Upload
lucian-rodgers
View
23
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM KAPCSOLATA. Dr. Czene Zsolt osztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) ÚMVP MB, Budapest, 2013. március 13. OFTK tervezési folyamata. Jogszabályi alapok: - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Dr. Czene Zsoltosztályvezető
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)
ÚMVP MB, Budapest, 2013. március 13.
1
Jogszabályi alapok:• Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996.
évi XXI. törvény 9/B. § a) és b) pontja • 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozat a területfejlesztési
politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról
Célja, funkciója: Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) megújítása Országos Fejlesztési Koncepció (2005) megújítása
Az általános (ágazati) fejlesztéspolitikai és a területi fejlesztési szempontokat egységes fejlesztéspolitikai koncepcióban kezelje
2014-2020-as hazai uniós tervezést megalapozza
OFTK tervezési folyamataOFTK tervezési folyamata
OFTK tervezési folyamataOFTK tervezési folyamataAktuális tervezési feladatok:
• Társadalmasítás során beérkezett vélemények feldolgozása
Mintegy 60 szervezet véleményezte
1300 javaslati/vélemény elem
• Stratégiai Környezeti Vizsgálat
• Közigazgatási egyeztetés
• Kormány-, majd Ogy. elé terjesztés
2013. 1. félévben Ogy. elfogadja
OFTK kapcsolódása a OFTK kapcsolódása a forrásokhoz/programokhozforrásokhoz/programokhoz
Szakpolitikai és átfogó stratégiák
•Nemzeti Vidékstratégia
EU 2020
11 tematikus célkitűzés
OFTKPartnerségiSzerződés
Operatív Programok
Hazai fejlesztési,
szakpolitikai programok
OFTK helye a tervek közöttOFTK helye a tervek között
Megyei tf. koncepciók
Megyei tf. programok
Fejlesztéspolitikai keretek◦ Közös Agrárpolitika reformja (KAP célok)◦ EU 2020 célok◦ Területi Agenda (vidékfejlesztési tartalom is)◦ Területiség szempontja (benne vidéki térségek)
Helyzetértékelés◦ Agrár- és élelmiszergazdaság, erdészet, vad-
halgazdálkodás
◦ Vidéki térségek, közösségek
◦ Környezeti tényezők
Helyzetértékelés néhány megállapítása:◦ Természeti erőforrásainkra alapozott agrár- és
élelmiszergazdasági potenciálunk önellátást és exportot is lehetővé tesz, minőségi élelmiszertermeléssel.
◦ Élelmiszer stratégiai cikk◦ Sokszínű tájak, élővilág, természeti értékek, erdők.◦ Felszín alatti vízkészletünk kiemelkedő jelentőségű.◦ Jó minőségű talajok.◦ Klímaváltozás kockázata, sérülékenység
Helyzetértékelés néhány megállapítása:◦ Vidéki térségeink az ökológiai diverzitás megőrzésében,
élelmiszerpotenciáljuk, táji értékeik alapján felértékelődnek.
◦ Mélyülő területi különbségek (fejlett és leszakadó térségek, nagyvárosok és kistelepülések).
◦ A gazdasági jelentőségüket, népességmegtartó erejüket elvesztett települések többsége falu, aprófalu.
Jövőképben:◦ Agrár- és élelmiszergazdaságunk megerősödve növekvő
szerepet vállal és vállalhat a nemzetgazdasági teljesítményben és az exportban, a vidéki térségek fejlődésében és a foglalkoztatásban.
◦ Jó minőségű termőföldjeink stratégiai erőforrások, amelyre sokszínű, virágzó, a környezeti adottságokkal összhangban lévő, a vidéket gazdagító agrár- és élelmiszergazdaság épül.
◦ Falvaink, tanyáink korszerűen megújulnak, új funkciók.◦ Korszerű, verseny- és életképes családi gazdaságok, kis-és
középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását.
OFTK célrendszere - OFTK célrendszere - 20302030
OFTK prioritásai - 2020OFTK prioritásai - 2020
Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás (3.) specifikus cél◦ Vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó
képességének javítása◦ Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése◦ Sokszínű és életképes agrártermelés◦ Élelmezési és élelmiszerbiztonság◦ Vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása◦ Vidéki foglalkoztatás növelése◦ Vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség
életminőségének javítása.
Kitörési pontokra épülő vidékfejlesztési célok Fordulatra épülő vidékfejlesztési célok
Vidéki térségek értékalapú felemelése (10.) területi cél◦ A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti
erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése◦ Speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése◦ Elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása◦ Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása◦ Foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki
térségekben.
Kitörési pontokra épülő vidékfejlesztési célok Fordulatra épülő vidékfejlesztési célok
Az élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás megvalósítását szolgáló szakpolitikai célok, feladatok
Vidékfejlesztés◦Vidéki foglalkoztatás növelése◦Város-vidék kapcsolatok helyreállítása◦A vidék gazdaságának több lábra állítása, helyi, térségi gazdaság erősítése◦A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás összehangolása, a gazdasági tevékenységek, tranzakciók térségen belül tartása◦A vidéki települések, falvak közösségi szolgáltatásainak erősítése ◦A vidéki települések infrastrukturális fejlesztése, elérhetőség-javítás◦A vidék kulturális és épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fenntartható fejlesztése, a turizmusba való bekapcsolása◦A vidékfejlesztés szellemi, szemléleti, kulturális megalapozása, tudásátadás◦A vidékfejlesztés képzési, szakmai bázisainak kialakítása, erősítése◦A vidékfejlesztés támogatási rendszerének összehangolása, szinergiák.
Agrárgazdaság◦ A termőföldvagyon védelme, a hazai földtulajdon szerzés és használat
elősegítése◦ A természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi
adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika. ◦ Magasabb hozzáadott értéket előállító és nagyobb foglalkoztatást biztosító
ágazatokra és gazdálkodási formákra épülő termelési szerkezet kialakítása. ◦ A növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása.◦ Kertészetek korszerűsítése, támogatása.◦ Több lábon álló gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás erősítése, GMO-mentes
mezőgazdaság fenntartása.◦ Fiatal gazdák támogatása◦ A fenntarthatóság követelményeit teljesítő, foglalkoztatást biztosító
gazdálkodási formák, családi gazdaságok és társulásaik segítése. ◦ Az erdők egészségi állapotának megőrzése, erdőtelepítések◦ Halgazdálkodás támogatása, halgazdálkodásra épülő feldolgozás erősítése
Élelmiszergazdaság, élelmiszeripar◦ Jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása◦ Az élelmiszerlánc lerövidítése, élelmiszer-önellátás, belső piacok
visszaszerzése, fogyasztói tudatosság növelése◦ Az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem irányának megváltoztatása
a helyi-regionális-országos ellátás-export rangsor◦ A termékek hozzáadott értékének és exportjuknak növelése◦ Feldolgozóipari kapacitások megőrzése, bővítése. Helyi feldolgozás
erősítése, kisebb léptékű (családi) speciális feldolgozó kapacitások létrehozásának támogatása
◦ Az élelmiszerbiztonság magas szintű megteremtése és fenntarthatósága
◦ Hazai ellátásból fedezhető élelmiszer import visszaszorítása.
Térszervezési megközelítések◦ Magyarország lehetséges regionális központ szerepe◦ Többközpontú fejlődés, külső és belső városgyűrűk◦ Beruházásösztönző, hatékony térszerkezet◦ Perifériák „visszacsatolása”◦ „Autonóm” térségek (helyi erőforrások, közösség)◦ Város és vonzáskörzete mint beavatkozási alapegység◦ Új középszint: megyék◦ Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet
mezőgazdaság, vízgazdálkodás, erdők, természeti értékek, klímaérzékeny térségek, Tisza-térség
Területi célok:◦ Funkcionális térségek
jó mezőgazdasági adottságú és környezeti meghatározottságú terület
Területi célok Periférikus térségek fejlesztése
◦ Észak- és Északkelet-Magyarország, Közép-Tiszavidék, Dél-Dunántúl◦ Perifériák „visszacsatolása”◦ Romák által magas arányban lakott térségek fejlesztése
Táji értékekre alapozott növekedés térségei◦ Balaton térség◦ Kultúrtájak, különleges táji értékek, rekreációs funkciók
A városfejlesztés nemzeti prioritásaiHarmonikus város-vidék kapcsolat
◦ város-vidék kölcsönös szolgáltatásai egymás számára(vidék rekreációs és ökológiai szolgáltatások, város szolgáltatások és piac
◦ Közösségfejlesztés, helyi kezdeményezések és helyi részvétel ösztönzése a városokban
◦ Helyi termékek előállításának és értékesítésének fejlesztése a városban és környező térségben, helyi gazdasági együttműködések
◦ A város és térsége élelmiszer ellátásának helyi alapokra helyezése◦ Piaci helyszínek biztosítása a városban a környéke, a „vidék” árui
számára◦ Az önkormányzat helyi gazdaságfejlesztési tevékenységeinek
elősegítése szabályozási eszközök révén◦ Szociális gazdaság kiépítése és fejlesztése◦ Helyi érdekű képzés, szakképzés kialakítása◦ Munkahelyteremtés a szuburbiában.
Vidéki térségek értékalapú megújításaVidékpolitikai jövőkép
Gazdasági funkciójukban megerősödött, közösségeiben megújult, perspektívát nyújtó, minőségi életfeltételeket biztosító vidéki települések és térségek.
Átfogó vidékpolitikai célkitűzések
◦Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva.◦Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése.◦Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, helyi gazdaságfejlesztése.◦A vidéki munkaerő, különösen az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének támogatása
Vidékfejlesztés beavatkozási térségei
◦ Vidéki térségek
◦ Speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján kijelölt vidéki térségek
◦ Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek
◦ Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségi problémák
◦ Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések.
Felzárkózást igénylő vidéki térségek fejlesztéseÖsszhang a Nemzeti Vidékstratégia térségi programjaival
◦Cserehát fejlesztése◦Ormánság komplex fejlesztése◦Tanyás térségek fejlesztése◦Aprófalvas térségek fejlesztése◦Homokhátság komplex fejlesztése
Ágazati politikák területi prioritásai◦ Vidékfejlesztés◦ Agrárgazdaság◦ Élelmiszergazdaság, élelmiszeripar◦ Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás
Megyék fejlesztési irányai◦ Vidékfejlesztési tartalmak is megjelennek◦ Összhang a megyei területfejlesztési
programokkal (vidékfejlesztési szempontok is)
Végrehajtási elemek, szempontok◦ OFTK végrehajtását szolgáló eszköz az EMVA, így a Vidékfejlesztési
Program is◦ OFTK képezi az alapját a Partnerségi Megállapodásnak
(célrendszer), amelyben integráltan meg kell jeleníteni a vidékfejlesztési szempontokat is
◦ 2014-2020 szempontok: az operatív programok, a prioritások és a pályázati, támogatási
rendszerek között szinergia legyen, egymásra építkező rendszerek kialakítása szükséges
integrált, összehangolt fejlesztések megvalósítására nyíljon lehetőség, beleértve az integrált térségi és helyi fejlesztési programokat is
az intézményrendszernek tudnia kell minden uniós alapot összehangoltan kezelni, beleértve a vidékfejlesztési alapot és a területi együttműködési programokat.
Területi koordináció◦ a területpolitikai és vidékfejlesztési célok
érvényesítésére térségi koordináció megvalósítása◦ az új fejlesztéspolitikai eszközöket, az integrált fejlesztéseket és a
térségi programokat lebonyolítani képes központi és helyi intézményi feltételek kialakítása, az intézményi szereplők felkészítése
◦ a megyei önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladataik keretében vállaljanak szerepet a térségi, helyi fejlesztések koordinálásában, elősegítésében, aktualizált területfejlesztési koncepciójuk és programjuk alapján
◦ a területfejlesztés és a vidékfejlesztés térségi és helyi szakmai műhelyei működésének biztosítása, helyi partnerségek kialakítása, erősítése
Integrált Területi BeruházásokKözösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD)
Vidékfejlesztési Program EU meghatározottsága ◦ EU 2020 célok, KAP és EMVA célok◦ EU szinten Közös Stratégiai Keret◦ Vidékfejlesztés (EMVA) integráns megjelenítése a PM-ben◦ Összhang a többi alappal és OP-val
Vidékfejlesztési Program tervezése az OFTK-val és az NVS-sel összhangban◦ 2014-2020 tervezést az OFTK-ra kell alapozni◦ PM-ben rögzített nemzeti prioritások◦ Hazai fejlesztési stratégiák szakmai szempontjai◦ Területi szempontok, térségi kategóriák, beavatkozások.
Megyei programok vidékfejlesztési tartalma◦ Koncepcióban, programban◦ Megyék lehetséges szerepvállalása a végrehajtásban
Végrehajtási szempontok◦ OFTK alapelveket, szempontokat rögzít◦ PM, OP tervezés◦ Partnerség, nyilvánosság