A A szuicidszuicid viselkedviselkedéés kutats kutatáása, sa, integrativintegrativ szemlszemléélete, prevencilete, prevencióóss

lehetlehet��sséégei gei –– ööngyilkossngyilkossáág a g a neurobiolneurobiolóógigiááttóóll a kulta kultúúrrááigig

Dr.FeketeDr.Fekete SSáándorndorPTE AOK PszichiPTE AOK Pszichiáátriai triai éés s

PszichoterPszichoteráápipiáás Klinikas Klinika

�� A A szuicidiumszuicidium –– szszáándndéékos kos öönpusztitnpusztitááss a a legszemlegszeméélyesebb emberi dlyesebb emberi dööntntééss eredmeredméénye, nye, ugyanakkor ugyanakkor biobio--pszichopszicho--szociszociáálislis ttöörtrtéénnééss

�� Camus szerint a filozCamus szerint a filozóófia egyetlen komoly fia egyetlen komoly kkéérdrdéésese……

�� KutatKutatáások szerint dsok szerint dööntnt�� ttööbbsbbsééggéének nek hhááttertteréében ben mentmentáális zavar lis zavar ááll, de szemll, de szeméélyislyiséégg--lléélektani, lektani, sszociokulturzociokulturáálislis ttéényeznyez��k k meghatmeghatáároro--zzóóanan befolybefolyáásolhatjsolhatjáákk

�� ÉÉvente kvente köözel egy zel egy millimillióó emberember kköövet el vet el öönn--gyilkossgyilkossáágot (WHO) got (WHO) -- nnéépegpegéészsszsééggüügyi gyi kkéérdrdééss

Virginia Virginia WoolfWoolf

��������������� ���������������������� ������ ������������������������� ����������� ������������������������ ��������������!�����!�����������"��������� ��#�����$

��������������� ���������������������������������������

A A komplex spektrum mentkomplex spektrum mentéén n éértelmezhetrtelmezhet��jelensjelenséégkgköörbrb��l l --

hháárom terrom terüületet kiemelveletet kiemelve::

� NEUROBIOLÓGIAI, GENETIKAI TÉNYEZ�K ÉS A SZEMÉLYISÉG SZEREPE

� EPIDEMIOLÓGIAI - PSZICHOPATOLÓGIAIADATOK (WHO/EURO KUTATÁS)

� AZ ÖNDESTRUKCIÓ SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTERE

NEUROBIOLÓGIAI, GENETIKAITÉNYEZ�K ÉS A SZEMÉLYISÉG

SZEREPÉR�L A SZUICID VISELKEDÉSBEN..

Az eurAz euróópai pai orszorszáágok gok szuicidszuicid rrááttáái saji sajáátos tos elteltéérrééseinekseinek vizsgvizsgáálatakor a szocilatakor a szociáális, lis, gazdasgazdasáági gi éés kulturs kulturáálislis hhááttttéérr elteltéérrééseinek seinek elemzelemzéésese mellett figyelmetmellett figyelmet erdemelhetnekerdemelhetnekgenetikaigenetikai rizikrizikóóttéényeznyez��kk is is

(ld. a (ld. a ddééli, mediterrli, mediterráánn orszorszáágok alacsony gok alacsony araráánysznyszáámait mait éés a s a magyarmagyar--finn, vagy baltifinn, vagy baltiorszorszáágok igen magas rgok igen magas rááttááit) it)

(Marusic,Farmer,2001) (Marusic,Farmer,2001)

A családi szuicidium-halmozódás

Iker, és adoptációs kutatások mellett újabb molekuláris genetikai vizsgálatok által is meger�sítést nyertek olyan tényez�k, melyek a szuicid viselkedés és genetikaitényez�k sajátos variánsainak összefüggé-seire utalnak (génpolimorfizmusok, 5HT diszfunkció)

Családi halmozódás:- tanult minta -vs- örökitett (személyiségvonásokkal,

pszichiatriai betegséggel v. anélkül)

SZUICIDIUM SZUICIDIUM -- LEHETSLEHETSÉÉGES BIOLGES BIOLÓÓGIAI GIAI MODELLEK, VULNERABILITMODELLEK, VULNERABILITÁÁS (S (MannMann, 1999, 1999

Van Van PraagPraag, 2001), 2001)

-- HPA TENGELY HIPERAKTIVITHPA TENGELY HIPERAKTIVITÁÁS (CRH)S (CRH)KRKRÓÓNIKUS STRESSZ, MAGAS SZTEROID SZINTNIKUS STRESSZ, MAGAS SZTEROID SZINT

-- TRAIT IMPULZIVITTRAIT IMPULZIVITÁÁSS -- ALACSONY ALACSONY AGYIAGYI SZEROTONINSZEROTONIN TURNOVERTURNOVER

-- SPECIFIKUS 5HT RECEPTOROKSPECIFIKUS 5HT RECEPTOROK VVÁÁLTOZLTOZÁÁSASAKORTIKKORTIKÁÁLIS 5HT2C SZLIS 5HT2C SZÁÁMA NMA N��HIPPOCAMPUS 5HT1A,B SZHIPPOCAMPUS 5HT1A,B SZÁÁMA CSMA CSÖÖKKENKKEN

�� „„StateState”” dependensdependens -- HPA tengely HPA tengely aktivitaktivitáás s

noradrenergnoradrenerg rendszer rendszer krkróónikus stressz nikus stressz

�� „„TraitTrait”” dependensdependens -- cscsöökkent agyi kkent agyi szerotoninszerotonin turnoverturnover

ldld impulzivitimpulzivitááss

((HawtonHawton, van Heeringen,2000), van Heeringen,2000)

Van Van PraagPraag, 2001), 2001)

NNééhháány ny neurobiolneurobiolóógiaigiai öösszefsszefüüggggééss

�� A A diatezisdiatezis -- vulnerabilitvulnerabilitááss pszichipszichiáátriai triai diagnozisdiagnozis nnéélklküül is jelen lehet l is jelen lehet szerotoninergszerotoninergggéénpolimorfizmusoknpolimorfizmusok -- mmóódosult dosult ggéénexpresszinexpresszióó-- alacsony alacsony szerotoninergszerotoninerg neurotranszmisszineurotranszmisszióónnkeresztkeresztüül l

�� A A stresszrestresszre adott adott ttúúlreakcilreakcióó emellett a emellett a HPA tengely HPA tengely diszreguldiszreguláácicióójaja rréévvéén ugyancsak n ugyancsak „„ hhááttttéértrtéényeznyez�� „„

IntegrativIntegrativ patogenetikuspatogenetikus modellmodellKoraiveszteség

ÖröklésGenetika

Nem

Affektiv temperamen- tum

Stresszor

Limbikusdiszfunkció

Szuicidium,affektiv, anx.epizód

NNÉÉHHÁÁNY TOVNY TOVÁÁBBI MEGGONDOLBBI MEGGONDOLÁÁS S

A A pszichobiolpszichobiolóógiaigiai szemszeméélyislyiséégmodell (TCI) gmodell (TCI) éés s a a stresszstressz--diatezisdiatezis modell jmodell jóól kapcsoll kapcsolóódikdik

A A diatezisdiatezis, , vulnerabilitvulnerabilitááss kontinuuskontinuus::�� 1. a szoci1. a szociáális lis stresszorstresszor éés ezen stresszek s ezen stresszek „„megmeg--

szelidszelidííttéésese, lekezel, lekezeléésese”” ((rezilienciareziliencia))�� 2. probl2. probléémamegoldmamegoldóó kapacitkapacitáás, mems, memóória, tanulria, tanulááss

HPA HPA ttúúlaktivitlaktivitááss, , chr.stresschr.stress folyamatban a folyamatban a nnöövekeveke--dettdett hathatáássúú kortizolkortizol citotoxikuscitotoxikus a a hippocampushippocampus sejtekre, a sejtekre, a megzavart 5HT1A funkcimegzavart 5HT1A funkcióóhoz jhoz jáárulvarulva magyarmagyaráázhatja a zhatja a cscsöökkent stressz kkent stressz reziliencirezilienciáátt ((„„megszelidmegszelidííttééstst””). ).

Kapcsolat a Kapcsolat a prefrontprefrontáálislis serotoninserotonin 2A2A receptor receptor kköött�� potencipotenciááll, , éés pszichols pszicholóógiai tesztekbengiai tesztekben a a remreméénytelensnytelenséégg éés s viselkedviselkedéésgsgáátoltstoltsáág g szemszeméélyilyi--sséégfaktoragfaktora kköözzöött, tt, illill diszfunkcdiszfunkc. . attitattitüüddöökk kköözt zt szuicidszuicid kiskiséérletezrletez��knknééll (SPECT)(SPECT)

�� E E ggáátoltstoltsáág g szuicidszuicid viselkedviselkedéésnsnéél l problprobléémama--megoldmegoldóó ill. munkamemill. munkamemóóriaria deficittel (deficittel (prefrontprefront. . cortexcortex), ), illill szelektivszelektiv figyelemmel figyelemmel

��

�� A A szerotoninszerotonin befolybefolyáásolta solta impulzivitimpulzivitáás s éés s agressziagresszióó szabszabáályozlyozáási zavar mintsi zavar mint traittrait vvááltozltozóó

„„UnderstandingUnderstanding suicidalsuicidal brainbrain””Br.J.PsychBr.J.Psych EditorialEditorial, 2003 , 2003 OctOct

Faludi, Du, Hrdina,2001

�� SajSajáát vizsgt vizsgáálatunk, nlatunk, néémet (LMU) koopermet (LMU) kooperáácicióó

�� 114,114, ff��kkéént nt nemnem--violensviolens mmóódszerdszer�� szuicidszuicidkkíísséérletet tett prletet tett pááciens, 112 szciens, 112 szüüll��, 23 testv, 23 testvéér r éés s 56 eg56 egéészsszsééges kontrollges kontroll szemszeméélyt, (lyt, (64 csal64 csaláádotdot))

�� HHáárom rom ggéénpolimorfizmustnpolimorfizmust vizsgvizsgááltunkltunk�� ((serotoninserotonin transportertransporter, TPH, 5HT1B), TPH, 5HT1B)

�� MINIPlusMINIPlus dg.int, TCI, dg.int, TCI, BeckBeck, , Barratt,STAIBarratt,STAI�� HamiltonHamilton, SIS, , SIS, MannMann, , RosenbergRosenberg

GENETIKAI VIZSGGENETIKAI VIZSGÁÁLATUNK SORLATUNK SORÁÁNN�� ElkElküüllöönnüülni llni láátszik egytszik egy impulzivabbimpulzivabb,,

kevkevéésssséé depresszidepresszióós s SZUICID SZUICID kiskiséérletesrletescsoportcsoport a a szuicidszuicid viselkedviselkedééss az az L ALLL ALLÉÉLLjelenljelenlééttel asszocittel asszociáállóódikdik

�� magasabbmagasabb NSNS ((ujdonsujdonsáágkeresgkereséés,aktivs,aktiváácicióó) ) --impulzivimpulziv,, explorativexplorativ viselkedviselkedéés szints szintéén az n az L ALLL ALLÉÉLL gyakorisgyakorisáággááhozhoz volt kvolt kööthetthet��

�� mmáásrsréészt magszt magáával a val a DEPRESSZIV DEPRESSZIV szindrszindróómmáával, val, ggáátoltstoltsáág/szorongg/szorongáással, ezek ssal, ezek sulyosssulyossáággáávalval az az S ALLS ALLÉÉLL gyakorisgyakorisáággmutatottmutatott szorosabb szorosabb öösszefsszefüüggggééstst

A A pszichobiologiaipszichobiologiai szemszeméélyislyiséégteszt (TCI)gteszt (TCI)temperamentumtemperamentum dimenzidimenzióói i „„tisztatiszta”” szuicidszuicid ééss

depresszidepresszióóss csoport (n=262) illesztett n=2000 fcsoport (n=262) illesztett n=2000 f��s s reprezentativreprezentativ normalnormal mintmintáávalval

�� GGáátoltstoltsáág (HA) g (HA) DeprDepr > > SzuicidSzuicid > > NormNorm p<0.01p<0.01

�� ImpulzivImpulziv (NS)(NS) SzuicidSzuicid >> DeprDepr p<0.01p<0.01

ÖÖsszegezve tehsszegezve teháát:t:

�� A A genetikai faktorokgenetikai faktorok direktdirekt hathatáása,sa, szerepe a szerepe a szuicidiumraszuicidiumra valvalóó éérzrzéékenyitettskenyitettséégbengbenklinikailag viszonylag nem nagy mklinikailag viszonylag nem nagy méértrtéékk��

�� szerepszerepüük van k van indirekt indirekt mmóódon mdon máás s komplex komplex szemszeméélyislyiséégvongvonáásoksok ( temperamentum( temperamentum)) vagy vagy affektivaffektiv diszreguldiszreguláácicióó alakulalakuláássáában isban is, , igyigy mmáás s rizikrizikóófaktorokkal faktorokkal egyegyüüttesen a genetikaittesen a genetikaittéényeznyez��k szerepe a k szerepe a vulnerabilitvulnerabilitáásstt illetillet��en en jelentjelent��s lehet s lehet ((endofenotipusendofenotipus kutatkutatáás ks kéérdrdéései)sei)

KKöövetkeztetvetkeztetééseksek�� A A pszichobiolpszichobiolóógiaigiai szemszeméélyislyisééggmodellmodell

alapjaivalalapjaival egyezegyez��enen nemnem huzhathuzhatóó automatikusautomatikusegyenlegyenl��sséégjelgjel azaz affektivaffektiv kkóórkrkéépekpek ééss a a szuicidszuicidviselkedviselkedééss neuroneuro-- pszichobiolpszichobiolóógiaigiai alapozottsalapozottsáágagaill. ill. befolybefolyáásolhatsolhatóóssáágaga kköözzéé

�� A A szemszeméélyislyiséég, g, temperamentumtemperamentum elteltéérrééseibseib��ll, , trait trait faktorfaktoraiaibbóóll illetveilletve a a szerotoninszerotonin rendszerrendszerzavaraibzavaraibóóll farmakoterfarmakoteráápipiááss megfontolmegfontoláásoksokkköövetkeznekvetkeznek, , illetveilletve aa karakterkarakter –– kooperativkooperativititáás,s,öönirniráányitottsnyitottsáágg, , ttéényeznyez��ivel ivel öösszefsszefüüggggéésbe sbe hozhathozhatóó pszichoterpszichoteráápipiááss iriráányoknyok kköörvonalazhatrvonalazhatóókk

SZUICID VISELKEDSZUICID VISELKEDÉÉS S --EPIDEMIOLEPIDEMIOLÓÓGIAGIA

WHO/EU KUTATWHO/EU KUTATÁÁS, S, PPÉÉCSCS

TANULSTANULSÁÁGOK A WHO/EURO GOK A WHO/EURO

KUTATKUTATÁÁS PS PÉÉCSI CSI

CENTRUMCENTRUMÁÁNAK NNAK NÉÉGY GY ÉÉVES VES

MMÜÜKKÖÖDDÉÉSE NYOMSE NYOMÁÁNN

19971997--20012001

A WHO/EURO kutatA WHO/EURO kutatáás cs cééljailjai

Monitoring kutatMonitoring kutatááss ((ttööbb mint 46 ezer kbb mint 46 ezer kíísséérletet regisztrrletet regisztrááltak)ltak)

�� rereáális lis incidenciincidenciáákk éés trendek meghats trendek meghatáározrozáásasa�� szociodemogrszociodemográáfiaifiai rizikrizikóóttéényeznyez��k megk megáállapllapííttáásasa�� egegéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáás s éés ters teráápia formpia formááii

KKöövetvetééses, strukturses, strukturáált interjlt interjúúss vizsgvizsgáálatlat ((repetitionrepetition--predictionprediction studystudy, 800 , 800 itemitem ))((ttööbb mint 1700 interjbb mint 1700 interjúú kkéészszüült)lt)

�� pszichopatolpszichopatolóógiagia�� IsmIsméétltl��ddéés, s, éés azt els azt el��rejelzrejelz�� ttéényeznyez��kk�� meglmegléévv�� prediktprediktíívv skskáálláák k éértrtéékelkeléésese�� ellellááttóó rendszerek hatrendszerek hatéékonyskonysáággáának felmnak felméérréésese�� kküüllöönbnböözz�� kulturkulturáális lis éés szocis szociáális tlis téényeznyez��k felmk felméérréésese

Szuicidium mortalitás 0-65 éves korosztályban Európában, férfi és nöi csoportban

0

10

20

30

40

50

60

7019

7019

7219

7419

7619

7819

8019

8219

8419

8619

8819

9019

9219

9419

9619

98

1971

1973

1975

1977

1979

1981

1983

1985

1987

1989

1991

1993

1995

1997

Sta

ndar

d. M

orta

litás

/100

000

Ausztria Finnország Magyarország IrországNorvégia Svédország EU átlag Közép-Kelet EU Scand.átlag

Source: WHO HFA data, 2000. jan

ÖÖNGYILKOSSNGYILKOSSÁÁGI HALGI HALÁÁLOZLOZÁÁS KORCSOPORTOS S KORCSOPORTOS MEGOSZLMEGOSZLÁÁSA (MagyarorszSA (Magyarorszáágg-- 1998 1998 -- /100 000 lakos)/100 000 lakos)

0-45-9

10-1415-1920-2425-2930-3435-3940-4445-4950-5455-59

60-64

65-69

70-74

75-79

80-

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

Férfi N�

ÖÖngyilkossngyilkossáági kgi kíísséérletek korcsoportos rletek korcsoportos megoszlmegoszláása sa -- WHO/EURO Monitoring WHO/EURO Monitoring

StudyStudy -- PPéécs, 1998cs, 1998

0-45-9

10-1415-1920-2425-2930-3435-3940-4445-4950-5455-5960-64

65-69

70-74

75-79

80-84

85-90

90-

0

200

400

600

800

1000

1200

Férfi

N�

PPéécsi szuicid kcsi szuicid kíísséérletek vrletek vááltozltozáása sa (1988, 1991, 1998, 2000 (1988, 1991, 1998, 2000 -- /100 000 lakosra)/100 000 lakosra)

260

410

302 315

196

321

202

300

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

1988 1991 1998 2000

Férfi N�/100 000

TBZ vizsgálat (1984-91)

A PA PÉÉCSI ADATOK (CSI ADATOK (N = 1158)N = 1158) ÖÖSSZEHASONLITSSZEHASONLITÁÁSA SA AZ AZ ÖÖSSZEURSSZEURÓÓPAI PAI ÁÁTLAGADATOKKAL (TLAGADATOKKAL (NN = 45 543= 45 543))

�� SzuicidSzuicid kiskiséérletekrletek korkor--standardizstandardizáált gyakorislt gyakorisáága ga PPéécsett magasabb az EU csett magasabb az EU áátlagntlagnáál l FfiFfi: : 195 195 vsvs 140140 NN��k: k: 321321 vsvs 193193 /100 000/100 000

�� Magasabb a pMagasabb a péécsi ismcsi isméétltl��k ark aráánya nya FfiFfi: : 53%53% vsvs 45%45% NN��k: k: 51%51% vsvs 49%49%

�� Gyakoribb a mGyakoribb a móódszerkombindszerkombináácicióó//alkoholalkohol, a , a pszichipszichiáátriai triai hospitalizhospitalizáácicióó,,

�� munkanmunkanéélklküüliekliek araráánya nagyobbnya nagyobb; ; �� gyakoribb a gyakoribb a csalcsaláádban dban ééll��kk, ritk, ritkáább az egyedbb az egyedüülllléétt

Az ismAz isméételt ktelt kíísséérletet elkrletet elköövetvet��k jellemzk jellemz��ii

Az ismAz isméétltléés riziks rizikóójjáát jelentt jelent��sen nsen nööveltevelte ((logisztikuslogisztikusregressziregresszióós modell): s modell):

�� ssúúlyosabb mentlyosabb mentáális zavar fennlis zavar fennáálllláásasa�� szemszeméélyislyiséégzavar (OR:5 gzavar (OR:5 -- ffi:9,9, nffi:9,9, n��:3,8):3,8)�� pszichotikus zavarok (OR:1,8 pszichotikus zavarok (OR:1,8 -- ffi:6,2, nffi:6,2, n��:1,1):1,1)�� affektaffektíív zavarok (OR:1,8 v zavarok (OR:1,8 -- ffi:3,9, nffi:3,9, n��:1,34):1,34)�� ffüügggg��sséég (OR:1,8 g (OR:1,8 –– ffi:2,5, nffi:2,5, n��:2,4):2,4)

�� gyakoribb szocigyakoribb szociáális lis éés egzisztencis egzisztenciáális lis destabilizdestabilizáácicióó�� vváálláás (OR:1,84 s (OR:1,84 -- ffi:0,7, nffi:0,7, n��:2,6):2,6)�� nincs munkaviszonyban /munkannincs munkaviszonyban /munkanéélklküülisliséég (OR:1,4 g (OR:1,4 -- ffi:1,5, nffi:1,5, n��:1,3):1,3)�� alacsonyabb iskolai valacsonyabb iskolai véégzettsgzettséég (OR:2,54 g (OR:2,54 -- ffi:3,4, nffi:3,4, n��:2,4):2,4)

KKüüllöönbsnbséégek a felhaszngek a felhasznáált lt pszichofarmakonokatpszichofarmakonokat illetillet��enen�� antidepresszantidepresszáánsns, , karbamazepinkarbamazepin, , antipszichotikumantipszichotikum gyakrabbangyakrabban

A pszicholA pszicholóógiai skgiai skáálláák elemzk elemzéése ismse isméétltl��knknééll

�� kifejezettebb kifejezettebb depresszidepresszióó / rem/ reméénytelensnytelensééggéérzrzééss�� alacsony alacsony öönnéértrtéékelkelééss�� Temperamentum Temperamentum -- kifejezettebb indulatos (kifejezettebb indulatos (statestate--

traittrait agressziagresszióó egyaregyaráánt)nt)�� ismisméételt ktelt kíísséérletezrletez��knknéél l -- szemszeméélyislyiséég g mméélyebb lyebb

patolpatolóógigiáájaja�� erer��s korrels korreláácicióó a a remreméénytelensnytelenséég g illill agressziagresszióó

kezelkezeléés s faktora kfaktora köözzöötttt

Sylvia Sylvia PlathPlath

����������� ����� ������������������ ��� ������ ����������!���������������������������� ���� ��"������������� �����������������!��������!�����������������������#��� ��!�������$��� ����� �������%��� &'()�����*���&&+�����!!�����������������!�����������,�� ����������������-

.��� /������0������!- �����������

WHO ORSZWHO ORSZÁÁGJELENTGJELENTÉÉSS„„MENTAL HEALTHMENTAL HEALTH”” 2001, 2001,

MAGYARORSZMAGYARORSZÁÁGG

Major depressziMajor depresszióóéélettartam ellettartam el��fordulforduláása sa 1818--65 65 ééves ves populpopuláácicióóban ban -- 15,1%15,1%

AffektivAffektiv éés szorongs szorongáásos sos zavarok gyakoriszavarok gyakorisáága az ga az alapellalapellááttáássáábanban -- 15%15%

Az egyes negatAz egyes negatíív v ééletesemleteseméények sznyek száámmáának nak idid��beni beni éés nemi megoszls nemi megoszláása sa

((MannMann--WhitneyWhitney--prpróóbaba, , *= p<0,05; **=p<0,01*= p<0,05; **=p<0,01))

FÉRFIAK N�KEsemény ideje Els�

kísérletIsmételtkísérlet

Els�kísérlet

Ismételtkísérlet

Gyermekkor 4,46 11,13** 6,56 9,85*

Kés�bbi életkor 10,93 21,13** 15,3 22,03**

Múlt év 9 14,39* 10,35 14,2**

Összesen 24,4 46** 32,22 46,08**

A prevenció elszalasztott esélyei - a családorvossal való utolsó kontaktusa során a

páciensnek:

A prevenció elszalasztott esélyei - a családorvossal való utolsó kontaktusa során a

páciensnek:

0 10 20 30 40 50 60 70

%

A felírt szert vette be

Gyógyszert irtak fel

Beszélt is errol / utalt rá

Szuicid gondolatai voltak Európai adatok

Pécs

A hA hááziorvosi ziorvosi éés pszichis pszichiáátriai elltriai ellááttáás s eleléérhetrhet��sséége a kge a kéét centrumbant centrumban

1725

710

3488

2307

0,4

1,7

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

Pécs Bern

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6

1,8

Háziorvosokrajutó betegszám

Pszichiáterekrejutó betegszám

1000 lakosrajutópszichiátriai ágy

A kA köövetvetééses vizsgses vizsgáálat nlat nééhháány eredmny eredméényenye

�� A kA kíísséérlet utrlet utáán gyakori n gyakori pszichipszichiáátriai oszttriai osztáályos kezellyos kezelééss�� Ezt tEzt tööbbnyire hbbnyire hóónapokig tartnapokig tartóó ambulambulááns kezelns kezelééss kköövette, vette,

farmakoterfarmakoteráápipiáával,/terval,/teráápipiáákk gyakori megszakadgyakori megszakadáása!/sa!/

�� Az Az osztosztáályos kezellyos kezeléésselssel jobban meg voltak eljobban meg voltak eléégedve a gedve a ppááciensek, mint az ambulciensek, mint az ambulááns terns teráápipiáávalval

�� A kA köövetvetéés ideje alatt isms ideje alatt isméételt ktelt kíísséérletetrletet elkelköövetvet��knknéél a l a jjóónak nak éértrtéékelt kapcsolat ellenkelt kapcsolat ellenéére sem ismertre sem ismertéék fel a k fel a szuicidszuicid veszveszéélyt a hlyt a hááziorvosokziorvosok

Marylin

%& '������������������������������������������ ���#������������(�������������������������������)��� ���#���������������� ������&$

Marilyn Monroe

PSZICHIPSZICHIÁÁTRIAI DIAGNTRIAI DIAGNÓÓZISOK MEGOSZLZISOK MEGOSZLÁÁSA ASA A65 65 ÉÉV FELETTI V FELETTI ÉÉS ALATTI S ALATTI KKííSSÉÉRLETEZRLETEZ��KNKNÉÉLL

(WHO/EURO (WHO/EURO vizsgvizsg. . -- PPéécs, 1997cs, 1997--2000 2000 -- 850 eset)850 eset)

Organikus z.

Alkoholdep.

Drogdep.

Pszichotikus z.

Affektív z.

Szor.z.

Alkalmaz.z.

Szem.z. 65 év felett65 év alatt

%

Organikus affektív z.

20 40 60204060

IDID��SKORI SKORI ÖÖNGYILKOSSNGYILKOSSÁÁG GYAKORISG GYAKORISÁÁGA AZ GA AZ EGYES ORSZEGYES ORSZÁÁGOKBAN (1990GOKBAN (1990--94 94 -- /100 000 lakos)/100 000 lakos)

Magyaro.AusztriaBelgium

SvájcFranciao.

DániaFinno.

Németo.Svédo.

HollandiaUSA

NorvégiaSpanyol.Olaszo.Kanada

AngliaGörögo.

65-74

75-

Férfi N�

50 100100200

A 7-14 és a 15-19 éves korú, halállal végz�dött öngyilkosságot elkövet�k száma 1970 és 2000 között,

100 000 megfelel� korú lakosra számítva

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1970-1972

1973-1975

1976-1978

1979-1981

1982-1984

1985-1987

1988-1990

1991-1993

1994-1996

1997-2000

7-14évesek

15-19évesek

A A 334 F334 F��S SZUICIDS SZUICID KISKISÉÉRLETES /RLETES /1515--1616éé/ / ADOLESCENS / MINTA ESETADOLESCENS / MINTA ESETÉÉNN

(P(Péécs N=4408 EU centrumok N=30 000)cs N=4408 EU centrumok N=30 000)

�� SzuicidSzuicid kiskiséérletirleti araráány az eurny az euróópai centrumok pai centrumok áátlagtlagáához khoz köözeli (7.8%;)zeli (7.8%;)

�� A pszichopatolA pszichopatolóógia gia relativerelative ssúúlyosabblyosabb, a m, a móódd--szer szer „„kemkeméényebbnyebb”” gyakoribb a gyakoribb a kkóórhrháázbakerzbakerüüllééss

�� A tA tööbbi centrum mintbbi centrum mintááihoz kihoz kéépest a cselekpest a cselek--mméényny viszonylag viszonylag nyiltnyilt kommunikkommunikáácicióójaja

�� A A segitssegitséégkgkéérrééss ff��kkéént nt kortkortáársak felersak fele iriráányulnyul�� A A kortkortáárskrskéépzpzéés iskolai programok, Internets iskolai programok, Internet

forrforráások, sok, eeüü--szolgszolgáálatoklatok eleléérhetrhet��sséége, felismerge, felismeréés s fontossfontossáágaga

A pszichopatolA pszichopatolóógiai skgiai skáálláák k áátlagtlagéértrtéékeinek keinek megoszlmegoszláása a mintsa a mintáában ban ((MannMann--WhitneyWhitney prpróóba)ba)

0 5 10 15 20 25

Önértékelés

Impulzivitás

Szorongás

Depresszió

pont

Fiúk:F=27,49; df=1; p=0Lányok:F=115,9; df=1; p=0

Fiúk:F=38,46; df=1; p=0Lányok:F=99,12; df=1; p=0

Fiúk:F=18,75; df=1; p=0Lányok:F=87,81; df=1; p=0

Fiúk:F=21,92; df=1; p=0Lányok:F=59,66; df=1; p=0

1!*���#���$���

2� ��!*���#���$���

A 334 fA 334 f��s s szuicidszuicid kkíísséérletet tett minta rletet tett minta esetesetéébenben

�� SegitsSegitséégkgkéérrééss -- 60% esetben bar60% esetben baráátok feltok feléé12%csal12%csaláádtag feldtag feléé iriráányultnyult15% doktor, 15% doktor, pszichologuspszichologus55--8% telefon, Internet8% telefon, Internet

KKóórhrháázizi kezelkezeléés vs vééggüül l 20 %20 %--banban ttöörtrtééntnt�� SegSegíítstsééget kapottget kapott barbaráátokttoktóól l -- 50%, 50%, EEüü.Szol.Szol--

ggáálatoklatok, SOS telefon , SOS telefon -- 16%, csal16%, csaláádtag dtag -- 15%, 15%, Internetes segInternetes segíítstséégforrgforráás s -- 9% 9%

�� (kort(kortáárskrskéépzpzéés iskolai programok, Internet s iskolai programok, Internet forfor--rráásoksok, , eeüü--szolgszolgáálatoklatok eleléérhetrhet��sséége, felismerge, felismeréés s

SZUICIDIUM SZUICIDIUM ÉÉS KULTS KULTÚÚRARA

SZOCIOKULTURALIS TSZOCIOKULTURALIS TÉÉNYEZNYEZ��K, K, TRANSZKULTURTRANSZKULTURÁÁLIS VIZSGLIS VIZSGÁÁLATAINKLATAINK

�� -- Cross cultural studies in the suicide researchCross cultural studies in the suicide research––the role of the role of attitudes attitudes towards towards suicide suicide

�� -- Mass media, cultural attitudes and suicidalMass media, cultural attitudes and suicidal behaviourbehaviour

�� -- Internet Internet –– a new source on suicide, depression and anxietya new source on suicide, depression and anxiety

�� -- SelfSelf--destructive destructive behaviourbehaviour during holiday during holiday –– mental disorders on mental disorders on the web the web

�� -- Suicide and modeling in the literature and operasSuicide and modeling in the literature and operas

�� -- The role of imitation and modelling in suicide behaviourThe role of imitation and modelling in suicide behaviour

�� -- EndEnd--ofof--the life decisionsthe life decisions––attitudes toward assistedattitudes toward assisted suicidesuicide

((Fekete,OsvathFekete,Osvath: Suicide studies: Suicide studies--from neurobiology to from neurobiology to psyciatrypsyciatryand culture, and culture, PecsPecs, 2005), 2005)

HungUSA

GermAust

JapanFinn

Neg.cons.

Pos.cons.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

A szuicidium bemutatott konzekvenciái a különböz� mintákban N=2203

SZUICID PREVENCISZUICID PREVENCIÓÓ NNÉÉHHÁÁNY ALAPVETNY ALAPVET��SZEMPONTJA AZ ELSZEMPONTJA AZ EL��BBIEK NYOMBBIEK NYOMÁÁN N

(WHO(WHO))�� MentMentáális zavaroklis zavarok ellellááttáássáának nak javitjavitáásasa ((depreszdepresz--

sziszióó, , addikciaddikcióókk, , komorbidkomorbid szem.zavarokszem.zavarok--szuicidszuicidkiskiséérletetrletet ismisméétltl��kk-- „„highhigh riskrisk”” csoportcsoport))

�� Media kapcsolatok, Media kapcsolatok, „„guidelinesguidelines”” „„awarenessawareness””programok programok „„publicpublic healthhealth””

�� EszkEszköözzöök elk eléérhetrhet��sséége, ge, letalitletalitááss cscsöökkentkkentéésese�� EdukEdukáácicióó, csal, csaláádorvosok szerepe, kortdorvosok szerepe, kortáárskrskéépzpzéés s

-- iskolai programok, iskolai programok, stbstb�� ÖÖnknkééntes ntes segitsegit�� szervezetek, telefon, szervezetek, telefon, kriziskrizis--

szolgszolgáálatoklatok, Internet , Internet

AZ INDIVIDIUM SZINTJAZ INDIVIDIUM SZINTJÉÉN N

�� A beteg A beteg éés a betegss a betegséég g elfogadelfogadáása,sa, megmegéértrtéése se �� TTáámogatmogatáás, s, tehermentesittehermentesitééss a da dööntntééss--

kkééptelensptelenséég g éés koncentrs koncentráácicióós zavar miatts zavar miatt�� ÉÉrtelmetlen az akaraterrtelmetlen az akarater��rere valvalóó hivatkozhivatkozáás, a s, a

moralizmoralizáálláás s �� A A sulyosssulyossáágigi fok, fok, szuicidszuicid veszveszéély felmly felméérréésese, ,

szakorvosi konzultszakorvosi konzultáácicióó�� TTáámogatmogatóó krizisintervencikrizisintervencióóss, , pszichoterpszichoteráápipiáás s

jellegjelleg�� betegvezetbetegvezetééss�� TehermentesitTehermentesit�� gygyóógyszerelgyszerelééss