Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés

iskolajelentéséhez

Iskolák sorrendje - standardizált átlagos képességek (1. Ábracsoport)

• Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésben részt vett többi iskola eredményéhez viszonyítva

• Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a település típusának megfelelő eredményekhez viszonyítva

• Teljesítménymérő (az Önök iskolájánál átlagosan jobban, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya)

• Néhány, Önöket tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL

• Viszonyítás a tavalyi eredményekhez

Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésében részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva

Ez az iskola valamivel az országos

átlag alatt helyezkedik el

Ha az Önök iskolája itt helyezkedne el, az azt jelentené, hogy több, mint 1 szórásnyival az országos átlag felett

teljesítettek átlagosan

A görbe alakjából leolvasható, hogy ez az

iskola a rosszabbak közül való

Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a településtípusnak megfelelő iskolák eredményeihez

viszonyítvaEz az ábra még

részletesebb bontásban

mutatja az iskolák megoszlását és az Önök helyzetét

Teljesítménymérő

Erősebbek

Gyengébbek

Néhány, Önöket is tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL

Az Önök eredménye 468

Országos átlag 503

Városi iskolák diákjainak átlaga 499

Közepes városok diákjainak átlaga 502

A Teljesítménymérő és a táblázat segítségével a

pontos adatokat is megismerhetik

Viszonyítás a tavalyi eredményekhez

Mivel a 2003-mas és a 2004-es tesztek között a CORE teszt segítségével

hidat képeztünk, és a 2003-mas standard 500-as

értéket tekinthettük az idén is alapnak, így már az

iskolák teljesítménye is összehasonlítható volt, nem

csak a rangsorban elfoglalt helyük.

(95%-os szignifikancia szint mellett vizsgáltuk a teljesítményekben beállt

változást).

Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek (2. Ábracsoport)

• Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában a településtípus, illetve az Önök iskolájának megfelelő még mélyebb típusbontásban

• Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásokban

Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában és a megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai között

A megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai közül közel 500-an értek

el 275 és 300 pont közötti eredményt

Az ábra a településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjainak

eloszlását mutatja be

Az ábra az iskola diákjainak eloszlását

mutatja be

Az intervallumok mutatják a szintek és

a képességskála viszonyát. A 4. Szint

alsó határa 6. osztályos

MATEMATIKA teszt esetén 664,5 pont.

Ez a diák a fent bemutatott részpopuláció legrosszabb eredményét elért diákjai

között található

Az iskola diákjai közül 4-en értek el 425 és 450 pont

közötti eredményt

Egy diák még az 1-es szint követelményeinek sem felet

meg

A bemutatott iskola 19 elemzésre került diákja közül egy sem érte el a 4-es szintet. Ez, - mivel a diákokat tanáraik a tudásuk alapján rendezték sorba, és ezért a Központ a gyengék

és erősek közül egyaránt választott, - azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az iskola elemzéséből kimaradt diákok közül is elvétve akad 4-es szintű tanuló

A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásban

A diákok túlnyomó része – 58%-a - található az első

szinten, szemben a megfelelő részpopuláció 29%-ával.

Mint azt mát megfigyelhettük, egyáltalán nincsen 4-es szintű diákja az

iskolának

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az iskola diákjainak 63%-a tartózkodik az első szinten vagy az

alatt, és azt, hogy egyáltalán nincsen 4-es szinten diákja, akkor ez már jelentős elmaradásnak tekinthető a neki

megfelelő részpopulációval szemben.

Az ábrán látható, hogy a neki megfelelő részpopulációban az alsó két szinten összesen 44%-a van a diákoknak,

továbbá van 5%-nyi a 4-es szinten is.

Csoportonkénti eloszlásadatok – a diákok képességeloszlásának néhány jellemzője (3. Ábracsoport)

• A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az Önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL

• A diákok MATEMATIKA képességeloszlása az egyes részpopulációkban

A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL

A táblázat a pontos adatok bemutatásával segíti az

értelmezést

Erről az ábráról az iskolák diákjaik és

néhány, őket is tartalmazó

részpopuláció teljesítményének

eloszlását tanulmányozhatják.

A városi iskolák diákjai ugyanolyan eloszlást mutatnak,

mint az ország összes diákjaAz iskola diákjainak több, mint fele a megfelelő régió

iskoláiban tanuló diákok alsó 25%-ába tartozik.

A bemutatott iskola diákjainak közel 60%-a az országos átlag

alatt teljesített

A megfelelő régió átlaga valamivel jobb, mint az

országos átlag

A minimum és a 25%-os percentilis közötti nagy

távolság leszakadó diákokra utal

Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében(4. Ábracsoport)

• Az iskolák diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL

• A megfelelő településtípus diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges MATEMATIKA eredménye

Az iskolák diákjainak (és településtípusuknak megfelelően) a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL

Az ábra a diákok otthoni háttere és teljesítménye

közötti kapcsolatot mutatja be. Minden iskolát egy pont

jelöl, amelynek x-koordinátája a diákok átlagos HÉI-je, míg y-koordinátája a diákok átlagos teljesítménye

Az ábrán a településtípusnak megfelelő iskolák szerepelnek a rájuk illesztett regressziós egyenessel. Látható, hogy ez a mintaiskola itt is az átlagosnak megfelelő értékekkel bír

A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti

Ennek a bemutatott iskolának a HÉI-je nagyjából –0,5, ami az országos átlag

alatt található fél szórásnyival. (Országos átlag 0, az országos szórás 1). Az

őt jellemző pont a regressziós egyenesen

található, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskola, hasonló HÉI-vel hasonló

eredményt volna el.

A regressziós egyeneshez viszonyított elhelyezkedés a

következőket jelenti: a regressziós egyenes alatt

elhelyezkedő iskolák rosszabb eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló

átlagos hátterű, átlagos teljesítményű iskola, míg a regressziós egyenes fölött elhelyezkedő iskolák jobb

eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló hátterű,

átlagos iskola.