A magyarországi cigányság helyzete a 21. század elején (Áttekintés)

Romológiai ismeretek - kisebbségi mentálhigiéné - Sz. Kármán Judit 1

A magyarországi cigányság helyzete a 21. század

elején (Áttekintés)


A magyarországi cigányság nyelvi, területi megoszlása

Magyarországi cigányság (~ 6 – 700 000 fő)

Magyar anyanyelvűek Kétnyelvű cigányok (86,9%) (13,1%)

Romák

Oláh cigányok Kárpáti cigányok Beás cigányok

(7,7%) (4,6%) Romungrók Szintók

Román cigányok : Gábor-cigányok, kolduló cigányok, munkavállalók


Európai Unió

2007 ” Egyenlő esélyek mindenki számára év”Nemzetközi dokumentumok:

romák – szisztematikus faji megkülönböztetés

Oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, közügyek.

Közép-, és kelet-európai cigányság Fekete-Afrika szintjén

tengődik: - minden 10. cigány ember folyamatosan, minden 2. gyakran éhezik;

a gyermekek súlyosan alultápláltak; oktatási esélyük csekély; hátrányos megkülönböztetésük következtében

munkavállalási lehetőségük csekély; egészségügyi állapotuk katasztrofális.


Európai cigányság: ~ 8,5-10 millió

2005-2015 „Roma Integráció Évtizede Program”

-> prioritások: - oktatás

- foglalkoztatás

- lakhatás

- egészségügy

A magyarországi cigányság demográfiai mutatói

Össztársadalom – cigányság két kedvezőtlen korfa!

Magyar társadalom – 1981 óta folyamatos népességfogyás

-> 100 év alatt piramis alakú korfa -> kupa alakú (öregedő korfa)

<-> cigányság piramis alakú, fiatalos korfa



Cigányság: jóval kedvezőbb termékenységi mutatók – bár

csökken a szülési kedv – 1971-2002 20%-al – a többség

Fogyása -> nő a cigányság lélekszáma.

Csökkenő gyermekszám - mértéke eltérő:- Hagyományörző csoportokban 19%-os csökkenés- Magyar cigányoknál 31%-os. (1990-2000 között).

Szülési kedv – kapcsolat iskolázottság, életmód változása!

Korfa: a cigányság egyenlőtlen kormegoszlása is; míg a 15 éven aluli gyermekek száma kétszerese a

többségi gyermekeknek, a jóval magasabb halálozási arányszám miatt az

idősebb korosztály aránya ötször kevesebb a többséginél:


- kétszer annyi gyermek születik a cigányságnál (37,8% - összt.: 17,7%)

- feleannyi a 40-59 évesek száma (14,3% - összt.:25,6%)- negyedannyi az 50 év felettiek aránya (4,5% - összt.:

19,4%).

Előrejelzés:

(Cigányság aránya)

1971 3%

1993 5%

2003 6%

2030 10%

2050 15%


A cigányság oktatási helyzete

Jó minőségű oktatás: ördögi kör megszakítása

iskolázatlanság -> szakképzetlenség -> munkanélküliség -> lakhatási problémák (szegregálódás), mélyszegénység s mindez folytatódik a következő generációkban.

A cigányság oktatásának alakulása

1868 általános tankötelezettség -> lassú változás

1893-as cigány összeírás: 95% analfabéta

„…a czigányok gyermekei igen ritkán élvezik az iskola és az óvóintézet áldásait, pedig különösen az utóbbira éppen nekik volna a legnagyobb szükségük.” „A czigányok rendes iskolázása, illetve az általános tankötelezettség reájuk való kiterjesztése igazán nem könnyen és egyszerűen foganatosítható”.(MSK 1895.)


Változás: MSZMP KB. 1961-es párthatározat -> cigány

gyermekek tömeges beiskolázása – de cigányiskolák!


Szegregált, elkülönített oktatás :- külön iskola, tanterem- alacsony színvonalú oktatás- csökkentett tananyag (50%)- hiányos felszereltség- alacsonyan képzett vagy képzetlen tanerő- szaktanárok, szakórák hiánya

A hetvenes, nyolcvanas évek végére javulás:- szinte teljes körű a beiskolázottságuk- növekedett az általános iskolát befejezettek aránya

1970/71 tanévben a cigány gyermekek 30,6%-a jutott el a 8.osztályba1985/85-ban már 43,7%-uk (a nem cigány gyermekek 89%-a).


Kilencvenes évekre:- Cigány gyermekek 45-50%-a, többség szinte 100%-a

általános iskolai végzettség

-> tovább nyílik a távolság!

Drámai különbség középfokú és felsőfokú továbbtanulási

arányában:


Felsőoktatásban roma hallgatók aránya 1993-ban: 0,22%

A cigányság mai oktatási mutatói:

Kettősség:

- nő a felsőoktatásban 2005-ben 5%- nő a szegregáció mértéke

- 1991-ben 32%-uk, ma 61,5% tanul szegregáltan!

Ma hazánkban (Kertesi-Kézdi 2006):- legalább 180 cigány többségű iskola- közel 3000 cigány többségű osztály- 1200 homogén cigány osztály (80-as évek elején 150

volt)- a cigány gyermekek 1/3-a szélsőségesen elkülönített

körülmények között tanul


Elkülönített oktatás „eredményei”:

Roma gyermekek 80%-a elvégzi a 8 osztályt ( nem 14

éves korra)-> 20%-uk megy középiskolába -> kevesebb,

mint 10%-uk érettségizik!

Burkolt szegregálás: gyógypedagógiai oktatás- összes általános iskolás 3,6%-a- cigány általános iskolások 23,2%-a.

2004-ben 799 homogén cigány gyógypedagógiai osztály!

(emelt fejkvóta!!)

Fogyatékossá nyilvánítás:

Európai országok cigány gyermekek 2-3/100-ból

Magyarország 20/100.


1993-2003 elért eredmények- 18%-al nőtt a 8 osztályt elvégzők aránya- 4%-al csökkent a szakiskolát végzett és érettségizettek aránya- 27%-al nőtt a cigányság lemaradása az érettségit adó képzések

tekintetében

2006-ban:- nem cigány fiatalok több, mint 95% érettségi, továbbtanulás- cigány fiatalok többsége nem érettségizik

Felsőoktatás:

2005 –ben 2% hallgató vallotta magát romának!

Roma/cigány gyermekek óvodáztatása

Sikeres iskolai előmenetel – jó minőségű óvodai nevelés

Nyelvi, kulturális, szocializációs különbségek kezelése, közös tér

-> előítélet-csökkenés, pozitív attitűdök (szülők, gyermekek)


1993.éviLXXIX.tv.: 5 éves kortól kötelező napi négy óra óvodai foglalkoztatás!

Cigány családok 20%-a óvoda nélküli településen él

(óvodák, kissikolák megszűntetése!)

3-5 éves cigány gyermekek 20%-a nem jár óvodába.

Speciális iskola: 37%-uk nem járt óvodába.

-> tovább mélyül a szakadék többség és cigányság között!!

Ma már közgazdasági számítások a beiskolázás, cigány

gyermekekbe történő „befektetés” többszörös

megtérüléséről! (Kertesi-Kézdi 2006).

(adófizetés, társadalmi hasznosság, segélyezés csökkenése,

piacképes szakma, mentális, fizikális helyzet javulása….)


A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete

Össztársadalom – cigányság : 80-as évek közepéig elenyésző

különbség; általános foglalkoztatottság, főleg ipari régiókban

Drasztikus változás: szocialista gazdasági modell összeomlása

-> képzetlen, alacsonyan képzett, betanított munkás cigányság

igen gyors munkanélkülivé válása.

-> létalap, életkilátások megrendülése -> az eddig adott

társadalmi felemelkedés lehetőségének (munka, biztos

jövedelem, társadalmi megbecsültség) megszűnése -> 90-es

évektől a társadalom peremére szorulás, majd társadalmon

kívüliség.


A foglalkoztatottság alakulása a többség és a cigány népesség körében

Össztársadalom Cigányság

Jelentős regionális és településtípus szerinti különbség!- legkedvezőbb főváros és környéke (49%)- az ország középső részén 43%-uk jut munkához -

Év Mkképes korú férfiak

Mkképes korú nők

Mkképes korú férfiak

Mkképes korú nők

1971 87% 64% 85% 31%

1993 64% 66% 29% 15%

2003 56,5% 43,7% 28% 15%


- legrosszabb a keleti országrészben; 14%-foglalkoztatott

2003-as kutatás alapján dolgozó romák:

- 70% segéd- és betanított munkás

- 22% szakmunkás

- 8% „fehér galléros” ill. egyenruhás testület tagja

Munkaerőpiacról kiszorulás okai:

- alacsony képzettség, szakképzettség hiánya- területi egyenlőtlenség (cigányság felülreprezentált az ország

válságrégióiban – Borsod, Heves)- diszkrimináció

-> alacsony presztízsű, illegális (fekete munka)

-> roma/cigány háztartások 56%-a tartós mélyszegénységben Megélhetési forrás: segélyek, járulékok


A 15-74 éve cigány férfiak és nők százalékos megoszlása megélhetés szmp.

Státusz Férfi Nő Összesen

Alkalmazott 17,8 11,7 14,6

Vállalkozó 2,9 1,4 2,1

Alkalmi munka

7,4 2,0 4,6

Tanuló 11,0 10,4 10,7

Gyes,Gyed 2,6 30,6 17,0

Nyugdíjas 16,4 16,1 16,2

Mnélküli jár. 5,8 1,7 3,7

Más segély 16,3 11,6 13,9

Eltartott 12,1 11,5 11,8

Egyéb 7,8 3,0 5,3

Összesen 100,0 100,1 100,0


Utóbbi években: - némi javulás a fővárosban - vidéken változatlan - falvakban romlik a helyzet.

A cigányság települési és lakhatási helyzeteTöbbségtől eltérő regionális és települési elhelyezkedés:Cigány többség: recessziós északi és keleti országrészbenTelepüléstípus szerint:2000 fő alatti településen teljes népesség: 16,8%-a

cigányság: 40%-a1000 fő alatti aprófalvakban teljes népesség: 7,8%-a

cigányság: 20%-a(orvos, gyógyszertár, óvoda, iskola nélkül)Települési hátrányok-> esélyegyenlőtlenség felerősödése


A cigányoknak a teljes cigány népességhez viszonyított aránya

Régiók 1971 1993 2003

Északi 20,4% 24,3% 30,8%

Keleti 23% 19,8% 19,4%

Alföldi 16% 12,0% 10,5%

Budapest iparvidék

19% 18,2% 17,3%

Dél-Dunántúl

20% 22,8% 18,1%

Nyugat-Dunántúl

1,4% 2,9% 3,9%


Migráció iránya: - sorvadó kistelepülések, aprófalvak

- alacsony státuszú, leromló városnegyedek

Többnyire elkülönülten: cigánytelep, cigánysor,

városi gettó

Telepek: 1997-ben 540 cigánytelep

2003-ban 637 (14 megye) (ANTSZ)


Cigánytelepek: Békés, BAZ, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok,, Nógrád megyékbenSzegregáció fokozódó mértéke:1993-ban cigányság 63%-a élt elkülönülten2006-ban 72%.Lakóhelyi szegregáció:- többségtől való elkülönülés- rossz minőségű, alacsony komfortfokozatú, komfort

nélküli lakások- gyakran csatornázás, víz, villany nélkül-> nyomor, munkanélküliség, kilátástalanság, jövőkép

hiánya -> oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, munkavállaláshoz

való hozzáférési jogok sérülése


Javulás:

Hetvenes években putriban, kunyhóban él kétharmaduk

1993-ban 6%-uk, ma 5%-uk.

Migráció: kilencvenes évektől fokozódó városba költözés

-> új gettók (fővárosban megháromszorozódott a számuk)

-> új problémák; slumosodás, cigányiskolák

Hajléktalan romák/cigányok arányának növekedése:

1990-es években 5%, ma 20-30!

A romák/cigányok egészségügyi helyzete

Mortalitási mutató:

cigány férfiak 12,5 évvel

cigány nők 11,5 évvel élnek kevesebbet a többségnél.

Documents

A magyarországi cigányság helyzete a 21. század elején (Áttekintés)