Upload
tmpkkonf
View
138
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Előadó: Dr. Pentelényi Pál Előadás absztrakt: Az algoritmikus gondolkodás képessége napjaink műszaki szakmai gyakorlatában mint általános kompetencia jelenik meg. A középfokú szakképzés szintjén fellépő, a műszaki gyakorlat elvárásainak megfelelő igényeket igyekszik kielégíteni a műszaki pedagógusképzés is. Az előadás összefoglaló áttekintést ad arról a kutatásról, amely a tanítási-tanulási folyamatban az algoritmikus gondolkodás kialakításának és fejlesztésének lehetőségeit, módszereit és jelentőségét vizsgálja. Feltárja az algoritmikus szemlélet oktatási folyamatra gyakorolt hatásait, elemzi annak módszertani vonzatait, továbbá javaslatokat ad a megvalósítás eszközeire és gyakorlati módszereire. A leendő tanárok számára - a választott szaktól függetlenül - alapvető fontosságú, hogy az algoritmikus gondolkodás képességével is rendelkezzenek. Az algoritmikus szemlélet voltaképpen a rendszerszemlélet szükségszerű és automatikus érvényesítését jelenti. Az algoritmikus szemléletmód - természetéből fakadóan - hathatós segítséget nyújt a tananyag (különböző szintű egységeinek és egészének) világos rendszerezéséhez éppúgy, mint az oktatási gyakorlat legkülönbözőbb területein felmerülő feladatok áttekinthető, logikus megoldásmenetének tervezéséhez. Az algoritmikus feladatmegoldások az analogikus problémamegoldás révén hozzájárulnak az algoritmikus szemlélet kiterjesztéséhez a tanítás-tanulási folyamat egészében. A problémamegoldás kognitív elméletei az algoritmikus feladatmegoldásra is kiterjeszthetők. A műszaki tanárképzés keretében a leendő középiskolai tanárokat is célszerű az algoritmikus szemléletre, ill. e szemlélet átadásának igényére nevelni, felkészíteni. A tanártovábbképzés révén valósítható meg, hogy a már gyakorló tanárok elsajátítsák az esetleg hiányzó programozási - elsősorban algoritmizálási - alapismereteket, az algoritmikus gondolkodást.
Citation preview
Algoritmikus szemlélet az oktatásban
Dr. Pentelényi Pál [email protected]
Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai KözpontÓbudai Egyetem
Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia2011. november 21.
Szakképzés-pedagógiai kutatások
A tanítás és a tanulás eredményességénekindikátorai, fejlesztésének módszerei
Tanulmánykötetek
Egyéni különbségek szerepe a tanulásban (Tóth Péter)
Algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése (Pentelényi Pál)
Az interaktívtábla-használat módszertana (Makó Ferenc)
A tanári minőség indikátorai (Suplicz Sándor)
Mérnöktanár jelöltek tanórai hatékonyságának indikátorai (Fűzi Beatrix)
Csoportos kutatási pályázat, Óbudai Egyetem
Szakképzés- és Mérnökpedagógiai Tudományos Műhely
1. Az algoritmikus gondolkodás jelentősége az oktatásban
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
• A technikai fejlődés hatása a programozás oktatására A programozás oktatásának történeti áttekintése
• Algoritmus, folyamatábra és program Terminológia-történeti megfontolások
• Az algoritmikus feladatmegoldás tanítása
• A mondatszerű leírás vizualizálása
• A strukturált programozásról
2. Az algoritmikus szemléletű oktatási-tanulási folyamat
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
• Az algoritmus-szerkesztés oktatása és a megoldási algoritmusok gép nélküli ellenőrzése
• Párhuzam a tanári és a programozói tevékenység között
• A mintapéldák szerepe az algoritmizálás tanítási-tanulási folyamatában
3. Az algoritmizálás tanításának néhány kognitív pszichológiai vonatkozása
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
• Produktív és reproduktív gondolkodás
• Analogikus problémamegoldás és kreativitás
Mellékletek
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
(1) Az induktív és deduktív megközelítés összehasonlító elemzése a
‘programozási tételek’ tanításában
(2) Megoldási algoritmusok kidolgozásának folyamata
‘step by step’ módszerrel
(Részletek a kutatási beszámolóból …)
Az algoritmikus gondolkodás képessége napjaink műszaki szakmai gyakorlatában mint általános kompetencia jelenik meg.
A középfokú szakképzés szintjén fellépő, a műszaki gyakorlat elvárásainak megfelelő igényeket igyekszik kielégíteni a szakmai tanárképzés is.
A téma jól illeszkedik mind a tanári, mind pedig a tanulási hatékonyság témakörébe, a kutatócsoport közös fő témájához:
„A tanítás és a tanulás eredményességének indikátorai, fejlesztésének módszerei”
A kutatócsoport résztvevői rendszeres konzultációkon hangolták össze az egyes résztémákban folytatott kutatási tevékenységüket, elemezve az ezek közötti összefüggéseket. A publikációk hivatkozásaikban is jól tükrözik a kutatásban meg-jelenő kapcsolódási pontokat.
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Az algoritmikus szemlélet kialakítása és fejlesztése
(A kutatás célja, módszerei és eredményei)
Dr. Pentelényi Pál [email protected]
Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai KözpontÓbudai Egyetem
Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia2011. november 21.
Szakképzés-pedagógiai kutatások
• a hagyományos területeken kívüli lehetőségek feltárása
• az oktatási folyamatra gyakorolt hatások és elvi módszertani vonzatok elemzése
• javaslatok kidolgozása a megvalósítás eszközeire és gyakorlati módszereire
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
A kutatás célja
• a programozás oktatásának fejlődéstörténeti vizsgálata és elemzése
• az algoritmus-leíró eszközök összehasonlító elemzése
• feladatmegoldások algoritmizálásának vizsgálata feltárás, elemzés és önálló feladattervek alapján
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
A kutatás módszerei
(1) az algoritmikus gondolkodás képessége mint tanári kompetencia
(2) algoritmusok strukturált vizualizálása (3) algoritmikus szemlélet és rendszerszemlélet
(4) kész algoritmusok és algoritmus-szerkesztés
(5) a problémamegoldás kognitív elméletei és az algoritmikus feladatmegoldás
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Eredmények (Eredmény-orientált kérdéskörök)
(1) az algoritmikus gondolkodás képessége mint tanári kompetencia
A leendő tanárok számára – a választott szaktól függetlenül – alapvető fontosságú, hogy az algoritmikus gondolkodás képességével is rendelkezzenek.
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Eredmények (1)
Vizsgálatokkal és elemzésekkel igazolt megállapítások
(2) algoritmusok strukturált vizualizálása
Komplex feladatok megoldásához szerkesztett folyamatábrák készítésekor a modularizáció, az “építőkocka-elv” betartása elengedhetetlen és a strukturált programozás módszerének egyfajta analógiájaként érvényesül.
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Eredmények (2)
Vizsgálatokkal és elemzésekkel igazolt megállapítások
(3) algoritmikus szemlélet és rendszerszemlélet
Az algoritmikus szemlélet oktatási folyamatra gyakorolt hatásait, ill. módszertani vonzatait
feltárva bizonyítást nyert, hogy mindezek a rendszerszemlélet szükségszerű és automatikus érvényesülésében összegeződnek.
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Eredmények (3)
Vizsgálatokkal és elemzésekkel igazolt megállapítások
(4) kész algoritmusok és algoritmus-szerkesztés
Kész algoritmusok oktatása helyett annak a folyamatnak a gyakoroltatására célszerű törekednünk, hogy miképpen születik egy algoritmus.
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Eredmények (4)
Vizsgálatokkal és elemzésekkel igazolt megállapítások
(5) a problémamegoldás kognitív elméletei és az algoritmikus feladatmegoldás
A problémamegoldás kognitív elméletei az algoritmikus feladatmegoldásra is kiterjeszthetők. Az algoritmikus szemléletű megoldás az analogikus problémamegoldás révén hozzájárul az algoritmikus szemlélet kiterjesztéséhez az oktatási-tanulási folyamat egészében.
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Eredmények (5)
Vizsgálatokkal és elemzésekkel igazolt megállapítások
• A tanárképzés fontos feladata a leendő tanárokban kialakítani és fejleszteni - az algoritmikus gondolkodás képességét mint tanári kompetenciát - az algoritmikus szemléletre nevelés igényét és képességét • A tanár-továbbképzés révén nyílik lehetőség arra, hogy a már gyakorló tanárok is elsajátítsák az esetleg hiányzó algoritmizálási ismereteket• Az oktatási-tanulási segédletek fejlesztésében fontos szempont kell legyen az algoritmikus szemlélet erősítése
Az algoritmikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése
Következtetések
• Eysenck, M.W. − Keane, M.T. 1997: Kognitív pszichológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
• Gyaraki, F. F. 1976: Algoritmusok és algoritmikus előírások didaktikai felhasználásának és optimalizálásának lehetőségei, Kandidátusi értekezés
• Koster, C.H.A. 1988: Programozás felülnézetben, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
• Pentelényi, P. 2005: Algoritmikus szemléletű tanítás-tanulás az információs társadalomban - következtetések a pedagógusképzésre, In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből; szerk.: Falus, I. − Kelemen, E., Műszaki Kiadó, Budapest
• Pentelényi, P. – Tóth, P. 2003: Algorithmic Approach in Engineering Educational Process „New Didactical Strategies” ISEC-02 Conference, Rome
Algoritmikus szemlélet az oktatásban
Bibliográfia
Algoritmikus szemlélet az oktatásban
Köszönöm a figyelmet
Dr. Pentelényi Pál [email protected]
Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai KözpontÓbudai Egyetem
Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia2011. november 21.
Szakképzés-pedagógiai kutatások
Algoritmikus szemlélet az oktatásban
… köszönöm a figyelmet
Dr. Pentelényi Pál [email protected]
Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai KözpontÓbudai Egyetem
Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia2011. november 21.
Szakképzés-pedagógiai kutatások
Changes in Learning Strategies
• IT based learning requires new learning styles
• there is a move from sequential to an organic structuring of learning
• the immense diversity of the possibilities offered by computer networks
• flexible and learner-centred training through networked learning
Staff Development
• strategic necessity of staff development
• face-to-face discussions are irreplaceable
• intermediating / interpreting role of teachers
• teachers / tutors must „scaffold” the learning process
• the content of staff development
• teacher education as the main stream for providing training on VLEs
Review of Local VLE Conditions
• there is no unified VLE system in Hungary
• operating in-house developed VLE systems
• hiring known ones (Blackboard, WebCT)
• NEPTUN „virtual-registrar’s department” at higher education institutions in Hungary
- supports the credit system and
- unifies administrative work
Review of ICT-supported Learning
• multimedia based teaching learning materials
• syllabuses ready for download in electronic form
• module-related student assignments are submitted by upload on the FTP server
• student – teacher communication via electronic correspondence
• module-related mailing lists ensure the manifold exchange of information
Distance Learning Courses
• multimedia laboratories for teacher training serve as a sound basis for workshop based courses
• four-term distance learning course by utilising e-learning
• the effectiveness of computer-mediated communication
• identifying modules suitable for adaptation for electronic delivery
Conclusions
• the European collaboration as an excellent opportunity
• recommendations for future EU harmonisation regarding VLE usage
• key factors in the delivery of training and education in the 21st century
• world-wide dialogue in training and retraining
• international perspective for national programmes
New Methodologies and Models in Engineering Education
Ágnes Tóth Pál Pentelényi Péter Tó[email protected] [email protected] [email protected]
Institute for Engineering EducationBánki Donát Faculty of Budapest Polytechnic
HUNGARY
Thanks for the attention to
SEFI Annual Conference, 2004 8th, 9th, 10th September, Valencia