Tasnádi Kubacska – Kákay Szabó – Breznay

Ásványok

Búvár zsebkönyvek

Móra Ferenc Könyvkiadó

Írta: Tasnádi Kubacska András

és Kákay Szabó Orsolya

Rajzolta: Breznay Lívia

A borítót Urai Erika tervezte

Második, javított kiadás

© Tasnádi Kubacska András jogutódja, 1985

© Kákay Szabó Orsolya, 1985

© Breznay Lívia, 1974

A Föld külső, több kilométer vastag szilárd kérgét kőzetekalkotják. Ezek a kőzetek ásványokból állnak. Az ásvány aföldkéregnek egynemű, állandó vegyi összetételű természetesanyaga. Az ásványokról szól ez a könyv: ércekről és drágakövekről,kristályokról, vagy egyszerű, vaskos ásványhalmazokról. Nemes-fémekről, például aranyról, ezüstről, amelyek termésállapotbanelőforduló elemi fémek. Látunk majd igen bonyolult vegyi össze-tételű ásványokat is, amelyek az emberi kultúra és civilizációlegfontosabb természetadta anyagai közé tartoznak. Szól ez a könyvszép színű nemes kövekről, amelyeket a legkülönbözőbb népek fiaiékítő kőnek kerestek hegyek szikláiban, folyók hordalékában, távolitengerek hullámverésben összegörgetett kavicstorlataiban, sivatagokhomokjában vagy tűzhányóhegyek üregeiben. Igazi ásvány-gyűjtemény elképzelhetetlen a lelőhely feltüntetése nélkül! Errefigyelmeztetünk könyvecskénkben azzal is, hogy zárójelben közöljüka lerajzolt példány lelőhelyét.

Az ásványfajok neve jelölheti kémiai összetételüket, valamilyentulajdonságukat (például színüket) görög vagy latin szóval, deidézheti egy-egy nagy tudós emlékét vagy az ásvány eredetilelőhelyét is. Amikor nekifogunk az ásványok meghatározásának,ismerni kell a kristályok szerkezetét is. A kristálynak mindig szabá-lyos belső szerkezete van, és ha a keletkezésekor elegendő hely állrendelkezésére, e belső szerkezet kívülről is megmutatkozik. Ilyenkorsíklapok határolják, amelyek elrendeződése mindig bizonyosszimmetria szerint történik. Ezt példázza, hogy sok kristályt a közép-pontján áthaladó síkkal két olyan félre oszthatunk, amelyek egymástükörképei, vagyis szimmetrikusak egymáshoz. A kristályokatszimmetriájuk alapján 7 kristályrendszerbe (l. 64. o.) és ezeken belül32 kristályosztályba soroljuk.

3

Az első táblán bemutatunk egy nagyon látványos ásványt, aszabályos rendszerben kristályosodó fluoritot. Kristályai egyenként 6lappal határolt kockák, úgynevezett hexaéderek. A kisebb-nagyobbfluoritkristályok halmaza alatt 3 kockába berajzoltunk szimmet-riasíkokat, a szabályos kristályrendszer szimmetriaelemeinek példá-jaként. A többi kristályrendszerben egyre csökken a szimmetria-elemek száma.

Az ásványoknál azonban nemcsak a kristályszerkezet, hanem akémiai összetétel is fontos, meghatározó tényező. Kémiai össze-tételük alapján is rendszerezzük, 9 osztályba soroljuk őket (l. 64. o.).Könyvünkben is eszerint vesszük sorra az egyes ásványokat.

Ásványok ma is keletkeznek, csakúgy, mint a Föld több milliárdéves története során. Ha eredetüket kutatjuk, közvetve vagyközvetlenül mindig a magmához jutunk. A magma a Föld szilárdkérge alatt vagy abban elhelyezkedő, izzó állapotban levő kőzet-anyag, a szakemberek nyelvén szólva: olvadék oldat. A magmagörögül tésztát jelent, a tudományos szó tehát az izzó olvadék anyagnyúlós, képlékeny voltára utal.

A magma idők folyamán lehűl és megszilárdul a Föld felszínefelé törekvő útján, miközben a mélyből forróvizes oldatok is törnekfel, s jutnak be a kőzetek repedéseibe (telérképződés). Ezek azoldatok szállítják fel a mélyből az ásványok – különösen számos érc– anyagát (hidrotermális eredetű ásványok). De keletkezhet ásványmás módon is, például tengervízből vagy édesvízből, vagy akorábban már létrejött kőzetek ásványainak átalakulásából is.

A bemutatott ásványok jelentős része a Magyar Állami FöldtaniIntézet gyűjteményében van. A régi gyűjtés céduláján sokszor csakegyetlen helynevet vagy tájmegjelölést találunk. Ezt – ahol tudtuk –a mai névvel és közelebbi megjelöléssel egészítettük ki.

1. Fluorit (Cornwall, Anglia) Lásd még a XXVIII. táblát és az 58. oldalt.

2. A szabályos rendszerű kocka néhány szimmetriasíkja.

I. tábla →4

I. tábla

1. Arany (Verespatak – Roșia Montană –, Erdély, Románia). Elemitermészetes fém (Au). Lágy, igen jól nyújtható. Egy gramm aranyat2000 m hosszú huzallá lehet kinyújtani. Aranyfüstnek nevezik afinom aranyhártyát, amelynek vastagsága mindössze a millimétertízezred része. Az arany elsődlegesen a mélyből feltörő oldatokbólteléraranyként válik ki. Legszebb a kvarctelérek üregeiben éshasadékaiban szabadon álló, moha, huzal vagy lemez alakú, fennőttermésarany (ilyet mutat képünk is). A szabályos kristályrend-szerben kristályosodik, ritka kristályai hexaéderek vagy oktaéderek.A kőzetek málladékát a víz a hegyekből tovaszállítja a völgyekbe, ésígy az arany a folyóhordalékba kerül, ahonnét kimossák. Ez amosóarany. A Duna (Szigetköz) és a Dráva homokjából évekkelezelőtt még mostak aranyat. A Kárpátok vonalának régi ismertaranytermő bányái közül megemlítjük Selmecbányát (BanskáŠtiavnica) Szlovákiában, Verespatakot (Roșia Montană) és Brádot(Brad) Erdélyben.

2. Termésezüst (Kongsberg, Norvégia). Hidrotermás eredetű elemiezüst (Ag), gyakran arannyal együtt fordul elő a telérekben. Nemritka ásvány, de nagy mennyiségben ma már alig található. Szabá-lyos rendszerű, oktaéder és hexaéder alakban kristályosodik. Gyakoria toll, moha, huzal alak is. Színe rendszerint sötétszürke vagy fekete,mert felületét vékony ezüst-szulfid réteg vonja be. Szulfidosércásványokból oxidációs elbomlás útján is keletkezik, ezért szí-nesércbányákból gyakran nyernek komoly mennyiségben ezüstöt.

3. Termésréz (Lake Superior, Michigan, USA). Szabályos rendszerűelemi réz (Cu). Színe rézvörös, de hamarosan zöld malachit (l.XXVIII. tábla) vonja be. Termésréz fordul elő Rudabányán ágas-bogas huzal alakban, s ezen olykor apró hexaéderek vagy oktaéderektalálhatók. A termésréz itt másodlagosan keletkezett rézásványokból.Észak- és Dél-Amerika, valamint Afrika hatalmas rézérctelepeibengyakran megjelenik.

6 II. tábla →

II. tábla

1. Kén (Girgenti, mai nevén Agrigento, Olaszország). Elemi kén (S).Egyhajlású és rombos változata is ismert. Kénsárga színű. Nem ha-sad, könnyen törik, és csekély a keménysége. Olvadáspontja ala-csony. Gyakran fordul elő vaskos, tömött, földes vagy cseppkövesalakban is. A terméskén a földkéreg legfelső részében és a földfel-színen jelenik meg. Vulkáni kitöréskor vagy a vulkáni utóműködéssorán a felszínre törő gázokból és gőzökből rakódik le. Az igazi nagykéntelepek azonban nem vulkanikus úton, hanem tengeri üledékeskőzetek átalakulásával keletkeztek. Így jött létre a világhírű kéntelepSzicíliában, Girgentiben, ahol már a görögök és a rómaiak idején isbányászták. Óriási kéntelepek vannak Texas és Louisiana államokban(USA), valamint a Szovjetunió területén. Hazánkban ritkaásványként fordul elő.

2. Cinnabarit és higany (Almadén, Spanyolország). A cinnabaritháromszöges rendszerben kristályosodó higany-szulfid (HgS). Színecinóbervörös, a legrégibb időktől használják vörös festékként min-den ősi kultúrában; mérgező hatása is ismeretes volt. Kristályaigyémántfényűek, kitűnően hasadnak. Vaskos, szemcsés vagy földeskifejlődésben is jelentősebb tömegben fordul elő. Ilyen példánytábrázol képünk. A cinnabarit hidrotermás eredetű, 100 °C körülihőmérsékleten válik ki. Ilyen módon hatalmas cinnabarit-, vagyishiganyérctelepek keletkeztek. Elemi higany (Hg) is előfordulhatbennük, amely másodlagos úton a cinnabaritból jött létre. Az elemihigany közönséges hőmérsékleten cseppfolyós, csak –38,9 °C-onkristályosodik. Ónfehér, fémfényű. Kevés ezüstöt is tartalmazhat. Aképen két higanycsepp látható a földes cinnabariton. Hatalmashiganyérctelepek vannak a spanyolországi Almadénben, ahol már akarthágóiak és a rómaiak is bányászták. Itt, a bányászat közbenfeltáruló kőzetrepedésekből olykor mázsaszámra ömlik ki az időkfolyamán összegyűlt fémhigany. Csak érdekességként említjük ahidrokvarcitban talált cinnabaritot az Eperjes-Tokaji-hegységbenBotkőn, Sárospatak közelében.

8 III. tábla →

III. tábla

1. Gyémánt (Kimberley, Dél-Afrika). Elemi karbónium, azaz szén,így a gyémánt vegyi jele is C. A legnagyobb szimmetriájúkristályrendszerben, a szabályos rendszerben, annak is legmagasabbszimmetriájú kristály osztályában kristályosodik. Leggyakoribbalakja az oktaéder. A Mohs-skálában keménysége 10, tehátvalamennyi ásványnál keményebb, kitűnően vágja az üveget. (Mohs– ejtsd: mósz – bécsi tanár osztályozta először keménységük szerintaz ásványokat 1–10-ig terjedő számozással.) Majdnem mindenütt aFöldön folyóhordalékban találják, s mossák, mint az aranyat. Ritkánanyakőzetéből, a magmás eredetű, sok zöld színű olivint (lásd XXI.tábla) tartalmazó kimberlitből is bányásszák. Ilyen bányák mű-ködnek ma Dél-Afrikában Kimberleyben és a SzovjetunióbanJakutföldön. A gyémántot ugyanúgy, mint a többi drágakövet,karáttal mérik. Egy metrikus karát 0,2 gramm. Az eddig ismert egyiklegnagyobb gyémánt a Dél-Afrikában talált, 3106 karátos Cullinan.Ezt több darabra hasítva köszörülték. A gyémánt igazi tüzét azáltalkapja, hogy a kristálylapok helyett mesterséges lapokat köszörülneka felületére. A lapokon áthatoló fénysugarak többszörösenmegtörnek, és a gyémánt csodálatos szivárványszínű színszórásátidézik elő. A 2. ábrán az oktaéder forma, a 3. ábrán a 68 laposbriliáns, a legtökéletesebb köszörülési formák egyike látható. Agyémántcsiszolás feltalálása óta igen divatos ékkő lett.

4. Grafit (Anina, Bánság, Románia). Ugyancsak elemi szén (C), de agyémánttól különböző (hatszöges) kristályrácsa van. Merőben mástermészetű ásvány, mint a gyémánt: olyan lágy, hogy a papíronnyomot hagy. Az eltérés a másféle keletkezési körülményből ered.Amíg a gyémánt kristályrácsában az atomok összetartása mindenirányban rendkívül nagy, addig a grafit rácsában a rétegsíkokonbelül az atomok erősen kötődnek, a rétegsíkok között azonbangyengén. Ezért nyomásra e síkok mentén a grafitrészecskék el-csúsznak. Színe sötétszürke. Leveles, pikkelyes halmazokban fordulelő. Iszapolt agyaggal összegyúrva készül belőle a ceruza.

10 IV. tábla →

IV. tábla

1. Galenit (Beuthen – ma Bytom –, Lengyelország). Ólom-szulfid(PbS), az ólomnak kénnel alkotott szabályos kristályrendszerű ve-gyülete. 86,6% ólmot és 13,4% ként tartalmaz. A világosszürkétől azegész sötétszürkéig változó színű. Kristályai leggyakrabbanhexaéderek (mint az ábrán) vagy oktaéderek. Fémfényű, de oxidá-lódva felülete mattá válik. Ilyenkor csak hasadási lapjai csillognakfényesen. A galenit szemcsés vagy egészen apró kristályos tömegbenis előfordul. Igen nagy sűrűségű ásvány, sűrűsége 7,4. Az egyiklegnehezebb érc. Késsel könnyen karcolható, keménysége tehát cse-kély (2). Olvadáspontja 1115 °C. Faszénen hevítve SO2 eltávozásaközben ólomgömbbé olvad, és ólom-oxid verődék keletkezik. Hid-rotermális úton, vagyis a föld mélyéből feltörő forróvizes oldatokbóljön létre. Hazánkban az egyik legközönségesebb hidrotermálisásvány. Előfordul a Velencei- és a Mátra hegységben. Az utóbbihelyen a gyöngyösoroszi ércbánya legjelentősebb ásványi nyers-anyaga. Galenitet Rudabányán is találtak, olykor fejtésre érdemesmennyiségben. Nagy tömegben bányászták Róma spanyolországigyarmatán, azaz Hispániában, ahonnan rendszeresen szállították azanyaországba. Ma többek közt a Szovjetunióban Nyercsinszknél ésÉszak-Amerikában Colorado és Idaho területén bányásszák. Vannakezüsttartalmú galenitek, amelyek kohósítása annyi ezüstöteredményez „melléktermékként” a világtermelésben, amennyit azösszes ezüstérc együttvéve nem ad. Híresek a Kárpátok övezeténekezüsttartalmú galenit-előfordulásai is.

2. Greenockit (ejtsd: grinokit; Nagylápafő, Mátra hegység). Hat-szöges rendszerű kadmium-szulfid (CdS). Földes, lisztszerű bevo-natként jelenik meg általában, önálló alakú kristályai nagyon ritkák.Színe élénksárga. Leginkább a cinkérctelepek oxidációs övébenbukkannak rá, ahol a szfalerit (l. VI. tábla) mállásának terméke, anyomelemként jelenlevő kadmiumból keletkezik. Nagylápafőn –amint képünk is mutatja – a kalcitkristályok bevonataként jelent-kezik.

12 V. tábla →

V. tábla

1. Kalkopirit (Felsőbánya – Baia Sprie –, Máramaros, Románia).Négyzetes rendszerben kristályosodó réz-vas-szulfid (CuFeS2). Ipa-rilag fontos rézásvány, réztartalma 34,5%. Színe sárga vagy arany-sárga, zöldes árnyalattal. Vaskos, tömeges kifejlődésben gyakori. Aképen látható, jól fejlett kristályai ritkábbak. A Földön több,egymástól eltérő úton keletkeztek a kalkopirites rézérctelepek. AKárpátok koszorújában régóta ismert előfordulásait legtöbbször amélyből feltörő forróvizes (hidrotermás) oldatok hozták létre.Magyarország jelentős ásványkincse, az elmúlt években a mátraiRecsk környékén nagy mélységben talált érctelep is főleg kalko-piritből áll.

2. Szfalerit (Óradna – Rodna –, Erdély, Románia). Cink-szulfid(ZnS), vagyis a cinknek kénnel alkotott vegyülete. Szabályos rend-szerű. A fennőtt szabad kristályoknál gyakoribb a vaskos, szemcsésalak. Kristályai legtöbbször vasat is tartalmaznak, és színük is ettőlfügg. A vastartalom növekedésével a világos gyantaszíntől a sötét,majdnem fekete példányokig mindenfajta átmenetet megtalálunk. Akristályok legtöbbször gyémántfényűek, olykor a sötétebbek fémesfényűek. A szfalerit a legfontosabb cinkásvány. Neve a görögszfalerosz (csaló) szóból ered: csalfa érc, mert hosszú ideig nemtudták kinyerni belőle a fémcinket. Tág hőmérsékleti határok közöttkeletkezhet, majdnem mindig jelen van a szulfidos ásványokképződésekor. Szép példányait gyűjthetjük a Mátrában.

3. Tetraedrit vagy antimon-fakóérc (Botesbánya – Boteș –, Erdély,Románia). Réz-antimon-szulfid (Cu12Sb4S13). Szabályos rendszerű.Színe acélszürke, fakó ólomszürke. Vaskos, tömött halmazokbangyakori. Jól fejlett kristályai ritkák. Ilyenkor – amint ábránk ismutatja – legjellemzőbb rá a négy szabályos háromszögből állókristályforma, a tetraéder. Nevét is innen kapta. A Mátrában ésRudabányán is előfordul.

14 VI. tábla →

VI. tábla

1. Enargit (Recsk, Heves m.). Réz-arzén-szulfid (Cu3AsS4). Rombosrendszerben kristályosodó oszlopos kristályai acélszürkék, féligfémfényűek. Réztartalma magas (48,3%), ezért ha nagyobb tömegbenjelenik meg, fontos rézásvány. Hidrotermális eredetű telérekbenvagy tömzsökben képződik. (A tömzs nagyjából cipó alakú érctömeg,nem összefüggő, mint a hasadékokat kitöltő érctelér.) Magyar-országon is bányászták a Mátra hegységben Recsken, ma már ez abányarész kimerült. Fontos európai lelőhelye a jugoszláviai Bor, ahola réz legjelentősebb ásványa. Előfordul nagy tömegben Montanában(USA), Peruban, Tsumebben (Namíbia), valamint Tajvan szigetén.

2. Wurtzit (Gyöngyösoroszi, Heves m.). Cink-szulfid (ZnS). Ösz-szetételében azonos a szfalerittel (l. VI. tábla), csak kristályszerke-zetében különbözik tőle, a hatszöges rendszerbe tartozik. Különállókristályai ritkák, legtöbbször a sugaras-kérges, tömött oszlopos vagyszemcsés kifejlődés jellemzi. Gyémántfényű, színe barnásfekete.Hidrotermás eredetű, viszonylag ritka ásvány. Magyarországon alegszebb példányai Gyöngyösorosziban gyűjthetők.

3. Pirrhotin (Kisbánya – Chiuzbaia –, Máramaros, Románia). Vas-szulfid (FeS). A hatszöges rendszerben kristályosodik. Friss törésifelülete erősen fémes fényű, színe sárgás bronzbarna, de levegőnhamarosan dohánybarnára változik. A magas hőmérsékleten, amagmás folyamatok során keletkezett pirrhotin nikkelt tartalmaz,ilyenkor vaskos, tömeges formában jelenik meg. Ezt a pirrhotintnikkelércként fejtik, nagy mennyiségben Kanadában és a Szovjet-unióban. A hidrotermális, forróvizes oldatokból kiváló pirrhotinhatszöges táblák rozettaszerű csoportosulásában fejlődik ki (lásdképünkön). Ez nem tartalmaz nikkelt, iparilag értéktelen. A Bör-zsöny hegységben is ilyen hidrotermális pirrhotin fordul elő. Újab-ban Recsken is megtalálták.

16 VII. tábla →

VII. tábla

1. Proustit (Freiberg, NDK). Ezüstérc, ezüst-arzén-szulfid (Ag3AsS3).A háromszöges rendszerben kristályosodó cinóbervörös, hosszú,oszlopos kristályai gyémántfényűek, áttetszőek. Karcolásnál pora amázatlan porcelán lapon téglavörös. Ezüsttartalma 64–65%.Hidrotermális folyamat terméke. A Kárpát-övezet bányahelyein aföldtanilag fiatal arany-ezüst telérekben gyakori.

2. Molibdenit (Ontario, Kanada). Molibdén-szulfid (MoS2). A hat-szöges rendszerben kristályosodik. Kristályrácsa jellegzetes réteg-rács, ebből ered egyirányú, kitűnő hasadása is. Lapos, lemezes,réteges kifejlődésű. Lemezei hajlíthatók, alakváltozásuk maradandó.Rendkívül lágy ásvány: a papíron nyomot hagy, akár a grafit.Keménysége a Mohs-skálán 1. Könnyen vágható, zsíros tapintású.Erős fémes fénye van. Ólomszürke pikkelyei a friss törési felületenezüstösen csillognak. A legfontosabb molibdénásvány. Hazánkban aVelencei-hegységből és a Börzsönyből ismert. Újabban bányászatraérdemes mennyiségben Recsken, a rézérc kísérőjeként is megtalálták.

3. Antimonit (Felsőbánya – Baia Sprie –, Máramaros, Románia).Antimon-szulfid (Sb2S3). Rombos rendszerben kristályosodik. Kris-tályai formákban gazdag oszlopok vagy tűk vagy ezek halmazai.Előfordul tömött, tömeges alakban is. A kristályok fémfényűek,ólomszürkék, felületük rövid idő alatt sötét színűre változik. Egyeslelőhelyeken a kristályok igen tetszetősek, kékes színnel futtatottak.Ilyen példányt mutat ábránk is, ahol az antimonit mellett apró fehérkvarckristályok is láthatók. 550 °C-on, tehát már a gyertya lángjábanis megolvad. Keménysége a Mohs-skálán csak 2. Málláskor élénk-sárga antimonokker képződik rajta. Az antimonfém legfontosabbércásványa. Hidrotermális eredetű. A mátrai ércbányák nem gyakoriásványa. Számos külföldi lelőhelyen bányásszák tekintélyes töme-gekben, mint Bolíviában, Kínában, a Szovjetunióban és Thaiföldön.

18 VIII. tábla →

VIII. tábla

1. Bournonit vagy kerékérc (Óradna – Rodna –, Erdély, Románia).Rombos rendszerű ólom-réz-antimon-szulfid (PbCuSbS3). Forma-gazdag kristályai zömök oszloposak vagy táblásak, de vaskos alak-ban is megtaláljuk. Gyakran ikerkristályként jelenik meg. Ilyenkorfogaskerékre hasonlít, ezért kapta a kerékérc elnevezést. (Iker akkorkeletkezik, ha egy ásvány két vagy több kristálya bizonyos szabályokszerint összenő. Az ábrán látható „fogaskerekek” két-két tagból állóikrek.) Élénken fémes, sötétszürke. Hidrotermális eredetű ólom-cinkérctelepek általánosan elterjedt ásványa. A Kárpát-övezeti bányák-ban sok helyen fellelhető. Szép példányait az ásványgyűjtők nagybecsben tartják.

2. Markazit (Rudabánya, Borsod m.). Vas-szulfid (FeS2). Rombosrendszerű kristályai változatosak. Sugaras, rostos kifejlődésben ésgumós, cseppköves alakzatokként is gyakori. Kristályainak jelleg-zetes, több tagból álló összenövését (iker) a dárdához hasonló for-mája miatt dárdakovandnak nevezik. Ilyen kifejlődésű ikercsoportotmutat képünk is. Rosszul hasad, keménysége 6–6,5. Fémes fényű,világos szürkéssárga, zöldes árnyalattal. Alacsony hőmérsékleten,főként savanyú oldatokból válik ki. Tavi és tengeri eredetű kőze-tekben is gyűjthető. Legtöbb ércbányánkban előfordul. Különösenszép darabjai találhatók Rudabányán. Kár, hogy a levegő nedvességeés a baktériumok hatására a gyűjteményekben gyakran elbomlik.

3. Pirit (Kisbánya – Chiuzbaia –, Máramaros, Románia). Vasszulfid(FeS2). Kémiai összetétele megegyezik ugyan a markazitéval, de mertszabályos rendszerben kristályosodik, tulajdonságai eltérőek. Nevegörög eredetű szó, jelentése tűzkő, mert olyan kemény, hogykovához ütve szikrát vet. A régiek tűzcsiholásra használták. Leg-gyakoribb kristályformája a kocka, ezt mutatja az ábra is. Erősenfémfényű, színe aranysárga. Mállás során limonit lesz belőle.Gyakori ásvány, minden kőzettípusban megjelenhet.

20 IX. tábla →

IX. tábla

1. Realgár (Nagyág – Săcărîmb –, Erdély, Románia). Arzén-szulfid(As2S2). Egyhajlású rendszerben kristályosodó, meggypiros kristályaizömök oszloposak, gyémántfényűek. Kissé rideg és törékeny,keménysége 1,5–2. Könnyen olvad, sőt elég. Égése közben az arzénjellegzetes fokhagymaszagát érezzük. Napfényen megsárgul, mertauripigmentté alakul át. Ezért őrzik a gyűjteményekben feketepapirosba burkolva. A Kárpát-övezetben számos bányahelyenmegtalálható, például Felsőbányán (Baia Sprie), Nagybányán (BaiaMare). A Vezúvon és a Yellowstone Park (USA) hőforrásaiban ma iskeletkezik.

2. Auripigment (Újmoldova – Moldova Nouă –, Bánság, Románia).Egyhajlású rendszerben kristályosodó arzén-szulfid (As2S3). Több-nyire vaskos, leveles tömegekben képződik. Néha lisztszerű bevo-natként jelenik meg. Kitűnően hasad, lágy, vágható, hajlítható.Hasadási lapján gyöngyházfényű. Színe a világos citromsárgától azaranysárgáig változik. Hevítve megolvad. Hidrotermális kiválásokkésői terméke. Rendesen realgárral együtt képződik, de má-sodlagosan, realgárból és egyéb arzénásványokból is létrejöhet.Jakutföldön (Szovjetunió) és a Kárpátok övezetéből is szép példányaiismertek. Magyarországon ritka, a Mátrában, Recsken fordul elő.

3. Arzenopirit (Salzburg tartomány, Ausztria). Vas-arzén-szulfid(FeAsS). Az egyhajlású rendszerben kristályosodik. Fémes fényű,színe ezüstfehér, acélszürkébe hajló. Karca szürkésfekete. Kemény-sége 5,5–6. Rideg ásvány. Hevítve fokhagymaszagot áraszt, majdmágneses gömbbé olvad. Tág hőmérsékleti határok között kelet-kezhet, de főleg a magas hőmérsékletű hidrotermális oldatokból jönlétre. Hazánkban ritka, Nagybörzsönyben a pirrhotinnal (l. VII.tábla) együtt képződött.

22 X. tábla →

X. tábla

1. Kassziterit vagy ónkő (Zinnwald, NDK, egy része ma Cinovec,Csehszlovákia). A négyzetes rendszerben kristályosodik. Vegyiösszetétele ón-dioxid (SnO2), de egy sereg más elemet is tartalmaz-hat. Neve is az ón jelentésű görög szóból ered. Tág hőmérsékletihatárok között keletkezik. A kristályok formája elárulja keletkezésükhőmérsékleti viszonyait. Alakja a tömzsi vagy hosszú oszlopoktólegészen a tűs-szálas halmazokig változhat, de a finom rostos gumókis gyakoriak. Jellemző rá az ikeralkotás. Ikerkristályai, amint az aképen is látszik, középkori lovagok sisakjára emlékeztetnek. Nagysűrűségű ásvány. Keménysége is tetemes: 6,5. Gyémántfényű, törés-felületén zsírfényű. Színe a világossárgától a szurokfeketéig változ-hat. Nagy ellenállókészsége miatt gyakran feldúsul a folyók záto-nyaiban, az úgynevezett torlatokban. Európában nevezetes lelőhelyeaz angliai Cornwall, a rómaiak óta művelt bányáival, valamint aCseh-Szász Érchegység. Fontos előfordulása ma a Maláj-félsziget éstöbb indonéz sziget is.

2. Piroluzit (Macskamező – Răzoare –, Erdély, Románia). Mangán-dioxid (MnO2). A négyzetes kristályrendszerbe tartozik. Rendszerinthosszan rostozott kristályhalmazokban képződik. Ilyen kifejlődésétmutatja ábránk is. Ritkábban nyúlt, oszlopos megjelenésű. Kemény-sége 6–6,5, de rostos vagy földes formája olyan lágy, hogy a papi-roson nyomot hagy. Színe acélszürke, tömeges változatáé fekete.Fénye fémes. Gazdag, bár már részben kitermelt mangánérctelepekvannak a Bakonyban Úrkúton és Eplényben.

3. Kuprit (Rudabánya, Borsod m.). Réz-oxid (Cu2O). Szabályosrendszerű. Kristályai leggyakrabban oktaéderek. Vörös, kárminpiros,cseresznyepiros vagy vörösbarna. Fénye félig fémes gyémántfény.Másodlagos ásvány, a szulfidos rézércek oxidációs terméke. Időkfolyamán szénsav hatására zöld malachitkéreg (l. XXVIII. tábla)vonja be. Remek példányai Rudabányáról ismertek.

24 XI. tábla →

XI. tábla

1. Korund Alumínium-oxid (Al2O3). A háromszöges rendszerbenkristályosodik. Keménysége nagy, a Mohs-skálán 9, tehát csak agyémánt keményebb nála. Neve is a kemény kőzetet jelentő hindikurund szóból ered. Tisztátalan, tömeges fajtája a közönséges ko-rund, amelyet nagy keménysége miatt csiszolóanyagnak alkalmaz-nak. Nemes változatát a drágakőipar használja föl. Gyakran színezikfém-oxidok, amelyektől szürke, sárga, rózsaszín, kék és vörös lehet.Drágakő minőségű változatai közül a vöröset rubinnak, a többiszínűt, köztük hagyományosan a kéket, zafírnak nevezzük. (Adrágakövek azok az ásványváltozatok, amelyek szépségükkelmegragadják a szemlélőt, és ritkaságukkal különös értékre tesznekszert. Fontos, hogy fizikai tulajdonságaik – például keménységük,tisztaságuk – révén megmunkált, csiszolt alakban is sokáig ellen-állóak és szépek maradjanak.) A korund egyes magmás és üledékeskőzetek érintkezésénél a forró magma hatására keletkezik. Jelentősrészét másodlagos felhalmozódásából, folyók torlataiból bányásszák.Ilyen, drágakőmosóból előkerült korundkavicsokat mutatunk be.

2. Csillagzafír csiszolva. A korundnak e változata szép kék színét abenne finoman eloszló vas és titán szennyezőelemektől kapja.Előfordul, hogy növekedése során három, egymással 60°-os szögetbezáró irányban parányi csatornák képződnek benne. Egy ilyenpéldány domborúra csiszolt felületén világos színű, selymes fényűcsillagalak látható. E különösen értékes változat a csillagzafír. Maelsősorban Srí Lanka, Burma és Ausztrália zafírbányászata jelentős.

3. Csillagrubin csiszolva. Színét a finom eloszlású krómszennyezésokozza. Ahogy a zafírban csatornák, a rubinban a rutil (l. XIX. tábla)parányi tűi lehetnek bezárva, így itt is létrejöhet az úgynevezettcsillaghatás. A legszebb színű rubint ma is Burmában, az Irrawaddyfolyó medencéjében, Mogoknál bányásszák.

26 XII. tábla →

XII. tábla

1. Kvarckristály (Suttrop, Vesztfália, NSZK). Szilícium-dioxid (SiO2).A kvarc a szilárd földkéreg egyik legfontosabb alkotórésze. 573 °Cfölött a hatszöges (1. kép), alatta a háromszöges rendszerben kristá-lyosodik. Nem hasad, hanem törik. Rendkívül kemény ásvány.Acéllal szikrát vet. Keménységi mutatója a Mohs-skálában 7. Azüveget erősen karcolja. 2000 °C körül olvad, s ekkor formálható, akáraz üveg. A savanyú szilikátkőzetek egyik elegyrésze, de gyakori asokat emlegetett hidrotermális telérkőzetekben is. Ezek üregeibenpompás fennőtt kristálycsoportokat alkot. Igen szép kvarckristá-lyokat találunk a Velencei-hegységben, Gyöngyösoroszi ércteléreibenés Telkibánya vidékének vulkanikus kőzeteiben.

2. Rózsakvarc (Madagaszkár). A kvarc számos változatát ékkőnekhasználják. Ezek közé tartozik a (napfényen kifakuló) rózsaszínűkvarc is. Nem fordul elő jól fejlett kristályokban. Vaskos, repedezett,a jellegzetes kagylós törést mutató tömegekben találják a pegmatitkőzettelérekben. Csiszolva kedvelt ékkő. Nevezetesebb előfordulása aSzovjetunióban az Urál hegység, Brazília, Madagaszkár és Dél-Afrika. Hazánkban nem található.

3. Zöldes színű kvarckristály-csoport (Gotthard, Svájc). A Földmélyéből érkező kovasavas oldatokból egykor kivált kvarckristályokvalóságos földtani hőmérők, alakjuk és termetük ugyanis elárulja,hogy keletkezésükkor milyen hőmérsékleti viszonyok voltak. Magashőmérsékleten mindig a két, egyenként hatlapú piramis forma jönlétre (hatszöges dipiramis). A két piramis alapjával egymáshozilleszkedik. Valamivel alacsonyabb hőmérsékleten a kristályonfüggőleges lapok, az úgynevezett prizmák jelennek meg (l. az 1.képet). A hőmérséklet további csökkenését jelenti, ha a prizmamegnyúlik, 573 °C alatt kifejezetten oszlopos forma jön létre, amilyena bemutatott zöldes kristálycsoport.

28 XIII. tábla →

XIII. tábla

1. Füstkvarc (Svájc). Neve elárulja, hogy színe a füstbarnától min-den árnyalatban változik a feketéig (morion). Az ismert egyik leg-nagyobb füstkvarcpéldány 133,5 kg. 1865-ben találták a svájci Al-pokban, egy kvarckristályokkal bélelt üregben, úgynevezett kris-tálypincében. Onnan került a budapesti Nemzeti Múzeumba. A füst-kvarcból tálakat, szelencéket is faragnak.

2. Citrin (Madagaszkár). A kvarc átlátszó, szép sárga változata.Színét a benne finoman szételegyedett vastól kapja. A legjelentősebbcitrinlelőhelyek Spanyolországban, Brazíliában és Madagaszkárszigetén ismertek. A drágakőiparban előszeretettel hamisítják a nálagyakoribb ametisztből vagy füstkvarcból. Ezek a kvarcváltozatokugyanis hevítéskor sárga színűre változnak.

3. Ametiszt (Mexikó). Az ibolyaszín legkülönbözőbb árnyalataibanfordul elő. Egyes fajtái napfényen elhalványodnak. Ametiszt görögeredetű szó, annyit jelent: nem részegítő. Az ókorban, de még azelmúlt században is azt tartották, hogy véd a részegség ellen, és ezértszívesen hordták gyűrűben. Itt említjük meg, hogy a színes kvarc-változatokból igen kis mennyiségben különféle szennyezők (vas,titán, mangán stb.) mutathatók ki. E „színező ionok” a kristályokonáthaladó fehér fény bizonyos színű sugarait elnyelik. Az átbocsátottsugarak szabják meg az ásvány színét. Hasonló jelenséget okozhat azásvány szerkezetében levő elváltozás, kristályrácshiba is. Igen szép,olykor mély színű ametiszt fordul elő Gyöngyösoroszin. Különösenszépek a Brazília hegyvidékein talált, mély színű ametisztek.

4. Kvarckristály növekedési vonalakkal (Svájc). A kristályokongyakran láthatók növekedési vonalak. Az egyébként sima kristály-lapok mélyebben vagy sekélyebben rovátkoltak, jelezve, hogy meg-változott az oldat összetétele, hőfoka, mennyisége. Máskor zárvá-nyok jelzik a növekedés szünetelését és újabb megindulását.

30 XIV. tábla →

XIV. tábla

1. Tigrisszem (Dél-Afrika). Szép aranybarna-sárga színű, „a tigrisszemére emlékeztető” kvarcváltozat. Selymes külsejét a benne levőamfibolazbeszt (krokidolit) szálaktól kölcsönzi. A zárványok színeeredetileg kék (sólyomszem), de vastartalmuk mállottan sárga színtokoz. Mint a többi drágakőnek is, a csiszolás emeli ki fényjátékát ésszínét. A tigrisszem a múlt század nyolcvanas évei óta kedvelt ékkő.Dél-Afrikában átalakult palás kőzetek rétegeiből fejtik nagyobbmennyiségben.

2. Kalcedon (Kötelesmező – Trestia –, Erdély, Románia). A kalce-donfélék tömött, finom rostos kvarcváltozatok. Mindegyik rostönálló, mikroszkopikus vékonyságú kristályegyén. Törési felületükezért kissé szálkás. Üveges vagy viaszos fényűek. A kalcedonfélék-nek sokféle színváltozata ismert: a piros karneol, az almazöld kri-zopráz, a vörös, barna, sárga, fehér, szürke szalagos achát, valamint afehér-fekete és fehér-vörös ónix. A szűkebb értelemben vett kalcedonhalványkék árnyalatú. A kalcedonfélék vulkáni kőzetek repedé-seiben, üregeiben, a forróvizes oldatok kovasavanyagából kép-ződnek, gömbös, cseppköves bevonatokban vagy mandulakövekalakjában. Ellenállóak, ezért patakok, folyók hordalékában is gya-koriak. Drágakőként csiszolják őket, vagy kisebb-nagyobb dísztár-gyakat faragnak belőlük. A kékes színű kalcedon előfordul a Mát-rában, az Eperjes-Tokaji-hegységben és a Kárpátok koszorújánakmás lelőhelyein is.

3. Heliotrop (India). Zöld színű kalcedonváltozat, amelyben mintvércseppek helyezkednek el a szép színű vörös foltok. Mélyzöldszínét az anyagában finoman eloszlott vas-alumínium-szilikát zár-ványok okozzák, míg a vörös pöttyökben a vas oxidált állapotbantalálható a lepidokrokit nevű ásványban (l. 42. oldal). Kedvelt ékkő.Legszebb példányait Indiából és Kínából hozták forgalomba, deÉszak-Amerikából és Ausztráliából is előkerült. Hazánkban nemfordul elő.

32 XV. tábla →

XV. tábla

1. Ónix (Brazília). A szilícium-dioxidnak mikrokristályos, tömött,rostos szerkezetű, tehát a kalcedonfélékhez tartozó változata. Ónix-nak hívják a fekete színű kalcedont, illetve az olyan megjelenést,amelyben a fekete és fehér színű rétegek 3–5 mm vastagságbanegyenletesen váltják egymást. Ha vörös és fehér szín váltakozik,karneolónixról, ha kék és fehér, kalcedonónixról, ha barna és fehér,akkor szárdónixról beszélünk. A szalagos ónix az egyik leggyakoribbés legkedveltebb ékkő, illetőleg díszítőkő. (Itt említjük meg, hogy anémelyik kvarcváltozatra is gyakran használt „féldrágakő” elnevezéstartalmatlan, idejétmúlt. A szép ónix például drágakőnek számít,viszont a nem jó minőségű gyémánt nem drágakő.) Az ónixot máraz ókortól kezdve művészi tökéletességgel faragták. Ezek a faragottés vésett kövek a gemmák. Kezdetben mélyített volt a vésésük(intaglió). Pecsételésre használták őket. Később, különösen a rómaiakidején, domború faragásokat, úgynevezett kámeákat készítettek azónixból.

2. Achát (Brazília). Az ipari megmunkálásra legkeresettebb kalce-donfajta. Jellemző sajátsága a szalagos színezettség. A különbözőárnyalatú vörös, barna, fehér, kék, szürke szalagok éles határokkalváltják egymást. Könnyű mesterségesen színezni vagy színeit erő-síteni. A géles rétegek jobban, a kristályosak kevésbé festődnek, amikiemeli a sávos megjelenést. A festés előtt a kövek felületét mindiggondosan csiszolják és fényezik sebesen forgó korongokon. Éksze-reket és változatos dísztárgyakat készítenek belőlük. Az achát vul-káni kőzetek hólyagüregeiben található. Az üregkitöltések cipó, körtevagy mandula alakúak, méretük a borsó nagyságútól a több méteresátmérőjűig változhat. Az achát legrégebben ismert lelőhelyéről, aszicíliai Achates folyóról kapta nevét, ahol a kavicsok közt találták.A leghíresebb előfordulások Brazíliában vannak, de ismert Indiából,Észak-Amerikából és néhány európai lelőhelyről is (Idar-Oberstein,NSZK).

34 XVI. tábla →

XVI. tábla

1. Tűzkő (a bemutatott példány a Szahara egyik ősemberi tanya-helyéről származik). A mikrokristályos kvarcváltozatok közé tar-tozik. Az ősember kőeszközöket pattintott belőle, nyílhegyeket ésdárdahegyeket. Más-más időszakok embere másképpen munkáltameg a tűzkőből pattintott hegyes vagy éles kőeszközeit, olyan jel-legzetes technikával, hogy a régész nyomon követheti a különbözőősemberi kultúrák kialakulását, elterjedését, idejét. Tűzkő számoshelyen fordul elő Magyarországon is, például a Dunántúl jurakoritengeri mészkövében. A jégkorszak ősembere nálunk is felhasználtapattintott kőeszközök készítésére.

2. Hidrokvarcit (Gyöngyösoroszi). Kvarcanyagú kőzetváltozat.Különböző hőfokú forrásvizekből rakódik le. Fehér, sárga, vörös, zöldvagy kék színű. Helyenként kövesedett növényi vagy állati ma-radványokat is tartalmaz. Üregeiben olykor víztiszta fennőtt kvarc-kristályok fordulnak elő. Egyes helyeken ipari célokra fejtik. Tokaj-hegyalján vagy a Mátrában szebbnél szebb darabokat gyűjthetünk.A hidrokvarcit színes változatait csiszolják.

3. Jáspis (Vojapatak – Voia –, Erdély, Románia). Jáspisnak a vörös,átlátszatlan, finom szemcsés kvarc változatokat nevezik. A vörösszínt nagy mennyiségű hematitszennyezés okozza, de goethittőlfestett barna és sárga változata is van, ritkán szürke, sőt kék is lehet.A színezés gyakran foltos, pöttyös, sávos. A hasonló színű és min-tázatú kalcedonfajtáktól az különíti el, hogy a parányi kvarcszem-csék a jáspisban nem nyúltak, hanem izometrikusak, ennek megfe-lelően a törésfelület sem szálkás, rostos, hanem sima, finom szem-csés. A jáspis nevezetes kő volt hosszú időn át hazánkban. Mente-gombok, késnyelek, ékkövek és más tárgyak készültek belőle. Ma aMátrában, Gyöngyössolymosnál található néha igen szép vörösjáspis. Az Urálban hatalmas mennyiségben és kitűnő minőségbenfordul elő, tálakat, sőt kisebb asztallapokat is csiszolnak belőle.

36 XVII. tábla →

XVII. tábla

1. Nemesopál (Vörösvágás – Červenica –, Szlovákia). Az opál, akárnemesopálról, akár tejopálról, faopálról vagy májopálról van szó,egyformán megszilárdult kovasavgél, több-kevesebb víztartalommal.A vízmennyiség elég tág határok között, 1–25%-ig változhat.Legtöbbször melegvizes oldatokból válik ki a kőzetek repedéseiben,esetleg átitatja a kőzetet vagy az útjába eső növényi részeket. Törésekagylós. Keménysége 5,5–6,5. Alapszíne fehér, de lehet kék, zöld,sárga, vörös, barna, sőt fekete is. Legértékesebb változatának, aképünkön is látható nemesopálnak alapszínéből különböző színűfoltok, úgynevezett lángok válnak ki, amelyek vörös, sárga, kék,ibolya- és zöld színben izzanak. Ezek a foltok gyakran éles határral,mozaikszerűen helyezkednek el, máshol pedig határ nélkül, lágyanolvadnak egymásba. A nemesopálon áthatoló fehér fényt az ásványsajátos belső szerkezete bontja színeire. A nemesopált csiszolják,rendszerint domború felülettel. Apró szemcséit manapság Telki-bányán is gyűjtik. A drágakőiparban nevezetes „magyar opált”Vörösvágáson bányászták évszázadokig. Nemesopált jelenleg első-sorban Ausztráliában, Új-Dél-Walesben termelnek.

2. Tűzopál (Mexikó). Élénk tűzpiros. Rendkívül mutatós drágakő, ésnagy mennyiségben kerül a piacra. Mexikó vulkáni kőzeteiben,úgynevezett vulkáni tufákban fordul elő tetemes mennyiségben.

3. Tejopál (Vörösvágás – Červenica –, Szlovákia). Színtelen vagyfehéren áttetsző. Vannak olyan opálváltozatok, amelyek nem szá-mítanak drágakőnek, és csak színük után kapják nevüket. Ilyen atejopál is, amely gyakran a nemesopál kísérője, anélkül hogy kü-lönösebb értéke lenne.

4. Májopál (Mátra hegység). Szintén közönségesen előforduló opál-változat. Hazánkban is gyakori a Mátra és az Eperjes-Tokaji-hegységterületén.

38 XVIII. tábla →

XVIII. tábla

1. Ilmenit vagy titánvas (Iserwiese, ma Jizerská louka, JizerskéHory, Csehszlovákia). Háromszöges rendszerben kristályosodó vas-titán-oxid (FeTiO3). Lemezes, tömött, vaskos. Vasfekete, karcabarnásfekete. Kissé fémes szurokfénye van. Igen vékony lemezeivörösbarnán áttetszőek. Keménysége 5–6. Elég gyakori elegyrész adunántúli bazaltokban. A Ság-hegyen centiméteres ilmenitlemezekettalálni. Fontos előfordulása van Eger közelében Szarvaskőn.

2. Magnetit vagy mágnesvaskő (Svájc). Ferro-ferri-oxid (FeFe2O4).A vas ércásványai közül legnagyobb a vastartalma (72%). Szabályosrendszerben kristályosodik. Abból, hogy milyen kristályformájajelenik meg, keletkezési körülményei leolvashatók. Képünk leg-gyakoribb formáját, az oktaédert mutatja. Sötétszürke vagy vas-fekete. Karcoláskor pora a mázatlan porcelánon fekete. A kristály-lapok zsíros fényűek. Keménysége 5–5,5. Kissé mállott állapotbanerősen mágneses lehet. Többféle úton keletkezik. Nagy hőmérsék-leten, már az izzó magmában kristályosodni kezd. Így alakultak kinagy telepei többek közt a svédországi Kirunában és Kurszknál aSzovjetunióban. Hazánkban Felsőcsatár környékén (Vas-hegy)átalakult kőzetben: kristályos palában találjuk. Itt centiméteresnagyságú, remek magnetitoktaéderekre is bukkanhatunk.

3. Rutil (São Paulo, Brazília). Titánoxid (TiO2). Négyzetes rendszerűkristályait sokszor az erősen megnyúlt tűalak jellemzi. Vaskos,tömeges kifejlődésben ritka, inkább különálló kristályokbanképződik. Színe vörösbarna, acélszürke, néha fekete. Nevét is színérőlkapta, a rutilus szó latinul vörösest jelent. Fémesbe hajló gyé-mántfényű, apró kristályai áttetszőek. Keménysége 6–6,5. Gyakranfordul elő zárványként (l. 26. o.). Képünkön csiszolt hegyikristálybelsejét szövi át, kusza, tűs kifejlődésben. Keletkezési körülményeitöbbfélék. Pegmatitokban, átalakult (metamorf) kőzetekben és –ellenálló ásvány lévén – másodlagos lelőhelyen, folyók torlataiban ismegtalálható.

40 XIX. tábla →

XIX. tábla

1. Barnavaskő vagy limonit. Vaskobak-megjelenés (Vashegy-Rákos– Železnik –, Szlovákia). Vas-oxi-hidroxid, FeO(OH). Nemrég mégönálló ásványként szerepelt. Ma már tudjuk, hogy a limonit névenösszefoglalt példányok két, kémiailag megegyező, de szerkezetileg jólelkülönülő ásványból, goethitből és lepidokrokitból tevődhetnekössze, olykor hematit egészítheti ki ezt az együttest. A tapasztalatszerint leggyakrabban fő, sokszor egész tömegét a goethit teszi ki. (Agoethitet a nagy német költőről, Goethéről nevezték el, akinek szépásvány gyűjteménye is bizonyítja, hogy szerette az ásványokat.) Alimonit legszebb megjelenési formája a vaskobak. Eredetileg gélalakban keletkezik, de vízvesztés folytán kikristályosodik. Kemény,sima, fényes felületű, törési részén selymes fényű a tűs kristályoktömegétől. Formagazdagságáért a gyűjtők különösen kedvelik. Ahematittól, amely szintén előfordul vaskobakként, karcoláskorkeletkező barna színű pora alapján lehet elkülöníteni.

2. Barnavasérc (Rudabánya, Borsod m.). A limonit e földes vál-tozata a sziderit (l. XXVII. tábla) átalakulásával az oxidációs övbenkeletkezik. Színe az okkersárgától a sötétbarnáig, nagy mangán-tartalom esetén a feketéig változhat. Átlagos vastartalma kisebb avaskobakénál, de igen jól kohósítható. Rudabányán a korábbanjelentős barnavasérckészleteket mára már mind kibányászták.

3. Hematit vagy vörösvasérc (Rio Marina, Elba szigete). Vas-oxid(Fe2O3). A háromszöges rendszerben kristályosodik. Földes tömegemeggypiros, vagy az alvadt vérre emlékeztet. Karcoláskor porameggypiros. Apró kristálylemezei áteső fényben pirosak, egyébkéntazonban acélszürkék vagy feketék és fémfényűek. Képződési körül-ményeitől függő, változatos formában jelenik meg. Lehet zömökpiramisos vagy lencsés termetű, táblás (mint képünkön) vagy göm-bös-vesés, vaskobak kifejlődésű.

42 XX. tábla →

XX. tábla

1. Topáz (Brazília). Vegyi összetétele alumínium-szilikát, mely kü-lönböző arányban fluort és hidroxilt tartalmaz, Al2[(OH,F)2SiO4].Színezőanyagként kis mennyiségben króm- és vas-oxid is lehetbenne. A rombos rendszerbe tartozik. Formagazdag oszlopos kris-tályai – amint ábránk is mutatja – rendszerint csak az egyik végü-kön fejlődnek ki, aljukkal az anyakőzethez nőnek. (Az ilyen kristálytnevezzük fennőtnek.) Keménysége 8, tehát a kvarcnál is keményebbásvány. Üvegfényű, kiválóan hasad. Színtelen, de gyakran színeződikvilágossárgára, rózsaszínre, barnára vagy kékre. Piros színbenkülönlegesen ritka. Nemes változatai értékes drágakövek. Világhírűlelőhelyei közül kiemeljük az Urál hegység régóta ismerttopázbányáit, ahol remek, több deciméteres példányokat találtak, abrazíliai Minas Gerais államot és Srí Lanka szigetét. Európában aCseh-Szász Érchegység topázszirtjei híresek.

2. Olivin (Forstberg, Eifel-hegység, NSZK). Magnézium-vas-szilikát(Mg,Fe)2SiO4. Rombos rendszerű. Egyes magmás kőzetek lényegeselegyrésze. Kifejlett kristályai zömök oszloposak. Az itt láthatópéldányt minden oldalról kristálylapok határolják, ezért ún. bennőtkristály. Olajzöld, palackzöld, ritkábban barnás. Keménysége 6,5–7.Áttetsző tiszta változata, a krizolit drágakő. Apró szemcséi gyakranmegjelennek a Balaton környéki bazaltokban. Kapolcson tisztánolivinből álló vulkáni bombákat is gyűjthetünk.

3. Almandin (Észak-Carolina állam, USA). Vas-alumínium-szilikát,Fe3Al2[Si3O12]. A szabályos rendszerben kristályosodik. Gyakori a 12rombuszból álló kristályformája, ezért ezt granatoédernek is nevezik.A gránátok nagy csoportjának egyik legszebb és leggyakoribb tagja.Barnásvörös vagy lilásvörös, néha feketésbarna. Legszebb változatarubinvörös, amely csiszolva drágakő. (A sokféle más gránát közöttfeketét, sőt zöldet is találunk!) Sopron környékén kristályos palákból,a Dunazug-hegységben valamint Szokolyánál a Börzsönybenandezitből gyűjthető.

44 XXI. tábla →

XXI. tábla

1. Turmalin (San Pietro Campo, Elba szigete). Bonyolult összetételűboroszilikát. Háromszöges rendszerű. Nyúlt, oszlopos kristályaihosszanti irányban gyakran rostozottak. Keménysége 7–7,5.Üvegfénye van. A sötétbarna, illetve fekete kristályok magnéziumotvagy vasat tartalmaznak. Nemesebb fajtái lehetnek színtelenek,enyhén zöld színűek, vörösek és kékek. Színük sokszor egy kristá-lyon belül is zónásan változik, amint képünkön is látható. Nagyobbáttetsző példányait drágakőként csiszolják. Magmás és átalakultkőzetekben képződik. Hazánkban a Velencei-hegység turmalin-palájában található.

2. Berill (Brazília). Berillium-alumínium-szilikát. Be3Al2[Si6O18].Keménysége 7,5–8. Kristályai a hatszöges rendszerbe tartozó osz-lopok, amelyek elsősorban metamorf mészkőben és pegmatitokbanfordulnak elő Indiában, Madagaszkáron, Brazíliában. Üvegfényű.Színe zöld, tengerzöld, sárgás, néha kék, sőt rózsaszínű. Keleten márévezredek óta drágakőként használták csiszolatlan darabjait éskristályait is. A berill nemes változatai csiszolva, drágakőként ma isnagyon keresettek.

3. Smaragd (Kolumbia). A berill zöld színű drágakőváltozata. A migyűjtőink legkönnyebben az Alpok kristályos paláinak sma-ragdjaihoz juthatnak hozzá (Habachtal, Salzburg tartomány.) Ezek asmaragdok bár szép zöld színűek, de át nem látszóak. (A smaragdértéke annál nagyobb, minél átlátszóbb és minél sötétebb a színe.)Nagy smaragdokat találtak a történelmi idők folyamán Kolum-biában, Peruban, Ecuadorban. Cortez feljegyzései szerint strucctojásnagyságút is láttak.

4. Akvamarin (Madagaszkár). A berill halványkék drágakőváltozata.Nevét a tenger kékeszöld színéről kapta. Brazíliából és Burmábólnagyméretű példányai ismertek. Marambaya (Brazília) mellett talál-tak 10 kg-os példányt is. Ára 1910-ben 25 ezer dollár volt!

46 XXII. tábla →

XXII. tábla

1. Biotitcsillám (Macskamező – Răzoare, –, Erdély, Románia). Ká-liumtartalmú magnézium-vascsillám K(Mg,Fe)3 [AlSi3O10(OH)2].Egyhajlású rendszerű, álhatszöges kristályai táblák vagy oszlopok,amelyek finom lemezekre hasíthatók. A hasadási lapok gyöngyház-fényűek. Feketésbarna vagy egészen fekete. A kvarc és a földpátmellett a legfontosabb kőzetalkotó ásvány.

2. Muszkovitcsillám (Kapnikbánya – Cavnic –, Máramaros, Romá-nia). Kálium-alumínium-szilikát. KAl2[AlSi3O10(OH,F)2]. Egyhajlásúkristályai – hasonlóan a biotithoz – álhatszöges táblák, zömökoszlopok. Színtelen, szürke, barnás lemezei rugalmasak. Kitűnőenhasad, hasadási felülete gyöngyházfényű. Átlátszó lemezei hőállóak,jó elektromos szigetelők. (Például a kályhák kémlelőablaka, az ún.csillám-máriaüveg is muszkovit.) Fontos kőzetalkotó ásvány, agránit, a csillámpala, a fillit lényeges elegyrésze. Pegmatitokbólasztallap nagyságú tábláit is ismerjük. Sok muszkovitot tartalmaz afolyók homokja is.

3. Augit (Žim, Csehszlovákia). Bonyolult összetételű szilikát. (Ca,Mg,Fe,Ti,Al)2[(Si,Al)2O6]. A piroxéncsoport legközönségesebb tagja.Egyhajlású kristályainak termete leginkább zömök, oszlopos. Többé-kevésbé jól hasad. Keménysége 6. A bazaltok fontos elegyrésze, ésezekben olykor nagyobb kristályokban is előfordul, de andezitjeinkjó része is augittartalmú. Színe a vastartalomtól függően sötétzöld,barnászöld, zöldesfekete.

4. Közönséges amfibol vagy hornblende (Csehszlovákia). Bonyolultösszetételű hidroxiltartalmú szilikát. NaCa2(Mg,Fe,Al)5[Si7AlO22-(OH)2] Egyhajlású kristályai általában rövid prizmás alakok. Igen jólhasad. Hasadási lapja szarufényű. Innen kapta német (Hornblende)és régi magyar (szarufényle) nevét is. Színe összetételétől függően avilágoszöldtől a feketésbarnáig változik. Fontos kőzetalkotó ásvány ahazai andezitekben is.

48 XXIII. tábla →

XXIII. tábla

1. Sztilbit (Csódi-hegy, Dunabogdány). Régen használt, ma márérvénytelen nevén dezmin. A zeolitok csoportjába tartozó bonyolultösszetételű szilikát. (Ca,Na2,K2) [Al2Si7O18]•7 H2O. A zeolitok első-sorban vulkáni kőzetekben, ezek hasadékaiban és üregeiben jelennekmeg. A sztilbit selymes fényű, fehér, vajsárga, néha pirosan áttetsző.Keménysége 4. Egyhajlású kristályai gyakran ikresednek. Jellemző ráa képen bemutatott tömött, sugaras, kéveszerű, karfiolra emlékeztetőmegjelenés.

2. Analcim (Gyöngyösoroszi). Víztartalmú nátrium-alumoszilikát,Na[AlSi2O6]•H2O. Szabályos kristályai színtelenek vagy fehérek.Zeolitásvány. Keménysége 5,5.

3. Kabazit (Csódi-hegy, Dunabogdány). Szintén zeolitásvány, víz-tartalmú kalcium-nátrium-alumoszilikát. (Ca,Na2)[Al2Si4O12]•6H2O.Háromszöges rendszerű kristályai a kocka alakjára emlékeztetőromboéderek. Áttetsző fehér vagy élénk rózsaszínű. Keménysége 4,5.

4. Albit (Svédország). Nátronföldpát (Na[AlSi3O8]). A földpátok azegész ásványvilág legfontosabb kőzetalkotó csoportja. A földpátgyűjtőnév. Az idetartozó kálium-, nátrium- és kalcium-alumínium-szilikátok elnevezése az összetétel szerint változik. Az albit fehérszínű, a háromhajlású rendszerben kristályosodó ásvány, kitűnőhasadással. Keménysége a Mohs-skálán 6. Hazánkban magmáskőzetekből néhány mm-es kristályokban ismeretes.

5. Ortoklász (Velencei-hegység). Káliföldpát (K[AlSi3O8]). Egy-hajlású kristályai szürkésfehérek, sárgák vagy húsvörösek. Kitűnőenhasad, hasadási lapján gyöngyházfényű. Gyakran alkot ikerkristályt,mint a képen láthatjuk. Több kőzetnek, köztük a gránitnak islényeges elegyrésze. A magyarországi gránitokból (Velenceihegység,Mórágyi-rög) több centiméteres kristályai ismertek.

50 XXIV. tábla →

XXIV. tábla

1. Gipsz (Felsőpetény, Nógrád m.). Kalcium-szulfát két molekulakristályvízzel (CaSO4•2 H2O). Az egyhajlású rendszerben kristá-lyosodik. Tűs vagy táblás kristályai színtelenek vagy fehérek, üveg-fényűek. Kiválóan hasad, hasadási lapja gyöngyházfényű. A kö-zépkorban a gipszkristályokból hasított finom, átlátszó lemezeketfoglalták ónkeretbe „ablaküvegként” (gipsz-máriaüveg). Gyakoriakaz alakjukról „fecskefarknak” nevezett ikerkristályok. Ilyen aképünkön ábrázolt példány is. Lágy ásvány: keménysége 2, tehátkörömmel karcolható. A tömegesen lerakódott gipsznek finomanszemcsés kőzetmódosulata az alabástrom, amely az ókortól kezdve aszobrászok kedvelt anyaga. Némelykor nagy gipszkristályok ke-letkeznek a kőzetrétegekben szivárgó víz hatására. Ilyenek a gánti ésa kiscelli agyagrétegek gipszkristályai.

2. Barit (Felsőbánya – Baia Sprie –, Máramaros, Románia). Bárium-szulfát (BaSO4). Sűrűsége nagy, ezért súlypátnak is nevezik. Abáriumfém ipari nyersanyaga. Rombos rendszerű kristályai akeletkezési körülményeiktől függően táblás vagy oszlopos alkatúak.Üvegfényű, fehér vagy színtelen, néha barnás, kékes vagy vörösesárnyalattal, de lehet sárga is. Egészen átlátszó is lehet. Hazánkbanjellegzetes, forró vizekből kivált (hidrotermális) ásványnak számít. Abudai hegyvidéken a kalcit gyakori kísérője. Ércbányáinkban iselőfordul, például Gyöngyösoroszin és Rudabányán.

3. Apatit (Zillertal, Ausztria). A foszfátok kiterjedt csoportjánaktagja. Az egész foszfátcsoport egyik legjellemzőbb képviselője a kal-cium-fluor-foszfát, az úgynevezett fluorapatit Ca5[F(PO4)3]. A hat-szöges rendszerbe tartozik. Keménysége 5. Kristálylapjai üveg-fényűek. Színtelen vagy sárgára, zöldre, kékre, barnára színezett.Lehet áttetsző vagy egészen átlátszó is. A Szovjetunióban a Kola-félszigeten a földkerekség egyik legnagyobb apatit-előfordulása van.A Balaton menti bazaltok üregeinek falán olykor apró kristályokbanfennőve fordul elő.

52 XXV. tábla →

XXV. tábla

1. Cseppkő (Esztramos-hegy, Bódva völgye). A mészkőhegységekbarlangüregeiben képződő cseppkő kalcitból, azaz háromszögesrendszerű kalcium-karbonátból (CaCO3) áll. A mennyezetről alá-ereszkedő cseppkő a sztalaktit, az aljzaton elhelyezkedő a sztalag-mit. A bemutatott cseppkő sztalaktit. A mészkőhegyek repedéseibenalászivárgó szén-dioxid-tartalmú esővíz mindig tartalmaz oldottállapotban több-kevesebb kalcium-karbonátot. Amikor a víz az üregmennyezetén elpárolog, a kalcium-karbonát vékony hártya alak-jában visszamarad. Évszázadok, évezredek alatt a visszamaradó ésegymásra rakódó kalcium-karbonátból jön létre a cseppkő. Ha abarlang mennyezetén megjelenő vízcseppek aláhullanak az aljzatra,akkor képződik a sztalagmit.

2. Kalcit (Kis-Sváb-hegy – ma Martinovics-hegy –, Budapest). Kal-cium-karbonát (CaCO3). Háromszöges rendszerű kristályai formábanrendkívül gazdagok. Sok száz kristályformája ismert. Képünkön egyolyan ikerkristály látható, ahol az egyes ikertagok hegyes csúcsbanvégződő, tizenkét lapú szkalenoéder formájúak. Másik jellemzőformája a romboéder, amelynek hat rombusz alakú lapja van. Ezt arodokrozitnál mutatjuk majd be. Színtelen, átlátszó, áttetsző, desokféle színváltozata is van. Kitűnően hasad. Keménysége 3, késselkönnyen karcolható. Híg sósavval megcsepegtetve is pezseg. Ahegységek mészkőtömegei kalcitból állnak, de a vulkáni, átalakult ésüledékes kőzetek repedéseiben, vízvájta föld alatti üregekben ismindenütt előfordulhat.

3. Rodokrozit vagy mangánpát (Kapnikbánya – Cavnic –, Mára-maros, Románia). Háromszöges rendszerű mangán-karbonát(MnCO3). Rózsaszínű vagy málnaszínű kristályain romboéderekuralkodnak (lásd a képen). Üvegfényű, kissé gyöngyházfényű. Elő-fordul Gyöngyösorosziban apró, igen szép málnaszínű kristályhal-mazokban. Szürke, földes, lencsés kifejlődése az Eger környéki, úr-kúti és eplényi mangánérctelepekben található.

54 XXVI. tábla →

XXVI. tábla

1. Borsókő (Karlovy Vary, Csehszlovákia). Rendszerint forrástöl-csérekben keletkezik. Amikor a hévíz felszínre érkezik, felkapja,megpörgeti a forrástorok közelébe eső ásványszemeket, és bekérgeziőket aragonittal vagy kalcittal. A bekérgezett szemek egyresúlyosabbak lesznek, a víz fenekére süllyednek, és a közéjük rakódóforrásmészkő vagy aragonit egymással összecementezi őket.

2. Aragonit (Úrvölgy – Špania Dolina –, Szlovákia). Kémiai össze-tétele megegyezik a kalcitéval (CaCO3), de az aragonit romboskristályrendszerben kristályosodik. A természetben átalakulhat kal-cittá, de külső alakját ilyenkor is megtartja. Ebben az esetben a kalcitaragonit utáni álalakjáról (pszeudomorfóza) beszélünk. Az aragonitlehet színtelen, hófehér, gyengén sárgás, rózsaszínű, esetlegibolyaszínű. Kristályain gyakori az ikerképződés. Különösen szépek amagasba nyúló prizmák alkotta kristályok, amelyek hosszában olyantökéletesen nőttek össze hármasával, hogy csupán egy keskeny vonalvagy egy beugró szöglet jelzi egybeolvadásuk helyét. Itt is ilyenikercsoportot láthatunk. A Balaton menti bazaltok üregeiben gyakoria víztiszta aragonittűk halmaza.

3. Vasvirág (Eisenerz, Ausztria). Különleges aragonitféleség az ágas-bogas, legtöbbször hófehér vasvirág, amely a vasérctelepek oxidációszónájában fordul elő.

4. Sziderit (Vashegy-Rákos – Železnik –, Szlovákia). Vas-karbonát(FeCO3). A kalcittal egyező kristályrácsa a háromszöges rendszerbetartozik. A vas egyik legfontosabb ércásványa. Fennőtt kristályainyeregszerűen görbült romboéderek. Gyakori a vaskos, durva kris-tályos változata. Gyengén vagy erősebben sárgásbarna, olykor fe-hérbe hajló. Ha mangántartalmú, akkor sötétbarna vagy fekete. Ha amélyből feltörő, vasat tartalmazó forróvizes oldat mészkő- vagydolomitrétegeken tör keresztül, sziderit keletkezhet. így alakulhatottki a rudabányai sziderittelep is.

56 XXVII. tábla →

XXVII. tábla

1. Azurit (Tsumeb, Namíbia). Bázisos rézkarbonát (Cu3[OH•CO3]2)Egyhajlású kristályai kissé nyúlt, lapos kifejlődésűek. Fürtös-vesés,kéregszerű vagy tömött, szemcsés alakban is képződik. Színe sötét-kék (azúrkék). Üvegfényű, pora kék. Keménysége 3. Rézérctelepekoxidációs övének jellegzetes ásványa. Rudabányáról jól fejlett,pompás kristályait ismerjük.

2. Malachit (Gumesevszk, Urál hegység). Bázisos rézkarbonát(Cu2[(OH)2CO3]2). Az egyhajlású rendszerbe tartozik. Jól fejlett, épkristályai ritkák. Bár Rudabányán gyönyörű kristálypéldányokkerültek elő, mégis gyakoribbak voltak a hajszálvékony, tűs kris-tályok ecsetszerű halmazai. Külföldön tömött malachitváltozatotbányásznak, különösen a Szovjetunió területén az Urál hegységben.E változatát mutatja be képünk. Csiszolt táblái kedvelt díszítőkövek.

3. Fluorit (Durham, Anglia). Kalcium-fluorid (CaF2). Szabályosrendszerben kristályosodik (l. I. tábla). Kristályalakja legtöbbször ahexaéder vagy az oktaéder. Megkapó a színgazdagsága. A színtelenátlátszó kristályoktól a sárgán, a vörösön, a zöld és kék színeken át afeketéig változik. A fehér fényből más-más színű sugarakat nyel eláteső és ráeső fényben. Ezt a fizikai jelenséget a fluoritról nevezték elfluoreszkálásnak. Keménysége 4. Kitűnően hasad. Hazánkban kismennyiségben több helyen is előfordul, köztük Gyöngyösorosziban,Recsken és a Velencei-hegységben.

4. Kősó (Marosújvár – Ocna Mureșului –, Erdély, Románia).Nátrium-klorid (NaCl). Szabályos rendszerű. A rajzon kristályaihexaéderek. Könnyen hasad. Keménysége 2. Körömmel karcolható.Vízben könnyen oldódik. A száraz éghajlatú meleg területek elzá-ródó tengeröbleiben és a szárazföld nagy beltavaiban keletkezik,amikor a párolgás nagyobb, mint a sós víz hozzáfolyása.

58 XXVIII. tábla →

XXVIII. tábla

1. Whewellit (ejtsd: hjúelit; Recsk, mélyszinti ércbánya). Az egy-hajlású rendszerbe tartozó kalcium-oxalát-monohidrát (Ca[C2O4]••H2O), nevét William Whewell múlt századi angol természettudósrólkapta. A szerves ásványok kis létszámú osztályába tartozik. (Ezek azásványok annak példái, hogy a természet nem ismer merev hatá-rokat. A „szerves” és „szervetlen” anyagok múlt századból eredőmerev elkülönítése szerint ugyanis a szervetlen úton keletkezőásványok között nem lehetnének szerves kémiai kötéseket is tar-talmazó fajok.) A whewellit kristályain a függőleges prizmalapokuralkodnak, melyek gyakran rostozottak is. Színtelen vagy fehér,néha sárgás árnyalattal. Keménysége 2,5. Jól hasad. Üvegfényű, ha-sadási lapján gyöngyházfényű is lehet. Gyakran alkot szív alakúikerkristályokat. Ilyen példány látható képünkön is, ahol a kétikertag a függőleges középvonal mentén észrevétlenül simul egy-máshoz. Általában csak milliméteres vagy egy-két centiméteres kris-tályokban található, ezért a Recskről 1983-ban előkerült néhány nagykristálya világritkaság. Táblánk a legszebben fejlett példánytmutatja, csaknem eredeti méretében. A világ eddig ismert legna-gyobb kristálya is Recskről származik, ahol az ásvány bitumeneskörnyezetben, a vulkáni hasadékokban áramló forró vizes oldatokbólképződött. Kőszéntelepekben is előfordul.

2. Mellit (Csordakút, Fejér m.). Szerves ásvány, a benzol-hexakar-bonsav (mellitsav) víztartalmú alumíniumsója (Al2C12O12•18 H2O).Négyzetes rendszerű kristályai zömök dipiramisok. Színe mézsárga.Nevében a görög melosz (méz) és litosz (kő) szavak első szótagjáraismerhetünk. Magyarul mézkőnek is nevezzük. Tökéletesen fejlettkristályai gyantás-üvegfényűek, áttetszőek. Lágy, vágható, kemény-sége 2–2,5. Szenesedett növényi maradványok és agyag érintkezésizónájában keletkezhet az áramló hideg vizek segítségével. Az elmúltévekben Csordakútról sok pompás kristálya került elő, amelyek köztmegtaláljuk a világ legnagyobb példányait is.

60 XXIX. tábla →

XXIX. tábla

NÉVMUTATÓ

Achát XVI., 34 Akvamarin XXII., 46Albit XXIV., 50 Almandin XXI., 44 Ametiszt XIV., 30 Amfibol 32; XXIII., 48 Analcim XXIV., 50 Antimon-fakóérc VI., 14 Antimonit VIII., 18 Antimonokker 18 Apatit XXV., 52 Aragonit XXVII., 56 Arany II., 6; 10 Arzenopirit X., 22 Augit XXIII., 48 Auripigment X., 22 Azurit XXVIII., 58

Barit XXV., 52 Barnavasérc XX., 42 Barnavaskő XX., 42 Berill XXII., 46 Biotit XXIII., 48 Borsókő XXVII., 56 Bournonit IX., 20Briliáns IV., 10

Cinnabarit III., 8 Citrin XIV., 30

Cseppkő XXVI., 54

Dezmin XXIV., 50

Enargit VII., 16 Ezüst II., 6

Földpát XXIV., 50Fluorit I., 4; XXVIII., 58 Füstkvarc XIV., 30

Galenit V., 12Gipsz XXV., 52 Goethit 36; 42 Grafit IV., 10; 18 Gránát 44 Greenockit V., 12

Gyémánt IV., 10

Heliotrop XV., 32 Hematit 36; XX., 42 Hidrokvarcit XVII., 36 Higany III., 8 Hornblende XXIII., 48

Ilmenit XIX., 40

Jáspis XVII., 36

Kabazit XXIV., 50 Kalcedon XV., 32; 34; 36 Kalcit V., 12; 52; XXVI., 54; 56Kalkopirit VI., 14

(A római számok a színes táblákat, az arab számok a képeket ismertető szövegoldalakat jelölik.)

Karneol 32 Kassziterit XI., 24 Kerékérc IX., 20Kén III., 8 Korund XII., 26 Kősó XXVIII., 58 Krizolit 44 Krizopráz 32 Krokidolit 32 Kuprit XI., 24 Kvarc 18; XIII., 28; XIV., 30; 32; 36; 44

Lepidokrokit 32; 42 Limonit 20; XX., 42

Magnetit XIX., 40Malachit 6; XI., 24; XXVIII., 58 Mangánpát XXVI., 54 Markazit IX., 20 Mágnesvaskő XIX., 40 Májopál XVIII., 38 Mellit XXIX., 60 Molibdenit VIII., 18 Morion 30 Muszkovit XXIII., 48

Nemesopál XVIII., 38

Olivin 10; XXI., 44 Ónix 32; XVI., 34 Ónkő XI., 24 Opál 38 Ortoklász XXIV., 50

Pirit IX., 20 Piroluzit XI., 24 Pirrhotin VII., 16; 22 Proustit VIII., 18

Realgár X., 22 Réz II., 6Rodokrozit XXVI., 54 Rózsakvarc XIII., 28 Rubin XII., 26Rutil 26; XIX., 40

Smaragd XXII., 46 Sólyomszem 32 Súlypát 52

Szfalerit 12; VI., 14; 16 Sziderit 42; XXVII., 56 Sztilbit XXIV., 50

Tejopál XVIII., 38 Tetraedrit VI., 14 Tigrisszem XV., 32 Titánvas XIX., 40 Topáz XXI., 44 Turmalin XXII., 46 Tűzkő XVII., 36 Tűzopál XVIII., 38

Vaskobak XX., 42 Vasvirág XXVII., 56 Vörösvasérc XX., 42

Whewellit XXIX., 60 Wurtzit VII., 16

Zafír XII., 26

Függelék

A hét kristályrendszer:

I. háromhajlású (triklin) V. négyzetes (tetragonális)

II. egyhajlású (monoklin) VI. hatszöges (hexagonális)

III. rombos VII. szabályos

IV. háromszöges (trigonális)

Az ásványok kémiai osztályai:

(Zárójelben az egyes osztályokba tartozó fajok táblaszáma)

1. Terméselemek (II-IV.) 6. Foszfátok (XXV.)

2. Szulfidok (III., V-X.) 7. Karbonátok (XXVI-XXVIII.)

3. Oxidok, hidroxidok (XI-XX.) 8. Halogenidek (I., XXVIII.)

4. Szilikátok (XXI-XXIV.) 9. Szerves ásványok (XXIX.)

5. Szulfátok (XXV.)

HU ISSN 0324-3168ISBN 963 11 3889 5

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, BudapestFelelős kiadó: Sziládi János igazgatóKossuth Nyomda (850067), Budapest, 1985Felelős vezető: Bede István vezérigazgatóFelelős szerkesztő: D. Nagy ÉvaSzakmailag ellenőrizte: Weiszburg Tamás és Papp GáborA szöveget gondozta: Makai JuditMűszaki vezető: Szakálos MihályKépszerkesztő: Árva IlonaMűszaki szerkesztő: Beszédes Natasa

98 600 példányTerjedelem: 2,76 (A/5) ív. IF 5404