B-POL122-LMagyarország politikai rendszere

Dr. Ignácz Károly

VIZSGAKÉRDÉSEK

Keretek

1. Parlamentáris és demokratikus hagyomány, mobilizáció és demobilizáció (a modern magyar politikai tradícióban)

2. Homogén vagy heterogén a magyar politikai kultúra? A magyar politikai részvétel és politikai értékek, attitűdök fő jellemzői

3. Klasszikus ideológiák újjáéledése (és nehézségei) Magyarországon 1989 után. Eltérő politikai szemléletmódok a magyar politikai gondolkodásban 1989 után

Szereplők

4. A klasszikus (nyugati, 4 db) és a magyar társadalmi-politikai törésvonalak hasonlóságai és különbségei (1947 előtt és 1989 után)

5. A magyarországi pártok gyökerei, típusai (szervezetszociológiai), szerepük és funkcióik 1990 után

6. A magyarországi pártok ideológiai arculata 1989 után (2013-ig)

7. A magyarországi politikai elit fő jellemzői a rendszerváltást követően, az átalakulás fő iránya

8. A magyarországi pártrendszer kialakulása és egyes időszakai 1989 után (2013-ig) – a mellékelt táblázat segítségével (lásd segédanyagok között)

9. A magyarországi választói magatartás fő jellemzői 1990–2010: a részvétel és a pártpreferenciák változása szempontjából – a mellékelt táblázat segítségével (lásd segédanyagok között)

10. A magyarországi érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok típusai, funkciói és szerepük 1989 után (2013-ig). Média és politikai napirend fő jellemzői: köz- és üzleti média Magyarországon 1989 után (2013-ig)

Intézmények

11. Az alkotmányos és kormányzati rendszer általános jellemzői 1989 utáni két évtizedben, és a változások fő jellemzői 2010 óta

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 2 / 16

12. A magyar alkotmányos hagyományok, a rendszerváltás alkotmánya és az új alaptörvény

Alkotmányos és kormányzati tradíciók- A magyar politikai rendszer hosszú évtizedeken át a szokásjogon alapult (nem volt

írott alaptörvény, kivéve 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt született, de a rendszer 133 napja alatt a gyakorlatban csak nagyon rövid ideig tudott érvényesülni.) Vagyis a XX. század közepéig ún. történeti alkotmányról beszélünk (a szokásjog alakította).

- 1946. évi I. tv. ún. „ köztársasági kisalkotmány” – az 1945-47 közötti új közjogi berendezkedés összegzése / ez az, ami bevezette a köztársasági formát.

- 1949. évi XX. tv. szovjet típusú alkotmány / meghatározó alaptörvény/ 1972. évi I. tv. a korszak legkomolyabb módosítása az alaptörvényen.

- 1989 nyár NEKA tárgyalások – 89’ ősz „sarkalatos törvények” közül az 1989. évi XXXI. tv. átfogó alkotmánymódosítás, tehát a mi napig a 49’-es Alkotmány van hatályba, persze szinte minden elemében különbözik az eredeti változattól.

- Magyarország Alaptörvénye (korábban Alkotmánya) a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Alkotmány módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország alaptörvényét. A szinte csak a Fidesz-KDNP képviselői által megszavazott alaptörvény 2012. január 1-jén a korábbi alkotmány helyére lépett, majd utóbb több módosításon ment keresztül. Az alaptörvény szövegét Szájer József (Fidesz) vezette bizottság készítette. A bizottság tagjai voltak még: Salamon László (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz).

A modern demokráciák 3 alapvető kormányzati rendszere: - elnöki- félelnöki (csak Franciaországban 1958 óta)- parlamentális rendszer

Magyarországon parlamentális rendszer- a parlamentnek felelős kormányzat / a kormányzat mögött általános esetben parlamenti többség/ míg az elnöki rendszereknél jobban érvényesül a hatalmi ágak elválása (pl.:USA mondjuk demokrata elnök és replublikánus kongresszus), a parlamentarizmusnál jobban összefonódik a törvényhozás és a végrahajtás.

1989 átfogó alkotmánymódosítás /89-97 között 17 alkotmánymódosítás, s azóta is jó néhány, főleg az EU jogharmonizáció jegyében/ feltétel a 2/3-os parlamenti támogatás. Kiemelkedő alkotmányozási folyamat: 1989 NEKA- - 89’ évi XXXI.tv. MDF-SZDSZ paktum, amit az 1990 évi XL.tv. vezetett be a közjogba. 1994-98 ’ elvileg alkotmányozó hatalom – 2/3-os parlamenti mandátumarány az MSZP-SZDSZ koalició kezében, s voltak 2/3-os törvénymódosítások (lásd önkormányzati tv. 94’-es módosítása), de új Alkotmányt nem tudtak a fogadkozások ellenére tető alá hozni. 1998-2002 alkotmánymódosításhoz az MSZP, mint legnagyobb ellenzéki erő nélkülözhetetlen volt; ugyanaz a szitu csak most a Fidesz szempontjából. 1990. április – MDF-SZDSZ paktum: 2/3-os törvények számának korlátozása a könnyebb kormányozhatóság végett, ugyanis korábban az egypártrendszer idején sokkal több volt a 2/3-os törvényhozási tárgykör, de ez az új,kiegyensúlyozott, valóban plurális parlamenti

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 3 / 16

viszonyok miatt megbénította volna a törvényhozás menetét. Viszont számos, a parlamenthatáskörébe tartozó személyi kérdés eldöntését 2/3-os parlamenti egyetértéshez kötöttek. (alkotmánybírák, ÁSZ elnöke és alelnökei, LB elnöke…) Bevezették a konstruktív bizalmatlanság intézményét. A 2/3-os törvényhozási tárgykörök lecsökkentésével, és a konstruktív bizalmatlanság bevezetésével a kormányzati stabilitás törvényhozói szinten való biztosítása volt a legfőbb indok. A MDF-SZDSZ paktum nagyon fontos pontja, hogy a köztársasági elnök (államfő) megválasztását a parlament hatáskörébe helyezték: mivel ez 2/3-os alkotmányozási kérdés volt, ezért kellett a legnagyobb kormánypárt (MDF) és a legnagyobb ellenzési párt (SZDSZ) egyetértése, mert együtt megvolt az a bizonyos 2/3-os parlamenti mandátumarány. S ehhez kapcsolódóan az MDF-SZDSZ paktum politikai jellegű része volt, hogy Antall (s az MDF) átadta az SZDSZ-nek a köztársasági elnök személyére irányuló jelölés jogát, így lett a szabaddemokrata jelölt Göncz Árpád a közös államfőjelölt, akit 2/3-os többséggel választott meg a Tisztel Ház az új Magyar Köztársaság első államfőjének.

Az alkotmány fő vonásaiA Magyar Köztársaság parlamentáris köztársaság: egykamarás törvényhozás és az államfőt a parlament választja.A Kormány és a parlament (mint a politikai rendszer centrumát képező intézmények) jogalkotást az írott Alkotmány és az alkotmánybírósági felülvizsgálat, valamint a népszavazás intézménye korlátozza.

Magyarországon a közjogi rendszerben érvényesülő többségi-elvet (törvényhozói többség birtokában a végrehajtó hatalmat gyakorló kormányzati hatalom) különböző vonások korlátozzák:

- Rendkívűl széles hatáskörű és aktivitású AB, valamint ombudsmani rendszer. AB döntések kötelező jellegűek, az ombudsman pedig csak ajánlást fogalmaz meg.

- A Kormány és a parlament viszonyának dualista elrendezése – pl. a Kormány parlamentfeloszlató jogkörének hiánya, a miniszterek és kormányfő parlamenttel szembeni felelősségének korlátozása (miniszternek felelőssége nincs, a miniszterelnök esetén felelőssége csak konstruktív bizalmatlanság útján).

- A parlamenti ellenzék közjogi/intézményi lehetőségei a Kormánnyal szemben. Így a kizárólagos parlamenti jogalkotási tárgykörök és határozatok még mindig széles köre (lásd magyar katonák külföldi bevetése) erős parlamenti biztossági szisztéma („munkaparlamenti” jelleg) számos személyi kérdés 2/3-os parlamenti támogatásához való kötöttsége.

- Számos további ellensúly felállítása a kormányzati hatalmat és parlamenti többséget gyakorló erőkkel szemben. Ilyen lehet adott esetben az AB; az államfői hatalom (lehet politikai értelemben – pl. Göncz a médiaháború idején 1992-93’; és lehet a jogi értelemben a törvényhozás irányában a politikai vétó és alkotmányossági vétó eszközeinek alkalmazásával. A népszavazás intézménye, a települési önkormányzatok saját hatáskörei; bizonyos esetekben az OÉT; a Magyar Nemzeti Bank a monetáris gazdaságpolitikai terén ( irányadó kamat, forint árfolyam, sávpolitika)

13. Parlament: a magyar országgyűlés fő jellemzői 1990 után (2013-ig)

Az Országgyűlés hatásköréről, működéséről és megbízatásáról az Alkotmány II. fejezete rendelkezik. Az országgyűlés működésének részletes szabályait a Házszabály tartalmazza (46/1994.(IX.30.)OGY határozat).Az Alkotmány szerint az Országgyűlés a Magyar

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 4 / 16

Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a nép szuverenitásából (választások) következő jogokat gyakorolja.

A parlament funkciói:- törvényhozási funkció- a végrehajtás (kormány) ellenőrzése- kormányalakítási funkció- miniszterek rekrutációja (jogilag a kormányfő hatásköre) ha azok parlamenti

képviselőkből kerülnek ki, valamint egyéb parlamenti hatáskörben lévő személyi kérdés eldöntésében

- politikai képviselet- politikai nyilvánosság- legitimációs funkció a fennálló hatalmi viszonyoknak

A parlament két ideáltípusa:- Vitatkozó parlament (Westminster- modell): szilárd parlamenti többség biztosította

kormányzás, a többség kontrollálja a parlamentet. A parlamenti működés centrumában a plenáris ülés van, ahol nyilvános politikai vita zajlik Kormány és ellenzék között, és kisebb súlyuk van a parlamenti bizottságoknak, ezért az ellenzéknek még kisebb szerepe van a törvényjavaslatok alakulásának menetében. Az ellenzék igazi funkciója alternatív program, s árnyékkormány felállításával léte hangsúlyozása.

- Munkaparlament (német minta): valódi törvényalkotó munka; a parlamenti bizottságok teljesen lefedik a minisztériumi struktúrát. Széles jogkörrel rendelkeznek a bizottságok, jóval jelentősebb ellenzési befolyás biztosításával. Ez a minta érvényesül a magyar parlamentáris szisztémában is.

A Magyar Országgyűlés hatásköre:- Alkotmány megalkotása illetve módosítása (2/3-os sparlamint támogatottság

szükséges hozzá)- Törvényalkotás (törvénykezdeményezési joggal rendelkezik: a köztársasági elnök,

kormány, országgyűlési bizottság, országgyűlési képviselő).Fontos a köztársasági elnök kihirdetési jogköre, valamint gyakorolhat politikai vagy alkotmányos vétót.

- Meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét- Megállapítja az államháztartás mérlegét, és jóváhagyja a központi költségvetést (1/2-

es parlamenti többséget igénylő költségvetési tv.)- Dönt a kormányprogramról és szavaz a kormányfő személyéről- Nemzetközi szerződéseket is köthet- Dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről- Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadása esetén kihirdeti a rendkívüli

állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre az Alkotmány szerint. A Honvédelmi Tanács államfői és kormányjogokat kap és rendeleti úton kormányozhat.

- Szükséghelyzet esetén szükségállapotot hirdet (3 eset). - Dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, valamint a

külföldi erő magyarországi itt tartózkodásáról- Megválasztja az államfőt, kormányfőt, AB tagjait, orsz.gy. biztosokat, ÁSZ elnökét és

alelnökeit, LB elnökét és a legfőbb ügyészt- Jogosult feloszlatni az alkotmányellenesen működő helyi önkormányzati

képviselőtestületeket. sürgősséggel soron kívül dönthet, feloszlatás esetén 60 napon belül időközi önkormányzati választást tűznek ki.

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 5 / 16

- Közkegyelmet (amnesztia) is gyakorolhat. Az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével.

Szervezet és munkabeosztás: az egykamarás magyar parlament szervezetileg 3 különböző elv mentén tagolt: politikailag a pártfunkciók; funkcionálisan a parlamenti bizottságok; működésben a döntéshozatali eljárás hierarchizálja.

Az Országgyűlés alapvető működési szabályai:- megbízatása az alakuló üléssel kezdődik- a köztársasági elnök hívja össze a választást

követő 1 hónapon belül. A képviselők esküt tesznek, megalakulnak a parlamenti frakciók, megválasztják az elnököt, alelnököt, jegyzőket és megalakul a Házbizottság.

- Megbízatása a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. Általános esetben 4 évig tart, de a köztársasági elnök feloszlathatja.

- Rendkívüli és szükségállapot idején nem oszlathatja fel.- Évente két rendes ülésszakot tart, (tavaszi:febr.1-június15/ őszi:szept1-dec15).

Ülésekből és ülésnapokból áll, összehívásáról a Házelnök gondoskodik.- Rendkívüli ülésszak: kezdeményezheti a köztársasági elnök, Kormány, képviselők

1/5-e (pl. Szili Katalin a kórháztörvény újbóli beterjesztése miatt)- Ülés elnapolása: egy ülésszak alatt egy alkalommal a köztársasági elnök elnapolhatja

az ülést maximum 30 napra. Ha a képviselők 1/5-e írásban kéri, akkor a Házelnök 8 napon belül köteles összehívni a parlamentet

- Ülései nyilvánosak, de 2/3-os szavazással zárt ülés rendelhető el (köztársasági elnök, Kormány, bármely képviselő kezdeményezheti)

- Az Ogy. határozatképes, ha a képviselők több mint a fele jelen van, kivéve ha az Alkotmány vagy a törvény másképp nem rendelkezik. A határozathozatalhoz főszabályként a határozatképes parlament feles többséggel szükséges.

- az Ogy. ülésén részt vehet és felszólalhat a: köztársasági elnök, Kormány és tagjai, AB elnöke, Lb elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztosok, Ász elnöke.

Törvényhozási és határozathozatali eljárás - 9 elemből áll:- beterjesztés: törvényjavaslat (kezdeményezheti: államfő, Kormány, parlamenti állandó

bizottság, országgyűlési képviselő) - tárgysorozatba vétel: automatikus, kivéve ha a javaslat képviselőtől származik.

Ilyenkor a Házelnök által kijelölt állandó bizottság dönt. - első bizottsági vita: a házelnök javaslatot ad ki az általa kijelölt illetékes parlamenti

bizottságoknak tárgyalásra, aki javaslatokat, módosításokat tűzhet hozzá, ha nem fogadják el akkor visszakerül a beterjesztőhöz.

- napirendre tűzés: a heti ülés napirendjére a házelnök terjeszti be a házbizottság javaslatát.

- általános vita: ez már a plenáris ülésen van. az előterjesztő indítja a vitát, véleményező bizottságok előadói, pártfrakciók vezérszónokai, képviselői hozzászólások. A vitát a házelnök zárja le, szavaz a ház, hogy részletes vitára alkalmasnak találja-e

- második bizottsági vita: ismét a biztosság előtt a javaslat véleményezésre és bizottsági állásfoglalásra. Főleg tartalmi és politikai szempontokat vesznek figyelembe.

- részletes vita: plenáris ülés a módosító javaslatokat vitatja- harmadik bizottsági vita: csak akkor kerül rá sok, ha sok módosító javaslat születik.

Véleményez és javasolhat ismételt plenáris vitát.- határozathozatal: először a módosító javaslatokról,majd a javaslat egészéről szavaz a

plenáris ülés. A határozathozatal módjáról a szavazási eljárás előtt döntenek.

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 6 / 16

Egy- egy törvényjavaslat akár több hónapig is eltarthat, míg eljut a végső szakaszig, de bizonyos javaslatokat a kormányzati többség akár 1-2 hét alatt is át tud nyomni a törvényhozás torkán. Sok javaslat elbukik, mert könnyen megállíthatóak az egyes szakaszokon.

Intézményi szereplők a parlamentben:- Kormány: a Kormány mögött a parlamenti többség+ő adja a Házelnököt+többség a

bizottságokban, így domináns törvénykezdeményező, az előterjesztéseinek 80 % eljut a határozathozatalig. A javaslatok előkészítése a szakminisztériumokban történik.

- Házelnök : A legnagyobb parlamenti pár (és kormány) adja a Házelnököt. Elnököl a plenáris üléseken, Házbizottság ülésein, bizottsági elnöki értekezleteken. Alapvető befolyás a törvényhozás menetére: tárgysorozatba vétel és napirendre tűzés.

- Plenáris ülés : az összes képviselő együttes tanácskozása. pártfrakciók alapján működik, végső döntés a javaslatokról.

- Állandó és ideiglenes parlamenti bizottságok : - Parlamenti frakciók : frakció alakítás jogát a parlamenti házszabályok a képviselők

társulási jogaként fogják fel - szabad frakció alakítási jog. a frakció alakítás politikai vonzata az egyazon párthoz való tartozás. a frakcióból kiléphet a képviselő a függetlenek közé, illetve a frakció is kizárhatja a képviselőt. ha kilép, vagy kiléptették 6 hónap múlva léphet át egy másik frakcióba.

- Az ellenőrzés jogi intézményei: Politikai vitanap: csak kivételesen kerül napirendre a kormány vagy a képviselők 1/5-nem írásbeli indítványára, rendes ülésszak keretén belül, egy képviselő ülésszakonként legfeljebb kétszer. Funkciója, hogy egy témára jobba rávilágít a parlamenti nyilvánosság mellett pl: 2004 ősz: MSZP kezdeményezte a határon túli magyarok kérdésében, vagy a Fidesz a privatizációról. ; Interpelláció és kérdés: a Házelnöknek kell benyújtani, parlamenti képviselők a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához, a legfőbb ügyészhez, az MNB elnökéhez, az ÁSZ elnökéhez, az állampolgári és a nemzeti és etnikai, kisebbségi jogok országgyűlési biztosához intézhetnek a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Interpelláció ideje 3 perc, válasza 4 perc, válasz elfogadására 1 perc. Ha nem fogadja el a választ akkor az Ogy dönt, ha ö is elutasítja akkor a parlamenti bizottság vizsgálja és jelentést készít róla. Benyújtási ideje: ülésnap előtti 4 nap. A kérdés csak 2 -2 perc (feltevés és válsz), viszontválasz nincs. ; Azonnali kérdések és azonnali válaszok órája:hetente 60 percet kell rá biztosítani. Az ülésnap megnyitása előtt 1 órával a tárgy feltüntetésével bármely frakció vezetője kérheti. 2-2 perc áll rendelkezésre. 1-1 percük van a viszontválaszra. A válaszadó helyettest is kijelölhet (halaszthatatlan közfeladat ellátása esetén). Napirenden kívüli felszólalás: 1. napirend előtti felszólalás: a napirenden nem szereplő de halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, 5 percben a frakció vezetők(vagy köztársasági elnök, miniszterelnök, Kormány tagjainak). Házelnöknél kell jelezni az ülés előtt 1 órával megjelölve a szándékot és az okot.2. napirend utáni felszólítás: u.a 5 perc.

Az Ogy tanácskozási rendje:- lsd előzőek.(4 éves időtartam, évente 2 rendes ülésszak)- 1990-1999 között heti ülésezési szisztémában működött: általában a hét első két

napján plenáris ülések voltak, azt követték a bizottsági napok- 1999-2002 között 3 hetes ülésezési rend: 1 hét csak plenáris ülések, 2 hét bizottsági

hét, 3 hét a képviselők választókerületük ügyeivel foglalkoztak- 2002-ben visszaállították (Medgyessy) a heti ülésezési rendet

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 7 / 16

14. Az országgyűlési választási rendszer és a választások fő jellemzői 1990 és 2010 között, változások 2010 után (főleg a 2011. évi CCIII. törvény)

Választási alapelvek:- választójog általánossága- minden nagykorú állampolgár (a természetes kizáró okokat

kivéve: elmebetegség, bűncselekmény miatt választói jogtól való megfosztás) szavazati joggal rendelkezik.

- választó jog egyenlősége: minden szavazásra jogosult azonos értékű szavazati joggal rendelkezik

- szavazás közvetlensége: közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak.(USA: közvetett szavazás:először az elektorokra, akik az elnököt szavazzák meg)

- szavazás titkossága

Országgyűlési választások esetén egybe esik az aktív és passzív választójog. (a választó és választhatóság feltételei megegyeznek.)

A parlamenti választási rendszer1989. évi XXXIV. törvény- választójogi törvény. Vegyes választási rendszer: (egyéni kerületek, területi listák, országos listák) (386 országgyűlési képviselői hely)

- 178 egyéni választókerület van, - 176 egyéni képviselő kerül be így. Szükséges ajánlási procedúra: 750 választójogosult hitelesített ajánlása (kopogtatócédula). Választás esetén 1.fordulóban 50%+1 szavazat szükséges, ha nincs meg 2. fordulóban elég 25%

- területi lista (19 megyei+1 fővárosi) pártok állítják, a választó a másik szavazatával a pártlisták közül választ. Elvileg 152 mandátum osztható itt ki. csak az a párt kaphat területi mandátumot amely minimum 5%-ot elér országos szinten. A jelölő pártok belügye a listára feltett személyek sorrendje.

- országos lista: pártok állítanak, amelyek legalább 7 területi listát állítottak vagy min. 14 egyéni választókerületben állítottak jelöltet. A választópolgárok nem szavazhatnak országos listára. Szerepe: a mandátumot nem érő szavazatok arányában a d’Hont eljárás segítségével osztanak ki elvileg 58 mandátumot az országos listák között.

A vegyes választási rendszerben az arányos és a többségi elemek keverednek: többségi elemek: 5%-os bejutási küszöb a pártoknál, egyéni választókerületek, egyéni képviselők választása. Arányos elemek:területi listás mandátumok kiosztása, országos lista alkalmazása.

Választási eljárás:Irányadó az 1997 évi C.tv. a választási eljárás törvényről.Két szervtípust jelöl meg a törvény: szavazatszámláló bizottság és választási bizottságok.

- szavazatszámláló bizottságok: szavazókörönként ( 10 ezer felett van) összeszámolja a leadott szavazatokat, legalább 5 tagból áll, ha törvénytelenséget észlel indítványozhatja az illetékes választási bizottság számára, hogy az eredményt semmisítse meg.

- Választási bizottságok: országos egyéni választókerületi bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság

Jogorvoslati rendszer:

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 8 / 16

Jogorvoslatot lehet benyújtani a választási törvény megsértése, a választási szervek tevékenységére hivatkozva legkésőbb 3 napon belül. Magasabb szintű választási bizottságok bírálják el. Pl.: egyéni választókerületi bizottság ellene a területi választási bizottsághoz lehet fordulni. De bírósághoz is lehet fordulni közvetlenül. Egyéni választókerületi és területi választási bizottság döntése ellen a megyei/fővárosi bírósághoz, az OVB döntése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni.

15. A kormányok fő jellemzőinek, felépítésének és a kormányzati döntéshozatalnak változásai 1990 után (2013-ig)

A parlamentáris rendszerekben a politikai élet középpontjában a kormány áll. A tradicionális hatalomfelfogás szerint a kormányzat a végrehajtó hatalom élén áll, de valójában a parlamenti rendszerben koordinálja a törvényhozást is és az egész központi közigazgatási tevékenységet. Súlyponti szereplője a bel- és külpolitikának, felé irányulnak az érdekszervezetek és különböző nyomást gyakorló csoportok törekvései, a politikai ellenzék alternatív programjai. Magyarországon a Kormány parlamentáris és pártpolitikai jellegű.

A Kormány belső közjogi struktúrájaAlkotmány szerint miniszterekből és miniszterelnökökből áll. Belső struktúráját 3 elv határozza meg: miniszterelnöki – elv (legerősebb), kabinet-elv, reszortelv.

- Miniszterelnöki elv (kancellár típusú szisztéma): a miniszterelnök a Kormány súlyponti tényezője, a magyar szabályozás a német kancellári típusú mintát vette alapul. (eltérő példák: gyenge olasz, nagyhatalmú brit, közepesen erős német miniszterelnöki modell). 3 belső eleme van:1. Konstruktív bizalmatlansági indítvány: 1990 ben a MDF-SZDSZ paktum vezette

be. Lényege, hogy bizalmatlansági indítványt csak a miniszterelnök ellen lehet benyújtani, az egyes miniszterek ellen nem. Eljárási menete: a parlamenti képviselők minimum 1/5 része kezdeményezheti a miniszterelnök ellen, de az új kormányfő személyének megnevezése is szükséges. 50%+1 szavazat szükséges. Mo-on nem volt. Németeknél Helmut Schmidt kancellár ellen sikeres volt.

2. Kormányprogram kidolgozása. Az új parlament szavaz a miniszterelnök személyéről, a kormányprogram elfogadásáról, ezután választja meg a miniszterelnök a minisztereit. Kifele ő képviseli a testületet, csak ö tehet a kormánypolitika egészéről politikai nyilatkozatot.

3. A miniszterek kiválasztásának diszkrecionális joga. A miniszterelnököt a parlament választja, a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterek kiválasztásánál alapvető a személyi és politikai lojalitás.

- Kabinet- elv: a Kormány, mint testület1. A testületi elv, mint alkotmányos alapelv. a Kormány ügyrendje testületi szavazást

és többségi szavazásra épülő döntéshozatalt ír elő. 2. A kormányülések vezetése a miniszterelnök kezében van. Befolyásolhatja a

napirendet. A meghozott döntéseket általában a miniszterelnök összegzi és mondja ki.

3. Napirend meghatározása a miniszterelnök kezében van. Ezt előzőleg egyeztetik a tárcavezetők között.

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 9 / 16

- Reszort- elv, a miniszterek önállósága. A minisztériumot irányító minisztereknek törvényesen körülhatárolt feladatköre, ún. reszortja van. A miniszterek a parlament felé nem tartoznak felelősséggel, de a miniszterelnök felé igen. A miniszterelnök rendelkezik hatáskörelvonási lehetőségével.

Magyarországon 1990 után többségi, koalíciós kormányok alakultak.

A Kormányalakítás:A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg, de a kormányfő személyét a választásokon a győztes párt dönti el,többnyire pártelnökök.

Időszak Miniszterelnök (párt) Kormánykoalíció vagy kormánypárt Kormány Politikai

ideológia

1990–1993 Antall József (MDF) MDF-FKGP-KDNP Antall-kormány jobboldali

1993–1994 Boross Péter (MDF) MDF-kisgazdák-KDNP Boross-kormány jobboldali

1994–1998 Horn Gyula (MSZP) MSZP-SZDSZ Horn-kormány baloldali

1998–2002 Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-FKGP-MDF Első Orbán-kormány jobboldali

2002–2004 Medgyessy Péter(pártonkívüli) MSZP-SZDSZ Medgyessy-kormány baloldali

2004–2006 Gyurcsány Ferenc (MSZP) MSZP-SZDSZ Első Gyurcsány-kormány baloldali

2006–2009 Gyurcsány Ferenc (MSZP) MSZP (2006-tól 2008-ig az SZDSZ-szel koalícióban)

Második Gyurcsány-kormány baloldali

2009–2010 Bajnai Gordon (pártonkívüli) MSZP (külső SZDSZ-támogatással) Bajnai-kormány baloldali

2010– Orbán Viktor (Fidesz) Fidesz-KDNP Második Orbán-kormány jobboldali

Kormányzati döntéshozatal és a közigazgatás irányítása

A politikai és a közigazgatás viszonya:- A közigazgatás, mint az állam adminisztratív végrehajtó szerve a Kormánynak jogilag

és hierarchikusan alárendelt szervezet.- Az alárendeltség mellett a közigazgatási kar egyfajta autonómiával rendelkezik. - A politikai vezetés és a közigazgatás között egy közvetítő politikai hivatalnokréteg

alakult ki, amely politikai és közigazgatási funkciókkal is rendelkezik. - politikai közigazgatás

A magyar közigazgatás szervezete és politikai irányításaMo. unitárius felépítésű állam. 1990 utáni közigazgatást 2 nagy területre bontjuk: központi közigazgatás (államigazgatás), önkormányzati igazgatás.

A közigazgatás vezető testülete a Kormány. Államigazgatási szervek: Minisztériumok, országos hatáskörű szervek, dekoncentrált szervek (pl. megyei APEH): ezek döntően végrehajtó jellegű feladatkörökkel rendelkeznek. A szakminisztériumok feladatai: végrehajtási, ágazati program és stratégiaalkotás. A minisztériumok élén a miniszterek állnak, az országos hatáskörű szervek élén köztisztviselők állnak. Dekoncentrált közigazgatási szervek a közigazgatás ténylegesen végrehajtó-ügyintéző szervei az önkormányzatok mellett. Kb. 30 féle szervtípus van: rendészeti, nyilvántartási, ellenőrzés-felügyeleti, különböző szakigazgatási szervek, hivatalok. Megyei/ fővárosi vagy városi/kerületi szinten működnek. A közigazgatás területi- igazgatási szempontból 3 szintű:

- Központi igazgatás- makro szint

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 10 / 16

- Megyék- mezo szint- Önkormányzatok – mikro szint

16. Államfő: a magyar köztársasági elnöki tisztség 1989-től 2013-ig: jogkörök, személyek, szerepfelfogások

A köztársasági elnökre vonatkozó alapvető szabályokat az Alkotmány III. fejezete tartalmazza /fontosak még a kapcsolódó alkotmánybírósági határozatok.

A köztársasági elnök jogállása:- Az Országgyűlés választja 5 éves időtartamra / egy alkalommal újraválasztható, aki

betölti a funkciót (lásd Göncz Árpád 1990- 2000 között)- Az államfő megválasztását jelölés előzi meg: minden választójoggal rendelkező

magyar állampolgár jelölhető, aki betöltötte 35. életévét. Érvényes jelöléshez min. 50 parlamenti képviselő írásbeli ajánlása szükséges ( 1 képviselő csak 1 személyt támogathat államfőjelöltként) Jelölési határidő: a korábbi államfői megbízás lejárta előtt legalább 30 nappal/ vagy hirtelen megszűnés esetén (pl.:halál) 30 napon belül.

- A köztársasági elnököt az Országgyűlés titkos szavazással választja meg: 1. fordulóban az összes képviselő 2/3-nak támogató szavazatára van szükség / 2. forduló – ha az első nem hozott eredményt - itt is 2/3-os parlamenti támogatás szükséges / 3. forduló – ha a második sem hozott eredményt-, itt már elég az összes képviselő több mint a felének (50+1) támogatása. 1990-ben az MDF-SZDSZ koalíció 2/3-os parlamenti többség Göncz Árpádnak, 1994-ben pedig az MSZP-SZDSZ koalíció 2/3-os parlamenti mandátuma biztosította az első fordulós megválasztását az államfőnek. 2000-ben Mádl Ferenc csak a 3. fordulós szavazásban kapta meg az államfői felhatalmazást, mivel nem volt meg a 2/3-os támogatottsága a parlamentben - a koalíciónak alig ½-es többsége volt, az ellenzék pedig nem támogatta egységesen. A szabályozás szerint szavazási procedúrát 3 napon belül le kell bonyolítani. A köztársasági elnök, beiktatásakor az Országgyűlés előtt tesz esküt.

- A köztársasági elnöki tisztség összeférhetetlen minden már állami/társadalmi és politikai tisztséggel, megbízással. Máskereső foglalkozást nem folytathat; díjazást is csak a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységekért fogadhat el.

- A köztársasági elnök megbízatása megszűnik a következő esetekben: - a megbízatási idő lejárta ( 5 év) - halál - a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tévő állapot esetén - erre bármelyik parlamenti képviselő javaslatot tehet, amelyben a Tisztelt Ház 2/3-os arányban dönthet - lemondással, amihez szükséges a parlament elfogadó nyilatkozata, s ha a parlament nem fogadja el az államfő lemondását, de az államfő továbbra is fenntartja, akkor másodjára már nem tagadhatja meg a Tisztelt Ház. - az államfői tisztségről való megfosztással

- A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén / vagy ha megbízatás idő előtt szűnt meg, s az utód még nem lépett az államfői hivatalba, akkor az Országgyűlés elnöke gyakorolja átmenetileg az államfői jogköröket. Azonban a Házelnök csak korlátozottan gyakorolhatja az államfői jogköröket: a parlamentet nem oszlathatja fel, nem gyakorolhat alkotmányossági vétót, vagyis nem küldheti meg a parlament által elfogadott törvényt az AB-hez alkotmányossági aggályra hvatkozva.

A köztársasági elnök felelőssége

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 11 / 16

Jogi felelősség:Ha a köztársasági elnök Alkotmányt/ törvényt sért tisztségétől megfosztható. Az eljárást a parlamenti képviselők 1/5-de kezdeményezheti, azonban a felelősségre vonási eljárás megindításához már az összes parlamenti képviselő 2/3-nak szavazata szükséges. Ezt követően a cselekmény konkrét elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerül, amely ha a törvénysértés tényét megállapítja, akkor megfosztja tisztségétől a köztársasági elnököt – még felelősségre vonási kísérletre sem került sor 1990 óta Magyarországon.

Politikai felelősség:A köztársasági elnök döntéseinek többségéhez a miniszterelnök vagy valamely miniszter ( a legtöbbször az igazságügyi miniszter ) ún. ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzést jegyző kormányfő/ miniszter gyakorlatilag átvállalja az államfői döntés politikai felelősségét. Tehát a köztársasági elnök politikai szempontból „felelőtlennek” is tekinthető. AZ ellenjegyzés intézményét az államfő – a hatalommegosztás rendszerében elfoglalt - semleges helyzete indokolja. Az ellenjegyzés megtagadására példa, amikor Göncz Árpád kegyelmi kérvényében részesítette Kunos Péter (Agrobank), akkor a kegyelmi döntést Dávid Ibolya igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte, ami következtében a kegyelmi döntés nem lépett életbe.

A köztársasági elnök hatásköreAz Alkotmány szerint a köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, valamint ő a fegyveres erők főparancsnoka.

Ellenjegyzést igénylő hatáskörök:- A köztársasági elnök a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket

köthet. A szerződéseket a Kormány készíti elő / bizonyos államfő által megkötött nemzetközi szerződéseknél feltétel lehet a parlament támogatása.

- A köztársasági elnök megbízza és fogadja a nagyköveteket, követeket. Aktív követségi jog: nagykövetek, követek megbízása / felmentése. Passzív követségi jog: külföldről hazánkba akreditált nagykövetek, követek megbízó és visszahívó- levelének átvétele. (reprezentatív funkció)

- Törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása illetve külföldi kitüntetések, címek itthoni viselésének engedélyezése.

- Egyéni kegyelmezés jogkörének gyakorlása – ez meghatározott személy ügyében történhet. A közkegyelem (amnesztia) joga az Országgyűlésnél van.

- Döntés állampolgári ügyekben – honosításról / visszahonosításról diszkrecionális jogkörben mérlegeléssel dönt, állampolgársági nyilatkozat és lemondás esetében mérlegelés nélkül dönt, állampolgárság visszavonásáról az államfő a belügyminiszter kezdeményezésére hivatalból dönt a köztársasági elnök.

- A köztársasági elnök külön törvényben meghatározott személyek vagy szervek javaslatára kinevezi, vagy felmenti: államtitkárokat (közigazgatási és politikai) MNB elnökét, alelnökeit / egyetemi rektorok, egyetemi tanári kinevezéseke és felmentések / tábornokok, honvédég vezérkari főnöke, határőrség országos parancsnoka

- A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kinevezi / felmenti a minisztereket.- AZ LB elnökének javaslatára az LB elnökhelyetteseit, a hivatásos bírákat a

törvényben meghatározott módon , valamint a legfőbb ügyész javaslatára a legfőbb ügyész helyetteseit

Ellenjegyzést nem igénylő hatáskörök:

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 12 / 16

- a köztársasági elnök képviseli a magyar államot – ez elsősorban protokolláris feladatok (hivatalos meghívások belföldön, külföldön, ünnepségeken való részvét, reprezentatív funkció)

- Részt vehet a parlament plenáris és bizottsági ülésein, és fel is szólalhat azokon. Törvény és népszavazási kezdeményezést tehet az Országgyűlés felé.

- Az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó hatáskör, hogy összehívhatja / elnapolhatja / feloszlathatja az ülést. Az új parlament alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze / kérelmére rendkívüli ülést ülésszakot kell összehívni, egy ülésszak alatt egyszer 30 napra elnapolhatja az ülést a köztársasági elnök, de ha a képviselők 1/5-e írásban kéri, akkor 8 napon belül össze kell hívni az ülést. A köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, ha a Kormánytól 12 hónapon belül 4szer megvonja a bizalmat a Tisztelt Ház, valamint a köztársasági elnök által javasolt személyt 40 napon belül nem választ meg miniszterelnöknek a parlament.

- A köztársasági elnök hirdeti ki az Országgyűlés által meghozott törvényeket (15 napon belül vagy a parlamenti elnök sürgősségi kérelmére 5 napon belül): ehhez kapcsolódik azon hatáskör, miszerint gyakorolhat politikai vétót és alkotmányossági vétót a meghozott törvények kapcsán. Politikai vétó keretében megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek az adott törvényt (pl. Mádl Ferenc visszaküldte a Tisztelt Háznak a „kórháztörvényt”); alkotmányossági vétó keretében, pedig az AB elé utalhatja az adott törvényt alkotmányossági felülvizsgálatra. Azonban ha az AB nem követi a köztársasági elnök javaslatát és változatlan formában visszautasítja, az államfőnek kötelező másodjára aláírni.

- Közreműködés a kormányalakításban. AZ államfő kéri fel a kormányalakításra legesélyesebb személyt - ez nincs konkrétan kodifikálva, hogy ki lehet az, vagyis a politikai szituáció alapján mérlegel az államfő- lsd Mádl Ferenc 2002-es döntését, amikor Medgyessy Pétert kérte fel kormányalakításra.

- A köztársasági elnök a fegyveres erők parancsnoka – ebben a szerepkörben jóváhagyja az országos fegyveres védelmének tervét. (valamint kinevezi a tábornokokat és a vezérkari főnököket, amihez viszont már ellenjegyzés szükséges)

- Az Országgyűlés dönt a hadiállapot, rendkívüli állapot kinyilvánításáról, (Honvédelmi Tanácsot hoz létre) vagy szükségállapotot hirdet ki. Ha azonban az Országgyűlés akadályoztatva van az előbbi döntések meghozatalára, a köztársasági elnök válik jogosulttá a hadiállapot kinyilvánítására, valamint a rendkívüli állapot és szükség állapot kihirdetésére. Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az AB elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg az Alkotmány szerint. A szükségállapot idején a köztársasági elnök rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Köztársasági elnökök:

Szűrös Mátyás (1989. október 23. – 1990. május 2.) (ideiglenes köztársasági elnök)Göncz Árpád (1990. május 2. – 2000. augusztus 4., 1990. augusztus 3-ig az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen, 1995-ben újraválasztották)Mádl Ferenc (2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 5.)Sólyom László (2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.)Schmitt Pál (2010. augusztus 6. – 2012. április 2.)Kövér László (2012. április 2. – 2012. május 10.) (ideiglenes köztársasági elnök)Áder János (2012. május 10. –)

17. A magyar Alkotmánybíróság: létrejötte, jogköre és politikai szerepe (2013-ig)

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 13 / 16

Az alkotmánybíráskodás a polgári jogfejlődés eredménye.Két alapvető típusa ismert:

- Amikor az alkotmánybíráskodási feladatokat a rendes bírósági hierarchia élén álló bírói szerv látja el. pl. usa- legfelsőbb bírósága

- Mindentől elkülönített alkotmánybíráskodási szerv látja el az alkotmánybíráskodást pl. európai kontinentális példa, külön alkotmánybíróságok

A két típus működését illetően fontos a különbség, hogy az amerikai modellben csak eseti, konkrét normakontroll van (konkrét esetek kapcsán, e ezért csak az ügy által érintett felekre nézve kötelező), addig az európai modell a konkrét normakontroll mellett ismeri az absztrakt normakontrollt ( ahol nem feltétel, hogy legyen konkrét ügy előzményként, s a meghozott döntés is általános hatályú- mindenkire nézve kötelező).

Alkotmánybíráskodás MagyarországonAz európai, kontinentális modell funkcionál Mo.-on, vagyis külön a bírói szervezettől független Alkotmánybíróság (ÁB) működik – jogi alap: 1989. évi XXXII. törvény az AB-ről

Az alkotmánybíróság az egyik legfontosabb alkotmányos ellensúlya a parlamenti többséget és a kormányzati hatalmat gyakorló politikai erőknek. A jogszabályok adta lehetőségeken túl nagy a jelentősége, hogy az AB aktivista („beavatkozó”/kezdeményező) vagy inkább textualista („szigorúan az Alkotmány szövegét követő”) magatartást fejt ki tevékenysége során.

Az aktivista magatartás, inkább a Sólyom László (az AB 1. elnöke) idején jellemezte a testületet –pl. több helyen felülbírálta a Bokros-csomag jogszabályi elemeit; a halálbüntetés alkotmányellenességének megállapítása egy 1990-es AB határozatban.

A texualista (kevésbé beavatkozó) magatartás, már inkább jellemezte a Németh János elnöki tevékenységét (1999-2003)

Eddigi elnökök:Dr. Sólyom László (1990. július – 1998. november 24.)Dr. Németh János (1998. november 24. – 2003. július 31.)Dr. Holló András (2003. augusztus 1. – 2005. november 12.)Dr. Bihari Mihály (2005. november 12. – 2008. július 2.)Dr. Paczolay Péter (2008. július 3. –)

Az alkotmánybírák rekrutációja, karrierútjaAz alkotmánybírót az Országgyűlés választja meg titkos szavazással 2/3-os arányban - előzetes politikai egyeztetések,majd jelölési eljárás a parlamenti frakciók által. Az alkotmánybírák politikai jellegű (parlamenti pártok által) választásának kockázata, hogy konszenzus hiányában egy vagy több alkotmánybírói poszt is betöltetlen maradhat, amit az a 2005 eleji helyzet is bizonyítja.A rotáció elvét biztosítandó, hogy az AB tagjainak 1/3-át az Országgyűlés más-más időpontban választja meg (törvényi szabályozás alapján 11 tagja van az AB-nek) plusz ha valakinek az alkotmánybírósági tagsága megszűnik, akkor meghatározott időn belül a helyére új tagot kel választania az Országgyűlésnek. Az AB elnökét maga az AB választja meg testületi ülésen, titkosan.

Az alkotmánybíróvá való választás feltételei (választhatósági feltételek):- Magyar állampolgárság- Büntetlen előélet- Jogi végzettség

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 14 / 16

- 45. életévét betöltötte- Kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy legalább 20 év szakmai gyakorlat- Az, aki a tisztsége választást megelőző 4 évben nem volt kormánytag; valamely párt

alkalmazottja; nem töltött be vezető államigazgatási tisztséget.

Az alkotmánybírósági tagság a következő esetekben szűnik meg:- A 70 életév betöltésével (lsd Németh János 2003-as távozását)- ebben az esetben a

parlament 3 hónapon belül új tagot választ.- A megbízási idő leteltével- itt is 3 hónapja van az Országgyűlésnek- Lemondással – 2 hónap ideje van az Országgyűlésnek a pótlására- Összeférhetetlenség megállapításával (meghatározott összeférhetetlenségi szabályok)-

2 hónap a pótlására- Felmentéssel – 2 hónap a pótlására- Kizárással – 2 hónap a pótlására- Az alkotmánybíró halálával

Az összeférhetetlenség, felmentés és kizárás kimondása az AB teljes testületi ülésén történik a jogszabályok követésének kritériumával.

Az alkotmánybíróság szervezete- Az AB legfontosabb testületi szerve a teljes ülés (11 tag összesen/ de elég tag, s akkor

a teljes ülés határozatképes / döntéseket nyíltan, szótöbbséggel hozzák / legfontosabb határkörükben teljes ülés keretében járnak el)

- Az egyéb hatáskörökben az AB 3 tagú tanácsokban jár el ( a 3 tagú tanács összetételéről az AB elnök javaslatára a teljes ülés dönt/ határozatképesség a 3 tagú tanácsoknál, ha mind a 3 tag jelen van)

- Az AB elnökét a testület maga választja, 3 éves időtartamra/ egy személy több alkalommal is újraválasztható az AB élére (lsd. Sólyom László) /AB elnöki jogkör: összehívja és vezeti a teljes ülést; képviseli kifelé az egész AB-t; akadályoztatás esetén a telsej ülésen megválasztott helyettes elnök látja el az AB elnöki funkcióit.

- Az AB hivatala, pedig a kapcsolódó döntés-előkészítő és ügyviteli funkciókat látja el az AB mellett.

Az Alkotmánybíróság hatásköreElőzetes normakontroll ( az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata):

- A köztársasági elnök kezdeményezheti - alkotmányossági aggály alapján – az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények esetén. Ha az AB a vizsgált rendelkezés alkotmányellenességét állapítja meg, akkor a köztársasági elnök addig nem hirdeti ki a törvényt, míg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti (visszakerül az Országgyűlés elé tárgyalásra)

- AZ Országgyűlés ügyrendjét ( Házszabályát) megküldheti az AB- nek – még annak elfogadása előtt -, ha az AB felveti az alkotmányos aggályt, azt az Országgyűlésnek kell megszüntetni.

- Nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseihez kapcsolódva az Országgyűlés, a köztársasági elnök, és a Kormány is kérheti előzetesen az AB véleményét. Alkotmányos aggály esetén nem erősíthető meg a szerződés.

Utólagos normakontroll (az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata):

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 15 / 16

- A jogszabályok absztrakt utólagos vizsgálatát bárki ( lehet egyszerű állampolgár is) kezdeményezheti- pl. egy érdekszervezet utólag megtámad egy kihirdetett törvényt az AB-nál

- A konkrét utólagos normakontroll egyik esete, amit egy konkrét ügyben eljáró bíró kezdeményezhet jogszabályi vagy állami irányítás egyéb jogi eszközével kapcsolatban

- A konkrét utólagos normakontroll másik esete, amikor egy állami szerv az általa kibocsátott kormányrendeletnél alacsonyabb jogszabály vagy állami irányítás jogi eszközéhez kapcsolódóan törvényességi felügyelet keretében eljáró ügyész, óvást fogalmazott meg: ilyenkor az ügyészi óvás ellen az érintett állami szerv az AB-hez fordulhat utólagos normakontrollért.

Jogszabály/ állami irányítás egyéb jogi eszközének nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata:Hazai jogszabály/állami irányítás jogi eszközeinek nemzetközi szerződésbe való ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti az AB-nál az Országgyűlés, országgyűlési állandó bizottság, országgyűlési képviselő, Kormány? miniszter az ÁSZ elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész/ indíthat vizsgálatot maga az AB is hivatalból (tehát amikor nem külső felkérésre indul az eljárás)

Az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása:Bárki az AB-hez fordulhat, ha sérelme alkotmányellenes (alapjogok sérülnek) jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeket kimerítette / vagy nincs rá jogorvoslati mód (bírói út). Az alkotmányjogi panasz benyújtására 60 nap van az ominózus döntés kézhez vételétől. Az AB indokolt esetben, megsemmisítheti az alkotmányos alapjogokat sértő határozatot.

Állami/ önkormányzati szervek között felmerülő hatásköri összeütközések esetén:Állami (központi igazgatási) szervek és önkormányzatok indíthatják az AB-nál ha hatásköri összeütközésbe, vagy hatásköri vitába kerül más állami /önkormányzati szervvel. AZ AB dönt, és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetéseAz Alkotmánybíróság hivatalból vagy kérelem (bárki kezdeményezheti) alapján megállapíthatja a mulasztáson alapuló alkotmányellenességet. Ez akkor áll fenn, ha egy jogalkotó szerv nem teljesítette a jogszabályi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét – pl. egy törvény előírja egy részterület külön kormányrendelettel való jogi szabályozását, de a kormány ilyen-olyan okok miatt nem teljesíti ezt a magasabb szintű jogszabályban előírt jogalkotási kötelezettségét. Ebben az esetben, ha az Ab megállapítja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, akkor a mulasztást pótolnia kell a jogalkotásra kötelezett szervnek.

Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése:- Konkrét alkotmányértelmezés – ez együtt jár az AB határozathozatalával, mivel

ilyenkor az AB eleve értelmezi az Alkotmány rendelkezéseit (minden határozathozatalnál jelen van ez).

- Absztrakt alkotmányértelmezés - kezdeményezheti az Országgyűlés, országgyűlési állandó bizottság, köztársasági elnök, Kormány, miniszter, az ÁSZ elnöke, országgyűlési biztos (ombudsman), LB elnöke, legfőbb ügyész,az Alkotmány egyes rendelkezései kapcsán. Az AB értelmezése mindenkire nézve kötelező hatályú.

Ignácz Károly

B-POL122-L Magyarország politikai rendszere vizsgakérdések 16 / 16

Az Alkotmány vagy törvény által az AB hatáskörébe utalt egyéb ügyek:- A köztársasági elnökkel kapcsolatos felelősségre vonási eljárás - Az önkormányzatokkal kapcsolatos AB hatáskörök - az alkotmányellenesen működő

önkormányzatok feloszlatására javaslatot tehet az Országgyűlés számára, amely dönt / a helyi önkormányzat jogai védelmében az AB-hez fordulhat / a közigazgatási hivatal vezetője az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés keretében észrevételt tehet, s ha a felszólításnak (a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálata) az önkormányzat nem tesz eleget, akkor a közigazgatási hivatalvezető az AB-hez fordulhat a törvénysértés megszüntetése ügyében.

- Az országos népszavazással és országos népi kezdeményezéssel kapcsolatos AB hatáskörök - az aláírásgyűjtő ív és az abban feltett kérdés/kérdésekkel kapcsolatos OVB (Országos Választási Bizottság) döntés ellen 15 napon az AB-nál bárki; valamint az Országgyűlésnek a népszavazás megtartásának vagy annak elutasító határozata miatt 8 napon belül az AB-nál bárki kifogást emelhet – ilyenkor az AB és OVB / parlament döntését helyben hagyja vagy megsemmisítve azt, új eljárásra utasítja őket.

- A felsőoktatási intézmények önkormányzatai, az önkormányzati autonómiájukat sértő jogszabályokat és egyedi döntéseket az AB előtt megtámadhatják

18. További alkotmányos intézmények: bírói szervezet, országgyűlési biztosok, ügyészség, Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, önkormányzatok, népszavazás

Ignácz Károly