SZAKDOLGOZAT

Mernyei Lilla

2017

2

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

KÜLKERESKEDELMI KAR

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK

NAPPALI TAGOZAT

PR ÉS SZÓVIVŐI SZAKIRÁNY

A HALÁL KULTUSZA A MÉDIÁBAN

Konzulens: Készítette:

Dr. Surányi András Mernyei Lilla

docens

BUDAPEST, 2017

3

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 4

GENERÁCIÓK........................................................................................................................ 5

TANATOLÓGIA ..................................................................................................................... 9

Az egyén részéről ............................................................................................................... 10

A társadalom részéről ........................................................................................................ 10

ELISABETH KÜBLER-ROSS ELMÉLETE ........................................................................ 11

AZ ELMÉLET ISMERTETÉSE: ...................................................................................... 12

HALÁLFÉLELEM MÉRÉSI SKÁLÁK ............................................................................... 15

A HALÁLHOZ VALÓ VISZONY ................................................................................... 18

A tanulmány összegzése .................................................................................................... 18

NAPJAINK GYÁSZA AZ INTERNETEN ........................................................................... 25

KUTATÁS ............................................................................................................................. 36

Hipotézis ............................................................................................................................ 36

Generációs különbségek .................................................................................................... 36

Interjú típusa ...................................................................................................................... 39

Interjúalanyok bemutatása ................................................................................................. 40

Elemzés .............................................................................................................................. 43

Összefoglalás ..................................................................................................................... 48

HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE, IRODALOMJEGYZÉK: ................................................. 49

MELLÉKLET ........................................................................................................................ 52

4

BEVEZETÉS

Minden kornak megvan a maga ideológiája, nézete, elfogadott normái és

szokásrendszere. Tabuk és ünnepelt események, amik koronként, országonként,

kultúránként állandó változásban vannak. Mindezekről pontos feljegyzések,

dokumentációk adnak hírt számunkra. Évtizedekre, évszázadokra visszamenőleg

lebontva bármely kort tanulmányozhatjuk, számtalan elemzés, beszámoló van

segítségünkre.

De vajon mi a helyzet a jelen korral? Ami talán a leggyorsabban fejlődő technikai

vívmányokat, legösszetettebb társadalmakat és globális konfliktusokat,

legelfogadóbb és ezzel egy időben a legkevésbé toleráns társadalmakat hozta

magával.

Az élet számos területén tapasztalhatunk ellentmondásokat. Így szakdolgozatom

témájául az egyik legelemibb témát választottam, amiről napjainkban talán több hírt

kapunk, mint bármikor máskor a történelem során, mégis a legtöbb társadalom

egyetemesen tagadja elkerülhetetlen mivoltát. Az általam tárgyalt téma tehát nem

más, mint a halál médiareprezentációjának mértéke és módja hazánkban két

különböző generáció szemléletmódján keresztül. Az első korosztály a baby-boomer

generáció a másik csoport pedig az Y generáció tagjai. Azért ezt a két korcsoportot

választottam, mert fontos volt számomra, hogy érezhető legyen generációs

különbség a két korosztály között, illetve, hogy a fiatalabb korosztálynak legyen már

kialakult világképe, éppen ezért a Z generáció szülötteit még túl fiatalnak ítéltem,

hiszen legidősebb képviselői is még csak 17 évesek, ebben a korban még eltérő

fejlettség tapasztalható náluk, illetve még gyakran még nincsen komolyan kialakult

nézetük.

Több kérdésre is keresem a választ dolgozatomban.

Elsősorban, hogy milyen egyéni tapasztalataik vannak a halál feldolgozásának

kulturális szintjén, illetve egyéni tapasztalataikra is kíváncsi vagyok. Emellett

dolgozatomban arra is igyekszem választ találni, hogy milyen folyamatok voltak

hatással a halálkép formálódására a történelem során.

5

GENERÁCIÓK

Vitathatatlan, hogy a különböző korban született emberek más-más közegbe,

élethelyzetekbe, morális környezetbe érkeznek. Minden kornak megvannak a maga

sajátosságai, a társadalmi elvárásai, gazdasági fejlettsége, amelyek mind nagyban

meghatározzák az életkörülményeinket. Eme tényezőkre nagy hatással van a

földrajzi elhelyezkedés is, azonban a generációs tanulmányok elsősorban a születési

időt, mint legalapvetőbb tényezőt veszik vizsgálataik alapjául. És az alapján

határozzák meg az alapvető személyiségjegyeket generációnként. A generációs

elméletek szerint az egy csoportba tartozó emberek világnézete és értékrendje

meglehetősen hasonló. A csoportok kialakítása gyakran eltér egymástól más kutatók

esetében, kevés még a szakirodalom is a témában. Sőt, a tengerentúlon és

Európában, így hazánkban is elérnek egymástól a csoportok időbeli kereteinek

meghatározása. Elsőként egy amerikai szerzőpáros, William Strauss és Neil Howe

foglalkozott behatóan a témával az 1991-ben megjelent, Generations című

könyvükben.

A mai napig őket tartják számon, mint a generációs elmélet megalkotóit.

Magyarország generációs különbségeit azonban jobban jellemzi Szirbik Gabriella „A

konnektivizmus szociológia vonatkozásai” című előadása. Így a generációk közötti

időbeli határvonalakat és az egyes csoportokra jellemző személyiségjegyeket és

jellemvonásokat az előadására támaszkodva ismertetem.

(crescendo.hu/2010/8/4/xyz-generacio-magyarorszagon)

GENERÁCIÓK JELLEMZŐI

Veteránok 1925-45

Baby-Boom generáció 1946-1964

X generáció 1965-1979

Y generáció 1980-1995

Z generáció 1996- 2009

Alfa generáció 2010-

6

Baby- boom generáció:

A háború után született gyermekek már békében nevelkedtek. Ezért más a

világnézetük, mint szüleiké, vagy a még náluk is idősebb generációké. Fontos volt

számukra a szabadság és a béke. Ezért is gyakran nevezik őket a hetvenes évek

„világgyermekeinek”. Miután felnőtté váltak, megbízható és pontos munkaerőként

ismertek, fontos számukra a horizontális karrier és az anyagi biztonság.

Nyelvtudásuk is kevésbé teszi lehetővé, hogy a technikai fejlődésben részt vegyenek.

X generáció:

Az X generáció szülöttei már viszonylag korán, kamaszkorban találkoznak az

internettel. Ezért is nevezik őket „hírnöknemzedéknek”. Fontos nekik a jó

munkahely megtalálása és megtartása, illetve a megfelelő egzisztencia, pénzügyi

háttér és a társadalmi ranglétrán betöltött minél előnyösebb szerep. Munkafegyelmük

és lojalitásuk komoly érték a társadalom számára.

Y generáció:

Az Y generáció képviselőinek gyermekkorától kezdve természetes a technika

fokozott jelenléte az életükben, úgy nőnek fel, hogy a számítógép mindennapjaik

része. Itt azonban már érződik az érzelmi szabadság és az ő generációjuknál jelenik

meg először, annak igénye, hogy a munkahelyük igazodjon hozzájuk, ők nehezebben

alkalmazkodnak munkahelyük sajátosságaihoz, mint az X generáció tagjai. Már

kevésbé lojálisak, mint az őket megelőző generáció tagjai és gyakrabban helyezik

előtérbe saját érdekeiket, mint különböző csoportokét vagy intézményekét.

Z generáció:

A Z generáció szülöttei már beleszülettek az őket körülvevő technikai

eszközök világába, ezért is nevezik őket gyakran IT- generációnak. Sokszor éri az a

kritika a generációt, hogy képtelenek elképzelni az életüket a virtuális világ nélkül,

hogy egyre romlik a társas kapcsolataik minősége és nem tudnak aktívan hallgatni.

Bátran állnak mindenféle újítás elé, munkahelyeiket pedig szinte azonnal is képesek

otthagyni, ha valamilyen feltétel nem fele meg az igényeiknek. Nehéz hosszú távon

lekötni őket, mind a magánéletben, mind a munka területén. Életükben a

legbefolyásolóbb tényező egyértelműen az internet, így ha fel szeretnénk hívni a Z

7

generáció figyelmét, elsősorban a világhálón keresztül érdemes próbálkozni. Ezt a

hozzáállást már a tartalomgyártók is ismerik és ki is kihasználják, hiszen már

készítenek kifejezetten csak az interneten elérhető, fiatalok számára sorozatok. Ilyen

például a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő Középsuli című internetes

sorozat, amely kizárólag a Youtube-on elérhető.

Alfa generáció:

Az Alfa generáció tagjai ugyan még nagyon fiatalok, így az rájuk jellemző

állítások leginkább a jövőre vonatkozó feltételezések. Tagjainak akár már egy

youtuber vagy vlogger neve gyakran sokkal többet mond, mint egy televíziós

személyiségé, politikus vagy íróé. Ebben a korosztályban az internet és a

számítógépes játékok egyértelműen felváltják a televízió, rádió csatornákat és az

újságokat. Számukra sokkal példaértékűbbek az interneten híressé vált személyek,

akiknek tetteit, véleményét mérvadónak és követendőnek tartják. Az internetes

felületek és csatornák sokkal nagyobb szabadságot és gyorsaságot biztosítanak

számukra, így ezzel a televízió és egyéb médiumok szinte képtelenek versenyezni.

Többeket is foglalkoztat, hogy mi lesz az alfa generáció szerepet a történelemben. A

pszichológusok véleménye szerint minden idők legmagányosabb generációja nő

éppen fel. Nem mindenki ilyen negatív az alfa generáció jövőjét illetően. Mark

McCrindle, ausztrál demográfus szerint a generáció tagjai lehetnek a jövő nagy

átalakítói és képesek lesznek megküzdeni a globális felmelegedés negatív hatásaival.

További találgatások szerint az alfa generáció rendkívül magasan képzettek lesznek,

fontos lesz számukra az élethosszig való tanulás.

(kreativ.hu/cikk/odaadnak_a_hajukat_egy_youtuber_kedveert)

(www.hrportal.hu/hr/hogyan-motivalhatoak-a-kulonbozo-generaciok-tagjai-

20100804.html)

(hvg.hu/plazs/20151022_alfak_generaciok)

A HALÁL FAJTÁI

A halálnak több fajtáját különböztetjük. Ezek közül szeretném a

legismertebbeket bemutatni.

8

Klinikai halál:

„…A klinikai halál során a szívműködés megáll, a keringés összeomlik. Az

életfontosságú szervek, főleg a központi idegrendszer nem kapnak friss oxigént,

ugyanakkor megkezdődik a bomlástermékek, főleg a széndioxid fölhalmozódása;

még pontosabban: a kiürítésük elmarad. Elsősorban az agykéreg érzékeny, ugyanis

itt van á funkciókiesés és a tudat kioltódásának helye. Elegendő 3-6 perces légzési,

keringési leállás, hogy a tudat többé ne térjen vissza. De a klinikai halál állapotából,

rövid idő eltelte után a test újra éleszthető. Ekkor még nagy valószínűséggel az

öntudat tökéletesen visszaáll…” ( Szenti T. idézi Polcz. A. 1989. p.143.)

Agyhalál:

„…Ebben a fázisban — szerzőkként eltérő megállapításokkal — néhány

másodpercnyi, illetve percnyi oxigénhiány már végzetes. Az ember személyiségét és

öntudatát meghatározó szürke vagy kérgi agyállomány visszavonhatatlanul

károsodik…” (Szenti T. idézi R. A. Moody. 1993. p.222.)

A vissza nem fordítható halál:

„…Mind az EEG által ki nem mutatható maradvány-bioelektromosság, mind a

testből kivehető szervek jelzik, hogy az agyhalál sem tekinthető teljes halálnak. A

tanatológusok meghatározása szerint, a test akkor tekinthető halottnak, amikor az

életfolyamatok már megszűntek és azok többé vissza nem fordíthatók…” (Szenti T.

idézi Kunt E. 1981. p.136.)

Ezek mellett Szenti Tibor még több olyan halál definíciót is megfogalmaz, amely

nem konkrétan a fizikai elmúláshoz, életfunkciók leálláshoz vezet, hanem az embert,

mint a szociális körforgás egyik résztvevőjét veszítjük el. Ez a szociális halál

fogalma. Amikor az élet szociális funkcióból az egyén teljesen kiszorul, saját

döntése által vezérelve vagy a társadalom által kitagadva. ( Szenti T. 1994.)

A HALÁLFÉLELEM KORA

Több tanulmány is vizsgálta a jelenséget, miszerint a halál korunk egyik

legnagyobb tabujává vált. A kijelentés azért különösen érdekes, mert az egyik

legtöbbet hallott hír a médiumokban és mindennapjainkban, annak ellenére, hogy

mindenhol körülvesz bennünket, mégis igyekszik mindenki a lehető

leghatározottabban kizárni még a halál lehetséges jelenlétét is. A jelenség különösen

a II. világháború után kezdődött. A háborúk idején ugyanis a halál mindennapi

esemény volt, nem volt olyan ember, aki ne veszítette volna el valamelyik közeli

hozzátartozóját a háborúban, vagy ne ismert volna valakit, aki nem veszítette volna

el valakijét. A háború utáni időkben azonban a biztonság és a viszonylagos jólét

9

kezdett egyre nagyobb terepet nyerni. Polgári munkákat kezdtek végezni az

emberek, így a legfontosabb feladatuk az családi egzisztencia fenntartása volt. Erre a

folyamatra Geoffrey Gorer angol szociológus is felhívja a figyelmet, miszerint a

halál a háború utáni nemzedéknek éppen annyira tabutémává vált, mint napjainkban

a pornófilmek

(Geoffey, G. 1955.) The pornography of death

TANATOLÓGIA

A halállal, haldoklással foglalkozó tudományág. A tanatológia elnevezés

először az angol nyelvterületen honosodott meg. A szó azonban a görög thanatos,

vagyis halál kifejezésből származik. A tudományterület úttörői az 1690-as évekbeli

Amerikában kezdtek el foglalkozni a témával. A munkát a New York-i székhelyű,

Thanatológia alapítvány (The Foundation of the Thanatology) támogatta és

irányította, Austin A. Kutcher vezetésével. Emellett számos pszichiátriai intézet és

egyetemi tanszék és szociológusok is részt vettek a kutatásokban. Hazánkban és az

angolszász kultúrában, a tanatológia alapvetően a halál elkerülhetetlenségének

elfogadásával, a haldoklás lelki és érzelmi folyamataival, a családtagokra a gyász

időszakában nehezedő érzelmi teher kezelésével foglalkozik. Emellett még a halál

közelébe került emberek halálfélelmének csökkentésével és a halál elfogadtatásával

foglalkozik a tudományterület.

(pszichologuskereso.hu/blog/egy-kulonleges-tudomanyag-tanatologia)

HŐSKULTUSZBÓL TABU

Hogy pontosan miért vált a halál szinte mindent felülmúló tabutémává,

számos oka létezik. Mind emlékszünk még tanulmányaink során a hősi halált éltető

versekre, amik a halált, mint egy vágyott létet jellemezték. Ez a változás pár évtized

alatt ment végbe, vallási és politológiai ideológiák hatására. A világháborúk alatt a

politikai és vallási elit mindig szolgált valamilyen megoldást arra, hogy a halál ne

viszolygást keltsen az emberekben, hanem, éppen ellenkezőleg, valamiféle

tartalommal és értelemmel ruházza fel azt. Ilyen volt például a II. világháború idején

uralkodó fasizmus, kommunizmus. Olyan eszmék voltak ezek, amiért tömegek

találtak értelmet a középkor hősi haláleszméje után újra abban, hogy egy ideológiáért

10

újra érdemes ölni és meghalni. Ezekért az eszmékért azonban nem csak az egyének,

de a társadalom is nagy árat fizetett, az értelmetlen tömegpusztítások, munkatáborok

során, így a halál gyorsan a társadalomból kizárandó témává vált. Majd később

nemhogy nem volt kívánatos a halál ténye, de egyre jobban elidegenedik a

társadalomtól. 1985-ben Magyarországon az emberek 70%-a kórházban halt meg.

(Lakner J. 1993.)

Ez az arány a nyugati országokban még ennél is magasabb.

A megváltozott életkörülmények és az átalakult szokásrendszereknek köszönhetően

sokkal kevesebb személyes tapasztalatunk van a halállal, haldoklókkal kapcsolatban.

Azonban a médiumok egyre fokozottabban vannak jelen mindannyiunk életében, így

ha a közeli hozzátartozóinak halálát viszonylag ki is tudjuk zárni, a világ minden

tájáról hírt kapunk a naponta bekövetkezett halálesetekről.

(pszichologuskereso.hu/blog/egy-kulonleges-tudomanyag-tanatologia)

A HALÁLLAL SZEMBENI DEFENZÍV HOZZÁÁLLÁS

Az egyén részéről

Kübler-Ross már 1988-ban íródott művében megemlíti a modern, európai és

amerikai társadalmak elidegenedését a haláltól. Szokássá vált ugyanis, hogy a

haldoklókat nem a család gondozza utolsó óráiban, hanem kórházakra, vagy akár

napjainkban egyre gyakrabban, hospice házakban viselik gondját a halálos

betegeknek. Így a II. világháború utáni nemzedéknek egyre kevesebb személyes

tapasztalata lesz a halálról, a haldoklóval való megfelelő bánásmódról és

kommunikációról. Kübler-Ross nem csak ebben látja a problémát, hiszen amellett,

hogy a családtagok a legtöbb esetben nincsenek felkészülve egy ilyen szituáció

kezelésére, munkája során megfigyelte, hogy legtöbbször maguk az orvosok, ápolók

sem kommunikálnak eleget a beteggel. A haldoklókkal való kapcsolattartást

nehezítik a fent említett fázisok is, amiket az a személy él át, aki tudatosult vele,

hogy betegsége visszafordíthatatlan stádiumban van. (Elisabeth, K.R. 1988.)

A társadalom részéről

A társadalom átalakuló halálképében szerepet játszik többek között a

tömegpusztító fegyverek kialakulása, illetve, hogy olyan elterjedtté és mindennapivá

11

vált a halál, hogy a társadalom egyetemes szinten próbálja kizárni az életéből. Ez

nagyrészt a két világháború okozta emberáldozatoknak tulajdonítható, hiszen az

halál addigi békés, természetes jelenléte a családokban és lassanként a

társadalomban is elvesztette szerepét. Kezdett olyan értelmetlennek és

kiszámíthatatlannak tűnni, hogy az európai társadalom kezdte egyetemesen kizárni a

halálképet a mindennapjaikból, sőt a kulturális szokások is sok helyen háttérbe

szorultak a halállal kapcsolatos rituálékat illetően. Magyarországon azonban csak a

nemzetközi átlagtól lemaradva, csak az 1980-as évek végén kezdtek el hazai kutatók

foglalkozni a halál témájával, illetve ekkor kezdtek több külföldi művet is magyarra

fordítani, így elérhető vált több nagy hatású tanulmány a témában, mint például

Elisabeth Kübler-Ross munkái. Továbbá ekkor indult meg Magyarországon a

hospice mozgalom, hiszen egyre nagyobb igény alakult ki a haldokló méltóságteljes

körülmények között zajló búcsújára, ám már nem volt megszokott, hogy az időseket

vagy haldoklókat otthonukban, a családjuk körében ápolják az utolsó órákig.

Sőt, megjelenik a halál, mint gazdasági tényező is a piacon, hiszen már az 1980-as

években is kínáltak sikertelen gyógymódok esetén lehetőséget arra, hogy a halottat

lefagyasztják és amikor elérhetővé válik a megfelelő gyógymód a beteg

problémájára, visszahozzák az élők sorába. Ez az ágazat a mai napig csak üzlet

maradt, hiszen ez idáig még senkit sem sikerült visszahozni az élők közé.

(file:///G:/szakd/2000-osz_bekes-ki.pdf)

Az eddigieket kiegészíti Leming elmélete, miszerint a halálfélelem egyénenként a

szocializációs folyamat során alakul ki. Számos tényezője létezik, mint például a

neveltetés, tehát a szülők, az oktatási és vallási rendszerek, és a médiában

megjelenített kép is felelőssé tehetőek az emberek halállal kapcsolatos attitűdjének

kialakulásáért. ( Blasszauer B. 1984.)

ELISABETH KÜBLER-ROSS ELMÉLETE

A haláltól és a haldoklóktól való elidegenedés tényére több neves kutató is

felhívta a figyelmet. Elisabeth Kübler-Ross, svájci származású pszichiáter

pályafutása során sokat foglalkozott a haldoklással, a haldoklók és egészséges

társaik, szeretteik közötti kommunikáció vizsgálatával és elősegítésével.

Munkássága nagy hatással volt a mai modern tanatológiára is. Ő a megalkotója

12

többek között a halál fázisait bemutató elméletnek. A legtöbben egyet érnetek az

elmélettel és a tanatológia egyik legfontosabb elemeként tekintenek rá, azonban

akadtak bírálói is az elméletének.

AZ ELMÉLET ISMERTETÉSE: A halál öt fázisa:

1. elutasítás

2. düh

3. alkudozás

4. depresszió

5. belenyugvás

Most pedig hosszabban is bemutatnám a Kübler-Ross által megalkotott 5 stádiumot,

amin a beteg a halálos betegség diagnózisától kezdve az utolsó órákig átél.

(www.lelkititkaink.hu/halal_fazisai.html)

Első stádium: elutasítás és izoláció

Amikor a beteg megtudja, hogy halálos beteg az első gondolatai között

legtöbbször az elutasítás szerepel. Mint ahogy olyan sokan, a legtöbben úgy véljük,

mindenki mással történhetnek rossz dolgok, kivéve velünk. Előfordul az is, hogy

ilyenkor a beteg több orvost is végigjárva, véleményeket gyűjt, mert reménykedik a

rossz diagnózisban, hogy valójában nem is ő haldoklik, ez csak valami tévedés.

Ebben a fázisban kifejezetten fontos, hogy megfelelő legyen a kommunikáció a

beteg és az orvosa között, illetve hogy a család is támogassa és segítsenek a túlzott

reakciók megelőzésében.

Második stádium: düh

A második stádium leggyakrabban akkor következik be, amikor a beteg

valóban szembesül testi erejének és földi idejének végességével és romlani kezd az

állapota. Ebben az időszakban már a beteg maga sem tagadhatja a nyilvánvalót,

ekkor jelentkezik a düh és mások hibáztatása. A beteg ilyenkor gyakran ingerlékeny

és környezetének nehéz elviselni a kirohanásait, illetve hogy magán kívül gyakran

mindenki mást hibásnak tart állapota kialakulásáért. Például az orvosokat, hogy

miért nem vették időben észre a betegséget, illetve gyakran megfogalmazódik benne

13

a „Miért pont én?” kérdése is, hiszen nem tett semmi rosszat, nem szolgált rá a

halálos betegségre. Ebben a fázisban a legnehezebb bárhogyan is a beteg segítségére

lenni a haldoklónak, mégis nagyon nagy szüksége van rá, hogy támogassák, és ne

zárkózzon be teljesen.

Harmadik fázis: alkudozás

Talán a harmadik fázis a legkevésbé feltűnő az összes készül, hiszen a beteg

leggyakrabban magának vagy Istennek tesz ígéreteket, egy felsőbb hatalommal

alkudozik az életben maradásért. Itt már belátás is vegyül az eddigi elutasításhoz,

hogy valóban tett olyan dolgokat, amik ebbe az állapotba sodorhatták őt, de még

messze nincsen felkészülve arra, hogy belássa, mennyi befejezetlen ügyet kell

hátrahagynia.

Negyedik stádium: depresszió

Miután a beteg már nem lát kiutat az állapotából és kezd szembesülni a

problémákkal, amik még előtte állnak. A kórházi számlák, a családja hogyan fog

nélküle boldogulni, a tény, hogy tényleg nem tud már semmi fontosat vagy

maradandót tenni a környezetében, mind előidézi, hogy a beteg befelé forduljon és

jelentkezzenek nála a depresszió tünetei. Ebben a stádiumban a beteg egyre

gyakrabban szeretne egyedül lenni és szorgalmazza az egyre rövidülő látogatásokat.

Erre az állapotra még jellemző, hogy megnövekszik a betegek alvásigénye.

Ötödik stádium: belenyugvás

Ha a betegnek elegendő ideje van a halálos diagnózis és a halál között,

gyakran elérhetnek az utolsó, ötödik fázisba. Ez a stádium a levitatottabb, hiszen

vannak, akik a végsőkig kitartanak a gyógyulás lehetősége és reménye mellett.

Azonban a többség eléri azt a szintet, amikor már nem törődik a külvilág és saját

gondjaival, hiszen belátja, hogy már nincs értelme ezekkel foglalkozni. Ezt az

időszakot leginkább a befelé fordulás jellemzi, amikor már csak a legközelebbi

hozzátartozók jelenlétét igényli a beteg. Mint az összes stádium ez is nehéz, hiszen

ekkor a haldokló gyakran mindent elveszít, ami eddig sokat jelentett neki. Ilyen

például az önállósága, ambíciói és gyakran méltósága is. (Elisabeth, K. R. 1988.)

14

Azonban a Kübler-Ross által leírt stádiumokat többen is bírálták. Az egyik első

szempont, ami felmerült az 5 stádium kapcsán, hogy tulajdonképpen semmi

elfogadott bizonyíték nem áll rendelkezésünkre arról, hogy egy haldokló valóban

megtapasztalná mind az öt stádiumot. Illetve azt is említik, hogy gyakran félrevezető

lehet a szociológusnő teóriája, hiszen ha egy beteg viselkedését mindenképpen ezek

alapján a stádiumok alapján szeretnénk beazonosítani, elkövethetjük azt a hibát,

hogy nem vesszük észre, hogy a beteg dühe vagy depressziója mögött tényleges

okok húzódnak, mint például állapotának rosszabbra fordulása. (Blasszauer B.

1984.) (www.lelkititkaink.hu/halal_fazisai.html)

A másik szempont, ami szerint nem hibátlan az elmélet, hogy Kübler-Ross maga is

vallásos ember lévén, betegeiben gyakran erősítette a vallás által nyújtott feloldozást,

ami később jutalmat és megnyugvást ígér a földi lét szenvedései után. A halál utáni

élet gyakran úgy jelent meg Kübler-Ross betegeivel folytatott beszélgetéseiben,

mintha objektív tény volna. (Blasszauer B. 1984.)

A kritikák ellenére azonban Elisabeth Kübler-Ross tanulmányai és kutatási

eredményei a mai napig meghatározóak a tanatológia tudományterületén.

HALÁL A KULTÚRÁBAN

A halál feldolgozásának különböző módszereivel dolgozatomban már

foglalkoztam korábban. Van azonban a gyásznak egy közösségi módja is, ami

minden kultúrában eltérő. A társadalom M. Mead meghatározása alapján azokat a

társadalmilag megszerzett viselkedési módokat és információk megszerzését jelenti,

amik feltétlenül szükségesek egy adott közösségbe való beilleszkedéshez. Majd a

viselkedés ezen, tanult formáit a társadalom a közös tradíciók által egyesült emberek

adják át utódaiknak. A kultúra tehát több egy adott országban élő emberek a

művészi, filozófia, vallási és politikai szokásainál. Az így kialakult világképnek

erőteljesen normatív szerepe van. Így megszabja a társadalom tagjainak mindennapi

viselkedését és szokásainak kialakulását is. Mivel a halál és elmúlás kezelésében is

igen szilárd szokásrendszert alakítanak ki a társadalmak, az egyéni szinten is fontos,

hogy ezeket az ismereteket és vélekedéseket elsajátítsa a társadalom minden egyes

tagja. Már az írástudatlan civilizációknál is megfigyelhetjük, hogy a különböző

szokásrendszereket minél kevesebb torzítás nélkül igyekeznek továbbadni a

15

következő generációnak. Így különböző jelzésekkel, mint például vizuális

ábrázolások, mesék, mondák, táncok, dalok segítségével örökítették tovább a

tudásanyagot. .

HALÁLFÉLELEM MÉRÉSI SKÁLÁK

Az emberek bizonyos társadalmakban vagy időszakokban hol jobban, hol

kevésbé félnek a haláltól. Meglehetősen sok ideig nem is volt olyan eszköz vagy

mérési lehetőség, amivel ki lehetett volna mutatni a haláltól való félelem mértékét.

Napjainkban már több olyan eljárás létezik, amelyekkel képesek mérni a

halálfélelem mértékét, azonban még mindig vitatéma ezen módszerek a pontossága.

A korai kutatások még mind azt feltételezték, hogy az emberek mind tartanak a

haláltól, csak különböző mértékben. Továbbá ezek a módszerek egydimenziós

mérési módszerek voltak. Az ilyen típusú skálák közé tartozott például a Sarnoff and

Corwin Fear of Death , Boyar Fear of Death Survey, Lester Fear of Death Scale,

Templer Death Anxiety Scale és a Dickstein Death Anxiety Scale. Azonban már a

kezdetekben is voltak olyan skálák, amik többdimenziós eredményeket adtak a

népesség halálfélelmével kapcsolatban. Ilyen például a Boyer Fear od Death Survey

és a Templer Death Anxiety Scale. Azonban azok a mérések, amik a legpontosabb

képet alkották a népesség halálfélelméről azok a Collet and Lester és a Nelson and

Nelson által megalkotott skálák. Ezek már egyértelműen különbséget tettek négy

különböző dimenzió között.

Fear of death of self - félem saját halálunktól

Fear of dying of self - félelem saját haldoklásunk folyamatától

Fear of death of others - félelem mások halálától

Fear of dying of others - félelem mások haldoklásának folyamatától

Később többen foglalkoztak a témával és néhányuknak sikerült is létrehozniuk olyan

skálákat, amik már kimutatták a haláltól és a haldoklástól való félelmet is. Ilyen volt

a Hooper és Spil, Lowe Garmanous és Hubbard által megalkotott Death Perspective

Scale. Azonban a két fogalom nem különíthető el teljesen egymástól, az átfedések

ugyanis elkerülhetetlenek. A haláltól való félelem faktorok ugyanis tartalmaznak a

16

haldoklás folyamatához köthető mozzanatokat is, illetve ugyanez igaz fordítva is. A

Nelson és Nelson által megalkotott Death Anxiety Scale már négy különböző

dimenziót tartalmaz.

Death Avoidance- a halál kerülése

Death Fear – félelem a haláltól

Death Denial- a halál tagadása

Reluctant to Interact with the Dying- mindennemű kapcsolat elutasítása a halállal

A skála azt mutatja, hogy a halálhoz való hozzáállás szükségszerűen csak negatív

lehet. Ennek ellenére, habár kevés figyelmet kap, mégis létezik rá példa, hogy

egyesek pozitív tituálják a halált. Logikai elemzések és empirikus bizonyítékok is

amellett szólnak, hogy legalább három formája létezik a halál elfogadásának. Feifel

ír róla, hogy a halált az emberek olykor az örökkévalóság és a boldog túlvilági élet

kezdeteként definiálják. Ez a hozzáállás nem feltétlenül csak a halál elfogadására

irányul, de olykor magában hordozza, hogy az emberek kifejezetten várják a halál

bekövetkeztét. Sheidman számol be a második dimenzióról, amikor kifejezetten

várják a halál eljövetelét, hogy megszabaduljanak a földi kínoktól és

szenvedéseiktől. Egyfajta menekülésként tekintenek a földi életük végére. Feifel és

Shneideman együtt alkották meg az utolsó, harmadik dimenziót, ami gyakori a

hosszú ideje kórházban ápolt betegek esetében. A halált nem jó vagy rossz dologként

definiálják, hanem semlegesen tudomásul veszik a halál elkerülhetetlen mivoltát.

Ezeknek a meglévő dimenzióknak azonban mind vannak korlátai is. Szinte

mindegyik esetben felmerült a kritika, hogy a bennük szereplő megfogalmazások

nem mindig különíthetőek el egyértelműen egymástól, így nem alakultak ki egészen

tiszta fogalmak a témával kapcsolatos kutatások során. A Gina Gesser, Paul T. P.

Wong és Gary T Reker által, 1987-88- ban publikált tanulmány célja ezért az volt,

hogy létrehozzanak, egy már minden elvárásnak megfelelő skálát, a Death Attitude

Profile (DAP), azaz a halálhoz kapcsolódó attitűdöket mérő skálát. Az előzetes

kutatások eredményei mellett saját kutatásaik is segítségükre volt abban, hogy

megalkossák az 5 dimenziót.

1. Fear of Death (negative thoughts and feelings about the state of death)

2. Fear of Dying (negative thoughts and feelings about the process of dying)

17

3. Approach-Oriented Death Acceptance (death is viewed as a passageway to a

happy afterlife)

4. Escape-Oriented Death Acceptance (death is viewed as an escape from a

painful existence)

5. Neutral Acceptance (death is neither welcomed nor feared but simply

accepted as a reality)

1. Félelem a haláltól (negatív gondolatok és érzések a halállal kapcsolatban)

2. Félelem a haldoklástól (negatív gondolatok és érzések a halál folyamatával

kapcsolatban)

3. Megközelítés- Orientált halál elfogadás (a halált, mint egy átkelést élik meg a

boldog túlvilági életbe)

4. Menekülés- Orientált halál elfogadás (a halálra menekülésként tekintenek a

fájdalmas létezésből)

5. Semleges elfogadás (nem félnek, de nem is várják a halál eljövetelét,

egyszerűen elfogadják)Az új dimenziók hitelességét pedig korrelációs

elemzésekkel és összehasonlításokkal tesztelték, hogy valóban függetlenek-e

egymástól a megállapított dimenziók.

Korosztályok

A DAP alskálái alkalmasak arra, hogy érzékeljék az életkorbeli

különbségeket a halálhoz való hozzáállásban. A fiatal felnőttek esetében jellemző,

hogy logikailag tisztában vannak saját halandóságukkal, tudják, hogy

elkerülhetetlen. Azonban rendszerint nem számolnak vele a közeljövőben, egy

későbbi időpontra teszik a bekövetkezésének időpontját. Később, a negyvenes évek

felé már változik ez a hozzáállás. Már jobban érezhető az idő múlása, a saját

vitalátásukon, felnövő gyerekeken keresztül, kortársaik betegségének végignézése

által. Ekkor gyakran szembesülnek az idő viszzafordíthatatlanságával, hiszen életük

legtermékenyebb éveit már nem kaphatják vissza, gyökeresen új döntéseket ebben a

korban már nemigen hoznak. Sok emberben ekkor tudatosul, hogy megálltak a

fejlődésben és innentől már csak öregszenek. Az időhöz való viszonyulás is

megváltozik. Már nem a születés óta eltelt időt veszik számításba, hanem a halálig

még visszalévőt. Az időskor velejárója, hogy a szellemi és testi képességek

hanyatlásával már kevésbé tudnak részt venni a társadalom életében. Ennek, illetve a

már leélt élet elfogadása annak minden aspektusával és az bekövetkező halál

gondolatának elfogadása fontos időskorban. Az idősek tehát sokszor a vallás

segítségével, illetve annak tudatában, hogy leéltek egy teljes életet, már kevésbé

18

félnek a halál elkerülhetetlenségéről. Ez segít kialakítani halálhoz való pozitív

viszonyulást.

A felmérés tehát kimutatta, hogy a fiatalok körében viszonylag magas a haláltól való

félelem szintje, míg a középkorúaknál tetőzik, időskorban pedig egyre csökken az

ezzel kapcsolatos aggodalomszint. Ezen kutatás tehát beigazolta a korábbi kutatások

eredményét, miszerint a haláltól való félelem mértéke függ az életkor változásától.

A HALÁLHOZ VALÓ VISZONY

Nem csak az életkorbeli különbségek azok a tényezők, amik jelentősen

befolyásolják az emberek attitűdjét. A DAP kutatás során előkerült például a belső

tulajdonságok vizsgálata. Ez is összefüggésbe hozható ugyanis a haláltól való

rettegés mértékével. Az olyan tulajdonságok, mint az önmegvalósítás, értelmi

kompetenciák, önbecsülés, és a kitűzött életcélok, az élettel való elégedettség negatív

irányba változtatják meg a haláltól való félelem görbéjét, tehát csökkentik azt.

Pozitívan befolyásolni, tehát növelni pedig a pedig képes a sok külső, korlátozó

tényező illetve a kétségbeesés, elkeseredettség, depresszió. Összességében tehát

akiknek az élethez való hozzáállása negatív, vagy nem elégedettek az életükkel, a

halálhoz való hozzáállásuk is negatívabb, jobban tartanak tőle. Ahhoz, hogy a DAP

dimenzió felállíthatóak legyenek, meg kellett alkotni a boldogság és reménytelenség

kritériumait, hogy mi alapján ítéljük meg ezeket a fogalmakat. A boldogsághoz

tartozó fogalmakat Kozma és Stones nyomán állapították meg. Ide tartozik az élettel

való elégedettség, az általános élettapasztalat. A pszichológiai egyensúly tehát

fordítottan arányos a haláltól való félelem mértékével. A reménytelenség faktorai az

elkeseredettség, a jövővel kapcsolatos negatív várakozások és a célok hiánya voltak.

Tovább Feifel feltételezte azt is, hogy a halál utáni életbe vetett hit csökkentheti a

szorongást. Majd Steinitz képes volt ezt empirikusan is bizonyítani.

A tanulmány összegzése

A kutatások kimutatták, hogy az öt megalkotott dimenzióból négy teljesen

független egymástól. Ezek a haláltól, haldoklástól való félelem (fear of death/dying),

megközelítés orientált halál (approach-oriented death), menekülés az életből (escape-

oriented death acceptance), és a halál semleges elfogadása (neutral death

acceptance). Emellett a kutatások azt is bebizonyították, hogy a különböző attitűdök

különböző életkorbeli és pszichológiai tulajdonságokkal társíthatóak, nem

19

függetlenek egymástól. (GINA , G. Paul, T.P. Gary, T. Reker 1987-1988)

A VALLÁSOS HALÁL

A különböző vallási szokások és meggyőződések nagy hatással vannak a

temetkezési szokásokra világszerte a generációs és földrajzi különbségek mellett.

Ezen eltérések mind évezredekkel ezelőttről származnak, éppen ezért már sok

változáson mentek keresztül. Ahhoz viszont, hogy megértsük, mekkora hatással van

a vallási meggyőződés a haldoklókkal, halottakkal való kapcsolatra és bánásmódra,

fontos megismerni a különböző vallások legalapvetőbb tanításait és szokásait. A

teljesség igénye nélkül most egy rövid áttekintést készítek az öt legelterjedtebb

vallásról.

A vallást sokféle aspektusból elemezhetjük. Tudjuk, hogy az embereknek

biztonságot nyújt, amikor már nem tudnak kihez fordulni. A közösségbe tartozás

érzését is erősíti és minden esetben imsert edukáló hatása is. Választ ad olyan

kérdésekre, amikre nem találunk racionális magyarázatot. Ilyen például a vallások

halálképe. Az embert már évezredek óta foglalkoztatja, hogy mi vár ránk a földi élet

végeztével. Mivel eddig még senki nem szolgált erre vonatkozóan bizonyítható

adattal, legtöbben a különböző vallások által szolgáltatott magyarázatokban hisznek

és igyekezek az útmutatások szerint élni az életüket. Az azonban eltérő, hogy milyen

létformát jövendölnek a halál után.

Iszlám vallás

Az iszlám vallás hívői nem élnek nagyvilági életet és nem kergetik a földi

örömöket. Elsődleges céljuk nem a karrierépítés és hogy minél nagyobb vagyonra

tegyenek szert életük során, hiszen a vallás tanításai szerint ezek értéktelen dolgok.

A legfontosabb, hogy szerény életet éljenek, minden földi hiúságtól eltekintve. Az

iszlám szó arab kifejezés, ami maga is engedelmességet, Isten akaratában való

megnyugvást jelenti. Allah a tanítások szerint miden embernek meghatározta a

sorsát, a halál után mégis minden lelket egy mérlegre helyez. Hisznek a világ

végének eljövetelében, amely során minden muzulmán a mennybe, a hitetlenek

pedig a pokolba kerülnek. A hívőknek vannak kiemelt kötelességeik, mint hinni az

egyetlen igaz istenben, Allahban és Mohamedben, Allah követében. Ezen túl a napi

ötszöri ima, Mekka felé fordulva, tartani a Ramadánt, a havi böjtöt, melynek során

20

napkeltétől napnyugtáig nem fogyasztanak sem ételt, sem italt a hívők. A negyedik

fő kötelesség a szegény hívők megsegítése, más néven a zakat. Végül pedig a hádzs,

vagyis a mekkai zarándoklat minimum egyszer az életben. A vallás a haldoklókat,

halottait is nagy tisztelettel kezeli. Nem tabu a halott ember megérintése, vagy egy

légtérben tartózkodni az elhunyttal. Az iszlám vallás egyaránt nagyra becsüli az

élőket és a holtak, így minden esetben megadják a kellő tiszteletet az elhunytaknak.

Ha van idejük felkészülni a haldokló elbúcsúztatására, akkor a halál beállta előtt a

beteg kimondja a legfőbb tanúságtételt, ami így szól: „Nincs más Isten, csak Allah”.

Ez a kulcs, hogy elinduljanak a paradicsomba vezető úton. Emellett, ha még vannak

elintézetlen ügyei, vagy tartozásai, bepótolandó vallási teendői, ezeket a

hozzátartozók átvállalhatják, így bűntelenül kezdik új életüket. A halottat a

hagyományok szerint egy családtag készíti elő a temetésre, majd az imát vezető

imám és a gyászolók közös imát mondanak a halott mellett. Az Iszlámban nem

megengedett a hamvasztás, ez a halott megalázást jelentené. Egy muszlim vallású

embert csak muszlim temetőbe temethetnek, illetve egy nem muszlim vallású embert

holttestét semmiképpen sem temethetik muszlim temetőbe. Temetőik egyszerűek,

egy homokkupacon kívül semmi nem jelzi, hogy hol nyugszanak az elhunytak. A

gyásznak is megvan a maga folyamata. Kerülendő saját magunk díszítése, a

gyászolók visszafogottan öltözködnek, de nincsen egységes szín, ami a gyászra

utalna. A sír látogatása viszont az iszlám vallás szerint is fontos.

(epa.oszk.hu/02000/02002/00030/pdf/2008-3-4_alkaysi-halal.pdf)

Keresztény vallás

Az Iszlám valláshoz hasonlóan, a keresztény hittétel is az egyistenhitet

hirdeti. Hitük szerint Isten megalkotta a világot, majd az embert saját képmása

szerint teremtette meg. A földi élet végé itt sem jelenti a lélek elmúlását is. Az ember

lelke halála után, aszerint, hogy mennyire követte a földi élete során a keresztény

erényeket, mint az alázat, a jóakarat, a szelídség, a jóra való buzgóság, az adakozó

szellem, a mértékletesség és a tisztaság, a mennybe kerül. Mindemellett kerülendő a

hét főbűn, a kevélység, az irigység, a harag, a restség, a fösvénység, a torkosság, és a

bujaság. A tanítás szerint a test halála után a lélek vagy a mennybe kerül, vagy pedig

örök kárhozat vár rá a pokolban. Ez a földi élete során elkövetett cselekedetektől

függ. Egyes keresztény tanítások szerint léteznek olyan bocsánatos bűnök, amiktől a

purgatórium, vagyis a tisztítótűz képes megtisztítani, így az ott eltöltött idő és

21

szenvedés után a mennyországba kerülhetnek, a vétségeikért megbűnhődött lelkek.

A halott előkészítése a temetésre a hagyományok szerint a kereszténység

hagyományok szerint is a családtagok feladata, ez azonban ma már egyre kevésbé

bevett szokás. A koporsóba helyezés és a temetés után viszont már elítélték, ha

valaki a halotthoz ért. Ez leginkább a sírgyalázások miatta alakult ki. A temetés

során síremléket állítanak az elhunytaknak és hagyományosan tort ülnek a halott

hozzátartozói. A sír gondozása itt is bevett szokás, sőt elvárt. A sírra helyezett

gyertyák a halottra való emlékezés során a lélek halhatatlanságát jelképezik, illetve,

hogy hisznek a feltámadásban. A keresztény hitvilág hiszi Jézus másodszori

eljövetelét, ezt a végítélet napjaként emlegetik, amikor Isten feltámasztja a

halottakat. Ekkor a régi, általunk ismert világ megszűnik és egy új világ veszi

kezdetét, amelyben Isten uralkodása alatt igazságosság, szeretet és béke uralkodik

majd a földön.

(ditur04.blogspot.hu/2011/10/het-fobun-es-het-ereny.html)

(www.katolikus.hu/ujember/Archivum/2003.11.02/0602.html)

Buddhizmus

A buddhizmus más vallásoktól legfőképpen abban tér el, hogy nem egy

konkrét istenkép és szent iratok határozzák meg a hitüket, leginkább magukban kell

hinniük, ez az út vezet a lelki békéhez. A Buddha szó jelentése szanszkrit nyelven

felébredést jelent. Buddhának nem csak a vallás megalapítóját nevezik, hanem

mindazon emberekre használják a kifejezést, akik megtalálták a helyes utat.

Alapvetően nincsenek tanítók, akik azért dolgoznak, hogy megtaláljuk a saját lelki

békénket, vagy olyan dokumentumok, amik pontosan leírják, miként kell

cselekednünk. A Buddhák adhatnak ugyan útmutatást, de mindenkinek saját maga

által kell megtalálni a helyes utat. A buddhizmus szerint mindenki életében jelen

vannak a szenvedés forrásai. Ezek az életvágy, az érzékiség és a tudatlanság .

Szenvedéseink feladása által viszont mindenki megtalálhatja a helyes utat és a lelki

békét. A többi valláshoz hasonlóan itt is van 5 olyan tevékenység, amit

mindenképpen kerülnie kell a vallás követőinek. Mások életének elpusztítása, a

hazugság, a lopás, mások feleségének elcsábítása és az alkoholos italok fogyasztása

mind kerülendő. Viszont ha egy mondatban kellene bemutatni a Buddhizmust, akkor

azt legérzékletesebben a legalapvetőbb tanítással lehetne bemutatni. „Ezen a világon

a gyűlölködés sohasem szűnik meg gyűlölködés által. Szeretet révén megszűnik. Ez

22

az örök törvény.” Hitük szerint a halál pillanatában kozmikus erők aktiválódnak és

az alapján dől el, mi lesz a sorsuk az elkövetkezendőkben. Hiszen Buddha tanítása

alapján minden állandó mozgásban van, az élőlények is. A Tibeti Halottaskönyv

segít abban, hogy felismerje, hogy megismerje új életét, és semmi ne tartsa már

vissza, hogy továbblépjen a jelenlegi életéből. Ezt a haldokló mellett, a temetési

szertartás után hangosan felolvassák. A temetkezési szokások nagyban eltérnek az

eddigi vallásokhoz képest. A buddhizmusban ugyanis nem az a lényeg, hogy a

holttestet minél tisztábban, szebben felöltöztetve végső nyugalomba helyezzék,

hiszen a lékek már elhagyta, innentől kezdve értéktelen. Sőt, ameddig az előző test

maradványai végleg el nem pusztultak, addig a lélek nem kezdheti meg új életét.

Ezért gyakran állatokkal etetik meg az elhunyt földi maradványait.

(engeddel.blog.hu/2015/02/26/a_gyasz_illemtana_az_ot_vilagvallasban_buddhizmus

)

Hinduizmus

A hinduizmus nem egy emberhez vagy misztikumhoz köthető, hanem

évezredek folyamán alakult ki. Éppen emiatt nevezik gyakran az „örök vallásnak”. A

hinduizmusban nem áll fent szigorú elvárás rendszer híveivel szemben, nincsenek

olyan szoros megkötések az életmóddal kapcsolatban sem, mint más vallások

esetében. A hinduk nézete szerint a világegyetem egy rendezett, egységes rendszert

alkot, ami felett a dharma, vagyis a világtörvény uralkodik. A hindu vallás

hitrendszere gyakran nem mentes az ellentmondásoktól, viszont kifejezetten nagy a

toleranciája, nem olyan dogmatikus, mint a többi vallás a missziós tevékenységnek

sem szentelnek nagy figyelmet. Hindu vallásra jellemző viszont egyedül a szoros

kasztrendszer. A rendszerbe különböző kasztjaiba az alapján kerülnek az emberek,

hogy milyen életet éltek, így erősen hisznek a lélekvándorlásban. A temetkezési

szokások is eltérőek, valószínűleg amiatt, hogy nincsen egy konkrét, meghatározott

szentírásuk, amiben minden pontosan benne foglaltatna. Azonban a legelterjedtebb

szokás, miszerint a halottakat nemük szerint eltérő színű ruhákban, a férfiakat fehér,

a nőket pedig piros ruhába öltöztetik. Ezután fa hordágyon viszik őket a

krematóriumhoz, miközben a halotti menet a „Hare Krisna mahámantrát” kántálja. A

temetés nem szokás, a holttestet máglyán elégetik, majd a Gangesz vagy a Jamuna

folyóba szórják a hamvakat. A gyász időszakát befolyásolja az elhunyt rangja, de

23

általában 14 napig tart. (tortenelemcikkek.hu/node/174)

(terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/temet.html)

Zsidó vallás

A zsidó vallás híveit gyakran emlegetik Isten kiválasztott népeként. Az Úr

szövetséget kötött velük, így született meg szentírásuk, a Tóra. Isten követei a nabik,

akik segítenek a híveknek visszatalálni Istenhez és a törvényekhez, amikor

eltávolodnának tőle. A zsidó vallásnak szigorú szabályai vannak, amik vonatkoznak

az ünnepekre, a hétköznapokra, az örömök megélésére és a gyászra egyaránt. A

zsidó szokások szerint, nagy tiszteletben tartják halottaikat. A halott elkísérése végső

útjára az egyik legfontosabb erény, amit a hívőknek követniük kell, minden egyéb

szokást felülír. Itt is az első lépés a halott felkészítése a temetésre. A mosdatás után

halotti ruhát, úgynevezett kitli-t adnak a halottra. Kiemelt fontosságú, hogy férfiakat

férfiak, nőket pedig nők készítik fel a temetésre. A temetés előtt áldást mondanak és

a legszorosabb hozzátartozók rendszerint megszaggatják saját ruházatukat a

mellkasukon, szívüknél, ez is a gyász kifejezésének egyik eszköze. A gyászolók még

a temetés előtt meglátogatják az elhunyt otthonát és közösen mondanak zsoltárokat

és történetekkel emlékeznek meg az elhunytról. A halottat végső útján rendszerint

sokan kísérik. Fontos szokás, ha egy halotti menetet látnak és nem ismerték, vagy

nem hozzátartozójuk az elhunyt, akkor is elindulnak a mentettel, akár csak néhány

lépés erejéig, ezzel kimutatva tiszteletüket. A menet háromszor megáll a végső

nyughelyig, ezzel kifejezve, hogy mennyire nehezükre esik az elengedés. Zsidó

vallású embereket kizárólag zsidó temetőkben helyeznek örök nyugalomra. A

hagyományok szerint nem virágot illik vinni, minden gyászoló egy-egy követ helyez

a sírra. Virág helyett így fejezik ki tiszteletüket, bár a mai szokások már nem veszik

mindenhol olyan szigorúan ezt a szokást, előfordul, hogy mégis virággal emlékeznek

az elhunytra. A temető elhagyása előtt a gyászolók még vigasztalásképpen egy-egy

mondatot mondanak a közeli hozzátartozóknak, aminek magyar fordítása a

következőképpen hangzik. „Az Örökkévaló vigasztaljon meg benneteket Cion és

Jeruzsálem gyászolóival együtt.” Ekkor kezdődik el hivatalosan is a gyász, vagyis a

hét napig tartó sivá. (rabbi.zsinagoga.net/2015/12/27/a-zsido-temetes-tortenete-

torvenyei-es-szokasai/)

(tortenelemcikkek.hu/node/174)

24

A vallások áttekintése után egyértelműen kijelenthető, hogy a mindegyik

szokásrendszer nagy figyelmet tulajdonít az élet és halál körforgásának. Közös vonás

még, hogy kivétel nélkül, az összes vallás nagy tisztelettel fordul az elhunytak felé.

A kulturális különbségek azonban élesen kirajzolódnak a halottakkal történő

bánásmódból. Ezeket megismerni és megérteni fontos feladatunk, hiszen ami az

egyik vallás szerint nagy tiszteletet fejez ki, a másikban tiszteletlennek és

megalázónak tűnhet. Végsősorban minden vallásban kiemelten fontos szerepet

játszik, hogy elhunytaikat méltóságteljesen segítsék a túlvilágra vagy következő

életükbe.

A HALÁL MŰVÉSZETE- MŰVÉSZET A HALÁLBAN?

A halál számos minőségben megjelenik a művészetben is. Ősidők óta minden

művész, író, festő, szobrász kedvelt témája a halál. Más-más célt szolgált a halál

feldolgozása különböző korokban. Azonban az 1951-ben Amerikában, Virginia

államban született fotográfus egészen egyedi módon ábrázolja a halált. A ma 65

művészet gyakran támadják a nyugati társadalmak számára tabutémákat feldolgozó

munkáiért. Legtöbbször ugyanis a halált, mind folyamatában, mind statikusságában

ábrázolja.A serdülőkorban megjelenő nemiség is gyakori témája, melyet lányairól

készült meztelen fotóin keresztül mutat be. Művei miatt rengetegen támadták és

gyermekpornográfiával is vádolták, azonban Sally a vádak ellenére nem változtatott

témáin. Számára ugyanis a halál és a meztelenség, nemiség kibontakozásának

ábrázolása olyan természetes folyamatok, amiket csak cenzúra nélkül érdemes

ábrázolni. Élete nagy részét a Virginiában található, Lexingtonban töltötte egy

farmon férjével és három gyermekével. Az elmúlás az élet körforgása számára

teljesen mindennapi folyamatok voltak, amikre sosem tekintett tabuként korának

kulturális nézetei ellenére sem. A halál folyamatát így egyedülálló módon nem

pesszimistán mutatja be, hanem éppen ellenkezőleg, képein belenyugvás és gyakran

személyesség jelenik meg a képein. A halál profanizálódásával szembemenő művész

legmeghatározóbb sorozatai Immediate Family, Proud Flesh és a Body Farm címet

viselő sorozatok. Mindegyik nagy sikerű sorozata egy-egy olyan témát mutat be

minden tabutól mentesen, amelyekről manapság leginkább csak eufemizmusokkal

tárgyalhatunk. Az Immediate Family című sorozatának főszereplői három lánya.

Akiket gyakran teljesen meztelenül láthatunk a képeken. Több neves újság, mint

például a The Wall Street Journal is cenzúrázva közölte a négyéves kislányról

25

készült meztelen képeket, illetve az egyik

legszabadszelleműbbnek tartott művészeti magazin, az Artforum sem volt hajlandó

közölni a művész képeit. A közfelháborodás ellenére számos díj és elismerés ad

számot munkái kiválóságáról. A Proud Flesh címet viselő sorozata még

személyesebb, hiszen férje halálos betegségének állomásait mutatja be. A testi

múlandóságot kendőzetlenül bemutató képek is közvetítik a művésznő különleges

hozzáállását a halálhoz és az elmúláshoz. A sorozat leghíresebb eleme a Was Ever

Love címet viselő felvétele, melyet férjéről készített halálos ágyán. A halált minden

sorozata közül a Body Farm sorozatában ábrázolja a legnaturálisabban. Ezek a

munkák Tennessee-i Egyetem antropológia szekciója számára készített, emberi test

lebomlásának folyamatát bemutató képek. Sally Mann képei a nyugati civilizáció

normatív világképének képviselőit a megbotránkoztatáson túl mindenképpen

elgondolkoztatja a tabudöntögető és gyakran normasértő eszközrendszerével.

Mann látásmódja azonban azért is egyedi, mert 1951-ben született, így a baby-boom

generáció tagja és a mai napig aktívan alkot. Több generáción átívelő

szokásrendszeren felülemelkedve mutatja be képein keresztül a múlandóságot.

(sallymann.com/selected-works/at-twelve)

(www.nytimes.com/2015/04/19/magazine/the-disturbing-photography-of-sally-

mann.html)

(tranzitblog.hu/az_elmulas_piszkozatai_es_a_halal_pornografiaja_sally_mann_amer

ikai_anzixa/)

NAPJAINK GYÁSZA AZ INTERNETEN

A halált alapvetően az emberiség többféleképpen éli meg, kultúra és

szokásfüggő, hogy a gyász egyéni, belső folyamat, mialatt a veszteséget feldolgozni

vágyók befelé fordulnak. Vagy éppen ellenkezőleg, a közösség segít feldolgozni

szerettünk hiányát és közben látjuk azt, hogy nem vagyunk egyedül és az elhunytat

gyászoló közössége segít a saját lelki folyamataink feldolgozásában. Az internet

eddig soha nem látott publicitást hozott magával. Ennek eredményeképpen minden

eddiginél több információt oszthatunk meg magunkról az internetes felületeken. A

közvélekedés által intimnek titulált ügyeink tárgyalása is teljesen mindennapivá vált

a különböző portálokon. Ilyen lehet például nemi identitásunk, éppen aktuális családi

26

állapotunk, vagy mindennapi ügyeinkről készült képek. A premodern korban a halál

meghitt és természetes dolog volt, az élet részeként definiálták. Mára azonban a halál

az egyik legfőbb tabutémája a nyugati társadalomnak. Kudarc az orvosnak, tragédia

a hozzátartozóknak. (Philippe, A. 1987.) ( Hegedűs K. 2006.)

A halál mégis mindennapjaink része, így igyekszünk elfogadhatóvá tenni. Ebben

segít többek között a művészet és újszerűen az internet. A világhálón kifejezni

sokak számára szokatlan és nem követendő magatartásként jelenhet meg, ám

sokaknak a valahová tartozás és a közösségi gyász élményét biztosítja.

Magyarországon blog írási szokásokról Bujdosó Bogi 2005-ben készített felmérést.

A kutatásban 800 blogger vett részt, akik egy interneten elérhető kérdőívet töltöttek

ki. Közülük önként jelentkezés alapján 14 blogger részt vett személyes, félig

strukturált mélyinterjún is a tevékenységük és a blogger társadalom motivációinak

megértése céljából. A kérdőívek tanulsága nyomán kiderült, hogy Magyarországon

elsősorban kétfelé oszthatjuk a blogokat. Léteznek naplóblogok és szakblogok. Míg

az előbbi a magánéletet taglalja, addig utóbbi valamilyen szakma vagy hobbi

ismereteinek továbbadására hivatott. Bár a személyes hangvételű blogok sokkal

gyakrabban fordulnak elő. Ezek az internetes fórumok nagyban segítették az online

gyász elterjedését. Volt a felmérésben résztvevők között olyan édesanya, aki nehezen

dolgozta fel újszülött gyermekének elvesztését. Gyásza enyhítésére írt a blogján

tapasztalataitól és érzéseiről. Egyre többen kezdték el követni, akik hasonló

nehézségekkel küzdöttek. Rengeteg bátorítást és pozitív visszajelzést, együttérzést

kapott, ami nagyban megkönnyítette a gyász feldolgozásának folyamatát. A blog

olvasói virtuális temetőt hoztak létre az elhunyt gyermek számára. A virtuális temető

létrehozása vagy a szintén online térben történő gyertyagyújtás ekkor azonban már

nem számított teljesen újdonságnak.

Van egy másik aspektusa is az internetes gyásznak. Olyan esetekre gondolok, amikor

nem elhunytakról emlékezünk meg az interneten. Tulajdonképpen nem is emlékezés

ez, hiszen a betegek élnek. Élnek, viszont halálos betegségükkel kell szembenézniük

nap, mint nap. Egyre elterjedtebb, hogy halálos betegséggel diagnosztizált emberek

internetes blogokat vagy videóblogot vezetnek mindennapjaikról és teszik közzé

őket, mindenki számára elérhető formába. Hasonló műfaj, mint Eszterházy Péter

könyve, naplófeljegyzései a halálról, haldoklásról. A diagnózissal való szembesülés

27

pillanatától az utolsó feljegyzésekig.

Claire Wineland egy 17 éves lány, akinél cisztás fibrózist diagnosztizáltak. A

betegség mindmáig gyógyíthatatlan. Az örökletes betegség legfőbb tünetei, a külső

elválasztású szervek kóros túlműködését okozzák, ezzel károsítva azokat. Az érintett

szervek az orr- és melléküregei, tüdő, hasnyálmirigy, máj, emésztőrendszer,

izzadásmirigyek és a nemi szervek. A legsúlyosabb következménye, hogy súlyos

légúti és emésztőrendszeri szövődményeket okoz. A betegség kezelése ugyan sokat

fejlődött az elmúlt 70 évben, mióta először diagnosztizáltak embereket hasonló

tűnetekkel. A betegek életkilátásai is javultak, ennek ellenére is a betegségben

szenvedők egyharmada éri meg csupán a 18 éves kort.

(www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cisztas_fibrozis/159)

Claire célja a videóbloggal, illetve a számtalan előadással, amit a betegsége kapcsán

tart, nem elsősorban az, hogy az embereket megismertetesse betegségének

tüneteivel, annak ellenére, hogy tapasztalatai alapján az embereknek szinté kivétel

nélkül fogalmuk sincsen arról, hogy mit jelent a cisztás fibrózissal küzdeni. A fő

célja, hogy előadásaival megértesse az emberekkel, hogy milyen nap, mint nap

valóban a halál árnyékában élni, illetve hogy azokhoz is szóljon, akik ebben, vagy

bármilyen betegségben szenvednek. Megmutatni nekik, hogy hogyan lehet így is

olyan, vagy közel olyan életet élni, amilyet szeretne. Claire szerint az élet nem fekete

és fehér, nincsen egyértelműen jó, vagy rossz élet. Saját életére visszatekintve azt

mondja, csodálatos életet élt. Élete egyharmadát kórházban töltötte, túl van több,

mint 30 műtéten és minden nap négy órányi légzési kezelésen vesz részt. Egy

egészséges embernek valószínűleg elképzelhetetlen, hogy így teljenek a napjai,

Claire azonban visszatekintve eddigi életére büszke és elégedett. Ezt osztja meg

követőivel a különböző közösségi oldalain. Claire videói amellett, hogy élvezzük az

életet, arra is felhívja a figyelmet és tanít, az ő közvetlen stílusában, hogy hogyan

készüljünk fel a halálra. Különböző feltételekkel kell megküzdenünk, van akinek

több ideje van felkészülni rá, és van akit hirtelen ér. De saját múlandóságunkat nem

érdemes tagadni. Videói nem mély, filizófikus értekezések, hanem változatos

témákról szólnak. Bemutatja édesanyját, beszél a kedvenc könyveiről, filmjeiről,

tanácsokat ad, hogyan készüljünk fel a halálra, elmagyarázza, hogyan működik egy

oxigéncső, vagy, hogy milyen érzés kómában lenni. Számomra a legmeghatározóbb

videó, a Breathless Choir, azaz a Lélegzetelállító kórus címet viseli. Ami talán

28

egészséges embereknek fel sem tűnik, hogy olyan alapvető, mindennapi dolgok

okoznak különösen nagy nehézségeket a betegséggel küzdőknek, amire nem is

gondolunk. Egy közülük az éneklés. Milyen nehézséget okoz egy dal eléneklése, ha

minden egyes levegővétel küzdelem. Sorstársaival felülkerekednek ezen a

nehézségen és egy kórust alkotva, énekelnek. Mert énekelni szeretnének, és mint

mind hiszik, mindig van lehetőség arra, hogy jobbá tegyük az életet.

A maga kellemes és békés módján, de Claire videói mégis tabudöntögetőek.

Alapvetően kizárjuk a halál és az elmúlás gondolatát, annak nyilvánvaló

elkerülhetetlensége ellenére is. És videóinak nézettségi mutatói is őt igazolják,

miszerint van igény a hasonló témájú tartalmakra. Legnézettebb videója több, mint

kétmillió megtekintésnél tart a Youtube csatornáján. És nem csak a nézettségi

mutatók miatt gondolom azt, hogy ma igenis van létjogosultsága a halál témájában

készült videóknak. Példa értékű, hogy egy tizennyolc éves lány képes ilyen nyíltan

és természetesen beszélni arról, hogy milyen volt kómában lenni vagy éppen

megküzdeni, hogy kórusban elénekeljenek egyetlen számot.

(www.youtube.com/watch?v=3WOJJ7NMJ80)

(clairityproject.com/videos/)

VIRTUÁLIS TEMETKEZÉS

Amerikában már az 1990-es években is ismert volt volt a virtuális

temetkezés, míg Magyarországon a 2000-es évektől elérhető ez a szolgáltatás. A

virtuális temetők alapvetően ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak és hasonlóan a

hagyományos temetőkhöz, itt is vannak szabályok, házirend, amit az ide

„érkezőknek” be illik betartaniuk. Az egyik ilyen internetes temető kezdőlapján

szereplő tudnivalókat szeretném most bemutatni. Az In memoriam internetes

temetkezési oldal házirendje:

„Üdv néked vándor, ki erre a lapra tévedtél!

Lehet, hogy meglep? számodra, hogy ilyen weboldal is létrejött, de erre is szükség

van a mai kegyetlen világban. Biztos volt már neked családtagod, bármilyen kedvenc

állatkád, kedvenc tárgyad, kedvenc bármid, aki meghalt, valami oknál fogva

elpusztult, végleg beadta a kulcsot. Az emlékén kívül mi maradt meg belőle? Egy-két

fotó vagy videó? Lehet. Most viszont itt is méltó helyre teheted az emlékét ezen az

29

oldalon. Temesd el virtuálisan, felállítva neki egy kegyhelyet, gondozd a sírját

látogatásaiddal.

A virtuális emlékhely regisztrációja és használata teljesen ingyenes, az

ingyenességet a portál létezéséig fenntartjuk! Az In Memoriam Portál egy virtuális

temető, sírkert, emlékhely, ahol emléket állíthatunk hozzátartozóinknak,

barátainknak, állatkáinknak, valamint megunt tárgyainknak, fogalmaknak.

Az emlékhelyeket úgy alakítottuk ki, hogy azokat a meglévő grafikai elemekkel saját

'izlésünk' szerint alakíthassuk. Az emlékhelyen elhelyezhetőek kiegészítők (gyertyák,

keresztek, virágok, koszorúk).

Az emlékhelyek láthatósága az idő múltával romlik, így minimum 5 naponként meg

kell látogatni. Az emlékhelyet a portálra való belépéssel lehet rendbe tenni.

Az élethez híven a gyertyák és a virágok, koszorúk leégnek, elhervadnak, ezeket

bármikor pótolni lehet. A gyertya leégési ideje 1 nap, míg a virágok, koszorúk

hervadási ideje 1 hét.” (sirkert.virtualisan.net/news.php)

Ezek a virtuális kegyhelyek hasonlítanak a különböző internetes játékokhoz, hiszen

itt is van egy bizonyos szabályrendszer, amit elfogadva tagjai lehetünk egy

közösségnek és akár nap, mint leróhatjuk tiszteletünket szerettünk előtt. A

regisztráció ingyenes és az említett oldalon szakdolgozatom írásának időpontjában

693 regisztrált tagot számlált. A temető ma is aktív, ahol az emberek elhunyt

szeretteikről képet töltenek fel, nem egyszer becenévvel hozzák létre a virtuális

sírhelyet, illetve az oldalon többen elhunyt házi kedvencüknek állítottak emléket.

Meg kell említenem egy másik tényezőt is, amiért az ilyen emlékoldalak

létrejöhetnek. Gyakran előfordul, hogy egy család könnyebben közli szerettük

elvesztésének hírét az interneten keresztül minden hozzátartozóval és baráttal, akik

ők esetleg nem voltak kapcsolatban. Így mindenki értesülhet a gyászhírről, illetve a

temetés idejéről és helyszínéről, aki részt szeretne venni a szertartáson.

(G:/szakd/2010-1_szepe-intimitas.pdf)

30

HALÁL KÁVÉHÁZAK

Az emberek igénye a negatív és pozitív élményeik megosztására és a

csoportba tartozás alapvető igénye szinte minden területen megmutatkozik. Nincsen

ez másképpen a halál, haldoklás esetében sem. Mint ahogyan feljebb már említettem,

számos kezdeményezés létezik különböző egyetemeken azzal kapcsolatban, hogy

beszéljünk a halálról, illetve az azt övező tabukat lebontsuk. Hogy megtanuljunk

kommunikálni a haldoklóval, a haldokló családjával és magunkban is képesek

legyünk mindezek rendezésére, ha ilyen élethelyzetbe kerülünk. Ilyen fórumok

például a különböző egyetemeken kezdődő tanatológiai kurzusok vagy az internetes

gyászfórumok, virtuális temetők. Ennek egy új, jóval kötetlenebb formája a Halál

Kávéház. Nemes László tanulmánya szerint ezek a kávéházak leginkább Európában

és az Egyesült Államokban jellemzőek. A kezdeményezés Európából, pontosabban

Svájcból indult. Létrehozója egy Bernard Crettaz nevű szociológus 2000-ben, Café

Mortel néven. A kezdeményezés lényege, hogy egy kávézó által biztosított, kötetlen

körülmények között az embereknek lehetőségük nyíljon egymással beszélgetni,

tapasztalatokat megosztani elmúlásról, haldoklásról, az élet végi döntések morális

jelentőségéről, veszteségről. Az ötlet lendületet adott további hasonló elven működő

kávéházak létrejöttéhez. Angliában az első halál kávéház 2011-ben, Death Café

néven nyílt, míg Amerikában az első 2012-ben, Ohio államban szerveződött, Lizzy

Miles tanatológus és szociális munkás vezetésével. A kávéházak különböző

összejövetelein szerveződő diskurzusok célja a halálról való nyílt kommunikáció

előmozdítása. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a sajtó előszeretettel ad hírt

ezekről az eseményekről, hírértékét ezen rendezvényeknek leginkább a

szokatlansága jelenti. A kávéházak alapvetően mindenkit várnak, azonban vannak

kifejezetten olyan helyek, amelyek, a nem közvetlenül érintettekhez szólnak.

Hozzátartozókat, haldokló betegekkel napi kapcsolatban álló dolgozókat várnak, itt

nyugodt körülmények között nyílik lehetőségük megosztani egymással a halálról,

annak különböző aspektusairól kialakított véleményüket. Emellett természetesen

léteznek olyan intézmények is, akik komoly veszteségeket átélt embereknek, illetve

konkrétan a haldokló betegeknek nyújtanak segítséget, ebben az esetben nem

egyedülálló eset a hospice intézményekkel kialakított együttműködés. Több

működési folyamatot is megfigyelhetünk. Vannak olyan helyek, ahol egy könnyed

31

beszélgetés formájában, valóban kávéházi hangulatban beszélgetnek a résztvevők

egy általuk felvetett témáról. Vannak olyan alkalmak is, amikor egy-egy irodalmi

művet dolgoznak fel és ezen keresztül jutnak el az elmúlás témájáig. Vannak olyan

lehetőségek is, amik leginkább egy előadásra hajaznak, amikor egy szakértő érkezik

és rövid előadás formájában ismerteti az adott témát, leggyakrabban olyan, még ma

is tabunak számító témákról, mint az eutanázia, öngyilkosság vagy a halálos betegek

tájékoztatása. A kezdeményezés célja tehát, hogy a mai halált tagadó kultúrákba egy

kicsit visszacsempésszék az elmúlás elfogadását és megkönnyítsék az élet

végességével nehezen megbirkózó emberek gyászfeldolgozását. Hazánkban egyelőre

nincsen hagyománya a hasonló céllal alakult kávéházaknak, azonban már vannak

kezdeményezek külföldi mintára. (www.facebook.com/halalkavehaz/)

(kharon.hu/docu/2014-1_nemes-halal.pdf)

(https://kharon.hu/lapszam/XXI_2017-1/konyvajanlo)

(https://kharon.hu/docu/2014-1_nemes-halal.pdf)

HOGYAN VERD ÁT A HALÁLT?

Hogyan verd át a halált? Jelent meg hangzatos címmel a 2017 áprilisában

megjelent Forbes magazinban egy cikk. A címet olvasva rögtön a halál egy teljesen

új aspektusa jutott eszembe, a halál, mint egy új üzleti ág. Mint szinte mindenből, a

halál kijátszásából, és minél távolabbi kitolásában is sokan meglátják az üzleti

lehetőséget és milliókat fektetnek a kutatásokba. Élen jár ebben az üzletágban Craig

Verner, amerikai híres, hírhedt üzletember is. Világéletében vitatottak voltak a

módszerei és motiváció a pályájával kapcsolatban.

„ A világ legkülönlegesebb orvosi vizsgálata egy kényelmes kanapéval és privát

fürdőszobával felszerelt helyiségben kezdődik, még egy tál gyümölcsöt is kapok. Ma

az egész napot itt töltöm. Először jönnek a vérvételek, fioláról fiolára. Aztán két, 35

perces jelenés az MRI- ben, ahol REM és a U2 zenéje próbálja elnyomni a zajt, amíg

a gép képeket készít a testemről. Aztán egy szívultrahang jön, majd egy nizzai saláta

ebédre. Teljes labor. Aztán egy kognitív teszt, betűk villannak fel izzasztó tempóban

egy képernyőn. Végül egy kardio-CT, ami annyira túlzónak tűnt az én koromban,

hogy először megpróbáltam kibújni alóla.” írja a Forbes magazin újságírója,

Matthew Harper. (Matthew, H. 2017. p.101.)

32

Akár egy sci-fi regény kezdő sorai is lehetnének, azonban ez ma már a valóság. Akik

képesek megfizetni a Venter által kínált vizsgálatokat. Craig Venter nem a szigorú

értelemben vett orvos, de az üzletemberek közül is messze kitűnik. A húszas évei

elején megjárta Vietnámot, ahol a haditengerészet kórházában szolgált. A harctérről

sérülten visszatérő katonák sebesüléseinek súlyosságának osztályozása volt a

feladata, illetve az ellátásukban is segített. A szerepe, hogy tulajdonképpen élet és

halál felett rendelkezzen, nagyon megviselte és ekkor döntötte el, hogy nem szeretne

más mellett dönteni, kizárólag az élet mellett. A szolgálat után körülhajózta a földet,

majd megszerezte Phd-t szerzett élettanból és gyógyszerészetből. Jelenlegi célja

azonban nem kevesebb, mint hogy az általa megalkotott módszer segítségével a

halált évekkel, de leginkább évtizedekkel kitolja. Az első lépés, amikor valaki

igénybe szeretné venni a szolgáltatást, hogy részt vesz egy teljes körű

szűrővizsgálaton, amit feljebb említettem. Ez az Health Nucleus nevet viselő orvosi

vizsgálat. Módszerét éppen ezért bírálják sokan, hiszen teljesen feleslegesnek ítélt

vizsgálatokat végeznek, amelyek egyes orvosok szerint egy egészséges embernek

akár többet árthatnak, mint használ. Azt is kifogásolják, hogy ez nem orvoslás,

hiszen teljesen egészséges embereken végeznek el igen költséges vizsgálatokat.

Venter azonban éppen ezzel az állítással nem ért egyet, hiszen, mint ő vallja, attól,

hogy valaki külsőre jól néz ki és nincsenek panaszai, egyáltalán nem garantált, hogy

valóban egészséges is lenne. Erre mindig a legkézenfekvőbb példával válaszol.

Prosztatarákot diagnosztizáltak nála a vizsgálatok segítségével, amit azóta már

sikeresen legyőzött. Vitatott módszerei mellett azonban vannak olyan elvitathatatlan

érdemei is, mint a 20. században tett egyik legnagyobb felfedezés a DNS kutatásokat

illetően. Neki sikerült először DNS-t szekventálnia és ő az első ember, akinek

ismerjük a teljes DNS térképét, mesterséges életet hozott létre. Jelenleg sem

tétlenkedik, dollár milliárdokat fektettek be új programjába, a Human Longevity

névre hallgató projektet, amely során ez emberi DNS-információkat dekódolva

próbálják évtizedekkel is meghosszítani az emberéletet. Venter állítja, hogy az új

technológia segítségével képes lesz megállapítani, hogy miben tér el az emberek

géntérképe, tehát miért lesz más a szemszínük, az arcuk, vagy éppen a mitől eltérőek

a betegségeink. Venter és csapata állítja, hogy felfedeztek olyan genetikai

variációkat, amelyek csak fiataloknál figyelhetőek meg, az idősebbeknél azonban

egyáltalán nincsenek jelen. Tehát a fiatalok rendelkeznek olyan génekkel,

amelyeknek a létezése inkompatibilis azokkal a énekkel, amelyek képesek megérni

33

az idősebb kort. Ezen gének működésének megértésével igyekszik Craig Venter

csapata elnyújtani az emberi fiatalságot.

Orvos munkatársai azonban a mai napig, szinte kivétel nélkül ellenzik, hogy ilyen

sok és teljesen felesleges vizsgálatot végezzenek el olyan pácienseken, akiknek

semmilyen panasza nincsen. Továbbá állítják, hogy a túl sok információ olyakor

hátrány is lehet. Valószínűleg így volt ez Venter esetében is, aki,t mint korábban

említettem, prosztatarákkal diagnosztizáltak. Amit valószínűleg az okozott, hogy

még évekkel ezelőtt egy másik vizsgálata kimutatta, hogy alacsony a

tesztoszteronszintje ezért elkezdett tesztoszteronpótlót szedni. Ezt szinte a legtöbb

orvos szintén egyöntetűen rossz ötletnek tartja, és nagy a valószínűsége annak, hogy

ez a készítmény okozta később a prosztatarák kialakulását. Az ehhez hasonló esetek

miatt is figyelmeztetnek az orvosok arra, hogy a túl sok információt birtokában lenni

gyakran inkább káros, mintsem hogy hasznos volna. Márpedig Venternek a

vizsgálatok segítségével és a kutatások eredményeképpen is egyre több és több adat

kerül a birtokába. Azt is kifogásolják még, hogy nem tisztázottak Venter szándékai.

Valóban ennyire elkötelezett lenne az emberek egészségével és élethosszának

kitolásával kapcsolatban? Vagy pusztán a hírnév és a haszonszerzés érdekli? Ezen

etikai kérdések mellett ott húzódik a már említett felvetés is, miszerint ilyen sok

vizsgálatot egy egészséges emberen elvégezni, az orvosok egyértelműen károsnak

nyilvánítanak. Az, hogy végül kinek lesz igaza ebben a kérdéskörben, Craig

Venternek, vagy ellenzőinek, csak az idő döntheti el, hiszen még meglehetősen

kezdetleges fázisban vannak a kísérletei

Véleményem szerint éppen annyira vitatott téma ez, mint az eutanázia. Hiszen a mai

modern, nyugati orvoslás alapvetően elfogadott szempontja, hogy a beteg életéért

addig küzdünk, amíg lehetséges. Sok bírálója akad az eutanáziának is, annak

ellenére, hogy a beteg beleegyezésével történik. Ám a halál előrehozatala éppen

vajon más megítélés alá kell, hogy essen, mint az, ha valaki önhatalmúlag

évtizedekkel próbálja meghosszabbítani az emberéletet? Az etikai kérdések ellenére

azonban Venter eddigi kutatási eredményei nem csak a sajtos érdekeit szolgálja, de a

tudományos világ számára is hasznos felfedezéseket és előrelépéseket nyújt.

(Matthew, H. 2017.)

34

ESZTERHÁZY PÉTER HASNYÁLMIRIGYNAPLÓ

Nem egyértelmű, hogy a szépirodalomhoz, vagy a napló, blog bejegyzések

műfajához áll-e e közelebb az Eszterházy Péter által írt Hasnyálmirigynapló.

Eszterházy Péter a magyar posztmodern irodalom meghatározó alakja volt 2016-ban

bekövetkezett haláláig. Az 1950-ben született Kossuth-díjas író, publicista írói

munkássága mellett a Digitális Irodalmi Akadémia létrehozója. Már 1976-től

publikált, azonban jelen dolgozatom szempontjából legmeghatározóbb műve a

Hasnyálmirigynapló. Eszterházy élete utolsó műve a haldoklással kapcsolatos összes

tabu ledöntésére alkalmas. Őszinte vallomás, dialógus mindarról, amin keresztül

kellett mennie nemcsak neki, de sorstársainak is a betegsége miatt. A haldoklás

folyamatát annak mindennapi vonásaival, nehézségével mutatja be. A halálos

betegséggel diagnosztizált olvasóknak ismerősen derenghetnek fel a szituációk,

érzések, kezelések, a kórházak monotanitása és a kellemes csalódások egy- egy

kedves orvosi szó után. A kívülállók pedig szinte mintha ők maguk is átélték volna

ezeket az élményeket. Eszterházy a könyvében nem törekszik szépirodalmi

tökéletességre, őszinteségre viszont annál inkább. A szerkezete teljes mértékben egy

naplóra emlékeztet. Onnantól kezdve követhetjük nyomon az író küzdelmét a rákkal,

amikor felmerült a gyanú, hogy valami nincsen rendben. 2015. május 24. az első

feljegyzés dátuma. A diagnózis, a közeli barátok és ismerősök, a műveiért rajongó

emberek reakciói, az első tapasztalatok a kemoterápiáról és annak

következményeiről, a testvéreivel eltöltött hétvégén át, egészen az emberek

megváltozott viselkedéséig, érzékletesen beszámol a megváltozott

életkörülményeiről. Beszámol a pillanatnyi érzéseiről, amikor a kórházban ülve

várakozik a többi beteggel, és a kórház, illetve az ott dolgozók személytelenségéből

fakadó érzés. „ … Mintha bűnös volnék. Ezt a nyomást érzem a szívemen és a

gyomromban. És akkor ez volna itt az Ítélőszék? Elég lapos érzet. A Kafka-

áthallások se teszik jobbá. Mindegy, van, ami van. Ülök a túlzsúfolt folyosón a többi

elítélttel. Most meg inkább a tisztítótűz jut eszembe; gondolom, a várakozás miatt.” (

10. oldal)Nem tudnék egyetlen dolgot kiemelni, amiért a hasonló témában készült

filmeknél, írásoknál számomra életszerűbben mutatja be a haldoklást. Elősegítik ezt

a befejezetlen bejegyzések, napok kiesése a beszámolóból, amikor az író rosszul

volt, vagy éppen nem volt miről írnia. A lassú változások folyamatosan megjelennek,

talán az író tudta nélkül is. A diagnózis előtti életvitelének átalakulása. Az előtte

35

mindig elfoglalt Eszterházy, akinek folyamatosan voltak munkái, utazott, egyre

többet megbízást visszamond, majd megjelenik a folyamatos jelenléte az idő

elcsorgásának. Amikor csak telnek a napok, de semmi érdemleges nem történik.

Mert az író jól van annyira, hogy a mindennapi teendőit saját maga intézze, de ezen

felül másra már nem jut ereje. A személyességet növeli, hogy Eszterházy egészen

személyes kapcsolatot ápol a betegségével. Megszemélyesíti, becézgeti, beszél

hozzá. Beceneveken szólítja, mint Hasnyálka, Muci, H., Édeském. A daganat egy nő

formájában jelenik meg, aki, ha jól érzi magát, az író rosszul és amikor Hasnyálka

nyugodt, akkor az írónak van kis ideje fellélegezni. A doktornő teniszezőnőhöz való

hasonlítása, a határozottság és gyakorlatiassága miatt. AZ egész nem csak azért válik

emberivé, mert egy elismert írónak is pont azokon a megpróbáltatásokon kell

átmennie, mint bármelyik másik betegnek, hanem mert olvashatjuk a küzdelmet

benn,e, hogy hogyan próbálja meg elfogadhatóbbá tenni a kezeléseket, a rákkal való

együttélést. Claire Wineland-tól eltérően, itt más ismerjük a történet végét. Az utolsó

naplóbejegyzés 2016. március 2.-án született, a könyv, és Eszterházy életének

lezárása tulajdonképpen:

„Szívesen hinném azt, hogy ha így süt a nap, akkor nincsen semmi bak. Nem lehet.

Kár, hogy ez marhaság. Szinte elalszom írás közben, pedig vagy hét órát aludtam.

Sokat forgolódtam, a combom is fájt. Mintha nem egyedül aludtam volna. Hát

persze! Most már soha nem leszek egyedül. H. mindig velem. A mindiget javítom

örökkére. Aludni volna jó, fél 1 van. Mégiscsak könyv lesz ezekből a füzetekből.

Hol írtam erről? Leveleket a kiadónak? Mindegy. Most kezdem gépelni az

eddigieket. Valahol le kell zárni, és persze írni tovább. Az elég jó utolsó mondat

volna, hogy a mindiget javítom örökkére.” ( Eszterházy P. 2016. p.237.)

36

KUTATÁS

Hipotézis

Hipotézisem szerint a baby boom generáció és az Y generáció

halálszemlélete között lényeges eltérés tapasztalható. Feltételezésem szerint az eltérő

nézőpontokat a két generáció szocializálódása során fent álló kulturális és morális

viszonyok eltérésre befolyásolta. Továbbá feltételezem, hogy a baby boom

generáció tagjai sokkal konzervatívabban kezelik a mai magyar médiában megjelent

halálábrázolást és kevésbé nyitottak az újkeletű gyászfeldolgozási folyamatokra.

Generációs különbségek

Kutatásom célja az volt, hogy a különböző generációk között választ kapjak

arra, a kérdésre, hogy milyen formában találkoznak a halál reprezentációjával a

médiában ma, illetve régebben. Az Baby Boomer generációnak lehetősége nyílik

összehasonlítani, hogy az ő gyermekkorukban hogyan viselkedtek a halállal szemben

az emberek, milyen normákat követtek és mit tartottak leginkább tiszteletben és

hogy mennyire volt nyilvánosa a halál. Mind a közeli hozzátartozókra, mind

ismeretlenekre vonatkoztatva. Az Y generáció szülöttei ugyan már jóval fiatalabbak,

de erre a korosztályra volt először jellemző, hogy a technikával együtt nőttek fel,

ennek következtében pedig egy folyamatosan változó kommunikációs térben nőttek

fel. Az internet által biztosított információs szabadság az élet minden területén

változásokat hozott, nem kivétel ez alól a halálhírek kezelése sem. Dolgozatomban

már megemlíttettem a generációkra leginkább jellemző jellemvonásokat, azonban itt

bővebb elemzést kívánok bemutatni a két általam tüzetesebben vizsgált generációról.

Baby Boomerek:

A baby boom elnevezés a második világháború utáni hatalmas

emberveszteség utáni, nyugalmasabb időben bekövetkezett magas születésszámból

ered. Fiatalkorukban tekintélyelvűséghez és a hierarchikus rendszerek tiszteletéhez

szoktak. A társadalmi változások pozitív és negatív hatásai egyaránt érvényesültek

fiatalkorukban. A második világháború után ők az első olyan generáció, akiknek

37

lehetőségük nyílt tanulni, diplomát szerezni, egzisztenciát kiépíteni. Azonban ők a

rendszerváltozás legnagyobb elszenvedői is, hiszen nem ritka, hogy egészen addig

megszerzett anyagi biztonságuk elveszett. További a megszokott, az állam által

biztosított védelmi háló is nagyban átalakult, olykor teljesen megszűnt. Ennek

következményeit, a megváltozott körülményeket is nekik kellett elsősorban

elszenvedniük. Ez volt az első generáció, amely már használta a digitális

vívmányokat, mint például a számítógép és az internet. Nem volt jellemző ugyan és

a mai napig nem ők alkotják a felhasználók legnagyobb bázisát. A televízió és rádió

fogyasztási szokásaik ezzel ellentétben azonban kiemelkedő a ma ismert többi

generációhoz képest. (opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/19/131)

Annak ellenére, hogy a baby boom generáció tagjai idősödnek, Krebsz János 2014-

ben publikált cikke nyomán cseppet sem elhanyagolható a jelentőségük, hiszen a

világ vezetőinek kilencven százalékát a mai napig a baby boomerek adják.

(www.maszol.ro/index.php/velemeny/25969-krebsz-janos-a-baby-boom-generacio)

Y generáció

Az Y generáció szülötteit gyakran emlegetik az első digitális nemzedékként.

Ők szinte a digitális forradalommal együtt nőttek fel, a vívmányok velük együtt

fejlődtek, így a legtöbbjüknek már semmiféle nehézséget nem okoznak a technikai

eszközök. Elsők továbbá abban is, hogy ők az úgynevezett első fordított

szocializációs generáció. Ugyanis nem csak elődeiktől szerzik az információkat,

hanem kortársaiktól is sok információ érkezik. Összefüggésben áll azzal, hogy

tudásszerzésüknek, szabadidő eltöltési szokásaiknak is, és kapcsolatépítésüknek is

szerves része az internet. Amellett, hogy egymástól szereznek információkat, szintén

ennél a generációnál jellemző először az, hogy az idősebb generációt tanítják a

számítástechnikai eszközök használatának elsajátítására. A jövőben a Z generáció

után nekik lesz a legnagyobb jelentőségük az IT szektor munkavállalói között. A

virtuális világ állandó jelenléte komoly változásokat okozott az értékrendszerükben

és az érzelmeik kifejezésének képességében is. Társas kapcsolataik nagy része

áttevődött az internetes térbe, azaz Facebookon vagy hasonló közösségi oldalakon

zajlik. Krizbai Tímea pszichológus szerint éppen ezért fordulhat elő, hogy gyakran

lenézően beszélnek az y generáció képviselőiről. Ennek az oka, hogy teljesen más az

értékrendjük, ezért alakulhatnak kis ellentétek az y generáció tagjai és a többi

38

generáció között. A pszichológusnő emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az Y

generáció szülöttei körében igen gyakoriak a különböző érzelmi zavarok, a

depresszió kialakulásának kockázata és a különböző specifikus fóbiák is. Ennek okai

abban keresendők, hogy leginkább az interneten keresztül tanulták meg gazdálkodni

az érzelmi kompetenciájukkal, azonban ha a való életben komolyabb stresszhelyzet

éri őket, már nem minden esetben tudják ezt feldolgozni vagy a kellő módón kezelni.

A munkához való hozzáállásuk és elképzeléseik is merőben eltérnek az eddigi

generációknál megfigyelhetőkkel. A munkaerőpiacot egy állandóan változó,

dinamikus térnek tekintik, és nem hosszú távú elkötelezettségekben gondolkodnak,

mint például az X generáció tagjai, akik gyakran egész életükben egy munkahelyen

dolgoznak. Továbbá nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak a hiearchikus

rendszerekhez alkalmazkodni ellentétben például a baby boom generációval.

Elképzeléseik szerint egyenrangúak, vagy közel egyenrangúak a vezetőség tagjaival

és velük együtt vesznek részt a munkafolyamatokban, nem csupán a vezetőség által

kiadott feladatokat végzik el.

Emellett az Y generáció tagjainál megfigyelhető, hogy állandóan

stresszhelyzetekben élnek. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy az 1996 után

születettek gyakran nem rendelkeznek jövőképpel ,nincsen előre meghatározott

terveik a jövőre nézve, ezért a nagyfokú bizonytalanság állandó szorongással jár

esetükben. A férfi és női szerepek is változnak, egyre kevésbé elvárás , hogy

elkülönüljenek a nemi szerepek. Mindkét oldal részéről megfigyelhető. A nőknél

alapvető elvárás, hogy egyenrangú félként legyenek jelen mind a magánéletben,

mind a munkaerőpiacon. A férfiak esetében pedig csökkeni látszik a maszkulin

vonások fontossága, egyre gyakoribbak az úgynevezett metroszexuális férfiak, akik

ugyanolyan szépészeti kezeléseken vesznek részt, mint az ellenkező nem képviselői

és kényesen ügyelnek a megjelenésükre.

A közösségi oldalak, blogok is leginkább az ő terepük. Kiemelt fontosságú az

életükben, hogy minél több internetes felületen tudjanak kapcsolódni a kortársaikhoz

és ezeken a portálokon a legelőnyösebb oldalukat mutatva, még akkor is, ha ez

sokszor nem egyezik a valósággal. Azért is kiemelt fontosságú ez, mert gyakran az

első interakció két ember között az interneten zajlik, így az első benyomásainkat az

illető közösségi oldalai alapján alakítjuk ki magunkban. Nemcsak a magánéletben

kap már kiemelt szerepet közösségi oldalaink gondozása, de munkaszerzésnél is

kiemelt fontosságú lehet. Ez ugyan nem az Y generáció kiváltsága, de egyre több

39

munkaadónál bevett szokás, hogy mielőtt felvennének egy jelentkezőt egy adott

pozícióra, végignézik a közösségi oldalait is.

Végül még egy sajátsága a generációnak, hogy nem feltétlenül arra törekednek, hogy

minden tudás birtokában legyenek, hiszen mindent megtalálnak az interneten. Ezért

úgy rendezkednek be, hogy bármikor hozzáférhető legyen számukra az internet által

nyújtott töménytelen információhalmaz. Ennek azonban szintén van árnyoldala,

sokkal könnyebben kialakulhat ilyen életvitel mellett az internetfüggőség,

számítógépes játékfüggőség, online szerencsejáték függőség.

(eletmod.transindex.ro/?cikk=15342)

(opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/19/131)

A két generáció közelebbi összehasonlításából jól látszik, hogy a születési idejükből

kifolyólag nagy különbségek vannak a két generáció szocializációs folyamata között.

Azt, hogy ezek a nyilvánvaló különbségek mennyire vannak hatással a halálképpel,

illetve mennyire változott meg a halál, mint tabu téma a médiában, interjúalanyaim

segítségével próbáltam meg kideríteni. Három – három emberrel beszélgettem, így

mindkét generáció képviseltette magát az interjúk során.

Interjú típusa

Az interjút tekintve kevert típusú interjút készítettem a résztvevőkkel.

Kevert típusú interjú:

Az interjú során olyan kérdéseket is feltettem, amelyek egy strukturált

interjúra emlékeztetnek, tehát jól körülhatárolható válaszokat lehet rá adni, amik jól

mérhetőek és kimutatások is készíthetőek belőle. Emellett az interjúnak olyan része

is van, amikor nyitott kérdések hangzanak el, itt lehetőség nyílik az

interjúalanyaimnak kifejteni a személyes véleményüket és érzelmeiknek is hangot

adhattak.

Mindét generációnak ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, így nyílt lehetőség az

összehasonlításra. Interjúalanyaim nem csak a korosztályos eltérések miatt

különböznek egymástól, de az azonos generációt képviselők is igen változatos

40

életúttal rendelkeznek. Hogy jobban megismerhessük őket, és hogy miért pont rájuk

esett a választásom, röviden bemutatom őket.

(www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/marketingkutatas/ch02s06.html)

Interjúalanyok bemutatása

A) 1946-ben született Somogyváron, a második világháború hatásai még nagy

hatással volt életkörülményeire alatt Somogyváron. A háború során

személyes tapasztalatot is szerzett azzal kapcsolatban, hogy milyen

elveszíteni több családtagját. Az általános iskolából öt osztályt végzett el, a

családjában sokkal többet ért a két kezi munka, ezt tetézte még az is, hogy

hárman voltak lány testvérek, édesanyjuk gyermekkorukban meghalt, így

nekik kellett eltartaniuk a családot. A három testvér közül ma már csak ő él.

Férje halála óta egyedül él Somogyváron, az egyetlen médium, amit naponta

használ, a televízió.

B) 1960-ban született Szombathelyen. Biztos anyagi körülmények között nőttek

fel, négyen voltak testvérek, hárman lányok és egy fiú. Szülei elhunytak,

testvéreivel ritkán tartja a kapcsolatot. Ma már Székesfehérváron dolgozik

gyógypedagógusként, férjével él együtt. Egy lánya és egy lányunokája

született, aki most 6 éves. Az internetet lánya segítségével viszonylag korán

megismerte és elsajátította a használatát. Ma már azért is kiemelkedően

fontosak számára a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek, hogy minden

esetben kapcsolatot tudjon tartani az unokájával, illetve lányával, aki

munkájából kifolyólag gyakran utazik külföldre. Az általa legszívesebben

használt médium az internet, hiszen itt tudja leginkább kiszűrni a számára

fontos információkat anélkül, hogy olyanokkal is találkozna, amik

érdektelenek számára. A többit nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem is

használja.

C) 1961-ben született Lengyeltótiban. Egykeként nőtt fel édesanyjával és

édesapjával. Középiskolai tanulmányait már Veszprémben folytatta, így

viszonylag hamar, tizennégy éves korától teljesen önellátóvá vált. Műszaki

tanulmányokat folytatott mind a középiskolában, mind a felsőoktatásban. Ezt

követően sorkatonaként kellett 18 hónapos szolgálatot teljesítenie. Majd a

főiskolán gépészmérnöki alapképzés mellett több típusú helikopterre szerzett

vezetési engedélyt. A Magyar Honvédség kötelékében szolgált, a harci

41

helikopter ezrednél. Ezt követte, egy rövid kitérő, majd újra visszatért a

helikoptervezetéshez és az Országos Mentőszolgálatnál dolgozik, mint

mentőhelikopter pilóta. Műszaki, és igen logikus gondolkodása révén nem

gyakori médiafogyasztó, informálódásra kizárólag a médiumot használja.

Ők képviselik a Baby boom generációt. A következőekben pedig a három,

fiatalabb interjúalanyom, az Y generáció képviselői következnek.

D) 1996-ban született, igaz, ez még vitatott évszám a generációs tanulmányokat

illetően. 1995 és 1996 közé teszik az X és az Y generáció határát, azonban az

1996-ban születetteket a legtöbb forrás már egyértelműen az Y generációhoz

sorolja. Győrben született és nőtt fel. Egy nővére van. Szülei tizenegy éves

korában elváltak, innentől édesanyjával élnek mindketten, édesapjuk anyagi

támogatásával. Fiatalkorában ifjúsági színészkörbe tevékenykedett, miközben

Győr egyik legelismertebb gimnáziumának diákja volt. Az érettségi

megszerzése után tanulmányait Kereskedelem és Marketing szakon folytatja.

Számára is a legfontosabb információs forrás az internet, ő azonban már több

médiumból is tájékozódik.

E) 1998- ban született Székesfehérváron. Egy fiútestvérével nőtt fel, szülei a mai

napig együtt élnek és rendszeresen támogatják anyagilag. Táncművészeti

középiskolában végezte tanulmányait, idén szerzi meg az érettségi

bizonyítványát. Jövőbeli tervei között szerepel a Magyar Táncművészeti

egyetemre felvételt nyerni, és mint színházi táncos folytatni karrierjét.

Édesapja politikusként tevékenykedik, ez azonban nincsen hatással a politikai

nézeteire, elhatárolódik tőle, hogy állást foglaljon bármilyen politikai kérdést

illetően. A közösségi médiát illetően napi fogyasztó, több közösségi oladala

is van, különböző portálokon. Emellett rádiót hallgat rendszeresen, de

leginkább háttérzajként, mintsem teljes odafigyelést igénylően.

Hasonlóképpen használja a televíziót is, bár azt már sokkal ritkábban.

F) Hatodik interjúalanyom egyben a legfiatalabb is, 2000-ben született

Szegeden. Egyedülálló édesanyja nevelte fel. Kevés időt töltöttek együtt,

ugyanis az édesanyja több állást is vállalt, hogy el tudja tartani magát

mindkettőjüket. Jelenleg Pesten élnek, és a gimnázium 11. osztályát végzi.

Tanulmányi eredményei nem kiemelkedőek. ellentétben az internetezéssel

töltött idejével. Nagy megszállottja ugyanis a számítógépes játékoknak.

42

Indult már több pénzdíjas versenyen is, de eddig még nem keresett pénz a

játékokkal. Nincsen kialakult jövőképe, hogy pontosan mivel szeretne

foglalkozni a jövőben, leginkább a számítástechnika érdekli.

Alanyaim háttértörténeteinek ismertetése után bemutatom a kérdéseket, amelyek a

médiafogyasztási szokásaikkal és halál megjelenésének, ábrázolásának formájával és

mennyiségével mennyire elégedetek a mai magyar médiában, illetve hogy észleltek-

e változást az évek során a televíziós csatornáknál tabutémák kezelésével

kapcsolatban.

Kérdések:

1) Mikor és hol született?

2) Vannak testvérei, ha igen, hány?

3) Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?

4) Mennyi időt tölt televízió nézéssel naponta?

5) Mennyi időt tölt rádióhallgatással naponta?

6) Menyi időt tölt internetezéssel naponta?

7) Melyik az ön által leginkább preferált médium? (televízió, rádió, újság, internetes

fórumok)

8) Miért?

9) Tudatosan követi a híreket naponta vagy véletlenszerűen jutnak el Önhöz az

információk?

10) Mennyire tartja mérvadónak/iránymutatónak/hasznosnak az ön által gyakran

követett médiumban elhangzottakat?

11) Mik a leginkább kedvelt témák, amiket szívesen választ a médiumokból?

12) Az adott médiumokban milyen gyakorisággal találkozik a halállal?

13) Mit figyelt meg, mennyire részletezik a halál mivoltát? Csak maga a halál ténye

vagy mikéntje a hírértékűbb?

14) A téma milyen érzelmeket vált ki önben? Inkább kerüli az ilyesfajta híreket vagy

jobban felfigyel, ha halálhírt közölnek?

15) Több vagy kevesebb ilyen tartalmat szeretne a médiumokban?

16) Minőségében megfelelőnek találja-e a témával kapcsolatos híreket, interjúkat,

műsorokat?

17) Érzékelt- e változást a halálhírek közlésének arányában és milyenségében az

43

elmúlt 10-20 évben?

18) Szépirodalmi művekben gyakran találkozott a halál ábrázolásával?

19) Jellemzőnek tartja-e a játékfilmekben a halál ábrázolását?

20) Zavarja az a mennyiségű halálábrázolás, amelyet a játékfilmekben viszontlát?

21) Milyen hatással van Önre, ha vizuálisan is megjelenítik a halálhíreket a

médiumokban.

22) Inkább elborzasztja vagy szívesebben keresi ezeket a tartalmakat?

23) Egyetért azzal, hogy egyre gyakoribbak a vizuális beszámolók balesetek esetén?

24) Ha egy baleste szemtanúja lenne, adna interjút a kiérkező újságíróknak a

történtekről?

25) Ha közeli ismerőse vagy családtagja lenne érintett a balesetben, adna interjút a

kiérkező újságíróknak?

26) Hallott már az internetes gyász/megemlékezés lehetőségéről?

27) Ha igen, pozitív vagy negatív kezdeményezésnek tartja?

Elemzés

Az első három kérdésre adott válaszaikat a rövid bemutatásuknál már említettem, így

azokra külön már nem térek ki az elemzés során. A televízió nézési szokásokat

illetően előzetes feltevésem alapján, miszerint a baby boom generáció esetében

sokkal magasabb lesz a televízió nézési arány, egészen más eredményt kaptam. A

baby boom generációnak ugyanis egyetlen tagja nézi naponta több órát a televíziót,

A) alanyom, aki már több, mint két évtizede egyedül él. A többiek esetében kicsit

sem volt jellemző. Az Y generációnál viszont az volt az előfeltevésem, hogy az

internet nagy térhódítása miatt teljesen kiszorul a televízió a látókörükből, hiszen az

interneten szinte már mindent vissza tudnak nézni, abban az időben, amikor ők

szeretnék, így nem kell alkalmazkodniuk a televízió műsorrendjéhez. Emellett az

olyan közvetítések, amiknél fokozott az érdeklődés, mint például a foci

világbajnokság vagy a különböző tehetségkutatók, a híroldalakon gyakran percről

percre történő közvetítést adnak az eseményekről. Ez beigazolódott, hiszen az Y

generációs interjúalanyaim egyike sem számolt be róla, hogy a naponta nézne

televíziót, sőt, egyre kevésbé jellemző, azonban még egyiküknél sem mondható el,

hogy teljesen kiszorulnia a televízió a mindennapjaikból.

44

A rádióhallgatási szokások hasonlóan alakultak a televíziózáshoz képest, leginkább

valamilyen tevékenység mellett választják interjúalanyaim ezt kikapcsolódási

formát. A baby boom generációnál ez elsősorban valamilyen házimunka, vagy

vezetés közben jellemző a válaszok alapján, míg az Y generáció tagjai pedig tanulás

mellett szoktak rádiót, zenét hallgatni, mert elmondásuk szerint csendben sokkal

kevésbé képesek koncentrálni. Internetes eléréssel egy kivételétellel mindegyikük

rendelkezik. A) interjúalanyomnak nincsen, sosem használta az internetet, vagy

számítógépet. A baby boom generáció másik két tagja viszont naponta több órát,

átlagosan 2-3 órát használják az internetet. Azért részesítik előnyben a többi

médiummal szemben, mert itt saját maguk tudják kiszűrni, hogy milyen

információkat szeretnének. A kérdésre, hogy vannak-e olyan témák, amikről nap,

mint nap igyekeznek friss információkat gyűjteni, mindkettőjüknek egyértelműen

igen volt a válasza. Egyértelműen azt emelték ki az internet legnagyobb előnyeként,

hogy a széles érdeklődési körüket lefedi, illetve, hogy célirányosan tudnak olyan

információkat kiválasztani, ami őket érdekli. B) alanyomnál a leginkább keresett

témakörök az egészséges életmód, a gyógypedagógia és pszichológiai tanulmányok,

szépészeti beavatkozások témakörében nagyon sokat olvas, és szinte a legtöbb oldal

által nyújtott információt mérvadónak találja. C) esetében is fontos szempont volt,

hogy több információt kaphat azokról a témákról, amik őt, személyesen érdeklik és

sok érdektelen információt kizárhat, ő azonban már annyira tudatos hírfogyasztó,

mint B), hiszen ő nem kizárólag célirányosan használja az interneten, böngészés

közben sok mindent elolvas, amire egyébként nem keresne rá, de megjelenik a

hírfolyamában, esetleg a közösségi oldalon ismerősei ajánlják neki. Elsősorban a

környezettudatos életmód, a technikai újdonságok illetve az aktuálpolitikai hírek is

érdeklik. Az Y generáció tagjai is mind naponta használják az internetet, a többi

médiummal ellentétben. Ők azonban már sokkal kevésbé követik specifikusan a

híroldalakat, leginkább a Facebook hírfolyamukon felbukkanó cikkeket olvassák el,

amiket az ismeretségi körük oszt meg. Viszont olyan eseményekről ők is mind a

hárman tájékozódnak már, mint az aktuális politikai hírek, vagy a közelmúltban, a

CEU, azaz, Central European University (Közép-európai Egyetem) melletti

tüntetések beszámolói. A fiatalok azonban kevésbé tartják mérvadónak azokat az

információkat, amiket az interneten olvasnak. Említették, hogy egy hírt gyakran több

portálon is elolvasnak, ennek következtében van, hogy teljesen más információkat

szereznek ugyanarról az eseményről. Ezért mindegyiküknek vannak olyan bevált

45

fórumai, amiket megbízhatónak ítélnek meg.

A médiafogyasztási szokásaikról áttérve a halál reprezentációjára a médiában, az

első kérdésem az volt, hogy milyen gyakorisággal találkoznak a halállal,

halálhírekkel a médiában. A baby boom generáció tagjai gyakrabban, ők ugyanis ha

nem is mindannyian, de viszonylag rendszeresen néznek híradót. Ott pedig

mindannyiuk egybehangzó véleménye alapján kiemelkedően sok halálhírről és

balesetről számolnak be. Ha azonban az internetre gondolnak, ott kevesebb ilyen

tartalommal találkoznak, főleg mert kifejezetten egyikük keres rájuk kivéve C)

alanyom esetében, akinek a munkahelyével kapcsolatban, munkatársa gyakran

osztanak balesetekkel kapcsolatos híreket, amelyeknél személyesen részt vettek a

mentési folyamatban. Az Y generációnál annyiban más a helyzet, hogy nagyon

ritkán nézik a televíziós híradót, így inkább, az internetenről tájékozódnak, de ott is

igyekeznek kerülni az ilyen híreket, nem szeretik magukat ilyennel terhelni, főleg az

viseli meg őket, amikor fiatalok halálhíréről számolnak be, hiszen akkor

szembesülnek vele igazán, hogy akár velük is bármikor megtörténhetett volna, és

nem szeretnék, ha ez hátráltatná őket abban, hogy új dolgokba merjenek belevágni.

Mindkét generáció képviselői számára feltűnt viszont, bármennyire is különböző

forrásokból tájékozódnak, elsősorban arra helyeződik a hangsúly, hogy hogyan

következett be a halál, milyen körülmények között, ki volt a hibás, ki hibázott, és

kevésbé foglalkoznak az emberi vonatkozásaival. Kevésbé együtt érzően és

emberségesen kezelik, sőt gyakran a személyiségi jogokat sem veszik teljesen

figyelembe Az Y generáció tagjainál azonban felmerült, hogy vannak ennek olyan

pozitív oldalai is, hogy az emberek megtudják, hogy mi okozta a problémát, hogy a

jövőben ők ezt sikeresebben ki tudják majd védeni. Saját bevallásuk szerint tehát

nem változtatnának ezen az arányon. Itt viszont egy különbség mutatkozott meg a

két generáció tagja között. A baby boom generációnál felmerült, hogy etikailag nem

megfelelően kezelik a halálhíreket a médiában és több tisztelettel kellene

feldolgozni ezeket híreket, emellett nem is szívesen hallgatják az ilyen témájú

híradásokat.

Az erőszakos, halálhíreket is tartalmazó hírek mennyisége minkét generáció

képviselői szerint nagymértékben megnőttek. A baby boom generáció tagjai

egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy megszaporodtak a halállal kapcsolatos

hírek a médiában, Emellett abban is egyetértettek, hogy nem csak a mennyisége, de a

minősége is megváltozott. Régebben tárgyilagosabban számoltak be a hírekről, ma

46

sokkal inkább körül járják az eset körülményeit és gyakran szenzációt is faragnak

egy-egy ilyen cikkből. Amit úgy jellemeztek, hogy míg mennyiségében

megnövekedett a halállal kapcsolatos hírek aránya, addig minőségében romlott a

témához való hozzáállás. Az, hogy sokan ebben is üzletet látnak és az alapvető etikai

normákat félretéve foglalkoznak a témával, egyikük szerint sem a megfelelő irány,

de kevés esélyt látnak arra, hogy ez a jövőben pozitív változáson menne keresztül.

Az Y generáció tagjainak ugyan jóval kevesebb idejük jutott arra, hogy megfigyeljék

a változást, ennek ellenére ketten mégis egyértelműen arról számolnak be, hogy

szerintük is megnövekedett a halál ábrázolása a különböző médiumokban. D)

számára nem egyértelmű, hogy azért érzékeli-e ezt, mert pár éve viszonylag

tudatosan követi a híreket, vagy, mert tényleg nagyobb szerephez jutnak negatív

hírek a médiában. E) viszont már teljesen egyértelmű választ adott a kérdésre, egy

általános iskolás emlék segítségével. Az irodalom tanára panaszkodott nekik az

egyik órájuk folyamán, hogy mostanában mennyire sokszor beszélnek tragédiákról,

balesetekről az televízióban, ami folyamatos szorongással töltötte el.

A médiát követve más területen is összevetettük a tapasztalataikat a témában. A

szépirodalmi művek halálábrázolásával kapcsolatban az baby boom generáció egyik

tagja, D) nem olvas szépirodalmi műveket, így nem tudott a témában nyilatkozni, a

másik két alany viszont egyértelműen arról számolt be, hogy a szépirodalmi

művekben is gyakran találkoznak halálábrázolással, azonban egészen más

kontextusban, mint a médiában. A szépirodalmi alkotások szinte mindegyikének

elengedhetetlen része a halál, ez azonban sokkal természetesebb formában van jelen

a művekben, hiszen az élet velejárójaként ábrázolják, nem kiragadva a mindennapi

környezetből, így sokkal természetesebben és könnyebben fogadja be az olvasó. Sőt,

a folyamat gyakran tanító jellegű. Az Y generáció tagjai is hasonlóan vélekedtek a

szépirodalmi művek halálfeldolgozásával kapcsolatban. Mind a múlt századi

irodalmi művekben, mind a kortárs irodalomban jelen van a halál, nem csak, mint

téma, de gyakran, mint múzsa, a művészet ihletője.

A filmekben is gyakran találkozunk a haldoklás, elmúlás fogalmával. Más megítélés

alá esnek azonban ezek az esetek interjúalanyaim véleménye szerint. A baby boom

generáció reakció a filmben ábrázolt erőszakkal és halállal kapcsolatban a

megoszlóak voltak. Ketten úgy vélik, hogy ott sokkal kevésbé megrázó számukra,

hiszen pontosan tudják, hogy nem valós eseményeket látnak a képernyőn. A másik

fontos szempont pedig az volt, hogy itt minden esetben figyelmeztetnek a

47

korosztályra vonatkozó besorolások a film elején, így könnyen ki lehet szűrni a

számunkra nem kedvező tartalmakat. B) viszont ezzel eltérő véleményen volt, hiszen

szerinte a filmekben éppen annyira elkerülhetetlen az erőszak és a megrázó

képsorok, hogy éppen ezért egyáltalán nem is néz semmilyen filmet. Az interneten,

és olykor a híradón kívül nem is néz egyáltalán televíziót. Leginkább hangos

könyveket hallgat. Az Y generációt sem zavarja a játékfilmekben megjelenő

halálábrázolás, hiszen tisztában vannak vele, hogy nem valós jeleneteket látnak.

Visszatérve a valós vizuális elemekre, felmerült a kérdés, hogy mennyire etikus

balesetek helyszínéről felvételeket készíteni, amit később leadnak a hírműsorokban

van, hogy cenzúrázott változatban, azonban az éjszakai adásokban más

cenzúrázatlanul, vagy az interneten bárki által hozzáférhetővé teszik, egyetlen

gombnyomás után, amivel a felhasználó bizonyítja, hogy elmúlt 18 éves, bárki

hozzáférhet a tartalmakhoz. Ebben a kérdésben is tetten érhető különbség a két

generáció véleménye között. A baby boom generációnál felmerült az etikai

felelősség, miszerint a felvételeken szereplők az esetek többségében nem egyeznek

bele, hogy közzé tegyék a róluk készült felvételeket. Emellett maximálisan

magánügyként kezelnék a balesteket és nem értenek egyet azzal, hogy egyre több az

ilyen tartalom mind az interneten, mind a híradásokban. Az y generáció tagjai ezzel

szemben sokkal jobban felfigyelnek azokra a cikkekre, ahol jelzik a címben, hogy

exkluzív képet is készültek az esetről. Sokkal figyelemfelkeltőbb és informatívabb

szerintük. Fordított esetben ugyan nem szeretnék, ha a róluk készült képeket, videó

felvételeket hoznák nyilvánosságra. És arra a kérdésre, hogy hogyan reagálnának, ha

ők kerülnének abba a helyzetbe, hogy őket kérdezik, mit történt egy balesetnél,

nyilatkoznának-e a riportereknek, mind a hatan egyértelműen azt válaszolták, hogy

nem adnának interjút ha személyesen is érintettek lennének az esetben, tehát ha

közeli ismerősökkel vagy családtagjukkal történne baleset. Más a helyzet megítélése

akkor, ha teljesen kívülállóként, véletlenül szemtanúi lennének egy balesetnek.

Ebben az esetben a baby boom generációból csak A) nyilatkozna, az Y generációból

pedig mindegyikük elutasítaná a kérdezősködőket.

Végül az internetes gyász kérdéskörét jártuk körül. Hogy hallottak-e már a gyász

ezen megnyilvánulásáról, A) nem hallott róla, a többiek viszont mind ismerik a

hasonló oldalakat. Azonban nem mindegyikük ért egyet az interneten való közösségi

gyásszal. A baby boom generáció két tagja elutasítja, hogy internetes portálokon

tegyük közszemlére a fájdalmunkat, mint mondják, ez sokkal intimebb dolog annál.

48

Hisznek benne, hogy a hagyományos gyászfeldolgozási folyamatok sokkal többet

segítenek, mint a temetés, az utána való elvonulás, a halotti tor, vagy a közeli barátok

és családtagok támogatása.

Az Y generáció esetében mind a hárman hallottak az internetes gyászról, viszont ők

még sosem vettek részt ilyen megemlékezéseken. Ők sem nagy támogatói az

internetes gyászfeldolgozásnak annak ellenére, hogy még egyiküknek sem volt

személyes tapasztalata. Azonban sokkal nyitottabban állnak a témához, mint a baby

boom generáció tagjai. Ha valakinek ez segít, akkor megértik, bár mindhármuk

értékrendjével ellentétes ez a fajta gyászolás. Miután mutattam nekik egy- két

internetes gyászportált, vagy emlékoldalt,a melyeket szakdolgozatom írása közben

fedeztem fel, nyitottabban álltak az internetes gyász fogalmához, azonban továbbra

is azt az álláspontot képviselik, hogy ha az Ő családjukban történne haláleset, az

internetes gyászfeldolgozás teljes tiszteletben tartása mellett, de ők ennek ellenére

sem hoznának létre semmilyen emlékoldalt elhunyt szeretteik tiszteletére.

Összefoglalás

Az interjúk során nem mutatkozott olyan jelentős eltérés a két generáció

szemléletmódja között, mint feltételeztem. Lényeges eltérés a legtöbb esetben nem

fogalmazódott meg, az egyedüli kérdés, amiben más véleményen voltak, a halálhírek

reprezentálásának módja volt, míg a baby boom generáció szerint több tisztelettel

kellene a témához nyúlni, addig az Y generáció tagjai elégedettek az informatív és

gyakran vizuális elemekkel tarkított hírekkel.

Az internetes gyászra viszont, mint újfajta gyászolási formára a baby boom

generáció és az Y generáció tagjai sem ítélik el ezt a gyászkifejezési formát, azonban

ők nem tervezik kipróbálni. Az interjúk során tehát nem rajzolódtak ki olyan éles

eltérések, mint feltételeztem, amiben az is közrejátszhat, hogy bár eltérőek voltak a

normák születésük pillanatában, de a folyamatosan változó megítélésekhez idő

közben alkalmazkodnak.

49

HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE, IRODALOMJEGYZÉK:

Geoffrey, G. (1955). The Pornography of Death, Encounter

Lakner J. (1993) Halál a századfordulón, História, Budapest

Elisabeth, K. R. (1988) A halál és a hozzá vezető út, Gondolat, Budapest

Eszterházy P. (2016) Hasnyálmirigynapló, Magvető, Budapest

Philippe, A. (1987) Gyermek, család, halál, Gondolat, Budapest

Hegedűs K 206 A hospice ellátás elmélete Budapest Egészségügyi Szakképző és

Továbbképző Intézet

Blasszauer B. (1984) A halál, Gondolat, Budapest

Kunt E. (1981) A halál tükrében Magvető, Budapest

Kharón Thanatológiai Szemle (2014/1) Halál Kávéház - Egy új mozgalom a halálról

való nyilvános diskurzus előmozdítása [on-line], elérhetőség/hozzáférés

https://kharon.hu/docu/2014-1_nemes-halal.pdf [olvasva: 2017. 04.12.]

http://www.lelkititkaink.hu/halal_fazisai.html [olvasva: 2017. 03.29.]

http://sallymann.com/selected-works/at-twelve [olvasva: 2017. 04.12.]

https://www.nytimes.com/2015/04/19/magazine/the-disturbing-photography-of-

sally-mann.html [olvasva: 2017.04.12.]

http://tranzitblog.hu/az_elmulas_piszkozatai_es_a_halal_pornografiaja_sally_mann_

amerikai_anzixa/ [olvasva: 2017.04.12.]

https://www.facebook.com/halalkavehaz/ [olvasva: 2017. 04.11.]

Wong, P.T.P., Reker, G. T. and Gesser, G. Death Attutudes Across The Life. Span:

The Developement and Validaion of the Death Attitude Profile (DAP)* Vol. 18(2)

Omega 1987-1988

Kharón Thanatológia Szemle (2008/3-4) Halál és temetkezés az Iszlámban [on-line],

elérhetőség, hozzéférés http://epa.oszk.hu/02000/02002/00030/pdf/2008-3-

4_alkaysi-halal.pdf [olvasva: 2017. 04.22.]

50

http://ditur04.blogspot.hu/2011/10/het-fobun-es-het-ereny.html [olvasva:

2017.04.22.]

http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/2003.11.02/0602.html [olvasva:

2017.04.22.]

http://engeddel.blog.hu/2015/02/26/a_gyasz_illemtana_az_ot_vilagvallasban_buddhi

zmus[olvasva: 2017.04.22.]

http://tortenelemcikkek.hu/node/174 [olvasva: 2017.03.22.]

https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/temet.html [olvasva: 2017.03.22.]

http://rabbi.zsinagoga.net/2015/12/27/a-zsido-temetes-tortenete-torvenyei-es-

szokasai/ [olvasva: 2017.04.22.]

http://tortenelemcikkek.hu/node/174 [olvasva: 2017.04.22.]

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cisztas_fibrozis/159 [olvasva:

2017.04.03.]

https://www.youtube.com/watch?v=3WOJJ7NMJ80 [olvasva: 2017.04.03.]

http://clairityproject.com/videos/ [olvasva: 2017.04.03.]

http://sirkert.virtualisan.net/news.php [olvasva: 2017.04.03.]

Kharón Thanatológiai Szemle (2010/1) Intimitás és nyilvánosság, A gyász- és halál-

témájú blogok néhány sajátosságáról [on-line], elérhetőség/hozzáférés

file:///G:/szakd/2010-1_szepe-intimitas.pdf [olvasva: 2017.04.12.]

https://kharon.hu/lapszam/XXI_2017-1/konyvajanlo [olvasva: 2017.03.14.]

http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/19/131 [olvasva:

2017.03.14.]

http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/25969-krebsz-janos-a-baby-boom-

generacio [olvasva: 2017.04.20.]

http://eletmod.transindex.ro/?cikk=15342 [olvasva: 2017.04.20.]

51

pszichologuskereso.hu/blog/egy-kulonleges-tudomanyag-tanatologia [olvasva:

2017.03.20.]

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/marketingkutatas/ch02s06.html

[olvasva: 2017.04.05.]

http://kreativ.hu/cikk/odaadnak_a_hajukat_egy_youtuber_kedveert [olvasva:

2017.03.14.]

https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-motivalhatoak-a-kulonbozo-generaciok-tagjai-

20100804.html [olvasva: 2017.03.14.]

http://hvg.hu/plazs/20151022_alfak_generaciok [olvasva: 2017.03.01.]

http://pszichologuskereso.hu/blog/egy-kulonleges-tudomanyag-tanatologia

[olvasva: 2017.03.09.]

Szenti T. ( 1994) IV. A halál Nővérek továbbképzése Csongrád megyében Szeged-

Hódmezővásárhely 1994 Kiadta: az Erzsébet Kórház, Hódmezővásárhely, az

„Életünkért, Hódmezővásárhely Lakosságáért Alapítvány” az Állami Tisztiorvosi

Szolgálat Csongrád Megyei Intézete támogatásával, Szeged

Matthew, H. (2017) Hogy verd át a halált?, Forbes, Április p100-104.

52

MELLÉKLET

2. ábra: Family Pictures

1. ábra: Was Ever Love,

Proud Flesh