Keresés

Keresés: Go

RSSFacebookImpresszum

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 12. – Zetelaka (kürtöskalács), Bögöz

Szerző: Antos Árpád · 2004. április 16. · HozzászólásCímkék: Erdély

Első utazás (7.)

Íme a kürtöskalács receptje, ahogy Zetelakán készítik: 1 kg liszt, 2 dkg élesztő, 4 evőkanálporcukor, 2 kanál étkezési olaj, l tojás, l citrom reszelt héja kell alapanyagként. A tésztát jól ki kell dolgozni, majd egy órátkeleszteni. Ezután nyújtófával (a zetelakaiak ehhez “3 hengeres” eszközt használnak) jó laposra kell simítani. Tésztavágóval(rádlival) csigavonal alakban 3 cm széles csíkot alakítunk ki, majd a zsírral megkent fahengerre feltekerjük. Ezután következik alegfontosabb művelet – mondta vendéglátónk, Lajosné Sándor Olga asszony: “A kürtöskalács akkor finom, ha jól meg van“lebstüközve!” – Azaz festőecsettel jól megkenik olvasztott zsírral, majd meghengergetik kristálycukorban. Ezektől kapja fényes,ropogós héját a sütés során, miközben a nyeles fahengert folyamatosan forgatják a parázs felett. Mikor a kalács megsült, afahengerről lehúzzák és a belül üres kürtőt felállítva hűlni hagyják.

Mialatt a kürtöskalács készítését tanulmányoztuk, egy másik kemencében kenyereketsütöttek. Amikor elkészültek, és falapátokkal kivették, a kenyereket “elverték”: seprűnyéllel leütögették róluk a vastag égetthéjat. A még meleg kenyeret felszeletelve, házi zsírral és vöröshagymával fogyasztottuk el. A kenyér különleges ízének titka:hatalmas káposztalevelekre helyezve tették a kemencébe. A káposztalevelek erezete a kenyerek aljába berajzolódott.

MoreShareShareShareShare

Hetedhéthatár | Barangolások Erdélyben 12. – Zetelaka (kürtöskalács), ... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783

1 / 4 2013.09.21. 11:32

Az uzsonna után következtek a bemutatók: kötélverés és -fonás, székelykapu-faragás. Akiakarta megpróbálkozhatott a kemény tölgyfa “idomításával.” A tájházban megismerkedhettünk a jellegzetes bútorokkal,használati tárgyakkal – és jelen lehettünk, amikor Olga asszony a 100 éves szövőszéken tovább szőtte a világrekord hosszúságúratervezett rongyszőnyeget.

Zetelakától 7 kilométerre egy völgyet 520 méter hosszú gát zár le Zeteváralja közelében. 1976-1992.között építették, több mint50 méter magas, rajta országút húzódik. A szép hegyek keretezte, csodás tájban kialakított tó 2,6 kilométer hosszú, vize fürdésre,vízisportokra alkalmas. Üdülők, nyaralók épülnek partjain. A víztározó biztosítja a közeli Székelyudvarhely vízellátását.

Bögöz

A Nagyküküllő mentén fekvő falvak egyik legjelentősebb települése a Kányád patak partja magaslatán elterülő Bögöz.

Orbán Balázs írja a község nevének eredetéről: “Bögözbe, a tér keleti szögletébe fekvő csinos nagy faluba értünk, melynek nevétbő köz-től származtatják, mivel szoros közti termékeny közön fekszik.”

A környék egyik legszebb templomát a XIII. században kőből és téglából építették. A gótika korában bővítették, a falakatmagasították. A templomhajó lapos mennyezete fölé gótikus boltozatot emeltek. Különleges a torony és a templomhajóösszekapcsolása: a nyugati bejáratot befalazva, elé a torony védelmére köpenyfalat húztak. 1720-ban a folyami homokkőbőlkészült tornyot földrengés rongálta. Ledőlését támfallal akadályozták meg. Bejárata a szemöldökgyámos, pálcatagos kőkeretűdéli kapu. Szentélye késő gótikus. Boltszakaszos gyámköveit figurák, címerek díszítik. Az egyik címer Bögözi Jánosra,Udvarhelyszék főkapitányára emlékeztet.

Ebben a templomban is gyönyörködhetünk a XVIII. század magyar népies rokokó egyházi bútoraiban. Különösen szép a szószékkoronája. Ezen gróf Korda Zsigmond angyalokkal körülvett, lóháton ülő alakja látható.

Orbán Balázs így folytatja: “Bögözben kiválóan szép és régészeti tekintetben nagy műértékkel bír a reformátusok ódontemploma, azért is, mert régisége mellett jóval díszesebb a szokásos községi templomoknál. … Legelőbb is kellemes benyomásttesz a szentély, melynek impozáns s magasra törő boltozata egyszerűen nemes és correct szerkezetével még a szakértőt iskellemesen lepi meg. A szentélyzáródásnál a közép zárkőből (melyen fiatal női arcz dombor műve van) 6 boltsüveg indul ki, úgy,hogy a záródás mindenik lapjára két ily boltsüveg jut … A szentély záródás gyámkövei egyikén a régi székely czimer, másikánigen díszes lapu ornamentica van. A hosszentély boltozata a keresztboltozatnak legszebb idomát mutatja. Zárkövén két csillagközé helyezett hold, gyámköveit emberfő és levelékes dombormű ékíti.”

A templomhajó bordás hálózatú mennyezete 1742-ben beomlott. Helyreállításakor – 1742-ben – csodálatosan festett kazettákathelyeztek fel. Északi és nyugati falán a XIV. században al secco technikával készült freskósorozat látható. A hitújítás idején –előbb az alakok szemét gondosan kikaparva – lemeszelték a képeket, hiszen református templomban tilos az emberábrázolás. Afreskókat 1898-ban tárta fel Huszka József udvarhelyi gimnáziumi tanár. Az alsó sor az ítélkező Krisztust, Szűz Máriát, afeltámadást, a mennyországot és a poklot ábrázolja. A középen ülő Krisztus körüli dicsfényben vörös színű rovásírás látható.Megfejtése: Atyaisten. Egyes tudósok szerint a freskókészítő névaláírása: Atyai Están. A középső sor Szent Margit kínzásait:korbácsolását, megtépkedését és megfőzését mutatja be, meglehetősen természetes ábrázolással. A felső sor Szent Lászlólegendáját meséli el, amint elindul Váradról. A fehér süveges váradi püspök megáldja, a fehér lovon ülő Szent Lászlót, akielköszönve megemeli koronáját. A várfalon álló harsonások képe igen jó állapotban maradt fenn. A befejező képen a szent királylegyőzi a kun vitézt.

Az 1761-ben készült karzatot az északi falról 1966-ban helyezték át a déli oldalra, hogy a freskók jobban láthatók legyenek.Mellvédjén festett fakazetták húzódnak. Egy-egy család adományai neveik feltüntetésével.

A templomot kerülő alacsony fal csak kisebb támadások ellen jelentett védelmet. Ezért nem sorolhatjuk az erődített templomokközé.

Hetedhéthatár | Barangolások Erdélyben 12. – Zetelaka (kürtöskalács), ... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783

2 / 4 2013.09.21. 11:32