Aktuális információk

cukorbetegeknek

DCont.hu vércukornaplók elemzése A Diabétes problémája Magyarországon most

Üdv az olvasónak! 4

Szerkesztőség 5

Gyermekdiabétesz 16

MACOSZ hírek 9

Sorozatok 27

Szakmai Világsajtó 19

Főszerkesztő Dr. Fövényi József Szerkesztő bizottság Prof. Dr. Soltész Gyula gyermek diabétesz rovatszerkesztő Cseri-Holzmann Brigitta dietetikus Kincses János MACOSZ elnök

Aktuális információk cukorbetegeknek A Diabétes problémája Magyarországon most Komment : A Diabétes problémája Magyarországon most Bencs Kálmán Díjunk

VII. Országos Gyermekdiabétesz Nap Zenebölcsi és babaúszás

Ha kevés vizet iszunk, emelkedhet a vércukrunk A vérnyomáscsökkentők este alkalmazva hatásosabbak A DPP-4 gáltó gliptin készítmények nem fokozzák a szív-érrendszeri szövődmények gyakoriságát cukorbetegekben Hasnyálmirigy gyulladás és hasnyálmirigy rák gyakoriságát fokozhat-ják a GLP-1 alapú vércukorcsökkentő kezelések Az alacsony glikémiás indexű diéta ill. a magas rosttartalmú étrend hatásai hestációs diabéteszben Oktatás és magatartás befolyásolás hatása cukorbetegek anyagcsere-helyzetére Férfiak vigyázat: kevesebb hízás is elég, hogy cukorbeteggé váljanak! Már kisfokú csökkenés a HbA1c és a vérnyomás szintjében is csök-kentheti cukorbetegek szív-érrendszeri kockázatát

A metabolikus szindróma és a cukorbetegség DCont.hu vércukornaplók elemzése (1. rész) A vércukor önellenőrzés alapvető előfeltétele a jó anyagcserevezetésnek.1 „Mindennapi szénhidrátom add meg nekem ma” A cukorbetegség és az inzulinkezelés a felnőttkorban 1.

Receptek 40

Levélválasz 42

Aktuális információk cukorbetegeknek 9

A retinopátia gyakoriságának csökkenése cukorbeteg serdülők-

nél 20

DCont.hu vércukornaplók elemzése 30

„Mindennapi szénhidrátom

add meg nekem ma” 35

www.macosz.hu www.macosz.hu www.macosz.hu www.macosz.hu www.macosz.hu

Üdv az olvasónak!

Bizonyára sokan értesültek róla, hogy a több mint 14 éven keresztül a MACOSZ hivatalos magazinjaként is funkcionáló Cukor-beteg Élet, majd Dr.Info/Cukorbeteg Élet c. kéthavonta megjelenő újság a lecsökkent szponzori támogatás, az emelkedő nyomda- és postaköltségek miatt 2012-ben már nem jelenik meg.

Helyette, bár nem teljes értékű, de az internettel rendelkező egyre nagyobb számú cukorbeteg részére megoldást kívánunk nyúj-tani azzal, hogy „Diabetesnet” címmel havonta megjelenő interne-tes magazin formájában folytatjuk eddigi tevékenységünket, meg-tartva a korábbi kiadvány szerkesztőinek többségét és érthetően – a MACOSZ honlapját szerkesztő cég munkatársai révén – új tagokat is bevonva.

A havi megjelenés által igyekszünk még naprakészebbek lenni a hiteles információk átadásában és a korábbi kiadvány erényeit megőrizve azokat az új formátum nyújtotta lehetőségekkel tovább bővíteni.

Fő szponzorunknak, a 77 Elektronika Kft-nek hála, magazi-nunk nem csupán a MACOSZ honlapján lesz elérhető, hanem a re-gisztráltak számára havonta e-mail-ben is elküldjük, tehát minden-ki letöltheti és saját gépén archiválhatja azt. A MACOSZ olvasói kér-dések rovat mellett magazinunk is bekapcsolódik „a beteg kérdez – a főszerkesztő válaszol” kétirányú levelezésbe, melynek közérdekű részleteit havonta közzétesszük.

Tisztában vagyunk vele, hogy egyelőre sajnos nem mindenki rendelkezik internetes kapcsolattal, főként az idősebb korosztály tagjai nem, és az is igaz, hogy sokan inkább kényelmes fotelben ülve vagy ágyban fekve szeretik lapozni, olvasgatni kedvenc magazinju-kat. Ez sajnos a jelenlegi internetes formátum esetében nem lehet-séges, de hazánk mai roppant nehéz körülményei között az, amit mi mostantól itt nyújthatunk, sokkal több a semminél és örülnünk kell annak, hogy az eddigi néhány tízezres olvasói tábort – ugyan inter-netes formátumban, – de reményeink szerint akár százezres nagy-ságrendűre bővíthetjük. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez így lehessen.

Dr. Fövényi József Máté Balázs Kincses János főszerkesztő Macosz Kft. MACOSZ elnök

4

A Budapesti Orvostudományi Egye-tem általános orvosi oklevelet szer-zett (1960), tüdőgyógyász (1964), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1967), endokrinológiából (1980) szerzett képesítést, a Magyar Diabe-tes Társaság diabetológusa (1997), az orvostudomány kandidátusa (1977), a Semmelweis Orvostudo-mányi Egyetem c. docense (1985).

Első munkahelye a Veszprém Me-gyei Tbc Gyógyintézetben Dobán volt (1960–1962), majd a Fővárosi János Kórház II. sz.Belgyógyászati Osztályán tudományos segédmun-katárs (1962–1964), alorvos, adjunk-tus (1964–1976), végül főorvos (1976–1978). 1978–2001. márciusá-ig a Fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet B Belosztályát vezette osztályvezető főorvosként. Nyugdíjba vonulását követően 2001. márciusától a mai napig a Kórház Diabetes Szakrende-lésének vezető főorvosa és a fővá-ros V.-VI.-VII.-VIII., valamint a IX. kerületi diabetes szakrendelők terü-leti referense.

Klinikai endokrinológiával, a zsír- és a szénhidrát-anyagcsere, illetve az elhízás és a diabetes mellitus klinikumával foglalkozott. Alapvető

összefüggéseket fedezett fel az inzu-linszekréció és a plazmalipid kon-centráció vizsgálata terén. Új inzu-linterápiás vizsgálati módszereket dolgozott ki, vezetett be és fejlesz-tett rutineljárássá. Különösen jelen-tős a néptáplálkozással és a diabetológiával kapcsolatos széles körű felvilágosító tevékenysége.

A Magyar Diabetes Társaság alapító vezetőségi tagja (1972-től), a Ma-gyar Táplálkozástudományi Társaság vezetőségi tagja (1995-től). A Bel-gyógyászati Szakmai Kollégium Dia-bétesz Munkabizottságának elnöke volt (1995-2003), a Cukorbetegek Budapesti Egyesületének tisztelet-beli alapító elnöke. Az Európai Dia-betes Társaság betegedukációs munkacsoportjának kelet-európai e l n ö k e ( 1 9 8 5 – 1 9 8 9 ) , a z orvostovábbképző munkacsoportjá-nak titkára (1991–1995). A Diabetologia Hungarica szerkesztő-bizottsági tagja (1994–96), a Gyógy-szereink szerkesztőbizottsági tagja (19922003) és a Táplálkozás-Allergia-Diéta szerkesztőbizottsági tagja (1995-től) A Cukorbeteg Élet főszer-kesztője (1997-től).

Kitüntetései:

Pro Diabetológia-díj (1988), Sós József-emlékérem (1990), Magyar Imre-emlékérem (1995), Tangl Fe-renc-emlékérem (1998), Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt (2005), Lang Gusztáv emlékérem (2010).

Fontosabb munkái:

Az inzulinszekréció és a plazmalipid szintek alakulása diabetikus szindró-mában. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1976); Cukorbajról cu-korbetegeknek. (Bp., 1980, 1987); Cukorbetegség. Megelőzés, kezelés, gondozás. Arnold Csabával és Andor Miklóssal. (Bp., 1984, 1985); Cukor-betegek diétáskönyve. Papp Ritával.

(Bp., 1988, 1991, 1992); Fogyókúráskönyv. Papp Ritával. (Bp., 1988); Gyakorlati inzulinterá-pia. Berger Michaellel és Jörgens Viktorral (Bp., 1991); Inzulinnal ke-zelt cukorbetegek könyve. Szövérffy Gézával. (Bp., 1993); Diabetológia. Háziorvosi Könyvek. Halmos Tamás-sal és Pogátsa Gáborral (Bp., 1993, 1994, 1997,2001); Cukorbetegek új diétáskönyve. Amit egy inzulin nél-kül kezelt cukorbetegnek a diabé-teszről és kezelési módjáról tudnia kell. Papp Ritával. (Bp., 1995, 1997, 2000); A cukorbetegségről minden-kinek. (Bp., 1996); Tanácsok cukor-betegeknek. (Bp., 1997, 1998, 2000); Funkcionális inzulinterápia, Howorka Kingával. (Bp., 1997); Dia-betes mellitus. Többekkel. (Bp., 1998); Az intenzív inzulinkezelés ábécéje. (Bp., 2000). A cukorbaj és a metabolikus szindróma (2005), Cu-korbetegek nagy diétáskönyve Gyurcsáné Kondrát Ilonával, (Bp. 2008-2011 4 kiadás), Inzulinnal ke-zelt cukorbetegek könyve prof. Dr. Soltész Gyulával(Bp. 2009), Hogyan fogyjunk cukorbetegen Gézsi And-rásné Mártával (Bp. 2010). Ezenkívül 178 bel- és külföldi szaklapokban megjelent tudományos dolgozat.

Dr. Fövényi József önvallomása, mely megjelent a Dr.Info/Cukorbeteg Élet 2010. 11-12. havi 6. számában. (az eredetileg interjú-nak készült szöveg részleges módo-sításával, szó szerint Fövényi József által leírtaknak megfelelően)

2010. október 9-én, orvosi diplomá-ja elnyerésének 50. évfordulóján aranydiplomát vett át a Semmelweis Egyetemen magazinunk főszerkesz-tője, dr. Fövényi József főorvos. Ek-kor vallott immár háromnegyed évszázadot átívelő életéről, ezen belül fél évszázados szakmai tevé-kenységéről.

Én úgyszólván a cukorbetegséggel együtt nőttem fel. Tizenhárom éves

Dr. Fövényi József bemutatkozása

5

voltam, amikor kisebbik húgomnál 6 éves korában fellépett a diabétesz, néhány évvel később idősebb hú-gom is megbetegedett. Mindez az ötvenes években történt, a kezelés is az akkori színvonalon folyt. A kö-vetkezmény, húgaim 33, illetve 55 éves korukban, 10–15 éven át fenn-álló egyre súlyosbodó kis- és nagyér szövődmények következtében, fiata-lon távoztak az élők sorából. Még élt mindkét húgom, amikor idősebb fiúnk 3 éves korában, két év múlva pedig fiatalabb fiúgyermekünk, szin-tén 3 éves korában cukorbeteg lett. Ez a hatvanas évek végén, a hetve-nes évek elején történt, lényegesen kedvezőbb szakmai körülmények között, hisz ekkor már belgyógyász szakorvos voltam, endokrinológiai és diabetológiai gyakorlattal rendel-keztem és tüdőgyógyász feleségem is kitanulta a diétás- és inzulinkeze-lést. Sőt, mivel mindketten kórházi, rendszeresen ügyelő doktorok vol-tunk és ezért segítőre szorultunk, feleségem tündéri nagynénje is profi „diabetológussá” képezte magát, ellátva távollétünkben a gyermekek felügyeletét.

Fiaink rendes óvodába jártak, prob-léma nélkül végezték el iskoláikat és mindketten kiváló, diplomás szak-emberekként dolgoznak és teljesíte-nek nem cukorbeteg társaikat meg-szégyenítő tempóban. Kisebb fiúnk révén három pompás unokát is ma-gunkénak mondhatunk, akik remé-nyeink szerint megszakítják a „családi diabétesz történetet”. Most, 40 év múltán gyermekeink mentesek minden mikro- és makroangiopátiától, és eddigi kór-történetük két vonatkozásban min-denképpen egyedülálló: egyetlen napot sem töltöttek kórházban, és egyikőjük sem találkozott diabetológussal, leszámítva, amikor professzor barátaimmal együtt másztuk meg a mexikói piramisokat.

Szakmai tevékenységem valamivel korábban, mint 50 éve kezdődött. Már ötödéves egyetemista korom-

ban mentőápolóként, majd mentő-tisztként dolgoztam, hatodévesként pedig délutánonként négyórás se-gédasszisztensként tevékenykedtem a Heim Pál Kórház proszektúráján, hetente háromszor pedig éjjel ügyeltem a Karolina-úti utókezelő kórházban. Szükség volt a pénzre, mivel családunk nagyon sanyarú körülmények között élt. (Apám éve-kig Kádár börtönében ült 1956 után). Bár belgyógyász szerettem volna lenni, 1960-ban „summa cum laude” diplomával a Veszprém me-gyei Tüdőgyógyintézetbe, Dobára „irányítottak”, mivel a fővárosban csak a „jó káderek” maradhattak. A vonatról rendszeresen Somlóvásár-helyen szálltam le, az ügyes bajos dolgokat pedig a járási székhelyen, Devecserben intéztem, úgyhogy jól emlékszem e helységek „vörösiszap” előtti állapotára. Egy év múltán itt találkoztam későbbi feleségemmel.

1962-ben elhagytam a megyét és tüdőgyógyász állást kerestem a fő-városban, ahol találtam volna he-lyet, azonban a felvételemet a Mi-nisztérium nem engedélyezte. Végül „rámragyogott a szerencse”, a János Kórház II. Belosztályán sikerült kap-nom egy négyórás laboratóriumi segédmunkatársi állást havi 1140 forintért. Kiváló főnököm, Góth End-re professzor engedélyével – igaz fizetés nélkül – további négy órát dolgozhattam kórteremben és rend-szeresen ügyelhettem is alkalmak-ként 29 forintért. Hát így kezdő-dött... Másfél évtizeddel később már két szakvizsgával és kandidátusként elnyertem a Péterfy Sándor-utcai Kórház B belosztályának vezető fő-orvosi állását, innen mentem nyug-díjba 2001-ben, és azóta is folyama-tosan dolgozom a Diabetes Szakren-delőben.

Az elmúlt több mint három évtize-det tekintve le kell szögeznem, na-gyon jó helyre kerültem. 23 éves osztályvezetői pályafutásom alatt soha, senki, semmiben nem gátolt, szabad teret engedtek minden el-

képzelésemnek, melyek egy jó ré-szét a kórházon kívül valósítottam meg. Felismervén azt, hogy a cukor-betegek számára a megfelelő tudás-szint elsajátítása elengedhetetlen a jó életminőséghez és jó életkilátá-sokhoz, még 1978-ban elkezdtem írni a különféle oktató füzeteket és könyveket, melyek mind az állami szervek, mind a gyógyszer- és gyógy-ászati segédeszközt gyártó cégek révén a mai napig több mint 30 ki-adást értek meg, jó becsléssel túlju-tottak az egymilliós példányszámon. Nemrég jelent meg legújabb diétás könyvünk.

A betegoktatás tanfolyamos formáit Düsseldorfban és Bécsben elsajátít-va még a nyolcvanas évek közepén elkezdtük az osztályon az inzulinnal kezeltek kiscsoportos oktatását, melyen összesen kb. ezer, főként 1-es típusú cukorbeteg vett részt. Már itt hangsúlyoznom kell, hogy min-den ilyen irányú tevékenységem csapatmunka keretében történt. Kiváló munkatársaim nélkül nem sokra mentem volna. Közülük is ki kell emelnem a 33. éve velem együtt dolgozó Thaisz Erzsébet és Lehotkai Lajos főorvosokat, a rövi-debb ideig együttműködő fiatalabb kollégákat, mint Szövérffy Gézát, Sallai Tamást és Kocsis Győzőt, Tömörné Zsuzsa főnővért, valamint Papp Rita, Kicsák Mariann, Székely Katalin dietetikusokat. Mindazt, amit az előzőekben taglaltam és amire ezt követően kitérek, lehetet-len lett volna megvalósítanom, ha nem áll mögöttem biztos támasz-ként és társként immár 48. éve fele-ségem, Hidas Anna, ma már nyugdí-jas tüdőgyógyász főorvos.

Nemzetközi vonalon az Európai Dia-betes Társaság (EASD) két munka-csoportjában is dolgoztam. Az orvostovábbképző albizottság (PESC) keretében, mint a csapat titkára, Gdansktól Moszkván át Tbili-sziig oktattuk a kelet-európai kollé-gákat, a paciensedukációs csapat (DESG) kelet-európai alelnökeként

6

pedig a számos külföldi továbbképzé-sen nyert ismeretek alapján megindí-tottuk Magyarországon is a diabetológusok csoportos oktatását a betegedukáció elősegítésére. Ebben országos szinten kiváló kollégák tá-mogattak aktívan, közülük is kiemel-ném Simon Kornél professzort, Vándorfi Győző és Neuwirth Gyula főorvosokat. Külön vonulata e tevé-kenységnek az együttműködés a ma-gatartáskutató Kopp Mária profesz-szornővel és csapatával.

Már a nyolcvanas években felismer-tük, hogy a 2-es típusú cukorbetegek egyre szélesedő táborát csak az alap-ellátás keretében lehet gondozni. Ezért két kiváló háziorvos kollégával, Andor Miklóssal és Arnold Csabával közreadtuk a „ Cukorbetegség. Meg-előzés-Kezelés-Gondozás” c. kézi-könyvünket, melynek 10.000 pél-dányban nyomott második kiadását az Egészségügyi Minisztérium min-den háziorvos és sok belgyógyász kezéhez ingyen eljuttatta. A kilencve-nes években öt kiadást ért meg Hal-mos Tamás és Pogátsa Gábor pro-fesszorok társszerzőségével a házior-vosi könyvek sorozatában kiadott „Diabetológia” c. munkánk. 1990-ben pedig munkatársaimmal együtt elin-dítottuk a háziorvosok kétnapos tan-folyamos továbbképzését, melyek keretében összesen kb. 950–1000 kollégához juttattuk el az akkori leg-korszerűbb diabetológiai ismerete-ket. Az ezredfordulón évekig oktattuk a Semmelweis Egyetemen a reziden-seket, szintén kétnapos tanfolyamok keretében. Az ezredforduló óta éven-te 12 héten keresztül oktatom 2–2 órában a diabetológiát a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskoláján dietetikusok részére, ebben társam Székely Katalin dietetikus, valamint Kocsis Győző inzulinpumpa szakértő főorvos és Nagy-Szakáll Zsuzsa gyer-mek diabetológus. Természetesen gondoltunk a diabetológusokra is. 1991-ben kiadtuk a düsseldorfi Mic-hael Berger professzor társszerzője-ként a „Gyakorlati inzulinterápia-t”, 1997-ben pedig a bécsi Kinga Howorka professzornő társszerzője-

ként a „Funkcionális inzulinterápiát”. E két könyv segítségével sok száz diabetológus és belgyógyász kolléga sajátíthatta el a korszerű inzulinkeze-lés módszereit. Később, az ezredfor-dulón 8 éven át egyedüli diabetológusként tagja voltam a Bel-gyógyászati Szakmai Kollégiumnak és az ezen belül működő diabetes mun-kacsoport vezetőjenként két alka-lommal megfogalmaztuk és publikál-tuk a diabetológia szakmai irányelve-it.

Az edukáció, a felvilágosítás nem csak rendelői keretek között izgatott. Tizennégy éve sikerült rábírni a Dr.Info/Cukorbeteg élet mai kiadójá-nak akkori tulajdonosát, Ehrmann Lajost és szerkesztőjét, Baranyai Gé-zát egy új laikus magazin megindítá-sára, és ekkor született meg a Dr.Info elődje/utódja (elsőként a Dr.Info pár oldalas cukorbetegségről szóló mel-lékletet tartalmazott), a „Cukorbeteg Élet”, mely az információközlés új formáját vitte be a hazai cukorbete-gek mindennapjaiba, egyben a Ma-gyar Cukorbetegek Országos Egyesü-letének hivatalos fórumaként. Az utóbbi években – kezdettől fogva főszerkesztőként – erre a kiadványra vagyok a legbüszkébb. Amióta har-madik éve Soltész Gyula professzor vezetésével a gyermekgyógyászok is bekapcsolódtak a lap szerkesztésébe, valamint általános egészség-nevelési anyagokkal bővülve 64 oldalon jele-nik meg, nyugodtan állíthatom, hogy egész Európában nincs hozzá fogható színvonalú laikus magazin, beleértve a német „Diabetes Journal”-t és a brit „Balance”-ot.

Egyik alapítója, évtizedekig vezetősé-gi, ezen belül elnökségi tagja voltam a Magyar Diabetes Társaságnak, 15 éven át vezetőségi tagja a Táplálko-zástudományi Társaságnak és ma is tagja a Táplálkozási Fórumnak. Fél tucat díjat, köztük életmű díjat kap-tam, legfényesebb közülük a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt.

Ami magánéletemet illeti, családom-mal együtt imádunk utazni, a fél vilá-got, köztük Európa összes országát

bejártuk és még ma is járjuk. Két éve új, rendszeres esemény életünkben, hogy unokáinkkal kilátogatunk egy-két napra egy-egy szomszédos or-szágba. Rajongói vagyunk a komoly-zenének, havonta egyszer megyünk hangversenyre a Művészetek Palotá-jába 84 éves barátnőnkkel, a 78 éve cukorbeteg Bertalan Piroskával. Saj-nos egy-két évtizede, számos, akkor még rendszeres hangverseny látoga-tó kollégánkkal, barátunkkal már nem találkozunk. Úgy gondolom, nem kérdés, miért? Ami legutóbbi öt évünkben a legnagyobb változás: egy dombok, erdők, mezők közepén fek-vő nógrádi kis faluban vásároltunk és újítottunk fel egy parasztházat, mely összkomfortot nyújtva télen-nyáron befogadja nyolctagú teljes családun-kat. Amikor csak lehetséges, hetente legalább négy napot itt töltünk, ker-tészkedve, sétálva, kirándulva és örülve a pompás környezetnek és a kristálytiszta levegőnek. Főként nyá-ron sok-sok vendéget, barátot, ro-kont fogadunk. Világéletünkben fővá-rosi lakosként itt valóban új életet kezdhettünk.

Ha az orvos gyógyítói „arc poeti-cám”-ról kell nyilatkoznom: Én a gyó-gyító-megelőző-gondozó tevékenysé-get soha nem szolgáltatásnak, hanem szolgálatnak tekintettem, melyben a beteg velem egyenrangú partner, akihez csak maximális tisztelettel és alázattal viszonyulhatok. Vélemé-nyem szerint a hazai egészségügynek csak akkor lesz jövője, akkor játszhat meghatározó szerepet a Nemzet jö-vőjének megmentésében, ha újra ez a nézet, gyakorlat válik uralkodóvá, és újra megjelennek a már kihalóban lévő generációmhoz hasonló erkölcsi-ségű orvosnemzedékek. Végezetül még egy búcsú gondolat, melyet Má-raitól idéznék szabadon. Eszerint nem az a fontos, hogy nagy dolgokat hozzunk létre, hanem az, hogy a tő-lünk telő maximumot nyújtsuk éle-tünk során.

Az Úristennek hála, nekem ez utóbbi sikerült…

7

Cseri-Holzmann Brigitta bemutatkozás

Cseri-Holzmann Brigitta, dietetikus vagyok. Táplálkozással kapcsolatos tanul-mányaimat a SOTE-EFK Dietetika szakán folytattam, ahol 2003-ban végeztem. Munkámat budapesti kórházakban (OGYIK, Péterfy Sándor utcai kórház), és az OÉTI-ben is folytattam. Jelenleg dolgozom a Ciris Budapest Nemzetközi Repro-dukciós Intézetnek, foglalkozom magántanácsadással, betegoktató irodalma-kat állítok össze, előadásokat tartok iskolák, klubok számára; több évi, a diabé-tesz témájához kapcsolódó dietetikai cikkírást könyvelhetek el a Dr. Info maga-zin számára.

Kétgyermekes családanyaként szívügyem az egészségvédő, preventív táplálko-zás gyakorlata és terjesztése, a betegségekhez kapcsolódó diéták megismerte-tése azokkal, akik e szelíd és természetes, de annál hatékonyabb gyógymódot is szeretnék - vagy kénytelenek - az életük részévé tenni. Vallom, hogy a mai élel-

miszerkínálatban nem könnyű valódi kontroll alatt tartani mindennapi táplálékainkat, de odafigyeléssel, utánajárás-sal és tudatos választással fellelhetőek a szervezet számára megbízható, minőségi nyersanyagok, élelmiszerek. Fon-tos, hogy a hangsúlyt minden esetben a betegségek megelőzésérekellene helyeznünk - melyet az utókor számára már kisded korban, helyes táplálkozási példamutatással kellene bevezetnünk. A már kialakult kórállapoton pedig úgy se-gíthetünk, illetve úgy tarthatjuk kontroll alatt – táplálkozás-élettani szempontból, ha törekszünk a témához kapcsoló-dó dietetikai tudást megszerezni és az életmódunk szerves részévé tenni.

Prof. Dr. Soltész Gyula bemutatkozás

Dr. Soltész Gyula a Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinikájának emeritus professzora, gyermekgyógyász, endokrinológus és diabetológus. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte, majd hosszabb tanulmányutakon a Londoni (1972-73) és az Oxfordi (1982-83) Egyetemeken gyógyított, kutatott és tanított. 1995 óta egyetemi tanár, 1997 és 2007 között a Pécsi Gyermekklinika igazgatója. Vendégprofesszorként előadásokat tartott a Newcastle-i, a Sydney-i és a Harvard Egyetemeken. Az Európai Diabétesz Társaság alelnöke (1999-2001), a Magyar Diabétesz Tár-saság vezetőségi tagja (1984 óta), elnöke (2002-2008), a Gyermekdiabétesz Szekció elnöke (2000-2008), az Európai Unió tudományos tanácsadó testületé-nek tagja (2006-2012), az Eurodiab nemzetközi kutatóhálózat koordinátora (1999-2010), az Európai Diabétesz Alapítvány Közép-Kelet Európai Kutatási Alapjának igazgatója (2011-2014), 1989 óta a Magyar Országos Gyermekdiabétesz Regiszter vezetője.

A Magyar Tudományos Akadémia doktora, több mint kétszáz tudományos dolgozat (fele angol nyelven) szerzője. Könyvfejezeteinek a száma 26, ebből angol nyelvű 18. Egy angol nyelvű monográfia és két egyetemi jegyzet társszer-zője. Számos páciens-edukációs kiadvány szerzője, legutóbb 2009-ben jelent meg a Dr. Fövényi József-el közösen írt „Inzulinnal kezeltek kézikönyve” című kötet. Munkahelye 1967 óta a Pécsi Gyermekklinika ahol jelenleg az endokrin-diabétesz osztályon, nyugdíjas, önkéntes segí-tőként dolgozik. Részt vesz az orvostanhallgatók és szakorvosok képzésében, valamint „A gyermekkori diabétesz epi-demiológiája és immunologiája” című PhD programot irányítja. Eddigi kitüntetései: „Kiváló munkáért” (1983), „Pro Universitate (1989), „Hetényi Géza” pályadíj (1992), Akadémiai Díj (1994), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997), „Szentágothai Díj (1998), „Prof Diabetologia” Díj (2004), „Barta Lajos” Díj (2004), „Magyar Imre” Díj (2006), Schöpf-Merei Díj (2007) és Kerpel-Fronius Díj (2009). Felesége Dr. Szentirmay Márta fogszakorvos, periodontológus, a Pécsi MÁV Rendelőintézet igazgatóhelyettese. Péter fia (jogi és közgazdász diploma) zenei menedzser (Punnany Massif) és kiadóvezető (AM:PM Music), a Pécs Aktuál X videoklip rendezője, amely a www.zene.hu szavazása alapján a 2011. év legjobb videoklipje volt. Szabadidejének kedvenc időtöltései a zene, a természetjárás, a fényképezés és a versek („Tölgyek és Hölgyek”).

8

http://www.macosz.hu/dietetikus.htmlhttp://www.macosz.hu/dietetika.htmlhttp://www.macosz.hu/dietetika.htmlhttp://www.zene.hu/

Ez év januárjában olyan új rendel-kezések láttak napvilágot, melyek alapjaiban rendíthetik meg a cu-korbetegek és más krónikus meg-betegedésben szenvedők szakellá-tását.

ELSŐKÉNT meg kell említeni a há-romhavi gyógyszerrendelés egyha-vira történő redukálását azzal a kitétellel, hogy ugyan lehetséges három hónapra gyógyszert utalvá-nyozni (azaz receptre felírni), de ez nem történhet egy receptre (vagy ha igen, a gyógyszertár csupán egy havi adagot adhat ki és havonta újra el kell fáradni az újabb ada-gért), hanem 3 külön recept felírása szükséges és mindegyiken fel kell tüntetni az érvényesség kezdetét, amely időpont előtt a beteg egy héttel korábban kiválthatja a szert. Ugyan dolgoznak a receptíró szoft-verek módosításán, de jelen pilla-natban ez azt jelenti, hogy minden gyógyszer havi adagjának felírásá-nál minden recepten változtatni kell az érvényesség kezdetét, mely a több gyógyszert szedő betegek esetében 5-10 percre növelheti a receptírás időtartamát, lényegesen csökkentve vagy teljes mértékben elvéve az időt a beteg érdemi ellá-tásától. Ezt semmiképpen nem kompenzálhatja az a nyereség, me-lyet a be nem szedett gyógyszere-ken megtakarított támogatás ké-pez.

MÁSODIKKÉNT említendő meg az a február 1.-től kötelező gyakorlat, mely szerint minden egyes recept kiváltásánál a gyógyszerésznek in-formációs lap átnyújtásával köteles felvilágosítani a beteget, hogy ha az

éppen kiváltott gyógyszer helyett a legolcsóbb generikus készítményt (amely sokszor havonta változik) vásárolná meg, menni forintot tud-na megtakarítani. Ezzel az eljárással kívánják ugyan csökkenteni mind a beteg, mind az OEP kiadásait, egy-úttal felmenteni a gyógyszerészt az alól a felelősség alól, hogy nem az orvos által utalványozott szert adja ki a betegnek, de nincs semmi biz-tosíték arra nézve, hogy a beteg ténylegesen jól jár a legolcsóbb szerre történő váltással, hiszen nincs két generikum, melynek ösz-szetétele, hatáserőssége, felszívó-dási görbéje, hatástartama 100%-ban megegyezne az eredeti készít-ményével. Ez vonatkozik a koleszte-rinszint csökkentő sztatin készítmé-nyek áprilistól tervezett utalványo-zásának új rendjére is, mely szerint csupán a generikus nevet (pl. s i m v a st a t i n , a t o r v a st a t i n , rosuvastatin) szabad a recepten

feltüntetni és a gyógyszerész a leg-olcsóbb változatot szolgáltatja ki.

A HARMADIK rendelet tíz- és tíz-ezer cukorbeteg számára még élet-bevágóbbnak tűnik. Eszerint az in-tenzív inzulinkezelésen lévő bete-gek részére analóg inzulinokat (hosszú hatástartamú glargin, ill. detemir inzulint, ill. ultra gyorshatá-sú aszpart, liszpro, ill. glulizin inzu-lint) csak abban az esetben lehet egy év után 100%-os OEP támoga-tással utalványozni, ha alkalmazá-suk során egy év alatt legalább két-szer 7% alatt van a HbA1c szintjük.

„Könnyítésként” megjegyzi a rende-let, hogy kivételt képeznek a gyako-ri hipoglikémiás rosszullétek. Arra nem tér ki a rendelet, hogy a 7% feletti HbA1c szinttel rendelkező betegeknek milyen %-ban támogat-ja az OEP az analóg inzulinjait (0-50-70 vagy 90%-ban?). Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az eddigi és az új szabályozás értelmében akkor lehetett analóg inzulin kezelést kezdeni, ha a beteg HbA1c szintje humán inzulinok adagolása mellett 3 hónapon át meghaladta a 7%-ot. Most tehát a „renitens” betegnek újra 3 hónapig humán inzulint kell a

Aktuális információk cukorbetegeknek

„Növekedhet a receptírás hossza , lényegesen csök-kentve vagy teljes mértékben elvéve az időt a beteg érdemi ellátásától. „

9

adagolni, majd visszaállhat az ana-lóg inzulin kezelésre? Egyébként a 7% határ abszurdum: elsősorban a serdülőknél, de az intenzív inzulin-kezelés alatt álló felnőttek leg-alább 90%-ánál sem érhető el a 7% alatti HbA1c szint analóg inzu-linok alkalmazása esetén sem. Sokkal reálisabbnak tűnik – ha már valahol meg kell húzni a határvo-nalat – a 8%-os HbA1c szint, mely követelmény érvényes az inzulin pumpakezelésen lévőknél a követ-kező pumpa OEP támogatással történő megkapására. De mind-ezen túlmenően: bármely HbA1c szintről akár 1%-os mértékű csök-kenés 10-20%-kal mérsékli a késői szövődmények kockázatát, mely hosszabb távon csökkenti az egészségügyi kiadásokat. Megért-jük, hogy a betegeket valahogy motiválni kell nagyobb egészség-tudatosság, betegségükkel való

fokozottabb törődés irányában, de ehhez reális célokat szükséges kitűzni és a 7%-os HbA1c határ nem ilyen. A Magyar Diabetes Társaság 2011-ben megjelentetett szakmai irány-elvei szerint a cukorbetegek keze-lésénél a céltartomány a HbA1c 6-8% közötti szintje! A fenti rendel-kezések meghozatala kapcsán az illetékesek nem konzultáltak sem a Magyar Diabetes Társasággal, sem a Belgyógyászati Szakmai Kollégiummal – melynek elnöke szintén diabetológus professzor.

Január folyamán sor került mind levélváltásra, mind személyes ta-lálkozásra a szakma és a NEFMI és az OEP képviselője között, de en-nek következményeiről a hó végé-ig nem értesültünk. Egy biztos: a jelen tervezet nem tartható fenn, mindenképpen jelentős módosí-tásra szorul. Ezért a szakma és a betegszervezet minden szükséges lépést meg fog tenni. Reméljük, nem eredménytelenül.

Dr. Fövényi József

„Bármely HbA1c szintről akár 1%-os mértékű csökkenés 10-20%-kal mérsékli a késői szövődmények kockázatát, mely hosszabb távon csökkenti az egészségügyi kiadáso-kat.”

(A Diabetes Világnap fővárosi rendezvényén 2011. november 6-án elhangzott előadás szerkesztett változata)

A cukorbetegség kérdése, aktuális problémáinak állása mindig és a világon mindenütt nagyon összetett. Így van ez hazánkban is 2011 novemberében. Most megkísérlem szétbontani a problémát és választ adni egy sor kérdésre. Az ismert vicchez hasonlóan nekem is vannak jó és rossz híreim. Én most a hírek sorozatát a jókkal kezdem:

A Diabétes problémája Magyarországon most

JÓ HÍR hogy ma Magyarországon a vércukorcsökkentő gyógyszerek, be-leértve a tablettás, a nem inzulinjelle-gű injekciós készítményeket és az inzulinokat, valamint néhány diabéte-szes szövődmény kezelését szolgáló gyógyszert, ugyanolyan választékban állnak 100%-os, vagy igen magas ará-nyú OEP támogatással a betegek ren-delkezésére, mint az Európa nyugati, gazdagabb felén lévő országokban. Érvényes ez a vércukormérő készülé-kekre és tesztcsíkokra, valamint az inzulinpumpákra is, bár e területen már elmaradunk a nyugati országok mögött.

JÓ HÍR , hogy hazánkban széleskörű felnőtt- és gyermek diabetes gon-dozó hálózat áll a rászoruló betegek rendelkezésére, mely a korszerű vércukorcsökkentő készítmények esetén az alapellátás orvosai számá-ra ki tudja adni az évente szükséges javaslatokat.

JÓ HÍRek közé sorolható, hogy a „diétás” készítményeket igénylő cukorbetegek számára ezen élelmi-szerek egyre szélesebb választéka áll rendelkezésre, igaz, a „normális” készítményekét sokszor jelentősen meghaladón áron.

10

Folytatnám a kevésbé jó hírekkel:

Kevésbé jó hír, hogy a cukorbetegek hozzáférése a szakellátáshoz területenként rendkívül egyenetlen, nagy különbségek vannak még a főváros egyes kerüle-tei között is, nem beszélve az ország perifériáján lévő régiókról. Csak egy példa: szakrendelésünkre rendsze-resen telefonálnak a Duna túlpartjáról betegek, hogy 20 körüli vércukorral jelentkeztek a területi szakrende-lőben, ahol három hónappal későbbre kaptak időpon-tot. Természetesen mi soron kívül állunk rendelkezé-sükre. Mások miért nem?

És most folytatom a rossz hírekkel:

ROSSZ HÍR – amint azt a Magyar Diabetes Társaság adatai bizonyítják –, hogy ma Magyarországon a 20 év feletti felnőtt lakosok közül minden hatodik már vagy cukorbeteg – akár tud róla, akár nem – vagy a cukorbe-tegség valamely elő-stádiumában szenved.

ROSSZ HÍR, hogy nagyon sok helyen elégtelen a diabetológiai szakellátás kapacitása, most elsősorban a túl szűkös rendelési óraszámra és a szükséglethez ké-pest túl kevés diabetológus szakorvosra és szaknővérre gondolok.

NAGYON ROSSZ HÍR , hogy – tisztelet a kivételnek és ezek közé sorolom a VII. kerületi háziorvosokat és re-mélhetőleg mind a fővárosban, mind az ország számos városában még sok hozzájuk hasonló van, – sokszor elégtelen a cukorbetegek ellátása, gondozása az alap-ellátás szintjén. Mit értek ezalatt?

Nagyon sokszor lazán kezelik a betegeket, túl későn lépnek tovább a terápiában, tolerálják a magas, éhom-ra 7, étkezések után – ha egyáltalán ilyen mérésre sor kerül – 10 mmol/l feletti vércukrokat. A továbblépés hiányán azt értem, hogy sokszor hónapokat, éveket várnak, amíg korszerűbb vércukorcsökkentő tabletták alkalmazására gondolnak és e célból a szakrendelőbe küldik a betegeket, nem beszélve az inzulinkezelés bevezetéséről.

Nagyon sok háziorvos nem végeztet rendszeresen évente négyszer vagy legalább kétszer HbA1c vizsgála-tot, pedig e nélkül lehetetlen megfelelően kontrollálni a cukorbeteg anyagcsere állapotát.

Sok kistérségben az ellátás palettájáról hiányoznak a korszerű vércukorcsökkentő tabletták, a DPP-IV gátló gliptinek és a pioglitazon és ez is oka, hogy számos esetben semmi nem történik a betegek anyagcseréje jobbításában. Az okok szerteágazók, a háziorvos nem ismeri e szereket, ezért nincs velük személyes tapasz-talata és ezért nem fordul a diabetes szakrendeléshez javaslat kérés céljából.

NAGYON ROSSZ HÍR – és most kicsit lépjünk túl az egészségügyi ellátórendszer hiányosságain –, hogy az ország lakossága a diabétesztől eltekintve is, katasztro-fális testi-lelki egészségi állapotban van. Mit értsünk ez alatt?

60%-ot meghaladja a kövér és elhízott személyek ará-nya a felnőttek, 20% körül mozog a tizenéves fiatalok között. Közülük legalább minden másodiknak esélye van a cukorbetegség kifejlődésére.

Soha még ennyi egészségtelen élelmiszert nem fo-gyasztottak Magyarországon, soha ennyi külföldi élel-miszer-szemét nem sorakozott a hipermarketek polca-in, soha még ennyi káros vegyi anyaggal nem terhelték meg szervezetünket. Az ifjúságot pedig mű-ízfokozókkal készített mű-ételek tömegével etetik a gyorséttermi láncokban.

Soha még ilyen kevés ember nem sportolt, nem vég-zett rendszeres fizikai aktivitást, mint manapság. Rész-ben ezért híznak meg nemkívánatos mértékben, ezért fejlődik ki náluk a magas vérnyomásbetegség és idővel a diabétesz.

Előbbiek részben arra a szomorú helyzetre vezethetők vissza, hogy soha még ennyien nem adósodtak el, mint az elmúlt öt év során, a visszafizetést illetően szinte reménytelenül, korábban soha nem volt ennyi rokkant, munkanélküli, állása elvesztése miatt rettegő, létbi-zonytalanságban élő és mérhetetlen erőfeszítéssel robotoló ember, mint manapság. És ami mindebből következik, megfejelve az ország és a világ válságával, honfitársaink legalább egyharmada-fele képtelen arra, hogy egészségével érdemileg törődjék. A jövőt illetően Kilátásaink nem túl rózsásak. Ugyan másfél éves előké-szítést követően rövidesen elkezdődik az egészségügy átszabása, mint Kormányunk deklarálta,

11

„költség-hatékonyabbá”, „beteg-központúbbá” alakí-tása. Hogy ez a fővárosban és az ország különböző vidékein élők számára mit jelent, pontosan senki sem tudja. Ami biztos, kevesebb lesz az aktív kórházi ágy, jövőre 83 milliárd Ft-ot vonnak el a gyógyszerkasszá-ból. A tervek között szerepel – nagyon helyesen – az alapellátás és az ambuláns szakel-látás jelentős megerősítése. Nos, a cukorbetegeknek elsősorban erre lenne szükségük, de pillanat-nyilag senki nem látja azt a né-hány tízmilliárd Ft-ot, mely a megvalósítás előfeltétele lenne. Mint ahogy azt az évi százmilliárdot se látja senki, mely révén itthon tarthatnák a szakorvosokat és szaknővé-reket, hiszen nélkülük nincs jövője az egészségügynek. Arra pedig szinte egy fillér sem áll rendelkezésre, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek a betegség-megelőzésre, mely nélkül a jelenlegi voltaképp beteg-ségügy nem alakítható át egészségüggyé.

Ennyi negatívum után mi lehet a Diabétesz Világnap pozitív üzenete? Több dolgot is említhetünk:

A diabetológus szakma képviselői, – karöltve a beteg-szervezetekkel – továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a döntéshozókat a szükséges lépések meg-tételére rábírják.

A cukorbetegek egyre szélesedő társadalmának – okul-va saját kárukon, hiszen többségük tisztában van azzal, hogy milyen életvitelbeli hibák vezettek betegségük kialakulásához – a jövőben:

Mindent meg kellene tenni, hogy betegségük termé-szetéről minél többet megtudjanak és e tudással fel-vértezve folyamatosan törekedjenek életvitelük javítá-sára, a megfelelő diéta tartására és fizikailag aktívabb életre, valamint az őket gondozó orvosukkal és szak-személyzettel aktívabban együttműködve a minél kor-

szerűbb kezelési módok alkalmazására, beleértve a rendszeres vércukor önellenőrzést. Mindehhez rendel-kezésre állnak korszerű betegoktató anyagok, két dia-bétesz-magazin és egyre nagyobb mértékben megbíz-ható internetes honlapok, melyekből naprakész infor-mációkat nyerhetnek a cukorbetegek is.

A cukorbetegek túlnyomó része már abban a korban van, hogy szülő és nagyszülő. Sajnos tud-juk, hogy korunk nem kedvez az idősebbek tapasztalatai átvétel-ének, de még nagyon sok csa-

ládban létezik a szülők nagyszülők tisztelete. Ezt ki-használva a cukorbetegeknek mindent meg kellene tenniük, hogy elsősorban családtagjaikat, másodsor-ban barátaikat, ismerőseiket meggyőzzék arról, hogy érdemes egészségtudatosabban élni, egészségüket óvni, a jövőben remélhetőleg egyre nagyobb mennyi-ségben és választékban rendelkezésre álló egészséges magyar élelmiszereket fogyasztani, többet mozogni, kevesebb időt tölteni a TV és a számítógép előtt ülve.

Tudatosítani kell nemcsak magukban, hanem környe-zetük tagjaiban is, hogy egészségük megóvásáért és helyreállításáért elsősorban ők maguk a felelősök. Ugyan kívánatos lenne, hogy a társadalom, az adófize-tők rendelkezésre álló pénzéből működő egészségügy részéről minél nagyobb mértékű támogatásban része-süljenek, amíg ez a támogatás objektív okokból elégte-len, a megoldást jelentős mértékben maguknak, ma-gukban kell megtalálniuk.

Talán ez lehet 2011-ben Magyarországon a Diabetes Világnap leg-aktuálisabb üzenete.

Dr. Fövényi József

főszerkesztő

„Az ország lakossága a diabétesztől eltekintve is,katasztrofális testi-lelki egészségi állapotban van.”

KOMMENT : A Diabétesz problémája Magyarországon most

Tisztelt Szerkesztőség!

Örömmel, de több szomorúsággal olvastam Dr. Fövényi

József főszerkesztő úr: „A diabétesz problémája Ma-

gyarországon most” című cikkét. Igen rossz hír, amit

magam is tudok az Európai Unió felméréséből, hogy a

tizenévesek ma már több, mint 20%-a túlsúlyos, és a

magyar fiatalok ülnek legtöbbet képernyő előtt, - több,

mint napi 4 órát ! Keveset mozgunk, míg a szlovákok

mozognak a legtöbbet és legintenzívebben Európában, -

mégis ők félnek, hogy megtámadjuk őket – kacagni való.

Fövényi főorvos úr felhívja a diabéteszesek figyelmét,

hogy terjesszék az egészséges életmód fontosságát,

ahol csak tudják. Ehhez szeretnék tudományos bizonyí-

tékokon alapuló muníciót adni:

12

Több és intenzívebb mozgással még jobb eredmény érhető el! Más adatok is vannak.

Akinek kéz szorító ereje 21 kg-nál kisebb, annak egészsége a következő 5 évben nagy valószínűséggel romlik. Azokra a betegekre, akinek izomereje 45-50 éves kora után évi 1,5%-kal romlik, ugyanez igaz! Fél óra testedzés legalább a hét 5 napján! Ennyi ideje mindenkinek van! A láb mindig kéznél van, mondta a néhai Peterdi Pál sportújságíró. A kocogáshoz nem kell sportpálya, felszerelés, de aszfalton, betonon ne kocogjunk! Heti 8-12 km kocogás még a kez-dődő vagy közepes térdízületi kopás előrehaladását is lassítja! Hogy lehet mindez?

A fent felsorolt betegségek mindegyikének kifejlődésében szerepet játszik a szervezet enyhe, általános gyulladásos állapota, melyet a hasi zsírszövet felszaporodása vagy a tétlenség okoz. A hasi zsírszövetben ugyanis gyulladáskeltő anyagok, ú.n. citokinek képződnek, melyek nemcsak az érelmeszesedés, az ízületi kopás, a 2. típusú diabétesz, de bizonyos rákok kialakulásában is döntő szerepet játszanak. Az izomzat működése során pedig, épp ellenkezőleg, gyulladáscsökkentő citokineket termel.

Egyetlen érdekes vizsgálat: Huszonéves, egészséges egyetemisták napi fizikai aktivitását a normatív napi 10.000 lépésről napi 1.400 lépésre csökkentették. Két hét – mindössze 2 hét alatt – hasi zsírtömegük MR-rel mérve 7%-kal emelkedett, jelentősen csökkent inzulinérzékenységük, s növekedett szervezetükben a gyulladáskeltő citokinek mennyisége! Hát nem öngyilkosság, ahogy unokáink, gyermekeink, saját magunk élünk? Saját magunk és az egész nemzet öngyilkossága! s a sírt, hol nemzet pusztul el, nem fogják népek körülvenni, s az embermilliók szemében sem fog gyászkönny ülni, ahogy Vörösmarty oly költőien elképzelte. Vigasztalásul elmondom, hogy az elhízás, az obezitás betegségcsokrát (diseasome-ját) Barabási Albert László székely fizikus írta le, aki többek közt Budapesten is tanult, az USA-ban a fizika egyetemi tanára. A magyar TV Mindentudás Egyetemen kétszer is adott elő, könyvei is jelentek meg magyarul a hálózatokról, mert e témával foglalkozik. A betegség-hálózatokról szóló cikke az egyik leg-rangosabb orvosi lapban (New England Journal of Medicine) jelent meg.

Az elhízás okozta betegség-hálózatban a 2. típusú diabétesz, érelmeszesedés, vastagbél-rák mellett az asztma is ott található. Legyünk büszkék, hogy magyar tudós írta le mindezt, de ez nem elég! Fussunk az életünkért, ha pénzün-kért már hiába futunk és adjuk tovább a híreket is.

Boldog, békés, sikeres újesztendőt kíván a lap olvasóinak:

Dr. Bálint Géza

az MTA doktora

2. típusú diabétesz

Szív- és érrendszeri betegségek

Vastagbélrák (igen!)

Változás kora után jelentkező mellrák (igen!)

Térdízületi kopás

Csontritkulás

Mind megelőzhető, illetve ha már meg van javítható a követ-kező módszerekkel:

megfelelő mennyiségű fizikai ter-helés

az ideális testsúly megtartása vagy visszaszerzése

megfelelő kalcium és D-vitamin bevitel

a dohányzás és túlzott alkoholfo-gyasztás kerülése

Mennyire? Egymillió háromszáz-ezer ember 8-27 éves nyomonkövetésével kimutatták, hogy napi 30 perc olyan erőssé-gű fizikai terhelés, mely megiz-zasztja az embert;

40%-kal csökkenti a 2. típusú dia-bétesz előfordulását és halálozását.

30%-kal csökkenti a szív- és ér-rendszeri betegségek, a vastagbél-rák, a menopauza után jelentkező mellrák, és a csontritkulás előfordu-lását és halálozását.

30%-kal csökkenti a korai halálo-zást.

13

2011. december 15.-én nagy megtiszteltetés érte a Cukorbetegek Nyíregyházi Egyesületét. Nyíregyháza Megyei Jogú Város ünnepi közgyűlésén elnökünk Rubóczky János és Sinka Gáborné titkárasszony átve-hették a város polgármesterétől – Dr. Kovács Ferenc úrtól – a „Nyíregyháza városért - Bencs Kálmán díj” emlékérmet és kitüntető oklevelet. Ebben az évben

kitüntetésben részesült még Kéry Péter a Kölcsey tele-vízió operatőre. A díjat 1993.-ban alapították, de 2006.-tól adható civil szervezeteknek. Megismerésére álljon itt pár sor kivo-nat a város önkormányzata által alapított kitüntetés-ről: Kivonat a városi közgyűlés rendeletéből (1/2006.)

Bencs Kálmán Díjunk

„Nyíregyháza Városért Bencs Kálmán díj”: (1) Az emlékérem magyar és nem magyar természetes személyeknek, jogi személyeknek illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (továbbiakban: személyek, közösségek) adományozható Nyíregyházán, illetve Nyír-egyházáért az adott évben kifejtett kimagaslóan eredményes tevékenységük elismeréseként. (2) Az emlékérmet – mely a karácsonyi ünnepi fogadáson kerül átadásra - egy évben legfeljebb három személynek illetve közösségnek lehet odaítélni.” Kivonat a városi közgyűlés rendelet (1/2006.) 3. számú mellékletéből „Nyíregyháza Városért Bencs Kálmán díj”: „1)Az adományozást bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti. A javaslatnak tartalmaznia kell az emlékéremre méltónak tartott személy illetve közösség nevét, címét valamint az elismerni kívánt tevékenységet. A javaslatot minden évben szeptember 30-ig lehet Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesteréhez eljuttatni A javaslatok rangsorolása, az adományozásra vonatkozó előterjesztés előkészítése az előkészítő bizottság feladata. Az előkészítő bizottság minden év október 31-ig készíti el az adományozásra vonatkozó javaslatát és terjeszti azt döntéshozatalra a Közgyűlés novemberi ülése elé. (2) A Nyíregyháza Városért Bencs Kálmán emlékérem leírása: Az emlékérem – Zagyva László szobrászművész alkotása - bronzból készült, kör alakú 10 cm átmérőjű, mely Bencs Kálmán portréját, a Városháza épületét és a Kossuth tér részletét ábrázolja domborműszerűen, hátlapján pedig a Nyíregyháza címere és a „Nyíregyháza Városért Emlékérem – Bencs Kálmán díj” felirat található. Az emlékérem bőrből készült tartójának fedőlapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város címere áll. (3) Az arany kitűző leírása: 14 karátos 1 gramm aranyból készült kitűző - hátlapja ezüst -, amely domborműszerűen Nyíregyháza Megyei Jogú Város címerét ábrázolja.”

Tasnádi Csaba színházigazgató, Takács János ELEKTROLUX vezérigazgató, Szekrényes András Temetkezési Vállalat igazgató, Gazda László ÉARFÜ vezetője, Dr Hanusz Árpád tanszékvezető főiskolai tanár, Móricz István NYÍRSÉGVÍZ Rt. vezérigazgató, Géczi Ferenc VMK nyugalmazott igazgatója,

Brekk János a Brekk Művek igazgatója, Miskolczi Lajos építőmérnök, Gyülvészi Tamás építészmérnök, Bajdik Kálmán. Szabolcs - Gabona Rt., HÜBNER-H Kft., Közmű - Generál Kft., Oltalom Szeretetszolgálat.

Néhányan az eddigi Bencs díjasok közül: Az elmúlt 18 évben kitüntetettek közül álljon itt pár személy, cég, szervezet, a teljesség igénye nélkül:

14

Az 5 éves Cukorbetegek Nyíregyházi Egyesülete számára meglepő és megtisztelő volt az, hogy a városlakók 2011.-ben az egyesületet ajánlották erre a kitüntetésre.

Meglepő volt azért, mert egyesületünk munkáját csen-desen, nem kamerák pergőtüzében végzi, hírverést még a magunk érdekében is csak módjával végeztünk (pl. adó 1% felajánlásra javaslat). Rendezvényeinkről olykor hírt adnak a helyi újságok, de leginkább csak az ingyenes előadásainkra, szűréseinkre hívjuk fel a vá-roslakók figyelmét. Megtisztelő volt, mert úgy érezzük, az ezres nagyságrendű általunk végzett szűrés, a szer-vezett oktató, tájékoztató előadásaink nem voltak hiá-bavalók. Kis csapatunk – melynek létszáma jelenleg 67 fő – új erőre kapott. Érezzük, hogy érdemes továbbra is küz-deni a betegség ellen, érdemes embertársainkat is megtanítani együtt élni a „néma” kórral, nem hiábava-ló felhívni a figyelmet a lehetséges szövődményekre és azok elkerülésére. Egyesületünk szakmai támogatója a Nyíregyházi Jósa András Kórház IV. számú Belgyógyászata. Dr. Gaál Zsolt főorvos úr és Dr. Papp Zsuzsanna főorvos-helyettes

asszony folyamatos szakmai segítséggel lát el bennün-ket. A világnapi rendezvényeken az osztály szakdolgo-zói is részt vesznek, az évközi előadásainknak is aktív résztvevői nem csak az orvosok, de a dietetikus, gyógy-tornász és az ápoló személyzet is. Ez a díj meggyőzött bennünket arról, hogy tovább kell végezni az elkezdett munkát, hiszen nem hiábavaló a ténykedésünk. Reméljük, szűréseink és előadásaink alapján kevesebb emberben alakul ki szövődmény, felvilágosító munkánk alapján hamarabb felismerik az emberek a betegséget, s tesznek ellene. A 2011. év egyik jelszavát idézve: „A cukorbetegség nem válogat! Fiatalt, időset, gazdagot, szegényt, férfit, nőt egy-aránt érinthet.” Ezt figyelembe véve nekünk köteles-ségünk, hogy minél kevesebben legyenek érintettek, s ha küzdenek is a betegséggel, megfelelő ismeretanyag-gal rendelkezzenek, hogy kézben tarthassák azt!

Köszönjük az elismerést! Köszönjük Nyíregyháza!

Szabó Józsefné egyesületi tag

15

Kilencven évvel ezelőtt, 1922. január 11-én egy kana-dai diabéteszes gyermek, Leonard Thompson volt az első a világon, akinek az életét az inzulin mentette meg. Az évfordulót – immár hagyományosan – a Ma-gyar Diabetes Társaság és a Magyar Gyermekorvos Társaság Gyermekdiabétesz szekciója országos gyermekdiabétesz nappal ünnepli meg.

Az idei rendezvényt Dr Kürti Kálmán főorvos és mun-katársai szervezték a gyönyörűen feldíszített újszege-di rendezvényházban. Dr Blatniczky László főorvos, a Gyermekdiabétesz Szekció elnöke és Dr Szabó László főorvos, a mozgalom elindítója üdvözlő szavai után a szegedi Dr Román Ferenc főorvos tartott előadást az inzulin kezelés történetéről.

Részletesen ismertette az inzulin felfedezését, az in-zulin készítmények fejlesztésének egyes mérföldköve-it, megemlékezve arról is, hogy az inzulinnal kapcsola-tos kutatásokat eddig már négy alkalommal ismerték el orvosi Nobel díjjal. „Nemcsak az első, hanem az utolsó inzulin-injekció beadása is ünnep lesz majd.” - fejezte be nagy érdeklődéssel kísért előadását Román Ferenc főorvos. A műsor Győrfi Tamás szegedi kajakos színpadra lépé-sével folytatódott. Az Európa bajnok sportoló, aki 8 év óta maga is diabéteszes, számos kérdést kapott a gyermekektől a sporttal és a diabétesszel kapcsolat-ban. Őt a Magyar Kupa győztes Híd Szeged Beton vízi-labda csapat tagjainak (köztük a háromszoros olimpiai bajnok Dr Molnár Tamás) bemutatkozása követte a színpadon.

VII. Országos Gyermekdiabétesz Nap Szeged, 2012. január 14

16

A műsor Győrfi Tamás szegedi kajakos színpadra lépésével folytatódott. Az Európa bajnok sportoló, aki 8 év óta maga is diabéteszes, számos kérdést kapott a gyermekektől a sporttal és a diabétesszel kapcsolatban. Őt a Magyar Kupa győztes Híd Szeged Beton vízilabda csapat tagjainak (köztük a háromszoros olimpiai bajnok Dr Molnár Tamás) bemutatkozása követte a színpadon. Közben a gyermekek a szomszédos helyiségekben játékos foglalkozásokon vehettek részt. Ebéd után néhány rövid előadás hangzott el a diabétesz ak-tuális kérdéseiről (Dr Soltész Gyula, Dr. Niederland Tamás és Dr Blatniczky László). Az előadásokat élénk és hosszantartó vita követte. A nap fénypontja a gyermekek szenzációs bemutatkozó mű-sora volt,. Meglepetésként Dr Szabó László főorvos és Dr Niederland Tamás főorvos fellépése szórakoztatta a közön-séget, akik Hunyadi Sándor „Cukorbaj” c. klasszikus darabját adták elő hallatlan beleéléssel és humorral. A több mint száz részvevő a hagyományos ünnepi torta kós-tolása után mondott köszönetet, az emlékezetes rendez-vényt szervezőinek, akik 2013-ban a Szekszárdi Gondozónak adják majd át a „puttonyos katicabogarat”, a gyermeknap szimbólumát, a Gyermekdiabétesz Szekció stilizált lógó-ját.

Dr. Soltész Gyula

17

Kodály Zoltán szerint a zenei nevelést már a szüle-tés előtt meg lehet kezdeni. A gyermek már az anyaméhben is érzékeli és értékeli a jó muzsikát. Kezdetben ennyire, a terhesség időszakára nem ment vissza Dezső Judit. Csak a megszületett gyer-mekekkel foglalkozott. Ma már 16 anyuka jár ki-csinyével az általa vezetett zenebölcsibe, a tamási művelődési házba. Korábban tartott nyári szüne-tet, de most nem. Volt igény a munkájára a szün-időben is. A foglalkozásokat babakoncerttel kezdi Dezső Judit minden alkalom-mal a zenebölcsiben, a tamási mű-velődési házban . Egyre népszerűbbé vált az évek során a zenebölcsi. Hetente egy-szer, keddenként jönnek össze. A foglalkozások babakoncerttel kez-dődnek. A tanárnő zongorázik, és olykor vendégeket is hív, például Kocsis Éva fuvolást vagy Csongrádi Krisztina magánénekest. Az anyukák ölbe veszik a kicsiket, akiktől mindig őszinte visszajelzé-sek érkeznek. Látszik rajtuk, hogy mi köti le őket, s mi nem. Mozartot szeretik, a rockért nem rajonganak. Van-nak visszajáró szülők is. Dr. Hegedűsné Tóth Szilvia pél-dául jött az első gyermekével, aztán jött a másodikkal, s most, amikor a harmadikkal állapotos, ismét eljár a zenebölcsibe.

Nemcsak a zenei érzék, az úszáskészség is megvan az apróságokban. Dezső Judit úgy érezte: ennyi elfoglaltság még nem elég neki, és elvégezte a testnevelési egyete-men a csecsemő- és kisdedúszás szakot. A babák az anyaméhben is úsznak – a magzatvízben –, s körülbelül egyéves korukig megmarad a búvárreflexük. A tanárnő Karsay Ferenc módszerét tanulmányozta; vízbe merítve a csöppségeket, azok játszva lubickolnak. A babaúszás tanfolyamot a Somogy megyei Tabon már egy hónapja elkezdte. S ha elkészül Tamásiban az új für-

dő, az év vége felé ott is lehetőség lesz a babaúszásra. A babaúszás szakképzett oktató segítségével és a szülők aktív közreműködésével zajló foglalkozás, mely 1986- ban indult el Magyarországon. A módszert kifejlesztő Karsay Ferenc és dr. Gömöry Géza a mai napig oktat

Budafokon. A babák edzettsége az aktív mozgás hatására nő, ezáltal ellenálló képességük növekszik a betegségekkel szemben. Az úszás az előnyös élettani hatások mellett megadja a közös családi játék és tanulás élményét. Segítséget ad ah-hoz, hogy a családtagok érzelmileg is a lehető legközelebb kerüljenek egymás-hoz, kialakuljon a kicsikben a szülők iránt érzett feltétlen bizalom.

(Fotó: Kiss Albert)

Zenebölcsi és babaúszás

18

Cukorbetegek esetében átlag 30-40-szer gyakrabban kerül sor az alsó végtag nem balesetre visszavezethető amputációjára, mint a hasonló korú nem cukorbeteg lakos-ságnál. A diabéteszes láb fő problémája a diabéteszes neuropátiában keresendő. Ez alatt részben a vegetatív idegrendszer (autonóm neuropátia), részben a szoma-tikus idegrendszer (szenzoros, azaz érző és motoros, vagyis mozgatóidegek) károsodása értendő. Az autonóm neuropátiára visszavezethetően egyrészt szárazzá, fertőzésre hajlamossá válik a bőr, másrészt a csont-ízületi rendszer károsodása révén az ízületek megroggyannak, a láb deformálódik, és a talp egy-egy pontján a normális-nál 50-100%-kal nagyobb nyomás jön létre. Ez a szaruréteg megvasta-godását, kérgesedést eredményez, amely tovább fokozza a nyomást, végül a bőr a kéreg alatt elhal, fe-kély (ulcus) keletkezik. A szenzoros neuropátia miatt a beteg nem érzi sem a fokozott nyomást, sem az esetleges sérülések okozta fájdalmat (új cipő törése, szögbe lépés, forró vízfür-dő égetése, szalicilos tyúkszemtapasz ered-ményezte elhalás stb.). Mindez tovább könnyíti fekélyek létrejöttét. A negatív folyamatokat „segítik” a motoros neuropátia nyomán létrejövő kedvezőtlen elváltozások is (sok esetben kalapácsujj fejlődik ki, elvékonyodik a lábközépcsontok fejecse alatti zsírpár-na). Végül a fekély elfertőződik, és létrejönnek a kü-lönféle kiterjedésű elhalások, gangrénák, melyek álta-lában minimum az ujjak vagy a lábfej egy része, súlyo-sabb esetben a teljes láb vagy lábszár amputációját vonják maguk után. A diabéteszes lábra is érvényes, hogy elváltozásait sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.

A megelőzés eszközei: Rendszeres, évenként egy-két lábvizsgálat, mely kiter-jed a körmök (gombásodás, benövés), a bőr állapota (száraz, meleg, hideg), a bőrkeményedések, az esetle-ges lábdeformitások regisztrálására, a lábháti és a belboka mögötti artériák tapintására és speciális, ka-

librált hangvillával történő vibrációs vizsgálatra. A beteg általi fokozott lábhigiéne. Ennek lényege; a cukorbeteg langyos vízben szappannal naponta gondo-san mosson lábat, majd puha frottír törölközővel óva-tosan itassa szárazra, az ujjak közét is. Lábát, talpát naponta vizsgálja vagy vizsgáltassa meg, szükség ese-tén használjon tükröt a talp megtekintésére. Körmeit vágja egyenesen, száraz bőrére használjon puhító kré-met. Soha ne zsilettel, illetve szalicilos tapasszal vagy

krémmel, hanem horzsakővel távolítsa el a bőrkeményedéseket. Soha ne járjon

mezítláb, még a tengerparton sem. Kerülje a láb napoztatását és

forró vizes palack vagy melegí-tő párna használatát. Puha pamut zoknit viseljen, mindig kényelmes, naponta váltott cipőt hordjon, Minden neuropátiás lábú cukorbeteg számára kívá-n a t o s , s p e c i á l i s „diabéteszes” cipőt (az OEP

támogatja), és egyedileg, méret után készített puha, a

nyomásviszonyokat kiegyenlí-tő védőbetétet viseljen. A cipőt

évente, a betétet félévente lehet támogatással felíratni. Míg egy pár

cipő akár évekig viselhető, a betétek gyakori cseréje feltétlenül szükséges, mert ha

letapossák, elvész a nyomáskiegyenlítő, azaz védő ha-tása. Gondoskodni kell a bőrkeményedések szakszerű eltávolításáról, nedves horzsakővel vagy megfelelő képzettségű szakember segítségével (több nyugati országban podiáter a nevük), a bőr megsértése nélkül! A gombás körmöket, - ha a beteg anyagi lehetőségei megengedik - célszerű megfelelő, hatékony szerrel, gyógy-körömlakkal, krémmel, tablettával kezeltetni. Fenti eszközökkel 50-70%-kal csökkenthető a cukor-betegek lábának amputációja, ami alig felbecsülhető eredmény mind az egyén, mind az egészségügyi költ-ségek szempontjából.

Dr. Fövényi József

A diabéteszes lábbetegségek és megelőzési lehetőségük

19

A hazánkban is naponta egy injekcióban alkalmazható liraglutid már eddig számos esetben kiváltotta az inzu-lin kezelést, a testsúly és a HbA1c szint csökkenése mel-lett. A NovoNordisk cég a liraglutid tablettás változatával kezdett klinikai vizsgálatot 155 brit 2-es típusú cukorbe-

tegen. Amennyiben a vizsgálat sikeres lesz, egyre több cukorbeteg esetében válthatják ki a tabletták az akár napi egyszeri injekciós liraglutid alkalmazást. (A vizsgá-lat eredményét mindnyájan – orvosok és betegek egy-aránt – izgalommal várjuk – a referáló megjegyzése).

(Forrás: News Release: Diabetes UK)

A retinopátia gyakoriságának csökkenése cukorbeteg serdülőknél

Szájon át szedhető liraglutid (Victosa) klinikai tesztelés alatt

A híres amerikai DCCT vizsgálat igazolta elsőként min-den kétséget kizáróan 1-es típusú cukorbetegekben a jó anyagcsere vezetés és a szövődmények csökkenésének kapcsolatát. Most egy ausztrál munkacsoport serdülő-korú cukorbetegeken végzett 20 éves vizsgálatsorozatá-nak eredményéről számolt be. 1990 és 2009 között 1604 2-20 éves korú (54% leány), átlag 8,6 éves diabétesz tartammal rendelkező fiatalnál a hagyományos napi 1-2-szeri inzulininjekciókról váltva az intenzív inzulinkezelésre, ill. inzulin pumpakezelésre, négy periódusban, 5 évről 5 évre folyamatosan csök-kent a retinopátia fellépésének gyakorisága. Míg az a kilencvenes évek első felében ez 53%-ot tett ki, 2005-2009 között az arány már csak 12% volt. Nem találtak különbséget a napi 4-5-szöri inzulinkezelésen és a pum-pakezelés alatt állók között. Nem nőtt a hipoglikémiák gyakorisága.

(Forrás: Diabetes Care 2011. november)

Az amerikai gyógyszerellenőrző bizottság, az FDA (Food and Drug Administration) jóváhagyta a Bydureon forgalmazását, mely az első hetente egyszer alkalmazandó vércukorcsökkentő készítmény. A szert az Amylin Pharmaceutical állította elő és hatóanyaga azonos a naponta kétszer injekcióban alkalmazott exenatid-dal (Byetta), mely két éve hazánkban is forga-lomban van. A készítmény jelentősége a Byetta-hoz hasonlóan abban áll, hogy tablettás kezelés mellett nem kielégítő anyagcsere helyzetű 2-es típusú cukor-betegeknél évekkel kitolhatja az inzulin bevezetését és még a testsúlyt is csökkenti.

Egyelőre második vonalbeli szerként engedélyezték, szemben a Byettával, mely első vonalbeli szerként te-kintendő és akár hosszú hatástartamú inzulinnal is kombinálható. A Bydureon-nak a heti egyszeri alkal-mazhatósága mellett további előnye, hogy nagyobb mértékben csökkenti a HbA1c szintjét, mint a napi kétszeri injekcióban adott Byetta (1% helyett közel 2%-ban), valamint szintén csökken a testsúly is. A szer az Egyesült Államokban februárban kerül gyógyszertári forgalomba.

(Forrás: Amylin news release, 2011. január 27.)

Az FDA jóváhagyta a hetente egyszeri Bydureon injekciót

20

A betegek gyakran kérdezik, melyik vércukorszint emel-kedett volta a károsabb, az étkezések előtti (bazális) vagy az étkezések utáni (prandiális)? Ugyanakkor: me-lyik milyen szerepet játszik a HbA1c szintek kialakulásá-ban. Eddig erről több ellentétes vizsgálati eredménnyel lehetett találkozni. Ismert, hogy 2-es típusú diabétesz-ben az éhomi vércukorszintek tablettás kezelés mellett sokszor magasabbak, mint a napközi étkezéseket köve-tően. Ennek oka a „hajnali jelenségben” keresendő, melynek oka, hogy 8-10 órával az utolsó étkezés után már nincs ami kielégítően stimulálja cukorbetegek inzulin elvá-lasztását és a hormonális okokból reggel törvényszerű-en megemelkedő vércukorszinteket nem védi ki a has-nyálmirigy fokozott inzulin kiválasztása. Ez legtöbb esetben csupán lefekvés előtt alkalmazott elnyújtott hatású vagy főként hosszú hatástartamú analóg inzulin adásával küszöbölhető ki, tehát a bazális inzulin adás teljes mértékben képes normalizálni az éhomi és több-nyire a többi étkezés előtti vércukor szinteket. Ameny-nyiben ez 6,5 mmol/l alatt stabilizálódik, akkor a HbA1c

szint 7% alá süllyedhet és a bazális vércukorszinteknek csupán 35%-ban jut szerep a HbA1c alakításában. Amennyiben valamely intenzív tablettás kezelés vagy napi kétszeri kevert inzulin adagolás révén a bazális vércukorszintek 8 mmol/l körül stabilizálódtak a HbA1c valamivel 7% fölött mozgott, a bazális vércukorszintek 60-70%-ban határozták meg a HbA1c szintjét. Viszont ennél magasabb, 10-11 mmol/l közötti bazális vércukor szinteknél a HbA1c 8,5-9% közé emelkedett és ilyenkor a bazális vércukorszintek már 80%-ban meghatározták a HbA1c szintjét. Ebből következik, hogy normális köze-lében mozgó bazális vércukor szinteknél a további anyagcsere javítás érdekében az étkezések utáni vér-cukrokra kell koncentrálni, míg közép magas vagy ma-gas bazális vércukroknál a bazális inzulin ellátottság javítását kell elsősorban megcélozni, ami az esetek túlnyomó többségében 24 órás hatástartamú analóg inzulinok adásával vagy e mellett napi többszöri étkezés előtti inzulin adásával érhető el.

(Forrás: Diabetes Care 2011. október)

Étkezés előtti (bazális) és étkezés utáni (prandiális) vércukorszintek és a HbA1c kapcsolata

Ha kevés vizet iszunk, emelkedhet a vércukrunk

Szinte mindenki hallotta már, hogy mini-mum napi másfél liter víz ivása elenged-hetetlen az egészség megőrzéséhez. Ilyenkor elsősorban a vese működésére gondolunk, ugyanis csekély folyadék bevi-tel mellett vesénk nem képes kiválasztani minden salakanyagot. Egy új vizsgálatban Lise Bankir, az Inserm francia Nemzeti Kutatási Intézetben arra következtetésre jutott, hogy kapcsolat van a vízfogyasztás mennyisége és a vércukor szint alakulása között. Amennyiben ugyanis túl kevés vizet fo-gyasztunk, megemelkedik a szervezet antidiuretikus hormon (vasopressin) szint-je, amely viszont a vércukorszintek emel-kedését eredményezheti. ezt az is bizo-nyítja, hogyha egészséges egyéneknek vasopressin injekciót adnak, vércukruk meredeken megemelkedik. Ennek ismeretében 3615 30 és 65 év kö-

zötti felnőtt francia állampolgárt kérdez-tek ki vízivási szokásaikról és 19%-uk ke-vesebb mint napi ½ liter vizet fogyasztott. Ezen 565 személy közül a következő 9 év folyamán 202-nél lépett fel cukorbeteg-ség. Ezzel szemben a napi minimum 1 liter vizet fogyasztók között 28%-kal kevesebb diabétesz fejlődött ki. Az összefüggés a vízfogyasztás és a vércukorszintek meg-emelkedése között nem bizonyító erejű, mivel lehetséges, hogy akik kevés vizet ittak, helyette cukros üdítő italokat fo-gyasztottak, melyeknek szintén szerep juthat a diabétesz kockázat növelésében. Mégis arra a következtetésre jutottak, hogy a napi 1 – 1 ½ liter tiszta víz fogyasz-tása részét képezi az egészséges életmód-nak.

(Forrás: Diabetes Care 2011. október online)

21

A vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazásakor más hatásmechanizmusú gyógyszerekhez hasonlóan nem derül ki a szer bevezetése előtti klinikai vizsgálatok so-rán minden lehetséges mellékhatás. Ez azért van így, mert a klinikai vizsgálatok viszonylag rövid időn keresz-tül korlátozott számú betegen történnek, és már csu-pán a szer bevezetését követően száz meg százezer esetben évek hosszú során keresztül lelhetők fel a ritka mellékhatások ugyanúgy, mint a korábban nem ismert előnyös tulajdonságok. Így pl. legutóbb a glitazon ké-szítmények egyikét azért vonták ki a forgalomból, mivel fokozta a szív-érrendszeri halálozást. Most a firenzei Caterina Lamanna és munkatársai 53 minimum 24 héten, átlagban 10 hónapon át tartó, 33 ezer 2-es típusú cukorbetegen végzett klinikai vizsgálat eredményét összegezve arról számolt be, hogy a külön-

féle gliptin készítmények (alogliptin, dutogliptin, linagliptin, saxagliptin, sitagliptin, és vildagliptin) nem fokozták a szív-érrendszeri szövődményeket. Összesen 257 ilyen esemény következett be, közülük 134 beteg DPP-4 gátlót, 120 pedig placebo-t vagy egyéb vércukor-csökkentőt szedett. Amennyiben az elemzésből kihagy-ták azon vizsgálatokat, melyekben nem következett be semmilyen szív-érrendszeri esemény, a szívproblémák a DPP-4 gátlót szedőknél 33%-kal ritkábban léptek fel, mint más gyógyszer mellett. (Mindez messzemenően pozitívumként értékelhető, különösen annak fényében, hogy pl. az évtizedek óta hazánkban is túlnyomórészt alkalmazott szulfanilurea készítmények szív-érrendszeri hatását soha senki nem vizsgálta – a referáló megjegy-zése.)

(Forrás: Európai Diabetes Kongresszus 2011. szeptember).

A DPP-4 gáltó gliptin készítmények nem fokozzák a szív-érrendszeri szö-vődmények gyakoriságát cukorbetegekben

A vérnyomáscsökkentők este alkalmazva hatásosabbak

Saját praxisunkban számtalan alkalommal találkozunk magas reggeli vérnyomás értékekkel rendelkező bete-gekkel. Mind vesebetegségben, mind csupán a meta-bolikus szindróma részeként tekintett, hipertoniával társult cukorbetegségben, jellemző a viszonylag magas éjjeli vérnyomás, azaz éjjel nem csökken 15-20%-kal sem a szisztolés, sem a diasztolés vérnyomás értéke. Ez komoly terhet ró a szívre és részben ez tehető fele-lőssé a gyakran a hajnali órákban fellépő szívinfarktu-sért.

A vérnyomás éjjeli „nem csökkenése” (szakkifejezéssel a „non dipper” állapot) könnyen kimutatható a 24 órás ambuláns vérnyomáss monitorozással (ABPM). A Vigo-i egyetemen spanyok kutatók, Ramón C. Hermida ve-zetésével ezért legalább egy vérnyomáscsökkentő szer bevételét este javasolták 661 idült vesebetegük vélet-lenszerűen kiválasztott felének, 5 éven keresztül, évente legalább egy 48 órás vérnyomás monitorozás-sal.

Azon betegek között, akik este vettek be legalább egy gyógyszert, csupán egyharmad annyi szív-érrendszeri esemény és sztrók, beleértve a halálozást is, követke-zett be, mint az összes gyógyszert csupán naponta egyszer, reggel alkalmazóknál. (Magunk szinte kivétel nélkül naponta kétszer javasoljuk a vérnyomáscsök-kentők bevételét, betegeink egy része pedig csak este

alkalmazza e szereket. Tehát abszolút megfontolandó a vérnyomáscsökkentők szedésének reviziója hazánk-ban is – a referáló megjegyzése).

(Forrás: J Am Soc Nephrol. 2011. október 24)

22

Világszerte, így hazánkban is egyre szélesebb körben alkalmazzuk a bélhomronok közé tartozó GLP-1 hatását imitáló, illetve aGLP-1 lebontását gátló ún. DPP-4 gátló szereket. Előbbiek közé tartozik az injekcióban adagol-ható exenatid és liraglutid, utóbbiak közé a tablettás formátumú gliptinek, így a sitagliptin, vildagliptin és saxagliptin. A gyógyszerkészítmények számos potenciális mellékha-tása a klinikai vizsgálatok során nem mindig észlelhető, tekintettel a vizsgált személyek viszonylagos alacsony számára és a vizsgálatok viszonylag rövid időtartamára. Ezért nem egyszer előfordult, hogy csupán a készítmé-nyek sok százezres nagyságrendben a terápiába történő

bevezetését követőn évekkel, észlelhetők bizonyos mellékhatások. Ez év júliusában közölte a Food and Drug Administration adatbázisának 2004-2009 évekre visszamenő elemzése során a kaliforniai egyetemen dolgozó Elashoff, hogy az exenatid (ezt már korábban is tudtuk) és a sitagliptin alkalmazása a hasnyálmirigy gyulladások és a hasnyálmirigy daganatok gyakoriságá-nak növekedését eredményezte. (Miután a tényleges gyakoriság olyan ritka, egyelőre se külföldön, se bel-földön nem érezzük szükségét, hogy e rendkívül haté-kony készítmények alkalmazásától eltekintsünk – a re-feráló megjegyzése).

(Forrás: Gastroenterology, 2011 július).

A glikémiás index vizsgálatokat „tökélyre vivő” Sydney-i dr. Jennie Brand- Miller és munkatársai terhességi dia-béteszben vizsgálták, vajon az alacsony (50% alatti) glikémiás indexű, vagy a magas rosttartalmú és 60% átla-gos glikémiás indexű étrend nyújt több a kismamáknak, ill. újszülötteiknek. 99 20-32. terhességi hétben lévő hestációs diabéteszes kismamákat véletlenszerűen kivá-lasztva vagy egyik vagy másik étrenden tartottak. Mindkét étrenden belül azonos volt a szénhidrát-fehérje-zsír hányad. Azt találták, hogy az alacsony glikémiás inde-xű étrenden a kismamák 25%-ának, a magas rosttartal-mún pedig 42%-ának nőtt túlzottan a testsúlya. Előbbiek 53%-ánál, utóbbiak 61%-ánál vált szükségessé az inzulin-kezelés bevezetése. Az újszülöttek átlagos testsúlya 3300 g volt a szülő nők mindkét csoportjában, a túl nagy újszülöttek (makroszómia) aránya az alacsony glikémiás indexű ét-renden lévő asszonyoknál 2,1, a másik csoportban 6,7% volt. Ez nem képezett érdemi különbséget.

(Forrás: Diabetes Care 2011. szeptember online).

Hasnyálmirigy gyulladás és hasnyálmirigy rák gyakoriságát fokozhatják a GLP-1 alapú vércukorcsökkentő kezelések

Az alacsony glikémiás indexű diéta ill. a magas rosttartalmú étrend hatásai hestációs diabéteszben

23

Oktatás és magatartás befolyásolás hatása cukorbetegek Eddig is jól ismert volt, hogy a cukorbetegek oktatása meghatározza egész életüket, ezen belül anyagcsere vezetésüket, mivel, mint minden krónikus betegség-ben szenvedőnek, szükséges elsajátítaniuk mindazokat az ismereteket és készségeket, melyek révén kézben tarthatják betegségüket. Egy amerikai belgyógyászati folyóiratban egyidejűleg három közlemény is megje-lent a cukorbetegek különböző típusú oktatásának a hatásosságáról.

Az első cikk keretében a bostoni Joslin Diabetes Köz-pontból Katie Weinger és munkatársai számoltak be három különböző oktatási módszerükről, melyek hatá-sosságát rossz anyagcsere vezetésű diabéteszeseken vizsgálták. 222 felnőtt beteget véletlenszerűen három csoportba soroltak: az elsőben 5 oktatási egység kere-tében teljes-körű, strukturált kézikönyvre épülő, de oktatók által vezetett és minél nagyobb mértékű élet-mód-módosítást megcélzó tevékenységet folytattak, a másodikban szintén edukátorok által vezetett, 6 hóna-pon át folytatott csoportos oktatást végeztek, a har-madikban pedig nem meghatározott számú egyéni beteg-nővér, ill. beteg-dietetikus találkozóra került sor. Az eredmény: az első csoportba tartozók esetében sikerült a legnagyobb mérvű életminőség és anyagcse-re javulást elérni, de mindhárom csoport tagjainak javult az anyagcseréje. Az 1-es típusú cukorbetegek kisebb mértékben mutattak javulást, mint a 2-es típu-súak.

Egy másik közleményben egy Minneapolis-i egészség-ügyi intézményből JoAnn Sperl-Hillen és munkatársai

623 felnőtt, Minnesota-i és Új-Mexikó-i felnőtt 2-es típusú közepes vagy annál rosszabb anyagcseréjű cu-korbeteg egy-egyharmadát csoportos oktatásban, egyéni oktatásban, ill. csupán a szokásos gondozásban részesítették. Mindhárom csoportnak javult a HbA1c szintje, de legjobban az egyénileg oktatottaké (0,5%-kal), míg a két másik betegcsoportban 0,25% körüli csökkenést tudtak csak elérni. Itt tehát az egyéni okta-tás bizonyult eredményesebbnek.

A harmadik cikkben a kaliforniai Palo Alto orvostudo-mányi kutatóintézetében Dominick L. Frosch és mun-katársai 201 rossz anyagcsere vezetésű és rossz szociá-lis szociális helyzetű (évi kereset 15.000 USD alatt) főként afro-amerikai cukorbeteg egyharmadának egy 24 perces oktató videót és egy munkafüzetet adtak, egyharmadát 5 alkalommal diabetes-nővér telefonon hívta fel és oktatta, végül a harmadik csoport tagjai egy 20 oldalas brosurát kaptak kézhez. Mindhárom csoport tagjai túlnyomórészt jónak minősítették az oktató anyagokat és mindhárom csoportban – egy-mástól érdemileg nem különbözően – javult az anyag-csere állapot.

Mindhárom szerzői csapat úgy véli, hogy mindenkép-pen érdemes komoly eszközöket fordítani a cukorbete-gek oktatására, mert ily módon a későbbiek során nagymértékben csökkenthetők az elkerülhető szövőd-mények kezelésének a költségei.

(Forrás: Arch Intern Med 2011. október)

Talán ma már mindenki előtt egyértelmű, hogy a test-súly nem kívánatos gyarapodása idővel – egyebek mel-lett – elősegítheti a 2-es típusú cukorbetegség kifejlő-dését is. Számos népcsoportnál azt találták, hogy a férfiak közötti a diabéteszesek száma meghaladja a nőknél észlelhető arányokat – jóllehet, a két nem test-tömeg indexeiben nem mutatható ki érdemi eltérés. Ennek tisztázására a skóciai Glasgow-i Egyetemen mű-ködő kutatócsapat Naveed Sattar professzor vezetésé-vel 51.920 diabéteszes férfi és 43.137 diabéteszes nő cukorbetegségük felfedezésekor mért testtömeg inde-xét hasonlították össze.

Szem előtt tartották a paciensek életkorát és egyéb kockázati tényezőket, pl. a dohányzási szokásokat is. Azt találták, hogy a férfiak testtömeg indexének átlaga

31,8, a nőké pedig 33,7 kg/m2 volt. Fiatalabbak eseté-ben a különbség még szembetűnőbb. Az adatok arra utaltak, hogy a nőkhöz képest férfiaknál kisebb mérté-kű hízás eredményezhet diabéteszt. Ennek oka a zsír-szövet nemeknél különböző eloszlásában található: a férfiak inkább hasra híznak, ezen belül is nagyobb ará-nyú a hasűrön belüli és a májban található – fokozot-tan káros – zsírszövet felszaporodása, míg a nőknél a bőr alatti zsírszövet gyarapodik inkább („gömbölyű formák”). (Úgy tűnik, eggyel több okunk van arra, hogy az európai lakossághoz képest különlegesen kedvezőt-len halandósági rátát mutató magyar férfiak egészsé-gére, ezen belül normál testsúlyuk megtartására foko-zottabb figyelmet fordítsunk – a referáló megjegyzé-se).

(Forrás: Diabetologia, 2011. október)

Férfiak vigyázat: kevesebb hízás is elég, hogy cukorbeteggé váljanak!

24

Számos komolyabb vizsgálattal sikerült igazolni, hogy ha csökken a HbA1c – azaz javul a cukorbeteg anyagcseréje – csökkennek a szív-érrendszeri kockázatok is. A szeptem-beri Európai Diabetes Kongresszuson a holland Dr. Heintjes 5.841 holland 2-es típusú cukorbeteg kezelési eredményeit elemezte 2 éven keresztül. A cél az volt, hogy bármely kezeléssel – tab-letták vagy inzulin alkalmazásával – 7% alá csökkentsék a HbA1c szin-teket, valamint 140 Hgmm alatti szisztolés vérnyomást és 25 kg/m2 alatti testtö-meg indexeket érjenek el. Az átlag 66 éves betegek kiindulási szintjei kisebb-nagyobb mértékben meg-haladták a fenti célértéke-ket. A vizsgálat kezdetén a betegek 0,5%-ánál perifériás érbetegséget, 11%-ánál vesebe-tegséget, 51%-ánál neuropátiát és 7%-ánál retinopátiát mutattak ki, valamint 45%-uk családjában fordult elő szív-érrendszeri megbetege-dés.

A betegeket kockázati tényezőik alapján csoportosítva mintegy egynegyedük egy, kb. 50%-uk kettő, további egy-negyedük három kockázati tényezővel rendelkezett. Ezt követően a szerző és munkatársai az ismert trendek alapján kiszámolták, hogy e betegek esetében 5 év alatt 796 szív-érrendszeri esemény fog fellépni, viszont ha

mindhárom kockázati tényezőt kiiktatják, ezek száma 14%-kal mérsékelhető.

Mivel a fenti terápiás célok a be-tegek mindegyikénél nem ér-

hetők el, ezért megeléged-hetnek csupán 0,5%-os HbA1c, 10 Hgmm-es szisz-tolés vérnyomás és 10%-os testsúly csökkentésé-vel. Mindezek révén a szív

érrendszeri kockázatok mintegy 10%-kal mérsékel-

hetők lennének. (Eddig is az volt a széles körben elfogadott

szakmai vélemény, hogy 7% közeli HbA1c, 140 Hgmm alatti vérnyomás és mint-

egy 10%-os testsúlycsökkentés tűnik reálisnak, de ezekre mindenképpen törekedni szükséges – a referáló megjegy-zése).

(Forrás: Diabetologia, 2011. szeptember).

Minél többet tölt TV és számítógép előtt a cukorbeteg gyerek, annál rosszabb az anyagcseréje A berlini Charité Egyetemi Kórház gyermek diabetológusa, dr. Angela Galler 296 tizenésves és fiatal felnőtt cukorbeteg TV nézési és komputerezési szokásait elemezte és vetette egybe az anyagcsere állapotukkal. Azt találták, hogy ha a tini vagy az ifjú felnőtt napi 4 órá-nál több időt tölt a képernyők előtt, átlagos HbA1c szint-jük 9,3% volt, szemben a kevesebbet tévézők 8,5%-os átlagával. A vizsgálatnak nagy hiányossága, hogy nem gyűjtött ada-tokat a fiatalok képernyő ülése során folytatott étkezésé-ről, mely a nem cukorbetegek esetén is számos káros komponenst tartalmaz (eszegetés, sós és édes sütemé-

nyek fogyasztása, stb.).

Úgyszintén hiányoznak a gyerekek rendszeres fizikai akti-vitásával kapcsolatos adatok. (Egy biztos, célszerű lenne szem előtt tartani az amerikai gyermekgyógyászok ajánlá-sát, mely szerint a napi 2 óránál több tévézés, ill. képer-nyő előtt ülés nem kívánatos, annál inkább a rendszeres fizikai aktivitás mind cukorbeteg, mind nem cukorbeteg fiatalok számára – a referáló megjegyzése).

(Forrás: Diabetes Care online 2011. szeptember)

Már kisfokú csökkenés a HbA1c és a vérnyomás szintjében is csökkent-heti cukorbetegek szív-érrendszeri kockázatát

25

Zöld út egy kombinált, vércukorcsökkentő és koleszterincsökkentő készítménynek

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) zöld utat adott a vércukorcsökkentő DPP-4 gátló sitagliptin és a koleszterincsökkentő simvastatin kombinált készít-mény forgalmazásának. Egyelőre három kiszerelési formában (100 mg sitagliptin és 10 vagy 20 vagy 40 mg simvastatin) áll rendelkezésre a kombinált tabletta, de rövidesen tervezik 50 mg sitagliptint tartalmazó válto-zatok forgalmazását is. A kombinált készítményt olyan

betegek szedhetik, akik már amúgy is szedik mindkét készítményt, de ily módon egyszerűbbé válik az adago-lás. (A hazai piacon a sitagliptin önmagában, ill. metforminnal kombináltak áll rendelkezésre és általa egyre több beteg anyagcseréjét sikerül jelentős mér-tékben javítani – a referáló megjegyzése).

(Forrás: FDA Press Release, 2011. október 7.)

Az orvos-beteg találkozók gyakorisága és e kezelési célok elérése Jól ismert, hogy az Egyesült Álla-mokban (és világszerte, így hazánk-ban is) rohamosan nő a cukorbete-gek száma és hogy a cukorbeteg-séghez az esetek többségében magas vérnyomásbetegség és ma-g a s a b b L D L ( k á r o s) -koleszterinszintek is társulnak. Mind a vércukorszintek optimalizá-lása (a 75% alatti HbA1c szintek elérése), mind a normális vérnyo-más (130/85 Hgmm) mind pedig a 2 mmol/l alatti LDL-koleszterin szintek biztosítása embert próbáló feladat és a jelenlegi havonkénti, esetleg két-három havonta sorra kerülő orvos-beteg találkozások során az esetek csupán viszonylag kis %-ában teljesíthető. Az orvos-beteg találkozások gyako-risága és a fenti kezelési célok elér-hetősége közötti kapcsolatot vizs-gálták visszamenőleg Bostonban 2000 és 2009 között Fritha Morri-son és munkatársai 26496 felnőtt

beteg esetében legalább 2 év táv-latában. Azt találták, hogy azon betegeknél, akik kéthetente talál-koztak háziorvosukkal a 7% alatti HbA1c értéket tablettás kezelés mellett 4,4 hó, inzulinkezelés mel-lett 10,1 hó, a 130/85 Hgmm-es vérnyomás értéket 1,3 hó, a 2 mmol/l alatti LDL-koleszterin szin-tet pedig 5,1 hó alatt érték el. Vi-szont: azon betegek esetében, akik csupán 3-6 havonta találkoztak orvosukkal a kívánt HbA1c szintet tablettás kezelésnél 24,9, inzulin kezelés mellett 52,8 hó alatt, az ideális vérnyomást 13,9, az ideális LDL-koleszterin szintet pedig 32,8 hó alatt érték el. (Az itt közölt adatok megdöbben-tőek, bár minden krónikus beteget gondozó orvos tapasztalta már, hogy a gyakoribb orvos-beteg talál-kozás kedvező hatású lehet az álla-pot javítására. A vizsgálat értékét csökkenti annak retrospektív volta,

azaz az a tény, hogy visszamenőleg elemezték az adatokat ahelyett, hogy előre megtervezett (pospektív), véletlenszerűen cso-portosított (randomizált) eseteknél vizsgálták volna fenti összefüggé-seket. Ha viszont a hazai viszonya-inkra gondolunk, kérdés, hogy a túlterhelt háziorvosi rendelőkben, sokszor csupán néhány percig tar-tó betegvizit gyakoriságának foko-zása – melyet a szűk keret nem tesz lehetővé, milyen hatású lehet. Ugyanez elmondható az ambuláns diabetes szakellátásra is, melynek kapacitása abszolút véges. Egy biztos, hogy mind az alapellátás, mind a szakellátás kapacitását je-lentősen növelni lenne szükséges ahhoz, hogy a jobb kontroll révén csökkenthetők legyenek a rossz kezelés mellett fellépő szövődmé-nyek – a referáló megjegyzése).

(Forrás: Archives of Internal Medicine, 2011.szept. 26).

26

A referátumokat dr. Fövényi József készítette !

A metabolikus szindróma – mint később taglalásra kerül – csupán alig egy évtizedes „történeti múlt-ra” tekinthet vissza, bár rejtőzköd-ve igen régi korokban is fellelhető. Magának a cukorbetegségnek vi-szont a legelső „irodalmi” említése az i.e. 1550 körüli évekre tehető. A Georg Ebers által felfedezett egyip-tomi papiruszon írnak egy különös betegségről, amely fokozott vize-léssel és végül az ember szerveze-tének elsorvadásával jár. A kór okát termé