2017. 09. 18.

1

A vadgazdálkodás környezetvédelmi aspektusai

Dr. Katona KrisztiánSzent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

2. előadás: A környezetvédelem kialakulása, hazai és nemzetközi szabályozása.Környezetvédelmi elvek, felelősségek, jogszabályok, szervezetek

Ajánlott és felhasznált irodalom

Számonkérés anyaga:

Intézeti honlapról letölthető pdf file-ok (órai anyagok)

Tankönyvek:

Szabó Mária, Angyal Zsuzsanna (szerk.) 2012. A környezetvédelem alapjai. ELTE TTK. 245 pp. (www.tankonyvtar.hu)

Kiss Ádám (szerk.) 2012. A környezettan alapjai. 219 pp. (www.tankonyvtar.hu)

2017. 09. 18.

2

• Környezetvédelem a mindennapjaink része…de hogyan jutottunk el idáig?

• Már az 1700-as években, sőt már az ókorban is voltak más irányú jogszabályok pozitív környezetvédelmi „mellékhatásokkal”.

• Pl. III. Károly 1729-es, elsősorban a vadászat érdekeit szolgáló dekrétuma, melyben megtiltotta a vadászatot és a madarászatot az állatok szaporodási időszakában.

• 1884-ben iparhatósági telepengedély kiadásához kötötték az olyan üzemek működését, amelyek valamilyen formában zavarják, veszélyeztetik vagy megkárosítják a közelben élőket.

• Azaz a környezetvédelem gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, de a szabályozás csak egy-egy elszigetelt problémára, illetve területre korlátozódott.

• A 20. század derekáig a környezetvédelmi problémák tulajdonképpen nem is jelentek meg külön környezetvédelmi szabályozásra nem is volt szükség.

• A környezetvédelem iránti igény felerősödése az 1970-es évek elején kezdődött.

A környezetvédelem nemzetközi története - Gyökerek

• Az 1950-es évek után világszerte gyorsuló gazdasági-technikai fejlődés

• Szembetűnővé váló környezetkárosítás, -szennyezés és -veszélyeztetés

• Következmények egyre pontosabb módszerekkel kimutathatók

• 1962: Rachel Luis Carson: Néma tavasz („Silent Spring”) c. könyve• a növényvédő és rovarirtó szerek, köztük a DDT, maradandó környezeti károkat okoz.

• 1960–70-es években számos civil kezdeményezés és tüntetés

• Az emberiség felismerte a környezetet érő hatások jellemzőit:– az emberi tevékenység a környezet egészét áthatja,

– a környezeti hatások nem ismernek térbeli korlátot,

a lokális szennyezések regionálissá, sőt globálissá váltak,

– a káros környezeti hatások nemcsak térben terjedtek ki, hanem időben is elhúzódnak,

- a szennyezés hatásának előrejelzése, kiszámíthatósága is meglehetősen nehéz.

A környezetvédelem nemzetközi története - Gyökerek

2017. 09. 18.

3

• Környezetvédelem az elmúlt 40-50 évben erősödött meg

• A Föld országaiban az eltérő gazdasági-társadalmi fejlettség miatt különböző időpontokban jelent meg az igény az átfogó és önállósodó környezetvédelem iránt.

• 1968: Római Klub megalakul

• 25 ország 80 kutatója részvételével, spontán, kötetlen szervezetként

• A Klub kezdeményezésére sokrétű, szerteágazó vizsgálatok

indultak a világ fejlődésének és a fejlődéssel kapcsolatos

környezeti problémák feltárására.

• 1972: A növekedés határai (The Limits to Growth) című könyv megjelenik

• Meadows házaspár szerkesztésében („Meadows-jelentés”)

• A tanulmány elsőként ad prognózist a világ továbbfejlődéséhez rendszerelméleti alapon.

A környezetvédelem nemzetközi története - Megerősödés

• A Meadows-jelentésben 5 paraméter vizsgálata:• a világ népessége,

• a nyersanyagkészletek,

• az egy főre jutó élelmiszerkészletek,

• az egy főre jutó ipari termelés,

• a környezet szennyezettségi foka.

• 12 számítógépes modellváltozat az 1900–2100 között időszakra:• A népesség növekedésében és a gazdasági fejlődésben az 1970-es évek elején kimutatható

tendenciák nem tarthatóak fenn hosszú ideig.

• A válság a Földön csak úgy kerülhető el, ha az emberiség lélekszámát, termelő és fogyasztó tevékenységét mielőbb korlátozza; („az összeomlás elkerüléséhez zéró gazdasági növekedés a cél”)

• Ellenkező esetben a jelenlegi növekedés folytatása előbb-utóbb hanyatláshoz vezet.

• A Meadows-jelentés rámutatott, hogy a környezeti problémák megoldása a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő új megközelítési módokat és hatékony társadalmi cselekvést igényel!

• Ezzel felgyorsította az ENSZ környezetvédelmi programjának elfogadását is.

Meadows-féle világmodell

Donella Meadows

2017. 09. 18.

4

Meadows-félevilágmodell

Standard modell: ha nem változnak a fizikai, ökonómiai, szociális tényezők

Szennyezés

Táplálék / fő

Populáció

Források

Ipari termelés / fő

A Világ állapota

• 20 év elteltével Meadows és munkacsoportja megismételte a vizsgálatokat

• Világmodellezési konferenciát is tartottak

• Kedvezőbb kilátások, de szükséges a cselekvés

• Megoldási lehetőségek:• kormányzati törvények, szabályozások, illetve ösztönzők,

• kisközösségi, nem kormányzati társadalmi folyamatok,

• ismeretterjesztés (attitűdök megváltoztatása és informálás),

• értékek és alapvető meggyőződések megváltoztatása.

Meadows-féle világmodell

2017. 09. 18.

5

• Az első jelentős környezetvédelmi szabályt 1969-ben hozták az Egyesült Államokban (Nemzeti Környezetpolitikai Törvény (NEPA)).

• Ezt követően az 1970-es évek első felében más országokban is születtek környezetvédelmi törvények.

• Hazánkban 1976-ban

• ENSZ 1972-es Stockholmi környezetvédelmi világértekezlete

• az első globális környezetvédelmi összejövetel (113 állam volt jelen, hazánk nem)

• dokumentumai vezették be a „harmonikus összhang”, erőforrások „bölcs hasznosítása” terminológiákat.

• 1984: Az ENSZ Közgyűlése alapján megalakul a Környezet és Fejlődés Világbizottsága független szakértőkből.

• („Brundtland-bizottság”: Gro Harlem Brundtland, Norvégia miniszterelnöke vezette)

A környezetvédelem nemzetközi története - Megerősödés

• 1987: A bizottság zárülése

• Jelentésük az „Our Common Future” (Közös jövőnk, Persányi, 1988)

• Globális közös cselekvésre van szükség

• Fő üzenete a fenntartható fejlődés koncepciója

• „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció

szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit

arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

• 1992: ENSZ Riói Környezet és Fejlődés Világkonferenciája

• Alapvetően megváltozott a környezetvédelmi szemlélet,

• Legfontosabb célkitűzés a „fenntartható fejlődés” megvalósítása.

• A folyamatos gazdasági fejlődés csak a

környezet megóvásával együtt legyen értelmezhető.

• Elfogadták az éghajlatváltozási és a biodiverzitás-védelmi egyezményt.

• Az Agenda-21 („Feladatok a 21. századra”) dokumentum ajánlásokat fogalmazott meg a nemzetközi szervezetek és a nemzeti kormányok számára.

A környezetvédelem nemzetközi története - Megerősödés

2017. 09. 18.

6

• 1997: Kiotói egyezmény

• 2005-ben lépett életbe

• 2012-ig kötelezi a fejlett országokat üvegházgáz-emissziójuk korlátozására

• 2002: Johannesburg; ENSZ Világcsúcskonferencia a fenntartható fejlődésről (World Summit on Sustainable Development) rendezvénye.

• Riói Konferencia óta eltelt időszak értékelése,

• Az elfogadott kötelezettségek végrehajtásának felmérése,

• Az intézményi és finanszírozási intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása

• 2012: Doha, ENSZ 18. klímakonferenciája

• Kiotói egyezmény meghosszabbítása 2020-ig

• 2015: Párizs, ENSZ 21. klímakonferenciája

• A kötelezettséget vállaló 195 ország a légkör felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, de törekszik, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

• Kína és USA is ratifikálta (de 2017: Donald Trump bejelentette, hogy USA kilép)

A környezetvédelem nemzetközi története - Megerősödés

Alap:

- környezetvédelem érdekeit jobbára másodlagosként kezelő megközelítés,

- az egyes területek széttagoltsága,

- az egységes szemlélet teljes hiánya.

Az 1970-es évek közepén merült fel az egységesítés gondolata.

1960-as évek: vízjogi jogszabályok az 1965-ben bekövetkezett balatoni halpusztulás, illetve a hazai folyók rossz környezeti állapota miatt.

1976: Az emberi környezet védelméről szóló II. törvény:

- világszinten is korai,

- a vonatkozó jogszabályok területén érdemleges változást nem hozott,

- kevés kivétellel nélkülözte a kötelező rendelkezéseket,

- többnyire elvi általánosságokat fogalmazott meg.

Valódi jelentősége az elvi megközelítése, jó alapot adva a későbbi részletes környezetvédelmi szabályoknak.

A szabályozás ebben az időszakban a különböző környezetvédelmi szakterületek keretében történt.

Ez az állapot egészen a rendszerváltozás utánig, az 1990-es évek elejéig fennmaradt.

A környezetvédelem hazai története - Megerősödés

2017. 09. 18.

7

A korszak legfontosabb jellemzői a környezetvédelem jogi szabályozását illetően (Bándi et al., 1998):

• formailag a törvénynél alacsonyabb szintű szabályozás,

• más szabályozási területekhez történő integráció teljes hiánya,

• a környezetvédelem egyes részterületeinek eltérő mélységű megközelítése,

• számos fontos szabályozási terület (pl. hulladékgazdálkodás) elhanyagolása,

• a központi kormányzati munkamegosztás széttagolása,

• a megelőzés szemléletének teljes hiánya,

• a felelősségi eszközök erőtlensége,

• a háttérintézmények hiánya.

A környezetvédelem hazai története - Megerősödés

1990: Megalakul a Magyar Köztársaság önálló Környezetvédelmi Minisztériuma.

(2010-ben beolvad a Vidékfejlesztési Minisztériumba)

1990-es évek:

- Bevezették az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíját,

(Magyarországon még ismeretlen gazdasági ösztönző jelent meg)

- Kötelezővé vált a környezeti hatásvizsgálat.

1995: 1995. évi LIII. Törvény a környezetvédelem általános szabályairól

1996: Természetvédelmi tv. (1996/LIII)

2000-es évek:

- Európai Unióhoz csatlakozás, Unió felé tett ígéretek betartatása,

- Felgyorsult a szabályozás,

- Kiemelendő a hulladékgazdálkodás, amely eddig kevéssé volt szabályozott.

A környezetvédelem hazai története - Megerősödés

2017. 09. 18.

8

Környezetvédelem irányításának hazai szervezete

Földművelésügyi MinisztériumKörnyezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság

V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Búsi Lajoszöldipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkár

Szakáli István Lorándagrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár

Dr. Rácz Andráskörnyezetügyért felelős helyettes államtitkár

• Iránymutatást adnak a jogalkotás számára, eligazítást adnak

a jogalkotási produktumok gyakorlati alkalmazásához

• Környezetvédelmi törvény (1995./LIII.) is külön fejezetben foglalkozik velük. - a megelőzés és az elővigyázatosság elve,– a tervszerűség elve,– az együttműködés elve,– a fenntartható fejlődés elve,– a társadalmi részvétel elve,– a környezeti információkhoz történő szabad hozzáférés elve,– az állami felelősség elve,– „a szennyező fizet” elv

• A fenti elvek 3 nagy csoportba oszthatók: a környezetpolitika elvei: a környezetvédelem általános elveit szabják meg,

jogi alapelvek: a környezetjogi rendszer felépítéséhez szükségesek,

szakterületi elvek.

A környezetvédelem alapelvei

2017. 09. 18.

9

• Az Európai Közösség 1973-ban fogadta el első környezetvédelmi akcióprogramját, melynek egyik legfontosabb része az alapelvek kidolgozása volt.

• Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 1997): magyar környezetpolitika első alapdokumentuma, itt fogalmazzák meg először hazai alapelveket:– fenntartható fejlődés– elővigyázatosság elve– megelőzés elve– partneri viszony– gazdaszemlélet.

• Nemzeti Környezetvédelmi Program második változata (2003–2009)

Az elvek három fő irányvonalat képviselnek:– a károkozók felelősségének alapelve– a gondoskodás alapelve– a hatékonyság alapelve.

A környezetvédelem alapelvei

• A megelőzés a szennyezés forrásánál való fellépést jelenti.

• az ártalmak keletkezésének megelőzése

• a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépés

Jogi megvalósulása az engedélyezési eljárás.

• Ilyen a környezetvédelmi hatásvizsgálat

• 1990-es évek óta kötelező

• Bármilyen beruházás megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

• Kiegészítő elve az elővigyázatosság, ami egyenlő az óvatossággal, körültekintéssel

• Még a megelőzés előtt egy lépéssel

A megelőzés és az elővigyázatosság elve

2017. 09. 18.

10

Sikeres környezetvédelem csak hosszútávú gondolkodással lehetséges

• Hosszú távú környezeti stratégia környezetpolitika kidolgozása

• Elsősorban középtávú tervek alapján

Tervezés első lépcsőfoka a környezet aktuális állapotának leírása (adatgyűjtés-elemzés)

Célok kitűzése, szükséges eszközök, intézmények, jogi és igazgatási keretek megadása.

Ellenőrzési pontok beépítése a tervezés folyamatába.

Fokozatosság és kiszámíthatóság gondolatát is magában foglalja

A környezetvédelmi törvény szerint országos - regionális (vagy területi) és helyi (vagyönkormányzati) döntéshozatali szint

• Országos döntéshozatali szint: a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) adja meg a keretet.

Az NKP-t a mindenkori kormány dolgozza ki, és az országgyűlés fogadja el 6 évre. Az első 1997-től.

• A regionális program csupán lehetőség (több önkormányzat összefogása és közös program kidolgozása)

• A települési önkormányzatok kötelesek települési környezetvédelmi programot készíteni.

A megyei önkormányzat szintén készít környezetvédelmi programot

• Lehet egy negyedik: vállalati szint is

A tervszerűség elve

Az együttműködés elvének lényege, hogy elérhetővé teszi a megegyezést.

Állam, illetve szervei, a környezethasználó és a társadalom között

Nemzetközi összefogások:

• A különböző szennyezéstípusok nem állnak meg az országhatároknál

• Sok esetben a vétlen államokra is kiterjednek

Az együttműködés elve

2017. 09. 18.

11

A gazdasági fejlődést úgy kell elérni, hogy közben a környezet és a természet értékeit ne

károsítsuk, azokat eredeti formájukban őrizzük meg a jövő nemzedékek számára.

Integráció:

• Az a folyamat, ahogyan a környezeti érdekek szempontrendszere helyet kap a

• nem környezetvédelmi érdekű (pl. gazdasági) döntéshozatalban, tervezésben.

• Vagyis a környezetvédelmi követelmények és a más társadalmi-gazdasági folyamatok közötti összhang megteremtése

A fenntartható fejlődés elve

• A környezetjogi szabályozásban egyre erősödő követelmény

• A társadalom bevonása a döntések előkészítésébe, a döntéshozatalba és az ellenőrzésbe

• Társadalom a környezeti ártalmak elszenvedője és az okozója is

• Minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt is

• 1998: dániai Aarhus-i egyezmény Információhoz való aktív jog: a hatóság köteles a társadalmat rendszeresen tájékoztatni

Információhoz való passzív jog: az állampolgárok, civil szervezetek megkeresésére a hatóság köteles információkat szolgáltatni

részvétel a jogszabályalkotásban (népszavazás, fórumok, közmeghallgatás)

részvétel a közigazgatási döntéshozatalban

jogorvoslathoz való jog, perelési jog

környezetvédelmi egyesületek jogai

• Nálunk éves miniszteri jelentés az ország környezeti állapotáról, ill.

települési önkormányzat a lakóhelyi környezetről évente tájékoztatja a lakosságot

A társadalmi részvétel és az információhoz jutás elve

2017. 09. 18.

12

• A szennyezésre kivetett díj összege legyen elegendő azon költségekre, amiből az okozott kár megtéríthető;

• A díj összege ösztönözze a szennyezőt arra, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket a szennyezés csökkentésére;

• Az elv alkalmazása révén váljon lehetővé a természeti erőforrások racionálisabb használata;

• Az összefüggő szennyezés (szennyezői lánc) esetén a költségeket azon a ponton kell meghatározni és kivetni, ahol a gazdasági szereplők száma a legkisebb, az ellenőrzés a legkönnyebb, vagy ahol a leghatékonyabban járulnak hozzá a környezet javításához;

• A szennyezés esetén a díjak és kártérítések egyben ösztönző és újraelosztó funkciót is

betöltenek.

Az újraelosztás célja, hogy a szennyező fizesse meg a saját részét a kollektív költségekből.

• Kivételek: ha a szigorúbb intézkedések alkalmazása súlyos gazdasági zavarokhoz vezetne

Az állami felelősség és „a szennyező fizet” elv

A nemzetközi szervezetek szerepe

ENSZ és szakosított intézményei

• 1972: létrejött az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP

• Működteti pl. környezeti monitorozó programokat:

• Globális Környezeti Megfigyelő Rendszer (GEMS)

• Környezeti Információs Rendszer (INFOTERRA)

• Ezekben több ezer kutatóintézmény működik együtt világszerte.

2017. 09. 18.

13

A nemzetközi szervezetek szerepe

Világ Kulturális és Természeti Örökségének Szervezete (UNESCO)

Párizsi székhelyű

Két nagyszabású programot dolgozott ki:

1971 Irán: Ramsari egyezmény a nemzetközi szinten jelentős vizes élőhelyek és ezek állandó vagy vándorló madárvilágának védelméről (pl. Fertő-tó, Balaton)

1972: Világörökség Egyezmény

Világszerte különleges természetes vagy ember által alkotott helyszínek világörökségi listája, melyek megőrzése a jövő generációk számára kiemelten fontos

(pl. Duna-part, Aggteleki karszt, Hortobágyi puszta, Pécsi ókeresztény sírkamrák)

A nemzetközi szervezetek szerepeNemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)

• Bécsi székhelyű

• Nukleáris biztonság kérdésében alakít ki normákat,

• A nukleáris balesetek korai jelzéséről írtak alá egyezményt.

• Az ilyen jellegű balesetek esetére nyújtandó segítségről is programot dolgoztak ki.

Nemzetközi Tengerészeti Szervezet

• A legtöbb környezetvédelmi jellegű egyezményt dolgozta ki.

• A tengert érő szennyezések (elsősorban tankerhajók tragédiái) a társadalom számára is nagyon látványos következményekkel jártak.

• 1954: Egyezmény a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről

• 1972: Londoni egyezmény a tengerekben elhelyezett hulladékok szennyezésének megelőzéséről

• 1973: A hajókról származó szennyezések megelőzéséről szóló egyezmény (MARPOL)

2017. 09. 18.

14

A nemzetközi szervezetek szerepeNemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet

A repülőgépek zaj- és gázkibocsátásával foglalkozik.

Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) részt vesz nemzetközi egyezmények kidolgozásában.

Meteorológiai Világszervezet (WMO) konkrét akciókban, programokban vesz részt

Egészségügyi Világszervezet (WHO) általános közegészségügyi feladatok ellátása,

környezet-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos akcióprogramokat és ajánlásokat dolgoz ki.

Európa Tanács

Európai regionális szervezet, fő területe a természetvédelem.

1979: Berni Egyezmény az európai vadon élő állat- és növényfajok élőhelyeinek védelméről

Részt vett az Európai Vízügyi Charta (1968) vagy a Légszennyezés Ellenőrzésének Alapelvei (1968) egyezménynek kidolgozásában is.

Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD)

Ez a szervezet definiálta elsőként a szennyezés fogalmát és a határokon átterjedő

szennyezésekre vonatkozó eljárásokat.

Standardok a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozásokban, mérgező hulladékok terén is.

Alapvető hazai jogi szabályozás

Törvények és rendeletek az alábbi csoportosításban:

• Általános jogszabályok

• Földtani közeg védelme, kármentesítés

• Kárelhárítás

• Hulladékgazdálkodás

• Levegőtisztaság-védelem

• Természetvédelem

• NATURA 2000

• Zaj- és rezgésvédelem

• Környezetvédelmi szakértői tevékenység

1995. évi LIII. törvénya környezet védelmének általános szabályairól

2017. 09. 18.

15

KÉRDÉSEK megvitatásra

Általános kérdés:

• Megjelenik-e, és ha igen, hogyan, a környezettudatosság a kevéssé fejlett társadalmakban, természeti népeknél?

Vadgazdálkodási aspektus:

• Változott-e a vadászathoz, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó környezetterhelés az időben?

• Mik lehetnek a lényeges elemek?