Utazva kell az embereket megtanítani imádkozni

Madari Gyula:

A VALLÁSI TURIZMUS

SZERVEZÉSÉNEK MÓDSZERTANA I. (jegyzet)

2012

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. Fogalmi meghatározások (Kulcsszavak: vallás, turizmus, vallási turizmus, zarándoklatok,

búcsú, búcsújárás, kegyhely, kegyeleti hely, zarándoklat, idegenve-zető (pilgrim guide), zarándok út, zarándokszállás, zarándok, utazá-si szokások.

3. Zarándoklatok célja (Kulcsszavak: engesztelő, hálaadás, kérés, imádás, dicsőítés, imád-

kozás, ünnepi, megélhető keresztény élet, Istenközpontú világnézet, missziós, jubileumi)

4. Zarándok (vallási) turizmus turisztikai elemei (Kulcsszavak: gyaloglás, közlekedési eszközök, gépkocsivezetők,

értékarányos szolgáltatások) 5. Zarándok (vallási) turizmus vallási elemei (Kulcsszavak: zarándoklat célja, lelkivezetés, előadás, elmélkedés,

ima és énekrend, szentmise, zarándoklat, idegenvezető-pilgrim guide, egyéb ájtatosságok)

6. Utazási vállalkozások (Kulcsszavak: alapítás, jogi környezet, ügynök, utazási iroda,

touroperator) 7. Zarándokutazási iroda speciális követelményrendszere

(Kulcsszavak: vezető, munkatársak, saját és idegen gépkocsiveze-tők)

8. Zarándokutak szervezése

(Kulcsszavak: szervezés fogalma, szervezési szintek, program, aján-latok kérése, előkalkuláció, program véglegesítése, forgatókönyv készítés, lebonyolítás, elszámolás, utókalkuláció)

9. Zarándokutak megvalósítása

(Kulcsszavak: vallási elemek biztosítása. Lásd. 5. fejezet, közleke-dési eszközök, szállás, étkezés, turisztikai és ismeretanyagi infor-mációk, egyházközségi, plébániai szervezők)

10. Zarándokutak relációi és értékesítése

(Kulcsszavak: belföldi, külföldi, marketing munka, írásos, program-füzet, weblap, írott keresztény sajtó, médiacsatornák, levelezőlista, társirodák)

11. Erkölcs és illem szerepe az idegenforgalomban

(Kulcsszavak: alapvető szempontok, magatartás, külön juttatások, etikett, protokoll, étkezési kultúra)

12. Zarándok (vallási) turizmus helye a magyar turizmusban

(Kulcsszavak: támogatott turisztikai termék, hitéletben nélkülözhe-tetlen, jövedelmezőség, munkahelyteremtés, infrastruktúrafejlesz-tés)

1. Fogalmi meghatározások a) A vallás és turizmus általános fogalmai Vallás: „A vallás az ember, illetve a közösség kapcsolata Istennel, akitől élete nagy kérdéseinek megoldását reméli.” (Tomka, 2008. http://talalkozas.katolikus.hu/1atortenelem.html) 1a Turizmus: "A turizmus magába foglalja a személyek lakó-és munkahelyen kívüli szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielé-gítésére létrehozott szolgáltatásokat." (WTO és az Interparlamentáris 1989. évi Hágai Nyilatkozata) Kulturális turizmus: Kulturális motívumok vezérlik az utazót. Műemlékek, történelmi he-lyek, építészeti remekek, múzeumok meglátogatása, részvétel művészi előadásokon, fesztiválokon, ünnepeken, népszokások, népművészet tanulmányozása, idegen nyelvek tanulása. A vallási turizmus is ideso-rolható tágabb értelemben. Vallási turizmus: Az idegenforgalom olyan speciális területe, ahol a résztvevők (nem szükségképpen hívő emberek, nem is csak az érintett vallás hívei) adott helyeket, szent helyeket, kegyhelyeket, illetve kegyeleti helyeket ön-kéntesen, tömegesen, rendszeresen művészet-, kultúrtörténeti érdekes-ségként, látványosságként vagy hitbuzgalmi célból felkeresnek, útköz-ben, valamint ott szolgáltatásokat vesznek igénybe, mellette különböző természeti és ember alkotta szépségeket tekintenek meg. Vallási turizmusról tágabb értelemben:

Akkor beszélünk, ha a kegyhelyet művészettörténeti, kultúrtörténeti érdekességként, látványosságként tekintjük. (Pl.: csömöri Úrnapi Kör-menet - virágszőnyeg díszéért.) Vallási turizmusról szűkebb értelemben: Ha a kegyhelyet hitbuzgalmi céllal keressük fel. Zarándok turizmus: A vallási turizmust fogalmát helyettesíti. A kegyhelyet, templomot a művészi értékeinek megtekintésén túl elsősorban hitbuzgalmi, hitéleti tevékenység miatt keresi fel. (Ima, szentmise, szentgyónás, litánia stb.) b) Kulturális és vallási turizmus kapcsolata Célját illetően: motiváció, vonzerő) �Kulturális

�Vallási szűkebb értelemben

hitéleti tevékenység

tágabb értelemben (pl.: magyarpolányi Passió, csömöri úrnapi körmenet)

zarándoklat (hitbuzgalom) búcsújárás (gyónás, áldozás, szentmise)

Az ember szempontjából: BIOLÓGIAI LÉNY /LÉT értékarányos szolgáltatások SZELLEMI LÉNY/LÉT

információ, tudásanyag, művészeti információk, teremtett, épített vi-lág ismertetése

LELKI LÉNY /LÉT (ÉLET) szakrális légkör

A Magyar Uniós Elnökség idején „Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címmel igazgatói konferenciát tartottak Eszter-gomban (2011.május 10-11.) A konferencián különböző felekezetek, egyházak, szerzetesrendek, civil szervezetek, hazai és nemzetközi, az Unió vezető turisztikai szakembe-rei vettek részt. Ott „Vallási turizmus Magyarországon” címmel tartott előadásomban javasoltam, hogy szűnjék meg a vallási turizmus fogalma. A tágabb értelemben vett vallási turizmust, azaz a hitbuzgalmi, hitéleti utakat pedig illeszzük a zarándokturizmus elnevezéssel. Itt idéztem egyik Pannon egyetemista dolgozatából (Katona Balázs Fe-renc: A vallási turizmus múltja, jelene és jövője), akinek tisztánlátást adott az általam használt fogalmi meghatározás. „Most térjünk ki egy fontos kérdésre, a vallási turizmus és vallási turis-ta meghatározására, csoportosítására. Ebben a kérdéskörben sok bi-zonytalanság élt bennem az interjú előttig, mivel nem igazán tudtam megbékélni a ténnyel, hogy a szakemberek mindig a kulturális turizmu-son belül említik a vallási turizmust. Ez egy elfogadott tény, mivel a kultúra része a vallás, tehát kár is lenne a turizmus vonatkozásában ezt megkérdőjelezni, azonban gondoljunk csak bele, hogy összehasonlítjuk-

e a hitbuzgalmi zarándok motivációját a kulturális körutazóéval? Ma-dari Gyula Úrnak sikerült a kételyeimet, bizonytalanságomat feloldania csoportosításával. A vallási turizmus célját tekintve, tágabb értelemben kapcsolódik a kultúr-turizmushoz.” Könyvembe én a vallási turizmust az egyértelműség kedvéért zarándok-turizmusnak fogom nevezni. c) Vallási (hitbuzgalmi) fogalmak: Kegyhely: Katolikus zarándokhely, amelynek látogatásával teljes búcsú nyerhető. Búcsú (indulgentia): A bűnért járó ideig tartó büntetés elengedése. A búcsú elnyerése egy-házjogi és kegyelemtani feltételekhez van kötve. Zarándoklat: Vallási hely, szent hely, kegyhely, kegyeleti hely hitbuzgalmi céllal történő felkeresése. Búcsújárás: Katolikus hívők zarándoklata, célja a teljes búcsú elnyerése, amennyi-ben engedélyezett az adott templomban, illetve az adott alkalommal. Ez alkalommal szükség szerint szentgyónáshoz járulnak, áldoznak a szentmisén és a pápa szándékára imádkoznak 1 Hiszek egyet, 1 Mi-atyánkot, 1 Üdvözlégy Máriát és 3 Dicsőséget. Vallási hely: Bármely vallás által fontosnak tartott hely. Pl.: szentek szülővárosa. Kegyeleti hely:

zarándok út,51%

kulturális út 49%

minden út

Olyan emlékezési hely, amelyet az adott vallás tiszteletből azzá nyilvá-nított, vagy a közösség számára (fontos) valamilyen történelmi ese-mény vagy személyiség miatt azzá vált. Pl. Don-kanyar temetői. Szent helyek: Azok, melyeket a liturgikus könyvekben erre előírt felszenteléssel vagy áldással az istentiszteletre és a hívők temetésére szánnak (1205 kánon). Eucharisztikus kongresszus: Katolikus hívők évenként, 1 hétig tartó, különböző országokban, illetve városokban megrendezett, nagy tömegeket megmozgató az Eucharisztia ünnepe, amely keretében a világ minden részéről a hívők istentisztele-teken, találkozókon, rendezvényeken, konferenciákon vesznek részt. Vallási találkozó: Az egyes vallások, vallási felekezetek tajgainak hitbuzgalmi célból és a vallási közösség összetartozás tudatának az erősítése szervezett hosz-szabb, tömeges együttléte. Evangelizáció: Az adott vallás, vallásfelekezetek vezető szónokai és a hívei, illetve a szimpatizánsainak a találkozója, amelyben a szónokok hitalakító és megerősítő beszédeket mondanak, istentiszteleteket tartanak. d) Zarándoklatvezető (pilgrimguide) fogalma, aktív, passzív meghatá-rozása, jogállása Zarándoklatvezető (pilgrimguide): Olyan személyiség, aki rendelkezik általános idegenvezetői képesítés-sel, de mellette olyan ismereteket is birtokol, amelyekkel egyéb alkal-massága esetén a zarándoklatot, búcsújárást is vezetni tudja, a látniva-lókat a keresztény ember szemüvegén keresztül mutatja be. Ilyen ismeretek: hittan, zarándok földrajz, pasztorál-pszichológia, litur-gikus, szakrális művészet, zarándoklatok teológiája.

Zarándoklatvezető (pilgrimguide) aktív: Ha vallásilag elkötelezett, hitét gyakorló személyiség, ugyanakkor a zarándoklat folyamán a technikai, ismeretterjesztő dolgokon túl az imát, keresztutat, elmélkedéseket, egyéb hitbuzgalmi gyakorlatokat MAGA IS TUDJA vezetni. Zarándoklatvezető (pilgrimguide) passzív: Közömbös a vallási hovatartozása, de a katolikus tanításoknak megfele-lő ismeretekkel rendelkeznie kell, ebben a kell megszervezni az úton a hitbuzgalmi cselekedeteket, amelyen személyesen is részt kell venni, belekapcsolódni csak a szervezés szintjéig kell. Jogállás: A zarándoklatvezető, tekintettel arra, hogy nem mint egy-egy ország nemzeti kincsét mutatja be a látnivalókat, hanem speciális vonatkozás-sal, nevezetesen az egyetemes katolikus egyház értékrendjének megfe-lelően. Sok esetben mint hitéletünk helyszínét, szentek életterét, Krisz-tus földi életének útját, a Boldogságos Szűz Mária jelenési helyeit, köz-ben imádkozik a csoporttal, imára buzdít, így nem minősül hagyomá-nyos értelemben vett idegenvezetésnek, hanem zarándoklatvezetésnek, HITÉLETI TEVÉKENYSÉGNEK, így belföldön, külföldön egyaránt a megszerzett engedély birtokában végezhető. Ő a régi búcsújárás vezető modern utódja. A hívek is elvárják, hogy velük templomokba menjen, misén részt vegyen stb. Sőt, igénylik az együtt imádkozást, míg ezt a gépkocsivezetőnél nem várják el. e) Zarándokút Egyéni zarándokok számára, általában gyalogos, max. kerékpárral is megtehető részekkel tudatosan kialakított, egy szent életútját bejáró (pl. Szent Márton út), egy szent ereklye tiszteleti helyére vezető (Szt. Jakab út – El Camino) vagy a Boldogságos Szűz Mária kegyhelyeit Via Mariae (Mária út, Gyöngyös útja) felkereső utat nevezünk zarándokút-nak. Tágabb értelemben, ha a hívő emberek elutaznak Rómába vagy a Szentföldre, akkor a zarándokutat tesznek meg. Ezek közlekedési esz-

közzel, csoportosan bonyolódnak le. Mindennapi fogalom használatban az út megnevezése egyértelműsíti a fogalmat. Pl.: Szent Márton út. Még félelmetesebb, hogy az Európai Uniós vezető turisztikai szakemberek ezeket kulturális útnak tekintik. Az Európai tanács 2005-ben a Szom-bathelytől Tours-ig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyil-vánította, hogy Európa egyik legnépszerűbb szentjének, Szent Márton-nak életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit bemutassa. (http://www.viasancti.hu) f) Zarándokszállás Kápolnával ellátott, a katolikus egyház szentségi és fegyelmi előírásait betartó szálláshely. g) Zarándok Minden ember, aki akár hitéleti, akár hitbuzgalmi, de lehet, hogy csak keresőként, kíváncsi emberként ellátogat egy szent helyre, betartva az általános emberi magatartásformákat. h) Utazási szokás Azt jelzi, mely korosztály, milyen utazási eszközzel, gyakorisággal, és hitbuzgalmi tartalommal keresi fel a kiválasztott szenthelyet. 3. Zarándoklatok célja: a) Hagyományos célok: - engesztelés: jobb lator: „Jézus emlékezzél meg rólam, amikor eljössz uradalmaddal.” Erre ő így felelt: „Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23, 42-43) Lourdes-ban a Szűzanya hang-súlyozta: „Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat.” Medjugorje-ban az Isten-anya szintén imádságra és böjtre szólította fel az emberiséget engeszte-lésül. „Böjtölni lehet ám nyelvvel is.” - hálaadás: (Lk 17,11-12) Jézus meggyógyított 10 leprást, és csak egy tért vissza hálát adni. Az is szamaritánus volt. „Hol a többi kilenc?”

kérdezte. „Hited meggyógyított téged.” Szokás mondani: a hálaadás nem emberi kategória. Ám tudomásul kell vennünk, hogy teremtményi voltunk erre kötelez bennünket, különösen akkor, ha valamely kérésünk még teljesült is. Szent Pál is figyelmeztet „minél bővebben árad ugyanis a kegyelem, annál bővebben áradjon túl a hálaadás Isten dicsőségére” (2.Kor 4,15) Vagy „Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban” (1.Tessz 5,17-18) - kérés: Az ember számára ez megy legkönnyebben. „Ne aggódjatok semmiért. Minden ügyetekben hálaadással párosult imádsággal és kö-nyörgéssel terjesszétek kéréseteket Isten elé.” (Filippi 4,6-7). „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak. Mind az, aki kér, kap.” (Mt 7,7) Jézus is így biztat bennünket. - imádás, dicsőítés, imádkozás: „Az igazi imádók lélekben és igaz-ságban imádják az Atyát. Az Atya ilyen imádókat kíván. Lélek az Isten: akik imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk.” (Jn 4,23-25) Vagy Fatimában azt kérte a Szűzanya: „imádkozzák a rózsafüzért a bűnösök megtéréséért, a világ békéjéért.” Lourdesben a Szűzanya kérte Bernadettet: „imádkozz, imádkozz a bűnösök megtéréséért.” - ünnepi: A kegyhely egyedi ünnepnapja vonzza a zarándokokat. Ilyen pl. Pünkösd szombaton a Csíksomlyói búcsú. Bár ez már más tarta-lommal is megtelt. Ez a nap lett a világ magyarjainak egy nagy találko-zója. b) Tematikus célok (Utazva kell az embereket megtanítani imádkozni): Természetesen ez esetben igen fel kell készülni akár a lelkivezetőnek, akár a zarándoklat idegenvezetőnek. Mai rohanó világban több funkciós időtöltésben tudunk kellően ráhangolódni a lelkünkre. Az utazás, ki-kapcsolódás lenyugtat, a jó közösség, zarándoktársak szeretete, a napi gondok magunk mögött hagyása, befogadóképessé tesz foglalkozni a lelkünkkel, átgondolni életünket, társaink példáján. Megfelelő szintű és

elégséges információval bizony képesek leszünk változtatni életünkön. (Ne hagyjuk ki természetesen a Szentlélek működését, a kegyelmet sem!) - megélhető keresztény élet bemutatása. Itt az ima lelki dolgok mellett lehetőség nyílik arra, hogy akik csak fakírságot gondolnak egy hívő magatartás mögött, megláthatják, hogy a hívő ember mindennapjához hozzátartozik a nevetés, egy pohár bor elfogyasztása, figyelmesség a másik iránt. A zarándokok nem „szent fazekak”, hanem Isten barátsá-gában élő, biztos lábakon álló, mögöttük a Gondviselés biztonságával közlekedő mindennapi emberek. - Istenközpontú világnézet beültetése az emberek lelkébe, tudatába a mai fogyasztás központú gondolkodás helyett. 50 évvel ezelőtt még arról vitatkoztunk, hogy melyik világnézet, a materialista vagy idealista a bizonyítható. Ma pedig arról szól a polémia, hogy sajtburgert együnk vagy pizzát. Meg kell vitatni az ember viszonyát az eszközökkel (szá-mítógép, repülő mobiltelefon stb.), az emberekkel (társ, főnök, család-tag stb.), a világ működéséről kell kialakítani koherens nézetet, ahol középpontba helyezzük bele az Istent. Nincs más választás a normális emberi léthez. Egyébként maga alá temet, benyomorít a körülöttünk levő félreismert világ! - missziós v. félzarándokút: Abban az esetben beszélünk missziós útról, amikor a zarándokcsoport többsége vagy nem hívő vallásos, vagy Istenkereső ember. Itt a legfontosabb a példaadás úgy a személyzet, mint a hívő emberek részéről. Az út legyen figyelemkeltő az igazi iste-ni, és emberi értékek iránt mind tettekben, mind szóban. Természetesen reggeli, esti ima, és útközben szerethető imákat kell mondani, rózsafü-zért. - jubileumi, ill. a középpontba állított erény útja. A Szentatya immár hagyományszerűen a különböző években vagy egy jubileum kapcsán (pl. Szent Pál 2000-ik születési jubileumi éve – 2007), vagy általa fon-

tosnak ítélt kérdésben hirdet jubileumi évet. Most 2013-ban a hit éve lesz. De volt a 2000-es jubileumi évre készülve Atya, Fiú, Szentlélek éve, és 2000-ben pedig a teljes Szentháromságé. Ezek a felhívások al-kalmat adnak egész évben arra, hogy zarándoklatainkban ez legyen a vezető téma, erő. Pl. Szent Pál egy olyan szent, olyan apostol, akit a protestáns világ is tisztel. Levelei még ma is az élet minden kérdésére egzakt választ adnak. Pl.: „Ne tartózkodjatok egymástól, legfeljebb közös akaratból egy időre, hogy az imádságnak éljetek, azután legyetek ismét együtt, hogy a sátán meg ne kísértsen titeket amiatt, hogy nem tudjátok magatokat megtartóztatni.” (1 Kor 7,5-6) Vagy: „Amilyen bő-ven részesülünk Krisztus szenvedéseiben, olyan bőven árad ránk Krisz-tus által a vigasztalás is.” (2 Kor 13,13) - kisebbségi hívő létet erősítő „Minden lehetséges annak, aki hisz.” (Mt 9,23) vagy „Vívd meg a hit jó harcát.” (1 Tim 6,12). „Hiszek, segíts a hűtlenségemen.” (Mk 9,24) „A hit ugyanis nem mindenkié.” (2 Tessz 2) A hit hiánya ugyanis az erkölcs gyöngülésével jár. Az erkölcsi elvek érvényesülésének hiánya pedig a mindennapi életet teszi lehetetlenné. A keresztény hit viszont magasabb szintű és értékesebb embert formál. Ezért felelősségünk, hogy a hitet erősítsük külön zarándoklati keretek között is. Felelősek vagyunk azért is, hogy ne a kiváltságos hívő keve-sek közé tartozzunk, hanem másokat is hívőkké tegyünk! - hitigazságokat, keresztény erényeket taglaló „A hit hallásból ered, a hallás pedig Krisztus igéjéből” (Róm 10.17) Lehet egy busz mozgó bibliaóra is vagy pl. Rómában a Szent Péter ba-zilika az maga az egyháztörténelem, a dogmatika. Az utazási irodás munkatárs végig olvassa ezeket a célokat, rögtön azt válaszolja: ez nem az én dolgom. Pedig igen. A zarándoklat szervező iroda, munkatársa, idegenvezetője a régi búcsújárás vezető, a „szentember”, ahogy Bálint Sándor 1942-ben megjelent könyvében nevezte, utóda. Ma már ebben az összetett világ-

ban csak egy iroda tudja azt megcsinálni, annak minden jogi előírásai-nak betartásával. Bizonyítékként álljon itt Varró Ágnes: Horváth György (1908-1991), Székesfehérvár-Felsőváros búcsúvezetőjéről ké-szült leírás egy részlete: „A búcsújárás résztvevői nála jelentkeztek, s fizették be a zarándoklat költségeit. A közös pénzből a búcsúvezető fizette ki a teherszállító bugyroskocsikat, valamint a falvakon áthaladó zarándoklat tiszteletére történő harangozást. Minden évi búcsújárásnak külön pénztárkönyve, pontosan vezetett költségvetése volt, amit szintén a búcsúvezető készített el. Az ő feladata volt a zarándoklat technikai zökkenőmentességére való odafigyelés, az éjszakai szálláshelyek kijelölése, az étkezési szünetek betartása. A búcsúvezető szabta meg az énekek és imádságok rendjét. Szigorúan ügyelt a fegyelemre, az éjszakai szállásokon a nemek szerinti elkülönülésre. A nem a zarándoklat lelkületéhez méltó módon viselke-dőket a búcsúvezető tekintélyénél fogva az egész búcsús menet előtt megbüntethette.” Ez bizony a papság létszámának csökkenésével még egyértelműb-ben a zarándok iroda feladata lesz, természetesen konzultációs le-hetőséggel, egy pappal. 4. Zarándok (vallási) turizmus turisztikai elemei A turizmus fogalmával már megismerkedtünk.

1) Ki a turista? Az a magyar és külföldi látogató, aki egy naptári nap-nál (24 óra) hosszabb ideig tartózkodik (tehát éjszakázik is) a meg-látogatott helységben, országban. Kiránduló: az a magyar és külföldi látogató, aki 24 óránál rövidebb ideig (éjszakázás nélkül) tartózkodik a meglátogatott helyen, és onnan – külföldi állampolgár esetében ugyanazon a határszakaszon – visszatér kiindulási helyére.

Zarándok nem tesz különbséget az egy napnál rövidebb, vagy hosszabb útnál. Fontos viszont, mivel a zarándokút is, ha nemcsak személyszállítás és hitélet van benne, utazási csomagnak minősül. (Utazási csomag: személyszállítás+szállás v. egyéb turisztikai szolgáltatás. 24 óránál hosszabb időszakot érint v. éjszakai szállást is tartalma, és az ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenértékét tar-talmazza!) Jogi szabályozás híján a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal a zarándokutat turisztikai elemei alapján minősíti utazási csomagnak és megköveteli utána a vagyoni biztosítékot!!!

2) Utazási motívumok

A turizmus motívumain a turisták azon szándékát értjük, amely ar-ra készteti őket, hogy utazzanak, tovább azokat a célokat, amelye-ket az utazás során el kívánnak érni. Se szeri, se száma ezeknek. Legfontosabbak: Hivatás- vagy gazdaság turizmus:

- üzleti utazás - kongresszusi részvétel - tanulmányutak - diplomáciai utazások - sportolók útjai - művészek, előadok útjai - vásárokra utazás eladói, látogatói céllal

Vakációs turizmus: - fizikai motívumok: üdülés, gyógyulás, sportturizmus (szurko-

lók), - emberi kapcsolatokból adódó motívumok: családlátogatás, csa-

ládi események, baráti összejövetelek, találkozók, - kulturális motívumok: városlátogatás, körutazás, rendezvények,

fesztiválok látogatása, - pszichikai motívumok: mindennapi elszigeteltségből való kitö-

rés, környezetváltozási igény,

- klubturizmus: azonos érdeklődésű emberek találkozása egy-egy üdülőbázison,

- hobby-turizmus: régi autósok, motorosok, bármely hobbysok út-jai, találkozó,

- VALLÁSI (zarándok) turizmus Az utazás motívumának ismerete meghatározza a szervezés irányát, módját, szempontjait, turisztikai elemeit. Tanulmányunk szempontjából a zarándok (vallási) turizmus turisztikai elemei az érdekesek. Zarándokút tartalma:

a) Értékarányos szolgáltatások (szállás, étkezés stb.) b) Szellemi igény kielégítése Isten és ember alkotta szépségek

megtekintése, bőséges ismeretterjesztő információ c) Mély hitbuzgalmi, hitéleti tevékenység aktuális elmélkedési,

ima és énekanyaggal Zarándokút lebonyolítása: Az út elindulásától a hazaérkezésig szakrális légkörben kell, hogy tör-ténjék, kell lebonyolítani. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan ragozzák a rózsafüzért, hanem megélhető, keresztény, életszerűen zajlik az út. Elv-ként tanácsolom: minden ember mindennap eszik, mindennap imádko-zik. Vasárnap vagy ünnepen többet, finomabbat eszik, zarándokúton sokat, emelkedettebben imádkozik: de nem zabál be! Magyarra lefor-dítva kiegyensúlyozott ima, beszélgetés, szentmisén való részvétel, is-meretterjesztés, elmélkedés, nem káromkodnak a gépkocsivezetők, pén-teken böjtös étel stb. a) Értékarányos szolgáltatások: Miután egy út bizalomra épül, hallatlan

fontos az előzetes, precíz tájékoztatás. „Kutyaólat” is el lehet adni, de meg kell mondani, hogy erre számítson a kedves vendég. 1. Zarándokház: Kimondottan, illetve elsősorban zarándok részére

szolgál kápolnával együtt. Igazán kívánatos az lenne, ha minden esetben zarándokházban szállhatnának meg a zarándokút részt-vevői. Erre azonban a házak hiányában csak kb. 10%-ban van

esély. Legjobb a helyzet Lengyelországban, a nyugati országok-ban viszont elég magas az ár.

2. Szálloda Szállás minősége: kedvező árfekvésben, minimum fürdőszobá-val ellátott 2-3 ágyas elhelyezéssel: 2-3 csillagos, de kulturált és tiszta legyen. Igazi szálloda legyen, és ne adjon helyet szekulá-ris szolgáltatásoknak. Szállás fekvése: Rendkívül fontos kérdés! Repülős csoportnál belvárosban, jó közlekedési lehetőséggel. Buszos csoportnál részben busszal jól megközelíthető (Pl. Rómában nem a 100 km-es körgyűrű déli, megérkezésünkkel ellentétes oldalon, hi-szen drága időket vesztünk az utazással, hanem északi részen.) Másik szempont, hogy a szállás jó helyi közlekedési lehetőség-gel bírjon, továbbá ne legyen a szálloda biztonságilag kétes he-lyen, és vigalmi negyedben.

3. Éttermek: Könnyen elérhető, lehetőleg az ország étkezési ha-gyományait őrző, viszonylagosan olcsó kategóriájúak legyenek.

4. Programok: a szakrális légkört nem zavaró, kedves, a csoport igényének megfelelő. Még keresztény bál is lehet.

b) Szellemi igény kielégítése, Isten és ember alkotta szépségek megte-kintése, bőséges ismeretterjesztő információ

- természetes igény a látnivalók megtekintése: Zarándok lehet, hogy csak egyszer jut el Rómába, de feltétlen szeretné megnézni a Trevi kutat.

- a kulturális kincsek nem rontják a zarándoklat hatékonyságát, hanem inkább lenyűgözik a zarándokot, Isten felé emelik a lel-ket.

- fontos elem a zarándoklat látnivalóinál a bőséges ismeretterjesz-tő információ adása. A magyar utazók, a zarándokcsoportok szellemi adottságaik figyelembevételével, döntő többségük ala-nyi jogon igényli a sok információt, ellentétben az amerikai tu-ristával, aki 2 óra városnézés után már a cukrászdát, éttermet keresi.

3) Gyaloglás – egyéni zarándokutak Ma reneszánszát élik újra a „gyalogtúrázás”, zarándokutak. Mon-dom: „gyalogtúrás”, és nem gyalogos. A városok „nyúlketreceiből” szívesen megyünk a szabadba. Az El Camino, a Szent Márton út, a Gyöngyök útja – Mária út külön értelmed az egyéni gyaloglásnak. Lehet menni hívő lélekkel, keresővel megtérni, és csak egyszerűen kipróbálni fizikai állapotunkat a tiszta, jó levegőn. Gyalogos zarándoklat is előfordul. Pl.: minden nyáron Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra (40-60 fő). Lengyelországban ez nagyon megy. Pl. Warsóból 500 fő, Krakkóból 300-400 fő megy Czestochowába egy-egy alkalommal. Ezek a zarándoklatok 5-8 na-pig tartanak. Szívet melengető a Csíksomlyóra igyekvő gyalogos za-rándokok keresztjei is. Az egyéni „gyalogtúrás” zarándoklatoknál a zarándokirodának nem sok dolga van. Csupán informál. Az útba eső zarándokszállásokra iroda nem foglalhat szállást, de még maga a gyalogos zarándok sem. A gyalogos zarándoklatot egyházközségek szervezik, ami azt jelenti, hogy irodák igénybevétele nincs.

4) Közlekedési eszközök: irodai szervezésben általában:

- busz - vonat - repülő használatos.

Mind a három lehet menetrendszerinti, illetve különjárati. Vonat és repülő utak zömében menetrendszerinti, a buszos utak pedig szinte csak különjárati formában szállítják a zarándokokat. Külön vonat vonatkozásában nagy siker most a Misszió Tours Utazási Iroda által Csíksomlyóra indított Boldogasszony, és Czestochowába a Fekete Madonna zarándokvonat.

5) Gépkocsivezetők – különjárati busz

Külön kell róluk szólni. Nem megfelelő magatartásukkal megzavar-hatják a zarándoklat szakrális légkörét. Követelmények:

- tiszta, ápolt, megfelelő öltözet

- vendégeket le kell segíteni a megállásoknál. Általában 2 gkv. van, 2 ajtónál kell szolgáltatot teljesíteni

- nem lehet trágár szavakat használni, káromkodni - nem lehet intim kapcsolatot létesíteni az úton a legszebb za-

rándok hölggyel - nem lehet, bármilyen többletet is ad a vendégnek, utalást

tenni a borravalóra. (Egyébként, ha önként, befolyásolás nélkül adják, természetesen elfogadható.)

Ha az irodának saját buszai vannak, akkor a gkv-buszvezetőket ilyen szellemben kell munkába állítani, ha bérlünk, bele kell írni a meg-rendelőbe a követelményeket

5. Zarándok (vallási) turizmus vallási elemei

a) Zarándoklat célja, úti célja: A 3. fejezetben részletesen tárgyaltuk a

lehetőségeket. A program, időpont meghatározásánál ezzel kell kezdeni. Pl. Lourdes, Fatima, Mariazell vagy Mátraverebély-Szentkút mindig vonzerő a zarándoklatra indulóknak. Tetszőleges a szenthelyen túlmenően a cél meghatározása. Viszont pl. 2007. szeptember 8-án, Mariazell 850 éves jubileumán a kegyhely talál-kozót hirdetett meg a Szentatyával Közép-Európa népei számára. Itt kötött volt az időpont, hely, adott a lelki program. A zarándok-csoport abban dönthetett, elmegy vagy nem a találkozóra.

b) Program, időpont választása: Fatimába szívesen mennek a zarán-dokok májustól-októberig 13-án, a jelenés napjain. Viszont hatal-mas a tömeg. Rómában egyedülállóan szép a Szent Háromnap: nagypéntek, nagyszombat, húsvét vasárnap. Akkor viszont nem le-het lelkivezető papot kapni, mer mindenki a saját, sok esetben 3-5 falujában a nagyheti szertartásokat végzi. Bérmálások, elsőáldo-zások ideje, papszentelés, mind alkalmatlan időpontok zarándoko-lásra.

c) Zarándok program úti célja: - 3 középkori nagy zarándokcél: Szentföld, Róma, Santiago

de Compostela

- Legújabb egyházilag elismert Mária jelenések helyszínei: Lourdes (Franciao.), Fatima (Portugália), Banneux (Belgi-um)

- Ősi Mária-kegyhelyek: Csíksomlyó (Erdély), Mariazell (Ausztria), Czestochowa (Lengyelo.), Eisiedeln (Svájc), Loreto (Olaszo.), Máriavölgy (Szlovákia), Guadalupe (Mexico), stb.

- Újabb kedvelt Mária-kegyhelyek: Medjugorje (Bosznia-Hercegovina), La Salette (Franciao.), Garabandal (Spanyolo.), Montichiari (Olaszo.), stb.

- Kedvelt szentek helyei: Szent Antal (Padova-Olaszo.), Szent Ferenc (Assisi-Olaszo.), Szent Rita (Cascia-Olaszo.), Szent Ignác (Loyola-Spanyolo.), Szent Pió atya (San Gio-vanni Rotondo-Olaszo.), Kis Szent Teréz (Lisieux-Franciao.), Labouré Szent Katalin (Párizs-Franciao.), Alacoque Szent Margit (Paray-le-Monial-Franciao.), stb.

- 3 híres Szent Mihály ősi kegyhely: Monte Sant’Angelo (Olaszo.), Sagra San Michele apátság (Olaszo.), le Mont-St.-Michel (Franciao.)

- Magyar Mária-kegyhelyek: Máriakéménd, Máriabesnyő, Máriagyűd, Jásd

- Magyar nemzeti kegyhelyek: Mátraverebély-Szentkút (ka-tolikus), Máriapócs (görög katolikus)

d) Lelkivezetés (pap szerepe) Zarándoklatról elmondhatjuk:

- vallási cselekedet, - a hit útja, amelyet áthat a remény, hogy a szeretet folyto-

nos gyakorlása közben érjük el célunkat, - katekézis, a lelki pásztorkodás, a lelkiség kiváltságos pil-

lanata, - az Isten és a testvérek iránti készség pillanata, a nagy

megszabadulás mindattól, ami általában akadályozza ezt a készséget,

- elkötelezettség arra, hogy újra megtaláljuk az idő helyes dimenzióját, hogy újra a magunk kezébe vegyük életün-ket, hogy az Evangélium fényében magasabbra és távo-labbra lássunk. Tehát: idő az életre idő a megtérésre

idő az emlékezésre idő a találkozásra idő a szertartásra és az imára idő a tanúságtételre. (Opera Romana Pelegrinaggi+Pontifica Università) A fentiek alapján egyértelműsíthetjük, hogy miután a zarándok-latok kegyelmi alkalmat jelentenek, a kegyelem közvetítőnek, a papnak jelen kell lennie, és a leírtak szerint lekivezetést kell vé-geznie.

e) A zarándoklat vallási elemei, csúcspontja(i): a szentmise, szent-misék Nagyon fontos a bűnbocsánat szentségének a kiszolgáltatása, Ige liturgia. A liturgia közösségi életünk központja. 79. „A közös szentségimádások, zsolozsma, elmélkedések, közös éneklés a kirándulások keretein belül kapjanak helyet. A csend hasznosságát átéljék, és fontosságát megértsék. A paraliturgikus lehetőségek pl. keresztút, nagycsütörtöki, pünkösd éjszakai vir-rasztás, misztérium játékok előadása, stb. mással nem pótolható. A több napig tartó lelkigyakorlatok és zarándoklatok megszerve-zése rendkívül hasznos az ifjúsági pasztorációban. A közös élmé-nyek összetartó ereje nemcsak egymáshoz, de Istenhez is köze-lebb viszik a fiatalokat. Adjunk alkalmat különös gonddal a kö-zös lelkiismeret vizsgálatra. Megfelelő lelki tükör kézbeadása a szükséges. Biztosítsuk a szentgyónás lehetőségét megfelelő is és hely megválasztásával. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a bűnbo-csánati liturgiák a szentgyónást nem helyettesítik.” (Váci Egy-házmegye, Zsinati könyv, 79. pont., 1955. november 21-22.)

A Magyar Katolikus Egyházmegyék döntő többsége fontosnak tartja a zarándoklatok szervezését, és ajánlásokat ad a lebonyolí-tás mikéntjére. (Lásd még: a függelékben. Főegyházmegyei, egyházmegyei zsi-natok rendelkezései a zarándoklatokról.) A zsinati rendelkezések nemcsak hitbuzgalmi útmutatót adnak számunkra, de arról is tanúskodik, hogy SZÜKSÉGÜK VAN a vallási turizmus szakirány szakembereire. Igaz, akkor még nem volt ilyen oktatás!!! Nagyon fontos a zarándoklat „hitéleti forgatókönyvének” elké-szítése. (Lásd a függelékben: Első nagy magyar engesztelő fatimai zarándoklat LELKI PROGRAMJA – 1994. aug. 22-29.) Ebben intézkedés történik az imákról, énekrendről, szentbeszé-dek témáiról, a prédikátor személyéről. Egyéb ájtatosságok: ke-resztút, rózsafüzér, imádkozás, körmeneten való részvétel, adoráció, mind-mind a lekivezetővel együtt be kell iktatni a programba. Kérdésként felmerül? Én, zarándokirodás ügyintéző csináljam? Igen, a lelkivezetővel karöltve.

f) Zarándoklatvezető (pilgrimguide) fogalmáról, szerepéről, és jog-állásáról a 2. fejezetben már szóltunk. A Zarándoklat motorja, szervezője, vezetője. Jelenléte nélkülözhetetlen! Kevés a képzett pilgrimguide még ma Magyarországon, ezért a zarándokiroda sokszor kényszerül általános idegenvezetőt külde-ni. Itt szempont az, hogy legalább vallásos legyen. A zarándokok az idegenvezetőben a régi búcsújárás vezetőt látják, és ezért el-várják, hogy bemenjen velük a templomba, részt vegyen a hit-buzgalmi ájtatosságon.

6. Utazási vállalkozások A vallási turizmussal foglalkozó szervezetek kategorizálása lényegében azonos az általános utaztatással foglalkoztató szervezetekkel, csupán vallásfüggőséges is van.

A 133/2007.(VI.13.) Kormányrendelet szerint az idegenforgalmi szol-gáltatást nyújtó üzleteket, irodákat a következők szerint csoportosíthat-juk:

- Utazási iroda: Az iroda közvetlen kapcsolatban áll a vendégekkel, az utazókö-zönséggel, de lehet közvetlen kapcsolata a szolgáltatókkal. Szol-gáltatók termékeit jutalék fejében árusítják. Megfelelő engedély birtokában önállóan is szervez utat, és egyénileg értékesíti.

- Utazási ügynökség: Más utazási vállalkozás által szervezett utazásokat és szolgáltatá-sokat értékesít utasok részére.

- Turisztikai szolgáltató iroda: Bármely, az idegenforgalommal összefüggő, utazásszervezésnek, illetve közvetítésnek nem minősülő (rész)tevékenységet végez. Ilyenek: szálláshely, fizetővendég szolgálat, menetjegy-értékesítés, vízumbeszerzést stb.

A 213/1996.(XII.23.) Kormányrendelet az utazásszervezésről-és köz-vetítő tevékenységről szóló rendelet szerint az utazásszervezőket a kö-vetkezők szerint csoportosítjuk: Utazásszervező az, aki

� saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján ér-tékesít,

� saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján ér-tékesít,

� saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján ér-tékesít,

� külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait bel-földön szervezi,

� külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarország-ra történő utazásokat értékesít,

� külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik,

� külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá � külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre

szervezett tanfolyamokat. Utazásközvetítő az, aki

� az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg.

Belföldi utazásszervezés

� az utazásszervező által szervezett belföldi úticélú utazások szer-vezése és értékesítése.

Nemzetközi utazásszervezés

� a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése.

� a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése.

� illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Ma-gyarországra történő utazások értékesítése,

� a külföldi szálláshely belföldi értékesítése. Utazási csomag

� az a szolgáltatás, amely a személyszállítást, szállás és egyéb tu-risztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az előre megha-tározott együttese,

� feltéve, hogy a kínált ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenér-tékét együttesen tartalmazza és a

� szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy � éjszakai szállást is tartalmaz. Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi szállás-hely belföldi értékesítése esetén is megfelelően alkalmazni kell. Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni abban

az esetben is, ha az utazási csomag egyes szolgáltatásainak (elemei-nek) számlázása külön-külön történik.

Nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített:

� közlekedési szolgáltatás, � a menetjegy-kiszolgálás, � a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) – az a) pontban fog-

laltak kivételével, � a vendéglátó szolgáltatás, � a gyógy-és egyéb szolgáltatás, � a kulturális programokra és egyéb (például: sport) rendezvé-

nyekre jegyárusítás, � a helyi programszervezés, � az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos

ügyek intézése, � továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással össze-

függő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése. Utazás az a szolgáltatás,

� melyet az utazási vállalkozó a külön jogszabályban meghatáro-zott feltételek szerint nyújt.

Az utazási vállalkozások működésének feltételei Az utazásszervező és közvetítő tevékenység gyakorlásának feltételeiről először 1992-ben született kormányrendelet, mely azóta többször mó-dosításra került. Jelenleg a 213/1996.(XII.23.) Kormányrendelet több-ször módosított változata szabályozza az irodák működését. Az utazási vállalkozások hatósági nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi Engedé-lyezési Hivatal (MKEH) végzi. Utazásszervező, illetőleg –közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, amelyik a hivatkozott rendelet-ben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Keres-

kedelmi Hivatal (MKEH) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántar-tásba bejegyezték. Az utazási vállalkozó akkor vehető nyilvántartásba, ha

� a vállalkozást a Cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyezték, � továbbá az alábbi személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeknek

megfelel: Személyi feltételek

� vezető állású munkavállalója, illetve vezető tisztségviselője bün-tetlen előéletű,

� vezető beosztású tisztségviselője nem szerepelt olyan utazási vállalkozásban, melyet a jogszabályok megsértése miatt hivatal-ból töröltek a kérelem benyújtását megelőző 5 évben,

� az utazási vállalkozásban legalább egy – utazásszervezői szak-mai minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt idejű szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező, a tevé-kenységért felelős személy működik.

Tárgyi feltételek

� ügyfélforgalom lebonyolítására alkalmas üzlethelyiség, amely-nek berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgál, továbbá önál-ló vezetékes telefonvonallal, fax készülékkel és megfelelő elekt-ronikus adattovábbításra alkalmas berendezéssel rendelkezik,

� nyilatkozat arról, hogy milyen jellegű tevékenységet végez (uta-zásszervező vagy utazásközvetítő tevékenységet). Az utazás iroda a tevékenységére utaló megnevezést köteles valamennyi kiadványán, levélpapírján, stb. szerepeltetni.

Az adatokban bekövetkező esetleges változásokat haladéktalanul közölni kell a bejegyzést végző hatóság, azaz a Magyar Kereske-delmi Engedélyezési Hivatal felé.

Pénzügyi, vagyoni feltételek

� az utazási vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy az uta-zásszervező tevékenységből az indulás évében milyen árbevételt tervez valamint arról, hogy

� megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkezik: � a vagyoni biztosíték lehet:

- bankgarancia, - biztosítóval kötött biztosítási szerződés, amely utaslét-

számra (közvetlenül az utas javára) is megköthető, - pénzintézetnél lekötött, meghatározott célokra elkülönített

és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban, pénzbeli letét). Az egyes biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.

A vagyoni biztosíték mértéke: � a belföldről külföldre, illetve külföldről külföldre történő utazást

tartalmazó utazási csomag értékesítéséből, a külföldi utazás-szervező által összeállított külföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag Magyarországon történt értékesítéséből, vala-mint a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 12%-a, de legalább ötmillió forint;

� az előző pont szerinti érétkesítésekből tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább húszmillió forint, ha az utazási vállalkozó:

- az utazási csomag összeállításához nem menetrend szerinti járatú repülőgépen (charter járat) férőhelyet vesz igénybe függetlenül az út kiindulási állomásának helyére, vagy

- garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevé-tel 25%-át meghaladják (garantált szerződéseket köt pél-dául külföldi szálláshelyek lekötése érdekében).

� a belföldről belföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint.

Ha a tárgyévre tervezett árbevétel valamilyen rendkívüli körülmény folytán kevesebb, mint az előző évben, akkor a vagyoni biztosíték meg-állapításánál a tárgyévet megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ha viszont a tényleges árbevétel várható 25%-ot meghaladó mértékben több lesz a tervezettnél, az utazási vállalkozó köteles május 31-ig a va-gyoni biztosíték összegét megfelelően felemelni. A vagyoni biztosíték kizárólag az alábbi esetekben használható fel:

- az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő in-tézkedések (pl.: hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költsé-geinek fedezésére, valamint

- az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére. A vagyoni biztosíték igénybevételéhez a Hivatal írásbeli előzetes hoz-zájárulása szükséges és esetleges felhasználása esetén 30 napon belül pótolni kell. Nem vehető nyilvántartásba az az utazási iroda, melynek

- lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó köztartozása van (adó, illeték, vám, TB és egészségbiztosítási járulék) vagy

- az utazásszervező, illetve – közvetítő tevékenységet a Hivatal ál-tal történt hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően megkezdte.

Valamennyi feltétel megléte esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélye-zési Hivatal az utazási vállalkozást közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyzi. A bejegyzett iroda hivatalos okmányt kap a regisztrációról, melyet irodájában jól látható helyen köteles kifüggeszteni, a regisztrá-ciós számot pedig a cég levélpapírján és valamennyi kiadványán szere-peltetni kell. Az utazási irodák működését a következő szervezetek jogosultak ellen-őrizni:

� A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal � A területileg illetékes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság � A területileg illetékes jegyző.

Az utazásszervező és-közvetítő tevékenység gyakorlása bejegyzéséhez szükséges dokumentumok a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hi-vatal honlapjáról – www.mkeh.gov.hu – tölthetők le. A fentiekben leírt utazási vállalkozásokat a leírásban szereplő feltéte-lekkel alapíthatnak:

- nyereségorientált vállalkozások: magánvállalkozó, Bt., Kft., Zrt. - nonprofit vállalkozás: alapítvány

7. Zarándokutazási iroda speciális követelményrendszere

1) Szolgáltatói alapelvünk: A szolgáltató ember a zarándok irodista nem szolga, nem lakáj, nem megalázkodó alkalmazott, hanem a gazdasági szféra, jelen esetünkben még pluszként az ember lelki életét szolgáló szervezet olyan munkatársa, aki az emberi igé-nyek, szükségletek, a lelki élet kérdéseinek közvetlen közvetíté-sével tölti be értékteremtő gazdasági funkcióját, hitbuzgalmi feladatát. Tehát itt dolgozni pszichológiai ismeret nélkül nem lehetséges, azaz itt dolgozók tudva vagy nem tudva, kissé pszichológusok is Meg kell tanulni a vendéglátó szerepet, ki kell alakítani ben-nünk a szolgáltatói karaktert:

- emberközpontú beállítottság, - humán orientáció, - sikeres emberi kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, - bánásmódbeli jártasság, - a vendégek könnyed, de felelősségteljes kezelése - kiegyensúlyozott, derűs viszonyulás.

2) Pszichológiai attitűd:

Hippokratész megfogalmazta: „Nem más helyről, mint egyedül az agyból származik az öröm, a gyönyör, a nevetés, a bánat, a gyász és a jajgatás. Ebből merítünk tudást, bölcsességet, és lát-

juk, halljuk mi a badarság, mi a tisztesség, érezzük, hogy mi az édes, mi az íztelen.” Az agy a lelki tevékenységnek nem forrása, hanem eszköze, szerve: forrás a környezet, amelyben él. A pszichológiai (lélek-tudomány, lélektan) lelki (szellemi, szubjektív, idegrendszeri) folyamatainak, jelenségeinek törvényszerűségét tárgyaló tudo-mány. Pszichológia lényegében az emberismeret tudománya. Fontos része a karakteológia = jellemtan. Jellemkülönbségek pszichológiája szerint típusokat ismerünk. Alkati viselkedési vonás szerint 4 féle van:

� Szangvinikus (vérmes, szalmaláng). Érzelmi reakciói igen gyorsak, könnyen keletkeznek és gyorsan elmúlnak. Könnyen fellelkesül, de hamar lelohad, nem kitartó. Gyorsan megharagszik, de hamar megbocsát. Feladatra gyors, őszinte lelkesedéssel jelentkezik, de vállalásaiban nem kitartó. Figyelme élénk, gondolkodása gyors, de fe-lületes. Legfőbb hátránya az elmélyültség, a kitartás hiá-nya. Szélsősége jellemzői: indulatosság, ingerlékenység, gyors hangulatváltozások, rapszódikusság. Olykor bőbe-szédű, emelkedet hangulatú, sokfélét elkezd, de semmit sem fejez be. A szangvinikus utas (vendég, partner) eleven, érdeklődő, lobbanékony, bőbeszédű, kedélyes. Az utascsoport élénk, érdeklődő, aktív tagja, de érzelmei olykor elragadják. Meggondolatlanul vállalkozik, kap-kod, majd újra és újra mást gondol – próbára téve az idegenforgalmi ügyintéző idejét, türelmét. Az idegen-forgalom szangvinikus munkatársa eleven, kezdemé-nyező; élénk utaskapcsolatokat tart, beszédes, közlé-keny, de olykor bizonytalant vagy teljesíthetetlent is ígér, utazási nehézségeket bagatellizálhat, munkastílus nem eléggé precíz.

� Kolerikus (szívós, „epés”). Érzelmi reakciói igen gyor-sak, de tartósak, erősek. Haragtartó. Érzelmi életére jel-

lemző a hevesség, az indulatosság, érzelmei erős tettek-ben nyilvánulnak meg. Elmélyültebb, mint a szangvini-kus. Akarata szilárd, céltudatos erőszakosságra hajla-mos. Szívesen irányít másokat, uralkodásra termett. Nagy értéke, hogy mint valamely hivatás szolgálója, egész életét alárendelheti egy szakma, egy gondolat szolgálatának. A kolerikus utas (ügyfél, üzleti partner) érdek-ember, szűkszavú, kritizáló, önfejű, erőszakosság-ra hajlamos, követelőző, hangoskodó, gyakran elégedet-len. Amit vállal, azt teljesíti, fegyelmezett. Ha együtt-működését megnyerjük, egy utascsoportban erős táma-sza lehet a fegyelemnek, az utaskísérő törekvéseinek. Az idegenforgalom kolerikus munkatársa ügyfeleivel szemben erélyes, érezteti szakmai fölényét, olykor leke-zelő, kioktató. „Kiharcoló” típus, energikusan küzd vál-lalkozása és az utas érdekeiért, félmegoldásokat nem fo-gad el.

� Melankolikus (mélabús, búskomor). Érzelmi reakciói lassúk, de tartósak. Odaadó, tartós, áldozatkész emberi kapcsolataiban, igen ragaszkodó. Zárkózott, befelé for-dult, bátortalan, határozatlan, nehezen dönt, elmélkedő hajlamú, olykor túlfontoló. A gyors, energikus tettek tá-vol állnak tőle, a cselekvéseket inkább elgondolja, mint végrehajtja. Igen érzékeny, hangulatai uralják, belső ér-zelmi viharait azonban elrejti. Hajlamos túlzott érzel-meskedésre (szentimentalizmus). A melankolikus utas (vendég, ügyfél) csendes, hallgatag, visszahúzódó, élén-kebb társai a háttérbe szorítják, aggályoskodó, bizonyta-lan, pesszimisztikus, gátlásos, gyakran kisebbrendűségi érzésekkel küzd. Tanácsokat, útbaigazításokat, segítő-készséget, bátorítást igényel, amit igen szívesen fogad. Az idegenforgalom melankolikus munkatársa alapos, vállalatához ragaszkodó, olykor túlzottan empatikus, „megesik a szíve”, befolyásolható, megtorpanó, nem

energikus eléggé, a hangos és határozottan fellépő utas-sal, partnerrel szemben visszahúzódó, engedékeny.

� Flegmatikus („flegma”, „hidegvérű”). Érzelmi reakciói lassúk és erőtlenek. Egykedvű, józan, nyugodt, semmi sem hozza ki a sodrából. Szereti a kényelmet, saját nyu-galmát mindennél fontosabbnak tartja. Érdeklődése, fi-gyelme szűk körű, de a maga szűkre szabott területén eléggé alapos. Nem tevékeny típus, képzeletvilága szür-ke, szegényes. A flegmatikus utas (vendég, ügyfél) ké-nyelemszerető, csendes, nyugodt, kerüli az erőfeszítése-ket. Rábízza magát az idegenforgalomra és elvárja, hogy helyette gondolkodjanak, cselekedjenek. Együttműkö-désre alkalmas, de ebben nem kezdeményező. Kissé nyárspolgárias, inkább a vegetatív, kényelmi, érzékszer-vi örömforrásokat keresi a turisztikában. Az idegenfor-galom flegmatikus munkatársa csak átmenetileg, jobb, alkalmasabb munkaerő híján lehet munkatárs, mert kö-zönyös, nem kezdeményező, kényelemszerető, aktivitás-hiánya van, bár egy-egy, viszonylag nyugodt munkakör-ben feladatait teljesíti.

A tiszta temperamentum-típus igen ritka, a legtöbb ember vérmérsékle-te a különféle típusjegyek ötvözete. Hatékony figyelem feltétele a még alapos tartós szakmai érdeklődés, elhivatottság. Figyelmesség olyan magatartásmód, amely a puszta ráfi-gyelés koncentrációja mellett erkölcsi elemek is érvényesülnek, ame-lyek a segítőkészségben nyilvánulnak meg. Öntudatosság, amikor az ember megfogalmazza önön szerepét, beilleszti magát a közösség rend-jébe. Túlzott öntudatosság beilleszkedési zavarokat okoz.

3) A zarándokiroda munkatársaival szembeni követelmények: - Általános idegenforgalmi és naprakész helyi ismeretek, sza-

bály-, ügyvitelismeret, nyelvismeret. - Háttérismeret: általános tájékozottság és műveltség; politikai,

földrajzi, történelmi, művészi ismeretek a folklór, a művészet

kérdéseiben is, országunkra, egy-egy világrészre, más orszá-gokra vonatkoztatva.

- Eszmei-erkölcsi elhivatottság: a képviselet felelősségének a belátása, vendégeinkkel szembeni korrektség. Felelősségérzet azért, hogy vendégeink, kiutazóink célja maradéktalanul megvalósuljon, lehetőleg minél kellemesebb közérzettel, komfortérzéssel; a már idézett Customer Care-elv (törődés a partnerrel, fogyasztóval) megvalósítása.

- Kapcsolatteremtő képesség: a kulturált viselkedésmód alap-hajlamai, ügyfélismeret, bánásmód, fellépés, beszédkultúra.

- A szolgáltatói szerepkörből származó viselkedés napi megva-lósítása, az udvarias viselkedésmód gyakorlásának készségei, példamutató emberi magatartás a vendégekhez, ügyfelekhez való viszonyban.

- Az idegrendszeri működés kiegyensúlyozottsága, alkalmaz-kodó-s és tűrőképessége, stresszelviselés, „lélekjelenlét” fe-szült, kritikus helyzetekben.

- Szervezőképesség: előrelátás, a szükséges feltételek időbeli felismerése, biztosító összehangolása, körültekintő program-szervezés és megvalósítás, időérzés, pontosság.

- Önállóság az intézkedésekben a feladatkör határáig, a rutin és a személyes határozottság adta felelősségérzet alapján.

- Kezdeményezőképesség: szakmai aktivitás, ambíció, kreati-vitás, érzék az újszerűséghez, átgondolt kockázatvállalás az üzletpolitikában.

- A szakralitás érvényesítése munkája, utak szervezése, és a vendéggel való foglalkozás során.

4) A vezető menedzseri szemlélete: a) Áttekintő, széles, összefüggéseikben gondolkodó szemlé-

letmód. b) Az átlagosnál fejlettebb, erőteljesebben működő szakmai

motiváció (szakmaszeretet, ambíció).

c) Az átlagosnál fejlettebb kreativitás (ötletesség, teremtőké-pesség), követelményül hozzáadva azonban a megvalósítás következetes energiáit. (Pl. új zarándokutak szervezése)

d) Átlagosnál fejlettebb kommunikációs képesség, vagyis a si-kert szolgáló, kiváló fellépés, az érvelés, a meggyőzés ma-gas foka, a bánásmód művészetének birtoklása. Akár új partner megnyerése, akár egy zarándok reklamáció intézésé-nél nélkülözhetetlen tulajdonság.

e) A változó környezetben érzékelje az állandó jelenségek irá-nyait, és gazdasági előkészületeit ehhez igazítsa, tudja meg-határozni a vállalkozás jövőképét.

f) Legyen képes mozgósítani az emberi erőforrásait, képes le-gyen munkatársait folyamatosan tanítani, közösséggé alakí-tani.

g) Legyen képes külső és belső szövetségeseket felkutatni, és e szakmai-üzleti szövetségesekkel folyamatos és korrekt együttműködést tartani.

h) A zarándokiroda vezető mélyen hívő, vallási előírásokat jól ismerő, elkötelezett ember lehet.

5) A vezető üzleti tárgyalásainak főbb kritériumai:

a) Jellemezze Önt gondos tervmunka, előkészület. Elevenítse fel mindazt, amit a tárgyaló cégről és annak képviselőiről tudnia kell.

b) Találkozásról előzetesen egyeztetni kell az időpontot. c) Előzetes bizalom megszerzése. Indító érvelésmódja legyen

tárgyszerű, szolid és visszafogott. Ha túllihegi az üzletkö-tésből a partner számára keletkező előnyöket, gyanús lesz.

d) Jó ítélőképesség. meg kell ítélni a partner helyzetét, lehető-ségeit. Végezzen összehasonlításokat.

e) Kellő önbizalom. Az önbizalmat a szakmai tudás, a tapasz-taltság alapozza meg, nem pedig a fölény, a hangoskodás.

f) Helyzetmegértés és alkalmazkodás a partner érdekeivel kap-csolatban.

g) Meghallgatás képessége. A tárgyalási idő 50%-a a partne-rünké!

h) Az érdeklődő partnert érdeklik a részletek, akit nem érdekel ajánlatunk, az nem foglalkozik a részletekkel.

i) Nyitottság – más véleménye iránt. j) „Egészséges” kompromisszum. k) Jó érvelés, meggyőzés l) Halasztáskérés döntésre. Nem szerencsés! Az idegenforga-

lomban gyors és határozott döntések szükségesek. Veszélyes az áludvariaskodás, vagy ha valaki időhúzással él.

6) Saját és idegen gépkocsivezetők

A zarándok (vallási) turizmus vallási elemeinél szóltunk már részben a gépkocsivezetőkkel szembeni követelményekről. (Nem lehet káromkodni, szerelmi viszonyt folytatni, le kell se-gíteni az utasokat stb.) Most essék szó az általános követelmé-nyekről: a) Nem saját, hanem idegen busz megrendelésénél is ezeket a

feltételeket ki kell kötni. b) Saját, persze idegen gépkocsivezetőknél vigyázni kell a ve-

zetési időkkel. 4 óránként pihenő, egy buszvezető csak 9 órát vezethet. Meg kell lennie a 9 órás buszállási időnek. Ez a program készítésénél fontos.

c) A buszvezetők sem menthetők fel a zarándokutakat megha-tározó lelki és vallási elemek ismerete alól, ezért figyelembe kell vennie, hogy az Egyháznak végzendő szolgáltatásról van szó, tehát mindent a hívő szemével kell mérni és megva-lósítani.

8. Zarándokutak szervezése Szervezés: egy permanens folyamat, következetes egy irányba ható munka, amihez egy esemény megvalósulásához biztosítjuk az összes feltételt.

Vizsgálandó: - az elérendő cél. Pl. egy zarándoklat szervezése Lour-des-be. - résztvevők köre: fiatalok, gyűjtött csoport, egyházköz-

ségi zárt csoport, idősek csoportja. - eszközök. Itt elsősorban a személyszállításra kell gon-

dolni (busz, vonat, repülő, de idetartoznak a szállodák is.

Szervezés szintjei:

- ötletszint - koncepcionális (pl. busz-repülő kombináció) - távlati (éves utak) - programszint (erről akkor beszélünk, amikor már egy konkrét

csoportnak készítettünk programot. Itt viszont figyelemmel kell kísérni a szűk keresztmetszeteket. Pl. Lourdes-ben, ha a Grottánál akarnak misézni, jó előre le kell foglalni az időpontot. Rögtön a megrendelésnél.

- megvalósítási szint „Az az ember, aki elhatározta, hogy zarándokútra megy, eleve hozott egy belső döntést, mely szerint az önfeláldozás és a sze-retet jegyében hitélmény akar átélni. Ezért nem fedi igazán azt a fajta élményt az újabban divatba jött, összetákolt „vallási turiz-mus” kifejezés, amely csak zavart okoz”. (Lateráni Pápai Egye-tem, Eccesia Máter, Vallástudományi Főiskola)

- napi szint: a különböző szolgáltatások megrendelése, programok lekötése, részvételi díj beszedése stb. - közbeeső szint: ötlettől a megvalósulásig

Szervezés feltételei:

- személyi (irodai munkatársak) - tárgyi: iroda, távközlési eszközök, számítógép stb.

Esemény oldalai: fontos szempont!

- fogadó oldal: zarándokhely, plébániatemplom, közösség

- résztvevő oldal: plébániai közösség, iroda által szervezett zarándokcsoport, külső szervező által szervezett közösség, egyéni zarándokok

- odavezető út: a kiválasztott szállító eszközön (busz, vo-nat, repülő) hogyan valósíthatók meg a zarándok programok: - Isten igéjének hallgatására szentelt

időszakai - az egyéni vagy közösségi ima révén

erre adott válasz időszakai - az úti cél körül kialakult lelkiség vagy

aszkétika elmélyítésére fordított idő-szakai

Szervezés 7 alapelve:

� egyszerűsítés � részvétel � feladatok szétosztása � ösztönzés � együttműködés � szervezetbe épülés � elismerés elve

Program készítés általános szempontjai: - az úti cél meghatározó első elem az, amellyel az úti cél, mint „Isten-

nel való találkozás helye” jelent. Kánonjogi Kódex 1234. passzus „A kegyhelyeken bővebben kínáljuk a híveknek a megváltás eszkö-zeit, azzal, hogy szorgalmasan hirdetjük Isten igéjét, megfelelően bővítjük a liturgikus életet, különösen az Eucharisztia, valamint a Bűnbocsánat szentségének bemutatásával, de a népi jámborság egészséges formáinak a gyakorlásaival is.”

- teológiai és pasztorációs vonatkozásoknak érvényesülni kell a prog-ram során. Pl. a teljes búcsú elnyerésének lehetőségét kell kihasznál-ni.

- a programba beleillő művészi, kulturális szempontból is érdekes látnivalókat, beletesszük a programba, de ezek utazásunk másodla-gos úti célja. Találkozás a természet szépségeivel, a művészi alkotó-készséggel és különféle kultúrákkal, hozzájárul az ember belső nö-vekedéséhez, éréséhez, ezzel érzékenyebbé és nyitottá válik mások tiszteletére és elfogadására.

- infrastruktúra megválasztása: szállodák lehetőleg közel legyenek a kegyhelyhez, jó megközelíthetőség.

Ajánlatok kérése: Minden szolgáltatásra előzetesen kérni kell ajánlatot, és több szolgáltatótól! Nem elég az első szálloda ajánlatát elfogadni. Árérzékenység. Kegyhely közelség. Stb. Előkalkuláció:

- a legjobb ajánlatok birtokában előkalkulációt kell végezni. Részvéte-li díjat kialakítani, csak korrekt, érvényes ajánlatok birtokában lehet. Lefoglalni opcióval (határidő lekéréssel).

- előkalkuláció részletes szempontjait tartalmazza a jegyzet mellékle-tét képező „Kalkuláció zarándokúthoz (1 főre vetítve)” című segéd-let.

Program véglegesítése: csak előkalkuláció, opcionálisan lefoglalt szol-gáltató helyek és a megrendelő jóváhagyásával lehet. Forgatókönyv készítése: A forgatókönyv tartalmazza: - a program elnevezését, időpontját, pozíciószámát, időtartamát, - a résztvevők névsorát, létszámát, szobalistát, ültetésrendet, - az utazás pontos útvonalát, - az utazás napra, órára lebontott részletes programját, - az idegenvezető jelentkezésének és az utasokkal való találkozásának

helyét és időpontját,

- a program lebonyolításához megrendelt közlekedési eszközöket, indu-lásuk, érkezésük helyét és időpontját, menetrend szerinti közlekedés esetén az indulás pontos helyét és idejét, menetrendjét, külön vonattal szervezett utazás esetén az indulási vágány számát, vágányra állításá-nak idejét, külön autóbusszal szervezett utazás esetén a kiállás helyét és időpontját, a felhasználható kilométer számát, különhajóval szer-evezett utazás esetén a kikötőbe állás pontos helyét és időpontját, az illetékes közlekedési vállalat forgalmi szolgálatának címét és telefon-számát, menetrend szerinti közlekedés igénybevétele esetén a menet-jegyek felvételének helyét, esetleges idejét,

- szentmisék, hitbuzgalmi események helyét, idejét, megrendelési do-kumentumait,

- a közreműködő vendéglátóipari és idegenforgalmi szolgáltatóktól megrendelt szolgáltatások helyét, idejét, személyenként kalkulált árát, a vonatkozó megrendelések másolatait és a szállodai szobalistákat, az idegenvezető szolgáltatókkal kapcsolatos valamennyi feladatát,

- a csoport programjához szükséges készpénz személyenként kalkulált és teljes összegét, elköltésének helyét és indokát (pl. parkolási díja, kompdíj, múzeumi belépők, helyi idegenvezetés díja, stb.), felvétel-ének és elszámolásának helyét, idejét, a bizonylatozás módját (pl. magánygyűjtemények belépődíjának bizonylatolása),

- az idegenvezetőnek, gkv-nek a programmal kapcsolatos egyéb tudni-valóit és teendőit,

- a forgatókönyv-készítő referens nevét és telefonszámát, - a kiadott mellékletek megnevezését és darabszámát. - az út úgy legyen előkészítve, hogy azt egy teljesen idegen ember, gkv, idegenvezető, lelkivezető meg tudja valósítani. Lebonyolítás: - idegenvezető eligazítása az indulás előtt 1-2 nappal a forgatókönyvvel

és mellékleteivel, - indulás előtt minimum 10 nappal meg kell küldeni a mise helyszíneket

a lelkivezető atyának, hogy tudjon készülni a prédikációkkal,

- az út folyamán a referensnek mindig elérhetőnek kell lenni, akár a saját mobilján is,

- az idegenvezetőnek konzultálni kell a referenssel: � csoport létszámát pontosítani, � más program van a vendégnél és az idegenvezetőnél, � program bárminemű módosításának igénye miatt, � lebonyolításnál felmerült problémánál, � minden olyan helyzetben, aminek anyagi vonzata van, � ha valamelyik szolgáltatóval probléma merül fel, � ha a vendégek közül bárkit baleset ér, � rendkívüli kiadások esetén.

Elszámolás:

1. Az idegenvezető elszámoltatása, kifizetése. Önálló vállalkozó, eseti megállapodás alapján. Főállású idegenvezető ma már nagyon kevés van.

2. Saját busznál a gépkocsivezető elszámoltatása. 3. A szolgáltatótól beérkező számlák ellenőrzése és átutalása. Manap-

ság mindenhol előre kell fizetni a szolgálgatóknak. A válság miatt minden szolgáltató pénzügyi gondokkal küzd.

4. Külföldi partnernek is zömében előre kell kifizetni, félnek a szer-vező utazási iroda tönkremenetelétől.

5. Utókalkuláció készítése. Akkor készülhet el, ha a szolgáltatóktól valamennyi számla beérkezett. Az utókalkuláció – szemben az elő-kalkulációval – már a tényleges létszám és igénybevett szolgáltatá-sok alapján a teljes csoportra készül.

9. Zarándokutak megvalósítása Három alapelven nyugszik mindazok lelkisége, akik azzal a belső kí-vánsággal vesznek részt a zarándoklaton, hogy valamiképpen előrehoz-zák az élet végső értelmét már e földi létbe.

- a keresztény ember önön életét úgy értelmezi, mint az Istennel való találkozáshoz vezető utat.

- el akar jutni a végleges találkozáshoz Ővele, aki egyedül adhat az emberi szívnek békét.

- a keresztény ember és az Egyház egyaránt zarándok ezen a világon és a természetfeletti valóságos áhítja a megtérés, az imádság és a ke-resztényi szeretet mindennapos elkötelezettsége által.

Elhívás a zarándoklatra: minden zarándok embernél igaz ez. Az egy-ház tapasztalata nyomán tudjuk, hogy minden kegyelmi alkalom mö-gött Isten előzetesen létező akarata áll, amely mint üdvözülést hozó akarat nyilvánul meg. E hívásra adott válasz a zarándoklat. Nem más ez, int az isteni meghívás elfogadása, hogy hitünk mély átélése érde-kében kövessünk egy bizonyos célt, amelynek középpontja Krisztus. Meg vannak a kritériumai, amelyek a zarándoklatot a félreértés árnyé-ka nélkül megkülönböztetik a turistaúttól. Ezek a következők: - az utazás jellemzője: Isten igéjének hallgatása, ima, lelkiség - a hely: a zarándoklat úti célja, a tér, amelyben Isten találkozót ad a

híveknek. Történelmileg számos tényező határozhatja meg (Jézus, Mária, a szentek életének helyszínei, az apostolok vagy szentek sír-jai, jelenések, főként Szűz Mária megjelenésének helyszínei, stb.)

- szertartások: ezek által valósul meg Istennel a találkozás. Ige litur-giája, a Bűnbocsánat szentsége, Szentmise. Mindezek Istenhez és a testvérekhez való odafordulást szolgálják az egyetemes szeretet ré-vén.

- a teológiai-spirituális téma: nem kulturális vonatkozásról van szó, hanem a belső növekedés megtapasztalásáról, a kegyelem és a hit ta-nításának elmélyítése által, amely segít nekünk, hogy tudatosabban éljük Krisztus követését.

- a hazatérés: amit a zarándoklat alatt átélhettünk, a közösség javára kell fordítani a megtérés gyümölcsei, és az egyház létbe való erősebb integráció által. (Lateráni Pápai Egyetem jegyzete)

Vallási elemek biztosítása: Lásd az 5. fejezetben. Turisztikai és ismeretanyagi információk:

Minden út előtt kell a zarándokok részére küldeni egy levelet, ahol a technikai, egészségügyi, öltözködési és a hitéleti információkat meg-adjuk. (Pl. Hozsannát, szentolvasót hozzanak stb.) Egyházközségi plébániai szervezők: - sok helyen nincs plébános vagy éppen idős, nem tud már szervezni,

ott az egyházbeli, lelkes hölgyek, urak szokták kezükbe venni a za-rándoklatok ügyét.

- vannak plébániák, ahol a szervezést a plébános irányítása mellett végzik.

- nagyon fontos, hogy az adott útról minden esetben pontos informá-ciót adjunk.

- minden szervezőt, minden évben köszöntjük karácsonykor és kül-dünk az új programfüzetből részére.

A zarándok tízparancsolata (a Lateráni Egyetem alapján): 1. Hálás szívvel ISTEN iránt kezdd meg a ZARÁNDOKUTADAT,

gondolj úgy az útra, mint amely pihenést nyújt a testnek és felüdü-lést a szellemnek, de egyben értékes idő is arra, hogy többet törődj a lelkeddel.

2. Hangolódj rögtön útitársaid hullámhosszára, bánj velük rokon-szenvvel, mint testvéreiddel, igyekezett jót tenni velük, és akadá-lyozz meg minden rosszat.

3. Törekedj rá, hogy rokonszenvvel emlékezzenek rád kedvességed, PONTOSSÁGOD, testvéri szereteted és megérő gondolkodásod miatt.

4. Tartsd tiszteletben az embereket és a tárgyakat: ne legyél tapintat-lan, és minden helyiséget olyan állapotban hagyj, amilyennek ta-lálni szeretnéd.

5. Ha szent helyre lépsz be, viselkedj keresztény és jól nevelt ember módjára, mind öltözködésedben, mind magatartásodban. Látogasd meg örömmel a kegyhelyeket, különösen a Szűzanyának szentelt helyeket.

6. Tudd a SZÉPET és a JÓT felismerni és megcsodálni mindenütt: nyisd meg lelkedet az örömre és az egyetemes testvériségre.

7. Tiszteld a helyi szokásokat, viselkedj úgy az ott lakókkal, mint az udvarias vendég, hogy mindig szívesen lássanak újra.

8. Legyél kedves és szolgálatkész: tudj beszélni vitatkozás nélkül, vi-tatkozni sértés nélkül, légy hálás az irodának, és azoknak, aki ve-zetnek téged: a papnak, a zarándokvezetőnek és a gépkocsivezető-nek.

9. Ne tedd magad nevetségessé azzal, hogy többet költesz, mint am-ennyit megengedhetsz magadnak, de légy adakozó a jó ügyek ér-dekében.

10. Amikor utazásodból hazatérsz, ne bosszantsd felebarátaidat hen-cegéssel, még kevésbé bírálgatással és panaszkodással: köszönd meg Istennek, hogy támogatott, hogy tested megújult és lélekben gazdagodtál.

10.Zarándoklatok relációi és értékesítése Az utazásszervezésnek, ennek megfelelően a zarándoklatok szervezé-sének két alaptípusa van:

� Nemzetközi utazásszervezés � Belföldi utazásszervezés

A nemzetközi utazásszervezésen belül megkülönböztetünk:

- beutazási (incoming v. aktív) tevékenységet - kiutazási (outgoing v. passzív) tevékenységet

Az aktív v. passzív használata a kiadás (passzív), illetve bevétel (aktív) közgazdasági fogalommal függ össze, különösen reflektál ez a valutára. A csoportosítás hasonló a zarándokutaknál is. Fontos szempont, hogy a belföldi 1 napos zarándoklatoknál nem vonjuk össze a személyszállítást és a hitéleti tevékenységet (szállítóeszköz és külön a szentmise, litánia, keresztút, más paraliturgiai esemény = nem szolgáltatások!).

Marketing munka: a programkészítést és az értékesítést megelőző tevé-kenység. A vevők, felhasználók igényeiből indul ki. Ennek keretében:

- elemzi a piacot, - meghatározzák, hogy milyen terméket és szolgáltatásokat akarnak

eladni, - kialakítják az árakat, - megismertetik a kínálatot a fogyasztókkal, - megszervezik az értékesítést, - mindezekkel befolyásolják a fogyasztókat.

Aktív marketing = marketingmix a különféle marketingeszközök kom-binációját jelenti a piacon. Marketingmix eszközei: 4 P (Product, Price, Place-product, Promotion

distribution) Az idegenforgalomban a reklámtevékenység fő célja az alábbiak:

- tájékoztatás - befolyásolás, mozgósítás - emlékeztetés - megerősítés

Reklámeszközök: - akusztikus hatásúak � hangosbemondó � rádió � hírnévterjesztés – elégedett vendégek terjesztik az iroda jó hírét

- vizuális hatású reklámeszközök � újság, folyóirat, hirdetés, nálunk főleg keresztényújságok � prospektusok, nyomtatványok � plakátok, feliratok � fényreklám � csomagoló eszközök, szatyrok

- vegyes reklámok � utazás kiállítás � tv reklámok � ajándéktárgyak

Web-lap:

- az iroda bemutatása - fel kell sorolni az iroda kínálatát - fotóanyagot felrakni az egyes utakhoz - alapinformációk: hasznos, ha az iroda a meglátogandó, különösen

távoli országokról, az ottani vallási, étkezési, öltözködési szokásai-ról információt ad

- utazási feltételek közzététele - on-line foglalási lehetőség bevezetése ajánlatos. Bár még az idő-

sebb korosztály csak a papíralapú tájékoztatást és foglalást használ-ja, de fiatalabb zarándokok élnek vele. Az online foglalást minden esetben vissza kell igazolni és ezzel az utazási szerződés megkö-töttnek tekinthető.

Levelező listáról szóltunk! Tapasztalataink szerint ma ez a leghatáso-sabb reklámrendszer. Társirodák: Nagyon sokan szeretnék értékesíteni a zarándokutakat. Két problémájuk van vele. Egyik, hogy nagyon alacsony a jutalék 7-10%, míg ez más utaknál akár 20%-ot is eléri. Másik, hogy nem igazán értik a zarándoklatok lényegét, előírásait és nem tudnak az érdeklődőkben bizalmat kelteni. Ismeret hiányában adnak fals információt, miszerint elküldik a zarándokot, hogy magas sarkú cipőben mássza meg a Krizsevácot (kb. 1000 m-es hegy). Makrovilágnak több, mint 50 szer-ződése van társirodákkal, de az eladott utak száma 5-10 között mozog. 11. Az erkölcs és illem szerepe az idegenforgalomban Alapvető szempontok:

- Minden irodába belépő vendég egy szelet kenyeret hoz és ezért na-gyon kell tisztelni.

- Az idegenforgalmi tevékenység nem „szalagmunka”, különösen nem a zarándokturizmus.

- Hosszútávon csak becsületes, „tisztakezű” ember állhat helyt a szakmában.

- A zarándok utazás vagyis a vallás turisztikai termék bizalmi áru, bi-zalmat csak egyszer lehet eljátszani és végleges lesz a bizalom vesz-tés.

Erkölcs: társadalmilag meghatározott tartalmú értékeket hordozó, belső indíttatásból fakadó normák. Erkölcs (zarándok) olyan jó viselkedést, magatartást jelent, amelyek a normának, az Isten által adott törvénynek megfelel. Magatartás: az ember folyamatos, hosszú időn át tanúsított viselkedés-módjának összessége. Külsődleges, formális Belső indíttatásból fakadó, erkölcsi,

magatartás tartalmai követelményei 1. Külső megjelenés

- higiéniai követelmény (tisztaság, jól ápoltság-hajviselet, arckikészí-tés, fogak ápoltsága, borotválkozás, illatok használata

- öltözködés, ruházat

1. Udvariasság

2. Modor - modorosság, jómodor, modortalan

2. Őszinteség

3. Beszédkészség (testbeszéd!) 3.Tapintatosság 4. Diszkréció-kötelező előírás 5. Bizalom-másik becsületességének

feltételezése 6. Segítőkészség 7. Fegyelmezettség, türelem, önuralom 8. Becsületesség Külön juttatások erkölcsi problémái 1. Borravaló – nem követelhető – elfogadható. Nem lehet ráutaló be-

széd, magatartás, vagy egyes szolgáltatás elvégzésének hozzákötése 2. Csúszópénz – gazdasági vesztegetés – NEM MEGENGEDETT.

10%-ért vendéget hoz? Egyszer már kapott jutalékot az iroda. 3. Megvesztegetés

4. Protekció – pozícióját, befolyását, kapcsolatait jogtalan előnyhöz, jutáshoz használja fel. Gyakori jellemzője a kölcsönösség!

5. Korrupció – törvénybe, erkölcsbe ütköző ETIKETT ÉS PROTOKOLL: Etikett=társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszere van, az érintkezés módját meghatározó illemszabályok összessége. ILLEM a tisztelet bölcsője! Protokoll: különböző kapcsolatokban következetesen eleget kell tenni az udvariasság követelményeinek. I. Viselkedés és társas érintkezés

1. Köszönés: Az udvariasság legelemibb szabálya az udvarias kö-szönés. Általános társadalmi szokás, hogy a fiatalabb az időseb-beket, a férfiak a nőket, a beosztott a felettest, és az érkező az ottlévőket előre üdvözli. Az előre köszönés néhány régebben használatos illemszabálya ma már elavult. Egyetlen szabályt ismerünk: Ne várjunk arra, hogy a másik ember köszönjön elő-re! Aki hajlamos elvárni, hogy címéért vagy állásért külön megtisz-teljék, az nem érzi át az udvariasság lényegét. A vendéglátásban a köszönés általános szabályai bizonyos mértékben módosultak. A belépő vendéget ugyanis korától, nemétől, rangjától függetle-nül köszönéssel kell fogadni. A köszönés soha ne történjen kórusban, hanem halkan, de jól érhetően, és mindig napszaknak megfelelően. Ugyanígy távo-záskor szívélyes köszönéssel illik búcsúzni a vendégtől. Idejét múlta – és ellentétes a kölcsönös megbecsüléssel – az a szokás, amikor a vendéget túlzott hajlongással és hajbókolással üdvö-zölték. Az üdvözlésre használt kifejezések megválasztásában az udva-riasság, a mértéktartás, és a kölcsönösség legyen a fő vezérelv.

Az intimitások, az ováció jellegű üdvözlési formák csak otthon, barátok és közeli ismerősök között engedhetők meg, üzletben sohasem. ha az étterem vagy a szálloda egyik vagy másik állandó törzs-vendégével az utcán találkozunk és megismer bennünket – jól-lehet, ez már nem üzleti kötelesség – mégis ugyanúgy köszönt-sük, mintha az üzletben találkoztunk volna.

2. Megszólítás: tapintatot követel 3. Kézfogás: mindig az kezdeményezheti, akit üdvözlünk. Idősebb,

nő, vezető beosztású, vagy vendég kezdeményezhet kézfogást. (17 érintés!)

4. Jó modor (megjegyzéseket nem lehet tenni az utasokról) 5. Telefon használata: A telefon nélkülözhetetlen munkaeszkö-

zünk, és ügyeink többségét ezen keresztül intézzük. Hívásnál: - Mindig a hívó fél mutatkozik be elsőként és közli, hogy kivel

kíván beszélni. - Vonalszakadás esetén mindig a hívó fél tárcsáz újra. - Amennyibe a vendéget, üzletfelet nem a munkahelyén, hanem

a lakásán vagy szállodában hívjuk fel hivatalos ügyben, min-den esetben bocsánatkéréssel kezdjük a beszélgetést.

- A tárgyra csak akkor térjünk, ha meggyőződtünk arról, hogy a keresett személlyel beszélünk.

- A hosszabbra tervezett beszélgetésnél azonnal kérdezzük meg a hívott felet, ráér-e.

- Ha az egyik telefonon beszélünk, és a másik is csöng, akkor bocsánatot kérünk a megszakításért, felvesszük a másik kagy-lót, a hívó fél türelmét kérjük, és az előző készüléken befejez-zük a beszélgetést.

- A beszélgetést mindig a hívó fél fejezi be, ő kezdi a búcsúzást. Mobil telefon használata üzletben illetlenség!

6. Névjegy 7. Dohányzás 8. Köhögés, ásítás, tüsszentés

9. Pontosság 10. Ajándék – szóróajándék, szimbolikus

II. Levelezés: Stílus legyen közvetlen, fogalmazzunk egyszerűen. tár-

gyilagosság és az udvariasság alapvető követelmény. III. Reklám:

Protokoll:

- állami (ünnepségek, fogadások, országos rendezvények) - diplomáciai - vállalati

Melléklet: lásd ültetési rend Étkezési kultúra: Kínálás sorrendje azonos az ülésrenddel:

- balról tálcáról, jobbról felszolgálja a tányért - leszedés jobbról

12.Zarándok (vallási) turizmus helye a magyar turizmusban A WTO felmérése szerint a világban megvalósuló utazások indító oka, motivációja 30%-ban vallási. Olaszországban ez 33%-ot tesz ki. Ma-gyarországon ez mindössze 7-8%-ot tesz ki. A 2001-es, 14. hivatalos magyar népszámláláson a lakosság 73,57%-a, 7.502.905 fő expressis verbis kereszténynek, keresztény egyházhoz vallónak nevezte magát. Ha az adatokhoz még hozzáveszem a válaszadók arányában a „nem kívánt válaszolni” (félelemből, ismerős volt a kérdező, stb.), és az ”is-meretlen válaszok” (elfelejtette beírni az adatot a biztos, nem tudta pon-tosan minek keresztelték, stb.) számát, akkor a népesség 81,54%-a, az-az 8.315.782 fő a keresztény egyházaknak a tagja, akik közül nagyság-rendileg nagyobb számban a vallási turizmus, vagy lelki igény, vagy azzá válhat. Ezzel szemben ma Magyarországon kb. 1020-1040 utazási iroda van, és mindössze 8 iroda foglalkozik zarándoklatokkal, az irodák még 1%-a

sem. Természetesen az egyházak is szerveznek vallási utakat, azonban a lelkészek, papok elöregedése és leterheltsége (egy papnak 3-5 faluja van) ez csökkenő tendenciát mutat. A számok tükre jelzi, hogy micso-da szakadék tátong a valóság és lehetőség (egyben szükség) között! Itt látszik a vallási szakirány képzésének és diplomának a fontossága! Sajnos a Magyar Turisztikai Zrt., akinek feladata a turizmus támogatá-sa, az ország népszerűsítése, széleskörű külföldi ismertetése: azt mond-ja, hogy a vallási turizmus kisszáma és az alacsony jövedelem termelő-képessége miatt nem érdemes vele foglalkozni. Ez ismét a szekularista világ hangja! Másrészt arra a vonatra, amelyik nem indul el, sohasem fognak felszállni! Meglátásom szerint „cikinek” érzik, hogy ezzel fog-lalkozzanak. Majd, ha lesz közöttük legalább egy fő, aki a vallási tu-rizmus szakirányon végzett, az már érteni fogja a vallási turizmus mind erkölcsi, lelki jelentőségét és látja azt is, hogy még gazdasági haszna is van. Vallási (zarándok) turizmus haszna: Több síkon jelentkezik: emberségben hitben gazdaságilag Utazni az emberek szeretnek, még ha rövidebb utakra is jut a házi kasz-szából. 4-5 napig össze vannak zárva, nem rohannak a napi teendők után. Kapcsolatot létesítenek utastársaikkal, társas lénnyé válnak, át-gondolják életüket, átértékelik magatartásukat egy jó lelki pásztor veze-tésével. Haszon emberségben:

- látnak olyan társakat, élethelyzeteket, ahol nem minden a pénz - miután nem nézhetnek TV-t, videót, sok szabadidejük lesz, amit

társalgásra, kapcsolat alakítására használhatnak, társas lénnyé vá-lásra

- értékteremtés zajlik az emberi szívekben: olyan, hogy a másikra figyelni kell, az önzés alábbhagy, derűs lelkületet kell tudatosan kialakítani. Egy mosoly száz jó érzést szül a másikban

- oldódnak a napi görcsök, befogadóbbá válik a másik ember iránt - rádöbbennek az emberek arra, hogy bennük már nincsenek érzé-

sek, csak indulatok. A szeretet üres szó, az irgalmasság, a hála, el-felejtett fogalom. A tisztelet régmúlt idők pukedlije

- értékké válik a türelem, a készségesség, a figyelmesség, és terhes-sé az önzés.

E sorok olvasása arra készteti az olvasót, hogy ez utópia. NEM. A Való Világ, a Heti Hetes, a sok trágár, durva filmeket szocializálódott embe-reknek ez maga az emberiségi SOKK, és utána a lassú elgondolkodás, a változás igény. Haszon a hitben:

- a harmadik ösztön (a létfenntartási, fajfenntartási után) az istenke-resési ösztön eredményeképpen a zarándok megtalálja végcélját, Istent. Ezért van az, hogy a zarándokút végére az emberek feltöl-tődnek, lenyugszanak, optimizmus szállja meg őket

- a hívő ember pedig, külön kegyelmekben részesül hite intenzitása szerint: „ha hitetek lesz és nem kételkedtek… Bármit kérdtek biza-lommal imádságtokban, megkapjátok.” (Mt. 21,21-22)

- a zarándok tovább fejlődik hitbeli ismereteiben, és a mindannyi-juk keresztjei nem elviselhetetlen tragédiák sora lesz számára, ha-nem érdemszerző cselekmény

- bizonyítottan imameghallgatások, csodás gyógyulások kísérői egy-egy zarándoklatnak

- a globalizáció klasszikus és elengedhetetlen emberi értékek részé-re vakvágány, bár vannak jó oldalai is, azonban mégis ellensége a kultúrának, vallásnak, a családoknak. Ez a zarándoklaton az Is-tennel folytatott párbeszéd során tudatosodik

- egy zarándoklat hittanóra, nevelési feladat, mai szóval közösség-építő cselekedet is.

Haszon gazdaságilag: - miután a zarándoklat szolgáltatások igénybevétele folytán valósul

meg, egyértelmű, hogy a szolgáltatásokért (szállás, étkezés stb.) fizetett költségben árbevétel, árrés, haszon realizálódik

- a zarándoklatot emberek szervezik meg (referensek), bonyolítják le (buszok, vonatok, repülőgépek, személyzetei), vezetik (papok, idegenvezetők). Kézenfekvő, hogy annál több embernek, család-nak ad kenyeret a vallási turizmus, minél nagyobb a vallási turiz-musban résztvevő utasok száma

- a zarándoklatot szervező vállalkozásoknál is a sűrű fillér alapján keletkezik szerény árrés, és azt pedig, fejlesztésre lehet fordítani. (Lásd: Makrovilág központi ház).

A zarándok turizmus JÖVŐJE? VAN! Nem is kicsi, de a most tanuló IFJÚSÁG KEZÉBEN VAN! Támogatott turisztikai termék: 11 éves állandó küzdelemmel elértem, hogy az OIB 2001. március 7-én támogatandó turisztikai termékké nyilvánította a vallási turizmust, azonban csak fogadóhely szinten. Kegyhelyek, zarándokhelyek pályázhatnak beruházás (Pl. vizesblokk létrehozása) megvalósításához. Infrastruktúrafejlesztés:

- jelenti az épületeket, zarándokházakat, szállodákat, éttermeket. En-nek előfeltétele először beindítani komoly pályázati rendszerrel a za-rándokturizmust.

- kegyhelyeket, zarándokhelyeket, zarándokprogramokat ismertető ki-adványok, könyvek, szórólapok előállítása.

- a Magyar Turizmus Zrt. külföldön a zarándok helyeket népszerűsítő tevékenysége.

- népszerűsíteni kell a magyar zarándokhelyeket külföldi újságírók, utazásszervezők meghívásával. Study túrák szervezése.

Felhasznált irodalom: Fejős Zoltán: A turizmus, mint kulturális rendszer Hutiray Judit. Turisztikai alapismeretek Molnár Gabriella: Utazásszervezés módszertana Lateráni Pápai Egyetem: „Ecclesia Mater” Vallástudományi Főiskolai jegyzet. Technikai szempontok: A zarándokvezetés, a zarándoklatok és vallási-kulturális utak keretén belül Várnagy Antal: Liturgika Pásztor Lászlóné dr.: Idegenforgalmi ismeretek Vaszari Tamás: Vendéglátás marketing Dr. Vadas Gábor: Szálláshelyek, szállodák Sivó Tibor: Az idegenvezetés Egriné Rónai Márta, Pettendi Zsuzsa: Alapítványok létesítése és műkö-dése Lukács János SJ: A zarándok, Loyolai Szt. Ignác visszaemlkezései Balogh Ferenc: Vallási ismeretek, szakrális terek Major Árvácska: Kulcs az idegenvezetéshez Kozma György: Zarándokkönyv Gyarmati Ildikó: Egyházi protokoll Ipolyvölgyi Németh J. Krizoszton: Búcsújárók könyve