Embed Size (px)
Citation preview
HU
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Brüsszel, 2017. március 24.
PLENÁRIS ÜLÉS
2017. FEBRUÁR 22–23.
AZ ELFOGADOTT VÉLEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA
Ez a dokumentum a hivatalos nyelveken az EGSZB honlapjáról érhető el, a következő címen:
http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.documents#/boxTab1-2
A felsorolt vélemények online az EGSZB keresőrendszerén keresztül érhetők el:
http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.opinions-search
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 1/23
Tartalomjegyzék:
1. GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, ADÓZÁS..................................3
2. KÖRNYEZETVÉDELEM, MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT...........................................9
3. KÖZLEKEDÉS/KOMMUNIKÁCIÓ.........................................................................................12
4. IPAR / INNOVÁCIÓ....................................................................................................................16
5. KÜLKAPCSOLATOK.................................................................................................................18
6. SZOCIÁLIS ÜGYEK...................................................................................................................20
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 2/23
Az ülésen elfogadott vélemények a következők:
1. GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, ADÓZÁS
A kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok javítása
Előadó: Krister Andersson (Munkaadók csoportja – SE)
Hivatkozás: COM(2016) 686 final – 2016/0338 (CNS) - EESC-2016-06092-00-00-AC-TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB
üdvözli az Európai Bizottságnak a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusok javítására irányuló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatát.
egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a kettős adóztatás az egységes piacon felmerülő egyik legnagyobb adózási akadály.
elismeri, hogy a kettős adóztatás megszüntetése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az adózás területén egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre.
örömmel nyugtázza, hogy a javasolt irányelv célzott végrehajtási blokkokat vezet be az uniós választottbírósági egyezményben azonosított legfontosabb hiányosságok kezelése érdekében.
üdvözli továbbá, hogy a tagállamok kellő rugalmasságot kapnak ahhoz, hogy kétoldalúan, eseti alapon alternatív vitarendezési mechanizmusokról állapodjanak meg.
hangsúlyozni szeretné, hogy ezt a javaslatot sürgősen meg kell valósítani.
Kapcsolattartó: Jüri Soosaar(Tel.: 00 32 2 546 9628 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 3/23
Konkrét intézkedések a természeti katasztrófák sújtotta tagállamokra vonatkozóan
Előadó: Pietro Vittorio Barbieri (Különféle érdekcsoportok – IT)
Hivatkozás: COM(2016) 778 final – 2016/0384 (COD)EESC-2017-00042-00-00-AC-TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, amely a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok részére további támogatást biztosító külön intézkedésekről szól.
Az EGSZB támogatja
egy olyan külön prioritási tengely bevezetését, amelyhez nem feltétlenül lenne szükség nemzeti társfinanszírozásra, és amelyet az ERFA által valamely operatív programon belül finanszírozott rekonstrukciós munkák céljából alakítanának ki;
a kiadások támogathatósági időszakának meghosszabbítását;
azt a javaslatot, amely szerint lehetővé kell tenni, hogy egy tagállam, ha már benyújtotta saját beavatkozásaira vonatkozó fizetési kérelmét az Európai Bizottsághoz, a következő fizetési kérelmében elvégezze a szükséges kiigazításokat;
Ugyanakkor az EGSZB szükségesnek tartja az alap további felülvizsgálatát annak érdekében, hogy pontosítani lehessen az alap működési területét, és egyben úgy véli, hogy az alap az európai szolidaritás fontos bizonyítéka, amelyet népszerűsíteni kell az uniós polgárok körében.
Kapcsolattartó: Polomik Heléna(Tel.: 00 32 2 546 9063 – e-mail: [email protected])
Az EFFA-garancia és az EFFA Garanciaalap létrehozása
Előadó: Jan Simons (Munkaadók csoportja – NL)
Hivatkozás: COM(2016) 586 final
Főbb pontok:
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az európai külső beruházási terv létrehozását és az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA), valamint az EFFA-garancia és az EFFA Garanciaalap létrehozásáról szóló rendeletre tett javaslatot, mivel ezeket a helyes irányba tett
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 4/23
lépéseknek tartja az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséhez. Az EFFA-nak kiemelten kellene foglalkoznia a szegénység felszámolásának céljával is. Az EGSZB azt kéri, hogy szenteljenek különleges figyelmet a legtöbb migránst kibocsátó országokban uralkodó helyzet megoldásának, ahol is a gazdasági, társadalmi és biztonsági körülmények gazdasági hanyatláshoz és szegénységi spirálhoz vezettek, és meggátolták a fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseket is.
Az EGSZB utal korábbi véleményeire, amelyekben hangsúlyozta a magánszektor fejlesztésbe való bevonásának szükségességét, azzal a feltétellel, hogy ez a fejlesztés összhangban áll a fenntartható fejlesztési célokkal, és a magánszektor tiszteletben tartja az alapvető gazdasági, környezetvédelmi és szociális jogokat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeit és a tisztes munka programját. Ennek az EFFA által finanszírozott beruházási projektekre is érvényesnek kellene lennie.
Az EGSZB úgy véli, hogy az EFFA-ra vonatkozó javaslat összeegyeztethető azzal az ajánlásával, hogy a fejlesztési támogatást multiplikátorként kellene felhasználni ahhoz, hogy a magántőke megtalálhassa a megfelelő, fejlődő országokra irányuló beruházásokat, és ezeket világosan meghatározott célokhoz kössék, amilyen például a több és jobb munkahely létrehozása, a termelés minőségének javítása és az irányítással kapcsolatos szaktudás átadása a magánszektornak.
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tanulmányozza és elemezze az európai beruházási terv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap végrehajtásának tapasztalatait, elkerülendő a hiányosságokat és az akadályokat, figyelembe véve azt is, hogy az EFFA által lefedett partnerországokban a helyzet sokkal bonyolultabb, mint az uniós tagállamokban.
Az EGSZB üdvözli, hogy az együttműködési és irányítási folyamatok összehangolása az EFFA stratégiai testületén keresztül történik, amelyben minden releváns intézménynek és szervezetnek képviseltetnie kell magát. Tekintettel a civil társadalom fejlesztési együttműködésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, az EGSZB kéri, hogy megfigyelőként részt vehessen a stratégiai testületben, és ajánlja, hogy a partnerországok reprezentatív civil szervezeteit vonják be a döntéshozatali folyamatba, ideértve konkrét projektek kidolgozását is.
Az EGSZB azt ajánlja, hogy a befektetők számára létrehozandó egyablakos rendszert ne korlátozzák a beruházásokkal kapcsolatos kérdésekre, hanem minden olyan érdeklődő számára adjanak útmutatást, teljes körű tájékoztatást és kapcsolattartási információkat, aki szívesen szerepet vállalna a fejlesztési tevékenységekben.
Az EGSZB javasolja, hogy a rendelet tartalmazzon egy arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az EFFA és a garancia érvényességét a végrehajtás eredményeinek értékelése után 2020-on túlra is kiterjesztik, és sürgeti az Európai Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy ezt az új többéves pénzügyi keret kidolgozása során vegye figyelembe.
Kapcsolattartó: Tzonka Iotzova(Tel.: 00 32 2 546 8978 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 5/23
Az euróövezet gazdaságpolitikája (2017)
Előadó: Javier Doz Orrit (Munkavállalók csoportja – ES)Társelőadó: Petr Zahradník (Munkaadók csoportja – CZ)
Hivatkozás: COM(2016) 726 final és COM(2016) 727 finalEESC-2016-05954-00-00-AC-TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB üdvözli a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának célját is tiszteletben tartó, növekedésbarát euróövezeti költségvetési irányvonalra irányuló európai bizottsági ajánlást.
Az EGSZB arra ösztönözni az Európai Bizottságot, hogy tegye lehetővé az állami beruházások jelentős növekedését, amelyeket meghatározott feltételek mellett nem kell figyelembe venni a Stabilitási és Növekedési Paktum hiánycéljainak kiszámításakor.
Az EGSZB üdvözli a meglévő beruházási tervre mint kiindulási pontra helyezett hangsúlyt, biztosítandó, hogy a források azokba az országokba irányuljanak, amelyekben a beruházások komoly visszaesést mutatnak.
Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság szimmetrikus kiigazítást szorgalmaz, melyben mind a hiánnyal, mind pedig a többlettel rendelkező tagállamoknak részt kell vállalniuk.
A termelékenység növekedése a strukturális reformok egyik elsőbbséget élvező célkitűzése kell hogy legyen. A reformoknak gondoskodniuk kell a termelékenység-növekedés igazságos elosztásáról, biztosítandó a nagyobb keresletet és a kínálati oldal fejlődését.
A társadalmi és a civil társadalmi párbeszéd nemzeti, valamint euróövezeti szinten történő megerősítése és ösztönzése alapvető fontosságú ahhoz, hogy megállapodjunk a fellendüléshez és a hosszú távú gazdasági fenntarthatósághoz szükséges szakpolitikákban, és sikeresen végre is hajtsuk ezeket.
A pénzmosással, az adóügyi bűncselekményekkel, az adóparadicsomok használatával és a tagállamok közötti tisztességtelen adóversennyel szembeni hatékony intézkedések szintén hozzájárulnak a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzésinek teljesüléséhez.
Az EGSZB támogatja az európai betétbiztosítási rendszer létrehozását, és felszólít arra, hogy gyorsítsák fel a bankunió Egységes Szanálási Alapja közös védőhálójának létrehozását.
Az EGSZB támogatja a GMU kiteljesítésére irányuló kezdeményezéseket, beleértve a szociális jogok erős európai pillérét, az euróövezet nagyobb fokú költségvetési rugalmasságát és közös fiskális rendszerét, egy eurókincstár létrehozásával.
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 6/23
Az EGSZB sürgeti, hogy a tagállamok vállaljanak egyértelmű kötelezettséget aziránt, hogy végrehajtják a tanácsi szinten egyeztetett szakpolitikákat, így kerülve el a bizonytalanságot, és hozva létre egy kedvező befektetési környezetet.
Kapcsolattartó: Alexander Alexandrov(Tel.: 00 32 2 546 9805 – e-mail: [email protected])
2017. évi éves növekedési jelentés
Előadó: Baráth Etele (Különféle érdekcsoportok – HU)
Hivatkozás: SC/046 EESC-2016-05339-00-01-PAC-TRA
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetért az Európai Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentésében meghatározott prioritásokkal.
Az európai szemesztert megfelelő eszköznek tartják ahhoz, hogy további előrelépést lehessen tenni a politikák és a reform útján, ami fellendüléshez és munkahelyteremtéshez vezet. A 2017. évi éves növekedési jelentés vázolja a legégetőbb gazdasági és szociális prioritásokat, és egyedi ajánlásokat fogalmaz meg. Az EGSZB azonban nagyon komolyan veszi a Stabilitási és Növekedési Paktum és az euróövezet költségvetési irányvonalainak kialakítása érdekében nemzeti szinten alkalmazott országspecifikus ajánlások szabályainak negatív szempontjait.
Az EGSZB alapvetően egyetért a 2017. évre szóló növekedési jelentésben megfogalmazott feladatokkal, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti munkamegosztással. Megerősíti a 2016-os „éves növekedési jelentéshez” készített elemzésében már megfogalmazott javaslatot az európai szemeszter gazdagítására. Fő célok: a beruházások növelése, a strukturális átalakítás, és a makrogazdasági egyensúly erősítése mellett a GDP-n túli tényezők, egyes szociális, környezeti és fenntarthatósági értékek irányába történő előrehaladás.
Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a közelebbi és a távolabbi jövőt kifejező politikai, stratégiai irányok egyértelmű, világos összefoglalása elengedhetetlen. A Juncker-Bizottság prioritásai és az Európa 2020 stratégiára épülő, a fenntarthatóság kihívásait is magába foglaló 2030-ig szóló célok együtt kell, hogy meghatározzák a fejlesztési folyamatokat.
Az éves növekedési jelentés egyik feladata kell, hogy legyen a félidei felülvizsgálat alatt álló hagyományos kohéziós támogatáspolitika és finanszírozás (esb-alapok), illetve az új beruházási eszközök (ESBA) összhangjának megfogalmazása.
Kapcsolattartó: Jakob Andersen(Tel.: 00 32 2 546 9258 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 7/23
A bankszektor reformja – Kielégítési sorrend
Előadó: Daniel Marells (Munkaadók csoportja – BE)
Hivatkozás: COM(2016) 853 final – 2016/0363 (COD)EESC-2017-00002-00-00-AC-TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv
(BRRD) módosítására, melynek célja a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összehangolt nemzeti rangsorolásának megvalósítása a fizetésképtelenségi eljárások esetében.
emlékeztet korábbi véleményére, mely szerint kulcsfontosságú, hogy egy bank válsága esetén elsőként a részvényesek és más banki hitelezők magántőkéjéhez forduljanak (ún. „bail-in”, azaz „hitelezői feltőkésítés”), hogy ne kelljen állami vagy az adófizetők pénzéből származó forrásokhoz folyamodni.
tart attól, hogy új keletű fejleményként a tagállamok egyénileg fogadhatnak el jogszabályokat ezen a területen, ami nehézségeket okozhat, ezért egy uniós szinten összehangolt megközelítést szorgalmaz, hogy mindenütt ugyanazok a BRRD-szabályok legyenek érvényben. Ez megakadályozza a nem kívánatos piaci versenyt.
fontosnak tartja az összehangolt megközelítést, hogy egyenlőbb feltételeket teremtsenek az intézmények és a tagállamok között, és csökkentsék a kockázatokat a pénzügyi szektorban.
üdvözli, hogy a javaslat hozzájárul a szanálási mechanizmus megalapozottságához, és egyidejűleg javítja és gyorsíthatja annak operatív alkalmazhatóságát.
úgy véli, hogy az új szabályoknak nemcsak a szóban forgó fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását kell megkönnyíteniük és a lehető legnagyobb mértékben kibővíteniük, hanem a lehető legnagyobb egyértelműségről és jogbiztonságról is gondoskodniuk kellene valamennyi fél számára, ideértve a befektetőket is.
támogatja azt a javasolt megközelítést, hogy az új szabályozást kizárólag a szóban forgó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jövőbeli kibocsátásaira alkalmazzák.
Kapcsolattartó: Gerald Klec(Tel: 00 32 2 546 9909 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 8/23
2. KÖRNYEZETVÉDELEM, MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT
A mezőgazdaság a kereskedelmi tárgyalásokban (saját kezdeményezésű vélemény)
Előadó: Jonathan Peel (Munkaadók csoportja – UK)
Főbb pontok:
Az 1994. évi uruguayi forduló mezőgazdaságról szóló megállapodásának (URAA) részeként az újonnan megalakult – az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) helyébe lépő – WTO tagjai megállapodtak abban, hogy 1999 végéig további tárgyalásokat indítanak a mezőgazdasági kereskedelem reformjainak folytatása érdekében. 2001-ben ez a „beépített reformmenetrend” a dohai fejlesztési menetrend részévé vált.
A dohai nyilatkozat központi elemét képezte az „egységes vállalás” fogalma, amely azt fejezte ki, hogy semmiről sem születik megállapodás addig, amíg mindenben meg nem egyeznek. 2013-ban Balin ezt gyakorlatilag megszegték, így egyebek mellett létrejöhetett a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás. Nairobiban ezt még további egyedi mezőgazdasági megállapodásokkal mozdították előre.
Bár a nairobi miniszteri nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy „megjegyezzük azonban, hogy a mezőgazdaság területén sokkal kevesebb előrelépés történt”, az exporttámogatások megszüntetéséről szóló, itt meghozott döntést a WTO főigazgatója a WTO által a mezőgazdaság terén az elmúlt 20 évben elért legjelentősebb eredményként jellemezte.
Reálisan tekintve azonban maga a dohai folyamat ideje lejárt, így most friss gondolkodásmódra és új inputokra van szükség, ám nemcsak a jövőbeli többoldalú tárgyalások során, hanem azokon a területeken is, amelyeket jobban lehet kezelni kétoldalú vagy regionális szinten – a világszintű kereskedelem torzítása nélkül.
Amint azonban azt az Európai Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményében megállapítja, a multilaterális rendszer a világkereskedelem központi eleme, és „továbbra is az uniós kereskedelempolitika sarokkövének kell maradnia”. A WTO kialakítja és betartatja a világszintű kereskedelem szabályait, és biztosítja a globális szintű összeegyeztethetőséget. Továbbra is valós a veszélye annak, hogy a kétoldalú megállapodások egymást adott esetben átfedő, sőt, akár egymással ütköző szabályokat vezetnek be.
Az EU-nak a világ mezőgazdasági termékeinek legnagyobb exportőreként és importőreként immár súlya van, már nem az az általános nézet, hogy védekező álláspontot foglal el a mezőgazdasági kérdések terén, tartós érdeklődésről tett tanúbizonyságot a kereskedelem és a fejlesztés iránt, ráadásul Nairobiban azt is megmutatta, hogy képes újszerűen és kiegyensúlyozottan gondolkodni.
Kapcsolattartó: Arturo Iniguez(Tel.: 00 32 2 546 87 68 – e-mail: [email protected] )
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 9/23
A környezetvédelmi jelentéstételre vonatkozó eljárási szabályok („C” kategória)
Hivatkozás: EESC-2017-00680-00-00-AC-TRA
Főbb pontok:
Mivel az EGSZB teljes mértékben megfelelőnek tartja a javaslat tartalmát, és az 1990. december 18-án elfogadott 1491/90 számú véleményében már kifejtette álláspontját róla, úgy határozott, hogy a javasolt szöveggel kapcsolatban támogató véleményt bocsát ki, amelyben az említett dokumentumban kifejtett álláspontjára hivatkozik.
Kapcsolattartó: Cécile Laszlo(Tel.: 00 32 2 546 80 39 – e-mail: [email protected] )
A LIFE program félidős értékelése (feltáró vélemény az Európai Bizottság felkérésére)
Előadó: Lutz Ribbe (Különféle érdekcsoportok – DE)
Hivatkozás: EESC-2016-03894-00-00-AS-TRA
Főbb pontok:
A szekcióvélemény megállapítja, hogy még túlságosan korai lenne pontos értékelést készíteni a LIFE program 2014–2020 közötti szakaszáról, ezzel együtt megfogalmaz néhány ajánlást a 2014 óta bevezetett új eszközökről (ilyenek például az úgynevezett „integrált projektek” és az új finanszírozási eszközök), és megerősíti, hogy az EGSZB határozottan kiáll egy önálló uniós finanszírozási program mellett a környezetvédelem, a biológiai sokféleség és a forráshatékonyság támogatására.
A vélemény főbb pontjai:
Az elmúlt 25 évben a LIFE döntően fontos szerepet játszott az EU környezetvédelmi politikájában. Közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a polgárok számára láthatóvá váljon az EU többletértéke. Elősegítette az uniós környezetvédelmi jogszabályok átültetésében tapasztalt hiányosságok felszámolását is.
A LIFE program rugalmas eszköznek bizonyult: mindig alkalmazkodni tudott az új követelményekhez és kihívásokhoz.
A LIFE programot túlságosan gyakran használják arra, hogy ellensúlyozza olyan intézkedések és szakpolitikák következményeit, melyek aláássák a természeti tőkét és a biológiai sokféleséget az EU-ban. A különféle közhivatalok munkáját sokkal jobban össze kell hangolni annak érdekében, hogy a LIFE programhoz tartozó tevékenységek ne pusztán más intézkedések korrekciói legyenek.
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 10/23
Elégtelennek bizonyult az a jelenlegi politika, melynek értelmében a Natura 2000 hálózat finanszírozását elsődlegesen az Európai Regionális Fejlesztési Alapon és a közös agrárpolitika 2. pillérén keresztül szervezik. A vélemény ennek a politikának a módosítását javasolja oly módon, hogy számottevően növelik a LIFE költségvetését, és e költségvetés egy részét a Natura 2000-hez rendelik.
A vélemény általánosságban üdvözli a 2014-ben bevezetett új eszközöket, mivel a legfrissebb tapasztalatok igazolják a program rugalmasságát. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy még túlságosan korai lenne részletes értékelést készíteni.
Ami a projektek kiválasztását illeti, a vélemény megállapítja, hogy a jelenleg alkalmazott társfinanszírozási arányok gyakran akadályt jelentenek a potenciális jelentkezők, különösen az NGO-k számára. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, adott esetben mennyiben lehetne magasabb társfinanszírozási arányokat alkalmazni.
Végül, de nem utolsósorban, a nemzetközi tárgyalásokon a közelmúltban elért eredményekre való tekintettel – gondolva itt a 2030-as fenntartható fejlesztési menetrendre és az éghajlatvédelemről szóló Párizsi Megállapodásra – a vélemény kiemeli, hogy 2020 után a LIFE új feladatokkal szembesül és bővítésre szorul, így például foglalkoznia kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással.
Az Európai Bizottság az EGSZB-t és a Régiók Európai Bizottságát is felkérte arra, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt a LIFE félidős értékeléséről. Az RB a legutóbbi, február 8–9-i plenáris ülésén elfogadta az ebben a tárgyban megfogalmazott véleményét.
Kapcsolattartó: Fabien Porcher(Tel.: 00 32 2 546 90 98 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 11/23
3. KÖZLEKEDÉS/KOMMUNIKÁCIÓ
A közlekedés szén-dioxid-mentesítése
Előadó: Stefan Back (Munkaadók csoportja – SE)
Hivatkozás: COM(2016) 501 finalEESC-2016-004961-00-00-AS-TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB támogatja az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiáját (a továbbiakban: a stratégiát), ideértve annak céljait és módszereit is, valamint a stratégia holisztikus megközelítését, ami összhangot teremt a közlekedés és más szakpolitikai területek között. Örömmel fogadta volna ennek a megközelítésnek a továbbfejlesztését a stratégia és a belső piac korszerűsítéséről szóló kommunikáció közötti nagyobb összhang megteremtése révén. Ugyanez a helyzet a digitális gazdaság, valamint a megosztáson alapuló gazdaság, illetve a körforgásos gazdaság fejlődése által nyújtott kilátásokkal. Az EGSZB kiemeli a fejleményeknek a közlekedési szokásokra gyakorolt potenciális hatásait, és felhívja a figyelmet társadalmi következményeikre.
Az EGSZB üdvözli a hatékonyságjavító intézkedéseket, valamint a multimodalitás népszerűsítésének és az alacsonyabb kibocsátású szállítási módok felé történő elmozdulás ösztönzésének tulajdonított jelentőséget. Üdvözli azt is, hogy figyelmet kaptak az alternatív üzemanyagok. Sajnálja azonban, hogy nincs új fejlemény a közúti árufuvarozási piachoz való jobb hozzáféréssel és a járműkombinációk európai moduláris rendszere által lehetővé tett jobb energiahatékonysággal kapcsolatban. Azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tegyen közzé éves kibocsátás-csökkentési eredménytáblát a közlekedési ágazat vonatkozásában.
Az EGSZB üdvözli az euromatrica-irányelv felülvizsgálatára irányuló terveket, de ismételten hangsúlyozza a rugalmasság jelentőségét. Kiemeli ezenkívül, hogy a különböző közlekedési módok közötti tisztességes verseny lehetővé tétele érdekében azonos feltételeket kell biztosítani azok számára az infrastruktúra használatáért fizetendő díjak és a külső költségek terén.
Az EGSZB kiemeli továbbá, hogy nagyon fontos helyreállítani a bizalmat a gyártók által megadott, a járművek kibocsátására vonatkozó adatok iránt, és támogatja az ennek elérését célzó intézkedéseket. Felhívja a figyelmet a kisebb projektekre vonatkozó társfinanszírozási megoldások szükségességére. Méltányolja, hogy a stratégia jelentőséget tulajdonít a civil társadalom részéről érkező támogatásnak, valamint rámutat a részvételen alapuló párbeszédben mint támogatásszerzésre és problémamegoldásra szolgáló eszközben rejlő lehetőségekre.
Kapcsolattartó: Erika Paulinova(tel.: 00 32 2 546 8457 - e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 12/23
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz félidős értékelése („Intelligens városok”)
Előadó: Isabel Caño Aguilar (Munkavállalók csoport – ES)
Hivatkozás: Tájékoztató jelentés (értékelés)EESC-2016-05297-00-00-RI-TRA
Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatást nyújt a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés és a fenntartható energetikai struktúrák számára, illetve hogy figyelmet szentelnek az energiaágazat kiszolgáltatott helyzetének. Ugyanakkor azt kéri, hogy biztosítsanak több pénzügyi forrást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek.
A materiális és immateriális alapvető és minőségi infrastruktúrákat átfedő digitális szolgáltatási ökoszisztémáknak köszönhetően ki lehet majd elégíteni a városi „felhasználók” – lakosság, vállalkozások, látogatók, önkormányzatok – elvárásait. Ezen infrastruktúrák kialakítása emellett jelentős hatást gyakorol majd a növekedésre, a foglalkoztatásra és a termelékenységre is.
A „Next Production Revolution” (NPR) kifejezés arra az innováció által indukált átalakulás jelenségére utal, mely egyre áthatóbb módon valamennyi termelési ágazatot érint. Az NPR-hez kapcsolódó innováció, melyet a polgárok foglalkoztatására és magánéletére gyakorolt hatása miatt irányítani kell, a jólét és a növekedés legjelentősebb forrásává válhat az elkövetkezendő években. Ebben az összefüggésben a Smart Cities & Lands megoldások a leginnovatívabb termelési és fogyasztási modellek bölcsőivé válhatnak, amennyiben a növekedési politikák homlokterében képesek felgyorsítani az infrastruktúrák három kategóriája közötti konvergenciát:
- ultraszéles sáv, adatok, érzékelők és vezérlők,- külső és belső intelligens energiahálózatok, megújuló energiaforrások, töltőállomások,- innovatív mobilitás és logisztika.
Kapcsolattartó: Luca Giuffrida(Tel.: 00 32 2 546 92 12 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 13/23
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz félidős értékelése („Intelligens szigetek”)
Előadó: Meelis Joost (Különféle érdekcsoportok – EE)
Hivatkozás: Tájékoztató jelentés (értékelés)EESC-2016-06455-00-00-RI-TRA
Főbb pontok:
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) félidős értékelése azok közé az értékelések közé tartozik, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság kikéri az EGSZB véleményét.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai infrastrukturális hálózatok megvalósításához javasolt finanszírozási program a közlekedés, az energia és az ikt területén.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) örömmel fogadja a CEF-program értékelésében való részvétel lehetőségét. A közlekedés, az energia és az ikt is középponti helyet foglal el az EGSZB „Intelligens szigetek” projektjében. Ezért az EGSZB reakciója a fent említett projekten alapul, amely a 2015-ben és 2016-ban tartott tényfeltáró kiküldetések alkalmával gyűjtött elsődleges adatokat elemzi az EU-ban.
A tájékoztató jelentésben az EGSZB rámutat arra, hogy olyan, kisebb volumenű projektekre van szükség, amelyek összekötik a szigeteket a kontinenssel és egymással. Az ilyen projektek a közlekedés, az ikt és az energia szempontjából is alapvetőek.
Ezen túlmenően az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az uniós szigetek erőfeszítéseire, különösen azokéira, amelyek intelligens megoldásokat fogadtak el. Számos projekthez a tervezési vagy a végrehajtási szakaszban technikai segítségnyújtásra és finanszírozásra van szükség.
Az ikt tekintetében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a széles sávú kapcsolatok és az ingyenes WIFI alapvető fontosságú az európai szigeti közösségek számára. A megfizethető széles sávú kapcsolatok lehetővé teszik az intelligens eszközök fokozott használatát a távmunka, az elektronikus kereskedelem és az oktatás terén – ezáltal pedig a szigeti lakosság nem kényszerül arra, hogy elköltözzön.
Az EGSZB kiemeli továbbá, hogy a megújuló energiákat, mint amilyen a szél-, a geotermikus és az árapály-energia, valamint az energiahatékony rendszereket (például intelligens hálózatokat, fűtést és közvilágítást) elérhetővé kell tenni a szigeti lakosság számára és – az intelligens szigeti projektek katalógusának és a rendelkezésre álló finanszírozási rendszerek listájának terjesztése révén – ösztönözni kell.
Az EGSZB hangsúlyozza emellett, hogy az innovatív, elérhető és megfizethető tengeri és belvízi közlekedési módok létfontosságúak a fenntartható idegenforgalom fejlesztése számára. A szigeti
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 14/23
közösségek körében széles körben el kell terjeszteni az olyan helyi politikákat is, mint amilyen a környezetbarát mobilitás politikája.
Végezetül az EGSZB azt ajánlja a helyi önkormányzatoknak, hogy az infrastrukturális projektek tervezése és végrehajtása során interaktív megközelítés keretében vonják be a lakosokat és a civil társadalmat. A többszintű kormányzás olyan eszközei, mint amilyen a számos európai sziget által használt SmileGov, megfelelő modellként említésre érdemesek.
Kapcsolattartó: Cédric Cabanne(Tel.: 00 32 2 546 9355 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 15/23
4. IPAR / INNOVÁCIÓ
Paradigmaváltás küszöbén az autóipar?
Előadó: Georgi Stoev (Munkaadók csoport – BG)Társelőadó: Monika Sitarova Hrušecká (SK/2. kategória)
Hivatkozás: CCMI/148 – EESC-2016-05295-00-00-RI- TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB által a gépjárműiparral és annak értékláncával kapcsolatosan kezdeményezett felmérést a GEAR 2030 kezdeményezés és az ágazatban végbemenő változások ösztönözték. A hagyományos autógyártás strukturális átalakulását várhatóan a villamosítás, a digitalizálás, az összekapcsolhatóság, valamint a mobilitás jelentette új kihívások fogják meghatározni.
Négy nagy technológiai trend van hatással a gépjárműipar ellátási láncára: a közlekedés villamosítása és szén-dioxid-mentesítése, a gyártási folyamatok digitalizációja, a járművezetés automatizálása, illetve egy újfajta mobilitási koncepció részeként a hálózatba kapcsolt autók. Az 5G-forradalom, a 4. ipari forradalom technológiai és szoftveres áttörései (mint amilyenek az új anyagok, a hidrogéncellák, az IT, a 3D-nyomtatás stb.) az ellátási láncot a járműeladástól a mobilitás értékesítése felé tolhatják el a közeljövőben. Az automatizált járművezetés szabályozási keretének megteremtése és a közúti infrastruktúrákba történő beruházások ösztönzése összehangolhatja a jogi keretet a technológiai fejlesztésekkel.
Az elkerülhetetlen strukturális változások a jelenlegi ellátási láncok valamennyi elemét fel fogják bomlasztani.
Az új trendek már most is kihívást jelentenek az ágazatban dolgozó munkaerő és az alvállalkozói kkv-k számára, a felelős társadalmi átmenet megtalálásához pedig a munkaadók és a szakszervezetek közötti fokozott szociális párbeszédre van szükség.
Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság állítson össze egy olyan jogi és szabályozási keretet, mely lehetővé teszi a támogatási rendszerek gyors alkalmazását a szerkezetátalakítási folyamat során. A készségeket megfigyelő új ágazati központok kialakítása hozzájárulhat a társadalmi átmenet, a foglalkoztatás és a készségek nemzeti, regionális és vállalati szinten történő tervezéséhez.
Az adópolitikák jelentette terheknek fokozatosan el kell mozdulniuk az üzemanyag jövedéki adója felől az utak, az ökológia terhelés és az infrastruktúrahasználat adóztatása felé.
A gépjárműipari ágazat európai gazdaságon belüli jelentősége, az új gyártási trendek alkalmazása és a foglalkoztatási kérdések folyamatos figyelése egyaránt szisztematikus nyomon követést igényel, melyet egy állandó tanulmányozócsoport végezhet az EGSZB-n belül.
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 16/23
Kapcsolattartó: Amelia Munoz Cabezon(Tel.: 00 32 2 546 8373 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 17/23
5. KÜLKAPCSOLATOK
Az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozása
Előadó: Cristian Pîrvulescu (Különféle érdekcsoportok – RO)
Vélemény: EESC-2016-06003-00-00-AS-TRA
Főbb pontok:
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleménye szerint az európai migrációs stratégiát úgy kell kialakítani, hogy teljes mértékben figyelembe vegye hatályának humanitárius dimenzióját, az Európai Unió pedig nem felejtheti el alapvető kötelezettségeit és jogilag kötelező érvényű szabályait különösen a veszélyben lévő emberek életének és emberi jogainak védelme tekintetében.
Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy hosszú távon választ adjanak a migráció kérdésére, foglalkozzanak a migráció kiváltó okaival, és az együttműködés és a közös felelősségvállalás alapján párbeszédet alakítsanak ki harmadik országokkal. Támogatja azokat az egyes országokkal kötendő célzott és egyedi megállapodásokat is, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az emberi jogokat. A rugalmasság helyes megközelítés, amely az intézkedések és az ösztönzők megfelelő kombinációját biztosítja.
Miközben nyilvánvaló, hogy politikai koordinációra és észszerűsítésre van szükség, úgy tűnik, hogy a migrációs stratégia olyan átfogó politikává válik, amely intézkedései és célkitűzései elérése érdekében más politikák helyébe lép (például szomszédság, fejlesztési támogatás és kereskedelem). Miközben elismeri a migrációs politika fontosságát, az EGSZB úgy véli, hogy a többi politika ugyanolyan fontos és folytatásra érdemes. Ebből kiindulva azt ajánlja, hogy a többi politikaterületre irányuló együttműködésnek ne legyen feltétele a migrációs politikában való részvétel.
A vélemény azt is hangsúlyozza, hogy a harmadik országok tekintetében különbséget kell tenni aközött, hogy a politikai akarat hiánya vagy a kapacitások és a források szűkössége miatt nem kerül sor együttműködésre. Mindkettővel foglalkozni kell, de különbözőképpen. A fenntarthatóság és a reziliencia biztosítása érdekében először a kapacitásépítésre kell összpontosítani. A segítség semmilyen körülmények között nem lehet a visszafogadás és a határellenőrzések függvénye.
Az EGSZB szerint a gazdaság központi szerepet játszik a migráció kiváltó okainak kezelésében, de ez nem jelentheti a stabilitás és a jólét politikai, intézményi és közigazgatási dimenzióinak figyelmen kívül hagyását. A stratégiát úgy kell kiigazítani, hogy elkötelezettebb és célzottabb támogatást foglaljon magába három területen: a konfliktusmegoldás és az államépítés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, valamint a civil társadalom fejlesztése terén.
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 18/23
A vélemény azt is kiemeli, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak a migránsok és a menekültek áttelepítésének, utazásának és befogadásának biztonságosabbá és humánusabbá tételében. A javaslatnak újra kell gondolnia tevékenységük szerepét és támogatását, a származási és a tranzitországokban lévő helyi szervezetektől kezdve a mentési műveletekben, valamint a befogadás és a beilleszkedés szervezésében részt vevő szervezetekig. A civil társadalmi szervezeteket be kell vonni a migráció kezelésével foglalkozó illetékes hatóságok intézkedéseinek nyomon követésébe és értékelésébe is.
Kapcsolattartó: Georges-Henry Carrard(Tel.: 00 32 2 546 9593 – e-mail: [email protected])
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 19/23
6. SZOCIÁLIS ÜGYEK
Kiváló minőségű oktatás mindenki számára
Előadó: Benjamin Rizzo (Különféle érdekcsoportok – MT)
Hivatkozás: EESC-2016-05262-00-00-AS-TRA
Főbb pontok:
Feltáró véleményében az EGSZB:
kéri, hogy a gazdasági válság és az államadósság kezelésére hozott intézkedések ne veszélyeztessék a minőségi oktatást és képzést,
kéri az európai alapok, különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Horizont 2020 hatékonyabb felhasználását a minőségi oktatás és képzés, a kutatás és az innováció támogatása érdekében,
arra biztatja az Uniót és a tagállamokat, hogy törekedjenek további szinergiahatásokra és összehangolt uniós szintű stratégiák kidolgozására az egyetemes oktatás területén,
hangsúlyozza a mindenki számára elérhető kiváló minőségű államilag finanszírozott oktatás és képzés jelentőségét,
azt ajánlja, hogy fordítsanak forrásokat a tanárok és oktatók képzésére, a munkaerő-felvételnél biztosítsák a nemek közti megfelelő egyensúlyt, és valamennyiük számára kínáljanak biztos munkahelyet, jó előmeneteli feltételeket és béreket,
a legkülönfélébb oktatási szereplők közti szövetségek ösztönzését ajánlja, az egész oktatási közösség bevonásával,
kiemeli, hogy a polgárokat meg kell tanítani az emberi jogok tiszteletben tartására és a polgári szerepvállalásra, és hogy valamennyi tagállami tantervben meg kell erősíteni az európai értékek szerepét,
szorgalmazza a kora gyermekkori oktatás, valamint az egész életen át tartó tanulás erőteljesebb támogatását,
hangsúlyozza, hogy képzési lehetőségeket kell teremteni a korai iskolaelhagyók, az alacsonyan képzett munkavállalók és a migráns munkavállalók számára, és el kell ismerni a nem formális és az informális oktatás eredményeit,
szorgalmazza a vállalatok, illetve az oktatási és képzési rendszerek közötti együttműködés fokozását a képzettségi igények meghatározása és a foglalkoztatás elősegítése érdekében,
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 20/23
kéri a diákok, egyetemi oktatók, tanárok, oktatók és kutatók számára elérhető uniós szintű mobilitási lehetőségek megerősítését, valamint azt, hogy ez a nem formális rendszerekre, a szakképzésre és a tanulószerződéses gyakorlati képzésre is vonatkozzon.
Kapcsolattartó: Maria Judite Berkemeier(Tel.: 00 32 2 546 9897 – e-mail: [email protected])
Új készségfejlesztési program
Előadó: Indrė Vareikytė (LT/III)Társelőadó: Tatjana Babrauskienė (LT/II)
Hivatkozás: EESC-2016-04470-00-00-AS-TRA
Főbb pontok:
A vélemény üdvözli az Európai Bizottság által javasolt új készségfejlesztési programot. Úgy véli ugyanakkor, hogy az oktatás és a készségfejlesztés terén még több innovatív megoldás bevezetésére van szükség. Nem elég az egyéneknek pusztán abban segíteni, hogy elsajátítsák a minimálisan szükséges készségeket, hanem mindenképpen gondoskodni kell arról is, hogy a Készséggarancia garantáltan lehetőséget biztosítson a továbbfejlődésükhöz és az elérhető legmagasabb szintű készségek megszerzéséhez, és bátorítsa is őket erre.
Az EGSZB kiemeli, hogy a megnövekedett munkaerőpiaci részvétellel, a változó, bizonytalan és összetett munkaerőpiaci igények kielégítésével, valamint a szegénység, az egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós kihívásokat nem lehet megfelelően kezelni a kapcsolódó társadalmi és nemi szempontok figyelembevétele nélkül.
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson átfogó képet az oktatási és képzési, a munkaügyi és a szociális rendszerek egészének működéséről és kapcsolódási pontjairól, illetve e rendszerek egyedi intézkedéseiről, különösen a magasabb szintű oktatáshoz kapcsolódó kérdésekről, valamint az egész életen át tartó tanulás, a határokon átnyúló mobilitás, a vállalkozói szellem, a kreativitás, az innováció, a szociális és interkulturális készségek szerepéről.
Az EGSZB sajnálja, hogy az új készségfejlesztési programban nem határoznak meg konkrét fellépést a nem formális és az informális tanulás kapcsán. Úgy véli továbbá, hogy az új készségfejlesztési programban nem hangsúlyozzák a tág értelemben vett vállalkozói szellemet mint a mindennapi életben való boldogulás szempontjából mindenki számára hasznos készséget.
Az EGSZB nem tudja elfogadni, hogy az új készségfejlesztési program megerősítésére semmilyen új finanszírozási forrást nem irányoztak elő, és szilárd meggyőződése, hogy a meglévő finanszírozási programok lehető legjobb kihasználása sem lesz elég a készségfejlesztési program célkitűzéseinek alátámasztására.
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 21/23
Az EGSZB további megoldásokat sürget a készségfejlesztés gyors biztosításához szükséges finanszírozás növelésére. Ilyen megoldást jelenthetnek többek között az állami és magánberuházások. Meg kellene vizsgálni emellett különböző, csak néhány tagállamban alkalmazott eszközöket, például a fizetett tanulmányi szabadságra vonatkozó kollektív megállapodásokat is.
Végezetül az EGSZB ösztönzi, hogy erősítsék tovább a szociális partnerekkel, az többi civil szervezettel, az üzleti világgal, valamint a kedvezményezettekkel közvetlen kapcsolatban álló szervezetekkel folytatott párbeszédet.
Kapcsolattartó: Ana Dumitrache(Tel.: 0032 2 546 8131 – e-mail: [email protected])
A finanszírozás eredményessége/a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
Előadó: Krzysztof Balon (Különféle érdekcsoportok – PL)
Hivatkozás: EESC-2016-00747-00-00-AS-TRA
Főbb pontok:
Az EGSZB támogatja, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) és az Európai Szociális Alap (ESZA) végrehajtásával kapcsolatban eddig szerzett tapasztalatok alapján létrehozzanak egy integrált európai alapot a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem céljára.
Egy ilyen alap bevetésekor teljes mértékben ki kell használni a civil társadalmi szervezetek tapasztalatát és kapacitását, vezető szerepet biztosítva számukra a programtervezés, a végrehajtás, a nyomon követés és az értékelés terén.
Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak eredményesebben kellene nyomon követnie az ESZA és a FEAD tagállami felhasználását. A nyomon követésbe szorosan be kellene vonni a civil társadalmi szervezeteket és a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket is.
Az EGSZB úgy véli, hogy az alapokat kezelő nemzeti szervek és a partnerszervezetek közötti együttműködés kulcsfontosságú. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság egyfelől körültekintően tisztázza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell a partnerségek végrehajtása során, másfelől pedig vessen ki szankciókat a nem megfelelő végrehajtás esetére.
Az EGSZB támogatja a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben aktív szervezetek európai hálózatai technikai és szervezeti felkészültségének megerősítését.
Az EGSZB szorgalmazza, hogy a tagállamok gyakrabban éljenek a globális támogatásoknak, az újbóli kiosztásnak és annak a lehetőségével, hogy a természetbeni támogatást – ha csak lehet – egyenlően kezelik a pénzügyi hozzájárulással. Emellett mérlegelni kellene egy olyan
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 22/23
kötelezettség bevezetését, hogy az operatív programok keretében az eszközök jelentős részét kisebb költségvetésű projektek között kelljen elosztani. Ez lehetővé tenné a helyi szinten tevékenykedő szervezetek és az önsegítő csoportok támogatását.
Az EGSZB kijelenti: készen áll arra, hogy EGSZB-tagokból és érintett európai szintű civil platformok tagjaiból felállítson egy kis ad hoc csoportot, amely elősegítené az ESZA- és FEAD-intézkedések jobb koordinációját, illetve egy, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló, integrált európai alap létrehozásáról szóló vitát. Ebben az összefüggésben az EGSZB elengedhetetlennek tartja a Régiók Bizottságával való együttműködést.
Kapcsolattartó: Barbara Walentynowicz(Tel.: 00 32 2 546 8219 – e-mail: [email protected])
_____________
EESC-2017-00534-00-00-TCD-TRA (FR/EN) 23/23
