anyagbeszerző all in (1)

1

1. előadás

BESZERZÉSI FELADATOK

A beszerzés feladatai: A beszerzés tárgya Stratégiai, operatív feladatok A beszerzés helye a szervezetben Beszerzési piacok és beszállítói bázis A beszállítói folyamatot meghatározó tényezők

Venni vagy gyártani döntések (1.1)

Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

2

A BESZERZÉS FELADATA – 1.

Gazdasági vállalkozások, közintézmények, non-profit szervezetek:

anyagok, berendezések, szolgáltatások iránti igényeinek hatékony kielégítése: Termelési tevékenységhez

direkt anyagok: termékbe beépülő alapanyagok, alkatrészek,

Szolgáltatásokhoz indirekt anyagok: a működéshez szükséges irodaszerek,

nyomtatványok, segédanyagok (pld. sampon a fodrásznál)

Kereskedelemben árú-beszerzés: továbbértékesítés céljára.


3

A BESZERZÉS FELADATA – 2.

Beszerzés: a nyereség növeléséért, a költségvetés betartásáért!

A beszerzési árak leszorításával, A logisztikai rendszer teljesítményének

növelésével: Pontos és gyors ellátással, A minőség javításával,

Költségcsökkentés hatékonyabb beszerzési folyamatokkal,

Innovációs ötletek forrása lehet a vállalati fejlesztésekhez,

Információforrás: piaci trendekről, árakról, új technológiákról,


4

A BESZERZÉS TÁRGYA – 1. Direkt anyagok:

A tevékenység során átalakított és továbbértékesített, Összeszerelésre kerülő alkatrészek, Csomagolóanyagok, Beépítésre kerülő alapanyagok és összetevők, Vásárolt árúk - kereskedelmi értékesítésreJellemzői: a nagy volumen, a termelési - értékesítési terv

alapján, a felhasználás folyamatos, rendszeres vásárlások, beszállítói piaci szereplői ismertek, ismétlődő

kapcsolatok.


5

A BESZERZÉS TÁRGYA – 2.

Egyéb anyagok (indirekt anyagok):Vállalati működés biztosításához szükségesek, de

NEM épülnek be a termékbe vagy szolgáltatásba Pld. karbantartási anyagok, irodaszerek, tisztítószerek, munkaruhák,Cél: az ellátás biztosítása alacsony összköltség (nem ár!) mellett, Jellemzői: időszakonként jelentkező az igény, széles a beszállítói kör.

Szolgáltatások A szolgáltatások sajátosságai szerint.

Beruházások Nagy értékű berendezések, döntő többségükben új vásárlások, Itt különösen fontos a beruházásban érintett vállalati

szervezetek közötti koordináció a beszerzés összes fázisában.


6

STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV FELADATOK

A beszerzés STRATÉGIAI céljai: Költségcsökkentés, technológiai és minőségfejlesztés, Átfutási idő csökkentése, kockázatok csökkentése

A beszerzés stratégiai feladatai: Beszállítók azonosítása és minősítése, Beszállítók tudatos, aktív menedzsmentje, kockázatelemzés Beszállítók fejlesztése, bevonása - más szakterületekkel.

A beszerzés TAKTIKAI (OPERATÍV) céljai, feladatai: Vállalati alapfolyamatok (pld. a termelési folyamat) ellátása,

folyamatosságának biztosítása - megfelelő költségszinten: Megrendelések menedzsmentje, nyomon követése, Lehívások kezelése (keretszerződés, keret-megállapodás) Szállítói (pld. teljesítési) és működési információk gyűjtése, Adminisztráció lebonyolítása,

A beszerzési folyamat érintettjei: Igénylő, engedélyező, beszerző, raktár, pénzügy, stb.


7

BESZERZÉSI POLITIKAA beszerzési politika:

Egy vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük-e ugyanazt az anyagot?

A „fogoly” szállítóelmélet érvényesítése (A függőség megelőzése érdekében: 20 – 50 %)

Gyártótól vagy a közvetítőtől vásároljon-e a cég? Mennyire támaszkodjon a cég a helyi szállítókra?

Új trendek a beszerzésben: A kiszervezés (outsourcing), visszaszervezés - insourcing,

részleges kiszervezés - co-sourcing) Kapcsolatorientáció – szorosabb kapcsolatok Proaktív beszerzés – termékfejlesztés előtti kapcsolat Számítógépes támogatás fejlődésének hatása, Beszerzés befolyása a vállalatról alkotott képre.

Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2003.) Logisztika-menedzsment Kossuth Kiadó Budapest

8

BESZERZÉS HELYE A SZERVEZETBEN

Központosított (centralizált) beszerzés:Előnyei: Nagyobb beszerzési volumen – kedvezőbb beszerzési ár Szállítóval egységes a kapcsolattartás, Anyagok, alkatrészek specifikációja,

standardizálás könnyebb, Átláthatóság, átcsoportosíthatóság,

rugalmasabb ellátás, Szakképzettség, szakmailag és pénzügyileg

jobban irányítható.

Hátrányai: Közvetett a felelősség – specifikáció, költségek, biztonság, Beszállítói teljesítések tapasztalatai

nehezebben ismerhetők meg, Felhasználókkal nincs közvetlen kapcsolat.


9

FUNKCIONÁLIS SZERVEZET


Ügyvezetés

Funkcionális szervezet – önálló logisztikai funkció nélkül

Kereskedelmi igazgató Gazdasági igazgató Termelési igazgató Üzemegységek

Funkcionális szervezet – részlegesen centralizált logisztikával

Ügyvezetés

Gazdasági igazgató Termelési igazgató (Értékesítési) Logisztikai igazgató

Kereskedelmiigazgató

- Termelés tervezés és ütemezés, stb.

Integráltanyaggazdálkodás

- Anyagszükséglet tervezés,- Beszerzés- Alapanyag-készletgazdálkodás

- Megrendelések kezelése- Késztermék- készlet gazdálkodás- Kiszállítás- Számlázás

10

FUNKCIONÁLIS SZERVEZET


Ügyvezetés

Funkcionális szervezet – önálló, integrált logisztikai funkcióval

Logisztikai igazgató Termelési igazgatóGazdasági igazgató Kereskedelmi igazgató

Logisztikaiszolgáltatások

Logisztikaierőforrástervezés

Logisztikairendszer

működtetése

11

DIVÍZIONÁLIS SZERVEZET


Vállalatvezetés

Divízionális szervezet – központi logisztikai funkcióval

KözpontiHR

irányítás

Divízió vezető

Központilogisztika

Központiigazgatás

ellenőrzés

KözpontiK + F

Központipénzügy

controlling

Központimarketing

Szolgáltatószervezetek

Gyümölcslé divízió Édesség divízió Konzerv divízió

Gyártmány- ésgyártástervezés Termelés Munkaerő,

bérgazdálkodásMarketing, értékesítés

GyáregységekVagy üzemek

GyárGyáregységekVagy üzemek

Gyár

12

BESZERZÉS HELYE A SZERVEZETBEN

Decentralizált beszerzési struktúrában Igények jelentkezése és Beszerzési feladatok ellátása is

a szervezeti egységekben (üzem, leányvállalat) történik.

Vállalati gyakorlat szervezeti megoldása- az előnyök egyesítésére – a decentralizáltbeszerzés engedélyezésével: Pld.

Bizonyos értékhatár alatti vásárlásokra, vagy Bizonyos termékek, termékcsoportok beszerzésére.


13

DIVÍZIONÁLIS SZERVEZET


Vállalatvezetés

Divízionális szervezet – divíziónkénti logisztikai egységgel

KözpontiHR

irányítás

Divízió vezető

Stratégiaitervezés

Központiigazgatás

ellenőrzés

KözpontiK + F

Központipénzügy

controlling

Központimarketing

Szolgáltatószervezetek

Gyümölcslé divízió Édesség divízió Konzerv divízió

Gyártmány- ésgyártástervezés Termelés LogisztikaMarketing,

értékesítés

GyáregységekVagy üzemek

GyárGyáregységekVagy üzemek

Gyár

14

BESZÁLLÍTÓI BÁZIS

Vásárlás – kapcsolat ajánlattétel után,A beszerzési piac jellemzői:

Kereslet – kínálat egyensúlya, Időtényező szerepe, a szezonális jelleg, Szereplők egymáshoz viszonyított mérete.

Beszállítói bázis egy szűkebb kör, amely: Műszaki, szolgáltatási, stb. szintet - bizonyítottan -

teljesíteni képes szállítók köre, Szűkítés földrajzi alapon:

szállítási költség, termék jellege (pld. romlandóság), kapcsolattartás (pld. nyelvismeret) miatt,

Időigény, adatbiztonsági szempontok miatt: a szállítókkal meg kell ismertetni a céget,

hogy teljesíteni tudjanak.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

15

BESZERZÉS HÁROM FELFOGÁSA


BB

VÁSÁRLÁS

A kapcsolat csak az ajánlattétel után

kezdődik

BESZERZÉS

ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT

Bekapcsolódás a folyamatokba már a termékfejlesztés fázisában

Bekapcsolódás a folyamatokbamár a ajánlattétel előtt

16

BESZERZÉSI TÉNYEZŐK

A beszerzési folyamatot meghatározó tényezők Centralizált vagy decentralizált szervezet, A beszerzési tárgyak sajátosságai, A beszállítói piac jellemzői, Piaci információk, a piac ismerete:

Végzett-e már a vállalat hasonló beszerzést, vagy Új beszerzésről van szó

A beszerzés fontossága: Nagy értékű termék, vagy nagy problémát okoz a hiány

Kockázatok: Belső kockázat – nem ismert a termelés mennyisége Külső kockázat - nem ismert a beszerzési piac, vagy

a szállítói piac bizonytalan.


1715

BESZERZBESZERZÉÉS S FONTOSSFONTOSSÁÁGG

BESZERZBESZERZÉÉS S KOCKKOCKÁÁZATA ZATA

NAGY KICSI

KICSI

NAGY

Forrás: Baily, P. – Farmer, D., 1994. In: Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2003.) Logisztika-menedzsment Kossuth Kiadó Budapest (97. oldal)

Rutintermékek

Stratégiai termékek

Befolyásolhatótermékek

Szűk keresztmetszetű

termékek

KRALJIC - MÁTRIX

18

VENNI VAGY GYÁRTANI?

Háztartási Kisgép Kft. mixereket gyárt. Alkatrészei: saját gyártásban és beszerzéssel: 8,25 euró/db. Alkatrészek éves felhasználása: 100.000 db/évSaját gyártás esetén: A fix költség növekedése: + 50.000 euró Munkaköltség növekedés: + 125.000 euró Vállalati általános költség jelenleg:

500.000 euró/év, várható növekedés: + 12 %, Gyártott alapanyag költsége: 600.000 euró.

A vállalat gyártsa a mixer fenti alkatrészét, vagy továbbra is szerezze be?

Forrás: Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2006): LOGISZTIKA - Folyamatok az ellátási láncban Feladatgyűjtemény Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

19

BERUHÁZÁS MEGTÉRÜLÉSE

Egy termék gyártásához 100 millió Ftberuházást kell megvalósítani.

A termék önköltsége: 4.000 Ft/db, ” értékesítési ára: 5.000 Ft/db. Az éves termelési kapacitás 25.000 db.

Hány év alatt térül meg a beruházás? Milyen módon csökkenthető a megtérülési

idő?

Forrás: Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2006): LOGISZTIKA - Folyamatok az ellátási láncban Feladatgyűjtemény Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

20

2. előadás

BESZERZÉSI FOLYAMAT

1) A szükséglet azonosítása, tervezése,2) A lehetséges beszerzési források megtalálása,3) A beszállító kiválasztása,4) A rendelés feladása,5) Megrendelés beérkezése utáni feladatok.

Beszerzési okmányok és bizonylatok


21

BESZERZÉSI FOLYAMAT

Beszerzési folyamat speciális esetei: Keretszerződés vagy keret-megállapodás

Jövőbeni vásárlások céljára kialakítva, folyamatos felhasználás esetén – egyszerű lehívással.

Rutin vásárlás (ismételt újra vásárlás) Már ismert beszállítók, lényeges egyszerűsítéssel.

Sürgősségi igények, többletmunka és költség Elkerülhetetlenek

Pld. váratlan meghibásodás miatt Valamilyen hibára vezethetők vissza:

Készletgazdálkodás nem elég hatékonysága, Termelés tervezés hiányosságai, Beszerzési szervezet iránti bizalmatlanság, Igénylő figyelmetlensége.


22

1. SZÜKSÉGLET AZONOSÍTÁSA

A szükséglet azonosítása, tervezése Termékek specifikálása:

Márkanév, minta, műszaki leírás, összetétel leírása, funkcionális leírás

Szolgáltatások: pontos jellemzőinek meghatározása sokkal

nehezebb, Igény leírásához szükséges információk

1) Az igényelt cikk pontos meghatározása,2) A pontos mennyiség megadása,3) Pontosan mikorra van szükség a cikkre,4) Az igénylés dátuma,5) Az igénylő és szervezeti egységének neve6) Esetleg a költségelszámolás helye.


23

BESZERZÉSI MEGRENDELŐLAP


Cikk megnevezése/ azonosítója

Igényeltmennyiség

Felhasználásidőpontja

Megjegyzések

Beszerzési megrendelőlap

A megrendelő szervezeti egység: ___________________ Megrendelés azonosítója: ______

Költségkeret: ________________________________ Dátum: _________________________

Dátum: ___________________________

Igénylő aláírása: ____________________ Jóváhagyó aláírása: _____________________

24

TERMÉK-SPECIFIKÁCIÓ

Termékspecifikáció kiválasztási szempontok: Márkanév

Gyakran használt termékek, egyértelmű meghatározás. Minőség fontosabb az árnál.

Minta Nehéz a minőség előzetes megítélése, Egyszerűbb bemutatni, mint leírni az igényeket.

Műszaki leírás Technológiához kell illeszkednie a terméknek, Beszerzőnek több információja van a beszállítónál

Összetétel leírása Általában élelmiszer és vegyipari termékeknél, Biztonsági vagy környezetvédelmi szempontok!!!

Funkcionális leírás Gyorsan változó technológia Beszállító nagyobb tapasztalattal rendelkezik.


25

SZÜKSÉGLET AZONOSÍTÁS PROBLÉMÁI

Szükséglet pontos leírása, katalógusok, Az igényelt termék pontatlan leírása (cikk-azonosítója) Hiányos vagy túl részletes specifikáció is gond lehet, pld.

többszöri egyeztetés a termelővel és a beszerzővel együtt, helyettesíthetőség, katalógusok - cikk azonosítója

Valódi szükségletnél magasabb elvárások, Értékelemzés – melyik funkciók szükségesek valóban?

Szükséglet mennyiségének tervezése: MRP a készletek figyelembevételével határozza meg a beszerzések

mennyiségét, idejét. MRP I. = Material Requirement Planning, MRP II. = Manufacturing Resource Planning

A készletgazdálkodás költségeinek optimalizálása, Az igények jóváhagyása – értékhatár-felelősség:

Ki, milyen értékhatárig igényelhet és hagyhat jóvá, Pénzügyi keret ellenőrzése.


26

PÉLDA AZ MRP RENDSZER HASZNÁLATÁRA


„A” termék

„B” termék (1) „C” termék (2)

2 „C” termék (2)

A, B, C a termékek neve

A terméknév előtti szám:a magasabb szintű termékhez szükséges darabszám.

Az alsó indexben szereplő szám: a beszerzés átfutási ideje (a rendelés feladástól a rendelés beérkezéséig eltelt idő hetekben).

27


A, B, C - a termékek neve, amelyekből A és B terméket a vállalat fogja előállítani, C terméket a piacról szerzi be.

Rendelkezésre álló információk: „A” termék gyártása (db) heti ütemezésben, Raktárkészlet: A = 0, B = 15, C = 30 db Rendelési tételnagyság: B = 20, C = 30 db

Feladat: Mikor és mennyit kell rendelni a C termékből? Mikor és mennyit kell termelni a B termékből, hogy az „A”

(vezértermék) gyártása problémamentes legyen? Megjegyzés: Nettó szükséglet =

= Bruttó szükséglet – készlet az időszak elején ha pozitív az értéke, akkor rendelés-beérkeztetés vagy gyártás

szükséges, ha negatív az értéke, akkor = 0, tehát nincs szükség

rendelés-beérkeztetésre.


28



Megnevezés NYITÓkészlet

1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

5. hét

6. hét

„A” (vezértermék) gyártása db 10 0 20 0 20 10

„B” termék gyártása (1 hét, 20 db)

Bruttó szükséglet db 10 0 20 0 20 10

Tervezett készlet db 15 5 5 5 5 5 15Nettó szükséglet db 0 0 15 0 15 5

Tervezett rendelés beérkezés (gyártás) db

0 0 20 0 20 20

Tervezett rendelés feladás db 0 20 0 20 20 -

„C” termék beszerzése (2 hét, 30 db)

Bruttó szükséglet db 10 40 20 40 60 10

Tervezett készlet db 30 20 10 20 10 10 0Nettó szükséglet db 0 20 10 20 50 0

Tervezett rendelés beérkezés db 0 30 30 30 60 0

Tervezett rendelés feladás db 30 30 30 60 0 - -

29

2. LEHETSÉGESBESZERZÉSI FORRÁSOK

Potenciális beszállítók felkutatása: korábbi beszerzések információi, szakmai kiállítások, katalógusok, vállalatjegyzékek, internet.

A beszerzési piackutatás lépései: A célok pontos meghatározása, Az érintettek bevonása, A potenciális információforrások feltérképezése, Az elérhető releváns információk megszerzése,

értékelése, Pótlólagos információk beszerzése, Következtetések levonása.


30

BESZERZÉSI PIACKUTATÁS

Jelentősebb értékű beszerzéseknél érdemes lehet az alaposabb piacelemzés, amelynek céljai:

Beszerzési piacok áttekinthetősége, zavarok elkerülése, Optimális beszerzési döntések, helyettesítési lehetőségek, Információszerzés más vállalati egységek (fejlesztés) részére, Új beszerzési források, technikai fejlődés nyomon követése,

Beszerzési piackutatás indokolt új anyagok beszerzésénél, újravásárlásnál is, melynek céljai:

Költségszerkezet változtatás, Jelenlegi szállítók értékelése, összemérése másokkal, Szállítópolitikai megfontolások, Gyors technológiai fejlődés, Új források megjelenése.


31

3. AJÁNLATOK BEKÉRÉSE

Szállítók azonosítása után ajánlatok bekérése Szóbeli ajánlatkérés:

Sürgető határidő, nagyfokú bizalom, bevált szállító, Egyszerű, azonosan értelmezett specifikáció.

Írásos ajánlatkérés: Egyszerű írásos ajánlatkérés:

Egyszerű, röviden specifikálható, kevés paraméterrel, Ajánlat beadási határideje rövid, Konkrét szállítókat keres meg a beszerző.

Tender: Bonyolultabb (műszaki) tartalmat jelentő terméket vagy

szolgáltatást vásárol a vállalat, ezért Az ajánlat elvárt részletezettsége is nagyobb, és ezért Hosszabb idő áll rendelkezésre az ajánlat benyújtására.


32

AJÁNLATOK BEKÉRÉSE

Írásos ajánlatkérés: Egyszerű ajánlatkérés vagy tender tartalma:

1) Termék pontos megnevezése (szabványszám),2) Kért termék, szolgáltatás mennyisége, minősége, 3) Kért szállítási feltételek,4) Teljesítés helye, a szállítási határidő,5) Ajánlatadási határidő, ajánlatkérés száma.

Elektronikus aukció Meghívott, előzetesen minősített szállítóknak,

Előzetesen kiadott specifikáció alapján, Egy paraméterre pld. kiinduló árral indul, és egyre

kedvezőbb (csökkenő) ajánlatokkal gyors eredmény. Hátránya: irreális ajánlatok, túl költséges

Árajánlat kötelező érvényű, Elfogadása a megfelelő időben - szóbeli azonnal, írásban tett ajánlatnál az ajánlat szerinti időpontig.


33

3. A BESZÁLLÍTÓKIVÁLASZTÁSA

Beérkezett ajánlat tartalmi - formai ellenőrzése Az ellenőrzés szempontjai:

A kért adatok megvannak-e? Arra vonatkozik-e az ajánlat amire kértük? Az ajánlat érvényességi ideje, Határidőn belül érkezett-e? Formailag megfelelő-e? (aláírás, dátum, felek adatai)

Beszállító kiválasztásának szempontjai Számszerűsíthető adatok:

Ár, fizetési feltételek, beszállító kapacitása, stb. Nehezebben számszerűsíthetők:

A beszállító termékeinek minősége, Rugalmas hozzáállás a változtatási igényekhez, A szállítások időben való megérkezése, Nyilvántartások adatai a korábbi beszállítókról, stb.

Szállítóértékelés alkalmazott módszerei.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

34

4. A RENDELÉSFELADÁSA

Rendelés feladása: Megrendelés elkészítésével, Szerződés aláírásával

Vállalati formanyomtatványok, általános szerződési feltételek alkalmazásával.

Pontatlanságok eltérő értelmezése: Sok kellemetlenséget okozhat mindkét félnek, Súlyos jogi következményekkel is járhat.

A megrendelést a szállító: Elutasíthatja

másik szállítóval kell egyezkedni! Visszaigazolhatja:

Visszaigazoló levéllel: További ügyintézés csak módosításnál van,

Szállítói szerződéstervezettel: Cégszerűen aláírva,

Hallgatólagos elfogadással.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

35

MEGRENDELÉSTARTALMA

A megrendelésnek tartalmaznia kell:1) Megrendelés száma, azonosítója,2) Szerződő felek megnevezése, címe,3) Kiállítás dátuma,4) A szerződés tárgya (pontos megnevezés), 5) Mennyiség, 6) Szállítás kért dátuma,

Szállításra vonatkozó feltételek (csomagolás, vám, kockázat átvállalás)

Szállítási előírások (cím, szállítás módja: vasút, posta)7) Ár

Pénznem, engedmények, bónuszok 8) Fizetési feltételek,9) Beszerzési feltételek

speciális feltételek 10) Aláírás.


36

MEGRENDELÉS(MINTA – 1.)

Cím/An/To: Címzett/z.Hd./Attn: Telefax Nr.:

Feladó/Von/From: Dátum/Datum/Date: Oldalak száma/Anzahl d. S./No.Pages:

Tárgy/Betr./Subject: Megrendelés Rendelésszám:Termék:Minőség:Mennyiség:Ár:Fuvarparitás: ( Árú-átvétel:)Szállítási határidő:Fizetési határidő: Bankszámlaszám:Kérjük, a szállítmányhoz minőségi bizonyítványt is mellékeljenek!

Tisztelettel: X. Y. (Telefon: E-mail : )

37


„Megrendelő Kft”Helység, ir. szám, utca név, házszámTel: Fax: E-mail: Rendelés: 2/2011.

VEVŐ ELADÓ

Dátum: Árufelvétel ideje: Száll. feltétel: Szállítás módja:

gépkocsink érte megy.Csomagolás:Fizetési mód: Termék: Mennyiség (kg) Ár (HUF/kg)……………… ….…………… …………….. ……………… ………………. …………….. Okmányok: számla, szállítólevél, súlyjegyzék, műbizonylat.

Köszönettel X.Y.

38


Megrendelő céges papírján

Szállító (eladó) neve Megrendelőcíme, címe,tel.: tel.:fax faxÖnök azonosító száma nálunk: Ügyintézőnk:

(tel., fax) Adószám:

MEGRENDELÉS Megrendelés szám/dátum

Szállítási feltétel: Fizetési feltétel: Pénznem:A szállított anyagokra vonatkozóan kérjük a szállítmánnyal csatolni a 1907/2006 EK számú REACH rendeletnek megfelelő

biztonsági adatlapokat. A Magyarországon forgalomba hozott anyagokra magyarnyelvű biztonsági adatlap kiadása kötelező. ____________________________________________________________________

Tétel Cikkszám Megnevezés Egységár Nettó összeg Mennyiség egység ____________________________________________________________________

_________.___________________________________________________________Kérjük, hogy a gyors ügyintézés érdekében mindig hivatkozzon a következő adatokra:

Megrendelés szám, dátum, szállító(=az ön azonosító száma nálunk)

39

5. A RENDELÉSBEÉRKEZÉSE UTÁN

A beérkezett árút ellenőrizni kell: Megfelel-e a megrendelésben foglaltaknak? Készletnyilvántartásba kell venni,

A teljesítések igazolása, Az ellenérték kiegyenlítése,

A szállító teljesítményének értékelése,

Az ajánlatot tevő, de nem nyertes pályázók értesítése, Egyéb feladatok is lehetnek pld.:

Garanciális kérdések rendezése, Visszáru kezelése

hibás termék vagy újrahasznosítható csomagolás.


40

3. előadásBESZERZÉSI FELADATOK

A beszerzés módszerei: Árelemzés

Költségalapú, piaci tényezők alapján, versenyár Szállítóértékelés alkalmazott módszerei:

Hagyományos szállítóértékelési módszerek: Kategorikus eljárás Súlyozott pontrendszer

Költségalapú szállítóértékelési módszerek: Költségarányú módszer A tulajdonlás teljes költsége

Szállítóértékelés (1.3)


41

BESZERZÉS MÓDSZEREK

ÁRELEMZÉS Költségalapú árképzés

Összköltség + nyereség (haszonkulcs alapján) Összköltség + nyereség (célprofit alapján)

Piaci tényezők alapján Kereslet-kínálat, gazdasági helyzet, Politikai tényezők, sürgősség, divathatások,

Versenyár Nagyon hasonló termékek, szolgáltatások Éles versenyhelyzet

Árképzésnél figyelembevett tényezők: Fizetési határidő, Megrendelt tétel nagysága, A termék életgörbéjének melyik szakaszában van, Szezonális tényezők, Reklámcélok.


42

ÁRKÉPZÉS

ÁRNÖVELŐ tényezők

Beszerzési költségek Csomagolás Fuvardíj és –költségek Raktározási, átrakási kts. Mérlegelési díjak Átvételi költségek Kommunikációs költség Vám, Szállítmánybiztosítás

Egyéb költségek Kárkockázat Finanszírozási költségek Járulékos fizetési költség Csökkent értékű teljesítés

ÁRCSÖKKENTŐ tényezők

Árcsökkenések Rabattok (mennyiségi árengedmény)

Mennyiségi, forgalmi, nagykereskedelmi Skontó (árengedmény)

Kedvezőbb fizetési feltételekért Éves bónusz

Egyéb költségcsökkenés Vám visszatérítések Adó visszatérítések Finanszírozási előnyök Meghosszabbított fizetési határidő Árfolyamnyereségek Konszignációs raktár Kiegészítő szolgáltatások


43

SZÁLLÍTÓ ÉRTÉKELÉS

SZÁLLÍTÓÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI

1) Hagyományos szállítóértékelési módszerek:1) Kategorikus eljárás2) Súlyozott pontrendszer

2) Költségalapú szállítóértékelési módszerek:1) Költségarányú módszer2) A tulajdonlás teljes költsége


44

HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREK

Hagyományos szállítóértékelési módszerek:

1.) KATEGÓRIKUS ELJÁRÁS Előnyei:

egyszerű, nem költséges, nem kell hozzá adatbázis, rutinból végezhető

Hátránya: szubjektív, nem számszerű, nem konkrét adatokra támaszkodik,

Főbb szempontok: Konzisztens minőség, Pontos szállítás, Megfelelő ár, Megbízhatóság, pontos információ, Stabil háttér, jó háttérszolgáltatások.


45

KATEGÓRIKUS ELJÁRÁS


Egy beszállításról készült adatlap

Beszállító neve: ___________________ Termék megjelölése: ________________________

Beszállítás dátuma: ________________________________

Jellemzők Gyenge Megfelelő Kiváló

Ár X

Szállítás pontos beérkezése X

Hibás vagy nem megfelelő termékek aránya

X

Szállítmány pontossága X

Csomagolás X

46

HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREK

Hagyományos szállítóértékelési módszerek:

2.) SÚLYOZOTT PONTRENDSZER Egymással nehezen összevethető szempontok összehasonlítása

- a tényezők számszerűsítésével,pld. minőség - gyorsaság,

Szállító értékelés szempontjai pld.: Minőség – 35 % - hibátlan beszállítások aránya Szállítás pontossága – 40 %, pontosan beérkező

szállítmányok aránya az összes szállítmányhoz Ár – 25 % - legalacsonyabb ár/tényleges ár aránya

Előnyei: Szubjektív elemek minimalizálása, Nem lényegesen költségesebb a kategorikus eljárásnál.


47

SÚLYOZOTT PONTRENDSZER


Szállítóértékelés súlyozott pontrendszer alapján

Beszállító neve: ___________________ Termék megjelölése: ________________________

Beszállítás dátuma: ________________________________

Szempont Súly Mérték

Szállítás 40 % Pontosan beérkező sz.Összes szállítmány

Minőség 35 % Hibátlan termékek arányaÖsszes termék

Ár 25 % Legalacsonyabb ár / tényl. ár

Összesítés: (S1 * M1) + (S2 * M2) + (S3 * M3) = %

48

SÚLYOZOTT PONTRENDSZER


Két vizsgált beszállító teljesítménye

„A” beszállító „B” beszállító18 pontos szállítás / 20 beszállítás 16 pontos szállítás / 20 beszállítás

19 hibátlan szállítás / 20 beszállítás 18 hibátlan szállítás / 20 beszállítás

5 Ft / 6 Ft = 0,83 5 Ft / 5 Ft = 1

A beszállító teljesítménye B beszállító teljesítménye

(18 : 20) * 40 + (19 : 20) *35 + 0,83 * 25 = 90 %

(16 : 20) * 40 + (18 : 20) *35 + 1 * 25 = = 88,5 %

49

1.4 FELADAT

Forrás: Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2006): LOGISZTIKA Folyamatok az ellátási láncban Feladatgyűjtemény Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

TÉLAPÓ VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

Hópihe Kft. Pelyhes Hó Bt.41 pontos szállítás / 42 beszállítás 22 pontos szállítás / 28 beszállítás


5.000 Ft / karton 4.600 Ft / karton

Súlyarányok: Ár: 50 %, Minőség: 20 % Időben történő szállítás: 30 %


Hópihe Kft. teljesítménye: Pelyhes Hó Bt. teljesítménye:

50

1.4 FELADAT MEGOLDÁS


TÉLAPÓ VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

Hópihe Kft. Pelyhes Hó Bt.41 pontos szállítás / 42 beszállítás 22 pontos szállítás / 28 beszállítás


5.000 Ft / karton 4.600 Ft / karton



Hópihe Kft. teljesítménye:

0,976 * 30 + 0,976 * 20 + 0,92 * 50 = = 94,8 %

Pelyhes Hó Bt. teljesítménye:

0,786 * 30 + 0,929 * 20 + 1 * 50 == 92,16 %

51

1.5 FELADAT


EGY VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:



6.000 Ft / db 5.000 Ft / db

Súlyarányok: Ár: 25 %, Minőség: 40 % Szállítási pontosság: 35 %


„A” beszállító teljesítménye: „B” beszállító teljesítménye:

52

1.5 FELADATMEGOLDÁS


EGY VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:



6.000 Ft / db 5.000 Ft / db



„A” beszállító teljesítménye:

31,5 + 38 + 20,83 = 90,33 %

„B” beszállító teljesítménye:

29,75 + 34 * 20 + 25 = 88,75 %

53

1.6 FELADAT


„A” VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

„B” beszállító „C” beszállító25 pontos szállítás / 27 beszállítás 29 pontos szállítás / 30 beszállítás


500 Ft / db 520 Ft / db



„B” beszállító teljesítménye: „C” beszállító teljesítménye:

54

1.6 FELADATMEGOLDÁS


„A” VÁLLALAT két vizsgált beszállítója:

„B” beszállító „C” beszállító25 pontos szállítás / 27 beszállítás 29 pontos szállítás / 30 beszállítás


500 Ft / db 520 Ft / db



„B” beszállító teljesítménye:

(25 : 27) * 40 + (26 : 27) * 30 + 1 * 30 = = 95,9259 %

„C” beszállító teljesítménye:

(29 : 30) * 40 + (28 : 30) * 30 + (500 : 520) * 30 = 95,5128 %

55

KÖLTSÉGALAPÚ MÓDSZEREK

1.) KÖLTSÉGARÁNYÚ MÓDSZER A vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a termék teljes

árának arányában vizsgálja, Költségkategóriákat a termékjellemzők határozzák meg,

a leggyakrabban alkalmazott költségelemek: Minőség költsége

termékek vizsgálata, hibás termékek visszaküldése, javítása, stb.

Szállítási költségek fuvarozási költségek, hiány miatti állásidő, helyettesítés költsége

Raktározási költség, Beszerzési ár

Előnye: Számszerűsíti és összemérhetővé teszi a tényezőket,

Hátrányai: (Eddig nem számított elterjedtnek) Jelentős mennyiségű adatot igényel, és Elkészítésének jelentős az időigénye. Számítógépek!


56

1.) KÖLTSÉGARÁNYÚ MÓDSZER


Két vizsgált beszállító teljesítménye

„A” beszállító „B” beszállítóÁr: 5000 Ft/db Ár: 5100 Ft/ár

Minőség/költség arány: 3 % Minőség/költség arány: 1 %

Szállítás/költség arány: 2 % Szállítás/költség arány: 2 %

Teljes költség arány: Teljes költség arány:

5000 + (0,03 * 5000) + (0,02 * 5000) = = 5250

5100 + (0,01 * 5100) + (0,02 * 5100) = = 5253

57

KÖLTSÉGALAPÚ MÓDSZEREK

2.) A TULAJDONLÁS TELJES KÖLTSÉGE (TCO) A szállítóval való kapcsolattartás minden költségét

(Total Cost of Ownership = TCO) figyelembe veszi, a beszerzés előtt, közben és után felmerült költségeket is.

Költségek: Beszerzési ár, Beszerzés lebonyolításával kapcsolatos költségek Készlettartás költségei (raktározás, tőkelekötés, biztosítás) Minőség költsége, Szállítás megbízhatóságával kapcsolatos költségek, Elveszett eladások vagy üzleti lehetőségek.

Előnyei: Világosan rámutat a valódi költségekre, Megbízható eszköz a beszerzés komplex értékelésére.

Hátrányai: Számszerűsíti és összemérhetővé teszi a tényezőket,

Bizonyos tényezőket nehéz számszerűsíteni, A rendszer kialakítása meglehetősen időigényes.


58

4. előadás

BESZERZÉSI FELADATOK

Készletgazdálkodás: Rendelésindítási (előkészítési) költségek A készlettartás költsége A tételköltség

Gazdaságos rendelési tételnagyság (4.1)


59

KÉSZLET-GAZDÁLKODÁSKÉSZLETEK SZEREPE

Biztonsági tartalék (fennakadás, váratlan változások) Fizikai okok (eltérő technológiai sorozatnagyság, száll.) Pénzügyi okok (költségoptimalizálás)

Készletgazdálkodási költségek: Rendelésindítási (előkészítési) költségek

- a rendelések számához kapcsolódnak: Rendelés megírása, specifikáció elkészítése, Rendelés nyilvántartásba vétele és nyomon követése, Számlák, üzemi jelentések, számla kifizetésének előkészítése.

Készlettartás költsége: Tőkebefektetés költségei: elhasználódás, erkölcsi kopás, selejt,

károsodás, eltulajdonítás, biztosítás, adók, Raktározás költségei: kezelési, biztonsági, területi és nyilvántartási

költségek. Tételköltség:

Beszerzési ár (árengedmény, mennyiségi diszkontár)


60

KÉSZLETTARTÁSKÖLTSÉGE

Rendelési és készlettartási költségek átváltása, és összegének minimalizálása:

Készlettartási költség a rendelési tételnagyság növekedésével nő,

Rendelési (előkészítési) költség: a rendelési tételnagyság növekedésével csökken

Optimális rendelési tételnagyság: Ahol az összköltség minimális, a készlettartás és a rendelés

előkészítési költség egyenlő. Készlettartás költsége: K * Q = (C * k) * Q

2 2 K = egységnyi termék készleten tartásának költsége, Q = a rendelés tételnagysága, C = a termék ára, k = készlettartás költsége %-ban.


61

A RENDELÉS KÖLTSÉGE

Rendelési és készlettartási költségek átváltása

Rendelés költsége: S * R Q

S = egy rendelés feladásának költsége, R = az adott időszak kereslete, szükséglete, Q = a rendelés tételnagysága.

Készlettartás összes költsége:

TC = (R * C) + S * R/Q + Q/2 * k * C TC = Beszerzési ár + Rendelési + Készlettartási költség


62

OPTIMÁLISRENDELÉSI TÉTELNAGYSÁG

Rendelési és készlettartási költségek minimalizálása: Rendelendő optimális mennyiség: (C * k) * Q = S * R 2 Q Optimális rendelési tételnagyság költség:

2 Q = (2 * S * R) / (k * C)

Q = (2 * S * R) / (k * C)

Feltételek: Rendelési átfutási idő ismert és állandó, Kereslet viszonylag állandó és ismert, Készlethiány nem megengedett. Készletezés költségei ismertek és állandóak, Rendelés átfutási idő ismert és állandó, Egész tétel beérkezése egyszerre történik, és időpontja ismert. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző

munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

63

OPTIMÁLISRENDELÉSI TÉTELNAGYSÁG

Rendelési és készlettartási költségek minimalizálása:


Költség Ft

Rendelési költség

Készlettartási költség

Összköltség

MinimumpontMennyiség (Q)

64

4.1 FELADAT


„ÉLELMISZERIPARI vállalat” kartondoboz vásárlása:

Megnevezés AlapadatokVárható éves felhasználás (R) : db/év 12.000 db / év

A doboz beszerzési ára (C) : Ft/db 100 Ft / db

Egy tétel rendelési költsége (S) : Ft / tétel 500 Ft / tétel

Egy doboz készletezési költsége (K) : Ft/db/hó 1 Ft / db / hó

Optimális rendelési tételnagyság (Q) ? ” ” ” készletgazdálkodási költség?Rendelések feladásának száma? és gyakorisága?Hogyan változna a készletezés összes költsége – ha heti (50 hét) gyakorisággal rendelne a vállalat?Mekkora készletszintnél kell feladni a megrendelést, - ha 3 nap a rendelés teljesítésének átfutási ideje?- ha 50 db a biztonsági készlet?

….……. db / tétel ....……. Ft / év…… rendelés / év…… nap / hét / hó

+/- ……… Ft / év ….……. db ….……. db

65

4.1 FELADATMEGOLDÁSA


„ÉLELMISZERIPARI vállalat” kartondoboz vásárlása:

Megnevezés MegoldásOptimális rendelési tételnagyság: (Q) 1.000 db / tétel

Készletgazdálkodás teljes költsége az optimális rendelési tételnagyságnál: 1.212.000 Ft / év

Rendelések feladásának gyakorisága: 12 rendelés / év tehát havonta kell rendelni

Készletgazdálkodás költségének változása – heti (50 hét) rendelési gyakoriság mellett Rendelési költség változása: + / - Készletezési költség változása: + / -

+ 14.440 Ft / év

+ 19.000 Ft / év- 4.560 Ft / év

Mekkora készletszintnél kell a rendelést feladni, ha 3 nap a teljesítés átfutási ideje?- 50 db biztonsági készlet tartásával?

Évi 250 munkanap esetén:(48 db/nap) 144 db

194 db

66

4.2 FELADAT


„AUTÓGYÁR” optimális sorozatnagyság számítása:

Megnevezés AlapadatokVárható felhasználás: db/félév 600 db / félév

Sorozat indítási költsége: Ft/átállás 1.000 Ft/átállás

Jelenleg 100 db-os sorozatokban történik a gyártás: 100 db/sorozat

Készlettartás fajlagos költsége: Ft/db/hó 5 Ft / db / hó

Optimális sorozatnagyság (Q) ?

Mennyi lenne az éves megtakarítás optimális sorozatnagyság (Q) mellett?

..….……. db

....……. Ft / év

67



„AUTÓGYÁR” optimális sorozatnagyság számítása:

Megnevezés MegoldásVárható éves felhasználás: db/év (R) 1.200 db / év

Készlettartás fajlagos költsége (K): Ft/db/év 60 Ft/db/év

Optimális sorozatnagyság (Q) ?60 * Q / 2 = 1000 * 1200 / QQ2 = 2 * 1200 * 1000 / 60

Q = 200 db

Készletgazdálkodás költsége jelenleg (100 db): 1000 * 1200/100 + 60 * 100/2 Készletgazdálkodás költsége (opt. = 200 db): 1000 * 1200/200 + 60 * 200/2

15.000 Ft / év

12.000 Ft / év

Készletgazdálkodás összes költségének változása. Megtakarítás: - 3.000 Ft / év

68

4.5 FELADATÉS MEGOLDÁSA


„MICIMACKÓ” Mézeskalácsgyár méz vásárlása:

Megnevezés AlapadatokÉves szükséglet: tartály/év 1.500 tartály

Optimális beszerzési mennyiség (Q): tartály 150 tartály

Beszerzés 100 literes tartályokban történik, rendelési költség (S):

500 Ft /rendelés/

Mennyi a vállalat éves összes készlettartási költsége? 5.000 + 5000 Ft

Megoldás:Rendelések száma: 1500 / 150 = 10Rendelés költsége: R * S / Q = 500 * 1500 / 150 = 5000Készletezési költség (opt.): 5000 = K * 150 / 2

5.000 Ft5.000 Ft

69

4.9 FELADAT


„KENYÉRGYÁR” napraforgómag vásárlása:

Megnevezés AlapadatokNapraforgómag felhasználás a „Hétmagos kenyér” előállításához: kg/hét

12 kg / hét

Biztonsági készlet 3 kg

Készlettartás fajlagos költsége (K): Ft/év 300 Ft/év

Rendelési költség (S): 2.500 Ft/rendelés

- Mekkora a gazdaságos rendelési tételnagyság?(ha a hetek száma = 50 )- Mekkora a készletezés éves költsége, ha a napraforgómag ára: 200 Ft /kg?- Mikor kellene a rendelést feladni, ha a rendelési idő 1 hét?

70



„KENYÉRGYÁR” napraforgómag vásárlása:

Megnevezés AlapadatokNapraforgómag éves felhasználása a „Hétmagos kenyér” előállításához: kg/év

600 kg / év

Biztonsági készlet – váratlan keresletnövekedésre 3 kg

Készlettartás fajlagos költsége (K): Ft/kg/év 300 Ft/kg/év

Rendelési költség (S): 2.500 Ft/rendelés

-Mekkora a gazdaságos rendelési tételnagyság? Q2 = 2 * S * R / K = 2 * 2.500 * 600 / 300 = 10.000 Mekkora a készletezés éves költsége, ha a napraforgómag ára: 200 Ft /kg?(600*200) + (2500*600/100) + (300*100/2) + (300*3)Mikor kellene a rendelést feladni, ha a rendelési idő 1 hét? (12 kg/hét + 3 kg = 15 kg)

Q = 100

150.900 Ft/év(120.000)

15.000+15.000+900

15 kg

71

5. előadásBESZERZÉSI FELADATOK

Közbeszerzés: Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos eljárás

ABC elemzés gyakorlati alkalmazása a készletértékelésben (4.2)


72

KÖZBESZERZÉS NEM-PROFITORIENTÁLT SZERVEZETEKNÉL:

2003. évi CXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei Állami megrendelések, önkormányzatok és intézményeik, Közalapítványok, közszolgáltató vállalatok, Nyugdíj és egészségbiztosítás szervezetek, Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzése, Állam- és szolgálati titokkal kapcsolatos beszerzések, Védelmi beszerzések, építési beruházások speciális szab.

Közbeszerzés hazánkban: a GDP kb. 5 – 7 %-a, (EU átlag: a GDP kb. 10 – 15 %-a), hatékonysága a profitorientált szféra alatt maradt.

A közbeszerzés tárgya: Árubeszerzés, Építési beruházás, építési koncesszió, Szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás, szolg., koncesszió.


73

KÖZBESZERZÉS

A közbeszerzés törvényi szabályozásának céljai: Államháztartás kiadásainak korszerűsítése, Közpénzek elköltésének átláthatóságát biztosítani, Hatékonyabb lebonyolítás előnyei – volumen, Közérdekhez fűződő verseny tisztaságának védelme, Esélyegyenlőség biztosítása az ajánlattevők számára.

A törvényi szabályozás szempontjai: Jelentős értékű megrendelések Fontos iparpolitikai szempontok érvényesítése, Hatékonyabb lebonyolítás előnyei – volumen, Közpénz-felhasználás nyilvánosan ellenőrizhető Törvényi szabályozás egységesíti, átláthatóság Európai Unió országaiban cél az egységes gyakorlat.


74

KÖZBESZERZÉSIELJÁRÁSOK

Nyílt eljárás Meghívásos eljárás

versenypárbeszéd Tárgyalásos eljárás

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás

Egyéb közösségi eljárások Gyorsított eljárás, Keret-megállapodásos eljárás Tervpályázati eljárás

Forrás: Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde (2010): Beszerzés Stratégia, folyamatok, információ CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft Budapest

75

KÖZBESZERZÉSSZEREPLŐI

Ajánlatkérői oldalon: Ajánlattevő és kapcsolattartója – név szerint Legalább 3 tagú bírálóbizottság Döntést hozó személy vagy testület.

(Összeférhetetlenségi szabályok betartása!) Ajánlattevői oldalon:

Ajánlattevő, közös ajánlattevők, Alvállalkozók:

10 % feletti alvállalkozót joga van megismerni, 10 % alatti alvállalkozókat nem kell nevesíteni.

Erőforrást nyújtó szervezetek Egyéb érintettek:

Ellenőrzés, Érdekképviseleti szervek, kamarák.


76

AJÁNLAT-KÉRŐK

Klasszikus ajánlatkérők:Árú, szolgáltatás, építési beruházások, koncessziók

Az állam, minisztériumok, központi költségvetési szervek, önkormányzatok közalapítványok, Magyar nemzeti Bank, Országos Rádió és Televízió Testület,

EU vagy más szervezetektől többségi támogatásban részesülők.

Közszolgáltató ajánlatkérői kör:Árú, szolgáltatás, építési beruházások

Ivóvíz, villamos energia gáz hőenergia termelés, Meghatározott földrajzi terület hasznosítása:

Kőolaj, gáz, szén, tüzelőanyag bányászat, Repülőtér, kikötők és létesítményeik,

Közszolgáltatást nyújtó hálózatok: vasút, villamos, trolibusz, autóbusz, stb. közlekedés,

Postai szolgáltatások.


77

ÉRTÉK-HATÁROK

Közösségi értékhatár: Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre Euróban és

nemzeti valutákban, Árú, szolgáltatás, építési beruházások, koncessziókra Klasszikus ajánlatkérőknél:

Árú: 125 ezer Euro, szolgáltatások: 193 ezer Euro Közszolgáltatóknál: 412 ezer Euro, Építési beruházásoknál: 4 845 ezer Euro.

Nemzeti értékhatár: Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos honlapján

teszi közzé az értékhatárokat. „Egybeszámítási szabály” alapján – beruházások

vagy szolgáltatások értékének egybe számítása: Egy költségvetési évben kerülnek beszerzésre, Azonos a beszerzés tárgya és rendeltetése, felhasználásuk közvetlenül

összefügg


78

NYÍLT ELJÁRÁSLÉPÉSEI Hirdetmény – Közbeszerzések Tanácsa

Európai Unió Hivatalos Lapjában, Hirdetmények elektronikus napilapjában- TED adatbank

Dokumentáció Benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, szerződésterv Közbeszerzés tárgya, mennyisége, Részajánlat-tételi lehetőség – KKV esélyeinek növelése

Kiegészítő tájékoztatás Kérés legkésőbb ajánlattételi határidő előtt 10 nappal, Válasz legkésőbb az ajánlattételi határidő előtt 6 nappal

Bírálati szempontok Legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy Összességében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

Kizáró okok és alkalmasság Kötelező kizáró okok, pld. végelszámolás alatt álló cég Választható kizáró okok, verseny felügyeleti határozat

Alkalmassági kritériumok Pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság.Forrás: Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde (2010): Beszerzés Stratégia, folyamatok, információ

CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft Budapest

79

ABC ELEMZÉSPARETO NYOMÁN

Elemzésikategóriák

„A” kategória

„B” kategória

„C” kategória

Tételekszámarány

a, %

20

40

40

Tételek érték-

aránya, %

60 - 70

25 - 30

5 - 10

Megjegyzések

Pontos, naprakész nyilvántartás, gyakoriság, matematikai módszerek, 20% munka a készletérték 60 - 70%-át kezeli.

Készletgazdálkodás az „A” kategóriához hasonló, de kisebb a gyakorisága.

Alapvető rendelkezésre állás, nagy rendelési tételek és biztonsági készlet,, egyszerű nyilvántartás és lazább ellenőrzés.

Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996, 2001 Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA I. A logisztikai ügyintéző speciális feladatai Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

80

4.13 FELADAT


„KERESKEDELMI VÁLLALAT” éves forgalma:

Árucsoportok Éves felhasználás mennyisége

Egységár (USD)

1 1300 3,20

2 250 4,10

3 2400 0,60

4 6000 0,36

5 240 21,10

6 480 6,05

7 1080 3,95

8 620 41,60

9 800 14,80

10 120 48,40

81



„KERESKEDELMI VÁLLALAT” éves forgalma:

Áru-csoport

Évesfelhasználásmennyisége

EgységárÉves

felhasználásértékben

Kumuláltfelhasználás

Évesfelhasználtmennyiség

USD USD Érték USD az éves %-ában

az összes %-ában

A 8 620 41,60 25 792 25 792 40,0 4,7

A 9 800 14,80 11 840 37 632 58,4 6,0

B 10 120 48,40 5 808 43 440 67,4 0,9

B 5 240 21,10 5 064 48 504 75,2 1,8

B 7 1080 3,95 4 266 52 770 81,9 8,1

B 1 1300 3,20 4 160 56 930 88,3 9,8

C 6 480 6,05 2 904 59 834 92,8 3,6

C 4 6000 0,36 2 160 61 994 96,2 45,1

C 3 2400 0,60 1 440 63 434 98,4 18,1

C 2 250 4,10 1 025 64 459 100,0 1,9

82

ÁRÚCSOPORTOK ABC ELEMZÉSE


KERESKEDELMI VÁLLALAT ÉVES FORGALMA ÁRÚCSOPORTONKÉNT

0,0%5,0%

10,0%15,0%20,0%25,0%30,0%35,0%40,0%45,0%

Árúcsoportok

Árú

csop

ort

onké

nti

felh

aszn

álás

%-b

an

83

PARETO DIAGRAM


KERESKEDELMI VÁLLALAT KUMULÁLT ÉVES FORGALMA

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

Árúcsoportok

Ku

mu

lált

fel

has

znál

ás

az

éves

fel

has

znál

ás %

-ban

84

4.14 FELADAT


„KISVÁLLALAT” 10 terméke: A=20 % B=30 % C=50 %

Árucsoportok Éves felhasználás (db)

Beszerzési ár (USD)

G – 1 2 800 0,07

G – 2 21 450 0,11

G – 3 400 0,10

M -1 5000 0,05

M – 2 280 0,14

M - 3 16 800 0,07

M – 4 1280 0,08

P - 1 4 800 0,06

P – 2 700 0,07

P – 3 450 0,09

85



„KISVÁLLALAT” 10 terméke: A=20 % B=30 % C=50 %

Áru-csoport

Évesfelhasználásmennyisége

Egységár

USD

Évesfelhasználásétéke USD

Felhasználási értékaránya

Éves Kumulált %-ában %-ában

„ABC”Csoport

Beosztás

G – 2 21 450 0,11 2 359,5 52,0 52,0 A

M - 3 16 800 0,07 1 176 25,9 77,9 A

P - 1 4 800 0,06 288 6,3 84,2 B

M - 1 5 000 0,05 250 5,5 89,7 B

G – 1 2 800 0,07 196 4,3 94,0 B

M – 4 1 280 0,08 102,4 2,3 96,3 C

P – 2 700 0,07 49 1,1 97,4 C

P – 3 450 0,09 40,5 0,9 98,3 C

G – 3 400 0,10 40 0,9 99,1 C

M – 2 280 0,14 39,2 0,9 100,0 C

53 960 4 541 100,0

86

4.15 FELADAT


„IPARVÁLLALAT” 12 terméke készleten:Termék-

kódÉves felhasználás

(db)Beszerzési ár

USDMegjegyzés

1 2600 0,05

2 250 0,11

3 58 0,16

4 56 0,08

5 370 0,07

6 400 0,15 Nagy hiányköltség

7 3400 0,20

8 12 0,04

9 480 0,09

10 48 0,12 Hosszú átfutási idő

11 170 0,06

12 90 0,10

87



„IPARVÁLLALAT” 12 terméke készleten:

Termék-kód

Évesfelhasz-

nálás(db)

Beszer-zési ár

USD

Évesfelhasználás

értékben USD

Évesfelhasználás értéke (%) az összértékhez

Kumulált felhasználás

aránya %

Csoport-beosztás

7 3 400 0,2 680 67,6 67,6 A

1 2 600 0,05 130 12,9 80,5 A

6 400 0,15 60 6,0 86,5 A

9 480 0,09 43,2 4,3 90,8 B

2 250 0,11 27,5 2,7 93,5 B

5 370 0,07 25,9 2,6 96,1 B

11 170 0,06 10,2 1,0 97,1 B

3 58 0,16 9,28 0,9 98,0 C

12 90 0,1 9 0,9 98,9 C

10 48 0,12 5,76 0,6 99,5 C

4 56 0,08 4,48 0,4 100,0 C

8 12 0,04 0,48 0,0 100,0 C

7 934 1005,8 100,0

88

6. előadásMINŐSÉGMENEDZSMENT

A minőség és gazdasági jelentősége: A minőség fogalom fejlődése

Gyártói (szabványalapú), Piaci – fogyasztói - kereskedelmi minőségértelmezés

A minőségügy fejlődése Minőségbiztosítás, -szabályozás, -politika, -irányítás

A minőség gazdasági jelentősége

Átvételi okmányok és bizonylatok


89

A MINŐSÉG A minőség fogalom fejlődése:

Gyártói (szabványalapú) minőségértelmezés Piaci – fogyasztói - kereskedelmi ”

Minőség: ISO 8402 szerint:

A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárható igények kielégítésére.

ISO 9000: 2000 szerint:Annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket.


90

A MINŐSÉGA minőség fogalom 6 szintje: (Shoji Shiba professzor – TQM oktatás 1987.)

1) Megfelelés a szabványnak,2) ” a használatra való alkalmasságnak,3) ” a vevő nyilvánvaló igényeinek,4) ” a vevő látens igényeinek,5) ” a környezetvédelmi előírásoknak, 6) ” a társadalmi elvárásoknak. Sikeres vállalatok legalább a 3. szint szerint fogják fel.

A minőség más megközelítésben:1) Objektív – mérhető tulajdonságok (kémiai, fizikai, stb.)2) Szubjektív – alkalmasság az igények kielégítésére, 3) Ökonomikus – vásárlóerő hatásának vizsgálata is,4) Funkcionális – rendeltetés szerinti hasznosság,

megbízhatóság,5) Nem funkcionális – forma, választék, presztízs,

korszerűség. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

91

A MINŐSÉG Minőség ismérvei a szolgáltatásoknál:

a szolgáltatás fizikai megjelenése és körülményei, elérhetőség, a vevő megértése, hozzáértés, hitelesség, biztonság, megbízhatóság, alkalmazkodóképesség, udvariasság, kommunikáció,

Minőségbiztosítás: Azok a rendszeres tevékenységek, amelyek megfelelő

bizonyosságot nyújtanak minőségi követelményekről, Minőségszabályozás:

a minőségi követelmények teljesítése érdekében alkalmazott operatív módszerek és tevékenységek,

Minőségpolitika: a felső vezetés – minőségre vonatkozó - hivatalosan

kinyilvánított általános szándéka, irányvonala Minőségirányítás:

Általános (átfogó) irányítási funkció része, - a minőségpolitika megvalósítására vonatkozóan.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző


92

A MINŐSÉGGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Nem megfelelő minőség miatti költségek aránya a termelési érték 10 – 40 %-a (selejt, javítás, újra-megmunkálás, anyagpazarlás)

A versenyképesség egyik meghatározó tényezője, Nemcsak termelésre, hanem a kapcsolódó

szolgáltatásokra is koncentrálni kell, Nem megfelelő időben történő szállítás – probléma, Helytelenül kiállított számla – késleltetett fizetés.

A tökéletesítésnek nincs határa, törekedni kell a minőség folyamatos javítására:

A teljes előállítási folyamatot és rendszert szabályozott állapotban tartani!


93


A minőségrendszerek fejlődési szakaszai: Művezetői minőségellenőrzés Önállósult (funkcionális) minőség-ellenőrzés Statisztikai minőségszabályozás Teljes körű (totális) minőségmenedzsment

1. ZH


94

A MINŐSÉG-RENDSZEREK FEJLŐDÉSE

Művezetői minőségellenőrzés XIX. szd. vége Művezető felelős minden fázisért, dolgozóért, Célja: a hibás munkahely, dolgozó megtalálása.

Önállósult (funkcionális) min. ellenőrzés Függetlenített ellenőrök (revizorok) végzik, Végtermék ellenőrzés az utolsó fázis után.

Statisztikai minőségszabályozás Átmenet az ellenőrzésből a szabályozásba:

Idegen árúk rendszeres ellenőrzése, Gyártás közbeni ellenőrzés, visszacsatolás a megelőző jelleg

érdekében, hiba okának feltárása, Mintavételes módszerek kidolgozása.

Teljes körű (totális) minőségmenedzsment Cél a hiba (nem a hibás) megtalálása, minél korábbi

felismerése, kiküszöbölése.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

95

MINŐSÉG-SZAKÉRTŐK TÉZISEI

A sikeres minőségprogramok megvalósításának alapkövetelményei:

1) Felsővezetők elkötelezettsége,2) Releváns mérési módszerek kidolgozása,3) Emberek képzése a team-munkára és

a problémamegoldás technikájára,4) Funkcionális egységek közötti elkülönültség, falak

megszüntetése,5) Más rendszer-alapú eszközök

a termelékenység fokozására (JIT technikák),6) Megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt,

- nem az ellenőrzésre, 7) A minőségfejlesztésnek vevőorientáltnak kell lenni!


96

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS

W. Edwards Deming amerikai tanácsadó Vevő- és minőségközpontú szemlélet, matematikai statisztika

alkalmazása, PDCA ciklus megismertetése Joseph Juran amerikai szakértő szerint

Problémák a fejlődés forrásai („arany van a bányában”) a japánok képzése – a minőség tervezése.

Minőségtervezési „térképe”: vevők azonosítása – szükségleteik meghatározása – lefordítása a „mi nyelvünkre” – termékfejlesztés – termékjellemzők optimalizálása – folyamat fejlesztése –

folyamat optimalizálása – működőképesség igazolása – a folyamat átültetése a gyakorlatba.

Armand Feigenbaum – TQM: Adott szervezet összes funkciójának bevonása

a minőségszabályozásba. Philip Crosby – „Nulla hiba” koncepciója:

Végső cél a hibamentes működés, „Elsőre jól”.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

97


Minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerek:

Minőségirányítási rendszerek Felső vezetés szerepe Minőségirányítási dokumentumok típusai, felépítése Az ISO 9001:2000 (MSZ EN 9001:2001) szabvány szerinti

minőségirányítási rendszer Ágazat-specifikus minőségbiztosítási szabványok EFQM és a nemzeti minőségi díjak TQM – a teljes körű minőségmenedzsment

Minőségmenedzsment (5.1) Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

98

MINŐSÉG-IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Minőségirányítási rendszer alapgondolatai: Vevői igények és elvárások meghatározása, A szervezet minőségcéljának, minőségpolitikájának

meghatározása, és az eléréséhez szükséges Folyamatok, felelősségi körök meghatározása Intézkedések – eszközök a hatásosság eléréséhez, Eszközök az eltérések megelőzésére, okok kizárására, Lehetőségek a hatékonyság javítására, Optimális eredményhez vezető javítások meghatározása Stratégiák – terv a folyamatok és erőforrások javításához Javítások hatása – eredmények értékelése – további javítási

tevékenységek meghatározása. Folyamatszemléletű megközelítés:

Folyamat: bármely tevékenység, amely bemeneteket fogad és azokat kimenetekké alakítja.


99

ISO 9001: 2000 FOLYAMATMODELLJE

Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei (44. oldal) Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

Vezetőség felelőssége

Erőforrás gazdálkodás

Mérés, elemzés, fejlesztés

Termék, szolgáltatás létrehozása

Minőségmenedzsment rendszer folyamatos fejlesztése

OutputInput

Termék, szolgáltatás

V

E

V

Ő

V

E

V

Ő

Követel

mények

ElégedettSég

100

FELSŐ VEZETÉS SZEREPE

A felső vezetés szerepe a minőségirányításirendszerben: megfelelő környezet, teljes körű emberi részvétel biztosítása:

A szervezet minőségcéljának, minőségpolitikájának meghatározásával,

Összpontosítás a vevői követelményekre, Megfelelő folyamatok létrehozásával, Hatásos minőségirányítási rendszer létrehozásával, Gondoskodás a szükséges erőforrások rendelkezésre

állásáról, Elért eredmények – kitűzött minőségcélok

összehasonlításával, Döntés a minőségpolitikával és minőségcélokkal kapcsolatos

tevékenységekről, Döntés a tökéletesítési intézkedésekről.


101

DOKUMENTÁCIÓ

A minőségügyi dokumentumok típusai: Minőségügyi kézikönyv:

Összehangolt belső és külső információk a szervezet minőségirányítási rendszeréről

Minőségügyi terv: Minőségirányítási rendszer alkalmazása konkrét termékre,

projektre vagy szerződésre Eljárások:

Összehangolt információk arról, hogy miképpen kell végrehajtani az egyes tevékenységeket

Feljegyzések: Objektív bizonyítékok az elvégzett tevékenységekről, vagy

elért eredményekről.


102

DOKUMENTÁCIÓMinőségügyi dokumentáció felépítése:

Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei (46. oldal) Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

Minőségirányítási eljárások

Munkautasítások

Minőség-irányítási Kézikönyv

Űrlapok, jegyzőkönyvek, dokumentumok

Minőségpolitika

103

AZ ISO 9000 SZABVÁNYCSALÁD

ISO 9001:2000 (MSZ EN 9001:2001) szabvány szerinti minőségirányítási rendszer felépítése:

ISO 9000:2000 (MSZ EN ISO 9000:2001) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár.

ISO 9001:2000 (MSZ EN ISO 9001:2001) Minőségirányítási rendszerek. Követelmények.

ISO 9004:2000 (MSZ EN ISO 9004:2001) Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működési fejlesztéshez.

ISO 19011 szabvány Szorosan a sorozathoz tartozik, Irányelveket ad a minőség- és környezetközpontú

minőségirányítási rendszerek auditjáhozNem iparorientált – oktatás, közegészségügy, Nem statikus – folyamatos fejlesztés,Nem bürokratikus – a cég képére szabható.


104

ISO 9001: 2000 SZABVÁNY ALAPELVEI

1) Vevőközpontúság előnyei: Nagyobb forgalom és piaci részesedés, gyors, rugalmas reagálás, vevői lojalitás, ismétlődő vásárlások, erőforrások jobb kihasználása

2) Vezetés előnyei: Proaktív, példamutató vezetés, kialakult, világos jövőkép, érdekelt felek elvárásainak figyelembevétele, nyílt, őszinte kommunikáció, oktatás, képzés, természetes követelmény

3) Emberek bevonásának előnyei: Motivált, elkötelezett emberek, - innovatív, kreatív légkör, egyéni teljesítmény mérése, tudásmegosztás, érték a vevőnek, dolgozók fejlesztési-tökéletesítési törekvése, elégedettsége, büszkesége, hogy tagjai a szervezetnek.

4) Folyamatok szerinti megközelítés előnyei: Alacsonyabb költségek, rövidebb ciklusidő, jobb eredmények, hibák megelőzése, csökkentése, fejlesztési – tökéletesítési tevékenységek fontossági sorrendje.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző


105

5) Rendszerszemlélet az irányításban előnyei: Folyamatok integrálása, koncentrálás a fő folyamatokra, következetesség, hatékonyság, gazdaságosság, problémák okainak feltárása, időbeni beavatkozás lehetősége, rendszer folyamatainak kölcsönhatása, harmonizálás, analizálás.

6) Folyamatos tökéletesítés előnyei: Nagyobb versenyképesség, gyorsabb, rugalmasabb reagálás a lehetőségre, célok gyorsabb elérése.

7) Tényeken alapuló döntéshozatal előnyei: A célok reálisabbak, a teljesítményértékelés alapja az adatok, információk, melyek egyben útmutatók is a fejlesztéshez, megelőzéshez.

8) Kölcsönösen előnyös kapcsolatok beszállítókkal: Mindkét fél számára érték, rugalmasabb, gyorsabb közös válasz, reagálás a piaci változásokra és vevői igényekre, költségek és erőforrásoknak optimalizálási lehetősége.


AZ ISO 9001: 2000 SZABVÁNY ALAPELVEI

106

ISO 9001-es SZABVÁNY FEJEZETEI

1) Alkalmazási terület2) Rendelkező hivatkozások3) Szakkifejezések és hivatkozások4) Minőségirányítási rendszer

1) Dokumentumok kezelése2) Feljegyzések kezelése

5) A vezetőség felelősségi köre6) Gazdálkodás az erőforrásokkal7) A termék előállítása8) Mérés, elemzés, fejlesztés.

1) Belső felülvizsgálat (audit)2) A nem megfelelő termék kezelése3) A helyesbítő tevékenységek4) A megelőző tevékenységek


107

A BEVEZETÉSFŐBB LÉPÉSEI

1) Felső vezetés elkötelezettségének elérése,2) Tevékenység folyamainak felmérése,3) Működéshez szükséges erőforrások,4) A bevezetést végrehajtó csoport létrehozása,5) Ütemterv készítése a további feladatokról,6) ISO rendszer elemeinek oktatása7) Minőségirányítási dokumentumok kidolgozása,8) Minőségirányítási rendszer működés indítása,9) Belső auditálás,10) Tanúsítás.

A minőségirányítási rendszer kiépítésének időszükséglete: 6 – 12 hónap.


108

MINŐSÉG-TANUSÍTÁS, AUDIT

Tanúsító Szerv - külső vagy belső audit Dokumentumvizsgálat (évente felülvizsgálat)

Minőségirányítási kézikönyv, Eljárások bekérése, hibák javítása.

Előaudit Külső auditorok rövidebb mintavételi eljárása a helyszínen,

jelzett hibák javítása a további feltétel. Tanúsító audit

Két külső auditor, több napos, több mintán végzett, mélyebb vizsgálatai, amelynek

Eredménye lehet: Megfelelő – javaslat a Tanúsítványra (3 évre) Kisebb javítható eltérések – javítás igazolása Rendszerhibák – ismételt auditálás. Sikertelen ellenőrző audit

– Tanúsítvány visszavonása.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

109

ÁGAZAT-- SPECIFIKUS SZABVÁNYOK

Autóipar QS 9000, VDA 6.1 és TS 16949 Autóipar szerződésszerű elvárásai a beszállítókkal,

szolgáltatókkal szemben: Beszállítónak átfogó Üzleti tervvel kell rendelkeznie Dokumentálniuk kell a kulcstermék minőség szintjét, Benchmarking, figyelniük kell a versenytársakat Eljárás kialakítása a vevői elégedettség, vevői előírások

változásának nyomon követésére. Élelmiszeripar – HACCP

Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont az élelmiszeriparban, kereskedelem, vendéglátásban.

Gyógyszeripar GMP – GHP - GLP GMP - Jó Gyártási Gyakorlat (gyártás és ellenőrzés), GHP – Jó Higiéniai Gyakorlat (tisztasági követelmény kémiai,

fizikai, mikrobiológiai szempontból), GLP – Jó Laboratóriumi Gyakorlat

(ellenőrző eljárások biztosítása).Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

110

EFQM, NEMZETIMINŐSÉGI DÍJAK

1957. Japán – Deming Díj 1987. USA – Malcolm Baldrige Díj 1992. Európai Minőségi Díj

1988. EFQM – non-profit szervezet 14 nagyvállalat alapította az Európai Bizottság védnöksége alatt, ma 36 ország kb. 850 cég tagja a szervezetnek.

1996. közszolgálati intézmények számára is, 1997. egyszerűsített modell kisvállalkozásoknak is.

1996. a magyar Nemzeti Minőségi Díj Modellje az Európai Minőségi Díj, 9 kritérium alapján, Pályázni kell a díjra, az egész szervezetet díjazzák, Helyszíni felülvizsgálat alapján 4 kategória:

kis termelő vállalat, közepes termelő vállalat, nagy termelő vállalat, szolgáltató szervezetek számára.


111

MAGYAR NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ


Vezetés 100 pont

Folyamatok 140 pont

Emberi erőforrások

90 pont

Politika és Stratégia

80 pont

Partner-kapcsolatok és

erőforrások90 pont

Dolgozói eredmények

90 pont

Társadalmi eredmények

60 pont

Vevői eredmények

200 pont

Kulcs-fontosságú

teljesítménymutatók150 pont

Adottságok 500 Eredmények 500

INNOVÁCIÓ ÉS TANULÁS

112

T Q M FŐ JELLEMZŐI

1) Vevőorientáció A vevő határozza meg a minőséget

2) Vezetés magatartásaMinőségért a vezetés felelős

3) Hibamegelőzés, proaktivitásMeg kell előzni a hibát

4) FolyamatorientációÁllandó méréssel, nyomon követéssel elkerülhetők a hibák

5) Folyamatos fejlesztésJuran alapelv: a tökéletesítésnek nincs határa.

6) Dolgozók, munkatársak bevonása

Többfunkciós munkacsoportok, hatáskör átruházás

7) Oktatás és képzésOktatás, képzés ismétlődő, hosszú távú folyamat

8) Mérés és értékelésFolyamatos mérés, mérési módszerek kidolgozása

9) KommunikációEgyének közötti információcsere, hatékony problémamegoldás.


113


Minőség a logisztikában, a logisztika eszközeinek minőségkövetelményei:

Hogyan mérhető a logisztikai kiválóság? Beszerzett árú átvételének feladatai:

Szerződés teljesítésének ellenőrzése Mennyiségi – minőségi - érték szerinti ellenőrzés:

Mennyiségi árú-átvétel: bruttó – nettó súly – db szám Okmányos átvétel Vakátvétel Minőségi átvétel Mintavételes minőség-ellenőrzés

Minőségmenedzsment (5.2)


114

MINŐSÉG A LOGISZTIKÁBAN

Minőség a logisztikában = = megfelelés a vevő követelményeinek:

Egyszerű hozzáférés a rendeléshez szükséges információhoz, rendelés-feladás, - továbbítás,

Megbízható rendelés-kielégítés, - időben! Pontos, komplett, sérülésmentes szállítás, hibamentes

papírmunka, Kellő időben, készséges értékesítés utáni támogatás Pontos, időben történő információtovábbítás.

Ellátási lánc minden résztvevőjének: Erőforrásait a leghatékonyabban használva, Magas minőség és Költség-hatékony vevőkiszolgálás biztosítása.


115

„LOGISZTIKAI KIVÁLÓSÁG” MÉRÉSE

A cég felkészültsége a vevő-elégedettség eléréséhez: Megfelelés a vevő követelményeinek - mérésének gyakorisága, Mennyire komplettek a hosszú távú logisztikai tervek, A tervek végrehajtásának hatékonysága taktikai szinten Elkötelezettség a logisztikai folyamat fejlesztésére, Fejlesztő teamekben alkalmazottak – vezetők együttműködése, Együttműködés a beszállítókkal, szolgáltatókkal a logisztikai

fejlesztésekben, Előrehaladás és eredmények mérése és új akciók

kezdeményezése.A sikerhez szükséges feltételek: (TQM fő jellemzői)

Vevőközpontúság, vezetői elkötelezettség, Teljes-körű részvétel, team-munka, Állandó javításra törekvés, folyamatorientáció, Proaktiv, megelőző szemléletmód, nyílt kommunikáció.


116

MINŐSÉG MÉRÉSE

Beszállítók teljesítmény-értékelési paraméterei Rendelés teljesítés pontossága és komplettsége:

Nem teljes rendelésteljesítés %-a, Hibahatás miatti többletköltség: pld. visszaszállítás, kártérítés,

sürgősségi pótszállítás, nagyobb készlet, Időben történő szállítás:

Nem időben történt szállítás %-a, Hibahatás: kései/korai szállítás többletköltsége, sürgősségi

szállítás, készletezési költség, törölt rendelés A termék sérülése:

Sérült termékek %-a, Hibahatás: sérülés miatti többletköltség, alacsonyabb osztályba

sorolás, bevételcsökkenés, kétszeres anyagmozgatás, szállítás, stb.


117

BESZERZETTÁRÚ ÁTVÉTELE

1) A szerződés teljesülésének ellenőrzése Beérkezett árú megegyezik-e a MEGRENDELÉS - ben szereplő

árúval - árral - és mennyiséggel?

2) Az árú mennyiségi, minőségi és érték szerinti ellenőrzése:

Megrendelt árú mennyiségével és árával egyezik-e a SZÁLLÍTÓLEVÉL és SZÁMLA mennyisége és ára?

Árú mérése, megszámolása a fuvarozó jelenlétében: Bruttó súly vagy darabszám szerint – göngyöleggel, Nettó súly vagy darabszám szerint – tételes mérés, stb.

Árú-átvétel történhet: Okmányos átvétellel – számla, szállítólevél szerint Vakátvétellel - szemrevételezés, későbbi reklamációval Minőségi átvétellel – szemrevételezéssel illetve az árujellemzők

mérésével. Árú-átvétel elismerése: fuvarlevélen,

Kifogások: jegyzőkönyv felvétel (fénykép készülhet). Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

118

MINTAVÉTELES MINŐSÉGELLENŐRZÉS

A 100 %-os ellenőrzés kritikája: Költséges, roncsolásos vizsgálatnál nem végezhető, Csak bizonyos jellemzők vizsgálatát jelenti, Előírások túl kritikus értelmezése - visszautasítása, Ismétlődő műveletek egyhangúsága - hibás átvétel.

A mintavételes minőségellenőrzés: Mintavétel: „jó – rossz”, „selejt – nem selejt” alapon, Átvételi mintavételi terv megállapítja:

A szükséges mintanagyságot, Átvételi és visszautasítási kritériumokat.

A modern, statisztikai mintavételi eljárások: Megbízható és nagyon jellegzetes eljárások, Jól definiált valószínűségi elveken alapulnak, Gyakorlati alkalmazáshoz: jól használható képletek, ábrák,

táblázatok a megbízhatóságra, költségekre,


119

MINTAVÉTELES MINŐSÉGELLENŐRZÉS

Statisztikai mintavételi táblázatok: Mintanagyság – elég nagynak kell lennie:

Minta kivétele véletlenszerűen,homogén tételből, Tételnagyság = N; minta = n; Nem megfelelők száma < c

Árú átvétel / visszautasítás feltételei, Táblázat különböző - hiba és nem megfelelő –

%-okra készül, Minőségi indexek:

átvételi hibaszint (AQL): a tétel nem megfelelő egységeinek maximális %-a

visszautasítási hibaszint (LQL): a tétel nem megfelelő egységeinek %-a

átlagos kimenő hibaszint határ (AOQL). Egy-, két-, és többlépcsős mintavétel:

A kétlépcsős mintavétel a legnépszerűbb, 1. lépcső: rossz = túl kicsi, vagy túl nagy, - eldönthető!


120

ÁTVÉTELI MINTAVÉTELI TÁBLÁZATOK

MIL-STD-III–A táblázatának egy részlete


Átvételi hibaszintek

0,15 0,25 0,40 0,65 1,0 1,5 2,5 Tétel-

Nagyság

Minta Minta-

nagyság Összes minta

Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re Ac Re 281-500 Első

Második 32 32

32 64

0 2 1 2

0 3 3 4

1 4 4 5

501-1200 Első Második

50 50

50 100

0 2 1 2

0 3 3 4

1 4 4 5

2 5 6 7


80 80

80 160

0 2 1 2

0 3 3 4

1 4 4 5

2 5 6 7

3 7 8 9


125 125

125 250

0 2 1 2

0 3 3 4

0 4 4 5

2 5 6 7

3 7 8 9

5 9 12 13

Jelmagyarázat: Ac = átvételi szám Re = visszautasítási szám Alkalmazza a nyíl feletti első mintavételi tervet Alkalmazza a nyíl alatti első mintavételi tervet Alkalmazza a megfelelő egylépcsős mintavételi tervet

121

ÁTVÉTELI MINTAVÉTELI TÁBLÁZAT

1) Tételnagyságból: 1) a próba db-számának meghatározása,

2) Az (1.) és (2.) minta – mintanagyság leolvasása:1) 1.) mintanagyságot ki kell venni,2) 2.) mintanagyságot csak akkor kell kivenni, ha javasolt.

3) Normális ellenőrzés, átvételi hibaszint:1) A tétel átvételre kerül: ha az 1.) mintában a nem megfelelő

egységek megengedett száma < Ac, 2) A tétel visszautasításra kerül: ha az 1. mintában a nem megfelelő

egységek száma > Re (1.) visszautasítási szám),3) 2.) mintanagyságot is ki kell venni és ellenőrizni a táblázat szerint:

ha az 1. mintában a nem megfelelő egységek száma az 1.) minta Ac és Re értéke közé esik,

4) Az 1.) és 2.) minta nem megfelelő egységei számának összeadása,Elfogadás: ha az összeg < 2. Ac érték, Elutasítás: ha az összeg > 2. Re érték.


122

ÁTVÉTELI MINTAVÉTELI TÁBLÁZAT

Általában normális táblázat, de alkalmaznak

Enyhített mintavételi tervet, ha:A minőség következetesen jobb az előírt minőségi indexnél,Egymás után 10 tételt nem utasítottak visszaEgymás utáni 10 tételből a nem megfelelők száma < alsó határ, A termelés szabályozott és folytonos.

Szigorított mintavételi tervet is, ha: Minőség következetesen rosszabb előírt minőségi indexnél,Ha egymás utáni 5 tétel közül 2 visszautasított,Addig folytatódik, amíg 5 egymás utáni tétel átvehetőnek nem

tekinthető,10 egymás utáni tétel szigorított ellenőrzése után – MEGSZÜNTETÉS!


123

MÉRÉSES MINTAVÉTEL

Átadó (1) és átvevő (2) kockázata:1) Visszautasítja – a megfelelőt,

Átvételi hibaszint pld. AQL = 5 % (átadó kockázata)2) Átveszi – a nem megfelelőt (átvevő kockázata)

Visszautasítási hibaszint pld. LQL = 10 % Jó - rossz (minősítés) túlsúlya a tényleges

mérésen alapuló mintavétellel szemben: Nem ismerték fel méréses mintavétel hatékonyságát, Nincsenek a szükséges mérőberendezések, Nincs igény a mérések által nyújtott pontosságra.

Méréses mintavételi ellenőrzés előnyei: Sokkal nagyobb pontosság, Sok előny származhat a tűrési sávon belüli pontosság

ismeretéből, Kevésbé költséges lehet, mivel egy kisebb méréses mintából

azonos értékű információ származhat.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

124

5.1 ADAT-GYŰJTÉS

ADATGYŰJTÓ LAP

Termék, szolgáltatás: fabatka Vizsgált időszak: 2010. I. félév Vizsgáló: Joó BálintKiszállított tételek száma: 500 db Kifogásolt tételek száma: 65

PROBLÉMA DARAB ÖSSZESEN

Késedelmes szállítás IIIII IIIII IIIII IIIII IIII 19

Mennyiségi kifogás IIIII IIIII 10

Sérült árú IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII IIIII III 28

Hibás számlázás III 3

Egyéb IIIII 5

Teljes: 65


125

5.1 ADAT-GYŰJTÉS


• Következtetések az adatgyűjtő lap alapján:– Hibaszázalék: 13 % (65 : 500 = 0,13)

• Intézkedések a vevő megtartása érdekében: – Megkeresni a leggyakrabban előforduló hibákat:

• 28 : 65 = 0,43 Sérült áru: 43 %,• 19 : 65 = 0,29 Késedelmes szállítás: 29 %

– Elsősorban megszüntetni a leggyakoribb hibákat:• Két lényeges hiba megszüntetésével az összes kifogás

72 %-a megszüntethető, és ezzel • Jelentősen növelhető a vevő-kiszolgálási színvonal.

– Pareto elv összefüggései: • Hisztogram, diagram ábrázolása

126

5.3 FELADATABC ELEMZÉS


JÓ MINŐSÉG KFT SELEJT ALAKULÁSÁNAK ABC ELEMZÉSE A PARETO ELV ALAPJÁN

-

20

40

60

80

100

120

140

Hibakategóriák

Sel

ejte

s m

unka

dara

bok

szám

a

127

5.3 FELADATPARETO DIAGRAM


JÓ MINŐSÉG KFT SELEJT ELEMZÉSÉNEK PARETO DIAGRAMJA

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

Hibakategóriák

Hib

aoko

nké

nt

hal

mo

zott

se

lejt

%

128

5.2 ADAT-ELEMZÉS

x karcos I foltos * szennyezett o csorba v mérethibás

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

GÉP MUNKÁS DE DU DE DU DE DU DE DU DE DU

1.

A

xx x xxx x xxx xxxx xxxx x xxxx x

I I II III III I II

o o oo

B

xx xxx xxxxxx

xxx xxxxx xxxxxx

xxxxx xxx xxxx xxxxxx

II III II II III III II II III

o o o oo o oo o


129

5.2 ADAT-ELEMZÉS

x karcos I foltos * szennyezett o csorba v mérethibás

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

GÉP MUNKÁS DE DU DE DU DE DU DE DU DE DU

2.

C

xx x xx xxxx xxxxxx

xx x xxx xx

I I I

* * *

o o

v V

D

xx x xx xxx xxx xxxxxx

xx xxx xx x

I II I III II I II I

* ** *

o oo o o ooo o o

v vv v v v

X karcos I foltos * szennyezett O csorba V mérethibás


130

5.2 ADAT-ELEMZÉS

• Főbb megállapítások:– Legtöbb selejtes terméket B munkás állítja elő, – Legkevesebb selejtes terméket C munkás állítja elő,– Szerdán mindegyik munkás sok selejtet gyártott,– A „karcos” a leggyakoribb selejtfajta.

1.) Gépek szerinti értékelés


Gépek Összes selejt Karcos Foltos Szennyezett Csorba Mérethibás

1. gép 116 68 35 0 13 0

2. gép 91 48 16 7 12 8

Összes 207 116 51 7 25 8

131

5.2 ADAT-ELEMZÉS


Munkások Összes selejt Karcos Foltos Szennyezett Csorba Mérethibás

A 42 25 13 0 4 0

B 74 43 22 0 9 0

C 33 23 3 3 2 2

D 58 25 13 4 10 6

Összes 207 116 51 7 25 8

2.) Munkások szerinti értékelés

Műszakok Összesen: Délelőtt Délután

207 103 104

3.) Műszakok szerinti értékelés

132

5.2 ADAT-ELEMZÉS

Hibák Összes selejt Karcos Foltos Szennyezett Csorba Mérethibás

Összes 207 116 51 7 25 8


4.) Hibák szerinti értékelés

Napok Összesen: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Összes: 207 33 34 70 38 32

5.) Napok szerinti értékelés

133


A minőség jogi vonatkozásai: Teljesítés, hibás teljesítés Szavatosság Jótállás Termékfelelősség A minőségtanúsítás formái, módjai

Pareto diagram készítése (5.3)


134

A TELJESÍTÉS Teljesítés az Adásvételi szerződés alapján:

Eladó (Kötelezett) köteles: a dolog tulajdonát vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani,

Vevő (Jogosult) köteles: a dolgot átvenni, és a vételárat megfizetni.

Hibás a teljesítés, ha nem szerződésszerű! Szerződésszerűség a tartalom alapján:

Szerződésben meghatározott időben, helyen, kikötött mennyiségben, minőség és választék szerint,

Szolgáltatás: cél, elvárható, konkrét tulajdonságai a reklám, címke, minta, leírásnak megfelelnek.

Szerződésszerűség a törvényi kellékek alapján: Ptk. 277. paragrafus (1) bekezdés Ptk. 277. paragrafus (6) bekezdés – kötelező a jelzés,

tájékoztatás, minőség tanúsítás a használathoz. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

135

A TELJESÍTÉS A teljesítés helye:

Bolt, vagy fogyasztói szerződésnél a vevő lakhelye, Nem fogyasztói szerződésnél: postára v. fuvarozónak adás

A határidők számítása: Szerződés napját nem kell beszámítani, Munkaszüneti nap esetén a következő nap,

Megvizsgálási kötelezettség: A Jogosultat terheli a teljesítés megfelelőségéről

A szükséges alkatrészek megvannak-e? Külső sérülés nincs-e? Nem kell vizsgálni a azokat a tulajdonságokat, amelyeknek minőségét

tanúsítják, ill. amelyekre jótállás vonatkozik. Kötelezett késedelme, ha:

A teljesítési idő eredménytelen volt, A Jogosult felszólítására nem teljesít.

Jogosult: Követelheti a teljesítést, vagy Elállhat a szerződéstől.


136

SZAVATOSSÁG Szavatosság: Ptk-n alapuló felelősségvállalás

Minden fogyasztói szerződés esetén érvényes, Alapja: minőségi hiba, elvárhatónál gyengébb minőség,

rejtett hiba esetén felelősséggel tartozik. Szavatossági helytállás feltételei:

Kellékszavatosság a Ptk. 305. paragrafus (3) bekezdés alapján: Csökkentett értékű és árú termékért is fennáll,

Szolgáltatás hibás volt a teljesítés időpontjában: Nem rendeltetésszerű használat – az üzemeltető

felelőssége, A hibás teljesítés törvényi szabályai diszpozitív jellegűek.

Szerződő felek eltérhetnek - enyhébb vagy szigorúbb feltételekkel, - kivéve ha az eltérést jogszabály tiltja.


137

JÓTÁLLÁS,GARANCIA

Jótállás: szerződéses mellékkötelezettség Önként vállalható, vagy jogszabály kötelezheti.

Kötelesség a Jótállásra: A szerződés hibátlan teljesítéséért, vagy Jogszabály alapján (151/2003. (IX.22.) Korm. rend.)

Forgalmazó köteles a jótállási jegyet átadni, Érvényesítéskor a szavatossági jog gyakorlásának szabályait kell

alkalmazni, A jótállási időtartama 1 év, letelte után

a szavatossági igény még érvényesíthető, 3 munkanapon belüli csereigénynél kötelező a csere.

Garancia: nem jogi szakkifejezés Szolgáltató helytállást vállal

(pld. garantálja a minőséget, hibátlanságot - jótállás vagy szavatosság révén).


138

SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK

Hibás teljesítés esetén a Jogosult: Kijavítást vagy kicserélést követelhet,

Maga is kijavíthatja, vagy kijavíttathatja a hibát Árleszállítást igényelhet vagy elállhat.

A választás joga Vevőt illeti meg, NEM Eladót! Igényérvényesítési határidők:

Hat (6) hónapos elévülési határidő alatt, Fogyasztói szerződésnél két (2) év.

Kártérítés: Jogosult – a hibás teljesítésből eredő - kárának

megtérítését is követelheti, - de a kárt a Jogosultnak kell bizonyítania,

Az általános elévülési időn (5 év) belül.


139

SZAVATOSSÁG,JÓTÁLLÁS

Szerződésszegésért való felelősséget nem lehet kizárni és korlátozni!

Kivéve: Ellenszolgáltatás csökkentésével vagy egyéb előnnyel.

Szavatossági és jótállási igények intézése: Ellenérték fizetését igazoló bizonylat (számla) Jegyzőkönyv felvétele a fogyasztó kifogásáról, Elismervény a javításra átvett árúról, Javítást legfeljebb 15 napon belül elvégezni.


140

FOGYASZTÓI PANASZ

Fogyasztói panasz intézése: Helyileg illetékes jegyzőnél Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen Kereskedelmi és Iparkamara Békéltető Testület, Bíróság előtti kereset indítása, Az üzletekben jól láthatóan a Vásárlók könyve:

panaszok, bejelentések, javaslatok.

A szavatossági, jótállási időn túl: Fizetni kell a javításért, 20 ezer Ft felett 6 hónap jótállási kötelezettség

a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján


141

TERMÉK-FELELŐSSÉG

Az 1993. évi X. törvény szabályozása alapján: Gyártó felelős a termék hibája által okozott kárért, ha az nem

nyújtja az elvárható biztonságot. Kár – a törvény értelmében:

Egészségkárosodás folytán bekövetkezett - vagyoni és nem vagyoni kár,

Hibás termék által okozott 10 ezer Ft-nál nagyobb összegű kár,

A kárt és a termék hibáját a károsult köteles bizonyítani. Kártérítési igény:

Kártérítési igény 3 éves elévülési határidő alatt érvényesíthető,

Gyártót – termék forgalomba hozatalától – 10 évig terheli törvényben meghatározott felelősség.


142

MINŐSÉG-TANUSÍTÁS FORMÁI

Közérthető tájékoztatásírásban –magyar nyelven

Használati - kezelési Útmutató, Minőségtanúsítás, Gyártó, importáló feltüntetése.

Minőségtanúsítás leggyakoribb formái: Minőségi bizonyítvány (műbizonylat)

A termék azonosításához szükséges adatok, A termék lényeges tulajdonságai, Az alkalmazott vizsgálati (mérési) módszer.


143

MINŐSÉG-TANUSÍTÁS FORMÁI

Minőségtanúsítás leggyakoribb formái: Műszaki leírás

A termék típus főbb műszaki jellemzői, A használat módja.

Minőségi jel Terméken, csomagoláson,

(meghatározott jelentéssel az érdekeltek számára - együttes védjegy, tanúsító védjegy)

Adatok: kísérő jegyzékben, szállítólevélen Hivatkozás szabványra, Műszaki előírásra, szerződésre hivatkozás

Hatósági tanúsítvány a minőségről (pld. fémzárolás)


144

MINŐSÉG-TANUSÍTÓ VÉDJEGYEK

Kiváló Magyar Élelmiszer – AMC Kht. 1998.

Védi a gyártókat, minőségfejlesztésre ösztönöz,

Fogyasztói kultúra fejlesztés, Külföldön az ország-imázs

erősítésének fontos eszköze. Vizsgált Minőség védjegy

– KERMI-BIMEO dönt A szabványnak megfelelést igazolja

Környezetbarát Termék–Környezetbarát Termék Kht.

A termék, a termék használata, csomagolása, megsemmisítése nem károsítja a környezetet.


145

MINŐSÉG-TANUSÍTÓ VÉDJEGYEK

Magyar Minőség Háza A termék minőségi jellemzői kiemelkedők, Előállításuk tanúsított minőségellenőrzési rendszerben

Minőség tanúsítása a terméken A minőség tanúsítható – pld. árucímke segítségével

vagy más módon - a terméken vagy csomagoláson, Használatra vonatkozó tájékoztatás is közölhető.

146

11. előadásRAKTÁROZÁS Szükségessége, szerepe az ellátási láncban Raktártípusok:

Nemzetgazdasági ágazatok alapján Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint Térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük

A raktározás fejlődési tendenciái: Alapvető funkciói: tárolás és ellátás Integrálódás a termelési és elosztási folyamatba Átfutási idők csökkenése, Magas fokú gépesítés, raktári gépek specializálódás, Számítógépes raktárirányítás, Raktár-koncentráció, - centralizáció

Raktárak létesítése: (1.1 – 1.8)Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

147

ELLÁTÁSI LÁNC RAKTÁROZÁS:

egyik meghatározó logisztikai tevékenység Feladata:

az ELLÁTÁSI LÁNC különböző fázisai közötti áruáramlás ütemkülönbségeinek kiegyenlítése.

Ellátási lánc: az a folyamat, a termék előállításának kiinduló fázisától a végső

fogyasztóig való eljuttatásig tartó útja, számosalakítási – megmunkálási - kezelési fázissal.

Az ellátási lánc két szintje: Külső és belső ellátási lánc Áruáramlás – információáramlás (vevői igények!)


148

ELLÁTÁSI LÁNC KÉT SZINTJE

KÜLSŐ ELLÁTÁSI LÁNC


ÉTB

X TERMELŐ VÁLLALAT

ELOSZTÁSÉB T

Y TERMELŐ VÁLLALAT KERESKEDELEM

áruáramlás információáramlás

BELSŐ ÉRTÉKLÁNC

BESZER-ZÉS

ÉRTÉ-KESÍTÉS

N. fázis

N-1. fázis

I. fázis

TERMELÉS

X TERMELŐ VÁLLALAT

149

ÁRUÁRAMLÁS

ÁRUÁRAMLÁS: Folyamatos:

kibocsátási ütem = felhasználás ütem Felesleges termék raktározása:

Kibocsátás > felhasználás Többlet raktározása:

Kibocsátás < Felhasználás

Ütemkülönbségek okai lehetnek: Idényszerűség, technológiai tényezők, előgyártás, stb.


150

ÁRUÁRAMLÁS


I KI I BE

I KI = I BEELLÁTÓ FELHASZNÁLÓ

ELLÁTÓ

ELLÁTÓ FELHASZNÁLÓ

FELHASZNÁLÓ

R

I KI

I KI I BE

I BE

R

I KI > I BE

I KI < I BE

ÁRUÁRAMLÁSI KAPCSOLATOK AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

151

RAKTÁR-TÍPUSOK

Nemzetgazdasági ágazatok alapján: Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Közlekedési

Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint: Alapanyag, Félkész termék, Késztermék raktárak


152

RAKTÁRTÍPUSOKAZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN


BESZERZÉS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS

B ÉT1 A V KF Tn

A – ALAPANYAG RAKTÁR F – FÉLKÉSZ-ÁRURAKTÁR

V – VÉGTERMÉK RAKTÁR K – KERESKEDELMI RAKTÁR

153

RAKTÁR-TÍPUSOK


R

RRR

R R

a.) Késztermék raktár c.) Felvásárló raktárb.) Kereskedelmi raktár

d.) Alkatrész raktár e.) Szerszám raktár f.) Műveletközi raktár

154

TÉRBELIELHELYEZÉS

Raktártípusok:Térbeli elosztási folyamatban betöltött szerep

Fogyasztási cikk kereskedelmi Termelési eszköz kereskedelmi, Felvásárló, melléktermék, hulladékgyűjtő kereskedelmi Szállítmányozói, logisztikai szolgáltatói, Központi és regionális ellátó, elosztó raktárak

A raktár térbeli elhelyezését gazdasági szempontból:A minimális költségekre törekvés határozza meg.

Meghatározó költség-nemek: Raktár létesítési és üzemeltetési költségek Árú utánpótlási és a kiszállítási költségek

Raktártelepítés optimális helye: a szállítási összteljesítmények minimumánál van.


155

KIHELYEZETTRAKTÁRAK


R

SZ 1

Kihelyezett ellátó raktár Kihelyezett elosztó raktár

VSZ 2

SZ 3

SZ R

V 3

V 2

V 1

Kihelyezett ellátó-elosztó raktár

SZ 3

SZ 2

SZ 1

R

V 3

V 2

V 1

Sz – szállító R – raktár V - Vevő

156

RAKTÁROZÁSFUNKCIÓI

Logisztika alapvető követelménye:a vevő igényeinek minőségi kielégítése

Az ellátási lánc ütemkülönbségeinek kiegyenlítésével, JIT kényszeríti az ellátókat készletek tartására.

Raktározás két alapfunkciója: Tárolás – előző fázis termékeinek állagmegőrzése, Ellátás – Prioritás! – a következő fázis igényei szerint.

Összhang a tárolás és ellátás között, Igények gyors, pontos, rugalmas kielégítése, Minimális készlet tárolása az igények kielégítésére.

A JIT nem a raktározás megszüntetését, hanem Raktározás beillesztését jelenti az ellátási láncba, Kihívás: technológia, szervezési módszerek terén.


157

RAKTÁROZÁS FUNKCIÓI


TÁROLÁS ELLÁTÁS

Áru

Információ

Árubeszállítás KomissiózásTárolás Expediálás

158

FEJLŐDÉSI TENDENCIÁK I.

1) Új módszerek a raktártervezésbenSzámítástechnika alkalmazása:

Raktár forgalmi adatok, elrendezésben, komissiózásban, raktárirányításban, anyagmozgató és tároló rendszerben

Integrálódás: (áruáramlás és inf. kapcsolat) A termék előállítási, elosztási folyamatába, - áruáramlásiés információs kapcsolattal

Átfutási idők csökkentése (megfelelő idő)Külső feltételek megteremtésével (kommunikáció)Belső feltételekkel – raktári folyamatok bonyolításával

Áru- és információáramlás integrációjaA két folyamat legyen egymással szinkronban!

Magas fokú gépesítés, spec. raktári gépek Felrakó targoncák, kötöttpályás felrakó gépek,Komissziózó gépek, - targoncák, - automaták. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző


159

HAGYOMÁNYOS KAPCSOLAT


TERMELÉS Készárúraktár

X VÁLLALAT

Vállalatok közötti hagyományos kapcsolat

Alap-anyagraktár

TERMELÉS

X VÁLLALAT

160

FEJLŐDÉSI TENDENCIÁK II.

6) Számítógépes raktárirányításRaktári áruválaszték, készletek és tároló helyek,Beszállító és vevőállomány kezelése, nyilvántartása,Raktári tranzakciók irányítása.

7) Raktári koncentráció„Kihelyezett raktár” – mert a vevő nem akar raktározni„Kihelyezett ellátó-raktár” – több szállító árúja vevőnél„Kihelyezett elosztó-raktár”- egy szállító több vevőhöz„Kihelyezett ellátó – elosztó raktárak”- leghatékonyabb

8) Raktári centralizációKözvetett elosztással – regionális raktárak az ellátási körzet

közelségében vannak, feltöltés több lépcsőben Közvetlen elosztással – átrakó állomások (Cross Docking) a

regionális raktárak helyett:Gyakoribb szállítások, szállítási költség-növekedésKorszerű információs, technikai háttér, infrastruktúra


161

ELOSZTÁS


KÖZVETETT elosztás

K

R

R

R

K

R

Központi raktár

Megrendelő

Regionális raktár

K ÁÁ

ÁÁ

ÁÁ

K

ÁÁ

KÖZVETLEN elosztás

Központi raktár

Átrakó állomás

Megrendelő

162

1.1 RAKTÁR-ÜZEMTANI MUTATÓK

Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

KészletEzer Ft 120 160 100 120 80 50 80 120 110 130 80 50


Kereskedelmi vállalat éves értékesítése 1.200 ezer Ft, a RAKTÁR havi záró készletszintjének alakulása:

A forgási sebesség és a forgási napok száma?

Átlagkészlet: 1.200 : 12 = 100 ezer Ft / hóForgási sebesség: (f = Értékesítés : átlagkészlet)

f = 1200 : 100 = 12 fordulat/évForgási idő napokban: 365 nap x (1 / f)

(Átlagkészlet : értékesítés) x 365 nap (100 : 1200) x 365 = 0,083 x 365 = 30,4 nap

163


Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

KészletE.rakom. 150 120 100 120 80 90 100 120 110 140 80 50


Egy raktár kapacitása 160 egységrakomány tároló hely, A havi átlagos rakományszám alakulása:

1) Éves átlagos kapacitás kihasználás?2) Negyedéves kapacitás kihasználási értékek?

- az adatok alapján 3) Hogyan alakul az idényszerűség és

az adatok értékelése?

164



1) Éves átlagos kapacitás kihasználás?• Átlagkészlet: 1.260 : 12 = 105 egységrakomány / hó• Kapacitás kihasználás: átlagkészlet : kapacitás (K)• Kapacitás kihasználás = 105 : 160 = 65,6 %

2) Negyedéves kapacitás kihasználási értékek? – az adatok alapján

3) Az idényszerűség és értékelése?• Negyedéves kapacitáskihasználás és idényszerűség alakulása:• Kapacitás kihasználás = Negyedéves átlagkészlet : (K) : 65,6 % • (370 : 3) : 160 = 0,77 : 65,6 = 1,17; (290 : 3) : 160 = 0,604 : 65,6 =

0,92;• (330 : 3) : 160 = 0,687: 65,6= 1,04; (270 : 3) : 160 = 0,562 : 65,6 =

0,85;

165

12. előadásRAKTÁROZÁS Raktár-technológia

fogalma, raktár-technológiai folyamatmodulok Darabárú raktározási rendszerek:

Árú-beszállítás: jármű fogadás, kirakás, árú-átvétel, árú-bevételezés, tárolási egység képzés, betárolás

Tárolás: állvány nélkül, egységrakomány állványos tárolása, egyedi árúk, gyűjtőcsomagolások,

Komissiózás: egy-, kétlépcsős, statikus, dinamikus Expediálás: csomagolás, egységek, várakozás.

Ömlesztett árúk tárolási rendszerei: Tárolási módok, a tárolás anyagmozgató gépei

Anyagmozgató rendszerek (2.1-2.2)Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

166

RAKTÁRTECHNOLÓGIA

Raktár - technológia: Raktár berendezése, munkafolyamatai, Technikai és irányítási rendszere Belső rendszer - input-output kapcsolatokkal.

Főbb elemei: A tárolás technikai eszközrendszere, A komissiózás ” ” Raktári belső anyagmozgatás ” ” Raktárirányítás rendszere,

a raktári munkafolyamatok Humán erőforrások, Külső áruszállítási és információs kapcsolatok


167

RAKTÁRTECHNOLÓGIA

Raktár technológia főbb ismérvei: A technológiai tervezés

fontossági és időbeli elsődlegessége, hatása az építészetre és gépészetre.

A technológia elsőbbsége – a technikával szemben,

A raktár-technológia egyedi jellege, ami következik az egyes raktárak

ellátási feladataiból.


168

FOLYAMAT-MODULOK

Raktár-technológiai folyamatmodulok: 1.) Árubeszállítás – 2.) Tárolás – 3.) Komissiózás, 4.) Expediálás - ellátási igények határozzák meg Raktárirányítás:

átfogja az egyes modulok tevékenységét és kapcsolatait.


ÁRÚ- BESZÁLLÍTÁS

R A K T Á R I R Á N Y Í T Á S

KITÁROLÁS

TÁROLÁS KOMISSIÓZÁS EXPEDIÁLÁS

169

DARABÁRURAKTÁROZÁSI RENDSZEREK

Darabáruk jellemzői: Egyedileg kezelhető, Méreteivel jól jellemezhető, Diszkrét egységekből áll.

Darabáru a raktározási technológia szempontjából:

Egyedi darabáru, Egységrakományba foglalt darabáru, Gyűjtőcsomagolás:

egyedi áruk egységrakománya.


170

1.) ÁRU-BESZÁLLÍTÁS

1.) Árubeszállítás:1) Jármű fogadás:

Vasúti, közúti járművekbőlgyors, gépi erővel történő kirakás– rámpa, szintkiegyenlítők alkalmazásával

2) Jármű kirakás: 1) Egységrakomány:

villás emelőtargonca, speciális vagonba-járó targonca2) Gyűjtőcsomagolás, egyedi áruk:

kézi rakodás mobil szállítópályák alkalmazásával.


171


1.) Árubeszállítás:3) Árú átvétele: (Melléklet: Szállítólevél)

Anyagi felelősséggel járó kritikus művelet, Ellenőrzés:- Megrendeléssel – mennyiségi, minőségi,- Szállítólevéllel, áruval érkező bizonylattal.Gyűjtőcsomagoknál:

- „Átvételi lap”, fuvarokmány, kísérőokmányok (minőségtanúsítás, használati- kezelési útmutató, jótállási jegy, stb.) ellenőrzése,

- Eltérés esetén – ismételt számlálás, jegyzőkönyvBruttó átvétel:

- Csak a csomagszám ellenőrzése, minőségi bizonylattal, Tételes számlálást és minőségi átvételt nem végeznek.


172


1.) Árubeszállítás:4) Áru-bevételezés: az árú átvétele után

Bevételezési bizonylat (Melléklet) tartalmi követelménye: Sorszám, Beszállító azonosítója, cég neve, Termék azonosító adatai, termék mennyiségi egysége,

termék mennyisége, Aláírások.

5) Tárolási egység képzése: Átrakodás nem szükséges a beszállítási és tárolási

egységek egyezősége esetén.Vevő – szállítói kapcsolat!)


173

1.) ÁRU- BESZÁLLÍTÁS

1.) Árubeszállítás:6) Előkészítés betárolásra:

1) Árumozgatási rész: beszállítás az átadási helyre – szakaszos vagy folyamatos működésű - anyagmozgató gépekkel.

2) Információs rész: Tárolási hely meghatározás – raktárirányítás feladata

Tárolási rendszer és ABC elemzés (a forgalomra):

1) Kötött-helyes: Minden cikkcsoportnak külön hely, egyszerű, de nem rugalmas,

2) Szabad helyes tárolás: Bármely tároló helyre, rugalmas alkalmazkodás, de nehezen követhető, - számítógépes raktárirányítás és nyilvántartás.


174

ABC ELEMZÉS(PARETO NYOMÁN)

Elemzésikategóriák

„A” kategória

„B” kategória

„C” kategória

Tételekszámarány

a, %

20

40

40

Tételek érték-

aránya, %

60 - 70

25 - 30

5 - 10

Megjegyzések

Pontos, naprakész nyilvántartás, gyakoriság, matematikai módszerek, 20% munka a készletérték 60 - 70%-át kezeli.

Készletgazdálkodás az „A” kategóriához hasonló, de kisebb a gyakorisága.

Alapvető rendelkezésre állás, nagy rendelési tételek és biztonsági készlet,, egyszerű nyilvántartás és lazább ellenőrzés.

Forrás: Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996, 2001 Némon Zoltán – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA I. A logisztikai ügyintéző speciális feladatai Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

175

2.) TÁROLÁSTároló mezők és közlekedő utak elrendezése:

Tömbtárolás: Egyedi darabok vagy egységrakományok a főközlekedési

utak között szorosan egymás mellett helyezkednek el, Kihasználhatósági tényezője: 70 – 90 %.

Soros tárolás: Egyedi áruk vagy egységrakományok a közlekedő utak

mentén jobbra és balra csak egy-egy sorban helyezkednek el.

Kihasználhatósági tényezője: 30 – 50 %.

Vegyes tárolás Nagy mennyiségű homogén árukészlet (tömbtárolás)

mellett inhomogén árufajtákból álló készletet (soros tárolás) is tárolni kell.

Kihasználhatósági tényezője: 50 – 70 %.


176

TÖMBTÁROLÁS


177

SOROS TÁROLÁS


178

VEGYES TÁROLÁS


179

2.) TÁROLÁS2) Tárolás: a raktározás egyik alapfunkciója

Térfogat-kihasználás:1) Hasznos térfogat és teljes térfogat aránya: (kv)

kv = (Vh / Vö) * 100 %, Vö = Vh + Vm Vm: meddő térfogat a gépek közlekedéséhez

(az út végig kell)

2) Magassági – hossz- és - keresztirányú kihasználás Kv = Km * Kh * Kk

1) Magassági: kismértékben változtatható,2) Hosszirányú kihasználás növelésére nincs lehetőség,3) Keresztirányú kihasználás növelése:

1) Tárolási mélység növelésével,2) Kiszolgálási út szélességének csökkentésével.

Kk = 2B / ( 2B + b ) * 100 % b = a kiszolgáló útszükséglet igényeB = a „b” kiszolgálási útról kezelt tároló-hely mélysége.


180

2.) TÁROLÁS2) Tárolás: a raktározás egyik alapfunkciója

3) Térfogat-kihasználás a tárolási mód oldaláróla) Állvány nélküli soros tárolás az út két oldalán:

egységrakományok ill. gyűjtőcsomagok egymásra halmozása, és a halmazokból tömbök képzése,

b) Egységrakományok állványos tárolása: 800 x 1200 mm rakodólapokon

Statikus tárolási mód: tárolt áruk helyet nem változtatnak Soros állvány: tárolási mélység = 1. Kettős mélységű állványos tárolás:

speciális gép villaszerkezete Bejárható (falra telepített – egy oldalról kezelhető) és

átjárható állványos tárolás: mindkét oldalról, mélység 8-10, Dinamikus tárolás: állványszerkezettel mozdulnak Gördíthető állványos tárolás: soros állványok – motoros mozgatással

nyithatók, tárolási mélység: 20, Görgős átfutó állványos tárolás:

rakományok a kitárolási oldal felé lejtő görgős-pályákon gördülnek előre, tárolási mélység 8-10 egységrakomány


181

EGYSÉG-RAKOMÁNYOK


Tárolási mód

ÁLLVÁNY NÉLKÜLITechnológiai jellemzők

TömbösHomogén áruválasztékAzonos cikkelemek nagymennyiségű mozgatásaEgységrakományok teherbírása, halmazolhatósága

SorosAzonos cikkelemekből nagyobb mennyiségEgységrakományok teherbírása és halmazolhatósága

182

EGYSÉG-RAKOMÁNYOK


Tárolási mód ÁLLVÁNYOS TÁROLÁS Technológiai jellemzők

Soros Heterogén áruválaszték, Alacsony térfogat-kihasználásEgységrakományok egyedi hozzáférhetősége

Kettős mélységű

Azonos cikkelemekből legalább 2 egységrakomány és azok egyidejű be- és kitárolása,Speciális kiszolgálógép, Közepes térfogat-kihasználás

BejárhatóEgy-egy cikkelemekből nagymennyiségű egységrakomány egyidejűleg be- és kitárolásaTömbszerű tárolás jó térfogat kihasználássalEgyedi hozzáférhetőség nem biztosított

Gördíthető Heterogén áruválaszték, Igen jó térfogat-kihasználásMagas beruházási költség, Alacsony forgalom

Görgős átfutó

Heterogén, egy-egy csatorna hosszának megfelelő mennyiségű egységrakomány, Magas beruházási költségIgen jó térfogat-kihasználás, FI-FO elv automatikus érvényesülése, Nagy forgalom lebonyolítására alkalmas

183

1.4 FELADATSOROS TÁROLÁS


Egy raktárban: • Állvány nélküli soros tárolás 1.200 mm mélységben,• 800 x 1.200 x 1.000 egységrakományok tárolására.• Az állványok közötti közlekedési út: 2,5 m széles,• A főközlekedési út: 4 m széles, • Egymás felett 4 rakomány van, • A raktár belmagassága: 5 m magas.

Feladat:• A tárolótér terület-kihasználási mutatójának, és• A tárolótér térfogat-kihasználási mutatójának kiszámítása?

184

1.4 FELADATSOROS TÁROLÁS


2,5 m

2,5 m

4 m 4 m4 m 4 m1,2 m

0,8 m

2,5 m2,5 m

2,5 m 2,5 m2,5 m

Tárolótér

Man

ipul

áció

s té

r

2,5 m

185

1.4 MEGOLDÁSSOROS TÁROLÁS

• A tárolótér hossza: 8 x 1,2 + 4 x 2,5 m = 19,6 m• A tárolótér szélessége: 18 x 0,8 + 4 m = 18,4 m

• A tárolótér területe: 19,6 x 18,4 = 360,64 m2• Hasznos alapterület: 16 x (1,2 x 0,8 x 9) = 138,24 m2• Terület kihasználási mutató: 138,24 : 360,64 = 38,36 %

• A tárolótér térfogata: 360,64 m2 x 5 m = 1.803,2 m3• Hasznos térfogat: 138,24 m2 x 4 m = 552,96 m3• Térfogat-kihasználási mutató: 552,96 : 1.803,2 = 30,67 %


186

HŰTŐGÉPGYÁR

A készáru raktárban az EUR raklapokra helyezett hűtőszekrények: részben állvány nélküli soros, részben állvány nélküli tömbös tárolási rendszerben, egymás mellé helyezhetők és 4 rétegben tárolhatók,

Feladat:1) A raktár befogadóképességének kiszámítása a jelenlegi

elrendezés mellett! (Az elhelyezhető egységrakományok száma)?

2) Mennyivel több egységrakomány (EUR) helyezhető el a raktárban ha a tömbtárolás területét hosszirányban 7,2 méterrel (19,2 méterre) növeljük a soros tárolás rovására?


187

HŰTŐGÉPGYÁR


9,6 m

9,6 m

3,0 m

2,0 m

12,0 m20,8 m

1,2 m

32,8 m

0,8 m 1,6 m

3,0 m

188

1) A raktár befogadóképessége a jelenlegi elrendezés esetén:1) Soros tárolási részben: 16 x 11 = 176 ER2) 4 rétegben: 176 x 4 = 704 ER3) A tömbtárolási részben: 24 x 10 = 240 ER4) 4 rétegben: 4 x 240 = 960 ER

A raktár befogadóképessége: 704 + 960 = 1.664 ER

2) A raktár befogadóképessége módosított elrendezés esetén:1) Tömbtárolási részben: (10 + 6 sor) x 24 = 384 ER 2) 4 rétegben: 4 x 384 = 1. 536 ER3) Soros tárolási részben: 16 x 7 = 112 ER4) 4 rétegben: 112 x 4 = 448 ER

A raktár befogadóképessége: 1.536 + 448 = 1984 ERA jelenlegi elrendezéshez képest több helyezhető el: 1984 – 1664 = 320 ER.

HŰTŐGÉPGYÁR


189

2.) TÁROLÁS

2) Tárolás: raktározás egyik alapfunkciója3) Térfogat-kihasználás a tárolási mód oldaláról:

c) Egyedi áruk, gyűjtőcsomagok állványos tárolási módjai:Kezelésük kézi erővel történik, magasság max. 2,2 méter Soros polcos állvány: univerzális, variálható, oldható kötéssel

kapcsolódó elemekből állítható össze, Tároló-ládás állványok: vázszerű tárolók apróbb áruk

összefogására alkalmas ládákhoz, Gördíthető állványos tárolás: kézi vagy gépi erővel sínen

mozgatható soros állványok (archív anyagok vagy kis forgási sebességű áruk tárolására)

Görgős átfutó állványok: gyűjtőcsomagok görgős elemeken - a kiszedés ütemének megfelelően - gördülnek le a kitárolás felé.

Körforgóállványok: vízszintes vagy függőleges síkban gépi mozgatással fordíthatók, ergonómiai szempontból a legkedvezőbb


190

EGYEDI ÁRUK GYŰJTŐCSOMAGOK


Tárolási mód Technológiai jellemzők

Soros polcos állvány

Univerzális alkalmazhatóságHozzáférhetőség egyes zónákban korlátozottMéretei a tárolt csomaghoz alakíthatókMinden áru közvetlenül elérhető

Tároló-ládás állvány

Meghatározott méretű tároló-ládákhoz alkalmazhatóÁruk egyedi elhelyezésére nem alkalmas

Gördíthető állvány

Kis forgalomhoz alkalmazhatóJó térfogat kihasználást biztosít

Görgős átfutó állvány

Tömbszerű tárolás, FI-FO elv érvényesüléseHozzáférés kis területen nagy áruválasztékhozÁrumozgatás gyakoriságának csökkentése

Körforgó állvány

Nagy áruválaszték könnyű kezelhetőségeOptimális áruelérhetőség, AutomatizálhatóságMagas beruházási költség

191

1.3 RAKTÁR-LÉTESÍTÉSE

„A” változat• Soros állványos tárolás, • Létesítési egységköltsége:

– 5.000 Ft / tárolóhely,

• Térfogat-kihasználási mutatója: 25 %

„B” változat• Gördíthető állványos tárolás, • Létesítési egységköltsége:

– 15.000 Ft / tárolóhely,

• Térfogat-kihasználási mutatója: 40 %


A tárolandó egységrakományok száma: 1.000 db, Az egységrakományok térfogata: 1 m3, Az épület fajlagos létesítési költsége: 20.000 Ft/m3

Melyik raktározási rendszer megvalósítása gazdaságosabb?

192

1.3 RAKTÁR-LÉTESÍTÉSE

„A” változat• Soros állványos tárolás, • Létesítési költség:

1.000 rak. x 5.000 Ft/tárolóhely,

• Létesítési költség: (25 %)4.000 x 20.000 = 80 millió Ft

• Összesen: 5 + 80 = 85 mFt

„B” változat• Gördíthető állványos tárolás, • Létesítési egységköltsége:

1.000 rak. x 15.000 Ft/tárolóhely,

• Létesítési költség: (40 %)2.500 x 20.000 = 50 millió Ft

• Összesen: 15 + 50 = 65 mFt


A tárolandó egységrakományok száma: 1.000 db, Az egységrakományok térfogata: 1 m3, Az épület fajlagos létesítési költsége: 20.000 Ft/m3

193

2.) TÁROLÁS

2) Tárolás: a raktározás egyik alapfunkciója4) Térfogat-kihasználás növelése a kiszolgáló út

szélességének csökkentésével:a) Villás emelőtargonca, homlokvillás, toló-oszlopos targoncab) Speciális típusok – forgóvillás, teleszkópvillás targoncák, c) Kötött pályán (sínen) közlekedő állványkiszolgáló gépek.


Targonca típus

Tárolási mélység

Útszélesség (m)

Összesen (m)

Kk (%)

Homlokvillás2 x 1,2 = 2,4 m

Tárolási mélység: 1,2 méter

800 x 1200 EUR raklapon

3,6 6 40

Toló-oszlopos 2,6 5 48

Forgó villás 1,7 4,1 58

Teleszkóp-villás targonca

1,4 3,8 63

194

3.) KOMISSIÓZÁS

Megrendelések szerinti áruválaszték összeállítása:

A raktárban tárolt homogén áruegységekből, A megrendelések szerinti heterogén egységekké.

A raktározás legösszetettebb, legkritikusabb eleme

Ellátási funkcióhoz a legszorosabban kapcsolódik (idő, pontosság)

Legtöbb élőmunka ráfordítás, magas a tévedések kockázata,

Logisztikai költségek jelentős ( 50 % ) hányada.


195

3.) KOMISSIÓZÁS

A komissiózás részműveletei: Egylépcsős: megrendelésből kiszedési jegyzék -

vevőre, Áru előkészítés, kiszedés, Rendelés összeállítás, ellenőrzés

Kétlépcsős: megrendelésből gyűjtőjegyzék – árucikkekre Árukiszedés cikkcsoportonként – több megrendelésre, Árugyűjtés: – a különböző tároló helyekről - egy ciklus

megrendelőinek áruegyesítése, Áruosztályozás – az egyesített áruválaszték

szétválogatása megrendelőnként, A rendelés összeállítása.


196

3.) KOMISSIÓZÁS

A komissiózás osztályozási szempontjai: Áruáramlás szempontjából:

Áru előkészítés:Statikus (ember megy) – dinamikus (áru mozog),

Áru kiszedés lebonyolítása:Egydimenziós (talajon) – kétdimenziós (géppel),

Áru kiszedés módja: kézi, automatikus csak speciális feltételek esetén,

Áru leadás: centralizált, decentralizált.

Folyamat szervezése szempontjából: Egyzónás – többzónás cikkcsoportok szerint, Egylépcsős – többlépcsős, Soros kigyűjtés – párhuzamos kigyűjtés:

Megrendelések szempontjából, Árucikkek szempontjából.


197

3.) KOMISSIÓZÁS

A komissiózás helye: Tárolótéren belüli komissiózás előnyei:

Egyszerű áru- és információáramlás, Közbenső mozgatásra nincs szükség, Rugalmas alkalmazkodás a forgalomhoz, Viszonylag kis beruházás,

Tárolótéren belüli komissiózás hátrányai Tárolás és komissiózási műveletek zavara, Hosszú árukiszedési utak, Kedvezőtlen tárolási megoldások, Kis komissiózási teljesítmény.


198

3.) KOMISSIÓZÁS

Komissiózás a tárolótértől elkülönített komissiózó térben:

Előnyei: Optimális árukiszedési helyek Nagy komissiózási teljesítmény, Tartalékraktár kedvezőbb elrendezése, Tartalékraktár automatizálható,

Hátrányai: Többszöri anyagmozgatás, Bonyolultabb nyilvántartás, információáramlás, Viszonylag magas beruházási költség.


199

3.) KOMISSIÓZÁS

Komissiózás helye:1) Komissiózási tényező =

felkeresési gyakoriság: Kt = Nt / NkNt: kiszedési egységek átlagos száma,Nk: egy áruból naponta kigyűjtendő egységek számaHa Kt > 3, akkor a tárolótérben célszerű a helye,Ha Kt < 3, akkor külön komissiózó térben célszerű.

2) Tárolási egységek és cikkelemek aránya: ha értéke magas – akkor a komissiózás külön térben célszerű.


200

3.) KOMISSIÓZÁSA komissiózás célszerű elhelyezése


Döntési kritériumoka komissiózás helyéről

Tárolótéren belüli

Tárolótéren kívüli

komissiózás

Komissiózási tényező (Kt) K > 3 K < 3

Tárolási egységek száma (T) T/C értéke kicsi

T/C értéke nagyCikkelemek száma ©

Megrendelésenkénti tételszám Nagy Kicsi

Kigyűjtendő tételek tömege Kicsi Nagy

Soron kívüli megrendelések száma Gyakori Ritka

Megrendelések átfutási idői Hosszú Rövid

201

3.) KOMISSIÓZÁS

Komissiózási módszerek változatai:1) Egységrakományból gyűjtőcsomag kigyűjtés,2) fogyasztói csomag v. egyedi áru kigyűjtése.

Statikus komissiózás egységrakományokból Egydimenziós – talajszintről elérhető magasságig, Kétdimenziós – targonca emeli a kívánt magasságig.Dinamikus komissiózás egységrakományokból: Csak egydimenziós lehet – folyamatos anyagmozgatással

3) Gyűjtőcsomagból fogy. csomag v. egyedi áru Statikus komissiózás gyűjtőcsomagokból:1) Áru előkészítés statikus tárolási módokban (soros polc) 2) ” görgős átfutó és gördíthető állványokon.Dinamikus komissiózás gyűjtőcsomagokból:3) Csak egydimenziós lehet:

1) Függőleges: optimális testhelyzet, de sok holtidő,2) Vízszintes körfogó állvány – holtidő kiküszöbölhető több

állványegység csatlakoztatásával.


202

3.) KOMISSIÓZÁS

A bizonylat nélküli komissiózás: Az árukiszedés: a komissiózás legjellegzetesebb és

legkritikusabb részfolyamata. Három eleme:1) Árukiszedést végző dolgozó,2) Árukiszedés végrehajtására vonatkozó információ,3) A kiszedendő áru.

A 3 elem egyesítése:1) Hagyományos papíralapú bizonylattal:

1) Dolgozó az elején megkapja a kiszedési jegyzéket,2) Hibák: 38 % árukihagyás,

28 % hibás mennyiség, 30 % nem megfelelő áru kiválasztása, 2 % hibás számolás

2) Bizonylat nélküli komissiózás: információ nem írott, hanem elektronikus vagy akusztikus formában. 1) Statikus áru előkészítésnél:

1) Az áru tároló helyén lévő kijelzőhöz,2) A dolgozóval együtt mozgó adatgyűjtőhöz.


203

4.) EXPEDIÁLÁS

4) Expediálás:Az összeállított áruválasztéknak a rendeltetésihelyre juttatásához alkalmas állapotba hozása:Részfolyamatai:

Kiszállítás előkészítése és jármű rakodás Kiszállítás előkészítése:

Csomagolás: Megrendelő, szállítás igényei, védelem,

Kiszállítási egységek összeállítása: Gyors rakodás, kapacitáskihasználás,

Kiszállításra várakozás: Járatonként rendezve, gyors rakodás lehetősége.


204

MAGAS-RAKTÁROZÁSI RENDSZEREK

Magas raktár: A darabáru raktárak speciális változata, feltétele:

Sínen mozgó, keskeny folyosón közlekedő, nagy tárolásimagasságot (40 m) is kezelő állványkiszolgáló gépek.

Gazdasági okai: Kisebb területszükséglet, fajlagos költség csökkentés,

térfogat kihasználás növelése. Műszaki okai:

Automatizálhatóság. Magas-raktárak funkcionális részei:

Tárolótér, Áru előkészítő tér (árufogadó és kiadó) A két teret összekötő anyagmozgató rendszer

Magas-raktárak csoportosítása: Raktári technológia, építészet, automatizáltság

szempontjából, külön változat a un. „siló” raktárak.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

205

RAKTÁR-IRÁNYÍTÁS

A raktárirányítás: a raktár külső és belső áruáramlási és

információáramlási folyamatainak vezénylése, amely lehetővé teszi: a raktár ellátási és tárolási feladatainak

hatékony lebonyolítását, a folyamatok aktuális állapotának regisztrálását.

A raktárirányítás információs rendszere: Primer információk – külső kapcsolatokból,

beszállítóktól, megrendelőktől, Szekunder információk – tevékenységek

végrehajtására vonatkozó utasítások, Tercier információk - végrehajtás felől a feladat

elvégzése, eltérések jelzése raktárirányítás felé. Háttér információk – nyilvántartás jellegűek,

pld. készletek, tároló helyek, erőforrások, stb.


206

ÖMLESZTETTÁRUK TÁROLÁSI MÓDJAI

Ömlesztett áruk: Általában egynemű vagy hasonló anyagok, amelyek

kezelhetősége (szállítása, rakodása, tárolása) nagy tömegben, rendezetlenül, csomagolatlanul történik.

Ömlesztett áruk tárolási módjai: Zárttéri tárolás – az időjárás hatása miatt:

Épületben – tárolás támfalas támasztással, Hombár, bunker, tartály, siló:

szellőzés, hűtési, forgatási igény, Magassága: néhány métertől 20 - 25 méterig

Szabadtéri tárolás: időjárásra nem érzékeny anyagok.


207

ÖMLESZTETTÁRUK ANYAGMOZGATÓ GÉPEI

Ömlesztett áruk tárolásának anyagmozgató gépei:

Szállítójárművek rakodása: Géplapát + szállítószalag, szállító csiga, Pneumatikus szállító, markoló daru, Kanalas rakodógép, felszedő gépek.

Tároló csarnokban alkalmazott eszközök: áthelyezhető, kocsizó szállítószalagok

Hombárokhoz alkalmazott eszközök: Pneumatikus szállító, Serleges elevátor szállítószalag,

Szabadtéri tárolókban alkalmazott eszközök: Markoló daru, kanalas rakodógép, Szállító szalag, szalaghíd, felszedő gépek.


208

13. előadás 3. ANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK

Az anyagmozgatás értelmezése és helye a logisztikai rendszerben

Anyagmozgató rendszerek csoportosítása Az anyagtovábbítás jellege szerint:

Folyamatos – szakaszos - kombinált, A logisztikai rendszerekben betöltött szerepük:

Termelési – raktári – rakodóhelyi – egyéb.

2. ZH


209

ANYAG-MOZGATÁS Az anyagmozgatás:

A logisztikai folyamatok mozgáseleme, jelentős szerepe van az áruáramlás lebonyolításában.

Helye logisztikai rendszerben: Hagyományos értelmezése szerint:

helyváltoztatás, Rendszer szemléletű értelmezése:

az ellátási lánc fázisainak - a termelési, ellátási-elosztási, áruszállítási rendszereknek – kiszolgálása, vagyis az alaptechnológia kiszolgálója.

Anyagmozgató rendszerek csoportosítása: Az anyagtovábbítás jellege szerint, A logisztikai rendszerekben betöltött szerepük szerint, Az anyagmozgató rendszerek funkciója szerint.


210

ANYAGMOZGATÓRENDSZEREK

1.) Anyagtovábbítás jellege szerinti csoportok: Folyamatos – Szakaszos - Kombinált.a) Folyamatos működésű anyagmozgatás:

Megszakítás nélküli, ütemes anyagáramlás.a) Hordozóelemes anyagmozgató gépek:

Csuklótagos szállítószalag, mozgó asztal, Padló alatti vontatópálya, egy- ill. kétpályás függő-Konvejor, páternoszter, láncos szállítópálya.

b) Helyben maradó mechanikus v. gravitációs g:Hajtott görgős-pálya , gravitációs görgős-pálya, Gravitációs tárcsás-pálya, sík csúszda, ejtőcső.

c) Anyagot áramló közegben továbbító gépek:Hidraulikus (áramló közeg a folyadék) és Pneumatikus (levegő) szállítóberendezések:Szívásos vagy nyomásos üzemmód (pl. csőposta).


211


1.) Anyagtovábbítás jellege szerinti csoportok: Folyamatos – Szakaszos - Kombináltb) Szakaszos működésű anyagmozgatás:

Összefogottan ciklikusan, megszakításokkala) Padlószinti, sínpályához nem kötött gépek:

1) Darabáru mozgatáshoz: Autódaru, lánctalpas daru, Targoncák: szállító, vontató, kisemelésű gépi, homlokvillás emelő, toló-oszlopos emelő, oldalvillás emelő, teleszkópvillás emelő, komissiózó targoncák.

2) Ömlesztett áruk kezelése: Homlokrakodó, fejfeletti rakodó, forgó rakodó, forgó kotró, géplapát.

b) Sínpályához, ill. helyhez kötött gépek:Futódaru, bakdaru, rakodóhíd, portáldaru, toronydaru,oszlopos konzoldaru, fali konzoldaru.

c) Kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerekEgyütt szerepelnek a folyamatos és szakaszos műk. elemek. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző


212


2) Szerepük a logisztikai rendszerben: Termelési – Raktári – Rakodóhelyi - Egyéb

a) Termelési folyamatot kiszolgáló rendszer 1) Feladatai: Üzemrészek közötti - Üzemrészen belül a munkahelyek

közötti - Munkahelyi anyagmozgatás,2) Termelési rendszerek anyagmozgató gépei:

1) Műhelyrendszerű gyártásnál:szakaszos működésű, univerzális anyagmozgatás,

2) Csoportos (zárt ciklusú) gyártási rendszer:többé-kevésbé rendszeres, alaptechnológiához alkalmazkodó, időbeliösszehangolás, ütemes áruáramlás,

3) Folyamatrendszerű gyártási rendszernél: folyamatos, ütemes előrehaladás, a gyártás ütemével összehangolva.

4) Helyhez kötött (projekt szerű) gyártásnál.Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

213



a) Termelési folyamatot kiszolgáló rendszer Gyártási típusok: Egyedi – Sorozat - Tömeggyártás,

3) Termelési típusok anyagmozgató gépei:1) Egyedi gyártásnál:

Univerzális, szakaszos működésű anyagmozgatás, 2) Sorozatgyártás:

A szakaszos működésű gépek mellett – folyamatosműködésű gépek is - a munkahelyek között,

3) Tömeggyártás: Tömegszerűség foka: Ctöm = Tmh/tü

Tmh = Munkahely hasznos időalapja (min/időszak)Tü = a gyártási ütemidő (min/db)

Rugalmas gyártási rendszerekben:Indukciós targoncák, görgős-pályák, függő konvejorok, függő sínpályák. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző


214



b) Raktári anyagmozgató rendszerek: 1) Funkciói: Járművek – Áru előkészítő (fogadó és kiadó) –

Tárolótéri anyagmozgató rendszerek,2) Raktári anyagmozgató gépek:

1) Járművek rakodó rendszerei:Egységrakományok: villás targonca, „vagonba járó”Láncos szállítópályák, teleszkópos szállítószalag,

2) Áru előkészítő (fogadó és kiadó) rendszerekSzakaszos és folyamatos működésű gépek: Rakodó és szállító targoncák, univerzális villástargoncák, görgős és hevederes szállítópályák.

3) Tárolótéri anyagmozgató rendszerek: Állványkiszolgáló gépek és targoncák Komissiózó gépek, komissiózó targoncák.


215



b) Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek: 1) Szerepük a logisztikai rendszerben:

Vállalati (termelő vagy kereskedelmi) – Közlekedési2) Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek:

1) Vállalati anyagmozgató rendszerek:Alap-, stb. anyagokat beszállító járművek kirakása,Késztermék, hulladék kiszállító járművek megrakása

2) Közlekedési rakodóhelyi rendszerek:Áruszállító járművek ki- és berakásán túlmenően – a járművek közötti átrakási feladatokat is ellátnak:- Közlekedési al-ágazatok csatlakozási helyein,- Különböző nyomtávú vasutak járművei átrakása,- Átrakás a kombinált szállítás átrakóhelyein:

konténerek, csereszekrények, félpótkocsik. Forrás: Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi (2011): LOGISZTIKA II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

216

14. előadásANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK

Az anyagmozgató rendszerek irányítása Az anyagáramlás és az anyagmozgató rendszerek

jellemzői Az anyagáramlás jellemzői Anyagmozgató rendszerek, gépek teljesítőképessége

Anyagmozgató rendszerek tervezésének alapjai

Évközi munka értékelése Üzem és raktárlátogatás


217


Anyagmozgató rendszerek irányítása: a folyamat beindítása – befolyásolása – leállítása - az irányítás fázisai és az információs alrendszer

összefüggései alapján. Manuális irányítás:

Nyomógombok, karok, kapcsolók segítségével indítás, szabályozás, leállítás,

A rendszer működésével kapcsolatos információk észlelése - logikai döntés a beavatkozásra.

Számítógépes irányítás: Fenti teendők ellátása a memóriába táplált program szerint, Eltérés esetén beavatkozás, ha nem lehetséges akkor Hibajelzés és figyelmeztetés a beavatkozásra.


218


Anyagmozgató rendszerek irányítása: a folyamat beindítása – befolyásolása – leállítása - az irányítás fázisai és az információs alrendszer összefüggései

alapján.


Irányítási fázis Információkezelés1. Az anyagmozgatási és a kiszolgált

folyamat állapotának megismeréseAdatok észlelése, rögzítése, tárolása, értékelése

2. Következtetés levonása a lehetséges cselekvési változatokról

Adatfeldolgozás,információképzés

3. Az optimális kiválasztása a lehetséges cselekvési változatok közül

Döntés előkészítés, optimalizálás, döntés

4. Beavatkozás az anyagmozgatási folyamatba

Információközlés

219

ANYAGÁRAMLÁSJELLEMZŐI

Anyagáram erőssége (rakomány gyakorisága): Kis idő alatt áthaladó mennyiség, pillanatnyi változások

E = dM / dt (kg/s, m3/s) ; M = árumennyiség, t = idő (s) Szakaszos anyagáram esetén: a rakománygyakoriság

M = dZ / dt (db/sec) ; Z = rakományszám Anyagáram intenzitása:

Időtartam alatt továbbítandó átlagos anyagmennyiség:I = dM/dt (kg/h) vagy I = dV/dt (m3/h) vagy I = dZ/dt (db/h) M = mozgatott árumennyiség tömeg-egységben, V = … térfogat-egységben, Z = … darabban kifejezve.

Anyagmozgatási munka: Szállított mennyiség * szállítási út hossza: B = M*s (kgm) M =

szállított anyagmennyiség, s = szállítási úthossz Anyagmozgatási teljesítmény:

Időegység alatt végzett szállítási munka: C = B/t = (M*s)/t C = I * s (kgm/h; dbm/h; tkm/h) - Intenzitás és út szorzata.


220

TELJESÍTŐ-KÉPESSÉG

Anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége:Időegység alatt mozgatható max. anyagmennyiség.

Teljesítőképesség megválasztása: anyagáramlás intenzitása + 15-20 %

A rendszer teljesítőképessége függ: az egyes elemek teljesítőképességétől, és a közöttük levő kapcsolat jellegétől.

Sorba kapcsolt elemek esetén: a legkisebb teljesítőképességű elem a meghatározó

Qr = min ( Q1, Q2, …… Qn)Párhuzamosan kapcsolt elemeknél:

egyes elemek összege adja a rendszer teljesítőképességét Qr = Q1 + Q2, +…… + Qn)


221

TELJESÍTŐ-KÉPESSÉG

Anyagmozgató gépek teljesítőképessége: Folyamatos működésű anyagmozgató gépek

Ömlesztett anyagok mozgatásakor: Folyamatos anyagáram esetén (pld. csővezetékben):

Q = 3600 *F*v*p (t/h) F = anyagáram keresztmetszet (m2), v = sebesség (m/s), p = anyag fajlagos tömege (t/m3)

Adagokra bontott szállítás esetén:Q = (3600 * Vo * v * p) / Lo (t/h)

Vo = egy adag térfogata (dm3), Lo = adagok közötti távolság (m)

Darabáruk mozgatásakor:Q = (3600 *v) / Lo (db/h) Lo = mozgatott egységek közötti távolság (m)

Szakaszos működésű anyagmozgató gépek:Q = (60 *q)/tc (db/h; t/h) tc = ciklusidő (min)q = egy ciklusban mozgatott anyagmennyiség (db, t)


222

A TERVEZÉSALAPJAI Az anyagmozgató rendszereknek

az alaptechnológiát kell kiszolgálni! A tervezés szakaszai:

Előterv készítés:Nagyvonalú koncepcionális tervezés:

Kiinduló adatok nagyvonalú összeállítása, Számításba vehető rendszerváltozatok, Egyes rendszerváltozatok nagyvonalú kidolgozás

Részletes (rendszerterv) készítés: Az anyagmozgatási feladat jellemzőinek meghatározása –

követelmények és felülvizsgálatuk, Az anyagmozgató rendszer megválasztása

Optimális megoldás több változat kidolgozásából Az anyagmozgató gépfajta megválasztása

feladatok és gazdaságossági szempontok alapján Az anyagmozgató géptípus megválasztása

feladatok és műszaki paraméterek alapján. Kiviteli terv készítése.


Documents

anyagbeszerző all in (1)