban benyújtani. Az interpellációra az interpellált az ülésen köteles válaszolni, és válaszát az interpelláló tagnak írásban is köteles megküldeni. Az interpellációra adott válasz után az interpellálónak viszontválaszra van lehetõsége. Amennyiben az interpelláló a kapott választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról a tanács vita nélkül határoz. Ha a választ a tanács nem fogadja el, az ügy megvizsgálására, illetve a szükséges javaslatok megtételére bizottságot kell alakítani.

(7) A tanács tagjai a tanács ügyrendjében meghatározott vezetõkhöz az ülésen kérdést intézhetnek. A kérdésre lehetõség szerint az ülésen kell válaszolni.

(8) A testület ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót. A vitában felszólalási joga van a tanács tagjainak és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(9) A testületi vita korlátozásáról, ill. a hozzászólások idõtartamának meghatározásáról a testület többségi szavazattal dönt.

4. A testületi ülések nyilvánossága112. §

(1) Az egyes szervezeti szinteken mûködõ tanácsok a következõk szerint nyilvánosak:

• az egyetemi tanács: az egyetemmel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban állók, valamint az egyetem magántanárai és címzetes oktatói számára;

• a kari tanács: a munkaviszonyban álló kari közalkalmazottak, a kar hallgatói valamint a kar magántanárai és címzetes oktatói számára,

• az oktatási szervezeti egységek tanácsa: az oktatási szervezeti egység munka viszonyban álló közalkalmazottai, magántanárai, valamint címzetes oktatói és az egység által oktatott hallgatók számára.

A nyilvánosság technikai feltételeinek - a lehetõség határain belül történõ - biztosítása a testület titkárának a feladata.

(2) A tanács elõterjesztései, jegyzõkönyvei és határozatai - beleértve a gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat - az intézmény oktatói, tudományos kutatói , hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak. Ennek biztosítására a felsorolt dokumentumokat az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok esetében a képzési hely könyvtárában, az oktatási szervezeti egységek tanácsai esetében pedig az intézeti (tanszéki) könyvtárban vagy adminisztrációban kell elhelyezni. Állami vagy szolgálati titkot képezõ dokumentum esetén a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

(3) A testületek határozatait az egyetemi (kari, intézeti, tanszéki) hirdetõtáblákon, a könyvtári

olvasótermekben, intézeti (tanszéki) adminisztrációban kell elhelyezni, valamint lehetõség szerint az egyetemi és kari (intézeti) tömegkommunikációs eszközökön (egyetemi, kari, intézeti újság, kollégiumi rádió, számítógép hálózat stb.) közzé kell tenni.

(4) A testület zárt ülését, ill. a testületi ülés jegyzõkönyveinek, határozatainak bizalmas kezelését - az állami és szolgálati titok felsõbb szerv által minõsített eseteit kivéve - az érintett tanács rendelheti el többségi szavazással.

5. A határozathozatal113. §

(1) A tanács határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévõk egyszerû szótöbbségével hozza. Nyílt szavazásnál az elnök utolsóként szavaz.

(2) Titkos szavazást kell elrendelni, ha a tanács személyi ügyekben dönt, vagy véleményt nyilvánít, illetve ha a jelenlévõ szavazattal rendelkezõ tagok 20% a a titkos szavazás elrendelését kéri. A titkos szavazás lefolytatását szavazatszedõ bizottság végzi, amelyet a tanács esetenként választ meg. A tanács határozatait titkos szavazás esetén is a jelenlévõk egyszeri többségével hozza.

(3) Ha a jelen levõ tagok 20 % a kéri, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(4) A titkos szavazás általában "igen" és "nem", feliratú szavazókártyákkal, személyi kérdésben a jelöltek nevét tartalmazó szavazólappal történik, amelyen az "igen" és a "nem" szavazat megjelölésére a nevek mellett külön rovatokat kell biztosítani. Az "igen" szavazat + vagy x jellel is jelölhetõ.

(5) Az egyetemi (kari, intézeti, tanszéki) szervezeti és mûködési szabályzat (ügyrend) elfogadásakor a tanács tagjai kétharmadának jelenléte és a jelenlévõk kétharmadának egyetértése szükséges.

(6) A jelenlévõ testületi tagok szavazatainak kétharmados többsége szükséges a testület ügyrendjének elfogadásához. A testület ügyrendje a kétharmados szavazatarány szükségességét más esetekre is elõírhatja.

(7) Ha a tanács nem döntési jogkörében jár el, hanem véleményt nyilvánít, vagy állást foglal, a szavazati arányokat kell közölni.

(8) Kivételesen sürgõs esetben, amennyiben az Egyetemi (Kari) Tanács összehívására idõhiányában nem kerülhet sor, vagy rendkívüli összehívása aránytalan költségtöbbletet okozna, a rektor (dékán), illetõleg távollétében az egyetemi fõtitkár (a kari tanács titkára) írásban kérheti a testület szavazati jogú tagjainak állásfoglalását a testület véleménynyilvánítási hatáskörébe tartozó olyan, nem személyi jellegû kérdésekben, amelyek nem érintik az egyetem (a kar) alaptevékenységét, s amelyben a döntés a rektort (a kar vezetõjét), illetõleg a felügyeleti szervet illeti meg. Kivételesen indokolt esetben az Egyetemi Tanács, illetve a kari tanács döntési, javaslattevõ (véleményezõ) hatáskörébe tartozó kitüntetés odaítélésének ügyében is (l. 29. § (2) bek. n. pont és 46.§ (2) bek. 9. és 11. francia bekezdések.) lehet állásfoglalást kérni, de ez esetben biztosítani kell, hogy a testület tagja szavazatát névtelenségének fenntartásával adhassa le. Amennyiben ilyen esetben a testület választott tagjainak l5% a az eljárás ellen tiltakozik, a testület ülését haladéktalanul össze kell hívni.

6. A testületi ülések dokumentálása114. §

(1) Az egyetemi és a kari tanácsülések határozatait írásban ki kell adni. A többi tanács ülésérõl emlékeztetõt kell készíteni. A személyi kérdésekrõl, illetve azokról az ügyekrõl amelyekben ezt a felterjesztéshez mellékelni kell, vagy a tanács elnöke elrendeli, illetve valamelyik tanácstag kéri, magnetofon felvétel alapján jegyzõkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzõkönyvet a tanács elnöke és a tanács által választott személy hitelesíti.

(3) Az Egyetemi Tanács üléseirõl magnetofon felvétel készül, amelyet az egyetemi fõtitkár szobájában kérésre az egyetemi tanácstagok visszahallgathatják.

(4) A tanácsülés határozatait tanévenként újrakezdõdõen számozva, írásban kell rögzíteni és megõrizni. A határozatot meg kell küldeni a tanács tagjainak és a meghívottaknak. A határozatokat a testület ügyrendjének rendelkezései szerint a tanács elnöke vagy titkára hitelesíti aláírásával.

(5) A testület által elfogadott szabályzatokat (ügyrendeket) jóváhagyó záradékkal kell ellátni. A záradék tartalmazza az elfogadás dátumát, határozatszámát és a testület elnökének és titkárának aláírását.

D. Az egyetem, a karok (intézetek) és az oktatási szervezeti egységek vezetõinek megbízása

1. Általános rendelkezések115. §

(1) Az egyetem és a karok, a kutatóintézet, az önálló szervezeti egységek (intézetek, tanszékek stb.) és az intézeten belüli tanszékek vezetõi, a rektorhelyettesek és dékán helyettesek kizárólag nyilvános pályázati eljárás alapján bízhatók meg. A pályázatot a Oktatási Közlönyben kell, illetve a kiíró által meghatározott helyen (más hivatalos lap(ok)ban, szakmai folyóirat(ok)ban, napilap(ok)ban) és módon lehet közzétenni.

(2) A pályázat kiírója

• a rektor esetében az oktatási miniszter,

• a többi vezetõ ill. vezetõ helyettesek esetében a rektor.

(3) A pályázatok meghirdetésének és benyújtásának alaki és tartalmi követelményeinél az egyetem oktatói és kutatói követelményrendszerében meghatározott elõírásokat kell értelemszerûen alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a pályázónak a vezetõi koncepcióját is mellékelni kell a pályázatához.

(4) A vezetõk váltását a folyamatosság érdekében úgy kell megvalósítani, hogy az alakulás elsõ évét követõen a rektor és helyettesei, valamint a kari vezetõk (dékán, fõigazgató) váltása (új megbízása) idõpontjai között 6 hónap különbség legyen. A dékán (fõigazgató), a kutatóintézeti fõigazgató és helyetteseik váltási idõpontjai között 3 hónapos különbséget célszerû tartani. Az oktatási szervezeti egységek vezetõinek váltásánál (új megbízásánál) a fenti szabályok szükség szerint alkalmazhatók.

(5)Minden olyan pályázatot, amely a kiírás feltételeinek megfelel, az illetékes vezetõtestület (Egyetemi Tanács, kari tanács, intézeti tanács, tanszéki tanács) elé kell terjeszteni.

(6) A pályázatok olyan szempontból történõ felülvizsgálatát, hogy megfelelnek e a pályázati feltételeknek a rektor esetében az oktatási miniszter, egyebekben a pályázat kiírója (rektor, dékán, kari fõigazgató stb.)végzi el. A pályázatok elbírálására rektorhelyettesek, dékán (fõigazgató) és a kutatóintézeti fõigazgató esetében a rektor, kari és oktatási szervezeti egység vezetõk esetében pedig a dékán (fõigazgató) 3 5 tagú elõkészítõ bizottságot jelölhet ki.

(7) A jelen fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell értelemszerûen érvényesíteni az itt fel nem sorolt vezetõk megbízásánál, kinevezésénél is.

2. A testületi eljárás szabályai

116. §(1) A Szabályzat rendelkezései szerint az itt felsorolt vezetõk megbízásánál a következõ testületek foglalnak állást:

Vezetõi Testületi hatáskörök:

Megbízás javaslattétel döntés véleménynyilvánítás

rektor Egyetemi Tanács

rektorhelyettes Egyetemi Tanács

dékán (kari fõigazgató) kari tanács

dékán és ( kari fõigazgató helyettes )

kari tanács

kutató intézeti fõigazgató intézeti tanács

Egyetemi Tanács

egyetemi fõtitkár Egyetemi Tanács

gazdasági fõigazgató Egyetemi Tanács

kutatóintézeti igazgatóhelyettes

intézeti tanács

oktatási szervezeti egységvezetõ(igazgató, tanszékvez.)

intézeti(tanszéki)tanács kari tanácsEgyetemi Tanács

intézeten belüli tanszékvezetõ intézeti (tanszéki) tanácskari tanácsEgyetemi Tanács

kihelyezett tanszékvez. Egyetemi Tanács

oktatási szervezeti egység vezetõh.

intézeti (tanszéki) tanács

központi szervezeti egység vezetõje

Egyetemi Tanács

A nem önálló tanszék vezetõjének megbízása elõtt, meg kell hallgatni a tanszék közalkalmazottainak véleményét is.

(2) A rektori, rektorhelyettesi, dékáni, kari fõigazgatói megbízások tárgyalására a jelölt legfeljebb két oldalas összefoglalót készít, amelyet ezután a testület elé kell terjeszteni. Ilyen igény esetén, lehetõvé kell azt is tenni, hogy a szóban forgó témát tárgyaló ülés elõtt a testületi tagok részletesebben is betekinthessenek a pályázatokba, a jelöltek személyi anyagába. Az ülésre meg kell hívni a pályázókat is. A tárgyalás és állásfoglalás a következõk szerint történik:

(a) a testület elnöke ismerteti a beérkezett pályázatokat és bemutatja a pályázókat;

(b) a pályázók, a jelöltek a helyszínen sorsolással eldöntött sorrendben, legfeljebb 10 percben ismertetik vezetõi elképzelésüket és terveiket, ezután az a testület tagjai tehetnek fel kérdéseket a jelölteknek, a válaszok után az érintettek elhagyják a tanácskozást;

(c) ezután a testület tagjai fejthetik ki véleményüket a pályázókról, majd az elnök három testületi tagból álló szavazatszedõ bizottság létrehozására tesz javaslatot (elnök + 2 fõ), ennek elfogadása után az ülést felfüggeszti és elrendeli a pályázatokról a titkos szavazást;

(d) a szavazás elõre elkészített szavazólistán történik, amelyen a pályázók nevét betûrendben kell feltüntetni;

(e) a szavazatok összeszámlálása után az eredményeket a szavazatszedõ bizottság elnöke ismerteti, az ismertetésen a pályázók is részt vehetnek;

(f) amennyiben a szavazás során egyik pályázó sem kapja meg az egyszerû szótöbbséget, második szavazási fordulót kell tartani, ahol már csak a legtöbb szavazatot kapott két pályázóra lehet szavazni. Amennyiben azonos szavazatszám miatt több jelölt jutna be a második fordulóba, az azonos szavazatszámot elért jelöltek között új szavazás dönti el, hogy ki juthat a második fordulóba;

(g) eredményes szavazás után azt a pályázót kell, a rektor esetében az oktatási miniszterhez felterjeszteni megbízásra, illetve kinevezésre elõterjeszteni, aki a szavazatok több mint felét megkapta;

(h) az elõtejesztésekhez mellékelni kell a pályázatokon kívül a testületi vitát és szavazási eredményeket tartalmazó jegyzõkönyvi kivonatokat is.

117. §(1) Eredményes testületi eljárás után az egyes egyetemi, kari és szervezeti egység vezetõk megbízása (kinevezése) a Szabályzat 39.§ (1) bek., 41.§ (1) bek., 51.§ (1) bek., 53.§ (1) bek., 61.§ (1) bek., 63.§.(1) bek., a 66.§, 70.§.(4) bek., a 74.§ (3) és (4) bek., 77.§ (1) és (2) bek., továbbá a 80.§. (1) és (2) bek szerint történik.

(2) Az Egyetemi Tanács a rektor megbízására azt a személyt (azokat a személyeket) terjeszti fel, aki, akik a szavazatoknak több mint felét megkapta.

3. A vezetõi megbízás megszûnése118. §

(1) Az egyetemen azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére az Ftv. illetve a Szabályzat szerint valamely testület választása, elõterjesztése alapján került sor (rektor, dékán, kari fõigazgató, oktatási szervezeti egység vezetõ, illetve a felsoroltak helyettesei), megszûnik a megbízás

(a) a megbízás idõtartamának lejártával;

(b) lemondással;

(c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;

(d) a törvényben vagy egyetemi szabályzatokban meghatározott életkor betöltésével;

(e) a vezetõ halálával;

(f) az intézmény, a kar, illetve az adott szervezeti egység megszûnésével vagy átalakulása esetén.

(2) Az (1) bekezdés (c) pontja szerinti esetben a megbízási idõ lejárta elõtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja elõtt megküldött írásbeli elõterjesztésre - minõsített többséggel az a testület jogosult, amely a vezetõt megválasztotta, megbízására javaslatot tett, illetve azt véleményezte. A visszahívást a testületnél az Ftv. alapján a megbízásra, illetõleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a megbízásra, illetõleg felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésrõl. A visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat.

(4) A (2) (3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti törvény 47. 54. § a szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke útján) a fegyelmi határozatot.


A. Az egyetemi érdekegyeztetés jogállása és mûködése

119. §(1) Az egyetemi érdekegyeztetés célja, hogy mindazokban az ügyekben, amelyekben:

• az egyetem közalkalmazottainak munkaviszonyával, élet és munkakörülményeivel;

• az egyetemi (fõiskolai) hallgatók tanulmányi munkájával, ennek feltételeivel, továbbá a hallgatók szociális helyzetével, hallgatói jogviszonyával, az ezekkel összefüggõ ügyekben, valamint

• a fentiekkel összefüggõ egyetemi (kari, intézeti, tanszéki, illetve más egyetemi munkahelyi) intézkedésekkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok:

(a) a Közalkalmazotti Tanácsnak,

(b) a szakszervezeteknek,

(c) a munkavédelmi képviselõ(k)nek, ill. a munkavédelmi bizottság(ok)nak,

(d) a hallgatói önkormányzat(ok)nak,

(e) a szakszervezeti és hallgatói önkormányzati döntésekkel kapcsolatban, az egyetem különbözõ szintû állami vezetõinek (munkáltatóinak) és

(f) mindazoknak, akiknek közremûködési, (egyetértési, véleményezési,) jogosultságot biztosítanak,

tegye lehetõvé ezeknek a jogköröknek az illetékes állami vezetõk és dolgozói érdekképviseleti, illetve hallgatói képviselõk közötti egyeztetéssel történõ gyakorlását.

(2) Az érdekegyeztetés nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekben egyedi vagy egyéni jogvitának van helye.

(3) Az érdekegyeztetést elõzetesen akkor is meg kell valósítani, ha a szóban forgó ügyben az egyetemi, a kari vagy az intézeti (tanszéki) tanács döntési joggal bír. A Közalkalmazotti Tanács, a szakszervezetek és a hallgatói önkormányzatok vezetõ testületei az adott ügyre vonatkozó

állásfoglalásaikat saját szabályzatuk szerint alakítják ki.

(4) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórumok az érdekek egyeztetését az egyetemi, intézeti, tanszéki és más munkáltatói szinteken mûködõ egyetemi vezetõk és közalkalmazottak érdekképviseleti valamint egyetemi vezetõi és hallgatói érdekegyeztetõ testületeken keresztül gyakorolják.

(5) Az egyetemi vezetõi és alkalmazotti érdekegyeztetõ testület tagjai: az érintett szervezeti egység állami vezetõje és az ott mûködõ szakszervezetek vezetõ testületeinek közös képviselõje, valamint a Közalkalmazotti Tanács képviselõje. Az egyetemi vezetõi és hallgatói érdekegyeztetõ testület tagjai: az érintett szervezeti egység állami vezetõje és HÖK Egyetemi Elnökségének képviselõje.

(6) Az illetékes egyetemi vezetõ akadályoztatása esetén az érdekegyeztetõ testület ülésein az általános vagy az adott ügyben illetékes helyettese vesz részt. A különbözõ szintû érdek egyeztetõ testületek (továbbiakban: érdekegyeztetõ testület) ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a felek szakértõi, illetõleg az ülést elõkészítõ, az egyeztetés eredményeit dokumentáló és a végrehajtás során annak érvényesülését biztosító igazgatási vezetõk (alkalmazottak).

(7) Az érdekegyeztetésben részt vevõk bármelyikének kérésére az egyetemi vezetõ, valamint a Közalkalmazotti Tanácsi, a szakszervezeti és a hallgatói képviselõk együttes ülést is tarthatnak. Az érdekegyeztetõ testület munkarendjét maga alakítja ki.

(8) Az érdekegyeztetõ testület tevékenysége nem terjed ki mindazon kérdések tárgyalására és szabályozására, amelyekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, a Ftv. és más hatályos jogszabály egyértelmûen rendelkezik.

120. §(1) Az érdekegyeztetés testületi ülését az elfogadott munkarend szerint, szükség esetén soron kívül az érintett egyetemi testület elnöke, az ülés idõpontját megelõzõen 8 nappal hívja össze. Ha bármelyik fél kéri, a testület soron kívüli ülését 3 napon belül kell összehívni. Az ülések elõkészítéséért az érintett egyetemi, állami vezetõ a felelõs. Az érdekegyeztetõ testületek vezetõi kötelesek az érdekegyeztetés résztvevõi rendelkezésére bocsátani mindazon információkat, amelyek részükre az érdekegyeztetés érdemi lebonyolításához szükségesek.

(2) Az érdekegyeztetõ testületek ülését megegyezés szerinti váltással az érintett egyetemi vezetõ, illetve a Közalkalmazotti Tanácsi, a szakszervezeti vagy a hallgatói képviselõk vezetik. Az ülésrõl emlékeztetõ készül, azonban bármelyik félnek a kérésére magnetofon felvételt kell készíteni.

(3) Az érdekegyeztetés során az abban résztvevõ egyetemi, Közalkalmazotti Tanácsi és szakszervezeti (hallgatói) képviselõknek egyetértési és véleményezési jog esetében egyaránt konszenzusra kell törekedniük. Az érdekegyeztetés során többségi határozat nem hozható.

(4) Ha az egyeztetés során az egyeztetési hatáskörben nem sikerül megegyezésre jutni, az ügyben a felettes vezetési szinten mûködõ érdekegyeztetõ testület tovább folytatja a tárgyalásokat. Az ezzel az üggyel foglalkozó testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni annak az érdekegyeztetõ testületnek a tagjait is, ahol nem jött létre az egyetértés.

(5) A felettes szinten történõ egyeztetésre csak az egyetemen belül kerülhet sor. Kölcsönös engedményekkel olyan megegyezésre kell törekedni, amely lehetõvé teszi az ügy intézményen belüli lezárását.

(6) Ha az egyeztetés során olyan kérdésben nem jön létre konszenzus, amelynek eldöntése az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik, az Egyetemi Tanács ülésén minden ellentétes véleményt ismertetni kell. Erre az Egyetemi Tanács ülésre meg kell hívni az érintett érdekvédelmi szervezetek képviselõit is.

(7) Az érdekegyeztetõ testület nem foglalhat állást egyedi ügyekben (pl. béremelés, jutalmazás, kitüntetés, lakáskiutalás, lakásépítési és vásárlási kölcsön, fizetett rendkívüli szabadság stb.)

(8) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórum mûködését a Szabályzat, a kari, intézeti és más munkáltatói szinten mûködõ érdekegyeztetõ testületek mûködést pedig a kari, intézeti, valamint más érintett munkáltatók szervezeti és mûködési szabályzata, illetve ügyrendje szabályozza.

B. Az egyetemi érdekegyeztetés tárgya121. §

Az egyetemi érdekegyeztetés feladatkörét elsõsorban a következõ kérdésekben látja el:

(a) Az egyetemi vezetõk és alkalmazottak közötti érdekegyeztetés területén:

• a kollektív szerzõdés;

• a munkavédelmi program és munkavédelmi szabályzat;

• az egyetemet, a karokat, a kutatóintézetet és a központi szervezeti egységeket, érintõ, a munkaviszonyra vonatkozó, de a kollektív szerzõdésben nem szabályozott, általános kérdések rendezése (pl. bérfejlesztés, az anyagi erkölcsi elismerés általános elvei, szociális tervek, munka és védõruha juttatás stb.);

• jóléti intézmények létesítése, megszüntetése, mûködési szabályai;

• a közalkalmazotti besorolás elvi kérdései, az illetménykereteknek a munkáltatói szintek közötti felosztásának meghatározása;

• a szociális és a fejlesztési alapok felosztási elveinek meghatározása;

• a rendkívüli fizetett szabadság és a korkedvezményes nyugdíjazás alapelveinek meghatározása;

• kollektív munkaügyi vita elsõ egyeztetése;

• az egyetemi költségvetési javaslatnak, ill. a költségvetés felhasználásának a dolgozók élet és munkakörülményeivel, a szociális juttatásokkal kapcsolatos tételeinek meghatározása;

• mindazon nem egyedi ügy, amelyet bármelyik érdekegyeztetõ fél az érdekegyeztetõ fórumon tárgyalásra javasolt.

(b) Az egyetemi vezetõk és a hallgatók közötti érdekegyeztetés területén:

• a hallgatókat érintõ egyetemi szintû kérdések;

• a Szabályzat, továbbá minden olyan más egyetemi, kari, intézeti vagy tanszéki szabályzat és ügyrend, amelyben a hallgatói önkormányzatnak egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van;

C. Az egyetemi érdekegyeztetés szervezete és mûködése122. §

A 120. § ban felsorolt ügyek akkor tartoznak az egyetemi érdekegyeztetés körébe, ha azok:

• egyetemi szintûek;

• az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozó témaköröket érintenek;

• az érdekegyeztetés rektori döntési hatáskörbe tartozó kérdést érintenek;

• a kari, illetve más munkáltatói szinten merültek fel, és ott nem alakult ki egyetértés.

123. §(1) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórum tagjai:

(a) Az egyetemi vezetõk és közalkalmazottak érdekegyeztetése területén:

• a rektor,

• a Közalkalmazotti Tanács elnöke,

• a egyetemen mûködõ szakszervezetek közös képviselõje.

(b) Az egyetemi vezetõk és hallgatók érdekegyeztetése területén:

• a rektor és

• a HÖK Egyetemi Elnökségének képviselõje.

(2) A rektort akadályoztatása esetén általános helyettese vagy az ügyben illetékes rektor helyettes képviselheti.

(3) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórum ülésére szükség esetén bármelyik résztvevõ belsõ és külsõ szakértõket is meghívhat.

124. §Ha valamely érdekegyeztetõ fórumon nem születik megegyezés, az érdekek egyeztetését a felsõbb szintû érdekegyeztetõ fórumon kell folytatni. Ha itt sem születik megegyezés az Egyetemi Tanács dönt a felmerült kérdésben.


A. Dolgozói érdekvédelmi szervezetek (szakszervezetek)125. §

(1) A bíróság által bejegyzett munkavállalói (közalkalmazotti) érdekvédelmi szervezetek (a továbbiakban: szakszervezetek) az egyetem valamennyi karán és más igazgatási egységében, illetve munkáltatói mellett a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései, továbbá saját alapszabályaik és hatásköri listáik szerint végzik érdekvédelmi tevékenységüket, képviselik az egyetemi közalkalmazottakat, gyakorolják a jogszabályokban elõírt jogosultságaikat, és együtt mûködnek a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében meghatározott munkáltatókkal.

(2) Az együttmûködés szervezeti keretei a Szabályzat VI. fejezetében, illetve a karok és más igazgatási egységek szabályzataiban meghatározott munkáltatói szinteken és tartalommal mûködõ érdekegyeztetõ fórumok, a szakszervezetek képviselõinek részvétele az egyetemi és kari (intézeti stb.) vezetõtestületek és más egyetemi munkáltatók mellett mûködõ állami testületek munkájában, továbbá a munkavállalókat érintõ és az érdekvédelem körébe tartozó kérdésekben tartott eseti tanácskozásokon.

(3) Az egyetemi vezetõtestületek munkájában a Szabályzat rendelkezései szerint, az egyetemen mûködõ szakszervezetek közös képviselõjük (képviselõik) útján vesznek részt. Ezek delegálása a szakszervezetek közötti megállapodás alapján történik

(3) Az együttmûködés részletesebb szabályait, valamint a szakszervezetek mûködéséhez az egyetemi munkáltatók által biztosított feltételeket, beleértve a szakszervezeti tisztségviselõk tevékenységéhez és a szakszervezeti tagok továbbképzéséhez nyújtott munkaidõ kedvezményt is, az egyes egyetemi munkáltatók és a munkavállalókat képviselõ reprezentatív szakszervezetek között megkötött kollektív szerzõdésekben kell megállapítani.

B. A Közalkalmazotti Tanács126. §

(1) Az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazotti közösségek nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja.

(2) Az egyetemen közalkalmazotti tanácsot kell választani valamennyi a székhelyén egyedül mûködõ egyetemi és fõiskolai karon, a budai és gödöllõi területi tanácsok mellett és az egyetemi kutatóintézetben. Ugyancsak közalkalmazotti tanácsot kell választani azokban a karokhoz, vagy területi irodákhoz kapcsolódó szervezeti egységekben is, amelyekben a közalkalmazotti létszám alapján ezt a törvény elõírja, a szervezeti egység vezetõje munkáltatói joggal rendelkezik és a földrajzi távolság ezt szükségessé teszi. Errõl a kari szabályzatban kell rendelkezni. A továbbiakban: a közalkalmazotti tanácsot választó egyetemi szervezeti egységek közös megnevezése: igazgatási egység.

(3) A Közalkalmazotti Tanácsot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a Munka Törvénykönyve és más végrehajtási jogszabályok, valamint a testület választását elõkészítõ egyetemi választási bizottság intézkedése alapján meghatározott létszámban és eljárás szerint, három évenként kell megválasztani, illetve újraválasztani. A Közalkalmazotti Tanács elnökét és titkárát tagjai közül elsõ ülésen választja meg.

(4) A Közalkalmazotti Tanács választásának és mûködésének feltételeit és szükséges költségeit az érintett igazgatási egység biztosítja. Errõl, az érintett közalkalmazotti tanáccsal történt elõzetes egyeztetés után, évenként dönt az illetékes dékán, fõigazgató, a területi tanács elnöke, illetve a (2) bekezdésben meghatározott más igazgatási egység vezetõje.

(5) Az igazgatási egységekben mûködõ közalkalmazotti tanácsok elnökei az egyetemi közalkalmazottak összegyetemi képviseleti testületeként alkotják az Egyetemi Közalkalmazotti Koordinációs Tanácsot, amely elnökét tagjai közül elsõ ülésén választja meg. A koordináló tanács mûködési feltételeit a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a rektor biztosítja.

(6) A közalkalmazotti tanács és az érintett munkáltató kapcsolatrendszerének egyes kérdéseit, beleértve a közalkalmazotti tanács feladatkörét, mûködésének eljárási és jogorvoslatának szabályait is, az érintett közalkalmazotti tanács és igazgatási egység által megalkotott közalkalmazotti szabályzatban kell meghatározni.

(7) Az Egyetemi Közalkalmazotti Koordináló Tanács és a rektor kapcsolatrendszerét érintõ szabályokat az Egyetemi Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg.

C. A hallgatói önkormányzat127. §

(1) Az Egyetem Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: EHÖK) az egyetem önkormányzatának részeként mûködik, és az egyetem más szervezeteivel együttmûködve látja el az egyetemi, fõiskolai és doktorandusz hallgatók alanyi jogú képviseletét. A hallgatói önkormányzatnak tagja az egyetem minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogaikat képviselet útján, az EHÖK Szervezeti és Mûködési Szabályzatában (a továbbiakban: HÖKSZMSZ) rögzített módon gyakorolják.

(2) Az EHÖK nek az egyetem, a kar, valamint az évfolyam szintjén mûködnek vezetõségei, illetve vezetõ testületei. Az önkormányzati vezetõségek és testületek tagjait, tisztségviselõit a HÖKSZMSZ és a Szabályzat rendelkezései szerint a hallgatók választják meg. Az évfolyam és kari választásnál minden hallgató választó és választható. Ez a választás akkor érvényes, ha azon az

érintett hallgatóknak legalább egynegyede részt vett. Az EHÖK Egyetemi Vezetõségének választása a HÖKSZMSZ rendelkezései szerint, a (3) bekezdésben meghatározott módon történik.

(3) Az EHÖK egyetemi vezetõségét a kari HÖK szervezetek által az Egyetemi Tanácsba delegált hallgatói alkotják akik maguk közül választják meg az egyetemi HÖK vezetõség elnökét. Az elnök helyett az érintett kar új tagot delegálhat az Egyetemi Tanácsba.

(4) Az EHÖK egyetemi vezetõsége, illetve kari szervezetei mûködéséhez és a saját szabályzatában meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az egyetem (kar) vezetése biztosítja. Ennek részleteit a rektor és az EHÖK egyetemi vezetõsége, illetve a dékán (kari fõigazgató) és az illetékes kari HÖK vezetõség közötti keret megállapodásban kell rögzíteni. A tárgyi és anyagi feltételek jogszerû felhasználását a dékán (kari fõigazgató) a belsõ ellenõrzés, a rektor a felügyeleti ellenõrzés útján ellenõrzi.

(5) Az egyetemi hallgatói önkormányzat szervezetének és mûködésének részletes szabályait, beleértve önkormányzati és az egyetemi (kari, tanszéki) állami vezetõtestületi képviselõk választásának szabályait is, az HÖKSZMSZ ben kell rendezni. A HÖKSZMSZ t a kari hallgatói önkormányzatok sajátos rendelkezésekkel egészíthetik ki.

(6) A HÖKSZMSZ t, illetve a kari HÖK szabályzatait az illetékes hallgatói önkormányzat vezetõtestülete fogadja el. A HÖKSZMSZ t az Egyetemi Tanácsnak, a kari HÖK szabályzatot az illetékes kari tanácsnak be kell mutatni. Az Egyetemi Tanács, illetve a kari tanács a bemutatott HÖK szabályzat törvény , illetve egyetemi (kari) szabályzatellenes rendelkezése ellen kifogást emelhet, illetve azt megsemmisítheti. Az Egyetemi Tanács, illetve az eljáró kari tanács ilyen intézkedése ellen az egyetemi HÖK vezetõség a rektorhoz, a kari HÖK vezetõség pedig a dékánhoz (fõigazgatóhoz) panasszal fordulhat. Az ügyben a rektor, illetve a dékán (fõigazgató) az Egyetemi Tanáccsal, illetve a kari tanáccsal egyeztet. Ennek eredménytelensége esetén az HÖK egyetemi vezetõsége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségénél, a kari HÖK a HÖK egyetemi vezetõségénél tehet az ügyben panaszt.

128. §(1) Az egyetemen mûködõ hallgatói önkormányzatok a választott hallgatói képviselõk útján, a HÖKSZMSZ ban meghatározott hatásköri megosztásban:

(a) az HÖKSZMSZ ben meghatározott választási eljárással a Szabályzat és a kari szabályzat rendelkezései szerint képviselõket küldenek az Egyetemi Tanácsba és a kari tanácsokba, valamint más vezetõ testületekbe;

(b) közremûködnek a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében;

(c) a szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális szervezeteket hozhatnak létre, mûködtethetnek, illetve szüntethetnek meg;

(d) szervezik a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatait;

(e) döntenek a HÖKSZMSZ elfogadásáról, a rendelkezésükre bocsátott anyagi és tárgyi eszközök felhasználásáról;

(f) egyetértési jogot gyakorolnak:

• a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításkor,

• az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott egyetemi (kari) szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor,

• a hallgatók által a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt

kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendõ díjak megállapításában,

• a hallgatói jóléti, kulturális és sportcélú egyetemi ingatlanok és intézmények szervezeti egységek (kollégiumok, klubok, kollégiumi büfék, sportlétesítmények) rendeltetésszerû használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban;

• különeljárási díjak felhasználásában;

• ösztöndíj és kollégiumi szabályzatok megalkotásánál, módosításánál;

(g) a vonatkozó egyetemi (kari) szabályzatok rendelkezései szerint részt vesznek:

• a felvételi eljárásban;

• a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében;

• a kollégiumok vezetésében;

(h) véleményt nyilvánítanak, illetve javaslatot tehetnek:

• külsõ elõadók megbízásáról,

• szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésérõl,

• a Szabályzat és a kari szabályzatok hallgatókra vonatkozó rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor,

• a felvételi és átiratkozási, a tandíj, valamint a fegyelmi és kártérítési szabályzatok megalkotásánál, ill. módosításánál,

• az egyetem (a kar) költségvetésének meghatározásánál és elfogadásánál,

• az oktatói kutatói követelményrendszer elfogadásakor,

• a tandíj, a kollégiumi térítési díjak felhasználásában,

• a kollégiumi vezetõk és tanárok megbízásában,

• minden, a hallgatók nagyobb csoportjainak (legalább egy tanulócsoport) tanulmányi munkáját, szociális helyzetét, kulturális, sport és szabadidõs tevékenységét érintõ egyetemi vagy kari intézkedés ügyében,

• javaslatot tehetnek a doktori programokkal összefüggésben.

(2) A hallgatói önkormányzat (1) bekezdésében meghatározott jogosultságának gyakorlása mellõzésével hozott egyetemi (kari) intézkedés ellen az illetékes HÖK halasztó hatállyal panaszt tehet. A panaszt az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) intézkedése ellen a dékánnál (kari fõigazgatónál), a dékán (fõigazgató) által hozott intézkedés ellen a rektornál, a rektor által hozott intézkedés ellen az Egyetemi Tanácsnál kell elõterjeszteni.


a/ Általános rendelkezések129. §

(1) Mindazokban az esetekben, amelyekben jogszabály, a Szabályzat vagy más egyetemi szabályzat jogorvoslati eljárást tesz lehetõvé, és ennek ügyrendjét is meghatározza, a vonatkozó jogszabályi, illetve szabályzati rendelkezés szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak a Munka Törvénykönyvében meghatározott "kollektív munkaügyi vitára" és a "munkaügyi jogvitára" is.

(3) A jelen fejezetben meghatározott eljárásokban - a rendes jogorvoslati lehetõséget is figyelembe véve - az ügyet az egyetemen belül kell lezárni. Felügyeleti szervnél indított, illetve bírósági rendes jogorvoslatnak csak erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés esetén van helye.

130. §(1) Az oktatók, kutatók és más beosztású közalkalmazottak, valamint az egyetemi és fõiskolai hallgatók javaslattal, észrevétellel, panasszal (továbbiakban: beadvány) fordulhatnak az egyetem, a karok, a kutatóintézet és más szervezeti egységek, valamint az oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) vezetõihez és vezetõtestületeihez. Az ilyen beadványt mindig írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beadványt, a címzett figyelembevételével, a következõ szervezeti egységekhez, illetve annak vezetõihez kell benyújtani:

rektor, illetve Egyetemi Tanács: egyetemi fõtitkár

egyetemi fõtitkár: egyetemi fõtitkár

dékán (fõigazgató), kari tanács: dékáni (fõigazgatói) hivatalvezetõ

dékáni (fõigazgatói hivatalvezetõ ): dékáni(fõigazgatói hivatalvezetõ)

területi iroda vezetõje: az iroda titkársága

kutatóintézeti igazgató, intézeti tanács: intézeti titkárság

oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék) vezetõje, intézeti (tanszéki) tanács: az oktatási szervezeti egység vezetõje

gazdasági fõigazgató: fõigazgatói titkárság

a kar, a területi iroda, illetve a kutatóintézet keretében mûködõ, gazdasági szervezet vezetõje: a vezetõ titkársága

minden egyéb esetben: a címzett vezetõ titkársága.(3) A (2) bekezdés szerint benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetõnek, illetve amennyiben vezetõtestület a címzett, ennek elnökének. A címzett, illetve az elnök intézkedése szerint, szükség esetén ki kell adni szakértõi felülvizsgálatra, illetve véleményezésre, egyidejûleg (az átvételtõl számított 10 napon belül) értesítve a beküldõt beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható határidejérõl. Amennyiben a szakértõi felülvizsgálat, véleményezés megtörtént vagy mellõzhetõ:

• a vezetõhöz benyújtott beadvány esetén közvetlenül,

• a testülethez benyújtott beadványnál pedig annak állásfoglalása után

a beküldõnek 30 napon belül, illetve az elõre jelzett határidõre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett, vagy tervezett intézkedésrõl is.

(4) Amennyiben a beküldõ a válasszal, illetve a tett vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve jogorvoslati panasszal fordulhat a szolgálati feletteshez, (vezetõtestület esetén a felettes vezetõtestülethez), a rektorhoz címzett eredeti beadvány estén pedig az Egyetemi Tanácshoz. A jogorvoslati panasz elintézése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. A válaszban ez esetben közölni kell azt is, hogy az ügyben további rendes jogorvoslatra nincs lehetõség.

b/ Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása131. §

(1) A 129. § (4) bekezdésben foglaltakon kívül oktatók, kutatók és a más beosztású közalkalmazottak, hallgatók, illetve az egyetem dolgozói (közalkalmazotti és hallgatói) közösségei a Szabályzatban, illetve más egyetemi szabályzatokban, beleértve a kari (intézeti, tanszéki) szabályzatokat is meghatározott, valamint az egyéni vezetõk által hozott döntések ellen jogorvoslattal élhetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmek elõzetes elbírálásáról és ez alapján a jogorvoslati folyamat beindításáról, illetve a jogszerûtlen kérelmek elutasításáról a Szabályzat 35.§ (1) bekezdésében felsorolt egyetemi vezetõk illetékessége esetében az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság (továbbiakban: bizottság) intézkedik, illetve dönt. Ettõl eltérõ esetekben a jogorvoslati kérelmek elõzetes elbírálását az érintett kar (intézet, tanszék) által létrehozott Fellebbviteli Bizottság végzi el. Ezen a fellebbviteli bizottságok eljárási szabályait az érintett kar (intézet, tanszék) szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendezni.

(3) Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmeket a bizottság titkársági feladatait ellátó Fõtitkári Hivatal illetékes ügyintézõjéhez kell benyújtani. A kérelemben pontosan meg kell határozni a sérelmezett intézkedést, döntést és megjelölni a kért jogorvoslati intézkedést.

(4) A kijelölt ügyintézõ végzi el a kérelmek nyilvántartását, elõkészíti az ügyeket, a bizottság üléseit, az üggyel kapcsolatos leveleket, és ellátja az ügyintézéssel és ügyvitellel kapcsolatos egyéb feladatokat. Az ügyintézõ ez irányú munkáját az egyetemi fõtitkárral egyetértésben a bizottság titkára irányítja.

(5) A jogorvoslati kérelmeket a 129. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell elõkészíteni és a bizottság elnöke elé terjeszteni. A bizottság elnökének döntése szerint a kérelmet ki kell adni szakértõi vizsgálatra, vagy a bizottság ülése elé kell terjeszteni. A szakértõi vizsgálat után, illetve ennek mellõzése esetén az ügyeket a bizottság ülésén a titkár ismerteti, majd a bizottsági állásfoglalás után:

(a) a meglapozatlan (jogszerûtlen) kérelmeket a bizottság elutasítja;

(b) a jogszerû kérelmeket jogorvoslatra az illetékes egyetemi vezetõhöz, illetve vezetõtestülethez továbbítja.

A bizottság a kérelmekhez csatolja a véleményét is. Különösen szükség van erre akkor, ha a jogorvoslati kérelem törvénytelenséget tár fel. A bizottság döntésérõl mindkét esetben tájékoztatni kel a kérelmezõt is.

(6) A jogorvoslati eljárásra bocsátott kérelmeket az arra illetékes vezetõ, illetve vezetõtestület elbírálja, és a döntésérõl, intézkedésérõl határozatban értesíti a kérelmezõt, tájékoztatva a döntésrõl a bizottságot is.

(7) A (5) bekezdés (a) pontja szerinti elutasításban, illetve a (6) bekezdés szerinti határozatban azt is közölni kell, hogy az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye.

IX. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK1. A mûködés átmeneti törvényi szabályai

132.§(1) Az egyetem 2000. december 31 ig e szakasz rendelkezései szerint mûködik.

(2) Az Egyetemi Tanács az érintett kari tanács egyetértésével dönt:

(a) rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;

(b) a kari oktatási, kutatási és más kari szervezeti egységek átalakításáról, illetve

megszûntetésérõl;

(c) a kar használatában álló ingó és ingatlan vagyonról.

(3) Az egyetemen a jogelõd intézmény szervezetét tovább mûködtetõ, a Szabályzat 22.§ ának (1) bekezdése (a) pontjában felsorolt karok gazdasági egységként mûködnek.

(4) A gazdasági egység:

(a) fenntartási és mûködési költségeinek fedezésére az Egyetemi Tanács a képzési és fenntartási normatívaként juttatott támogatás legalább 90 százalékát biztosítja;

(b) feladatellátásához kapcsolódó bevételei felett önállóan rendelkezik.

(5) A jogelõd intézménynél 2000. január 1 je elõtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás az egyetemen az adott gazdasági egységet terheli.

(6) Az egyetemen, illetve érintett karain - a jogelõd intézményben akkreditált szakokon, illetve szakképzési és akkreditált doktori programokban - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg az 1999/2000 tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.

2. Egyetemi szabályzatok, egyetemi és kari utasítások kiadása, alkalmazása133.§

(1) Az ESZMSZ mellékletét képezõ, a XI. fejezetben felsorolt szabályzatokat és más egyetemi szabályzatokat, amelyek eddig nem készültek el, a 137.§ ának (2) (4) bekezdéseiben foglaltak szerint kell elkészíteni, illetve elfogadni.

(2) A Szent István Egyetem rektori utasításai, a jogelõd intézmények rektori (fõigazgatói) utasításainak korábban végzett felülvizsgálata alapján, a szükségnek megfelelõen, folyamatosan kerülnek kiadásra. A Szabályzat hatályba lépése után, az egész egyetemre érvényes hatállyal kizárólag a 2000. január 1. óta kibocsátott SZIE rektori utasítások alkalmazhatók.

(3) A jogelõd intézmények rektori, illetve fõigazgatói utasításai a jogutód karokon, illetve a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem esetében a Budai Karokon, a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem esetében pedig a Gödöllõi Karokon továbbá a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Karon alkalmazhatók - amennyiben rendelkezéseik nem ellentétesek az ESZMSZ el, valamint az egyetem más szabályzataival vagy már kiadott rektori utasításaival - mindaddig amíg helyükbe új rektori, illetve dékáni, fõigazgatói vagy területi elnöki utasítás nem lép.

(4) Az egyetemi szabályzatalkotási tevékenységet az egyetemi fõtitkár irányítja, szervezi és koordinálja.


1. Vegyes rendelkezések134.§

(1) Az oktatók, kutatók munkaidõ beosztását, s ennek keretében ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét és azok teljesítésének feltételeit, az egyetem oktatói kutatói követelmény rendszerében, az oktatók évi rendes szabadságának kiadási rendjét pedig a Kollektív Szerzõdésben kell megállapítani.

(2) Azok, akik a Ftv. hatályba lépése elõtt szereztek az egyetemen, ill. fõiskolai karain oklevelet, jogosultak a törvényben meghatározott címek használatára. Errõl az egyetem az érintett kérésére

igazolást ad ki.

135.§(1) A rektor gondoskodik arról, hogy a Szabályzatot az oktatók, kutatók, alkalmazottak és a hallgatók megismerhessék. Ezért a Szabályzatot az egyetem karai és más intézményeiben a könyvtárakban, a kollégiumokban és a Fõtitkári Hivatalban valamint a dékáni, kari fõigazgatói hivatalokban az érdekeltek számára hozzáférhetõvé kell tenni.

(2) A rektor, a dékánok, kari fõigazgatók továbbá más egyetemi vezetõk kötelesek gondoskodni arról, hogy a vezetõtestületek és más egyetemi (kari intézeti, tanszéki) szervezeti egységek azon döntéseit, amelyek az oktatók, a kutatók, a hallgatók és közalkalmazottak feladatait, jogait vagy kötelességeit érintik, az érdekeltek kellõ idõben megismerhessék.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt vezetõk kötelesek gondoskodni azoknak az egyetemi, kari (intézeti, tanszéki) határozatoknak a gyûjtésérõl, amelyek az egyetemi munka vitelével, a dolgozók vagy a hallgatók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos elvi jelentõségû állásfoglalást tartalmaznak.

2. Záró rendelkezések136.§

(1) A Szent István Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzata az Egyetemi Tanács döntésével lép hatályba.(2) A Szabályzatot törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni az oktatási miniszternek.

(3) A Szabályzat a XI. fejezetben felsorolt mellékletekkel egészítendõ ki.

(4) A Szabályzat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Szent István Egyetem 2000. márciusában elfogadott Szervezeti és Mûködési Szabályzata.

(5) A felsõoktatás minõségpolitikai követelményrendszerére vonatkozó kormányrendelet megjelenése után a Szabályzatban meg kell határozni az egyetem minõségbiztosítási rendszerét.

(6) Az Egyetemi Tanácsot a felsõoktatási intézmény hálózat átalakításáról rendelkezõ 1999. évi LII. törvény 4. § a (2) bekezdése alapján, a hivatalban lévõ Egyetemi Tanács döntése alapján, legkésõbb 2000. december 31 ig ujjá kell választani.

137.§(1) A Szabályzat hatálybalépését követõen az egyetem karai és más szervezeti egységei szervezeti és mûködési szabályzataikat (ügyrendjüket)az alábbi határidõkre kötelesek elkészíteni , illetve elkészített szabályzataikat pontosítani és azokat a rektorhoz, illetve az érintett szervezeti egység felettes vezetõjéhez( dékán, kari fõigazgató, egyetemi fõtitkár, gazdasági fõigazgató) törvényességi vizsgálatra felterjeszteni:

(a) a karok, a Környezetgazdálkodási Intézet, a területi irodák: a rektorhoz 2000. november 30 ig; (b) a kari, kutatóintézeti oktatási (intézetek, tanszékek) , kutatási igazgatási, gazdasági és szolgáltató szervezeti egységek a kari (intézeti) tanács által meghatározott határidõre a dékánhoz, kari fõigazgatóhoz;

(c) a területi irodák szervezetében mûködõ igazgatási, gazdasági és szolgáltató szervezeti egységek, a területi tanács által meghatározott határidõre a területi tanács elnökéhez;

(d) a központi szervezeti egységek illetékességtõl függõen az általa meghatározott határidõre az egyetemi fõtitkárnak, illetve gazdasági fõigazgatónak.

(2) A Szabályzatnak a X. fejezetben felsorolt mellékletei közül azokat, amelyek még nem készültek el a következõ idõpontokig kell az Egyetemi Tanács elé terjeszteni, illetve kiadni:

A 4. Melléklet: 2000. október 30.A 8. melléklet véglegesítése: 2000. október 25.;A 9. melléklet: a vonatkozó új jogszabály megjelenését követõen 30 nap;A 10. melléklet kiegészítõ mellékletét képezõ "egységes kreditrendszer": 2000. november 30.;A 11. melléklet: a vonatkozó új jogszabály megjelenését követõ 30 nap;A 13.melléklet: 2000. december 31.;A 16 21. mellékletek: 2001. március 31.(3) A más, nem az ESZMSZ mellékletét képezõ szabályzatok közül az alábbiakat:

A Egyetem Kollektív Szerzõdését: 2000. november 30 ig; Az Egyetem Iratkezelési Szabályzatát: 2001. június 30 igkell elkészíteni és kiadni.

(4) Minden olyan egyetemi szabályzatot, amelynek elkészítését jogszabály, az Egyetemi Tanács, illetve a rektor késõbb rendel el az elrendelés által meghatározott határidõre kell elkészíteni.

XI. MELLÉKLETEK138.§

(1) A Szabályzat a következõ mellékletekkel egészül ki:

1. melléklet Az egyetemen szerezhetõ képesítések felsorolása2. melléklet Az egyetem szervezeti vázlata3. melléklet Az egyetem oktatási és más szervezeti egységeinek jegyzéke4. melléklet Az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere, az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének ügyrendje5. melléklet A munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje6. melléklet Az egyetemi címek, az állami és egyetemi kitüntetések adományozásának, illetve az ezekre való javaslattétel egyetemi ügyrendje7. melléklet Az egyetem habilitációs szabályzata8. melléklet Az egyetem doktori szabályzata9. melléklet Az egyetem felvételi szabályzata10. melléklet Az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata (mellékletben a SZIE egységes kreditrendszerével).11. melléklet A SZIE hallgatóinak nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl (beleértve a költségtérítést is) rendelkezõ szabályzat.12. melléklet Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat13. melléklet A hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata14. melléklet Az egyetem gazdálkodási szabályzata15. melléklet Könyvtári Szabályzat16. melléklet Az egyetem tudományos kutatási szabályzata, mellékletben a tudományos célú mûszerek és eszközök használati szabályaival

http://www.szie.hu/egyetemrol/szabalyzat/kituntetesi_szabalyzat.html


17. melléklet Az állami és intézményi ünnepek egyetemi megemlékezési rendje18. melléklet A "Professor Emeritus" cím adományozása feltételeinek és rendjének egyetemi szabályzata19. melléklet Az egyetem hallgatóinak baleset és munkavédelmi szabályzata.20. melléklet Az egyetemi szimbólumok használatának rendje21. melléklet Az egyetem tevékenységének felsorolása (TEÁOR)

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt mellékleteket az 1., 2., 3., 17., és 20., mellékletek kivételével, az Egyetemi Tanács fogadja el, közöttük a 4., 5., 7., 8., 10., 11., és 12. mellékleteket a határozatképes Egyetemi Tanács jelenlévõ tagjai kétharmadának egyetértésével.

139.§ Az Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a Szent István Egyetem Tanácsa 2000. szeptember 27 i ülésén, 6/2000/2001 ET. számú határozatával elfogadta.

Gödöllõ, 2000. szeptember 27.

Az Egyetemi Tanács nevében

Dr. Szendrõ Péter Dr. Guth László

egyetemi tanár, rektor egyetemi docens, fõtitkár

az Egyetemi Tanács elnöke az Egyetemi Tanács titkára

A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2000. szeptember

I. PREAMBULUM

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyetem jogállása 2. Az egyetem feladatai 3. Az egyetem gazdálkodása 4. Az egyetem felügyelete 5. Egyetemi címek és kitüntetések


A. Oktatók és kutatók a/ Az oktatók jogai és kötelességei b/ A kutatók jogai és kötelességei

B. Hallgatók a/ A hallgatók jogai és kötelezettségei b/ A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelõssége, a hallgatót ért kár megtérítése

C. Szakalkalmazottak, igazgatási és gazdasági alkalmazottak D. Közös jogok és kötelezettségek




















A. Az egyetem szervezete és irányítása 1. Az egyetem szervezete 2. Az egyetem vezetõi, vezetõ testületei 3. Az Egyetemi Tanács 4. Az egyetem bizottságai, valamint más irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei

a/ Az Egyetemi Tanács bizottságai b/ Az egyetem operatív irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei A Vezetõi Kollégium Az Egyetemi Doktori Tanács Az Egyetemi Habilitációs Bizottság Az Egyetemi Oktatási és Kutatási Ellenõrzõ Bizottság Az Egyetemi Kollégiumi Bizottság Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság Az Egyetemi Társadalmi Tanács c/ A rektor tanácsadó bizottságai, a rektori tanácsadók és a rektori megbízottak d/ Az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldöttértekezlet e/ Az Egyetemi Professzorok Fóruma

5. Az egyetem vezetõi a/ Az egyetem rektora b/ A rektorhelyettesek

B. Az egyetemi és fõiskolai karok l. A karok szervezete 2. A karok vezetése 3. A kari tanács 4. A kar egyéb testületei 5. A kari oktatói kutatói értekezlet 6. A Kari összdolgozói értekezlet 7. A kar vezetõi

a/ A dékán, a fõigazgató b/ A dékánhelyettes, a fõigazgató helyettes, a kari gazdasági igazgató

C. Kari oktatási szervezeti egységek 1. Oktatási szervezeti egységek szervezete 2. Felsõfokú képzést végzõ intézetek 3. Az oktatási szervezeti egységek vezetése 4. Az intézeti (tanszéki) tanács 5. Az intézeti (tanszéki) oktatói kutatói értekezlet 6. Az intézet (tanszék) vezetõi

a/ Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) b/ Az intézeti igazgató helyettes (tanszékvezetõ helyettes)

7. Az intézeti tanszék szervezete 8. Az intézeti tanszék vezetése

a/ A testületi vezetés b/ Egyéni vezetõk

9. A kihelyezett oktatási szervezeti egységek D. Az egyetemen mûködõ kutató (kísérleti) intézetek, oktató klinikák, laboratóriumok, állomások, csoportok E. Az egyetem központi szervezeti egységei

1. A Fõtitkári Hivatal Az egyetemi fõtitkár

2. A Gazdasági Fõigazgatói Hivatal A gazdasági fõigazgató





















































Az egyetem területi, kari és intézeti gazdasági szervezeti egységei 3. A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal 4. Az Informatikai Hivatal 5. Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ 6. Idegennyelvi Intézet 7. Sport Intézet 8. A központi szervezeti egységek szabályzatai

F. Az Egyetemi Könyvtár G. A Területi irodák

1. A területi iroda jogállása és feladatai 2. A területi iroda vezetése


1. Kari igazgatási szervezetek 2. A kari belsõ ellenõrzés 3. A kari oktatási és kutatási szolgáltatási feladatokat ellátó szervezeti egységek

H. A karok és a területi irodák jogi képviselete


A. A különbözõ tanácsokba és egyéb testületekbe történõ választás szabályai 1. Általános rendelkezések 2. A választások felügyelete 3. A szavazás lebonyolítása és értékelése 4. Az Egyetemi Tanács nem oktató kutató közalkalmazott tagjának megválasztása 4. A különbözõ szintû tanácsok bizottságainak létrehozása

B. A különbözõ szintû tanácsok tagjainak jogállása 1. A testületi tagság idõtartama 2. A tanácstagok kötelességei és jogai

C. A különbözõ szintû tanácsok mûködésének általános szabályai 1. A testületek összehívása 2. A testületek tisztségviselõi 3. A testületi tanácskozás alapvetõ szabályai 4. A testületi ülések nyilvánossága 5. A határozathozatal 6. A testületi ülések dokumentálása

D. Az egyetem, a karok (intézetek) és az oktatási szervezeti egységek vezetõinek megbízása 1. Általános rendelkezések 2. A testületi eljárás szabályai 3. A vezetõi megbízás megszûnése


A. Az egyetemi érdekegyeztetés jogállása és mûködése B. Az egyetemi érdekegyeztetés tárgya C. Az egyetemi érdekegyeztetés szervezete és mûködése


A. Dolgozói érdekvédelmi szervezetek (szakszervezetek) B. A Közalkalmazotti Tanács C. A hallgatói önkormányzat


















































a/ Általános rendelkezések b/ Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása

IX. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. A mûködés átmeneti törvényi szabályai 2. Egyetemi szabályzatok, egyetemi és kari utasítások kiadása, alkalmazása


1. Vegyes rendelkezések 2. Záró rendelkezések

XI. MELLÉKLETEK

I. PREAMBULUM(1) Jogelõd intézményeiket is figyelembe véve, a 214 éves Állatorvostudományi Egyetem, a 80 éves Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, a 147 éves Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a 83 éves Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola és a 120 éves Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola

• saját és a magyar felsõoktatás hagyományaira valamint az Európai Egyetemek Magna Chartájában lefektetett elvekre alapozva,

• intézményeik autonómiájából fakadó közös elhatározásuk alapján,

• összhangban a magyar felsõoktatás általános fejlesztését és az intézményhálózat átalakítását szolgáló törekvésekkel és törvényi elõírásokkal,

• intézményeik integrációjának megvalósítására,

• az európai környezetbe illeszkedõ magyar állam megalapításának, elsõ királya koronázásának 1000. évfordulójára emlékezve, az alapító felsõoktatási intézmények jogutódjaként létrehozzák,

a SZENT ISTVÁN EGYETEMET,GÖDÖLLÕ székhellyel.

(2) A Szent István Egyetem rendeltetése, hogy

• az alapításakor megjelölt, majd folyamatos fejlõdésével egyre bõvülõ tudomány - és szakterületeken - kutatási tevékenysége révén hozza létre, õrizze meg és fejlessze a tudományos szakismerteket, felsõoktatási tevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövõ értelmiségi generációja számára;

• az általa mûvelt szakterületeken segítse elõ a humán erõforrások fejlõdését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását;

• a legkorszerûbb ismeretek és módszerek alkalmazásával megkülönböztetett feladatának tekintse a vidék fejlesztését, a vidék számára szükséges szakemberek képzését.

(3) A Szent István Egyetem, mint autonóm felsõoktatási intézmény az elõzõek szerinti általános küldetésén belül a következõ célokat, feladatokat és kötelezettségeket valósítja meg:

(a) az egyetemi és fõiskolai karok szakmailag és tudományosan jól felkészült










oktatói és kutatói a korszerûsített képzési rendszer, a szakok, a szakirányok, a tantárgyi programok és oktatási módszerek alkalmazásával biztosítják, hogy a hallgatók elõképzettségüknek és képességeiknek, valamint szûkebb érdeklõdési körüknek megfelelõen magas szinten sajátíthassák el az új ismerteket;

(b) az egyetem tudományos és szakmai környezetével lehetõvé teszi, hogy hallgatói minél jobban megismerjék a választott szakterületek tudományos fejlõdésének és gyakorlatának alapismerteit, s végzésüket követõen minél elõbb a társadalom alkotó értelmiségi tagjaivá váljanak;

(c) az egyetem öntevékeny képzési, kutatási és szakmai tanácsadó alaptevékenységének integrált megvalósításával mindenkor a tágabb értelemben vett társa dalmi igényeket, ezen belül is az agrártársadalom és a magyar vidék általános, valamint az egyetem karait és intézményeit övezõ régiók tényleges gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális igényeit elégíti ki, megvalósítva azt a célt is, hogy az egyetem az általa oktatott szakterületek kutatási központja legyen;

(d) az egyetem meghatározó szerepet kíván betölteni a szakmai továbbképzésben is, ezen belül a szakirányú továbbképzés, a második alapképzés, és a tanfolyamos továbbképzés területén;

(e) az egyetem a szakmailag érintett karok és oktatási szervezeti egységek korábbi tevékenységére alapozottan sajátos feladatának tekinti a települések értelmiség képzését, a települések, építészeti, kulturális színvonalának növelését és a polgárosodás elõsegítését;

(f) az egyetem képzési és tudományos kutatási tevékenységét elsõsorban a természet - és környezettudományok, az alap, alapozó fejlesztési - és alkalmazott agrár - és mûszaki tudományok, az állatorvos - és élelmiszertudományok, kertészettudomány, az alkalmazott közgazdaságtudomány, valamint a neveléstudomány és társadalomtudományok területén fejti ki;

(g) az egyetem karai - a munkaerõ - piaci igények kielégítése és a felsõoktatási képzési kínálat növelése érdekében - a jövõben is folyamatosan bõvíteni kívánják a szakok és szakirányok körét, a karok közötti átoktatás, áthallgatás és a kiegészítõ képzés meglévõ formáit és fokozni a képzési rendszerek rugalmasságát;

(h) az egyetem az igényeket mind jobban figyelembe vevõ tantárgy és szakirány választást és a karok közötti áthallgatást elõsegítõ, a kredit rendszerre alapozott képzési követelmények alkalmazását valamennyi karára kiterjeszti és a hatályos jogszabály alapján azt valamennyi karon kizárólagossá teszi;

(i) az egyetem karai, amelyek fontos szerepet töltenek be a felsõoktatási felvételi elõkészítõ képzés mûködtetésében, a jövõben tovább fejlesztik a diplomát nem nyújtó képzési formákat;

(j) az egyetem a felsõoktatás és kutatás legfontosabb területein - a tudomány és a technológia, a menedzsment és a kommunikáció, az informatika és az információs rendszerek, a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlesztés tekintetében - teljes körû alkalmazásra törekszik.

(4) A Szent István Egyetem felvázolt tartalmi (képzési, tudományos kutatási és szakmai

tanácsadási) feladatainak teljesítéséhez olyan szervezetet kell kialakítani, amely lehetõvé teszi az egységes elvek szerinti mûködését, az alábbiak figyelembevételével.

a. a karok autonómiája a központi irányítás és felügyelet mellett érvényesül; b. azokban az intézmény részekben, ahol egy kar látja el a képzési, a tudományos kutatási és

szolgáltatási feladatokat, a kar szervezete, azokon a telephelyeken pedig, ahol több kar is mûködik, a területi iroda biztosítja a képzés és kutatás gazdasági, mûszaki, informatikai és igazgatási feladatainak, illetve az ehhez szükséges szolgáltatásoknak a koordinált ellátását.

(5) A Szent István Egyetem a vidék fejlesztését fontos feladatának tekintõ felsõoktatási intézmény, amely rendkívül széles körû felsõfokú (egyetemi, fõiskolai) képzésre alapozottan, a mindenkori munkaerõ piaci igényeknek megfelelõen biztosítja a felsõoktatás kiszélesítésének alapvetõ feltételeit. Az egyetem, a karok együttmûködésére, valamint a vonatkozó tantervek és képzési programok rugalmas összehangolására alapozva, biztosítja a hallgatók intézményrendszeren belüli áthallgathatási lehetõséget.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK1. Az egyetem jogállása

1.§(1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: egyetem), mint a Magyar Köztársaság állami felsõoktatási intézménye - a felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.), az egyetem Alapító Okiratában és Szervezeti és Mûködési Szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat, illetve ESZMSZ) foglalt keretek között - szakmailag és gazdaságilag önálló, önkormányzattal rendelkezõ jogi személy, amelynek joga a szak , ill. tudományterületein az Ftv. ben meghatározott egyetemi és fõiskolai alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés folytatása, és a képzési követelményeket teljesítõk részére a törvényben megállapított oklevelek kiadása.

Az egyetem jogosult továbbá az Ftv. ben meghatározott akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés folytatására, és ezt a szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására.

(2)

Az egyetem székhelye: Gödöllõ

címe: 2103. Gödöllõ, Páter Károly utca 1.

rövidítése: SZIE

(3) Az egyetem körbélyegzõje: a Magyar Köztársaság címere, Szent István Egyetem, Gödöllõ körirattal, illetve az egyetem címere, a köriratban az elõzõ szöveggel. A körbélyegzõk használatát a hatályos jogszabályokat figyelembe véve az Egyetemi Tanács szabályozza.

2. §Az egyetem kötelékébe tartoznak:

(a) közalkalmazotti jogviszonyuk alapján az egyetem oktatói, tudományos kutatói, szakalkalmazottai, igazgatási, gazdasági és más beosztású közalkalmazottai;

(b) hallgatói jogviszonyuk alapján az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, fõiskolai és egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ hallgatók;

(c) a hazai vagy külföldi felsõoktatási intézményeknek az egyetemen szakmai gyakorlaton, illetve részképzésben részt vevõ hallgatói;

(d) egyetemi tevékenységük alapján:

• az egyetemi magántanárok, a címzetes egyetemi és fõiskolai tanárok, docensek, valamint azok, akik a jogelõd intézményekben címzetes oktatói címet kaptak;

• a hazai és külföldi meghívott (vendég) egyetemi és fõiskolai tanárok, valamint az óraadók;

• az egyetemen meghatározott idõre tanulmányúton lévõ vagy tudományos kutatómunkát folytató hazai és külföldi szakemberek,

• az egyetem által szervezett általános tovább, illetve átképzésben részt vevõk a képzés ideje alatt.

(e) egyetemi címük alapján:

• az egyetem, illetõleg a jogelõd intézmények tiszteletbeli doktorai; • azok akik részére a Egyetemi Tanács, illetõleg a jogelõd intézmény tanácsa

olyan elismerõ címet vagy kitüntetést adományoz vagy adományozott, amelynek az alapítólevele szerint az elismerés birtokosa az egyetem (fõiskola) kötelékébe tartozik.

2. Az egyetem feladatai3. §

(1) Az egyetem a felsõfokú szakemberképzésben, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bõvítésére és alkalmazására való felkészítésben, valamint az azt szolgáló tudományos kutatásban és szaktanácsadásban felmerülõ feladatait, a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban, az Ftv. rendelkezéseinek megfelelõen, illetve az egyetem alapítólevelében, jelen Szabályzatban és annak mellékleteiben meghatározott keretek között látja el.

(2) Az egyetem az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:

(a) egyetemi és fõiskolai alapképzést, szakirányú továbbképzést és doktori képzést folytat:

• az állatorvostudomány, ezen belül elsõsorban:

a kémia, a biológia, az állatanatómia és szövettan, az állatorvosi élettan, állatorvosi biokémia, az állattenyésztés és takarmányozástan, a laborállat tudomány, a mikrobiológia, a kórélettan, a kórbonctan, a gyógyszertan és toxikológia, a parazitológia, a belgyógyászat, a sebészet, a halbetegségek, a méhek betegségei, az állatorvosi ökonómia és management, az állatorvosi etikai, az állathigiénia, az állatorvosi szülészet és szaporodásbiológia, a kedvenc állatok betegségei, az igazságügyi állatorvostan, a járványtan, és az állategészségügyi igazgatás,

• a mezõgazdasági tudomány, ezen belül elsõsorban:

az általános növénytermesztés és az állattenyésztés, a talajtan, az agrokémia és a mezõgazdasági vízgazdálkodás, a növénynemesítés és a növénygenetika, a növénytermesztés és a növényvédelem, a takarmányozástan, az állattenyésztés és az állatgenetika, az állatélettan és az állathigiénia;

• a biológiai tudomány, ezen belül elsõsorban:

a növény és állat biotechnológia, a kémia és biokémia, a mikrobiológia és az ökológia;

• a mûszaki tudomány, ezen belül elsõsorban:

az általános gépészet, a mezõgépészet, az élelmiszeripari mérnöki tudományok, az agrárenergetika és a környezettechnika, az építészet, az építõmérnöki tudomány, a településtervezés és - fejlesztés, a mûszaki menedzsment, a tûzvédelem és katasztrófa elhárítás, a biztonságtechnika;

• az élelmiszertudomány, ezen belül elsõsorban:

élelmiszer feldolgozási technológiák, élelmiszerminõség, élelmiszer biotechnológia, folyamattervezés, élelmiszeripari menedzsment, valamint élelmiszeripari árutermelés és árufeldolgozás;

• a kertészettudomány, ezen belül szõlõ, gyümölcs , zöldség , gyógy

növény és dísznövénytermesztés, genetika és növénynemesítés, kertészeti növénytan és növényélettan, növényvédelem, talajtan és agrokémia, természetvédelem, környezet és ökológiai gazdálkodás, agrárinformatika, biotechnológia;

• a környezettudomány, ezen belül elsõsorban:

a vidéki környezet és tájgazdálkodás, a térségfejlesztés, az agrárökológia és az agrár környezetvédelem, a tájépítészet, tájvédelem, a településrendezés, a települési környezetvédelem, a területfejlesztés és területrendezés, természetvédelem, térinformatika;

• a közgazdasági tudomány, ezen belül elsõsorban:

az általános agrár közgazdaságtan, agrobiznisz, regionális gazdaságtan, a vállalatgazdaságtan, az üzemtan, a marketing, a menedzsment, továbbá a kereskedelmi és pénzügyi, a vállalkozásszervezõ közgazdászképzés, turizmus, idegenforgalom;

• a társadalomtudományokon belül:

a mérnöktanári és szakoktatói, továbbá az idegen nyelvi szakfordítói, a tanítói, a szociális és közmûvelõdési szakemberképzés, szociológia és a jövõben az idegennyelvi tanárképzés;

• a zoológia, ezen belül elsõsorban:

a kémia, a természeti értékeink, az összehasonlító állatszervezettan, a szövettan, az összehasonlító biokémia, a zootaxonómia, a növényszervezettan, a növényrendszertan és növényismeret, a populációgenetika, a környezetgazdálkodás, az evolúcióbiológia, a paleozoológia, a növényélettan, a molekuláris sejtbiológia, az ökológia, a viselkedésbiológia, a bioszisztematika, a mikrobiológia és immunológia, a zoonózisok, az összehasonlító állatélettan, a toxikológia, a szünbiológia, a természetvédelmi biológia, a viselkedésökológia, az ökológiai módszerek, a környe zetminõsítés, a hidrobiológia, a talajzoológia, a növényvédelmi

állattan, a természet és állatvédelmi jog, a vadgazdálkodás, a vadászati alapismeretek, a vadonélõ állatok takarmányozása, az állatkertészeti ismeretek, a mikrobiológia, a járványtan,

• a tájépítészeti tudomány, ezen belül elsõsorban tájtervezés, tájvédelem,

kertépítészet, településrendezés, települési környezetvédelem, terület fejlesztés, területrendezés és természetvédelem.

• a fõiskolai alapképzésben: agrármenedzser, gazdálkodási, biztonságtechnikai mérnöki, élelmiszertechnológus mérnöki, építészmérnöki, építõmérnöki, gazdasági mérnöki, gépészmérnöki, humánerõforrás menedzser, kommunikációs technikai mérnöki, a kertészmérnöki, munkavállalási tanácsadó, mezõgazdasági mérnöki, mezõgazdasági gépészmérnöki, mûszaki menedzser, településmérnöki, tûzvédelmi mérnöki, vállalkozásszervezõ, pedagógus, szociálpeda gógus, könyvtáros, mûvelõdésszervezõ, pénzügy, idegenforgalom szakokon;

• a fõiskolai szakirányú továbbképzésben: az engedélyezett szakok képesítési követelményeiben meghatározott képzést folytat;

• az egyetemi alapképzésben: okleveles agrármérnöki, okleveles élelmiszermérnöki; okleveles gazdasági mérnöki, okleveles mezõgazdasági gépészmérnöki, okleveles gépészmérnöki; okleveles kertészmérnöki; okleveles környe zet gazdálkodási agrármérnöki, állatorvos doktori, alkalmazott zoológia, okleveles mérnöktanári és okleveles szakfordítói, okleveles táj és kertépítész -mérnöki, továbbá

• az egyetemi szakirányú továbbképzésben: az engedélyezett szakok képesítési követelményeiben meghatározott képzést folytat;

• a doktori képzésben: az állatorvostudományok, a biológia , a közgazdaság és a környezettudomány, a kertészeti tudományok, valamint a mezõgazdaság tudomány, az élelmiszertudomány és a mûszaki tudomány területein doktori fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás lefolytatására jogosult.

(b) az igényeknek és lehetõségeknek megfelelõen az Ftv. és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései szerint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést folytathat, és errõl a szakképesítést igazoló bizonyítványt adhat ki,

(c) az egyetemi és fõiskolai karok, illetve más továbbképzéssel foglalkozó szervezeti egységek közremûködésével általános továbbképzést (átképzést) folytat és errõl megfelelõ bizonyítványt ad ki,

(d) a felsõfokú intézményekbe fel nem vett, ill. középiskolás hallgatók részére költségtérítéses felvételi elõkészítõ képzést szervezhet, és annak sikeres elvégzésérõl igazolást adhat ki,

(e) a Felsõoktatási Tudományos Tanács véleménye alapján, az oktatási miniszter engedélyével, az egyetem szervezetébe tartozó, a pedagógusképzés céljait szolgáló általános iskolai, szakközépiskolai és szakmunkásképzést, továbbá iskolarendszeren kívüli technikusképzést folytató közoktatási intézményeket is fenntarthat,

(f) felsõoktatási és az agrártudományi kutatóhálózat egyik intézményeként alap , alkalmazott és fejlesztõ kutatásokat végez az állatorvostudomány, az állategészségügy, az agrárgazdaság, a kertészetgazdaság és a vidékfejlesztés számos ágazatában, prioritást biztosítva elsõsorban az alábbi agrár , kertészeti és környezettudományi, építéstudományi, településtudományi, valamint az agrár mûszaki, társadalom és közgazdasági kutatási

területeknek, így:

• az állategészségügy; • a biotechnológiai, a biokémia és a mikrobiológia; • az európai tanulmányok, a szociológia és humánmenedzsment; • az élelmiszergazdaság; • az élelmiszertudományok, a kiemelten minõségbiztosítás valamint a

technológiai, mûszaki eljárások fejlesztése; • a fenntartható termelési technológiák fejlesztése; • a környezet és a tájgazdálkodás, a térségfejlesztés, a környezettechnika; • a mezõgépészet, az élelmiszeripari gépészet, az energetika és kommunális

gépészet; • a növényegészségügy; • a növénynemesítési, a növénytermesztés, a kertészeti termesztés és az

állattenyésztés; • az ökológia, a talajtan, a kémia és a vízgazdálkodás; • a tájépítészet, a területrendezés, a területi tervezés, településépítészet, • a vállalatgazdaságtan, az üzemtan, a marketing és a szaktanácsadás

témaköröknek. • alkalmazott zoológia,

(g) egyetemi és fõiskolai karainak, valamint oktatási és kutatási szervezeti egységeinek közremûködése útján - az Ftv. és más vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül - költségtérítéses szolgáltatásként, illetõleg vállalkozási tevékenységként

• az államilag finanszírozott alapfeladatokon túl is folytathat felsõfokú szakemberképzést;

• iskola rendszeren kívüli szakképzést végezhet,

• külsõ megbízók, megrendelõk számára oktatási, kutatási, fejlesztõ szaktanácsadói, szolgáltatói és egyéb feladatokat láthat el;

• az egyetem állatorvos , agrár és kertészeti tudományokat mûvelõ karai résztvesznek a növényi és állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységben és annak fejlesztésében, az Állatorvos tudományi Kar klinikái a képzési, kutatási és szaktanácsadási tevékenységük mellett, vállalkozási formában, rendszeres állatgyógyászati tevékenységet is folytatnak;

(h) az egyetem szervezetében mûködõ Igazságügyi Mezõgazdasági Szakértõi Bizottság és az Állatorvosi Igazságügyi Felülvizsgáló Bizottság, az Igazságügyi Minisztérium és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt az erre vonatkozó jogszabályok és a bizottság mûködési szabályzata szerint - az illetékes bíróság határozata alapján - ellátja a szakterület bírósági szakértõi véleményeinek felülvizsgálatát.

(3) Az egyetemen szerezhetõ képesítések felsorolását a Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az egyetem az Egyetemi Tanács jóváhagyásával, a hatályos jogszabályok és szükséges engedélyek alapján vehet részt alapítványokban, egyesületekben, közhasznú, illetve gazdasági társaságokban.

4. §(1) Az egyetemen az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben megszerezhetõ végzettséget, illetve szakképesítést a Kormány, illetve az oktatási miniszter által kiadott képesítési

követelmények határozzák meg. A doktori képzés tartalmát az akkreditált programok, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit az egyetemi doktori szabályzat határozza meg.(8. melléklet).

(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, a képzés részletes szabályait a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyagot a tantárgyi programok határozzák meg.

(3) Az alapképzés és szakirányú továbbképzés és a doktori képzés nappali, levelezõ, esti és távoktatási tagozatokon folyik. Az oktatás általános nyelve a magyar, de az egyetem idegen nyelven is képezhet külföldi és magyar állampolgárságú hallgatókat külön meghatározott pénzügyi feltételek és szervezeti keretek között. Az egyetem tanulmányi és vizsgarendjét az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. (10. melléklet)

(4) Az egyetemi habilitációs eljárás rendjérõl és szabályairól az egyetemi habilitációs szabályzat rendelkezik. (7. melléklet)

5. §(1) Az egyetem az oktatók, kutatók és hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, támogatja azok feltételeinek megvalósítását, létrehozza a kutatás eszköztárát, fenntartja azt és biztosítja ennek hozzáférhetõségét. A tudományos kutatásról és az ezt szolgáló mûszerek és eszközök használatáról külön egyetemi szabályzat rendelkezik.

(2) Az egyetem kialakítja az oktatási, kutatási fejlesztési, szaktanácsadási, szolgáltató, illetve költségtérítéses és vállalkozási tevékenységének szervezeti , és gazdasági kereteit és szabályait.

(3) A 3.§ (2) bekezdésének (g) pontjában meghatározott költségtérítéses szolgáltatások és vállalkozási tevékenység igazgatási és gazdasági szabályairól az egyetem "költség térítéses szolgáltatásra" illetve "vállalkozási tevékenységre" vonatkozó szabályzatai rendelkeznek.

6. §(1) Az egyetem a 3.§. ban meghatározott feladatait az oktatók, a tudományos kutatók, a más beosztású közalkalmazottak és a hallgatók együttmûködésével valósítja meg.

(2) Az egyetem az évi költségvetésében meghatározott pénzügyi és az egyetemi szabályzatokban meghatározott egyéb feltételek szerint természetbeli és pénzbeli juttatásokkal, ösztöndíjakkal és más eszközökkel segíti a képzési és kutatási feladatok teljesítését.

3. Az egyetem gazdálkodása7.§

(1) Az egyetem önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, amely a 3. és 4. § okban meghatározott feladatainak ellátásához a következõ forrásokkal rendelkezik:

(a) a központi költségvetési támogatás,

(b) az államháztartás más alrendszereibõl származó források,

(c) az igénybe vett szolgáltatások díja, a hallgatói térítések, a tandíj és költségtérítés,

(d) az alap és a vállalkozási tevékenység bevétele,

(e) az adomány jellegû és más bevételek, továbbá az alapítványi források,

(f) az erre a célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül az egyetem javára tett alapítványi hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó és ingatlan vagyon (felajánlott vagyon),

(g) a szakképzési alapok.

(2) Az egyetem alapfeladatai állami finanszírozásának módját és mértékét az Ftv. nek a hallgatói , a

képzési és a létesítmény fenntartási elõirányzatokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Az egyetem a mûködés és fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési elõirányzatként tervezi meg. Az ezekbõl a forrásokból történõ finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra és a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokat - az Ftv ben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni.

(4) A gazdálkodó egységek a rendelkezésükre bocsátott költségvetési elõirányzataikkal, - a jogszabályok, valamint az egyetem által meghatározott keretek között - az érintett szervezeti egység vezetõ testületének (kari tanács, intézeti tanács stb.) döntései alapján önállóan gazdálkodnak.

(5) Az egyetem, illetve karainak és más szervezeti egységeinek gazdálkodásáról az Egyetem Gazdálkodási Szabályzata rendelkezik.

4. Az egyetem felügyelete8. §

(1) A felsõoktatással kapcsolatos állami hatásköröket az egyetem felett a Magyar Köztársaság Alkotmányában, az Ftv. ben és végrehajtási rendelkezéseiben foglaltak szerint az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az oktatási miniszter gyakorolja.

(2) Az egyetem törvényességi felügyeletét az oktatási miniszter látja el. A miniszter felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy az egyetem szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, illetõleg döntései megfelelnek e a jogszabályoknak. Jogszabálysértés esetén a miniszter az Ftv. rendelkezései szerint jár el.

(3) Nem terjed ki a miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján

• munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának,

• külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Az oktatási miniszternek az (1) bekezdésben foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság elõtt megtámadhatók.

9. §(1) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazata tekintetében koordinálja és - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - finanszírozza az agrárfelsõoktatási intézményben folytatott:

a. ágazati kutató fejlesztõ tevékenységet, kivéve az Ftv. ben meghatározott kutatási elõirányzatot;

b. a gazdálkodást segítõ szaktanácsadási tevékenységet a gyakorlati képzési fázisokat és azok fejlesztését;

c. a növényi és állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését, a Mikroorganizmusok Nemzeti Gyûjteményének fenntartását és annak fejlesztését, génforrások fenntartását;

d. a vidék és területfejlesztési tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti koordináció és finanszírozás az egyetem oktatási kutatási autonómiáját nem sértheti. Az intézményi autonómia megsértése esetén az Ftv. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Az egyetem - rektorának képviselete révén - részt vesz a Magyar Rektori Konferencia

munkájában. Megválasztás esetén az egyetem oktatói és kutatói részt vesznek a Felsõoktatási és Tudományos Tanács (FTT), valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tevékenységében. Az FTT be, illetve a MAB ba az egyetem képviselõit az Egyetemi Tanács delegálja.

5. Egyetemi címek és kitüntetések10. §

(1) Az Egyetemi Tanács a hatályos jogszabályok, illetve egyetemi szabályzatok alapján az egyetemi oktató és tudományos kutatómunkában részt vevõ, illetve az egyetem tudományterületeit kiemelkedõen mûvelõ, kiváló elméleti és gyakorlati eredményt elérõ hazai és külföldi szakembereknek, az egyetem volt vezetõ oktatóinak és kutatóinak, "tiszteletbeli (honoris causa) doktori", "Professor Emeritus", "egyetemi magántanári", ill. "címzetes fõiskolai tanár, továbbá egyetemi címként címzetes egyetemi tanári, egyetemi és fõiskolai docensi" címet adományozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címek adományozásának részletes szabályairól a következõ szabályzatok intézkednek:

a. a "tiszteletbeli (honoris causa) doktori" az egyetemi magántanári, címzetes egyetemi fõiskolai tanári, docensi cím esetében a 6. melléklet: Az egyetemi címek, az egyetemi és kitüntetések adományozásának, illetve az ezekre való javaslattétel egyetemi ügyrendje.

b. a "Professor Emeritus" cím esetében az adományozás feltételeire és rendjére vonatkozó egyetemi szabályzat (18.melléklet);

(3) Az illetékes kari tanács arany, gyémánt, vas, ill. rubin oklevelet adományozhat annak, aki az egyetem valamely karán, illetve jogelõdjeinél oklevelét sorrendben 50, 60, 65, ill. 70 éve szerezte meg, életében közmegbecsülésre méltó magatartást tanúsított, és így az egyetem, illetve a kar hírnevét öregbítette. A jubileumi diplomák adományozásának feltételeirõl a karok szabályzataiban kell rendelkezni.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései, valamint az adományozás egyetemi ügyrendjében meghatározott feltételek és eljárás szerint a közalkalmazottaknak az Egyetemi Tanács "egyetemi fõtanácsos" és "egyetemi tanácsos", továbbá "egyetemi fõmunkatárs" és "egyetemi munkatárs", a kutatók részére "intézeti szenior" címet adományozhat.

(5) Az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok az egyetemen kívüli személyek, továbbá az oktatók, a kutatók, más beosztású egyetemi közalkalmazottak és a hallgatók tevékenységének elismerésére különféle kitüntetéseket (emlékérmek, érdemérmek, kitüntetõ címek stb.) is alapíthatnak. Ezek adományozásának feltételeirõl és rendjérõl a kitüntetés alapítólevelében kell intézkedni.

(6) Az egyetemi és állami kitüntetés adományozásának rendjét a Szabályzat 6. mellékletében megadott " Az egyetemi címek, az állami és egyetemi kitüntetések adományozásának, illetve az ezekre való javaslattétel egyetemi ügyrendje.


A. Oktatók és kutatók11. §

(1) Az egyetem képzési és kutatási feladatait az oktatók, a kutatók, predoktorok, posztdoktorok és az oktatómunkában, valamint a kutatómunkában résztvevõ hallgatók (demonstrátorok) látják el. Az oktatók elsõdlegesen a képzési tevékenységben vesznek részt, de alapfeladatuk a kutatómunka és szakmai tanácsadó tevékenység végzése is. Az egyetemen dolgozó kutatók tevékenységüket túlnyomórészt az egyetem által mûvelt kutatási fejlesztési témák és egyetemi kutatási programok

kidolgozásában fejtik ki, de az oktatási szervezeti egységekben dolgozók részt vesznek, a kutatási szervezeti egységek kutatói pedig részt vehetnek az egyetem oktatási munkájában is.

(2) Az egyetem az oktatók, a kutatók és az (1) bekezdésben említett hallgatók számára biztosítja az oktatás és a tudományos kutatás szabadságát.

(3) Az egyetemen:

(a) az oktatók feladataikat: egyetemi, ill. fõiskolai tanári, docensi, adjunktusi, tanársegédi, nyelvtanári, testnevelõ, mûvésztanári, mérnöktanári és kollégiumi nevelõ tanári, továbbá; a tanárképzéshez kapcsolódó gyakorlóiskolában általános iskolai tanári beosztásban,

(b) a tudományos kutatók feladataikat: kutató professzori, tudományos tanácsadói, tudományos fõmunkatársi, munkatársi és segédmunkatársi beosztásban

látják el.

(4) Az egyetemen oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki:

(a) egyetemi oklevéllel, és fõiskolai tanársegédek esetében, kinevezésük elsõ szakaszában kivételesen fõiskolai oklevéllel rendelkezik;

(b) büntetlen elõéletû és cselekvõképes;

(c) megfelel az egyetem által a beosztásához elõírt oktatói és kutatói követelményeknek;

(d) általános emberi magatartása megfelel az egyetem polgáraitól elvárható követelményeknek.

(5) Az egyetemi és fõiskolai karokon oktatási feladatokat látnak el az egyetemi magántanárok, a címzetes egyetemi és fõiskolai tanárok és docensek, valamint megbízás alapján egyes oktatási feladatokat ellátó külsõ szakemberek (meghívott elõadók) is.

(6) Az illetékes kari (intézeti) tanács javaslatára és az Egyetemi Tanács egyetértése esetén nem magyar állampolgár is lehet oktató, ill. kutató, amennyiben a (4) bekezdésben, illetve az egyetem oktatói és kutatói követelményrendszerében foglaltaknak és a külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályok elõírásainak megfelel.

(7) Az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a fõiskolai tanári és docensi munkaköröket - a (8) bekezdésben közölt kivételtõl eltekintve - nyilvános pályázat útján kell betölteni. Az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere más oktatói, illetve kutatói álláshely betöltésénél is elõírhatja pályázat meghírdetését.

(8) Az Egyetemi Tanács javaslatára, amelyet az illetékes kari tanács elõterjesztésére alakít ki, egyetemi és fõiskolai tanári munkakör határozott idõre, meghívás alapján (pályázat nélkül) is betölthetõ (vendégprofesszor, vendégtanár). Az "oktatói kutatói követelményrendszer" ben meghatározott követelményeket azonban a meghívott oktatók tekintetében is értelemszerûen alkalmazni kell.

(9) Egyetemi és fõiskolai tanársegéd, ill. adjunktus kinevezése a Ftv. hatálybalépését (1993. szeptember 1.) követõen legfeljebb négy évre szólhat. A tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal megismételhetõ. A rendelkezés nem érinti a nem teljes munkaidõben foglalkoztatott, továbbá az Ftv. hatályba lépése elõtt kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de a dékánnak (fõigazgatónak) az Ftv. elõírása alapján kezdeményeznie kell annak határozott idejû közalkalmazotti jogviszonyra történõ - megegyezéssel való - átváltoztatását.

a/ Az oktatók jogai és kötelességei12. §

(1) Az oktatók jogai:

• a képesítési követelményeknek, az akkreditációnak és a tantervi elõírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelõen maga határozhatja meg az általa oktatott tananyagot, megválaszthatja az oktatási és képzési módszereket;

• a tantárgyak meghirdetésének az egyetemen alkalmazott rendjének megfelelõen a szakterületének megfelelõ képzési szakon, illetve szakirányon belül törzstárgyat, választható, ill. fakultatív tantárgyat vagy speciálkollégiumot hirdethet meg;

• az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezései szerint szabadon értékelheti a hallgatók tanulmányi munkáját és teljesítményét;

• véleményt nyilváníthat az egyetem oktatási programjairól, javaslatot tehet a tantervek, tantárgyi oktatási programok és az általa oktatott tananyag fejlesztésére, részt vehet az ez irányú kari, ill. egyetemi oktatásfejlesztési tevékenységben;

• a szakterületének megfelelõ tudományos alap és alapozó kutatást, ill. a tudományos kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását megalapozó fejlesztési tevékenységet végezhet;

• tudományos célú pályázatot nyújthat be, jogosult az általa kidolgozott találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeinek közzétételére;

• a szakterületével való kapcsolattartás érdekében szakképzettségének és gyakorlati ismereteinek megfelelõen - a hatályos jogszabályok szerint - szaktanácsadási tevékenységet folytat;

• tudományos kutatásainak folytatása, illetve egyéni tudományos továbbképzettségének elõsegítése érdekében részt vehet szakmai és nyelvi továbbképzésben, és az egyetem kollektív szerzõdésében, az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere, az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének rendje c. szabályzatban (4. melléklet), illetve a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében (5. melléklet) meghatározottak szerint ötévenként legfeljebb egy év idõtartamú oktatásmentes kutatási alkotói idõszak engedélyezhetõ részére;

(2) Az oktató kötelessége, hogy beosztásának és a munkaköri leírásában részletezett kötelezettségeinek megfelelõen:

• a tantervek és oktatási programok által meghatározott kereteken belül részt vegyen az egyetemi oktatómunkában, így az általa meghirdetett, illetve reá bízott tantárgyak oktatási foglalkozásainak (elõadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban, a szükséges tananyagok (jegyzet, tankönyv és egyéb oktatási segédlet) összeállításában és fejlesztésében;

• a képzési és az ezzel összefüggõ számonkérési tevékenységében tartsa be az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseit;

• folytasson tudományos kutatómunkát;

• tartsa tiszteletben a hallgatók emberi méltóságát és jogait;

• mûködjön együtt a hallgatói közösségekkel és önkormányzati szervekkel;

• feleljen meg az értelmiségi hivatású személyektõl elvárható általános emberi követelményeknek;

• vegyen részt az intézményi, illetve kari közéletben;

• az (1) bekezdés nyolcadik francia bekezdésében meghatározott oktatásmentes, kutatási alkotóidõszak befejezése után a dékán, kari fõigazgató által meghatározott formában és körben számoljon be az egy év alatt végzett tevékenységérõl.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl:

• az egyetemi tanárok és habilitált egyetemi docensek felkérés esetén kötelesek részt venni a doktori képzés és a doktori fokozat odaítélésével kapcsolatos eljárásokban és a habilitációs eljárások lefolytatásában;

• az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek és a doktori fokozattal rendelkezõ fõiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében.

(4) A doktori képzésben részt vevõ hallgató oktatói feladatokat vállalhat. A hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatók jogai és terhelik az oktatók kötelességei, továbbá oktatómunkájáért a jogszabályban meghatározott külön díjazásban részesül.

b/ A kutatók jogai és kötelességei13. §

(1) A tudományos kutatók jogai, a hatályos jogszabályok és egyetemi (intézeti) szabályzatok szerint:

• javaslatot tehet kutatási témák, feladatok kidolgozására, tudományos kutatási pályázatok benyújtására, illetve ilyen pályázatot maga is benyújthat;

• a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatokon kívül az általa megválasztott kutatási feladatot önállóan kidolgozhatja, amennyiben a pénzügyi feltételek mindezt lehetõvé teszik;

• az általa mûvelt kutatási feladatok megoldása érdekében szabadon megválaszthatja az alkalmazott kutatási módszereket és eljárásokat;

• jogosult tudományos kutatási eredményeinek közzé tételére, kezdeményezheti azok gyakorlati hasznosítását, kérheti találmányainak szabadalmaztatását;

• véleményt nyilváníthat az egyetemi kutatási programokról, és javaslatot tehet az egyetem kutatási programjainak és feladatrendszerének kialakítására;

• szakmai tudományos továbbképzése, illetve tudományos fokozatának megszerzése érdekében az egyetem kollektív szerzõdésében, az egyetem oktatói kutatói követelményrendszerében, az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének ügyrendjében (4. melléklet) foglalt, illetve a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében (5. melléklet) rendelkezések szerint egyéni elbírálás alapján részére rendkívüli kutatási szabadság engedélyeztetõ;

• részt vehet a szakmai és nyelvi továbbképzésben;

• a hatályos jogszabályok szerint részt vehet a szakképzettségének megfelelõ gyakorlati és szaktanácsadási tevékenységben.

(2) A kutató kötelessége, hogy

• az illetékes oktatási , illetve kutatás szervezési egység vezetõjének rendelkezése szerint, beosztásának és a munkaköri leírásában részletezett kötelezettségének megfelelõen vegyen részt az oktatásban, elõadások tartásában, szemináriumok, gyakorlatok vezetésében és a vizsgáztatásában;

• az (1) bekezdés hatodik francia bekezdésében meghatározott rendkívüli, kutatási szabadság esetén, az ez alatt végzett munkáról és elért eredményekrõl az engedélyezõ által elõírtak szerint beszámoljon.

(3) Az oktatási feladatot ellátó kutatót oktatómunkájának végzése folyamán megilletik, illetve terhelik mindazok a jogok, illetve kötelezettségek, amelyek a oktatókra vonatkoznak.

B. Hallgatók14. §

(1) Az egyetem hallgatója - függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi - az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben (a továbbiakban: felsõfokú szakképzés), az alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ magyar vagy külföldi állampolgárságú személy, akit az egyetem valamelyik egyetemi vagy fõiskolai karára felvettek.

(2) A hallgató az egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetve az oklevél kiállításának, a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésének, az egyetemrõl történõ elbocsátásának vagy az egyetemrõl való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésének napjáig tart.

(3) A hallgatói jogviszony szünetel, ha a hallgató

• évhalasztásra vagy évkihagyásra kapott engedélyt, vagy az oktatási idõszak (pl. félév) megismétlésére kötelezték;

• a tanulmányok folytatásáról meghatározott idõre eltiltották;

• a tanulmányok folytatására nem iratkozott be.

Amennyiben a hallgatói jogviszony több mint két éve szünetel, a hallgatót törölni kell a névsorból, hacsak a hallgató írásbeli kérelmére a dékán, kari fõigazgató nem engedélyezte a törlés mellõzését.

(4) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek jogszabályok, illetve egyetemi szabályzatok rendelkezése szerint a hallgatói jogviszony megszûnése után, illetve annak szüneteltetése alatt is megilletik a hallgatót, de ezen idõszak alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthetõ. Ezekrõl a jogosultságokról, azok jellegétõl függõen az egyetem felvételi szabályzata (9. melléklet) az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata (10. melléklet), a hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról rendelkezõ szabályzat (11. melléklet), a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (12. melléklet) és ezek kari végrehajtási szabályzatai valamint a kollégiumok szervezeti és mûködési szabályzatai rendelkeznek.

(5) Az egyetemen a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból származóan - egyéni és a hallgatói önkormányzat útján kollektív jogokat gyakorolnak. A hallgatói jogok gyakorlásáról az egyetemi és kari szabályzatok, valamint az egyetemi hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata rendelkezik.

15. §(1) A hallgató részére a vonatkozó kormányrendeletben és oktatási miniszteri rendeletben és egyetemi (kari) szabályzatban meghatározottak szerint diákigazolványt kell kiállítani.

(2) A diákigazolvány olyan közokirat, amely jogszabályban, illetve egyetemi (kari) szabályzatban meghatározott

• kedvezmények igénybevételére jogosít,

• jogok érvényesítését biztosítja,

• információk tárolását szolgálja.

(3) A diákigazolványok egyetemi ügyintézésérõl és ügyvitelérõl az erre vonatkozó rektori utasítás rendelkezik.

a/ A hallgatók jogai és kötelezettségei16. §

(1) A hallgató joga különösen, hogy

• vonatkozó felvételi szabályok és tantervek elõírásait követve a kart, a képzési szakot, szakirányt, a választható tantárgyakat, az azonos tárgykörökbõl párhuzamos meghirdetett törzs , illetve választható tantárgyak esetén, a tanulmányi követelmények elõírásain belül az oktatókat, illetve a párhuzamosan meghirdetett elõadásokat, szemináriumokat és gyakorlatokat szabadon megválaszthassa;

• a jogszabályok és egyetemi szabályzatok keretei között az intézményben rendelkezésre álló eszközöket és az intézmény létesítményeit (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidõ, egészségügyi és egyéb létesítmények) és más, a hallgatók értelmiségi létre való felkészítésében szerepet játszó szolgáltatásokat igénybe vehesse, továbbá, hogy mindezekrõl tájékoztatást kapjon;

• a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzat szerint a kedvezményes hallgatói szolgáltatásokat igénybe vehesse, és a hallgatói juttatásokban, ill. kedvezményekben részesülhessen;

• az adott képzési szintre és szakra vonatkozó képzési követelmények, továbbá az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata, valamint más, a képzést érintõ szabályzatok szerinti részt vehessen az egyetem más karain, szakjain, illetve egyéb hazai és külföldi felsõoktatási intézményekben a párhuzamos, illetve részképzésben, megfelelõ tanulmányi eredmény esetén kérhesse tanulmányainak egyéni tanulmányi rend szerinti folytatását;

• az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérhesse átvételét más oktatási intézménybe, karra, tagozatra vagy szakra;

• a tanulmányi ideje alatt - tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését nem akadályozva - a jogszabályban meghatározott módon munkavégzésre irányuló, megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyt létesíthessen, tanulmányi szerzõdést köthessen;

• alanyi jogon részt vegyen a hallgatói önkormányzati szerveknek az egyetemen belüli és kívüli tevékenységében, választó és választható legyen a hallgatói önkormányzat testületeibe, tisztségeire;

• részt vehessen a tudományos és más diákkörök, egyesületek munkájában, az egyetemen belüli és kívüli szakmai, kulturális, sport és más egyesületek, szakkörök és klubok, valamint hasonló szervezetek alapításában és ezek tisztségeinek betöltésében;

• véleményt nyilvánítson az egyetemi oktatók munkájáról, és javaslatot tegyen az egyetemi oktatás javítására;

• az Ftv. és végrehajtási rendeletei, valamint a vonatkozó egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a személyét érintõ döntésekkel szemben, szükség esetén, jogorvoslati lehetõséggel éljen;

• a hallgatói önkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a Szabályzatban és más egyetemi (kari) szabályzatokban meghatározottak szerint kérhesse az õt ért sérelem orvoslását;

• hogy a szakmai gyakorlati képzés keretében, amennyiben abban munkavállalóként vesz részt, megillessék mindazon jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére;

• az egyetemi (kari) könyvtárban, kari hivatalban, a kollégiumokban, illetõleg az informatikai

hálózaton keresztül megismerhesse az egyetem és karának tanulmányi és vizsga, felvételi , fegyelmi és kártérítési , baleset és munkavédelmi, az oktatók hallgatói véleményezésére vonatkozó szabályzatait, valamint a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatát, az intézményben gyakorolható egyéni és kollektív jogait.

(2) A hallgató a tanszékvezetõ (intézeti igazgató), illetve a tantárgyfelelõs oktató (kutatási témavezetõ) által megadott feltételek szerint részt vehet a tanszék (intézet) oktató , kutató és szaktanácsadó munkájában.

(3) A hallgató kötelessége, hogy:

• eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, a képzési követelmények, tantervek elõírásai szerint vegyen részt a tanulmányi foglalkozásokon;

• tartsa meg az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatának és más, a hallgatókra vonatkozó egyetemi szabályzatoknak a rendelkezéseit;

• segítse elõ az egyetem általános céljainak és feladatainak teljesítését, õrizze meg és gyarapítsa az egyetem hagyományait;

• tartsa tiszteletben az egyetem oktatóinak, kutatóinak és más közalkalmazottainak, valamint hallgatótársainak emberi méltóságát és jogait;

• az egyetem által elõírt módon és biztosított feltételek mellett sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védõ ismereteket, tartsa be a munkavédelmi szabályokat.

(4) A hallgatók a vonatkozó jogszabályok és egyetemi (kari) szabályzatok rendelkezései szerint fizetnek tandíjat és egyéb díjakat.

b/ A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelõssége, a hallgatót ért kár megtérítése17. §

(1) A hallgató, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - kivéve, ha ehhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fûz hátrányos következményeket - fegyelmi vétséget követ el.

(2) A hallgató kártérítési felelõsséggel tartozik, ha tanulmányai végzése során azokkal összefüggésben az egyetemnek, a kollégiumnak, illetve a gyakorlati oktatásban a foglalkoztatónak jogellenesen és vétkesen kárt okoz. Nem szükséges a vétkesség megléte a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetekben.

(3) Ha a hallgatót a tanulmányai folytatása, illetve a gyakorlati oktatás során kár éri, akkor ezt az egyetem, illetve a foglalkoztató köteles megtéríteni, kivéve, ha ezt az egyetem, illetve a foglalkoztató mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok, illetve a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) A hallgatók elleni fegyelmi és kártérítési eljárás részletes szabályairól, beleértve a hallgatót ért kár megtérítését is, az egyetem hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzata (12. melléklet) rendelkezik.

C. Szakalkalmazottak, igazgatási és gazdasági alkalmazottak18. §

(1) Az egyetem oktatási, kutatási, szaktanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásában, az ehhez szükséges szakmai, igazgatási, gazdasági, mûszaki és egyéb feltételek biztosításában

a) könyvtáros és más közmûvelõdési szakalkalmazott;

b) ügyvivõ szakértõ;

c) tanszéki mérnök tanszéki vegyész, klinikus állatorvos;

d) gazdasági, mûszaki, igazgatási ügyintézõ;

e) ügyviteli alkalmazott;

f) technikus, laboráns és

g) mûszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás és kisegítõ alkalmazott.

munkakörökben dolgozó közalkalmazottak mûködnek közre.

(2) Az egyetemen betölthetõ, az (1) bekezdésben meghatározott csoportokba besorolható közalkalmazotti munkaköröket és az ehhez megkövetelt iskolai, és különleges végzettséget, az egyetemi kollektív szerzõdésben, illetõleg annak mellékletében kell felsorolni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt közalkalmazottak jogaikat és kötelezettségeiket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az Ftv., a Szabályzat és az egyetemi kollektív szerzõdés rendelkezései szerint gyakorolják.

D. Közös jogok és kötelezettségek19. §

(1) Az oktatók, kutatók és más közalkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos alapvetõ rendelkezéseket és eljárásokat, a velük szemben támasztott munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét részleteiben a közalkalmazottakról szóló törvény, annak végrehajtási rendeletei, a Munka Törvénykönyve, az Ftv., a Szabályzat, az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere, és az oktatói és kutatói álláshelyek betöltésének ügyrendje, az egyetemi kollektív szerzõdés és a munkáltatói jogok gyakorlása egyetemi ügyrendje tartalmazzák. A munkaviszonyt érintõ fontosabb jogszabályok felsorolását a munkáltatói jogok gyakorlása egyetemi ügyrendje (5. melléklet) tartalmazza.

(2) Az egyetemnek az az oktatója, kutatója aki az egyetemi oktatói és kutatói követelményrendszer elõírásait nem teljesíti, munkakörének ellátására alkalmatlannak minõsíthetõ.

(3) Az egyetem oktatóinak, kutatóinak, hallgatóinak és más egyetemi közalkalmazottainak kötelessége a jogszabályok és egyetemi szabályzatok megtartása, a rájuk bízott vagy általuk használt eszközök védelme és rendeltetésszerû használata, továbbá, hogy az egyetemen belül és azon kívül tanúsítsanak olyan magatartást, amely hozzájárul az egyetem jó hírnevének kialakításához, megõrzéséhez és növeléséhez.

20.§(1) Az egyetem minden oktatójának, kutatójának, hallgatójának és más beosztású közalkalmazottjának joga, hogy

• javaslatot tegyen az egyetem (kar, intézet, tanszék stb.) tevékenységével, helyzetével kapcsolatos bármely kérdésben, és arra érdemi választ kapjon;

• közvetlenül vagy választott képviselõje útján, a Szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintõ döntésekben, megválasztása esetén az egyetem, a kar, az intézet, a tanszék, illetve más egyetemi szervezeti egység tanácsában, vezetõ testületeiben, a hallgatók a hallgatói önkormányzati szervek testületeiben is;

• választó és választható legyen az egyetem (kar, intézet, tanszék) vezetõ testületeibe, valamint hallgatók esetében a hallgatói önkormányzat vezetõ testületeiben is.

(2) Az oktatók, kutatók, hallgatók és más beosztású egyetemi közalkalmazottak észrevétellel, illetve panasszal fordulhatnak az egyetem (kar, intézet, tanszék, igazgatási egység) vezetõihez és vezetõ

testületeihez. Beadványaikat el kell bírálni, ügyükben szükség szerint intézkedni kell, és az elbírálásról, illetve az intézkedésrõl tájékoztatni kell a beadvány, ill. a panasz benyújtóját.

(3) Az oktatók, kutatók, hallgatók, valamint más beosztású egyetemi közalkalmazottak, illetve az egyetem dolgozói és hallgatói közösségei (oktatók, kutatók, igazgatási és gazdasági dolgozók, évfolyamok, tanulócsoportok) a Szabályzatban, illetõleg más egyetemi szabályzatokban meghatározott döntések ellen - a munkaügyi szabályokat is figyelembe véve - jogorvoslatot kérhetnek.

(4) A beadványok, észrevételek, panaszok és a jogorvoslatok egyetemi intézésének rendjérõl a Szabályzat VIII. fejezete rendelkezik.


A. Az egyetem szervezete és irányítása

1. Az egyetem szervezete21. §

(1) Az egyetem feladatait

• az egyetemi és a fõiskolai karok (a továbbiakban: karok);

• az egyetemi kutatóintézet;

• az elméleti és gyakorlati képzést, a tudományos kutatást, a szaktanácsadást, az informatikát, a hallgatók elhelyezését, ellátását, nyelvoktatását, közmûvelõdését, testnevelését és sportját, továbbá az egyetem más feladatainak teljesítését szolgáló központi és kari szervezeti egységek;

• a központi és kari igazgatási és gazdasági szervezeti egységek (hivatalok) ;

látják el.

(2) Az egyetem oktatási, tudományos kutatási, valamint szaktanácsadási feladatait az egyetemi és fõiskolai karok és az ezek keretében mûködõ oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek), az intézeteken belüli oktatási szervezeti egységek (tanszékek, osztályok, csoportok), valamint az intézet mûködéséhez szükséges igazgatási, ügyviteli, gazdasági és mûszaki szervezeti egységek (irodák, laboratóriumok, mûhelyek, kísérleti és bemutatótelepek stb.) látják el. A pedagógusképzést végzõ karok szervezetében gyakorló általános és középiskolák is mûködhetnek.

(3) A kutatóintézetben, a kutatásszervezési és a szaktanácsadási szolgáltatást végzõ, valamint az igazgatási és a gazdasági szervezeti egységek keretében belsõ szervezetekként fõosztályok, osztályok, csoportok, titkárságok és más, sajátos elnevezésû egységek is mûködhetnek.

(4) Az egyetem budai és gödöllõi telephelyein, mivel mind a két helyen több kar mûködik, a képzés, a kutatás, illetve a mûködés közös szolgáltatási, igazgatási és gazdasági (pénzügyi és mûszaki) feladatait, a karok vezetõibõl és képviselõibõl álló testületeknek (területi tanács) alárendelt területi irodák (budai, illetve gödöllõi területi irodák), látják el.

(5) Az egyetem oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatai körében együttmûködhet más felsõoktatási, továbbá tudományos kutatási, fejlesztõ, tervezõ és egyéb feladatokat ellátó intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttmûködés tartalmát és feltételeit együttmûködési szerzõdésben kell rögzíteni. Ellenkezõ kikötés hiányában az együttmûködõnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott együttmûködés különösen a tantervek elõkészítésére, a tudományos kutatási feladatok kidolgozására és megoldására, az alap , a szakirányú és a doktori képzési feladatok végrehajtására, a doktori fokozat odaítélésével kapcsolatos tevékenységre, továbbá a habilitációs eljárás lefolytatására terjedhet ki.

(7) Nem felsõoktatási intézménnyel történõ együttmûködés az egyetem feladatai közé tartozó képzés teljes ellátására nem irányulhat.

(8) Az egyetem oktatási, kutatási, illetve anyagi és szociális erõforrásainak közös hasznosítására, valamint az Ftv. által meghatározott egyéb célokra más felsõoktatási intézményekkel, kutató intézetekkel, alapítványokkal, vállalatokkal, illetve más az Ftv. ben meghatározott, szervezetekkel vagy személyekkel együtt jogi személyiséggel rendelkezõ társulást is létrehozhat. A társulás, amely más néven is mûködhet a csatlakozni kívánó intézmények szerzõdésével jön létre.

22. §(1) Az egyetem a következõ egyetemi és fõiskolai karokra, kutatóintézetre és képzési feladatokat ellátó, kari szervezetbe nem tartozó intézetre tagozódik:

(a) Egyetemi és fõiskolai karok:• Állatorvos tudományi Kar (Budapest)

• Élelmiszer tudományi Kar (Budapest)

• Gazdaság - és Társadalomtudományi Kar (Gödöllõ)

• Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (Gyöngyös)

• Gépészmérnöki Kar (Gödöllõ)

• Jászberényi Fõiskolai Kar (Jászberény)

• Kertészettudományi Kar (Budapest)

• Mezõgazdaság - és Környezettudományi Kar (Gödöllõ)

• Tájépítészeti -, védelmi - és fejlesztési Kar (Budapest)

• Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar (Budapest)

(b) Kutatóintézet:• Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet (Kompolt)

(c) Egyetemi intézet:• Környezetgazdálkodási Intézet (Gödöllõ)

(2) Az egyetemen a következõ, a felsõfokú képzéssel, a tudományos kutatással és a szaktanácsadással összefüggõ igazgatási, gazdasági, szolgáltatási és termelõ tevékenységet, valamint jóléti feladatokat ellátó szervezeti egységek mûködnek:

(a) Az egyetem gödöllõi központjában mûködõ központi, illetve összegyetemi igazgatási, gazdasági, oktatás és kutatásszervezõ és ellátó, szolgáltató és szaktanácsadó szervezeti egységek:

• Fõtitkári Hivatal,

• Gazdasági Fõigazgatói Hivatal,

• Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal,

• Informatikai Hivatal,

• Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ,

• Idegennyelvi Intézet,

• Sport Intézet ,

(b) A Szent István Egyetem Könyvtára,

amely a területi és kari könyvtár hálózat, valamint az intézeti és tanszéki könyvtárak útján látja el szak és szépirodalmi, valamint dokumentációs szolgáltatási feladatait.

(c) Az egyetem budai és a gödöllõi képzési telephelyein mûködõ karok a területi tanácsok irányításával a közös szolgáltatási feladatok ellátására

Budai Területi Irodát, illetveGödöllõi Területi Irodát

hozhatnak létre.

(d) Az egyetem valamennyi egyetemi és fõiskolai karán tanügy igazgatási szervezeti egységként mûködhetnek dékáni, kari fõigazgatói hivatalok, tanulmányi osztályok, illetve csoportok vagy titkárságok. A kari oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek) szervezetébe tartozhatnak, tanszéki (intézeti) könyvtárak, laboratóriumok, számítóközpontok, kísérleti terek és kutató (megfigyelõ) állomások is.

(3) Az egyetem szervezeti felépítését a Szabályzat 2. melléklete, Az egyetem oktatási és más szervezeti egységeinek jegyzékét a Szabályzat. 3. melléklete tartalmazza.

23. §(1) Egyetemi, illetve fõiskolai kar az Egyetemi Tanács kezdeményezésére, az oktatási miniszternek a MAB véleménye alapján, az FTT javaslatára tett elõterjesztésére, a Magyar Köztársaság Kormányának hozzájárulásával létesíthetõ.

(2) Az illetékes kari tanács és az Egyetemi Tanács javaslatára, az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján az oktatási miniszter engedélyezi alapképzésben, kiegészítõ alapképzésben szak indítását, illetve visszavonja az erre vonatkozó engedélyt.

(3) A képesítési követelményeknek megfelelõ szakirányú továbbképzési szak, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe felvett és jóváhagyott szakmai követelmények alapján javasolt akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés indításáról, illetve az utóbbi szakközépiskolával való közös indításáról, az illetékes kari tanács elõterjesztésére, az Egyetemi Tanács dönt.

(4) Alapképzési, kiegészítõ alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szak mûködhet karok közötti szervezésben is. A képzés koordinálását és igazgatási feladatait ez esetben az Egyetemi Tanács által kijelölt kar látja el.

(5) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azokon a tudomány területeken, illetõleg tudományágakban és az ezeknek megfelelõ programokban jogosult, amelyekben az arra való alkalmasságát az intézménynek MAB állásfoglalásában elismert.

(6) Oktatási, kutatási és más szervezeti egységet az egyetemen az Egyetemi Tanács létesíthet, szervezhet át és szüntethet meg. Az Ftv. értelmében ez a jogkör más egyetemi vagy kari testületre nem ruházható át.

(7) Kari intézeten belül mûködõ tanszék kezdeményezheti önálló oktatási szervezeti egységgé való alakulását, kiválását az intézetbõl. A kiválásról véleményt nyilvánítanak a kiválni szándékozó szervezeti egység diplomás dolgozói, az érintett intézet tanácsa, valamint az illetékes kari tanács. A kiválási szándékról az említett vélemények ismeretében az Egyetemi Tanács dönt.

(8) Ha szervezeti egységek létrehozása vagy megszüntetése új pénzügyi forrásokat igényel, a vonatkozó döntés meghozatala elõtt errõl az alapító kar, illetve szervezeti egység köteles gondoskodni. Szervezeti egység megszüntetése esetén felszabaduló pénzeszközök az érintett szervezetnél marad.

2. Az egyetem vezetõi, vezetõ testületei24. §

Az egyetem vezetésében a Ftv. rendelkezései, valamint az ebben a Szabályzatban meghatározott munkamegosztás szerint, választott vezetõtestületek, operatív, tanácsadó és ellenõrzõ testületek (bizottságok), fórumok és vezetõk mûködnek közre.

25. §(1) Az egyetem vezetõ , tanácsadó és ellenõrzõ testületei:

(a) Az egyetem választott vezetõ testülete:

• az Egyetemi Tanács

(b) Az egyetem operatív irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei:

• a Vezetõi Kollégium • az Egyetemi Habilitációs Bizottság; • az Egyetemi Doktori Tanács; • az Egyetemi Oktatási és Kutatási Ellenõrzõ Bizottság; • az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság; • a Társadalmi Tanács.

(c) Egyetemi Fórumok

• az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldött Értekezlet;

• az Egyetemi Alkalmazotti Érdekegyeztetõ Fórum;

• az Egyetemi Hallgatói Érdekegyeztetõ Fórum;

• az Egyetem Professzorainak Fóruma.

(2) Az egyetemi vezetõ, tanácsadó és felügyelõ testületek személyi összetételét, valamint mûködésük rendjének alapvetõ szabályait az ESZMSZ, saját szabályzatuk, illetve ügyrendjük határozza meg.

(3) Az Egyetemi Tanács, illetve a rektor - megbízatása idejére, illetve egy egy meghatározott feladatra - más tanácsadó (lakásügyi, szociális, szaktanácsadási, közmûvelõdési, könyvtárügyi, sport stb.) testületeket, bizottságokat is létrehozhat.

26. §(1) Az egyetemet a rektor vezeti, akinek a munkáját a rektorhelyettesek segítik.

(2) Az egyetem igazgatási szervezetének vezetõje a rektornak alárendelt fõtitkár, gazdasági szervezetének vezetõje pedig a gazdasági fõigazgató, aki feladatait a rektor közvetlen irányításával és ellenõrzésével látja el.

(3) Az egyetem magasabb vezetõ és vezetõ beosztású közalkalmazottainak felsorolását, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján az Egyetemi Kollektív Szerzõdés tartalmazza.

3. Az Egyetemi Tanács27. §

(1) Az Egyetemi Tanács az egyetem önkormányzati vezetõ testülete. Az Egyetemi Tanács az Ftv. ben, valamint a Szabályzatban meghatározott feladatokat látja el, és ezek megvalósítása érdekében gyakorolja döntési, véleményezõ és ellenõrzõ jogkörét.

(2) Az Egyetemi Tanács döntési, véleményezõ és ellenõrzõ jogkörén túlmenõen bármely, az egyetem irányításának és mûködésének keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult.

(3) Az Egyetemi Tanács összetételét az Ftv. és a Szabályzat rendelkezései határozzák meg. A választott tagokat a Szabályzat V. fejezetében és a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltak szerint az egyetemi oktatók, kutatók és más diplomás közalkalmazottak valamint az egyetemi, illetve fõiskolai hallgatók választják meg.

(4) Az Egyetemi Tanács összehívására, tanácskozására, határozatképességére, határozathozatali rendjére a testületi ülések és dokumentumok nyilvánosságára, a testületi tagság idõtartamára, a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket a Szabályzat V. fejezete tartalmazza.

(5) Az Egyetemi Tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják. Az Egyetemi Tanács tagság több alkalommal ismételhetõ.

28. § (1) Az Egyetemi Tanács elnöke a rektor, titkára az egyetem fõtitkára, aki a testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(2) Az Egyetemi Tanács szavazati joggal rendelkezõ tagjainak létszáma: 47 fõ.

(3) Az Ftv. alapján az Egyetemi Tanács összetételének meghatározásánál a következõket kell figyelembe venni:

(a) Az Egyetemi Tanácsnak hivatalból tagjai: a rektor, aki a tanács elnöke, a dékánok, a fõiskolai karok fõigazgatói és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.

(b) Az Egyetemi Tanács összetételét a testület mandátumának lejártáig új karok létrehozása - a tisztségük alapján tagokat kivéve - nem módosítja.

(c) Az Egyetemi Tanács tagjait a következõket figyelembe véve kell megválasztani:

• a testület tagjainak legalább egy harmadát - beleértve a hivatalból tagokat is - a vezetõ oktatók (tanárok és docensek) alkossák;

• a tanácsban biztosítani kell, a beosztott oktatók (adjunktusok, tanársegédek), kutatók, a más diplomások és az igazgatási és gazdasági közalkalmazottak képviseletét;

• az Egyetemi Tanács tagjainak legalább egy negyedét, de legalább egy harmadát a hallgatók képviselõi alkossák;

• az oktatók, kutatók és a más diplomás közalkalmazottak, valamint a hallgatók képviseletén belül biztosítani kell a karok képviseletét, az igazgatási és gazdasági közalkalmazottak esetében pedig a területi irodák a központi szervezeti egységek képviseletét is;

• hallgatói képviselõk között az egyetemi és fõiskolai alapképzésben résztvevõk mellett biztosítani kell a szakirányú továbbképzés és doktori képzés hallgatói képviseletét is.

(4) A fentiek alapján az Egyetemi Tanácsnak hivatalból tagjai:

a rektor, az egyetemi karok dékánja 8 fõ,

a fõiskolai karok fõigazgatói 3 fõ,

az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke 1 fõ

összesen: 12 fõAz Egyetemi Tanács választott tagjai:

(a) vezetõ oktatók (egyetemi és fõiskolai tanárok és docensek) képviselõi:

Állatorvos tudományi Kar 2 fõ

a többi egyetemi kar 1 1 fõ 6 fõ

fõiskolai karok 1 1 fõ 3 fõ 11 fõ

(b) egyetemi és fõiskolai adjunktusok és tanársegédek, kutatók és egyéb diplomások képviselõi:

egyetemi karok, karonként 1 1 fõ 7 fõ

a Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar,

a Jászberényi Fõiskolai Kar és az

Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar 3 fõ 10 fõ

(c) a budai és gödöllõi területi irodák és a központi szervezeti egységek igazgatási és gazdasági közalkalmazottainak képviselõje:

1 fõ

(d) egyetemi és fõiskolai hallgatók képviselõi:

egyetemi karok 1 1 fõ 7 fõ

fõiskolai karok 1 1 fõ 3 fõ

doktoranduszok 3 fõ 13 fõ

Összesen: 47 fõ

(5) Az Egyetemi Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

• az oktatási, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi miniszterek képviselõi;

• a rektorhelyettesek, a gazdasági fõigazgató, az egyetem személyzeti vezetõje, ha nem választott tagjai az Egyetemi Tanácsnak;

• a Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet fõigazgatója;

• a Közalkalmazotti Tanács elnöke;

• az egyetem volt rektora;

• a szakszervezetek közös képviselõje;

• mindazok, akiket az Egyetemi Tanács, illetve a rektor a testület üléseire eseti vagy állandó jelleggel meghív.

(6) Az Egyetemi Tanácsnak nem lehet a tagja olyan hallgató, aki az adott félévre nem iratkozhatott be.

29. §(1) Az Egyetemi Tanács saját hatáskörében jogosult dönteni az egyetem egészét és önálló szervezeti egységeit érintõ minden olyan kérdésben, amelyet az Ftv. vagy a Szabályzat nem utal más hatóság, szervezet, testület vagy személy hatáskörébe.

(2) Az Egyetemi Tanács hatáskörében:

(a) meghatározza, illetve jóváhagyja az egyetem tevékenységének elveit, elfogadja az egyetem fejlesztési terveit és stratégiai fejlesztési programját;

(b) megalkotja az egyetem szervezeti és mûködési szabályzatát, dönt az egyetem egészét érintõ szabályzatok elfogadásáról;

(c) dönt az egyetem oktatásfejlesztési koncepciójáról, a karok elõterjesztése alapján javaslatot tesz az alapképzés és a szakirányú továbbképzés képesítési követelményeire, továbbá az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés programjára;

(d) javaslatot tesz kar alapítására vagy megszüntetésére, az érintett karok elõterjesztése alapján alapképzési szakok indítására vagy megszüntetésére;

(e) a karok elõterjesztésére dönt a képesítési követelményeknek megfelelõ szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzések indításáról, illetõleg az utóbbiak szakközépiskolával történõ közös indításának jóváhagyásáról;

(f) állást foglal a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz felterjesztésre kerülõ doktori iskolákról (programokról);

(g) dönt az egyetem tudományos kutatási és fejlesztési koncepciójáról, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének alapelveirõl és fõ irányairól, a tudományos szolgálgatás és a kutatásfinanszírozás irányelveirõl;

(h) dönt a szaktanácsadás és szaktanácsadó hálózat fejlesztésének irányelveirõl, fõ irányairól és szervezeti rendszerérõl;

(i) a kar elõterjesztése alapján létrehozza, illetve megszünteti az oktatási szervezeti egységeket, dönt a rektornak alárendelt központi kutatási, igazgatási, gazdasági és szolgáltatási szervezeti egységek létesítésérõl;

(j) elfogadja az egyetem alapító okiratát;

(k) értékeli az egyetemi oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységét és az általa, illetve a vonatkozó egyetemi szabályzatban meghatározott idõszakonként az egyéb tevékenységi területeken végzett munkát;

(l) dönt az egyetem gazdálkodására, költségvetésére vonatkozó javaslatokról, a rendelkezésre álló vagyoni eszközök és a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok felhasználásának elveirõl;

(m) elfogadja az elõzõ évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámolót, értékeli a vagyonnal való gazdálkodást, különösen az oktatás és kutatás fejlesztése tekintetében;

(n) dönt a "honoris causa doktori", az egyetemi magántanári, a professzor emeritus, a címzetes egyetemi, fõiskolai tanári címek adományozásáról, valamint más egyetemi kitüntetések alapításáról és odaítélésérõl;

(o) elõterjesztést tesz egyetemi és fõiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére;

(p) kezdeményezi a rektor, illetve a gazdasági fõigazgató megbízását, illetve felmentését;

(r) véleményezi:

• a rektorhelyettesek, az egyetemi fõtitkár és más központi szervezeti egységek, vezetõinek megbízását;

• az önálló oktatási és kutatási szervezeti egységek vezetõinek megbízását;

• véleményt nyilvánít minden olyan, az egyetem tevékenységét, vagyoni, pénzügyi és személyi feltételeit érintõ és mind ezek értékelését tartalmazó elõterjesztésekrõl, amelyek címzettje az Oktatási Minisztérium vagy valamely az Ftv. ben meghatározott felsõoktatási testület, ha ezt jogszabály elõírja vagy a rektor ezt kéri;

(3) Az Egyetemi Tanács az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az iskolarendszerû felsõfokú szakképzés tanterveinek elfogadását az illetékes kari tanácsra, illetve a Környezetgazdálkodási Intézet tanácsára ruházza át a következõ feltételekkel:

(a) más vagy több kart is érintõ tanterv esetében ezt a képzést irányító kar vezetésének a kari tanács elé történõ terjesztés elõtt az érintett oktatási szervezeti egységek vezetõivel egyeztetni kell, és ezek képviselõit a kari tanács tantervi vitájára meg kell hívni,

(b) amennyiben az a) pont szerinti egyeztetés nem jár eredménnyel, a tanterv ügyében az egyetemi Oktatási Kutatási Ellenõrzõ Bizottság dönt;

(4) Az Egyetemi Tanács a (3) bekezdésben foglaltakon túl az illetékes kari tanácsra ruházza át a következõ hatásköreit:

(a) a tudományos kutatás programjainak elfogadását;

(b) a "címzetes egyetemi, fõiskolai docensi" címek adományozása;

(c) egyetemi és fõiskolai docensi, tudományos fõmunkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori pályázatok véleményezése.

(5) Az átruházott hatáskörök gyakorlásának helyzetérõl, az érintett testületek értékelése alapján, az egyetemi fõtitkár vezetõi ciklusonként tájékoztatja az Egyetemi Tanácsot.

4. Az egyetem bizottságai, valamint más irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei

a/ Az Egyetemi Tanács bizottságai30.§

(1) Az Egyetemi Tanács bizottságai az egyetem oktatási, kutatási, szaktanácsadási, igazgatási, gazdálkodási, információs, szociális és egyéb tevékenységével, ezeknek a területeknek az összehangolásával, egyetemi koordinálásával és fejlesztésével összefüggõ elemzõ, helyzetfeltáró és célvizsgálatok elvégzésére alakult testületek, amelyet az Egyetemi Tanács megbízása idejére, vagy egy meghatározott vizsgálat elvégzésére hoz létre.

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait az Egyetemi Tanács választja meg.

(3) Az Egyetemi Tanács bizottságai, a testület döntésétõl függõen, a cél jellegû ´ad hoc´ bizottságok pedig a feladat végrehajtását követõen kötelesek tevékenységükrõl az Egyetemi Tanácsnak beszámolni.

b/ Az egyetem operatív irányító, tanácsadó és felügyelõ testületei31.§

A Vezetõi Kollégium

(1) A Vezetõi Kollégium (továbbiakban VK) az egyetem vezetésére, operatív mûködtetésére, a napi feladatok végrehajtására alakult, a rektor döntéseit elõkészítõ, tanácsadó és végrehajtó jogú testület. Tagjai: a rektorhelyettesek, az egyetemi fõtitkár, a gazdasági fõigazgató, a karok dékánjai,

fõigazgatói, a budai és gödöllõi területi tanácsok elnökei, az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács elnöke, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke és az egyetemen mûködõ szakszervezetek közös képviselõje. Az VK üléseire a rektor esetenként vagy állandó jelleggel más egyetemi vagy egyetemen kívüli személyeket is meghívhat.

(2) A VK elnöke a rektor, szavazati joggal bíró titkára az egyetemi fõtitkár.

(3) A VK mûködési rendjét maga alakítja ki. Üléseit a rektor hívja össze. Állásfoglalásait ajánlás vagy írásos javaslatok formájában alakítja ki.

(4) A rektor az egyetem operatív mûködését szabályozó rektori utasításokat és egyéb fontosabb rendelkezéseit a VK elé terjeszti jóváhagyásra.

Az Egyetemi Doktori Tanács

32.§(1) Az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) a doktori képzés és fokozatszerzés irányítását és felügyeletét látja el, jogorvoslati testületként jár el az eljárások elleni törvényességi és etikai panaszok ügyében.

(2) Az EDT elnöke az egyetem professzora akit a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács választ meg. Az EDT tanácskozási jogú tagja az Egyetemi Tanács doktorandusz hallgató tagjai által választott egy fõ doktorandusz.

(3) Az EDT összetételérõl, tagjainak megválasztásáról, feladatairól és mûködésérõl részleteiben az egyetem doktori szabályzata (8. melléklet) rendelkezik.

Az Egyetemi Habilitációs Bizottság

33. §(1) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökét és tagjait az Egyetemi Tanács választja meg.

(2) Az Egyetemi Habilitációs Bizottság mûködésének szabályairól részleteiben az egyetemi habilitációs szabályzat (7. melléklet) rendelkezik.

Az Egyetemi Oktatási és Kutatási Ellenõrzõ Bizottság

34.§(1) Az egyetem az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység illetõleg az Ftv. 7.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatoknak a felsõoktatási minõségpolitikai követelményrendszernek megfelelõ folyamatos ellenõrzésére 10 13 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság az Egyetemi Tanács javaslattevõ testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók körébõl a tanács három évre választja. A bizottságban a karok képviseletét biztosítani kell. A hallgatói önkormányzat a bizottságba - az Egyetemi Tanács egyetértésével - képviselõt delegálhat.

(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, az egyetemi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált felsõfokú iskolai rendszerû szakképzések minõségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az Egyetemi Tanács elé terjeszti.

(3) Az Egyetemi Tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekûek - nyilvánosak.


Az Egyetemi Kollégiumi Bizottság

34/ A. §(1) Az Egyetemi Kollégiumi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) közremûködik az egyetemi és fõiskolai karokon, valamint a budai és gödöllõi telephelyeken mûködõ kollégiumok:

(a) oktatási nevelési és szociális tevékenységének összehangolásában;

(b) a kollégiumi tevékenység közös alap elveinek kialításban;

(c) a tapasztalatok és módszerek egymásnak történõ átadásában;

(d) közös programok kialakításában és szervezésében;

(e) a kollégiumi szabályzatok kidolgozásában, a kollégiumok mûködésére vonatkozó jogszabály , egyetemi és kari szabályzat tervezetek véleményezésébe;

(f) a kollégiumok tevékenységének értékelésében.

A bizottság közremûködik továbbá minden olyan minden olyan a kollégiumok tevékenységével összefüggõ feladat megoldásában, amelyre a rektor, a felügyelõ rektorhelyettes, illetve valamelyik kollégiumi önkormányzat felkéri.

(2) A bizottság a rektor, illetve az Egyetemi Tanács döntése alapján megállapított idõszakonként beszámol a Vezetõi Kollégiumnak, illetve az Egyetemi Tanácsnak az egyetemen folyó kollégiumi tevékenységrõl.

(3) A bizottság felügyeletét az oktatási rektorhelyettes látja el. A bizottság tagjai: a kari és területi kollégiumok igazgatói és a kollégiumi önkormányzatok vezetõi, illetve képviselõi. A bizottság elnöki és titkári teendõit, a bizottság által megállapított sorrendben és idõszak (félév, tanév) szerinti váltásban az egyes kollégiumok igazgatói és önkormányzati vezetõi látják el.


Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság

35. §(1) Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) az Egyetemi Tanács hozza létre. Feladata, hogy az egyetemi oktatók, kutatók és hallgatók, más egyetemi közalkalmazottak, illetve az egyetem dolgozói és hallgatói közösségei által az õket érintõ, a Szabályzatban és más egyetemi szabályzatokban meghatározott döntések ellen, a Szabályzat 20.§ (3) bekezdésében és a VIII. fejezetben meghatározottak alapján benyújtott olyan jogorvoslati kérelmek elõzetes elbírálása és a jogorvoslati folyamat elindítása, illetve - jogszerûtlen kérelmek esetén - azok elutasítása, amely ügyekben a jogorvoslati döntés a rektor, a rektorhelyettesek, az egyetemi fõtitkár és a gazdasági fõigazgató feladatkörébe tartozik.

(2) A bizottság elnökét és négy tagját az Egyetemi Tanács választja meg. Elnöke az Egyetemi Tanács egyetemi tanár tagja, titkára az egyetem jogtanácsosa, három tagja pedig az egyetem oktatója vagy kutatója, alkalmazottja, ill. hallgatója lehet. A hallgatót az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat választja meg. A bizottság titkársági feladatait a Fõtitkári Hivatal illetékes ügyintézõi látják el.

(3) Azokban az esetekben, amikor a jogorvoslati hatáskör nem az (1) bekezdésben meghatározott vezetõk jogorvoslati hatáskörébe tartozik, az ügy elõzetes elbírálását az érintett kar, illetve szervezeti egység vezetõtestülete által megválasztott fellebbviteli bizottság végzi el. Errõl a kar, (szervezeti egység) szabályzatában kell rendelkezni.

(5) A bizottság feladatait a Szabályzat VIII. fejezetének rendelkezései és a saját maga által készített és a rektor által jóváhagyott ügyrend szerint végzi.

(6) A bizottság munkájáról az Egyetemi Tanács a bizottság elnökét beszámoltathatja.

Az Egyetemi Társadalmi Tanács

35/A. §(1) Az Egyetemi Társadalmi Tanács (a továbbiakban: Társadalmi Tanács) a társadalmi gazdasági szféra képviselõibõl és külsõ szakemberekbõl álló egyetemi tanácsadó testület. A Társadalmi Tanács megbízása az Egyetemi Tanács megbízásának idõtartamáig tart.

(2) A Társadalmi Tanács feladata a társadalmi - gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kisérése, értékelése, a képzés és képzésfejlesztés véleményezése, az egyetem oktató és tudományos munkájával, fejlesztési terveivel kapcsolatos javaslatok kidolgozása és a fejlesztési tervek véleményezése.

(3) A Társadalmi Tanács tagjait a kari tanácsok, a KGI Tanácsa, és a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács hívja meg titkos szavazással, a következõk szerint:

• a kari tanácsok, a KGI Tanácsa által javasolható: legfeljebb 3 3 fõ, összesen: 33fõ;

• a rektor által javasolható: legfeljebb 10 fõ.

• Összesen javasolható: legfeljebb 43 fõ.

Amennyiben a jelöltek közül valaki vagy valakik nem kapják meg a megválasztásukhoz szükséges szavazatszámot, a javaslattevõ új elõterjesztést tesz.

(4) A Társadalmi Tanács elnökét, a rektor elõterjesztésére, tagjai közül maga választja meg. A testület titkársági feladatait, az egyetem fõtitkárának irányításával, a Fõtitkári Hivatal látja el. A Társadalmi Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a rektor, illetõleg mindazok akik meghívásáról a testület ügyrendje intézkedik, illetve akiket a Társadalmi Tanács elnöke az ülésre meghív.

(5) A Társadalmi Tanács üléseit a rektor által jóváhagyott munkaterve alapján tartja. Rendkívüli ülését kell összehívni, ha ezt a téma megjelölésével a rektor, az Egyetemi Tanács, illetve írásban a testület tagjainak egy harmada kéri.

(6) A Társadalmi Tanács összehívásáról, tárgyalási és határozathozatali szabályairól részleteiben a testület által elfogadott és a rektor által jóváhagyott ügyrend intézkedik.

c/ A rektor tanácsadó bizottságai, a rektori tanácsadók és a rektori megbízottak36. §

(1) Az Ftv. illetve más jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezései alapján a hallgatók tanulmányi, közmûvelõdési, sport, diákjóléti és fegyelmi, valamint az oktatók, a kutatók vagy a hallgatók más ügyeinek koordinálására, szervezésére, intézésére és lebonyolítására, egyes esetekben döntési hatáskörrel is, a rektor egyetemi operatív bizottságokat hozhat létre.

(2) Az (1) bekezdésben említett, vagy egyéb bizottságokat a vonatkozó jogszabály, illetve egyetemi szabályzat szerint, egyetemi, kari (intézeti), esetleg mindkét szinten létre lehet hozni. Az egyes bizottságok feladat és hatáskörét, valamint mûködési rendjét a vonatkozó jogszabály és egyetemi szabályzat, illetve a bizottság ügyrendje határozza meg.

37.§(1) Az egyetem képzési, nevelési, tudományos kutatási, szaktanácsadási, szolgáltatási, igazgatási és gazdálkodási feladatainak ellátásával, az ezekkel összefüggõ fejlesztési elképzelések kialakításával kapcsolatos elemzések elvégzésére, javaslatok megtételére, továbbá egyes kiemelt egyetemi feladatok koordinálására, megoldásuk segítésére és figyelemmel kisérésére a rektor az egyetem oktatóit, kutatóit, igazgatási és gazdálkodási közalkalmazottait rektori tanácsadói, illetve rektori megbízotti tevékenységgel bízhatja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízást, az érintett szolgálati felettesének egyidejû értesítése mellett, írásban kell kiadni. a megbízás történhet meghatározott idõre, illetve visszavonásig.

(3) A rektori tanácsadó, illetve a rektori megbízott a rektor által meghatározott módon és gyakorisággal köteles tevékenységérõl beszámolni. A rektor az érintettet testület (Egyetemi Tanács és Rektori Tanács) elõtti beszámolásra is felkérheti.

d/ Az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldöttértekezlet38. §

(1) Az Egyetemi Oktatói Kutatói Küldöttértekezlet (a továbbiakban: küldöttértekezlet) az oktatók, kutatók küldötteinek egyetemi fóruma, amely az egyetemet érintõ különösen fontos, elsõsorban koncepcionális oktatási, kutatási, szervezeti és személyi kérdések megtárgyalása céljából, illetve az egyetemi vezetés elképzeléseinek ismertetésére kerülhet összehívásra.

(2) Az küldöttértekezletet a rektor, a Fõtitkári Hivatal közremûködésével hívja össze. Összehívását a tárgyalandó témakörök megnevezésével kezdeményezheti az Egyetemi Tanács, legalább három kar tanácsa, illetve aláírásukkal megerõsítve az oktatók és a kutatók legalább 30 % a.

(3) A küldöttértekezletre minden tíz fõ oktató és kutató választhat egy egy küldöttet. A küldötteket a szervezeti egységenként és rétegenként (oktató, kutató) kell megválasztani, függetlenül azonban a választók, illetve a választhatók számától minden szervezeti egységet legalább egy fõ oktató, vagy, kutató képviselheti.

(4) Az oktatói - kutatói küldött értekezleten részt vesznek a kari közalkalmazotti tanácsok elnökei és az egyetemen mûködõ szakszervezetek egy egy képviselõje.

e/ Az Egyetemi Professzorok Fóruma38/A.§.

(1) Az Egyetem professzorai, professzor emeritusai, magántanárai, címzetes egyetemi tanárai alkotják az Egyetemi Professzorok Fórumát.(a továbbiakban:EPT)

(2) Az Egyetemi Professzorok Fóruma véleményt nyilváníthat az egyetemi oktatási, kutatási szaktanácsadási, fejlesztési koncepciójáról, javaslatot tehet egyetemfejlesztési kérdésekben.

(3) Az EPF ot szükség szerint, legalább 8 nappal az ülés elõtt, a napirend közlésével, írásban a rektor hívja össze, aki a fórum üléseit vezeti. Össze kell a fórumot akkor is hívni, ha ezt, a tárgyalandó téma megjelölésével az egyetem professzorainak, professzor emeritusainak és magántanárainak a 30 % a írásban kéri.

(4) Az EPF állásfoglalásait, javaslatait írásos ajánlás formájában terjeszti elõ. Ezeket a rektor a fõtitkár útján küldi meg intézkedésre, illetve válaszadásra az érintetteknek. Az ajánlások sorsáról a rektor legközelebbi ülésén tájékoztatja az EPF ot.

(5) Az EPF titkiársági feladatait a Fõtitkári Hivatalnak az egyetemi fõtitkár által megbízott ügyintézõje látja el.

5. Az egyetem vezetõi

a/ Az egyetem rektora39. §

(1) Az egyetem vezetõje a rektor, akit az intézmény teljes munkaidõben foglalkoztatott egyetemi tanárai közül az Egyetemi Tanács döntése alapján, az oktatási miniszter javaslatára a Magyar

Köztársaság elnöke bíz meg, illetve ment fel.

(2) A rektor az egyetemen teljes munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott és magyar állampolgárságú oktató lehet. Megbízására pályázatot kell kiírni. A rektori megbízás 65 éves korig tölthetõ be. A rektori megbízás, illetve a személyére vonatkozó felterjesztés elõkészítésénél, beleértve az ismételt megbízás követelményeit is, a Szabályzat V. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A rektor megbízása legfeljebb négy évre szól, a megbízása - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre megismételhetõ. Újabb megbízatásra csak az Egyetemi Tanács által meghatározott idõtartamú, legalább egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor. Egy ciklus legalább 1, legfeljebb 4 év lehet.

(4) A rektor tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és felmentés kivételével - az oktatási miniszter gyakorolja. A munkáltatói jogok részben az egyetemre átruházhatók.

(5) A rektor, a Ftv. 56. §-ának (6) bekezdésében és jelen Szabályzat V. fejezete D./ 3. alfejezetében meghatározott rendelkezések és eljárás szerint, tisztségébõl visszahívható.

40. §(1) A rektor az egyetem törvényes képviselõje.

(2) A rektor feladatkörében:

• irányítja az Egyetemi Tanács tevékenységéhez szükséges elõkészítõ és szervezõmunkát, gondoskodik az Egyetemi Tanács határozatainak végrehajtásáról;

• irányítja az egyetem folyó képzési, a tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenységet, az egyetem nemzetközi kapcsolatait;

• irányítja az egyetem személyzeti munkáját;

• törvényességi felügyeletet gyakorol a karok, a kutatóintézet, a központi szervezeti egységek tevékenysége felett;

• a jogszabályok rendelkezései szerint irányítja az egyetem pénzügyi forrásainak felhasználását, rendelkezik a hatáskörébe tartozó egyetemi vagyon és más források felett;

• az egyetem nevében kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol;

• a jogszabályok szerint gyakorolja a kiadói és terjesztõi jogot;

• ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok és az Egyetemi Tanács a feladatkörébe utalnak.

(3) A rektor a Szabályzat 5. mellékletét képezõ a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint munkáltatói jogot gyakorol.

(4) A rektor hatásköreit, ezen belül munkáltatói és utalványozási jogkörét az egyetemi szabályzatokban, illetve az Egyetemi Tanács egyetértésével a karok, a kutatóintézet és a központi szervezeti egységek vezetõire átruházhatja. A rektor által átruházott hatáskörök tovább nem adhatók.

(5) A rektor a gazdasági feladatok tekintetében az egyetem - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelõs vezetõje.

(6) A rektor vezetõi tevékenységérõl köteles rendszeresen beszámolni az Egyetemi Tanácsnak.

(7) A rektor feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetõleg intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban az Egyetemi Tanácsot és az egyetemen mûködõ más tanácsokat (egyetemi, kari, intézeti, tanszéki tanácsokat) ideértve a hallgatói önkormányzatokat és az egyetemen mûködõ szakszervezeteket is.

(8) A rektor - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - megsemmisíthet minden olyan egyetemi döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire ez a döntés sérelmes, fellebbezhet az Egyetemi Tanácshoz. Az Egyetemi Tanács az ügyben a Szabályzat VIII. fejezetének rendelkezései szerint dönt.

(9) A rektor az Egyetemi Tanács, az Egyetemi Tanács a rektor jogszabálysértõ döntéseinek megsemmisítését az oktatási minisztertõl kérheti. Az elõterjesztésnek a végrehajtást illetõen halasztó hatálya van.

b/ A rektorhelyettesek41. §

(1) A rektort a képzési, a kutatási, a külkapcsolati, a tanüzemi, a szaktanácsadási tevékenység szakmai koordinálásában rektorhelyettesek segítik. Tevékenységük azonban nem érinti a dékánok rektorral kiépítendõ közvetlen munkakapcsolatát, közbensõ hatalmi szint nem keletkezik. A rektor helyetteseket az egyetem tanárai és docensei közül pályázat alapján, az Egyetemi Tanács elõzetes véleményének meghallgatása után a rektor bízza meg, illetve menti fel. A megbízatás legfeljebb négy évre szólhat és az elsõ megbízással azonos eljárási rend szerint egyszer meghosszabbítható. Újabb megbízásra csak egy ciklus, amely minimum 1, maximum 4 év, kihagyása után, pályázat alapján kerülhet sor. A rektorhelyettesi megbízás 65 éves korig tölthetõ be.

(2) A rektorhelyettesek számát és feladatkörét - ez utóbbit munkaköri leírásban -, az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor határozza meg. A rektor helyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben a rektor jogkörét gyakorolják. Az általános rektorhelyettes a rektor távollétében, az általa meghatározott körben a rektor jogkörét gyakorolja.

(3) A rektorhelyettesek feladat és jogköre a rektor feladatkörét és felelõsségét nem érinti. A rektor jogosult azonban arra, hogy helyetteseit meghatározott körben, feladatkörét és felelõsségét érintõen kiadmányozási jogkörrel ruházza fel.

(4) A rektor kivételesen indokolt esetben, az Egyetemi Tanács elõzetes véleményét meghallgatva, külön pályázattal, rektorhelyettesi feladatok ellátásával a dékánt, illetve a kari fõigazgatót is megbízhat. A megbízáshoz. az illetékes kari tanács hozzájárulását is meg kell kérni Az így megbízott rektorhelyettesek feladat és jogkörét a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

B. Az egyetemi és fõiskolai karok

l. A karok szervezete42. §

(1) Az egyetem egyetemi és fõiskolai karokra (a továbbiakban: kar) tagozódik. A kar az egyetem szakmailag önálló, az Ftv. az ESZMSZ és a kari SZMSZ rendelkezései szerint önkormányzattal rendelkezõ szervezeti egysége, amely:

• a kar oktatási fõirányát meghatározó szakterületeken összefogja az elméleti és gyakorlati képzést, a tudományos kutatást, a tudományos szolgáltatást és a gyakorlati jellegû szaktanácsadást;

• külön szervezeti és mûködési szabályzattal, az egyetemi költségvetés alapján megállapított kari költségvetéssel, valamint igazgatási, illetve a székhelyén egyedül mûködõ kar ezenkívül, az egységes egyetemi gazdasági szervezet részét képezõ gazdasági szervezettel is rendelkezik.

(2) Az egyetemnek ugyanazon a telephelyén mûködõ karok ugyanazokkal a jogokkal és

kötelezettségekkel rendelkeznek mint bármely más, az egyetemet alapító, de az adott intézményrendszerben egyedül mûködõ egyetemi vagy fõiskolai kar.

(3) A kar az Ftv. és más hatályos jogszabályok, a Szabályzat, továbbá az egyetemi és kari szabályzatok keretei között feladatait önállóan látja el, a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatának rendelkezései szerint gazdálkodhat.

(4) Az egyetem szervezetében a 22. § (1) bekezdésének (a) pontjában felsorolt karok mûködnek.

(5) A kar szervezetérõl és vezetésérõl a vonatkozó jogszabályok és a Szabályzat rendelkezéseinek keretein belül, részleteiben az érintett kar szervezeti és mûködési szabályzata rendelkezik.

2. A karok vezetése43.§

(1) A kar irányítása, vezetése és operatív mûködtetése az Ftv. ben, a Szabályzatban és a karok szabályzataiban meghatározott módon, a választott testületek és a kari vezetõk alkotó együttmûködésével valósul meg.

(2) A karok fórumai és irányító testületei:

(a) választott irányító testület:

• a kari tanács;

(b) tanácsadó és döntés elõkészítõ testületek:

• a tanács, a dékán, a kari fõigazgató mellett mûködõ operatív, illetve tanácsadó bizottságok, amelyeket a kari tanács vagy a dékán, illetve a kari fõigazgató hoz létre;

(c) fórumok:

• a kari oktatói kutatói értekezlet és

• a kari érdekegyeztetõ fórum.

• a kari összdolgozói értekezlet

(3) Az egyetemen mûködõ kart a dékán, a fõiskolai kart a kari fõigazgató vezeti.

3. A kari tanács44. §

(1) A kar vezetõ testülete a kari tanács, amely az Ftv. ben, a vonatkozó jogszabályokban, valamint a Szabályzatban és a kari szabályzatokban meghatározott feladatokat látja el, és azok megvalósítása érdekében döntési, véleményezési és javaslattevõ jogköröket gyakorol.

(2) A kari tanács döntési, véleményezési és javaslattevõ jogkörén túlmenõen bármely, a kar irányításának keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult.

(3) A kari tanács állásfoglalását határozatban nyilvánítja ki.

45.§(1)A kari tanács összetételét a Ftv. ben, a Szabályzat V. fejezetében, valamint a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltak alapján a következõk figyelembevételével kell meghatározni:

• a kari tanács választott tagjait a kar oktatói kutatói, egyéb közalkalmazottai és az egyetemi,

illetve fõiskolai hallgatók választják meg;

• a kari tanács elnöke: a dékán, a kari fõigazgató, aki szavazati jogú tagja tanácsnak;

• a kari tanácsnak hivatalból szavazati jogú tagja a kari hallgatói önkormányzat elnöke;

• a kari tanács választott tagjai lehetnek:

• a vezetõ oktatók (egyetemi, ill. fõiskolai tanárok és docensek) képviselõi, az összes tanácstag legalább egyharmada;

• az adjunktusok, tanársegédek és kutatók képviselõi;

• az egyéb közalkalmazottak képviselõi;

• a hallgatók képviselõi az összes tanácstag legalább egy negyede, de legfeljebb egy harmada;

• a kari tanács maga választja meg a titkárát.

(2) A kari tanácsnak nem lehet a tagja olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és emiatt az adott félévre nem iratkozhatott be.

(3) A kari tanács összetételével kapcsolatos részletes szabályozást a kari szabályzatban kell elvégezni.

46. §(1) A kari tanács részletes feladat és hatáskörét, az Ftv. és a Szabályzat rendelkezéseit, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve, a kari szabályzatban kell rögzíteni oly módon, hogy a kar tanácsa dönthessen a kar életét érintõ valamennyi lényeges kérdésben.

(2) A kari tanács hatásköre különösen:

dönt:• elfogadja a kar szervezeti és mûködési szabályzatát és más szabályzatait;

• megválasztja a dékánt, a kari fõigazgatót;

• jóváhagyja a kar fejlesztési terveit és a tanévi munkaterveket;

• az ESZMSZ 29.§ a (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben dönt az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés tanterveinek elfogadásáról;

• az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben elfogadja a kar tudományos kutatási programjait;

• dönt az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés tantárgyi programjainak elfogadásáról;

• dönt a tudományos továbbképzés kari feladatkörbe tartozó kérdéseirõl;

• dönt a jubileumi diplomák adományozásáról, kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról és az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben a címzetes egyetemi és fõiskolai docensi címek odaítélésérõl;

javaslatot tesz:• javaslatot tesz a kar éves költségvetésére;

• javaslatot tesz tiszteletbeli "honoris causa" doktori, "egyetemi magántanári", "professor emeritus" és "címzetes egyetemi, illetve fõiskolai tanári" címek és más egyetemi kitüntetések adományozására;

• javaslatot tesz alapképzési , szakirányú továbbképzési és akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzési szakok létesítésére, illetve indítására, ezeknek a szakoknak a képzési követelményeire;

véleményt nyilvánít:• a meghirdetett pályázatok alapján, véleményezi a kar illetékességi

hatáskörébe tartozó egyetemi és fõiskolai tanári pályázatokat;

• az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben véleményezi az egyetemi és fõiskolai docensi, a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos fõmunkatársi pályázatokat;

• véleményt nyilvánít, a dékánhelyettesi, fõigazgatóhelyettesi megbízásokról, az adjunktusi, a tanársegédi és egyéb oktatói, tudományos munkatársi és segédmunkatársi pályázatokról és kinevezésekrõl, az oktatási és más kari szervezeti egységek vezetõinek megbízásáról, illetve kinevezésérõl;

• értékeli a kar oktatási és kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területeken végzett kari munkát;

• véleményt nyilvánít minden olyan, a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztését érintõ elõterjesztésrõl, amelynek címzettjei az Egyetemi Tanács, az Oktatási Minisztérium vagy az országos felsõoktatási testületek.

(3) A kari tanács dönt, illetve állást foglal mindazokban az ügyekben, amelyeket az Egyetemi Tanács, illetve a Szabályzat határozott, vagy határozatlan idõre hatáskörébe utal.

(4) A kari szabályzat a kari tanács egyes hatásköreit, más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység(ek) tanácsára (tanácsaira) átruházhatja kivéve azokat, amelyek kizárólag a kari tanács, a dékán, illetve a kari fõigazgató hatáskörébe tartoznak. Az Egyetemi Tanács által átruházott hatásköröket nem lehet tovább ruházni.

(5) Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente, illetve eseti döntési jog átruházása esetén a feladat teljesítését követõen be kell számolni a kari tanácsnak.

47. §(1) A kari tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják.

(2) A kari tanács választására, összehívására, mûködésére, határozatképességére, határozathozatalának rendjére, a tanácstagok jogaira és kötelezettségeire, a tagság idõtartamára vonatkozó rendelkezéseket részleteiben a Szabályzat V. fejezete tartalmazza.

4. A kar egyéb testületei48. §

(1) A karokon professzori tanács (fórum)is szervezhetõ. Az egyetem budai és gödöllõi képzési helyein mûködõ karok közös professzori tanácsot (fórumot)is szervezhetnek.

(2)A kar további tanácsadó és döntés elõkészítõ testületeinek megszervezésére, létesítésére és mûködésére vonatkozó elõírásokat a kar szabályzata tartalmazza.

5. A kari oktatói kutatói értekezlet49. §

(1) A kar oktatóinak, kutatóinak fóruma, amelyet az egyetemet vagy a kart érintõ fontos kérdések

megtárgyalása céljából a kari tanács javaslatára a kar dékánja esetenként, de vezetõi ciklusonként legalább egyszer hív össze.

(2) A kari oktatói kutatói értekezlet feladatkörét és mûködésének szabályait a kari szabályzat tartalmazza.

(3) A kari oktatói kutatói értekezlet rendkívüli ülését nyolc napon belül össze kell hívni, ha ezt a tárgyalandó téma megjelölésével az Egyetemi Tanács vagy a kar oktatóinak és kutatóinak 30 % a kéri.

(4) A kar oktatói kutatói értekezletére meg kell hívni a rektort, a kari HÖK elnökét, a kari közalkalmazotti tanács elnökét és a karon mûködõ szakszervezetek képviselõit.

6. A Kari összdolgozói értekezlet50.§.

(1) A kar dolgozóinak fóruma, amelyet a kari tanács javaslatára a kar dékánja hív össze.

(2) A kari összdolgozói értekezlet feladatkörét, mûködésének szabályait a kari szabályzat tartalmazza.

7. A kar vezetõia/ A dékán, a fõigazgató

51. §(1) A kar vezetõje a dékán, illetve a kari fõigazgató. A dékánt az egyetemi tanárok és az egyetemi docensek közül, a kari fõigazgatót az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek és a fõiskolai tanárok közül, pályázat alapján - a rektor véleményének meghallgatásával - a kari tanács választja. A dékáni, fõigazgatói megbízás 65 éves korig tölthetõ be. A megbízás pályázat alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhetõ. Újabb megbízásra csak a kari tanács által meghatározott idõtartamú, legalább egy ciklus kihagyása után, pályázat alapján kerülhet sor. A kari tanács által választott személy megbízólevelét a rektor adja ki, legfeljebb négyévi idõtartamra.

(2) A dékáni, kari fõigazgatói pályázatok elbírálásánál, illetve a választásnál a szabályzat V. fejezetében, illetõleg a kari szabályzatban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

52. §(1) A dékán, kari fõigazgató hatáskörét, az Ftv. és más jogszabályok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, részleteiben a kari szabályzat határozza meg.

(2) A dékán, kari fõigazgató:

• képviseli a kart;

• irányítja a kari tanács tevékenységéhez szükséges elõkészítõ és szervezõmunkát, és gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról;

• irányítja a kar oktatási, tudományos kutatási és szaktanácsadási tevékenységét;

• irányítja a kar személyzeti és gazdálkodási munkáját;

• törvényességi felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek, a kar képzési, továbbképzési és tudományos kutatási tevékenysége felett;

• rendelkezik a kar dékáni hatáskörbe utalt pénzügyi forrásainak felhasználásáról;

• a kar képviseletével és irányításával kapcsolatos ügyekben kiadmányozási, utalványozási és kötelezettségvállalási jogot gyakorol;

• ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetve amelyet a rektor saját feladatkörébõl a hatáskörébe utal.

(3) A dékán, kari fõigazgató a kar dolgozói fölött a Szabályzat 5. mellékletét képezõ a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje és annak kari melléklete szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A dékán, a kari fõigazgató a kari tanács egyetértésével, a kar önálló oktatási szervezeti egységeinek vezetõire átruházhatja:

• a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint, munkáltatói, és • a saját hatáskörébe utalt kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörének egy részét. Az

átruházás azonban a dékán, a kari fõigazgató felelõsségét nem csökkenti.

(5) A dékánnak, kari fõigazgatónak feladatai ellátása és hatásköre gyakorlása során a kar irányába utasítási, illetõleg intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban a kari tanácsot, az önálló oktatási szervezeti egységek tanácsait, a kari hallgatói önkormányzatot, illetve a karon mûködõ érdekképviseleti szerveket.

(6) A dékán, kari fõigazgató a kari tanács döntéseit kivéve megsemmisíthet minden olyan, kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért. A döntésekben a sérelmezett fél a kari tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezés elbírálása a Szabályzat VIII. fejezetében foglaltak szerint történik.

(7) A dékán, a kari fõigazgató a kari tanács, a kari tanács pedig a dékán, a kari fõigazgató jogszabályt sértõ döntéseinek megsemmisítését a rektortól kérheti. Az elõterjesztésnek a végrehajtást illetõen halasztó hatálya van.

(8) A dékán, a kari fõigazgató vezetõi tevékenységérõl rendszeresen beszámol a kari tanácsnak.

(9) A dékán, a kari fõigazgató beszámolási kötelezettséggel tartozik az egyetem rektorának.

b/ A dékánhelyettes, a fõigazgató helyettes, a kari gazdasági igazgató53.§

(1) A dékánt, a kari fõigazgatót feladatai ellátásában dékánhelyettes(ek), fõigazgató helyettes(ek) és a gazdasági igazgató, segítik.

(2) A dékánhelyettest, a kari fõigazgató helyettest kar egyetemi tanárai és docensei, fõiskolai karokon egyetemi és fõiskolai tanárai és docensei, kivételes esetben egyetemi és fõiskolai karon egyaránt, tudományos tanácsadói vagy tudományos fõmunkatársai közül, pályázat alapján, a kari tanács véleményének meghallgatása után, a dékán bízza meg. A dékánhelyettesi, kari fõigazgatóhelyettesi megbízás 65 éves korig tölthetõ be, legfeljebb négy évre terjedhet, és az elsõ megbízással azonos eljárási rend szerint több alkalommal meghosszabbítható.

(3) A dékánhelyettesek, kari fõigazgató helyettesek feladatkörét, a kari tanácsot meghallgatva, a dékán, kari fõigazgató határozza meg. A dékán, kari fõigazgató távollétében a dékánhelyettesek, kari fõigazgatóhelyettesek, a dékán, kari fõigazgató által meghatározott körben annak jogkörét gyakorolják.

(4) A dékánhelyettesek, a kari fõigazgató helyettesek feladat és jogköre a dékán, a kari fõigazgató feladatkörét és felelõsségét nem érinti. A dékán, kari fõigazgató jogosult azonban arra, hogy helyetteseit meghatározott körben, a feladatkörét és felelõsségét érintõen kiadmányozási jogkörrel ruházza fel.

54.§.(1) A kari gazdasági igazgató az egykarú intézményekben a kar gazdasági vezetõje, akit a dékán, kari fõigazgató és a kari tanács egyetértésével a gazdasági fõigazgató bíz meg legfeljebb ötévi

határozott idõre. A megbízás pályázat alapján, az eredeti eljárással azonos módon, megszakítás nélkül, többször is megismételhetõ.

(2) A kari gazdasági igazgató a dékánnal, illetve a kari fõigazgatóval egyetértésben irányítja a kar gazdasági szervezetét és a gazdasági, valamint pénzügyi feladatok tekintetében a dékán, illetve a kari fõigazgató gazdasági helyettese. A kari gazdasági igazgató feladatkörérõl részleteiben az Egyetem Egységes Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzatában, valamint a karok szervezeti és mûködési szabályzataiban kell rendelkezni.

C. Kari oktatási szervezeti egységek

1. Oktatási szervezeti egységek szervezete55. §

(1) Az egyetemen a képzés, a tudományos kutatás és szolgáltatás, valamint a szaktanácsadás alapegységei az oktatási szervezeti egységek, amelyek mûködhetnek önállóan, illetve intézeten belül, mint nem önálló oktatási szervezeti egységek. Az ellátandó feladatoknak és a mûködési feltételeknek megfelelõen az önálló oktatási szervezeti egységek általában intézet, tanszék, lektorátus elnevezéssel, a nem önálló oktatási szervezeti egységek pedig intézeti tanszék néven mûködnek.

(2) Az Állatorvos tudományi Kar belgyógyászati, szülészeti és sebészeti oktatási szervezeti egységei, amelyek a képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatok ellátása mellett állatgyógyászati tevékenységet is végeznek, tanszék és klinika elnevezéssel mûködnek.

(3) Az önálló oktatási szervezeti egységek kari, illetve, esetleg két vagy több kar együttmûködésével létrehozott karok közötti szervezeti egységként, (Karközi Szakmai Tudományos Mûhely) továbbá - az Ftv és a Szabályzat keretei között - hazai, kivételesen külföldi jogi személy (intézmény, vállalat) szervezetének keretében, kihelyezett tanszékként is mûködhetnek.

(4) Oktatási szervezeti egységet az Egyetemi Tanács hoz létre, illetve szüntet meg. Az Egyetemi Tanács sajátos esetben a jogszabályokkal összhangban álló, az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérõ elnevezést is engedélyezhet.

(5) Az önálló oktatási szervezeti egység szervezetének, vezetésének és mûködésének részletes szabályait, a Szabályzat rendelkezéseit figyelembe véve, az érintett kar szabályzatában, illetve az önálló oktatási szervezeti egység szervezeti és mûködési szabályzatában (ügyrendjében, a továbbiakban: tanszéki szabályzatban) kell meghatározni. (A Karközi Szakmai Tudományos Mûhely vezetését, szervezetét és mûködését saját ügyrendje szabályozza.)

(6) Az egyetem szervezetében a Szabályzat 3. mellékletében felsorolt oktatási szervezeti egységek mûködnek.

56.§(1) A képzés, a tudományos kutatás és szolgáltatás, továbbá más feladatok hatékony megoldása érdekében a közös feladatok koordinálására, szervezésére, illetve az anyagi eszközök, létesítmények közös használatára, az oktatási szervezeti egységek között az együttmûködés különbözõ formái hozhatók létre. Ezekben az esetekben mindig meg kell határozni azt az oktatási szervezeti egységet, amelyik az együttmûködésért felelõse és azt összefogja.

(2) Meghatározott oktatási, kutatási, fejlesztési és szolgáltatási feladat elvégzésére az illetékes kari tanács illetõleg a karok közötti társulás esetén az érintett kari tanácsok és az Egyetemi Tanács elõzetesen jóváhagyása alapján az oktatók, a kutatók, az egyéb közalkalmazottak, valamint a hallgatók önkéntes társulásai is létrejöhetnek. A társulás jóváhagyásakor ki kell jelölni:

(a)karon belüli társulás esetén a felelõs oktatási szervezeti egységet vagy oktatót,

(b)karok közötti társulás esetén pedig a felelõs kart vagy oktatási szervezeti egységet.

A kijelölésrõl az (a) pont szerinti esetben a kari tanács, a (b) pontban meghatározottakról pedig az Egyetemi tanács dönt.

(3) A feladatok jellegétõl és a lehetõségektõl függõen, a szerzõdésben meghatározott feltételek között a társuláshoz az érintett kar, (karok) anyagi támogatást nyújthatnak, illetve az Egyetemi Gazdálkodási Szabályzat alapján anyag , ill. eszköz , felszerelés és létesítményhasználati díjat számíthat(nak) fel.

2. Felsõfokú képzést végzõ intézetek57.§

(1) Az egyetemen képzést és egyidejûleg tanügyigazgatási feladatokat is ellátó intézetként mûködnek:

Egyetemi intézetként:• a Környezetgazdálkodási Intézet

a Gazdaság és Társadalomtudományi Karon• a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia,

• a Tanárképzõ Intézet és

• a Vezetõ és Továbbképzõ Intézet.

(2) A képzés felügyeletét kari intézetnél a dékán, a kari fõigazgató, egyetemi intézetnél a rektor látja el. A képzés tanügyi dokumentumait (tanterv, tantárgyi program stb.) pedig az illetékes kari tanács, illetve egyetemi intézetnél pedig az Egyetemi Tanács hagyja jóvá. Kivételt képez, ha ezeket a jogköröket a Szabályzat az illetékes intézeti tanácsra átruházta.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézetek ellátják a feladatkörükbe utalt alapképzési és szakirányú továbbképzési szak (szakok) képzésének irányítását, szervezését és koordinálását és az ezzel összefüggõ tanügy igazgatási feladatokat. A szak (szakok) tanterveinek elfogadásáról, a Szabályzat 29.§ ának (3) bekezdésben foglaltak szerint, az Egyetemi Tanács által átruházott hatáskörben, az egyetemi intézet esetében az intézeti tanács, a kari intézetek esetében pedig, az illetékes kari tanácsok döntenek.

(4) A képzést végzõ intézetek tanácsai, illetve vezetõi (igazgatói) a (3) bekezdésben és a Szabályzat 59. § ában foglaltakon túl ellátnak a karok hatáskörébe tartozó minden olyan, elsõsorban a képzéssel kapcsolatos feladatot, amelyet kari intézet esetében a kari tanács, illetve a dékán vagy a kari fõigazgató, egyetemi intézet esetében pedig az Egyetemi Tanács, illetve a rektor a hatáskörükbe utalnak.

(5) A képzést végzõ intézetek feladatait, irányításának, szervezetének és mûködésének részletes szabályait az érintett intézet tanácsa által elfogadott és egyetemi intézet esetében a rektor, kari intézet esetében a dékán által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni.

3. Az oktatási szervezeti egységek vezetése58. §

(1) Az önálló oktatási szervezeti egység vezetését a szervezeti egység tanácsával (vezetõ testületével) együttmûködve a szervezeti egység vezetõje (tanszékvezetõ, intézeti igaz gató) látja el.

(2) Az önálló oktatási szervezeti egységek testületi szervei és egyéni vezetõi:

(a) testületek:

• oktatási szervezeti egység tanácsa,

• oktatói szervezeti egység oktatói kutatói értekezlete;

(b) egyéni vezetõk:

• intézeti igazgató, tanszékvezetõ, lektorátusvezetõ,

• intézeti igazgatóhelyettes, ill. tanszékvezetõ helyettes, lektorátusvezetõ helyettes.

4. Az intézeti (tanszéki) tanács59.§

(1) Az önálló oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék) testületi vezetõ szerve az intézeti (tanszéki) tanács. Húsz fõnél kevesebb oktatót, kutatót és egyéb diplomás közalkalmazottat foglalkoztató oktatási szervezeti egység esetében, vagy egyéb, az Egyetemi Tanács által jóváhagyott, sajátos esetben, a tanács feladatait az intézeti (tanszéki) oktatók, kutatók és egyéb diplomások, a hallgatók és az egyéb közalkalmazottak képviselõivel kibõvített értekezlete látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létszámot meghaladó esetben intézeti (tanszéki) tanácsot kell alakítani. A képzést végzõ intézetekben - a létszámtól függetlenül - minden esetben, a hallgatók képviselõinek részvételével, intézeti tanácsot kell mûködtetni. Az intézeti (tanszéki) tanács létszámát és összetételét a Szabályzatnak az Egyetemi Tanácsra ill. a kari tanácsokra vonatkozó rendelkezései értelemszerû alkalmazásával és a következõk figyelembevételével kell az intézeti (tanszéki) szabályzatban meghatározni:

• az intézeti (tanszéki) tanács elnöke az intézet igazgatója, illetve a tanszék vezetõje;

• az intézeti (tanszéki) tanács összetételénél a sajátosságok figyelembevételével, alkalmazni kell a vezetõ oktatókra és a hallgatókra az egyetemi és a kari tanácsok esetében elõírt arányokat;

• az intézeti (tanszéki) tanács titkárát tagjai közül maga választja meg.

(3) A tanszéki (intézeti) tanács megbízása legfeljebb öt évre szól.

5. Az intézeti (tanszéki) oktatói kutatói értekezlet60 §

(1) Az intézet (tanszék) oktatói kutatói értekezletét az igazgató (tanszékvezetõ) szükség szerint, de legalább tanévenként hívja össze.

(2) Az értekezlet fõbb feladatai:

• az intézeti (tanszéki) tanács tagjainak megválasztása;

• az igazgató (tanszékvezetõ) beszámolása a szervezeti egység és tanácsának munkájáról;

• az intézet (tanszék) feladatainak, fejlesztési terveinek véleményezése;

• az egyetemi vagy kari fejlesztési tervek véleményezése.

6. Az intézet (tanszék) vezetõi

a/ Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ)61. §

(1) Intézeti igazgatónak (tanszékvezetõnek) egyetemi (fõiskolai) tanár vagy docens bízható meg. Az intézeti igazgatót (tanszékvezetõt) pályázat alapján az intézeti (tanszéki) tanács, a kari tanács és az Egyetemi Tanács elõzetes állásfoglalása alapján a rektor bízza meg. A megbízás öt évig terjedhet, és pályázattal, a 114 116. § okban meghatározott eljárás szerint, a (2) bekezdésben foglalt feltételek figyelembe vételével, többször is megismételhetõ. 65 éven felüli személy az intézet (tanszék) vezetését nem láthatja el.

(2) A megbízás második és további megismétléséhez az intézeti (tanszéki) tanács támogató véleménye, továbbá a kari tanács, illetõleg az Egyetemi Tanács minõsített (2/3 os) szavazással támogatott javaslata szükséges.

(3) A kari szabályzat, illetve az érintett oktatási szervezeti egység szabályzata alapján a szervezeti egység vezetésére a pályázat - az Egyetemi Tanács elõzetes jóváhagyásával - alternatív módon, rotációs megoldás lehetõségére is kiírható, illetve a pályázat ilyen alternatívára két vagy több személy által közösen is benyújtható.

(4) Az intézeti igazgatónak (tanszékvezetõnek) legfeljebb egyévi távolléte, illetve a szervezeti egység vezetõi tisztségének betöltésére irányuló eljárás sikertelensége miatt szükségessé válik annak helyettesítése. Ebben az esetben az intézeti (tanszéki) tanács véleményét meghallgatva a dékán, a kari fõigazgató az érintett oktatási szervezeti egység, illetve a kar más egyetemi (fõiskolai) tanárát, vagy docensét legfeljebb egyévi idõtartamra vezetõi helyettesítéssel megbízhatja. A megbízást be kell jelenteni a rektornak, valamint a kari tanácsnak.

62.§(1) Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) feladatkörét részleteiben a tanszék (intézet) ügyrendje tartalmazza.

(2) Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) feladatkörének teljesítése közben az Ftv. és más jogszabályok, a Szabályzat és egyéb egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint mûködik együtt a közalkalmazotti és hallgatói érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a hallgatók intézeti (tanszéki) képviselõivel.

b/ Az intézeti igazgató helyettes (tanszékvezetõ helyettes)63.§

(1) Az intézeti (tanszéki) szabályzat rendelkezhet arról, hogy az intézeti igazgatót (tanszékvezetõt) igazgatóhelyettes (tanszékvezetõ helyettes) segíti munkájában, akiket az intézet (tanszék) egyetemi (fõiskolai) tanárai, docensei, tudományos tanácsadói, tudományos fõmunkatársai, kivételesen adjunktusai közül az intézeti (tanszéki) tanács véleményét meghallatva, az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) bíz meg. A megbízás az igazgató (tanszék vezetõ) megbízásának idõtartamáig, de legfeljebb öt évre terjedhet, és indokolt esetben több alkalommal is megismételhetõ, 65 éven felüli személy intézeti igazgatóhelyettes (tanszékvezetõ helyettes) nem lehet.

(2) Az igazgatóhelyettes (tanszékvezetõ helyettes) feladatkörét az intézeti (tanszéki) szabályzatban kell részletesen meghatározni.

(3) Az igazgató helyettes (tanszékvezetõhelyettes) pótléka az érintett szervezeti egység, illetve kar költségvetését terheli.

7. Az intézeti tanszék szervezete64.§

(1) Az intézetek oktatási, kutatási és az ezeket támogató igazgatási, gazdasági, mûszaki és

szolgáltatási feladatait az intézeten belül mûködõ tanszékek, osztályok, csoportok, laboratóriumok, mûhelyek, kísérleti terek stb. látják el.

(2) A nem önálló szervezeti egységek szervezetének, vezetésének és mûködésének részletes szabályait a Szabályzat és az érintett kari SZMSZ rendelkezéseit figyelembe véve, az intézeti (tanszéki) SZMSZ tartalmazza.

8. Az intézeti tanszék vezetése

a/ A testületi vezetés65. §

(1) Az intézeten belüli oktatási szervezeti egységek testületi vezetésével kapcsolatos feladatokat az adott intézet (tanszék) tanácsa látja el. Az intézeti igazgató (önálló tanszék vezetõje) köteles azonban oktatási és kutatási egység esetében a szervezeti egység diplomásainak, szolgáltató, igazgatási és gazdasági egység esetében az adott szervezeti egység fõfoglalkozású közalkalmazottainak a véleményét meghallgatni a következõ ügyekben:

• a szervezeti egység vezetõjének megbízása;

• a szervezeti egység oktatóinak, kutatóinak, szakalkalmazottainak és ügyintézõinek kinevezése és felmentése;

• a szervezeti egység szervezetét, munkakörülményeit érintõ kérdések.

b/ Egyéni vezetõk66. §

Az intézet szervezetében mûködõ nem önálló tanszék vezetõjének megbízásánál a 61.§ ban meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni.

67. §(1) Az intézet (tanszék) szervezetében mûködõ kutatási, illetõleg igazgatási, gazdálkodási és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezeti egység (intézet esetében osztály vagy csoport, tanszék esetében csoport) vezetõjét a szervezeti egység (csoport) oktatói, kutatói, illetve szakalkalmazottai közül, az intézeti (tanszéki) tanács állásfoglalása alapján az igazgató bízza meg. A megbízás öt évig terjedhet, amely indokolt esetben többször is meghosszabbítható. A szóban forgó vezetõk határozatlan idõre történõ kinevezésénél a (3) bekezdésben foglalt ügyrend szerint kell eljárni.

(2) A megbízásra (kinevezésre) vonatkozó javaslatot, az érintett szervezeti egység közalkalmazottainak véleményét kikérve, az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) terjeszti az intézeti tanács elé.

(3) A nem önálló szervezeti egységek beosztott oktatóinak, kutatóinak, egyéb diplomásainak, mûszaki, igazgatási és gazdasági közalkalmazottainak a kinevezése és a munkáltatói jogok velük kapcsolatos gyakorlása a Szabályzat 5. mellékletét képezõ a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje és annak kari melléklete szerint történik.

68. §(1) Az intézeti tanszék, illetve a nem önálló osztály vezetõjének a feladatkörét az intézeti (tanszéki) szabályzat tartalmazza.

(2) Az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) kizárólag a nem önálló szervezeti egység vezetõje véleményének meghallgatása után hozhat intézkedést az egységet vagy valamely dolgozóját érintõ kérdésben.

69.§Az intézeten belüli oktatási szervezeti egység vezetõje helyettesét eseti jelleggel vagy meghatározott idõre maga jelöli ki. A döntést be kell jelenteni az intézeti igazgatónak (önálló tanszék vezetõjének). Amennyiben a helyettes vezetõi pótlékban részesül, ez a szervezeti egység költségvetését terheli.

9. A kihelyezett oktatási szervezeti egységek70. §

(1) Az egyetem szellemi bázisának bõvítése, az oktatás, a doktori képzés, a tudományos kutatás és a szaktanácsadás személyi és tárgyi feltételeinek javítása, valamint a kutatóintézetekkel és a termeléssel való együttmûködés hatékonyabbá tétele érdekében az egyetem kihelyezett oktatási szervezeti egységet hozhat létre.

(2) Az Egyetemi Tanács hazai, kivételesen külföldi kutatóintézetben, kísérleti vagy mintagazdaságban az egyetem kihelyezett intézeteként vagy tanszékeként (továbbiakban: kihelyezett tanszék), önálló oktatási szervezeti egységet hozhat létre. A létrehozást kezdeményezheti a szakmailag illetékes tanszéki vagy kari tanács, illetõleg a rektor elõterjesztése alapján az Egyetemi Tanács. A létesítéshez szükség van a kihelyezett tanszék szerinti intézmény (gazdasági szervezet, a továbbiakban: külsõ intézmény) vezetõ testületének elõzetes hozzájárulására.

(3) A kihelyezett tanszék a kar és az érintett külsõ intézmény közös szervezeti egysége, amely a dékán, a kari fõigazgató felügyeletével, a kihelyezett tanszék vezetõjének irányításával mûködik. A kihelyezett tanszék az egyetemi oktatásban és kutatásban a szakmailag azonos vagy rokonterületen tevékenykedõ kari, egyetemi intézet(ek)kel (tanszék(ek)kel együttmûködve vesz részt.

(4) A kihelyezett tanszék vezetõjét és munkatársait a külsõ intézmény vezetõ testületének az illetékes dékánnal, a kari fõigazgatóval egyetértésben tett javaslatára, az illetékes kari tanács és az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával, a rektor bízza meg legfeljebb ötévi idõtartamra. A megbízás többször is megismételhetõ. A tanszékvezetõ megbízása és a megbízás megismétlése a 61. § (1) bekezdése szerint történhet.

(5) Az Egyetemi, illetve kari tanács a kihelyezett tanszékek azon munkatársainak, akik a feltételeknek megfelelnek, illetõleg azokat teljesítették egyetemi magántanári, címzetes fõiskolai tanári, illetve egyetemi elismerésként címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi és fõiskolai docensi címet adományozhat.

71. §(1) A kihelyezett tanszék munkatársai:

(a) az egyetem illetékes karának megbízása alapján részt vesznek az alap a szakirányú és a doktori képzésben, ez utóbbi személyi és tárgyi feltételeinek megvalósításában, és

(b) együttmûködnek az egyetem oktatóival, kutatóival közös kutatási programok elõkészítésében, s támogatják egymást a kutatási feladatok megvalósításában, valamint a tudományos képzés pénzügyi feltételeinek kialakításában, a közösen vállalt programok végrehajtásában.

(2) A kihelyezett tanszék vezetõje 3 5 évenként tájékoztatja az Egyetemi Tanácsot a szervezeti egység egyetemi oktatásban és kutatásban végzett tevékenységérõl, ennek eredményeirõl.

72. §(1) A kihelyezett tanszékek szervezetére és mûködésére vonatkozó alapvetõ szabályokat, az érintett szervezeti egység feladatkörét, mûködésének pénzügyi feltételeit, a kihelyezett tanszék vezetõjének és munkatársainak megbízását, a munkatársak egyetemi tevékenységének követelményeit és díjazását, az alapítás hatálybalépésének feltételeit, idõpontját és érvényességi idõtartamát, illetve a megállapodás felmondásának feltételeit megállapodás formájában kialakított alapítólevélben kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapítólevelet (megállapodást) a rektor, a szakterület szerinti illetékes kar dékánja, kari fõigazgatója a kihelyezett tanszék szerinti intézmény vezetõje és a kihelyezett tanszék leendõ vezetõje írja alá. Az alapítólevelet az Egyetemi Tanács, illetõleg a kihelyezett tanszék szerinti intézmény vezetõ testülete hagyja jóvá.

(3) A kihelyezett tanszékek szervezetének, vezetésének és mûködésének kialakításánál, a helyi sajátosságok figyelembevételével, alkalmazni kell a Szabályzat IV/C. fejezetének, valamint a kari szabályzatoknak az oktatási szervezeti egységekre vonatkozó rendelkezéseit.

(4) Az egyetem szervezetében a Szabályzat 3. mellékletében felsorolt kihelyezett tanszékek mûködnek.

D. Az egyetemen mûködõ kutató (kísérleti) intézetek, oktató klinikák, laboratóriumok, állomások, csoportok

73. §(1) Az egyetem szervezetében, egyetemi kutatóintézetként mûködik Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet.(2) A Magyar Tudományos Akadémia az egyetemen meghatározott kutatási területen, az egyetemi karokhoz tartozó oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) mellett akadémiai kutatócsoportot hozhat létre, és azt külön pénzügyi támogatás biztosítása esetén az egyetemmel megkötött megállapodás alapján mûködtetheti.

(3) A karokon, a karok között, illetve az oktatási szervezeti egységek mellett, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési (a továbbiakban: minisztérium) pénzügyi támogatásával ágazati kutatási feladatokat ellátó kutatási (kísérleti) intézetek, laboratóriumok, állomások, csoportok (a továbbiakban: kutatóhelyek) mûködnek és mûködhetnek. Ezek mûködésének és szervezetének részleteirõl az érintett karok, szervezeti egységek szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendelkezni.

(4) A kutatóhelyek feladatkörükben szakterületüknek megfelelõen alaptevékenységként alap és alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést, szabad kapacitásuk kihasználására pedig, a vonatkozó jogszabályi és egyetemi szabályzati rendelkezések szerint, vállalkozási tevékenységet végeznek.

(5) A kutatóhelyek alap és alkalmazott kutatási, valamint vállalkozási tevékenységük teljesítésében együttmûködnek az egyetem szakmailag érintett oktatási szervezeti egységeivel. Az ezekben a szervezeti egységekben dolgozó tudományos kutatók részt vehetnek az egyetem alap és szakirányú továbbképzési, valamint doktori képzési feladatainak ellátásában.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott kutatási (kísérleti) szervezeti egységet a minisztérium és az érintett karral /karokkal, oktatási szervezeti egységekkel egyetértésben az Egyetemi Tanács hozhat létre.

74. §(1) A Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet (a továbbiakban: kutatóintézet) vezetése és operatív irányítása a Szabályzatban és a kutatóintézet szabályzatában meghatározott módon az intézeti tanács, mint választott testület és a fõigazgató, mint megbízott vezetõ együttmûködésével

valósul meg.

(2) A kutatóintézet vezetõtestülete az intézeti tanács, amelynek elnöke a fõigazgató, titkára a testület által választott kutató vagy más intézeti közalkalmazott. Az intézeti tanács létszámát az intézeti szabályzat határozza meg. A testületben biztosítani kell, hogy annak legalább kétharmad részét tudományos kutatók alkossák, és abban képviselve legyenek az intézet egyéb kutatási, igazgatási és gazdasági közalkalmazottjai is. Az intézeti tanács munkájába tanácskozási joggal meghívhatók az egyetem karai, más kutatóintézetek és mezõgazdasági termelõegységek képviselõi is.

(3) A kutatóintézet vezetõje a fõigazgató, akit pályázat alapján, az intézeti tanács javaslatára - az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva - az intézet kutatói közül a rektor bíz meg legfeljebb ötévi idõtartamra. A megbízás többször is meghosszabbítható, de összeszámított idõtartama folyamatosan a tíz évet nem haladhatja meg.

(4) Az igazgató mellett egy vagy több fõigazgató helyettes mûködik, akiket, valamint a szervezeti egységek vezetõit (fõosztály és osztályvezetõket) a kutatóintézet diplomás közalkalmazottai közül, az intézeti tanács véleményének meghallgatásával, a fõigazgató bíz meg legfeljebb ötévi idõtartamra. A megbízás többször is megismételhetõ.

(5) Az intézet szervezetének, vezetésének és mûködésének rendjét a Szabályzat rendelkezéseinek értelemszerû érvényesítésével az intézeti szabályzatban kell meghatározni. Az intézeti szabályzatot az intézeti tanács fogadja el, és törvényességi felülvizsgálata után a rektor hagyja jóvá. Az intézet fõigazgatójának munkáltatói jogkörét a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje és annak intézeti melléklete szabályozza.

E. Az egyetem központi szervezeti egységei75.§

A rektornak közvetlenül alárendelve, az egyetem egészére kiterjedõ hatáskörrel mûködnek a következõ központi, illetve összegyetemi igazgatási, gazdasági, koordinációs, oktatás , kutatásszervezõ és ellátó, szolgáltató és szaktanácsadó szervezeti egységek, (a továbbiakban: központi hivatalok):

1. a Fõtitkári Hivatal; 2. a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal; 3. a Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal; 4. az Informatikai Hivatal; 5. az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ; 6. az Idegennyelvi Intézet; 7. a Sport Intézet.

1. A Fõtitkári Hivatal76.§

(1) A Fõtitkári Hivatal:

• ellátja a rektor és helyettesei, valamint az Egyetemi Tanács döntési, javaslattételi és más jellegû jogkörébe tartozó ügyek elõkészítésével, a határozatok és a döntések végrehajtásával összefüggõ igazgatási, szervezési és ellenõrzési feladatokat, valamint az egyetem központi irányításával összefüggõ ügyviteli teendõket;

• közremûködik az egyetem igazgatási feladatainak végrehajtásában, az egyetemre vonatkozó jogszabályok bevezetésében, az egyetemi szabályzatok és belsõ utasítások kidolgozásában és az egyetem általános jogi képviseletének ellátásában;

• végzi a képzéssel, a tudományos kutatással, a doktori cselekményekkel és a habilitációval, továbbá az egyetem szolgáltatási és vállalkozási tevékenységével kapcsolatos központi szervezési, ügyintézési és nyilvántartási feladatokat;

• közremûködik az egyetemi szintû nemzetközi kapcsolatok szervezésében és koordinálásában, ellátja a külföldi szakemberek és hivatalos külföldi delegációk egyetemi szintû fogadásával, programjának szervezésével, továbbá a az egyetemi és fõiskolai oktatók, kutatók és hallgatók hivatalos külföldi kiutazásaival kapcsolatos központi ügyintézési és ügyviteli feladatokat;

• a hivatal szervezetében dolgozó, de a rektornak közvetlenül alárendelt felügyeleti ellenõr és jogtanácsos útján ellátja a karok, a területi irodák és a kutatóintézet felügyeleti ellenõrzését, továbbá a rektor és az egyetem központi szrvezeti egységeinek jogi képviseletét;

• a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint segíti a rektort, a helyetteseit, az egyetemi fõtitkárt és a gazdasági fõigazgatót a személyzeti és munkaügyi feladataik ellátásában, szakmai segítséget nyújt a kari és más munkáltatói joggal rendelkezõ vezetõk mellett dolgozó személyzeti, illetve a kari (területi) munkaügyi ügyintézõknek feladatuk ellátásához;

• végzi a köztársasági elnöki és miniszterelnöki, valamint rektori, fõtitkári és gazdasági fõigazgatói hatáskörbe tartozó oktatók, kutatók és vezetõk kinevezésével kapcsolatos pályázatok kiírásával, elbírálásával és testületi elõkészítésével kapcsolatos koordinációs, ügyintézõ és ügyviteli tevékenységet;

• vezeti a személyzeti és munkaügyi tevékenységgel összefüggõ központi, illetve összegyetemi nyilvántartásokat, kezeli a köztársasági elnöki, miniszterelnöki, rektori fõtitkári és gazdasági fõigazgatói kinevezési hatáskörbe tartozók személyügyi anyagait, irányítja az egyetemi személyzeti és munkaügyi tevékenységet dokumentáló alapadatok feldolgozását, a személyzeti és munkaügyi nyilvántartási tevékenység folyamatos korszerûsítését;

• a hatályos jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint koordinálja az összegyetemi szociális feladatokat, közremûködik azok ügyintézésében és ellátásában;

• szervezi és végzi az egyetemi PR tevékenységet; • irányítja a dokumentálási, archiválási, irattározási feladatokat; • koordinálja a honosítással összefüggõ tevékenységet;

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Fõtitkári Hivatal vezetõi, ügyintézõi és ügyviteli dolgozói a hivatal keretében mûködõ titkárságok szervezetében látják el.

Az egyetemi fõtitkár

77.§(1) A Fõtitkári Hivatalt a rektornak közvetlenül alárendelt egyetemi fõtitkár vezeti, akit pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor bíz meg határozott idõre. A megbízás több alkalommal megismételhetõ.

(2) A fõtitkárt tevékenységében a fõtitkár helyettes segítheti, akit a fõtitkár javaslatára a rektor bíz meg határozott idõre. A fõtitkár helyettesi feladatokat felhatalmazás alapján az egyik titkárságvezetõ is elláthatja.

78.§(1) A fõtitkár:

• irányítja a Fõtitkári Hivatal igazgatási és ügyviteli tevékenységét, felügyeletet gyakorol a központi szervezeti egységek és a kari hivatalok ilyen irányú munkája felett;

• ellátja az egyetemi ügykezelés általános felügyeletét;

• igazgatási és jogi kérdésekben segíti a rektor és a rektorhelyettesek munkáját;

• az Egyetemi Tanács titkáraként elõkészíti a tanács üléseit, szervezi és ellenõrzi a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek vezetõi, a közalkalmazottak és a hallgatók az Egyetemi Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait folyamatosan megismerjék;

• biztosítja az egyetemen hozott döntéseknek, határozatoknak a jogszabályokkal való összhangját;

• a rektor vagy az egyetemi szabályzatok által meghatározott esetekben döntési, intézkedési jog illeti meg, a hatáskörébe tartozó ügyekben igazgatási és ügyviteli intézkedéseket ad ki, feladatkörében, illetve a rektor által meghatározott körben kiadmányozási jogkört gyakorol;

• felelõs azért, hogy az egyetemi igazgatás és ügyvitel megfeleljen a jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezéseinek, a belsõ ellenõrzés keretében folyamatosan ellenõrizteti ezek érvényesülését;

• a Fõtitkári Hivatal közalkalmazottai esetében a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint munkáltatói jogokat gyakorol, rendelkezik a Fõtitkári Hivatal költségvetési kereteivel;

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket feladatkörében a vonatkozó jogszabályok az egyetemi szabályzatok, az Egyetemi Tanács vagy a rektor a számára meghatároz.

(2) A fõtitkár az egyetemi és a kari hivatalok igazgatási és ügyviteli munkája feletti felügyeleti jogkörében, az egyetem és a karok vezetõ szerveinek határozataival kapcsolatos intézkedések és eljárások körében végzett tevékenysége során, a karok vezetõinek elõzetes tájékoztatása után, jogosult az érintett szervezeti egység vezetõjétõl felvilágosítást kérni, az ügyiratok tartalmával és az ügykezelés menetével megismerkedni.

(3) Felügyeleti jogkörével kapcsolatos észrevételeit köteles az illetékes hivatal vezetõjével, szükség szerint a kar dékánjával, fõigazgatójával, illetve az érintett szervezeti egység vezetõjével közölni, és ezekrõl a rektort tájékoztatni.

(4) A fõtitkár tevékenységérõl köteles rendszeresen beszámolni a rektornak, és idõszakosan tájékoztatni az Egyetemi Tanácsot az egyetem igazgatási és ügyviteli rendjérõl.

2. A Gazdasági Fõigazgatói Hivatal79.§

(1) A Gazdasági Fõigazgatói Hivatal, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt egységes gazdaság igazgatási szervezet központi szervezeti egységeként, a gazdasági fõigazgató irányításával:

• ellátja a költségvetés tervezésével és felhasználásával, az egyetemi munkaerõ gazdálkodással, az állami adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba épített belsõ ellenõrzéssel, az egyetem fenntartásával, üzemeltetésével, az energiagazdálkodással és mûszaki fejlesztésével kapcsolatos központi feladatokat;

• a karokon, a területi irodákban ,a kutatóintézetben mûködõ gazdasági szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó egység) adatszolgáltatásai alapján szervezi és végzi az egyetemi költségvetés felhasználásáról és a gazdálkodásról szóló beszámolók összeállítását, értékelését és az illetékes egyetemi testületek és felettes szervekhez történõ terjesztését;

• az érintett gazdálkodó egységgel együttmûködve elõkészíti, szervezi és folyamatosan ellenõrzi az egyetemen folyó beruházási és fejlesztési tevékenységet;

• irányítja a gazdálkodó egységekben folyó gazdaság igazgatási tevékenységet és e tekintetben törvényességi felügyeletet gyakorol;

• összeállítja az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatát, az Egyetem Egységes Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzatát és az egyetem egészét érintõ, a gazdálkodás, a pénzügyi elszámolás és a vagyonnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályzatokat.

• ellátja a központi szervezeti egységek gazdasági, pénzügyi és mûszaki ellátásával, nyilvántartásával és ügyvitelével kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal vezetõi, ügyintézõi és ügyviteli dolgozói a hivatal keretébe mûködû titkárságok szervezetében látják el.

A gazdasági fõigazgató

80.§(1) A Gazdasági Fõigazgatói Hivatalt gazdasági fõigazgató vezeti, akit pályázat alapján, az Egyetemi Tanács javaslatára és az oktatási miniszter egyetértésével a rektor bíz meg legfeljebb öt évi határozott idõre. A megbízás, pályázat alapján, az eredeti eljárással azonos módon, megszakítás nélkül, több alkalommal megismételhetõ.

(2) A gazdasági fõigazgatót tevékenységében a fõigazgató helyettes segítheti, akit a fõigazgató javaslatára a rektor bíz meg a fõigazgatóval azonos idõre.

81.§(1) A gazdasági fõigazgató, aki az egyetem egységes gazdasági szervezetének vezetõje és a gazdasági pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese, feladatait a rektor közvetlen irányítása és ellenõrzése mellett látja el.

(2) A gazdasági fõigazgató:

• irányítja és szervezi az egyetem gazdálkodását és gazdasági ügyvitelét;

• közvetlenül irányítja a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal és a területi, kari és kutatóintézeti gazdasági vezetõk útján az egyetem egységes gazdasági szervezetének munkáját;

• felelõs az egyetem számviteli rendjéért, szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdálkodó egységek gazdasági, pénzügyi, számviteli munkája felett, ellenõrzi az ezzel kapcsolatos tevékenységüket;

• az egyetem egészét érintõ gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket ad ki, feladat körében, illetve a rektor által meghatározott körben kiadmányozási és utalványozási jogokat gyakorol;

• a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a munkavédelemmel, a tûzvédelemmel és a polgári védelemmel kapcsolatos irányítási és ellenõrzési feladatokat;

• a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal közalkalmazottai és a gazdálkodó egységek gazdasági vezetõi felett, a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerint munkáltatói jogokat gyakorol, rendelkezik a Gazdasági Fõigazgatói Hivatal költségvetési kereteivel;

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket feladatkörében jogszabályok, egyetemi szabályzatok, az Egyetemi Tanács vagy a rektor a számára meghatároznak;

• a rektorral egyetértésben gazdálkodik az egyetem központi alapjaival és a pénzügyi keretekbõl származó eszközökkel.

(3) A gazdasági fõigazgató az Egyetemi Tanács elé terjeszti az egyetem következõ évi költségvetésére és a tárgyévi költségvetés felosztására vonatkozó javaslatokat. Tevékenységérõl rendszeresen beszámol a rektornak, és az egyetem elõzõ évi gazdálkodásáról évenként az Egyetemi

Tanácsnak.

(4) A gazdasági fõigazgató feladat és hatáskörét részleteiben az Egyetem Gazdálkodási Szabályzata és az Egyetem Egységes Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

Az egyetem területi, kari és intézeti gazdasági szervezeti egységei

81/A.§(1) A gazdálkodási és pénzügyi igazgatási valamint mûszaki ellátási feladatokat az egykarú intézményi telephelyeken , a budai és gödöllõi területi irodákban, továbbá a kutatóintézetben az egységes egyetemi gazdaság szervezet részeként mûködõ gazdasági szervezeti egységek (igazgatóságok, osztályok stb.) látják el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és azok vezetõinek hatáskörét , kapcsolatát a Gazdasági Fõigazgató Hivatallal és az érintett kar, terület és intézet vezetõjével , az Egyetem Egységes Gazdasági szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg.

3. A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal82.§

(1) A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal a rektornak közvetlenül alárendelt központi szervezeti egységként ellátja a felsõoktatási törvény értelmében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott ágazati tevékenység intézményi koordinálását, a karokhoz és/vagy területi irodákhoz rendelt

• az ágazati kutató fejlesztõ tevékenységet;

• a gazdálkodást segítõ szaktanácsadási tevékenységet és annak fejlesztését;

• a növényi és állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését;

• a vidék és területfejlesztési tevékenységet szolgáló pénzeszközök felosztásának, felhasználásának és elszámolásának egyetemi szintû szervezését és lebonyolítását.

(2) A Tanüzemi, Fejlesztési és Szaktanácsadási Hivatal vezetõjét az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor nevezi ki, illetve bízza meg, határozott idõre.

4. Az Informatikai Hivatal83.§

(1) A rektornak közvetlenül alárendelt és a felügyeletével mûködõ Informatikai Hivatal az egyetemi képzés, a kutatás, a szaktanácsadás, az igazgatás és az ügyvitel területén összegyetemi informatikai koordinációs, szolgáltatási és fejlesztési feladatokat ellátó központi szervezeti egység.

(2) Az Informatikai Hivatal vezetõje a hivatalvezetõ akit, az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor nevez ki illetve bíz meg határozott idõre.

5. Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ84.§

(1) Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ a rektornak alárendelt, az egyetemi idegennyelvi képzés szakmai segítését és koordinációját végzõ, valamint a hatályos jogszabály alapján államilag elismert nyelvvizsgát igazoló szervezetként mûködõ nyelvvizsga központ.

(2) A Központ feladatkörében:

• az idegen nyelvoktatás karokon és a területi irodákban mûködõ szervezeti egységeinek és oktatóinak bevonásával koordinálja és segíti az egyetemen folyó idegen nyelvoktatás tartalmi és módszertani fejlesztését, a nyelv oktatás és vizsgáztatás egységes követelmény rendszerének kialakítását;

• elõsegíti az idegen nyelvoktatás feltételrendszerének javítását, koordinálja az ehhez szükséges anyagi eszközök felhasználását;

• pályázatok és más pénzügyi források folyamatos feltárásával segíti az idegen nyelvoktatás korszerû tananyaggal és kommunikációtechnikai eszközökkel való ellátását;

• folyamatosan keresi és szervezi azokat a külföldi kiutazási lehetõségeket, amelyek elõsegítik a hallgatók idegennyelvtudásának fejlesztését és elmélyítését;

• az egyetemen mûködõ nyelvvizsga központként szervezi és végzi:

• a vizsgarendszerek és vizsgaeljárások kidolgozását és fejlesztését; • a nyelvvizsgák szervezését és lebonyolítását; • a vizsgáztató személyek továbbképzését; • a vizsgáztatás és az ezt bizonyító bizonyítvány kiadás ügyintézését és ügyvitelét.

(3) Az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ vezetõjét az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor nevezi ki, illetve bízza meg határozott idõre.

6. Idegennyelvi Intézet85.§

(1) Idegennyelvi Intézet (a továbbiakban: intézet) az idegen nyelvi lektorátusok és a gödöllõi Idegennyelvi Intézet bázisán az eredeti kari szervezetben továbbmûködõ, szakmai irányítás szempontjából önálló, szervezeti egység.

(2) Az intézet célja: A világnyelvek jobb elsajátításának, a szakfordító képzés kiterjesztésének elõsegítése és a szakirányú nyelvoktatás színvonalának emelése.

(3) Az intézet a (2) bekezdésben meghatározott célt elsõsorban szakmai koordinációval, az együttmûködés erõsítésével és szervezettebbé tételével, a szellemi erõforrások koncentrációjával éri el.

(4) Az intézetet az Egyetemi Tanács hozza létre, igazgatóját pályázat alapján az Intézeti és az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor nevezi ki határozott idõre. Az igazgató vezetõi pótléka a központi keretet terheli. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja.

(5) Az intézet tevékenységét érintõ valamennyi szakmai kérdésben az igazgatónak véleményezési joga van. Állásfoglalásainak kialakítása során az intézeti szabályzatnak megfelelõen ki kell kérnie a tanszékvezetõk és az Intézeti Tanács véleményét. Amennyiben az egyetértés nem jön létre, az ügyet döntésre az ESZMSZ ben meghatározott eljárás szerint az Egyetemi Tanács elé kell terjeszteni.

(6) Az intézeten belüli szervezeti egységek (tanszékek, lektorátusok, osztályok, a továbbiakban: tanszékek) a jelenlegi képzési helyükön önállóan mûködnek, de szakmai tevékenységet az igazgató koordinálja.

(7) A tanszékek költségvetését és a mûködéshez szükséges egyéb feltételeket, a forrásoldali, vagyis a tanszéki finanszírozásig az illetékes karok biztosítják. Az intézet a pályázatokból megszerzett forrásait szakmai elképzelési szerint a vonatkozó kari és egyetemi szabályzatok figyelembevételével használhatja fel.

(8) A tanszékek dolgozói felett valamennyi munkáltatói jogot - az igazgatóval egyetértésben - a

jelenleg is alkalmazott rendnek megfelelõen, az illetékes dékánok, fõigazgatók gyakorolják. a tanszéki közalkalmazottak jogaikat és kötelezettségeiket a képzési helyen mûködõ karokon belül gyakorolják. (választási és választhatósági jog stb.)

(9) Az intézet szervezetének, vezetésének és mûködésének részletes szabályait az Intézeti Tanács által elfogadott és a rektor által jóváhagyott ügyrendben kell meghatározni.

7. Sport Intézet

86. §.

(1) A Sport Intézet (a továbbiakban: intézet) a testnevelõkbõl, a testnevelési tanszékekbõl, csoportokból és a nem jogi személyiséggel rendelkezõ diáksport, tömegsport szervezetekbõl kialakított az eredeti kari szervezetben továbbmûködõ, szakmai irányítás szempontjából önálló, szervezeti egység.

(2) Az intézet célja: az egyetem fiatal és idõsebb generációja testi és fizikai állapotának fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a testnevelési oktatás, az egyetemi tömeg és versenysport módszereinek, feltételeinek koordinálása és javítása.

(3) Az intézet szervezetére, vezetésére és mûködésére egyebekben értelemszerûen a Nyelvi Intézet (3) (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. A központi szervezeti egységek szabályzatai87. §

A fejezet 1-6. pontjaiban foglalt központi szervezeti egységek szervezetének, és mûködésének szabályait, beleértve az egyetemi fõtitkár, a gazdasági fõigazgató és a többi központi szervezeti egység vezetõinek feladatköreit részletesebben az érintett szervezeti egység rektor által kiadott ügyrendje (szervezeti és mûködési szabályzata) tartalmazza.

F. Az Egyetemi Könyvtár87/ A. §

(1) A Szent István Egyetem Könyvtára (a továbbiakban: Egyetemi Könyvtár) feladatkörében:

a. a képzés, a szakirányú továbbképzés, a doktori képzés, a tudományos kutatás , valamint a hallgatók és közalkalmazottak szakmai és közmûvelõdésének segítésére, a beérkezõ igényeket és a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket figyelembe véve, gondoskodik a könyv és folyóirat állomány folyamatos fejlesztésérõl;

b. az oktatókat, a kutatókat és a hallgatókat folyamatosan ellátja szakirodalmi tájékoztatással;

c. a könyvtárelméleti, illetve könyvtár informatikai területeken és egyéb társadalomtudományi kérdésekben kutatómunkát végez;

d. gyûjti az egyetemtörténeti iratokat és más írásos emlékeket, kijelölés esetén mûködteti a kari levéltárt;

e. mûködteti az intézeti, tanszéki könyvtárakat;

f. a bel és külföldi könyvkölcsönzés és kiadványcsere keretei között együttmûködik más hazai és külföldi könyvtárakkal;

(2) Az Egyetemi Könyvtár az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a következõ tagkönyvtárak útján valósítja meg:

a. az Állatorvos tudományi Könyvtár (Budapest);

b. a Gödöllõi Tudományos Könyvtár (Gödöllõ);

c. a Kertészet , Élelmiszer tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár (Budapest);

d. a Jászberényi Fõiskolai Kar Könyvtára (Jászberény);

e. a Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Könyvtára( Gyöngyös);

f. az Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar Könyvtára (Budapest);

g. a Vezetõ és Továbbképzõ Intézet Könyvtára (Budapest);

h. a Fleischmann Rudolf Mezõgazdasági Kutatóintézet Könyvtára(Kompolt).

(3) Az Egyetemi Könyvtár felügyeletét a rektor látja el, aki ezt a feladatkörét illetékes helyettesével megoszthatja. A rektor felügyeleti tevékenységének segítésére Egyetemi Könyvtári Tanács mûködik.

(4) Az Egyetemi Könyvtár élén a fõigazgató áll akit pályázat alapján, az Egyetemi Tanács véleményét meghallgatva a rektor bíz meg ötévi idõtartamra. A megbízás az elsõ eljárással azonos rend szerint több alkalommal is meghosszabbítható. A fõigazgató tanácsadó testülete a (2) bekezdésben felsorolt területi kari és intézeti könyvtárak vezetõibõl álló Könyvtárvezetõi Kollégium.

(5) Az Egyetemi Könyvtár keretében mûködõ és a (2) bekezdés(a), (b) és (c) pontjai alatt felsorolt könyvtárakat fõigazgatóhelyettes, a (d) -(h) pont alatt felsoroltakat pedig igazgató (könyvtárvezetõ) irányítja, akiket pályázat alapján, a Szabályzat 5. mellékletét képezõ, a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje szerinti eljárással, az illetékes dékán, kari fõigazgató, illetve területi tanács elnök, bíz meg öt év határozott idõre. A megbízás az elsõ eljárással azonos rend szerint több alkalommal is meghosszabbítható.

(6) Az Egyetemi Könyvtár szervezetének és mûködésének részletes szabályait az Egyetemi Tanács által elfogadott szervezeti és mûködési szabályzat és ügyrend határozza meg.

G. A Területi irodák

1. A területi iroda jogállása és feladatai88. §

(1) Az egyetem budai és gödöllõi telephelyein mûködõ karok azoknak a szolgáltatási (könyvtári, informatikai, kollégiumi elhelyezési stb.), igazgatási gazdasági, pénzügyi, mûszaki és létesítmény fenntartási feladatoknak az ellátására, amelyek az adott telephelyen mûködõ karokat érintik, létrehozzák

a Budai Területi Irodát és

Gödöllõi Területi Irodát

(a továbbiakban: területi iroda /irodák/).

(2) A területi irodák elnevezése és bélyegzõi:

Szent István Egyetem Budai Területi Irodája1114 Budapest, Villányi u. 29 35.Szent István Egyetem Gödöllõi Területi Irodája2103 Gödöllõ, Páter Károly u. 1.

Az érintett területi iroda a fenti körirattal, illetve felirattal használhatja a Magyar Köztársaság

címerével, valamint az egyetem címerével ellátott körbélyegzõjét, továbbá fejbélyegzõjét.

(3) Az egyes területi irodák a tevékenységi területükön mûködõ karok részére elsõsorban a következõ szolgáltatásokat biztosíthatják:

a Budai Terület Irodaaz Élelmiszer tudományi, a Kertészettudományi, valamint a Tájépítészeti, védelmi és fejlesztési karok részére:


• kollégiumi szolgáltatásokat;

• könyvtári szolgáltatásokat;

• a sportlétesítmények üzemeltetését;

• gazdasági, pénzügyi igazgatás és szolgáltatásokat;

• a telephely létesítményeinek üzemeltetését és fejlesztését.

a Gödöllõi Területi Irodaa Gazdaság és Társadalomtudományi, a Gépészmérnöki és a Mezõgazdaság és Környezettudományi karok, valamint a Környezetgazdálkodási Intézet és az egyetem központi szervezeti egységei részére


• pénzügyi igazgatás, pénzügyi, mûszaki, vagyongazdálkodási és gondnoki szolgáltatásokat;

• kollégiumi és más a hallgatókat érintõ szolgáltatásokat;

• könyvtári és oktatástechnikai szolgáltatásokat;

• idegen nyelvi képzés és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat;

• épületek vagyon és tûzvédelmi (rendészeti) biztosítását;

• sportlétesítmények üzemeltetését;

• a karok közalkalmazottai részére nyújtott szociális szolgáltatásokat;

• a telephely létesítményeinek üzemeltetését és fejlesztését;

• az egyetem központi szervezeti egységei részére nyújtott szolgáltatásokat.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott feladatokat a karok igényei alapján az illetékes területi tanács módosíthatja.

2. A területi iroda vezetése89. §

(1) A területi irodát a karok dékánjaiból, az illetékes kari tanácsok által választott egy egy tagból, egy hallgató tagból és az elnökbõl álló területi tanács irányítja. Gödöllõn a területi tanács tagja a Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója és egy, az intézeti tanács által választott, képviselõ is.

(2) A területi tanács meghívottjai a területi igazgató és a gazdasági igazgató, illetve a gazdasági osztály vezetõje, továbbá mindazok, akiket állandó vagy eseti jelleggel a tanács üléseire a testület vagy elnöke meghív.

(3) A területi tanács elnökét (a háznagyot) a telephelyen mûködõ karok vezetõ oktatói közül a területi tanács választja meg és a rektor bízza meg, legfeljebb négy évi határozott idõre. A megbízás

az elsõ megbízással azonos eljárással többször is megismételhetõ.

(4) A területi iroda igazgatási vezetõje az igazgató (ügyviteli igazgató), akit a területi tanács egyetértésével a területi tanács elnöke nevez ki határozott idõre. A kinevezés többször is megismételhetõ.

(5) A területi iroda gazdasági vezetõje a gazdasági igazgató (gazdasági osztályvezetõ), akit a területi tanács és elnökének egyetértésével a gazdasági fõigazgató nevez ki, határozott idõre.

(6) Az ügyviteli igazgatói és gazdasági igazgatói feladatokat ugyanaz a személy is elláthatja. Ez esetben a kinevezést, illetve megbízást az elõbbi esetben a (4) bekezdés szerint a területi tanács elnöke, az utóbbi esetben az (5) bekezdés szerint a gazdasági fõigazgató adja ki.

90. §(1) A területi tanács és a tanács elnöke mûködési és eljárási szabályait, feladat és hatásköreit, az egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzata rendelkezései alapján úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek az ESZMSZ ben meghatározott alapelveknek különösen pedig:

• biztosítsák az érintett karok paritásos képviseletét;

• ne sértsék a karok autonómiáját;

• a területi iroda irányítása és mûködése ne hozzon létre a dékánok és a rektor között közbensõ vezetési szintet.

(2) A területi tanács elnöke tevékenységérõl rendszeresen beszámol a testületnek és a testület döntése alapján a telephelyen mûködõ karok együttes tanácsülésének .

(3) A területi iroda az érintett karok által biztosított és a területi tanács által elfogadott költségvetés alapján mûködik. A terület iroda vezetõje a költségvetés felhasználásáról évente beszámol a területi tanácsnak.

(3) A területi iroda feladatkörét, szervezetének, mûködésének és irányításának szabályait, beleértve a területi tanács ügyrendjét is, részleteiben a területi tanács által elfogadott és a rektor által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.


1. Kari igazgatási szervezetek91.§

(1) A karok és a kutatóintézet vezetõi (dékán, fõigazgató) mellett az igazgatási szervezési és ellenõrzési feladatok ellátására hivatalok, titkárságok (a továbbiakban: hivatalok) mûködnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalt a dékánnak (fõigazgatónak) közvetlenül alárendelt kari titkár irányítja, aki szakmai és hivatali felügyeletet érintõ kérdésekben együttmûködik az egyetem fõtitkárával.

92.§(1) A dékán, a kari fõigazgató mellett a humánpolitikai munka szervezését és operatív végrehajtását a munkáltatói joggal rendelkezõ vezetõnek közvetlenül alárendelt fõállású vagy feladatait kapcsolt munkakörben ellátó humánpolitikai (személyzeti) munkatárs végzi. A humánpolitikai munkatárs ügyintézõi, ügyviteli tevékenységét az érintett igazgatási egység keretében látja el. Ugyancsak itt kell kialakítani az érintett munkáltatói joggal rendelkezõ vezetõ hatáskörébe tartozó személyügyi anyagok és adatok õrzését és nyilvántartását.

(2) A humánpolitikai munkatársak szakmai tevékenységét a Fõtitkári Hivatal személyzeti, illetve munkaügyi munkatársai támogatják és koordinálják.

93.§A 90. és 91. § okban meghatározott igazgatási szervezetek feladatait a hivatal ügyrendje határozza meg.

2. A kari belsõ ellenõrzés94.§

(1) A karok, a kutatóintézet és ezek szervezeti egységei belsõ ellenõrzésének feladatkörét az Ftv. 57.§ ának (3) bekezdése alapján a rektor a karok dékánjaira, fõigazgatóira és a kutatóintézet fõigazgatójára ruházza át.

(2) A belsõ ellenõrök munkájukat a dékánnak (kari, illetve kutatóintézeti fõigazgatónak) közvetlenül alárendelve, a kari (intézeti) hivatal szervezetében végzik. A belsõ ellenõrzés részletes szabályait az egyetem, rektor által kiadott Belsõ Ellenõrzési Szabályzatában kell meghatározni.

3. A kari oktatási és kutatási szolgáltatási feladatokat ellátó szervezeti egységek95.§

A szolgáltatási feladatokat a többkarú intézményrészekben a területi irodák keretében mûködõ, az egykarú intézményrészekben pedig a karon belül ezekre a célokra létrehozott szervezeti egységek látják el. A kari szolgáltató egységek szervezeti helyérõl, mûködésérõl, feladatmegosztásáról és irányításáról az érintett kar szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendelkezni.

H. A karok és a területi irodák jogi képviselete95/A.§.

A Karok jogi képviseletét a dékánnak alárendelt jogtanácsos, illetve az általa megbízott ügyvédi iroda látja el. Az egyetem budai és gödöllõi telephelyein mûködõ karok jogi képviselõi a területi tanácsok elnökeinek alárendelten mûködnek.


96. §(1) Az egyetem, a karok, az oktatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek) és az egyetemi kutatóintézet vezetõtestületeinek létrehozására és mûködésére, a Szabályzatban meghatározott általános szabályok keretei között, az érintett egység szervezeti és mûködési szabályzata, illetve a szóban forgó testület ügyrendje további részletesebb szabályokat is tartalmazhat.

(2) Azoknál az oktatási szervezeti egységeknél, ahol a Szabályzat rendelkezései szerint az intézeti (tanszéki) tanács feladatait a diplomásoknak az alkalmazotti és hallgatói képviselõkkel kibõvített, illetõleg az összes közalkalmazottnak a hallgatók képviselõivel kibõvített értekezlete látja el, a testület mûködésénél érvényesíteni kell az ebben a fejezetben meghatározott rendelkezéseket is.

A. A különbözõ tanácsokba és egyéb testületekbe történõ választás szabályai

1. Általános rendelkezések97.§

(1) A különbözõ szintû tanácsok létrehozásakor a következõ általános rendelkezéseket kell betartani:

(a) az egyetem minden közalkalmazottjának joga, hogy - a (c) pontban foglaltakat is figyelembe véve - választó és választható legyen az egyetemen mûködõ testületekbe;

(b) a választások megszervezése egyetemi, kari, intézeti (tanszéki) feladat, amelyért az érintett szervezeti egység vezetõje, kollégiumi hallgatói választások esetében az illetékes kollégiumi igazgató, valamint a HÖK szervezet vezetõi felelõsek;

(c) a nem oktató kutató közalkalmazottak képviselõjét az Egyetemi Tanácsba a területi irodák és a központi szervezeti egységeinek 10 fõ után megválasztott küldöttei a szóban forgó szervezeti egységek közalkalmazottai közül választják meg, a küldöttek megválasztásának a megszervezése a területi irodákban az igazgatók, a központi szervezeti egységekben az egyetemi fõtitkár, illetve helyettesének a feladata, a küldöttértekezletet a Szavazatszedõ Bizottság elnöke szervezi meg;

(d) az egyetemi és kari tanácsok választását a dékáni (fõigazgatói) hivatalok kijelölt helyiségeiben, az intézeti (tanszéki) tanácsok választását pedig a kutatóintézet, illetve az érintett oktatási szervezeti egységben kell lebonyolítani;

(e) a (c) pont szerint megválasztott küldöttek az illetékes Szavazatszedõ Bizottság elnöke által összehívott küldöttértekezleten választják meg a nem oktatói kutatói réteg képviselõjét az Egyetemi Tanácsba;

(f) az egyetemi, kari, intézeti és tanszéki tanácsok választásánál a szavazás napján az érintett választási egységgel legalább három hónapja fõfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi diplomás, és legalább 3 hónapja az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája alkalmazásában álló, tanszéki kutatócsoport keretében dolgozó diplomás közalkalmazott, az oktatói , kutatói, rétegképviselet szempontjából választó és választható, ettõl a kari és intézeti tanács választásnál a helyi sajátosságok figyelembevételével a kari, intézeti szabályzat szerint el lehet térni;

(g) a (c) pont szerinti küldöttek megválasztásánál valamennyi legalább három hónapja közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó választó és választható;

(h) nem választhatnak és nem választhatók a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, a részfoglalkozásban és a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottak;

(i) az (f) pontban foglaltaknak megfelelõen, a (h) pont szerinti eltéréssel. a vezetõ oktatói listára a vezetõ oktatók, a vezetõ oktatói, adjunktusi, tanársegédi és kutatói listára, az adjunktusok, tanársegédek, kutatók és diplomás közalkalmazottak, a nem oktatói kutatói közalkalmazotti listára pedig az ezekhez a rétegekhez tartozó küldöttek szavazhatnak; ettõl a kari és intézeti tanács választásánál a helyi sajátosságok figyelembevételével a kari, intézeti szabályzat rendelkezései szerint, el lehet térni;

(j) az egyetemi kutatóintézet tanácsának választásánál valamennyi, az egyetemmel 3 hónapja munkaviszonyban álló intézeti dolgozó választó és választható;

(k) a választást egy, vagy, ha az eredmény ezt szükségessé teszi két fordulóban kell megtartani;

(l) amennyiben valaki nem kívánja magát választhatóként jelöltetni, ezt a tényt legalább két héttel a választások megkezdése elõtt köteles közölni az érintett választási egység igazgatási vezetõjével (fõtitkár, dékáni, fõigazgatói hivatalvezetõ) aki ezt a tényt az Egyetemi Választási Bizottság elnökének és az illetékes szavazatszedõ bizottság elnökének a

tudomására hozza, a szavazatszedõ bizottság elnöke a bejelentésrõl írásban tájékoztatja a választókat.

(2) A különbözõ szintû tanácsok létszámát és összetételét az egyetem, ill. az adott szervezeti egység (kar, intézet, tanszék) szervezeti és mûködési szabályzata, illetve ügyrendje határozza meg.

2. A választások felügyelete98.§

(1) A választások törvényességi felügyeletére 5 7 tagú Egyetemi Választási Bizottságot(a továbbiakban: választási bizottság) kell létrehozni. A választási bizottságban helyet kell biztosítani az oktatók, kutatók, az alkalmazottak és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselõinek.

(2) A választási bizottság elnökét és tagjait a következõ választási idõszakra, 3 évi idõtartamra, a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács választja meg. A választási bizottság titkára, tanácskozási joggal az egyetem fõtitkára.

(3) A választási bizottság elnöke és tagja választott egyetemi vagy kari (intézeti, tanszéki) tisztségviselõ nem lehet. Amennyiben a bizottság tagját ilyen tisztségre jelölik vagy megválasztják, helyette új személyt kell megválasztani. A bizottság mûködési rendjét maga alakítja ki. Tevékenységérõl és a választás tapasztalatairól egy egy választási idõszak befejezése után köteles beszámolni az Egyetemi Tanácsnak.

(4) A választási bizottság közremûködik a választás törvényességi felügyeletében és a választási eredmények értékelésében. Értelmezi a választásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket, állást foglal az ezzel kapcsolatos vitákban. A választás lebonyolításával kapcsolatos útmutatókat, utasításokat adhat ki. A saját karát érintõ ügy tárgyalásában, illetve az erre vonatkozó állásfoglalásban a kar képviselõje nem vehet részt.

99.§(1) A szavazatok leadásával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására (szavazólapok elkészítetése és kiosztása, választói névjegyzék összeállítása stb.), a leadott szavazatok számlálása, választási egységenként 3 5 tagú szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazatszámláló bizottságok elnökeit és tagjait az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok választása esetén az illetékes kari tanács, a kutatóintézeti tanács esetében az intézeti tanács, az oktatási szervezeti egységek tanácsai megválasztása elõtt pedig az érintett intézeti (tanszéki) tanács bízza meg. A hallgatói testületi tagok választásánál szavazatszámláló bizottság kizárólag hallgatókból állhat.

(2) A választások technikai és adminisztratív elõkészítésében és lebonyolításában az érintett testületi szintnek megfelelõ igazgatási (hivatali) egységek is kötelesek részt venni. Hallgatók esetében az adminisztratív (technikai) feladatokat az érintett kollégium és/vagy dékáni (fõigazgatói) hivatal közremûködésével az illetékes hallgatói önkormányzatok bonyolítják le.

3. A szavazás lebonyolítása és értékelése100.§

(l) Az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok (kutatóintézeti tanács) választása esetén a szavazás elsõ és második fordulójának idõpontját az Egyetemi Tanács, a tanszéki (intézeti) vezetõtestületi választásokat a kari tanács rendeli el, a szavazás elsõ napját megelõzõen legalább 15 munkanappal. Egy választási forduló legfeljebb három egymást követõ munkanapig tarthat.

(2) A döntésérõl a választási bizottság elnöke haladéktalanul írásban értesíti a karok, illetve a kutatóintézet igazgatási vezetõit (dékáni, fõigazgatói hivatalvezetõ), akik ezután:

(a) Intézkednek a választásra jogosultak névjegyzékének a 96. § (f) és (h) pontjaiban foglaltaknak megfelelõ összeállításáról. A névjegyzékeket karonként, oktatói (kutatói) és

egyéb diplomás közalkalmazotti rétegenként kell, legkésõbb a választás napját megelõzõ harmadik munkanap végéig, összeállítani. Külön listát kell összeállítani a területi irodák és a központi szervezeti egységek közalkalmazottairól.

(b) A választási névjegyzékek elkészülte után valamennyi a szavazási egységhez tartozó választót írásban kell értesíteni a szavazás pontos idõpontjáról, tartamáról, helyérõl, a szavazás módjáról és más a választással kapcsolatos tudnivalókról. Ahol ez elegendõ, az értesítés történhet a szervezeti egység vezetõknek írt körlevéllel vagy hirdetmény formájában is. A lényeg, hogy valamennyi választásra jogosult idõben és teljes körben kapjon tájékoztatást a szavazásról. Az értesítést legalább a szavazás napja elõtt 5 munkanappal ki kell küldeni.

(3) A választás második fordulójáról az illetékes szavazatszedõ bizottság, a választható jelöltek nevének feltüntetésével, küldi ki az (1) bekezdés (b) pontjában foglaltaknak megfelelõ értesítést. A szavazatszedõ bizottság elnöke az elsõ és második forduló elõtt és idején más figyelemfelhívó módszereket is alkalmazhat a szavazáson való megjelenés ösztönzésére (pl. szórólap, plakát).

(4) Amennyiben második fordulóra is sor kerül a választói névjegyzékeket felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Módosításra van szükség, ha változott a legalább 3 hónapja közalkalmazotti jogviszonyban lévõk száma, egyes személyeknek a választás szempontjából figyelembe veendõ besorolása (pl. adjunktusból docens lett) stb.

101.§A területi irodák és a központi szervezeti egységek közalkalmazottai által történõ küldöttválasztásról, illetve a nem oktatói kutatói képviselõt az Egyetemi Tanácsba megválasztó küldött értekezlet lebonyolításáról a 105/A. és 105 /B. § ok rendelkeznek.

102. §(1) A szavazás titkosan, szavazólistán történik, amelyen betûrendben, illetve karonként vezetõ oktatói, és vezetõ oktatói, adjunktusi, tanársegédi, kutatói rétegenkénti bontásban kell a választható közalkalmazottakat feltüntetni. A nem oktatói kutatói közalkalmazotti listán szintén betûrendben, de elkülönítve az egyes területi irodákat és a központi szervezeti egységeket kell valamennyi ezekben a szervezeti egységekben dolgozó közalkalmazott névsorát betûrendben feltüntetni. Nem tüntethetõk fel ebben a névsorban azok, akik az egyetem közalkalmazottai, de eredeti munkahelyük valamelyik kar és itt csak intézményen belüli további jogviszonyban dolgoznak A szavazólap tartalmazza a megválasztható testületi tagok számát is. Második forduló esetén a szavazólapokon a fenti bontásban, de csak azok nevét kell feltüntetni akik a második fordulóban indulhatnak. A szavazólapokat szigorú számadást képezõ nyomtatványként kell kezelni, és azokat a választások után egy évig a választási egység irattárában kell megõrizni, majd az iratselejtezés szabályai szerint megsemmisíteni.

(2) A szavazólapot a választó a szavazatszedõ bizottságtól aláírása ellenében veszi át. A szavazatszedõ bizottság jogosult a választótól személyazonossága igazolását kérni. Ez történhet személyi igazolvánnyal vagy más hivatalos, arcképes igazolvánnyal (pl. útlevél, intézményi belépõ, jogosítvány stb.).

(3) A szavazásnál annyi nevet kell aláhúzni ahány testületi tagot az adott rétegbõl meg lehet választani. Érvénytelen az a szavazat, amelyen a megválasztható jelölteknél többet húztak alá, illetve, amelyet teljesen áthúztak. Amennyiben a leadott szavazatok több mint 25 % a érvénytelen, a szavazást meg kell ismételni.

(4) A szavazatokat a szavazatszedõ bizottság által lezárt és lepecsételt ládákban kell összegyûjteni. A szavazás lezárása után a szavazatgyûjtõ ládákat kizárólag az illetékes szavazatszedõ bizottság bonthatja fel. A szavazatszámlálásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedõ bizottság elnöke és tagjai írnak alá A jegyzõkönyvet az Egyetemi Tanács tagjainak választásánál az egyetemi fõtitkárának, mint a választási bizottság titkárának kell megküldeni, aki az eredményeket

összesíti és errõl tájékoztatja a választási bizottság elnökét és a rektort. A kari tanács tagjainak választásánál a jegyzõkönyv egyik példányát a dékáni (fõigazgatói) hivatal vezetõjének, egy példányát pedig az egyetemi fõtitkárnak kell megküldeni. Az intézeti (tanszéki) tanácsok megválasztásánál a jegyzõkönyv egyik példányát az oktatási szervezeti egység vezetõjéhez, másik példányát a dékánhoz (kari fõigazgatóhoz) kell eljuttatni.

(5) A szavazóhelyiségben, illetve a szavazatok összeszámlálásánál kizárólag az illetékes szavazatszedõ bizottság és a választási bizottság tagjai, a rektor, a dékán (kari fõigazgató), oktatási szervezeti egységek esetében annak vezetõje, továbbá a szavazás technikai feltételeit biztosítók tartózkodhatnak. A szavazás titkosságáért, illetve a szavazóhelyiség rendjéért a szavazatszedõ bizottság elnöke a felelõs.

103.§(1) A szavazás elsõ fordulója akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak rétegenkénti több mint 50 % a részt vesz. Ennek hiányában második választási fordulót kell tartani, amely a résztvevõk számától függetlenül érvényes.

(2) Az elsõ fordulóban azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a szavazatok több mint 50 % át megkapták. Amennyiben a megválasztható testületi tagok számánál többen kapták meg ezt a szavazati arányt, akkor a megválasztásról a leadott szavazatok száma dönt. Azonos számú szavazatot kapottak között sorsolással kell dönteni.

(3) Abban az esetben, ha az elsõ forduló az (1) bekezdés szerint érvénytelen, a szavazást változatlan feltételekkel meg kell ismételni. Ugyancsak második fordulót kell tartani a betöltetlen helyekért abban az esetben, ha szükséges számú jelölt nem kapta meg a (2) bekezdésben meghatározott szavazati arányt. Ez esetben a második fordulón a megválasztható jelöltek legalább kétszerese indul azok közül, akik az elsõ fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben ezek száma több, az azonos szavazatszámot elérõk indulhatnak. A második fordulóban, a választható létszámon belül azok tekintendõk megválasztottnak, akik a legtöbb szavazatot kapták. Az azonos szavazatot elért több jelölt esetén sorsolással kell eldönteni a megválasztottak személyét. A sorsolást a szavazatszedõ bizottság végzi el. Ennek tényét és eredményét a szavazatszámlálásról készített jegyzõkönyvben rögzíteni kell.

(4) Abban az esetben, ha ugyanaz a vezetõ oktató kerül megválasztásra mindkét réteg esetében, a vezetõ oktatói választás második vagy további helyezettjét kell itt megválasztottnak tekinteni.

104. §A hallgatók képviselõiket az Egyetemi Tanácsba, a kari tanácsokba, illetve más egyetemi, illetve kari vezetõtestületekbe valamint az intézeti és tanszéki tanácsokba a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott rendelkezések szerint választják.

104/A.§.Az intézeti és tanszéki tanácsok tagjainak választásánál, az érvényesség és az eredmények magállapításánál értelemszerûen kell alkalmazni a szabályzat rendelkezéseit.

4. Az Egyetemi Tanács nem oktató kutató közalkalmazott tagjának megválasztása105/ A. §

(1) Az Egyetemi Tanács nem oktató kutató közalkalmazott tagját a területi irodák és a központi szervezeti egységek választott küldöttei választják meg küldött értekezletükön.

(2) A választás elsõ fordulója idõpontjának a 100. § (1) bekezdése szerinti elrendelése után a 100. §.

(2) bekezdésnek (a) pontja szerint a jelen §. (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egységekben a 102.§ (1) bekezdésének megfelelõen el kell készíteni a választói névjegyzékeket és azokat meg kell küldeni az egyetemi fõtitkárnak, bejelentve egyidejûleg a küldött választás idõpontját (idõpontjait) is. A küldöttválasztást legalább a választás kijelölt napját megelõzõen tíz nappal kell lebonyolítani. A fõtitkár a beérkezett névsorok és a központi szervezeti egységek választási névjegyzékei alapján elkészíteti a szavazólapokat, és mindezekrõl tájékoztatja az Egyetemi Választási Bizottság és a Szavazatszedõ Bizottság elnökeit. Az egyetemi fõtitkár és a gazdasági fõigazgató választók, de egyetemi tanácstaggá tisztségük miatt nem választhatók ezért a szavazólapon nem kell õket feltüntetni.

(3) A küldöttek megválasztását az érintett szervezetekben, szervezeti egységenként, titkos szavazással úgy kell lebonyolítani, hogy mindenki, aki a választói névjegyzéken szerepel választó és választható. 10 közalkalmazott választhat egy küldöttet, illetve minden szervezeti egység legalább egy küldöttet választhat. A küldöttválasztás elõtt a választók létszámától függõen legfeljebb 3 tagú szavazatszedõ bizottságot, vagy szavazatszedõt kell nyílt szavazással választani. A küldöttválasztásról jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a szavazatszedõ bizottság tagjai (a szavazatszedõ) és a szervezeti egység vezetõje írnak alá. a jegyzõkönyvek egy példányát a szervezeti egység irattárában kell megõrizni, a másik példányát az egyetemi fõtitkárnak kell megküldeni. A küldöttválasztásokat a Szavazatszedõ Bizottságának tagjai kötelesek szúrópróbaszerûen ellenõrizni. A küldöttválasztás megszervezéséért és lebonyolításáért a szervezeti egység vezetõje a felelõs.

105/ B. §(1) Az nem oktatók kutatók egyetemi tanácsi képviselõjét megválasztó küldött értekezletet a küldöttek névsorának beérkezése után a Szavazatszedõ Bizottságának elnöke hívja össze az egyetemi tanácstag választás elsõ fordulójának valamelyik napjára Gödöllõn, a küldöttek számának megfelelõ teremben úgy, hogy ez az oktatói és kutató küldöttek választását ne zavarja. A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele megjelent. Ellenkezõ esetben a 102.§. (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) A küldött értekezletet, a Szavazatszedõ Bizottság elnöke vezeti. Az értekezlet létszámának megállapítása után, amennyiben az határozatképes a küldöttek a 101.§ rendelkezései szerint veszik át a szavazólapokat és adják le a szavazatukat. A szavazás értékelése a 103. § ban foglaltak szerint történik. Amennyiben a küldött értekezlet ezzel egyetért, a küldöttek megvárják a szavazatok kiértékelését és szükség esetén a 102.§ (3) bekezdése szerint megtartják a második fordulót is. Ellenkezõ esetben, sikertelen elsõ forduló esetén, a második fordulóra az Egyetemi Tanács által meghatározott késõbbi idõpontban kell a szavazást megismételni. A küldöttértekezleten történt szavazásról a 101.§ (4) bekezdése szerint kell a jegyzõkönyvet felvenni és azt kezelni.

(3) A küldött értekezlet technikai és adminisztrációs feltételeinek biztosítását a Fõtitkári Hivatal végzi.

(4) A jelen szakaszban nem rendezett kérdésekben a Szabályzat 96 104.§ ainak rendelkezései szerint kell eljárni, illetve az Egyetemi Választási Bizottság állásfoglalását kell kérni.

4. A különbözõ szintû tanácsok bizottságainak létrehozása106. §

(1) Az egyetemi, kari és egyéb vezetõtestületek által létrehozott, illetve az adott szervezeti egység szervezeti és mûködési szabályzata (ügyrendje) alapján mûködõ bizottságokat a vonatkozó szabályzat szerint kell létrehozni. Amennyiben a vonatkozó szabályzat ennek megoldására választást ír elõ, a végrehajtás módjának kialakítása az érintett tanács hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottságok tisztségviselõire és tagjaira a vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerinti, az egyetemi vezetõ (rektor, dékán, kari

fõigazgató, igazgató, tanszékvezetõ, a bizottság elnöke stb.) vagy bármely tag tesz javaslatot. A javaslat során törekedni kell arra, hogy a jelöltek száma legalább kétszerese legyen a megválasztható személyek számának. A választásnál egyebekben a jelen fejezetben a testületi határozathozatalra megfogalmazott rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) Listás választás esetén a listán szereplõ személyekre a (2) bekezdésben meghatározott vezetõ tesz javaslatot. A választási listát azok nevével is ki kell egészíteni, akiket a választásra jogosultak legalább 10 % a írásban vagy szóban javasol. A javaslatokról vita nyitható, de a listára való felvétel ügyében szavazás nem rendelhetõ el.

B. A különbözõ szintû tanácsok tagjainak jogállása

1. A testületi tagság idõtartama107. §

(1) A megválasztott egyetemi és kari tanács tagok részére az Egyetemi Választási Bizottság elnöke, az intézeti (tanszéki) tanácsok tagjai részére pedig az igazgató (tanszékvezetõ) ad ki megbízólevelet.

(2) Amennyiben már megválasztott tanácstagot bíznak meg a testület szintjének megfelelõ olyan vezetõnek, aki tisztsége alapján is jogosult a testületi tagságra, vagy a megválasztott testületi tag indokolt eset miatt (pl. betegség, tartós külföldi kiküldetés vagy különleges méltánylást érdemlõ más ok) nem tudja vállalni a testületi tagsággal járó kötelezettségeket, helyébe az a jelölt lép, aki az adott választási egységben és rétegben a Szabályzat 102. § a (2), illetve (3) bekezdése szerint az õt követõ legtöbb szavazatot kapta. Ilyen esetben a megbízás a testület mandátuma lejártának idõtartamáig tart.

A választott testületi tagság egyetemi, illetve kari tanácsok esetében legalább egy, legfeljebb három évre, intézeti (tanszéki) tanácsok esetében legfeljebb öt évre terjed ki. A választott tagság megismételhetõ.

(3) A testületi tagság megszûnik:

• a (2) bekezdésben meghatározott idõ elteltével;

• a tagnak az egyetemmel, ill. az érintett szervezeti egységgel fennálló munkaviszonyának megszûnésével;

• a tagnak a tanácstagságról történõ lemondásával;

• a testület hivatalból tagjának az erre feljogosító megbízása megszûnésével, a választott tag rétegképviseletének megfelelõ besorolása megváltozásával, a hallgató hallgatói jogviszonya megszûnésével vagy szünetelésével;

• minden olyan egyéb esetben, amikor az érintett testületekre vonatkozó szabályzat (ügyrend) ezt elõírja.

• beosztásának megváltozásával;

2. A tanácstagok kötelességei és jogai108. §

(1) A különbözõ szintû tanácsok tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek az adott testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elõsegítsék annak eredményes mûködését.

(2) A tanácsok tagjai kötelesek:

• a tanács ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat elõre be kell jelenteniük a testület elnökének vagy titkárának;

• mûködésük során a jogszabályokat és az egyetemi szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megõrizni;

• a testület tevékenységérõl választóik kívánságára beszámolni.

(3) A tanácsok tagjai jogosultak:

• a testület ülésén annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést (szabályozást, fejlesztést) kezdeményezni;

• a testület ülésén a mûködési szintnek megfelelõ állami vezetõkhöz kérdést intézni;

• minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükségesek;

• a testületi munkához a testület szintjének megfelelõ igazgatási szervezeti egység (hivatal, titkárság stb.) adminisztrációs, technikai segítséget (gépelés, sokszorosítás stb.) igénybe venni.

(4) A tanácsok tagjait megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggõ tevékenységük miatt hátrány nem érheti. Ilyen esetben a tanácstag a testületéhez fordulhat jogorvoslatért.

(5) A tanácsok választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban helyettesíteni nem lehet. A testületekben tisztségük alapján résztvevõ tagokat helyettesük (rektor helyettes, dékánhelyettes, fõigazgató helyettes, stb.) teljes jogkörrel helyettesítheti.

C. A különbözõ szintû tanácsok mûködésének általános szabályai

1. A testületek összehívása109. §

(1) Az újonnan megválasztott tanács elsõ ülését, a tanács megválasztását követõen legkésõbb 15 napon belül, a tanács legidõsebb tagja (a korelnök) hívja össze.

(2) A különbözõ szintû tanácsokat szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal a testület elnöke köteles összehívni. A testületet 8 napon belül össze kell hívni akkor is, ha a tagok 25% a az indok megjelölésével ezt írásban kéri. Ebben az esetben a testület dönt arról, hogy tárgyalni kívánja e a napirendre javasolt kérdést. Amennyiben az elnök a testület összehívását ilyen esetben elmulasztja, az összehívásra a kezdeményezõk jogosultak.

(3) Az érintett testület ülésének idõpontját és napirendjét az ülés elõtt legalább 7 nappal írásban kell közölni a testület tagjaival, és egyidejûleg meg kell küldeni a napirendhez készített írásbeli elõterjesztéseket.

(4) A tanácsok összehívására jogosultak, kivételes esetben, rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezhetik az indokok pontos megadásával. Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az ülés anyagát az ülés elõtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés megtartásáról az összeült testület határoz.

(5) A vonatkozó szabályzat rendelkezésein túlmenõen az elnök tanácskozási joggal, esetenként vagy állandó jelleggel egyetemi vagy egyetemen kívüli személyeket is meghívhat. Az egyes napirendek elõadói - amennyiben nem tagjai a testületnek - tanácskozási joggal vehetnek részt a napirend vitájában.

2. A testületek tisztségviselõi110. §

A különbözõ szintû tanácsok elnökei az egyetem, a kar, az intézet, a tanszék vezetõi (rektor, dékán, fõigazgató, igazgató, tanszékvezetõ). A tanács titkára az Egyetemi Tanács esetében az egyetemi fõtitkár, aki a testületnek szavazati joggal nem rendelkezõ tagja. A kari, intézeti, tanszéki stb. vezetõtestületek esetében a titkár, a testület által választott tanácstag vagy az érintett szervezeti egység szabályzatában meghatározott személy.

3. A testületi tanácskozás alapvetõ szabályai111. §

(1) A tanács akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezõ tagjainak több mint 50 % a jelen van.

(2) Az ülést az elnök, az alakuló ülést - amennyiben a testületnek még nincs elnöke - a korelnök vezeti.

(3) Az ülés megnyitása után be kell jelenteni azokat, akik az ülésrõl kimentették magukat. Ez a titkár feladata. Ezután az elnök létszámellenõrzést tart, megállapítja a határozatképességet. Ezt kétség esetén minden határozathozatal elõtt vizsgálni kell. Ezután ismerteti az ülés tárgysorozatát. A napirendrõl a testület szavazással dönt.

(4) Az ülés tárgysorozatát a testület tagjaival az ülés elõtt legalább 7 nappal (rendkívüli ülés elõtt 3 nappal) megküldött meghívóban közölni kell. Ettõl eltérni, ill. ezt bõvíteni a testület jogosult. Erre javaslatot az elnök, illetve bármelyik testületi tag tehet. Az eltérést indokolni kell, amelynek elfogadásáról a testület határoz.

(5) A tanács tagjai rendkívüli javaslatukat a testület ülését megelõzõen legalább 24 órával írásban terjeszthetik elõ az elnökhöz. Az elnök a javaslatot az ülésen a tárgysorozat tárgyalása elõtt veti fel, egyidejûleg állást foglalva a napirendre tûzésrõl, ill. annak idõpontjáról is. Az ügyben az elõterjesztõ indokolhat, majd az elõterjesztés napirendre tûzésérõl, beleértve az idõpontot is a testület határoz.

(6) A tanács tagjai a tanács ügyrendjében meghatározottakhoz interpellációt intézhetnek. Az interpellációt az ülés elõtt legalább 3 nappal a tanács elnökéhez kell írásban benyújtani. Az interpellációra az interpellált az ülésen köteles válaszolni, és válaszát az interpelláló tagnak írásban is köteles megküldeni. Az interpellációra adott válasz után az interpellálónak viszontválaszra van lehetõsége. Amennyiben az interpelláló a kapott választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról a tanács vita nélkül határoz. Ha a választ a tanács nem fogadja el, az ügy megvizsgálására, illetve a szükséges javaslatok megtételére bizottságot kell alakítani.

(7) A tanács tagjai a tanács ügyrendjében meghatározott vezetõkhöz az ülésen kérdést intézhetnek. A kérdésre lehetõség szerint az ülésen kell válaszolni.

(8) A testület ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót. A vitában felszólalási joga van a tanács tagjainak és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(9) A testületi vita korlátozásáról, ill. a hozzászólások idõtartamának meghatározásáról a testület többségi szavazattal dönt.

4. A testületi ülések nyilvánossága112. §

(1) Az egyes szervezeti szinteken mûködõ tanácsok a következõk szerint nyilvánosak:

• az egyetemi tanács: az egyetemmel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban állók, valamint az egyetem magántanárai és címzetes oktatói számára;

• a kari tanács: a munkaviszonyban álló kari közalkalmazottak, a kar hallgatói valamint a kar magántanárai és címzetes oktatói számára,

• az oktatási szervezeti egységek tanácsa: az oktatási szervezeti egység munka viszonyban álló közalkalmazottai, magántanárai, valamint címzetes oktatói és az egység által oktatott hallgatók számára.

A nyilvánosság technikai feltételeinek - a lehetõség határain belül történõ - biztosítása a testület titkárának a feladata.

(2) A tanács elõterjesztései, jegyzõkönyvei és határozatai - beleértve a gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat - az intézmény oktatói, tudományos kutatói , hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak. Ennek biztosítására a felsorolt dokumentumokat az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok esetében a képzési hely könyvtárában, az oktatási szervezeti egységek tanácsai esetében pedig az intézeti (tanszéki) könyvtárban vagy adminisztrációban kell elhelyezni. Állami vagy szolgálati titkot képezõ dokumentum esetén a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

(3) A testületek határozatait az egyetemi (kari, intézeti, tanszéki) hirdetõtáblákon, a könyvtári olvasótermekben, intézeti (tanszéki) adminisztrációban kell elhelyezni, valamint lehetõség szerint az egyetemi és kari (intézeti) tömegkommunikációs eszközökön (egyetemi, kari, intézeti újság, kollégiumi rádió, számítógép hálózat stb.) közzé kell tenni.

(4) A testület zárt ülését, ill. a testületi ülés jegyzõkönyveinek, határozatainak bizalmas kezelését - az állami és szolgálati titok felsõbb szerv által minõsített eseteit kivéve - az érintett tanács rendelheti el többségi szavazással.

5. A határozathozatal113. §

(1) A tanács határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévõk egyszerû szótöbbségével hozza. Nyílt szavazásnál az elnök utolsóként szavaz.

(2) Titkos szavazást kell elrendelni, ha a tanács személyi ügyekben dönt, vagy véleményt nyilvánít, illetve ha a jelenlévõ szavazattal rendelkezõ tagok 20% a a titkos szavazás elrendelését kéri. A titkos szavazás lefolytatását szavazatszedõ bizottság végzi, amelyet a tanács esetenként választ meg. A tanács határozatait titkos szavazás esetén is a jelenlévõk egyszeri többségével hozza.

(3) Ha a jelen levõ tagok 20 % a kéri, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(4) A titkos szavazás általában "igen" és "nem", feliratú szavazókártyákkal, személyi kérdésben a jelöltek nevét tartalmazó szavazólappal történik, amelyen az "igen" és a "nem" szavazat megjelölésére a nevek mellett külön rovatokat kell biztosítani. Az "igen" szavazat + vagy x jellel is jelölhetõ.

(5) Az egyetemi (kari, intézeti, tanszéki) szervezeti és mûködési szabályzat (ügyrend) elfogadásakor a tanács tagjai kétharmadának jelenléte és a jelenlévõk kétharmadának egyetértése szükséges.

(6) A jelenlévõ testületi tagok szavazatainak kétharmados többsége szükséges a testület ügyrendjének elfogadásához. A testület ügyrendje a kétharmados szavazatarány szükségességét más esetekre is elõírhatja.

(7) Ha a tanács nem döntési jogkörében jár el, hanem véleményt nyilvánít, vagy állást foglal, a szavazati arányokat kell közölni.

(8) Kivételesen sürgõs esetben, amennyiben az Egyetemi (Kari) Tanács összehívására idõhiányában nem kerülhet sor, vagy rendkívüli összehívása aránytalan költségtöbbletet okozna, a rektor (dékán), illetõleg távollétében az egyetemi fõtitkár (a kari tanács titkára) írásban kérheti a testület szavazati jogú tagjainak állásfoglalását a testület véleménynyilvánítási hatáskörébe tartozó olyan, nem személyi jellegû kérdésekben, amelyek nem érintik az egyetem (a kar) alaptevékenységét, s amelyben a döntés a rektort (a kar vezetõjét), illetõleg a felügyeleti szervet illeti meg. Kivételesen indokolt esetben az Egyetemi Tanács, illetve a kari tanács döntési, javaslattevõ (véleményezõ) hatáskörébe tartozó kitüntetés odaítélésének ügyében is (l. 29. § (2) bek. n. pont és 46.§ (2) bek. 9. és 11. francia bekezdések.) lehet állásfoglalást kérni, de ez esetben biztosítani kell, hogy a testület tagja szavazatát névtelenségének fenntartásával adhassa le. Amennyiben ilyen esetben a testület választott tagjainak l5% a az eljárás ellen tiltakozik, a testület ülését haladéktalanul össze kell hívni.

6. A testületi ülések dokumentálása114. §

(1) Az egyetemi és a kari tanácsülések határozatait írásban ki kell adni. A többi tanács ülésérõl emlékeztetõt kell készíteni. A személyi kérdésekrõl, illetve azokról az ügyekrõl amelyekben ezt a felterjesztéshez mellékelni kell, vagy a tanács elnöke elrendeli, illetve valamelyik tanácstag kéri, magnetofon felvétel alapján jegyzõkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzõkönyvet a tanács elnöke és a tanács által választott személy hitelesíti.

(3) Az Egyetemi Tanács üléseirõl magnetofon felvétel készül, amelyet az egyetemi fõtitkár szobájában kérésre az egyetemi tanácstagok visszahallgathatják.

(4) A tanácsülés határozatait tanévenként újrakezdõdõen számozva, írásban kell rögzíteni és megõrizni. A határozatot meg kell küldeni a tanács tagjainak és a meghívottaknak. A határozatokat a testület ügyrendjének rendelkezései szerint a tanács elnöke vagy titkára hitelesíti aláírásával.

(5) A testület által elfogadott szabályzatokat (ügyrendeket) jóváhagyó záradékkal kell ellátni. A záradék tartalmazza az elfogadás dátumát, határozatszámát és a testület elnökének és titkárának aláírását.

D. Az egyetem, a karok (intézetek) és az oktatási szervezeti egységek vezetõinek megbízása

1. Általános rendelkezések115. §

(1) Az egyetem és a karok, a kutatóintézet, az önálló szervezeti egységek (intézetek, tanszékek stb.) és az intézeten belüli tanszékek vezetõi, a rektorhelyettesek és dékán helyettesek kizárólag nyilvános pályázati eljárás alapján bízhatók meg. A pályázatot a Oktatási Közlönyben kell, illetve a kiíró által meghatározott helyen (más hivatalos lap(ok)ban, szakmai folyóirat(ok)ban, napilap(ok)ban) és módon lehet közzétenni.

(2) A pályázat kiírója

• a rektor esetében az oktatási miniszter,

• a többi vezetõ ill. vezetõ helyettesek esetében a rektor.

(3) A pályázatok meghirdetésének és benyújtásának alaki és tartalmi követelményeinél az egyetem oktatói és kutatói követelményrendszerében meghatározott elõírásokat kell értelemszerûen alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a pályázónak a vezetõi koncepcióját is mellékelni kell a

pályázatához.

(4) A vezetõk váltását a folyamatosság érdekében úgy kell megvalósítani, hogy az alakulás elsõ évét követõen a rektor és helyettesei, valamint a kari vezetõk (dékán, fõigazgató) váltása (új megbízása) idõpontjai között 6 hónap különbség legyen. A dékán (fõigazgató), a kutatóintézeti fõigazgató és helyetteseik váltási idõpontjai között 3 hónapos különbséget célszerû tartani. Az oktatási szervezeti egységek vezetõinek váltásánál (új megbízásánál) a fenti szabályok szükség szerint alkalmazhatók.

(5)Minden olyan pályázatot, amely a kiírás feltételeinek megfelel, az illetékes vezetõtestület (Egyetemi Tanács, kari tanács, intézeti tanács, tanszéki tanács) elé kell terjeszteni.

(6) A pályázatok olyan szempontból történõ felülvizsgálatát, hogy megfelelnek e a pályázati feltételeknek a rektor esetében az oktatási miniszter, egyebekben a pályázat kiírója (rektor, dékán, kari fõigazgató stb.)végzi el. A pályázatok elbírálására rektorhelyettesek, dékán (fõigazgató) és a kutatóintézeti fõigazgató esetében a rektor, kari és oktatási szervezeti egység vezetõk esetében pedig a dékán (fõigazgató) 3 5 tagú elõkészítõ bizottságot jelölhet ki.

(7) A jelen fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell értelemszerûen érvényesíteni az itt fel nem sorolt vezetõk megbízásánál, kinevezésénél is.

2. A testületi eljárás szabályai116. §

(1) A Szabályzat rendelkezései szerint az itt felsorolt vezetõk megbízásánál a következõ testületek foglalnak állást:

Vezetõi Testületi hatáskörök:

Megbízás javaslattétel döntés véleménynyilvánítás

rektor Egyetemi Tanács

rektorhelyettes Egyetemi Tanács

dékán (kari fõigazgató) kari tanács

dékán és ( kari fõigazgató helyettes )

kari tanács

kutató intézeti fõigazgató intézeti tanács

Egyetemi Tanács

egyetemi fõtitkár Egyetemi Tanács

gazdasági fõigazgató Egyetemi Tanács

kutatóintézeti intézeti tanács

igazgatóhelyettes

oktatási szervezeti egységvezetõ(igazgató, tanszékvez.)

intézeti(tanszéki)tanács kari tanácsEgyetemi Tanács

intézeten belüli tanszékvezetõ intézeti (tanszéki) tanácskari tanácsEgyetemi Tanács

kihelyezett tanszékvez. Egyetemi Tanács

oktatási szervezeti egység vezetõh.

intézeti (tanszéki) tanács

központi szervezeti egység vezetõje

Egyetemi Tanács

A nem önálló tanszék vezetõjének megbízása elõtt, meg kell hallgatni a tanszék közalkalmazottainak véleményét is.

(2) A rektori, rektorhelyettesi, dékáni, kari fõigazgatói megbízások tárgyalására a jelölt legfeljebb két oldalas összefoglalót készít, amelyet ezután a testület elé kell terjeszteni. Ilyen igény esetén, lehetõvé kell azt is tenni, hogy a szóban forgó témát tárgyaló ülés elõtt a testületi tagok részletesebben is betekinthessenek a pályázatokba, a jelöltek személyi anyagába. Az ülésre meg kell hívni a pályázókat is. A tárgyalás és állásfoglalás a következõk szerint történik:

(a) a testület elnöke ismerteti a beérkezett pályázatokat és bemutatja a pályázókat;

(b) a pályázók, a jelöltek a helyszínen sorsolással eldöntött sorrendben, legfeljebb 10 percben ismertetik vezetõi elképzelésüket és terveiket, ezután az a testület tagjai tehetnek fel kérdéseket a jelölteknek, a válaszok után az érintettek elhagyják a tanácskozást;

(c) ezután a testület tagjai fejthetik ki véleményüket a pályázókról, majd az elnök három testületi tagból álló szavazatszedõ bizottság létrehozására tesz javaslatot (elnök + 2 fõ), ennek elfogadása után az ülést felfüggeszti és elrendeli a pályázatokról a titkos szavazást;

(d) a szavazás elõre elkészített szavazólistán történik, amelyen a pályázók nevét betûrendben kell feltüntetni;

(e) a szavazatok összeszámlálása után az eredményeket a szavazatszedõ bizottság elnöke ismerteti, az ismertetésen a pályázók is részt vehetnek;

(f) amennyiben a szavazás során egyik pályázó sem kapja meg az egyszerû szótöbbséget, második szavazási fordulót kell tartani, ahol már csak a legtöbb szavazatot kapott két pályázóra lehet szavazni. Amennyiben azonos szavazatszám miatt több jelölt jutna be a második fordulóba, az azonos szavazatszámot elért jelöltek között új szavazás dönti el, hogy ki juthat a második fordulóba;

(g) eredményes szavazás után azt a pályázót kell, a rektor esetében az oktatási miniszterhez felterjeszteni megbízásra, illetve kinevezésre elõterjeszteni, aki a szavazatok több mint felét megkapta;

(h) az elõtejesztésekhez mellékelni kell a pályázatokon kívül a testületi vitát és szavazási eredményeket tartalmazó jegyzõkönyvi kivonatokat is.

117. §(1) Eredményes testületi eljárás után az egyes egyetemi, kari és szervezeti egység vezetõk megbízása (kinevezése) a Szabályzat 39.§ (1) bek., 41.§ (1) bek., 51.§ (1) bek., 53.§ (1) bek., 61.§ (1) bek., 63.§.(1) bek., a 66.§, 70.§.(4) bek., a 74.§ (3) és (4) bek., 77.§ (1) és (2) bek., továbbá a 80.§. (1) és (2) bek szerint történik.

(2) Az Egyetemi Tanács a rektor megbízására azt a személyt (azokat a személyeket) terjeszti fel, aki, akik a szavazatoknak több mint felét megkapta.

3. A vezetõi megbízás megszûnése118. §

(1) Az egyetemen azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére az Ftv. illetve a Szabályzat szerint valamely testület választása, elõterjesztése alapján került sor (rektor, dékán, kari fõigazgató, oktatási szervezeti egység vezetõ, illetve a felsoroltak helyettesei), megszûnik a megbízás

(a) a megbízás idõtartamának lejártával;

(b) lemondással;

(c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;

(d) a törvényben vagy egyetemi szabályzatokban meghatározott életkor betöltésével;

(e) a vezetõ halálával;

(f) az intézmény, a kar, illetve az adott szervezeti egység megszûnésével vagy átalakulása esetén.

(2) Az (1) bekezdés (c) pontja szerinti esetben a megbízási idõ lejárta elõtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja elõtt megküldött írásbeli elõterjesztésre - minõsített többséggel az a testület jogosult, amely a vezetõt megválasztotta, megbízására javaslatot tett, illetve azt véleményezte. A visszahívást a testületnél az Ftv. alapján a megbízásra, illetõleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a megbízásra, illetõleg felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésrõl. A visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat.

(4) A (2) (3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti törvény 47. 54. § a szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke útján) a fegyelmi határozatot.


A. Az egyetemi érdekegyeztetés jogállása és mûködése

119. §(1) Az egyetemi érdekegyeztetés célja, hogy mindazokban az ügyekben, amelyekben:

• az egyetem közalkalmazottainak munkaviszonyával, élet és munkakörülményeivel;

• az egyetemi (fõiskolai) hallgatók tanulmányi munkájával, ennek feltételeivel, továbbá a

hallgatók szociális helyzetével, hallgatói jogviszonyával, az ezekkel összefüggõ ügyekben, valamint

• a fentiekkel összefüggõ egyetemi (kari, intézeti, tanszéki, illetve más egyetemi munkahelyi) intézkedésekkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok:

(a) a Közalkalmazotti Tanácsnak,

(b) a szakszervezeteknek,

(c) a munkavédelmi képviselõ(k)nek, ill. a munkavédelmi bizottság(ok)nak,

(d) a hallgatói önkormányzat(ok)nak,

(e) a szakszervezeti és hallgatói önkormányzati döntésekkel kapcsolatban, az egyetem különbözõ szintû állami vezetõinek (munkáltatóinak) és

(f) mindazoknak, akiknek közremûködési, (egyetértési, véleményezési,) jogosultságot biztosítanak,

tegye lehetõvé ezeknek a jogköröknek az illetékes állami vezetõk és dolgozói érdekképviseleti, illetve hallgatói képviselõk közötti egyeztetéssel történõ gyakorlását.

(2) Az érdekegyeztetés nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekben egyedi vagy egyéni jogvitának van helye.

(3) Az érdekegyeztetést elõzetesen akkor is meg kell valósítani, ha a szóban forgó ügyben az egyetemi, a kari vagy az intézeti (tanszéki) tanács döntési joggal bír. A Közalkalmazotti Tanács, a szakszervezetek és a hallgatói önkormányzatok vezetõ testületei az adott ügyre vonatkozó állásfoglalásaikat saját szabályzatuk szerint alakítják ki.

(4) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórumok az érdekek egyeztetését az egyetemi, intézeti, tanszéki és más munkáltatói szinteken mûködõ egyetemi vezetõk és közalkalmazottak érdekképviseleti valamint egyetemi vezetõi és hallgatói érdekegyeztetõ testületeken keresztül gyakorolják.

(5) Az egyetemi vezetõi és alkalmazotti érdekegyeztetõ testület tagjai: az érintett szervezeti egység állami vezetõje és az ott mûködõ szakszervezetek vezetõ testületeinek közös képviselõje, valamint a Közalkalmazotti Tanács képviselõje. Az egyetemi vezetõi és hallgatói érdekegyeztetõ testület tagjai: az érintett szervezeti egység állami vezetõje és HÖK Egyetemi Elnökségének képviselõje.

(6) Az illetékes egyetemi vezetõ akadályoztatása esetén az érdekegyeztetõ testület ülésein az általános vagy az adott ügyben illetékes helyettese vesz részt. A különbözõ szintû érdek egyeztetõ testületek (továbbiakban: érdekegyeztetõ testület) ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a felek szakértõi, illetõleg az ülést elõkészítõ, az egyeztetés eredményeit dokumentáló és a végrehajtás során annak érvényesülését biztosító igazgatási vezetõk (alkalmazottak).

(7) Az érdekegyeztetésben részt vevõk bármelyikének kérésére az egyetemi vezetõ, valamint a Közalkalmazotti Tanácsi, a szakszervezeti és a hallgatói képviselõk együttes ülést is tarthatnak. Az érdekegyeztetõ testület munkarendjét maga alakítja ki.

(8) Az érdekegyeztetõ testület tevékenysége nem terjed ki mindazon kérdések tárgyalására és szabályozására, amelyekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, a Ftv. és más hatályos jogszabály egyértelmûen rendelkezik.

120. §(1) Az érdekegyeztetés testületi ülését az elfogadott munkarend szerint, szükség esetén soron kívül az érintett egyetemi testület elnöke, az ülés idõpontját megelõzõen 8 nappal hívja össze. Ha

bármelyik fél kéri, a testület soron kívüli ülését 3 napon belül kell összehívni. Az ülések elõkészítéséért az érintett egyetemi, állami vezetõ a felelõs. Az érdekegyeztetõ testületek vezetõi kötelesek az érdekegyeztetés résztvevõi rendelkezésére bocsátani mindazon információkat, amelyek részükre az érdekegyeztetés érdemi lebonyolításához szükségesek.

(2) Az érdekegyeztetõ testületek ülését megegyezés szerinti váltással az érintett egyetemi vezetõ, illetve a Közalkalmazotti Tanácsi, a szakszervezeti vagy a hallgatói képviselõk vezetik. Az ülésrõl emlékeztetõ készül, azonban bármelyik félnek a kérésére magnetofon felvételt kell készíteni.

(3) Az érdekegyeztetés során az abban résztvevõ egyetemi, Közalkalmazotti Tanácsi és szakszervezeti (hallgatói) képviselõknek egyetértési és véleményezési jog esetében egyaránt konszenzusra kell törekedniük. Az érdekegyeztetés során többségi határozat nem hozható.

(4) Ha az egyeztetés során az egyeztetési hatáskörben nem sikerül megegyezésre jutni, az ügyben a felettes vezetési szinten mûködõ érdekegyeztetõ testület tovább folytatja a tárgyalásokat. Az ezzel az üggyel foglalkozó testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni annak az érdekegyeztetõ testületnek a tagjait is, ahol nem jött létre az egyetértés.

(5) A felettes szinten történõ egyeztetésre csak az egyetemen belül kerülhet sor. Kölcsönös engedményekkel olyan megegyezésre kell törekedni, amely lehetõvé teszi az ügy intézményen belüli lezárását.

(6) Ha az egyeztetés során olyan kérdésben nem jön létre konszenzus, amelynek eldöntése az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik, az Egyetemi Tanács ülésén minden ellentétes véleményt ismertetni kell. Erre az Egyetemi Tanács ülésre meg kell hívni az érintett érdekvédelmi szervezetek képviselõit is.

(7) Az érdekegyeztetõ testület nem foglalhat állást egyedi ügyekben (pl. béremelés, jutalmazás, kitüntetés, lakáskiutalás, lakásépítési és vásárlási kölcsön, fizetett rendkívüli szabadság stb.)

(8) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórum mûködését a Szabályzat, a kari, intézeti és más munkáltatói szinten mûködõ érdekegyeztetõ testületek mûködést pedig a kari, intézeti, valamint más érintett munkáltatók szervezeti és mûködési szabályzata, illetve ügyrendje szabályozza.

B. Az egyetemi érdekegyeztetés tárgya121. §

Az egyetemi érdekegyeztetés feladatkörét elsõsorban a következõ kérdésekben látja el:

(a) Az egyetemi vezetõk és alkalmazottak közötti érdekegyeztetés területén:

• a kollektív szerzõdés;

• a munkavédelmi program és munkavédelmi szabályzat;

• az egyetemet, a karokat, a kutatóintézetet és a központi szervezeti egységeket, érintõ, a munkaviszonyra vonatkozó, de a kollektív szerzõdésben nem szabályozott, általános kérdések rendezése (pl. bérfejlesztés, az anyagi erkölcsi elismerés általános elvei, szociális tervek, munka és védõruha juttatás stb.);

• jóléti intézmények létesítése, megszüntetése, mûködési szabályai;

• a közalkalmazotti besorolás elvi kérdései, az illetménykereteknek a munkáltatói szintek közötti felosztásának meghatározása;

• a szociális és a fejlesztési alapok felosztási elveinek meghatározása;

• a rendkívüli fizetett szabadság és a korkedvezményes nyugdíjazás alapelveinek meghatározása;

• kollektív munkaügyi vita elsõ egyeztetése;

• az egyetemi költségvetési javaslatnak, ill. a költségvetés felhasználásának a dolgozók élet és munkakörülményeivel, a szociális juttatásokkal kapcsolatos tételeinek meghatározása;

• mindazon nem egyedi ügy, amelyet bármelyik érdekegyeztetõ fél az érdekegyeztetõ fórumon tárgyalásra javasolt.

(b) Az egyetemi vezetõk és a hallgatók közötti érdekegyeztetés területén:

• a hallgatókat érintõ egyetemi szintû kérdések;

• a Szabályzat, továbbá minden olyan más egyetemi, kari, intézeti vagy tanszéki szabályzat és ügyrend, amelyben a hallgatói önkormányzatnak egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van;

C. Az egyetemi érdekegyeztetés szervezete és mûködése122. §

A 120. § ban felsorolt ügyek akkor tartoznak az egyetemi érdekegyeztetés körébe, ha azok:

• egyetemi szintûek;

• az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozó témaköröket érintenek;

• az érdekegyeztetés rektori döntési hatáskörbe tartozó kérdést érintenek;

• a kari, illetve más munkáltatói szinten merültek fel, és ott nem alakult ki egyetértés.

123. §(1) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórum tagjai:

(a) Az egyetemi vezetõk és közalkalmazottak érdekegyeztetése területén:

• a rektor,

• a Közalkalmazotti Tanács elnöke,

• a egyetemen mûködõ szakszervezetek közös képviselõje.

(b) Az egyetemi vezetõk és hallgatók érdekegyeztetése területén:

• a rektor és

• a HÖK Egyetemi Elnökségének képviselõje.

(2) A rektort akadályoztatása esetén általános helyettese vagy az ügyben illetékes rektor helyettes képviselheti.

(3) Az egyetemi érdekegyeztetõ fórum ülésére szükség esetén bármelyik résztvevõ belsõ és külsõ szakértõket is meghívhat.

124. §Ha valamely érdekegyeztetõ fórumon nem születik megegyezés, az érdekek egyeztetését a felsõbb szintû érdekegyeztetõ fórumon kell folytatni. Ha itt sem születik megegyezés az Egyetemi Tanács dönt a felmerült kérdésben.


A. Dolgozói érdekvédelmi szervezetek (szakszervezetek)

125. §(1) A bíróság által bejegyzett munkavállalói (közalkalmazotti) érdekvédelmi szervezetek (a továbbiakban: szakszervezetek) az egyetem valamennyi karán és más igazgatási egységében, illetve munkáltatói mellett a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései, továbbá saját alapszabályaik és hatásköri listáik szerint végzik érdekvédelmi tevékenységüket, képviselik az egyetemi közalkalmazottakat, gyakorolják a jogszabályokban elõírt jogosultságaikat, és együtt mûködnek a munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében meghatározott munkáltatókkal.

(2) Az együttmûködés szervezeti keretei a Szabályzat VI. fejezetében, illetve a karok és más igazgatási egységek szabályzataiban meghatározott munkáltatói szinteken és tartalommal mûködõ érdekegyeztetõ fórumok, a szakszervezetek képviselõinek részvétele az egyetemi és kari (intézeti stb.) vezetõtestületek és más egyetemi munkáltatók mellett mûködõ állami testületek munkájában, továbbá a munkavállalókat érintõ és az érdekvédelem körébe tartozó kérdésekben tartott eseti tanácskozásokon.

(3) Az egyetemi vezetõtestületek munkájában a Szabályzat rendelkezései szerint, az egyetemen mûködõ szakszervezetek közös képviselõjük (képviselõik) útján vesznek részt. Ezek delegálása a szakszervezetek közötti megállapodás alapján történik

(3) Az együttmûködés részletesebb szabályait, valamint a szakszervezetek mûködéséhez az egyetemi munkáltatók által biztosított feltételeket, beleértve a szakszervezeti tisztségviselõk tevékenységéhez és a szakszervezeti tagok továbbképzéséhez nyújtott munkaidõ kedvezményt is, az egyes egyetemi munkáltatók és a munkavállalókat képviselõ reprezentatív szakszervezetek között megkötött kollektív szerzõdésekben kell megállapítani.

B. A Közalkalmazotti Tanács126. §

(1) Az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazotti közösségek nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja.

(2) Az egyetemen közalkalmazotti tanácsot kell választani valamennyi a székhelyén egyedül mûködõ egyetemi és fõiskolai karon, a budai és gödöllõi területi tanácsok mellett és az egyetemi kutatóintézetben. Ugyancsak közalkalmazotti tanácsot kell választani azokban a karokhoz, vagy területi irodákhoz kapcsolódó szervezeti egységekben is, amelyekben a közalkalmazotti létszám alapján ezt a törvény elõírja, a szervezeti egység vezetõje munkáltatói joggal rendelkezik és a földrajzi távolság ezt szükségessé teszi. Errõl a kari szabályzatban kell rendelkezni. A továbbiakban: a közalkalmazotti tanácsot választó egyetemi szervezeti egységek közös megnevezése: igazgatási egység.

(3) A Közalkalmazotti Tanácsot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a Munka Törvénykönyve és más végrehajtási jogszabályok, valamint a testület választását elõkészítõ egyetemi választási bizottság intézkedése alapján meghatározott létszámban és eljárás szerint, három évenként kell megválasztani, illetve újraválasztani. A Közalkalmazotti Tanács elnökét és titkárát tagjai közül elsõ ülésen választja meg.

(4) A Közalkalmazotti Tanács választásának és mûködésének feltételeit és szükséges költségeit az érintett igazgatási egység biztosítja. Errõl, az érintett közalkalmazotti tanáccsal történt elõzetes egyeztetés után, évenként dönt az illetékes dékán, fõigazgató, a területi tanács elnöke, illetve a (2) bekezdésben meghatározott más igazgatási egység vezetõje.

(5) Az igazgatási egységekben mûködõ közalkalmazotti tanácsok elnökei az egyetemi közalkalmazottak összegyetemi képviseleti testületeként alkotják az Egyetemi Közalkalmazotti Koordinációs Tanácsot, amely elnökét tagjai közül elsõ ülésén választja meg. A koordináló tanács

mûködési feltételeit a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a rektor biztosítja.

(6) A közalkalmazotti tanács és az érintett munkáltató kapcsolatrendszerének egyes kérdéseit, beleértve a közalkalmazotti tanács feladatkörét, mûködésének eljárási és jogorvoslatának szabályait is, az érintett közalkalmazotti tanács és igazgatási egység által megalkotott közalkalmazotti szabályzatban kell meghatározni.

(7) Az Egyetemi Közalkalmazotti Koordináló Tanács és a rektor kapcsolatrendszerét érintõ szabályokat az Egyetemi Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg.

C. A hallgatói önkormányzat127. §

(1) Az Egyetem Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: EHÖK) az egyetem önkormányzatának részeként mûködik, és az egyetem más szervezeteivel együttmûködve látja el az egyetemi, fõiskolai és doktorandusz hallgatók alanyi jogú képviseletét. A hallgatói önkormányzatnak tagja az egyetem minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogaikat képviselet útján, az EHÖK Szervezeti és Mûködési Szabályzatában (a továbbiakban: HÖKSZMSZ) rögzített módon gyakorolják.

(2) Az EHÖK nek az egyetem, a kar, valamint az évfolyam szintjén mûködnek vezetõségei, illetve vezetõ testületei. Az önkormányzati vezetõségek és testületek tagjait, tisztségviselõit a HÖKSZMSZ és a Szabályzat rendelkezései szerint a hallgatók választják meg. Az évfolyam és kari választásnál minden hallgató választó és választható. Ez a választás akkor érvényes, ha azon az érintett hallgatóknak legalább egynegyede részt vett. Az EHÖK Egyetemi Vezetõségének választása a HÖKSZMSZ rendelkezései szerint, a (3) bekezdésben meghatározott módon történik.

(3) Az EHÖK egyetemi vezetõségét a kari HÖK szervezetek által az Egyetemi Tanácsba delegált hallgatói alkotják akik maguk közül választják meg az egyetemi HÖK vezetõség elnökét. Az elnök helyett az érintett kar új tagot delegálhat az Egyetemi Tanácsba.

(4) Az EHÖK egyetemi vezetõsége, illetve kari szervezetei mûködéséhez és a saját szabályzatában meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az egyetem (kar) vezetése biztosítja. Ennek részleteit a rektor és az EHÖK egyetemi vezetõsége, illetve a dékán (kari fõigazgató) és az illetékes kari HÖK vezetõség közötti keret megállapodásban kell rögzíteni. A tárgyi és anyagi feltételek jogszerû felhasználását a dékán (kari fõigazgató) a belsõ ellenõrzés, a rektor a felügyeleti ellenõrzés útján ellenõrzi.

(5) Az egyetemi hallgatói önkormányzat szervezetének és mûködésének részletes szabályait, beleértve önkormányzati és az egyetemi (kari, tanszéki) állami vezetõtestületi képviselõk választásának szabályait is, az HÖKSZMSZ ben kell rendezni. A HÖKSZMSZ t a kari hallgatói önkormányzatok sajátos rendelkezésekkel egészíthetik ki.

(6) A HÖKSZMSZ t, illetve a kari HÖK szabályzatait az illetékes hallgatói önkormányzat vezetõtestülete fogadja el. A HÖKSZMSZ t az Egyetemi Tanácsnak, a kari HÖK szabályzatot az illetékes kari tanácsnak be kell mutatni. Az Egyetemi Tanács, illetve a kari tanács a bemutatott HÖK szabályzat törvény , illetve egyetemi (kari) szabályzatellenes rendelkezése ellen kifogást emelhet, illetve azt megsemmisítheti. Az Egyetemi Tanács, illetve az eljáró kari tanács ilyen intézkedése ellen az egyetemi HÖK vezetõség a rektorhoz, a kari HÖK vezetõség pedig a dékánhoz (fõigazgatóhoz) panasszal fordulhat. Az ügyben a rektor, illetve a dékán (fõigazgató) az Egyetemi Tanáccsal, illetve a kari tanáccsal egyeztet. Ennek eredménytelensége esetén az HÖK egyetemi vezetõsége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségénél, a kari HÖK a HÖK egyetemi vezetõségénél tehet az ügyben panaszt.

128. §(1) Az egyetemen mûködõ hallgatói önkormányzatok a választott hallgatói képviselõk útján, a HÖKSZMSZ ban meghatározott hatásköri megosztásban:

(a) az HÖKSZMSZ ben meghatározott választási eljárással a Szabályzat és a kari szabályzat rendelkezései szerint képviselõket küldenek az Egyetemi Tanácsba és a kari tanácsokba, valamint más vezetõ testületekbe;

(b) közremûködnek a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében;

(c) a szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális szervezeteket hozhatnak létre, mûködtethetnek, illetve szüntethetnek meg;

(d) szervezik a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatait;

(e) döntenek a HÖKSZMSZ elfogadásáról, a rendelkezésükre bocsátott anyagi és tárgyi eszközök felhasználásáról;

(f) egyetértési jogot gyakorolnak:

• a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításkor,

• az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott egyetemi (kari) szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor,

• a hallgatók által a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendõ díjak megállapításában,

• a hallgatói jóléti, kulturális és sportcélú egyetemi ingatlanok és intézmények szervezeti egységek (kollégiumok, klubok, kollégiumi büfék, sportlétesítmények) rendeltetésszerû használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban;

• különeljárási díjak felhasználásában;

• ösztöndíj és kollégiumi szabályzatok megalkotásánál, módosításánál;

(g) a vonatkozó egyetemi (kari) szabályzatok rendelkezései szerint részt vesznek:

• a felvételi eljárásban;

• a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében;

• a kollégiumok vezetésében;

(h) véleményt nyilvánítanak, illetve javaslatot tehetnek:

• külsõ elõadók megbízásáról,

• szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésérõl,

• a Szabályzat és a kari szabályzatok hallgatókra vonatkozó rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor,

• a felvételi és átiratkozási, a tandíj, valamint a fegyelmi és kártérítési szabályzatok megalkotásánál, ill. módosításánál,

• az egyetem (a kar) költségvetésének meghatározásánál és elfogadásánál,

• az oktatói kutatói követelményrendszer elfogadásakor,

• a tandíj, a kollégiumi térítési díjak felhasználásában,

• a kollégiumi vezetõk és tanárok megbízásában,

• minden, a hallgatók nagyobb csoportjainak (legalább egy tanulócsoport) tanulmányi munkáját, szociális helyzetét, kulturális, sport és szabadidõs tevékenységét érintõ egyetemi vagy kari intézkedés ügyében,

• javaslatot tehetnek a doktori programokkal összefüggésben.

(2) A hallgatói önkormányzat (1) bekezdésében meghatározott jogosultságának gyakorlása mellõzésével hozott egyetemi (kari) intézkedés ellen az illetékes HÖK halasztó hatállyal panaszt tehet. A panaszt az intézeti igazgató (tanszékvezetõ) intézkedése ellen a dékánnál (kari fõigazgatónál), a dékán (fõigazgató) által hozott intézkedés ellen a rektornál, a rektor által hozott intézkedés ellen az Egyetemi Tanácsnál kell elõterjeszteni.


a/ Általános rendelkezések129. §

(1) Mindazokban az esetekben, amelyekben jogszabály, a Szabályzat vagy más egyetemi szabályzat jogorvoslati eljárást tesz lehetõvé, és ennek ügyrendjét is meghatározza, a vonatkozó jogszabályi, illetve szabályzati rendelkezés szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak a Munka Törvénykönyvében meghatározott "kollektív munkaügyi vitára" és a "munkaügyi jogvitára" is.

(3) A jelen fejezetben meghatározott eljárásokban - a rendes jogorvoslati lehetõséget is figyelembe véve - az ügyet az egyetemen belül kell lezárni. Felügyeleti szervnél indított, illetve bírósági rendes jogorvoslatnak csak erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés esetén van helye.

130. §(1) Az oktatók, kutatók és más beosztású közalkalmazottak, valamint az egyetemi és fõiskolai hallgatók javaslattal, észrevétellel, panasszal (továbbiakban: beadvány) fordulhatnak az egyetem, a karok, a kutatóintézet és más szervezeti egységek, valamint az oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) vezetõihez és vezetõtestületeihez. Az ilyen beadványt mindig írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beadványt, a címzett figyelembevételével, a következõ szervezeti egységekhez, illetve annak vezetõihez kell benyújtani:

rektor, illetve Egyetemi Tanács: egyetemi fõtitkár

egyetemi fõtitkár: egyetemi fõtitkár

dékán (fõigazgató), kari tanács: dékáni (fõigazgatói) hivatalvezetõ

dékáni (fõigazgatói hivatalvezetõ ): dékáni(fõigazgatói hivatalvezetõ)

területi iroda vezetõje: az iroda titkársága

kutatóintézeti igazgató, intézeti tanács: intézeti titkárság

oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék) vezetõje, intézeti (tanszéki) tanács: az oktatási szervezeti egység vezetõje

gazdasági fõigazgató: fõigazgatói titkárság

a kar, a területi iroda, illetve a kutatóintézet keretében mûködõ, gazdasági szervezet vezetõje: a vezetõ titkársága

minden egyéb esetben: a címzett vezetõ titkársága.(3) A (2) bekezdés szerint benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetõnek, illetve amennyiben vezetõtestület a címzett, ennek elnökének. A címzett, illetve az elnök intézkedése szerint, szükség esetén ki kell adni szakértõi felülvizsgálatra, illetve véleményezésre, egyidejûleg (az átvételtõl számított 10 napon belül) értesítve a beküldõt beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható határidejérõl. Amennyiben a szakértõi felülvizsgálat, véleményezés megtörtént vagy mellõzhetõ:

• a vezetõhöz benyújtott beadvány esetén közvetlenül,

• a testülethez benyújtott beadványnál pedig annak állásfoglalása után

a beküldõnek 30 napon belül, illetve az elõre jelzett határidõre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett, vagy tervezett intézkedésrõl is.

(4) Amennyiben a beküldõ a válasszal, illetve a tett vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve jogorvoslati panasszal fordulhat a szolgálati feletteshez, (vezetõtestület esetén a felettes vezetõtestülethez), a rektorhoz címzett eredeti beadvány estén pedig az Egyetemi Tanácshoz. A jogorvoslati panasz elintézése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. A válaszban ez esetben közölni kell azt is, hogy az ügyben további rendes jogorvoslatra nincs lehetõség.

b/ Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása131. §

(1) A 129. § (4) bekezdésben foglaltakon kívül oktatók, kutatók és a más beosztású közalkalmazottak, hallgatók, illetve az egyetem dolgozói (közalkalmazotti és hallgatói) közösségei a Szabályzatban, illetve más egyetemi szabályzatokban, beleértve a kari (intézeti, tanszéki) szabályzatokat is meghatározott, valamint az egyéni vezetõk által hozott döntések ellen jogorvoslattal élhetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmek elõzetes elbírálásáról és ez alapján a jogorvoslati folyamat beindításáról, illetve a jogszerûtlen kérelmek elutasításáról a Szabályzat 35.§ (1) bekezdésében felsorolt egyetemi vezetõk illetékessége esetében az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság (továbbiakban: bizottság) intézkedik, illetve dönt. Ettõl eltérõ esetekben a jogorvoslati kérelmek elõzetes elbírálását az érintett kar (intézet, tanszék) által létrehozott Fellebbviteli Bizottság végzi el. Ezen a fellebbviteli bizottságok eljárási szabályait az érintett kar (intézet, tanszék) szervezeti és mûködési szabályzatában kell rendezni.

(3) Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmeket a bizottság titkársági feladatait ellátó Fõtitkári Hivatal illetékes ügyintézõjéhez kell benyújtani. A kérelemben pontosan meg kell határozni a sérelmezett intézkedést, döntést és megjelölni a kért jogorvoslati intézkedést.

(4) A kijelölt ügyintézõ végzi el a kérelmek nyilvántartását, elõkészíti az ügyeket, a bizottság üléseit, az üggyel kapcsolatos leveleket, és ellátja az ügyintézéssel és ügyvitellel kapcsolatos egyéb feladatokat. Az ügyintézõ ez irányú munkáját az egyetemi fõtitkárral egyetértésben a bizottság titkára irányítja.

(5) A jogorvoslati kérelmeket a 129. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell elõkészíteni és a bizottság elnöke elé terjeszteni. A bizottság elnökének döntése szerint a kérelmet ki kell adni szakértõi vizsgálatra, vagy a bizottság ülése elé kell terjeszteni. A szakértõi vizsgálat után, illetve ennek mellõzése esetén az ügyeket a bizottság ülésén a titkár ismerteti, majd a bizottsági állásfoglalás után:

(a) a meglapozatlan (jogszerûtlen) kérelmeket a bizottság elutasítja;

(b) a jogszerû kérelmeket jogorvoslatra az illetékes egyetemi vezetõhöz, illetve vezetõtestülethez továbbítja.

A bizottság a kérelmekhez csatolja a véleményét is. Különösen szükség van erre akkor, ha a jogorvoslati kérelem törvénytelenséget tár fel. A bizottság döntésérõl mindkét esetben tájékoztatni kel a kérelmezõt is.

(6) A jogorvoslati eljárásra bocsátott kérelmeket az arra illetékes vezetõ, illetve vezetõtestület elbírálja, és a döntésérõl, intézkedésérõl határozatban értesíti a kérelmezõt, tájékoztatva a döntésrõl a bizottságot is.

(7) A (5) bekezdés (a) pontja szerinti elutasításban, illetve a (6) bekezdés szerinti határozatban azt is közölni kell, hogy az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye.

IX. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK1. A mûködés átmeneti törvényi szabályai

132.§(1) Az egyetem 2000. december 31 ig e szakasz rendelkezései szerint mûködik.

(2) Az Egyetemi Tanács az érintett kari tanács egyetértésével dönt:

(a) rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;

(b) a kari oktatási, kutatási és más kari szervezeti egységek átalakításáról, illetve megszûntetésérõl;

(c) a kar használatában álló ingó és ingatlan vagyonról.

(3) Az egyetemen a jogelõd intézmény szervezetét tovább mûködtetõ, a Szabályzat 22.§ ának (1) bekezdése (a) pontjában felsorolt karok gazdasági egységként mûködnek.

(4) A gazdasági egység:

(a) fenntartási és mûködési költségeinek fedezésére az Egyetemi Tanács a képzési és fenntartási normatívaként juttatott támogatás legalább 90 százalékát biztosítja;

(b) feladatellátásához kapcsolódó bevételei felett önállóan rendelkezik.

(5) A jogelõd intézménynél 2000. január 1 je elõtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás az egyetemen az adott gazdasági egységet terheli.

(6) Az egyetemen, illetve érintett karain - a jogelõd intézményben akkreditált szakokon, illetve szakképzési és akkreditált doktori programokban - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg az 1999/2000 tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.

2. Egyetemi szabályzatok, egyetemi és kari utasítások kiadása, alkalmazása133.§

(1) Az ESZMSZ mellékletét képezõ, a XI. fejezetben felsorolt szabályzatokat és más egyetemi szabályzatokat, amelyek eddig nem készültek el, a 137.§ ának (2) (4) bekezdéseiben foglaltak szerint kell elkészíteni, illetve elfogadni.

(2) A Szent István Egyetem rektori utasításai, a jogelõd intézmények rektori (fõigazgatói) utasításainak korábban végzett felülvizsgálata alapján, a szükségnek megfelelõen, folyamatosan kerülnek kiadásra. A Szabályzat hatályba lépése után, az egész egyetemre érvényes hatállyal kizárólag a 2000. január 1. óta kibocsátott SZIE rektori utasítások alkalmazhatók.

(3) A jogelõd intézmények rektori, illetve fõigazgatói utasításai a jogutód karokon, illetve a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem esetében a Budai Karokon, a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem esetében pedig a Gödöllõi Karokon továbbá a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezõgazdasági Fõiskolai Karon alkalmazhatók - amennyiben rendelkezéseik nem ellentétesek az ESZMSZ el, valamint az egyetem más szabályzataival vagy már kiadott rektori utasításaival - mindaddig amíg helyükbe új rektori, illetve dékáni, fõigazgatói vagy területi elnöki utasítás nem lép.

(4) Az egyetemi szabályzatalkotási tevékenységet az egyetemi fõtitkár irányítja, szervezi és koordinálja.


1. Vegyes rendelkezések134.§

(1) Az oktatók, kutatók munkaidõ beosztását, s ennek keretében ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét és azok teljesítésének feltételeit, az egyetem oktatói kutatói követelmény rendszerében, az oktatók évi rendes szabadságának kiadási rendjét pedig a Kollektív Szerzõdésben kell megállapítani.

(2) Azok, akik a Ftv. hatályba lépése elõtt szereztek az egyetemen, ill. fõiskolai karain oklevelet, jogosultak a törvényben meghatározott címek használatára. Errõl az egyetem az érintett kérésére igazolást ad ki.

135.§(1) A rektor gondoskodik arról, hogy a Szabályzatot az oktatók, kutatók, alkalmazottak és a hallgatók megismerhessék. Ezért a Szabályzatot az egyetem karai és más intézményeiben a könyvtárakban, a kollégiumokban és a Fõtitkári Hivatalban valamint a dékáni, kari fõigazgatói hivatalokban az érdekeltek számára hozzáférhetõvé kell tenni.

(2) A rektor, a dékánok, kari fõigazgatók továbbá más egyetemi vezetõk kötelesek gondoskodni arról, hogy a vezetõtestületek és más egyetemi (kari intézeti, tanszéki) szervezeti egységek azon döntéseit, amelyek az oktatók, a kutatók, a hallgatók és közalkalmazottak feladatait, jogait vagy kötelességeit érintik, az érdekeltek kellõ idõben megismerhessék.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt vezetõk kötelesek gondoskodni azoknak az egyetemi, kari (intézeti, tanszéki) határozatoknak a gyûjtésérõl, amelyek az egyetemi munka vitelével, a dolgozók vagy a hallgatók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos elvi jelentõségû állásfoglalást tartalmaznak.

2. Záró rendelkezések136.§

(1) A Szent István Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzata az Egyetemi Tanács döntésével lép hatályba.(2) A Szabályzatot törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni az oktatási miniszternek.

(3) A Szabályzat a XI. fejezetben felsorolt mellékletekkel egészítendõ ki.

(4) A Szabályzat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Szent István Egyetem 2000. márciusában elfogadott Szervezeti és Mûködési Szabályzata.

(5) A felsõoktatás minõségpolitikai követelményrendszerére vonatkozó kormányrendelet megjelenése után a Szabályzatban meg kell határozni az egyetem minõségbiztosítási rendszerét.

(6) Az Egyetemi Tanácsot a felsõoktatási intézmény hálózat átalakításáról rendelkezõ 1999. évi LII. törvény 4. § a (2) bekezdése alapján, a hivatalban lévõ Egyetemi Tanács döntése alapján, legkésõbb 2000. december 31 ig ujjá kell választani.

137.§(1) A Szabályzat hatálybalépését követõen az egyetem karai és más szervezeti egységei szervezeti és mûködési szabályzataikat (ügyrendjüket)az alábbi határidõkre kötelesek elkészíteni , illetve elkészített szabályzataikat pontosítani és azokat a rektorhoz, illetve az érintett szervezeti egység felettes vezetõjéhez( dékán, kari fõigazgató, egyetemi fõtitkár, gazdasági fõigazgató) törvényességi vizsgálatra felterjeszteni:

(a) a karok, a Környezetgazdálkodási Intézet, a területi irodák: a rektorhoz 2000. november 30 ig; (b) a kari, kutatóintézeti oktatási (intézetek, tanszékek) , kutatási igazgatási, gazdasági és szolgáltató szervezeti egységek a kari (intézeti) tanács által meghatározott határidõre a dékánhoz, kari fõigazgatóhoz;

(c) a területi irodák szervezetében mûködõ igazgatási, gazdasági és szolgáltató szervezeti egységek, a területi tanács által meghatározott határidõre a területi tanács elnökéhez;

(d) a központi szervezeti egységek illetékességtõl függõen az általa meghatározott határidõre az egyetemi fõtitkárnak, illetve gazdasági fõigazgatónak.

(2) A Szabályzatnak a X. fejezetben felsorolt mellékletei közül azokat, amelyek még nem készültek el a következõ idõpontokig kell az Egyetemi Tanács elé terjeszteni, illetve kiadni:

A 4. Melléklet: 2000. október 30.A 8. melléklet véglegesítése: 2000. október 25.;A 9. melléklet: a vonatkozó új jogszabály megjelenését követõen 30 nap;A 10. melléklet kiegészítõ mellékletét képezõ "egységes kreditrendszer": 2000. november 30.;A 11. melléklet: a vonatkozó új jogszabály megjelenését követõ 30 nap;A 13.melléklet: 2000. december 31.;A 16 21. mellékletek: 2001. március 31.(3) A más, nem az ESZMSZ mellékletét képezõ szabályzatok közül az alábbiakat:

A Egyetem Kollektív Szerzõdését: 2000. november 30 ig; Az Egyetem Iratkezelési Szabályzatát: 2001. június 30 igkell elkészíteni és kiadni.

(4) Minden olyan egyetemi szabályzatot, amelynek elkészítését jogszabály, az Egyetemi Tanács, illetve a rektor késõbb rendel el az elrendelés által meghatározott határidõre kell elkészíteni.

XI. MELLÉKLETEK138.§

(1) A Szabályzat a következõ mellékletekkel egészül ki:

1. melléklet Az egyetemen szerezhetõ képesítések felsorolása2. melléklet Az egyetem szervezeti vázlata3. melléklet Az egyetem oktatási és más szervezeti egységeinek jegyzéke4. melléklet Az egyetem oktatói kutatói követelményrendszere, az oktatói és kutatói

álláshelyek betöltésének ügyrendje5. melléklet A munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendje6. melléklet Az egyetemi címek, az állami és egyetemi kitüntetések adományozásának, illetve az ezekre való javaslattétel egyetemi ügyrendje7. melléklet Az egyetem habilitációs szabályzata8. melléklet Az egyetem doktori szabályzata9. melléklet Az egyetem felvételi szabályzata10. melléklet Az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata (mellékletben a SZIE egységes kreditrendszerével).11. melléklet A SZIE hallgatóinak nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl (beleértve a költségtérítést is) rendelkezõ szabályzat.12. melléklet Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat13. melléklet A hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata14. melléklet Az egyetem gazdálkodási szabályzata15. melléklet Könyvtári Szabályzat16. melléklet Az egyetem tudományos kutatási szabályzata, mellékletben a tudományos célú mûszerek és eszközök használati szabályaival17. melléklet Az állami és intézményi ünnepek egyetemi megemlékezési rendje18. melléklet A "Professor Emeritus" cím adományozása feltételeinek és rendjének egyetemi szabályzata19. melléklet Az egyetem hallgatóinak baleset és munkavédelmi szabályzata.20. melléklet Az egyetemi szimbólumok használatának rendje21. melléklet Az egyetem tevékenységének felsorolása (TEÁOR)

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt mellékleteket az 1., 2., 3., 17., és 20., mellékletek kivételével, az Egyetemi Tanács fogadja el, közöttük a 4., 5., 7., 8., 10., 11., és 12. mellékleteket a határozatképes Egyetemi Tanács jelenlévõ tagjai kétharmadának egyetértésével.

139.§ Az Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a Szent István Egyetem Tanácsa 2000. szeptember 27 i ülésén, 6/2000/2001 ET. számú határozatával elfogadta.

Gödöllõ, 2000. szeptember 27.

Az Egyetemi Tanács nevében

Dr. Szendrõ Péter Dr. Guth László

egyetemi tanár, rektor egyetemi docens, fõtitkár

az Egyetemi Tanács elnöke az Egyetemi Tanács titkára



Documents

A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI … · toxikológia, a parazitológia, a belgyógyászat, a sebészet, a halbetegségek, a méhek betegségei, az állatorvosi ökonómia