Embed Size (px)
Citation preview
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZA
IKB
IOLÓ
GIA
É
LET
KÖ
ZÖ
SSÉ
GE
K,R
EN
DSZ
ER
TAN
BIOLÓGIA7
ÉLE
TK
ÖZ
ÖSS
ÉG
EK
RE
ND
SZE
RTA
N
M·ZAIKwww.mozaik.info.hu
M·ZAIKwww.mozaik.info.hu
7
Mozaik Kiadó · 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 554-660E-mail: [email protected]; WEB: www.mozaik.info.hu
MS-2610
KÉMIA7
KÉ
MIA
I A
LAP
ISM
ER
ET
EK
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
FIZIKA7
ME
CH
AN
IKA
, H
ÕT
AN
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
FÖLDRAJZ7
KO
NT
INE
NSE
K F
ÖLD
RA
JZA
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK
M·ZAIK
BIOLÓGIA7
ÉLE
TK
ÖZ
ÖSS
ÉG
EK
RE
ND
SZE
RT
AN
A TERMÉSZETRÕLTIZENÉVESEKNEK
TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · FÖLDRAJZ
Középiskolába készülõknek ajánljuk
Hundidac ’97 Arany-díjV. Budapesti Könyvfesztivál DíjSzép Magyar Könyv ’98 Oklevél
Szép Magyar Könyv ’98 KülöndíjHundidac ’99 Arany-díj
Hundidac 2001 Arany-díjSzép Magyar Könyv 2001 Díj
Hundidac 2003 Arany-díj
7bio_tk.qxd 2019. 06. 26. 12:28 Page 1
ÉletközösségekRendszertan
TIZENHETEDIK, VÁLTOZATLAN KIADÁS
MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2019
A TERMÉSZETRÕL TIZENÉVESEKNEK
BIOLÓGIA7
MS-2610T_biol7_001_066_2019.qxd 2019. 06. 27. 9:05 Page 3
I. fejezetA FORRÓ ÉGHAJLATIÖVEZET ÉLÕVILÁGA
II. fejezetA MÉRSÉKELT ÉGHAJLATI
ÖVEZET ÉLÕVILÁGA
III. fejezetA HIDEG ÉGHAJLATI ÖVEZET, A HEGY-
VIDÉK ÉS A TENGER ÉLÕVILÁGA
IV. fejezetAZ ÉLÕLÉNY KÖRNYEZETE
ÉS AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK
V. fejezetAZ ÉLÕLÉNYEK
RENDSZEREZÉSE
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:29 Page 5
TARTALOMMIT TANULTUNK HAZÁNKÉLETKÖZÖSSÉGEIRÕL? .................................... 9
A FORRÓ ÉGHAJLATI ÖVEZETÉLÕVILÁGA
Trópusi esõerdõk ........................................................ 14
Amazónia varázslatos állatvilága .......................... 17
Kivilágosodó erdõk .................................................... 20
Fûtenger a trópusokon .............................................. 23
Állatsereglet a szavannán ........................................ 26
Az erszényesek szigete (olvasmány) ................... 29
A szárazság hazájában .............................................. 32
Ültetvények növényei (olvasmány) ...................... 35
Képes lexikon .............................................................. 38
Összefoglalás ............................................................... 41
A MÉRSÉKELT ÉGHAJLATI ÖVEZETÉLÕVILÁGA
Kék egû mediterrán ................................................... 44
Lombhullató erdõségek ............................................ 47
A bükkerdõk állatai .................................................... 51
A végeláthatatlan préri .............................................. 54
Az északi fenyvesek .................................................. 57
Állatok a tajgán ........................................................... 60
Képes lexikon .............................................................. 63
Összefoglalás ............................................................... 65
A HIDEG ÉGHAJLATI ÖVEZET, A HEGY-VIDÉK ÉS ATENGER ÉLÕVILÁGA
Élet a tundrán ............................................................... 68
A jég világa .................................................................. 71
Fenn a csúcsokon ....................................................... 74
A tenger világa ............................................................ 77
A nyílt vizeken ............................................................ 80
Tengeri emlõsök .......................................................... 83
A parton és a partközelben ...................................... 86
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:29 Page 6
TARTALOMA korallzátonyok rejtelmei (olvasmány) ............ 89
Képes lexikon .............................................................. 90
Veszélyben az élõvilág ............................................. 92
Tudósok a természet szolgálatában ...................... 96
Összefoglalás ............................................................... 97
AZ ÉLÕLÉNY KÖRNYEZETEÉS AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK
Az élõlény és környezete ......................................... 100
Életközösségek ............................................................ 104
Kölcsönhatások az életközösségekben ................ 107
Táplálkozási szintek .................................................. 110
Anyagáramlás az életközösségekben ................... 113
Mi lesz veled, emberiség? ....................................... 116
Megfigyelések, vizsgálódások ............................... 119
Összefoglalás ............................................................... 121
AZ ÉLÕLÉNYEK RENDSZEREZÉSE
Rendszer az élõk világában ..................................... 124
A mikrobák világa ...................................................... 127
A gombák országa ...................................................... 130
A növények országa .................................................. 133
Virágos, magvas növények ..................................... 136
Növényfelismerés, növényhatározás ................... 142
Állatok országa ........................................................... 143
A puhatestûek világa ................................................. 146
A legnépesebb állatcsoport ..................................... 148
A belsõ váz védelmében .......................................... 152
A levegõ urai ................................................................ 156
Az állatvilág csúcsán ................................................. 160
Összefoglalás ............................................................... 164
A FÖLD NÖVÉNYZETI ÖVEI ........................... 166
MIT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN? ......... 168
KISLEXIKON ............................................................. 171
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:29 Page 7
Zord Természet, csak élj! Újulj meg szüntelen,alant és fent, ahogy törvényed hirdeti,te istennõ vagy, élj s dölyfösködj! Földeden az ember csak utas, nem mint megilleti, királyod.
Alfred de Vigny
KEDVES GYEREKEK!Az elsõ Biológia-tankönyvetek közvetlen környe-zetetek és a hazai tájak élõvilágától messze vezetbenneteket. Így az év során képzeletben ellátogattoka tengerek, a tajga, a dél-amerikai „zöld pokol”,az észak-amerikai préri és az afrikai szavannák terü-letére. Megismeritek az életközösségek legérdeke-sebb növényeit és állatait, elsajátítjátok környezetitényezõit és ezeknek az élõlényekre gyakorolt hatá-sát. Felismeritek az életközösségben mûködõ köl-csönhatásokat, törvényszerûségeket. Így megértitekazt, miért népesítik be más élõlények a forró sivata-gokat, mint a sarkvidék fagyos tájait.
Sajnos azt is látni fogjátok, hogy ez a csodálatos világmilyen sérülékeny, a felelõtlen emberi magatartás,tevékenység miatt mekkora veszélyben van. Napja-inkban a Föld kirablása, szennyezettsége ijesztõ mér-tékû, és már-már úgy tûnik – különösen egy-egykörnyezetszennyezési katasztrófa kapcsán –, hogyaz élet feltételeit a jövõben lehetetlen lesz megõrizni.
Szerencsére ez csak látszólag van így, mert együtt-gondolkodással és közös tenni akarással meg lehetmenteni a Földünket. S ebben a ti szerepetek óriási.Csak ti vagytok képesek arra, hogy e munkában ma-gatok mellé állítsátok a felnõtteket, és közös erõvelmegõrizzétek a holnap számára a Föld kincseit, élõ-világát – tulajdonképpen magatoknak.
A tanév vége felé rendszerezitek az eddig megismertélõlényeket testfelépítésük és életmûködéseik hason-lósága, vagyis rokonságuk alapján. Ehhez azonbanaz idén megszerzett ismeretek mellett a korábbiak-ra is szükségetek lesz.
Eredményes munkát kívánnak: a tankönyv szerzõi.
HOGYAN HASZNÁLJÁTOK A TANKÖNYVET?
A fontosabb ismereteket a tankönyvvastag betûvel jelzi.
Az apró betûs ismeretek érdekessége-ket és kiegészítéseket tartalmaznak.Ilyeneket ti is gyûjthettek, és elmond-hatjátok az órán.
A tankönyv szövegében *-gal jelölt fo-galmak a Kislexikonban találhatók.
ELLENÕRIZD TUDÁSOD!
A kérdésekkel kipróbálhatjátok, hogytudjátok-e, pontosan értitek-e az óránés az otthon tanultakat.
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
Kérdéseinek megoldásához tovább kellgondolni a leckében tanultakat, vagyönálló gondolatokat kell megfogalmaz-notok.
KUTASS! KÍSÉRLETEZZ!
Kérdéseit, feladatait megoldhatod ter-mészettudományos szakkönyvek, folyó-iratok, tapasztalatszerzõ beszélgetésekés az internet segítségével.
JÓ, HA TUDOD!
Ezeknél a részeknél a megértést, bôví-tést szolgáló vagy különlegességekettartalmazó anyagrészeket találjátok.
OLVASD EL!
Tudnivalói segítik a megértést, bõvítikaz ismereteket.
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:29 Page 8
A FORRÓ ÖVEZET ÉLÕVILÁGA 13
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:31 Page 13
14 A FORRÓ ÉGHAJLATI ÖVEZET ÉLÕVILÁGA
TRÓPUSI ESÕERDÕK
Földünkön az Egyenlítõtõl a sarkok felé különbözõéghajlati övezetek és az éghajlathoz alkalmazkodónövényövek alakultak ki. Ezt szemlélteti a 166–167.oldalon lévõ térkép. A forró övezet a Ráktérítõ ésa Baktérítõ között helyezkedik el. Az övezeten belültöbbféle éghajlatot különböztetünk meg.
EGYENLÍTÕI ÉGHAJLAT
Az egyenlítôi éghajlat* az Egyenlítõ mentén alakultki. Itt egész évben egyenletesen magas a hômérsék-let, évi átlagban 25–28 fok, és bôséges a csapadék.Évszakok nincsenek. Szinte naponta érkezik azözönvízszerû felhôszakadás. A csapadék mennyiségeévente meghaladja az 1500 millimétert. A sok esô ésa nagy meleg miatt a levegô páratartalma magas.
Természetes növénytakarója a trópusi esõerdõ*.Talaja tápanyagszegény, mert a tápanyagok jelen-tôs részét a gyorsan növô fák azonnal felveszik,a maradékot pedig a sok csapadék kimossa.
AZ ESÔERDÔ „EMELETEI”
Az esôerdôben rendkívül sokféle fa él, számuk egyhektárnyi (10 000 m2) területen akár száz is lehet.Évszakok híján a fák örökzöldek, és folyamatosanvirágzanak. Leveleik rendszerint nagyok, viaszosak,szélük sima, csúcsuk pedig hegyes. Így könnyen meg-szabadulhatnak a felesleges víztôl. Virágaik gyakrana fák törzsén és az ágak felületén nyílnak.
A fák lombkoronája legalább három szintben rende-zôdik el. A többszörösen záródó lombkorona kevésfényt enged át, ezért gyér a cserje- és a gyepszint.A felsô lombkoronaszintet* az erdôbôl kiemelkedô,40–60 m magas óriásfák* alkotják. A vékony talajmiatt gyökérzetük sekélyen terül el. A felszín köze-lében futó gyökerek a hatalmas fákat nem képesekmegtartani. Ezért tövüket lemezes kinövések, úgy-nevezett palánkgyökerek* támasztják. A középsôlombkoronaszintet* 20–30 méter, az alsó lomb-koronaszintet* 10–15 méter magas fák lombozataalkotja.
14.3. A trópusi esõerdõt Brazíliában „zöldpokolnak” is nevezik
14.2. Az esõerdõ szintjei. Olvasd le a kép-rõl az esõerdõ jellemzõit (szintek neve, fákmagassága, lombkorona záródása, aljnö-vényzet mennyisége)!
14.1. Egyenlítõi éghajlat diagramja. Miértmondhatjuk, hogy nincsenek évszakok?
cserje- és gyepszint
alsó lombkorona-szint
középsõ lombko-ronaszint
felsõ lombkorona-szint
00
50
100
150
200
250
10
20
30
40
50
I. III. V. VII. IX. XI. hónap
mmºC
MBANDAKA341 m
24,5 ºC1690 mm
tengerszint feletti magasság:évi középhõmérséklet:évi csapadékmennyiség:
20 m
40 m
60 m
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:31 Page 14
TRÓPUSI ESÕERDÕK 15
palánkgyökér
törzsön nyílóvirágok
hegyes csúcsúlevelek
LIÁN
15.1. A fényért magasba költözött liánok ésfán lakó növények. Nézz utána, milyenorchideafélék élnek a hazai erdõkben!
Amazónia* egyik óriásfája a valódi mahagóni. Vörös-barna színû, tartós fája keresett cikk a világpiacon. A kö-zépsô lombkoronaszint közismert növénye a kaucsukfa.Megcsapolt törzsébôl gumi elôállítására alkalmas tej-szerû nedvet nyernek. Az alsó lombkoronaszint gyakorinövényei a pálmák és a kakaófa.
VERSENGÉS A FÉNYÉRT
A fényért való versengés* két különleges életmódúnövénycsoport kialakulását eredményezte. Ezeka liánok és a fánlakó növények. A liánok* a talajbangyökereznek. Hosszú szárukkal csigavonalban kúsz-nak fel a fák törzsén egészen a lombkoronáig. Amintelérik a fényt, dús lombozatot fejlesztenek.
Más módon jutnak fényhez a fán lakó növények*.Közös sajátosságuk, hogy nem a talajban gyöke-reznek, hanem a fák ágain telepszenek meg. Legis-mertebb képviselôik az orchideák és a broméliák.Tápanyagaik egy részét az ágakon összegyûlô korha-dékból nyerik. Vízszükségletüket a csapadékból ésa levegô páratartalmából fedezik.
AZ ESÔERDÔK PUSZTÍTÁSA
Nagyobb kiterjedésû esôerdô van Dél-Amerikábanaz Amazonas-medencében (Amazónia), Afrikábana Kongó-medencében és Ázsiában az indonézszigetvilágban. Területük mindenütt rohamosancsökken, mert egyre több erdôt pusztítanak ki, hogy
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:31 Page 15
16 A FORRÓ ÉGHAJLATI ÖVEZET ÉLÕVILÁGA
megmûvelhetõ földterülethez és értékesíthetõ fa-anyaghoz jussanak.
Az esôerdôk irtásával sokféle növény és állat tû-nik el nyomtalanul. Ezzel együtt csökken az oxi-gént elôállító erdõtakaró is. A szabadon maradt talajtaz esõvíz fokozatosan elhordja, tápanyagtartalmátpedig a mélyebb rétegekbe mossa. Így a terület rövididõ alatt tönkremegy, ezért növénytermesztésre ésúj erdõ kialakulására is alkalmatlanná válik.
Napjainkban sok erôfeszítés történik az esôerdôktovábbi pusztulásának megakadályozására. Egyesországokban betiltották az erdôégetést, másuttfaültetésbe kezdtek, illetve meghatározták az éventekivágható fák számát.
JÓ, HA TUDOD!
Különleges alakú és színû virágai miatt az orchideákat a nö-vényvilág szépségkirálynôinek tartják. Hat darab színeslepellevelébôl az alsó színben, formában, nagyságban elüta többitôl, mézajak a neve. Benne rovarcsalogató illatosnedv képzôdik.
Valaha az „orchideavadászok” az életüket kockáztatták,hogy megszerezzék a növények gumóit, amelyeket aztánüvegházakban neveltek tovább.
ELLENÔRIZD TUDÁSOD!
1. Keresd meg a térképen a nagyobb kiterjedésûesôerdõket! Nevezd meg a területeket!
2. Indokold meg, miért örökzöldek az esõerdõ fái!3. Hasonlítsd össze a tölgyerdôt az esôerdôvel!4. Milyen összefüggést látsz az esôerdei fák szerve-
zete és környezete között?5. Hogyan jutnak fényhez és táplálékhoz a liánok
és a fánlakó növények?6. Bizonyítsd példákkal az esõerdõk jelentõségét!
OLVASD EL!
Egy mohawk indiántól származik a következô gondolat:„Csak ha már az utolsó fát is kivágták, az utolsó patakot ismegmérgezték, az utolsó halat is kifogták az emberek, csakakkor értik meg, hogy a pénzt nem lehet megenni.”
16.1. Hogyan és miért pusztítják az esõ-erdõket?
16.2. Különleges szerkezetû orchideavirág
16.3. Bromélia víztartályként mûködô le-véltölcsére
MS-2610T_biol7_001_066_2012.qxd 2012.02.28. 11:31 Page 16
A HIDEG ÖVEZET ÉS A TENGER ÉLÔVILÁGA 67
MS-2610T_biol7_067_176_2012.qxd 2012.02.28. 11:44 Page 67
68 A HIDEG ÉGHAJLATI ÖVEZET, A HEGYVIDÉK ÉS A TENGER ÉLÕVILÁGA
ÉLET A TUNDRÁN
A hideg éghajlati övezet az északi és a déli sarkkö-rökön túli területeken helyezkedik el. Ezen a vidékenkét éghajlat alakult ki: a tundra* és az állandóanfagyos éghajlat*.
AHOL A TÉL 10 HÓNAPIG TART
A Jeges-tenger parti részein és szigetein a tundra ég-hajlat uralkodik. Ezt két évszak jellemzi: a hosszú,hideg tél és a rövid, hûvös nyár. Az évi középhõmér-séklet alacsony. Gyakoriak az erôs szélviharok.Kevés a csapadék, s ennek jó része hó formájábanhullik. Természetes növénytakarója a tundra*.
Nyáron a gyönge napsugárzás hatására a fagyotttalaj felszíni rétege felenged. Ilyenkor a tundra mo-csárrá változik, mert a víz nem tud beszivárogni azörökösen fagyott mélyebb rétegekbe.
TÖRPENÖVÉSÛ FÁSSZÁRÚAK
A fajokban szegény, de egyedekben gazdag tundra-növényzet évelô lágyszárúakból, törpecserjékbôl, mo-hákból és zuzmókból* áll. A növények a hideg miattlassan növekednek, magasságuk nem haladja meg a10–20 cm-t. Összefüggô növénytakaróba tömörül-nek az állandó erõs szél ellen. Télen a fagy károsítóhatásától a rájuk telepedõ hótakaró nyújt védelmet.
A törpecserjék gyökérzete a fagyott talaj miatt a fel-szín közelében terül szét. Ágaik vízszintesen a földresimulnak, így jobban felfogják a talajból kisugár-zott* hôt. Közülük a törpefûz alig néhány centimétermagas. Ágai 5 méter hosszúak, és koruk az évgyûrûktanúsága szerint akár 400–500 év is lehet.
68.2. Miért elõnyös az alacsony termeta tundra éghajlaton?
68.3. A sarkvidéki füzek alig nagyobbakegy gyufásdoboznál
68.1. A tundra éghajlatdiagramja. Álla-pítsd meg az ábráról a hónapok középhõ-mérsékletét! Mi az alacsony hõmérsékletoka?
mm
0
2010
3040506070
ºC
0–10–20–30–40–50
2010
HATANGA
30 m–13 ºC
244 mm
tengerszint feletti magasság:évi középhõmérséklet:évi csapadékmennyiség:
I. III. V. VII. IX. XI. hónap
68.4. A törpecserjék testfelépítése
sekélyen szétterülõgyökérzet
földre simulóágak
MS-2610T_biol7_067_176_2015.qxd 2015.05.19. 11:17 Page 68
ÉLET A TUNDRÁN 69
A ZUZMÓK TESTFELÉPÍTÉSE
A zuzmók egyszerû felépítésû, igénytelen élôlények.Telepes testükben gombafonalak és moszatsejtekélnek együtt. A telep felületét tömött gombafona-lakból álló kéreg alkotja, ami védelmet biztosít. A te-lep belsejét lazább fonalak és moszatsejtek építik fel.A gombák felveszik és a moszatokhoz juttatják a táp-anyagokat. Cserébe kész táplálékot kapnak, amita moszatok állítanak elõ.
A zuzmók közül elterjedt faj a rénszarvaszuzmó.Szürkés színû, 5–10 cm magas telepteste elágazik.A rénszarvasok szívesen fogyasztják.
A RÉNSZARVAS
Nyáron a tundrán legel, a tél közeledtével azutándélebbre vonul, hogy a hideg évszakot az erdõkvédelmében töltse. A rénszarvas közeli rokonságbanáll a gímszarvassal, de termete kisebb, alkata vasko-sabb rokonánál. A nôstény és a hím fejét agancs dí-szíti. A hideg ellen dús, szürkésbarna színû szôrzetvédi. Még az orra hegyét is szôrzet borítja. Nyakánakalsó részén sörényt visel. Lábszára rövidebb, és páros-ujjú patás lábán a pata szélesebb a gímszarvasénál.Így kitûnôen jár a havon vagy a mocsaras talajon.
A tundra növényeivel táplálkozik. Kérôdzô állat.A sarkvidék lakói többé-kevésbé háziasított rénszar-vascsordákat tartanak. A rénszarvas az embereknélkülözhetetlen teherhordó és szánhúzó állata.Szinte minden részét felhasználják.
69.3. Vándorló rénszarvascsorda
69.1. Zuzmótelep keresztmetszete mikrosz-kóp alatt. Magyarázd meg a telepes test-felépítés és az együttélés lényegét! Hozzpéldát mindkettõre!
gombakéreg
gombakéreg
moszatsejtek
laza gomba-fonalak
rögzítõgombafonalak
69.2. Rénszarvaszuzmó. Vizsgálj külön-bözõ hazai zuzmófajokat!
69.4. Rénszarvas a nyári tundrán. Melyek a rénszarvasismertetõjegyei?
MS-2610T_biol7_067_176_2012.qxd 2012.02.28. 11:44 Page 69
70 A HIDEG ÉGHAJLATI ÖVEZET, A HEGYVIDÉK ÉS A TENGER ÉLÕVILÁGA
DACOLVA A HIDEGGEL
Télen az állatok többsége elvándorol a tundráról.Csak azok maradnak, amelyek jól tûrik a hideget,mint például a sarki rókák és a lemmingek.
A sarki róka és néhány más sarkvidéki állat év-szakonként változtatja a színét, hogy kellôképpenbeleolvadjon a környezetbe. Elviseli a legnagyobbhideget, mert rendkívül vastag téli bundája, szôröstalpa, vastag zsírrétege jó hôszigetelést biztosít.Zömök teste, rövid füle, kurta lába miatt kicsia testfelülete, ami csökkenti a hôleadást. Kedvenceledele a lemming, de madárfiókákat, tojásokat éselpusztult állatokat is eszik.
ELLENÔRIZD TUDÁSOD!
1. Jellemezd a tundrát a következõ szempontokszerint: elhelyezkedése, éghajlata, talaja!
2. Milyen összefüggés van a törpecserjék szervezeteés környezete között?
3. Ismertesd a zuzmók testfelépítését és mûkö-dését!
4. Miben hasonlít a rénszarvas és a gímszarvastestfelépítése?
5. Hogyan alkalmazkodott a rénszarvas a tundrakörnyezeti viszonyaihoz?
6. Miként alkalmazkodott a sarki róka szervezetea zord idõjáráshoz?
JÓ, HA TUDOD!
A lemmingek egér nagyságú rágcsálók. Alakjuk tömzsi,vastag bundájuk barna színû, szemük, fülük és farkuk kicsi.Növényevôk, gyökereket, hajtásokat, magvakat, füvet rág-csálnak.
Mellsô lábukon ásókarmok helyezkednek el, amelyek segít-ségével tágabb üregekbõl és alagutakból álló labirintust épí-tenek a talajban.
A nôstény lemmingeknek nyolchetenként nyolc kölykük islehet, ezért idônként óriási mértékben elszaporodnak.A túlnépesedés* táplálékhiányt idéz elô. Ilyenkor fellép a ván-dorlási kényszer, és a kis állatok többezres tömegbe verôdvemenetelésbe kezdenek. A csapat mozgását semmi sem állít-hatja meg: sem a városok, sem az autóutak, sem a folyók, demég a tenger sem. Sokukat a ragadozók falják fel. Így azállatok jelentôs része elpusztul.
70.3. A legendák szerint a lemmingek szán-dékkal követnek el tömeges öngyilkos-ságot. Ebbõl annyi igaz, hogy óriásitömegben kelnek vándorútra, és eközbennagyrészük elpusztul
70.1. A sarki róka elviseli a –70 ºC-os hõ-mérsékletet is. Hasonlítsd össze a háromtanult rókafaj színét és füleinek nagyságát!Miért elõnyösek ezek a tulajdonságok?
70.2. A lemmingek télen nem hagyják elfolyosórendszerüket, amelynek melegéta hótakaró segít megõrizni
MS-2610T_biol7_067_176_2012.qxd 2012.02.28. 11:45 Page 70
MS-2610T_biol7_067_176_2012.qxd 2012.02.28. 11:55 Page 123
A NÖVÉNYEK ORSZÁGA 133
A NÖVÉNYEK ORSZÁGA
A növények országát közel háromszázezer faj kép-viseli. Zömmel többsejtûek. Nagy felületû, többnyireelágazó testük telepes vagy szervekre tagolódik.Legfôbb jellemzôjük a színtestekben levô zöld szín-anyag. Benne készítik el egyszerû szervetlen anya-gokból a napfény energiájának felhasználásával testükanyagait. Termelô szervezetek. Fejlettebb képvise-lôik helyhez kötötten élnek. Növekedésük életüksorán folyamatos.
A tudományos rendszertan a növényeket számostörzsbe sorolja. Közülük csak a legfontosabb tör-zsekrôl tanulunk.
A MOSZATOKTÓL A HARASZTOKIG
TÖRZS: BARNAMOSZATOK
A növényvilág külön ágát képviselik. Több tulajdon-ságban eltérnek a többi növénytôl, pl. ostor, színanyag.Elsôsorban a mérsékelt és hideg tengerekben élnek.Nevüket a zöld színt elfedô sárgásbarna színanyagrólkapták.
Mindig többsejtûek. Telepfeldarabolódással szapo-rodnak. Fajai jelentôs gazdasági értéket képviselnek.Nyersanyagot szolgáltatnak több iparágnak. Használjákállatok takarmányozására, trágyázásra, magas vitamin-tartalmuk (B, D, C, E) miatt emberi táplálkozásra.
Ismert képviselôjük az óriás barnamoszat.
TÖRZS: ZÖLDMOSZATOK
A moszatok közül a legjelentõsebbek. Nevüket zöldszínanyagukról kapták. Fôleg édesvizekben élnek.Egy- vagy többsejtûek. A többsejtûek változatos alakúsejtkolóniákba* tömörülnek. A fonálszerû telepetalkotó fajaik közül legismertebb a fonalas zöldmo-szat. Elágazó fonalai téglalap alakú, sokmagvú óriás-sejtekbõl állnak. Szaporodásuk kettéosztódással vagytelepfeldarabolódással történik.
Szerepük van a vizek szellôzésében, tisztántartásában.A vízi élôlények számára táplálékot és búvóhelyetbiztosítanak.
133.1. A gyakran 200 métert is elérõ óriásbarnamoszat alapi része a tengerfenékhezrögzül. Levélszerû lemezeit levegõvel telthólyagok tartják a víz színén
133.3. A fonalas zöldmoszat moszattelepea békanyál
133.2. Nevezd meg a képen látható nö-vényt, és mondj róla jellemzõket!
MS-2610T_biol7_067_176_2012.qxd 2012.02.28. 11:56 Page 133
134 AZ ÉLÔLÉNYEK RENDSZEREZÉSE
TÖRZS: MOHÁK
Igazi szárazföldi növények, de többségük a nedvesélôhelyeket kedveli. Testük telepes, de igazi szerve-ik még nincsenek. Rögzítô fonalakkal kapaszkod-nak a talajhoz. Kezdetleges szárukat apró levélkékborítják. A levélkék vékony sejtfalukon át veszik felkörnyezetükbôl a vizet és a benne oldott ásványi só-kat. Spórákkal szaporodnak.Hazai erdeink talaján a nagy seprûmoha és a fod-roslevelû szôrmoha párnái alkotnak kisebb-nagyobbmohatakarót. Száraz gyepeken, házak tetején gyakoria háztetômoha.
A mohák környezetvédô szerepe igen jelentôs. Ta-lajhoz simuló párnái a vizet magukba szívják, tárol-ják, és folyamatosan párologtatják.Védik a talajt a le-hordódástól és a kiszáradástól. Elhalt testük anyaganöveli a talaj humusztartalmát.
TÖRZS: HARASZTOK
A növényvilág elsô valódi száras, leveles, gyökeresképviselôi. Testükben az anyagok továbbítását szál-lítóedénykék* végzik. A virág hiánya miatt virág-talan növényeknek nevezzük ôket. Spórákkalszaporodnak.Legismertebb képviselôi a páfrányok*. Életük ár-nyékos, nedves, párás környezethez kötött. Földbeniraktározó szárukból, a gyöktörzsbõl évrôl évre új le-veleket fejlesztenek. Többnyire lágy szárú, évelônövények. A levélfonák spóratartó tokjaiban spó-rák képzôdnek.
spóratartó tok
„levélke”
„száracska”
rögzítõfonalak
nedves talaj
spóra
134.4. Mondj az ábra alapján igaz állításokat az erdei paj-zsika szerveirõl!
134.3. Miért van nagy jelentõsége lejtõsterületen a mohatakarónak?
134.2. A szõrmohák párnái elérik az 5–20 centiméteres magasságot is
fiatal levél
spóratartó tok
többszörösenösszetett levél
gyöktörzs
gyökerek
134.1. A nagy seprûmoha
MS-2610T_biol7_067_176_2017.qxd 2017.05.29. 11:20 Page 134
A NÖVÉNYEK ORSZÁGA 135
A spóratokokból kihulló spórából nedves talajonapró, alig fél centiméteres, szív alakú elôtelep* kép-zôdik. Rajta jelennek meg a hím- és nôi ivarsejtekettermelô ivarszervek. A hímivarsejt ostor segítségévelúszik a mozdulatlan petesejthez. Megtermékenyí-tésükhöz tehát víz szükséges. A megtermékenyítésután megindul az új, fiatal növény fejlôdése.
A páfrányok ismert hazai képviselôje az erdei paj-zsika, a gímpáfrány, az édesgyökerû páfrány és azaranyos fodorka.
ELLENÔRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek a növények közös jellemzôi?2. Hasonlítsd össze a barna- és a zöldmoszatok tör-
zsét!3. Melyek a mohák testfelépítésének és életmód-
jának fõbb jellemzõi?4. Miben fejlettebbek a harasztok, mint a mohák?5. Ismertesd a moszatok és a mohák természetben
és a gazdasági életben betöltött szerepét!
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1. Magyarázd meg, miként függ össze a talaj víz-gazdálkodása a talajt borító mohatakaróval!
2. Hogyan segítik a mohák a termôtalaj kiala-kulását?
OLVASD EL!
A mohák széles körû elterjedése igénytelenségükkel ésnagyfokú alkalmazkodóképességükkel magyarázható. Egyesfajai légszáraz állapotban hetekig, hónapokig, esetleg évekigis megôrzik életképességüket. Ilyenkor sejtplazmájuk be-sûrûsödik, életfolyamataik rendkívül lelassulnak. Ha vízhezjutnak, azt percek alatt felveszik. Sejtplazmájuk megduzzad,„üzemképessé válik”, ezáltal életfolyamataik hosszú pihenésután folytatódnak.
Több száz millió évvel ezelôtt a harasztok ôsi, fatermetûképviselôi hatalmas erdôségeket alkottak a Földön. Idôvelezek kipusztultak. A föld alá került és oxigéntôl elzárt testükelszenesedett, s ebbôl lettek a mai feketekôszén-telepek.
A kôszén mellett fontos energiaforrás a tôzeg is. Ez a tôzeg-mohák származéka. Évrôl évre növekvô hatalmas párnáikalul elkorhadnak, eltôzegesednek. Ebbôl képzôdnek a tôzeg-telepek. Koruk 10–20 000 éves, fûtôértékük gyenge.
135.1. Ismertesd az erdei pajzsika fej-lõdését!
135.2. A gímpáfrány nyirkos szurdokvöl-gyeinkben tenyészik.Fényes, ép szélû, nyelvalakú leveleirõl könnyen felismerhetõ
135.3. Az édesgyökerû páfrány nevét gyök-törzsének édes ízérõl kapta
MS-2610T_biol7_067_176_2012.qxd 2012.02.28. 11:57 Page 135
