Hírek a finnugor és szamojéd népekről

Angol utazókOroszországban

1553-ban három angol hajó indult útnak, hogy Herberstein leírását követve megtalálják az északi átjárót Kína felé.

Egy szörnyű vihar kettészakította a csapatot, Willoughby két hajóval egy öbölbe húzódott. A partra szállt angolok megfagytak (vagy nem?).

A harmadik hajó Richard Chancellor vezetésével sikeresen megkerülte a Kola-félszigetet, és kikötött az Északi Dvina torkolatában.

Rettegett Iván cár maga elé rendelte Moszkvába az angol hajósokat.

Hugh Willoughby végzetes kalandja

2

Fagyhalál vagy szénmonoxid-mérgezés?

Hugh Willoughby halála – ismeretlen művész alkotása 3

A sikeres hazatérés után 1555-ben Richard Chancellor ismét észak felé hajózott. Kikötött az Északi Dvina torkolatában, majd eljutott Moszkvába is.

Megérkezésekor hírt kapott Willoughby két hajójának megtalálásáról is. 1556-ban hazafelé tartva a megtalált hajókat is fölszerelte, személyzettel látta el, és így már öt hajóval indult vissza Angliába.

Saját három hajója útközben különböző helyeken elsüllyedt vagy eltűnt, utoljára az a hajó futott zátonyra Skócia partjainál, amelyen ő maga is utazott. Chancellor életét vesztette, az expedícióból csak Willoughby megtalált két hajója érte el London kikötőjét.

Richard Chancellor második útja

4

Az angol hajósok útja Oroszországba

5

Az angol kereskedők háza Moszkvában

Rettegett Iván cár házat adományozott az angol kereskedők moszkvai társaságának.Az épület most is áll, múzeum működik benne. 6

Az angolokat annyira izgatta az északi átjáró felfedezése, hogy 1556-ban, még Chancellor hajóinak hazaérkezése előtt újabb expedíciót indítottak Steven Borough (Stephen Burrough) vezetésével.

A Serchthrift nevű kis hajócska megkerülve a Kola-félszigetet, elérte Novaja Zemlját, kikötött a Vajgacs-szigeten is, majd egészen az Ob-torkolatáig jutott. Az északi körülmények túlélésében immár gyakorlott angolok hazafelé útjukon fölhajóztak a Dvinán, Holmogori falu mellett átteleltek, majd a következő tavasszal sikeresen visszatértek Angliába.

A Borough-testvérek és Richard Johnson úti

beszámolója

7

A Serchthrift felfedező útja

8

(Az Ob mentén élők) …megpróbálnak minden embert lelőni, aki nem beszél az ő nyelvükön. A Pecsorától északkeletre terül el Vajgacs, ott olyan vad szamojédok élnek, akik nem engedik az oroszokat partra szállni, megölik és megeszik őket, amint ezt az oroszok beszélik nekünk. (S. B.)

1555. augusztus 3-án Stephen Burrough hajója kikötött egy kisebb szigeten, Vajgacs közelében. Egy orosz hajóskapitány, bizonyos Losak nevezetű, akivel már egy másik sziget mellett is találkoztak, elvezette az angolokat a szamojédok bálványaihoz:

Stephen és William Burrough beszámolója a

szamojédokról/1.

9

Volt belőlük több mint háromszáz, mind olyan gyenge, rossz munka, amilyet soha nem láttam. Közülük többnek a szeme és a szája vérrel volt bemázolva, durván faragott férfi, női és gyerekképmások voltak, amit testük többi részéből látni lehetett, az is be volt kenve vérrel. Egyik-másik bálvány nem volt más, mint egy régi karó két-három késsel készített bevágással. Sok lábnyomát láttam az említett szamojédoknak valamint szánjaiknak, amelyeken ők utazni szoktak. Ugyanitt a bálványok csoportja mellett hevert egy törött szán meg madarak által kicsipkedett szarvasbőr is. Egyik-másik bálvány előtt a bálvány szájáig érő hasáb volt, mind véres, és én azt gondoltam, hogy ezek a hasábok áldozati eszközként szolgálnak.

Stephen és William Burrough beszámolója a szamojédokról/2.

10

Stephen Burrough úti jelentésének része Richard Johnson fedélzetmester (skiper) beszámolója egy sámánszertartásról:

Amikor a fentebb említett szamojédok, akik a Pecsora partján élnek és az orosz cár alattvalói, egyik helyről a másikra akarnak menni, áldozatot mutatnak be a következő módon: Minden nemzetség a saját sátrában mutat be áldozatot, a legidősebb férfi a pap. A pap először is elkezd verni az egyik oldalán bőrrel bevont, nagy szitához hasonló, dobszerű tárgyat. A verő, amellyel üt, tenyérnyi hosszúságú, egyik vége kerek, mint a labda és rénszarvasbőrrel van bevonva.

Richard Johnson sámánt látott

11

A pap fején egy girlandhoz hasonló, fehér tárgy van, arcát páncéling darabja fedi, arra sok szalag, hal- és állatfog van felakasztva. Azután elkezd énekelni úgy, ahogy mi itt Angliában vadászat idején a kutyának kiáltunk, a többiek „ojtisz, ajga, ajga, ajga” kiáltásokkal válaszolnak, akiknek ő ismét kiáltásokkal válaszol. Így felelgetnek egymásnak ugyanazokkal a szavakkal. Azután mintegy eszméletét vesztve a földre zuhant, mint egy halott, és egy szál ingben a földön feküdt. Alig érzékeltem a lélegzését. Megkérdeztem a többiektől, miért fekszik így? Azt válaszolták nekem, hogy „most a mi istenünk megmondja neki, mit fogunk csinálni és hova megyünk”.

Tovább a sámánszertartás

12

(Amikor magához tért) …megparancsolta, hogy öljenek meg öt nagy rénszarvast, és ismét folytatták a korábbi éneklést. Ezután a pap fogott egy tenyérnyi széles, könyöknyi hosszúságú kést (megmértem), és félig vagy valamivel kevésbé a saját hasába döfte, de seb nem mutatkozott (a többiek pedig halkan tovább énekeltek). Ekkor a pap egy kardot a tűzbe tett, és átforrósodásig ott tartotta, majd ilyen formában az inge hasítékába dugta, és a saját testébe döfte, gondoltam, a köldökétől a faráig. Mivel az utóbbi meztelen volt, hozzáérintettem az ujjamat, akkor ő kihúzta a kardot és leült.

A sámán csodákra képes

13

(A sámán) az ülőkéhez lépett, szabóülésben ráült, és hangosan énekelni vagy kurjongatni kezdett. Akkor a többiek fogtak egy kétszázsennyi hosszúságú vékony rénszarvasbőr fonalat, azt a pap a nyakára hurkolta, és átbújtatta a bal válla alatt, a fonal két végét pedig a mellette álló két ember kezébe adta. Azok együtt tartották a fonal két végét. Ekkor a forró vizes üstöt a pap elé tették a négyszögletes ülőkére. Az utóbbi mindezideig letakaratlanul állt. Ekkor a papot és az ülőkét egy olyan nagy, bélés nélküli ruhadarabbal terítették le, amilyet az oroszok viselnek.

Előkészületek a nagy varázslathoz

14

Akkor a fonáltartó két ember elkezdte összehúzni a fonalat, amíg teljesen össze nem húzták. Akkor azt hallottam, hogy a pap előtt lévő üstbe beleesik valami. Megkérdeztem a mellettem ülőtől, hogy mi esett a pap előtt lévő üstbe? Ő azt válaszolta, hogy a pap feje, a bal válla és karja, azaz, amelyeket az általam látott, összehúzott fonál levágott. Ekkor felálltam, hogy meggyőződjek, így van-e vagy nem, de visszafogtak, mondván, ha valaki ezt testi szemeivel meglátja, az meghal.

A sámán feje lepottyant

15

Nyenyec család

16

Az angol hajósok a hosszú tél után 1557. május 23-án indultak el Holmogoriból. Június 22-én a Szvjatoj Nosz (Szent Orr) –fok közelében, a Szent János-sziget mellett horgonyoztak le. Este 16 lapp ember érkezett csónakon látogatóba. Éhesek voltak:

Azt mondták, hogy ennivalót keresni indultak a sziklákhoz, de hozzátették, ha nem találnak, akkor semmit sem esznek. Láttam, hogyan esznek éhes tehénhez hasonló módon mindenféle sziklán élő gyomnövényt. Azt is láttam, hogyan eszik a nyers madártojást a ki nem kelt fiókával együtt.

Találkozás a lappokkal

17

A látogatók közül néhányan beszéltek oroszul. Ez tette lehetővé Steven Borough számára, hogy egy lapp szójegyzéket állítson össze. Ez 67 szót, illetve kifejezést tartalmaz, majd a tőszámneveket 1-től 20-ig és a tízeseket tovább 100-ig. Ez együtt majdnem 100 szó. A finnugristák a skót John Abercromby 1895-ben megjelent közleményéből ismerkedtek meg a szójegyzékkel.

Lapp szójegyzék

18

Részlet a lapp szójegyzékből

19

lapp magyarPeyve napHyr éjneyvezea NapManna HoldLaste csillagokCozam volka? Hová mész?tallye ezKesse nyárTalve télparox melegioughang jégkeatykye kőveskue méztol tűzneit lány, lánya valakinekpeallee fülkeat kézIowlkie láb

1558-ban Moszkvából indulva Asztrahanyba utazott. Körbehajózta a Kaszpi-tengert, majd 1559-ben visszatért Moszkvába.

1561-ben Moszkvából Perzsiába utazott. A sikeres expedíció után 1564-ben Moszkvából hazatért Londonba.

1566–1567: kereskedelmi tárgyalások Moszkvában

1568-ban lett a Moszkvai Társaság felfedezője, ugyanabban az évben megnősült (6 lánya, 5 fia született)

1571–1572: újabb tárgyalások MoszkvábanTérképet készített, amely Ortelius 53 lapból

álló atlaszában (Theatrum Orbis Terrarum) is megjelent.

Anthony Jenkinson (1529–1610/1611)

20

Anthony Jenkinson

egyik térképe

21

Folytatva utunkat, május 25-én érkeztünk Csebokszariba. A környező országot Mordvának nevezik, lakói pogányok voltak, de most , hogy az orosz cár meghódította őket, többségük megkeresztelkedett. Erdőkben és pusztákon élnek, se városaik, se házaik nincsenek.

Június 14-én balról elhagytuk a nagy Káma folyót. Ez a folyó a Permi területről érkezik, Kazanytól 15 mérföldre torkollik a Volgába. A Kazany és a Káma-torkolat közti bal parti területet Vachennek nevezik (Vedin). Lakossága pogány, pusztákon él, házai és lakóépületei nincsenek; a Volga túlsó partján lévő országot a cseremiszek földjének nevezik, ők félig pogányok, félig tatárok (muszlimok?).

Anthony Jenkinson a Volga vidéki finnugorokról (1557)

22

Kereskedőcsaládból származott17 éven át folyamatosan utazgatott Moszkvába,

illetve ott élt (1573–1591)Diplomáciai küldetéseket is teljesített Erzsébet,

angol királynő és Rettegett Iván, orosz cár megbízásából

Bejáratos volt a cári udvarba, de intrikákba keveredett

Moszkvában földet vett az angoloknak (a Varvarka utcában, a Zarjagyje negyedben)

1591-ben kiutasították OroszországbólHárom műve: Sir Jerome Horsey utazásai,

Fjodor Ivanovics ünnepélyes megkoronázása, Beszámoló Sir Jerome Horsey második és harmadik követségéről

Jerome Horsey (kb. 1550–1626)

23

Rettegett Iván bemutatja a kincseskamráját Horsey-nak – A. D. Litovcsenko festménye

24

Jerome Horsey lényegében csak arról ír, ami moszkvai tartózkodása alatt történt. Informátorai is csak 2-3 évtizednyi időre tekintenek vissza. Műveiben földrajzi leírások nincsenek.

Beszámol a livóniai háborúról, összekeverve a különböző történések sorrendjét. Említ észtországi településeket (pl. Pärnu, Haapsalu) és megemlékezik a polgári lakosság szenvedéseiről: az esztelen gyilkolásról és az emberek kifosztásáról.

A „zavaros idők” eseményei kapcsán leírja, hogy a Moszkvát elfoglaló lengyelek elleni népfelkelésben a tatárok és cserkeszek mellett mezei cseremiszek és mordvinok és részt vettek.

Horsey szórványos adatai a finnugorokról

25

A lengyel megszállók kiűzése a moszkvai Kremlből Erneszt Lisszner festménye 26

Minyin és Pozsarszkij a népfelkelés vezetőinek emlékműve a moszkvai Vörös téren(I. P. Martosz alkotása)

27

A cár dühében nem tudta, hogyan döntsön, ezért azonnal elrendelte, hogy hozzanak északról varázslókat és boszorkányokat, onnan, ahol azok sokan vannak, a Holmogori és Lappföld közti területről. Hatvanat közülük Moszkvába vittek és őrizet alá helyeztek. Mindennap kaptak enni és mindennap felkereste őket Bogdan Belszkij, a cár bizalmasa, akinek a cár megparancsolta, hogy számoljon be a szertartásaikról és jóslataikról, azért, hogy ő megtudja, mit tegyen.

A cár és a finnugor varázslók(Jerome Horsey beszámolója)

28

Az idősebb Giles Fletcher az angliai Watford városában, Hertfordshire megyében született, valószínűleg 1548-ban.

Etonban majd Cambridge-ben tanult. Kősőbb a King’s College tanára lett.

1584-ben parlamenti képviselővé választották.1588-ban nagykövetként került Moszkvába.Az ottani tapasztalataiból írta meg az Of the

Russe Common Wealth című tanulmányát, melyben szerteágazó leírását nyújtja az akkori életkörülményeknek és viszonyoknak. Nevét sokan mégsem e műve miatt, hanem a Licia című szonettje révén ismerik. Mivel az egyik fiából, az ifjabb Giles Fletcherből költő vált, így kettejüket gyakran összekeverik.

Giles Fletcher (the Elder) (1548–1611)

29

Kritikus hangvétele miatt a londoni Moszkvai Társaság tagjai igyekeztek eltüntetni a művet, nehogy orosz kézbe jusson, és megsértődjenek miatta.

És valóban megsértődtek: az 1848-as első orosz kiadást a cenzúra betiltotta, a köteteket megsemmisítették.

Második angol kiadása The history of Russia címen jelent meg, 1643-ban.

Giles Fletcher:Of the Russe Common Wealth (1591)

30

Az 1643-as kiadás belső

borítója

31

A permiek és a szamojédok, akik Oroszországtól északra-északkeletre élnek, sokak szerint egyaránt a tatároktól származtathatók. Ez részben ábrázatuk jellegéből vélelmezhető, mivel mindnek széles és lapos arca van, mint a tatár embereknek a karacsájokat kivéve.

A permieket nagyon ősi népnek tartják. Most az oroszok alárendeltjei. Vadászatból és prémkereskedésből tartják fenn magukat, akár az Északi-tengerhez közelebb szállásozó szamojédok.

Fletcher a permiekről

32

A szamojédok neve „magukat megevők”-et jelent, mert voltak idők (legalábbis az oroszok így mesélik), amikor kannibálok módjára éltek, és egymást fogyasztották el. Mindez nagyon is könnyen elképzelhető róluk, hiszen manapság is megesznek mindenféle nyers húst, még az árkokban rothadó döglött állatokét is.

A szamojédok azonban magukat „szamoi”-nak hívják, ami a „bennszülött” vagy „őshonos” szó megfelelője, és utal arra a nagyon fontos beállítódásra, miszerint ők sosem váltogatják lakóhelyüket, ahogyan a legtöbb nép tagjai teszik. Napjainkban ők is az Orosz Birodalom alattvalói.

Fletcher a szamojédokról

33

A tengerparti Obdoria vidékén, a nagy Obba folyó torkolatához közel található egy szikla, ami természettől fogva (némi fantáziával megtoldva) olyannak tűnik, mint egy a gyermekét karjaiban tartó asszony érdes alakja. Az Északfok sziklája pedig egy serpenyő alakját idézi ott, ahol az obdoriai szamojédoknak sok segédeszközre van szükségük, mivel az a hely a legalkalmasabb a halászathoz. Időnként (ahogyan az szokásuk), ezen a helyen készítik elő és végzik el varázsszertartásaikat, és kapnak előrejelzést utazásaik, halfogásaik, vadejtéseik és más tevékenységeik szerencsés vagy szerencsétlen kimeneteléről.

Tovább a szamojédokról

34

Öltözékük fókabőr, aminek a szőrös oldalát fordítják kifelé, és leér egészen a térdükig. Térd alá érő nadrágjaikat és térd fölé érő harisnyáikat hasonlóképpen kell elképzelni a férfiaknál s a nőknél egyaránt.

Hajzatuk fekete, és nem nő szakálluk. Ennek köszönhetően első pillantásra elég nehéz a férfiakat és a nőket megkülönböztetni egymástól, bár a nők a hajukat a két fülük mögé rendezett fonatban hordják.

Vad és civilizálatlan módon élnek még mindig az ország egyik szegletéből a másikba kalandozgatva anélkül, hogy bármelyiküknek föld vagy ház a tulajdonát képezné. Minden egyes törzset a papjuk, a ’papa’ vezet, illetve irányít.

A szamojédok viselete, külleme, életmódja

35

Oroszország északi részén, Karéliához közel terül el a lappok hazája: Lappföld. A terület teljes hossza a legészakibb pontjától (a Nordkapp, azaz Északi-fok környékétől) a legdélkeletebbiig (az oroszok által ’Szvjatoj Nosz’-nak, azaz Szent Orrnak keresztelt részig) nagyjából 345 verszt. A távolság innen a Varzuga mentén a Kandalaksa nevű településig (ami a terület szélességét hivatott kifejezni) 90 mérföld lehet.

Az egész vidék tavakkal és hegyekkel szabdalt.

A Lappföldről

36

Az egész nép teljes mértékben iskolázatlan, semmilyen ábécét vagy írásmódot nem ismernek. Boszorkányságban és varázslásban azonban a világ valamennyi népét felülmúlják.

Az emberek étrendje nagyon szegényes és egyszerű. Kenyerük nincs. Halat és szárnyasokat fogyasztanak.

Fegyvereik a hosszú íj és a puska, melyek használatában jeleskednek. A folyamatos edzésnek köszönhetően (hiszen rákényszerülnek a vadászatra), a fegyvert gyorsan töltik, sebesen lőnek vele és a célzásban is kiválóak.

A lappok életéről

37

A nyári időszakban az a szokásuk, hogy nagy csapatokban leköltöznek a tengerhez: [Wardhuyse], Kola és Kekur közelébe, valamint a Vedagoba nevű öbölbe. Itt tőkehal, lazac és lepényhal fogható, és eladható az oroszoknak, a dánoknak és a norvégoknak, továbbá a legutóbbi időkben már az angoloknak is, akik ruhákkal kereskednek. Ezeket halra, olajra és prémre cserélik a lappokkal és a karélokkal. Az állatok bundájából az északi népek általában tartalékokkal is rendelkeznek.

A vásárt Kolában tartják Szent Péter napján, amelyen [Wardhuyse] parancsnokának vagy legalább a helyettesének jelen kell lennie, hogy árat szabjon a szárított tőkehalnak, a kerékolajnak, a prémeknek és más árucikkeknek, továbbá az orosz uralkodók vám- és adószedőjeként beszedje a kiszabottakat, mielőtt még bármi gazdát cserél.

A lappok halásznak és kereskednek

38

Külföldi kereskedő illusztráció Jerome Horsey műveinek

orosz kiadásából(Джером Горсей: Записки о России. XVI начало XVII в.

Moszkva, 1990. 227.)

39

Amikor a halászidény véget ér, a lappok visszatérnek téli szállásukra hajóikon, melyek az oldalukra fektetve várakoznak a következő tavaszig. Addig szarvashúzta szánokon közlekednek. A szarvasokat nyárra egy Kilden nevű szigetre viszik (aminek különlegesen jó minőségű a földje), és a tél közeledtével, amikor megkezdődik a havazás, újra hazahajtják őket a szánhúzáshoz.

A lappok télen

40

Műve elején Giles Fletcher felsorolja Oroszország legfontosabb exportcikkeit. A különböző fajtájú és minőségű prémek származási helyei között felsorolja a pecsorai, obdorai és jugor területeket, Permet, Kadomot, Muromot és Murmanszkot. A mézről azt írja, hogy azt legfőképp Mordvából és Kadomból szállítják, a cseremisz tatárok földjének közeléből. A jávorszarvas és szarvasmarha bőröket többek között Vicsegdából, Muromból és Permből szállítják külföldre.

Az orosz exportról

41

Vannak még másmilyen tatárok, akik Oroszország határain élnek, mint például a nogajok, cseremiszek, mordvinok cserkeszek és scselkalok(?)…

A cseremisz tatárok, akik az oroszok és a nogajok között laknak, mezeiekre (vagyis akik a völgyekben élnek) és hegyiekre (a dombos helyeken élőkre) oszlanak.

A legdurvábbak és legvadabbak a mordvin tatárok, akik mind szokásaikkal, mind különös életmódjukkal különböznek a többiektől. Ami a vallásukat illeti, habár egyetlen istenben hisznek, de istenként tisztelnek minden élőlényt, amelyet reggel elsőként megpillantanak, és imádják tovább, egész nap, legyen az ló, kutya, macska vagy bármilyen más állat. Ha valakinek közülük meghal egy barátja, akkor leöli a legkedvesebb lovát, lenyúzza a bőrét, és a temetőben egy hosszú karóra tűzi az elhunyttal szemben. Ezt azért csinálják (ahogy az oroszok mesélik), hogy a barátjuknak legyen egy jó lovuk, amin fölmehetnek az égbe…

A mordvinokról és a cseremiszekről

42

Az angol utazók eredeti beszámolói és orosz fordításaik.Angol utazók Oroszországban – hírek a finnugor

népekről: http://renhirek.blogspot.hu/2008_10_24_archive.html

A sámán feje lepottyant…:http://www.nyest.hu/renhirek/a-saman-feje-lepottyant

Vid Gabriella: Az idősebb Giles Fletcher életének és munkásságának finnugor vonatkozásai. Kézirat, Bp. 2010.

(A prezentáció a forrásfeldolgozásokból átvett szöveghű részleteket is tartalmaz.)

Források

43