Upload
others
View
8
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
ÁSVÁNYOK, DRÁGAKÖVEK
ÉS KŐZETEK AZ EMBERISÉG
TÖRTÉNETÉBEN
1/ Ásványok, drágakövek és kőzetek ókori (Theophrastus, idősebb Plinius) és
középkori (Sevillai Isadore, Albertus Magnus) szerzők írásaiban.
2/ Ásványok, drágakövek és kőzetek ismeretessége Agricolától a 19. századig
(a kémia, az ásványtan és kristálytan kialakulása).
3/ Kőeszközök, kőszerszámok és nyersanyagaik (kovás és üveges kőzetek).
4/ Nemesfémek (arany, ezüst, platina) és ásványaik; nemesfémekből készült
tárgyak.
5/ Fémek (réz, vas, ólom, ón, cink, higany) és ásványaik; fémekből készült
tárgyak.
6/ Drágakövek I. (gyémánt, rubin, zafír, smaragd, topáz).
7/ Drágakövek II. (kvarc, opál, turmalin, gránát, cirkon, türkiz, lazurit, jade,
nefrit, borostyán, gyöngy, korall, csont).
Tematika:
8/ Kerámiák és nyersanyagaik (agyagkőzetek, nemesagyagok; cserép,
tégla, terrakotta, porcelán).
9/ Üvegek, üvegmázak (kvarc, kvarchomok); cement és beton
10/ Ásványi eredetű színezőanyagok és festék alapanyagok (vas-,
mangán-, réz-, ólomtartalmú és szilikátalapú festékanyagok).
11/ Építészetben, szobrokhoz, dísztárgyakhoz használt kemény (bazalt,
andezit, gránit, diorit, metamorf kőzetek) és puha (szerpentinit,
szappankő, zsírkő, tajték, alabástrom, márvány, mészkő, homokkő,
piroklasztit) kőzetek és ásványok.
12/ Építészet I., építő- és díszítőkövek az ókorban (Egyiptom, Babilon,
India, Kína, Róma, Mediterráneum).
13/ Építészet II., építő- és díszítőkövek a középkorban és újkorban
(gótika, reneszánsz).
A görögök előtt
• Paleolitikum (Kr.e. 15000-6000)
• Neolitikum (Kr.e. 6000-4500)
• Rézkor (Kr.e. 4500-2500)
• Bronzkor (Kr.e. 2500-1200)
• Vaskor (Kr.e. 1200-50)
• Egyiptomi Birodalom (Kr.e. 4000-1000)
• Hettita Birodalom (Kr.e. 2000-1000)
• Asszír Birodalom (Kr.e. 1500-600)
• Perzsa Birodalom (Kr.e. 500-100)
Az ókori világ
Mire használták az ásványokat az
ősidőkben?
1. Eszközkészítés, építkezés
2. Festés (falfestés, kerámiák festése)
3. Gyógyítás
4. Mágia, hit (amulettek, talizmánok)
5. Szépítkezés, díszítés
6. Fémek előállítása
7. Kerámia készítése
Az egyiptomiak
Egyiptomiak bányászata
Egyiptomiak ásványai festékekhez: hematit, goethit,
cinnabarit, malachit, lazurit, auripigment
Egyiptomiak drágakőismerete: gyémánt, rubin, zafir,
smaragd, topáz, hegyikristály (első bányák Kr.e. 5000
körül)
Drágakövek vésése
Építkezés
Szobrászat
Festészet
Fémművesség
A görögök
A görögök összegzik az addig megszerzett (egyiptomi, asszír, mezopotámiai, indiai, kínai stb.) ismereteket.
Theophrastus (K.e. 372-287), filozófus, Aristoteles tanítványa, az „ásványtan” megalapítója.
Fő műve: De Lapidibus.
A megfigyelés fontossága (látható fizikai tulajdonságok)
felosztása: fémek, földek, drágakövek
az információk a Mediterráneum területéről származnak.
Dioscorides (K.u. 40-90), filozófus. Fő műve: De Materia Medica (összességében több mint 1000 gyógyszert említ; 5. kötete csak kövekkel foglalkozik, benne 90 ásványt említ gyógyításra)
Dioscorides főművének egy
lapja (kései arab kiadásban)
A rómaiak
A rómaiak nagy enciklopédiákat hoztak létre, beépítve műveikbe a
teljes görög és korábbi ismereteket.
Idősebb Plinius (Kr.u. 23-79), természetvizsgáló.
Fő műve: Historia naturalis, 33-37. fejezetek: „Az ásványok és
művészetek” címet viselik. Művét kb. 2000 kötet
áttanulmányozásából állította össze. Az első enciklopédiák
egyike. Hatása a 18. századig élt.
Tematika: nemesfémek, ötvözetek, fémek, földek (agyagok),
építőkövek (kemény kőzetek), ásványok, drágakövek.
Felhasználási lehetőségek: festékekhez, szobrokhoz
használatos kövek, ércek;
gyógyászat - mágia - folklór.
Fizikai tulajdonságok alapos ismerete
Már nemcsak a Mediterrániumból említ lelőhelyeket
Kövekről a Bibliában
Egy speciális mű kőismerete. Egyiptomi gyökerek.
Bányászat (ércek), ércelőkészítés-kohászat, építészet, kerámiaipar, fémek,
fémtárgyak, drágakövek
Keresztény szimbolika, színszimbolika
Helyszínek, Palesztrina, Sinai-félsziget, Kisázsia.
Az adatok részben a bibliai tájakon, részben idegen területekről
származnak.
A keresztény írók, évszázadokon át a Biblia alapján tárgyaltak a kövekről.
Ritkák azok a kivételek, akik a görög-római ismereteknek legalább egy
részét beépítették munkáikba. Ezért nem fejlődtek a kövekről alkotott
ismereteink Plinius és Agricola között (több mint 1000 éven keresztül).
Keresztény írók
Sevillai Izidor (560-636), pap
Sevillában (ebben az időben itt van
Európa szellemi központja).
Fő műve: Etimológiák (ennek a 16.
fejezete szól a kövekről).
Jelentősége, hogy keresztény szerző
az ókori pogány szerzőkre
hivatkozik. Közel 1000 másolata
maradt fenn munkájának. Kikből
merít: Biblia, Plinius, Vergilius,
Horatius stb. Hasonló módon
osztályozza a köveket, mint ókoriak
(kb. 70-et mutat be).
Keresztény írók
Albertus Magnus (1206-1280), filozófus,
pap - Bologna, Padova, Párizs. Aristotelest
fordít, munkáit kiegészítésekkel látja el.
Fő műve a kövekről: Mineralium. A mű 5
fejezetből áll. Ír a kövek fizikai tulajdon-
ságairól, a nemes kövekről (kövek energiája,
formája), faragott kövekről, fémekről, és
sókról.
A keresztény természettudományi tanítások
hosszú évszázadokon keresztül, a
skolasztika keretében, tele vannak
misztikummal, spekulációval. Hiányzik a
megfigyelés és kísérletezés.
Az arabok
Az arab világban (elsősorban a mai Üzbegisztán
és Türkmenisztán területén), komoly
természettudományos (pl. matematikai,
csillagászati) ismeretek halmozódtak fel.
Al-Biruni (973-1048), természettudós, 18
ásványnak pontosan megmérte a sűrűségét -
ezek az első kvantitatív adatok ásványokról.
Könyvet írt a drágakövekről.
Ibn-Sina (Avicenna) (980-1037),
természettudós, hatása a középkorig
kimutatható.
Az arabok sokat nem tettek hozzá a görög-római
korszak ásványtani eredményeihez, de mivel
azok ismereteit beépítették a könyveikbe,
segítettek az ókori szerzők tudását továbbadni,
Ázsia és Európa felé egyaránt.
Az alkimisták
Paracelsus
A kövek mágiája
Hit a kövekben:
- valamilyen erő, energia van a
kövekben.
- bizonyos testrészek
gyógyításához bizonyos kövek
(pl. drágakövek) alkalmasak.
Hildegard von Bingen (1098-
1179), a kövekkel gyógyító
apáca. Néhány javaslat:
. Jáspis alvászavarra, ametiszt
kiütésre, rubin fejfájásra,
karneol vérzéscsillapításra.
Ásványi kincsekről a Magyar
Királyságban 1500-ig
A krónikákban: Gesta Hungarorum (1200 k.):…. Föbenyükből aranyat
gyűjtenek, s azon földnek az aranya a legjobb, meg hogy ott sót
bányásznak….
Chronica Hungarorum (1488): …hegyei egyaránt gyönyörűek, aranynak,
ezüstnek, egyéb fémeknek, és a legfinomabb sónak termékeny
szülőanyja.
Az arany szőlőfürt legendája (1070 k.)
Alkimisták (XII-XIII. sz.): …Esztergom
mellett és Barbarica egyéb részein is
sókivirágzások találhatók.