Adalékok a cigányság helyzetének megértéséhez

Két állítás

1. A cigányság nem egységes massza, nincs egységes cigány kultúra, nincs egységes cigány életforma.

2. Amit a többségi társadalom cigány sajátosságnak tekint, az az esetek túlnyomó többségében a „mélyszegénység”, a perifériális társadalmi helyzet következménye

Történeti szempontok I.

• Anyanyelvi csoportok: eltérő előtörténet

• A bevándorlás hosszan elnyúló folyamata

• Nyugat-Európa és Kelet-Európa: eltérő fejlődés

• Helykeresés a társadalmi munkamegosztásban

• A muzsikus cigányok felemelkedése a XIX. században

Az 1893-as cigány összeírás I.

Állandóan

letelepedett

88,5% 243.432 fő

Huzamosabban

tartókodó

7,4% 20.496 fő

Kóborczigány 3,3% 8938 fő

Összesen 274.940 fő

1893-as összeírás

Magyar anyanyelvű

Az összes

cigányból

A teljes

népességből

Duna bal partja 43,5% 27,6%

Duna jobb partja 72,2% 68,5%

Duna-Tisza köze 81,7% 73,3%

Tisza jobb partja 52,7% 44,9%

Tisza bal partja 61,2% 59,2%

Tisza-Maros szög 5,9% 17,2%

Erdély 19,2% 31,0%

1893-as összeírás

Hogy laknak:

Külön 52%

Vegyesen 39,7%

Is-is 8,2%

1971: külön 65%

1893-as összeírás-foglalkozások

Zenész 17000

Földművelő 5800

Mezőgazdasági munkás

2500

Fémmunkák 17600 kovács:12749, szegkovács, üstfoltozó

Egyéb kézművesség 15200 teknővájó:6000 kosárfonó rostakészítő, kötélverő

Építőipar 15400 Vályogvető:5700 téglaégető, tapasztó

Kereskedő 5500 Lókupec: 1600

Az összeírásbólkirajzolódó kép

• Felemás integráció a többségi társadalomba

• Van belső rétegződés, differenciálódás• Az eltérő megélhetési módokhoz eltérő

életformák kapcsolódnak• Azonos foglalkozásokon belül is nagyon

eltérő pozíciók• Ennek megfelelően a hagyományokhoz

fűződő viszony is sokféle

A két háború között

• A hagyományos mesterségek elsorvadása

• Agrár-túlnépesedés, a paraszti társadalom súlyos állapota

• A cigányok többsége: mezőgazdasági tartaléksereg

• Újratelepesedés

• Rendészeti kezelésmód erősödése

• Szociálpolitika faji alapon

PártállamFoglalkozásváltás

• A gazdaság- és társadalompolitika általános következményei:

• Önálló egzisztenciák felszámolása, mindenki bérmunkás

• Erőltetett extenzív iparfejlesztés: mezőgazdaságból átterelés az iparba

• 1960-as évekre elfogy a munkaerőtartalék

Cigány foglalkozásváltás

• 1961-es párthatározat: teljes asszimiláció

Kívánatos cél: a tartós vállalati munkaviszony, ehhez kapcsolódó kedvezmények

1971: munkaképes korú cigány férfiak

85%-a foglalkoztatott (teljes népesség:87%)

A cigányság különböző csoportjai a megváltozott helyzetre különbözőképpen reagálnak

A cigánytársadalom differenciálódása

• A hagyományos életforma archaikus szigetei

• Többségi mintákat követő kiemelkedés a szegénységből (ipar, mezőgazdaság, a 80-as években megnyíló vállalkozási lehetőségek kihasználása)

• A szegénységben ragadó egyharmad

Szegények milyen értelemben?

Társadalmi rétegződés: nagy társadalmi különbségek

De van egy fontos választóvonal, amely két részre osztja az európai társadalmakat.

1.Garanciákkal védett biztonságos egzisztenciák (vagyon, szaktudás)

2. A nincstelenek, akiknél mindez nincs meg.

A szegénység kultúrája

• Rugalmas alkalmazkodás az életfeltételekhez

• Szokások, viselkedésminták, amelyekkel fenn tudják tartani magukat, és elviselhetővé is tudják tenni az életüket, amelyek módot adnak örömre, ünnepre is.

• Oscar Lewis

A többség és a szegények

• A szegénykultúra elitélése

• Morális megközelítés: helyzetük az „erények” hiányának a következménye

• Alsó középosztály: a mobilitás a személyes erőfeszítés eredménye, félelem a visszacsúszástól

• Ez az attitűd jelenik meg a cigányokkal szemben is.

A két háború közötti szegénység

• Hogyan tükröződik ez a népi írók műveiben, a szociográfiai irodalomban.

• Kiss Lajos: A szegény ember élete

• Illyés Gyula: Puszták népe

• Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság, Tardi helyzet

1945 után kitörési pontok

• Némi fáziskéséssel a cigányok is követik a nem cigány falusi szegények útját

• Megélhetés, munkahely (ipar, mezőgazdaság)

• Lakóhely (szociális telepek, munkásszállások, aprófalvak)

• Egyformán sújtja őket, hogy a morális megítélés beépül a hatalmi ideológiába (vándormadarak, szociálpolitika)

A gazdaságpolitika konzerváló hatása

• A szakképzetlen munkaerő iránti kereslet mesterséges felduzzasztása

• Bérszínvonal szabályozás

• Kapun belüli munkanélküliség

• Extenzív fejlesztés

• Következmények

A rendszerváltás után

• A foglalkoztatottak számának radikális csökkenése (5,3 millió – 3,8 millió körül), majd tartós stagnálása

• A legnagyobb vesztesek a cigányok (alacsony iskolázatlanság, szakképzettség hiánya, földrajzi eloszlás) 85%-27%

• Nógrádi ellenpélda

A rendszerváltás után II.

• Az oktatási rendszer átalakulása

• Szabad iskolaválasztás, az iskolák közötti különbségek drámai megnövekedése

• Oktatási expanzió, a szegények iskolázottsági lemaradása megnő

Következmények

• Erősödő lakóhelyi, oktatási és munkapiaci szegregáció

• A szegénység kultúrája egyre szélesebb rétegeknek válik kényszerű életformájává

• A probléma etnicizálása következtében a cigányok és a többségi társadalom közötti távolság jelentősen megnő.