A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI

• Sejt Szövetek Szervek

• Receptorrendszer

-külső hatások (ingerek) felfofgására

• Effektorrendszer

-mozgás útján válaszol a szervezet az őt ért hatásokra

A kettő összehangolását az endokrín rendszer segítségével az idegrendszer végzi.

ENDOKRÍN RENDSZER

- hormontermelés útján szabályoz

• Agyalapi mirigy=hipofízis

-összehangolja a belső elválasztású mirigyek működését

•Mellékvesék

- adrenalin, noradrenalin termelése

• Pajzsmirigy

- jódháztartás, növekedés szabályozása

• Petefészek, herék

- nemi jellegek kialakulása és a szexulális viselkedés szabályozása

IDEGRENDSZER

KÖZPONTI PERIFÉRIÁS

AGY GERINCVELŐ

VEGETATÍV

SZIMPATIKUS PARASZIM-PATIKUS

SZOMATIKUS

ÉRZŐ MOZGATÓ

SZOMATIKUS

• Az érzékszervektől az agyközpontig futó, és onnan az izmokhoz, mirigyekhez utasításokat vivő idegekből áll

• A közvetítés iránya szerint ezek az idegpályák lehetnek

érzékelő mozgató-érzékszervek központ -kp. izmok, mirigyek

VEGETATÍV

• Mivel nem áll akaratlagos szabályozás alatt, autonóm idegrendszernek is nevezzük.

• 2 ellentétesen működő része van. Mindkettő a gerincvelőből ered és ugyanahhoz a

szervhez tart

Szimpatikus Paraszimpatikus- aktiváló, serkentő rendszer

- lassító rendszer

GERINCVELŐ

• Az embernél mindkét irányban biztosítja az agy és a perifériás (környéki) idegrendszer összeköttetését.

• Egyszerű kapcsolatokkal is rendelkezik, bizonyos ingerek közvetlen mozgásválaszt eredményeznek pl.: térdreflex

AGY

• Elhelyezkedés alapján

- hátsóagy

- középagy

- előagy

• Funkciója szerint

- központi mag

- limbikus rendszer

- nagyagy

KÖZPONTI MAG = AGYTÖRZS

- a gerincvelő folytatása felfelé

- az akaratlan működések többségét szabályozza

•Ide tartozó képletek

- nyúltvelő

- kisagy

- talamusz

- hipotalamusz

- retikuláris rendszer

LIMBIKUS RENDSZER

- a központi mag körüli, a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló agyterület (funkcionális rendszer, tehát nem anatómiai)

- az érzelmek keletkezésében van szerepe

•Részei még:

- hippokampusz (epizodikus emlékezet)

- amygdala (érzelmek átélése)

NAGYAGY

- az agy legfejlettebb és legbonyolultabb része

- két részre oszlik: jobb és bal agyfélteke

- külső felszíne a kéreg = szürkeállomány

- belseje a fehérállomány

- a kéregben helyezkednek el a fő érzékszervek központjai = lebenyek

LEBENYEK

- nyakszirti lebeny látás

- fali lebeny tapintás, mozgásérzékelés

- halántéklebeny hallás, beszédmegértés

- homloklebeny beszéd és testi aktivitások

•A különböző érzékelési és mozgási központokat asszociációs területek kötik össze.

PszichológiaPszichológia

Idegrendszeri vonatkozásbanIdegrendszeri vonatkozásban

Témakörök:Témakörök:

NeuronSzinapszisNeurotranszmitterAkciós potenciálSzinaptikus kapcsolatok

NEURONOK

NEURON=idegsejt :az idegrendszer legkisebb szerkezeti ,működési egysége

Funkciója:Funkciója:

idegimpulzusokat= üzeneteket szállítja az izmokhoz/ mirigyekhez

Az emberi agy működésének titka ebbe rejlik ( laboratórim)

Felépítése:Felépítése:

•Sejttest

•Sejtmag

•Rövid nyúlvány= dentrid

•Hosszú = axon

inger útja a neuronon

Dentrid feladata

Olyan rövid nyulványok amelyek felveszik az idegimpulzusokat

Axon

Az ingerület a hosszúnyúlványokon át továbbítódik a mirigyek izmokhoz

Szinapszis:

Az idegsejtek nem érintkeznek egymással ezért szinaptikus kapcsolatok kötik össze őket

Szinaptikus résSzinaptikus rés

A detrid és axon közti összeköttetést biztosítja

FajtájaFajtája

Serkentő

Gátló

A feszabadulo anyagoktól függ hogy melyik áll elő

Hiszen a színaptikus résnél a közvetítés nem árammal hanem kémiai hírvivő anyagokkal= neurotranszmitterekkel terjed

Lsd később

Ábra

Neuron

Működése szerint a neuron lehet:

•Érző = szenzoros neuron ( fájdalom érzékesés )

Funkciója: központi idegrendszerbe továbbít

•Interneuron: a neuronok közti összeköttetést végzi

•Mozgató/motoros neuron:gerincvelőből kijövő jeleket szállítja a végrehajtó szervekhez izmok és mirigyekhez

Mérete, alakja, nyúlványszáma szerint is eltérések figyelhetők meg

Gerincvelő - nagylábujj között 1-2 m rajz

Fontos fogalmak

Felszálló (afferens) leszálló (efferens) pályák

Dúc: idegsejt tömörülés

Gliasejt: =nem idegi sejtek

Funkciója: táplálják a neuronokat és az elhalt neuront eltávolítják = takarítanak

Ideg= axonok kötege neuronok 100 v 1000-i tartoznak ide

Idegsejtek ingerlési fázisai

Akciós potenciál ( +20mv)

Sejten belül az ingerület árammal terjed

Keletkezése:

Ionok sejtből ki és belépésekor

MIKOR?: a feszültség különbséget a sejt belső és külső tér közti – és + ion aránya adja / NA2+ ,CL-/

Neuronok sejthártyája félig áteresztő = szemipermeábilis

Ezt az áramlást az ioncsatornák biztosítják

•Nyugalmi állapot / -20mv fesz különbség/

Na ionok áramlása a sejt belseje felé Sejten belül a töltés pozitív lesz/

Ionpumpák segítik a sejthártya közti ionáramlást

Depolarizáció szakasza= válasz „ mindent vagy semmit elv/

•Repolarizáció: újra negatív lesz a sejthártya

sebesség függ3-300km/h) axon vastagságától, és hogy borítja e mielinhüvely

A mielinhüvelyen a Ravier befűződések lehetővé teszik a szakaszos vezetést

Ha ez nincs v nem ép: szklerózis multiplex= motoros szenzoros zavar

Szinaptikus átvitelSzinaptikus átvitel

neuronok a jeleket szinaptikus kapcsolatokon keresztül továbbítják

A neuronok a „Mindent vagy semmit” elv szerint működnek.

Tehát vagy tüzelnek( elsülnek ha elérnek bizonyos küszöbszintet (O) v nem (1)

Tüzelés lényegében az akciós potenciál állapota, ami után inaktív állapot lép fel

Inger vándorlás ( rajz alapján)

Axonon -> axondomb melyben a szín. Hólyagok ingerületi állapotba lépnek= gomb alakúak és NEUROTRANSZMITTERT (átvivő hírvivő anyagok melyek a receptorokhoz kötődnek) tartalmaznak melyek ingerlésre felnyílnak és a vegyület beáramlik a szinaptikus résbe

->elér a poszt szinaptikus sejt dendritjéhez= receptorhoz

Neurotranszmitter és a receptor kapcsolata: zár – kulcs

Hírvivő anyag: serkentő (mikor na2+ vándorol a sejtbe)

gátló ( cl– vándorol a sejtbe )

Neurotanszmitter megszűnhet:

•Visszavétel által: ( axondomb visszaszippantja a felesleget)

•Lebontás során szakad meg ( vegyületek inaktiválják a működést

Néhány nevezetes neurotranszmitter:

•Acetilkolin

•Norepinefrin

•Dopamin

•Szeretonin

•Glutamát, GABA

Acetilkolin

Idegrendszerben főleg a hipokampuszban= előagyban található

Emléknyom emlékezés figyelemben játszik kulcsszerepet.

Hiánya: Alzheimer kór ( kevés termelődik)

Vázizmok véglemezéiben is található

Norepinefrin

Agytörzsi neuronok termelik

Pszihostimulánsok ( drogok ) fokozzák hatását

Alacsony szintje depresszióhoz vezet

Dopamin

Norepinefrinhez hasonló

Agyban keletkező örömérzéssel hasonló a hatása ( sex , Ételfogyasztás)

Hiánya: skizofrénia

Többlete: Parkinson-kór

Szeretonin

Hangulatszabályozó viselkedészab.

Alvás- étvágy szabályozása

Hatása : bulémia kezelése

Glutamát

Központi idegrendszerbe található

Serkentő hatású

Tanulás emlékezésnél játszik fontos szerepet ( skizofrénia)

GABA= gamma-aminovajsav

Gátló jellegű

Nyugtató hatású szerek melyek enyhítik a szorongást akkor ha a GABA felerősödik