AP-070513 Irodalom 7. tanmenet (docx)

Radóczné Bálint Ildikó

TANMENET

Radóczné Bálint Ildikó – Virág Gyuláné: IRODALOM 7. (AP-070513)

című tankönyvhöz

magyar nyelv és irodalom tantárgyban

Megjegyzés: a tanmenetjavaslatot heti 2, évi 72 órára készítettem. Rövidítések feloldása: Tk.: irodalomkönyv; Mf.: irodalom munkafüzet, If.: irodalom feladatlapok

1

Óra TémakörTananyag

Fogalmak, ismeretek Készség-és képességfejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok

Megjegyzés,kapcsolódási pontok

1–2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉSIsmerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás,a képességek és készségek szintjén.

A 6. évfolyamon tanult művek, műnemek és műfajok fő jellegzetességei.

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése.

A taneszközök használatának megismerése. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása.A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása.Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memoriterek felidézése különböző munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Mf. 4–6. oldal

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható órák.

A 6. évfolyam év végi felmérésének eredményeire és feladataira érdemes támaszkodni az év eleji ismétlés, felmérés során.

Diagnosztizáló mérések: különböző műfajú szövegek hangos és néma olvasása, értése.

A hangos olvasás értékelési szempontjainak ismerete: tempó, folyamatosság, kifejezőség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság.

A helyes és jól formált beszéd fejlesztése.

A hangos olvasási képesség és a szövegértő képesség fejlesztése.

A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás gyakorlása és ellenőrzése.A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerűen.

Ajánlatos minden tanulónak mérőlapot készíteni egész évre. (Lásd 6. évfolyamos kézikönyvben.)Ajánlott szöveg az olvasáshoz:Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány.Az év eleji felmérésekhez fel-adatlapok az If.-ben találhatóak.

2





3. A KÖNYV ÉS AZ ÉLETA könyvek bűvöletébenBosnyák Viktória: TündérboszorkányTk. 5–8. oldal

Olvasás.Az epikai művek formai jellemzői.Próza, mese.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés képességének fejlesztése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erősítése.Annak felismertetése, hogy az olvasás jelentős szerepet játszik a személyiség formálásában,a képzelet, a szövegal-kotás és a szövegértés fejlesztésében. Az olvasási kedv erősítése.

Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. A tanulócsoport olvasási szokásainak a megbeszélése.A művekben megjelenített téma, gondolat, érzelem, hangulat azonosítása.Érvek és ellenérvek megfogalmazása adott kérdésben.Mf. 7. oldal

A tankönyv felépítésének, a Feladatok, kérdések és a Kapcsolódó szerepének a megismertetése az első órákon kiemelt feladatunk. Dráma és tánc: kifejező beszéd.

4. „A VERS TÜKÖR”Érzések, hangulatok, gondolatok – régen és maWeöres Sándor: Én és

A korstílus és a stílusirányzat.Az epigramma; az időmértékes verselés, disztichon, pentameter,

A kifejezőképesség fejlesztése a régies nyelvezetű versek szöveghű tolmácsolása és a memoriterek

Az alkotások műfaji sajátosságainak felismerése, a jellemzők összegyűjtése és közös megbeszélése.A korábban tanult verstani

Memoriter.

3

a világ,Janus Pannonius: Pannónia dicséreteTk. 9–13. oldal

hexameter, spondeus, daktilus.

hangoztatása során.A téma, a motívum, a hangulat és a hangnem felismerésének a fejlesztése.

ismeretek felidézése. Hexameterek a mindennapi beszédben.Mf. 8–11. oldal





5–6. Képek a mindennapi életbőlBalassi Bálint: Egy katonaének,Lackfi János: Plaza BalassiTk. 14–19. oldal

A vitézi ének műfaji jellemzői, életképek, hárompilléres versszerkezet.Az ütemhangsúlyos verselés, a bokorrím,a Balassi-strófa.(A dal, a szerelmi dal.)

A nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitűd kialakítása a hagyományok aktív befogadásában.A kompozíció meghatározó elemeinek felismerése.Az összehasonlító képesség fejlesztése.

A feldolgozott művekhez kötődő kifejezésmódok jellemzőinek megnevezése. Szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megismerése,a megértés gyakorlása.A műfaji sajátosságok megfigyelése.Mf. 12–15. oldal

Vagy a Kuckó – Olvassunk együtt!versei: Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki,Lackfi János: Szívszaggató szerelmi sztoriTk. 31–34. oldalMf. 23. oldal

7–8. Két vers költészetünk „temegén” alkotásaibólCsokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, Varró Dániel: RandiTk. 20–24. oldal

Az elégia műfaji jellemzői.A vers szerkezeti felépítése.Az időmértékes verselés.Az allegória.

A lírai mű beszédhelyzetének felismerése, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának a megismerése.

A mű legfontosabb műfaji ismérveinek összegyűjtése csoportmunkában, a korábbi ismeretek felelevenítése. A memoriter tanulása, ritmikus hangoztatása. Mf. 16–18. oldal

Memoriter.

4





9–10.

Cselekvések, függőségek, jellemekMiklya Zsolt: Nagyi függője,Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uramTk. 25–29. oldal

A jellemkép, a túlzás. A műelemzés, a műértelmezés képességének fejlesztése különféle műfajú lírai alkotások sok szempontú megközelítésével. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése a lírai művek olvasása során.

A művek tematikájának, meghatározó motívumainak felfedezése csoportmunkában. Vélemények megfogalmazása, érvelés egy álláspont mellett. Mf. 19–20. oldal

nn

11. ÖsszefoglalásTk. 30. oldal

A rendszerező, össze-hasonlító és elemző képesség fejlesztése.

Mf. 21–22. oldal Ének-zene: ritmusok, ritmusfajták azonosítása.

12. Témazáró dolgozat A feladatlap az If.-ben található.

13. A NEMZETI IRODALOM KIBONTAKOZÁSA

Korstílus, a romantikus stílus közös jellemzői, a romantikus irodalom

A nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok

Ismeretek gyűjtése a romantika stílusjegyeiről például könyvtári gyűjtőmunka során.

Vizuális kultúra: a romantikus festmények, épületek, viseletek.

5

A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBENEgy korstílus: a romantika,A magyar nyelvű kultúra és művelődés 1848–49 közöttTk. 35–39. oldal

jellemzői. Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hőskora.

ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat megalapozása.

Önálló ismeretszerzés, egyéni gyűjtőmunka.A lényegkiemelés gyakorlásaZenehallgatás, festmények, képzőművészeti alkotások megtekintése.Mf. 24–25. oldal

Ének-zene: a zenei romantika.Célszerű előzetes olvasásra feladni A magyar nyelvű kultúra és művelődés 1848–49 közöttcímű szöveget.





14. Mozaikok Kölcsey Ferenc életéből, Buzdítás a cselekvő hazaszeretetreKölcsey Ferenc: HusztTk. 40–45. oldal

Az epigramma műfaji jellemzői.Az időmértékes verselés; disztichon, pentameter, hexameter, spondeus, daktilus.A szállóige.

Jellemző műveken keresztül a romantikus jegyek felismerése.Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. Az összehasonlító képesség fejlesztése.

Az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása,tények, adatok kiemelése, csoportkonzultáció.Feladatok más korokban szüle-tett műalkotások idegenségének megtapasztalására.A műfaji sajátosságok megfigyelése, a mű összehason-lítása Janus Pannonius Pannónia dicsérete című versével. Mf. 26–28. oldal

Memoriter.

15–16.

Nemzeti összetartozásunk énekeKölcsey Ferenc: HimnuszTk. 46–49. oldal

A himnusz műfaji jellemzői.Az időmértékes verselésről tanultak bővítése. Nyelvi alaktatok,

Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása.A művekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak

Zenehallgatás.A történelmi ismeretek felelevenítése.A gondolati egységek belső szerkezetének vizsgálata.

Memoriter.

6

költői kifejezőeszközök. Az asszonánc, a keresztrím.

megismerése, pozitív attitűd kialakításaa hagyományok aktív befogadásához.A szókincs, a kifejező- képesség fejlesztése.

Gyakorlatok a nyelvi alakzatok és a költői kifejezőeszközök felismerésére.Mf. 29. oldal

17. Szellemi és lelki útravalóKölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz Tk. 50–51. oldal

A parainesis műfajisajátosságai.

A hangos olvasási és a szövegértő képesség fejlesztése.

A műfaji sajátosságok megfigyelése.Erkölcsi kódex készítése. Mf. 30. oldal

Memoriter: 10–15 sornyi részlet.





18–19.

Mozaikok Vörösmarty Mihály életéből, A rendíthetetlen hűség énekeVörösmarty Mihály:SzózatTk. 52–58. oldal

A hazafias óda, az óda műfaji jellemzői, romantikus látomás, túlzás.

Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása.Az összehasonlító képesség fejlesztése.A verselési mód felismerésének fejlesztése.

Vörösmarty A buvár Kund című művének felidézése.Összehasonlító verselemzés a Himnusszal.Rövid, rávezető feladatokaz összehasonlító verselemzés gyakorlására, különféle szempontok alapján.Mf. 31–32. oldal

Memoriter.

20. Vörösmarty Mihály:ÁbrándTk. 59. oldal

A dal. Romantikus jegyek. (A románc.)

A szókincs bővítése, árnyalása, a kifejező képesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával.(A tér- és

Stílusalakzatok, szóképek felismerése, illetve a korábbi ismeretek felelevenítése.Mf. 33–34. oldal(A románc hangos és néma, értő

Kuckó – Olvassunk együtt!Vörösmarty Mihály:Szép IlonkaTk. 80–84. oldal

7

időészlelés képességének fejlesztése.)

olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása.Különféle dramatikus formák kipróbálása, például némajáték, helyzetgyakorlatok.Mf. 52. oldal)

21. Részösszefoglalás A rendszerező, össze-hasonlító és elemző képesség fejlesztése.

Memoriterek felidézése.A költők Facebook- profiljának elkészítése.Mf. 35–36. oldal

22–23.

I. irodalmi dolgozatírása

Összehasonlító verselemzés.

Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásaa fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

Kölcsey Ferenc Himnuszának és Vörösmarty Mihály Szózatának összehasonlítása.

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható órák.Javítás nyelvtanórán.





24. Petőfi Sándor életútjaTk. 60–62. oldal

A meglévő tudás felelevenítése, új szem-pont szerinti rendezése.

A már ismert Petőfi-művek felidézése előzetes feladatként. A megbeszéléskor a tanulók tanári irányítással összevetik ismereteiket, tapasztalataikat.Szövegelemzési technikák: tények, adatok kiemelése.Rövid ismertető készítése a szövegben előforduló néhány fogalomról.

Előzetes feladat adása: a már ismert Petőfi-művek felidézése.

8

Kutatómunka: a lakóhely és a megye Petőfi-emlékeinek összegyűjtése. Térképhasználat.Mf. 37–40. oldal

25. Lírai önarckép és ars poeticaPetőfi Sándor:A XIX. század költőiTk. 63–65. oldal

Az ars poetica.Az időmértékes verselés.

A könyvtári tájékozódás,a különböző információhordozók használatának képessége.A műelemzés képességének fejlesztése.

A vers alapmotívumainak felismerése és értelmezése. Kutatómunka a könyvtárban: Mózes, Kánaán.A kifejező olvasás gyakorlása. Megzenésített Petőfi-versek hallgatása.Mf. 41. oldal

26. A szülőföld, a magyar táj ábrázolásaPetőfi Sándor:A puszta, télenTk. 66–68. oldal

A tájleíró költemény műfaji jellemzői, a negatív tájfestés.

A szókincs, a kifejező képesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával.

A helyszínek változásának nyomon követése.A műfaji sajátosságok megfigyelése, a mű összehason-lítása Az alföld című verssel. Mf. 42. oldal

Memoriter versrészlet.





27. Kuckó – Olvassunk együtt!Petőfi Sándor:Reszket a bokor, mert…Tk. 85–86. oldal

A dal műfaji jellemzői.

A meglévő tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése. A romantika és a népiesség összefüggé-seivel való ismerkedés.

Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével.Mf. 53–55. oldal

Memoriter egy versszak.

9

28. A Júlia-versekPetőfi Sándor:Szeptember végénTk. 69–71. oldal

Az elégia műfaji sajátosságai.Az időmértékes verselés, a keresztrím.

Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak felismerésére.A műelemzés képességének fejlesztése.

A műfaji sajátosságok felisme-rése, a jellemzők összegyűjtése. A vers szerkezeti felépítésének megfigyelése vázlat segítségével.Mf. 43–44. oldal

Memoriter egy versszak.

29. Közéleti témájú versekPetőfi Sándor:Egy gondolat bánt engemet…Tk. 72–74. oldal

A rapszódia műfaji jellemzői.Versszervező erők.

A művekből feltáruló érzelmi tartalmak elemzésének fejlesztése.A kompozíció meghatározó elemeinek megismerése.

A szerkezeti részek legfontosabb gondolatainak megfogalmazása.Delacroix festményének megfigyelése, a kompozíció elemzése.Mf. 45–46. oldal

Memoriter versrészlet.Vizuális kultúra: a kompozíció szerepe a festészetben.

30. Petőfi Sándor:Nemzeti dalTk. 75–77. oldalKuckó – Olvassunk együtt!Petőfi Sándor:Föltámadott a tenger… Tk. 87–88. oldal

A dal műfaji jellemzői.A refrén, a jelkép.

Érzelmi tartalmak felismerése.Zenei és ritmikai eszközök típusainak, funkciójuknak, hangulati hatásuknak felismerése.

Érvek és ellenérvek megfogalmazásaT-táblázat segítségével.A Nemzeti dal és a Marseillaiseösszehasonlítása.Mf. 47–48. oldalMf. 56. oldal

Célszerű előzetes olvasásra feladni a verseket.Memoriter.





31. ÖsszefoglalásTk. 78–79. oldal


Mf. 49–51. oldal

32. Témazáró dolgozat A félévi szövegértés az If.-ben található. Vagy a nyelvtan feladatlapban található szövegértés megoldása.

A feladatlap az If.-ben található.

10

A nyelvtan órákból leszámítva.33. MŰFAJI

SOKSZÍNŰSÉG ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBENArany János életútja,Anekdoták Arany JánosrólTk. 89–94. oldal

Az anekdota műfaji jellemzői.

A meglévő tudás felelevenítése, új szem-pont szerinti rendezése.

A már ismert Arany-művek felidézése előzetes feladatként. Szövegelemzési technikák: tények, adatok kiemelése.Rövid ismertető készítése a szövegben előforduló néhány fogalomról. Térképhasználat.Mf. 57–58. oldal

Célszerű előzetes olvasásra feladni az anekdotákat.

34. Elbeszélő költemény a perlekedő emberekrőlArany János: A fülemileTk. 95–98. oldal

Az elbeszélő költemény műfaji jellemzői.

Az ítélőképesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.

A történetmondás gyakorlása.Régies kifejezések értelmezése.Népies vonások keresése. A mű üzenetének aktualizálása.Mf. 59. oldal

Dráma és tánc: kifejező szövegmondás.

35–36.

A hűség és a hazaszeretet balladájaArany János: Szondi két apródja;Drégely veszedelmeTk. 99–104. oldal

A ballada műfaji jellemzői.

A monda műfaji jellemzői.

Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása.A művekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése.

A szövegben ki nem fejtett tartalmak megértésének gyakorlása. Előzetes gyűjtőmunka a mű történeti koráról.Mf. 60. oldal

Dráma és tánc: kifejező szövegmondás.





37. Egy elégia az ŐszikékbőlArany János: EpilógusTk. 105–107. oldal

Az elégia műfaji jellemzői.Ütemhangsúlyos verselés, felező nyolcas, páros rím.(Az elégikoóda.)

Képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, a lexika jelentésteremtő

A vers szerkezeti egységeinek felismerése, az idősíkok megállapítása.Az életrajzi elemek és a vers összefüggései.Az országúton való utazás

Kuckó – Olvassunk együtt!Arany János:Letészem a lantotTk. 109–110. oldalMf. 64. oldal

11

szerepének megértése lírai szövegekben.

metaforájának értelmezése. Séta A lehetőségek kertjében.Jelképek értelmezése.Mf. 61. oldal

38. ÖsszefoglalásTk. 108. oldal


Mf. 62–63. oldal


40. A NEMZET MESEMONDÓJA: JÓKAI MÓRMozaikok Jókai Mór életébőlTk. 111–114. oldal

Hatékony, önálló tanulás a szótárak, a lexikonok, az internet kereső programjainak felhasználásával.A digitális kompetencia fejlesztése.

Csoportkonzultáció az életrajz mozaikjairól.Történelmi korszakok felelevenítése.Internetes és könyvtári kutatómunka. Mf. 65–66. oldal

41. Jókai Mór: A huszti beteglátogatókTk. 115–118. oldal

A novella műfaji jellemzői.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.

A történelmi ismeretek felelevenítése.A mű szerkezeti vázlatának elkészítése. Régies kifejezések szómagyarázatának elkészítése.Mf. 67. oldal





42. Jókai Mór: A kőszívű ember fiaiA regény keletkezése, A kőszívű ember fiaiműfaja,A regény történetének

A regény fogalmának bővítése, a romantikus hősi regény.

Hatékony, önálló tanulás a szótárak, a lexikonok, az internet kereső programjainak felhasználásával.A digitális kompetencia

A regény önálló elolvasása előtt megfigyelési szempontok, feladatok adása a munkafüzetből. A romantikus hősi regény ismertetőjegyeinek

A másik választható regény: Jókai Mór: A DamokosokTk. 149–156. oldalMf. 90–93. oldal

12

ideje és tereTk. 119–122. oldal

A regény helyszínei.Az idő és a tér mozzanatai.

fejlesztése. felismerése. Műrészletek felolvasása.Önálló ismeretszerzés, előzetes kutatómunka a regény koráról.Az időnek, a helyszíneknek a megfigyelése.

Földrajz: az olvasott Jókai-regény topológiája.

43–45.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiaiA regény cselekménye és szerkezeteTk. 123–145. oldal

A regény cselekménye és szerkezete.Az olvasottak reprodukálásának módjai.Helyzetek, kalandok, konfliktusok.

A dramatikus feldolgozás lehetőségei.

Képes a tanuló annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, az életvezetésnek is a forrása.

A regény cselekményének és szerkezetének, valamint motívumainak, azok szerepének megfigyelése különféle munkaformákban.Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény történelmi vonatkozású eseményeiről. Lényegkiemelés, vázlatkészítés.A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos improvizáció Buda várának bevételéről.Lehetőség szerint a regényből készült film megtekintése.Mf. 68–87. oldal

Célszerű a Mf. feladatait már az olvasás során előzetes feladatként feladni.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a regény eseményei és a történelem.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókai-regények filmes adaptációi.





46. Jókai Mór: A kőszívű Szereplők, jellemzések, A szövegértő képesség, A főszereplők életútjának Mozgóképkultúra és

13

ember fiaiA regény szereplői,ÖsszefoglalásTk. 146–148. oldal

sorsok.Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása az olvasott művekben.

a megfelelő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése, a megfelelőszóhasználat erősítése. A szövegalkotó képesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

nyomon követése (például közösen készített életúttérkép készítése). Az életutak összekapcso-lódása. A szereplők – történelmi személyek és költött ala-kok –megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a sze-replők jelleméről, cselekedetekről, helyzetekről, magatartásokról. Gyakorlatok a jellemzésieljárásokra, (például beleképzeléses módszerrel, Ki vagyok én?formában).A szereplők tulajdonságainak értékelése. Az érzelmek kifejezésének megfigyelése. Mf. 88–89. oldal

médiaismeret: Jókai-regények filmes adaptációi.


48–49.

II. irodalmi dolgozatírása

Elbeszélés írása jellemzéssel.

Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek

Elbeszélés és jellemzés vagy leírás alkotása különböző nézőpontból. Ajánlott téma: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható órák.

14

alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

című regénye.





50. MIKSZÁTH KÁLMÁN, A MAGYAR PRÓZA MEGÚJÍTÓJAMozaikok Mikszáth Kálmán életéből,Mikszáth írói munkássága –a novellákMikszáth Kálmán: A néhai bárányTk. 157–168. oldal

Alapismeretek a novella műfaji sajátosságairól.A novella szerkezeti jellemzői.

A hangos olvasási képesség fejlesztése.Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak felismerésére.A műelemzés képességének fejlesztése prózai művek olvasása során.

A hangos olvasás gyakorlása különféle olvasási fajtákban.Kérdések megfogalmazása az íróhoz.Az elbeszélő személyének megállapítása.A novella szerkezeti vázlatának elkészítése.Mf. 94–97. oldal

Célszerű az életrajz elolvasását előzetes feladatnak adni.

51. Mikszáth írói munkássága –a karcolatokMikszáth Kálmán: A Balóthy-domíniumTk. 169–173. oldal

A karcolat műfaji jellemzői.

A műelemzés képességének fejlesztése.

Az irónia forrásának megmagyarázása, a történet tanulságának megfogalmazása.Párbeszédes jelenet írása adott címhez.Mf. 98. oldal

52–54.

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyőjeA regény születése,A regény cselekménye és szerkezete

A cselekmény, a szerkezet, a cselekményelemek ismerete,

Az összehasonlító képesség fejlesztése a regény és annak feldolgozásának

A cselekményelemek felisme-résére, az eseményszerkezet követésére irányuló gyakorlatok.

Célszerű a Mf. feladatait már az olvasás során előzetes feladatként feladni.

15

Tk. 174–185. oldal az eseményszerkezet követése.

összevetése során. A műelemzés képességének fejlesztése prózai művek olvasása során.

A regényből készült film, vagy abból részletek megtekintése. A regény és a film összehasonlítása a kifejezőeszközök, a befogadói élmény és a jelentés szempontjából.Mf. 99–107. oldal





55. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyőjeA regény történetének ideje és tere;Szereplők, jellemekTk. 186–188. oldal

A regény tér- és idő-szerkezetének követése.

A szövegértés és a szövegalkotási képesség fejlesztése.A tér- és időszerkezet érzékelése és értelmezése.

A helyszín felismerése, az idő- szerkezet követése.A jellemek fejlődésének megfigyelése. A szereplőket foglalkoztató kérdések, problémák megbeszélése.Békítő tárgyalás rendezése a szereplők között.

Földrajz: az olvasott művek topológiája.

Erkölcstan: erkölcsi dilemmák.



Mf. 108–109. oldal


58. KAMASZOKRÓL KAMASZOKNAKTörténetek kamaszokrólSzembesülés önmagunkkal

A novella műfaji jellemzői.

Kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony érvelés beszélgetés és vita során.

Kerekasztal-körforgó adott kérdésben. A „generációs ellentétek” kifejezés értelmezése.Beszélgetés, vita az olvasott szövegek kapcsán. Önálló

Célszerű az egyik mű elolvasását előzetes feladatnak adni.

16

Janikovszky Éva: A tükör előtt (Egy kamasz monológja);Konfliktusok szülők és gyermekek köztGyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékemTk. 191–198. oldal

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

vélemény, érvek és cáfolatok szabatos megfogalmazása.Kettéosztott napló készítése.PowerPoint-bemutató készítése.Mf. 110–112. oldal





59. Tasnádi István: A kőmajmok házaTk. 199–202. oldal

A regény műfaji jellemzői. Több cselekményszál.

A beleélő képesség fejlesztése.A kifejezőképesség fejlesztése.Képesség a mű cselekményének, szerkezetének, logikai menetének megfigyelésére.

A cselekményszálak megfigyelése, összekapcsolódásuk lehetőségei.Ismerkedés az Időfutár című rádiójátékkal.Mf. 112. oldal

60. Közösségek, kapcsolatok, konfliktusokVámos Miklós: PofonTk. 203–205. oldal

A novella műfaji sajátosságai.

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során.

Véleményalkotás a szereplők jelleméről, cselekedetekről, helyzetekről, magatartásokról.A történet szakaszos feldolgozása. Mf. 113. oldal

Erkölcstan: erkölcsi dilemmák.

61. Louis Sachar: Laura titkos társaságaTk. 206–208. oldal

A regény műfaji jellemzői.

A szociális kompetencia fejlesztése.

Az iskolai szokások megfigyelése. Hiányos szöveg kiegészítése. Mf. 114. oldal

Ajánlott irodalom:Louis Sachar: David nem hagyja magát

17

62. Jules Verne: Kétévi vakációTk. 209–211. oldal

A regény műfaji jellemzői.

Az összehasonlító képesség fejlesztése.

A regényrészlet összehasonlítása Daniel Defoe Robinson és Scott O’ Dell Kék delfinek szigete című műveivel. A döntések, a magatartások értékelése.Angolszász nevelési elvek – megbeszélés.Mf. 114. oldal







Mf. 115. oldal Kuckó – Olvassunk együtt!Lois Lowry: Az emlékek őreAnne Fine: A kilencedik felhőnLeiner Laura: A Szent Johanna gimi 5.– ReményTk. 214–224. oldalMf. 116–118. oldal

64. Témazáró dolgozatA DRÁMA ÉS A SZÍNJÁTÉKMúltba nézőTk. 225–227. oldal

A hangos olvasási képesség fejlesztése.

A görög színházról tanult ismeretek felelevenítése.

A feladatlap az If.-ben található. A témazáró megoldása nem tölti ki az egész órát.

65. A drámaA komédiaTk. 228–232. oldal

A drámai és az epikai szöveg.A dráma műneme.A komikum, a humor, a

Az összehasonlító képesség fejlesztése epika és drámai szöveg összevetése során.

Az epikai és a drámai szöveg összehasonlítása.A komédia műfaji jellemzőinek megfigyelése, táblázatba

18

paródia tartalmi és nyelvi eszközei.

A műelemzés képességének fejlesztése drámai mű, műrészlet feldolgozásával.A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.

foglalása.





66–70.

Egy nagyon zsugori úrMolière: A fösvényTk. 233–239. oldal

A komikum, a humor, a paródia tartalmi és nyelvi eszközei.Az expozíció, a bonyodalom, tetőpont, megoldás. Jellemkomédia.

A műelemzés képességének fejlesztése drámai mű, műrészlet feldolgozásával.

A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.

A feldolgozandó mű cselekményének, szerkezetének vizsgálata tanári irányítással.Jellem- és helyzetkomikumok felfedezése a vígjátékban csoportmunkával. A szemléltetéshez célszerű felhasználni filmek és színházi előadások részleteit, az elektronikus könyvtárak anyagát. Kiscsoportos és páros jelenetalkotások, amelyekben alkalmazni kell mozgásele-meket, hanghatásokat (például tapsot, dobogást, kopogást). Díszlet- és jelmeztervek készítése.

Kuckó – Olvassunk együtt!A ma színházaTk. 240–241. oldalMf. 123–124. oldal

Szóbeli számonkérést javaslunk a fejezet feldolgozása során.

19

Mf. 119–122. oldal71–72.

Év végi ismétlésTk. 242–245. oldal

A 7. osztályban tanult ismeretek rendszerezése.

Rendszerező, ismereteket alkalmazó és tudatosan használó kommunikációs képesség fejlesztése.

A tanult ismeretek alkalmazása az év végi összefoglaló feladatokban. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok.Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése és megértése különböző munkaformákban. Mf. 125–126. oldal

A helyi tanterv időkeretéből felhasználható óra.Feladatlapok az If.-ben.

20

Documents

AP-070513 Irodalom 7. tanmenet (docx)