Embed Size (px)
Citation preview
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZA
IKB
IOLÓ
GIA
A
Z E
MB
ER
SZ
ER
VE
ZE
TE
BIOLÓGIA8
AZ
EM
BE
R S
ZE
RV
EZ
ET
EÉ
S E
GÉ
SZSÉ
GE
M·ZAIKwww.mozaik.info.hu
M·ZAIKwww.mozaik.info.hu
8
Mozaik Kiadó · 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101E-mail: [email protected]; WEB: www.mozaik.info.hu
MS-2614
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
BIOLÓGIA8
AZ
EM
BE
R S
ZE
RV
EZ
ET
EÉ
S E
GÉ
SZSÉ
GE
FÖLDRAJZ8
KÖ
ZÉ
P-E
UR
ÓP
A É
S M
AG
YA
RO
RSZ
ÁG
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
FIZIKA8
ELE
KT
RO
MO
SSÁ
GT
AN
FÉ
NY
TA
N
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
KÉMIA8
SZE
RV
ET
LEN
KÉ
MIA
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
A TERMÉSZETRÕLTIZENÉVESEKNEK
TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · FÖLDRAJZ
Középiskolába készülõknek ajánljuk
Hundidac ’97 Arany-díjV. Budapesti Könyvfesztivál DíjSzép Magyar Könyv ’98 Oklevél
Szép Magyar Könyv ’98 KülöndíjHundidac ’99 Arany-díj
Hundidac 2001 Arany-díjSzép Magyar Könyv 2001 Díj
Hundidac 2003 Arany-díj
8bio_tk.qxd 2019. 06. 26. 12:19 Page 1
Az ember szervezete és egészsége
BIOLÓGIAÉS EGÉSZSÉGTAN
8
A TERMÉSZETRÕL TIZENÉVESEKNEK
TIZENHATODIK, VÁLTOZATLAN KIADÁS
MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2019
MS-2614_BIOL8_001_096_2019.qxd 2019. 07. 08. 8:10 Page 3
I. fejezetAZ EMBERI TEST
FELÉPÍTÉSE
II. fejezetA BÕR ÉS A MOZGÁS-
SZERVRENDSZER
III. fejezetA SZERVEZET
ANYAGFORGALMA
IV. fejezetAZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁ-
LYOZÁSA ÉS AZ ÉRZÉKELÉS
V. fejezetA SZAPORODÁS
ÉS AZ EGYEDFEJLÕDÉS
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 5
TARTALOMAMIT MÁR TUDUNK TESTI ÉS LELKIEGÉSZSÉGÜNKRÕL ............................................... 9
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE
Az egységes egész ....................................................... 14
Testünk „építõkövei” .................................................. 16
A külsõ és belsõ testfelszíneken ............................ 18
A test mélyebb rétegeiben ........................................ 20
A mozgás „szolgálatában” ....................................... 22
Az összetett nagyító (olvasmány) ............................ 24
Megfigyelések, vizsgálódások – Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata ............ 27
A BÕR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER
A szervezet és a környezet határán ....................... 32
A bõr változásai és sérülései ................................... 35
Szépségápolás (olvasmány)......................................... 38
Mozgásszervrendszerünk ......................................... 41
A csont és a vázizom .................................................. 44
Megfigyelések, vizsgálódások ................................ 47
Mozgás, pihenés, egészség ...................................... 48
Összefoglalás ................................................................ 51
A SZERVEZET ANYAGFORGALMA
Táplálékok, tápanyagok ............................................ 54
A helyes táplálkozás ................................................... 57
A szájnyílástól a belekig ........................................... 61
A belek „alagútjain” ................................................... 63
A légzõrendszer ............................................................ 66
A légzés és az egészség ............................................. 68
A vér ................................................................................. 72
Keringési rendszer ...................................................... 75
A védekezés ................................................................... 78
A vérzések ellátása (olvasmány) .............................. 81
Vigyázz a szívedre! ..................................................... 83
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 6
TARTALOMMegfigyelések, vizsgálódások –A táplálkozás, a légzés és a keringés ................... 88
A kiválasztás .................................................................. 90
Az anyagcsere ............................................................... 93
Összefoglalás ................................................................ 95
AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSAÉS AZ ÉRZÉKELÉS
Az idegsejtek felépítése és mûködése ................. 98
Az idegrendszer felépítése és mûködése ............ 101
A vegetatív idegrendszer .......................................... 104
A velünk született reflexek ...................................... 107
A tanult reflexek .......................................................... 110
Az agymûködés rejtelmei (olvasmány) ................. 112
Mondj nemet a drogokra! ......................................... 114
Kamaszok, kapcsolatok és kockázatok ............... 117
A hallás ............................................................................ 120
A szem és a látás .......................................................... 123
A nyelv, az orr és a bõr mint érzékszervek ........ 126
Megfigyelések, vizsgálódások – Az érzékelés .................................................................. 129
A hormonrendszer ....................................................... 131
A szabályozórendszerek összehangolt mûködése (olvasmány) ................................................. 134
Összefoglalás ................................................................ 135
A SZAPORODÁS ÉS AZ EGYEDFEJLÕDÉSA férfi ............................................................................... 138
A nõ .................................................................................. 141
A szexualitás .................................................................. 144
Nemi úton terjedõ betegségek ................................ 147
A megtermékenyítéstõl a születésig ..................... 149
A születéstõl a halálig ................................................ 152
Összefoglalás ................................................................ 155
MIT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN? ......... 157
KISLEXIKON .............................................................. 160
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 7
„A legnagyobb mértékben szégyenletes az,hogy egy értelmes lélek oly istenien megépí-tett házban lakozik, mint a test, és teljesenismeretlen elõtte annak pompás szerkezete.”
Robert Boyle
KEDVES GYEREKEK!A hazai és a távoli tájakon szerzett biológiai isme-retek után e tanévben saját szervezetetekkel ismerked-tek meg. Így ez a tankönyv rólatok és nektek szól,mert feltárulnak benne szervezetetek titkai, mûködé-sének csodái.
Segítségével megtudjátok:– hogyan épül fel parányi sejtek milliárdjaiból szer-
vezetetek;– miként valósul meg a szervek, szervrendszerek
összehangolt mûködésével szervezetetek környe-zethez való alkalmazkodása;
– milyen szerkezeti, mûködési változások kísérik éle-teteket, mi e változások oka és mik a tennivalók;
– melyek az egészségeteket károsító környezeti té-nyezõk, veszélyhelyzetek, és miként kerülhetõk el.
Látni fogjátok a reális ön- és társismeret fontosságát,a kommunikáció és a kulturált viselkedés szerepét akonfliktusok elkerülésében és feloldásában. Felisme-ritek a család, a jól választott barátok, társak segítõerejét a szenvedélyek, a veszélyek, veszélyhelyzetekelkerülésében.
Az ismeretszerzés során elsajátíthatjátok az egész-séges életviteli szokásokat, szokásrendszereket. Azis tudatosul, hogy a betegség könnyebben és gyorsab-ban gyógyul, ha idõben fordultok orvoshoz.
Reméljük, mindezek ismeretében úgy alakítjátok éle-teteket, hogy fennmaradjon legdrágább kincsetek,az egészségetek.
Megvalósításához sok sikert kívánnak
a Szerzõk.
HOGYAN HASZNÁLJÁTOK A TANKÖNYVET?
A fontosabb ismereteket a tankönyvvastag betûvel jelzi.
Az apró betûs ismeretek érdekessége-ket és kiegészítéseket tartalmaznak.Ilyeneket ti is gyûjthettek, és elmond-hatjátok az órán.
A tankönyv szövegében *-gal jelölt fo-galmak a Kislexikonban találhatók.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
A kérdésekkel kipróbálhatjátok, hogytudjátok-e, pontosan értitek-e az óránés az otthon tanultakat.
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
Kérdéseinek megoldásához tovább kellgondolni a leckében tanultakat, vagyönálló gondolatokat kell megfogalmaz-notok.
KUTASS! KÍSÉRLETEZZ!
Kérdéseit, feladatait megoldhatod ter-mészettudományos szakkönyvek, folyó-iratok, tapasztalatszerzõ beszélgetésekés az internet segítségével.
OLVASD EL!
Tudnivalói segítik a megértést, bõvítikaz ismereteket.
Itt olyan tanácsokat írunk le számo-tokra, melyekkel egészségesebbé,harmonikusabbá tehetitek életeteket.
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 8
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 13
14 AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE
AZ EGYSÉGES EGÉSZAz emberi test felépítésének csodái, mûködésénektitkai évezredek óta foglalkoztatják az embert. Nap-jainkra már sok mindent tudunk róla, de még mindigszámos rejtélye van.
MILYEN ANYAGOKBÓL VAGYUNK?
Az emberi test – anyagait tekintve – alig különbö-zik a többi élõlénytõl. Legnagyobb részét, mintegy60%-át víz, 5%-át egyéb szervetlen anyagok alkot-ják. A szerves vegyületek – fõként fehérjék, szén-hidrátok, zsírok – aránya 35%. Ez a százalékos arányaz egyes szerveknél igen eltérõ. A víz mennyiségepéldául a vérnedvben 93%, az izmokban 74%, a cson-tokban csupán 28%.
ALKAT, MÉRET ÉS SZIMMETRIA
Az ember és a többi élõlény testét felépítõ anyagokhasonlóak, de testünk alakja, felépítése, testtájainakaránya kizárólag az emberre jellemzõ. Ez a két lábonjárás és az egyenes testtartás következménye.
Testünk végleges méreteit, arányait a 21. és a 25. élet-év között éri el. Hazánkban a nõk átlagmagassága160 cm, a férfiaké pedig 170 cm. Amagassághoz tarto-zó átlagos testtömeg 52, illetve 65 kg. A méreteknél isnagyobb eltéréseket mutat a két nem alkata és testtá-jainak egymáshoz viszonyított aránya. Anõk feje vala-mivel kisebb, válluk keskenyebb, mellkasuk* szûkebb,végtagjaik rövidebbek, mint a férfiaké. Ugyanakkortörzsük hasi és medencei része nagyobb és szélesebb.
A test középvonalába fektetett képzeletbeli hosszten-gely – két majdnem azonos – jobb és bal oldali részreosztja a testet. Ennek a részarányosságnak kétoldaliszimmetria* a neve.
00,65 kg szénhidrát03,35 kg szervetlen só07,00 kg zsír
11,00 kg fehérje
43,00 kg víz
65,00 kg testtömeg
SZERVEZET
SZERVRENDSZER
SZERV
SZÖVET
SEJT
14.1. Elemezd az oszlopdiagramot!
14.2. Hasonlítsd össze a két nem test-alkatát!
14.3. Ismertesd az emberi test szervezõdését! Készíts testszervezõdést egy másik szervrendszer segít-ségével!
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 14
AZ EGYSÉGES EGÉSZ 15
A RÉSZEK ÉS AZ EGÉSZ
Testünket 100 billiónál is több sejt alkotja. Ezekszervezetünk* legkisebb élõ építõelemei. Bár alakiés mûködési egységet alkotnak, önállóan nem, csaka szervezet részeként tudnak élni.
Sejtjeink többsége szervezetünkben egy-egy feladatelvégzésére csoportosul. A sejtcsoportok között mû-ködésmegosztás van. Így sejtjeik más-más feladatelvégzésére specializálódnak. Az azonos munkátvégzõk hasonló alakú és felépítésû sejtekbõl állnak.Ezek a szövetek. Testünket ötféle szövettípus építifel: a hám, az izom, a vér, az ideg, valamint a kötõ-és támasztószövet*. Legtöbbjüknél a sejteket több-kevesebb sejtközötti állomány* kapcsolja össze.
A különbözõ szövettípusok egy meghatározottmûködés elvégzésére szervekbe csoportosulnak.A szervek testbeni helye meghatározott. Alakjuk,felépítésük jellegzetes.
Testünkben a szervek mûködése elválaszthatatlanegymástól. Az egy életjelenség elvégzésére szorosanegyüttmûködõk szervrendszert alkotnak. A szerv-rendszerek nevüket az általuk végzett életmûködés-rõl kapták. Így beszélünk a mozgás-, táplálkozás-,légzés-, szaporodás- stb. szervrendszereirõl.
A sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek tes-tünk különbözõ szervezõdési szintjei*. Együtt épí-tik fel szervezetünket, az egységes egészt, melynekrészei összehangoltan mûködnek.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek az emberi test legfontosabb anyagai?2. Mivel magyarázható az egyes szerveket felépítõ
anyagok pl. a víz mennyiségének különbözõsége?3. Miben különbözik a két nem mérete és alkata?4. Bizonyítsd példákkal a szervrendszerek szervei-
nek együttmûködését!5. Melyek a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer
és a szervezet jellemzõi?
OLVASD EL!
Ha képen figyeljük testünk jobb és bal oldalát, ott tükörképetlátunk. Így a jobb kezünk felõl van a bal testfél és fordítva.
15.1. Szövetek: hám- (1), izom- (2), vér- (3),ideg- (4), kötõ- és támasztószövet (5)
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 15
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 31
32 A BÕR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER
A SZERVEZET ÉS A KÖR-NYEZET HATÁRÁNA bõr, mint a külvilág és a belsõ szervezet határa,kettõs szerepet tölt be. Mint bármely más határ, ez iselválaszt és összeköt. Ugyanakkor alakot formáz,színt ad, védelmet nyújt, részt vesz a hõszabályo-zásban, kiválasztásban és az érzékelésben*.
Jelentõségét nagy tömege és felülete is jelzi. Töme-ge a felnõtt ember testtömegének 1/6 része, felületepedig kb. annyi m2, ahány méter magas az ember.Vastagsága, szerkezete testtájanként változik.
LEGKÜLSÕ RÉTEGE: A HÁM
A bõr 1 milliméternél is vékonyabb legfelsõ részét,a hámot többrétegû elszarusodó hámszövet építifel. Alsó sejtsora folytonosan osztódik, így sejtjeifelfelé haladva állandó mozgásban vannak. Az alsósejtsorban találhatók a bõrünk színét adó festéksejtek*,melyek ultraibolya fény hatására sok bõrfestékettermelnek. Miközben az alsó sejtsor felfelé tolódik,ez a festékanyag is egyre feljebb kerül, és mind söté-tebbre színezi a bõrt. Ez az oka a napozást követõfokozatos barnulásnak.
32.3. Festéksejt, festékanyagok a hámban
32.2. Mi a jelentõsége a hám és az irhahullámos rajzolatot mutató illeszkedésének?
150 cm
60 kg
festéksejt
festékszemcsék
84 kg
1,5 m2
10 kg
1,8 m2
14 kg
182 cm
hám
irha
bõra
lja
verejték-mirigy
vérerek
ideg
faggyú-mirigy
szõrszál
32.4. Melyek a bõr rétegeit felépítõ szövetek jellemzõi?
32.1. Ismertesd az ábra segítségével a bõrméreteit!
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 32
A SZERVEZET ÉS A KÖRNYEZET HATÁRÁN 33
AZ IRHA ÉS A BÕRALJA
A hám alatt helyezkedik el a bõr második rétege,az irha. Egymás felé nézõ felszínükön – mikro-szkóppal vizsgálva – apró kitüremkedések millióiláthatók, melyek hullámos rajzolatot mutatva illesz-kednek egymásba. Ezzel a két réteg tapadási felszí-ne jelentõsen megnõ, így közöttük tökéletessé válika mechanikai és az anyagcsere-kapcsolat. Ez a bõrfelszínén bõrlécek formájában jelenik meg, mely azujjbegyen – az egyénre kizárólag jellemzõ – ujjlenyo-matot adja.
A hámból kesztyûujjszerûen mirigyek és szõrtüszõk*nyúlnak az irhába. A faggyúmirigyek a szõrtüszõbeöntik váladékukat, a verejtékmirigyek által termeltverejték* pedig közvetlenül a bõr felszínére jut.A szõrtüszõk alján van a szõrhagyma*, melybõla szõrszál* növekszik. Kívülrõl a szõrtüszõkhöz egy-egy simaizom-nyaláb tapad. Ez az izom hidegrevagy idegi hatásra összehúzódik, fölötte a bõr kidudo-rodik, „libabõrös” lesz, és a szõrszál felegyenesedik.A szõrszálhoz hasonlóan a hám szaruképzõdményeaz ujjvéget borító lapos, lemezszerû köröm is.
A hámnál hatszor vastagabb irha laza rostos kötõ-szövetbõl áll. Rostjainak sûrû szövedéke között erekés idegek futnak, melyek a bõr harmadik rétegén, a bõr-alján át érkeznek a szervezetbõl. A bõralja laza rostoskötõszövete közé jelentõs mennyiségû zsírszövetágyazódik, mely egyes testrészeken zsírpárnát alkot.
A BÕR MÛKÖDÉSE
A bõr szervezetben betöltött szerepe felépítésébõlkövetkezik. Legfontosabb a belsõ környezet számáranyújtott sokrétû védelem. A káros mechanikai éskémiai hatásoktól bõrünk szaruanyaga és szövetifelépítése óv. Festékanyaga a káros sugarak átjutá-sát akadályozza meg. A faggyús felszín vízhatlannáteszi a bõrt és a mélyebb rétegeket védi a kiszára-dástól. Az ép bõr – mint elsõ védelmi vonal – gátoljaa kórokozók bejutását, savas kémhatása pedigelpusztítja õket.
Jelentõs szerepet játszik bõrünk a hõszabályozás-ban is. Melegben a bõr hajszálerei* kitágulnak és hõtadnak le, hidegben pedig éppen fordítva mûködnek.
33.2. A szõrtüszõ és a szõrszál
33.3. A köröm felül- és oldalnézetben
33.1. A bõr mirigyei
körömágy
körömlemez
holdacska
szõrszál
szõrhagyma
szõrtüszõ
vérerek
faggyú-mirigy
szõrszál-merevítõizom
FAGGYÚMIRIGY VEREJTÉKMIRIGY
körömlemez
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 33
34 A BÕR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER
A bõralja zsírpárnái kiváló hõszigetelõk. A bõr felü-letére kiömlõ verejték hûti a testet, mivel párolgássalhõt von el. Ugyanakkor a verejtéktermeléssel jelentõsmennyiségû víz, só és bomlástermék is kiválasz-tódik a szervezetünkbõl.
Mindezek mellett bõrünk mint érzékszerv is fontos,hiszen általa fogja fel szervezetünk a nyomás, a ta-pintás, a fájdalom és a hõváltozások ingereit.
A bõr tehát szervezetünk rendkívül fontos szervrend-szere. Ha állományának 30%-a maradandóan káro-sodik, életünk is veszélybe kerül. Ezért különösenfontos, hogy védjük, és egészséges mûködését min-den eszközzel biztosítsuk.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Mekkora méretek jellemzik az emberi bõrt?2. Jellemezd a bõr rétegeit felépítõ szöveteket!3. Miként függ össze a bõrrétegek szöveti és szerke-
zeti felépítése a bõr mûködésével?4. Mely területeken és hogyan biztosítja a bõr tes-
tünk védelmét? Miként vesz részt a hõszabályo-zásban és a kiválasztásban?
OLVASD EL!
Szervezetünkben a hámsejtek újratermelése, pótlása, vagyisaz az idõ, míg az alsó sejtréteg a felszínre kerül és leválik,28–30 napot vesz igénybe.
Hajszálaink élettartama 2–4 év. Napi növekedésük 0,5 mm,azaz évente megközelítõleg 18 cm. Bõrünk verejtékmiri-gyekben a leggazdagabb. Legtöbb a tenyéren, a talpon ésa hónaljban található. Itt 1 cm2-re ezer mirigy is jut. A ve-rejték napi mennyisége kb. 1 liter.
A bõr legnagyobb mirigye az emlõ. Állományát mirigyhámés zsírszövet alkotja. Kivezetõ csövei a tejvezetékek, melyeka magas festéktartalmú emlõbimbó középsõ részén nyílnak.
A fehér ember bõrében csak a hám alsó sejtsora tartalmaz fes-tékanyagot, a feketéknél viszont valamennyi, még a szaru-réteg is.
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1. Mivel magyarázható a bõr elsápadása és elpirulása?2. Mi az oka bõrünk téli fakóbb színének?
34.2. Az emlõ
34.3. Fehér és fekete ember bõre. Mi azoka bõrszínük különbözõségének?
szõrszálmerevítõizom hajszálér
MELEGBEN HIDEGBEN
zsírszövet
emlõbimbó
tejvezeték
mirigyállomány
34.1. Hogyan változnak az ábrázolt bõr-alkotók és mi a szerepük a hõszabályozás-ban?
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:40 Page 34
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:41 Page 53
54 A SZERVEZET ANYAGFORGALMA
TÁPLÁLÉKOK,TÁPANYAGOKAz ember sokféle állati és növényi eredetû táplálékotfogyaszt (például kenyér, hús, tojás, tej, zöldség,gyümölcs stb.). Ezeket változtatás nélkül, vagy fel-dolgozott formában vesszük fel. A táplálék a szer-vezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagokatés emészthetetlen salakanyagokat tartalmaz. Szervestápanyagok* a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírszerûanyagok és a vitaminok. Szervetlenek* pedig a víz ésaz ásványi anyagok.
FEHÉRJÉK, SZÉNHIDRÁTOK,ZSÍRSZERÛ ANYAGOK
A fehérjék elsõsorban a sejtek építõanyagaiként*nélkülözhetetlenek, de részt vesznek számtalan folya-matban is. Energiaszolgáltató szerepük másodlagos.
A cukrok a sejtek fõ energiaforrásai, ezért a legfon-tosabb fûtõanyagok*. Egy részük keményítõvé (glü-kogénné) épülve a májban* és a vázizmokban rak-tározódik. A cukrok és a keményítõ szénhidrátok.Ezek amellett, hogy energiát szolgáltatnak, szerepetjátszanak a szervezet felépítésében is.
A zsírszerû anyagok (pl. az olajok és a zsírok) a leg-nagyobb energiatartalmú fûtõanyagok. A sejtépí-téshez feltétlenül szükségesek, de tartalék tápanyag-ként is jelentõsek.
54.1. Sorold fel az iparilag feldolgozotttáplálékokat!
54.2. Az A-vitamin, illetve elõanyagánakforrásai. Figyeld meg milyen színûeka növényi részek!
54.3. Bõvítsd a vitaminokkal kapcsolatos ismereteidet! Egészítsd ki a táblázatot!
MEGNEVEZÉS MIBEN OLDÓDIK? MIHEZ SZÜKSÉGES? HIÁNYTÜNETEK
A-vitamin, a „hámvédõ” zsírban a hámmûködéshez,
a szürkületi látáshoz
fokozott szaruképzés, száraz, repedezõ hám, szürkületi látászavar (farkasvakság)
D-vitamin, a „csontvédõ” zsírban a kalcium felszívódásához,
csontokba épüléséhezcsontosodási zavar, csontok
görbülése (angolkór)
B1-vitamin, az „idegvédõ” vízben az idegrendszer
mûködéséhezfáradékonyság, izomgyen-
geség, ideggyulladás, bénulás
B12-vitamin, a „vérképzõ” vízben a vörösvérsejtek
képzõdéséhezvérképzési zavarok,
éretlen vörösvérsejtek
C-vitamin, „az ellenálló
képességet fokozó”vízben
a sejtek energiatermeléséhez, a hajszálerek épségének
fenntartásához
fáradtság, nyálkahártyák vérzékenysége, ínysorvadás,
ellenálló képesség csökkenése
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:41 Page 54
TÁPLÁLÉKOK, TÁPANYAGOK 55
VITAMINOK
Avitaminok járulékos tápanyagok, mivel nem építõ-anyagok és nem is energiaforrások. Bár csak kismennyiségben van rájuk szükség, nélkülözhetetleneka szervezet zavartalan mûködéséhez. Elõállításukra asejtjeink képtelenek, ezért rendszerint készen, a táp-lálékkal együtt jutunk hozzájuk.
Némelyek, mint például az A- és D-vitamin elõanya-gaikból keletkeznek a szervezetben. A D-vitamin-képzõdés folyamatának egy része ultraibolya sugarakhatására a bõrben zajlik.
Az egészséges ember vitaminigényét a megfelelõenösszeállított étrend fedezi. Ha huzamosabb idõn áta vitaminfelvétel eltér a szükséglettõl – több vagykevesebb – betegségek alakulhatnak ki. A vitaminokközül a zsírban oldódók raktározódnak a szervezet-ben. A vízben oldódók viszont nem halmozódnak fel,ezért felvételük naponta szükséges.
EGYÉB ANYAGOK
Az ásványi anyagok a szervezet felépítésében éskülönbözõ folyamatokban vesznek részt. Példáula kalcium és a foszfor a csontok és a fogak felépíté-séhez, a vas az oxigén szállításához, a nátrium a testvíztartalmának fenntartásához elengedhetetlen.
A víz fontos alkotója szervezetünknek és közegea testben lejátszódó kémiai folyamatoknak. Szüksé-ges az anyagok oldásához és szállításához, továbbálebontásukhoz és felépítésükhöz.
55.1. A D-vitamin elõanyagának forrásai
55.2. Gyûjts további példákat B-vitami-nokat tartalmazó élelmiszerekre!
55.4. Kalciumdús (balra) és vastartalmú élelmiszerek 55.3. C-vitaminban gazdag élelmiszerek
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:41 Page 55
56 A SZERVEZET ANYAGFORGALMA
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Értelmezd a táplálék és a tápanyag szavakat ésegymáshoz való viszonyukat!
2. Miben hasonlít és miben különbözik egymástóla fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok szerepe aszervezetben?
3. Hasonlítsd össze a vitaminokat (oldódás, szerep,hiánytünetek, elõfordulás)!
4. Miért nélkülözhetetlenek a vitaminok, az ásványianyagok és a víz szervezetünk számára?
5. Keress szempontokat a tápanyagok csoportosí-tásához!
OLVASD EL!
A K-vitaminnak a véralvadáshoz szükséges anyagok képzõ-désében van szerepe.
A C-vitamin szervezetben betöltött szerepét Szent-GyörgyiAlbert (1893–1986) magyar származású tudós írta le elsõ-ként. 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfe-dezéseiért” Nobel-díjat kapott.
A D-vitamin csecsemõkori hiánya következtében a csontoknem tudnak elmeszesedni. A kialakuló angolkór a lapos- éscsöves csontokat egyaránt érinti. A megbetegedést meggör-bült, O vagy X alakú végtagcsontok jelzik.
Az A-vitamin-hiány esetén megjelenõ betegség a farkas-vakság. A farkasvakságban szenvedõ ember látása nappalzavartalan, de szürkületben tökéletlen. Ha a betegség elõre-haladott, akkor a beteg fényszegény környezetben gyakor-latilag vaknak tekinthetõ.
Azokat az elemeket, amelyeknek testbeli koncentrációja ki-sebb, mint 1 mg/kg, nyomelemeknek nevezzük. Bizonyosnyomelemek meghatározott mennyisége a sejtek zavartalanmûködéséhez nélkülözhetetlen. Hiányukban betegségek lép-nek fel.
Réz szükséges a vas vérfestékbe épüléséhez, a haj és a bõrfestékanyagainak keletkezéséhez. A cink fontos az örökítõanyag és egyes fehérjék képzõdéséhez, szabályozza az izmokösszehúzódó képességét, szerepet játszik a szaporítószervekkifejlõdésében. A mangán részt vesz a csontnövekedés szabá-lyozásában és a szénhidrát-felhalmozás fokozódásában, szük-séges a táplálék megfelelõ emésztéséhez és hasznosításához.
56.2. Készíts rövid ismertetõt „Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin” címmel!
56.1. Rostokban gazdag élelmiszerek
56.3. Angolkóros gyermek, O-alakban gör-bült végtagcsontokkal
A táplálékban a tápanyagokon kívül kísérõ anyagokis vannak. A színezõ-, illatosító- és ízesítõanyagokjavítják az étvágyat, az emészthetetlen rostanyagokpedig serkentik a bélmûködést.
MS-2614T_BIOL8_001_096_2016.qxd 2016.07.04. 14:41 Page 56
MS-2614T_BIOL8_097_168_2016.qxd 2016.07.04. 14:46 Page 97
98 AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ÉRZÉKELÉS
AZ IDEGSEJTEK FEL-ÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSEAz élõlények egyik alapvetõ életjelensége az inger-lékenység. Ez teszi lehetõvé, hogy a folyton változókörnyezet hatásait az élõlény szervezete felfogja, ésválaszoljon, vagyis alkalmazkodjék azokhoz. A kör-nyezet hatásait, állapotváltozásait (fény, hang, hõmér-séklet, kémhatás stb.) ingernek nevezzük. Az inger ha-tására bekövetkezõ anyagcsere-változás az ingerület*.
Az inger felvételére, az ingerület vezetésére és fel-dolgozására sejtek, szövetek, szervek specializá-lódtak, melyek a szervezet fõ szabályozórendszerét,az idegrendszert alkotják.
AZ IDEGSEJTEK FELÉPÍTÉSE
Az idegrendszer legkisebb egysége az idegsejt*. Köz-ponti részét a sejttest alkotja. Ebbõl erednek a sejtalakját meghatározó nyúlványok. Arövid nyúlványokáltalában nagy számúak és faágszerûen elágaznak.Ezzel szemben a hosszú nyúlványból, az ún. tengely-fonalból* többnyire csak egyet találunk. Nagy részétvelõshüvely* fedi. A velõshüvellyel borított tengely-fonal az idegrost*. Az idegrost gazdagon elágazik,végsõ szakaszait idegvégzõdésnek nevezzük.
AZ INGERÜLET KELETKEZÉSE,VEZETÉSE ÉS ÁTADÁSA
Az idegsejtek nemcsak felépítésükben, de mûködé-sükben is eltérnek a szervezet többi sejtjétõl. Az ingerfelvételét, az ingerület vezetését, feldolgozását az
98.1. Az idegsejtek alakja rendkívül vál-tozatos
98.2. Nyugalmi állapot.
sejten belüli tér sejt-hártya
sejten kívüli tér
Na+-ion
K+-ion
Cl−-ion
– ion
98.3. Az idegsejt részei
sejthártyasejtplazma
sejttest
tengelyfonal velõshüvely
idegrost
idegvégzõdés
sejtmag
faágszerûnyúlványok
MS-2614T_BIOL8_097_168_2016.qxd 2016.07.04. 14:46 Page 98
idegsejt hártyájának sajátos felépítése és az ionokegyenlõtlen eloszlása teszi lehetõvé.
Nyugalmi állapotban* az idegsejt belsejében a nega-tív ionok, míg a sejten kívüli térben a pozitív ionoktúlsúlya a jellemzõ. Az egyenlõtlen ioneloszlás kö-vetkeztében a sejthártya külsõ felszíne pozitív, a bel-sõ felszíne negatív töltésû.
A sejt belsõ felszínének negatív töltését fõként a sejthár-tyán átlépni képtelen nagymolekulák okozzák. A sejtenkívüli térben levõ pozitív ionok közül a Na+ a legjelen-tõsebb. Nyugalmi állapotban a sejthártya apró nyílásaiátjárhatatlanok a Na+ ionok számára.
Inger hatására a sejthártya szerkezete megváltozik,áteresztõvé válik, és nátrium ionok áramlanak a sejtbelsejébe. Így a sejthártya külsõ felszíne negatív,míg belsõ felszíne pozitív töltésû lesz. Ez az ingerü-leti állapot*, mely átterjed a szomszédos sejthártyarészletre, miközben a korábban ingerületi állapot-ban levõ rész nyugalomba kerül. Az ingerület azingerlés helyétõl mindkét irányban hullámszerûentovaterjed.
Az ingerület végighalad az idegsejten, és a tengely-fonal finom végágaiból ingerületátvivõ anyagot*szabadít fel. Az átvivõ anyag az idegvégzõdésekapró hólyagocskáiban tárolódik, majd ingerület ha-tására a két idegsejt közötti résbe ürül. Ez váltja kia szomszédos idegsejt ingerületét.
Az ingerületet rendszerint a rövid, faágszerû nyúl-ványok vagy a sejttest veszi fel, ezután átterjed atengelyfonalra, majd az ingerület újabb idegsejttellétesít kapcsolatot. Egy idegsejt több száz vagy többezer másikkal is kapcsolatban állhat.
AZ IDEGSEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE 99
99.1. Hogyan keletkezik az ingerületiállapot?
99.2. Az ingerület vezetése elektromos je-lenség
99.3. Az ingerület átadása kémiai jellegû folyamat
idegvégzõdés
ingerület
inge-rület
nyugalmi állapot
ingerületi állapot
idegsejtekközötti rés
ingerület-átvivõvegyület
+ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ − − − − − − − − − − − −
+ − + ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ − + − − − − − − − − − −
+ ++ − + ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ − − + − − − − − − − − −
+ ++ ++ − + ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ − − − + − − − − − − − −
− + ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++ + − − − − − − − − − − −
sejten belüli tér sejten kívüli tér
MS-2614T_BIOL8_097_168_2016.qxd 2016.07.04. 14:46 Page 99
100 AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ÉRZÉKELÉS
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
1. Rajzolj le egy idegsejtet és nevezd meg a részeit!2. Miben különbözik egymástól a sejthártya felszíne
nyugalmi és ingerületi állapotban? Indokoldállításod!
3. Hogyan keletkezik és vezetõdik az ingerület?4. Mit jelentenek a következõ kifejezések: ingerlé-
kenység, inger, ingerület?5. Miként terjed az ingerület egyik idegsejtrõl a má-
sikra?6. Miért igényelnek az idegsejtek folyamatos vér-
ellátást?
OLVASD EL!
Az idegsejtek mûködését gliasejtek segítik. Ezek védik, táp-lálják, támasztják az idegsejteket, és szerepük van a velõs-hüvelyek képzésében is. Az idegsejtek és a gliasejtek a haj-szálérhálózatban gazdag kötõszövettel szerves egységbenalkotják az idegszövetet.
100.2. Az ingerületvezetés sebessége (m/s)függ a velõshüvely vastagságától
100.1. Különbözõ mûködésû idegsejtek.Mirõl ismerhetõk fel az egyes sejtek?
ÉRZÕ ÁTKAPCSOLÓ MOZGATÓ
Az idegrendszerünket felépítõ több milliárd idegsejt bo-nyolult rendszert alkot. Azok a helyek, ahol az ideg-sejtek egymással kapcsolatban állnak, a szinapszisok.Ez az ingerületátadás helye. Idegrendszerünk fejlettségea szinapszisok számával jellemezhetõ.
AZ IDEGSEJTEK TÍPUSAI
Az idegsejtek alakja összefügg mûködésükkel.Vannak érzõ-, mozgató- és átkapcsoló-idegsejtek*.Az érzõidegsejtek* az ingerületet az agyvelõ és agerincvelõ felé szállítják. A mozgatóidegsejtek*a szervezet válaszát küldik a szervekhez. Akettõ közöttteremtenek kapcsolatot az átkapcsoló-idegsejtek.
Az idegsejtek mûködése energiaigényes. Szerkezetükés mûködésük fenntartásához cukorra és oxigénrevan szükségük. Mivel ezek raktározására az ideg-sejtek nem képesek, ezért állandó és folyamatos vér-ellátást igényelnek.
Az egymással sokirányú kapcsolatban álló idegsejtekmilliárdjai látszólag kusza szövedéket alkotnak.Valójában erre a bonyolult hálózatra nagyfokúszervezettség jellemzõ. Így jön létre az idegsejtekbõlaz idegszövet* és az idegrendszer szervei.
100.3. A gliasejtek az idegsejtek mûködésétsegítik
2
15
120
MS-2614T_BIOL8_097_168_2016.qxd 2016.07.04. 14:46 Page 100
