A vezető feladata

A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett.Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a

gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni.Nelson Mandela

Tervezés, szervezés

Rendelkezés – utasítások

Koordinálás, ellenőrzés

A vezetés legfontosabb funkciói

Alapvető vezetési feladatok

1. Szervezet menedzsment 2. Emberi erőforrásmenedzsment

3. Folyamat menedzsment

1.1. Szervezeti struktúrakialakítása

2.1. Motiváció menedzsment 3.1. Stratégiamenedzsment

1.2. Szervezetfejlesztés 2.2. Konfliktus menedzsment 3.2. Tervezés

1.3. Szervezetikommunikáció

2.3. Emberi erőforrás tervezés, szervezés

3.3. Döntés

1.4. Információ menedzsment 2.4. Munkaerő kiválasztás,toborzás

3.4. Végrehajtás, rendelkezés

1.5. Szervezeti kultúra 2.5. Munkakör kialakításelemzés

3.5. Szervezés

1.6. Csoport menedzsment 2.6. Teljesítményértékelés 3.6. Logisztikai -menedzsment

1.7. Vezetési struktúra éshierarchia kialakítása

2.7. Emb eri erőforrás fejlesztés

3.7. Ellenőrzés

1.8. Változás menedzsment 2.8. Karrier menedzsment 3.8. Minőség menedzsment

1. A vezető feladatai a szakmai munka

vonatkozásában.

„A vezető dolga, hogy jövőképet adjon,és tettekre tudja sarkallni a vele együttműködőket" Kemény Dénes

A vezető helye, szerepe a szervezetben

A modern szervezet kialakulása

Két jeles szereplője:

A vezető és a beosztott

A modern szervezet jellemzője, hogy meghatározott célja van, és

a cél érdekében való folyamatos munkálkodást erre szakosodott

vezetők biztosítják.

A vezető az, aki a szervezet tagjaival együttműködik a szervezet

és az egyének céljainak szervezett módon történő

megvalósítása érdekében.

A vezetői munka összetevői

Feladat és szervezet vezetése

Emberek vezetése

Munkafolyamatok vezetése

Vezető - menedzser

Menedzsment: Vezetői feladat ellátása más közreműködőkkel, a

szervezet és az egyének céljainak elérése érdekében

Vezetés (Leading): Egy folyamat, melyben a vezető befolyásolja

a vezetetteket a kívánt célok elérése érdekében

A menedzselés több funkcióval és tevékenységgel is többet

jelent a vezetésnél (előrejelzés, tervezés, szervezés,utasítás,

koordinálás, ellenőrzés).

„A menedzserek jól csinálják a dolgukat, az igazi vezetők pedig

jó dolgokat csinálnak”

Warren Bennis & Burt Nauns

Vezetőtípusok

ELKÉPZELÉS

A vezetés kulcseleme a vezető és beosztottja(i) közötti

kapcsolat:

A vezető elsődleges tevékenysége a szervezeti erőforrások

közül kitüntetetten az emberi erőforrással való foglalkozás

A menedzsment beszámoltathatósága és

felelőssége

Felelősségük irányulhat a

Tulajdonosok

Alkalmazottak

Vevők

Szállítók

Társadalom irányába

A menedzsment szociális felelőssége

A szervezetek, mint nyílt rendszerek, meghatározott – szűkebb

és tágabb – környezetben működnek, s egyben felelősek is e

szűkebb és tágabb környezetért.

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő foglalkoztatás követelménye:

A vezetők nem tehetnek különbséget a foglalkoztatottak között (nem,

faj, származás, vallás)

Előforduló problémák az alábbi alkalmazotti csoportokban:

Nők

Kisebbségek

Fogyatékosak

Időskorúak

Tudatos alkalmazása az alábbi menedzsertevékenységek során:

Felvétel

Ösztönzés

Feladatkiadás

Ellenőrzés

Vezetői etika

Az etika a vezetői cselekedetek jó vagy rossz minősítésére

vonatkozik

A vezetői etikus magatartás szintjei:

az egyén

a szervezet

Mindkét szint jelentősége számottevő napjainkban.

A vezetés forrásai

Anyagi -

Emberi -

Pénzügyi -

Információs erőforrások

Anyagi erőforrások

A szervezet a környezetéből veszi fel

Az átalakító folyamatok során használódnak el

Ahhoz szükségesek, hogy az adott produktum elkészülhessen a

kívánt:

Mennyiségben

Minőségben

értékben

Emberi erőforrások

Az alkalmazottakon múlik, hogy a szervezet milyen terméket állít

elő, milyen szolgáltatást nyújt.

A munkaerő, mint erőforrás jelentősen eltér az anyagi

természetű erőforrásoktól.

A vezetés feladata, hogy olyan működési feltételeket teremtsen,

ahol a szervezet és a munkavállalók céljainak elérése

egyidejűleg megvalósulhat.

Pénzügyi erőforrások

A pénzügyi erőforrások a szervezet nélkülözhetetlen elemei

Az állandó körforgás, az újratermelési körfolyamat

fennmaradásának feltétele

A pénzügyi menedzsment kettős funkciója:

Gondoskodás a szükséges pénzügyi források rendelkezésre

állásáról

A megszerzett források hatékony elosztása a felhasználási célok

között

Információs erőforrások

Az információ, mint létfontosságú erőforrás

Az információk tárolása, feldolgozása, továbbítása a

versenyképesség fenntartásának nélkülözhetetlen

eszköze

Vezetői szintek

Vezetői szintek

Az egyes vezetési szinteken más és más vezetői típusok

együttműködő részvételére van szükség.

Operatív: munkahelyi vezető – közvetlen beosztottak irányítása

Középvezető: tervek, normák, programok

Stratégiai: felső vezető – hosszú és középtávú célok

meghatározása

Vezetési specializációk

Mire terjed ki a felelősség

Általános vezető: a teljes egység irányítása

Funkcionális vezető (menedzser): egyfajta tevékenységcsoport

irányításáért felelős pl. marketing, pénzügy stb.

Vezetői képességek

Az egyes vezetői szinteken gyakorolt alapvető vezetői

képességek:

Technikai -

Humán -

Konceptuális készségek

Technikai: az adott munkakörben előforduló szakmai jártasság

Emberi: a munkavégzés-irányítási feladatok megoldása

Koncepcionális: a szervezet, mint egész működésének

megértése

Vezetői képességek

Vezetői képességek

Menedzseri

képességek

Tervezés

Szervezés

Személyes vezetés

Ellenőrzés

működtetés

Stratégiai

képességek

Új lehetőségek keresése

Új termékek

Új piacok

Új megoldások

Új növekedési utak

Vezetői feladatok és tevékenységek

Cél kitűzése

Vezetői irányítás

Problémamegoldás és

döntéshozatal

Kommunikáció

Oktatás, tanácsadás

Változások és konfliktusok

kezelése

Diplomáciai készség

Gazdálkodás az idővel

Értékelés és jutalmazás

A jó vezető tulajdonságai

Változások követése

Rendszergondolkodás

Nyitottság

Helyzethez igazodó vezetési stílus

Értékek mentén történő vezetés

Meghallgatási készség

Érzelmi intelligencia

Erőforrások biztosításának képessége

A sikeres munkahelyi vezető jellemzői

Képesség és hajlandóság a delegálásra

A hatalomgyakorlás megfelelősége

A személyes példamutatás fontossága

A vezetői szerepvállalás megítélése

A vezetővé válás tudatos vállalása

Mi a különbség vezető és menedzser között?

Milyen vezetőtípusokat ismer?

Mit takar a vezető beszámoltathatósága és felelőssége?

Melyek a vezetés forrásai? Jellemezze őket!

Jellemezze az egyes vezetési szinteken tevékenykedő

vezetőket!

Melyek a legfontosabb vezetői képességek?

Jellemezze a vezetői feladatok sorát!

Sorolja fel a jó vezető/sikeres munkahelyi vezető tulajdonságait!

Mit ér a menedzser, ha magyar?

A vezetés feladatrendszere – A

vezetési ismeretek rendszerezése

A vezetés – mint tudományos ismeret – jellegzetessége, hogy a

gyakorlat empirikus tapasztalatainak általánosításából

keletkezett.

A mai vezetési ismeretegyüttes legjobban iskolákba rendezhető:

Klasszikus-,

Emberközpontú-,

Integrációs-,

Összehasonlító irányzat.

Klasszikus irányzat

Taylorizmus alapelve:

Nem a munkásra kell bízni, hogy adott feladat végrehajtásának módját megkeresse, azt tudományos ismeretek felhasználásával előre meg kell tervezni és elő kell írni.

Feladat szerinti/feladatközpontú vezetés (task management):

1. Tördeljük szét a teljes műveletet egyszerű, önálló részekre és feladatokra!

2. Alakítsuk ki a részmunkák elvégzésének legjobb módját!

3. Olyan embereket vegyünk fel, akik megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkeznek ezen részfeladatok ellátásához!

4. Képezzük ki ezeket az embereket úgy, hogy a leendő feladataikat az előírt, lehető legjobb módon végezzék el!

5. Tegyük a munkahelyi vezetés feladatává azt, hogy ellenőrizze, vajon végrehajtják-e a kiadott feladatokat, alkalmazzák-e a részletesen meghatározott eljárásokat, megfelel-e munkatempójuk az előírásban szereplő követelményeknek!

6. Ahol lehetséges, csoportos, vagy egyéni darabbért használjunk ösztönzőnek!

Klasszikus irányzat - Funkcionális

irányítás

A funkcionális irányítás lényege, hogy a munkásnak nem egy,

hanem több funkcionális elöljárója lett.

Taylor alkalmazott először technológust, programozót, ellenőrt

stb.

Másik újítása a teljesítménykövetelményen alapuló anyagi

ösztönzési rendszerek kidolgozása

Klasszikus irányzat - Fayol

Fayol elsősorban a vállalat felső vezetésének szervezésével foglalkozott.

Ő mondta ki, hogy minden szervezetnél rendszeres vezetőképzésre van szükség.

Eredményei közül kiemelkedik a vezetés részfunkcióinak rendszerbe foglalása.

A vezetés alkotóelemei:

Tervezés

Szervezés

Közvetlen irányítás

Koordinálás

Ellenőrzés

Emberközpontú irányzat – az

emberi viszonyok tana

Hawthorne-i vizsgálatok: A kísérletsorozat legfontosabb

eredménye, hogy a dologi-technikai tényezők szerepe mellett

legalább olyan fontos szerep jut az emberi (pszichológiai)

tényezőknek is.

A klasszikus irányzattal szemben az alábbi eltérések találhatók:

A döntések centralizálása helyett inkább széles körű részvétel

szükséges

A szervezet alapegységei inkább a csoportok, mint az egyének

Szervezetintegráló erő inkább a kölcsönös bizalom, mint a tekintély

A szervezet formális és informális csoportokból tevődik össze

Az ember különleges termelési tényező, eltérő bánásmódot igényel

a munkafolyamatban

Emberközpontú irányzat – A

társadalmi rendszerek irányzata

Fő képviselője: C. Barnard, a rendszerelmélet előfutára

Nézete szerint a szervezet különböző bemenő elemek

összessége, melyet a társadalom különböző részei ellenőriznek.

A szervezet input-output rendszer.

„A szervezetben levő emberek döntéshozó mechanizmusok”

Döntéshozatali folyamatra vonatkozó ajánlása a vezetők

számára:

„ A szervezetben dolgozók akkor dolgoznak jól, ha „adok-kapok”

mérlegük alapján a döntés számukra előnyös. Ebben az esetben

személyes céljaikat alárendelik a szervezet céljainak.

Integrációs irányzat -

rendszerelmélet

Input

Technikai alrendszer

Pszichoszociális

alrendszer

Átalakítói alrendszer

Célok és értékek

alrendszer

Vezetési alrendszer

Output

Integrációs irányzat – Kontingencia-

elmélet

1960-as évek:

A vezetésnek-szervezésnek nincs egyetlen legjobb útja

A vezetés és szervezés különböző módszerei eltérő szituációk

között különbözőképpen hatékonyak

A kontingencia-elmélet a nyílt rendszer törvényszerűségeire épít

Két szervezet közül az lesz hatékonyabb, amelyik jobban

alkalmazkodik a környezeti követelményekhez

A stratégia és a struktúra

összefüggései

A stratégia a környezeti alkalmazkodás szempontjából rögzíti a szervezet

céljait (külső megfelelés), és a struktúra ezekhez a célokhoz igazítja a

szervezet felépítését (belső megfelelés).

A vállalati struktúra azonban vissza is hat a stratégiára, ugyanis stratégiai

alkalmazkodás a környezet fejlődéséhez csak akkor lehetséges, ha a

struktúra elég rugalmas ahhoz, hogy ezt ne akadályozza meg.

Ez a szervezet számára azt jelenti, hogy nem választhat tetszőlegesen a

stratégiai alternatívák közül, mert a választható stratégiákat a struktúra

behatárolja.

Integrációs irányzat – Kontingencia-

elmélet A kontingencia-elmélet jóval sokrétűbb és erősebb függést

tételez fel a három tényező között.

E felfogás szerint a szervezeti struktúra kialakítása követi a

stratégia változásait, a választott stratégia pedig a környezeti

változások függvényében alakul át.

Ezenkívül a környezet közvetlenül, a technológián keresztül is

hat a szervezeti struktúrára.

Összehasonlító irányzat

Az integratív irányzat szervezetkutatásának középpontjában az

áll, hogy a hatékony vezetőnek hogyan kell tevékenykednie az

összes befolyásoló tényező figyelembevételével.

Vidám atom – 7S-modell

Vidám atom – 7S-modell

Struktúra: a szervezeti séma szerinti felépítés

Stratégia: cselekvési terv a vállalkozás erőforrásainak hasznosítására, a kitűzött célok elérésére

Rendszerek: szabályozott folyamatok

Személyzet: a fontosabb személyzeti csoportok meghatározása

Vezetői stílus: a szervezet kulturája, a vezetői viselkedés jellemzése

Képességek: a felső vezetők képességei, elsősorban abból a szempontból, hogy mit csinálnak igazán jól

Fő célok (értékrendszerek): azok a lényeges nézetek és koncepciók, melyeket a szervezet közöl tagjaival

Kemény tényezők (stratégia, struktúra, rendszerek)

Lágy tényezők (személyi állomány, stílus, képességek és értékrend).

Kemény tényezőknek nevezzük azokat, amelyek

kidolgozására, kezelésére léteznek számszerűsíthető

módszerek, modellek, vezetői eszközök. Megfelelő szintű

meglétük alapvető fontosságú a vállalat számára.

Ezek azonban a versenyben a kötelező belépőt jelentik és

kevéssé jelentenek igazi versenyelőnyt. A szervezet kultúrájának

egyediségét legalábbis nem ezek adják.

Nem ezen tényezők hozzák létre azt a szervezeti tudást, ami

lehetetlenné teszi a kulturális benchmarking-ot, jól működő

kultúrák átvételét.

A lágy tényezők (szakmai ismeretek, személyi állomány, stílus

és az értékrend) szerepe kiemelkedő a szervezet kultúrájának

alakulásában.

Ezek által lehet más a vállalat, mint versenytársai. Ezen négy

tényező kombinációja teheti igazán egyedivé a kultúrát.

Sok esetben – a japán cégeknél feltétlenül – ezek jelentették a

versenyelőnyt.

A lágy tényezők (és kombinációjuk) ugyanis nem írható le

modellekkel és nem vásárolható meg szoftveren.

Másolni sem könnyű, hiszen ezen tényezők a szervezet

tagjainak fejében léteznek.

Fő célok / Értékrend

Nem véletlenül áll ez a tényező a modell szívében.

Mind a hat másik tényező szorosan ehhez kapcsolódik és általa

meghatározott.

Nincs az a szervezeti tevékenység vagy piaci akció, melyet nem

befolyásol az uralkodó értékrend.

Ez irányítja a napi és a hosszú távú működést is.

Az értékek szolgálnak irányjelző oszlopokként az egyéni és

szervezeti dilemmák során.

A vezetés feladatrendszere

A vezetés feladata megvalósíttatni a dolgokat a többi ember által, ill.

velük együtt.

Vagy azon az állásponton lehetünk, hogy az emberek értetlenek és

alapvetően lusták, vagy pedig azon, hogy megfelelő körülmények

között élvezhetik a munkát, és azt a kihívást amit a munka jelent:

X-elmélet:

Az átlagember veleszületetten nem szeret dolgozni, és ha lehet elkerüli a

munkát

Emiatt az emberi sajátosság miatt a legtöbb embert kényszeríteni, ellenőrizni,

irányítani és büntetni kell annak érdekében, hogy megfelelő erőfeszítést

fejtsen ki a szervezeti célok eléréséért.

Az átlagember szereti, ha irányítják, szereti, ha elkerülheti a felelősséget,

tulajdonképpen kevés az ambíciója és mindenekelőtt biztonságot akar.

A vezetés feladatrendszere

Y-elmélet:

A külső kontroll vagy a büntetéstől való félelem nem kizárólagos eszközök arra, hogy erőfeszítéseket tegyünk a szervezeti célok teljesítése érdekében.

Az ember önirányítást és önkontrollt alkalmaz azoknak a céloknak az érdekében, amelyeknek szenteli magát.

A célok iránti elkötelezettség a teljesítményhez kapcsolódó jutalomtól függ.

Az átlagember hajlamos tanulni, és megfelelő körülmények között nemcsak elfogadja, hanem keresi is a felelősséget

Nem csak keveseknek, hanem sokaknak adatott meg az a képesség, hogy viszonylag magas fokú képzelőerővel, eredetiséggel és kreativitással rendelkezzenek a szervezeti problémák megoldására.

A vezetési funkciók

A funkciók mutatják meg, hogy melyek azok a speciális

szakismeretek, amelyek a vezetésnek, mint szakmának az

összetevői.

Fayol szerint a vezetésnek az alábbi négy funkciója létezik:

Tervezés

Szervezés

Emberek irányítása

Ellenőrzés

Tervezés

A tervezés középpontjában a jövő áll, mit akarunk elérni és

hogyan.

A tervezés eredményeként születnek meg a szervezet céljai és

az azok eléréséhez vezető akciók.

Formális tervezés

A formális tervezés pénzügyi tervezést jelent.

A vállalati műveleteket, tevékenységeket és terveket pénzügyi

mutatók segítségével állapítják meg.

A jövőbeli elképzeléseket is ilyen eszközökkel vázolják fel,

aminek az a hátránya, hogy a tervezés középpontjában rövid

távú pénzügyi mutatók állnak, így a hosszú távú tervezés

háttérbe szorul.

Informális tervezés:

Az informális tervezés a vállalkozások megjelenésével terjedt el.

Általában kis létszámú, egyszerű tevékenységeket végző

vállalkozásnál alkalmazzák. Manapság már csak kisvállalkozások

használják.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-

marketing/kereskedelmi-es-marketing-modulok/a-vezetes-

fogalmanak-ertelmezese-es-a-legismertebb-vezetesi-iranyzatok-

attekintese/a-vezetes-fogalmanak-ertelmezese-es-a-

legismertebb-vezetesi-iranyzatok-attekintese-tesztfeladatok

A tervezési funkció

A tervezési folyamat egy komplex lépéssorozat

Tervezési folyamat

Célok; Akciók; Erőforrások; A terv végrehajtása

A teljesítés mérése

A tervek jellegzetessége, hogy sajátos hierarchiába

rendezhetők

Cél-

feladat

hierarchia

Minél lejjebb haladunk a hierarchiában, annál inkább feladattá

kell konvertálni a felső szintű tervet

Szervezés

A szervezés mind a szervezet, mind a feladatok struktúrájának

fejlesztését lehetővé teszi.

Szervezésnek nevezzük azt a folyamatot, melyben a vezető a

vállalat tevékenységeit az adott erőforrásokhoz rendeli, ezzel

elősegítve a szervezeti célok megvalósulásához vezető út

hatékonyabb és gyorsabb elérését.

A szervezés során

először a főbb tevékenységeket kell meghatározni,

majd a tevékenységeket kisebb folyamatokra bontják,

a folyamatokhoz pedig felelősöket állítanak, akik hatáskörét

konkrétan meghatározzák.

A célokat, terveket meg kell ismertetni az alkalmazottakkal.

Ezután következik az eredmények visszacsatolása és ellenőrzése.

Az egyes vezetési szinteken elhelyezkedő vezetők eltérő súlyú,

típusú szervezési feladatokat oldanak meg.

Alsó szintű vezetők: A termelési folyamat fenntartásával, az

erőforrások elosztásával kapcsolatban

Felső szintű vezetők: A szervezeti struktúra szervezése

Szervezés

A rendszerszervezés az egész vállalat egyik jól elkülöníthető

alrendszerének átfogó szervezését jelenti.

Folyamatszervezés/-koordináció alatt a rendszer egyes részei

tevékenységének összehangolását értjük. Ennek során az egyes

szervezeti egységek munkájának folyamatosságát biztosítják.

Dokumentuma a működési szabályzat.

A legaprólékosabb szervezést a tevékenységek megszervezése

jelenti. E szervezés során alakulnak ki a konkrét feladatok és a

hozzájuk tartozó erőforrások és körülmények. A tevékenység-,

vagy munkaszervezés az egyes emberekre szabott feladatok

képességek szerinti szétosztását határozza meg.

Szervezés

A vezető szervezési funkciója keretében az alábbi feladatokat

látja el:

1. Folyamatok koordinálása

2. Hatáskörgyakorlás

3. Munkakör meghatározása

4. Munkamegosztás (specializáció)

5. Osztályba szervezés

6. Szervezetfejlesztés, szabályozás

Hatásköri rendszer kialakítása

a szervezet racionális működését alapozza meg;

alapja a munkamegosztás

a hatáskörök szervezeten belüli megoszlásáról (milyen jogkörökkel

rendelkezzenek a szervezeti egységek, dolgozók), ill. a centralizáció

vs. decentralizáció problematikájáról való döntést foglalja magában

A döntési és utasítási jogkörök alapján megkülönböztetünk

egyvonalas és többvonalas szervezeteket.

Lineáris szervezet

Az egyvonalas, vagy lineáris szervezet általában a

kisvállalatoknál, ill. családi vállalkozásoknál fordul elő.

A szervezeten belül egyértelműen látszik a vezető-beosztott

viszony.

A beosztottak közvetlen felettesüktől kapják feladataikat.

Lineáris szervezet

A struktúra előnye

Jól áttekinthető,

Egyértelműek a hierarchikus viszonyok,

Egyszerű, és

A fenntartási költségek alacsonyak.

A struktúra hátránya

A kommunikáció legfőbb vonala függőleges.

A vízszintes, vagyis a hierarchia azonos szintjén lévő személyek kommunikációja akadozhat.

A struktúrából adódóan a szervezet rugalmatlan a változásokra.

A felső vezetőknek túlzottan nagy hatáskörük miatt túl sok feladatot kell ellátniuk.

A divizionális szervezet

Divizionális szervezetek kialakulása az elsődleges munkamegosztás alapján régiók, vagy fogyasztók szerinti elhelyezkedés alapján történik,

az így kialakult szervezeti egységeket nevezzük divíziónak.

A divíziók felső vezetését a szervezet központja funkcionálisan irányítja.

A központ feladata a divíziók számára erőforrás biztosítása, emellett a működési feltételek megteremtése.

Az egyes szervezeti egységek, részlegek nagy önállósággal rendelkeznek, így az irányítás decentralizálttá válik a szervezeten belül,

Viszont az egyes divíziókban centralizált marad. Hiszen a termékek, termékcsaládok előállításáról, amikre specializálódtak a divíziók, maguk döntenek.

E vállalatokat a teljesítményorientáltság jellemzi.

A divizionális szervezet

Előnye

Előnye, hogy alkalmazkodni tud a változó piaci környezethez, hiszen a piaci változások csak a divíziókat érintik, a vállalat egészét kevésbé.

A döntések decentralizációja következtében a központi vezetés nincs annyira leterhelve, mint a lineáris szervezeteknél.

A divíziók és a vállalat céljai közti összhang megteremtése egyszerű.

Erőteljes a piaci orientáció a divizionális szervezeteknél.

Előnye még az is, hogy minimális a kommunikációsköltség.

Hátránya

A divíziók céljainak lehetséges előtérbe kerülése a vállalati céllal szemben, ami az egész vállalatra hatással van.

A koordináció hatékony működtetése problematikusan oldható csak meg.

A divíziók, és ezáltal a termelés több helyen történő megvalósítása esetleg többletköltségekhez vezet.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-

marketing/kereskedelmi-es-marketing-modulok/szervezeti-

strukturak/szervezeti-strukturak-tesztfeladatok

Szervezés

Munkakörtervezés és elemzés: A munka tartalmának és körülményeinek meghatározása a munkaköri leírás elkészítése céljából.

Munkamegosztás:

Megmutatja a szervezeten belüli tagozódást

Három fő elv alapján történhet (funkció, termék, régió)

Egy- vagy többdimenziós szervezet

Osztályba szervezés: a munkamegosztás nyomán létrejövő feladatokhoz, munkakörökhöz, folyamatokhoz emberekből álló szervezeteket (osztály, főosztály, divízió) rendelünk.

A szervezetépítést, fejlesztést is meg kell szervezni, ez alatt az egyes alkalmazottak munkájának összehangolását értjük, melynél a hierarchikus rendszer is tisztázódik.

Szervezetszabályozás

A szervezet működésének sztenderdizálása, írásos

dokumentálása abból a célból, hogy a szervezetben a működés

rendezett, átlátható legyen. Pl. SZMSZ, munkaköri leírások,

belső utasítások

Emberek irányítása

Az alkalmazottak tevékenységének közvetlen irányítása

közvetlen, személyes (interperszonális) kapcsolatot jelent a

vezető és beosztottjai között.

Az ide tartozó feladatok:

Motiváció

Kommunikáció

Munkacsoportok vezetése

Humánerőforrás-menedzsment

Szervezetfejlesztés és változásmenedzsment

Motiváció

Teljesítmény = Képesség + Motiváció

A vezetőnek a célkitűzésekben megfogalmazott szervezeti

teljesítmény elérése érdekében vezetőtársait, munkatársait

motiválnia kell.

Ennek kulcsa az emberi szükségletek jellemzőinek

megismerésében és a megfelelő motivációs eszközök

alkalmazásában rejlik.

Kommunikáció

A kommunikáció lényege az információ egyik személytől a másikig történő

átadása és a megértés.

Jó kommunikáció = Ráérzés + Megfelelő közeg + Megfigyelőképesség

Az első kettő még a kommunikáció létrejötte előtt mérlegelendő:

Ráérzés: Az a képesség, amellyel a dolgokat egy másik ember szemszögéből

látjuk

Megfelelő közeg: levélírás, jelentéstétel, telefon, információátadás

legmegfelelőbb ideje; személyes vagy csoportos találkozás megfelelősége

Megfigyelőképesség: többek között a kommunikáció során előforduló nyelvi és

nem nyelvi jelekre való odafigyelés

Munkacsoportok vezetése

A szervezetben működő csoportok lehetnek:

formális ill.

informális csoportok

Formális: a hivatalos szervezeti ábrán megjelenített csoportok,

osztályok, szervezetek

Informális: kölcsönös szimpátia, közös érdeklődés alapján

A modern menedzsmentfelfogás lényege, hogy a vezető

felhasználja az informális csoportokat a szervezeti célok

elérésére, így nőhet a teljesítmény, egyszerűsödhet a

kommunikációs lánc stb.

Humánerőforrás-menedzsment

A versenyképesség szinte kizárólagos mércéje a termékekben

megjelenő szellemi hányad nagysága

A humán tőke hatékony felhasználása szerteágazó

feladategyüttes vezetői megoldását jelenti

Pl. emberierőforrás-tervezés, személyzeti folyamat,

munkakörtervezés, értékelés, oktatás-képzés,

teljesítményértékelés, javadalmazás stb.

A HEM a stratégiaalkotás fontos alkotóeleme

Szervezetfejlesztés és

változásmenedzsment

1980-as évek óta:

a környezet gyors, dinamikus változása

Felgyorsult technológiai fejlődés

Csökkent a környezetből eredő válaszok reakcióideje

Egyre nagyobb kihívás a vállalatok számára

A menedzsment egyik legfontosabb tevékenységei közé tartozik:

a változások irányainak figyelése és

a szükséges válaszlépések késlekedés nélküli megtétele

Ellenőrzés

A vezetői tevékenység egy önmagát javító (iteratív) folyamat

Időről-időre visszacsatolást igényel a folyamat eredménye és a

vezetői munka minősége is

Ellenőrzési funkció jelenthet:

területet: ahol a vezetőnek ellenőrzési feladatai vannak

módszerek alkalmazását, amelyek az egyes területekhez

kapcsolódnak

Ellenőrzési rendszerek

A felső vezetés szintjén kitűzik az elérendő célokat, sztenderdeket

A menedzserek szintjén az ellenőrző funkciót működtetik a vezetők

és az őket segítő törzskari szervezetek (belső ellenőrzés/audit)

Belső ellenőrzési rendszerek

Belső kontrollrendszer: olyan folyamat, melynek létrehozása és működtetése az adott szervezeti egység vezetőinek felelőssége.

Célja, hogy ésszerű biztosítékot adjon a célkitűzések eléréséhez az alábbi kategóriákban:

Az egységben zajló műveletek hatékonysága és eredményessége

Pénzügyi beszámolók megbízhatósága

Megfelelés az alkalmazandó jogszabályoknak és normáknak

Belső ellenőrzés: Olyan független, objektív, bizonyosságot nyújtó és tanácsadói tevékenység, amely értéket teremt, s hatékonyabbá teszi a szervezet működését.

Szisztematikus és következetes módon értékeli és javítja a kockázatkezelési, ellenőrzési és vállalatirányítási eljárások eredményességét.

Mi a munkahelyközpontú vezetés lényege?

Mi az emberközpontú vezetésé?

Mire tanít az X- és az Y-elmélet?

Jellemezze a tervezést mint vezetési funkciót!

Milyen elemeit emelné ki a szervezési funkciónak?

Mi a különbség a divizionális és a lineáris szervezet között?

Milyen feladatok fordulnak elő az emberek irányítása

funkcióban?

Milyen visszacsatolási lehetőségek adódnak a vezetői munka

során?

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-

marketing/kereskedelmi-es-marketing-modulok/vezetesi-

funkciok/vezetesi-funkciok-tesztfeladatok