Szentes, 1887. október 1. 41. szám. Tizenhetedik évi folyam.

Előfizetési árak: Egy évre 4 forint.

Fél évre 2 forint.

Negyed évre . . . . 1 forint.

Szerkesztőség:

Kurcaparti-utca 31. szám, hova a

lap szellemi részét illető közlemé-

nyek és az előfizetési pénzek is

küldendők. YE&YES TARTALMÚ HETI KÖZLÖHY.

Hirdetésekre nézve a lap egy oldala 18 helyre van beosztva. Egy hely ára bélyegdij nélkül 90 kr. Bélyegdij minden

beiktatástól külön 30 kr.

Nyi l t tér-ben

minden egyes sor közlése 30 kr. Bérinentetlen levelek csak ismert kezek-

től fogadtatnak el.

Kéziratok vissza nem adatnak.

Megjelen minden szombaton. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos:

SIMA FERENC, Egyes szám ára 8 krajcár.

Előfizetési felhívás I szemben közel 14 ezer írttal van emelve a

¡bevétel és a legnagyobb takarékossággal van a egyes positióknál leszállítva a kiadás.

S Z E N T E S I L A P VAN U®YALLIS E3YETLEN eS>T tétel, hol a

1887. évi

XVII. ÉVFOLYAMÁNAK negyedik nt gyed'r^.

múlttal szemben 13552 írttal van emelve a

bevétel, ez a hátralékok cimén fenálló köve-

telésekből van előirányozva. Korcsma bérlet,

járda épités és községi adóhátralékok ezek,

sében fönakadás történjék.

Előfizetési árak: Egés¿ évre

— melyek részben befejezett perek alapján be-Lapunk azon t előfizetőit, kiknek előfizetése j h a j t á g a k u á ü a n a k > g m á g r é g z b e n e r é l y e s

mnlt hó vegevei lejárt, fölkérjük az elöhzetesek mi-! . , , ' u i • utanlatas mellett minden peres eliaras nelkul

előbbi megujitasara, nehogy a lap pontos svetkülde- r J

beszedhetők.

E cimen az előirányzott tekintélyes ösz-

szeg felvételét annyival inkább helyeseljük;

mert ez a hátralékok behajtására hivatott

városi tisztviselők kötelességérzetét nemcsak

fokozza; de a költségvetés betarthatása ér-

dekében elutasithatlan kötelességükké teszi a

jelzett hátralék szigorú behajtását, s igy jö-

vőre nem lesz a város kitéve annak, hogy

| elnézés vagy erélytelen magatartás miatt egyes

címeken ezrek és ezrekre gyül fel a hátralék,

Félévre

Negyedévre

4 forint

2 „

1 ,,

SZENTESI LAP« kiadóhivatala.

Szentes, 1887. szept 30. Előttünk fekszik városunk jövő évi költ-

ségvetése, (Lasd lapunk mas helyen. Szerk.) . . A, . ,„. u , , , , , , A ! ! / melyek azutan idok rnultaval behajthatatla-

mely nemcsak megnyugtató; de joggal mond- , í , ,, , , r , .. , , « i f w ^ ^ nokká válnak. — Ha van positio, hol a va-hatjuk, hogy örvendetes kepét nyújtja váró- ^ é r d e k e Ö1 .ködé st igényel, ez az a sunk pénzügyi helyzete javulasanak. ^ m Q s l R t s z ó l o U u n k ; s a v á .

Varosunk közpenztarat a vasút, a gym- . ,. ... „ .. , , ... , , . . , . . , , , , . , * r 1 rosi tisztikar a mellett, hogy kotelesseget tel-

nasium epitesenek, az artézi kut turatasanak, . .A . . , r , . t . . , . , jesit, mégis az egesz varos elismeresere tart-

az utcai lampak szapontasanak, s minden, a!'! . . . . , ..., , WAf>Aiaű 0„: r . , A „ A , , 1A ! hat igényt, ha ezen positio lelkiismeretes szi-

varos fejlodesére szánt alkotasok költségé . , . ,A . u , , . . , r , gorosaggal meg fogja védeni a városi koz-ónasi mertekben terheli, ugy, hogy az utóbbi , OD

3 év alatt, az itt felsorolt alkotások czimén ^ Az'ut tehát melyen i városi elöljáróság

évenként közel 40 ezer frttal emelkedett Szen- • u^uwxnnir n r i t ^ a . f i *. ~. . _ _ .. mozog, a varos pénzügyi helyzetének javitasa

tes városanak kiadasa, s igy akkor, nnkor ^ ^ d e e z m é g u e m m i u d e n

el lelkesülünk azon, hogy vasutat, gymnasiu- n e f d e d j e n e k t a z o k > a k i k e t ü l e t ) h o g y

mot epittettünk, ártézi kutat furattunk, éppen | ^ a k ö U s é g v e t é s b e u o t t l á t j u k

nem venne zokon senki, sőt természetesnek , . . m ü ] v ű í n r m W1 , . , , „ , . „ a varos nagy kamatú adossagat, melyet con-

talalna mindenki ha ezen alkotasokfejében o l c g ó ? g e g y b í z o n y o s i d ő m u i .

adoszaporulat allna elo: az előttünk fekvő I & k a m a t o k k a l l e i g törlesztett kölcsönnel

költségvetés azonban - dacára a k ö z p é n z - f d c g e r é l n i : n e m lehetünk városunk

tart onasi mertekben terhelő nagy alkotasok- Ü R Í k o r m á n y z a t á v a l teljesen megelégedve.

nak - adóemelkedes helyett azt mutatja, A város ugyanis ma 6—7°|0-ot íizet adós-ho®> közpénztári kirovásunk marad a tavalyi. 6 , p e r c e n t t e l a t ő k é t i s tör-

Ez a költségvetési előirányzat annál kedve- , e ö z t h e t n é > g i g y é v e n k é n t e g y p á r eZer frtot

zőbb benyomást tesz ránk; mert benne a t a k a r i t h a t n á n k é s apródonként az adós-

folyó évi kirovási arány mellett nemcsak a § i g f a> N e halasztgassuk tehát a

vasút, ártézi kut és gymnásium költségének c o n v e r t á l á g t ; m e r t e b b e n a v á r o S nak kétsze-

fedezetét látjuk; de látunk itt a jövő fejlő- ^ v e g z t e s é , e v a n ,

dés és előhaladás érdekéből is tetemesebb g ^ ^ e g y é g z r e v é t e l ü n k a

költségét előirányozva. költségvetésre, s ez az, hogy ezt a városháza

Föl van ugyanis veve a piac hkövezésre ^ c o m b i n á l v a kellett volna előterjesz-

3500 frt, az utcai lampak szaporitasara 1414 ^ _ ^ a z a ^ ^ fa o l y

frt, s ott van egy eddig ismeretlen, bar hu- ^ m á r S z e n t e g n e k m e l e l ő l n i n c g

mánus célú, de tekintélyes összeg a tanán ^ ^ g ^ g z a b a d e z d f f l ^ a z o k . és megyei tisztviselői nyugdíjalap, mely együtt ^ & ^ ^ ^ ^ & g y m .

4097 frt 40 krral terheli a közpénzt^ - ^ l é t e g i t e U é k

Ezek dacára városunk jövő evi házipénztári , • > i r^kv, ^ I N T a Í P I P H í V.

H a a varoshaza meg lesz, akkor meg-kirovása nem lesz nagyobb, mint a jelen ev- . °

morf o mnlttal állhatunk addig nem! © ben volt, s ez onnan van mert a muiuai « ^

A tizmilliós kölcsön konver-tálása.

Lapunk egy pár izben megemlítette már,

hogy Horváth Gyula kormánybiztos indítvá-

nya folytán, a társulat központi választmá-

nya javaslatot fog a közgyűlés elé terjeszteni,

hogy a Magyar Jelzálog Hitelbanktól a társu-

lat részére az 1884. XXII1. t. c. alapján fel-

vett 10 milliós kölcsön egy, a bécsi „Union"

banktól felveendő olcsóbb kölcsönnel cserél-

tessék ki.

Horváth Gyulának annak idején tett ezen

indítványát a választmány elfogadta és gróf

Károlyi Sándorral együtt megbízattak, hogy

az „Union" bankkal kezdjenek a társulati 10

milliós kölcsön átvétele iránt tárgyalást.

Gróf Károlyi Sándor és Horváth Gyulá-

nak idevonatkozó javaslata a legközelebbi tár-

sulati közgyűlésen kerül tárgyalás alá. — Ne-

vezettek az „Union" bankkal meg is kötöt-

ték az egyezményt, s ezt a követKező jelen-

tés kíséretében terjesztik a központi választ-

mány elé:

Tisztelt központi választmány! Az 1884. évi XXIII. t. c. alapján felvett 10 mil-

lió frtnyi kölcsönből a társulat által visszafizetendő

részre nézve fennálló törlesztési módozatoknak és fel-

tételeknek egy ujabbi kölcsön felvételével, illetve az

emiitett kölcsönrésznek konvertálásával a társulat ér-

dekében előnyösebben tétele iránti előintézkedések

foganatosítása tárgyában a tisztelt központi választ-

mánynak folyó évi april hó 18-án tartott üléséből

nyert megbízatásunkban eljárván, van szerencsénk

eljárásunkról jelentésünket az alábbiakban megtenni.

A célba vett pénzügyi művelet létesítése iránt

a nevezetesebb hazai és egynémely jó hirü külföldi

pénzintézetekkel érintkezvén, azok közül egyedül a

bécsi Union-Bank részéről tétetett a társulat érdekei-

vel megegyező komoly ajánlat. Ennek alapján a ne-

vezett banknak • . alatt csatolt meghatalmazása sze-

rinti megbízottjával a tárgyalást folyamatba tévén és

megejtvén, annak eredményét a '2• • alatt hajlított

egyezménytervezetben terjesztjük elő.

Az ezen tervezet szerint kötendő kölcsönügyle-

tet, összehasonlítva a társulat jelenlegi kölcsönével,

a társulat javára mutatkozó előnyöket következőkben

részletezzük :

A 10 millió forintnyi kölcsönből

az államkincstár adórestitútió-

ban törleszt ü.253,390 frtot,

a társulat pedig évi kirovás

utján törleszt . . . . . . . . 3.746,610 frtot

Összesen 10.000,000 frt.

A 10 millió frtnyi kölcsön utáni

tőke és kamattörlesztési évi járulék

tesz 5.90 Vkal 590,000 frtot, melyből

az államkincstár fedez 368,950 frtot

a társulat pedig 221,050 „

Összesen 590,000 frt.

A társulat által törlesztendő

3.746,610 frt névértékű kölcsönrész

convertálására, illetve visszafizetésére,

a magyar jelzálog és hitelbankkal

fennálló kötelezvény értelmében min •

den névértékű 100 frtra 97 frt 50

krt számítva, szükségeltetik . . 3.652,944 ft 75 kr

2. oldal.

Ezen összeg fedezésére az Union-Bank egyezmény-tervezete szerint minden névértékű 100 frtot 94% ár-folyammal számítva, szükségeltetik 3.872,121 ft 43 kr.

Egy ily összegű kölcsönnek

évi tőke és kamattörlesztési járuléka

lenne, az említett egyezménytervezet

szerint, 5Wlo kamatozással . . . 195,348 ft 52 kr.,

mely mellett a társulatot jelenleg

terhelő • . . . 221,050 frt

évi törlesztési járulékkal szemben évenként 25,701 ft 48 kr.

lenne a társulat javára eső megtakarítás; a mi 500,000

frton felüli tőke kamatozásának felel meg.

Ezen kívül, minthogy a tartalékalap az egy évi

tőke és kamattörlesztési járulék erejéig biztosítandó,

a társulatnak az államkincstárnál jelenleg elhelyezve

lévő 221,050 frtnyi biztositékából is ugyancsak 25,701

frt 48 kr. a társulat rendelkezésére állana.

Megjegyezzük e helyen, hogy — amennyiben

az itt bemutatott egyezményi tervezet értelmében a

felveendő uj kölcsönnek 10<H> ¡Utal oszthatónak keli

lenni. — a kölcsönösszeg ehhez képest kiegészítendő,

illetve kikerekítendő lenne.

Figyelmen kívül nem hagyható előnye ezen

kölcsönügyletnek még az lenne, hogy a kölcsönösszeg

jelzálogilag nem biztosíttatván, ennek folytán a mos-

tani kölcsönre kötelezett telekkönyvi bekebelezésnek

tetemes költségeitől a társulat által bármikor és rész-

letekben is visszafizethető, valamint a pénzpiac ked-

vezőbb alakulásával a társulat érdekeinek megfele-

lően újból convertálható lenne.

A mellékelt egyezmény-tervezethez fűzött „Rész-

kötvény44 mintának 5., 6. és 7. pontjaiban kürülirt,

a célba vett h i te lművelet alapielteteleit képező á l l ami

garantia tekintetében a m. kir. pénzügyminislerium-

mal történt érintkezésünk eredményéből azon remé-

nyünknek adhatunk kifejezést, hogy ezen garantiánk

törvénybe iktatására nézve, illetőleg, hogy a társulat

kérelmére egy megfelelő törvény alkottassék, s ez

iránt a törvényjavaslat a képviselőházhoz legelső al-

kalommal beterjesztessék, akadályok és nehézségek

felmerülni nem fognak.

»SZENTESI LAP«

Tekintettel azonban arra, hogy az esedékes kölcsönj árulékoknak az állami egyenes adókkal ha-sonló arányban való beszedése, — az egyéni ártéri adónak az egyéni állami egyenes adóval külömböző arányviszonyban állásánál fogva, — lehetetlen a köl-

| csönjáruléki hátralékoknak behajtására nézve oly el-| járás követtetni, hogy a pénzügyministeríum és a társulat között három évenként leszámolás lesz meg-ejtendő és az azon leszámolásnál mutatkozó hátra-lékok azon része, melynek behajthatatlansága az ál-lami közegek mulasztásából származott, az államkincs-tár által, — azon része pedig, mely a társulat hiá-nyos kirovása, illetve ily kirovásból előálló csökkentő külömbözetek (leírások) folytán keletkezett, a társulat által lesz a kölcsönző banknak kifizetendő.

Midőn további érdemleges intézkedés végett eljárásunkról az előadottakban számot adnánk, egy-szersmind tisztelettel megemlítjük, hogy az Union-Bank 3* • alatt ide csatolt átiratának azon részével szem-ben, mely szerint — ha a kölcsönművelet létesítése a társulat közgyűlése által f. évi julius hó 31-ig jó-váhagyást nem nyerne, — a banknak a kölcsön meg-kötésére vonatkozó kötelezettsége megszűnik, bizto-síttattunk a nevezett bank részéről, hogy a kistiszai zsilip összeomlásával időközben bekövetkezett akadá-lyokat figyelembe véve — az említett határidőhöz nem ragaszkodik, és hogy obiigáját továbbra is ér-vényben hagyja.

Részünkről azonban nem ajánlhatjuk eléggé a folytatólag megkívántató intézkedések gyors fogana-tosítását; különösen pedig, hogy az állami garantia kieszközlése iránt a társulat a kezdeményezést hala-déktalanul tenné meg.

* *

E szerint eltekintve attól, hogy a társu-

lat a Magyar Jelzálog Hitelbank által a köl-

csön kifizetésekor visszatartott 221.050 frt.

tartalékalapból a társulat visszakapna 25.701

frt 48 krt; de évenként 25.701 frt 48 krral

lenne kevesebb az az összeg, a mit a társu-

latnak a 10 milliós kölcsönből a rá eső

3.652,944 frt 7b kr. után fizetnie kellene.

Mondanunk sem kell, hogy miután az

41. szám.

állani 6.253.390 frtot törleszt a 10 milliós

kölcsönből, igy az »Union« bankkal tervelt

kölcsön alapján évenként rá is közel 50 ezer

frt törlesztési kedvezmény esik, annálfogva a

kormány maga is örömmel veszi ezt az elő-

nyös kölcsönváltoztatási szándékot; mit —

meg vagyunk győződve, — a társulat közgyű-

lése is készséggel fog elfogadni.

A trachoma gyógykezelése Gsongrádmegyében *

E veszedelmes és nagy mérvben ragályos szem-

betegség Európába Napo leon aegyptomi hadjárata

után, állítólag a francia katonák által hurcoltatott

be, s lassanként elterjedt az európai kontinens nagy

részén, így Magyarországon is, hol eleinte a dél

megyékre, Bács-Bodrog, Torontál-, Temes stb. szo-

rítkozott.

Csongrádmegyébe, — az említett megyékbe

nagy számmal aratni, kubikolni, járó munkásnép

által hozatott be, s csakhamar nagy mérvben lépett

fel Dorosma, Mindszent, Gsany és Horgos községek

területén, tehát ott, a hol a határ nagy része homo-

kos földből áll. Ez igen természetes ; mert a honio-

kos vidék lakóinak nagy részénél a levegőben lévő

apró homokszemcsék izgatása folytán, állandóan kis-

sebb-nagyobb fokú szemhurut tartatik fen, és az ily,

| előzőleg megbetegedett szem igen könnyen ragálvoz-

ható.

Az aegyptomi szembetegség régen lappang a

nép között, s lassan bár, de annál biztosabban és

: folytonosan terjedt; mígnem felköltötte ugy a ható-

! ságok, mint a kormány figyelmét, s belátták, hogy ! gyarsan és erélyesen kell intézkedni, hogy e beteg-

| ség terjedését megakadályozzák. Hogy mily rendsza-

| bályokat alkalmaztak, s minő erélylyel vitték azokat

keresztül, megtudjuk és megítélhetjük a következőkből.

Eleinte a ministeriuni küldött napidíjas orvo-

' sokat Bács- és Toron tál megyékbe ; később azonban,

*) Közöljük e cikket, mely érdekes világításba helyezi,

hogy mint gyógykezelik megyénkben a veszélyes és ragályos

egyiptomi szembetegséget. Szerk.

T A R C A . %

A szentesi evang. egyház múltjából. 6. Az egyház első levita-tanítója és uj kurátora,

Jurenák József. Feyér József, ha maga nem lett pappá, legalább

a fiából, Jánosból papot neveltetett. A theologiát

végzett ifjú 1820-ban a külhoni egyetemekről haza-

kerülvén, többször prédikál az egyház oratóriumában

s miután fellépéseivel tetszést arat, a hivek arra ha-

tározzák el magukat, hogy felajánlják neki a levitái

hivatalt. Feyér József közbenjárására az ifjú elfogad-

ja azt addig, míg neki isten a papi hivatalra vala-

hova szerencsét nyitand.

Mint az egyház megválasztott első levitája, hi-

vatalát 1821. január l-jével el is foglalta.

A számára kiállított díj-levél munkakörét igy

irja körül: Minden csütörtökön a néppel a templom-

ban könyörögjön, minden vasárnap reggel prédikál-

jon, vasárnap délest a szolgálatot könyörgéssel vé-

gezze, kereszteljen, avassa a gyermekágyas asszonyo-

kat, temesse halottainkat, gyermekeinket az istennek

ismeretére és más szükséges tudományokban, u. 111.

olvasásban, írásban, számadásban oktassa. Ezekért

pedig a kővetkezőket biztosítja az egyház neki: Sza-

bad elmenetele legyen, ha más helyre hivatik. zabad

szállása. Készpénzben 200 frt váltó. Gabnában élei-

mül 10 köb. búza. ugyanannyi árpa. Egy mázsa hus.

50 font só, két öl fa, két akó bor, ötven font fagy-

gyú. Keresztelés és avatásért 36 kr., predikációs ha-

lottól 2 frt, énekszóstól 1 frt. Minden iskolába járó

gyermektől 1 frt, 1 véka buza, ugyanannyi árpa. A

minden vasárnapi s ünnepi otiértoríum. Elegendő

tisztességes fűteni való szalma s más alkalmatos

tűzrevaló.

Lévén az egyháznak levitája s tanítója, a szülők

gyermekeiket a reform, tanítók kezei alól kiveszik és

Feyér János vezetésére bizzák, a ki azokat, míg az

eklézsiális ház elkészülhete, Kolpaszky Györgynek kö-

zelebb eső egyik házában, mely e célra kibéreltetett,

tanítja. Ezen időben hozattak be az uj énekes könyvek,

vagyis az uj magyar Graduálok, miket Sárdi Mihály

hozott le Pestről. A kántori teendőket öreg Feyér

József ezután ís, egészen 1828. scpt. 4-én bekövet-

kezett haláláig, folytatta.

1820. decemb. elején, hogy Szimonidesz espe-

res az úrvacsora kiosztása végett itt jár s elnöklete

alatt közgyűlés tartatik, a hivek kifejezik abbeli óhaj-

tásukat, hogy a beteges, erejében megfogyatkozott

Kogler János kurátor helyébe olyat kívánnának, a

ki a félbehagyott eklézsiális épületnek minél élőbb-

való végrehajtására és a már némely részben bele-

fáradt, vagy netalán restelkedő híveknek serkentésére

és szorítására alkalmatos lenne. Kívánságuk teljes

mértékben megvalósult. A közakarattal felkért Jure-nák József, az egyháznak már eddig is nagy áldással

szolgait ez oszlopféríia, a terhes hivatalt elvállalván,

az esperes által nyomban fel is eskettetett.

Molitorisz e férfiú származásáról, élete körül-

ményeiről, lelkületéről a következőket jegyezte fel:

Jurenák József pozsonyvármegyei bazini születésű,

mint mészáros segéd kerül le Szentesre Feyér József,

Kogler János és Sámuelhez mint székálló — noha

főiskolákat is végzett — és itt takarékossága és ipar-

kodása által nagy vagyoni állapotra, jámbor, tisztes-

séges viselete által pedig közkedvességre s tiszteletre

emelkedett. Gyermekeit tisztességesen s uri módon

nevelvén, azokat tisztességes hivatalokra és boldog

sorsra segítette. Szóval, mind az uradalom, mind a

vármegye előtt nagy tekintetben és tiszteletben állt.

Valóban nagy szerencse, hogy a kis egyház

Pekárik, Kogler után egy Jurenákot kapott a gond-

noki hivatalra.

A megválasztott uj kurátor erélyes kézzel hajtja végre a rá váró feladatot.

1821-ben a felépült lak nagy szobájának meg-

rongált falait mindenestől kiszedeti, s az epületet

még egy kisebb szobával, nagy kamrával és pincével

megbővitve, az épületet befejezi. Nagy segítségére van

mindezekben Sulcz Pál, az akkori egyházíi, a ki ön-

nön dolgainak félretételével helyt áll szakadatlanul

az építésnél s idejére előállitja a megkívántató dol-

gokat.

Hogy a költséget fedezhessék, 1821-ben nemes,

nemzetes és vitézlő Papp János m.-borényi omeritus

nótáriustól 1000 forintokat vesznek fel váltó-cédulá-

ban kölcsön. A kötelező levélnek Jurenák József, Fe-

yér József, Kogler János, Leszich Pál, Kolpaszki Pál,

Kolpaszky György, Sulcz András, Sulcz Pál, Sárdi

Mihály irnak alá, in solidum egyikünk a másikunkért jót állván. (E kölcsön 1827-ben lett visszafizetve).

Szimonidesz esperes javaslatára, hogy az ő re-

commendátiója mellett próbáljanak a templom szá-

mara kéregetőket küldeni a szomszéd megyékbe ;

Sulc Pál és Sulc András el is mennek, de csakhamar

visszautasittatnak — Borsodvármegye Fodor Pál vi-

ceispánja által, — miután a consiliumtól (magy. kir.

Helytartó Tanácstól) engedélylevelet nem tudnak fel-

mutatni.

A d r á g a p é n z . B F N Z É L Y . —

» r t a : SIMA FERENCZ.

Folytatás. (26)

— Báró ur, — kezdé apám, anélkül, hogy anyámra, vagy rám nézett volna, — én egy kába ember eszével néztem eddig az ön és leányom kö-zötti viszonyra. — .voha, istenemre mondom, soha csak egy pillanatra sem gondoltam arra, hogy ön és az én leányom egyek nem lehetnek; mert ön keresztyén, az én leányom pedig zsidó. Hogy miként lehetett az, hogy én erre eddig nem gondoltam, azt nem értem ; ma azonban ez a viszony egész komoly valóságában áll előttem. Önök egyek nem lehetnek;

41. szám.

midőn az alföld több megyéjében is aggasztólag kez-

dett a trachoma terjedni, a községeknek és törvény-

hatóságoknak tette kötelességévé, hogy gondoskod-

janak a gyógykezelésről. így lett elrendelve a gyógy-

kezelés Mindszent, Dorosma, Horgos és Csany köz-

ségekben. E községek aztán megbízták orvosaikat,

hogy teljesítsék a gyógyítást, megszavazván ebbeli

fáradozásaikért ritka egyértelműséggel egy igen tisz-

tességes összeget, — havonként száz forintot.

Dorosmán még ez nem volt elég, mert amily

kedvezők a körülmények a szembetegség terjedésére,

< ppen oly kedvezőtlenek a gyógykezelésre nézve.

Ugyanis Dorosmának ezer lakosa közül 5000 állan-

dóan a tanyákon lakik, a 3000 hold területű határ

pedig körülbelül 5 mértföld hosszú, s egy, vtgy más-

fél mérföld széles, llven viszonyok közt tehát belát-

ták azt, hogy a külterületen a községi orvos, mivel

három-négy nap hetenkint nem lehet távol a község-

föl. nem végezheti a gyógykezelést. Pályázatot hir-

dettek tehát (ép ngv, mint egy évvel előbb Mind-

szenten) 100 frt havi fizetés, lakás és fuvarilletmény-

nyel ellátott külterületi j árványorvosi állásra. De biz

arra hat hónapon át sem jelentkezett senki. A mi-

nisterium a folytonos sürgetést végre megunván, s

belátva, hogy e kellemetlen kötelezettséget ugv sem

rázhatja le magáról, felkérte Csongrádmegye alispán-

ját, hogy minekutána a pályázat eredménytelen ma-

radt, alkalmazzon ilyent az alispán. Az alispán az-

tán engem küldött ki 3 frt napidíj, lakás és fuvar-

illetmény biztosítása mellett, — a fizetésfelemelést

indokolván azzal, hogy ha a községi orvosnak, ki

mint ilyen, már huz rendes 000 frt évi fizetést, 100

frtot szavaztak meg. ugy az, ki reggeltől estig ko-

csin ül, kitéve az időjárás kéllemetlenségeinek, min-

denesetre megérdemel 150 frtot.

Így aztán megkezdetett a gyógykezelés a kül-

területen is 1886. május 10-ikén. A szembetegek

létszáma akkor a külterületen 417 volt, a városban

alig kevesebb valamivel. Dorosmának a trachoma

gyógykezelése havonként 3;>1 frtjába került.

Dorosmán berendeztetett a tanyák közt négy

gyógykezelő hely ; melyek ugv volfak elosztva, hogy

a legtovább eső két, a legközelebb eső pedig egy

órajárásra volt a városhoz, tekintetbe vétetvén az,

• SZENTESI LAP«

hogy azok a tanyák által legsűrűbben ellepett részen legyenek.

A betegek május és junius hónapokban elég

számosan jelentek meg a rendelésre, később azon-

ban mindjobban maradoztak, ugy, hogy augusztus

végével a 417 és utólag felvett 100 szembeteg közül!

csak 30 járt a gyógykezelésre. Ezek képezték a szem-

betegek infelligentiáját, ezek voltak meggyőződve a

bántalom veszélyes jellegéről, ragályozási képességéről, íl gyógyítás szükséges voltáról, a többiek ugy vigasz-

talták magokat, hogy az apám szeme is ilyen volt,

minden homoki embernek fáj a szeme, — nem gyó-

gyitja azt meg az orvos, csak jobban elrontja stb.

Júliusban megérkezett a közegészségügyi fel-

ügyelő, s elrendelte, hogy szigorúan járjon el a

szolgabiróság az elmaradókkal szemben. Csakhamar

jött egy másik rendelet, nielyszerint — nyári munka- j

idő lévén — nem kell a népet zaklatni októberig, |

akkor tessék szigorúan intézkedni. Eljött az ősz,

megszűnt a sürgős mezei munka, de bizony patien-

Isek csak nem mutatkoztak.

Ekkor kezdte meg a szolgabiróság a büntetést

alkalmazni. Alighogy ez megtörtént, rögtön útnak

indult egy tekintélyes deputatió, mely állott egy disz-

| tagból, kinek maniája az, hogy nincs trachoma, csak

az orvosok találták ki, hogy egy kis mellékjövedemre

j tegyenek szert. Ez az egy tagu deputatió tehát el-

i érkezvén Szentesre, annyira sötét sziliekkel, és oly

meghatóan ecsetelte a szegény nép zaklatását, hogy

rögtön utána, küldtek a szolgabírósághoz egy minis-

teri leiratot, melyben elrendeltetik, hogy november 1 l-ig kíméletesen kell bánni a néppel. — Vártunk

tehát november l-ig; de a tanyákon már guny mo-1 solylyal fogadtak, a tekintély oda volt.

Ily körülmények közt a fentebb említett intel-

ligentia is cserben hagyott. Resteltek jönni; mert a

többiek gúnyolták őket. Novemberben a szolgabiró-

ság az elmaradókat személyenként 3 frtig bírságolta

meg. Beletelt egy hónap, mig az 500 végzést kézbe-

sítették. Aki tudott olvasni, elolvasta és nyugodtan

zsebrevágta, a gyógykezelő helynek pedig tájékára

sem ment. Mikor aztán a végrehajtó megjelent és

el kezdett működni, s látták, hogy nem tréfa a do-

log, seregestől tódultak, ugy, hogy a gyógykezelő lie-

3. oldal.

lyek alig győzték befogadni, a gyógyulni vágyókat.

— Ezen tul szép rendben folyt minden, a bírságot

zúgolódás nélkül fizették, s a legrosszabb időben is

megjelent 80—100 beteg, az értelmesebb rész pedig

kezdte belátni a gyógykezelés hasznos voltát.

Február elején azonban ezen szép egyetértést,

mely köztem és pátienseim közt volt, megirigyelte

az egy tagu deputatió. s ezenkívül felléptek azok az

elemek is, kik még a trachomából is pártkérdést csi-

nálnak, s kezdtek izgatni a gyógyítás ellen.

A nép annyival inkább hajtott szavakra, mert

tudták, hogy az államtól segélyt nem kapnak, a köl-

csönt pedig, a miért folyamodtak, törülte a megyei

közgyűlés, a pénztár pedig üres volt, azt mondták,

hogy az ürességnek a trachoma az oka. S ismét ma-

radoztak a betegek, s a hatóság által kijelölt leg-

jobb gyógyítási időszak, októbertől februárig, ered-

ménytelenül telt el. Február 1:2-én ismét lejött Dr.

Feuer közegészségügyi felügyelő. Hirtelen összedo-

boltattunk vagy 150 beteget, hogy legyen mit látnia,

s minekutána megvizsgált, s kikérdezett többeket, vé-

gezetre tartott nekik egy szép oratiót, lelkökre köt-

vén, hogy gondoljanak saját magok és családjok jó-

létére, szerencsétlen gyermekeikre, bízzanak az or-

vosban, járjanak a gyógykezelésre stb. Ugyanez al-

kalommal tartott járványbizottsági ülésen kérte a

tagokat, hogy járjanak el lelkiismeretesen ez ügyben,

mely elvégre is csak a községet érdekli első sorban,

ha nem győzik a költséget, folyamodjanak újra

a kormányhoz, ő pártolni pogja kérelmüket, s igéri,

hogy ha az egészet nem is ; de egyrészt megtéríti

az állam. Amint a közegészségügyi felügyelő elmenti

egyrész, bármily áldozatba kerül is, folytatni a karta

a gyógykezelést, a nagyobb rész azonban azt mondta,

mivel az állam nem ad pénzt, ők nem gyógykezel-

tetnek senkit, gyógyíttassa magát mindenki, ha be-

teg, a saját költségén.

így állván a dolog, csakhamar tűrhetetlen állapo-

tok fejlődtek, olyanok, melyeket agyonhallgatni nem le-

hetett, intézkedni kellett a dologban véglegesen, ami

mégis történt. Az alispán elnöklete alatt april 10-ikán

tartott közgyűlés, az alispán kijelentése után, szept. l-ig

a gyógykezelést felfüggesztette, ezen időn tul a régi ál-

lapot visszaállításának kötelezettsége mellett. (Vége köv.)

mert ön csak ugy vehetné el leányomat, ha ő a hi-téből kitérne; de én ebbe bele nem egyezem soha!

Apám nyilatkozata amily váratlan, éppen oly lesújtó volt, s a bárót ugy érte, mintha villám csa-pott volna rá.

— Mi ez ? — kérdé, midőn apám beszéde után lélekzethez jutott, halálsápadtan nézve rám s arca azt mutatá, hogy engem tesz felelőssé apám nyilat-kozatáért.

Én ebédtől kezdve aggédó érzések közt vártam a történendőket, s tisztában voltam azzal, hogy apáin szólni fog valamit; de hogy ily merev, határozott visszautasítással álljon elő, erre nem voltam elké-szülve, s ez egész valómban megremegtetett.

A báró vádló tekintete csak fokozta helyzetem kinos voltát, s egy szóval sem voltam képes a báró kérdésére felelni.

Anyám szintén néma szoborként ült székén, arca birhatlan zavart árult el, s én tőle vártam vé-delmet, ki mindig elég erős szokott lenni, s a baró-val szemben tántorithatlan rokonszenvet táplált.

— Kisasszony ! — kiáltott a harag és szégyen-érzettől reszkető hangon a báró, — feleljen, mit jelentenek uratyja eme szavai?

— Nem tudom, — feleltem remegve.

— Tehát ön is azt mondja, hogy eddig nem gondolt arra, hogy én keresztyén vagyok s ön Mó-zes vallású, s e miatt egyek nem lehetünk? — Hi-szen ez egy pokoli játék!

— Nem, nem, — susogtam s felállván, kezet nyújtottam a bárónak. — Gondoltam kezdettől fogva mindenre, — mondám erőt és bátorságot nyerve, — tudtam, hogy szerelmemért hitemet kell fölcserél-nem. Kész vagyok rá, szeretem önt és nem fogok mást szeretni soha ! — Esküszöm.

A báró nem törődve apám tiltakozásával, át-karolt és hévvel csókolt meg számtalanszor.

— Legyetek boldogok. — mondá anyam, ki áldólag emelte felénk kezét.

Apám elébb megvetőleg nézett rám s elfordult tőlünk: majd hirtelen visszafordult, oda lépett hoz-zánk, s kiszakított a báró karjai közül, s oly indu-lattal rántott el a bárótól, hogy ha a baro nem fogja az egyik kezem, menthetetlenül elesem.

Apám soha egy ujjal sem érintett, ez a durva föllépése és niegbántása éppen az előtt az ember előtt, kit szerettem, ki előtt sértetlenül kívántam ál-lani: rendkívül rosszul esett és hangos zokogásban törtem ki. Kezem kihúztam a báró kezéből és szo-bámba mentem.

A báró követni akart; de apám eléje állt.

— Hagyja őt uram, — mondá s hangja szi-gorú és parancsoló volt.

— Eh, uram, — felelt a báró apámat eltávo-lítva útjából, — ön egy gyáva ember, ki nem átal egy nőt, ha ez a leánya is, itt előttem megsérteni, durván, semmiért. — Istenemre mondom, hogy ezt csak apai joga fedezheti előttem; mert különben megemlegette volna ezt a pillanatot.

A báró hangját tisztán hallottam, s nyilatko-zata, mely oly férfiasan volt mondva, jól esett s szerelmem csak fokozódott ezen ember iránt.

— Önnek nincs joga engem leckéztetni tette-mért. Távozzék a házamból, parancsolom ! kiáltott haragtól rekedt hangon apám.

— Tata! az istenért, mit mivelsz? — kiál-tott anyám.

— Takarodjatok előlem! — hangzott apám fenyegető hangja.

— Csendesebben uram, — szólt a báró, — jól tudom, hogy ebben a házban ön az ur, s joga van itt parancsolni; de egyet ne feledjen, s ez az, hogy engem nincs joga megsérteni. Megérthetjük egymást csendesebben is, s nincs szükség rá, hogy a cselédeket összecsőditsük és ezek előtt töltse öii dühét leányán.

— Uram ! — Igen, igen, — folytatá higgadtan a báró,

— én nem jöttem ide azzal a célzattal, hogy az ön házát megsértsem, »szándékom tiszta és szent csa-ládja iránt. S ön kereshet ürügyet elutasításomra, nevetségesebbnél nevetségesebbet, s azt is elmond-hatja most a kenyértörés pillanatában, hogy ön nem gondoltt a lánya és közöttem fenálló valláskülönb-ségre.

— Erre esküszöm, hogy igy van, — mondá apám.

— No, jól van uram, ha ön esküszik, — fe-lelt a báró, — hát én is esküszöm, hogy leánya mégis csak az én feleségem lesz. Esküszöm uram. Érti-e, mit tesz az, ha egy báró Barkócy megeskü-szik valamire ? Ez azt teszi, hogy az ön leánya az én feleségem lesz !

— Soha.

— Isten engemet ugy segéljen ! csengett a báró szép, tiszta, férfias hangja. — Azután feltar-tóztathatlanul jött szobámba.

— Van-e önben erő és akarat arra, hogy apja ellenzése dacára is szeressen engem, ugy, hogy tűzbe, vízbe kövessen ? — kérdé a báró.

— Van, — feleltem határozottan.

— S tudja azt, hogy ez a szerelem nagy áldo-zatot követel öntől?

— Nem ismerek áldozatot, mit szerelmemért készséggel meg nem hoznék.

— Tehát kész vagy követni, szólt és hévvel karolt át és én engedtem ölelésének, mely oly ki-mondhatatlan boldoggá tett most, mikor oly vég-hetlen boldogtalannak képzeltem magamat.

— Megyek utánad, a hova parancsolod, mondám. — Két nap múlva itt leszek. — mondá, — s

azután elviszlek örökre. — Kész vagy e polgári házas-ság utján nőmmé lenni ?

— Miért e kérdés, e fakgatás, — feleltem, — szi-vem a tied, rendelkezz kezemmel.

Ezzel az alku be volt fejezve. Megegyeztünk ab-ban, hogy a báró két nap múlva városunkon fog átutazni és én a vasútnál várom, fölülök és megyek vele arra, amerre ő visz.

A báró ezzel távozott s nem köszönt el sem apámtól, sen. anyámtól. — Én szobámban marad-tam és két napig ki sem jöttem onnan. Az ebédet odavitettem; mert nem akartam apámmal találkozni. Haragudtam rá, amiért ok nélkül megsértett.

Anyámnak, ki egész napon át a szobámban ült és siratott, semmit nem szóltam arról, hogy mi-ben állapodtam meg Bélával.

Két nap múlva "észrevétlenül elhagytam szobá-mat és mentem a vasúti állomáshoz, hogy találkoz-zam a báróval és elhagyjam a szülői házat örökre!

(Folyt, köv.)

4. oldal.

— V i r i l i s jogra képviselőink a vármegyén

1888-ban.*)

»SZENTESI LAP«

Pallavicini S. örgr. 41083.02 Károlyi Sándor gr. 23362.11 Károlyi László gróf 23-259.91 Sváb Jakal) 4934.93 Kárász Géza 3657.26 •Haris János dr. 1770.80 Sarkadi-Nagy Mihály 1760.-20 Faragó Mihály 1638.82 Szapáry Géza gróf 1177.50 Zsoldos Ferencz 1452.01 Károlyi Gyula gróf 1316.89 •l'hlar István 1304^60 Sarkadi-Nagy Antal 1210.58 Mátéffy Ferencz id. 909.17 •Stammer Sándor 862.14 Fried Zsigmond 716.47 •Nóvák József <>89.— •Kiló János 680.32 Weisz Lörincz 662.23 Hakovszky Iván 661.83 Sváb Gyula 629,27 Szeder János 617.69 Kanász-Nagy Imre 594.66 Neumann Mór 592.93 Magyar Imre, öttömösi 590.47 Szobotka Fülöp 586.46 Vecseri János ifjú 534.38 Bartha János ifjú 525.12 •Szarka Mihály 514.26 Eszes Mátyás 487.71 Kohn Adolf 469.09 Vajda János 466.65 Jerney Mihály idösbb 161.65 Húzs-Molnár Sándor 156.15 •Kiss István 437.02 Forgó József 428.90

Bainberger Lipót 369.07 •Hegyi Antal 366.12 Sulc Lajos 349.92 •Kőrrey Ferencz 3441.04 Sarkadi-Nagy Ferencz 344.99 Piti József ifjú 343.44 Csúcs János 3:15.04 Dunás-Varga Sándor 332.32 Fekete Márton 331.16 Pintér András 327.42 •Rácz László 325.58 •Tamásfíy Béla 324.0* Vajda István itju 322.03 BADÓS Sándor 318.99 Rácz Ferencz 317.22 •Kovács Imre 310.82 Rabi Ferencz 308.61 Jurenák Béla 306.60 •Lázár István 305.50 Siták M. Antal 300.23 •Mojzsik Lajos 299.76 Sarkadi-Nagy Sándor 299.45 •Keller Lajos 297.74 •Soós Pál 292.30 Rácz János 292.10 Tóth Kálmán 289.46 Kristó-Nagy Imre 289.24 •Szobotka Gusztáv 288.72 Ehrlich József 288.70 (Ízűkor Emil 287.93 Kókay Farkas 287.51 Sarkadi-Nagy István 285.90 •Szvoboda Ferencz 2S1.1, Jurenák Sándor 280.77 Berkecz Ferencz 279.71 Sréter Ferencz 277.03

Hallos Szilágyi Sándor 425.30 •Kiss Zsigmond 422.36 Polgár János 422.11 •Újhelyi Nándor 415.42 Csúcs Antal 415.22 •Gerőcz Lajos 405.38 Búzs Molnár János 395.36 Szeder Imre 390.31 Vajda Sándor 389.40 Gfttzl Ignácz 375.81 Maasburg Sándor báró 373.77 •Nagy Imre 372.31

Rúzs Molnár Ferencz Széli Bálint Dunaháti-Vass István •Bojnitzer Antal Nagy-Kovács Gergely Forgó Pál Lakos Ferencz Sárdi János Czukkermann Károly Bálint János •1 Víllak Sándor dr. •Halus József

Póttagok: Szobotka Adolf 257.64 Kiss Ferenc 251.49 Jurenák Imre 251.38 Szánthó Dániel 250.30 Halász-Szabó Ferencz 250.11

Murvai János Sarkadi N. Mihály ifj. Maróti István ifjú Szoboszlai Sz. Mihály Polgár Sámuel

273.63 269.78 267.26 266.79 265.48 263.89 262.93 262.15 -_>»;-_>.< >7 260.38 260.24 259.08

246.39 245.78 243.70 341.12 239.69

Megjegyezzük ezen névjegyzéknél, hogy a legtöbb adót fizetők névsorából a bizottság által kihagyattak azon választott képviselők, kik kinyilvánították, hogy képviselői jogukat mint választott képviselők kívánják gyakorolni.

Világfolyása.

•) A csillaggal jegyzettek adója kétszeresen van számítva. Szerk.

Az idei nagy hadgyakorlatok utolsó ak-

tusa Kolozsvárott, Erdély fővárosában játszó-

dott le, hova a király szept. 22-én érkezett.

Leirhatlan az öröm és lelkesedés, rnelylyel

Kolozsvár s vele Erdély a királyt elhalmozta,

s viszont szép vonás a koronás király részé-

ről az a meleg ragaszkodás, rnelylyel hű ma-

gyar népe iránt viseltetik. Lapunk tere kevés

14. száih.

alioz, hogy a királynak körünkben időzéséről

részletes tudósítást adjon; s ezért csak főbb

részleteiben kívánunk arról megemlékezni. így

lehetetlen hallgatással mellőznünk ama legfel-

sőbb királyi kézirat közlését, melyet a király

a hadgyakorlatok befejezése alkalmából intézett

a ministerelnökhöz. Hangzik pedig eme királyi

elismerés a következőképen : „ Kedves Tisza !

A most bevégzett idei nagyobb hadgyakorla-

tok alkalmából az ország több részeit látogat-

ván, a legörvendetesehb benyomások hatása

alatt térek vissza a fővárosba. Mindenütt öröm-

mel tapasztaltam, hogy a hagyományos hűség

és hazafiasság kedvelt Magyarországom min-

den táján, a régi anyaországban szintúgy, mint

annak erdélyi részeiben, változatlanul él a né-

pesség szivében, amint ez személyem és a

trón iránti szeretet és hű ragaszkodást tanú-

sító számtalan jelekben és tettekben is nyil-

vánult. Még inkább fokozza pedig ez örömö-

met, hogy a hadgyakorlatok által érintett min-

den vidéken uemcsak az illető helyhatóságok

és azok közegei buzgóan és teljes megelége-

désre feleltek meg feladatuknak, hanem az

összes népesség, amint erről nem egyedül az

egyes hadcsapatok parancsnokaitól vett jelen-

tésekből, hanem személyes észleleteimből is

meggyőződtem, — a csapatok minden szük-

Szentes város költség-előirányzata 1888-ik évre. Bevétel.

M e g n e v e z é s

L

Tényleges

eredmény

1886-ban

frt kr

2. Helyben-

hagyott elő-

irányzat

1887. évre

frt kr

3.

Ajánlata a

számvevőség-

nek 1888-ra

frt kr

4. | 5.

M u t a t k o z i k

több kevesebb

frt kr frt kr

I.

II.

III.

IV. V.

a) b)

VI. VII.

VIII. IX. X.

XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII.

XVIII.

XIX. XX.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1. 2. 3! 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11 12

1886. évi költségtervbeli többlet . . . 1886.—7. évről pénztári maradvány . . H á t r a l é k i k ö v e t e l é s e k b ő l : Régi hátralékokból Malom-taxából Korcsma-bérletekből Járdaépítési költségekből Községi adóhátralékból K a m a t és v é g r e h a j t á s b ó l :

Kamatból Végrehajtási költségből

P iac- és v á s á r h e l y p é n z b ő l . . K i r á l y i k i s e b b h a s z o n v é t e l e k :

Nagyvendeglő bérletéből Bor mérési jogból 55 ráta után . . . Sönnérési jogból 6 ráta után . . . . Révbérletből Tisza- és Köröshalászatból Kurcahalászatból Malom taxából Tiszai rakodópart bérletéből . . . .

Tég lászatbó l K e r t é s z e t b ő l :

Belső kertből Külső kertből

M é r t é k h i t e l e s i t é s b ő l K ó r h á z i költségekből F ö l d e k - és é p ü l e t e k b ő l :

Szántóföldekből Sertésjárásból (alsó és felső) . . . . Szénáskerti föld és házból . . . Sörházi földek- és épületekből . . . Vásártéri birkalegelőből Apró legelőkből és kaszálókból . . . Tőkei gát mellékének jövedelme . . . Vásártéri bódéhelyekből Korsós-sori házvételekből Fürdőházból Husvágóhidból Csordajárási földekből

Toloncz és rab ta r t ásbó l . . . Ka tónaá l l i t ás i költségekből . . . . M é n l o v a k után J á r d a é p í t é s b ő l E l e g y e s e k b ő l Föld- és homokhordásbó l . . Vasúti forgalom után 340,(XX) forint tő-

kebefektetésre 2°o jövedelem . . . . Kisbirtokosok földhitelintézetétől vásá-

rolt egy darab részvény osztalékából . S z á m a d á s i marasztalásból . . . . M e g t é r í t e t t e l ő l e g e k b ő l . .

31 (J8

¡ 1

98

3536 9288 95

3658 11

1641 02 31 96

415 75

c .0

2 47 254 54 301 92

1947 04 3575 59

50

4096 ,72

1087 81 169i> 92 8671

900(3 18527 2006 1130 460 560 881 515

19420

1851 20 390

72 294 28

3734 665

63 277 171 758 141 159 97

205 300

12052 29

253 Í:>< > 300 590 595

50 487 83

80

143 63 24 82

100 1500 5709 38 1342 87 5000

1613 12 1802 '25 8671 81

9000 18527 2006 1130 460 160 881 576

6600

1450 460

30 410

Ö s s z e s b e v é t e l | 75666 |84| 88069 76

3734 665

63 277 171 758 141 159 243 205 300

15442 12

254 301

2800 1200 622

6800

50

80

42

143 63

13552 25

525 31 109 33

81

16

Megjegyzés

61

70 |

115 72

101800 26

146

3390

80

50

1

2500 710

27

6800 !

42

28153 77

365

12820

401

42

17

148 08

487 :83

14288 07

*) Ez összeg-ben benne foglaltatik a föld- és homokhor-dás után be-folyt ösz-szeg is.

21. szám.

ségleteinek a legnagyobb előzékenységgel és

áldozatkészséggel eleget tenni s a katonaság

irányában meleg rokonszenvet tanúsítani igye-

kezett. Őszinte elismerésemet óhajtván eziránt

nyilvánitani, utasítom Önt, tudassa az érintett

vidékeken mindenütt és mindenkivel megelé-

gedésemet és köszönetemet, a hűség és haza-

íiasság ez ujabbi bizonyítékaiért, melyekkel a

népesség kedvelt Magyarországom mindenkor

örömmel töltött napjain ezúttal is gazdagítás

A királynak az országban tett körútja

mellett hazánkban s különösen a fővárosban

a haza bölcsének, Deák Ferenc ércszobrának

leleplezése, a nemzeti szinház 50 éves fenn-

állásának jubileumi ünnepélye, valamint az

országgyűlés mindkét házának szept. 29-én a

budai királyi palotában történt ünnepélyes

megnyitása képezi a hét fontosabb eseményét.

Deák Ferenc ércszobra, mely ülő alakban te-

kint a jövőbe, a Ferenc-József téren van fel-

állítva, s a király, ministerek, legfőbb állami

hivatalnokok stb. jelenlétében sept. 29-én lep-

leztetett le nagy pompával, ugyancsak a király

jelenlétében ünnepelte meg a pesti magyar

nemzeti szinház 50 éves fennállásának jubile-

umát. A szinház építésének eszméjét Széché-

nyi István gróf penditette meg. A haza lelkes

polgárainak áldozatkészsége folytán csakhamar

»SZENTESI LAP«

együtt volt az az összeg, melybe a szinház építése került, ugy, hogy a magyar színészet-nek emelt állandó csarnok 1S37. szept. 28-án készen állott s benne az első előadás megtart-ható volt. A most lefolyt 50 éves jubileumi ünnepély öröménél csak az a lelkesedés lehe-teft nagyobb, melyet hazánk jelesei a szinház felépítése s megnyitása napján érezhettek, mi-dőn a magyar színészet felvirágzása érdekében tett lépéseiket a biztos siker reménye kecsegteté.

Az 1887—1892-iki országgyűlés megnyi-tása ős Buda-vára királyi palotájának szertar-tástermében f. hó 29-én ment végbe nagy pompával. Képviselők és főrendek szokatlan nagy számmal jelentek meg s a király által felolvasott trónbeszédet, melylyel az országgyű-lést megnyitottnak jelenté ki, éljenzéssel fo-gadták

„Bármily kívánatos legyen is sok irány-

ban a gyors haladás, lépést kell tartanunk

mégis az állam pénzügyi erejével." Ez a trón-

beszéd egyik bevezető pontja : amiben ki van

fejezve, hogy első sorban a pénzügyi tekin-

tetek dominálnak, s hogy mindazon reformok,

melyek több kiadást feltételeznek, nem egy-

hamar fognak a ház asztalára kerülni.

5. oldal.

A skribák. (A t. Ház mint házasságszerző.)

Ivánkovics János, a kit most Hennán Ottó helyett bí-runk a Házban, egy mulatságos kérvénynyel fogja gazdagitani az uj ház legközelebbi munkaprogrammját.

A szegedi törvényszék és járásbíróság Írnokai kezdemé-nyezésére negyvenöt törvényszék és járásbíróság Írnokai, kik a szegedi kolomposokhoz csatlakoztak, petíciót nyújtanak be a

, parlamenthez. Vajon mit kérhetnek a szegény nyomorgó Írnokok a

nemzet törvényhozó testületétől? Ha ezt valaki föladná találós mesének, bízvást kitűzhetne

ezer aranyat annak, a ki eltalálja, mert nem nyerné meg senki. Abba még a megboldogult cinkotai kántor is belesülne,

ha elne : hogy mit kérnek a hazai írnokok ? Hát ugyan mit kérhetnének? Lakbérfölemelést? — Nem. — Pótlékot ? — Dehogy. — Fizetésjavitást ? — Azt sem. — Hát akkor mit? — T i t u l u s t , uraim, titulust. Becsületemre mondom,

titulust kérnek! Előadják, hogy ez a közönséges cini: „ í r n o k , " milyen

rettenetes nyíig rajtuk egy egész életen át. Hogy ezzel a cím-mel még megházasodni sem lehet; mert a leányos apák azt mondják: — „Mit? Egy í r n o k meri emelni szemeit az en leányomra? Nem. Soha!-

Odaterjed tehát alázatos kérésük a képviselőházhoz, ve-gye le róluk az írnok elnevezést, és utasítsa a ministert, hogy az ö címük legyen ezentúl „ha rmadosz t á l yú irodatiszt.*

Nem tudom, hogy mit határoz a tisztelt Ház, de látom ebből, hogy ez országban, ahol az írnokoknak nincs egyéb kí-vánni valójuk, mint a titulus, még boldog emberek lakhatnak, akiket könnyű megelégedettekké tenni.

Ha a Ház enged az ártatlan és ostoba, de idők jeléül érdekes kérésnek, ugy nem lesz többé irnok az országban és nem lesz többe kosár a lányos házaknál.

(„P. H.* után.) S.

Kiadás.

H

I II. III.

IV.

V. VI. VII.

VIII.

IX

X.

XI. XII.

XIII. XIV.

XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI.

XXII.

M e g n e v e z é s

T i s z t i k a r f i z e t é s é r e . . . Ártérfejlesztési költségekre A d ó r a :

A város, mint erkölcsi testület adója . Illetékegyenértékbe

I s k o l á r a : Gymnasium fentartására Polgári leány-iskola és tanyai iskolákra Óvóintézetre Képzőművészetre Iparos tanoncziskolára Tanítói nyugdij-alapra

Vasúti kölcsön évi törlesztésére kamat T é g 1 á s z a t r a. Tégla- és cserép égetésére Kertészetre:

Belső kertre. Kertész fizetése, 10°o osz-taléka, csősz fizetése

Külső kerti csősz fizetésére, fák ültetése és nemesítésére

G y m n a s i u m i é p ü l e t pótköltség-vetésére megszav. 14096 ft 7"o kamatába

K ó r h á z i k ö l t s é g e k r e : Szegények segélyezésére Kórházi kiadások Megyei betegápolási alapra Honvédmenházra

K ö z e g é s z s é g , k ö z r e n d é s z e t : Közegészségügyi kiadásokra . . . . Közrendészeti *

T o l o n c és r a b t a r t á s r a . . . K a t o n a ü g y i k i a d á s o k r a :

Katona elő- és utóállitási költségek és felülvizsgálatra

Sorozási kiadásokra M é n l o v a k r a J á r d a é p í t é s r e :

Utcai keresztjárdákra Háztulajdonosoktól az épités V» része .

Elegyesekre, előre nem láthatókra Ártézi kut költségei után (4:2,000 frt) . I r o d a i s z e r e k r e Utazás- és n a p i d i j a k r a . . . N a p d i j a s o k f i z e t é s é r e . . . H i d a k r a , d o b o g ó k r a . . . . U t a k r a :

Belterületen 8, külterületen 6 utász fizetése Város belterületén földhordásra . . .

Őrd i j akra és idője lzésre: Toronyőrök fizetésére Órák gondozására

Átv i t e l

1.

Tényleges

eredmény

1886-ban

frt kr

2. Helyben-hagyott

előirányzat 1887-ben

frt kr

25940 52 2731 06

! 3670 86

14208

991 80 8519 81

1796 74

' 7389 79

2317 33

51 15

613 28

407 70

1622 18 3606 51

2934 57 592 84

3970 1079 14

3472 50

560

86484 98

27016 66 1331 21

5656 25 715 91

12998 60

300 100 700 144

18870 j 9886 81

1368

800

11461 99

4267 1500 700 50

1600 120

240 204 420

300 300

4000 2774 2550 700

1860 1295

3470

360 200

118259 43

Ajánlata a számvevő-

ségnek 1888. évre

frt I kr!

28056 66 1339 91

6125 19 715 91

8810 5966 300 100 320 144

18870 9886 81

1364

800

1028 72

4267 2000 650 50

320 1000

70

240 204 424 47

538 450

5500 2772 2500 460

2500 995

3710 975

360 200

114012 67

4. | 5. I

Mutatkozik

több

frfTkr

1040

68 94

139740

500

24 47

238 150

1500

640

240 975

6773 81

kevesebb

frt kr

1043327

50

280

50

2 50

240

300

11405 27

Összes

adónemek

után

frt kr

28056 66 1339 91

6125 715

15640

18870 9886 81

1364

800

1028 72

6967

320 1000

70

240 204

3500 2772 2500 460

2500 995

3710 975

110040 20

Földadó

után

frt kr

424

800

47

1224 47

¿3-8 -CJ > O 3

13 • C3 5

2 >&

frt kr

538 450

1200

360 200

2748

2. oldal. > SZENTESI LAP« 49. szám.

Helyi és vegyes hirek. — Előf izetési f ö l h ívás . Évnegyed küszö-

bén vagyunk, s így lapunk pártolását is kérnünk kell; de különösen kérjük a támogatást a „Szentes és Vi-déke* részére, mely, mint egyetlen önzetlen lap a városban, méltán tarthat igényt a közönség pártfo-gására. A lap prograinmja a következő : „Lapunk (a „Szentes és Vidéke44) programmja, bár ny'lt és titkos ellenségekkel kell síkra szállania, mai időben éppen nem lehet más az eddiginél. Oly időben, midőn a legtöbb ember cselekvéset az önérdek vezeti, midőn egyfelől a tisztességes munkában megőszült férfiakat sárral dobálni, másfelől pedig semmiféle qualificalió-val nem bíró, de annál nagyobb demagog-furfang-gal ellátott talmihősöknek dicshymnusokat zengedezni s tömjént hinteni szoktak, midőn a nyilvánosan sze-replő férfiakat nem érdemeik, hanem önérdek szerint ilélik meg: oly időben — legalább a mi meggyőző-désünk szerint kell oly lapnak lenni, a mey a közvélemény ferde irányba való terelésének útját állja s a letíprással fenyegetett igazságnak védelmére kel. íme, uj kiadásban kifejtett régi progranimunk ! En-nek zászlaja alatt folytatja lapunk jövőre is pályafu-tását mindaddig, míg e progrannnnak hívei lesznek, ez pedig elvtársaink ugy erkölcsi, mint anyagi támo-gatásától függ." — Lapunk (a „Szentesi Lap") bár-mily önző is abban, hogy szereti, ha minél több ol-vasója és előfizetője van; mindamellett a közügy ér-dekében — tekintve azt, hogy egy oly önzetlen lapra mégis szükség van, mint a „Szentes és Vidéke", an-nálfogva a legmelegebben ajánljuk azt a közönség pártfogásába. — .Mert a jog és igazság a sárgaföldig

tapostatik, ha a „Szentes és Vidéke" azt meg nem védelmezi.

— V a s u t u n k egy hét óta van átadva a köz-forgalomnak s habár még Szegvár, Mágocs és Derek-egyházára nem igen szállítottak semmit, s iury pusz-tán a szentesi ki- és behozatalt közvelité a vasút, a forgalom elég nagy és naponta erősen fokozódik. Az első napokban pedig nagyban megrövidité a vas-úti forgalmat az a körülmény, hogy a ludat az első napokban kocsin szállították kun-Szent-Mártonra és olt adták föl a vonatra; mert a ludszállitásnál a vasut-igazgatóság nagy kedvezményi nvují, a rendes áraknál feléért szálhlják, erről a szállítási kedvezmény-ről azonban a szentesi állomásfőnöknek nem lévén tudomása, ő a lud után a gyorsáruk rendes viteldí-jai számitá, ez pedig nagyobb, mint jó útban a ko-csi fuvar Kunszentmárloníg. Sarkadi polgármester azonban, midőn erről értesült, azonnal zolnokra utazott, s ott a forgalmi osztály fődökével rendbe-hozatta ezt a dolgot. — Ezen pillanatnyi bajnál azon-ban nagyobb bajnak látjuk a vasútnál azt, hogy nincs kellő személyzet, s ami hiányos vau is. az sem bir kellő gyakorlattal. - Erre a körülményre fölhívjuk a vasút igazgatóság figyelmét. Kipkedes-kapkodás, tá-jékozatlanság láisz»k a kezelés minden ágában. — Ez nagy baj. mely ellen a vasul ügyi bizottságnak is föl kell emelni a szavát. S ha ezt minél hamarébb leszi, annáijobb !

A kist isza i zsilip-/.akad ás ügyében a miuisteriuni befejezte a vizsgalatot, az iratokat le-küldte a társulathoz, azzal az utasítással, hogy a fe-gyelmi vizsgálatot f. hó 15-ig a vizsgalat alatt alló társulati tisztviselők ellen tartsa meg, s a fegyelmi választmány ítéletét terjessze föl.

A körös-tisza-marosi ármentesítő tár" sulat feloszlattatása és három társulattá leendő ala-kítása iránt Makóról, az ottani érdekeltség nevében, BánfTy Gyula indítványt adott be a közgyűléshez, mi ha ez el nem fogadtatnék, akkor kéri a kilométeren-ként 1000 fiiban megállapított tartalékalapot kilomé-terenként 100 frtra reducálni, s így 224,000 frt helyett ¡22.400 frt lenne a tartalékalap.

V á r o s u n k j ö vő évi költségvetésétlapunk más helyén egész terjedelemben közöljük. — E szerint jövő évre a bevétel 101.800 frt 20 kr., a kiadás pedig 100.408 frt 95 krral van előirányozva. A hiányzó ösz-szeg fedezésére 55 kr. házi pénztári kirovás lesz min-den adófrt után. (1887-re 02' kr. volt a községi pót-adó.)

A szentes-hódmezövásárhely-ma-kó i vasú t kiépítésére — mint értesültünk, — Csa-nádmegye és Makó városa mintegy 200 ezer frt hozzá-járulást helyeztek kilátásba.

Ha l á l o z á s . Palaki János városi képviselőt kisérte az ismerősök egész serege sept. 23-án örök nyu-galma helyére. A fiatal, erőteljes férfiú egész váratla-lanul hunyt el. Nyugodjék békével!

A szüret szept. 20-án kezdetett meg váro-sunkban, pedig a szőlő még éretlen. Bor nem sok lesz, s ami lesz, attól kinyílik a bicska az ember zsebében.

Óvoda megny i t á s . A vörheny-járvány miatt két hétig bezárva volt kisdedóvoda okt. 3-án, hétfőn, ismét megnyílik, mely körülményre felhívjuk a vzülők figyelmét.

V á r o s i k ö zgyű l é s lesz — mint hallot-tuk. — f. hó 3-án, hétfőn, melynek főtágyát Szentes város jövő évi költségvetése fogja képezni.

Kiadás.

1.

XXIII.

XXIV. XXV. XXVI.

XXVII.

XXVIII. XXIX.

XXX.

XXXI.

XXXII.

XXXIII

XXXIV XXXV XXXVI.

XXXYll

H

1 2 3 4

1 2 3 4

1 2 3 4

2 3 4 5 6 7 8

2.

Helvben-

M e g n e v e z é Tényleges jj

eredmény :előiranvzat 1880-ban \ 1887-ben

fr t k r 1 frt k r

3. | 4 . | 5.

M u t a t k o z i k Ajánlata a számvevő-

ségnek j 1888. évre több

frt kr; frt kr

kevesebbi

Összes

adónemek

után

frt krl frt kr| frt kr frt kr

Földadó

után

u e

"3 > o ¿A vO rt

Áthozat A d ó s s á g t ö r l e s z t é s r e :

Egri egyházmegyének 43,050 frt után . Debreceni főiskolának 10,500 „ „

„ „ 1050 frt alap után Tiszaszab. bankkölcsön visszafizetésére.

H e l y p é n z s z e d é s i kiadásokra. . Városi é p ü 1 e t e k és anyagok tűzkárbizt. K é m é n y e k s e p r e t é s é r e :

Egyesek kéményeinek sepretésére . . . Tanyai iskolák sepretésére

R e n d ő r ö k és s z o l g á k n a k : Évi fizetésekre Ruhailletménybe .

E l ő f o g a t o z á s r a : F ű t é s r e , v i l á g í t á s r a :

Hivatalos helyiségek fűtésére . . . . Hivatalos helyiségek világítására . . . 195 darab utcai lámpa világítására . . 50 db. uj lámpa felállítása- és világítására

C s o r d a j á r á s i k ö l t s é g e k r e : 2 csősz évi fizetése 3 csordás évi fizetése Szénatakaritásra Teny ész marháknak só, szalma és ku-koriczaszárra

A d ó b e h a j t á s r a : Adóvégrehajtók és becsüsök fizetésére . Zálogtárgyak behordására

K a t a s z t e r i k i a d á s o k r a : Felülvizsgálat költségeire Napidijasok fizetésére

M e g y e i p ó t a d ó b a : Vármegyei nyugdij-alapi járandóság 2% Székházépítési pótadóra Közművelődési és jótékony czélokra

E r d é l y i m. k ö z m. e g y l e t n e k . P i a c z t é r k í k ö v e z é s é r e . . . K ö z é p ü l e t e k r e :

Nagy vendéglőnél az u. n. „koplaló" át-alakítására és egyéb javításokra . .

l'olg. leányiskola,gőzfürdő ép. javítására Kórházi épületek javítására Összes városházi épületek javítására . liógányi és bánomkerti csőszlak építésére 0 tanyai iskolánál építkezés és javításra Téglaházi épületek javítására . . . . Nagyvölgyparti csőszlak, vágóhíd, cédula és mázsaház, tehénjár. csőszlak, kucori, bökényi csárdára és a böldi révházra .

Városi hivatalos helyiségek bérletére . K ü l ö n b ö z ő c z i m e k e n

Összes k i adás

Levonva a bevétel t

Fedezet len h i á n y

S0484 98 i 118259 13 114012. 0

13151 98

1921 20 448 21

| 3090 S0

8044 0

4812 15

5154 9

^ 2495 32

j 3O05 05

! 954 43

'11912 11

10024 09

25181 21

3090 ¡S0

7206 1370 4800

780 300

4251

220 900 70

030

3400

280 730

2800

100

1535 1007

530

270 300

545 700

2583 030 03

5003 70 1070 423 78

3090 80 04 80

7710 020

3000

750 300

4000 1414

220 900 70

030

2528 250

400 730

2700 2500 700 100

3500

15< M )

315 85 :

250 415

1070 20 150

100 700

0773 81 11405 2 /

85 84

04 80

444

177341 17 105087 87 100408 95 8!

X

8 70 101800 20

77018 11 04008 É i \

1414

120

2700

700

3500

85

415 800 20

750

1200

30

251

\ e a

300

35 092

280

150

385

110040 20 j 1224 47 2748 -

70

78

2583 030 03

5003 1070 423

7710 020

3000

1050

220 900 70

030

2528 250

2700 2500 700 100

1500 315 85

250 415

1070 20 150

100 700

04 80 3090 8q

400

730

17102 05 6106 27 148090 88

5414

3500

2419 27 5352 so 4

44. szám.

— M e g h í v á s . A szentesi ipartestület f. évi oktoher 13-án «1. e. 10 órakor, saját helyiségében (a csizmadia ipar-társulat ua,7tonnjb2n) renl kívüli közgyűlést ' %:[, nulyr - ;iz ipartestalt tagjai ezennel meghívatnak. A közgyűlés táigy.ii: 1. A nagy mait. föl im.. ipar- es k.íre-ik. m. kir." ministeriuintői vi-í'ZaküM'Ht ipartestületi alapszabályok 45-ík szakaszának inó-dosilása. 1. In litvány »k tárgyalása. Az inditvá lyok esik akkor tárgyaltainak, ha legalább 10 tá/tól aláírva, közgyűlést meg-előzőleg 1 nappal az elnökséghez beadatnak. Ha a közgyű-lés a tagok csekély <zánvi miatt nem lenne megtartható, l i napra ujabb közgyűlés hivatik egybe, mely a megjelen > tagok számára való tekintet nélkül érvenyesen fog határozni. Ez ujabb határul iről a tagok hirlapilag értesíttetnek.

— T á r s a s v a d á s z a t lesz ismét october *2-án, va-sárnap. Nyomáson és Szent-Lászlón. Találkozási hely: a városi t.-laház délelőtt í> órák«» -. Ellátásról kiki maga gondoskodik. T;i,r«>k által hozott vendégek «¡zivesen láttatnak. Külön meghívó nem küldetik szét, meghívón ezen tudósítás szolgál.

— H a j ó z á s . A dunagözhajózási társaság értesítése szerint, a vízállás javulása következtében sz<»pt. :V)-tól Szolnok es Szeged között a hajózás a szokott rendben ismét megnyit-tatik.

— J e g y z ö v á l a s z t á s. Kisteleken szept. 27-én ment végbe a községi jegyzi választása. A beadott lí> szavazatból is szavazattal Beszedics István csongrádi segédjegyző választa-tott meg,

A g y o n ö t ö 11 e a fe leségét . Csongrádról írja le-velezőnk : Bori Albert halász múlt vasárnap, szept. -2Vén összeszólalkozott az ipával, s ez öt egy evezővel támadta meg. Bori, magát védelmezendő, egy kezeügyében eseü egy akáczfada-rabbal várta a támadást. Bori felesége éppeu abban a pilla-natban lepett a veszekedő felek közzé, uftor térje az apjára egy erős ütést mért. Az ütést a feleség fogta fel, ki rögtön ször-nyet halt. A borzasztó ütés a szerencsétlen nő fejét teljesen szétzúzta, ugy, hogy az agyvelő szerte locscsant Az apa, látva leánya halálát, fölhagyott verekedésével, Bori pedig sírva bo-rult szerelmi, neje holttestére, a kit épen nem volt szándé-kában agyonütni. Bori, ki a feleségével zavartalan, boldog házas éL-tet élt, önként jelentkezett a járásbíróságnál. Boriné temetése másnap átalános részvét mellett ment végbe, legmé-jebb fájdalmat azonban a szerencsétlen férj táplálja, ki azóta búskomor.

— -Uj miatyánk.*1 A községi jegyzők alárendelt helyzete a szolgabirákkal szemben köz-mondásos nálunk Magyarországon. Nem csoda tehát, ha valamelyiket annyira vitte a rettegés, hogy formális „Miatyánkot* szerkesztett, melyet ajánlunk a sanyargatott jegyzők íigyelmébe. íme a szöveg: „Mi atyánk főszolgabíró, ki néha járásod székhelyen is vagy, félessék a Te neved. Jőjjon el a te jóaka-ratú belátásod. Legyen meg a te akaratod (ha ugyan végrehajtható), inikép az állami, ugy a me-gyei és a községi közigazgatásban is. Mindennapi kenyerünket hagyd meg nekünk ma és bocsásd meg a mi tévedéseinket, miképen mi is megbocsát-juk a tiédet. Xe vigy rendeleteiddel a kísértetbe, hanem szabadíts meg gyakran jogtalan birságaidtól. Mert tied a hatalom és olykor a dicsősóg is. Ámen."

— A n y a i szeretet. — Azt mondom édes lányom, nagyon igazad van, ha már idejekorán arra gondolsz, hogy apáczává légy. Ez ép oly kellemes, mint istennek tetsző hivatás. — De édes anyám, miért nem lettél te is apácza? — Hogy beszélhetsz ily ostobaságot gyermekem? Hát irántad való sze-retetből!

— Ál la tsereg le tben . Oroszlánszeliditő: Uraim és hölgyeim, a ki velem bemegy a kalicz-kába. annak azonnal MM) frtot fizetek! Paraszt: Be-mék én magam is! Oroszlánszeliditő: Hogyan! Ön kész volna . . . ? Paraszt: Be én; csak hadd gyüj-jenek ki előbb azok a férgek!

Nehéz kérdés. Tanító: Nézd Ferkó, erről a szivárványról is láthatod, milyen gyönyörű a világ. — Ferkó: igen. do azt szeretném már rég-óta tudni, s tanitó úr bizonyára azt is megmond-hatja, hogy néz ki a szivárvány hátul?

— A többség. Orvos: Mi hozta önt a bo-londok házába? — Őrült: Egy kis véleménvkülönb-ség! — Orvos: Lehetetlen! — Őrült: És mégis ugy van. Én azt állítom, hogy az emberek bolondok, s ők azt mondjak, hogy én vagyok az! A többség véleménye győzött.

— J o g i vé l emény . — Ön szamár! mondá a törvényszéki szolgának a biró. — Uram, mit csi-náljak? kerdé a szolga az előszobában egy ügyvéd-től? — Vádolja be a bírót hivatalos titokkal való visszaélés miatt, — válaszolá az ügyvéd.

— Óvatos pacziens. Egy fogfájós ember várakozásteljesen ül a fogorvosnál. Ez alapos vizs-gálat után szól: „A gyököt ki kell húzni; az önnek fájdalmat fog okozni. Az operáczió előtt kábitó szert adok önnek." — „Ugy; és mily hatása lesz ennek?" — „Mihelyt a tömlőt szájába teszem, ön a gáztól eszméletlenné lesz, s mire ismét feléb-red, a fog már kint lesz." — A pácziens erre ki-veszi zsebéből pénztárczáját. Az udvarias orvos szabadkozik: „Oh kérem, a honoráiumra azután is van idő.4* — „Nem is ezt akartam, hanem csak atni, mennyi pénz van nálam."

— Seg i te t t m a g á n . Püspök: Ej, ej, fő-tisztelendő ur. ön két fiatal gazdasszonyt tart, holott a törvény csak egvet enged meg s annak is legalabb 40 évesnek kell lennie. Plébános: Igaz, meltosagos uram, csakhogy én nem találtam 40 evest s ugy segítettem magamon, hogy két 20 evest fogadtam egy negyven éves helyett.

— E l a d t a a fér jé t . A „Szilágy-Somlyó" Írja ezt a históriát: Bendre Pálné sz.-somlyói lakos

a vasútépítés óta bizonyos Weisz nevü férfival együtt*

> SZENTESI LAP< 7. oldal.

lakásra szánta magát. Az igy összekelt derék pár között egy oly értelmű szerződés jött létre, hogy a ki a szerződő felek közül elhagyja a másikat, tarto-zik annak :>00 frt kárpótlást fizetni. Bendréné meg-unván az uj házasélet uj gyönyöreit, Weiszot, ter-mészetesen annak beleegyezésével, egy zoványi asz-szonynak eladta 200 frtért. Weisz viszont oly ki-kötéssel egyezett bele a cserébe, hogy az uj feleség zoványi vagyonát telekkönyvileg irassa az ő nevére. E szerint Weisz ur igen okosan tudja a maga ré-szére „kikötni" a dolgokat.

M i t t e remte t t az I s ten rosszul? — Az isten mindent jól teremtett, mondá egykor ebédközben a tréfás Laezi bácsi, csak a sárga ré-pát hibázta el. — llogy-hogy? — kérdik a jelenle-vők. — Csak ugy, hogy alul kellett volna a vasta-gát teremteni, hogy a kihúzásnál mind belé törne, — volt a válasz.

Érdekes leletek. Győrből írják az „E.'-nek, hogy ott vasutásás alkalmával a mult na-pokban a munkások egy oly terméskőből készített koporsót találtak, mely 1000-ben került a föld alá s igy jelenleg 887 éves. — A koporsó asztalmagas-ságu, s oldalszélessége körülbelől 30 czentiméter. A munkások jelentést tettek a városi hatóságnál, mely azonnal intézkedett a vizsgálat megejtése végett, a mit több orvos teljesít. A koporsót felbontották s tartalma az orvosi vélemények szerint egy női csont-váz volt gyemekcsontvázzal karján, továbbá egy kard és több ékszer. Ezenkívül a koporsó mellettt még két nagy kőkorsót is találtak, melyek római okira-tokkal s egyébb iratokkal voltak tele. A csontváza-kat a győr-belvárosi temetőben elásták, a koporsót pedig a többi leletekkel együtt elszállították a Be-nedekrendiek kolostorába, hol a felsőrészt a kisebb tárgyakkal együtt a niu. euinban, az alsórészt pedig, súlya és a nagysága miiiL, az udvarban helyezték el.

A „ K é p e s C s a l á d i L a p o k " szép-irodalmi, iar*aüa»mi s isnurttierjes/.tő hetilapra hívjuk fel lapnak olvasóinak a becses ügyeimét. A „Képes CsaLdi Lapo^M kilencz évi fennállás* óta minüig a tökéletesedé» felé aiadt, nemes és ízlés-teíjes irányban, élénken és változatosa szerkeszte-tett s az olvasó kozöaségaek évenkiat annyi eszme és erzelem nemesítő, mulattató, művelő és ízleslej-lesztö olvasmányt nyújtott, amennyit huszs/.or annyi-ért se lehetne megszerezni, mint a mennyi a „Ké-pes Családi Lapuinak" az előfizetési ára. E lap most októoer l-jével tuedit évfolyamába lép a munkatársai közé a legkitűnőbb hazai írókat szá-miiváa, nyugodt lelkiismeretről ajánlhatjuk olvasó-ink pártfogasába. A „Képsa Csaladi Lapoku

kilencz éves becsületes múltja a kötelessegszerü törekvés megérdemli a legazéleaebb körű támoga-tást a kivanatoa, bogy minden magyar család az előfizetői közé tartozzék. A „Képes Caaládi La-pok* tizedik évfolyamának l-aő száma a követ-kező tartalommal elent meg: Az asSiony. (Elbe-szélés.) Tolnai Lajostól. — Tavasz-alom. (Költe-mény.) Bartók Lajoatol. — Csak raugoaan. (Cseve-gés) Elemértől. — A ^ ét Pa aki. (Elbeszélés.) Szendröitöl. — A kigyóaziget. (Elbeazé;és.) Carmen Sy l/atól, fordította : Veress Endre. — Nyár végén. (Köitemsny.) Patyi Istvántól. A gyüszü tür énete. — c a. — Végletek. (Elbeszélés) Szerelemhegyi Mócíar-Jolántól. — Gondolattöredékek. — Képe-iukue . — Mindentéle. — Képek : A czigánynő. A szerelmes levél. — Hamarosan. — Meliéklet: „A 8'öLevéayek." (Regény.) V. Gaal Karolintől. I. 193—208 oldal. A „nő a házban41 czimü melléklet, mely a dáztariás minden ágára kiterjtazkedik, 8 divatképeket is boz, minden második számhoz csa-toltatik. — A boriiékon : Sakktalány. - Számrejt-vény. — Heti naptár. — Megfrjtések. — Megfejtők névsora atb. A „Képea Caaládi Lapok44 előfizetési ára egész évre 6 frt. Felévre 3 frt. Negyed-évre 1 frt. 50 kr., mely öaaseg Méhner Vilmo8 ki-adóhivatalba (IV. ker. papnövelde-utcza 8 az.) küldendő.

— S z á s z h a r m i n c e g y évea ern-ber él jelenleg Barcs mezővárosban, a horvát hat -roi. A még ép erejű éa zavartalan egészségnek ör-vendő aggaatyán, mint okmányokkai kimutatja, 1756-ban azliletett. Mint katona bejárta a kontinens csaknem összes országait, hosszabb ideig tartózko-dott Franciaországban, aőt Arábiába ia eljutott. A katonaságnál 21 évig szolgáit é8 azzal dicsekszik, hogy ez idő alatt teljesen tavoitartotta magát a ném-berektől- Az öreg ma ia nagy nögyülölőnek látszik, mert midőn azt kérdezték tőle, bány nőt szeretett, igen baragoanak mutatkozott s nem vála8zolt. A nők elleni gyűlöletének okát eddig nem lehetett tőle megtudii. Ha agglegéoyi életéről van azó, reu-deaen azt válaszolja, hogy csak ez tarotta fenn oly sokáig életét.

A r o m á n k i r á l y a c i m b a l o m -r ó 1. Károly román király, valamint neje nagy ked-velői a magyar népdalokn*k. Nemrégiben Pongráci Lajoa kolozsvári zenekara Sinaiában játszott a ki-rályi család előtt, az ottani pompás királyi kastély

zenetermében. A román király Poigrácz azon kér" déaére, hogy miféle darabokat játazon, németül felrlte, hogy: „Csak azokat a azép magyar nép-daío'iatu. És a buaongó lassúkat, a ropogóa friaae-ket nagy é.ve¿ettel hallgatta a királyi család. Egyik darab végétével azt kérdezte Pongrácztól a király, hog/ mennyibe k*rül egy olyan szépen szóló cim-balom? „S?áz-kétszáz forintba felség", felelte a prímás. „Nem is sok ezért a kedves hangszerért,, monda a király és azután a királynéhoz fordulva : „Ezt a hangszert nálunk is meg kellene honosítani", úgymond ea moaolyogva folytatá: „Talán az udvar-hölgyek közül valaki megtanulhatna cimbalmozni."

— T e s t v é r e k , m i n t h á z a a t á r a a k . Bécsből manapság szinte hihetetlen dologról ad-nak hírt. Egy fiatal ember oltárhoz vezette szerető-jét, ki már előbb gyermekkel ajándékozta meg öt. S-Aabálya trlien összeeskették őket, 8 most, mikor e házasságból már két gyermek született, kiderült, hooy a háasfelek testvérek. Évekkel ezelőtt tör-téat, hogy egy fiatal iparos valami cseh városkában megiamrrk* dett egy ott szolgáló csinos leánnyal. — Megszerettek egymást éa a tiatal ember kötelessé-gének vélt eleget tenni, a mikor gyermekének anyjával törvény szerint egybekelt. — Fivér éa nő-vérből férj és feleség lett. Később Bécsbe köl-töttek és caak nemrég tudódott ki, hogy frigyük bűnös. A bécsi törvényszék most azt akarja kideríteni, — vájjon a házaspár, mielőtt irigyre lépett, tényleg nem tudta-e azt, hogy testvérek. Addig is erősza-kosan volt kénytelen őket elválasztaii, — mert •em akarták egymást odahagyni.

Köszönet nyi lvánitás. A bécsi biztosító társaságnak, mely a folyó hóban szen-

vedett másfélezer forintos tűzkárunkat a legpontosabban és a leggyorsabau fizette ki, úgyszintén a társaság helybeli fö-ügynökei, Pollák és Ehrlich uraknak a tapintatos eljárásért e helyen is a legmelegebb köszönetünket fejezzük ki és a társa-ságot a biztosító közönség figyelmébe ajánljuk.

Zsoldos János, Vecseri János,

Árverési hirdetményi kivonat. A szentesi kir. jbiróság mint telek-

könyvi hatóság közhírré teszi, hogy I l l é s J^nő szegvári lakos végrehajtatónak O l á h István szegvári lakos végrehajtást szenvedő elleni 250 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegedi kir. törvény-szék (a szentesi kir. járásbíróság) területén lévő, Szegvár községeben fekvő, aszegvári 480 sz. tjkvben 496. hrsz. ház és tartozékaira az árverést 424 frtban ezennel megállapított ki-kiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1887. év i o k t ó b e r h ó 3-i k n a p j á n délelőtt 9 órakor Szeg-vár község közházánál megtartandó nyil-vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az in-gatlan becsárának io°()-át, vagyis 42 forint 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminísteri rendelet 8. §-ában kije-lölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szentesen, 1887. évi aug. hó 12-ik napján.

A szentesi kir. járásbíróság, mint telek-könyvi hatóság. Bs i r t l i s t ,

1 kir. alj biró.

Süldő és ürü eladás. 150 d a r a b 3

4 éves, jól tartott s ü l d ő , (a koczák miskároltak) és 300 d a r a b ö r e g ü r ü eladatik. Megtekinthetők és megvehe-tők P.-Göböljáráson, u. p. T -Inoka. EBNER

SANDOR , kasznár.

Banga Sámuelnek Dónáton, a Potyondy-féle 82 hold tanyaföldje akár két részbnn, akár pedig egy tagban örök áron eladó. — Értekezhetni lehet a

helyszínén.

41. szám.

Budapesti piaci árak. Budapest, sept. 27.

Buza (uj) tiszavidéki . . 6 írt. 75 kr. 7 írt — k , , pestvidéki . . 6 . 70 , 6 . 95

Rozs . . 5 ff 30 ff 5 . 55 Árpa 5 „ 15 . 5 „ 40 Zab 5 „10 „ 5 . 30 Kukorica 5 . 85 „ 5 „ 90 Köles — n — » » Disznózsír 57 „ 50 „ 58 „ — Szalonna 51 „ — „ 52 „ —

Az árak 100 kilogrammonként értendők.

»SZENTESI LAP«

Fekete satin merveilleux (egész

selyem) métjere i frt 15 krtól 6 frt

45 krig. (16 különböző minőségben.)

Rnbákban vagy végekben Támmentesen házhoz szállít HEN-

N E B E R O O. (cs. kir. udsr. szállító) t Ü K I C H se lyemgyár i

rak t á ra Mióta postafordultával. Levelekre 10 kros bélyeg kell

Vasúti menetrend. (Puszta-tenyő—ksztmárton—szentesi h. é. v.)

SZENTES-SZOLNOK.

3811. sz v. ?. 11 ó. 02 p. d. e. 11 ó. 3y p. d. e. 12 ó. 24 p. d. u. 1 ó. 05 p. d. u. 1 ó. 31 p. d. u. 1 ó. 50 p. d. u. 2 ö. 33 p. d. u. 2 ó. 56 p. d. u. 3 ó. 18 p. d. n. 3 ó. 47 p. d. u. 7 ó. 45 p. d. u.

Szentes (vend.) Tőke K.-Szt.-Márton Homok T.-Földvár Martfű Kengyel Puszta-Tenyő Szajol Szolnok (vend)

Bpestre érk.

3813. sz. 5 ó. 36 p. 6 ó. 13 p. 6 ó. 58 p. 7 ó. 37 p. 8 ó. 05 p. 8 ó. 23 p. 9 ó. 04 p. 9 ó. 31 p.

10 ó. 01 p. 10 ó. 30 p. 2 ó. 15 p.

v. v. éjjel, éjjel, d. e. d. e. d. e. d. e. d. e. d. e. d. e. d. e. d. n.

SZOLNOK—SZENTES.

3814. sz. v. v. Bpestről ind.

Szolnok (vendi Szajol Puszta-Tenyő Kengyel Martíü T.-Földvár Homok K -Szt.-Márton Tőke Szentes (vend.)

3 ó. 47 p. éjjel, 4 ó. 22 p. éjjel, 4 ó. 46 p. éjjel, 5 ó. 14 p. éjjel,

V j j V I ,

éjjel,

5 ó. 44 p. éjjel, 6 ó. 06 p. d. e. 6 ó. 19 p. d. e. 7 ó. 12 p. d. e. 7 ó. 42 p. d. e. 8 ó. 16 p. d. e.

3812. sz. v. v. 7 ó. 40 p. d. e.

11 ó. 11 p. d. e. 11 ó. 42 p. d. e. 12 ó. 01 p. d. u. 12 ó. 32 p. d. u. 1 ó. 02 p. d. u. 1 ó. 35 p. d. u. 1 ó. 50 p. d. e. 2 ó. 43 p. d. u. 3 ó. 13 p. d. u. 3 ó. 47 p. d. u.

Gőzhajózási menetrend a felső Tiszán, Szeged és Szolnok között.

Vegyes szolgálatban.

Érvénye« 1887. april hó 3-toÍ.

F ö l f e l é : Szegedről Szentesre: vaiárnap é« s z e r d á n r e ? ,

gr 1 5 ¿Tá elo t Szentesről Szolnokra : vasárnap * * ir^rdón d.

e. 10 óra előtt nem.

L e f e l é : Szolnokról Szentesre: hAtfőn óa péDteken reg-

gel 5 óra előtt nem. Szentesről Szegedre : hétfőn és pénteken d. e.

10 óra előtt oem.

D o n á t h I s t v á n n é n a k

Dónáton levő 23 hold földje három évre ha-

szonbérbe kiadó; értekezhetni I. t. 276. sz. a.

1629—887. tk. sz.

- ¿ L r ^ r e r é s i l i i r d e t m é n y i

I s i - v o n a / t .

A szentesi kir. járásbíróság mint telek-könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Korsós Tóth Sándor szentesi lakos végrehajtatónak, Győri József végrehajtást szenvedő elleni 400 írt tőkekövetelés és járulékai iránti végre-hajtási ügyében a szegedi kir. törvényszék (a szentesi kir. jbiróság területén) levő, Szen-tes város területén fekvő, a szentesi 2582. sz. tjkvben 1019 hrszám alatt foglalt házra és 322 nsz. öl udvartelkére az árverést 621 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren-delte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi október hó 20 ik napján délelőtt 9 órakor az alulírott telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvá-nos árverésen a megállapított kikiáltási áron alól eladatni nem fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az in-gatlan 621 frt becsárának io°0-át, vagyis ehez képest 62 frt 10 kr. összeget készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfo-lyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri ren-delet 8. §-ában kijelölt ovadékképes érték-papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bá-natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezé-séről kiállított szabályszerű elismervényt át-szolgáitatní.

Kelt Szentesen, 1887. évi május hó 3-án. A szentesi kir. járásbíróság, mint telek-

könyvi hatóság. B a r t H a , 1 kir. alj bíró.

Üzlethelyiség változtatás. Alulírott tisztelettel értesitem a n. érd.

közönséget, hogy SÖRFŐRAKTÁRAMAT október 1 tői az izr. templom közelében levő, Fekete János ur főutcái házába teszem át. Ugyanitt a közönség igényeinek megfelelő SERCSARNOKOT nyitok. Megnyitás okt. 2-án délután.

A n. é. közönség kegyes pártfogását kérve, maradok alázatos szolgája

FÁBIÁN TÓTH ISTVÁN, sör-regálebérlő.

8. oldal.

A vörös disznóport, mint a sertéseknél nyaranta előforduló be-

tegségek biztos gyógyszerét — használati

utasítással ellátva — ajánlom.

E porbői egy disznóra 4 kr., egy ma-

lacra 2 kr. ára számítandó egyszeri adago-

lásul. VÁRADY LAJOS,

gyógyszerész.

427—1887. vgh. szám.

- ¿ L r ^ r e r é s i t i i r d . e t m é n 3 r .

Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a érteimébén ezennel köz-hírré teszi, hogy a csongrádi kir. járásbíró-ság 1897—87. számú végzése által Csongrád város közönsége, Szőke Pál, Kátai Pál és Pap István foglaltatók és fölülfoglaltatók ja-vára Geviszler Sámuel és neje Székely Lí-dia ellen 550 frt tőke, ennek 1886. év január hó i-ső napjától számítandó 6°j0 kamatai és eddig összesen 146 frt 66 kr. perköltség kö-vetelés erejéig elrendelt kielégítési végre-hajtás alkalmával biróílag lefoglalt és 843 ft 20 krra becsült szobabútorok, ágynemüek, konyhaeszközök, kertészethez üvegház, virág és többfaju 2 és 3 éves faiskolai nemesíté-sek, deszka- s faanyagok és üres hordókból álló ingóságok nyilvános árverés utján ela-datnak.

Mely árverésnek az 1897—1887. sz. ki-küldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Csongrád város állami faiskola kert-jében leendő eszközlésére 1887. év október hó 4-ik napjának délelőtt 9 órája és folyta-tólag a következő napjai határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin-tett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.

Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában mégállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő.

Kelt Csongrádon, 1887. évi september hó 22-ík napján.

K o t s m á r J ó z s e f , kir. bír. végrehajtó.

Házbérbeadás. Szentesen a IV. tized 88. sz. a. fekvő,

ezelőtt Szegi Lukács tulajdonát képező ház-nál két lakás, magtár és gazdasági épületek, együtt vagy külön-külön, — hosszabb időre haszonbérbe adandó.

A feltételek Farkas Gedeon tulajdonos-nál tudhatók meg.

O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O ' - ^

8 SaHiisiiGiE F i i i i i i o § a SCHUCK-féle vasöntöde és gépgyár részv. társ. KERÜLETI KÉPVISELŐJE, mezőgazdasági gép- és eszközraktára és ügynöksége SZENTESEN,Q

O főutca, Horváth-féle ház. O O Ajánlja a n. é. gazdaközönségnek dúsan fölszerelt mezőgazdasági gép- és eszközraktárát , hol is minden e szakmába vágó gépekO Oés eszközök, úgymint: J j

g a I x a / t T r a x i i e l s e ^ r e r s e z i ^ e n e l s ő t i e l j r e n feit-Cintetett Q

Q Schlick-féle szab. ~Trinmphu sorvetőgépek, Schlick-téle szab. 25. sz. egyes. — Schlick-féle szab. mély í tő , — Schlick-féle szab. VI. Q

^ s z . kettős és Schlick-féle szab. I. h á rmas ekék, eredeti Vidats egyes, kapá ló és tö l tögető ekék, kitűnő rosták, magvá l asz-^

^ f tók, kukorica-morzsolók, csöves tengeri dará lók (litte grant kisóriás) répavágók és zúzók. szecskavágók, boronák stb. ere-^f

^ f de t i gyár i á rakon kaphatók. Sf

Q Midőn még egyszer a n. é. gazdaközönség becses figyelmét gazdasági gépraktáromra kikérném, értesitem, hogy mindennemű*

Q gazdasági gépek nemcsak megtekinthetők, de azokat p r ó b á r a ki is adom. Q

8 Legkedvezőbb fizetési feltételeket adom. Kiváló tisztelettel: Q

SCHLESINGER FERENCZ. Q 4 - 6 Kölcsön Z S Á K O K a legjutányosab heti kölcsöndij mellett nálam kapható.

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO O OOOC OGC 0 3 0 0 0 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 Szentes. Nyomatott a kiadó-tulajdonos: Sima Ferenc könyvnyomdájában. 1887.