Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell ...szgya.hu/doksik/nevprog2018.pdf · étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára,

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy

megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk

csinálni."

Szent-Györgyi Albert

2

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium

nevelési programja és helyi tanterve

TARTALOMJEGYZÉK

Az iskola hivatalos

elnevezése:

Budapest IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola

és Gimnázium

Az iskola székhelye: 1093 Budapest, Lónyay u. 4-8.

Telefon/fax: 2-176-476, 2-175-987, 2-158-242

E-mail: [email protected]

Az iskola fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ

1051 Budapest Nádor u. 32.

Az iskola

alaptevékenysége:

alap- és középfokú oktatás

Az alapító okirat kelte:

Az intézmény jogállása:

Az intézmény vezetője: az igazgató

3

4

A pedagógiai program törvényi háttere:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (38.§(1))

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,

valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

5

A pedagógiai program érvényességét meghatározó intézményi

intézkedések

A pedagógiai program érvényes:

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:

Az esetlegesen változó jogi szabályozásnak megfelelő törvényes működés fenntartása

érdekében az éves munkatervek keretén belül az intézmény felső- és középszintű vezetése

folyamatosan ellenőrzi a pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok

végrehajtását. Amennyiben a törvényi háttér változása, a fenntartó vagy más partner új

igényének megfogalmazódása szükségessé teszi, úgy felülvizsgáljuk a pedagógiai

programunkat.

A pedagógiai program módosítása:

A pedagógiai programban történő változás minden esetben az intézmény közvetlen

partnereinek és különböző képviseleti fórumainak a véleményalkotásával és jóváhagyásával

történik. Ebbe a körbe tartozik a szülői munkaközösség (Szülők Fóruma), a

diákönkormányzat és a nevelőtestület.

A dokumentum végleges jóváhagyása az iskola igazgatójának a jogosultsága.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, elhelyezése:

Jelen dokumentum - mint intézményünk egyik alapdokumentuma - nyilvános. Ennek

érdekében nyomtatott formában iskolánk könyvtárában, interneten pedig az intézmény

honlapján (www.szgya.hu) olvasható.

Budapest, 2015. március

....................................

igazgató

http://www.szgya.hu/



6

Iskolánk múltja és jelene

Iskolánk 1873-ban kezdődő története során különböző fenntartók irányítása alatt, különböző

elnevezésekkel, különböző szintű oktatási intézményként működött a jelenlegi épületében.

A közvetlen elődünknek tekinthető általános iskola 1950-től, 65 éve oktatja, neveli a kerület

diákjait.

Intézményünk 1991-től a szerkezetváltó iskolák közé tartozik. Ennek értelmében az első,

alapozó négy év után (1-4. évfolyam) a tanulók felső tagozaton (5-8. évfolyam), illetve a 8

osztályos gimnáziumi képzés keretében (5-12. évfolyam) folytathatják tanulmányaikat. Az

igényeknek megfelelően idegen nyelvi évfolyamot (NYEK) és 4 osztályos gimnáziumi

osztályokat is működtetünk. 2012 óta a Felnőttképzési Intézetünk keretén belül ECDL

vizsgaközpontot is létrehoztunk, illetve idegen nyelvi tanfolyamokat indítunk- igény szerint.

felnőtteknek.

A patinás épület 1989-től - részben felújítva - eredeti formájában áll az oktatás szolgálatában.

Adottságai, méretei legfeljebb 30 tanulócsoport elhelyezését teszik lehetővé. Ennek 700 fő

körüli gyereklétszám felel meg, ami évek óta iskolánk tényleges tanulólétszáma. Az oktatási

nevelési folyamat irányítását megközelítőleg 60 fős nevelőtestület végzi.

Intézményünk múltját és jelenét kapcsolja össze az immár 2 éve látogatható „Itt jártak a Pál

utcai fiúk” című folyosó kiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben, Molnár Ferenc

világhírűvé vált regényének, A Pál utcai fiúk kiadásának 100. évfordulója előtt tisztelegve

kiállítást állított össze a szerzőről és regényéről. A kiállítás 2008-tól bejárta a határon túli

magyarlakta területeket és 2011-ben tért vissza Budapestre. A kiállítás kurátorai kérték fel

iskolánkat - amelynek épülete egykor Molnár Ferenc gimnáziuma, a regény ihlető helyszíne,

közössége volt -, hogy fogadjuk be és tegyük egy iskola mindennapjainak részévé a kiállítás

számunkra hasznosítható elemeit.

7

Örömmel fogadtuk ezt a lehetőséget, hiszen így élményszerűen bemutathatjuk Molnár Ferenc

és a regény kötődését az épületünkhöz. Egyéni és csoportos látogatókat azóta is rendszeresen

fogadunk, illetve kihasználjuk a kiállítás pedagógiai lehetőségeit is.

8

Pedagógiai alapelveink, iskolakoncepciónk

Szent-Györgyi Albert gondolata számunkra azért is követendő, hiszen pontosan rámutat

arra, hogy nevelő-oktató munkánk csak akkor éri el a célját, ha az a gyermek megismerésén

és fejlesztésén alapul. Ezért minden tanulónk számára igyekszünk biztosítani az optimális

személyiségfejlődést szolgáló, esélyegyenlőségen alapuló oktatási-képzési rendszert.

A társadalmi, gazdasági változások folyamatosan újabb és újabb feladatokat rónak ránk, s

ennek a változó követelményrendszernek igyekszünk úgy megfelelni, hogy közben

klasszikus, alapvető emberi értékeket is közvetítünk.

Az első négy évfolyamon fontos feladatunk az alapkészségek magas szintű kialakítása. A

tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítanunk a képességfejlesztésre, esetlegesen a

felzárkóztatásra. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy minden gyermek csak a saját

szintjéről, a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább.

A nyolcosztályos gimnázium oktatási koncepciójából eredendően célunk a jó képességű,

törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése. A

tanulásra erősen motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi - a múlt

ismeretére építkező - reális és pozitív jövőkép felvázolását. Kiemelt figyelmet fordítunk az

eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, illetve az egyéni

adottságok, képességek életszerű, valóságos probléma- és feladathelyzetekben való

kipróbálására.

Az elmúlt évek oktatási tapasztalata azonban azt is megmutatta, hogy tehetséges

gyermekek a saját egyéni tempójukból adódóan bizonyos életkorig lassabban fejleszthetők,

így számukra a négyosztályos gimnáziumi képzési formát is fenntartjuk.

Pedagógusi, tanári magatartásunk egészét áthatja a gyermekközpontúság. Tudjuk, hogy

nem elegendő ún. ismeret paneleket átadnunk, hanem viselkedésünkkel azt kell sugallnunk,

követendő mintának felvázolnunk, hogy a modern kor embere számára a tudás birtokbavétele

jelenti az örömöt. Ha ezt sikeresen tudjuk átadni, akkor ez magával hozza, hogy egészséges

versenyszellemet kell kialakítanunk a tanulói közösségekben, illetve a tudásnak,

készségeknek, képességeknek olyan elemeit kell fejlesztenünk, amelyek a változó társadalmi

követelményekhez könnyen igazíthatók. Fontos, hogy tanítványaink tudjanak közös célokat

9

megfogalmazni, s ezeknek a céloknak az elérése érdekében hatékonyan működjenek együtt

társaikkal.

Nevelési alapelvek és célrendszer

Nevelő-oktató munkánk alapvető céljának a tananyag feldolgozása során megvalósuló

személyiségfejlesztést tartjuk, melynek során szem előtt tartjuk az egyéni képességeket és az

iskolahasználók elvárásait.

Alapvetően két fő célnak kívánunk megfelelni:

- az általános iskolai képzés keretében olyan tudás kialakítása és képességfejlesztés a

célunk, mely tanulóink ezen körének a sikeres pályaorientációját és továbbtanulását

szolgálja,

- gimnáziumként a diákok nagyobb körét készítjük fel a kétszintű érettségire, valamint

felsőoktatási tanulmányaikra.

Az oktatási folyamat egyértelmű célorientáltsága mellett fontosnak tartjuk a tanulói

személyiség alakítását is, hiszen diákjaink nagy része 12-13 évet tölt el intézményünkben

életének legfogékonyabb korszakában. A nevelési-oktatási folyamat különböző színterein

másmás módon igyekszünk céljainkat elérni, de végeredményben egy stabil értékrend és

attitűd kialakítására törekszünk.

Iskolai közösségünk minden tagja számára fontos, hogy egyértelműen megfogalmazzuk,

milyen értékek átadását tartjuk fontosnak, s mely magatartásformákat, személyiségjegyeket

akarjuk erősíteni, formálni.

Tantestületünk a nevelés folyamatát egyrészt mint értékközvetítő folyamatot fogja fel,

hiszen pedagógiai munkánk során igyekszünk tanulóinkban olyan tartós tulajdonság-

együttest, beállítódást, életvezetési készséget kialakítani, mely az egyén és a közösség

számára is pozitív, konstruktív tevékenységek létrehozására ösztönöz.

Pedagógiai tevékenységünk során felmerülő és nevelési szempontból fontos értéknek

tekintjük a következőket:

a. Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékeket.

10

b. A biológiai lét értékeit.

c. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket:

- a személyes kapcsolatok értékeit

- a szociális kapcsolatok értékeit

- a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékeket

d. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket:

- a műveltséggel kapcsolatos értékeket

- a munkával kapcsolatos értékeket

e. A humanizált társadalom és világkép értékeit:

- a hazával, nemzettel kapcsolatos értékeket

- a civil társadalommal kapcsolatos értékeket

- a világra vonatkozó értékeket

Ez a komplex értékstruktúra alapvetően áthatja nevelési célrendszerünket, de a nevelés

számunkra olyan segítő tevékenység is, amelynek során képességeket fejlesztünk,

tapasztalatszerzésre, ismeretek, emóciók, beállítódások elsajátítására ösztönözzük

tanulóinkat, tehát végső soron személyiséget fejlesztünk.

A nevelés – tantestületünk felfogása szerint - tehát egy olyan értékközvetítő folyamat,

amelynek célja egy önmagával harmóniában lévő, céljait megfogalmazni és megvalósítani

tudó közösségi ember, aki szűkebb és tágabb környezetéért is tenni akar.

11

Nevelési céljaink és feladataink

1. Személyiségfejlesztés

Kiemelt fejlesztési területek:

- erkölcsi nevelés

- családi életre nevelés

- önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

Az iskolának - mint másodlagos szocializációs színtérnek - a személyiségformálásban

nagy szerepe van. Szükséges, hogy tanítványaink reális önismerettel, énképpel

rendelkezzenek. Tudjanak különbséget tenni a valódi és virtuális kapcsolatok természete

között, és be tudjanak kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Társadalmi szerepeiket

megismerjék és gyakorolni tudják, ismerjék a családban betöltött szerepeket. Készüljenek fel

az önálló életvitelre, önmaguk ellátását meg tudják szervezni. Ismerjék fel a szabály- és

normakövetés fontosságát, teljesítsék vállalt kötelességeiket. Külső és belső konfliktusaikat

kezelni tudják, és a demokratikus viselkedés alapvető normáival is tisztában legyenek.

Ezekkel párhuzamosan a nyitottság és a tolerancia képességét is fejlesztenünk kell bennük.

Fel kell készítenünk tanulóinkat a kulturált társas kapcsolatok kialakítására, s arra is, hogy

minden helyzetben megfelelő módon tudjanak kommunikálni. Meg kell őket tanítanunk a

különféle problémahelyzetekben való eredményes megküzdési stratégiák alkalmazására is.

Az előzőekben vázolt célok megvalósítását befolyásolják, meghatározzák lehetőségeink.

Az iskolánkba járó gyerekek nagy különbséget mutatnak a nevelhetőség terén, hiszen

eltérnek életkorban és családi környezet tekintetében is. Ebből adódik, hogy az általunk

deklarált és közvetítendő értékek és magatartásminták áthagyományozása nem minden

gyermekcsoportnál vagy gyermeknél lehetséges egyforma színvonalon. Ennek megfelelően

differenciált módszerekkel, egyéni eljárások alkalmazásával valósítjuk meg pedagógiai

céljainkat.

A nevelési folyamatot nem három pólusú (tanár - diák - diák) kapcsolatnak fogjuk fel,

hanem a szülői, családi háttér fontosságát is fel- illetve elismerjük. Az értékszocializáció

folyamata ugyanis a családban kezdődik, s ezt a későbbiekben mi is továbbfejlesztjük,

12

kiegészítjük. A szülőkkel való szoros együttműködés tehát szükségszerű, hiszen a gyermek

egészséges fejlődése megkívánja, hogy az őt érő hatások között ne legyenek egymásnak

szélsőségesen ellentmondóak.

Tudjuk, hogy az alapvető értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók

önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak

az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az

elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Gondoskodnunk kell arról is,

hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk

alakításában is.

Céljaink megvalósítása érdekében:

- a 14-19 év közötti korosztály személyiségfejlesztésében nagy súlyt fektetünk a

megküzdési stratégiák - kiemelten a drog- prevenció kialakítására, s ehhez

igyekszünk külső szakemberek segítségét is igénybe venni,

- osztályfőnöki órákon, napközis foglalkozásokon tudatosan törekszünk arra, hogy

különféle módszerekkel, technikákkal, szituációs játékokkal hétköznapi és életszerű

problémák különféle megoldási lehetőségeit gyakorolhassák a tanulók,

- osztályaink évente több kiránduláson, szabadidős programon, kulturális- és sport-

rendezvényen vesznek részt, kihasználva a kerület és a főváros nyújtotta

lehetőségeket,

- közös iskolai programok szervezésével (Szent-Györgyi napok, iskolanap,

sportrendezvények) segítünk abban, hogy a tanulók más osztályokba, évfolyamokra

járó gyerekekkel is kapcsolatot, barátságot tudjanak kialakítani,

- iskolai könyvtárunk gyűjteményével széles tárházát kínálja a személyiségfejlesztést

szolgáló klasszikus és kortárs szépirodalmi és ismeretközlő olvasmányoknak.

2. Közösségalakítás


- állampolgárságra, demokráciára nevelés

- felelősségvállalás másokért, önkéntesség

13

Nevelési céljaink eléréséhez szükséges, hogy tanulóink több iskolai közösség aktív

tagjaként tudjanak működni, s ezáltal elsajátítsák azokat a szociális kompetenciákat, amelyek

segítenek a harmonikus életvitel kialakításában, a közösségi beilleszkedés feltételeinek

felismerésében és kialakítják a közjó iránti elkötelezettséget.

A sikeres kapcsolatok és a közösségi életben való részvétel érdekében fontos az egységes

normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni

tanulóink, és a különböző nézőpontokat, elveket megértsék, empatikusan tudják kezelni.

Alapvetően fontosnak tartjuk az együttműködés különböző formáit, az interkulturális

kommunikáció iránti érdeklődést, a sokféleség elismerését. Erre a pozitív attitűd kialakítására

törekszünk, mely tartalmazza még az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét is.

Igyekszünk olyan képességeket kialakítani, hogy fontosnak tartsák tanulóink a kisebb,

nagyobb közösségek életében való részvételt, a döntéseket kritikusan, kreatívan tudják

elemezni és a döntéshozatalban ők is részt kívánjanak venni. Motiváljuk tanulóinkat, hogy

civil szervezetek működését ismerjék meg és munkájukba igyekezzenek bekapcsolódni.

Segítsenek a környezetükben élő rászorultakon és az önkéntes segítő tevékenységet valóban

pozitívumként éljék meg.

Feladatunknak tekintjük, hogy

- osztályaink erős közösséggé válását segítsük különböző iskolai és iskolán kívüli

programok szervezésével, a felelősi rendszer kiépítésével,

- osztályfőnöki órákon a tanulókat érintő és érdeklő témákat vitassunk meg,

- könyvtárunk közösségi teret biztosítson a tanár-diák, diák-diák tevékenységeknek,

- testvériskolai kapcsolatokat alakítsunk ki a határainkon túli magyar nyelvet oktató

iskolákkal, illetve hazai Szent-Györgyi Albert nevét viselő és emlékét ápoló oktatási

intézményekkel,

- külföldi (angol, francia, német nyelvet oktató) iskolákkal nyelvgyakorlás és más

kultúrák megismerése céljából szoros kapcsolatokat alakítsunk ki (diákcsere

programok),

14

- az uniós pályázatok által nyújtott lehetőségeket is kiaknázva minél több tanulónk

szerezzen tapasztalatokat és idegen nyelvi tudást (A diákcsere programok, illetve az

uniós pályázati projektek hatékony és célorientált megvalósítására projektvezetőt,

koordinátort kérhet fel az igazgató.)

- a saját belső alkotmány alapján működő diákönkormányzat keretén belül

sajátíthassák el és gyakorolhassák tanulóink az érdekképviselet és érdekérvényesítés

lehetőségeit és

útjait,

- lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink tapasztalatot szerezzenek a fogyatékkal

élők problémáiról, helyzetéről (pl. Láthatatlan kiállítás meglátogatása, civil

szervezetekkel való kapcsolatfelvétel)

3. Hagyományaink őrzése

Kiemelt fejlesztési terület: - nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Fontosnak tartjuk, hogy nemzeti múltunk és kultúránk alapvető értékeit ismerjék és

tiszteljék tanítványaink. Elsajátítsák azokat az ismereteket és gyakorolják azokat a

tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, az

ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait,

jellegzetességeit.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal kell gyarapítanunk,

hogy magyarságtudatuk kialakulása mellett európai polgárokká is váljanak.

Feladataink:

- Szent-Györgyi Albert és más magyar származású Nobel-díjas tudósunk emlékét

ápoljuk az évről évre megrendezett természettudományi vetélkedőnkkel.

- Molnár Ferenc és regénye, A Pál utcai fiúk emlékét a 2011-től látható kiállítás

formájában, valamint az évente az 5. évfolyamosok számára megrendezett irodalmi

vetélkedővel is őrizzük.

15

- Tudatosan szervezzük és tervezzük tanulmányi kirándulásainkat. Törekszünk arra,

hogy diákjaink hazánk több táját, nevezetességét megismerjék.

- Színvonalas osztály, illetve iskolai szintű megemlékezéseket és ünnepélyeket

szervezünk.

- Írókat, tudósokat, sportolókat hívunk beszélgetésekre, találkozókra és iskolánk is

igyekszik bekapcsolódni a környezetünkben szerveződő különféle rendezvényekbe.

Motiváljuk tanulóinkat, hogy minél többen vegyenek részt a helytörténeti

vetélkedőkön, programokon.

- Könyvtárunk gyűjteményének alakítása során külön figyelmet fordítunk a névadónk,

Szent-Györgyi Albert, valamint Molnár Ferenc, az iskola és Ferencváros történetére

vonatkozó dokumentumok gyűjtésére, szolgáltatására.

- Népi hagyományainkkal és különféle kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg

diákjaink napközis és szakköri foglalkozásokon.

4. Az általános műveltség és az alkalmazható tudás egyensúlyának

megteremtése


- a tanulás tanítása

- pályaorientáció

- médiatudatosságra nevelés

- gazdasági és pénzügyi nevelés

Alapvető célunk, hogy tanítványainkban tudatosítsuk, hogy az ismeretszerzés, a tanulás

sohasem lehet befejezett folyamat. Modern korunk alapvető követelménye, hogy az

információs társadalom technológiáit magabiztosan és kritikusan tudják alkalmazni. Kreatív

és innovatív módon használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, de ismerniük kell az

elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat is. Egyre

tudatosabban tudjanak dönteni a tanulást, művelődést és szórakozást segítő és kiszolgáló

médiumok között.

16

El kell sajátítaniuk a hatékony, önálló tanulás képességét, az idővel és az információval

való tudatos gazdálkodást. Biztosítanunk kell tanulóink számára azokat az élethelyzeteket,

amikor elméleti és gyakorlati tudásukat kipróbálhatják. A közös munka, tanulás során

diákjaink a társaikkal való együttműködést is gyakorolhatják. Az életszerű, gyakorlati

helyzetekben felismertetjük tanulóinkkal, hogy a külső tényezők is döntően befolyásolhatják

életútjukat és különböző megküzdési stratégiák állnak a rendelkezésükre.

Az élethosszig tartó tanulás attitűdjének kialakításában próbáljuk segíteni, motiválni

tanulóinkat azzal, hogy:

támogatjuk a problémamegoldó, a tanulók önálló kreatív tevékenységére építő, a

források széles körét felhasználó tanulási stratégiák alkalmazását,

- tanulásmódszertan órákat tartunk,

- könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórákon elsajátíthatják

és gyakorolhatják a különböző ismerethordozók alkalmazását és felhasználását,

- szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik alkalmával alapvető követelményként

fogalmazzuk meg az igényes magyar beszéd használatát, illetve

- a tanult idegen nyelvek alkalmazható, kommunikatív elsajátítását támogatjuk

nyelvgyakorló külföldi utak szervezésével,

- a tanulási kompetencia, az önálló ismeretszerzési képesség, az olvasás fejlesztése

érdekében könyvtárpedagógiai program alapján szervezzük a tanulók

könyvtárhasználati felkészítését könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton

alapuló szakórák keretében.

5. Környezetünk gondozása és védelme


- fenntarthatóság, környezettudatosság

- testi és lelki egészségre nevelés

Szeretnénk kialakítani, hogy a gyerekek nyitottsága, kíváncsisága szűkebb környezetükön

túlmutasson, felismerjék, hogy felelősek annak állapotáért. A környezet ismeretén és a

17

személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók mindennapi

életvitelét meghatározó alapelvnek, viselkedési normának kell lennie.

Azonban azt is meg kell mutatnunk tanítványainknak, hogy a természeti, tárgyi környezet

megóvásán túl felelősek önmaguk testi, lelki egészségéért is. Ezért az egészséges állapot

örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük diákjainkat.

Igyekszünk kialakítani és fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó

és segítőkész magatartást is.

A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében:

- szervezünk a 3., 5. és 7. évfolyamon erdei iskolai táborokat,

hirdetünk tisztasági és díszítési versenyeket az osztályok között,

- a szelektív hulladékgyűjtéshez megteremtjük a tárgyi feltételeket és

- természetvédelmi vetélkedőket tartunk,

- osztályfőnöki órákon kiemelt témaként kezeljük az egészséges életmód, táplálkozás

és mozgás fontosságát,

- a könyvtári gyűjtemény fejlesztése során figyelmet fordítunk a diákok, tanárok

környezettudatos gondolkodásának kialakítását szolgáló dokumentumok beszerzését.

A mozgás, a sport megszerettetésére különböző sportágakban sportköröket szervezünk,

valamint főállású szakember foglalkozik a gyógytestnevelésre járó gyerekekkel.

6. Tehetségfejlesztés és felzárkóztatás

Iskolánkba 6 és 20 éves életkor közötti gyerekek, fiatalok járnak, akik nagy különbséget

mutatnak nemcsak életkorban, hanem tanulási motivációban, az alapkészségek

kialakulásának szintjében, szociális, családi környezet tekintetében is. Ezért alapvető cél, sőt

követelmény számunkra, hogy egyénre szabottan, differenciált módszerekkel, egyéni

eljárások alkalmazásával valósítsuk meg pedagógiai céljainkat, vagyis képesség

kibontakoztató felkészítést nyújtsunk tanulóinknak. Ehhez pontosan kell ismernünk

diákjaink sajátos tanulási módjait, szokásait, és ezekre építve kell megterveznünk a tanulásuk

18

fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet új helyzetekben is alkalmazni tudnak,

tehát támogatnunk kell a kreatív, kritikai gondolkodást.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is fontos feladatunk, hiszen ezek a

gyermekek elfogadó, támogató közösségben jól taníthatók, fejleszthetők. Egyéni,

differenciált fejlesztésükben szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus)

segítik a munkánkat.

Feladataink:

Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk azért, hogy minden tanuló saját

képességeihez mérten jó teljesítményt tudjon elérni.

- A felzárkóztatásra szoruló diákok egyéni tanulásához, a tehetséggondozó

tevékenységekhez igény szerint a könyvtárban segítséget biztosítunk.

- Szakköröket, sportköröket szervezünk, hogy minden tanuló érdeklődésének

megfelelő délutáni elfoglaltságot találhasson.

- Szaktárgyi versenyeinket év elején megtervezzük, így biztosítva, hogy tanulóink

felkészülésére és felkészítésére elegendő idő álljon a rendelkezésünkre. .

- A tehetséggondozás során felmerülő, az iskolai könyvtár állományán túlmutató

dokumentumigények könyvtári rendszer segítségével, könyvtárközi kölcsönzéssel

történő kielégítése.

- Igény szerint szervezünk érettségi előkészítő foglalkozásokat, illetve emelt szintű

érettségi vizsgákra felkészítő fakultációkat.

19

A nevelési célok és feladatok megvalósulásának mérése

Természetesen tudjuk, hogy a nevelés bármennyire is tervezett és szervezett folyamat,

nagyon nehezen mérhető, számszerűsíthető. Azonban bízunk abban, hogy nevelőtestületünk

"rejtett tanterve" is olyan pozitív értékekkel bír, hogy minden tanítványunk gazdagabb, jobb

és harmonikus személyiséggé válik az iskolánkban eltöltött évek után.

Tanulók körében végzett mérések:

(a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések)

a. szociometriai vizsgálat

b. tanulói elégedettség mérése

c. tanulók egyéni megismerése kérdőíves módszerrel

Szülők körében végzett mérések:

csoportos interjú keretében és kérdőíves módszerrel végzett elégedettségi mérések

Pedagógusok körében végzett mérések:

a. iskolai klíma vizsgálata

b. SWOT analízis

c. értékorientációs vizsgálat

20

Az iskolai könyvtár pedagógiai szerepe

Iskolai könyvtárunk az iskola pedagógiai igényeinek megfelelően tanulási

forrásközpontként működik. Gyűjteményével, könyvtár-pedagógiai

tevékenységrendszerével hatékonyan segíti a nevelési-oktatási célok megvalósítását.

Rendelkezik folyamatosan fejlesztett eszköz hátérrel és korszerű könyvtári berendezéssel.

Részben alkalmas egy tanulócsoport elhelyezésére, keressük a lehetőséget a könyvtár

tereinek bővítésére, elhelyezésének optimalizálására.

Rendszeresen gyarapított dokumentumgyűjteménye az iskolában tanított tantárgyak

ismeretanyagához szükséges, megfelelő példányszámú szépirodalmi és ismeretterjesztő-,

kézi és segédkönyvekből, tanári segéd- és kézikönyvekből, időszaki kiadványokból, nem

nyomtatott dokumentumokból. tankönyvekből áll.

Szakszerűen elhelyezett és elektronikusan feltárt gyűjteményen alapuló, az interneten is

elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola egész tevékenységrendszerét átfogó

információs központként működik. Biztosítjuk a személyi feltételeket ahhoz, hogy az iskola

diákjai, tanárai napi 8,5 órában igénybe vehessék a könyvtári szolgáltatásokat.

Könyvtárunk kapcsolatot tart a kerületi, fővárosi iskolai, pedagógiai és közkönyvtárakkal

annak érdekében, hogy a könyvtári rendszer dokumentum szolgáltatását és hálózaton

elérhető szolgáltatásait helyben biztosítsa a tantestület és a diákok számára.

A tanulási kompetencia, az önálló ismeretszerzési képesség, az olvasás fejlesztése

érdekében az iskola pedagógiai programján alapuló könyvtár-pedagógiai program alapján

szervezzük a tanulók könyvtárhasználati felkészítését könyvtárhasználati órákon és

könyvtárhasználaton alapuló szakórák keretében. Könyvtár-pedagógiai programunk

tevékenységi hálója átfogja az iskola teljes, a tanórai mellett (könyvtárhasználati órák,

könyvtárhasználaton alapuló szakórák) a tanórán kívüli (projektek, erdei iskola, napközi,

tehetséggondozó iskolai és kerületi vetélkedők, versenyek, közkönyvtári programok, stb.)

nevelő-oktató rendszerét is. Az iskolai könyvtár könyvtári kapcsolatrendszerével hozzájárul

ahhoz, hogy az iskola helyi és tágabb társadalmi kapcsolatai erősödjenek.

21

A szabadidő-szervezés, mint a közösség- és személyiségfejlesztés egy sajátos

formája

Szabadidő-szervezés a napköziben

A napközi elsődleges feladata, hogy a gyerekek a tanulási időn kívül az iskolában eltöltött

idejét hasznossá tegye, más megfogalmazás szerint a két tanulási időszak közötti szabadidő

hasznos eltöltésének irányítását szolgálja.

Ehhez olyan lehetőségeket, programokat és foglalkozásokat kell biztosítanunk, melyek

szabadon választhatók, igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, ahol a gyerekek jól

érzik magukat, és tehetségük kibontakozhat. Mindezek mellett megvalósíthatják önmagukat.

A jól megválasztott programokkal a gyerekek szabadidejét változatossá tehetjük,

formálhatjuk személyiségüket és sikerélményekhez juttathatjuk őket.

A pedagógusoknak is befolyásoló szerepe lehet, ha felismerik, hogy az egyes gyerekek miben

tehetségesek, akkor a megfelelő elfoglaltságok felé irányíthatják őket.

A napköziben a szabadidős programok a sport, a kulturális tevékenységek (könyvtár, színház,

múzeum stb.) és a technikai foglalkozások köré szerveződnek.

Minden hónapban szervezünk az alsó tagozatos gyermekeknek klubnapközit, mely mindig

egy témára épül. Ilyenek például:

• mozgás és sport, játéktanítás

• kézműves foglalkozások, technikák elsajátítása.

Évek óta működő szakköreink, tanfolyamaink a következők:

• játékos gyerektorna

• angol nyelvtanfolyam

• játékkuckó

• dalosjáték, zenei előkészítő

• kézimunka szakkör firkaklub, stb.

A napközinek minden évben van kiemelt feladata, ebbe a körbe tartozik például a

néphagyományok megismerése, őrzése.

22

A gyerekek életkori sajátosságából adódóan a sokfajta program mellett nagy hangsúlyt

helyezünk a játékra mint tevékenységre.

A programokon kívül célunk és feladatunk a könyvtárral való kapcsolat kialakítása, az

olvasás megszerettetése, a könyvtárhasználat beépülése a szabadidős tevékenységek közé.

Kapcsolattartás a szülőkkel és a tanulókkal

1. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái

A szülőkkel való együttműködés fontos és szükségszerű, hiszen a gyermek fejlődése

szempontjából a szülői háttér fontos tényező.

Iskolánkban az alábbi pedagógus-szülő együttműködési formák lelhetők fel:

HIVATALOS NEM HIVATALOS

Személyes Írásos

szülői értekezlet:

- iskolai szintű (Szülők

Fóruma)

- évfolyamszintű

- osztályszintű

- „rétegszülői"

értekezletek - rendkívüli szülői

értekezlet fogadóóra

- hírlevél

- üzenő füzet

- ellenőrző

- levél

- faliújság

- tájékoztató az iskoláról

- honlap

- Iskolanap

- Ünnepélyes alkalmak

(anyák napja, karácsonyi

teadélután, stb.)

A különböző típusú értekezletek, a megnevezésükből következő funkciójukon túl bizonyos

speciális feladatokat is megoldanak.

Az iskolai szintű szülői értekezleteket az iskola igazgatója a szülői közösség vezetőjével

hívja össze. Ez a mi intézményünkben a Szülők Fóruma elnevezést kapta. Erre tanévenként

legalább egy alkalommal kerül sor. Fő témája a pedagógiai tervekből, koncepcióból adódik.

Különösen nagy jelentőségű az ilyen típusú értekezlet, ha új programok lépnek életbe.

Az évfolyamszintű szülői értekezletet általában 1-1 adott évfolyamon évente 1 alkalommal

tartjuk. Különösen fontosak ezek az óvodából érkező első osztályosok vagy a negyedikből

az ötödik osztályba lépő, valamint a végzős (8. illetve 13. évfolyam) tanulók problémáinak

megbeszélése céljából.

23

Az osztályszintű szülői értekezletek biztosítják leginkább az iskola és a családi ház

folyamatos kapcsolatát. Évente legalább 2 alkalommal tartjuk.

El kell érnünk, hogy a szülők készséggel nyújtsanak segítséget az iskola programjainak

megvalósításához (például kirándulások).

Az osztályszintű szülői értekezleteken meg kell értetni a szülőkkel, hogy az osztályközösség

minőségileg más, mint egy-egy gyermek problémája. A szülőkkel célszerű megismertetni az

osztály előzetes életét, jelenlegi helyzetét, a magatartás, szorgalom, közösségi szellem, a

tanulmányi helyzet jellemzőit. Tájékoztatjuk őket a gyermekek neveltségi szintjéről,

pontosabban pillanatnyi fejlettségi állapotáról.

A rétegszülői értekezleteket esetenként, mikor szükség van rá, kell megszervezni. Fontos,

ha nevelési problémákkal küzdő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel külön

tárgyalunk.

A tehetséges tanulók szüleinek tartott értekezlet hasznos lehet a gyerekek feladatokkal való

ellátása, továbbfejlesztése céljából.

Rendkívüli szülői értekezletet, mint a neve is tartalmazza, váratlan esemény

bekövetkezésénél (például droghasználat, egy-egy tantárgyból adódó nehézségek, stb.)

hívunk össze.

Fogadóórák az alsó tagozaton havi rendszerességgel vannak. A felső tagozaton a

negyedévenkénti 1 közös délutáni fogadóórán túl, minden szaktanárnak órarendben rögzített

heti 1 fogadóórája van.

A családlátogatás a problémás esetekre korlátozódik. Súlyos gondok esetén az osztályfőnök

a gyermekvédelmi felelőssel közösen megy el a családhoz.

A nem hivatalos fórumok célja, hogy a szülőknek módjuk legyen véleményük kifejtésére, a

szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének.

2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Az iskola diákjai elsősorban a diákönkormányzat (DÖK) keretein belül gyakorolhatják

jogaikat, hiszen ez a közösség az, amely alapvetően érdekvédelmi és jogérvényesítő céllal

jött létre. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat

24

tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK munkáját

segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az

igazgató bízza meg.

A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart. Az iskolagyűlésen a tanulók

kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik,

problémáik megoldását. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók

közösségét az iskolavezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezeti értekezletek

vonatkozó napirendi pontjainál.

A tanulók egyéni problémáikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az

intézmény vezetőjét. Az igazgató fogadóórájának időpontja tanévenként változik, azt az adott

tanév intézményi munkaterve tartalmazza.

25

A pedagógusok helyi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:

1. a tanítási órákra való felkészülés,

2. a tanulók dolgozatainak javítása,

3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása,

az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

4. érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek

összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

5. tanulmányi versenyek lebonyolítása.

6. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

7. felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

8. iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-

vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

9. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

10. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

11. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

12. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

13. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

14. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

15. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

16. részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

17. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

26

18. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

19. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

20. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnöki munka pedagógiai jelentősége az utóbbi években, évtizedekben

megnőtt, hiszen a tanulók életének egyik legfontosabb szocializációs színterévé vált az

iskola, az osztályközösség. Az osztályfőnök meghatározó szereplője ennek a folyamatnak,

hiszen ő az, aki a tanulókkal együtt közösen tervezi, szervezi az osztály életét, és biztosítja

annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe.

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki a tantestület tagjai közül. Egész éves tevékenységét

az osztályfőnök-helyettes is segíti. Az osztályfőnök munkáját tervszerűen, az iskola

pedagógiai programját figyelembe véve végzi.

Az osztályfőnöki munka feladatkörei:

1. Ügyviteli, adminisztrációs feladatok:

- digitális napló vezetése, ellenőrzése

- félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása

- bizonyítványok megírása

- továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése

- hiányzások igazolása

- törzslapok vezetése

- az SNI-s gyerekekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása

- a tanulói adatlapok kitöltetése

- az ellenőrzők vezetését legalább negyedévente ellenőrzi

- kérésre pedagógiai szakvéleményt ír

2. Szervezési, koordinációs feladatok

- kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével

- segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát

- a belső vizsgák szervezésében részt vesz, a vizsgabizottság tagja

- az osztályban tanító szaktanárokkal folyamatosan kapcsolatot tart

- a fejlesztést végző szakemberekkel együttműködik, munkájukat segíti

27

- az osztályterem rendezettségére kiemelt figyelmet fordít

3. Közvetlen nevelőmunka

- előkészíti és szervezi osztálya tanulmányi kirándulását (erdei iskoláját)

- szülői értekezletet tart

- a tanév elején nevelési tervet ír

- megtervezi és megtartja az osztályfőnöki órákat

- figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi

helyzetét

- minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület

elé terjeszti

- kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével

- előkészíti és szervezi osztályában a közösségi munkát

4. A nevelési tevékenységhez tartozó mérések elvégzése

- a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:

a. szociometriai vizsgálat 4.,5. és 9. évfolyamon

b. tanulói elégedettség mérése 7. és 13. évfolyamon

c. tanulói önértékelés 5. és 9. évfolyamon

- szülők körében végzett elégedettségi mérések:

a. csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban

b. kérdőíves módszerrel a 3., 6. és 8. évfolyamon

Nevelési terv

(minden tanév elején az osztályfőnök készíti el)

Részei:

1. helyzetelemzés

- az osztály összetétele létszám: fiú/lány tanulószobás/menzás új és távozott

tanulók HH/HHH/SNI-s tanulók veszélyeztetett tanulók

- célok és feladatok

2. szakköri, tanórán kívüli elfoglaltságok

3. családokkal való kapcsolattartás

4. tervezett osztályprogramok

5. óralátogatási terv

28

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓINK

I. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK

A.) Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási –

zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői

bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,

szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követen

történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus,

pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon

szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és

egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és

rehabilitációs célú órakeretben zajlik.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.

makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat,

szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis

befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését

megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő

számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján

– az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés

adható.

29

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási

és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen

tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a

pályaorientáció folyamatát is.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

intézményünkben az Alapító Okiratban rögzített sérüléstípusoknak megfelelően a

többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat

a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.

b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,

c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,

e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban

rögzítettektől. Adott sérüléseknél indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra

történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű

funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat

kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek

alkalmazásával.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok

és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez

rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és

30

kialakulásuk időtartama) módosulhatnak, mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének

függvénye.

A helyi tantervünkben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és

követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak

figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális

pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a

kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy

jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül

a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között.

A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív

fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület

fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.

Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése

javasolt.

A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a

drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során

szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint

logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt.

A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása

segíti az eredményes fejlesztést.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a

figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe

helyezését tartjuk fontosnak a helyi tanterv készítésénél.

31

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén

A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és

viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő.

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi

képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az

írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás

során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási

teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az

eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az

olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú

zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb

formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő.

Jellemzői

– a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége

– hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése,

hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége

– értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége

– gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása

– rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál

– írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre

– vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja:

32

A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori

osztályfokának megfelelő értő olvasáskészségét, segítse az olvasás eszközzé válását az

ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,

b) a rövid távú emlékezet,

c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,

d) a testséma biztonságának kialakítása,

e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató - elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő

analizálószintetizáló módszerrel,

f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,

gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,

j) speciális olvasástanítási program alkalmazása,

k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul

diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus

tanulási zavaroknak

Jellemzői:

– a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara,

– beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl.

33

(időtartam, zöngésség mentén), –

helyesírási hibák halmozódása, –

a tollbamondás utáni írás hibái.


A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori

osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia

kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

A fejlesztés feladata:

– a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,

– a rövid távú emlékezet fejlesztése,

– a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,

– a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara

Jellemzői

– csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,

– szaggatott betűalakítás és betűkötések,

– rossz csukló, - kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,

– egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák,

– kialakulatlan kézdominancia,

– lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a

kisbetűk közé,

– továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).


34

A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori

osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció

egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok

létesítésének céljára.


a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,

a) a testséma biztonságának kialakítása,

c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése,

d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás,

másolás, önálló írás kivitelezés),

e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,

f) f) sikertudat kialakítása.

4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara

A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek,

kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének,

grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális

alakzatok azonosításának nehézsége.

Jellemzői:

– a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,

– a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,

– a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és

szabályalkotás zavara,

– a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,

35

– helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek

összehasonlításának nehézségei,

– szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,

– számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,

– mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának

nehézsége,

– számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,

– komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái,

– gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény

különbsége,

– figyelemzavar.


A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a

tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes

legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek

használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A

számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a

beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási

zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik

vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.


a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,

b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,

36

c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt

fejlesztése,

d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,

e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv

tudatosítása,

f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,

g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció

előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök

használata, a képi, vizuális megerősítés,

i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,

megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,

j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,

k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű

tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek.

A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat

eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális

differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően.

Jellemzői:

– szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,

– komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket

gátolni,

– az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh,

haragreakciók,

37

– motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.),

– megkezdett tevékenység befejezetlensége,

– ingersorozatok hibás kivitelezése,

– tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban),

– én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.


– a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

A fejlesztés feladatai

– team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,

– speciális figyelem-tréning,

– a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,

– fokozott egyéni bánásmód,

– az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,

– feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,

– motiválás, sikerélmény biztosítása.

6. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok

zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi

kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás

gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint

a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben

hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen

idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom

húzódik meg.

38

A fejlesztés célja

– a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges

megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.

A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik.

Eszközei lehetnek:

a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása,

b) pszichoterápia,

c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,

d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői

keretek rendszeres alkalmazása,

e) önértékelési képesség fejlesztése,

f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,

g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel,

h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének,

tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak

folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi

terápiákat foglalja magába.

A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális

képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak

elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a

tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a

pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

39

Ezért a különleges bánásmódot igénylő tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési

szempontok:

- mit tanítunk, mi a célunk vele, milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat

alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, cselekedtetéses rávezetés; differenciálás; stb.),

- mi a követelmény, mi az adott tanórán elérni kívánt eredmény, mit tekintünk optimumnak,

milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint, melyek

azok a módszerek, óravezetési módok, amelyek a gyermek figyelmét folyamatosan fenn

tudják tartani, és azokat tudatosan kell beépíteni a rá irányuló fejlesztésbe, nevelésbe,

oktatásba.

B.) Sajátos Nevelésű Igényű tanulóink

Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk.

Az együttnevelést által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi

tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi

tényezők biztosítják. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában,

fejlesztésében résztvevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás,

tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal

rendelkeznek pedagógusaink, akik:

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos

nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, szükség esetén

egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet

biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket,

technikákat alkalmaznak,

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat,

a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat

megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják,

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat

keresnek,

alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

40

A hallássérült tanuló

A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet

a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése

és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység

és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív

fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával

melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet.

A hallássérült tanulók populációjának napjainkra jellemző változása komoly gondot okoz

a szakterületi intézmények utazó gyógypedagógusainak, illetve az intézményünk

szaktanárainak, mivel a diszfázia korábban nem alkalmazott módszertani eljárásokat és

óraszervezési technikákat igényel. Javasolt a speciális módszertani és óraszervezési

technikák, alkalmazása.

A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének alapelvei

A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett

döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka,

mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült tanulók fejlesztése az általános

pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs

eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai fejlesztésre és óvodai

nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával,

megfelelő audiológiai ellátással, a jól beállított hallókészülékek és hatékony hangátviteli

technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített

cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült

tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát.

A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati

eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos

kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes gyógypedagógiai és egészségügyi

habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez

mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében

tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus

számára.

41

A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése

A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális

módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni

szükségletek határozzák meg.

Az együttnevelés a szülő/gyógypedagógus/pedagógus közös döntését igényli az illetékes

szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével.

Az együttnevelés nem lehet formális, a befogadó iskolának szükséges változtatásokat

végrehajtani a valódi befogadás érdekében, így pl. a módszer és eszközrendszerben

(differenciálás, egyéni képességek figyelembe vétele stb.), az óraszervezésben, a probléma

megoldásában, a teljes tantestület szemlélet változásában.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A hallássérült tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a

Nat-ban rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal.

Az alsó tagozatos (1 –4.oszt.) szakasz végéig átfogó feladat a nyelvi rendszer kiépítése.

Megvalósítása elsődlegesen a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési

feladata. Általános cél, hogy ez a szakasz megalapozza egy olyan direkt kommunikációs szint

elérését, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának teljesebb körű

elsajátítására (szókincs, nyelvalaki struktúrák stb. vonatkozásában). Alkalmazása, gyakorlása

minden területen megvalósítandó fejlesztési feladat, beépíthető a szabadon választott és a

rehabilitációs célú tanórák programjaiba.

Az első osztály végén szükséges a nyelvi kommunikációs fejlettségi szint mérése, mert

ekkorra már megjelennek azok a nyelvi készségek, amelyek lehetővé teszik az értékelést.

Jelentősen eltérő fejlődési ütemű tanulók esetében – a szakértői bizottság bevonásával –

javaslatot kell tenni a fejlesztés további formájára, módjára, szükség esetén iskolatípus

változtatására.

A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama

alatt döntően befolyásolják a műveltségi területek tartalmainak feldolgozását.

42

A felső tagozatos (5 –8.oszt.) szakasz végére a nyelvi készségek olyan szintjére juttatható

el a súlyos fokban hallássérült tanulók egy része, amely alkalmassá teszi őket az egyre

önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére, a korszerű műveltség iskolai

tartalmának birtoklására. Ennek megfelelően valamennyi műveltségi területen megjelenik az

anyanyelvi készségek intenzív fejlődése (szóbeli és írásbeli közlés gyarapodása, a beszéd-és

szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs növekedése, a passzív szókincs

aktivizálási folyamatának gyorsulása). Vannak azonban olyan tanulók is, akiknél a fenti

készségek csak alacsonyabb szinten jelennek meg, akiknél az egyre önállóbb ismeretszerzés

csak alacsonyabb szinten tapasztalható meg.

A fejlesztés további speciális feladatai

A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak

elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.

Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek pontos kiépítése, a tudáselemek ért,

értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, a lényegkiemelés,

az összefüggések meglátása és az alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével.

A vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának,

megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a

személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából.

A magyar nyelv szabályainak megfelelő beszéd komplex, folyamatos fejlesztése.

A beszédhallás, a beszédérthetőség fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.

Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés

(számítógép, Internet stb.), az írásos kommunikáció, idegen nyelv ismerete, írásos

formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése.

A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.

A beszédértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.

A szövegértő olvasás folyamatos fejlesztése

Felzárkóztatás, differenciálás

43

A tehetséggondozás

A mozgás és ritmus intenzív fejlesztése.

A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka

világára.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók és ezen belül kiemelten a sajátos nevelési igényű

tanulók esetében azt az elvet is tartva, hogy lehetőség szerint az adott tantárgyban a tantervi

téma azonos legyen, s csak az egyéni szükségletek esetén térhet el a tananyag. Ez feltételezi,

hogy az osztályban tanító ismeri, és alkalmazni is tudja a differenciált óraszervezést és a

differenciálás típusait. A differenciált feladat kidolgozásában a gyógypedagógus adhat

segítséget. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló részére a tanórai

foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

tanórai foglalkozásokat a gyógypedagógus tervezi, vezeti.

Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni

különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához

mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.

Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi

feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények

igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását.

C. KIEMELTEN TEHETSÉGES TANULÓK

Iskolánk mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséges gyermekek, tanulók gondozására,

a tehetségfejlesztésre. Véleményünk szerint a pedagógusoknak meghatározó szerepük van a

tehetségek kibontakoztatásában.

A tehetséggondozás sokoldalú, komplex feladat, éveken át tartó, hosszú folyamat. A

fejlesztés a legtöbb esetben kétirányú:

a tehetséges diákok erősségeinek további fejlesztése (szakkörökön,

versenyfelkészítéseken, önálló projektek készítésében, stb.), illetve

44

a gyengébben teljesítő tanulók fejlesztése (kompetenciákat fejlesztő

gyakorlatokkal, alsó tagozaton felzárkóztató foglalkozással, később

korrepetálással, tanórai differenciált foglalkoztatással).

Kiemelt hangsúlyt kap a diákok érzelmi intelligenciájának fejlesztése, illetve a sajátos

nevelési problémákkal küzdő diákokkal való foglalkozás. A tehetséges gyerekek között

gyakori a kisebb-nagyobb mértékű hiperaktivitás, a diszlexia és a diszgráfia, a túlzott

versengésre való hajlam. Ezeknek a problémáknak a kezelésében a tanárok munkáját

szakemberek, logopédus és fejlesztő pedagógusok segítik.

Az osztályközösségek kialakításában, fejlesztésében, a tehetséges tanulók felfedezésében

kiemelt szerepük van a tanórákon és az osztályfőnöki órákon végzett kooperatív

módszereknek (csoportmunka, páros munka, projektek, stb.), a tanulmányi kirándulásoknak,

az erdei iskoláknak és egyéb iskolaszintű rendezvényeknek.

Tanterveink kidolgozásakor alapvető szempont volt a tanulási képességek életkornak

megfelelő folyamatos fejlesztése. Pedagógiai munkánkban kiemelt hangsúlyt kap az ebből a

szempontból alapvető kompetenciák (szövegértés és szövegalkotás, matematikai-logikai

kompetenciák, idegen nyelvi kompetenciák, infokommunikációs technológiai

kompetenciák) korszerű módszerekkel történő fejlesztése. Pedagógusaink változatos

tanulásszervezési eljárások (egyéni munka, páros munka, csoportmunka, projektmódszer,

stb.), informatikai eszközök (számítógéppel támogatott tanulás, aktív tábla, stb.)

alkalmazásával teszik hatékonyabbá munkájukat.

A tehetségnevelés érdekében az alsó tagozaton tanító kollégák nagy hangsúlyt fektetnek arra,

hogy minden tanuló reális önismereti alapokkal rendelkezzen. Az erkölcstan órákon, illetve

a szabadidős foglalkozásokon is törekednek arra, hogy a tanulók kommunikációjának

fejlesztésén keresztül megalapozzák az életben való boldogulást, a társas kapcsolatok

építését és a helyes énkép kialakítását. A táblajáték szakkör logikai társasjátékok széles

skáláján keresztül fejleszti a gyerekek gondolkodását, szociális készségeit, érzelmi

intelligenciáját és problémamegoldó képességét.

Kiemelt figyelmet fordítunk a művészeti nevelésre, a mozgáskultúra fejlesztésére,

hagyományaink ápolására, így minden alsó tagozatos, 5. és 9. évfolyamos tanulónk néptánc

45

oktatáson vesz részt. A tehetséges és motivált tanulóink szakkör keretében folytathatják,

mélyíthetik el az ilyen irányú tehetségüket.

Fontosnak tartjuk a szabadidő helyes kihasználását, mely lehetőséget biztosít a tehetséges

gyermekek fejlesztésében. Többféle tanórán kívüli tevékenységet és foglalkozást ajánlunk

fel. amelyben kipróbálhatja magát bármely tanuló. A teljesség igénye nélkül néhány több éve

magas színvonalon működő szakkörünk: drámaszakkör, matematika- és magyar

képességfejlesztő szakkör, képzőművész szakkör, természettudományi szakkör, énekkar.

Ezek a foglalkozások heti rendszerességgel kerülnek megtartásra, és a tevékenységekbe jól

bevonhatóak a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóink, akik számára ez az egyedüli

lehetőség, hogy tehetségüket felismerjék és kibontakoztassák.

Minden tanévben idegen nyelvi tanulmányutakat, cserediák programokat szervezünk, így

diákjaink az élő idegen nyelvvel és kultúrával ismerkedhetnek meg és a kortársi

csoportokban megmutathatják tehetségüket. A hagyományossá váló Szent-Györgyi

Tanulmányi Verseny keretén belül lehetősége adódik minden diákunknak tanulmányi

versenyeken, vetélkedőkön való megméretésre.

A tehetséggondozás sokféle módját és megnyilvánulását törekszünk intézményi szinten is

rendszerbe foglalni. Ezért a tehetséggondozás intézményi kereteinek további biztosítására,

illetve fejlesztésére csatlakoztunk az országos Tehetségpont hálózathoz.

II. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓ

A szociális hátrányok enyhítése

Kiemelt célunk, hogy segítsük a szociálisan rászoruló, szűkösebb anyagi körülmények

között élő családok gyermekeit, hogy ne kerüljenek aránytalanul hátrányos helyzetbe jobb

anyagi körülményeik között élő társaikhoz képest. Ennek érdekében a tanév elején az

osztályfőnökök segítségével felmérjük a tanulók szociális helyzetét, kiszűrjük a szociális

szempontból problémás eseteket. A beiskolázás anyagi gondjain próbálunk enyhíteni a tanév

elején kifizetendő tankönyvtámogatással.

Iskolánkban támogatjuk az arra rászoruló tanulókat az étkezési díj, tanfolyamok,

tanulmányi kirándulások költségeinek részleges, vagy teljes megtérítésével, illetve egyszeri

szociális segélyt adunk olyan esetben, amikor a tanuló családi, egészségügyi körülményei ezt

46

indokolttá teszik. Az iskolavezetés fontos feladatának tekinti, hogy jó kapcsolatot alakítson

ki a szakszolgáltató intézményekkel; támogatja, hogy a rászoruló családok rendszeres anyagi

támogatásban részesüljenek a települési önkormányzatoktól.

A szociális és anyagi hátrányok enyhítésére az alábbi tevékenységi formákat alkalmazzuk:

• felzárkózató foglalkozások szervezése az általános iskolai tagozat 5. és 6.

osztályában, átlépési lehetőség biztosítás a gimnáziumi tagozatra

• drog- és bűnmegelőzési programok

• pályaorientációs foglalkozások

• felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatásokon

• részvétel a különféle pályázatokon

• szociális juttatások (tankönyv, étkezés, ösztöndíjak: alapítványi és Önkormányzati

forrásból)

• a nevelési-oktatási forma mentálhigiénés és tartalmi stabilitása (színház, kirándulás,

táborozásszervezése és költségeinek támogatása)

• az iskolai higiénés körülmények biztosítása (tisztálkodási és higiénés eszközök,

anyagok, tisztálkodási lehetőség, mindig tiszta és gondozott környezet)

• motiválás arra, hogy a gyerek napközis vagy tanulószobai ellátásba részesüljön

• pályázatok figyelése

• könyvtárhasználati lehetőség biztosítása

• délutáni hasznos időtöltés a diákklub keretein belül

• számítógépek használata tanórán kívüli tevékenységre (diákklub, könyvtár)

• szakköri- és sportfoglalkozások

A tanulási/teljesítmény kudarcnak kitett hátrányos- és halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő feladataink:

1. Az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus

működést mutató részképességek megerősítése.

2. Az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek

kialakítása illetve megerősítése.

3. A motiváció növelése

A fejlesztő munka a tanulók jól működő funkcióinak maximális kihasználása mellett

zajlik.

Fejlesztési célterületek (egyéni szükséglettől függően):

A bázisfunkciók megerősítése

47

- Észlelési területek

Szenzoros integráció (a különböző észlelési területek együttműködése)

- Mozgás, finommozgás

Szenzo-motoros integráció (az észlelési és motoros rendszer együttműködése)

- Lateralitás és/vagy saját testen és térben való tájékozódás→Téri orientáció

- Nyelvi készségek, beszédszerveződés

A kiegészítő funkciók megerősítése

- Emlékezet figyelembe veendő szempontok:

- a cselekvésbe ágyazottság a leghatásosabb módja az emlékezésnek

általános fejlesztés

a célzott, a részterületnek megfelelő fejlesztés pl: auditív emlékezet,

vizuális emlékezet stb.

a közvetlen emlékezet fejlesztés a megtartó

emlékezet fejlesztése az emlékezet

kontinuitásának megerősítése

- Figyelem figyelembe veendő szempontok: - szükség esetén a tér redukálás,- elterelő

ingerek csökkentése-pihenési idő biztosítása,- a feladatok szekventálása- az

instrukciók valamint a tevékenység megfelelő strukturáltsága

- a figyelem terjedelmének fejlesztése

- a figyelem koncentráltságának biztosabbá tétele

- Készségfejlesztés

48

A megerősített bázisfunkciók segítségével az összetettebb működést igénylő

területek fejlesztése.

pl:olvasás-készség, írás, helyesírás készség, számolás-készség stb.

- Motiváció-fejlesztés

- sikerélményhez juttatás segítségével a teljesítmény-motiváció megerősítése

- reális én-kép kialakítása

- mentálhigiénés szempontok érvényesülése

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását a fejlesztő-gyógypedagógusokon

kívül pszichológus is segítheti.

Ha adott tananyagban tapasztalunk lemaradást, akkor a szaktanári korrepetálást és a

tanulószobai megsegítést vehetik igénybe tanulóink.

A differenciáló, tanórai képességfejlesztés egyre fontosabb feladattá válik az

intézményünkben.

Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése érdekében alkalmazott módszerek

Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

felelős: fejlesztő pedagógus, pszichopedagógus

1. Diagnosztikus vizsgálat / DIFER mérés/ az első osztályban

2. A mérés alapján egyéni fejlesztési terv készítése

3. A fejlesztés kivitelezése

4. Törekszünk a heterogén osztályok kialakítására a jogszabályoknak megfelelően, a

hátrányos és nem hátrányos helyzetűek aránya szerint.

• Együttműködések –partnerségi kapcsolatok kiépítése felelős: osztályfőnök, ,

szaktanárok

Szülői házzal (kommunikációs terv a szülőkkel való kapcsolattartás formájára és

tartalmára: iskolanapok, fogadóórák, szülői értekezletek, közös szabadidős programok)

49

Gyermekjóléti szolgálattal (együttműködési terv a konkrét feladatokat, ütemezést és

várható eredményeket illetően)

Szakmai és szakszolgálatokkal (pl. Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottságok stb.

komplex szempontok alapján született döntés a megfelelő szolgáltatás igénybevételéről)

Amennyiben szükséges, a kisebbségi önkormányzattal (konkrét feladatok kijelölése)

Civil szervezetekkel (felajánlott segítség-formák igénybevétele)

Tanítást - tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei

felelős: osztályfőnök, szaktanárok

Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (minden alsó tagozatos

tanulócsoportban önismereti foglalkozások - heti egy óra) – megismerik egymás

szokásait, megértik egymás viselkedését.

Előítéletek kezelését szolgáló programok –megszűnnek az egymás közötti feszültségek.

Beiskolázási terv.

Pályaorientáció – továbbtanulásra felkészítő program – tisztába jönnek saját készségeiket,

képességeiket.

Tanulási technikák tanítása – egyéni tanulási stílusok és stratégiák kialakítása.

Egyéni értékelés (alsó tagozatban szöveges, árnyalt értékelés) – egyéni fejlődési ütem

figyelembevétele.

Az alsó tagozatos osztályok tehetséges tanulóinak felkészítése a gimnáziumi felvételire.

Az általános iskolai osztályokban tanuló tehetséges felső tagozatos gyermekek

felzárkóztatása a lehetséges gimnáziumi felvétel érdekében – alternatív átlépési lehetőségek

és időpontok

Az esélyegyenlőséget biztosító tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

felelős: diák-önkormányzatot koordináló tanár, szakkörvezetők, osztályfőnökök

50

1. Szakköri foglalkozások az alsó tagozatban

2. Diák-önkormányzati programok

3. Erdei iskola

4. Iskolai táborok

5. Osztálykirándulások, múzeum - és színházlátogatás

6. Ifjú vezetőképzés (a hátrányos helyzetű tanulók lehetőséget kapnak az idegen nyelv

nyelvi környezetben való gyakorlására)

• Az esélyegyenlőséget biztosító módszertani elemek szaktanárok, osztályfőnökök,

dráma – és táncpedagógus

Kooperetivitás

Drámapedagógia

Tánc- és zenei oktatás

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

Szociális kompetenciák fejlesztése

Csökkentjük, illetve megelőzzük a lemaradást

Figyelembe vesszük az egyéni eltéréseket

• Műhelymunka – a tanári együttműködés formái felelős: fejlesztő pedagógus,

pszichológus

Értékelő esetmegbeszélések

Hospitálásra épülő együttműködés

Hatásvizsgálatok

A szociális hátránnyal érkező tanulóink értékelésénél az intézményünk egységes irányelve

az egyéni képességhez mért, differenciált számonkérés biztosítása. Maximálisan igyekszünk

figyelembe venni a tanulók eltérő fejlődési ütemét, szociális hátterét, lehetőségeit,

ugyanakkor célunknak tartjuk azt, hogy minél nagyobb fokban felzárkóztassuk őket, és

csökkentsük a lemaradás mértékét.

51

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége előmozdításának

elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések,

szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat,

javítják iskolai esélyüket.

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai, intézményünk egészségnevelési

programja

I. Bevezető gondolatok

A népegészségügyi statisztikák szerint a magyar lakosság várható élettartama

alacsonyabb, mint ahogy ez az Európai Unió országaiban jellemző. Az ezredfordulón végzett

hazai kutatások kimutatták, hogy a korai halálozás oka egyrészt (40%) az emberek

egészségkárosító életvitele, másrészt (60%) pedig azoknak a képességeknek, készségeknek

a hiánya, amelyek segítségével az emberek a környezeti (pl.: társadalmi, gazdasági,

magánéleti stb.) változásokra autentikus válaszokat tudnának adni, és így test-lelki

egészségüket is meg tudnák őrizni.

Ezek a felismerések nagymértékben hozzájárultak az „Egészséges Nemzetért

Népegészségügyi program 2001–2010”, valamint az „Egészség Évtizedének Johan Béla

Nemzeti Programja” megszületéséhez. A programokban a következő gondolat jelenik meg:

„El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egyik legfőbb érték az

egészség legyen, s az egészsége megőrzéséért kész is legyen tenni. Ezt a képességet

alapvetően az iskolai évek alatt lehet kialakítani. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés

érvényesítése a társadalomban a következő területeken:

• a dohányzás visszaszorítása,

• az alkohol- és drog-prevenció,

• az egészséges táplálkozás érvényesítése,

• az aktív testmozgás elterjesztése,

• a lelki egészségvédelem megerősítése,

• a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram végrehajtása.”

52

II. Helyzetelemzés

Az iskola épülete és működése az egészséges környezet szempontjából

Az iskola a 19. század végén épült az akkori főváros egyik legjobb pontján. Ma már a

Belváros része. Ebből adódóan zajos a környezete és emeletes házak közé van beszorítva.

Maga az épület kora és a helye is adja, hogy a tanulók számára ideális egészségbiztonsági

feltételek megteremtése gyakorlatilag lehetetlen.

A tanítást gyakran zavarja az utcáról behallatszó zaj. Ez a tanulókban és a tanárokban is

feszültséget okoz. A szellőztetést sokszor értelmetlenné teszi az a tény, hogy úgyis csak

benzingőzös levegő jönne be az ablakon. A környező utcákban egyetlen fa sincs,

legközelebbi zöldövezet a Duna part. A járdákon található kutyaürülék fertőzésveszélyes, és

undort vált ki az iskolába érkezőkből. Az épületet határoló járda rendszeres takarítását,

lemosását az iskola végzi.

Az iskola udvarai kicsik, magas falak veszik körül, ezért kevéssé alkalmas növényesítésre,

zöld környezet kialakítására. Arra is kevéssé alkalmas, hogy a diákok a szabad levegőn

töltsék a tanórák közötti szünetet. Az alsó tagozatosok minden csoportja számára lehetőség

van naponta egy szünetet az iskola legtágasabb díszudvarán, valamint egy kisebb, frissen

füvesített udvaron tölteni.

Az épület belmagassága tágasságot ad a tantermeknek és a folyosóknak. A tantermek és a

folyosók a nagy felületű ablakokon keresztül természetes megvilágítást kapnak. A fali

kaspókban levő növények kellemessé teszik a környezetet. A növények gondozása

személyzet feladata, ami meglehetősen esetleges.

A tantermekben a nagyméretű ablakok adják a természetes megvilágítást. A mesterséges

megvilágítást frissen kiépített, energiatakarékos fénycsövek biztosítják.

. Az elmúlt években minden teremben sikerült már fehér, fényes, filces táblákat

felszerelnünk, mely csökkenti a pedagógusok és a diákok egészségét veszélyeztető krétapor

mennyiségét. A krétapor elkerülése érdekében a számítógép termekben fehér, fényes felületű

táblák vannak.

A tantermekben egy- vagy kétszemélyes asztalok vannak. A megfelelő szék biztosítja

számukra, hogy egészséges testtartással ülhessenek napi 5-6 órát az iskolában.

53

Az iskolában egy nagyobb méretű tornaterem, egy sportolásra kijelölt, 2009-ben

gumiborítást kapott kisméretű udvari sportpálya, egy kialakított tornaterem (alagsor) és egy

konditerem (alagsor) található. Ezek adottsága (pl.: légtér, szellőztetési lehetőségek, burkolat

stb.) és száma nem megfelelő ahhoz, hogy a testnevelés órák, és a mindennapos testnevelés

technikai feltételeit – a kor követelményeinek megfelelő színvonalon – az iskola

biztosítani tudja. A testnevelési foglalkozások után zuhanyzóban és öltözőben

tisztálkodhatnak a lányok és a fiúk. Ezek nem mindenben felelnek meg a kor elvárásainak,

fejlesztésre szoruló terület. A foglalkozásokat tartó pedagógusok tisztálkodására külön

helyiség nincs. Felszerelésüket, sportruházatukat egy kisméretű szertárban tárolják.

A kémia szertárban igyekszünk elkerülni az egészségkárosítási helyzeteket. A vegyszeres

üvegeken az előírásoknak megfelelő címkék vannak. Elzárt acélszekrényben tároljuk a

használt vegyszereket és az ún. mérgeket. A gyúlékony anyagok tűzvédelmi szekrényben

találhatók. Ennek anyaga fém. Az iskola alkalmanként elszállíttatja – egy erre szakosodott

céggel – a kísérletek során keletkező illetve a lejárt szavatosságú vegyszereket. A

szaktanterem nem rendelkezik külön előkészítő helyiséggel, ezt e funkciót is a szertárnak kell

betöltenie. A mérgező anyagokat termelő kísérletek elvégzéséhez a tanterem és a szertár

közös falában vegyi fülke áll rendelkezésre. Ennek elszívó képessége nem megfelelő, így a

keletkező gázok egy része a tanterembe kerül. A tanórai kísérletek megválasztásában

kerüljük az egészségre ártalmas anyagok alkalmazását és előállítását. Tanári munkánk során

a lehető legkisebb mennyiségben használjuk a vegyszereket az egyes tanulói és tanári

kísérletekhez. A szertárban rendelkezésre áll az alapvető munkavédelmi felszerelés

(gumikesztyű, védőszemüveg). Biológia szertárunk nincsen, ezt a funkciót is a kémiaszertár

tölti be. Ebből a teremből kell a tanításhoz szükséges vegyszereket akár távoli termekbe is

átszállítani. A szállításhoz elvileg rendelkezünk guruló laborasztallal, amit az épület

szinteltolása és akadálymentesítetlensége miatt csak alkalmanként tudunk használni. A fizika

szertár eszköz- és anyagkészlete annyira szegényes (volt), hogy a kísérletek előkészítése és

elvégzése is komoly feladatot rótt a szaktanárokra. Az idei esztendőben pályázati forrásból

sikerült 200 000,- Ft-os eszközfejlesztést végrehajtanunk, ami a gondokon ideig-óráig

enyhíthet.

Az épületben csak melegítő- és tálalókonyha működik, mely képes a frissen bútorozott

ebédlő ellátására alkalmas. Az ebédlő mérete nem mindig képes kiszolgálni a tanítás után

54

egyszerre érkező éhes diákcsoportokat, ezért az ebédlő forgalmát – külön beosztás szerint –

a pedagógusok irányítják. Az ebédet külső, szerződéses cég szállítja, melyet az igazgató

választ ki pályázati úton határozatlan időre. Az ételek minőségét az iskola vezetősége

rendszeresen ellenőrzi, ha kell, akkor a cégnek visszajelzést ad. A közétkeztetésben gyakori

ár-érték aránytalanság iskolánkban is előfordul, ennek feloldására az étkezők minden

hónapban két menüsorból választhatnak, más részről pedig nem élnek az iskolai étkezés

lehetőségével. A tantestület számára nevelői konyha és külön étkező nincsen, a közös tanári

szobában elhelyezett egyetlen hűtő, egy mikrohullámú sütő és egy (tanóra utáni kézmosásra

is használt) mosdókagyló hivatott ezt a célt kiszolgálni. A pedagógusok így az otthonról

hozott ebédjüket a saját kisméretű munkaasztaluknál kénytelenek elfogyasztani.

Az iskolában a tanítási idő alatt büfé működik. Itt kapható péksütemény, szendvics, tej,

tea, rostos gyümölcslé is. Az egészségre fokozottan károsnak kikiáltott élelmiszerek (kóla,

chips, stb.) nem kaphatók. A kínálat összeállításában jó az együttműködés a büfé vezetője és

az iskola között. Az épületben két „kávé” automata van, ezek egyike a tanári szobában van,

a másikat a diákok is használják. Utóbbiból olyan italok kaphatók, melyek csökkentett

koffeintartalmúak, vagy nem is tartalmazzák ezt a hatóanyagot.

A tanárok csak egy kijelölt, romos udvarban dohányozhatnak kevéssé kulturált

környezetben. A tantestület kb. 10-15%-a (8-10 fő) dohányos. A tanulóknak 18 éves koruk

felett sem engedélyezett a dohányzás az iskolai foglalkozásokon, programokon.

Az iskolában van orvosi rendelő és váró. Felszereltsége megfelel a törvényi előírásoknak.

Hetente egyszer rendel orvos, egyéb napokon a kerületi védőnői szolgálat védőnőt biztosít.

A mellékhelyiségekben a tanulók és a tanárok számára is biztosított a WC papír és a

szappan. A mellékhelységek jelentős részét az előző években felújítottuk, néhány jelenlegi

állapota még magán viseli a tanulói rongálás és a kulturálatlan használat nyomait.

Az iskolai nyomtatás fénymásolás az oktatástechnikus és a rendszergazda szobájában

történik A helyiség klimatizált a szervergép optimális működéséhez, így rendszeres

szellőztetésre nincs lehetőség.

Az iskola működése egészségnevelési szempontból

55

Az egészségnevelés szereplői

Diákok

A diákok az egészséggel, az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteik egy jelentős

részét az iskolai életük során szerzik meg. Ennek forrása lehet a tanár, a társak, de a

szakkönyvek és a média is. Az iskolánkban töltött nyolc-tizenhárom év alatt diákjaink az

életüket meghatározó testi és lelki változásokon mennek át. Az iskola törekszik arra, hogy

ehhez a fejlődéshez a lehető legtöbb segítséget megadja.

Nevelőtestület

A nevelői munkánk célja tanulóink teljes személyiségének fejlesztése. Ennek része az

egészségnevelés is. A harmonikus, kiegyensúlyozott testileg és lelkileg is egészséges

pedagógus az iskolai oktató-nevelő munka alappillére. Az, hogy egy tanár miként vélekedik

az egészségről, életvitelében milyen példát mutat – tantárgytól és nevelési-oktatási helyzettől

függetlenül – meghatározó tanítványai számára.

A tanárok részére több kezdeményezés volt/van közös sportolásra.

A drog-prevenció témakörében előadások voltak a tantestület számára.

Az iskolában többféle egészségnevelési tevékenység folyik. Ezt legtudatosabban a

biológia, a testnevelés és a kémia szakos tanárok, az osztályfőnökök egy része, valamint a

drog-prevenciós koordinátor végzi.

Iskolaorvos, védőnő

Az iskolának egy orvosa és egy védőnője van.

Az orvos egy délelőtt rendel az iskolában. Ezen időben végzik el a védőnővel közösen a

tanulók életkorhoz kötött vizsgálatait és a szűréseket. Szükség esetén más kérdésekben is

segítenek a hozzájuk forduló tanulóknak.

A védőnők kérés esetén felvilágosító foglalkozásokat tartanak a tanulóknak.

Az iskola fogászati ellátása kerületi szinten megoldott. A tanulók évente vesznek részt

szűréseken. Szükség esetén kezelést is végeznek a rendelőben.

56

Az egészségnevelés színterei

Tanóra

A harmonikus személyiség kialakulásában meghatározó szerepe van a szépről, az értékről

a humán (magyar irodalom, rajz és műalkotások elemzése, művészettörténet) tantárgyak

óráin elhangzottaknak.

A testnevelés órákon feladatunknak tekintjük, hogy diákjaink testi képességeik

fejlesztésével növeljük akaraterejüket, önállóságukat, önuralmukat, bátorságukat,

összpontosító képességüket, küzdőszellemüket és ezen keresztül értelmi, erkölcsi, érzelmi és

esztétikai nevelésüket elősegítsük. Az egész életen át végzett aktív mozgás elengedhetetlen

feltétele az egészséges személyiségnek.

Az idegen nyelvi órákon is téma az egészség és az egészség megőrzése, valamint a

sportolás.

Az osztályfőnöki munka egyik fontos területe az egészségnevelés. Ezért az osztályfőnöki

órák tartalmának egy része is ehhez a témakörhöz kapcsolódik. Ez törvényi előírás is.

A biológia és kémia órákon az adott témához hozzárendeljük az egészségügyi

vonatkozásokat. A nyolcadik évfolyamos tantervben integráltan megjelenik az egészségtan,

mint modultantárgy. Lényegesnek tartjuk, hogy diákjaink a mindennapi életben jól

használható, lényeges ismereteket kapjanak az egészségüket érintő kérdésekről.

A balesetvédelmi oktatás nélkülözhetetlen minden tanév elején a testnevelési, biológia,

fizika, kémia és informatika órákon. Természetesen, egy-egy veszélyesebb feladat,

tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb. előtt minden alkalommal felhívjuk a gyerekek

figyelmét az egészségüket védő szabályok betartására.

Nem hagyományos tanórai keret

Az iskolai drog-prevenció keretében személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk minden

osztálynak. Ennek során a droggal kapcsolatos ismeretek átadása mellett a döntések

meghozatalával, konfliktuskezeléssel kapcsolatos készségeket, képességeket is fejlesztünk.

Ezeket a programokat az iskolai drog-prevenciós koordinátor, vagy valamelyik képzett

szaktanár vezeti.

57

Az erdei iskola a tanév szerves része. Az itt folyó programokon több osztály témája az

egészség, a reklámok és a fogyasztással kapcsolatos kérdések. Mentálhigiénés kérdések is

témái erdei iskolai foglalkozásoknak.

Tanórán kívüli programok

Évente rendezünk iskolanapot. Ennek programjában mindig szerepelnek a testi

egészséggel kapcsolatos ismeretek, feladatok is.

Minden évben megszervezzük az egész iskolát megmozgató sportnapot. Ennek a

rendezvénynek a keretében az osztályok és az egyes tanulók is összemérhetik fizikai

állóképességüket, ügyességüket.

III. További célok, feladatok

Az iskola folytatni és fejleszteni kívánja azt a tevékenységét, amit az egészséges

körülmények megteremtése és az egészségnevelés területén eddig végzett.

Általános célok, feladatok

Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést

és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek be

kell épülnie az iskola pedagógiai rendszerébe. Ezek közé tartoznak a következők:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,

az értékek ismerete,

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,

a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamatok,

az idővel való gazdálkodás szerepe,

a szenvedélybetegségek elkerülése,

a rizikóvállalás és határai,

a mesterséges környezet és a reklámok szerepe,

a fogyasztóvédelem szerepe,

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

58

Az iskolai egészségnevelési program valamely alkalmazott területének tartalmaznia kell

az előző felsorolásból adódó témákat.

Konkrét célok, feladatok

Egészségfejlesztő munkacsoport létrehozása

Feltétlenül szükséges, hogy az iskola egészségnevelési munkája összehangolt és tervezett

legyen. Ennek, valamint a további célok megvalósításának érdekében létre kell hozni az

iskola egészségfejlesztő munkacsoportját. Az munkacsoport tagjai a következők: az

intézményvezető vagy megbízottja, a pszichopedagógus, egy testnevelő tanár, a

szabadidőszervező, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a diákönkormányzat képviselője, az iskola

drogügyi koordinátora, az iskolaorvos és a védőnő.

A munkacsoport feladata:

az éves programok összeállítása, előkészítése és a kivitelezés összehangolása.

az iskola épületének és működésének az egészséges környezet szempontjait

figyelembe vevő véleményezése.

az egész iskolát átfogó egészségnevelési felmérés, elemzés elkészítése.

Tanóra

A NAT és a Kerettanterv előírásait, javaslatait figyelembe véve az egészségnevelési

témák részletes és összehangolt kidolgozása az egyes korosztályoknál és

tantárgyakban. Az általános célok és feladatok pont alatt felsorolt területek közül

kiemelten szerepelnek a tanórákon a következők: étkezés, táplálkozás, betegségek

kialakulása és gyógyítása, szexuális felvilágosítás, szenvedélybetegségek és

elkerülésük, az egészséges környezet és jelentősége.

A testnevelés órákon évi rendszerességgel végzendő felmérések elemzése, értékelése.

Ezeken az órákon hangsúllyal jelenik meg az egészséges testtartás és a mozgás

fontossága témakör.

Az évi tíz – kötelezően egészségnevelési témával foglalkozó – osztályfőnöki óra

tartalmának összeállítása. A fő témák a következők: önmagunk és egészségi

állapotunk ismerete, az értékek ismerete, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás

szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési

stratégiák ismerete, az idővel való gazdálkodás szerepe, a szenvedélybetegségek

elkerülése, a rizikóvállalás és határai, a reklámok szerepe, a fogyasztóvédelem

szerepe.

59

Az iskolai védőnők és orvosok eddigieknél gyakoribb bevonása az egészségnevelési

témájú órák tartásába, különös tekintettel a szűrővizsgálatok és a megelőzés

témakörben.

A testnevelés, biológia, kémia, fizika és informatikai órákon a balesetvédelmi

oktatásról szabályos jegyzőkönyv évenkénti elkészítése, és elhelyezése az irattárban.

Nem hagyományos tanórai keret

Az iskolai gyógytestnevelés órák folyamatos biztosítása a tanulóknak. Szervezésénél a

törvényi előírásokat figyelembe kell venni.

Az iskola működése

Az iskolai étkeztetés fejlesztése.

A tanulók és a tanárok nagyobb figyelmet fordítsanak a tiszta, rendezett tanulási

környezet megteremtésére és megtartására.

Az élhetőbb környezet megteremtése növényesítéssel, a növények gondozásának

megszervezésével.

A 2010-ben indult szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, általánossá tétele, a

felelősségtudat kialakítása és elmélyítése.

A balesetmentes környezet folyamatos biztosítása.

Az épület akadálymentesítése.

A mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósításához szükséges feltételek

javítása.

IV. Mindennapos testedzés

A közoktatási törvény megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás

jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek

egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az

alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

Minden gyermek minden nap részt vesz testmozgás-programban.

Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a

keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése, valamint a helyes testtartást

kialakító és fenntartó gyakorlatok végzése.

Minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent

még az eltérő adottságú tanulóknak is.

A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes

testmozgás-programban.

A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan

sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében).

A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

60

Iskolánkban minden tanulónak heti három napon van testnevelés órája. A heti két másik

alkalommal történő testmozgást az iskola a tanulók számára sportköri keretben kívánja

megvalósítani. Ezt – a törvényi előírások szerint – a kötelező és a nem kötelező tanórai

foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére szervezhetjük meg. A

megvalósítás módjának kidolgozása az iskolai egészségfejlesztési munkacsoport feladata.

A sportköri programok összeállítása a testnevelés munkaközösség tanárainak feladata.

A diákok testmozgását táncórákon is fejlesztjük. Ezeket a tantervnek megfelelően 5. és

9. évfolyamokon szervezzük meg fél-fél tanítási órakeretben.

V. Fogyasztóvédelem, reklám

A Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes

tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel

összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. „A fogyasztóvédelem

célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása

és fejlesztése.” A fogyasztói szokásoknak és a fogyasztást tudatosan befolyásoló reklámok

hatásának döntő szerepe van az egészséges életvitel kialakításában. A középiskolai

korosztálynál különös hangsúllyal jelenik meg az egészséges táplálkozásnak és

öltözködésnek megfelelő vásárlás, fogyasztás.

A fiatalabb korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az

áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. A kamaszkor végén

már megjelenik a jogérzék, és kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a fogyasztói értékrend és

a vállalkozásismeret.

Fontosnak tartjuk, hogy az iskola befejezésekor diákjaink értsék és saját életükben

alkalmazni is tudják a következő fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás

Olyan viselkedés, amely a szuggesszív, az üzleti érdekek szerint befolyásoló és az

állandó fogyasztásra felszólító marketing– és reklámtevékenységet megfelelően

értelmezni, szükség esetén hárítani tudja.

Az állampolgári ismeretek birtokában tisztában van jogaival és kötelességeivel.

Környezet– és egészségtudatos fogyasztás.

61

A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő

felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget

eredményez, de közben minimálisra csökkenti a környezet terhelését.

Megfelelő ismeretek birtokában – esetenként a reklámok ellenében – előtérbe helyezi

az egészséges életvitelt segítő termékek, szolgáltatások vásárlását, felhasználását.

Az egyes tantárgyak óráin is megjelenik a fogyasztóvédelem és a reklám kérdése.

Például:

Magyar, médiaismeret: a reklámok és feliratok nyelvezete, a reklám, mint a

kommunikáció egyik formája.

Történelem, társadalomismeret: a fogyasztói jogok, fogyasztástörténet.

Földrajz: az eltérő gazdasági fejlettségű országok fogyasztása.

Biológia: a génmódosított élelmiszerek, a táplálék-kiegészítők fogyasztásának divatja és

szükségessége.

Kémia: élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, az egészségre ártalmas háztartási

vegyszerek.

Fizika: a háztartások fogyasztását mérő eszközök ismerete – villany, gáz, víz.

Informatika: internetes kereskedelem veszélyforrásai, elektronikus kereskedelem.

Tanítványaink fogyasztási szokásait alapvetően a család határozza meg, ezért is fontos a

szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A kamaszkorban azonban rendkívül nagy

a társak hatása, valamint az éppen aktuális divat befolyásoló szerepe is. Ennek egyik

következménye például az anorexiás betegségek nagyobb arányú megjelenése a középiskolás

lányok körében.

Az iskolában csak az oktatással kapcsolatos reklámtevékenység (könyvek, programok)

engedélyezett. El kell érni, hogy a tantermek díszítésére szolgáló plakátok tartalma is

megfeleljen ennek a követelménynek.

62

Az iskolai drogstratégia

BEVEZETÉS

Társadalmunknak egészséges, aktív, önmagáért és másokért élni-tenni tudó

emberekre van szüksége. Az egyre növekvő társadalmi igények több feladatot rónak az

iskolára. Rohanó, felgyorsult, változó világunkban a család nem tudja felvállalni néha még

az alapvető szocializációs funkcióját sem. Az egészséges életmód érdekében egyre nagyobb

felelősség hárul azokra, akik a gyermekneveléssel foglalkoznak, megnövelve ezzel a

személyiségformálásra irányuló feladatainkat. Napjainkban, iskoláskorú gyerekeink körében

egyre nagyobb gondot, problémát jelent az dohányzás. Alkoholfogyasztás és a kábítószer

hatású szerek élvezete.

Felgyorsult világunkban a gyerekeknek, tanulóinknak nem jut kellő idő arra, hogy

feldolgozzák az őket ért információkat, hogy megfelelő túlélési, megküzdési és

konfliktuskezelési stratégiákat alakítsanak ki, sajátítsanak el.

A hangsúlyt épp ezért a megelőzésre kell helyezni, ki kell alakítani a reális önismeretet,

mely segíti tanulóinkat abban, hogy ne a tiltott szerek használatával vezessék le

feszültségeiket. Meg kell találni a prevenciós útjait, ki kell alakítani az egészségpromóciós

tevékenységeinket.

1. Előkészületi szakasz

Eddigi egészségfejlesztési-drogmegelőzési tevékenységek iskolánkban:

- Alsós évfolyamainkon 10. éve minden osztályfokon folyik az Életvezetési ismeretek

(Csendes Éva programja) oktatása.

- Az évente megrendezendő Szent-Györgyi napokon előadásokat, illetve kötetlen

beszélgetéseket szerveztünk felsőbb évfolyamokon tanuló diákjainknak Kurdics

Mihály

Veszprémi Egyetem

Sziget Droginformációs Központ

Kék Pont

IX. kerületi Rendőrkapitányság

63

IX. kerületi ÁNTSZ

Iskolai védőnő

Stemler Mihály

- 10 éve függetlenített pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember dolgozik

intézményünkben, aki rendszeres önismereti, kommunikáció fejlesztési és

konfliktuskezelési foglalkozásokat tart osztályfőnöki órák keretében, illetve a

nulladik évfolyamokon.

- Gyermekvédelmi felelősünk 40 órás drogprevenciós tanfolyamon vett részt.

- A felsős igazgatóhelyettes 30 órás, illetve egy történelem szakos kollegáink 15 órás

képzésben részesült a témával kapcsolatosan.

- 7 éve szabadidő-felelős kollega tevékenykedik intézményünkben

- 2 kollega rendelkezik mentálhigiénés szakosító diplomával

- 12 kollegánk vett részt az ISM-OM pályázat megvalósítása során szakmai

felkészítésen

- 4 évig vettünk részt a kerületi Oktatási Iroda finanszírozásával a DADA programban

- A 2004-2005-ös tanévben az országban 4 iskolában kerül kipróbálásra a

középiskolások körében szervezett DADA program, és mi voltunk az egyik

kiválasztott intézmény

- KAB pályázati részvételek: a kollégák továbbképzése, foglalkozások tanulóknak,

szülői értekezletek, kortársak folyamatos képzése

2. Az iskolai drogkoordinátor személye, szerepe, feladata

Drogkoordinátor: Vései Péter biológia szakos tanár Szerepe,

feladata:

- Deklaráltan felvállalja a problémát

- Minden hivatalos és informális lehetőséget megragad a téma ismertté tétele

érdekében

Teszi ezt:

- szakanyagok, tájékoztatók, kérdőívek terjesztésével - a megszerzett ismeretei

továbbadásával

- tanári – tanulói - szülői konzultáció keretében

1. Feltérképezi s segítő kapcsolatokat (orvos, pszichológus, rendészeti szervek).

2. Figyel a kollegák, osztályfőnökök, szaktanárok jelzéseire.

64

3. Kapcsolatot tart az iskola vezetésével, a gyermek és ifjúságvédelmi és szabadidő

felelőssel, az iskolaszékkel, a pszichopedagógussal.

4. Szemlélet- és személyiségformáló tevékenységet fejt ki a gyermek – szülő –

pedagógus viszonylatokban

Egészségnevelési munkacsoport tagjai:

Gyermekvédelmi felelősök, szabadidő-szervező biológia munkaközösség

Az iskola kortárs-segítő tanulói

Diák-önkormányzati képviselő

Szülői munkaközösség képviselője

Feladatok:

Tájékoztatás

Információszerzés és továbbítás

Prevenciós foglalkozások tartása

Napi kapcsolattartás az intézmény tanulóival

Megbízásuk: évente

3. A segítő kapcsolat szinterei, a kapcsolódási lehetőség

- Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya

- Fecske Gyermekjóléti Szolgálat IX. kerület

- Nevelési Tanácsadó IX. kerület

- Vöröskereszt IX. kerület

- Kék Pont Drogkonzultációs Központ IX. kerület

- OPNI Addiktológiai Osztály

- Fővárosi ÁNTSZ

- Rendőrkapitányság IX. kerület

- Református és Katolikus Egyház karitatív szervei (hitoktatók)

- Iskolaorvos, védőnő

- Iskolaszék, szülő

65

4. Célmegfogalmazás

- Az ismeretátadáson túl elsősorban a tanulók attitüdváltása, a veszélyhelyzet

felismerésére kell a hangsúlyt fektetni.

- Elsődleges prevenció: a drogmentesek megóvása, a fertőzöttség kialakulásénak

megakadályozására.

- A tantestület felkészítése az iskolai egészségnevelési, drogprevenciós

tevékenységekkel kapcsolatos pedagógiai feladatokra. Az aktuális törvényi háttér

ismerete. Probléma kezelési technikák ismeretének bővítése.

- A szülők és a tanulók is legyenek tisztában a kábítószer fogyasztás és terjesztés

büntetőjogi következményeivel.

- Erősödjön a tanár – diák közötti kölcsönös bizalom.

- Kortárs segítők folyamatos tevékenységének / képzésének biztosítása.

- Diák önkormányzat bevonása a prevenciós tevékenységbe.

5. A végrehajtás színterei, módszerei

A./ Iskolai programok

1. Tanórai foglalkozások

- szaktárgyi órák, témafeldolgozás (biológia, kémia, testnevelés)

- osztályfőnöki órák (készségfejlesztés, konfliktuskezelés, kommunikációfejlesztés,

interaktív gyakorlatok, helyzetelemzések)

2. Tanórán kívüli foglalkozások

- délutáni szabadidős foglalkozások (sportvetélkedő, egyéb játékos programok,

preventív témájú beszélgetések, filmvetítés)

- Szent-Györgyi Napok (egészségnap, a témával kapcsolatos filmvetítések, vitafórum,

előadások)

- Szülői értekezletek (külső előadó)

- DÖK rendezvények

3. Iskolán kívüli rendezvények

- „Anti-drog” disco

- Kirándulások, túrák, sportprogramok

- Kortárs – segítő képzés ( az iskolánkban mér kiképzett kortárs segítők vonjanak be

minél több tanulót a képzésbe)

66

B./ Módszerek

- Ismeretátadás (előadás, szemléltetés)

- Attitüdformálás: Filmvetítés (Mielőtt … című drogprevenciós film, majd beszélgetés,

vita)

- Készségfejlesztés: csoportfoglalkozások, eset feldolgozások

- Versenyek, vetélkedők, pályázatok

- Könyvtár sarok (diákok számára elérhető információk a könyvtárban, folyóiratok,

információs kiadványok)

- Mindennapi szabadidős tevékenységet biztosító diák-klub működtetése

Értékelés

Az iskolai drog –és egészségstratégia évenkénti elfogadtatása a tantestülettel.

Drogismereti teszt felvétele a tanulóközösségben.

Újabb célok megfogalmazása.

VII. Módszerek

Az egészségnevelési témakörök megbeszélésekor a tanulás aktív közelítési módját

követjük, olyan módszereket, amelyek bevonják a gyerekeket, és a már meglevő

tapasztalataikra, ismereteikre építenek. Nagyon fontos, hogy nyitott kérdéseket teszünk fel,

mert így megismerhetjük, hogy mi az, amit a gyerekek már tudnak. A pozitív megerősítésen

keresztül hangsúlyozzuk az egészséges életvitel személyes jellegének fontosságát, a

személyes felelősséget.

Az egészséges életmód kialakításához és megőrzéséhez tanítványainknak többek közt

olyan készségek elsajátítására van szüksége, mint a kommunikáció, a döntéshozatal, a

probléma-megoldás, a kockázat felbecsülése, a kortárs hatások értékelése, a személyes

érzések kezelése stb.

67

Ezeket a készségeket csak részvételt igénylő illetve interaktív gyakorlatok során tudjuk

kifejleszteni. Ilyenek például: ötletbörze, megbeszélés, szituációs játék, munkalapok,

kérdőívek, kutatások, irodalom feldolgozás, előadások tartása, csoportmunka, vita, projekt,

versenyek, fórum stb.

Hatékony módszer akár egy beszélgetés elkezdésére, akár ismeretek átadására egy videó

vagy mozi film közös megnézése. Az ismeretközlő filmek esetében irányíthatjuk a figyelmet

egy előre kiadott feladatlappal is. Iskolánk több témában is komoly könyv- és videó tárral

rendelkezik.

Az internet nagyon sok lehetőséget ad arra, hogy rövid idő alatt és sok információt

megszerezzenek egy-egy témában a tanulók. A mai ifjúság gondolkodásához oly közel álló

eszközt mindenképpen fel kell használnunk az iskolai egészségnevelésben is. Alapvető

feladatunk, hogy tanulóink rendelkezzenek annak képességével, hogy fenntartással és

kritikával kezeljék a világhálón olvasható írásokat.

Az igényes és tiszta tanulási környezet megteremtése csak következetes, kitartó, a

konfliktusokat felvállaló és minden tanár által egységes elvárásokat megfogalmazó

nevelőtestületi munkával lehetséges. Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van az

osztályfőnököknek, de a szaktanárok környezetük iránti igénytelenségét tükrözi, ha

szemetes, rendetlen tanteremben tartanak órát. Ennek üzenet értéke van a tanulók számára.

VIII. Minőségfejlesztés

Az iskolai egészségfejlesztési (drogprevenciós) feladatok értékelésére az ún. PDCA

ciklust érdemes alkalmazni. (Plan – tervezz, Do – csináld, Check – ellenőrizd, értékeld, Act

– cselekedj) Ez egyike azoknak az eljárásoknak, amellyel biztosíthatjuk saját tevékenységünk

értékelését, elemzését, és ez által a fejlődést, illetve az egyes hiányosságokat is nyomon

tudjuk követni. Célunk, hogy a jól bevált eszközöket, módszereket, programokat fenntartsuk,

a kevésbé beváltakat javítsuk, esetleg el is hagyjuk, illetve a tapasztalatok alapján újakat

indítsunk.

Az egészségfejlesztési program elindításakor az egészségnevelési munkacsoport egy

SWOT elemzést készít. (Strenghts – erősségek, Weakness – gyengeségek, Opportunities –

68

lehetőségek, Threats – veszélyek) Ezzel a módszerrel feltárhatjuk az iskolai egészségnevelés

erősségeit, azaz működésének azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud

nyújtani, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellően vagy nem

kielégítően fejlődtek. Számba tudjuk venni az iskola lehetőségeit, illetve azokat a buktatókat,

amelyek megakadályozhatják a tervek megvalósulását. Az elemzés eredménye meghatározza

rövid- és hosszú távú munkánkat.

Az egészségnevelési munkacsoport minden tanév elején elkészíti az iskola

egészségnevelési munkatervét, amit a tantestület elfogad. A félévi és év végi értékelés

keretében a munkacsoport is beszámol a tevékenységéről.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának céljai:

1. Olyan pozitív attitűd kialakítása a tanulókban, amely nyitottá teszi őket

környeztünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz.

2. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az

egészséges életvezetésre való felkészítés.

3. További cél, hogy a tanuló bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között

tudjon szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak.

4. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset, valamint a hirtelen

bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása.

Elsősegélynyújtás az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás

megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek

elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. A tanulók életkoruknak

megfelelően alkalmasak arra, hogy társaikon segíteni tudjanak, így fontos tudatosítani

bennük az elsősegélynyújtás alapelemeit:

- felismerés: esemény, baleseti mechanizmus, sérült(ek) állapota, helyszín és

veszélyforrások

69

- segélykérés: mentő hívás szükség esetén

- elsősegélynyújtás: sérült ellátásának megkezdése, sérülés ellátás, állapot stabilizálás,

fájdalom csillapítás, stb.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki,

biológia, testnevelés, technika óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

70

HELYI TANTERV

A választott kerettantervek megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

71

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1

Idegen nyelvek 2

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1

Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika 0+1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

72

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3+1 3 3

Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1+1

Kémia 1+0,5 2

Biológia-egészségtan 2 1+1

Földrajz 1+0,5 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1+1 1 1 1

Tanulásmódszertan

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

73

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4 4 4 4 4

I. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 3 3 3 3

II. Idegen nyelv 3+2 3+2 3 3+1

Matematika 4 3+1 3 3 3 3 3 3+1

Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek*0+2 0+2 2 2 2 2 3 3

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1+1 2 2 2

Kémia 1+0,5 2 2 2

Biológia-egészségtan 2 1+1 2 2 2

Földrajz 1+0,5 2 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1

Művészetek 2 2

Informatika 0+1 1 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1+1 1 1 1 1 1 1

Tagozatos órák 0+2 0+2

Fakultációs órák 0+6 0+6

Szabadon tervezhető órakeret 4 5 3 3 4 4 6 8

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 35 36 35 35

Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium

Iskolánk követelményrendszere

Iskolánk követelményrendszere beépül a NAT és a Köznevelési Törvény által

megfogalmazott követelmények közé, természetesen kiegészítve azt, tükrözve iskolánk

sajátosságait.

A követelményrendszer a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok

elérését szolgálja, iskolánk minden tanulójára vonatkozik.

I. A tantárgyak szakmai követelményeit az adott tantervek

tartalmazzák

A mellékelt tantárgyi kerettantervek a tantárgyak számára rendelkezésre álló

időkeret 100 százalékát fedik le, illetve tartalmazzák azt a tantárgyi minimumot,

amely a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele.

II. Ellenőrzés

1. Formái

- házi dolgozat vagy gyűjtőmunka, projektmunka

- felelet:

- szóbeli (egyéni és csoportos)

- írásbeli (egyéni és csoportos) - dolgozat:

- témazáró dolgozat

- év eleji és év végi tudásfelmérő - belső vizsga:

- felvételi (különbözeti vizsga)

- tantárgyzáró vizsga

- javítóvizsga

- osztályozó vizsga

- érettségi típusú vizsga

- kisérettségi vizsga

- OM által szabályozott vizsgák:

- érettségi vizsga

75

2. A számonkérés rendszeressége:

A tanév folyamán az ellenőrzés, értékelés folyamatosságára törekszünk. Rendszeressége az

adott tantárgytól és tanulócsoporttól függ. A témazáró dolgozatok várható idejét a

tanmenetnek tartalmaznia kell. Egy tanítási napon l témazáró dolgozatnál és legfeljebb 2

írásbeli feleletnél többet nem írhat az iskolánkban tanuló diák. A dolgozatírás idejét -

témazáró esetében - legalább egy héttel előbb a naplóban fel kell tüntetni.

A vizsgák pontos időpontját az éves munkaterv írja elő, ennek koordinálása a tagozatvezetők

feladata. Erről az osztályfőnökök adnak tájékoztatást a vizsgák megkezdése előtt legalább

két hónappal.

3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

és korlátai

A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képesség

fejlesztésének legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott pedagógiai módszere.

A házi feladatok feladásakor az alábbi elveket kell figyelembe vennie minden

pedagógusnak:

1. A sikeres tanulói teljesítés érdekében kiemelten fontos a pontos feladatkijelölés és az

egyértelmű utasítások adása.

2. Az önálló ismeretszerzést, információfeldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell

arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára

rendelkezésre álljanak.

3. Az órai tananyaghoz kapcsolódjanak a feladtok, az elsajátított új ismeretek begyakorlására

vagy a következő órai anyag előkészítésére vonatkozzanak.

4. A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének. Olykor differenciált házi

feladat feladásával a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató,

fejlesztő jellegű feladatokat is fel lehet adni.

Fontos továbbá még, hogy:

- a napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként egy

átlagos képességű tanuló esetében se haladja meg a napi 25-30 percet

- a házi feladat ellenőrzése minden pedagógus feladata. Amennyiben a következő

tanítási órán frontális osztálymunka keretében történik az ellenőrzés, akkor az időtartam ne

haladja meg a 15 percet.

76

- hétvégére és szünetekre feladott házi feladatok mennyisége az 1 tanítási órának

megfelelő anyagnál ne legyen több

III. Értékelés

1. A hagyományokhoz híven az ötfokú skálával való értékelést alkalmazzuk.

Kivéve:

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített illetve

felzárkóztatásra szorul.

Értékelésünkben a következő szempontokat tartjuk követendőnek:

- Legyen személyes, igazodjon az egyénhez.

- Ne csupán statikus állapotot rögzítsen, hanem folyamatot tükrözzön.

- Ne ítéletet alkosson, tükröt tartson.

- Segítse a gyermek önmagáról alkotott képének alakulását.

- Emelje ki a gyermek szerepének, felelősségének fontosságát.

- Konkrét legyen, segítse a továbbhaladás útjának megtalálását.

- Tükrözze az önmagához mért haladást.

- A gyerekhez szóljon, de úgy, hogy a szülő is megfelelő mélységű információhoz jusson.

- Segítse a szülők, gyerekek és pedagógusok együtt gondolkodását a közös cél érdekében.

- A szülök is nyilváníthassanak véleményt a pedagógiai folyamatról.

Felső tagozaton és gimnáziumban a

- tánc és dráma (5., 9.. évfolyamon),

- erkölcstan/hit-és erkölcstan (5-8. évfolyam) tantárgyakat részt vett/nem vett részt

bejegyzéssel minősítjük.

- tanulásmódszertan tantárgyat érdemjeggyel értékeljük.

Azoknak a tanulóknak az esetében, akik már középszinten idegen nyelvekből érettségit

tettek, és emelt szintű fakultációra jelentkeznek az alábbi módon szabályozzuk az

előrehaladásukat és tanulmányaik értékelését:

- legalább az órák 70 %-án meg kell jelenniük

- teljesítményüket részt vett/ nem vett részt bejegyzéssel értékeljük

77

2. A félévi és év végi osztályzatok kialakításánál a következőket veszi figyelembe az

iskolánkban tanító pedagógus:

a./ A félév lezárásához a heti óraszámmal arányos mennyiségű (heti óraszám +

1, de minimum 3) osztályzatnak kell lennie, a vizsgajegyeken kívül.

b./ A különböző ellenőrzési formák (házi dolgozat, felelet, dolgozat) értékelése súlyozva

történik.

c./ Negatív és pozitív tendenciák (fejlődés vagy hanyatlás) a tanulók munkájában

d./ Nevelési szempontok: az osztályzat várható motiváló vagy visszahúzó ereje

A fenti szempontok együttesen alkalmasak arra, hogy a kétes érdemjegyet eldöntse a tanár.

3. Az értékelés dokumentumai

Az OM által szabályozott módon (tájékoztató füzet, ellenőrző, osztálynapló, e-napló,

anyakönyv, bizonyítvány).

A belső vizsgákon szerzett érdemjegyeket a bizonyítványban fel kell tüntetni.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei

Az adott évfolyamon a tantárgyak minimum követelményszintjének teljesítése. 5-13.

évfolyamon szöveges értékelés esetén részt vett illetve megfelelt bejegyzéssel fogadható el

a tantárgy követelményeinek a teljesítése.

Az iskolába lépés feltételei

1. Felvételi vizsgák

- Iskolánk első osztályába - a körzetileg ide tartozó gyermekeken kívül - szülői kérés

alapján, gyermekkel és szüleivel történő elbeszélgetés után - a jogszabályoknak megfelelő

módon kerülhet a tanuló.

- Saját tanulóink közül a negyedik évfolyam befejezése után gimnáziumi osztályban

folytathatja tanulmányait az a tanuló, akinek matematika, magyar, környezetismeret

tantárgyakból a 3. év végi és 4. évfolyam félévi minősítése legalább jól megfelelt (jeles),

valamint a 4. osztály félévi felmérőjének eredménye matematikából és magyarból eléri a 80

78

% - ot. - Valamint az a 4. osztályos (saját) tanuló is felvételt nyer, aki a tehetséggondozó

szakkör záró dolgozatát magyarból és matematikából legalább 70 %-ra megírta.

- A nyolcosztályos gimnáziumba történt „külsős" jelentkezés után központi írásbeli vizsgát

tartunk matematikából, valamint magyar nyelv és irodalomból, illetve szóbeli ismerkedő

beszélgetésen vesznek részt a diákok.

- A négyosztályos gimnázium első osztályába (9. évfolyam) történő jelentkezéskor a tanuló

írásbeli vizsgát tesz magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból.

Bármely iskolatípusba történő felvételinél figyelembe vesszük a tanuló korábbi eredményeit

(hozott pontok).

2. Átjárhatóság

- Azonos iskolatípusból érkező tanuló bizonyítvány alapján, igazgatói döntés útján kerülhet

iskolánkba.

- általános iskolából (saját vagy külső) a 8 osztályos gimnáziumba:

4,0-nél jobb tanulmányi átlag elérése esetén bármely évfolyamon sikeres különbözeti vizsga

(magyar nyelv, matematika, idegen nyelv) letételével átléphet a tanuló.

- az a tanköteles korú tanuló, aki a 8. évfolyammal bezárólag gimnáziumi osztályban

nem teljesítette a továbbhaladás feltételeit, általános iskolai osztályban ismételheti meg

az évfolyamot.

3. A nyelvi évfolyammal (NYEK) kapcsolatos szabályozás

A gimnáziumi 8. évfolyam sikeres elvégzése után a szülő kérésére gyermeke folytathatja

tanulmányait a nyelvi előkészítő évfolyamon, majd a 4 osztályos gimnáziumi tagozaton,

tehát választhatja az 1+4 éves gimnáziumi képzési formát. Az osztályba, tagozatba sorolást

a szaktanárok és az osztályfőnökök javaslatára az igazgató dönti el saját hatáskörében.

A nyelvi évfolyamon a matematika és a magyar nyelv tantárgyakból az eddig megszerzett

ismeretek rendszerezése és képességfejlesztés zajlik, így felzárkóztatásra is alkalmas ez az

évfolyam.

Ezért az alábbi oktatási, pedagógiai szempontot érvényesítjük: az évfolyamot végző tanuló

a heti 1 magyar és 1matematika órán túl kötelezően 1 óra időtartamú korrepetáláson vesz

79

részt abban az esetben, ha a 8. év végén megírt vizsgadolgozata nem érte el a jó vagy jeles

szintet. Az a tanuló, aki más iskolából felvételizett az 1+4 évfolyamos képzési formánkra a

tanév elején megírja a felmérő dolgozatait, és ez alapján döntenek a szaktanárok, hogy

milyen óraszámban tanulja ezeket a tantárgyakat a tanév folyamán.

80

Belső vizsgaszabályzat

1. Érettségi típusú vizsgák:

- Egy tanévben maximum 2 tantárgyból tehetnek érettségi típusú vizsgát iskolánk tanulói.

Kivételt képez ez alól a kisérettségi.

- A szóbeli vizsga időpontja előtt legalább két hónappal a tanulók megkapják a vizsga

tételsorát.

- Egy tantárgyból a tételek száma minimum 15, maximum 25 lehet.

- A tételek között csak olyan tananyag szerepelhet, melyet a vizsga napja előtt legalább két

héttel tanított a tanár.

- Az írásbeli vizsgákra 8 és 10 óra között kerül sor. Ezt követően a tanuló a további

tanórákon köteles részt venni.

- A vizsgázó számára egy szóbeli vizsga napja tanítási szünet.

- A szóbeli felelet maximum 15 percig tarthat.

- Szóbeli vizsga esetén a tanuló számára felkészülési időt kell biztosítani. Ez minimum egy

felelet ideje lehet.

- Az érettségi típusú vizsgákon vizsgabizottság értékel.

Elnöke: az osztályban tanító szakos tanár

Tagjai: az igazgató (igazgatóhelyettes, szakmai koordinátor) vagy az osztályfőnök az

osztályban nem tanító szakos tanár.

- A szóbeli vizsgákról a vizsgáztató szaktanár jegyzőkönyvet készít.

- Az a tanuló, aki a vizsgán nem jelent meg (s hiányzását orvosi igazolással igazolta)

köteles az adott tanévben egy másik időpontban azt pótolni.

2. Vizsgák a nyolcosztályos gimnáziumban

ÉVFOLYAM

TANTÁRGY

A VIZSGA TÍPUSA

5 – 8. évfolyam

(minden évfolyam végén)

- magyar nyelv

- matematika

írásbeli

írásbeli

8. évfolyam 1. idegen nyelv írásbeli + szóbeli

11. évfolyam - magyar nyelv és irodalom

- történelem

- matematika

választott tantárgy

írásbeli + szóbeli


írásbeli


81

12. évfolyam érettségi vizsga

A vizsgákkal kapcsolatos szabályozás:

Az 5-8. évfolyam végén megírt magyar nyelv és matematika évfolyam dolgozatot témazáró

értékű osztályzattal értékeljük, s a következő tanévre érvényes csoportbontás alapjául

szolgálnak.

Bármely szintű előrehozott érettségi kiváltja a kisérettségit az adott tantárgyból.

11. évfolyamon a továbbhaladás feltétele minden tantárgyból sikeres kisérettségi vizsga.

3. Vizsgák a négyosztályos gimnáziumban:

Kisérettségi 11. évfolyamon (matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv,

választott tantárgy, történelem) és érettségi

3. Kötelező mérések

Természetesen a tanulók a kötelező mérések napján, a művészeti és testnevelési órák

kivételével, mentesülnek a tanítási órák alól.

A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai

A magatartásjegy a tanuló kapcsolatát mutatja az iskolánkban megfogalmazott

követelményekkel.

A szorgalomjegy a tanuló képességeihez és életkorához mért teljesítményét értékeli.

A tanuló félévi és év végi szorgalom és magatartásjegyét az osztályban tanító szaktanárok

és az osztályfőnök alakítja ki, az osztály és az osztályfőnök közös ajánlása alapján. Az év

végi értékelésnél a tartós javulást figyelembe kell venni.

Első-negyedik osztályban az osztályfőnök legalább negyedévente értékel.

A szorgalom és magatartásjegyek elbírálása szorosan összefügg. Hanyag szorgalmú

tanuló magatartása nem lehet példás.

82

A magatartás értékelésének szempontjai

Példás a tanuló magatartása, ha viselkedésével és kulturált, udvarias hangnemével példát

mutat. Tanórai és tanórán kívüli feladatait, vállalásait felelősséggel és

önállóan ellátja. Tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi.

Jó a tanuló magatartása, ha viselkedése, hangneme általában kifogástalan, feladatait,

megbízatásait jól teljesíti, szívesen vesz részt a közösség életében

Változó a tanuló magatartása, ha viselkedése, hangneme gyakran kifogásolható, de

figyelmeztetésre még tapasztalható nála igyekezet a hibák kijavítására.

Feladatára, megbízatására figyelmeztetni kell. A közösségi munkában

vonakodva vesz részt. Esetenként megsérti a házirendet, ezért osztályfőnöki

intőben részesült.

Rossz a tanuló magatartása, ha fegyelmezetlenségével, hangnemével gyakran hátráltatja

közössége életét, fejlődését, annak eredményeit, becsületét lerontja, feladatát

figyelmeztetésre sem teljesíti pontosan. Többszörösen megsérti a házirendet

osztályfőnöki rovóban vagy igazgatói intőben részesült.

A szorgalom értékelésének szempontjai

Jeles a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját képességeihez és életkorához mérten

céltudatosan, pontosan, megbízhatóan teljesíti, rendszeresen figyel és

dolgozik, felszerelését rendben és készenlétben tartja. Az órákon

aktivitásával kitűnik társai közül.

Jó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját képességeihez mérten általában jól végzi, de

többre is képes lenne. Figyel és dolgozik, felszerelését rendben és

készenlétben tartja.

Változó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában figyelme és munkakedve ingadozó,

figyelmeztetésre szorul, felszerelése hiányos, teljesítménye erősen a

képességei alatt marad.

Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése

83

érdekében, figyelme és munkakedve megbízhatatlan, felszerelése gyakran

hiányos, rendetlen. Az órai munka rendjét rendszeresen zavarja, alig

dolgozik, bukásra áll, vagy megbukik.

Arizona program

Az Arizona program célja a tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a

zavarásmentes, nyugodt tanóra biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás

kialakítása a tanulókban.

A programot 2013 őszén részlegesen, csak az 1. tanítási óra védelmében vezetjük be az 5-

13. évfolyamon. Az első év tapasztalatai alapján dönt nevelőtestületünk a program

folytatásáról, esetleges kiterjesztéséről.

A tanulók (gyermekek) jutalmazásának elvei és formái

A fenti jogszabályi kötelezés alapján az alábbiak szerint kerül szabályozásra a tanulók

(gyermekek) jutalmazásának elvei és formái:

A tanulók jutalmazásának elvei

Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok:

- tanulmányi eredmény,

- szorgalom,

- magatartás,

- sportteljesítmény,

- kulturális teljesítmény,

- közösségi tevékenység.

A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható:

- az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény,

84

- a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény.

A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható:

- az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom.

A magatartással kapcsolatban jutalmazható:

- a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás.

A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:

- az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység,

- a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény.

A kulturális teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:

- az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének

megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet

területén elért eredmény, illetve tevékenység.

A közösségi teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:

- az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint

- az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló,

növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység.

A jutalmazás történhet:

- egyedileg, tanulónkét, illetve

- csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára.

A tanulók jutalmazásának formái

A tanulók jutalmazásának főbb formái:

- szóbeli dicséret,

- írásbeli dicséret.

85

A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik.

Írásbeli dicséret adása: oklevél átadással, és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe,

illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik.

A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó

úgy dönt.

A jutalmazások fokozatai:

- szaktanári szóbeli dicséret,

- szaktanári írásbeli dicséret,

- osztályfőnöki szóbeli dicséret,

- osztályfőnöki írásbeli dicséret,

- nevelőtestületi szóbeli dicséret,

- nevelőtestületi írásbeli dicséret,

- igazgatói szóbeli dicséret,

- igazgatói írásbeli dicséret

Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható.

A jutalmazás formái:

- egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv;

- közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport,

stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény, (pl.: belépőjegy juttatás, stb.)

A érettségi előtt álló, végzős diákok részére adható kitűntetések:

-Györgyi emlékérem

-Györgyi oklevél

86

Részvételünk a tankerületi munkamegosztásban

• Iskolánk a kerületi gyógytestnevelés egyik bázisa.

• A Logopédiai Központ pedagógusa nálunk korrigálja tanulóink beszédhibáit, és fejleszti

a dyslexiásokat.

• A kerületi Zeneiskola dalosjáték foglalkozást, zenei előkészítőt valamint hangszeres

zeneórákat tart épületünkben iskolánk tanulói számára.

• Az összehangolt óvodai és alsó tagozatos oktató- nevelőmunka érdekében szívesen látjuk

a kerület óvoda-pedagógusait és neveltjeiket foglalkozásainkon.

• A mindkét fél számára sikeres beiskolázás érdekében pedagógusaink részt vesznek az

óvodai szülői értekezleteken, ahol bemutatják iskolánk lehetőségeit.

• A nagy létszámú közösségbe beilleszkedni nem tudó súlyos magatartási zavarokkal

küzdő tanulók számára kérjük a megfelelő kiscsoportos oktatás biztosítását a Dominó

Általános Iskolában.

• Pedagógusaink személyes részvételével iskolánk aktívan részt vállal a tantárgygondozói

kör munkájából.

A taneszközök kiválasztásának szempontjai

A nevelő- oktató munka eszközei és eljárásai kiválasztásakor is szem előtt tartjuk, hogy

iskolánk alapvetően tehetséggondozó jellegű.

A tanórákon nagy szerepet kapnak az önállóságot követelő és fejlesztő egyéni, valamint

csoportos munkaformák szóbeli és írásbeli változatai egyaránt. Természetesen az

alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának csak elvi

szempontjaiban lehetséges közös megállapodás iskolai szinten, hiszen minden pedagógus

egyéni döntésén is múlik, hogy mely eszközrendszer alkalmazásával juttatja el tanítványait

a tanrend által meghatározott szintig. Elvi szempontjaink - a tankönyv kiválasztásakor - a

következők:

87

1. Tartalma legyen az adott korosztálynak megfelelő.

2. A tanterv követelményeinek megfeleljen.

3. Tisztán kidolgozott, logikus felépítésű legyen.

4. Szókincse a diákok életkori sajátosságának megfelelő, érthető, érdeklődést felkeltő

legyen.

5. Tartozzon hozzá munkafüzet, megfelelő mennyiségű gyakorlóanyag

6. Tartalmazzon színes érdeklődést felkeltő képanyagot.

7. Feleljen meg a kétszintű érettségi követelményeinek.

8. Az eddigi használatban már jól bevált, lehetőség szerint egymásra épülő

tankönyvcsaládok legyenek.

9. Figyelembe vesszük a tankönyvek árait is.

10. Tartalmazza a legfrissebb kutatási eredményeket, statisztikai adatokat.

A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket alapvetően a 11/1994. számú

OM rendelet 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM rendelet mellékleteként

megjelent - a nevelési - oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és

felszereléséről szóló jegyzék, valamint a Funkcionális taneszközjegyzék tartalmazza.

Természetesen a tankönyvek kiválasztásánál, figyelembe vesszük a törvényben előírt

ingyenességet is.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket,a matematika, az informatika és

a technika tantárgyakat.

Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs

készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk arra, hogy megjelöljék,

melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás

ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy tanítására. A

választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell

tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

88

A tanulók fizikai állapotának mérése

Iskolánk valamennyi diákja 1. - 12. évfolyamig folyamatos fizikai felmérésen vesz részt a

testnevelés tantárgy keretében.

A felmerés hivatalos neve: általános fizikai teherbíró képességvizsgálat.

A mérések évente két alkalommal, ősszel és tavasszal valósulnak meg. Két korcsoportra

bontva az alábbi próbák szerepelnek a vizsgálat anyagában.

Alsó tagozat Próbák:

1. Helyből távolugrás 3-4.-osztály.

1-2. osztály helyette szökdelési gyakorlat.

2. Ötös sorozat ugrás 4. osztály.

1-3. osztály szökdelések adott jelek között.

3. Egykezes labdalökés 1-4. osztály

4. Kétkezes dobás hátra 1-4. osztály

5. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. osztály

6. Hanyattfekvésből felülés 1-4. osztály 7. Hasonfekvésből törzsemelés 1-4. osztály

8. Futás 1-2. osztály: 2-3 perc 3-4. osztály:

4-5 perc

Felső tagozat és gimnázium

A felmérés nyolc próbából áll: helyből

távolugrás ötös sorozat ugrás egykezes

labdalökés kétkezes dobás hátra mellső

fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás

hanyattfekvésből felülés hason fekvésből

törzsemelés 12 perces (COOPER) futás.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során az egészség szempontjából

feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A

hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az

egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az

egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános teherbíró képesség fokozatos

fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

89

A végrehajtott gyakorlatok pontokban kerülnek átszámolásra, melynek összege adja a

különböző minősítési kategóriákba való besorolást. A felmérésen a felmentett tanulók is

részt vehetnek.

Az értékek az adott időszak teljesítményét mutatják, tükrözve a feladatokhoz való

viszonyulást is. A követelmények évről évre nehezednek, a fiúk és a leányok természetesen

külön- külön pontrendszer alapján kerülnek értékelésre.

A mérések összegző és összehasonlító értékeléséről a szülők írásban kapnak tájékoztatást.

A minősítő kategóriák jelentése:

Igen gyenge: Mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése a legtöbb esetben olyan

fizikai- szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát.

Gyenge: Az egész napi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek,

rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra nem tudja kipihenni magát. Elfogadható:

A rendszeres mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan

többletmunka már erősen igénybe veszi.

Közepes: Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz

tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is heti 2-3 órás

időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a

továbbiakban (későbbi élete folyamán) is törekednie kell legalább a szint megtartására Jó:

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű

szakosztályban, illetve alacsonyabb szinten rendszeresen versenyeznek. Az e szintet elérők,

amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető

kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez. Kiváló: Az e szintet

elérők már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is

kiváló eredményeket érhetnek el.

Extra: Ezen a szinten alkalmassá vált olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus

edzés elvégzésére, szinte valamennyi sportágban, hogy nemzetközi szinten is tartósan

csúcsteljesítményt érjen el. (Iskolánkban eddig két fiúnak és egy lánynak sikerült ezt a

teljesítményt elérnie.)

Gyógytestnevelési program

A gyógytestnevelés feladata:

90

A gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az

iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

A gyógytestnevelés célja:

Az iskolai gyógytestnevelés célja, hogy sajátos eszközeivel elősegítse – a mozgásszervi és

belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a

testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek munkaképességének növelésével,

alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére.

Követelmények:

1. A tanuló ismerje saját diagnózisát: a speciális gyakorlatok hatását, értelmét!

2. Ismerje a számára nem javasolt kontraindikált, káros mozgásanyagot!

1. Az elsajátított gyakorlatokat célszerűen alkalmazza!

2. Aktívan működjön együtt a gyógytestnevelő tanárral!

3. Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására!

4. Végezze önállóan, tudatosan, pontos kivitelben az egyéni korrigáló gyakorlatokat

(tornateremben, uszodában és otthon)!

Értékelés:

A tanulók munkájának minősítése havi rendszerességgel történik, melyet naplóban

rögzítünk. Továbbá felmérjük, összehasonlítjuk és értékeljük a diagnózisuknak megfelelő

állapotukat év elején, év közben és az évvégén.

Szűrés:

Iskolaorvosunk a szűrővizsgálatot minden évben elvégzi május 15-ig bezárólag.

Iskolánk a gyógytestnevelést kerületi feladatként lája el a gyógytestnevelő tanár által heti 12

órában, melyhez tornaterem és a Molnár Ferenc Általános Iskola korszerű uszodája

biztosítja a helyi feltételeket.

Heti óraszám:

91

1-12. évfolyam: heti 3 óra, melyek alsó tagozaton csak tornatermi, a többi évfolyamon 1

uszodai foglalkozást is magukba foglalnak.

Feltételek:

Személyi:

Testnevelési Egyetemet végzett gyógytestnevelő mentortanár.

Tárgyi:

1. Sportszerek: tornapad, zsámoly, bordásfal, kiegészítő torna készlet (KTK)

2. Sporteszközök: gumilabda, softball, gömbvégű tornabot, babzsák, hullahopp

karika, medicin labda, kézi súlyzó, gumiszalag, maroklabda, nagylabda,

egyensúlyfejlesztő eszközök, kéz-lábsúly,

A pedagógiai program végrehajtását biztosító eszközök

Az épület adottságai szűkösen ugyan, de lehetővé teszik a programban lényeges

szerepet játszó sok tanulókísérleten alapuló felfedeztetve tanulást. A következő szakmai

helyiségek állnak rendelkezésre:

Természettudományos: szertár

Ének-zene: szaktanterem

Rajz szaktanterem

Fizika szertár + előadó

Idegen nyelvek: 4 nyelvi terem

Informatika 3 szaktanterem (20-20 hálózatba kötött számítógéppel)

Kémia: szaktanterem

Testnevelés:

szertár + 1 nagy és 1 kis tornaterem, kondicionáló terem,

udvar

Az oktatáshoz szükséges eszközkészlet a minimálisan előírtnál bővebb. Folyamatos

fejlesztés alatt áll.

92

Az iskolai könyvtár 2 helyiséget foglal el, de az iskola méreteihez képest szűkös. Az

olvasóteremben az asztaloknál a helyi világítás nem megoldott.

Az iskolaépületben belső informatikai hálózat működik. Így az összes irodából, tanári

szobából, könyvtárból illetve szükség esetén a szaktantermekből elérhető az internet.

Utóbbiak vezetéknélküli hálózati egység segítségével.

A diákok részére kis méretű klubhelyiség áll rendelkezésre.

Ünnepélyek rendezésére az iskola épülete nem alkalmas. A max, 100 fő befogadására

alkalmas díszterem csak ennek a létszámnak megfelelő rendezvények lebonyolítására

alkalmas. A minden diákot érintő rendezvényeket, ünnepélyeket bérelt termekben tudjuk

megrendezni. (az 1. sz. melléklet tartalmazza az eszközök felsorolását)

Múzeumlátogatási terv

94

Mindennapos testnevelés

A következő módon szeretnénk a mindennapos testnevelést megvalósítani.

1-6. osztályban heti 3 óra testnevelés (ebben korcsolya és úszás) heti 1 óra tánc

• az 5. tanítási napon, mikor nincs tánc illetve testnevelés óra, 30 percet fordítunk életmód

sportágak végzésére a helyi adottságok figyelembevételével. (kosárlabda, röplabda,

labdarúgás, floorball, korcsolya, görkorcsolya, falmászás, úszás, asztalitenisz, kerékpározás,

tollaslabda, túrázás illetve tartásjavító torna - a magyar Gerincgyógyászati Társaság

programja)

Az iskolai sportkör feladatai és működése

Rendszeres sportolási, játék, testgyakorlási és versenyzési lehetőség nyújtása a tagság

részére, a mindennapos testedzés biztosítása. Az egészséges életmódra nevelés, a testi – lelki

egészség megőrzése. A máshol rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása a sportkör

munkájába, számukra vonzó, kellemes programok felkínálása.

A különböző mozgásformák megismertetése, a szabadidő hasznos eltöltésének, a

rekreációnak a biztosítása.

Intézményen belüli házi bajnokságok, játékok, versengések, sportprogramok szervezése

és lebonyolítása. Táborozási lehetőségek biztosítása.

A tehetségek kiválasztása, gondozása, valamint sportegyesületbe irányítása.

A sportrendezvényeken, diákolimpiai versenyeken iskolánk hírnevének öregbítése.

Hagyományok fenntartása, ápolása, gyarapítása.

A magas szintű munkához elengedhetetlen tárgyi feltételek folyamatos javítása

(pályázatok írása, részvétel mozgósítási versenyeken, támogatók megnyerése).

Az ISK tevékenységének elismertetése.

A konkrét sportköri foglalkozások rendjét az aktuális év munkaterve tartalmazza, a diákok

igényének figyelembevételével.

95

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció

1.2.1. A jel, a jelrendszer

1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció

1.2.3. A nyelvhasználat, mint kommunikáció

1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

1.2.5. Személyközi kommunikáció

1.2.6. A tömegkommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

1.3.1 A magyar nyelv rokonsága

1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok

1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.3.4. Nyelvművelés

1.4. Nyelv és társadalom

1.4.1. Nyelvváltozatok

1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat

1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség

1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

1.5. A nyelvi szintek

1.5.1. Hangtan

1.5.2. Alaktan és szótan

96

1.5.3. Mondattan

1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete

1.5.5. A mondat a szövegben

1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

1.5.7. Szókincs és frazeológia

1.6. A szöveg

1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése

1.6.3. Szövegértelmezés

1.6.4. A szöveg szóban és írásban

1.6.5. Az intertextualitás

1.6.6. A szövegtípusok

1.7.2. Szöveg a médiában

1.7. A retorika alapjai

1.7.1. A nyilvános beszéd

1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita

1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai

1.8. Stílus és jelentés

1.8.1. Szóhasználat és stílus

1.8.2. A szójelentés

1.8.3. Állandósult nyelvi formák

1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok

97

1.8.5. Stíluseszközök

1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

98

Irodalom

2.1. Szerzők, művek

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Emelt szint

2.1.1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevé-

Kosztolányi Dezső, József Attila sek.

Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topog- A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, ráfiai tájékozottság, a szerzők

jellegzetes regionális, kultu- világirodalmi párhuzamok..

rális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs Kötetek, ciklusok, témák, motívumok.

megnevezése.

A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján.

kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kife-

A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális ha-

jezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az

gyományban.

életműben, az adott korszakban.

Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Kritikák, különböző interpretációk.

Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

99

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegis Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, mereten alapuló több szempontú értelmezése. Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres

Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl.

Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és

Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány értelemszerűen egy vagy

néhány epikai, drámai alkotás Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében).

bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a kor-

kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, szak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüg- világlátás alapján. gésben is. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek,

összefüggő részletek A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai,

filozófiai vonatkozása.

2.1.3. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül.

Látásmódok Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve

Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. drámai művének értelmezése a korszak szellemi Választandó legalább három szerző a

felsoroltak közül. irányzataival való összefüggésben is.

100

(A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló

A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai,

jelentőségű szerzővel.) filozófiai vonatkozása.

A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmiegy-két mű

lényegre törő értelmezésével. kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy

Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje).

2.1.4. A kortárs Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve próirodalomból

művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó zaíró 1-2 művének értelmezése. időszakból.

Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák,

irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).

Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

101

2.1.5. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a Világirodalom

és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele,

A romantika, a századfordulós modernség (a a 20. század második fele és kortárs világirodalom

szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két

kiemelkedő képviselőjének bemutatása. mű bemutatása.

Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a

kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges

stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak

szel-

lemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

2.1.6. Színház- és Színház és dráma különböző korszakokban. Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések drámatörténet

összehasonlítása).

102

Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének

értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi Egy-egy dráma elemzése a következő

hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma,

abszurd dráma

Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách

Imre: Az ember tragédiája

103

Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, mű- Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos re-

2.1.7. Az irodalom

költészet, alkalmi költészet. gény jelentősége és példái).

határterületei

Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a vir- Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi,

tuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia).

irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlés-

ben).

Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. „Magas” (elit) művészet és

a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl.

sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).

Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény,

kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus

irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc,

reklámvers) jellemzőinek bemutatása.

Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek,

divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget

Jones naplója).

104

Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és

elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika,

CDROM, internetes könyvkínálat).

2.1.8. Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.

Interkulturális

A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi

megközelítések és múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nem-

regionális kultúra zetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebb-

ségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum,

színház, civil társaságok).

A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak,

régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok

(pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján

következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára

nézve.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

105

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint Emelt szint

2.2.1. Témák, Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonmotívumok

egyezéseinek és különbségeinek összevetése. lóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felisme Az olvasott művekben motívum,

téma változatainak rése, szerepének, jelentésének megfogalmazása.

felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás,

Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmet-

felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavaszetszerű feltárása érvekkel, példákkal.

tás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz,

Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése –

felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, bizonyítás példákkal. kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása első-

sorban a posztmodern irodalmából.

2.2.2. Műfajok, poétika

A műnemek és műfajok felismerése.

Alapvető versformák felismerése.

Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában,

értelmezésében.

106

Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú

összevetése, történeti változásainak vizsgálata.

Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi

példa bemutatása.

Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása

hosszabbrövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a

magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a

meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia;

regényformák, regény-típusok, a posztmodern irodalom

poétikai jellemzői).

2.2.3. Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különböző Színházi, színpadi megjelenítések összehasonlítása a

stílustörténet korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. drámaszövegekkel. 2.2.2 Színház- és

drámatörténet

Egy-egy dráma elemzése a következő

szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma

2.2.3.1. Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyoIrodalomtör- mányának bemutatása néhány példával. ténet

Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korsza-

kainak néhány jellemzője.

107

Azonosság és változás az irodalomban. (pl.

kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok,

programok).

108

Kémia

1. Általános kémia

1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi

halmazok 1.5 Kémiai átalakulások

1.5.1 Termokémia 1.5.2 Reakciókinetika 1.5.3 Egyensúly 1.5.4 A kémiai reakciók

típusai 1.5.5 Elektrokémia

2. Szervetlen kémia

2.1 Hidrogén

2.2 Nemesgázok

2.3 Halogénelemek és vegyületeik

2.3.1 Halogénelemek

2.3.2 Halogénvegyületek

2.3.2.1 Hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI)

2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

2.4.1 Oxigén

2.4.2 Oxigénvegyületek

2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2)

2.4.2.2 Oxidok

Víz (H2O)

2.4.2.3 Hidroxidok

2.4.3 Kén

2.4.4 A kén vegyületei

2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H2S)

2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2)

109

2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3)

2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói

2.4.4.5 Kénsav (H2SO4)

2.4.4.6 Nátrium- tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3)

2.4.4.7 Egyéb

2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

2.5.1 Nitrogén

2.5.2 Nitrogénvegyületek

2.5.2.1 Ammónia (NH3)

2.5.2.2 Nitrogén-oxidok

2.5.2.3 Salétromos sav (HNO2)

2.5.2.4 Salétromsav (HNO3)

2.5.2.5. Egyéb vegyületek

2.5.3 Foszfor

2.5.4 Foszforvegyületek

2.5.4.1 Difoszfor-pentaoxid (P2O5)

2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4)

2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói

2.5.4.4. Egyéb

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik

2.6.1 Szén

110

2.6.2 A szén vegyületei

2.6.2.1 Szén-monoxid (CO)

2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2)

2.6.2.3 Szénsav (H2CO3)

2.6.2.4. Egyéb

2.6.3 Szilícium

2.6.4 Szilícium-vegyületek

2.6.4.1 Szilícium-dioxid (SiO2)

2.6.4.2 Szilikonok

2.6.4.3. Egyéb

2.7 Fémek

2.7.1 Az s-mező fémei

2.7.2 A p- mező fémei (Al, Pb, Sn)

2.7.2.1 Alumínium

2.7.2.2 Ón és ólom

2.7.3 A d- mező fmei

2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni)

2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3

Cink, higany

Átmenetifém-vegyületek

3. Szerves kémia

3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői

111

3.2 Szénhidrogének

3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok)

3.2.2 Alkének (olefinek)

3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének

3.2.4 Alkinok

3.2.5 Aromás szénhidrogének

3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének

Általános jellemzések

3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek

3.4.1 Hidroxivegyületek

3.4.1.1 Alkoholok

3.4.1.2 Fenolok

3.4.2 Éterek

3.4.3 Oxovegyületek

3.4.4 Karbonsavak

3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak

3.4.4.3 A karbonsavak sói

3.4.5 Észterek

– Csoportosítás

3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

3.5.1 Aminok

112

3.5.2 Aminosavak

3.5.3 Savamidok

3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

4. Kémiai számítások

4.1 Az anyagmennyiség

4.2 Gázok

4.3 Oldatok, elegyek, keverékek

4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

4.5 Termokémia

4.6 Kémiai egyensúly

4.7 Kémhatás

4.8 Elektrokémia

Informatika

1. Információs társadalom

1.1. A kommunikáció

1.1.1. A kommunikáció általános modellje

1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

1.1.4. Közhasznú információs források

1.2. Információ és társadalom

1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete

1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői

1.2.3. Informatika és etika

113

1.2.4. Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek – hardver

2.1. Jelátalakítás és kódolás

2.1.1. Analóg és digitális jelek

2.1.2. Az adat és az adatmennyiség

2.1.3. Bináris számábrázolás

2.1.4. Bináris karakterábrázolás

2.1.5. Bináris kép- és színkódolás

2.1.6. Bináris hangkódolás

2.2. A számítógép felépítése

2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek

2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória,

buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap

2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök,

bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak

2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése

2.2.5. Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói

felülete

3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése

3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon

3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés,

nyomtatás, megnyitás

3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6.

A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs,

lemezkarbantartás, …

114

3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok,

adatvédelem

4. Szövegszerkesztés

4.1. A szövegszerkesztő használata

4.1.1. A program indítása

4.1.2. A munkakörnyezet beállítása

4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere

4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

4.2. Szövegszerkesztési alapok

4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás

4.2.2. Karakterformázás

4.2.3. Bekezdésformázás

4.2.4. Felsorolás, számozás

4.2.5. Tabulátorok használata

4.2.6. Oldalformázás

4.3. Szövegjavítási funkciók

4.3.1. Keresés és csere

4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés

4.4.2. Körlevélkészítés

4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint

formázásuk

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata

A program indítása

115

A munkakörnyezet beállítása

A táblázatkezelő menürendszere

A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

A táblázatok felépítése

Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Adatok a táblázatokban

Adattípusok

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás

A cellahivatkozások használata

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Táblázatformázás

Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése

Karakter-, cella- és tartomány-formázások

Cellák és tartományok másolása

Táblázatok, szövegek, diagramok

Egyszerű táblázat készítése

Formázási lehetőségek

Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása

A mindennapi életben előforduló problémák

116

6. Adatbáziskezelés

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

6.2.1. Adattípusok

6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése

6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

6.3.1. Lekérdezések, függvények használata

6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés

6.3.3. Összesítés

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok

6.4.1. Űrlapok használata

6.4.2. Jelentések használata

7. Információs hálózati szolgáltatások

7.1. Kommunikáció az Interneten

7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata

7.1.2. Állományok átvitele

7.1.3. WWW

7.1.4. Keresőrendszerek

7.1.5. Távoli adatbázisok használata

7.2. Weblap készítés

7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete

117

7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel

7.2.3. Formázási lehetőségek

8. Prezentáció és grafika

8.1. Prezentáció (bemutató)



8.1.3. A program menürendszere

8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang,

animáció, dia-minta …) és formázása

8.2. Grafika



8.2.3. A program menürendszere

8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása

8.2.5. Képek beillesztése, formázása

9. Könyvtárhasználat

9.1. Könyvtárak

9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai

9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet

9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány

9.1.4. A könyvtári szolgáltatások

9.2. Dokumentumok

9.2.1. Nyomtatott dokumentumok

9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD,

mágneslemez, DVD)

9.3. Tájékoztató eszközök

9.3.1. Katalógusok

9.3.2. Adatbázisok

118

9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)

10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák

10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek

10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz

10.1.3. Állományok

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra

10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás,

kiválogatás, elemi rendezések

10.3. Rekurzió

10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában

10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat

10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés,

hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás

10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi

tantárgyakban

10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a

középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)

11.1. Algoritmusleíró eszközök

11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével

11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái

11.2. Programozási nyelv

11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

11.3. Programfejlesztői környezet

11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

119

11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Földrajz

1. Térképi ismeretek

1.1. A térképi ábrázolás

1.2. Térképi gyakorlatok

1.3. Az űrtérképezés

2. Kozmikus környezetünk

2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben

2.2. A Nap és kísérői

2.3. A Föld és mozgásai

2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

3. A geoszférák földrajza

3.1. A kőzetburok

3.1.1. Földtörténet

3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői

3.1.3. A kőzetburok szerkezete

3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei

A kőzetlemezek mozgásai

Magmatizmus és vulkánosság

A földrengés

3.1.5. A hegységképződés

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

120

3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei

3.1.8. A földfelszín formálódása

3.2. A levegőburok

3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

3.2.2. A levegő felmelegedése

3.2.3. A légnyomás és a szél

A szelek

Ciklon és anticiklon

Időjárási frontok

A szél felszínformáló tevékenysége

3.2.4. Az általános légkörzés

Az általános légkörzés rendszere

A monszun szélrendszer

3.2.5. Víz a légkörben

3.2.6. Az időjárás és az éghajlat

3.3. A vízburok földrajza

3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása

3.3.2. A világtenger

3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk

3.3.4. A felszín alatti vizek

3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei

121

3.3.6. A jég és felszínformáló munkája

3.4. A talaj

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

Szoláris éghajlati övezetek

Valódi éghajlati övezetek

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség

4.3. A forró övezet Egyenlítői öv

Átmeneti öv

Térítői öv

Monszun vidék

4.4. Mérsékelt övezet

4.4.1. Meleg-mérsékelt öv

Mediterrán terület

Monszun terület

4.4.2. Valódi mérsékelt öv Óceáni terület

Mérsékelten szárazföldi terület

Szárazföldi terület

Szélsőségesen szárazföldi terület

4.4.3. Hideg-mérsékelt öv

4.5. A hideg övezet

122

Sarkköri öv

Sarkvidéki öv

4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz

5.1. A népesség földrajzi jellemzői

5.2. A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai

A világgazdaság felépítése, ágazatai

A gazdasági fejlettség és területi különbségei

A világgazdaság működése és folyamatai

6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

Energiagazdaság

Ipar

6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

Az infrastruktúra

A harmadik és a negyedik szektor

A működőtőke és a pénz világa

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

123

7.1. A világgazdasági pólusok

7.2. A világgazdaság peremterületei

7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza

8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai

8.2. Magyarország természeti adottságai

Földtani adottságok

Hazánk éghajlata

Hazánk vízrajza

Hazánk élővilága és talajai

8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

Népesség- és településföldrajzi jellemzők

Nemzetgazdaságunk

A gazdaság ágazatai, ágai

8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

Az Alföld

A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja)

A Dunántúli-domb- és hegyvidék

A Dunántúli-középhegység

Az Északi-középhegység

8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet-

és

124

társadalomföldrajzi képe

Budapest

8.6. Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza

Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott

követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

9.1. Európa általános természetföldrajzi képe

9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe

9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

9.4. Észak-Európa

9.5. Nyugat-Európa

Egyesült Királyság

Franciaország

9.6. Dél-Európa Olaszország

Spanyolország

Szerbia és Montenegro

Horvátország

9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe

Németország

Lengyelország

Csehország

Ausztria

125

Szlovénia

Szlovákia

Románia

9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

Oroszország

Ukrajna

10. Európán kívüli földrészek földrajza

Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő

követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe

10.2. Ázsia

10.2.1. Általános földrajzi kép

10.2.2. Országai

Kína

Japán

India

10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai

10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ

10.3. Ausztrália és Óceánia

10.4. Afrika általános földrajzi képe

10.5. Amerika

10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai

126

Amerikai Egyesült Államok

Mexikó

Brazília

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

A Föld eltartóképessége

Urbanizációs problémák

11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása

Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben

127

TÖRTÉNELEM

1. Az ókor és kultúrája

1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten

1.2 A demokrácia kialakulása Athénban1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány

1..43 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

1.4 A római Az antik hitvilág, művészet, tudomány

1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése

1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése

2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

2.4 A középkori városok

2.5 Egyházi és világi kultúra Művelődés és mindennapok a középkorban

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

2.7 Az angol és a francia rendi állam működése

2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása

3.2 A honfoglalástól az államalapításig

3.4 .3 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán,

II. András, IV. Béla)

128

3..6 4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

3.7.5 A Hunyadiak

3.6 Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei

4.2 Reformáció és katolikus megújulás

4.3 A A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg

Birodalomban

5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások Magyarország a

XVIII. századi Habsburg Birodalomban

5.5 Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.2 1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata

6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.43 A XIX. század eszméi

6.5 4 Az ipari forradalom és következményei

129

7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása6.7 5 Nagyhatalmak és

katonai-politikai szövetségek a századfordulón

6.8.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

7.3 2 A reformkori művelődés, kultúra

7.53 A polgári pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalomés az áprilisi törvények

6.6 A nemzetiségek mozgalmai7.7 4 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi

Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás

7.8 5. A kiegyezés előzményei és megszületése

7.9 6 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás,

a városiasodás)

7.117. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

8.54 Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

8.7 A második világháború előzményei jelentős fordulatai

8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

130

8.9 A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9.2.1 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság Az Osztrák- Magyar Monarchia

felbopmlása és következményei

9.4 2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

9.5 .3 Művelődési viszonyok és az életmód

9.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

9.5 Magyarország részvétele a világháborúban sodródása és részvétele

9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás

10.2 A határon túli magyarság sorsa

10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése

10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc

10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

10.6 A rendszerváltozás

11. A jelenkor

11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

11.2 Az európai integráció története

11.3 A „harmadik világ”

11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai

131

12. A mai magyar társadalom és életmód

12.1 Alapvető állampolgári ismeretek

12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban

12.3 A magyarországi romák

12.3.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

124 .5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

132

ÉLŐ IDEGEN NYELV

Angol, német, francia

A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben

előfordulnak.

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

133

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy

a természet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

134

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi,

koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

BIOLÓGIA

01. Bevezetés a biológiába

1.1. A biológia tudománya Vizsgálati

szempontok

Vizsgálómódszerek

1.2. Az élet jellemzői

1.2.1 Az élő rendszerek

135

1.2.2 Szerveződési szintek

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.1.1 elemek, ionok

2.1.2 szervetlen molekulák

2.1.3 lipidek

2.1.4 szénhidrátok

2.1.5 fehérjék

2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

2.2.2 Felépítő folyamatok

2.2.3 Lebontó folyamatok

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

2.3.1 elhatárolás

2.3.2 mozgás

2.3.3 anyagcsere

2.3.4 osztódás

2.3.5 a sejtműködések vezérlése

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1 vírusok

136

3.2. Önálló sejtek

3.2.1. baktériumok

3.2.2 egysejtű eukarióták

3.3 Többsejtűség

3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése

3.3.2 sejtfonalak

3.3.3 teleptest és álszövet

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

3.4.3. a növények szövetei, szervei

3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis

4.2. Kültakaró

4.2.1 bőr

4.2.2 szabályozás

4.2.3 a bőr gondozása, védelme

4.3. A mozgás

4.3.1 vázrendszer

4.3.2. izomrendszer

4.3.3 szabályozás

137

4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

4.4. A táplálkozás

4.4.1 táplálkozás

4.4.2 emésztés

4.4.3 felszívódás

4.4.4 szabályozása

4.4.5 táplálkozás egészségtana

4.5. A légzés

4.5.1 légcsere

4.5.2 gázcsere

4.5.3 hangképzés

4.5.4. szabályozása

4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

4.6. Az anyagszállítás

4.6.1. a testfolyadékok

4.6.2 a szöveti keringés

4.6.3. a szív és az erek


4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

4.7. A kiválasztás

4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése

138


4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana

4.8. A szabályozás

4.8.1. idegrendszer

4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

4.8.3 az idegrendszer egészségtana

4.8.4 a hormonrendszer

4.8.5 az immunrendszer

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4.9.1 szaporítószervek

4.9.2 egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció

5.1.1 környezeti kölcsönhatások

5.1.2. kölcsönhatások

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.2.1 az életközösségek jellemzői

5.2.2 hazai életközösségek

5.3. Bioszféra

5.4. Ökoszisztéma

5.4.1 anyagforgalom

5.4.2 energiaáramlás

139

5.4.3 biológiai sokféleség,

5.5.környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1 Molekuláris genetika

6.1.1 alapfogalmak

6.1.2 mutáció

6.1.3 a génműködés szabályozása

6.2. Mendeli genetika

6.2.1 minőségi jellegek

6.2.2.mennyiségi jellegek

6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.3.1 ideális és reális populáció

6.3.2 adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

6.3.3 biotechnológia

6.3.4 bioetika

6.4. A bioszféra evolúciója

6.4.1 prebiológiai evolúció

6.4.2 az ember evolúciója

MATEMATIKA

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1. Halmazok

– halmazműveletek

140

– számosság, részhalmazok (véges halmazok elemeinek száma)

2. Matematikai logika

– fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

3. Kombinatorika

4. Gráfok

Aritmetika, algebra, számelmélet

1. Alapműveletek

2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

– oszthatóság

– számrendszerek

3. Racionális és irracionális számok

4. Valós számok

5. Hatvány, gyök, logaritmus

6. Betűkifejezések

– nevezetes azonosságok

7. Arányosság

– százalékszámítás

8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek,

egyenlőtlenségrendszerek

Algebrai egyenletek, egyenlőtlenségrendszerek

– elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

– másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

– magasabb fokú egyenletek

– négyzetgyökös egyenletek

Nem algebrai egyenletek

– abszolútértékes egyenletek

– exponenciális és logaritmikus egyenletek

– trigonometrikus egyenletek

Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

141

9. Középértékek, egyenlőtlenségek

Függvények, az analízis elemei

1. A függvény

2. Egyváltozós valós függvények

– függvények grafikonja, függvénytranszformációk

– függvény jellemzése

3. Sorozatok

– számtani és mértani sorozatok

– kamatos kamat, járadékszámítás Geometria,

koordinátageometria, trigonometria

1. Elemi geometria

– térelemek

– a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

2. Geometriai transzformációk

– egybevágósági transzformációk síkban és térben

3. Síkbeli és térbeli alakzatok

– Sík – háromszögek

– négyszögek

– sokszögek

– kör

– Tér – henger, kúp, gúla, gömb, csonkagúla,

csonkakúp

4. Vektorok síkban és térben

5. Trigonometria

6. Koordinátageometria

– Pontok, vektorok

– Egyenes

– Kör

7. Kerület, terület

142

8. Felszín, térfogat

Valószínűség-számítás, statisztika

1. Leíró statisztika

– statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

– nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

2. Valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elemei – véletlen

jelenségek jellemzése, valószínűség

– a sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának

becslése

143

Fizika

1. Mechanika

1.1 Newton törvényei

1.1.1 Newton I. törvénye

Kölcsönhatás

Mozgásállapot, -változás

Tehetetlenség, tömeg

Inerciarendszer

1.1.2 Newton II. törvénye

Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal

Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás

Zárt rendszer

Szabaderő, kényszererő

1.1.3 Newton III. törvénye

Erőlökés

1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya

Forgatónyomaték

Erőpár

Egyszerű gépek:

Lejtő, emelő, csiga

Tömegközéppont

144

1.3 Mozgásfajták

Anyagi pont, merev test

Vonatkoztatási rendszer

Pálya, út, elmozdulás

Helyvektor, elmozdulásvektor

1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Sebesség, átlagsebesség

Mozgást befolyásoló

tényezők: súrlódás,

közegellenállás súrlódási

erő

1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége

Gyorsulás

Négyzetes úttörvény

Szabadesés, nehézségi gyorsulás ( 5.1)

1.3.3 Összetett mozgások

Függőleges, vízszintes hajítás

1.3.4 Periodikus mozgások

1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás

Periódusidő, fordulatszám

Kerületi sebesség

145

Szögelfordulás, szögsebesség

Centripetális gyorsulás Centripetális erő

1.3.4.2 Mechanikai rezgések

Rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás

Kitérés, amplitúdó, fázis

Rezgésidő, frekvencia

Csillapított és csillapítatlan rezgések

Rezgő rendszer energiája

Szabadrezgés, kényszerrezgés

Rezonancia

Matematikai inga

Lengésidő

1.3.4.3 Mechanikai hullámok ( 3.6, 3.7)

Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz,

terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés

jelensége, törvényei

Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató

Polarizáció

Interferencia

Elhajlás

Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok

146

Hangforrás, hanghullámok

Hangerősség

Hangmagasság

Hangszín

Ultrahang, infrahang

1.4 Munka, energia

Munkavégzés, munka

Gyorsítási munka

Emelési munka

Súrlódási munka

Energia, energiaváltozás ( 4.4) Mechanikai

energia:

Mozgási energia

Rugalmassági energia

Helyzeti energia

Munkatétel

Energiamegmaradás törvénye ( 2.5)

Konzervatív erők munkája

Teljesítmény

Hatásfok ( 2.8)

147

1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az

éter fogalmának elvetése, fénysebesség

Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció

A tömeg, tömegnövekedés

2. Termikus kölcsönhatások

2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Egyensúlyi állapot

Hőmérséklet, nyomás, térfogat

Belső energia Anyagmennyiség,

mól

Avogadro törvénye (→4.1)

2.2 Hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása

Folyadékok hőtágulása

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

Gay-Lussac I. és II. törvénye

Boyle-Mariotte törvénye

Egyesített gáztörvény

Állapotegyenlet

Ideális gáz

Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

148

2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1)

Hőmozgás

2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban ( 1.4)

2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás

Hőmennyiség, munkavégzés

2.5.2 A termodinamika I. főtétele zárt

rendszer

Belső energia

Adiabatikus állapotváltozás

2.5.3 Körfolyamatok

Perpetuum mobile

2.6 Kalorimetria

Fajhő, mólhő, hőkapacitás

Gázok fajhői

2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1

Olvadás, fagyás

Olvadáshő, olvadáspont

2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő

Forrás, forráspont, forráshő

Szublimáció

Cseppfolyósíthatóság

Telített és telítetlen gőz

149

2.7.3 Jég, víz, gőz

A víz különleges fizikai tulajdonságai

A levegő páratartalma

Csapadékképződés

2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1

Hőfolyamatok iránya

Rendezettség, rendezetlenség

Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok

2.8.2 Hőerőgépek ( 1.5, 4.4) Hatásfok

Másodfajú perpetuum mobile

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

3.1 Elektromos mező

3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek

Kétféle elektromos töltés

Vezetők és szigetelők

Elektroszkóp

Elektromos megosztás

Coulomb-törvény

A töltésmegmaradás törvénye

3.1.2 Az elektromos mező jellemzése

Térerősség

150

A szuperpozíció elve

Erővonalak, -fluxus

Feszültség

Potenciál, ekvipotenciális felület

Konzervatív mező ( 1.5)

Homogén mező

Földpotenciál

3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben ( 1.2)

3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön

Töltések elhelyezkedése vezetőkön

Térerősség a vezetők belsejében és felületén

Csúcshatás

Az elektromos mező árnyékolása

Földelés

3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás

Síkkondenzátor

Permittivitás

Feltöltött kondenzátor energiája

3.2. Egyenáram

3.2.1 Elektromos áramerősség

Feszültségforrás, áramforrás

151

Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség

Áramerősség- és feszültségmérő műszerek

3.2.2 Ohm törvénye

Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás

Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás

Változtatható ellenállás

Az ellenállás hőmérsékletfüggése

Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

Az eredő ellenállás

3.2.3 Félvezetők

Félvezető eszközök

3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye

Hő-, mágneses, vegyi hatás

( 4.2)

Galvánelemek, akkumulátor

3.3 Az időben állandó mágneses mező

3.3.1 Mágneses alapjelenségek

A dipólus fogalma

Mágnesezhetőség

A Föld mágneses mezeje

Iránytű

152

3.3.2 A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor

Indukcióvonalak, indukciófluxus

3.3.3 Az áram mágneses mezeje

Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje

Homogén mágneses mező

Elektromágnes, vasmag

Mágneses permeabilitás

3.3.4 Mágneses erőhatások

A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre

Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő

Lorentz-erő

Részecskegyorsító berendezés ( 4.3)

3.4 Az időben változó mágneses mező

3.4.1 Az indukció alapjelensége

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció

Faraday-féle indukciós törvény

Lenz törvénye (→1.4)

Kölcsönös indukció

Önindukció

Tekercs mágneses energiája

153

3.4.2 A váltakozó áram

A váltakozó áram fogalma

Generátor, motor, dinamó

Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség

Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás

Fáziskésés, fázissietés

3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája

Hatásos teljesítmény

Látszólagos teljesítmény

Transzformátor

3.5 Elektromágneses hullámok

3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma

Terjedési sebessége vákuumban

Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény,

ultraibolya, röntgen- és gammasugarak ( 2.9)

Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott

Thomson-képlet

Csatolt rezgések, rezonancia

Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok

3.6 A fény mint elektromágneses hullám

3.6.1 Terjedési tulajdonságok

Fényforrás

154

Fénynyaláb, fénysugár

Fénysebesség

3.6.2 Hullámjelenségek

A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény

Prizma, planparalel lemez

Abszolút és relatív törésmutató

Teljes visszaverődés, határszög (száloptika)

Diszperzió

Színképek ( 4.2)

Homogén és összetett színek

Fényinterferencia, koherencia

Fénypolarizáció, polárszűrő

Fényelhajlás résen, rácson

Lézerfény

3.6.3 A geometriai fénytani leképezés

Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos)

Síktükör

Lapos gömbtükrök (homorú, domború)

Vékony lencsék (gyűjtő, szóró)

Fókusztávolság, dioptria

Leképezési törvény

155

Nagyítás

Egyszerű nagyító

Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső

3.6.4 A szem és a látás

Rövidlátás, távollátás

Szemüveg

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

4.1 Az anyag szerkezete (→2.4)

Atom

Molekula

Ion

Elem

Avogadro-szám (→2.1, 2.3)

Relatív atomtömeg

Atomi tömegegység

4.2 Az atom szerkezete

Elektron

Elemi töltés

Elektronburok

Rutherford-féle atommodell

Atommag

4.2.1 A kvantumfizika elemei

156

Planck-formula

Foton (energiakvantum)

Fényelektromos jelenség

Kilépési munka Fotocella

(fényelem)

Vonalas színkép ( 3.6, 5.2)

Emissziós színkép

Abszorpciós színkép

Bohr-féle atommodell

Energiaszintek

Bohr-posztulátumok

Alapállapot, gerjesztett állapot

Ionizációs energia

4.2.2 Részecske- és hullámtermészet

A fény mint részecske

Tömeg-energia ekvivalencia ( 1.5)

Az elektron hullámtermészete

de Broglie-hullámhossz

Heisenberg-féle határozatlansági reláció

4.2.3 Az elektronburok szerkezete

Fő- és mellékkvantumszám

Pauli-féle kizárási elv

157

Elektronhéj

Kvantummechanikai atommodell

4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek

4.3.1 Az atommag összetétele

Proton

Neutron

Nukleon

Rendszám

Tömegszám

Izotóp

Erős (nukleáris) kölcsönhatás

Magerő

Tömeghiány ( 1.5)

Kötési energia

Fajlagos kötési energia

4.3.2 Radioaktivitás

Radioaktív bomlás α-,

β-, γ-sugárzás

Magreakció

Felezési idő

Bomlási törvény

158

Aktivitás

Mesterséges radioaktivitás

Sugárzásmérő detektorok

4.3.3 Maghasadás Hasadási

reakció

Hasadási termék

Lassítás

Láncreakció

Hasadási energia

Szabályozott láncreakció

Atomreaktor

Atomerőmű

Atomenergia ( 2.8, 1.5)

Szabályozatlan láncreakció

Atombomba

4.3.4 Magfúzió

A Nap energiája ( 5.2)

Hidrogénbomba

4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés

Háttérsugárzás

Elnyelt sugárdózis

159

Dózisegyenérték

4.5 Elemi részek

Stabil és instabil részecske

Neutrino

Szétsugárzás-párkeltés

5. Gravitáció, csillagászat 5.1

A gravitációs mező

Az általános tömegvonzás törvénye

A bolygómozgás Kepler-törvényei ( 6.2)

Súly és súlytalanság

Nehézségi erő

Potenciális energia homogén gravitációs mezőben ( 1.5)

Kozmikus sebességek

5.2 Csillagászat

Fényév

Vizsgálati módszerek, eszközök

( 4.2)

Naprendszer

Nap ( 4.4)

Hold

Üstökösök, meteoritok

A csillagok ( 4.4)

160

A Tejútrendszer, galaxisok

Az Ősrobbanás elmélete

A táguló Univerzum

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.

6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère,

Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curiecsalád,

Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes.

6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

Geo- és heliocentrikus világkép

„Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső,

mikroszkóp, vetítő

A fény természetének problémája Gőzgép

és alkalmazásai

Dinamó, generátor, elektromotor

Az elektromágnesség egységes elmélete

Belsőégésű motorok

Az elektron felfedezésének története

Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása

Röntgensugárzás

Speciális relativitáselmélet

161

Kvantummechanika

Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei

Félvezetők

Lézer

162

TANTÁRGYI kerettantervek

Documents

Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell ...szgya.hu/doksik/nevprog2018.pdf · étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára,