ATigris az ókorfolyamán sokszínűművészetjött létre ......Az istenek és istennők emberi formát öltöttek, emberi módra viselkedtek. Az írásos feljegyzések mellett a

MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE

„folyók közötti” ország

kr.e. 3 500 – 300 közöttA Tigris és az Eufrátesz közötti területen, Mezopotámiában

az ókor folyamán sokszínű művészet jött létre:

1

MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor

MEZOPOTÁMIA CIVILIZÁCIÓK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE

A mai Irak területén a Tigris és Eufrátesz folyók közötti

területeken élő népcsoportok letelepülésével kialakult

kultúra.

KORSZAKAI:

• Ósumer kor: Kr.e. 2800-2350

•Akkád kor: Kr.e. 2350-2200

•Újsumer kor: Kr.e. 2200-2000

•Óbabiloni birodalom: Kr.e. 2000-1590

•Hettiták: Kr.e. 1590-1450

•Asszírok: Kr.e. 1450-612

•Újbabiloni birodalom: Kr.e. 612-539

•Perzsa Birodalom: Kr.e. 539-330

NEM EGYSÉGES MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE

2


Társadalomtörténeti fejlődés szempontjából:

CIVILIZÁCIÓ!M I T Ő L ?

Sumer Dél-Mezopotámia ősi neve.

Északon Akkádok éltek. Önálló

városállamok élén saját uralkodók

álltak. Legjelentősebb

városállamok:

3


SAKRÁLIS ÉPÜLETEK: PALOTÁK ÉS TEMPLOMOK

Minden városállam templomot épített saját védőistene tiszteletére. A tömör

építmények belseje napon szárított vályogtéglából épült. A belső magot

égetett téglából kirakott 2,5 m vastag fallal vették körül. A téglák kötő anyaga

vízálló bitumen. Miért építették ezeket?

4


URI ZIKKURAT KR.E. 2100 KÖRÜL

A zikkurat (toronytemplom vagyszent hegy) Nanna, atermékenység istennőjének épült.Ur – Nammu uralkodása idején. Urvárosának lakói úgy hitték, hogy aholdistennő leszáll a szentélyre,majd lesétál a lépcsőn és átmegy aközelben élló templomba. A 60 m X45 m alaprajzú, három teraszbólálló építmény négy sarkét a négyégtáj felé tájolták. Az egyrecsökkenő teraszokat lejtősfeljárókkal kötötték össze. Aszertartási menet a középsőfőlépcsőn indult és egy boltíveskapuépítmény alatt áthaladva jutottel a legfelső szinten álló szentélykapujáig – ég kapuja –összekapcsolta az embereket azistenekkel. A befelé dőlő falakatfüggőlegesen kiemelkedőfalsávokkal tagolták. Lehetséges,hogy szakrális szerepe mellett alegfelső teraszt obszervatóriumkéntis használták, a teraszok pedig abolygókat jelképezték. Valószínű,hogy ezeket az építményeket azértépítették magaslatra, mertőrtoronyként is funkcionált.

5


SUMER – DÉL MEZOPOTÁMIA

UR – EUFRATESZ MENTI TÁJKÉPE

Az Ur-i III. dinasztia (kb. Kr. e. 21. sz.) öt uralkodója

építtető tevékenysége számottevő. A dinasztiát

alapító Ur-Nammu emeltette székvárosában az Ur-i

zikkuratot. A mintegy 90 m magas, 62 x 43 m

alapterületű építmény lépcsőzeteiből négyet épen

találtak. Agyagtéglából épült, vastag fali vörösek

voltak, szélesebb oldalán két oldalsó és egy, a falra

merőleges lépcső vezetett a harmadik teraszra,

melyen a kultikus helyiség állt. Legfelső szinten

kisméretűtemplommal

- rámpák

6



7

Térfedéseik:

• álboltozat: lépcsőzetesen egymás

fölé helyezett téglarétegekből

• dongaboltozat: kőből íves áthidaló

szerkezetek, valódi boltozatok

HOMLOKZAT:

- HANGSÚLYOS KAPUZAT

- FÉLKÖRÍVES BEJÁRAT

8


Lamassu Dur / Sarukin - Louvre

SZOBRÁSZATA

A szárnyas lamasszu jelképes feladata a palota

lakóinak nyugalmának biztosítása, az ellenség

elrettentése. A szarvdíszes fejfedő -tiara- az

istenséghez való tartozás jelképe. Kedvelik a

fantasztikus stilizált formákat, keverék lényeket,

mitológiai démonalakokat. Jellemző a sematikus

formaképzés, dekoratív hatásra törekvés.

Az 5,6m magas kolosszus elölnézetből a

nyugalom és az állandóság, oldalnézetből a

mozgás, a tettrekészség érzetét adja.

Lamasszu és Sédu az ókori mezopotámiai

mitológia szinte kizárólag párban említett és

ábrázolt alakjai, népszerű védőszellemek voltak.

Bikatestű, szárnyas, emberfejű lényekként

ábrázolták őket. Elsősorban templomok és paloták

kapuinak őrzése volt a feladatuk, amit magasrelief-

ábrázolásaik láttak el. 9


ÉSZAKON: AKKÁDOK / DÉLEN: SUMMÉROK

Kiemelt szerepet kaptak a vallási szokásokhoz kapcsolódó ábrázolások. Az istenek és istennők emberi formát öltöttek, emberi módra viselkedtek. Az írásos feljegyzések mellett a pecséthengerek reliefjein, a domborműveken és a szobrokon is láthatjuk jellegzetes alakjaikat.

Kr.e. 2800 – 2000 között

10



11

NARÁM – SZÍN PORTRÉJA

Kr.e. 2300 körülről származó, a ninivei ISTAR templom közelében talált, bronz, 30 cm magas, Bagdad, Iraki múzeumban található

A király uralkodása alatt az Akkád Birodalom a fénykorát élte. A világmindenség uralkodójának tartotta magát. A portré készítésének célja az uralkodó hatalmának dicsőítése, és tekintély kifejezése.

SarrukínI. Sarrukín (Bibliai nevén Szárgon) a négy világtáj

urának kiáltotta ki magát. Nevének jelentése az

igaz, vagy törvényes király amiből felmerül az a

gyanú, hogy trónfosztó volt. „Sarrukín vagyok, az

erős király, Agade királya. Enitum az anyám;

apám nem ismertem. Apám testvérei a hegyet

szeretik. Városom Azupiranu, mely Purattu

partján fekszik. Enitum, anyám fogant engem,

megszült engem titokban, sásból való kosárba

helyezett, szurokkal zárta le kosaram fedelét, a

folyóba vetett engem, mely nem lepett el,

elsodort engem a folyó, Akkihoz, a

vízkimerítőhöz vitt. Akki, a vízkimerítő kiemelt,

mikor vedrét alámerítette. Akki, a vízkimerítő,

fiává fogadott, felnevelt engem, Akki, a

vízkimerítő, bizony kertészévé tett engem.

Kertész-voltom miatt Istar (istennő) bizony belém

szeretett.” (Sarrukín legendája). I. e. 2295 körül a

birodalomalapító I. Sarrukín meghalt.

12


VIASZVESZELYTÉSES ÖNTÉSI ELJÁRÁSSAL

KÉSZÜLT

Az állon szabályos kétágúra nyírt, majd befont és

göndörített szakáll, a csigákba göndörített haj és a

komoly arckifejezés, az uralkodó ábrázolás

jellegzetességei

Cire perdue (szirperdő)

1. Samot, homok, gipsz keverékéből elkészített portré – tűzálló

2. Viasszal bevonják

3. Csőhálózatot építenek a megolvadó viasz és gázok elvezetésére

4. Agyaggal borítják

5. Kiégették

6. bel 13


Lagasban élő

GUDEA sumer fejedelemről

és főpapról számos szobor készült,

melyeken imádkozás közben

örökítették meg az uralkodót.

GUDEA SZOBRA

KR.E. 2200 Kalcit, 62 cm Párizsban a Louvre-ben található

•Frontális ábrázolás

•Tömbszerű megformálás

•Méltóságos arckifejezés, nagy szemek

•Egyenes tartás, zömök test, széles váll

• lepelruhát díszítő ékírás

14


http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/2/23/20100520193425%21Gudea_of_Lagash_Girsu.jpg

15


http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/5/5f/20100525195110%21Head_Gudea_Louvre_AO13.jpg

Sumer reneszánsz (Kr. e. 22-18.sz.)

GUDEA papkirály szobra - LagaszA III. Ur-i dinasztiához és az ezt követő Isin-

Larsa-periódushoz kapcsolható. Az önálló

városállamok vetélkedésének kora. A művészet

minden téren az agadei korszak folytatása, a

művészek rutinosabbakká váltak, merev

konvenciók alakultak ki. A korszak végén

megkezdődött a sumerok beolvadása.

Lagas város művészete ismét virágzott Gudea

korában. Gudeának rengeteg szobra került elő,

mindent dioritból faragták. Gudea állva, ülve,

imádkozás közben látható. A szobrok

tömbszerűek, arányaikat maga a kő szabta meg.

Merevségüket fokozza az arcvonások

egyénítettséget nélkülöző mivolta.•Zömök, kerek testformák

•Sematikus arcformálás

•Frontális, szimmetrikus szerkesztés

•Tömbszerű tömeghatás16


Az ókori népek sokkal fejlettebb csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, mint

ahogy ezt manapság a hivatalos álláspont képviselői beállítják. A Nimrud-tábla az

egyik bizonyíték arra, hogy ismerték az égitesteket és a Nibiru bolygót. A tábla egy

hatalmas kőfaragvány, amelyet Törökországban fedeztek fel. Ezen a kőtáblán

örökítették meg a Nibiru utolsó áthaladását. Manapság érthetetlennek tartják, hogy

az ősi sumérok honnan is szerezték a csillagászati ismereteiket. Ahogy a képen is

látható a Nimrud-tábla egy elég jelentős művészeti alkotás, amelyet azért elég

körülményes lenne besöpörni a szőnyeg alá. A faragvány a törökországi Nimrud

Dag-ban található monumentális szobrok társaságában tekinthető meg.

NIMRUD-TÁBLAAz oroszlán csillagkép felett három bolygó látható

a Mars, Merkúr és a Jupiter a csillagképtől jobbra

pedig a Nibiru. A sumérok természetesen ismerték

ezeket az égitesteket és azzal is tisztában voltak,

hogy a keringésük hogyan viszonyul a Nibiruhoz.

A sumér pecséthengereken ábrázolásokat

találhatunk a Nibiru pályájának mozgásáról. Olyan

kardinális csillagászati pontokat neveztek meg a

sumérok, amelyek segítségével a Nibirut

azonosítani lehet.

17


A Nimrud-táblán látható konstelláció érdekessége, hogy ötven évenként

ismétlődik. A számítások szerint 2012-ben következik be az áthaladás, de ez csak

akkor válik biztossá, ha 2009-ben a déli féltekén szabad szemmel is észlelhető

lesz a Nibiru.

18


HAMMURABI TÖRVÉNYSZTÉLÉJE

i.e. 1700. k.

Kőoszlop – törvénytábla

Mezopotámia művészetének sajátos szobrászati műfaja, tulajdonképp határkő, birtokadományozási okirat.

30 cm - 1 m magasságú, ovális vagy négyszögletes alapú, mindig kúpban végződő sztélék. Egyik oldalukon felirat, a másikon a jogügylet érvényét mágikus erővel biztosítani hivatott többsávos ábrázolás látható.

19



20

ÉKÍRÁS, ÍRÁSBELISÉG, LEVÉLTÁRAK


21

A pecsételő kövek elveszteni látszanak mitológiai szerepüket,

a vésnökök egyes jeleneteket szabadon kiemeltek.

SZTÉLÉ FELIRATOK – PECSÉTHENGEREK - ÍRÁSTÖRTÉNET

PECSÉTHENGER

•A pecsételő kövek vésetei

állatokat, szertartásokat,

épületeket ábrázolnak.

• Az akkád pecsételő köveken új

stílus alakult ki a végtelenített

kompozíció fokozatos

absztrakttá válása során, az ún.

brokát-stílus.

•Erősen stilizált állatok jellemzik

több sorba rendezve.

•A pecséthengereket és a

reliefeket is sematizálódás

jellemzi.

•Az alakok alig emelkednek ki a

háttérből, tér nélkül, zsúfoltan

helyezik el őket.

Keselyű-sztélé Naram-szin sztéléjeHammurápi-sztéléje

Kudurru

22


http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Milkau_Oberer_Teil_der_Stele_mit_dem_Text_von_Hammurapis_Gesetzescode_369-2.jpg

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Victory_stele_of_Naram_Sin_9068.jpg

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Stele_of_Vultures_detail_01a.jpg

BABILON FALLAL KÖRÜLVETT NÉGYSZÖG ALAPRAJZÚ VÁROS, DERÉKSZÖGŰ ÚTHÁLÓZATTAL,

KÖZÉPPONTBAN AZ URALKODÓI PALOTÁVAL, VÁROSKAPUKKAL, ZOMÁNCOZOTT TÉGLÁBÓL KIRAKOTT ÁLLATDOMBORMŰVEKKEL

• építőanyag:

tégla, mozaik burkoló,

mázas cserép

• lakóházak:

részben emeletesek

• paloták:

fogadórész, templom

együttesek,

lakosztályok

• templomtornyok,

zikkuratok, tetején

kisméretű templommal

23


Városépítészet (Babilon)

- négyszög alaprajz

- derékszögű úthálózat

- középpontban uralkodó palotájával

- városkapuk,

kapukon zománctéglából kirakott állat

domborművek

Babilon rekonstruált falaiBabilon felfedezése

Újbabiloni Birodalom művészetét tudatos archaizálás jellemzi. Új életre akarták

kelteni Babilón régi fényét: az írásjegyeket a régi formákhoz igazították, gyűjtötték

a régi királyok építkezéseinek emlékeit, sőt ásatásokat is, régi sztélékből

múzeumot rendeztek be. Az építészet hagyományait megtartották, például a

zikkurat-építést. Mivel az asszír pusztítások után a régi városképet nem tudták

visszaállítani, újat kezdeményeztek falrendszerrel, széles utcákkal, terekkel,

kőhidakkal. A város súlypontjába mindig a zikkurat került. Motívumok: sárkány,

bika, oroszlán, dekoratív virágok. Mezopotámia művészetének legszebb emléke a

Babilón városkapuját díszítő Istár-kapu és a hozzá vezető felvonulási út ennek a

korszaknak az emléke.24



25

A falfelületeket

domborművekkel

díszítették.

A kassúk

téglarelief-

technikáját

zománcfestékkel

kombinálták.

Ezzel alkották

meg Babilónia

leglátványosabb

emlékeit.


26

Motívumok:

sárkány, bika,

oroszlán,

dekoratív

virágok.

Mezopotámia

művészetének

legszebb

emléke a

Babilón

városkapuját

díszítő

Istár-kapu és a

hozzá vezető

felvonulási út

ennek a

korszaknak az

emléke.

ISTAR KAPU

PERGAMON MUSEUM

BERLIN

i.e. VI. század vége

27



28

Perzsa építészet

- karcsú oszlopos támasztás

- kannelúrázott (merőleges vájatsorral ellátott) törzs

- Bikafejes fejezet

MEZOPOTÁMIAI MŰVÉSZET SZOBRÁSZATI ALKOTÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI:

SUMMER

Anyaga:

égetett agyag,

kő.

Jellemzői:

Zömök, kerek

testformák,

sematikus

arcformálás,

természetes

ábrázolásmód,

frontális

ábrázolás,

szimmetrikus

szerkesztés,

tömbszerű

tömeghatás.

ASSZÍRIA

Anyaga:

Arany, bronz, kő

Jellemzői:Arcok

nyugalmával

ellentétes,

túlfeszülő, tetterőt

eláruló izomzat,

erőt, nagyságot,

fenséget

érzékeltetnek, haj

és méltóságot

kifejező szakáll

kidolgozása

aprólékos,

Kedvelik a stilizált

keverék lényeket,

DOMBORMŰVEK

Harci jelenetek,

Életképek,

Vadászjelenetek,

Jellemzői:

Szalagszerű

ábrázolásmód,

jelzésszerű

tájrészletekkel.

Fogalmi és

szimbolikus

elemek beépítése

a kompozícióba.

BABILONIAK

Anyaga:

Mázas

cserepek,kő

Jellemzői:

Erőteljes

felépítésű, fejlett

izomzatú

testábrázolások.

Biztos rajztudás,

Kiforrott

technika

Fazekas korong

feltalálása, magas

szintű

alkalmazása29


asmarfigsirnok

30


BIKAFEJES HÁRFA

i.e. 2500 k.

Ur városbeli sírból

A királysírok gazdag leletei:

mesébe illő királynői ékszerek,

nemes fémből készült,

ékkövekkel díszített kardok,

gyöngyház berakású hárfa.

31


Documents

ATigris az ókorfolyamán sokszínűművészetjött létre ......Az istenek és istennők emberi formát öltöttek, emberi módra viselkedtek. Az írásos feljegyzések mellett a