Az újkori filozófiai gondolkodás születése

Filozófia2014-2015. tanévIII. előadás

Az újkori filozófia születési körülményei

• Ez a kurzus az újkori gyakorlati filozófia problematikájára összpontosít.

• Az újkori gyakorlati filozófia megértéséhez azonban ismernünk kell azt a filozófiai közeget, amelyben az újkori gondolkodók a gyakorlati filozófiát művelték.

• Fel kell vázolnunk azokat a filozófiai problémákat, amelyek meghatározták az újkori filozófia tematikáját.

A középkori filozófia jellegzetességei

Az újkori filozófia a középkoriból nőtt ki. A középkori filozófia hanyatlása határozta meg az újkori filozófia születési körülményeit.

A középkori gondolkodás meghatározó sajátossága a keresztény vallás szellemiségének központi szerepe. • A kereszténység a ‘könyv vallása’ és ‘teológiai vallás’.

o Egy írott tanítás (a Biblia) körül szerveződik.o Az írott üzenet pontos megértésén múlik a hívő üdvössége. o Üdvözülni csak az olyan hit révén lehet, amely az igaz tanításon

(az ortodoxián) alapul. o Létfontosságú az igaz hit leválasztása a tévtanok (az eretnekség)

különböző változatairól.

A középkori filozófia jellegzetességei

• A keresztény vallás felértékeli a teológiai szempontokat, és hallatlanul szenvedélyessé teszi a teológiai vitákat.

• Ez ‘mentette meg’ a filozófiát: a filozófia a teológiai viták révén integrálódott a középkor szellemi univerzumába. o A teológiai viták résztvevői felfedezték, hogy álláspontjukat filozófiai

érvekkel tehetik meggyőzőbbé.

• A krisztológiai viták ebben kiemelkedő szerepet játszottak. o A krisztológia Jézus természetével foglalkozik.o A krisztológiai vitákban használták a teológusok a görög metafizika

és logika fogalmait (például phüszisz).

• A filozófia azért őrizhette meg a pozícióját, mert elhitték róla, hogy kell a Szentírás helyes értelmezéséhez. o Ezzel érvelt például Ágoston.

A középkori filozófia jellegzetességei

• A középkori gondolkodást erősen meghatározta az írott hagyomány erejébe vetett hit.o A nagy igazságok már megvannak, sőt, le is vannak írva

(alapvetően a Szentírásban), csak arra kell figyelni, hogy ne értsük őket félre, hogy hitelesen tárjuk fel őket a forrásokból.

• A középkori tudományos gondolkodás exegetikus jellegű volt. o Exegézis = szövegmagyarázat.

• A filozófusok és tudósok feladata nem új igazságok felfedezése, hanem az antik nagyságok által már kifejtett igazságok pontos értelmezése. o A középkori filozófiára nem jellemző az új és eredeti koncepciók

megfogalmazása. o A kommentár lett az egyik legjellegzetesebb filozófiai műfaj.

A középkori filozófia jellegzetességei

A középkori filozófia karaktere• A metafizikai igazságok forrásának a Szentírást tekintették.

o A filozófiának csak értelmeznie kell azt, amit a Szentírás már kimondott.

• A középkorban a gyakorlati filozófia állt a filozófia középpontjában, ám egy teológiai fogalomra, az üdvösségre lett ‘ráirányítva’.

• A középkori filozófusok és az antik filozófia hagyatéka: o A korai keresztény bölcselet, a patrisztika a platóni filozófiára

támaszkodott.o A skolasztika inkább arisztotelészi alapokon állt.

Aquinói Tamás: Arisztotelész és a Szentírás fedésbe hozható egymással.

A skolasztika válsága

Ennek a gondolkodásnak a válsága szülte az újkori filozófiát.• A forradalmi változást a természettudományok szerepének

megnövekedése eredményezte: a válság a természetfilozófiában tört ki.o A skolasztika válsága nem rendítette meg a filozófia egyéb területeit:

a természetfilozófiának a középkorban csekély jelentősége volt. o A filozófiai gondolkodás változásai sokáig meglehetősen érintetlenül

hagyták a gyakorlati filozófiát.

• A viták először a természetfilozófiát uralták el, onnan szivárogtak át a metafizika területére.

• A viták igazi tétje egy olyan metafizika kidolgozása volt, amely megfelelő filozófiai alapot teremt az új természettudomány számára.

A skolasztika válsága

Három természetfilozófiai probléma: 1. A fizika teleologikus felfogása.• Az arisztotelészi a fizikai folyamatokat céljukra tekintettel magyarázza. • Az új természettudomány viszont kauzális szemléletű.

2. Kettős fizika.• A ‘Hold alatti’ (szublunáris) és a ‘Hold feletti’ (szupralunáris) világban

eltérőek a természeti törvények. • Az újkori fizika nem fogadja el a természeti törvények ilyesféle

kettősségét.

3. Geocentrikus világkép.• Az égitestek mozgását rosszul írja le a geocentrikus kozmológia. • Kopernikusz heliocentrikus kozmológiára tért át.

A skolasztika válsága

A skolasztikus filozófia válságához hozzájárult a szkepticizmustérhódítása is. • Az újkor hajnalán újra divatba jöttek az antik szkeptikusok

eszméi (Sextus Empiricus). o Ismeretelméleti szkepszis: a világra vonatkozó ismereteink

sohasem tesznek szert bizonyosságra. o Etikai szkepszis: az elfogadott erkölcsi felfogásokat érintő kétely.

• Újkori szkeptikusok: Montaigne és Lipsius. • A kora újkori filozófusok számára a szkepticizmus elleni

küzdelem az egyik legfontosabb feladat lett. • Sokan gondolták, hogy a skolasztikus filozófia, mivel egy sor

kérdésben képtelen megnyugtató válasszal szolgálni, maga gerjeszti a szkepticizmust: már csak ezért is új filozófia kell.

A skolasztika válsága

• A skolasztikus filozófia válságának van egy társadalmi-kulturális dimenziója is.

• A skolasztika alapvetően katolikus iskolafilozófia volt. • Azokban az országokban, amelyek elszakadtak a katolicizmustól,

megrendültek a pozíciói – 16. század.

• Az újkori filozófia legfontosabb alakjainak többsége protestáns

volt.

Az új tudományos módszer

A természettudomány újkori fejlődése gyökeresen átalakította a tudományos módszerrel kapcsolatos elképzeléseket.• Szakítottak az írott hagyomány központi jelentőségét valló

felfogással. o A tudós feladatának már nem azt tekintették, hogy elképzeléseit

hozza összhangba a klasszikus szerzők írásaival.

• A megismerés hiteles forrásává a megfigyelés, illetve a kísérletezés vált.o Az írott hagyomány csak akkor volt elfogadható, ha megfelel a

tapasztalat igazságának.

• Kialakult az a modern elképzelés, hogy a régiek nem többet, hanem kevesebbet tudtak a világról, mint a maiak.

Az új tudományos módszer

Az ‘új tudomány’ néhány filozófiai szempontból is jelentős jellegzetessége:• A matematika szerepének felértékelődése.

o „A természet könyve a matematika nyelvén íródott.” (Galilei)o A természeti törvényeket a megfigyelések matematikai

modellezésével kell megállapítani.

• A természetet változtathatatlan törvények uralják.o A természeti törvények alól nincsenek kivételek: csodák nem

lehetségesek.

• A kauzális gondolkodás kizárólagossá válása.o A kauzális gondolkodás univerzális tudományos módszert hozott

létre.

Galilei

Az új, univerzális tudományos módszer első ‘apostola’ Galileo Galilei (1564-1641) volt.• Nem volt filozófus, de elméleti művek megírásával tett kísérletet az új

tudomány szemléleti alapjainak tisztázására.• Kifejtette a kauzális gondolkodásnak megfelelő univerzális módszert: a

rezolutív-rekompozitív módszert.

Rezolutív-rekompozitív módszer:1. A magyarázatra váró jelenséget részeire kell bontani -‘rezolúció’ (modo risolutivo). 2. Meg kell magyarázni, hogy a megismert elemekből miképpen épül fel a magyarázatra váró jelenség - ‘rekompozíció’ (modo composito).

Galilei

• Galilei a rezolutív-rekompozitív módszer kifejtésével a kísérleti természettudomány módszertani megalapozására tett kísérletet.

• A módszer a filozófiára is óriási hatást gyakorolt. o Descartes ezt avatta univerzális filozófiai módszerré. (Értekezés

a módszerről)

• Megjelent az a gondolat, hogy a természettudomány mindenfajta emberi megismerésnek mintát szolgáltat. A természettudomány a helyes gondolkodás útjára lelt rá.

• Ennek a gondolatnak a túlzásba vitt érvényesítése a ‘tudományfetisizmus’.

Filozófiai diagnózis: Bacon

Az új tudomány kibontakozása és a skolasztikus filozófia ebből eredő válsága új helyzetértékelést követelt a filozófusoktól.• Az erre irányuló kísérletek közül két gondolkodó munkásságát kell

kiemelni:

1. Francis Bacon,2. René Descartes

Francis Bacon (1561-1626) • angol jogász, politikus.

Nem alkotott filozófiai rendszert, de• nagy hatást gyakorolt a filozófia és a tudomány viszonyára vonatkozó

elképzelésével, • előkészítője volt az empirizmus irányzatának.

Bacon

Bacon elméleti kifejezését adta a tudás értékével kapcsolatos szemléletváltozásnak.

• Arisztotelész úgy gondolta, hogy az a megismerés igazán értékes, amelyet kizárólag a kíváncsiság vezérel. o A hasznáért becsült ismeret alacsonyabb rendű.

• Bacon szerint a tudás nem önmagában jó, hanem azért, mert használni lehet. o A tudás azért értékes, mert lehetővé teszi a természet leigázását.o Az ember megismerési képességei révén a természet urává válhat.

„A tudás — hatalom.”

Bacon

Bacon szerint a tudomány válságban van: nem fejlődik úgy, ahogy kellene.• Rossz a filozófiai alap, amire épül: az arisztoteliánizmus. • A tudománynak új módszertanra van szüksége (Novum

Organum).

• A spekuláció uralkodik a gondolkodás fölött, pedig az igazságot a tapasztalatból lehetne megismerni.

• Minden igazi megismerés kiindulópontja a megfigyelés, de szükség van a rendszerezés képességére is. o Az arisztoteliánus olyan, mint a pók.o Az empirista olyan, mint a hangya.o Az igazi tudós olyan, mint a méh.

Bacon

• Bacon számára az indukció (az egyesről az általánosra való következtetés) volt a tudományos kutatás sajátos módszere. o A tudós először adatokat gyűjt (megfigyeléssel vagy kísérletek

útján), aztán ezekből állapítja meg az általános törvényszerűségeket (a természeti törvényeket).

• Bacon nem értette pontosan a természettudomány működését. o A valódi tudósnál a célzott megfigyelést és a kísérletet megelőzi a

hipotézis felállítása. o Ennek megfelelően valójában nem is induktív módon igazolja a

tételeit.

o Bacon nem volt képes elvégezni az új tudomány módszertani megalapozását.

Bacon

Bacon kísérletet tett a gondolkodási hibák szisztematikus elemzésére, amelyek szerinte félreviszik a megismerést. • Ezek a gondolkodási hibák: idolumok (ködképek).

1. A törzs idoluma• Az emberre természeténél fogva jellemző fogyatékosságok.

2. A barlang idoluma• Az emberre egyénileg jellemző gondolkodási hibák.

3. A piac idoluma• A nyelvben gyökerező félreértések.

4. A színház idoluma• A régiek gondolkodásában gyökerező tévedések.