A Budapest Fasori Református Egyházközség Hírmondója

2006. júniusÚjfolyam 33. szám

„ENGEDJÉTEK HOZZÁM JÖNNI A KISGYERMEKEKET, ÉS NE

TILTSÁTOK EL TÔLEM ÔKET, MERT ILYENEKÉ AZ ISTEN ORSZÁGA” (MÁRK 10,14)

MAGVETÉS

FASORI HARANGSZÓ2

„Neveld a gyermeket a neki megfelelômódon, még ha megöregszik, akkor sem tér elattól.” (Példabeszédek 22 ,6)

Hamarosan betölti iskolás gyermekeinkszívét a kitörô öröm: – Itt a vakáció! – Nemkell olyan korán kelni, a leckét tanulni.Ha még olyan jó tanítója van isvalakinek, most jó a szabadság,azt kezdhetek az idômmel,amit akarok… Ahogy telneka napok, hetek, kiderül, anagy szabadságot is tanulnikell. Ahogyan az egészéletet tanulni kell. Ehhezpedig segítségre van szükség.

A Biblia szerint Isten aszülôket – elsô renden az apákat,de ugyanúgy az anyákat is – megbíztaazzal, hogy vezessék be a gyermekeiket azéletbe, tanítsák meg az élet igazi „rendjét”, mia jó és mi a rossz, mi az érték és mi a semmitérô. Persze ehhez a szülôknek is meg kell ta-nulniuk Isten Igéje szerint tájékozódni. ABiblia a „használati utasítás” az élethez.Benne van minden, ami alapjaiban eligazít, ésáldott, világos útra tanít. Sajnos, ez nem ma-gától értetôdô a családokban. Ráadásul olyanmennyiségû információ zúdul a gyermekekrea televízión, videón, interneten, újságokon, akörülöttük élôk felborult életrendjén keresztülis, hogy lehetetlen az igazi alapok szerinteligazodniuk.

Nyáron sokkal több idôt töltenek a gyer-mekek szüleikkel (jó esetben), mint az óvoda-és iskolaév alatt. Használjuk fel az együtttöltött idôt közös tevékenységre, közben pe-dig figyeljük a kérdéseiket, gondolkodásukat,és segítsünk szeretettel, értelemmel látásukalakításában. Már a kisebbek is „sokat tud-

nak”, ismereteket szereznek, de ez nem jelen-ti azt, hogy eligazodnak az élet útvesztôiben.A „lelkizést” (hogy direkt oktatgatjuk, figyel-meztetjük ôket) – különösen a nagyobbak –nem nagyon szívlelik. De ha tudatosan figye-

lünk rájuk, „menet közben”, a közösmunka, élmények sodrában erôl-

ködés nélkül is formálható jóirányba az életük. A kuszavilág és e világ „összeke-verô ura” arra törekszik,hogy igazi összefüggéseketne lássanak, mert akkorkülönbséget tudnak tenni,

mi a jó és mi a rossz – rövidés hosszú távon is. Nekünk pe-

dig az igazi összefüggések meg-látására kell segíteni ôket, amely

alapján a részkérdésekben is értelmes dön-téseket hozhatnak.

Ebben segítség a nyári gyülekezeti gyer-mekhetek, ifjúsági hetek alkalma is. De csalá-di hetek is lesznek, ahol együtt csendesedhe-tünk el, rendezôdhetünk, újulhatunk Istenszeretetében.

A szülôkrôl szóltam a fentiekben. Deminden felnôtt feladata is kicsiben, hogy akörülötte élô gyermekekre figyeljen. Aho-gyan ez falun régen magától értetôdô volt. Agyermekek magaviseletét, formálódását so-kan látták, és jelzéseket tettek. Nem árulkod-tak, hanem magának a gyermekeknek szól-tak, figyelmeztették, nevelték ôket. Isten népeebben a széttagolt világban is figyel a gyer-mekek életére. Mindenki a neki adott lehetô-ségekkel éljen. Szeresse a körülötte élô kicsi-nyeket. Akinek ideje van, programot is készít-het a ház gyermekeinek, kirándulhat velük,segítve ezzel a lefoglalt szülôknek is.

Gyermekeink és a nyár

FASORI HARANGSZÓ 3

MAGVETÉS

Gyermekkoromban mindig csodálkoz-tam, hogy a szülôk miért nem cserélik el agyermekeiket. A szomszédban mindig szíve-sebben segítettem, mint otthon. A szó is talánjobban eljut a gyermekszívhez, ha más ismondja, nemcsak az otthoniak.

Akkor még nem is szóltam a nagyszülôksenki mással nem pótolható jelenlétérôl.Papa, mama kicsi kortól olyan hatással lehet,amelyet öreg korában sem felejt a gyermek.Nagyszülôk, juttassunk Igét is a kicsik szívé-hez, érdekesen elmondva a bibliai történe-teket, vagy felolvasva a gyermekbibliából.

A gyülekezetben is hirdetünk nyári na-pokat, amikor játszani, kirándulni, „napkö-zis” rendszerben jöhetnek. Figyeljük és hasz-náljuk fel ezeket az ajánlatokat is.

Ha már a fenti Igét vettem, arról is szó-lok, hogy nem mondtunk le az óvodaindítás

gondolatáról. Ezen az ôszön ez még nemmegy, de mindent elkövetünk azért, hogy2007 ôszén beindulhasson. Kérjük, hogy so-kan imádkozzanak rendszeresen ezért. Mi-lyen távlatokat mutat, ha a gyermekeink nem-csak otthon, hanem a gyülekezeti óvodában,iskolában tanulhatják az életet!

Áldott, szép, vidám, boldog nyaratkívánok kicsinyeknek, nagyoknak, gyerme-keknek, ifjaknak, felnôtteknek, hogy ne csakleéljük az elôttünk levô heteket, hónapokat,hanem átéljük egyre jobban Urunk aján-dékozó szeretetét, jelenlétét! Így a nyár vé-gére nem csak várjuk az ôszi indulást, hanemmegerôsödve, megtöltekezve vághatunk nekiaz elôttünk álló feladatoknak.

Úgy legyen!Végh Tamás lelkipásztor

Az idén 35 fiatal testvérünk konfirmált gyülekezetünkben.

Ôk a gyermekkorból az ifjúkorba léptek

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ4

Nagy hálával tekintünk vissza a Kecs-kemét melletti Emmaus házban töltött csen-deshetünkre. Április 18-22. között mintegyötvenen voltunk testvéri szeretetközösségbennagyrészt fasoriak, néhányan pasarétiek ésérd-ligetiek. Távol a világ zajától, csodálatoskörnyezetben Isten Igéje és Szentlelke átjár-ta és megújította a szívünket. Tanultuk, hogyaz egészséges hitbeli növekedésben fontos azÚrral való kapcsolatunk a naponkénti ige-olvasás és imádság által, a testvérekkel valóközösségünk és a kívülvalók felé való szol-gálatunk, a misszió. Így vagyunk benne Istenországa építésének szolgálatában. A hétenkét sorozat igehirdetés hangzott.

„Akik elôttünk jártak” címmel VéghTamás lelkipásztortól az Apostolok Csele-kedetei alapján példaképekrôl hallottunk,akiktôl tanulhatunk. Minden bibliai alakbanJézus valamely vonása jelent meg.

Fülöpöt, a diakónust, aki Szentlélekkelés bölcsességgel teljes, indítja az Úr, hogyhirdesse Jézust a fôkomornyiknak.

Engem különösen Tábita személye ra-gadott meg. Ahogy Isten szeretete megtalál-ta és átformálta Tábitát, így talált meg ésformál ma is engem az én Uram. Igyekszemaz Ô mennyei szeretetének hordozója,továbbadója és bizonyságtevôje lenni, hogyáldássá lehessek azok számára, akik közérendel az Úr.

Barnabás közvetítô ember, aki azonfáradozik, hogy a Szétdobáló ne tudjon éketverni Isten gyermekei közé. Egyetlen híd-építô az Úr Jézus Krisztus, aki könyörög ésközbenjár értünk az Atyánál.

Lídia, a thiatirai bíborárus asszonymegnyitotta a szívét és a házát is az Úr elôtt,itt alakult az elsô európai gyülekezet.

Akvila és Priscilla Korinthusban ott-honukba fogadták Pál apostolt, és olyan hát-teret biztosítottak, hogy e nélkül a missziónem mehetett volna.

Somogyi Péter lelkipásztor elmondta,életprogramunk kell legyen, „hogy meg-ismerjük Jézust”. Ézsaiás 9,6 alapján mag-

„Hozzád jövünk, Uram, ó se gEmmausi csendben

Fotó

: D

. M.

FASORI HARANGSZÓ 5

LELKI HÁZUNK TÁJA

yarázta az Igét. Hívô emberként nemlehetünk tanácstalanok, mert csodálatosTanácsosunk van, aki Igéje és Szentlelkeáltal tanácsol bennünket. Kérjük JézusKrisztust alázattal és bizalommal, hogytanácsoljon és támogasson az engedelmes-ség Lelkével. Engedelmeskedve tanácsá-nak, életünk csodálatos úton járhat.

Magunkban tanácstalanok és erôtlenekvagyunk a kísértésekben, a szenvedésekben,

de Jézus vezet, erôt ad, sôt erejével véd ésoltalmaz minden lelki és testi hatalommalszemben. Minden ember halott Jézus Krisz-tus nélkül, de aki hallja az Ô szavát, azt azerôs Isten kihívja a halálból és örök életetad.

Jézus Örökkévaló Atya, aki gondviselôszeretetével fordul hozzánk. Ismeri szük-ségleteinket, hiszen megtapasztalta emberilétünk valóságát. Gyengéden, de határozot-tan nevel minket. Mulandó világban élünk,amiben semmi sem maradandó, de a Velevaló közösségünk örökkévaló.

A tanácstalan, a mulandóság alá re-kesztett, erôtlen ember tele van békétlen-séggel. Jézus Krisztus a kereszten vérévelmegszerezte számunkra a békességet. Ô aBékesség Fejedelme. Az Istennel békessé-get nyert ember békességben van embertár-saival és önmagával is. Az ilyen ember ahelyén van, dicsôíti Istent és szolgálja Ôt.

Minden igei alkalom után kis csopor-tokban folytattuk a beszélgetést megvála-szolva az elhangzott kérdéseket. Ímenéhány kérdés a továbbgondolkodásra:

Vezethet engem az Úr?Hiszem-e az életrekeltés csodáját a

reménytelen helyzetekben is?Tüzet szítok vagy tüzet oltok a beszé-

demmel?Én vagyok fontos vagy Jézus?Mit kell az Úr rendelkezésére bocsá-

tanom?Ezen a héten egymás hite által is épül-

tünk és erôsödtünk. Elmélyült a kapcsola-tunk az Úrral és egymással.

Uram, köszönjük áldásodat!Fekete Béláné

gíts. Ne szóljon Igéd hiába!”

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ6

Süt a Nap. Fogynak a kilométerek az or-szágúton, hazafelé tartunk. Reggel SMS-tkaptam: Budapesten esik az esô. De ahogyközeledünk, visszük magunkkal a napsütést.Eszembe jut, hogy az emlékkönyvembe kis-lánykoromban valaki ezt írta be: „A suhanófelhôk felett örökké kék az ég.” Istenünk nap-sütésesnek, mosolygósnak teremtette a vilá-got és benne az embert is, de ha körülnézek,azt látom, hogy nem a világosság fénylik, ha-nem a sötétség uralkodik, nemcsak kívül, ha-nem sokszor saját magamban is. A felhôk né-ha nagyon sötétnek látszanak, és idônkéntegyáltalán nem suhannak, sôt úgy tûnik,mintha nem is mozognának.

A honismereti táborokról eddig csak azôszi számokban találhattak beszámolót aHarangszó olvasói. Idén is készülünk – Kár-pátaljára. Abba a régióba, ahol két esztendejeanyagi források és házigazda hiányábannem tudtuk megrendezni a tábort.Ahonnan senki nem jöhetett el a tavalyitáborba Eszékre, a vízum megszerzé-sének nehézségei miatt.

A 2006-os tábor megszervezésétmégis elvállalta a kárpátaljai közösség.Február végén Mezey Tibor lelkipász-torral a leendô házigazda beneigyülekezetet látogattuk meg, hogyegymást erôsítsük az Urunktól kapottszeretettel, hogy kapcsolatunk erôsöd-jék, hogy megbeszélhessük a nyáritábor részleteit. Örömeinket, gond-jainkat megosztottuk egymással. Ahogytelnek az évek, egyre szélesebbkorosztályt viszünk táborozni. Megnôt-tek, akik eljöttek 2000 nyarán, és mostis szeretnének jönni. Hogy örülünk

ennek! Ám vinnénk a mostani 8-10 éveseketis. Hogy ôk is részesei lehessenek a „hetedhétországra szóló” eseménynek (hét országbólgyûlünk össze). De a két korosztálynak nemugyanaz a program volna való... Vigyük ôketkülön – javasolta egyikünk. Nem lehet, nincsse szolgálói, se anyagi kapacitásunk két hétre.Osszuk meg a hetet – nem lehet, az is nagyonmegnövelné a költségeket. Kevés pályázatvan az idén, és szûkebbek a keretösszegek is.A gondterhes felhôk nemhogy suhanni, demozdulni se akartak.

Sokaknak beszéltünk utunkról. Így de-rült ki, hogy budapesti gyülekezetek gyûjte-nek ruhát, amit a Johannita Segítô Szolgálatrendszeresen elszállít Kárpátaljára. Hiszen miis gyûjtöttünk pár éve! Rossz rágondolni,mennyire nehéz volt intézni az egészet. De ajohannitások kijárták azóta az utat, nekünk

Kárpátaljára szôtt szálakRuhát gyûjtöttünk a benei és a feketepataki gyülekezet számára

A fasori gyülekezeti terem felemegtelt a ruhaadományokzsákjaival

FASORI HARANGSZÓ 7

LELKI HÁZUNK TÁJA

most csak gyûjteni kell. Lehet? Lehet. Mirejó ez? A ruhanemût, amit adományként kapmeg a gyülekezet, továbbadják a gyülekezettagjainak, akik így hozzá tudnak járulni azegyházközség fenntartásához, mivel nem kella megkapott holmira költeniük. Erôsödik aközösség a kapott ruhák szétosztásakor anya-gilag és egymásra figyelésben is.

A gyûjtésre kijelölt héten minden naprakét-két ügyeletes vállalta a beérkezô ruhákátvételét. De jó lett volna, ha számláljuk, há-nyan mozdultak meg, hogy elhozzák a gyüle-kezeti terembe ajándékukat: használt, de jóállapotban lévô, szép ruhákat, nadrágokat,szoknyákat és kabátokat, ingeket és blúzokatgyermekek és felnôttek részére is. A hétközialkalmakon és a vasárnapi gyermek-istentisz-teleten láthattuk, hogy a nagyterem hátsó ré-

sze hogyan telik meg a zsákokkal.Köszönet mindenkinek, aki részt vettebben! Vártuk a hivatalos papírokatKijevbôl. A határon csak úgy vihetjük áta segélyszállítmányt, ha a fôvárosbólmegvan rá az engedély. És még egytucatnyi ilyen-olyan papír... Közbenszorgos kezek gondosan elkészítették azsákokat: lemérték, felcímkézték, és egykülön papíron feltüntették, hogy ki ésmikor zárta le a zsákot.

Aztán végre eljött a napja, és elin-dulhattunk a teljesen megtömött kis-busszal. Se a beregsurányi, se az asztélyihatárállomás, sem pedig a beregszászibelsô vámudvar fölött május 3-án nemláttunk felhôket tornyosulni. De ahogyteltek az órák, a valóságos napsütésemlékeztetett arra, hogy a mozdulatlan-ság, a kilátástalannak tûnô helyzeteksötét fellegeit én tekinthetem próbák-nak. Isten Fia legyôzte a sötétséget, ésezt a gyôzelmet élhetem én magam is áthatárátlépésre vagy vámolásra várva, abürokrácia papírhalmaiban botorkálva,

mindennapi nehézségekben botladozva.Függetlenül attól, hogy ezeket a nehézségeketén okoztam magamnak, vagy mások nekem.

Sötétségben, gondok felhôiben, próbák-ban Jézus szeretetével lehetek gyôztes. Olyanember, aki túllát a pillanatnyi nehézségeken,tud mosolyogni, és a körülötte lévôket isbátorítani tudja. Örömmel adtuk át a Hon-ismereti tábort vendégül látó benei, és a falu-juk egyetlen óvodáját mûködtetô feketepatakigyülekezetnek a szállítmányt.

Süt a nap. Fogynak a kilométerek az or-szágúton, hazafelé tartunk. Jön egy SMS: Jóutat, fasoriak! Azóta kaptam SMS-t Benérôlis: Mikor jöttök megint?

Dénesné Szöllôssy Emôke

A benei református templom

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ8

Kéznyújtás Vincennes-bôlFrancia testvérgyülekezeti látogatás a Fasorban

Kedves vendégeink voltak az április23-ai hétvégén a Fasorban: Douglas Nelsonvincennes-i lelkipásztor és felesége Chris-tel, valamint egy presbiter házaspár, a gyü-lekezetük gondnoka és ügyintézôje. Vin-cennes Párizs mellett található. Habár különvároskáról van szó, saját önkormányzattalés piaccal (ami vasárnaponként a fôutcánkirakodó rendszerben mûködik), szinte tel-jesen egybenôtt Párizzsal, és a tízmilliósagglomeráció része lett. Nevezetessége anagy kiterjedésû, gyönyörû botanikus kerttavakkal és játszóterekkel, és a kastélygótikus kápolnával. Ide járnak hétvégén,szombaton és vasárnap a párizsi édesanyákgyermekeikkel, ha nem éppen a Párizs má-sik végén lévô boulogne-i erdôbe mennek.

Olyan ez, mintha Budapest egyik tôszom-szédjáról beszélnénk, például Dunakeszirôlvagy Pécelrôl, persze sokkal kifinomultabbközlekedéssel.

Franciaországban a protestáns egy-házak elenyészô kisebbségben vannak akatolikus közösségekhez képest. Amerreszem ellát, gyönyörû gótikus és klasszicistatemplomokat vehetünk észre mindenfelé.Református templomot elvétve találni. Kiscsaládunkkal – akkor még csak négyen vol-tunk – mi Isten vezetésével találtunk egyet,amikor 1996-97-ben egyéves ösztöndíjjalPárizsba érkeztünk. Ez volt a vincennes-itemplom. Egy kedves újdonsült ismerôsünkvitt el oda bennünket, hogy férjem, Jánosnézze meg a templom kicsi, de patinás or-gonáját, mely egy híres orgonaépítô mûhe-lyébôl került ki. Szombaton este a hidegtemplomban derült ki számunkra, hogy ezena helyen éppen nincsen orgonista, és akármár másnaptól szeretettel várják Jánost,akinek játékát rögtön megszerették. Nemhalogattuk a döntést, vasárnap megjelentünkaz istentiszteleten, és némi segítséggel meg-tanultuk a liturgiát. Igazi református hagyo-mány mûködött itt minden vasárnap zsol-tárénekléssel, bûnbánati imával, apostoli hit-vallással, úrvacsorai közösséggel. Lelkiotthonunk lett ez a hely.

A lelkipásztor késôbb is figyelemmelkísérte életünket, tudott arról, hogy jelenle-gi gyülekezetünk orgonaépítésben van.Gesztusértékû jótékonysági koncertet szer-veztek tavaly novemberben, bár inkább mitámogathatnánk ôket, hiszen pici tagságúközösségrôl van szó. Ennek lett folytatása alelkipásztorunk és fôgondnokunk által elô-

Douglas Nelson hirdeti az Igét. Szavait Bruckner Lászlóné, Szilvia fordította.

FASORI HARANGSZÓ 9

terjesztett meghívás a Fasori templomba ezév áprilisára.

A francia „küldöttség” megismerkedetta gyülekezetünk életével, rácsodálkoztak egyilyen nagy közösség mindennapjaira. Meg-látogatták a házaspári kört péntek este, ésmegállapították, hogy ennyi párt még nemláttak együtt bibliaórán. A szombat esti orgo-na-hangversenyen is részt vettek, el voltakragadtatva a templom építészeti csodáitól is,pedig Párizsban láthatnak elég szépséget.Budapesten egy autós idegenvezetésben voltrészük, amit dr. Szabó Mihály fôgondnokbiztosított, a szállással és étkezéssel együtt.Nagyon köszönjük ezt neki és feleségének!

Vasárnap délelôtt Douglas Nelson a Já-nos 20,19-31 alapján Tamás hitetlenségévelkapcsolatban arról beszélt, hogy kételyein-ket is Istennek mondhatjuk el. Tamás látni

és érezni akart ahhoz, hogy hinni tudjon. Atöbbi tanítvány bizonyságtétele nem voltelegendô számára, ô megrekedt a feltáma-dás testi, fizikai jeleinél. Jézus nem tettezért szemrehányást neki, hanem odanyúj-totta a kezét, de közben arra biztatta, hogyne maradjon kétségeiben megbéklyózva.„Higgy!” A feltámadásnak nem a tapaszta-lati része a legfontosabb, hanem a talál-kozás az élô Jézus Krisztussal.

Aki eddig kételkedett, most hitvallásttesz: „Én Uram, én Istenem.” A hit nem a miakaratunk mûve, hanem Isten kegyelmiajándéka.

A látogatás közös ebéddel zárult, ahol afrancia lelkipásztor meghívta gyülekezetünklelkipásztorát, Végh Tamást egy igehirdetésiszolgálatra a vincennes-i templomba.

Pálúr Kornélia

A vincennes-i templom belseje Fotó

: P

álúr

Ján

os

FASORI HARANGSZÓ10

KITEKINTÔ

„...Ki gépen száll fölébe, annak térkép etáj, s nem tudja, hol lakott itt VörösmartyMihály...” Radnóti Miklós írja e sorokat meg-rendítôen szép versében – s néhány pillanatraa Szózat költôjére irányítja figyelmünket: holis lakott ô? Ma kicsit más a helyzet. Azt ke-ressük, amit ôróla neveztek el: utcát, teret, is-kolát. Persze, hamar megtaláljuk a Vörösmar-ty Mihály Általános Iskolát is – a Vörösmartyutca 49–51-ben, Budapest VI. kerületében.

Gyülekezetünk mûködési körzetébensok iskola van: négy Terézvárosban, négy Er-zsébetvárosban – de számba vesszük a sajá-tunkat is, a Julianna Református ÁltalánosIskolát. Ez az a bizonyos „kályha”, ahonnanérdemes elindulni, s ha már elég sok mindentláttunk és hallottunk, ide térhetünk vissza.

Madártávlatból szemlélve a Vörösmartytés a Juliannát, hamar fölfedezhetjük a rokonvonásokat. Rokonok vagyunk – mondhatjuk–, majdhogynem testvérek! A mi iskolánkat aholland szív szeretete keltette életre 1926-ban, amazt pedig a skótoké 1844-ben.

A legjobbak egyikeHazánkban 1842 óta mûködik a Skót

Misszió. A Misszió jelszava: Hogyan tegyünkjót? Az általuk alapított iskolába felekezetihovatartozásra való tekintet nélkül, ingyenvették fel és tanították a gyermekeket. Az is-kola hamarosan a legjobbak egyike lett afôvárosban, mert „szeretetteljesen bántakmindenkor az ifjúsággal”. Kezdetben csakkülönbözô bérelt tantermekben mûködött azintézmény, de 1869-ben új, saját iskolát épí-tettek a Hold utcában. Ekkor három tanító éskét tanítónô végezte az oktatást – 1904-tôlcsak lányok nevelésével foglalkoztak. Miután

1907-tôl (Prém Margit vezetésével) beindultaz úgynevezett polgári iskola, lehetôvé vált,hogy a lányok 14 éves korukig az iskola köte-lékében maradjanak. Évente 370-380 diákottanítottak. A tanítás nyelve 1878-ig a németvolt – csak ezután tértek át a magyar nyelvûoktatásra. Amikor a Hold utcában álló épületmár szûkösnek bizonyult, a Skót Misszió újiskolát építtetett a Vörösmarty utcában. Amunkálatok megkezdése James T. Webstervezetô lelkész nevéhez fûzôdik. Az új épüle-tet 1910. szeptember 4-én avatták fel. A 400fôre tervezett iskolát 335 növendék vette bir-tokba. Ekkor elemi, polgári iskola és interná-tus kezdte meg mûködését. A leánynevelô in-tézetet angol nevelônôk vezették.

Az elsô világháború idején katonaságtartózkodott az iskolában – a tanítás a Tanács-kormány idôszaka alatt is szünetelt. A munkacsak 1921-tôl folyhatott ismét az eredeti szín-vonalán – egészen a második világháborúig.Az 1944-es év tragikus történései sorábanMiss Jane Haininget, aki 1935 óta vezette azinternátust, a Gestapo április 25-én letartóz-tatta. Miss Jane Haining teljes figyelmét, sze-retetét a felügyeletére bízott gyerekekre fordí-totta. A német megszállás idôszakában is ak-

A skót szív szeretetébôlLátogatóban a Vörösmarty Általános Iskolában

Elsô osztályos hittanosok

Fotó

: D

. J. G

.

FASORI HARANGSZÓ 11

KITEKINTÔ

tívan cselekedett tanítványaiért. A tanítás aWebster Hallban – a ma is templomként szol-gáló gyönyörû teremben – volt, s hónapokonát ott élt és tanult sok-sok zsidó gyermek éscsalád. Ôk mindannyian túlélték a háborút, deMiss Jane Haining július 17-én Auschwitz-ban meghalt.

FolyosószínházAz iskola épületét 1944 áprilisától Bu-

dapest ostromáig a katonaság vette igénybe.A háború után, 1946-ban visszatért az iskolaskót lelkésze. Ugyanebben az évben az intéz-mény átalakult általános iskolává, elsô igaz-gatónôje Schuber Ilona volt.

A nagy múltú iskolát sem kerülte el azállamosítás, 1948 óta állami általános isko-laként mûködik – 1990-ben pedig felvetteVörösmarty Mihály nevét. Az intézménybenaz évek során az angol tagozat mellett mate-matika, majd technika tagozatú osztályokat isindítottak. Ennek megfelelôen az iskola az1–8. évfolyam két-két osztályával, és még kétlogopédiai osztállyal – összesen 18 osztállyal(317 tanulóval) – mûködik; önállóan gazdál-kodik. Az élet itt – a történelmi hagyomá-nyokhoz híven – ma is igen mozgalmas. A2005–2006-os tanév elsô négy hónapját pél-dául a Vörösmarty-emlékév programjai, ese-ményei töltötték meg igazi, szívet-lelket me-lengetô tartalommal. Ugyanis 15 éve annak,hogy az iskola felvette a költô nevét, aki 205évvel ezelôtt született és 150 évvel ezelôtthalt meg, s maga az épület most 95 éves.

A megemlékezés- és ünnepségsorozat-ban a Vörösmarty-napot, az irodalmi kávéhá-zat, az iskolatörténeti kiállítást, valamint azemlékévet záró gálamûsort elôzte meg nagyvárakozás. Ámde igazi meglepetést a Vörös-marty-falnál mûködött folyosószínház oko-zott. Eredetileg ugyanis egy hónapon keresz-tül minden óraközi szünetben egy-egy Vörös-

marty-verset szavaltak volna a diákok. Valamiegészen más valósult meg ebbôl. A felol-vasásból színház lett. A gyerekek színpadraálltak és játszottak. A szöveghez mozdulatok,a mozdulatokhoz érzések, az érzésekhez tar-talom társult – megértve azt, mirôl szól a vers.A folyosószínház alkalmas volt arra, hogybevonja a diszlexiás, önbizalom hiányos,hátrányos helyzetû fiatalokat is az alkotásba.A figyelemzavaros gyermek is koncentrált,mert érezte: most ô a fôszereplô.

HittanosokA Vörösmarty Mihály Általános Iskola

jelentôs segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyer-mekek evangéliumi nevelését folyamatosanvégezzük. Jó a kapcsolatunk a tantestülettel,az osztályfônökökkel. Szükség szerint ottlehetünk a szülôi értekezleteken. Hittanóráktartására a hét két napján, a 9. és a 10. órábanadnak lehetôséget – megfelelô körülményekközött. A 2005–2006-os tanévben erre a célraegy külön termet kaptunk. A hittanteremdekorálása, a szemléltetô képek kihelyezésenagy visszhangra talált a gyermekek között.Református hittanoktatásban – váltakozó lét-szám mellett – elég sokan részesültek azutóbbi években. Akik mindvégig jártak, bizo-nyítványt is kaptak: 2000-ben heten, 2001-ben kilencen, 2002-ben tízen, 2003-ban tizen-heten, 2004-ben tízen, 2005-ben huszonné-gyen, 2006-ban pedig tizenegyen. Ebben azévben hárman konfirmáltak is. Több kisdiákeljött velünk a hittanosok Kincskeresô tábo-rába, gyermekdélutánra, kirándulásra – és va-sárnaponként a gyermek-istentiszteletre.Bizonyságul arra, hogy a család-templom-is-kola hármas szívmelegében gyarapodik iga-zán a gyermek testben, lélekben és bölcses-ségben, „Isten és emberek elôtt való kedves-ségben” (Lukács 2, 52).

Dévai-Józsa Gábor

FASORI HARANGSZÓ12

LELKI HÁZUNK TÁJA

• Április 11–15.: Nagyheti elôkészítô áhítatok• Április 18–22.: Felnôtt gyülekezeti hét Emma-

usban• Április 22.: Tábori munkanap Tahiban• Április 22.: Ruppert István orgonamûvész kon-

certje – Végh Tamás szolgált Igével• Április 23.: Douglas Nelson francia lelkipásztor

hirdette az Igét templomunkban• Május 3.: A közösségi bibliaórán Muzsnayné

Dóra szolgált• Május 6.: Kovalszki Mária zongoramûvész kon-

certje az Akadémia kvartett és Fejérvári Zsoltközremûködésével

• Május 7.: Anyák napi istentisztelet gyermekekszolgálatával

• Május 7. : Zenés áhítat: 141–150. zsoltár. A Psal-terium Hungaricum vegyeskar és a fasori kórusénekelt, Pataki András Dávid hirdette az Igét

• Május 10.: Az amerikai Dort College fúvósze-nekarának jótékonysági koncertje

• Május 14.: A Picifi kirándulni ment isten-tisztelet után az idén konfirmálókkal

• Május 20.: Tábori munkanap volt Tahiban• Május 20.: Mali Katalin orgonakoncertje• Május 19.: Konfirmandusok vizsgája

• Május 21.: Konfirmálós családok szeretetven-dégsége

• Május 25.: Istentisztelet Urunk mennybeme-netele ünnepén a Julianna iskola és a Lónyay Ut-cai Református Gimnázium diákjaival

• Május 27.: Templomtakarítás• Május 28.: Konfirmációi fogadalomtétel• Május 31-tôl június 2-ig: Pünkösdi elôkészítô

alkalmak gyülekezeti szolgálattevôk bizonyság-tételével

• Június 4.: Pünkösd vasárnapján vettek elôszörúrvacsorát idei konfirmandusaink

• Június 4.: Zenés áhítat: Klucsik Anna és Hor-

váth Nikolett kamaraestje Lôrinci Hunor lelki-pásztor igeszolgálatával

• Június 10.: Tábori munkanap Tahiban• Június 11.: Draskóczy Gábor lelkipásztor ige-

szolgálata után az istentiszteleten kapták megoklevelüket a VISZ-tanfolyam hallgatói

• Június 16.: A Julianna tanévzáró istentisztelete,ballagás

• Június 18.: Gyülekezeti tanévzáró istentisztelet– tábornyitó nap Tahiban

Eseménynaptár – a legutóbbi Harangszó óta történt

FASORI HARANGSZÓ 13

FÓKUSZ

Csernus Mariann estjeMájus 11., Magyar Színház,

Sinkovits Imre Színpad

Kérdezhetnénk: Mit akar ez az egyember? A mûvésznô a legtöbbet teszi. Istenszavát közvetíti a kicsi színpad, kicsinézôterén helyet foglaló kicsi közön-ségének. Két fruska fel-felkuncog mögöt-tem az 1590-ben konzervált Szentírás rész-letei hallatán. Majd engednek a gyönyö-rûségnek. Megelevenedik a Biblia. Magávalragad. Az élô Isten figurái és gondolatai kel-nek életre, régmúlt korok valóságában járataz Úr. Hit és erô árad a nézôk felé, hit azelôadóból, erô az élô Isten Igéjébôl. A szótiszta egyszerûséggel, visszafogott elôadó-mûvészi eszközökkel kerít hatalmába. Isten

gondoskodott arról, hogy talajt készítsen amagnak. Ez nem színjáték, az Igét nem kellés nem is szabad eljátszani. A közlés egy-szerûségével a szavak érvényesülnek, ésszemélyessé válnak. Nekem szól világosan,természetesen, határozottan, erôvel, megret-tentve, tükröt tartva, bûnre mutatón, fáj-dalommal, ünnepélyesen, pátosz nélkül,reményt adón, megbocsátón, vigasztalón,humorral, szelíden, szeretettel. Rádöbbe-nek, hogy isten-tiszteleten vagyok. Az elô-adó nem takarja el az Igét, hagyja élni éshatni. És az Úr felemeli a lelkemet. Bennevagyok és ô énbennem. Csak a taps zökkentki ebbôl a szent csendességbôl, és vastapssázendül. Köszönöm, Uram, hogy veled lehet-tem.

Révay József

FOTÓPÁLYÁZATTisztelt Olvasóink! Kedves Testvérek!

A Fasori Harangszó szerkesztôsége fotópályázatot hirdet, amelynek témája a Fasori Református Egyházközség és gyülekezet élete. Pályázni lehet hét kategóriában

akár digitális fotókkal (CD-n), akár papírképekkel. Egy pályázó egy kategóriában maximum öt fotót adhat be.

(Csak olyan fotókat várunk, amelyek 2005. január 1. után készültek.)

A beadási határidô: 2006. szeptember 15.

Kategóriák:1. Templomunk 2. Gyülekezeti élet 3. A Julianna iskola élete 4. Portré (gyülekezetünkben élôkrôl)

5. Nyári heteink 6. Szolgálat 7. Fény és árnyék – Jézus, a világ világossága

A beérkezett alkotásokat a szerkesztôségünk által felkért zsûri bírálja el, a legjobbak készítôi jutalombanrészesülnek. Az összegyûlt anyagból a gyülekezeti teremben kiállítást rendezünk. A legjobbnak ítélt képeket

a Harangszóban is közzétesszük. A pályázaton bárki részt vehet. A pályamunkákat Devich Márton, a Fasori Harangszó felelôs szerkesztôje gyûjti össze,

neki kell átadni személyesen, vagy a nevére a Lelkészi hivatalban.

Hívogatunk mindenkit! Fotózzon!

Reméljük, hogy sok pályázónk lesz, sok fénykép készül, hogy majd együtt örülhessünk nekik, albumba rendezhessük vagy közreadhassuk ôket, és sokáig hirdethessük velük Isten dicsôségét!

A Fasori Harangszó szerkesztôsége

FASORI HARANGSZÓ14

Isten kegyelmébôl április 22-én ésmájus 20-án Lux Ferenc testvé-rünk vezetésével munkanapokattarthattunk Tahiban, Isten tábo-rában, az Ô dicsôségére. Fotóinkaz elsô alkalommal készültek,amikor más feladatok mellettösszegereblyéztünk és fákat ültet-tünk a kerti padok köré, hogyévek múltán lombok árnyékábanhallgathassuk Isten Igéjét, vagyétkezhessünk is a szabadban.Nagy örömmel dolgoztunk együtt.

FaültetésTahiban

LELKI HÁZUNK TÁJAF

otók

: D

. M.

FASORI HARANGSZÓ 15

LELKI HÁZUNK TÁJA

FASORI HARANGSZÓ16

Kedves Testvérek! Amikor a naptár elôtttervezgettük, hogy mikor és hogyan legyenEszter lányunk keresztelôje, megfogalmazó-dott bennünk a vágy, hogy jó lenne kiállni éselmondani egy pár mondatban, hogy miértfontos és jó nekünk a Fasorban lenni. Külön-külön nem biztos, hogy mindenkivel tudnánkbeszélni errôl, mégis szeretnénk, ha tudnátok,hogy milyen nagy hála van bennünk.

Négy gyerekünk van. Mikor a nagy lá-nyaink, Anna és Réka voltak ekkorák, mintmost a kicsik, Andris és Eszter (természetes-nek vettük, hogy megszülettek, örültünk,hogy egészségesek), ôket is elhoztuk a temp-lomba keresztelôre, mert ez a szokás, ugyan-úgy elmondtuk az esküszövegeket, mintmost, de a hagsúlyok akkor egészen másholvoltak, a lényegbôl akkor nem túl sokat értet-tünk. Az elsô és legnagyobb dolog, amiértköszönettel tartozunk, hogy most úgy állha-tunk az Úr asztala elé, mint akik várunk ésünnepelünk valamit. Hogy megérthettük,hogy Jézus Krisztus kétezer évvel ezelôtthelyettünk és értünk is meghalt a kereszten.Hogy ha hozzá jövünk, nem kell csak ezzel aföldi valósággal beérnünk, hanem összeha-sonlíthatatlanul, elképzelhetetlenül többetkapunk: egy más látást és értelmet már ebbena világban, és az örök élet ajándékát. Megért-hettük, amit Annánál és Rékánál még nemtudtunk, hogy gyerekeinket az Úrtól kaptuk,életre szóló ajándékul, hogy így várhattuk ésfogadhattuk már Andrist és Esztert is, hogyszerethetjük ôket is és egymást is másként ésjobban. Hogy a Fasorban olyan közösségretaláltunk, ahol értjük egymás szavát, aholmindannyian itthon vagyunk. Barátaink, test-véreink vannak itt, akikkel jó együtt beszél-

getni, imádkozni vagy éppen focizni. Ha kellételt, ruhát és biztató szavakat kapunk, vi-gyáznak a kicsijeinkre és tanítják a nagyob-bakat. És a legjobb ebben az, hogy nem a ma-gunkét, hanem az Úrtól kapott kincseket ad-hatjuk és kaphatjuk: Általa és Érte mûködikés lüktet az egész gyülekezet.

Ez a keresztelô is egy ajándék a szá-munkra. Egy olyan alkalom, amikor az élô Is-ten szólítja meg személyesen a gyermekein-ket és minket. Életünkben annyiszor hallhat-juk a nevünket: ismerkedhetünk vele máranyánk méhében, a „neszekkel teljes, langyoscsönd ölelésében”, hallhatjuk otthon a szü-leinktôl kedvesen, az iskolában a tanító néni-tôl szigorúan, az orvosi váróteremben közöm-bösen, de vannak különleges alkalmak, ami-kor csak mi érthetjük a szeretô, suttogó szót:„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólí-tottalak, enyém vagy!” Most ezekhez a kicsigyerekekhez szól, a nevükön hívja ôket az Úr.A mindenható Isten, aki az eget és a földet al-kotta, aki életet ad, most odahajol hozzájuk ésátöleli ôket: Hanna, Dániel, Marcell, Anna,Annamária, Eszter: hozzám tartoztok, szeret-lek benneteket! (Ahogy énekeljük: „Még megsem formált szent kezed, már elválasztálengemet, hogy társam légy e földön.”) Az apár csepp víz az Ô szövetségének a jele. Felsem tudom fogni igazán a jelentôségét, csakelfogadni, földig hajolni és megköszönni.

HálaszóEszter keresztelôjére

BIZONYSÁGTÉTEL

FASORI HARANGSZÓ

De hozzánk, a szülôkhöz és a kereszt-szülôkhöz is szól az Úr. Kérdez és nekünkválaszolnunk kell: akarjátok, hogy ez a kicsihozzám tartozzon? Igéritek, hogy úgy neve-litek? Igen vagy nem? Egy könyvben olvas-tam, hogy a szerzô édesapja, aki lelkész volt,mindig feltett egy kérdést azoknak a szülôk-nek, akik második, harmadik, sokadik gyer-meküket hozták keresztelni: megtartottátok-eaz elôzô keresztelôn Isten elôtt tett eskütöketoly módon, hogy most tiszta és komoly lelki-ismerettel tudtok ismét esküdni? Az igazi vá-laszt csak Isten tudja. És hiszem, hogy Ô akarés tud is segíteni nekünk ebben, hogy az Ôígéretei valóságosak és igazak. Ezt mondja azÚr: „Ne félj (…), mert vizet árasztok a szomjasföldre, patakokat a szárazra. Lelkemet árasz-tom utódaidra, áldásomat sarjadékaidra.”

Uram, köszönöm, hogy Neked van hoz-zánk szavad, köszönöm, hogy mi is megszó-líthatunk Téged. Te tudod, hogy én mennyirevágyom arra, hogy a gyerekeink Hozzád tar-tozhassanak. Tudom, hogy csak Te tudszahhoz erôt, hitet és bölcsességet adni, hogyhelyesen neveljem ôket. Kérlek ezekért a ki-csi gyermekekért, áldd meg az ô életüket,„imádkozom azért, hogy a szeretet egyre in-kább gazdagodjék bennük ismerettel és igazimegértéssel; hogy megítélhessék, mi a he-lyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyeneka Krisztus napjára, és gazdagon teremjék azigazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Istendicsôségére és magasztalására.” Ámen.

Nyikos László(Elhangzott május 21-én

templomunkban)

Ünnepre, a 80 éves jubileumra készül a JuliannaIskolánk az idén ünnepli 80. születésnapját. „Legyen egy olyan iskolánk, amelyben

nemcsak a vallásoktatás, hanem minden egyes tárgy tanítása, az egész környezet, a mireformátus vallásunk szellemét leheli és erejét árasztja. Legyen egy iskola, amelyik aBiblia fundamentumán épül, s már a kicsinyek között is egyedül Isten dicsôségét szol-gálja” – fogalmazott Ravasz László püspök 1926 szeptemberében a Julianna ReformátusElemi Iskola megnyitóján, amelyre eljött van Colijn Henrik volt holland miniszterelnökés Klebelsberg Kunó magyar kultuszminiszter is. Ökumenikus jelleggel, újdonságkép-pen négy vegyes, leány-fiú csoporttal négy évfolyamon, osztályonként körülbelül negy-ven diákkal kezdôdhetett meg a tanítás.

A jubileumra ünnepségsorozattal készül gyülekezetünk és iskolánk. A tervek szerintoktóber 15-én lesz az ünnepség nyitánya templomunkban juliannás családi istentisztelettel,Szabó Imre unokájának, dr. Szabó István püspöknek az igeszolgálatával. Az ünnepségsoro-zatot október 20-án, pénteken, szintén templomunkban, az iskola javára rendezendô jóté-konysági hangverseny zárja. Az iskola az évfordulóra rajz-, fotó- és kreatív pályázatot hir-det, felveszi a kapcsolatot régi juliannásokkal, magyar és holland testvériskoláival (Rijssenés Doetinchem), évkönyvet jelentet meg, jubileumi naptárt készít, iskolatörténeti, tanul-mányi, sport- és egyéb játékos vetélkedôket szervez, az iskolaudvar vidám befestésérekészül. Ôsztôl a hétkezdô iskolai áhítatok fókuszában – egy-egy bibliai történettel megvi-lágítva – szintén az egykori iskolaalapítás állna. Kérjük gyülekezetünk tagjait, a juliannásszülôket és diákokat, hordozzák imádságban a jubileumi ünnepségsorozat sikerét.

D. M.

BIZONYSÁGTÉTEL

17

BIZONYSÁGTÉTEL

FASORI HARANGSZÓ18

VALLOMÁSSokat töprengtem, vajon szabad-e az

alábbi sorokat közzétenni? Nem túl intim-e eza vallomás? Nem tûnik-e kérkedésnek a bol-dogságunkkal? Barátaim gyôztek meg a gyü-lekezetbôl, hogy bátran vállaljam. Célom csakegy: bizonyságot tenni Jézus Krisztusnak aházaséletünkben végzett munkájáról.

***Elgondolkodtatott egyik Testvérem inté-

se, aki kedvesen és szeretettel megrótt, amiértaz áhítaton, amit feleségem tavalyi koncertjéntartottam, így fogalmaztam: „...nagyon sze-relmes voltam, amikor Mari elôször játszottaezeket a zongoradarabokat.”

Szerelmes voltam? Ma már nem va-gyok? Hogyan mondhattam ilyet a szerel-münkrôl, ha az ma is él? Testvéremnek igazavan, Maritól bocsánatot kértem (bár észresem vette elszólásomat), de azóta motoszkálbennem a késztetés, hogy kicsit magyaráz-zam a bizonyítványomat, miért is engedtemeg Isten, hogy ezt a bakit elkövessem. Taláncsak ezért a néhány sorért. Érlelôdött ben-nem, hogy bizonyságot tegyek arról, mibenkülönbözik az a szerelem, amely úgy tizen-nyolc évvel ezelôtt égett bennünk, attól aszerelemtôl, amely ma forrasztja össze aházasságunkat. Mert a kettô között – nemhôfokában! – óriási különbség van. A különb-ség sarokköve: Jézus Krisztus.

Régen azt hittem, annál jobban szeretni,mint ahogyan én Marit szeretem, nem lehet.Valószínûleg mindenki így érez, aki igazánszerelmes, és aki még nem találkozott Jé-zussal. Házasságunk elején még egyikünksem ismerte Ôt. Szerelmünk olyan volt, gon-dolom, mint a legtöbb fiatal páré. Tüzes, szép,tiszta, lelki és testi vágyakkal, reményekkel,tervekkel teli, határtalan, ujjongó, erôs, meg-

ható, romantikus, fel-emelô, nemes – ezek ajelzôk jutnak hirteleneszembe, s nem is vállal-kozom rá, hogy azt amegfoghatatlan érzést, amitszerelemnek nevezünk, meg-próbáljam itt még jobban körül-írni, megrajzolni. Maradjon ez a köl-tôk feladata.

Boldogok voltunk. Amit éreztünk, arra aszívünk ma is „emlékezni” tud. A számtalanfelejthetetlen pillanat mellett, melyeket leg-szívesebben ezerszer újra élnék, az az érzés ismegmarad örökké, ami akkor szikrázott ben-nem, amikor Mari a zongorához ült, és elô-ször játszotta el nekem azokat a bizonyoszongoradarabokat. Ám bármily bántón hang-zik is elsôre, ez a csodálatos érzés igeniselmúlt. Amikor azt a muzsikát hallgattam,nagyon szerelmes voltam, így, múlt idôben.

Gyorsan tegyük hozzá: ma is szerelmesvagyok! De még mennyire! Csak más forrás-ból táplálkozva. A tûz ereje, hôfoka nemcsökkent, mégis, a különbséget zongoráznilehet... Most már tudom, mert Isten megadta,hogy annál a szerelemnél, amit huszonéve-sen éreztem, létezik sokkal mélyebb, izzóbb,boldogabb. Ifjúkori lángolásunk, házas-ságunk is Isten ajándéka volt – mint ahogyegymásnak is Ô teremtett bennünket –, denem Jézus Krisztusból fakadó. Ezért sok te-kintetben önzô, kísérthetô és sebezhetô.Szerelmünk lángja lobogó volt, de vakító,olyannyira, hogy nem vettük észre, huzatbanvan, s a világ szele képes elfújni. Ma mártudjuk és érezzük, hogy Jézus mindenkinéljobban szeret minket – jobban, mint ahogyegymást szerethetjük –, s hogy a Jézustól

FASORI HARANGSZÓ 19

BIZONYSÁGTÉTEL

kapott szerelem mindenszerelemnél mélyebb, iz-galmasabb. Újfajta szere-lem ez – Isten új teremtésekét újjászületett emberben.

Azt a régi szerelmet, bár feltudjuk magunkban idézni,

elhagytuk – ezért érvényes ráa múlt idô! –, és a lelkünk-

ben valami új érzésvert gyökeret. Ez azúj szerelem szinténtüzes, szép, tiszta,lelki és testi vágyak-kal, reményekkelteli, határtalan, uj-jongó, erôs, roman-

tikus, mint a régi volt, de ugyanakkor türel-mes, megértô, szelíd, és Jézus valami olyantöbblettel tölti meg, hatja át, amit csak Ô tudadni. Ôbenne a kapcsolatunk még szebb vi-rágokat és érettebb gyümölcsöket hoz. Rájöt-tünk, ha Tôle kapjuk a szeretetet, sokkal mé-lyebb érzéseket tudunk egymásnak közve-títeni. Ebbôl és ebben élünk, így vagyunkegy test. Jobban értjük egymást és biztos azalap, amelyre építkezünk. Szerelmünk olyanbiztonságban lehet, mint az üdvösségünk.

A Jézustól kapott, Jézussal átélt sze-relem legnagyobb csodája az, hogy folya-matosan képes a megújulásra és örök. Nincsmúlt idô! És ennek a csodának az átélésénél –kívánom, hogy tapasztalja meg mindenki! –nincs nagyobb boldogság. Pontosabban biz-tos, hogy van, azt már úgy hívják: mennyeiszerelem. Mindenesetre ez a földi érzés,melyrôl itt elgondolkodtam, szintén felmér-hetetlen, megfoghatatlan. Mert ha megkér-dezi valaki tôlem, milyen, mekkora az aszerelem, amit most Mari iránt érzek, ténylegnem tudom szavakba önteni...

Devich Márton

„A szeretet türelmes” (1Kor13)– Simon András grafikáibóljúnius 23-ig látható kiállítás a Várnegyed Galériában (I., Batthyány u. 67.).

A MEGÚJULÁS LEHETÔSÉGEISzeretettel ajánljuk nyári

gyülekezeti heteinket!

VII. 10–15.KINCSKERESÕ GYERMEKHÉT 1.(leendô elsôsöktôl 4. osztályosokig)

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 16–23.HONISMERETI TÁBOR

Balazsér, Kárpátalja

VII. 18–23.NAGYIFI ÉS FELNÔTT IFJÚSÁGI HÉT

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 24–29.CSALÁDOS GYÜLEKEZETI CSENDESHÉT

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 31.–VIII. 5.KINCSKERESÕ GYERMEKHÉT 2.

(4–7. osztályosoknak)Tahitótfalu, Isten Tábora

VIII. 6–12.HÁZASSÁGGONDOZÓ CSALÁDOS HÉT

Nagybörzsöny

VIII. 14–19.PICI-IFI HÉT

(középiskolások 8. osztálytól)Tahitótfalu, Isten Tábora

FASORI HARANGSZÓ20

BIZONYSÁGTÉTEL

Vigyázzatok, legyetek készen!Vigyázzatok, mert nem tudjátok, hogy

mikor szólít a ti Uratok! Március 26. óta márszámtalanszor eszembe jutott ez a mondat.Álljon itt egy rövidke történet, egy párbeszéda fent nevezett nap 90 percérôl.

Vasárnap, délután fél öt. Megyek a temp-lomba, esti áhítatra, s készülve úrvacsorát ven-ni. Jön velem szembe egy testvér a gyüleke-zetbôl – Gulyás Sándorné Borika.

– Te hova mész? – kérdi. Mondom neki,hogy hová.

– És Te hol voltál? – kérdezek vissza.– Felmentem a hegyre sétálni és jó leve-

gôt szívni. Most megyek haza. (Évekkel ez-elôtt szívmûtéten esett át.)

– Haza? Minek mennél? Gyere velem atemplomba! Ott a helyed.

– De hát nem vagyok úgy öltözve… Ígynem szoktam templomba járni.

– Te csak ne törôdj azzal, mi van rajtad.Mindig tisztán, rendesen jársz. Azt csak tetudod, mikor mit szoktál felvenni. Különbenis, az Úr elôtt teljesen mindegy, hogy milyena külsô ruhád. Gondold el, hogy a rabok csí-kos ruhában, egyforma öltözetben állnak azÚr elé.

– Igazad van, veled megyek.Megfordult és jött. Hallgattuk az áldott

Igét, úrvacsorát vettünk, majd elmosogattunk.Szolgáltunk az Úrnak örömmel. Hazafelé el-mesélte, hogy hétfôn orvoshoz megy kontrollvizsgálatra. Úgy gondolja, hogy egy idôrebefektetik a kórházba.

Azután se szó, se hang – hirtelen össze-esett. A semmibôl került elô egy fiatalember,akirôl késôbb kiderült, hogy hívô keresztyén.Hozzánk szaladt, hogy segítsen Borikát fel-emelni, mert akkor még azt hittük, hogy csak

elesett. A fiatalember ránézett és azonnal hív-ta a mentôket. Tíz percen belül ott is voltak.Újraélesztés, rohammentô, újabb orvos, deakkor már csak a fekete takaró maradt. Köz-ben a fia is megérkezett. Álltunk ott némán,döbbenten. Még végig sem mentünk az úton.Illetve Borika már a végére ért.

Ketten mennek az úton, az egyik felvé-tetik, a másik otthagyatik. Ôt magához szólí-totta az Úr.

De hogyan? Gondoljuk csak végig, mi-csoda kegyelem!

– Szólítja az Úr, és ô meghallja a hang-ját.

– Engedelmeskedik: megfordul, mert ta-lálkozni szeretne Vele. Csak ôk tudták, mivolt az, ami a lelkét nyomta, mit kellett mégelmondania, hogy arra is bocsánatot nyerjen.

– Szolgálatát is elvégezte.– Utolsó vacsoráját is az Úrral töltötte.Micsoda szeretet! Micsoda „véletlenek”

sorozata. Tudjuk, hogy ilyen véletlensorozat

LEGYETEK KÉSZEN!

FASORI HARANGSZÓ 21

BIZONYSÁGTÉTEL

nincsen, hiszen minden mindennel össze-függ.

Lássunk, halljunk, figyeljünk, engedel-meskedjünk, cselekedjünk. Tegyük azt, ami adolgunk. Hirdessük, hogy a mi Megváltónkél, és kitárt karokkal vár az Úr, hajléka ké-szen, vár reánk. Bátran menjünk az úton, amitIstenünk egyenként kijelölt a számunkra. Neféljünk senkitôl, mert a földi útvesztôbenegyedül csak Ô tudja a helyes utat. „Avagynem parancsoltam-e meg néked, hogy légybátor és erôs? Ne félj és ne rettegj, mert veledlesz az Úr, a te Istened mindenben, amibenjársz” (Józsué 1,9)

Füle Lajos négysorosai is elgondolkoz-tatnak minket: „Addig menj, amíg mennitudsz, / Addig szólj, amíg szólni tudsz / Ma

még lehet, ma még szabad, / Borulj le a ke-reszt alatt”; „Megtérésre hív az Ige / Hallásanem elég / Istennek van rá ideje / De nekedvan-e még?”

Vigyázzunk, legyünk készen, mert a bo-csánatkérésre és a megbocsátásra csak a jelenidô áll rendelkezésünkre!

Március 26-án a Bibliaolvasó kalauzszerint Máté evangéliumának 24. fejezetébôltöbbek között azt a részt olvashattuk, amikora tanítványok Jézust arról faggatják, mikorjön el a nagy megpróbáltatás ideje, a „világvége”. Jézus nyugtatja, biztatja tanítványait,és azt ígéri nekik: „Aki mindvégig kitart, azüdvözül”.

De vigyázzatok, legyetek készen!Lux Ferencné Éva

Régi színeiben a Munkácsy-másolat

A Magyar Nemzeti Galériában befejezôdtek a gyülekezetünk tulajdonában lévô Munkácsy-másolat restau-rációs munkálatai, a Krisztus Pilátus elôtt címû festmény, Gábor Móric alkotása újra régi színeiben pom-pázik. A kép június végéig egy új keretet is kap, majd visszakerül a gyülekezeti terem falára. A két restaurá-tort, Szutor Katalint és Szabó Marianne-t (képünkön) szeptember 10-én látjuk templomunkban vendégül,ahol beszámolnak a kép újjászületésének munkálatairól.

Fotó

: D

. M.

MÚLTIDÉZÔ

FASORI HARANGSZÓ22

Gyászévtized MagyarországonA gályarabok emlékezete

„Micsoda dicsôség az, ha vétkezve ésarcul veretve tûrtök? Ámde ha jót cselekedveés mégis szenvedve tûrtök, ez kedves dologIstennél.” „Mert az kedves dolog, ha valakiIstenrôl való meggyôzôdéséért tûr keserûsé-geket, méltatlanul szenvedvén.” „Krisztus isszenvedett érettetek, néktek példát hagyván,hogy az Ô nyomdokait kövessétek.” Péterapostol intette a szolgákat ekképpen elsô le-velében (1Pt 2,19–21) – intvén ezekkel azIgékkel az ellenreformáció roskasztó terheitviselô magyar reformátorokat és gyülekeze-teiket is. A római katolikus egyház restaurá-ciós törekvései nyomán ugyanis ezrek kerül-tek a hit súlyos próbái elé Magyarországon.Különösen az 1671–1681 közötti években in-dult sok szenvedéssel és halálos ítélettel járótámadás a protestánsok ellen.

Méltán nevezzük ezt az idôszakotgyászévtizednek, hiszen az erdélyi fejede-lemség hanyatlása után már semmi és senkisem állt útjába annak, hogy a bécsi királyiabszolutizmus és a magyarországi római ka-tolikus egyház vezetôi tûzzel-vassal munkál-ják az ellenreformációt. Kapóra jött nekik aWesselényi-féle összeesküvés idô elôtti lelep-lezése, és – bár a felkelés vezérei mind kato-likusok voltak – az összeesküvés ürügye alatta protestantizmus gyökeres felszámolásábakezdhettek hazánkban. I. Lipót Habsburguralkodó (1657–1705) a reformációt rebellió-nak, lázadásnak ítélte a központi királyi ura-lom ellen: „Inkább vadállatok tanyázzanak azelpusztult országban, semmint, hogy ezek agaz eretnekek lakják” – mondotta.

A klérus ideológiája alátámasztása igé-nyével jelent meg egy könyv Bársony Györgynagyváradi püspök tollából (1671-ben) „Az

egész világ számára kijelentett igazság” cím-mel. A szerzô hatalmas rágalomtömeggel aztpróbálta elhitetni olvasóival, hogy a királynem köteles a protestáns vallás gyakorlatátbiztosító törvényeket, békekötéseket megtar-tani, mert – úgymond – a protestánsok meg-szegték azokat. Leplezetlen magabiztosság-gal fogalmazott Kollonics Lipót esztergomiérsek is, mondván: „Magyarországot elôszörrabbá, aztán koldussá, végre katolikussá te-szem”. Amit csak lehetett, meg is tett mindentaz ellenreformáció ezen az úton...

Komáromban például egy tûzvész alkal-mából a pápa hadseregének bajvívói, a jezsu-iták Száki János lelkészt vádolták felbujtással– oly sikeresen, hogy a bíróság halálra ítélte,s állítólagos társával együtt kegyetlen kínzá-sok között viaszos kénes ruhába tekerték ésmeggyújtották. Mint egykor Néró „fáklyái”,az elsô keresztyén mártírok a római arénában,úgy égtek el. A lelkész feleségét lefejezték.

Ruyter Mihály szabadon engedi a rabokat.

FASORI HARANGSZÓ 23

MÚLTIDÉZÔ

Csepregen, amikor a lelkész a vasárnapiprédikációjában – a török háborúk végét áhít-va – a várva várt békére nevelte híveit, nagyotreccsent a templom ajtaja. Zsoldosok hadaözönlött be rajta. Üvöltve rárontottak a hívek-re. Káromkodások, imák és ordítások össze-keveredtek hamar. Könny és vér egyszerreömlött, s egy negyedóra leforgása alatt azegész templomi gyülekezetet levágták – a tö-rökök elleni harcra toborzott osztrák katonák.

Az üldözések csúcspontját jelentôgyászévtized jellegzetes gonosztette a pozso-nyi vésztörvényszék felállítása volt 1673-ban.Ide elôször a köznemeseket hívták be, és min-denféle fenyegetésekkel kényszerítették ôketa reverzálisra, a római katolikus egyházbavaló visszatérésre. Eközben a gyülekezetbenis folyt a vizsgálat, az üldözés, az áttérítés, samíg az elítéltek szenvedései tartottak, az üre-sen maradt parókiák egy részébe római kato-likus plébánosokat vagy szerzeteseket telepí-tettek. Napirenden voltak a templomfoglalá-sok, a lelkészek elûzése és a hívek háborgatá-

sa. Az engedelmeskedni nem akaró reformá-tus és evangélikus jobbágytömegeket a föl-desúri birtokokról világgá kergették. Ugyan-akkor folyt a támadás az iskolák ellen is. Amenekülôknek Erdély nyújtott menedéket.

A törvénytelen törvényszék elé 1673-ban 33 lelkészt és tanítót idéztek a Felvi-dékrôl és a bányavárosokból felségsértés, ha-zaárulás és a katolikus vallás megsértése vád-jával. A vádlottak számára három választásilehetôség volt: a katolikus vallásra valóáttérés, az állásról való lemondás, vagy azönkéntes számûzetés. A tárgyalás végére amegjelentek közül egy áttért, a többi vagylemondott állásáról vagy külföldre távozott.

Az eredményeken felbuzdulva 1674-ben az ország összes protestáns lelkészét éstanítóját megidézték a vésztörvényszék elé,de csak Dunántúlról és Észak-Magyarország-ról jelentek meg – közel négyszázan. A bíró-ság – megfélemlítésül – mindannyiukat halál-ra ítélte. Ennek nyomán voltak, akik meg-tántorodtak és áttértek, a többség pedig aláír-ta a kötelezvényt, hogy lemond hivataláról,illetve külföldre távozik. 89 hitvalló azonbankitartott, és semmiféle csábítgatásra, ígérge-tésre és fenyegetésre sem volt hajlandó aláírnia kötelezvényt, hanem mindvégig hordozniakarta a Krisztusért fölvett keresztet. Ôket bi-zony a legrettentôbb fogságra vetették, külön-bözô börtönökben „puhították”, kínzóik – alegsötétebb lelkû katonák – a legalantasabbrabmunkákat végeztették velük, s állandóanütötték-verték ôket. E szenvedések miatt so-kan meghaltak közülük.

A várfogságban sínylôdô hitvallókbólnegyvenegyet 1675-ben gályarabnak adtak el.Gyalog indították ôket Nápolyba, de oda élvemár csak harminc jutott el. Ennyien kerültek aspanyol király nápolyi hajóira. Hozzáláncol-ták ôket a gályapadhoz. A közel tíz méterhosszú evezôlapátot hárman húzták – ütemre.

Szabó LôrincTESTVÉRSIRATÓK

Sütöttek izzó bélyegetlapockánk csontja fölé;gyilkos dobott be gyilkosoks gonosztevôk közé.

Ágyékunkon pár rongy darab,tetves, fekete zsák;padunk alatt bûz és mocsokaz emberi rondaság.

Vályúba dobják este elénka korpát: – egy marék...„Disznónak több jár, a rabokgyomrának ez is elég!”

FASORI HARANGSZÓ24

MÚLTIDÉZÔ

Aki nem dolgozott teljes erôvel, véresre kor-bácsolták. Ha a hajó a kikötôben állt, a hajó-mûhelyben kellett segédkezniük. Ilyenkorzsoltárokat énekelve bátorították egymást.

A protestáns országok értesültek a ma-gyar gályarab prédikátorok sorsáról. Anglia,Hollandia, Svájc diplomáciai úton is közben-járt érdekükben a bécsi udvarnál, és kieszkö-zölték kiszabadításukat. Többen személye-sen közbenjártak, nagy összegeket áldoztakszabadon bocsátásukért. Ruyter Mihály hol-land tengernagy erélyes fellépésére Nápoly-ban lehullottak a bilincsek a gályarab pré-dikátorok kezérôl, lábáról. A tengernagy1676. február 11-én felvette ôket hajójára,szabadok lettek.

Az Úr Jézus arra figyelmeztetett, hogylesz olyan idô az emberiség életében, amikor„megsokasodik a gonoszság, a szeretet so-kakban meghidegül” (Mt 24, 12). Nemzetünkés egyházunk életében az egyik legsötétebbkor a gyászévtized volt, amikor a vallási vakgyûlölet emberek százait kínozta meg, s küld-te börtönbe, máglyára vagy gályarabságra. Alegszomorúbb, hogy akik ezt a gonoszságotvéghez vitték, meg voltak gyôzôdve arról,hogy Istennek tetszô dolgot mûvelnek! Agyászévtized óriási erôvel vitte elôre Magyar-országon az ellenreformáció ügyét, ámdeakik megmaradtak, azok számára a szenve-dések kôszikla-hitet adtak.

Összegyûjtötte: Dévai-Józsa Gábor

REZES ZSOLTÁROK

Ritka esemény: templomunkban május 10-én egy csaknem negyvenfôs fúvószenekar adott hangversenyt. Azamerikai Iowa államban lévô Dordt College együttese Henry Duitman karmester vezetésével a Julianna isko-la javára koncertezett. Mûsorán zsoltárok mellett Bartók-mûvek és a magyar Himnusz is szerepelt.

Fotó

: D

. M.

FASORI HARANGSZÓ 25

FÓKUSZ

A lélek lélegzetvétele (4.)

Az imádkozás harca„Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kí-

sértésbe ne essetek.” (Mt 26,41)A legtöbb ember számára érthetetlenek

az imádkozás nehézségei és gyötrelmei. Azima új életünk központi funkciója, életünkszívverése Istenben. Az a céltábla, amely el-len az ördög a legtöbb fegyverét irányítja. ASátánnak megannyi fondorlatos módszerevan arra, hogy imaéletünket zsákutcába jut-tassa. Bevett szokása az „áltatás”. Szívesenszerez magának olyan szolgákat, akik hiszik,hogy Istenhez tartoznak, és akikre mások isúgy néznek, mint Isten gyermekeire.

Imáink megzavarására erôs szövetségesttalál bennünk a régi Ádámban, aki az Írásszerint, valamint keserû tapasztalataink sze-rint is ellenséges indulattal van Isten iránt,(Róma 8,7) és fél, mint a haláltól, ha az Úr-hoz közeledünk imáinkban. A „test a Lélekellen vitézkedik”. A testnek az imádkozáselleni felháborodását, úgy mint életünk egyébbûnös kívánságait, vigyük az Úr elé és tegyükle nála. Jézus vére megszabadít tôlük.

A test közvetett módon ügyesen és oko-san harcol az imádkozás ellen, ösztönösen ésautomatikusan mozgósít mindent az imamegakadályozására: például túl elfoglaltvagyok, képtelen vagyok koncentrálni, jobblenne máskor, szívem jelenleg alkalmatlan,túlságosan nyugtalan vagyok stb.

Világosan kell látni, hogy itt nem csaktest és vér ellen van tusakodásunk, hanem a„gonoszság szellemei ellen, amelyek a ma-gasságban vannak”. (Efézus 6, 12)

Amikor eljön az imádkozás ideje, úgytûnik, mintha minden összeesküdött volnacélunk megvalósítása ellen: emberek, állatok,munka, telefon. A Sátán nem alszik!

Az elsô és döntô harcot az jelenti, hogymindennap egy idôre csendességben legyünk.Ne feledjük, hogy az ellenségünk ide is követ.Mindent megtesz, hogy lerövidítse az imaidejét vagy elterelje a gondolatainkat.

Minél több idôt töltesz imádkozással,annál erôsebben érzed, hogy a hivatásodból,munkádból eredô kötelességeidet elmulasz-tod. Úgy érzed, hogy ez idôpazarlás, tehátabbahagyod. A Sátán simán csatát nyert.Azért vesztünk, mert nem tanultuk meg azimádkozás titkát: megnyitni Jézus elôtt azajtót és beengedni ôt szükségeinkbe! A tehe-tetlenség, gyengeség nem akadálya az imád-ságnak, hanem serkentôje.

Istennek van hatalma rakoncátlan gon-dolatainkat is kordában tartani, hiszen Ô avihart is lecsendesítette. „És az Istennekbékessége, amely minden értelmet felülhalad,meg fogja ôrizni szíveteket és gondolataitokata Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7). Igen, Krisztusegész lényünket megragadja, gondolatainkatrendezi és összegyûjti, mert csak így lesz azima valódi találkozás az Úrral.

Az ima alatt addig vagyok nyugtalan ésbékétlen, ameddig azt hiszem, hogy nekemkell akaratomat és gondolataimat Istenre irá-nyítani. Amint rádöbbenek tehetetlenségem-re, és Jézust, az én mindenható Barátomatbebocsátom, hogy segítsen a Sátánnal szem-ben, akkor Isten békessége áthat, és a Szent-lélek ismét kijelentheti nekem Krisztust, ésdicsôítheti Ôt.

Szükséges és fontos, hogy az imádko-zásnak mindennap meghatározott ideje le-gyen! Természetesen jó, ha más alkalmakat ismeg tudunk ragadni, de ezek nem azonosak acsendességgel. (Még Jézusnak is el kellett

FÓKUSZ

26

Kincsek a cserépben„Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisz-

tus Jézust az Urat, önmagunkat pedig mint szolgái-tokat Jézusért” (2Kor 4,5).

Szívügyem a gyülekezet és a Julianna iskolagyermekei számára szervezett fazekas szakkör. Sokörömet szerez nekem, és hitem szerint nekik is. Élvez-zük lelkipásztorunk támogatását és családok segítôszeretetét. A foglalkozásoknak igei vezérfonala van.Sokféle technikával dolgozunk, minden jól sikerülttárgy eljut a befejezésig. Mázazzuk, kétszer égetjükôket. Lelki és gyakorlati értelemben egyaránt „hasz-nálatra” alkalmas tárgyak. Minden gyerek értéket kapa kezébe: a jól végzett munka eredményét, amiben agyülekezet sokféle segítsége is benne van. Az aján-dékba kapott fazekaskorongtól a tárgyak szállításán áta segítôkészség egyszerû megnyilvánulásáig.

Ebben a félkész termékekkel teli HOBBY vi-lágban gyermekeink tanulhatnak igazi munkát, meg-érteni anyagot, alkotó folyamatot. Ennek alapfeltételea rendszeresség. A tudás az egymásra rakott kistéglákból építkezik. Úgy terveztük, hogy a szombatreggel 9-tôl fél 11-ig tartó idôpont mellett a pihenés ésa családi együttlét, a kirándulás is beleférjen a napba.Ebben az évben a gyerekek többet hiányoztak, mintmáskor. Nehéz úgy dolgozni, ha hetek kimaradnak.

Sokféleképpen kaptuk Istentôl a tálentumainkat.Ki a beszédben, ki kezében, ki mozgásban, ki alkotógondolkodásban, ki pontos, megbízható munkájában,vagy akár többféle területen is egyszerre. A mai korszelleme a passzív befogadást, másrészrôl pedig afolyamatos programok „pörgését” diktálja. Tizenkétéves korra a gyerekek kreatívitása érezhetôen hanyat-lik. Sokat tehetünk ez ellen mi magunk is otthon,táborokban, gyülekezeti alkalmainkon, hogy a gyer-mekeink felnôve Isten alkotó munkatársai legyenek.

Az én utam sajátos út. Igyekszem tenni a dol-gom szakkörben, táborban, mûhelyben, mint a többiszolgáló a maga területén. Ez nem értünk, hanem agyerekekért van, akik végsô soron a gyülekezetünkjövôje. Hordozzuk imádságban a gyerekközösségeképülését. „Ez a kincsünk pedig cserépedényekbenvan, hogy ezt a rendkívüli erôt Istennek tulajdonítsuk,és ne magunknak.”

Martinecz Márta

vonulnia a tömegbôl). Mit jelent a csendes-ség? Tapintatos visszahúzódás a világ zajá-ból, hogy lelkünk elnyerje azt a belsô kon-centrációt, higgadtságot, amely kell ahhoz,hogy meghalljuk az Úr szavát.

Testvérem! Ne vágj bele az imádságba,míg nem kerültél megfelelô állapotba! Hagyda csendet dolgozni benned! Az ima nemcsakazt jelenti, hogy te beszélsz, tevékenykedsz!Ebben a csendben kész kell lenni arra, hogy alelkek orvosa átvilágít, megtisztít, megmutat-ja a belsô bajt. Gyakran csak mondjuk a ma-gunkét, aztán ámennel befejezzük. Ôt nemhagyjuk szólni! Ilyenkor ugyanúgy távozunkelôle, mint ahogy jöttünk. Szólj így: „Vizs-gálj meg engem, ó Isten, és ismerd meg szí-vemet! Próbálj meg engem és ismerd meggondolataimat! És lásd meg, hogy van-e ná-lam gonoszságnak valamilyen útja és vezéreljengem az örökkévalóság útján!” (Zsolt 139,23-24) Ha így teszel, történik veled valami azima alatt!

Ez nem megy harc nélkül. A Szentlélekfeladata, hogy meggyôzzön minket bûneink-rôl. Isten színe elôtt legfogékonyabb a lel-künk. Megpróbáljuk önmagunk elôtt is hihe-tôvé tenni, hogy nem a bûn az, ami minketnyugtalanít. Bensôdben valami igazat adott aLéleknek, de nem akarod megadni magad.Mentegetôzöl. Ha az Úr lelkével való harc túlkemény volt, akkor sátáni alattomosság jött asegítségedre: hogy megnyugodj a kínzóvádak felôl, elkezdtél másokért imádkozni.Ha csak egy bûnt is tartok a szívemben, amita Szentlélek annak nevez, kizártam Jézust alelkembôl. Akkor az imádságom nem ima.Az imaharc értelme tehát az, hogy imádsá-gunk voltaképpen könyörgés legyen az imád-ság lelkéért. Meg kell hallanunk a Lélekimádságra való felszólítását. „Mert a lélekkész, de a test erôtelen.” (Márk 14,38)

(Folytatjuk) Hartman László

FASORI HARANGSZÓ 27

GYEREKKUCKÓ

Kedves Gyerekek!Eltelt újra egy tanév, és valószínûleg már sokan várjátok a szünetet, benne a nyaralásokat,táborokat is. Ilyenkor sokat kirándulunk, sportolunk; végre sokat lehet aludni, pihenni ésrengeteget játszani, ugye? Most is három feladatot adok nektek, ami segít a „sportolásban”, és pihenésben – de azértegy kicsit mégis kell gondolkodni (ami azért a szünetben sem árt ☺).Mindenkinek áldott, szép nyarat, jó pihenést kívánok: Zsó néni

1. Írd a képekhez az alábbi bibliai szereplôk közül annak a nevét, aki a képen látható„sportot ûzi”: Jákob (1Móz 32), Sámson (Bír 16), Saul, Dávid (mindkettô az 1Sám 19-ben), Zákeus (Lk 19) és Pál (Apcsel 27).

3. Egészítsétek ki a hiányos bibliai Igéket! (Próbáljátok meg magatoktól, és csak a végén ellenôrizzétek a Bibliából!)

a.) „Jobb az Úrban bízni, mint ……………..……........…… reménykedni.” (Zsolt 118,8)

b.) „Amit akartok azért, hogy az ……….…………. Ti veletek cselekedjenek, mindazt ti isúgy ……………….. azokkal.”(Mt 7,12)

c.) „Imádkozzatok, hogy ………………………… ne essetek.” (Lk 22, 40b)

2. Találós kérdések:

Ki volt az a királyfi, kinek az volt végsô baja, hogy hosszúra nôtt a haja?(Absolon – 2.Sám.18.)

Kinek tûnt el ereje,Mikor tar lett a feje?

J… volt lakóhelye;Vak volt, meggyógyult a szeme;B… volt a neve.(Sámson – Bírák 16)

(Jerikó/Bartimeus – Mk 10)

FASORI HARANGSZÓ28

FASORI HARANGSZÓA Budapest Fasori Református Egyházközség

idôszakos kiadványa.Felelôs szerkesztô: Devich Márton1071 Budapest, Városligeti fasor 7.

Tel.: 342-7311e-mail: hivatal@fasor.huweboldal: www.fasor.hu

Áldott nyarat kívánunk olvasóinknak!

SZENTHÁROMSÁG

A hatalmas Isten egyszer rájöve,Hogy mehetne be az ember testibe.

– A szem? Túl kicsi – és tán belevakulnánk.– A fül? Túl szûk, tekervényes.– A száj – eltátva – sem elégséges.

Láss csodát, három darabra szakítja magát,Megcélozza vele az ember agyát,elôre küldi menten a teremtô Atyát.Követi a Fiú – akiben kijelenti magát,S belép a Szent Lélek, ki az élô kapcsolat.

Részenként bejutva lelkünkben összeáll,Dicsôség Tenéked egy Szentháromság!

(Révay József)

EGYÉB ALKALMAINK

– A pároskör a nyári hónapokban nem tartalkalmat.

– A Fiatalasszony- és anyakör a nyári gyüle-kezeti hetek és a szabadságok miatt legkö-zelebb szeptember 23-án tartja elsô alkalmátTahiban.

– Kedd délelôtt 10 órai bibliaóránk július-augusztus hónapokban szünetel.

– A férfi bibliaóra következô alkalma ugyan-csak szeptemberben lesz.

– Skót Misszió (VI. ker., Vörösmarty u. 51.)vasárnap de. 9 órakor istentisztelet,szerdán du. 3 órakor bibliaóra

Kedves Testvérek!Köszönjük leveleiket, postaládánkba, e-mail címünk-re várjuk a további javaslatokat. Következô számunkszeptemberben jelenik meg (lapzárta: augusztus 20.).

A szerkesztõség

Szeptember 3-án 10 órakorgyülekezeti tanévnyitó istentisztelet lesz

templomunkban. Szeptember 23-án

táborzáró hálaadónapot tartunk.

Kedves Gyerekek! Idén is lesz Kincskeresô tábor. A hét során keresünksok kincset Isten Igéjében és magunkban, egymásbanis. Sokat fogunk játszani, énekelni, alkotni (rajzolni,ragasztani, agyagozni), lesz sportverseny, kirándulás, akadályverseny és sok-sok meglepetés. Még korlátozott számban van hely, jelentkezési lapota lelkészi hivatalban, vagy Emôke nénitôl, illetve Gábor bácsitól lehet kérni. Jelentkezésedetmielôbb add le, hogy valóban velünk jöhess! Várunk!

Zsó néni

Köszönjük valamennyi Testvérünk rendsze-res és alkalmi adományait, amelyek biztosí-tották a gyülekezet elsô félévi életmenetét.Isten áldását kérjük a jószívû adakozókra!

Prebitérium

ÁLLANDÓ NYÁRI ALKALMAINKVasárnap de. 10 óra istentisztelet

de. 10 órakor istentisztelet gyer-mekeknek 1 összevont csoportbande. 10 órától gyermekmegôrzôszolgálat

Kedd du. 1/2 5 óra PICIFI ifjúsági óra(14–18 éveseknek)

Szerda du. 6 óra bibliai közösségi óradu. 1/2 7 óra Timóteus ifjúsági óra(18–25 éveseknek)

Csütörtök du. 6 óra bibliaóraPéntek du. 1/2 7 óra felnôtt ifjúsági óra

(25 évtôl)