Az új komáromi Duna híd tervezéseszakkollegium.vpk.bme.hu/images/Z_konf/eloadasok/2017-04... · 2017-05-02 · Az új komáromi Duna-híd tervezése 1892-09-01 Elkészült a komáromi

Az új komáromi Duna-híd tervezéseZielinski Szilárd Konferencia BME, 2017.április 1.

Mátyássy László

Az új komáromi Duna-híd tervezése

A Vág torkolatánál fontos átkelőhely

A XVI. Század végén hajóhíd

1875 Deák Mihály terve

Zielinski Szilárd Konferencia BME, 2017.április 1.


1892-09-01 Elkészült a komáromi Erzsébet-híd

Több mint egy évszázadig kiszolgálta a közlekedési igényeket.



A XX. század végére új, korszerű

átkelési lehetőségre lett szükség.

2003-ban magyar javaslat a vasúti

híd mellé építést vizsgálta.



2004-ben PHARE támogatással Komárno városa több változatos tanulmányt készíttetett.


Az átkelés helyét a vasúti híd közelében határozták meg.

Ekkor fogalmazódott meg az egypilonos ferdekábeles híd elképzelése.


A tervezés előzményei

• A két város együtt folyamodott EU támogatásért az INTERREG keretén

belül.

• Az engedélyezési tervet a pozsonyi Dopravoprojekt a.s. és a budapesti Pont-

Terv Zrt. konzorciuma 2008. januárban fejezte be. Az engedélyezési

eljárások azonban nem indultak meg a tervek elkészítését követően.

• 2012-ben a két ország megállapodást kötött a híd megvalósításáról.

• 2013-ban az új híd engedélyezési és kiviteli terveinek felülvizsgálatára ill.

elkészítésére és a szükséges engedélyek beszerzésére a NIF Zrt a pozsonyi

SSC bevonásával a Pont-TERV Zrt. – Dopravoprojekt a.s. konzorciummal

kötött szerződést.



Tervezési feladat

1. Megvalósíthatósági Tanulmány 2014. január 31.

2. Környezetvédelmi hatástanulmány 2014. április 9. (magyar eljárás)

3. Engedélyezési terv 2014. május 30.

(magyar és szlovák eljárás)

4. Környezetvédelmi engedély (ÉDUKTF) 2014. szeptember 15.

5. Híd építési engedély

- magyar oldal 2014. november 25.

- szlovák oldal 2014. november 28.

6. Kiviteli terv jóváhagyás 2015. március 31.

7. Támogatási kérelem – CEF 2015. február 15.


1. A híd környezetbe

illesztése






Csatlakozás az 1. és 63. sz. főutak között


2. Környezetvédelem




Környezetvédelmi áttekintő:



NATURA 2000 A magyar oldali parti sávban



A környezetvédelmi előírásokból:

•„A természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett a

tervezett Duna-híd megvalósítható. A vizsgált Natura 2000 jelölő

élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében sem országosan

sem lokálisan nem várható jelentős mértékű kedvezőtlen hatás.” -

KHT

•Ragadozómadár sziluettet kell elhelyezni a korláton;

•Közvilágítás csak az útpályát világítsa meg, a víz felületre és felfelé

ne szórjon fényt;

•Díszvilágítás ne csak a pillért és a kocsipályát világítsa meg,

hanem a kábeleket is. A legkedvezőbb megvilágítási színt kell

kiválasztani. -> Monitoring 3 éven át



A tervezett híd bemutatása

Nyílásbeosztás: 66,0 - 252,0 - 120,0 - 96,0 - 66,0

Teljes hossz 600 m

6500 t acélszerkezet




3. A merevítő tartó




Általános keresztmetszet



Keresztmetszet a szlovák oldali szélső nyílásban



A szlovák oldali szélső nyílás



A híd lekötése az 4. pilléren



A híd lekötése az 5. pilléren


4. A pilon és a kábelek




A pilon szerkezete

Acélszerkezetű pilon, a 3. pillérbe

betonozott lehorgonyzó szerkezettel.

A nyomott oldalon kibetonozás.

Függőleges feszítőkábelek a pilon

alakváltozásának szabályozására.

Járható belső terek.



A pilon alsó része



A pilon terve



Pilon metszetek



Kábelek elrendezése

Kábelenként 43, 55 és85 pászma

Kábelek tömege 300t



Felső lehorgonyzások



Alsó lehorgonyzás



Alsó lehorgonyzás


5. Alapozás, alépítmények




A szeizmikus nyíróhullámok terjedési

sebességének meghatározása és

talajok folyósodási hajlamának

vizsgálata érdekében a CPTu szondák

mellett ún. szeizmikus dilatométeres

vizsgálatokat (SDMT) is végeztek.

A geotechnikai vizsgálatok a

cölöpcsoport dinamikus

merevségének meghatározására is

kiterjedtek.



Szeizmikus dilatométeres vizsgálatok (SDMT) a Dunán.



MAGÉSZ konferencia Dunaújváros, 2015május 21.

2. pillér


MAGÉSZ konferencia Dunaújváros, 2015.május 21.

A 3. pillér


MAGÉSZ konferencia Dunaújváros, 2015.május 21.

Az 5. pillér a lejárók konzoljaival

6. A híd kiegészítő

felszerelései





Vizsgáló járda



Vizsgáló járda



Macskapálya a konzol alatt


Nagynyomású mosó berendezés csatlakozása



Hajózási jelzések


7. Statikai kérdések




1. A tervezés kezdetén lineáris számítású modellen végeztük

2. A végleges számítások RM Bridge szoftver alkalmazásával készültek, az

egységnyi erővel feszített kábelekből kiindulva iterációs eljárással határozza

meg a kívánt feszítőerők hatására előálló igénybevételeket. Ezzel a

módszerrel nemlineáris számítás esetén is pontos eredményhez jutunk.

3. A rúdmodellen történő számítások ellenőrzésére kombinált héj- és rúd

végeselemes modellek készültek, melyek eredményei igen jó egyezést

mutattak.

4. A szerkezeti részletek vizsgálatára szintén külön részmodellek készültek,

héjmodel vagy térfogatelemes végeselemes modell alaklmazásával. Ezekhez

a vizsgálatokhoz AXIS ill. SOFISTIk programrendszereket használtunk.



A szerkezet elmozdulásainak torzított ábrája


8. Dinamikai vizsgálatok




Széldinamikai vizsgálat eredményei:•A merevítőtartó szabadszerelése során a 180 (145) méteres

konzolhossztól a zárásig a konzol végének merevítéséről nagy

szélsebesség esetén gondoskodni kell;



Széldinamikai vizsgálat eredményei:•A merevítőtartó szabadszerelése során a 180 méteres



•TMD csillapító berendezések beépítése szükséges a merevítőtartó

függőleges lengéseinek csökkentése érdekében;



Széldinamikai vizsgálat eredményei:•A merevítőtartó szabadszerelése során a 180 (145) méteres



•TMD csillapító berendezések beépítése szükséges a

merevítőtartó függőleges lengéseinek csökkentése érdekében;

•A kábelek aerodinamikai stabilitásának biztosítása érdekében

minden kábel esetében csillapító elemek alkalmazása szükséges

az alsó lehorgonyzásoknál.;

•A kábelek aerodinamikai stabilitásának növelése érdekében

minden kábel esetében spirális bevonatú burkolócsövet kell

használni.


9. Monitoring rendszer




Monitoring vizsgálat:

•A monitoring rendszer alapja, hogy kivitelezés befejeztével részletes geodéziai

felmérés készüljön a hídról.

•Szélsebesség, hőmérsékletet, csapadékot mérő az ÚT-MET állomás, melynek

része a kocsipályaburkolatban elhelyezett jegesedésmérő;

•A J1, J16, B4, B12 kábelek felső lehorgonyzásban kábelerő mérő;

•Rezgésmérőt a merevítő tartón a 13,1 jelű kereszttartónál, a merevítő tartó és

a pályalemez találkozásánál (kifolyási-befolyási oldalon);

•Rezgésmérő a pilon felső részén (parapetfal belső síkján);

•Rezgésmérőt kell elhelyezni a J1 jelű kábelben (a csillapító környékén);

•Saru elmozdulás mérő az összes saruhoz;

•Szerkezet hőmérsékletmérő szenzorok a pilonon és a merevítőtartón;

•Webkamera az ÚT-MET oszlopon elhelyezve.



A tervezésben részt vettek:

Generáltervező: Komárom – Komárno konzorcium

Pont-TERV Zrt

Dopravoprojekt a.s.

Geotechnika: Geoterra Kft, Szt István egyetem

Hidrológia: Ecospektrum Kft

Úttervek, kisajátítás: Roden Kft

Elektromos tervek: Triaut Kft

Környezetvédelem: Coaching TEAM Kft

Megvalósíthatósági tanulmány:

UTIBER Kft

Támogatási kérelem: COWI Kft

Látványtervek: ADU építész iroda




Köszönöm a figyelmüket!

Documents

Az új komáromi Duna híd tervezéseszakkollegium.vpk.bme.hu/images/Z_konf/eloadasok/2017-04... · 2017-05-02 · Az új komáromi Duna-híd tervezése 1892-09-01 Elkészült a komáromi