AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI … · Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Csiba Péter elnök-vezérigazgató Nemak Győr Kft. Toth

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

A tartalomból:

Az OMBKE 107. küldöttgyűlése

Kiegyezés és bányászat

150 éve kezdődött a magyar nyelvű oktatás a selmecbányaiAkadémián

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJAALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

JÓ SZERENCSÉT!

2017/4. szám

KKÕÕOOLLAAJJ ÉÉSS FFÖÖLLDDGGÁÁZZ

150.

évfolyam

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az OMBKE vezetői, szervezetei és tagsága ezúton fejezi ki köszönetét az Egyesület jogi-tag vállalatainak és mástámogatóinak, valamint azok vezetőinek több éves erkölcsi és anyagi támogatásukért, kérve hogy a hazai bányászatés kohászat megőrzése, megújítása és fejlesztése érdekében továbbra is támogassák Egyesületünk munkáját!

Jó szerencsét!

ABM Kuprál Kft.Bozó Károly ügyvezető igazgató

Alba Metall 1991 Kft.Szombatfalvy Rudolf ügyvezető igazgató

ALCOA-KÖFÉM Kft. Katus István vezérigazgató

Alu-Block Kft. Sőregi Csaba ügyvezető igazgató

Auroma Kft. Dr. Vojuczki Péter ügyvezető igazgató

BAUMIT Kft. Illy Gábor ügyvezető igazgató

Bányavagyon-hasznosító NonprofitKözhasznú Kft. Czéman Miklós ügyvezető

BERTING Vezetési Tanácsadó IrodaCsonka László ügyvezető

COLAS-Északkő Bányászati Kft. Cseh Zoltán ügyvezető igazgató

Csefém Kft. Dr. Takács Nándor ügyvezető igazgató

Csepel Metall Vasöntöde Kft. Dr. Sohajda Józsefügyvezető igazgató

CST-Csepel Techno Kft. Pásztor Zoltán ügyvezető igazgató

DENSO Magyarország Kft. Látos István vezérigazgató

DUTRADE Zrt. Kroó Iván igazgató

ECOPLAN Kft. Füleki Menyhért ügyvezető igazgató

FÉMALK Zrt. Dr. Sándor József elnök-vezérigazgató

GEO-FABER Zrt. Töllősy Pál elnök-vezérigazgató

GLOB-Metal Kft.Szabó Ferenc ügyvezető igazgató

Innováció 2000 Kft.Nagy Sándor ügyvezető igazgató

INOTAL Alumíniumfeldolgozó Zrt. Brezóczki Attila elnök-vezérigazgató

ISD DUNAFERR Zrt. Tankhilevich Evgeny cégvezető

K + K Vas Kft. Katkó Károly ügyvezető igazgató

Kaszimpex Kft. Kaszper László ügyvezető igazgató

Kémény Zrt.Németh Sándor vezérigazgató

KÜRTI-ÉP-SZER Kft. Kürti József ügyvezető igazgató

Kvarchomok Kft. Demeter Tamás ügyvezető igazgató

LAFARGE Cement Magyarország Kft.Mikita István igazgató

L-Duplex Pívó Kft. Pivarcsi Lászlóügyvezető igazgató

Magyar Bányászati és FöldtaniHivatalZelei Gábor elnökhelyettes

Magyar Bányászati SzövetségSzakál Tamás elnök

Magyar Földgáztároló Zrt. Fritsch László Zoltán elnök-vezérigazgató

Magyar Földtani és GeofizikaiIntézetDr. Fancsik Tamás igazgató

Magyar Öntészeti Szövetség Dr. Hatala Pál ügyvezető igazgató

Magyar Vas- és Acélipari EgyesülésDr. Móger Róbert igazgató

Mátra-Haider Dózer Kft. Haupt József ügyvezető igazgató

Mátrai Erőmű KözpontiKarbantartó Kft.Derda Lajos ügyvezető igazgató

Mátrai Erőmű Zrt. Derekas Barnabás vezérigazgató helyettes

Mecsekérc Zrt. Molnár János vezérigazgató

Metal-Carbon Kft. Dr. Szirtes László ügyvezető igazgató

Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Kar Dr. Palotás Árpád Bence dékán

Miskolci Egyetem MűszakiFöldtudományi Kar Dr. Szűcs Péter dékán

MOL Nyrt. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató

MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Csiba Péter elnök-vezérigazgató

Nemak Győr Kft. Toth David ügyvezető igazgató

Nemes Kft. Dr. Takácsné Dobó Zsuzsa ügyvezető igazgató

OMYA Hungaria Kft. Dr. Vágvölgyi Sándor ügyvezető igazgató

ORMOSSZÉN Zrt. Huszti Béla ügyvezető

O&GD Central Kft.Dr. Lederer Tamás ügyvezető

Patina Öntöde Kft. Jagicza István ügyvezető igazgató

Pécsi Bányásztörténeti AlapítványSallay Árpád elnök

Perlit 92 Kft. Dr. Farkas Géza ügyvezető igazgató

P-Metal Kft. Pordán Zsigmond ügyvezető igazgató

PREC-CAST Öntödei Kft.Siddi Róbert ügyvezető igazgató

PYROVEN Kft. Szalai János ügyvezető igazgató

Rath Hungária Kft. Dr. Werner Marcov ügyvezető

RDX-REDEX Kft. Dr. Vörös Árpád, Dr. Vörös Árpádné ügyvezető igazgató

ROTAQUA Kft.Csécsei Tamás ügyvezető igazgató

Rotary-Mátra Kft.Szalai László ügyvezető igazgató

Salker Kft. Hertelendi Ákos ügyvezető igazgató

Szegedi Öntöde Kft.Kovács Sándor ügyvezető igazgató

TÉT-3 Gázkút Kft.Pataki Zoltán ügyvezető igazgató

TP Technoplus Kft.Dr. Vígh László ügyvezető igazgató

Bányászati és KohászatiLapok„Lektorált lap” – MTA Magyar Tudományos Mûvek Tára

TARTALOM Az OMBKE 107. Küldöttgyûlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2

107th Delegate Assembly of OMBKE

DR. KRISZTIÁN BÉLA: Kiegyezés és bányászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27

The compromise of 1867 and the mining industry in Hungary

DR. VITÁLIS GYÖRGY: 150 éve kezdődött a magyar nyelvű oktatás a selmecbányai Bányászatiés Erdészeti Akadémián . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33The education on Hungarian language was started 150 years ago on the Mining and Forestry Academia at Selmecbánya

DR. SZILÁGYI ZSOMBOR: Töretlen a földgázfelhasználás jövője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35The use of natural gas is unbroken in the future

BARANYAI PÁL: Gianone Virgil bányamérnök (1862-1951) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37Remembering to mining engineer Virgil Gianone (1862-1951)

RÉTHY KÁROLY: Az erzsébetbányai (Románia) ércbányászat és kohászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41The ancient ore mining and metallurgy at Erzsébetbánya (Rumania)

CSATH BÉLA: A Wanderbuchtól a Munkakönyvig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45From Wanderbuch to employee's record book

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZATSzerkesztőség postacím: 8301 Tapolca – Pf. 17. E-mail: [email protected]ős szerkesztő: Podányi Tibor (tel.: 06-30-2955-718). A szerkesztőbizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztő), dr. Csaba József (olvasószerkesztő), Kovács Béla (szerkesztő), dr. Gagyi Pálffy András, Bariczáné Szabó Szil via, Bircher Erzsébet, dr. Dovrtel Gusztáv, Erdélyi Attila, dr. Föl des sy János, Győrfi Géza, dr. Horn János, JankovicsBálint, Kárpáty Erika, dr. Ladányi Gábor, Livo László, Lois László, Mara Márta-Éva, dr. Mizser János, Sóki Imre,dr. Szabó Imre, dr. Vojuczki PéterHU ISSN 0522-3512

Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZATSzerkesztőség: 1051 Budapest, Október 6. u. 7. III. em. Tel.: 06-1-201-7337 Felelős szerkesztő: Balázs Tamás. A szerkesztőség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Harcsik Béla, dr. Klug Ottó,dr. Kóródi István, dr. Lengyelné Kiss Katalin, Schudich Anna, Szende György, dr. Tardy Pál, dr. Török TamásHU ISSN 0005-5670

Bányászati és Kohászati Lapok KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZSzerkesztőség postacím: 8301 Tapolca – Pf. 17. e-mail: [email protected]ős szerkesztő: Dallos Ferencné. Tel.: 06-70-385-1149Szerkesztőbizottság: Chován Péter, Csath Béla, Fisch István, Kőrösi Tamás, Molnár Zsolt, id. Ősz Árpád, dr. Szabó Tibor,dr. Szunyog István, dr. Turzó ZoltánHU ISSN 0572-6034

A lapszámot összeállította: Podányi TiborKiadja: az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Telefon: 06-1-201-7337Felelős kiadó: dr. Nagy Lajos elnökNyomdai előkészítés: Tóth ImrénéNyomdai munkák: Press+Print Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. Kiskunlacháza

Megjelenik: 2017. szeptember 29. Belső terjesztésre, kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Bányászati és Kohászati Lapok – 150. évfolyam, 4. szám 1

(folytatás a 64. oldalon)

BANYASZ_2017-4_szam:BANYASZ_2016 5 -6 szam-javM.qxd 9/22/2017 8:40 AM Oldal 1

2 Bányászati és Kohászati Lapok – 150. évfolyam, 4. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület107. Küldöttgyűlése

(Tatabánya, 2017. május 27.)

Az OMBKE a 107. Küldöttgyűlését Tatabányán, a„Jó szerencsét Emlékév” keretében a Népház nagy-termében tartotta 2017. május 27-én, 10 óra 30 perceskezdéssel, a választmány által meghirdetett, azOMBKE honlapján, a BKL lapokban és az írásosmeghívóban közzétett napirenddel.

Az Elnökségben helyet foglaltak: Schmidt Csaba,Tatabánya megyei jogú város polgármestere, SzakálTamás, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, aMOL Magyarország termelési igazgatója, Zelei Gá -bor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnök-helyettese, Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és IpariDolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, dr.Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtu-dományi Kar dékánja, dr. Palotás Árpád Bence, aMiskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kará -nak dékánja, dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetemrekrora, valamint az OMBKE részéről dr. Nagy Lajoselnök, Kőrösi Tamás főtitkár, Hevesi Imre főtitkár-helyettes és dr. Gagyi Pálffy András ügyvezető igaz-gató. Bencsik János, a térség országgyűlési képvise-lője később csatlakozott a küldöttgyűléshez.

Dr. Nagy Lajos elnök megnyitotta a 107. Kül -döttgyűlést, majd nemzeti Himnuszunk elénekléseután köszöntötte a résztvevőket: az egyesület tagsá-gának küldötteit, ezen belül tiszteleti tagjainkat, azegyetemistákat, pártoló tagjainkat, a Miskolci és azÓbudai Egyetemek képviselőit, meghívott vendége-inket, a hatóságok képviselőit, a partner társadalmiszervezetek képviselőit. Külön is köszöntötte azelnökségben helyet foglaló vendégeket, köztükSchmidt Csaba polgármestert, mint házigazdát.

Dr. Nagy Lajos megállapította, hogy a Kül dött -gyűlés határozatképes, mivel a szavazati joggal bíróküldöttek több mint a fele megjelent. Az elnök előter-jesztésére a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyhan-gúlag (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) elfogadta

a tisztségviselőket: a Határozatszövegező Bi zottságelnöke: dr. Lengyel Károly, tagjai: dr. Izsó Ist ván, BoczAndrás, dr. Harcsik Béla, dr. Szabó Tibor, SándorIstván; a Mandátum és Szavazatszámláló Bizottság:Izing Ferenc, Bariczáné Szabó Szilvia, GlevitzkyIstván; jegyzőkönyvvezető: Csányi Judit; jegyző-könyv-hitelesítők: dr. Korompay Péter, Boross Péter.

A Küldöttgyűlés az írásban előre megküldött napi-rendet ugyancsak egyhangú szavazással fogadta el.Napirend:– Megnyitó, köszöntések – A Választmány beszámolója, közhasznúsági jelentés– Az Ellenőrző Bizottság jelentése– Hozzászólások, indítványok– Tiszteleti tagok választása– Kitüntetések átadása– Bársony László előadása– Határozatok– Zárszó

Dr. Nagy Lajos bejelentette, hogy a küldöttgyűlé-sen elhangzottakról az egyesület ügyrendjének előírá-sa szerint hangfelvétel, továbbá fénykép- és videofel-vételek készülnek, majd így folytatta: „Tisztelt Kül -döttgyűlés! Hagyományainkhoz híven a bányászhim-nusz harangjátékát hallgatva emlékezzünk meg azelőző küldöttgyűlés óta eltávozott tagtársainkról. Amagyar bányász-kohász társadalom nagy családja azelmúlt évben ismét számos tagját veszítette el. Mindennév, amely el fog hangzani, régi barátunkra, munka-társunkra, egyetemi társunkra emlékeztet. Kérem,hogy szomorú kötelezettségünknek eleget téve, állvahallgassuk meg a névsort, kívánva elhunyt tagjaink-nak, barátainknak utolsó Jó szerencsét! Emléküketőrizzük meg!”

Az elhunytak névsorát dr. Gagyi Pálffy Andrásolvasta fel a harangjáték elhangzása közben, majd azegyetemisták megszólaltatták a klopacskát.

A Küldöttgyűlés elnöksége(dr. Palotás Árpád Bence, Hevesi Imre, dr. Gagyi

Pálffy András, Kőrösi Tamás, dr. Nagy Lajos, Schmidt Csaba, dr. Réger Mihály, dr. Szűcs Péter,

Szakál Tamás, Rabi Ferenc) Tiszteletadás az elhunytaknak



Dr. Bakó Károly okl. kohómérnök tiszteleti tagBalázs László okl. bányamérnök, okl. építőipari

gépészmérnökBecker Miklós okl. kohómérnökBelicza Ádám okl. gépészmérnökBenyőcs Ferenc okl. bányamérnökBeregi Gábor bányagazdasági üzemmérnökDr. Biró József okl. bányamérnökBűdi Miklós okl. bányamérnökCs. Nagy Béla okl. bányamérnökCsicsay Albin okl. bányamérnökCsömöz Ferenc okl. kohómérnök, tiszteleti tagFent István villamosipari technikusFiskál Lőrinc okl. bányamérnökForintos Péter Pál bányatechnikusGötz Tibor okl. olajmérnök, tiszteleti tagHidvégi Ferenc bányatechnikusHontvári János gépésztechnikusHorváth Csaba Géza okl. olajmérnökHorváth István okl. olajmérnökKatona Zsigmond okl. bányamérnökKiss Károly okl. geofizikus mérnök, okl. bányamérnökKosztolánczi Gyula okl. bányagazdasági mérnökDr. Kránicz Zoltán okl. bányamérnökKuhn Tibor okl. olajmérnökMagyar János okl. vegyészmérnök

Makrai László okl. bányageológus mérnökMarkó Imre vasokleveles bányamérnökDr. Martos Ferencné dr. okl. gépészmérnökNemes Zoltán okl. bányamérnökDr. Németh Jenő tanárPalásti Mihály kohásztechnikusPál Dénes Ede okl. bányamérnökPivarcsi László okl. kohómérnök Placskó József okl. gázmérnökPodhorányi László okl. bányamérnökRomán Árpád okl. geológus, bányamérnökSchaffer Vince bányagazdasági üzemmérnökDr. Schultz György okl. gépészmérnökSeláf Boldizsár okl. olajmérnökDr. Simon Kálmánné közgazdászSütő Zoltán okl. kohómérnökSzabó József okl. bányamérnökSzakony István okl. olajmérnökSzekeres István okl. gépészmérnökDr. Sziklavári János okl. kohómérnök, tiszteleti tagDr. Szőke László okl. kohómérnök, tiszteleti tagTóth Attila földmérő mérnökTóth László vájárVázsonyi Ferenc okl. bányamérnökVégvári Károly okl. bányamérnökZsoldos József okl. kohómérnök

A 106. küldöttgyűlés óta elhunyt tagtársaink

Ezután a köszöntések sorátSchmidt Csaba, Tatabányapolgármestere nyitotta meg.Kifejezte örömét, hogy aváros a bányászat megkezdé-sének 120. és a várossá válás-nak 70. évfordulója alkalmá-ból a civil szervezetekkelegyütt szervezett „Jó szeren-csét Emlékév” keretében he -lyet adhatott egy rangos kül-döttgyűlésnek. Kitért arra is,hogy számos más országos,sőt nemzetközi rendezvényt istartottak, ill. tartanak még ezévben, mint pl. a központi bányásznap vagy a bánya-városok találkozója. Elmondta, hogy az Emlékévbenmegtartott valamennyi rendezvénnyel az a céljuk,hogy megőrizzék és élően továbbadják az ifjabb nem-zedékeknek a bányász hagyományokat, a bányászatáltal létrehozott értékeket – amilyenek például azóváros középületei, köztük a jelen közgyűlés helyszí-néül szolgáló, közel 100 éve épített Népház is.

Nagy Lajos megköszönve a köszöntő szavakategy, az egyesület emblémájával ellátott emlékkorsótadott át a polgármesternek.

Palotás Árpád Bence köszöntőjében kapcsolódvaa polgármester úrhoz az újabb nemzedékek, a fiata-lok bevonásának fontosságát hangsúlyozta mind a

szakmai, mind az egyesületi életbe. Kiemelte, hogybár általában a műszaki pályák iránti érdeklődés saj-nálatosan csökken, a Miskolci Egyetem Anyag-tudományi Karára azonban a jelentkezések számanőtt. Abban, hogy a fiatalok számára vonzó legyen aszakma és az egyesület, az egyetemi oktatók, azOMBKE Egye temi Osztály tud a legtöbbet tenni.Ezért a Kar nevében a Kar legmagasabb kitüntetésétitt kívánja átadni egy fiatal oktatónak, az Osztályalelnökének, dr. Mende Tamásnak, aki vezető szere-pet játszik a szakmát bemutató, népszerűsítő „anyag-tudományi road showban”. (Mende Tamás át vette akitüntetést.)

Nagy Lajos köszönetét fejezte ki, hogy a kitünte-tett munkássága a közgyűlés keretében került elisme-résre, és gratulált a kitüntetettnek.

Rabi Ferenc köszöntőjében kiemelte, hogy szük-ség van a természeti erőforrások hasznosítására,szükség van arra, hogy ez átgondoltan, tudatosanmenjen végbe, legyenek erre elhatározott programok.Kifejezte reményét, hogy ezekhez a programokhozcsatlakozva képes lesz a bányász közösség eredmé-nyek elérésére, és hogy a természeti erőforrások hasz-nosítása Magyarországon a jövőben is megtörténik.Az OMBKE és a szakszervezet közötti együttműkö-dés további folytatását ajánlva így fejezte be: „Aztkívánom, hogy a hagyományokra építve tudjunk jö -vőképet teremteni és tudjunk minél többet köszönniegymásnak. Jó szerencsét.”

Schmidt Csabaköszöntőjét mondja


Nagy Lajos elnöki beszámolója: „Tisztelt Höl -gyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm maiKül döttgyűlésünk résztvevőit és külön köszöntöm aházigazda város Tatabánya polgármesterét, vezetőit,lakóit és szívükben még ma is bányászait. ÜnnepTatabánya számára ez az év. Egy nagyon jelentős ese-ménynek, a szénbányászat megindulásának 120 évesjubileumára emlékezik ebben az évben nagyszerűrendezvények sorozatával a város, ezzel is méltókép-pen tisztelegve a bányász ősök emlékének, akiknekmunkája, kitartása, szorgalma és bányász szíve hoztalétre ezt a várost, fejlesztette, építette. Sokan nézik ma– a bányászat megszűnését követően is – irigykedve aváros töretlen fejlődését. Tatabánya a magyar szénbá-nyászat meghatározó városa volt hosszú időn keresz-tül, és meghatározója volt sok innen kikerült vezetőjeaz Egyesületünknek is. S ma is itt élnek, és az Egye -sület Helyi Szervezetében aktívan dolgoznak azok abányászathoz ezer szállal kötődő emberek, akik nemengedik százhúsz év eszmei és tárgyi bányászati em -lékeit a feledés homályába veszni. Szorgoskodásuk,kitartó tenni akarásuk eredménye, hogy Tatabányamegmaradt bányász városnak, a szó igazi és jó értel-mében. Ezeknek a kollégáknak és a város vezetőinekkiváló együttműködésének köszönhető, hogy a város-ban sétálva az ember szinte lépten-nyomon szembetalálja magát a bányászat emlékeivel. Innen is haddköszöntsem, és fejezzem ki az Egyesület minden tag-jának elismerését, tiszteletét Tatabánya szénbányá-szata, bányászai és a bányászat emlékét megőrző la -kói előtt!

A szép és eredményes múlt után szólni kell a jelenhelyzetünkről is. A bányászat és kohászat ereje, a ma -gyar gazdaságban betöltött súlya mindig komoly ésközvetlenül lemérhető hatással volt Egyesületünkre,az egyesületi munkára. Egy erős szakmai háttér meg-alapozza az Egyesület működtetéséhez szükségesanyagi biztonságot, meghatározza a taglétszám alaku-lását, az utánpótlást, a fiatalítást, de megalapozza azEgyesület társadalmi súlyát, elismertségét, elfoga -dott ságát is. Egyesületünk akkor képes a megújulásra,működésének hosszú távú stabilizálására, hagyomá-nyaink védelmére, megőrzésére, ha van mögötte meg-felelő erősségű ipari háttér. S úgy gondolom, ezen atéren paradigmaváltásra van szükségünk. Szembe kellnézni azokkal a tényekkel, hogy szakmáinkon belülsúlypont-átrendeződések történtek, és ezek az élethozta átrendeződéseknek a fejekben is meg kell hogytörténjenek. A világ változik, és változik szakmáin-kon belül is az egyes ágazatok súlya, szerepe, ami jó,és még jobb, ha ehhez alkalmazkodni tudunk.

Sokszor, sokan és sokat beszéltek már eddig is amagyar bányászat helyzetéről. A legtöbbször a szak-ma féltése, a hegemóniájának megőrzése befolyásoltaa józan megítélést, és legtöbbször vágyainkat fogal-maztuk meg, és nem a reális helyzetünket. Fájó, de elkell fogadni azt a tényt, hogy a közel tízmilliárd ton-nás szénvagyonunk ellenére, rövid távon nincs lehe-

tőség mélyművelésű szénbányák nyitására, mert amagyar előfordulások geológiai körülményei, bánya-biztonsági nehézségei a mai gazdasági környezetbennem teszik lehetővé, hogy gazdaságosan tudjunk amélyművelésű szénbányákból kitermelt szénből ver-senyképes árú terméket, elsősorban áramot előállíta-ni. Talán a más célú hasznosítás, esetleg a gazdaságikörnyezet számunkra pozitív változása hozhatja megaz áttörést, amikor más megítélés alá esik a magyarszénvagyon. Örülnünk kell a lignitbányászat és azebből előállított villamos energia piaci versenyképes-ségének, és féltő szemmel figyeljük, hogy a folya-matban lévő erőmű és bánya értékesítés semmilyentéren ne hozzon negatív változást az erőmű-bányaeddig megszokott életében. Abban csak reménykednitudunk, hogy az új tulajdonos fogékonyabb lesz aselmeci örökségünkre, a bányászatért tett erőfeszíté-seinkre, és akkor talán tényleges gazdasági súlyánakmegfelelően fogják Egyesületünket minden téren tá -mogatni.

A külfejtéses szénbányászat mellett hasonlóan si -keres ágazata a bányászatnak a kő-, kavics-, homok-és agyagbányászat. Ennek az ágazatnak komoly sú-lya van, elsősorban az építőiparon belül. Nem fémesjellegű nyersanyagokból a jelenlegi ismereteink sze-rint közel 10 Mrd t vagyonnal rendelkezünk, és ko-moly, reménybeli területekkel. A látszólag magas ás-ványvagyon készletekről hallva könnyen mondjuk,hogy itt minden rendben van. Ez azonban megtévesz-tő; ebből az irdatlan mennyiségből ma kb. 1,5 Mrd tami elérhető, hozzáférhető, kitermelhető. A bányá-szatot más ágazatok, hatóságok erősebb lobbi te -vékenysége által megalkotott és elfogadott törvényeknehezítik. Csak a példa kedvéért említem meg a ter-mészetvédelmi korlátozás nagyságát: az MFGI kimu-tatása alapján a homoknál 32,8%-os, a kavicsnál32,6%-os, az agyagnál 25%-os, míg a különbözőköveknél 79,6%-os a kitermelhető vagyon csökkené-se, ami rendkívül jelentős mértékű, és ezt tovább ront-ja az infrastruktúra, a közigazgatás, a vízbázis védel-me, a kulturális örökség védelme, a mezőgazdaságiterületek jelentette további korlátozások. Talán nem ismeglepő, de mindenképpen elgondolkoztató ésEgyesületünknek is komoly szakmai feladatot adótény, hogy a jelenlegi kitermelési ütem mellett 30-40




éven belül elfogynak a kitermelhető készletek. Ezen atéren azt hiszem, Egyesületünknek összefogva abányászatban ténykedő egyéb érdekvédelmi szakmaiszervezetekkel, el kell kezdeni egy nagyon komolylobbitevékenységet, hogy ezek a törvényi szigorokenyhüljenek és az ágazat bányászai időben lehetősé-get kapjanak a termelésre.

Természetesen nem lehet kihagyni a magyarkőolaj- és földgáztermelést, mely elindulásának 80.évfordulóját két héttel ezelőtt ünnepeltük Bükk szé -ken. Sokat adott a magyar gazdaságnak, a magyar tár-sadalomnak a kőolaj- és földgáztermelés, amin túl ezaz ágazat alapozta meg a magyar termálfürdő kultú-rát, de elévülhetetlen érdemeket szerzett a geotermiameghonosodásában is. A kutató fúrások eredményeiadták, és adják ma is az adatbázist a mélyben találha-tó viszonyokról. A magyar kőolaj- és földgázkutatásma is sikeres, elsősorban külföldön, és méltán öregbí-ti a magyar bányászat jó hírét kiváló szakembereinkeresztül.

Számomra a bányászat fenti, elgondolkoztatóátrendeződése nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyesüle-ti munkában is nyitni kell a korábban félvállról kezelt,de mára sikeressé váló ágazatok irányába. Ők adhat-ják a szakmai túlélést, és ezen keresztül az Egyesületmegújulását is.

De nézzük, mi a helyzet a kohász szakmában?Alapjaiban a kohászat is hasonló gondokkal, problé-mákkal küzd a politikai irányváltás óta, mint a bá -nyász szakma. Itt is a korábbi húzó ágazatok súlyacsökkent, és itt is új ágazatok váltak sikeressé.

A hazai ipar egyik legerősebb láncszeme lehet aDunaferr. A kormány a közelmúltban fogadta el anemzeti acélgyártási ágazati cselekvési programot,ami elsősorban a hazai acélipar munkaerő-utánpótlá-sának, növekedési lehetőségeinek, finanszírozásihelyzetének és nemzetközi versenyképességének ja -vítására, fejlesztésére vonatkozó konkrét intézkedése-ket tartalmaz. Kereslet-növekedés érzékelhető a mi -nő ségi termékek iránt. Az acélipart is mélyen érintet-te azonban az elmúlt időszak környezetvédelmi ésCO2 kvóta elosztási törvényeinek szigorodása. Je len-tős eredményeket tud felmutatni ezen a területen is aziparág: az elmúlt harminc évben mintegy 50%-kalcsökkent a fajlagos energiaigény, ami hatékonyabb éskörnyezetkímélőbb gyártási folyamatokat jelent. Azacélipar legnagyobb volumenű felvevőpiacának szá-mító építőipar szempontjából kiemelt a Paks II. beru-házás EU-s engedélyezése. Fontos és kiemelt értéke-sítési lehetőség, a fejlődés motorja lehetne a gépjár-mű gyártás területe is, ehhez azonban új acélfajtákkifejlesztésére lenne szükség. Szükség lenne az integ-rált- és az elektro-acélgyártás mellett a speciális, öt -vözött acélminőségek előállításához elengedhetetlennemesacél gyártására is. Csak reménykedhetünk,hogy a kor mány kinyilvánított szándéka egybeesik aDunaferr vezetőségének elképzeléseivel, és a magyaracélipar ismét magára talál.

A hazai fémkohászat jól működő, sok tevékenysé-

gi körrel bíró része iparunknak, bár primér, vagyisbányászott ércből történő fémelőállítás hazánkbannincs.

A nemfémes kohászatot 3 cég reprezentálja. A kétmosonmagyaróvári üzem kádkő-, illetve korund-termelése közel 11 Mrd Ft-ot eredményezett, a foglal-koztatottak száma összesen 320 fő. Az Ajkán kb. 80et/év mennyiségben gyártott különböző speciális tim-földekből és hidrátokból származó árbevétel kb. 17Mrd Ft, melyet 420 fő állít elő.

A fémhulladék-feldolgozásnak a szigorú hazai fém-törvény ellenére mintegy 700 szereplője van. Eb ből agépesített technológiákkal és kellő kohászati szakisme-rettel 25-30 cég rendelkezik. Éves árbevételük 85-90Mrd Ft, a foglalkoztatottak száma kb. 3500 fő.

Minden vonatkozásban a legjelentősebb terület azalumínium félgyártmány termelés, melyet olyanvilágcégek képviselnek, mint az ARCONIC (voltALCOA) és a SAPA. Másik két jelentős cég azINOTAL Zrt. és az Ottó Fuchs Kft.

Jelentős a színesfém ötvözetgyártás öntészeti cé -lokra. Ezen belül kiemelkedő a 150 Et/év alumínium-ötvözet, melynek a gyártókapacitását öt cég adja, de aszínesfémkohászatot sem szabad kifelejteni. Össze-foglalva a fémkohászati ágazat 800 E t termelést, 510Mrd Ft árbevételt produkál évente 8800 fő közvetle-nül alkalmazott létszámmal.

A kohászaton belül egészen különleges helyzetbenvannak az öntészek. Nem lehet azt mondani, hogy őketelkerülték a gazdasági hanyatlás, a piac beszűkülés, apénzügyi instabilitás hatásai, de talán az öntészek tud-tak leggyorsabban alkalmazkodni a megváltozottvilághoz, a mást igénylő piacgazdasághoz. Ma Ma -gyarországon 130 öntöde működik, 9200 fős közvetlenfoglalkoztatással és 13000 főt foglalkoztató beszállítóikörrel. A technológiai fejlesztések, az innováció márabeérett. 2016-ban a magyar öntészet teljesítménye 206E t öntvény volt a teljes vertikumban, ami 600 M EURárbevételt hozott az ágazatnak. A cink-alumínium önt-vények 80-90%-a, a rézöntvények 50%-a exportramegy. A magas minőségi elvárásokat támasztó jármű-ipar az alumínium öntvények 75%-át vásárolja és hasz-nálja fel. Remekül működnek a nagy hozzáadott érték-kel bíró, bonyolult, precíziós öntödék.

Csak néhány eredményt próbáltam felvillantani,



hogy lássuk, igenis képesek vagyunk szakmáinkatmegújítani, képesek vagyunk kihasználni azokat alehetőségeket, amiket a mai kor elvár, és képesek va -gyunk a saját üzemeinket, gyárainkat erre a sikerespályára állítani.

Itt kell megállnunk, és köszönetet mondani azok-nak a cégeknek, cégvezetőknek, akik látják azEgyesület és az ott végzett munka eredményeit. Érté-kelik a szakmáink érdekében tett erőfeszítéseinket,még akkor is, ha igazán látványos eredményeket nemtudtunk elérni. S anyagilag is támogatják Egye sü le -tünket, biztosítják annak működését. Immár hét éve,hogy Egyesületünk pozitív eredménnyel zárja azévet, és három éve úgy, hogy nincsen áthúzódó, kinem fizetett számlánk. Úgy gondolom, hogy ezért atámogatóink mellett köszönetet érdemelnek az ügy-vezető igazgató úr vezetésével dolgozó irodai munka-társak is.

Láthatjuk, nem veszett el a magyar bányászat és amagyar kohászat. Nem könnyű ez az átmeneti, stag-náló, vagy inkább visszafejlődő helyzet, és ez felvetia képzéssel kapcsolatos gondokat. Joggal félünk tőle,hogy a három évtizedes helyben járás után nem tud-juk megoldani egy növekedési pályára állás esetén aszakember-ellátottságot. Félelmünk nem alaptalan,de én nem dramatizálnám ezt a helyzetet. Nagyon jópéldák vannak előttünk, hogy szinte a semmibőlhogyan lehet egy-két éven belül jól működő középfo-kú és egyetemi szintű képzést csinálni. A duális egye-temi képzéstől a járműipari középfokú képzésig márjól prosperáló oktatási formákról beszélhetünk, éshadd emeljem ki a május 6-i első végzős vájár osztályballagását Lőrinciben. Több helyen indult az ország-ban, de csak itt tudott gyökeret ereszteni, mert aziskola mögött ott volt és van a Mátrai Erőmű. Mind aszakmailag felkészült tanárok, mind a biztos munka-helyet ígérő és ígéretét beváltó bánya szükséges volta sikerhez.

Látszólag ma sokat beszélek a szakmáról, az okta-tásról, de ez nem véletlen. Választmányi ülésekensokat vitatkozunk az Egyesület további útjáról, a fia-talításról. Nagyon fontos és fajsúlyos kérdések.Tagságunk öregszik és fogy. Itt megállnék egy szóra.Elgondolkozott-e már valaki rajta, hogy amikor azegyesület a fénykorát élte, akkor a létszám 8000 fővolt, de ennél a létszámnál a két szakmai ágazatban200 ezer fő volt a foglalkoztatott, de lehet hogy több.Az 5%-ot sem érte el a tagság a foglalkoztatottakból.Ma hány főt foglalkoztat az ágazatunk? 30 ezret,abból van 2500 tagunk. Közel a 10%, így ha innennézzük, az egyesületi tagok aránya a duplájára nőtt.Természetesen ez relatív dolog, abszolút értelembenfogyunk. A korábbi nagy létszámot igénylő nehézfizikai munkát végző bányász, kohász szakmában is atechnikai fejlődés és a tudomány nagy, gyökeresátalakításokat végzett. Saját példámból tudom, hogykorábban 60 fővel 300 ezer tonnát termeltünk, most 6fővel egymillió tonnát.

Létszámunk az utóbbi egy évben 2823 főről 2543-

ra csökkent, 97 fős csökkenés a Vaskohászati Szak -osztálynál és 81 fős csökkenés az Egyetemi Osz -tálynál. Mindkettőnek ismerjük az okait. A DU NA -FERR-nél a tagdíjfizetés körüli változások, az egye-temnél meg a szokásos fluktuáció hozta a változáso-kat. A közeljövő fontos feladata az Egyesület straté-giai irányvonalának meghatározása és annak követ-kezetes végrehajtása. Meggyőződésem, hogy nem akülönböző intézkedési tervek fogják segíteni azEgyesület talpon maradását. Sokszor beszélgettem amiskolci diákokkal, a HÖK jóvoltából leültünk azEgyetemen működő különböző diáktársaságok képvi-selőivel, és hosszú beszélgetések alatt mindig arrajöttünk rá, hogy ezek a diáktársaságok tulajdonkép-pen ugyanazokat a célokat tűzték zászlaikra, mintEgye sületünk. S végzés után alig néhányukat lehetmegtartani az Egyesületben. Ez a miért, és az erreadott helyes válasz, ami a mi jövőnket is meghatároz-za. És ennek a válasznak a kulcsa csak a sikeres,alkalmazkodni tudó szakma lehet. Ha ma ott, ahol alehetőségek engedik, egy-egy ágazatunk sikeres tudlenni, örüljünk, segítsük őket a még nagyobb szakmaisikerek elérésében. Ehhez az egyesület részéről is alá-zatot kell tanúsítani. Ezeknek az ágazatoknak egy ré -sze korábban nem is szerepelt a bányász szakmák kö -zött. Még felügyeletileg is az építőipari minisztéri-umhoz tartozott, ma a szakmánk egyik meghatározóágazata. Sok esetben már nem Miskolcon végzett tu -lajdonosokkal, vezetőkkel találkozunk, akik nem tud-ják, nem ismerik a selmeci hagyományainkat, a sel-meci örökségünket. Ezeket a vezetőket az egyesületirendezvényekre meghívásokkal beszoktatva lehetrávezetni, hogy egyesületünk nem csak hagyomány-őrzéssel foglalkozik, hanem a szakmáért is küzdünk,az ő cégük sikeréért is, és akkor talán látni fogják,hogy érdemes az egyesület irányába fordulni és azegyesületet támogatni. El kell indulnunk azon azúton, hogy az egyesület forduljon a tagság felé, a ki-emelt rendezvényeinken túl, a tagság igényének meg-felelően szervezze a programokat, szakmai rendezvé-nyeket, ünnepségeket, kirándulásokat. Nyitnunk kell,hogy „kvázi” szolgáltató Egyesületté váljunk a tagja-ink és a pártoló vállalatok felé, hogy hosszú távon tal-pon tudjunk maradni. Ha ezt nem tudjuk elérni, folya-matosan csökkenő tagsággal egyetlen terület marad, abányász-kohász selmeci hagyományainkat ápoló,régi dicsőségünk felett nosztalgiázó öregurak társasá-gává válik egyesületünk. Ez ellen kell kőkeményendolgoznunk, mindenkinek a véleményét meghallgat-ni, összefoglalni, kiértékelni. A leszűrt ta nulságokalapján az egyesületi munkát ebbe az irányba kellterelni. Mindenképpen ez járulhat hozzá, hogy aziparágaink fellendülésén keresztül az egyesületünkszintén sikeresebb, emelkedő ívű pályára lépjen. Ezkülönösen fontos, mert ebben az évben egyesületünk-nek egy különleges jubileumi éve van.

125 évvel ezelőtt alakították meg Selmecbányánaz Egyesületet. Az évforduló jelentős mérföldkő éle-tünkben, és jó alkalom, hogy az ünnep csillogásában


egy kicsit önkritikusan nézzünk szembe helyzetünk-kel. Ha mi magunk meg tudjuk látni azokat a kritikuspontokat, amelyek feloldásával jobbá tudjuk tenni azegyesületi munkát, akkor lesz méltó a 125 éves jubi-leumi ünnepség, és akkor leszünk méltóak arra, hogyújabb 25 év elteltével az akkori utódok úgy emlékez-zenek ránk, hogy a nem könnyű helyzetben az egye-sület csónakját csendesebb vizekre tudtuk evezni.Talán ünnepünk hozzá tud járulni szakmáink kor-mányzati politikai elismertségéhez, elfogadásához.Dr. Kövér László, a Parlament Elnöke elfogadta meg-hívásunkat, részt vesz az ünnepi programokon, ésreményeim szerint lesz ideje a V4 országok bányász-kohász egyesületei képviselőivel is kötetlenül beszél-getni a szakmáinkat érintő kérdésekről, hogy lássa,érzékelje országhatárainkon túl is hasonló problémákvannak, és talán lesz az elnök úrnak affinitása ahhoz,hogy ezeket a kormányzati munkában részt vevőkfelé is tolmácsolja. Bízom benne, hogy ünnepünkfennköltsége megérinti Elnök Urat, és más szemmeltekint ezután a bányász-kohász társadalomra, és látnifogja, hogy egy összetartó, erős közösség a miénk,aminek nem kevés társadalmi hasznossága is van.Kérem, hogy minél többen vegyünk részt ezen azünnepségen!

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket, és Jó sze-rencsét!”

Nagy Lajos ezután –hivatkozva arra, hogy azegyesület előző küldött-gyűlés óta végzett tevé-kenységéről és a 2016. évgazdálkodásáról szóló köz-hasznúsági jelentést, vala-mint a 106. küldöttgyűléshatározatainak végrehajtá-sáról szóló jelentést a kül-döttek írásban előre meg-kapták – felkérte KőrösiTamás főtitkárt, hogy ezzelkapcsolatos szóbeli kiegészítését tegye meg.

Kőrösi Tamás főtitkár beszámolója: „TiszteltHölgyeim és Uraim, kedves vendégeink, tiszteltTagtársak!

Az OMBKE 2016-ban a közhasznú szervezetekrőlszóló törvény és az Egyesület alapszabályában meg-fogalmazott előírások szerint működött. Összességé-ben elmondható, hogy az egyesület célkitűzéseibenelőirányzott rendezvények megvalósultak és szakmaicéljaink teljesültek.

A Választmány az előző Küldöttgyűlés óta négyülést tartott, melyeken rendszeresen megvitattuk,értékeltük az egyesület jelentősebb eseményeit, és asoron következő teendőket, ezen belül a 106. Kül dött -gyűlés határozatai végrehajtásával kapcsolatos fel-adatokat. Állandó téma a fiatalok bevonása az egye-sületi életbe, illetve az egyetemen végzett diákokmegtartása. Ebben segít az Egyetemi Osztály általkorábban kidolgozott cselekvési terv.

Az Egyesület 104. kül-döttgyűlése feladatként tűz-te ki, hogy a választmányátfogóan vizsgálja meg azegyesület tevékenységénekés szervezete működésé-nek teljes keresztmetszetét,és szükség esetén dolgoz-zon ki módosítási javasla-tokat. A vizsgálat folyama-ta elindult, körlevélbenkér tük be a szakosztályokvéleményeit. A beérkezettjavaslatok szerint nincs szükség az Egyesület jelenle-gi szerkezetén változtatni, mert érdemi eredménynem várható tőle, viszont támogatni kell mindenolyan területi szintű együttműködést, amely az azo-nos földrajzi helyen működő, különböző szakosztá -lyok hoz tartozó helyi szervezetek együttműködését,közös munkáját, tevékenységét célozza. A Vá laszt -mány folytatja ezen lehetőségek további vizsgálatát.

2016-ban az egyesületi tagság létszáma 10%-kal,vagyis 280 fővel csökkent. A csökkenés oka egyrészt saj-nálatos módon az elhalálozás, hiszen szívszorítóan hosz-szú volt a harangjáték magasztos hangjai mellett azelmentek névsorát hallgatni. Másrészt a taglétszám csök-kenése a DUNAFERR Zrt.-ben történt átszervezéseknek,valamint az Egyetemi Osztályból végzés után kilépő diá-koknak tudható be. A jelenlegi taglétszám: 2543 fő.

Egyesületünkbe legrégebben belépett tagtársunkdr. Horváth László József okl. bányamérnök, aki 73éve, 1944 óta tagunk. Legidősebb tagunk dr. PataiPál öntő, bölcsész, aki múlt év december 8-án töltöt-te be a 102. életévét. Innen is kívánunk nekik jóegészséget és Jó Szerencsét! VIVÁT!”

Ezután a főtitkár néhányat megemlített a jelentő-sebbek közül, melyeket az írásos beszámoló tételesenfelsorol (lásd jelen lapszámunk 11-14. oldalain. –Szerk.), majd a következő kiegészítéseket tette:

A Borbála-napi központi állami ünnepségen azEgyesület javaslatára 3 fő bányász, 4 fő kohász tag-társunk kapott Szent Borbála-érem miniszteri kitünte-tést, valamint egy kohász kolléga miniszteri elismerőoklevelet.

Az OMBKE meghívást kapott a szlovák bányavá-rosok találkozójára, a felvidéki Újbányára, ahol 2017.május 19-20-án az Egyesület zászlajával együtt résztvettünk a nagy sikerű, több száz tagot számláló tradi-cionális díszfelvonuláson.

2016-tól a választmány döntése alapján, költségta-karékossági okokból a BKL Bányászat és a BKLKőolaj és Földgáz lapok összevontan, egységes szer-kesztésben jelenik meg.

Ismertette a Választmány azon döntését, hogy ezévtől korábbi emlékérmek megismétlése helyett az 50és 60 éves tagságért külön e célra tervezett díszes jel-vényt kapnak a jubiláló tagtársak, amely praktikusankitűzhető, büszkén viselhető az ünnepségeinken, ren-dezvényeinken.



Kiemelte, hogy az egyéni tagdíjaknál összességé-ben csak 2,65% volt az elmaradás a tervhez képest.Az átlagosan jó fizetési teljesítés a helyi szervezetekév közbeni aktívabb szerepvállalásának köszönhető.A jogi tagdíjak és adományok összege közel azonosvolt az előző évivel, a korábbi támogatóknak hála.Külön kiemelendő a MOL Nyrt. és a FÉMALK Zrt.támogatása.

Végül így zárta a beszámolóját: „Kérem a Kül -döttgyűlést, hogy az előre megküldött írásos anyag ésa szóbeli kiegészítés alapján fogadja el a beszámolót.Köszönöm a figyelmet. Jó szerencsét!”

Nagy Lajos megköszönte a főtitkár szóbeli kiegé-szítését, és felkérte Szombatfalvy Rudolfot, azEllenőrző Bizottság elnökét, hogy a Bizottság jelenté-sét terjessze a küldöttgyűlés elé.

Szombatfalvy Rudolf: „Elnök Úr, tisztelt Elnök-ség, tisztelt Küldöttgyűlés! Az Ellenőrző Bizottság je -lentését a küldöttek írásban megkapták. Itt csak a főszempontokat szeretném ismertetni.

Az Ellenőrző Bizott ság(EB) a rendelkezésre bo -csájtott dokumentumok, va-la mint az elfogadott könyv-vizsgálói jelentés alapjánjavasolta az egyesület vá -lasztmányának az egyesü-let 2016. évi gazdaságibeszámolójának, az egye-sület 2016. évi mérlegénekés az egyesület 2016. éviközhasznúsági jelentésé-nek elfogadását. A választ-mány május eleji ülésén ezeket a dokumentumokatelfogadta. Ezek alapján javasolja az EB a küldöttgyű-lésnek a fentiek tudomásulvételét, illetve elfogadását.

Az EB vizsgálta az egyesület működését, melyetalapszabálynak megfelelőnek talált. Az előző küldött-gyűlésen hozott és választmányi határozatok végre-hajtása megtörtént, azokról rendszeresen a beszámolóis elkészült.

Az EB köszönetét fejezi ki az egyesület mindenegyes tagjának, vezetőinek, a helyi szervezeteknek éskülön kiemelten köszöni a FÉMALK és a MOL kie -mel kedő támogatását.

Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni, hogyamellett, hogy egyesületünk létszáma fogy, egyesüle-tünk korösszetétele is romlik. Nem hozott megfelelőeredményt az ifjúság bevonására készült intézkedésiterv. Nem elég az ifjúságot beléptetni, az egyetemrőlvaló kikerülés után meg kell tartani, be kell vonni azegyesületi munkába. Ez minden egyes egyesületi tag-nak, helyi szervezetnek legyen kötelessége. A másikprobléma, hogy az egyesület bevételei csökkentek,ugyanakkor viszont az egyesület állandó költségei abevételekhez képest növekedtek, így tulajdonképpenazt kell mondani, hogy egy romló költségszerkezetjelenik meg. Annak érdekében, hogy egyesületünk atovábbiakban is működni tudjon, ezen a költségszer-

kezeten változtatni kell. Ezért az Ellenőrző Bizottságtámogatja az elnök úr és főtitkár úr által is megemlí-tett intézkedéseket, illetve törekvéseket. Köszönöm,hogy meghallgattak!”

Nagy Lajos megköszönte az Ellenőrző Bizottságjelentését és felkérte a küldöttgyűlés résztvevőit,hogy hozzászólásaikat, észrevételeiket tegyék meg.

Bocz András, a Vaskohászati Szakosztály elnöke:„Tisztelt Küldöttgyűlés, Elnök Úr, Elnökség! Több -ször meg lettünk szólítva itt a létszámcsökkentés kap-csán is. Szeretném kicsit árnyalni ezt a képet. Az,hogy most látszik a létszámcsökkenés, az a szabálya-inkból következik, hisz két év nem fizetés után vesz-szük ki a tagokat. Az intézkedések 2014-2015 végéntörténtek a DUNAFERR-nél. Csoportos létszámle-építések, átszervezések, kiszervezések történtek. Emellé került be még, hogy a tagdíjbefizetésnek meg-változott a módja, miszerint a központi beszedéshelyett mindenkinek tevőlegesen be kellett volnanyúlnia a bukszába. Hiába tettünk erőfeszítéseket, alétszám csökkent, építenünk kell az ottani szerveze-tet. De a dunaújvárosi szervezet 2016-os teljesítmé-nye jó: 8 klubdélután, 16 szakmai előadás, mint min-den évben, megtartották az immár 22. Szent Borbála-szakestélyt 110 fővel (ekkora a terem befogadóképes-sége). Mondanám a végére, most nagyon jólestekelnök úr szavai, igen jól bemutatták ipari hátterünket.Jó jel, hogy hosszú idő után először foglalkozott akormányzat pozitívan a kohászattal. A DUNAFERR-nél megint zajlik a háttérben egy változás, ami tulaj-donosváltást jelent. Ennek a részleteit nem én vagyokhivatott ismerni, meg elmondani. Továbbra is meg-maradtak azok az intézkedések, amelyek a szerveze-tet változtatják, kiszervezéseket jelentenek. Ma kevésolyan vállalat van az iparban, ahol nem történnekszinte folyamatosan ilyen változások. Azt gondoljuk,tagságunk stabilizálódott a dunaújvárosi helyi szerve-zetnél. Mun kánkat végezni fogjuk. Egy év múlva, akierre hivatott lesz, eredményekről fog itt beszámolni.Jó szerencsét!”

Törő György: „Tisztelt Küldöttgyűlés, Elnökség,kedves Tagtársaim! A bányászati szakosztály alelnö-keként és a borsodi helyi szervezet elnökeként szeret-ném köszönteni a küldöttgyűlést. Egy nagyon rövideseményről szeretnélek benneteket tájékoztatni.Három fiatal kolléga keresett meg két-három hónap-pal ezelőtt. Saját e-mail cím, facebook-csoport szük-séges a fiatalok egyben tartására a mai számítástech-nikai és informatikai lehetőségekkel. Nem szeretnénkhallgatókat, végzős hallgatókat elveszteni, ez iránybael kell indulni. Ezt a fiatalok kezdeményezték, örü-lünk ennek. Konkrét eredményekről be fogok majdszámolni az egyesületnek, de anélkül, hogy a fiatalkollégák tudjanak rólunk és mi tudjunk a fiatal kollé-gákról, nem fogunk tudni eredményt elérni. Sok sikertkívánok nekik, remélem, hogy a létszámcsökkenéselőbb-utóbb meg fog állni. Köszönöm. Jó szerencsét!”

Fegyverneki György: „Tisztelt Elnök Úr, Elnök -ség, Küldöttgyűlés! Hozzászólásom kettős lesz.

Bányászati és Kohászati Lapok – 150. évfolyam, 4. szám8


Egyrészt egy aktuálistémához, másrészt egy ren-dezvényről szeretnék in -formációt adni. Az előzőtémában szó volt róla,hogy azon cégeknek, ame-lyek jelentősek Magyar or -szá gon, döntő többségük-ben olyan vezetői vannak,akik nem az alma materbenvégeztek, nem ismerik aselmeci hagyományokat.Ez nem feltétlen jelentproblémát, mert ha a mi esetünket nézzük, konkrétana NEMAK-nál az ügyvezető igazgató egy kanadaimagyar. Semmi köze nincs a szakmához, sem az almamaterhez, sem Selmecbányához. Mégis a legaktívabbrésztvevője és a támogatója nem csak az egyesület-nek, hanem az oktatásnak is. AUDI-nál szinténsemmi köze a hagyományokhoz, de szintén támoga-tója a felsőoktatásnak és az egyesületnek is. Ilyen aTEKA Ma gyarországnál (volt MOFÉM-nél) az ügy-vezető igazgató, akiről ugyanezt lehet elmondani. Azilyen cégeknél dolgozó szakembereknek felelősségeés feladata az, hogy a vezetőkkel megismertessékezeket a hagyományokat, hogy miért fontos egy cégszámára, hogy kapcsolódjon a felsőoktatáshoz és azegyesülethez. Több jó példa van az országban máscégeknél is, ezt az utat kell követni, és akkor nemgond, hogy egy külföldi a tulajdonos.

Egy rendezvényt szeretnék hirdetni. Most már 24.alkalommal kerül megrendezésre a szigetközi tudo-mányos szakmai napok és baráti találkozó. Új nevetadtunk nemrég elhuny elnökünk, Pivarcsi László tisz-teletére: 24. Pivarcsi László Szigetközi SzakmaiNapok és Baráti Találkozó a pontos neve a rendez-vénynek. Kérem, hogy ahogy az elmúlt években, úgymost is minél nagyobb számban jelenjetek meg. Azttudjuk mutatni, hogy van egy fontos támogatói kör,aki beállt ezen rendezvény mögé, és rengeteg fiatalrésztvevő van, aki nem a Miskolci Egyetemen vég-zett, de fontosnak érzi az ehhez a közösséghez tarto-zást, magáénak érzi és vallja a hagyományainkat.Annak idején elnökünk, alias Pivo azt vallotta, és miis ezt valljuk, hogy az, aki ebben a szakmában dolgo-zik, és aki tenni akar valamit ezért a közösségért,közénk tartozik, függetlenül attól, hogy honnan érke-zett. Ha ezt az elvet követjük, akkor hosszú távon isfenn tud maradni az egyesület. Elnök úrral egyetértve,nem a taglétszám számít, ha van 1500 lelkes ember,aki aktívan támogatja az egyesületet, és olyan cégekállnak mögötte, amelyek manapság is, akkor az egye-sület 30, sőt 130 év múlva is élni fog. Várunk min-denkit a Szigetközbe július 28-29-én. Jó szerencsét!”

Nagy Lajos a hozzászólások után felkérte a dr.Lengyel Károly által vezetett HatározatszövegezőBizottságot, hogy készítse el javaslatát, majd szünetetrendelt el. A szünet után felkérte Hevesi Imre főtit-kárhelyettest, hogy a választmány tiszteleti tagok

választására vonatkozó előterjesztését tegye meg.Hevesi Imre: „Tisztelt Küldöttgyűlés! Az Or szá -

gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületválasztmánya a 2017. május 3-ai ülésén titkos szava-zással úgy döntött, hogy javasolja a 107. Küldött -gyűlésnek, hogy

Csaszlava Jenő okl. bányamérnököt,Kiss Csaba András okl. bányamérnököt,Dr. Sohajda József okl. kohómérnököt,

akik az egyesületi munka keretében az egyesületért,az egyesület céljainak megvalósulásáért, a szakmáinkfejlesztéséért és hagyományaink ápolásáért több évti-zedes munkájukkal sokat fáradoztak, s ezzel a tagságtöbbsége előtt elismerést és nagyrabecsülést szerez-tek, az egyesület tiszteleti tagjává válassza.”

Az elnök kérdésére a Küldöttgyűlés nyílt szava-zással egyhangúlag elfogadta a választmány előter-jesztését. (A kitüntetetteket jelen lapszámunk 16-17.oldalain mutatjuk be. – Szerk.)

Az elnök gratulált a kitüntetetteknek és átadta atiszteleti tagsággal járó jelvényt és oklevelet.

Nagy Lajos: „Tisztelt Küldöttgyűlés! Hagyo -mány, hogy a Küldöttgyűléseinken egyesületi kitünte-téssel ismerjük el azon tagjaink munkáját, akik folya-matosan és kiemelkedően segítik céljaink megvalósu-lását. Felkérem Hevesi Imre főtitkárhelyettes urat, azez évi kitüntetéseket ismertesse.”

A felolvasó lista alapján Nagy Lajos adta át a ki -tüntetéseket. (A kitüntetetteket jelen lapszámunk 16-26. oldalain mutatjuk be. – Szerk.)

Nagy Lajos a kitüntetések átadása után felkérteBársony Lászlót, a tatabányai szervezet elnökét, hogya tatabányai szénbányászat 120 évéről szóló előadásáttartsa meg.

Bársony László vetített képekkel illusztrálvaimpulzívan, személyes büszkeséggel és humorralátszőve mutatta be hazánk egyik legnagyobb szénbá-nyászati területének, a tatai medencének szénbányásza-tát, termelését, város- és közösségépítő tevékenységétés a 120 éves évforduló megünneplésének eseményeit.

Nagy Lajos a kitüntetések átadása után felkérte dr.Lengyel Károlyt, a Határozatszövegező Bizottság ve -


Bencsik János átveszi a kitüntetését


zetőjét, hogy ismertesse a bizottság által készítetthatározati javaslatokat.

Dr. Lengyel Károly az alábbi határozati javaslato-kat terjesztette a küldöttgyűlés elé:1. A küldöttgyűlés elfogadja a választmánynak az

OMBKE 2016-ban végzett tevékenységéről szólóbeszámoló jelentését, és tudomásul veszi a választ-mány által elfogadott mérleget és közhasznúságijelentést.

2. A küldöttgyűlés elfogadja az Ellenőrző Bizottságjelentését az OMBKE 2016. évi tevékenységéről.

3. A Bányászati és Kohászati Lapok 150. évfolyamá-nak megjelenése alkalmából a küldöttgyűlés elis-merését fejezi ki áldozatos munkájukért a lapokvalaha volt és mostani szerkesztőinek és szerkesz-tőségi tagjainak.

4. A küldöttgyűlés példaértékűnek és követendőnektartja Tatabánya önkormányzatának és hagyo-mányőrző szakmai szervezeteinek összefogásátszakmai tárgyi emlékeink megőrzéséért és ápolásá-ért, az emlékév programjáért.

5. Tagságunk számának csökkenése és az évről évrenehezedő gazdálkodási körülmények megkövete-lik, hogy az Egyesületünk hosszú távú fennmara-dása érdekében szükséges intézkedéseket a választ-mány folytassa, ennek érdekében a küldöttgyűléstámogatja a választmány azon célkitűzését, hogy azEgyesület szerkezetének és működési feltételeinektovábbi vizsgálatára, a szükséges megújítási fel-adatok és felelősök meghatározására eseti bizottsá-got hozzon létre. E munka keretében elemezni kellaz Egyesület költségszerkezetének minden elemét,és javaslatot kell tenni a gazdálkodás stabilitásánakmegteremtésére.

6. Egyesületünknek továbbra is kiemelt célja a fiata-lok bevonása az egyesületi életbe, majd a tanulmá-nyokat végzett ifjú szakemberek megtartása. Ennekérdekében szakosztályainknak a helyi és területiszervezetek bevonásával támogatniuk kell azEgye temi Osztály ezirányú törekvéseit, beleértve abeiskolázást és a duális képzés támogatását.

7. Az Egyesület hagyományőrzési, hagyományápolásitevékenységének hatékony megszervezése szüksé-gessé teszi a több szakmát érintő helyi szervezetekregionális együttműködését, melynek elősegítésé-

hez a választmány tegyen kezdeményező lépéseket.8. Az OMBKE választmánya, szakosztályai és helyi

szervezetei keressék a lehetőségeket elsősorban abányász és kohász vállalkozásoknál a hagyomá-nyos bányász-kohász szakmákkal határos szakterü-leteken (a környezetvédelem, a geotermia, a gépé-szeti tudományok, de akár az informatika területén)tevékenykedő szakemberek bevonására az egyesü-let szakmai és hagyományőrző tevékenységébe.Nagy Lajos megkérdezte a Küldöttgyűlést, hogy a

bizottság javaslatával kapcsolatban van-e észrevétel.Miután nem volt, az Elnök szavazásra tette fel az elsőkét határozati javaslatot.

A Küldöttgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat éstartózkodás nélkül elfogadta az első két határozatijavaslatot.

Ezután az Elnök szavazásra tette fel a 3-8. határo-zati javaslatokat.

A Küldöttgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat éstartózkodás nélkül elfogadta a 3-8. határozati javas-latokat.

Dr. Nagy Lajos ezután megköszönte a küldöttgyű-lés résztvevőinek megjelenését és munkáját, valaminta házigazdáknak – Tatabánya városának és azOMBKE helyi szervezetének a hely biztosítását és akiváló szervezést –, és bezárta a küldöttgyűlést.

A Küldöttgyűlés a Bányász-, a Kohász- és az Er -dészhimnuszok eléneklésével zárult, melyeket a meg -nyitóbani magyar Himnuszhoz hasonlóan a tatabá-nyai Rozmaringos Bányász Egylet intonált.

A Küldöttgyűlés jegyzőkönyve alapján összeállította: PT


Megalakult az MBFSZ

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) összevonásával,a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelettel 2017. július 1-ével magalakult a Magyar Bányászati és Földtani Szol gálat(MBFSZ).

A rendelet 1. §-a szerint „A Magyar Bányászati és Föld tani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) a bányászati ügyekértfelelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. AzMBFSZ gazdasági szervezettel rendelkezik.”

Az MBFSZ elnökévé az MBFH volt elnökhelyettesét, Zelei Gábort nevezték ki.Gratulálunk az Elnök Úrnak és kívánjuk, hogy az új szervezet a hazai ásványvagyon-gazdálkodás és -bányászat érde-

kében sikeres munkát végezhessen!Szerkesztőség


11Bányászati és Kohászati Lapok – 150. évfolyam, 4. szám

Az OMBKE 2016-ban a közhasznú szervezetekrőlszóló törvény és az Egyesület alapszabályában megfo-galmazott előírások szerint működött. Az Egyesületcélkitűzéseiben előirányzott rendezvények megvaló-sultak és szakmai céljaink teljesültek.

A Választmány tevékenysége

A Választmány a 106. Küldöttgyűlés óta négy ülésttartott és nyolc sorszámozott határozatot hozott. Anapirenden szereplő témák:– Tájékoztatás és értékelés az előző választmányi ülés

óta eltelt időszak eseményeiről, az OMBKE na gyobbrendezvényeiről.

– A 106. Küldöttgyűlés határozatai végrehajtásávalkapcsolatos feladatok.

– A fiatal egyesületi tagok bevonása és megtartásaérdekében készült intézkedési terv végrehajtásánakhelyzete.

– Az egyesület megújításával kapcsolatos javaslatok.– Az egyesület alapszabályának módosításával kap-

csolatos vizsgálatok.– Az OMBKE kiemelt rendezvényei és az ezzel kap-

csolatos teendők.– Tájékoztatás a csehországi Pribramban tartott

Európai Knappentagról.– A BKL Bányászat és Kőolaj és Földgáz lapok közös

megjelentetése.– Szent Borbála-szobor készíttetése.– Tájékoztatás az OMBKE 2016. I. félév gazdálkodási

eredményeiről.– Tájékoztatás az OMBKE Tatabányai Helyi Szer ve -

zetének működéséről.– Tájékoztatás a V4 országoknak a bányász emlékhe-

lyekről tartott selmecbányai konferenciájáról.– Megemlékezés az Egyetemi Osztály 60 éves évfor-

dulójáról.– Lélekharang avatása a Miskolci Egyetemen.– Tájékoztatás a tatabányai „Jó szerencsét!” emlékév

rendezvényeiről.– Az OMBKE 2017. évi rendezvényterve.– A 2017. évi egyesületi kitüntetések keretszámai.– Javaslat a Szent Borbála-érem miniszteri kitüntetés

odaítélésére.– Beszámoló az OMBKE 2016. évi gazdálkodásáról.– 2016. évi gazdálkodási mérleg, közhasznúsági jelen-

tés jóváhagyása.– Az OMBKE 2017. évi pénzügyi terve.– Döntés az egyesületi kitüntetésekről.– A 107. Küldöttgyűlés előkészítése.

A Választmány munkájáról és a határozatokról aBKL rendszeresen beszámol. A választmányi emlé-keztetőt a szakosztályok vezetőségi tagjai, a helyi szer-vezetek vezetői megkapják.

A taglétszám alakulása

2016-ban az egyesületi tagság létszáma 10%-kal,vagyis 280 fővel csökkent. A csökkenés döntő hánya-da a DUNAFERR Zrt.-ben történt átszervezéseknek,valamint az Egyetemi Osztályból végzés után kilépődiákoknak tudható be (lásd táblázat).

Legidősebb tagunk dr. Patay Pál öntő, bölcsész, akimúlt év december 8-án töltötte be a 102. életévét.Egyesületünk legrégibb tagja dr. Horváth László Józsefokl. bányamérnök, aki 73 évvel ezelőtt, 1944-benlépett be az egyesületbe.

Fontosabb események a 2016. május 26-án tartott106. küldöttgyűlés óta

2016. június 10-12-én 120 fővel részt vettünk acsehországi Přibramban megrendezett Európai Knap -pen tagon. Budapestről, Tatabányáról és Mis kolcrólindult autóbusz.

Június 8-10-én a Bányamérő Szakcsoport tartottháromnapos bányamérő továbbképzőt Budapesten.

Augusztus 5-7-én az időközben elhunyt PivarcsiLászló szervezésében Dunakilitiben megrendezésrekerült a XXIII. Szigetközi Tudományos SzakmaiNapok. Ennek keretében gyárlátogatást szerveztünkaz Engel Hungaria Alumíniumöntöde Kft.-hezGyőrben. A résztvevőket fogadta Mosonmagyaróvárpolgármestere.

Augusztus 12-14-én a mátrai és a tatabányai szer-vezetek képviselték az OMBKE-t Gölnicbányán aSzlovák Bányavárosok Találkozóján.

Szeptemberben a bányásznapot helyi szervezeteinkrészvételével számos bányásztelepülésen megünnepel-tük. Részt vettünk a 66. Országos Bányásznapi Ünnep-ségen 2016. szeptember 2-án Gyöngyösön.

Szeptember 3-án „Bauxitkutatás emlékkiállítás”nyílt Balatonalmádiban.

Külön kiemelendő a szeptember 4-én Gánton tar-tott ünnepség és emlékülés a 90 éve kezdődött hazaibauxitbányászatról.

A Selmecbányán hagyományosan megrendezett

Beszámoló és közhasznúsági jelentés az OMBKE 2016. évitevékenységéről

2016. 2017.Szakosztály jan. 1. jan. 1. Változás

fő fő % Bányászati 1 162 1 133 97,50Kőolaj-, Földgáz és Vízbányászati 330 300 90,90

Vaskohászati 386 289 74,87Fémkohászati 297 274 92,25Öntészeti 261 241 92,33Egyetemi 387 306 79,07Összesen 2 823 2 543 90,08


Szalamander ünnepséghez kapcsolódó eseményekenközel négyszázan vettünk részt 2016. szeptember 8-11-én. Ez évben nagymértékben kiemelte a magyar kül-döttség megjelenését a Bányász HagyományőrzőAlapítvány támogatásával részt vevő OlajbányászFúvószenekar.

Szeptember 16-18-án Miskolcon került megrende-zésre a Fazola Fesztivál (tudományos konferencia,szakestély, ünnepség Ómassán).

Szeptember 17-én a Miskolci Egyetem parkjábanfelavattuk a „lélekharangot”, melyet a diákok kezdemé-nyezésére az OMBKE által állított emlékoszlop közelé-ben állítottak fel. Ez a harang a jövőben méltó helye leszaz elhunyt társainkra való megemlékezésnek.

A szlovák-magyar kapcsolatok ápolása keretébenoktóber 6-8-án részt vettünk a hagyományosanRepiskán megtartott bányászati konferencián, aholKőrösi Tamás főtitkár tartott előadást.

Nagy sikerrel rendezte meg a Fémkohászati Szak -osztály az ARCONIC-Köfém támogatásával október14-én Székesfehérváron a Fémkohászati SzakmaiNapot (gyárlátogatás, konferencia, szakestély).

Október 21-én a Tatabányai Helyi Szervezet közre-működésével az Egyetemi Osztály 50 fővel szervezettTatabányán találkozót és bányalátogatást a 14. sz.Vízaknánál.

November 5-6-án az egyesület is részt vett kiállító-ként a Földtudományi Forgatagban a Természet tudo-mányi Múzeumban. Ez a rendezvény arra hivatott, hogya fiatalokat megismertesse a földtannal és a bá nyászattal.

November 24-25-én a Magyar Bányászati és Föld -ta ni Hivatal, a MOL Nyrt. és a Magyar Bányászati Szö -vetség támogatásával Országos Bányászati Kon fe -renciát rendeztünk Egerszalókon 131 fő résztvevővelés 20 előadással, ahol a védnökséget dr. AradszkiAndrás államtitkár vállalta. Az igen jól sikerült konfe-rencián a szakma vezetői vettek részt, és azokat a témá-kat ölelte fel, melyek ma aktuálisak, így a jövőbe tekin-tő ügyekre irányította a figyelmet.

November 26-án az Egyetemi Osztály Bányász-Kohász Balekbált szervezett, melyen az oktatók, jelen-legi és volt hallgatók nagy számban vettek részt.

December 2-án a Magyar Földtani és GeofizikaiIntézet dísztermében tartottuk a Szent Borbála közpon -ti állami ünnepséget. Az ünnepségen az OMBKE ja-vaslatára 3 fő bányász, 4 fő kohász kapott Borbála-érem miniszteri kitüntetést és egy kohász miniszterielismerő oklevelet.

December 4-én a Gellért-hegyi sziklatemplombanmegtartott hagyományos ökumenikus istentiszteletkeretében felszentelésre került az a Szent Borbála-szo-bor, mely az OMBKE kezdeményezésére az egyesüle-ti tagok adományából készült.

Borbála-napi megemlékezések (istentisztelet, ün -nep ség, szakestély) voltak szerte az országban.

December 8-án a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Kar öntőmérnök képzésének helyze-téről tartott előadást dr. Varga László, az ÖntészetiIntézet igazgatója.

December 13-án a Vaskohászati Szakosztály Bu -dapesti Helyi Szervezete megtartotta a hagyományosLuca-napi szakestélyt.

Az egyes szakosztályok (Bányászati, Kőolaj-,Földgáz- és Vízbányászati, Öntészeti, Vaskohászati)vezetőségei december folyamán megtartották az évzá-ró összejöveteleiket.

A Századvég ismertette egy közvélemény-kutatásá-nak eredményét, melyben a lakosság véleményét mér-ték fel a bányászattal kapcsolatban. Érdekes megje-gyezni, hogy a kérdezettek több mint fele támogatná abányászatot, de a legolcsóbb energiának a megújulóenergiát nevezték meg.

2017. január 12-én Andrej Kriska, Szlovákia köz-társasági elnöke fogadta a V4 országok bányászati éskohászati egyesületeinek – köztük egyesületünk – ve -zetőit, ahol átadták részére az egyesületek közösmemorandumát.

Február 18-án megrendeztük a 16. OMBKE BáltLillafüreden közel 180 fő részvételével.

Március 30 – április 2-án Kolozsváron 85 fővel vet-tünk részt az EMT-vel közösen szervezett Bányász-Kohász-Földtani Konferencián. Az OMBKE biztosí-totta egy bányász és egy kohász diák ingyenes részvé-telét, akik a Miskolci Egyetemen a TudományosDiákköri Konferencián OMBKE különdíjat kaptak. Akonferencia alkalmával az OMBKE kirándulást szer-vezett Kalotaszeg megismerésére, melynek során Ma -gyargyerőmonostoron megkoszorúztuk Deb re cze niMárton emléktábláját.

Április 5-én 90 fő részvételével Várpalotán megtar-tottuk a „Jó szerencsét!” emlékülést, melyen ZeleiGábor, az MBFH elnökhelyettese adott tájékoztatást abányászatot érintő államigazgatási szervezésekről.

Április 7-én Tatabányán a helyi szervezet szervezé-sében kb. 80 fő részvételével tartották meg a „Jó sze-rencsét” egésznapos konferenciát, melynek keretébenismertették a tatabányai bányászat történetét.

Május 13-án Bükkszéken tartott ünnepséget aKőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály abbólaz alkalomból, hogy nyolcvan évvel ezelőtt kezdődöttel az iparszerű kőolajtermelés Bükkszéken.

Az előzőekben felsorolt eseményeken túlmenőenennél jóval nagyobb számban tartottak a helyi szerve-zeteink, szakcsoportjaink a szakmai baráti körökkel,alapítványokkal közösen szakmai napokat, szakesté-lyeket, megemlékezéseket.

Az OMBKE 106. Küldöttgyűlése határozatainakvégrehajtása

Az OMBKE 2016. május 27-én Budapesten tartott106. Küldöttgyűlése a következő határozatokat szavaz-ta meg:1. A Küldöttgyűlés elfogadja az OMBKE 2016. évről

szóló beszámoló jelentését és tudomásul veszi aválasztmány által elfogadott mérleget és köz hasz -núsági jelentést. Nem igényelt intézkedést.



2. A Küldöttgyűlés elfogadja az Ellenőrző Bizottságjelentését az OMBKE 2016. évi tevékenységéről.Nem igényelt intézkedést.

3. Egyesületünk kiemelt célja a fiatal szakemberekbevonása az egyesületi életbe, valamint az, hogy afelsőfokú tanulmányok befejezése után a fiatalszakemberek továbbra is részt vegyenek az egye -sület munkájában. Ezen cél elérése érdekében el-készített cselekvési tervet folyamatosan végre kellhajtani.Az Egyetemi Osztály kiemelten foglalkozott a meg -oldandó feladattal, és beszámolt a választmány nakis. Az OMBKE rendszeresen biztosítja a diákokkedvezményes, esetenként ingyenes részvételét anagyrendezvényeken. Az OMBKE vezetése széles-körű konzultációt tartott az egyetem diák képvise-lőivel, melynek során felvetődött ja vaslatok megol-dását az egyesület célul tűzte ki.Az Egyetemi Osztály a diákok felvetéseit összefog-lalva javaslatot tett az egyesületi információ-áram-lás korszerűbb megoldásaira, melynek bevezetésétaz egyesület ügyvezetése megkezdte.Az OMBKE együttműködési szerződést írt alá aMiskolci Egyetemmel, melynek keretében az egye-sület támogatja a TDK tevékenységét, és évente kétfő ingyenes részvételét biztosítja az Er délyben tar-tandó EMT konferenciákon.

4. A küldöttgyűlés támogatja az OMBKE törekvéseit,hogy a társegyesületekkel összefogva közös állás-fog lalásokban hívják fel az ország gazdasági és po -litikai vezetésének figyelmét a geotudo má nyok kalösszefüggő szakterületek megőrzésének és to -vábbfejlesztésének jelentőségére és a szükségesnektartott intézkedésekre.Az OMBKE a Földtudományi Civil SzervezetekKö zösségével (FÖCIK) együttműködve a kormányil le tékeseinél észrevételezte a földtudományokat,köztük a bányászatot érintő államigazgatási átszer-vezési terveket.

5. A küldöttgyűlés üdvözli, hogy az OMBKE részt vesza visegrádi országok bányászati és kohászati egye-sületeit alkotó együttműködésben azzal a céllal,hogy ráirányítsák mind a hazai, mind az európaipolitikusok figyelmét a bányászat és a kohászat gaz-dasági jelentőségére, az ipari emlékek, ipar tö r ténetiemlékhelyek és múzeumok támogatására, valaminta szakmai hagyományok ápolására.Az egyesület a V4 országok bányásza-ti és kohászati szakmai egyesületeivelegyütt megfogalmazott memorandu-mot eljuttatta az illetékes állami veze-tőknek.

6. Az OMBKE keresse a lehetőségeket abányász-kohász szakmákkal határosszakterületeken tevé kenykedő szakem-berek bevonására az egyesület szakmaiés hagyományőrző tevékenységébe.Az egyesület ezen célból kapcsolatottart a FÖCIK egyesületeivel.

7. A küldöttgyűlés egyetért azzal, hogy az egyesületala pításának 125 éves évfordulójáról 2017-ben Sel -mecbányán ünnepélyes keretek között emlékezzünkmeg.A jubileumi ünnepséget 2017. június 24-én Sel mec -bányán rendezzük meg. Az ünnepségre meghívtukaz országgyűlés elnökét, dr. Kövér Lászlót, aki ameghívást elfogadta.

8. A Küldöttgyűlés felhatalmazza a választmányt, hogya 2017. évi jubileumi rendezvényeink témakörébenúgymint az egyesület alapításának 125 éves évfor-dulója, a tatabányai „Jó szerencsét!” emlékév, va -lamint a soron következő Bányász-Kohász-ErdészTalálkozó időbeli ütemezését, gazdasági körülmé-nyeit megtárgyalja az érintettekkel, valamint az egy e-sület szempontjából megfelelő döntést meghozza.A választmány ezen kérdésekkel foglalkozott. ABKE találkozó megszervezéséhez egyelőre nincspénzügyi fedezet.

9. Az OMBKE Küldöttgyűlése üdvözli az egyesülettagsága által kezdeményezett és támogatott elhunytakadémisták lélekharangja és a sziklakápolnaiSzent Borbála-szobor létesítését, valamint a kie -melkedő szakmai elődeink emlékének megőrzéséreirányuló helyi kezdeményezéseket.A lélekharangot 2016. szeptember 17-én a Miskolci

Egyetemen felavatták, a Szent Borbála-szobor felszen-telése 2016. december 4-én megtörtént a Szent Gellért-sziklatemplomban.

Az OMBKE 2016. évi gazdálkodása

Az OMBKE 2016. évre szóló pénzügyi tervében azelőző évekhez hasonlóan az volt a követelmény, hogyaz egyesület céljai úgy valósuljanak meg, hogy a költ-ségek ne haladják meg a forrásokat. Ennek érdekébenerőfeszítéseket kellett tenni a korábbi pártoló tagoktámogatásának megnyerésére és új pártoló tagok bevo-nására.

Ügyelve arra, hogy a kitűzött szakmai célok mara-déktalan teljesítése során a bevételek és kiadásokegyensúlyba kerüljenek, a mérleg szerinti tárgyévieredmény 222 eFt lett. Ezzel az egyesület eleget tett aközhasznú egyesületekkel szemben támasztott gazdál-kodási feltételeknek.

A bevételek és kiadások a táblázatban láthatók(adatok ezer forintban).


Bevételek 2015 tény 2016 terv 2016 tényEgyéni tagdíj 13 784 13 800 13 435Jogi tagdíj, támogatás 16 335 15 710 15 485Egyéb támogatás (BKL lapokra)

5 660 7 300 7 300

SZJA 1% 1 171 1 100 1 351Pályázat (rendezvényre) 1 696 2 600 2 175Ingatlan bérbeadás 3 466 3 460 3 575Rendezvények 54 434 35 200 27 323


a) Egyéni tagdíj Az egyéni tagdíjaknál összességében csak 2,65%

volt az elmaradás a tervhez képest. Az átlagosan jófizetési teljesítés a helyi szervezetek év közbeni aktí-vabb szerepvállalásának köszönhető.

b) Jogi tagdíj és adományA jogi tagdíjak és adományok összege közel azo-

nos az előző évivel. A korábbi támogatókat sikerültmegtartani, de az év során nem sikerült a pártoló tagokkörét megemlítendően bővíteni.

c) TámogatásokLaptámogatásokKülön kiemelendő a dr. Sándor József tiszteleti

tagunk által vezetett FÉMALK Zrt. 4800 E Ft-os támo-gatása, mely négy BKL Kohászat lapszám kiadásátbiztosította. A MOL Nyrt. 2500 E Ft-tal támogatta aBKL lapok megjelentetését. A BKL Bányászat célszá-mát a Mecseki Hagyományőrző Alapítvány támogatta476 E Ft-tal.

A rendezvényekhez nyújtott támogatások:A MOL Nyrt. 3700 E Ft támogatást nyújtott egye-

sületi és szakosztályi rendezvényeinkhez, a NEMAK

Győr Kft. 500 E Ft-tal támogatta aSzigetközi Na pokat, a Magyar BányászatiSzövetség 490 E Ft támogatást nyújtott azOrszágos Bányászati Kon fe rencia meg-szervezéséhez. Megem lí tendő a MagyarBányá szati Hivatal tá mogatása, mely elő-segítette a Kon fe rencia résztvevőinekkiterjesztését.

A Szent Borbála-szobor elkészítésé-hez ötven tagtársunk, kiemelten dr.Sohajda József (200 E Ft) járult hozzáadománnyal.

Külön megemlítendő a MVAE támo-gatása azáltal, hogy az OMBKE részérekedvezményes áron biztosítja az irodahe-lyiségeket.

d) PályázatokA pályázatok közül megemlítendő a V4 országok-

kal közösen benyújtott, az emlékhelyekkel kapcsolatosEU pályázatra folyósított 2 175 E Ft.

A Bányászati Hagyományőrző Alapítvánnyalegyütt működve (a kötelező önrészt magunkra vállalva)nyertünk pályázatot, mely biztosította a selmecbányaiszalamander ünnepségen nagy sikert aratott fúvós-zenekar részvételét.

e) Bányászati és Kohászati Lapok2016-ban a választmány döntése alapján a BKL

Bányászat és a BKL Kőolaj és Földgáz lapok össze-vontan, egységes szerkesztésben jelent meg.

f) Közös költségekA közös költségek a tervezettnek megfelelően ala-

kultak, közel azonosak voltak az előző évivel.A pozitív egyesületi pénzügyi eredmény a korábbi

évekhez hasonlóan a szakosztályok közti szolidaritásmegőrzésével és a fegyelmezett pénzügyi gazdálko-dással volt elérhető.

Budapest, 2017. április 3.Dr. Nagy Lajos

elnök


Pénzügyi műveletek 134 100 18Egyéb jóváírások 85 0 61Egyéb tevékenységek 2 450 2 510 2 415Bevétel összesen 99 215 81 780 73 138KiadásokSzakosztályok közvetlenköltségei

5 289 2 760 2 491

BKL 12 277 14 590 12 514Rendezvények 48 684 34 200 26 594Közös költségek 9 518 9 179 9 391Titkárság költségei 18 660 18 580 18 470Egyéb tevékenységek 1 200 1 510 2 725Egyéb 2 686 300 368Értékcsökkenés 533 530 363Kiadások összesen 98 847 81 649 72 916Tárgyévi eredmény 368 131 222

1. Az Ellenőrző Bizottság a megküldött dokumen-tumok és a könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat alap-ján javasolta a választmány felé:— az Egyesület 2016. évi gazdasági beszámolójá-

nak,— az Egyesület 2016. évi mérlegének,— az Egyesület 2016. évi közhasznúsági jelentésé-

nek elfogadását.A választmány 2017. május 3-i ülésén a fenti

dokumentumokat elfogadta.Az Ellenőrző Bizottság mindezek alapján javasol-

ja a Küldöttgyűlés felé a fentiek tudomásul vételét.2. Az Egyesület működése az alapszabálynak

megfelelően történik. A közgyűlési és választmányi

határozatok végrehajtása és azokról a beszámolásmegtörtént.

3. Az Ellenőrző Bizottság köszönetét fejezi ki azEgyesület támogatóinak, tagjainak, vezetőinek, továb-bá azoknak, akik a 2016. évi gazdálkodás pozitíveredménnyel történt megvalósulásában részt vettek.

Külön kiemelten köszönet illeti meg nagylelkűtámogatásáért dr. Sándor József tiszteleti tagot(Fémalk Zrt.) és a MOL Nyrt-t.

4. Az Egyesület jövőbeni működéséért érzett fele-lősségünk alapján felhívjuk a figyelmet a közös cse-lekvésre.— Az ifjúság bevonására és megtartására hozott

eddigi intézkedések nem hozták meg a kellő ered-

Az Ellenőrző Bizottság jelentése a 107. Küldöttgyűlésre


ményt. Ezért szükséges a felsőoktatási intézmények-ből kikerülő fiatalok nyomon követése és az egyesü-leti életbe való integrálása, a helyi szervezetek felétörténő irányítása.— Támogatjuk a Választmány 2017. május 3-i

határozatának végrehajtását, az Egyesület szerkezeté-

nek és a működési feltételeknek a felülvizsgálatát,abban az Ellenőrző Bizottság is ajánlásokkal részt vesz.

Székesfehérvár, 2017. május 4.Jó szerencsét!

Szombatfalvy Rudolfaz Ellenőrző Bizottság elnöke


„Az acélváros végnapjai”

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumsajtótájékoztatóin (2017. április 19. Budapest és 2017. ápri-lis 24. Miskolc) ismertették a fenti című könyvet (AntológiaiKiadó, Lakitelek, 2017), szerkesztette Lóránt Károly mér-nök-közgazdász.

A rendszerváltás gazdaság- és iparpolitikájának az egyik,de talán a legelrettentőbb példája a Lenin Kohászati Műveksorsa, amely az ország egyik alapvető ipari bázisából húszéves ide-oda hánykolódás után végül is teljes egészében fel-számolásra került. E könyv ezt a folyamatot igyekszik bemu-tatni, úgy, hogy e tragikus sorsú gyár történetét beilleszti amagyar ipar, ezen belül a kohászat fejlődéstörténetébe, sőtigyekszik azt az eszmei-politikai hátteret is bemutatni, amelymellett ezek a folyamatok lejátszódtak. A könyv alapvetőena Lenin Kohászati Művek volt vezetőinek és vezető munka-társainak visszaemlékezésein és dokumentumain alapul, deezek kiegészítésre kerülnek a valamikori Országos Terv hi -vatal kohászatra vonatkozó anyagaival és e könyv szerkesz-tőjének a magyar gazdaságirányítással kapcsolatos tervhiva-tali tapasztalataival.

A valamikor a gyárban dolgozó és ma már idős mérnö-kök továbbra sem gondolják, hogy a szakma elveszett, éskülönös tekintettel a hazai járműgyártás felfutására és a kor-mány iparfejlesztési terveire, reménykednek, hogy a réginélugyan kevesebb, de nemesebb formában az acélgyártásDiósgyőrben újra fog éledni.

E könyv tartalmának néhány sajátos vonása külön figyel-met érdemel, és a jelenben is tanulságul szolgál. Ezek közülkülön is kiemelhetők a következők:

Mindjárt a cím kettős értelmezést takar. Egyrészt utalarra az önálló, szinte várossá fejlődött, közel 20.000 főt fog-lalkoztató 250 éves szakmai múltú nagyipari állami vállalat-ra, amely értelmetlenül elpusztult. Amely a munkahelyekenkívül magas színvonalú ellátást biztosító hatalmas munkás-kolóniát épített és tartott fenn, ezen a kor polgári igényeinekmegfelelő kulturális és egyéb társadalmi szolgáltatásaitteremtette meg a dolgozóinak. Másrészt utal a cím a koráb-ban legnagyobb létszámú vidéki város, Miskolc jelentősleépülésére is, amely az ipar, döntően a vas- és acélipar fej-lődésének köszönheti dinamikus haladását, azt hogy az eltelt200 év során, az ipari forradalmak eredményeként a kb. 4000fős településből az 1980-as évekre 240 000 főre nőtt a tele-pülés nappali népességének a száma. Ez mára 160 000 főrecsökkent.

A könyv – miközben mementóként a hazánk egyetlenötvözött- és nemesacélgyárának korszerű üzemeinek szomo-

rú sorsáról szól – elhelyezi azt a nemzetközi és magyar ipar-történet keretei között is. Bemutatja a szakma jelentősebbsajátosságát, idézi közvetlen művelőinek véleményét a tör-téntekről. Például:• megismertet néhány kohászati technológiai alapfoga-

lommal;• rávilágít a magyar iparfejlődés jelentősebb állomásaira;• bemutatja egy nemzet fejlettsége és fajlagos acéligé-

nye kapcsolatát.A könyv az LKM példáján keresztül bemutatja az értel-

metlen tervgazdálkodás szorításából menekülő reform-szo-cialisták küzdelmét, amely szerencsétlenségünkre a neolibe-rális gazdaságpolitika pusztításába, a nemzeti iparunk fele-lőtlen elherdálásába torkollott. A tanulságok között említi,hogy egy versenyképességet biztosító kívánatos technokrá-cia nem tűri a politika és a pénzvilág túlterjeszkedését a reál-gazdaság rovására. Ha ez bekövetkezik, úgy erre a műszakiértelmiség legjava szakmai és közéleti aktivitásának csökke-nésével válaszol, vagy – ha teheti – eltávozik az országból.

A könyv érzékelteti, hogy milyen konkrét veszteség értehazánkat a Diósgyőri Vasgyár, az LKM elpusztításával.Innen elégítették ki valamennyi hazai acélfelhasználó, fel-dolgozó üzemet a speciális minőségű hengerelt, kovácsolttermékekkel és nagy súlyú alakos öntvényekkel. A gyárezenkívül valamennyi kontinensre, mintegy 60 országbaexportált, közel 1200 fajta minőségi követelményt, szab-ványelőírást volt képes kielégíteni a legfejlettebb gépipari,bányászati igényeknek megfelelően. Ez a nagyüzem állítottaelő a legnagyobb hozzáadott értékű kohászati terméket ahárom hazai vasgyár közül.

A könyv tehát egy megbízható kordokumentum szerepétis betölti. Egyfajta „látlelet” a hazai ipar jelentős hányada,benne az egyetlen Diósgyőri Vasgyár megsemmisítéséről.Emellett azonban igyekszik a könyv – maradva az orvosihasonlatnál – megfelelő „diagnózissal” és „terápiával” isszolgálni. Más szóval, a történtek kritikus, pontos rögzítésemellett az elkövetett hibák, tévedések okaira, felelőseire,összetettségére is nagyobbrészt rámutat, valamint a keletke-zett versenyképességi elmaradásunk kívánatos, és ma is idő-szerű, kezelésének lehetőségére is kitér.

A mellékletek közül – amelyek a könyv megállapításaithitelesítik – külön figyelmet érdemel a közvetlen kárvallotthelyi szereplők sokszínű videó-interjújának kivonata, vala-mint az a 23 válogatott dokumentum, amely a hazai ipar, azLKM ügyében a legfelsőbb vezetésnek folyamatosan,nagyobbrészt eredménytelenül íródott.

Bíró Zoltán főigazgató (A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum)

Könyvismertetés



A 107. Küldöttgyűlés kitüntetettjei

Az OMBKE pártoló tagjainak kitüntetése

Az egyesületi munka támogatásának elismeréseképpen OMBKE EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Cseh Zoltánügyvezető igazgató

COLAS-ÉSZAKKŐ Kft.

Nagy Sándorügyvezető igazgató

INNOVÁCIÓ 2000 Kft.

Kroó Ivánügyvezető igazgató

DUTRADE Zrt.

Megválasztott TISZTELETI TAGOK:

Dr. Sohajda József okl. kohómérnök

1955-ben született, kohó-mérnöki oklevelét 1978-banszerezte a Miskolci NehézipariMűszaki Egyetem Kohómér -nöki Karán. Ugyanitt gazdaságimérnöki ok levelet szerzett1985-ben, doktori fokozatát1986-ban. 1978-80 között azegyetem Öntészeti Tanszékén,

1980-tól a Csepel Mű vek Vasöntödéjében dolgozottkülönféle műszaki és gazdasági vezetői beosztások-ban. 2001-től az öntöde ügyvezető igazgatója, tulajdo-nosként az OMBKE-t támogató pártoló tag.

42 éve OMBKE-tag. Alapító titkára a Csepeli Vas -öntészeti Szakcsoportnak. 1985-től jelenleg is folya-matosan az Öntészeti Szakosztály vezetőségi tagja.2000-től 2006-ig két cikluson keresztül szakosztályelnök, az OMBKE alelnöke. Két cikluson keresztül aMagyar Öntészeti Szövetség elnöke volt.

Számos előadás, szakcikk szerzője hazai és külföl-di konferencián, valamint szakfolyóiratban. Az Egye -sü letért, az öntész szakmáért kiálló, azért folyamatosandolgozó, az Egyesületet cégén keresztül rendszeresenjelentős anyagiakkal támogató, az öntész szakmában, aszakosztályban és egyesületi szinten is sokak által elis-mert tag.

Egyesületi kitüntetései: Sóltz Vilmos-emlékérem1991, Kerpely Antal-emlékérem 2002, Szent Borbála-érem 2006, z. Zorkóczy Samu-emlékérem 2012.

Kiss Csaba Andrásokl. bányamérnök

1948-ban született Buda pes -ten. 1971-ben szerezte bánya-mérnöki oklevelét a Miskolcinehézipari Műszaki Egyetemen.Végzés után a tatabányaiSzénbányák XV/C és XII/Aaknáinál, majd 1974 és 1981között a Szénbányászati Tröszt -nél a Termelési Osztály előadó-

ja. 1982-1995 között az Oroszlányi Szénbányák Vál -lalat kereskedelmi osztályvezetője. 1995-től saját vál-lalkozását vezeti.

Az OMBKE-nek 1971 óta tagja. Az OMBKEOrosz lányi Szervezeténél tevékenykedik, 1994-1997között az OMBKE Ellenőrző Bizottságának elnöke.1997-2000 között az OMBKE főtitkára.

A bányász hagyományok ápolásának elkötelezettje.Országszerte több száz szakestély szervezője, a VocemPreco könyvek írója.

Egyesületi kitüntetései: Szent Borbála-érem 1996,z. Zorkóczy Samu-emlékérem 2006, Sóltz Vilmos-emlékérem (40) 2011.

Csaszlava Jenőokl. bányamérnök

1947-ben született. A Mis -kolci Nehézipari MűszakiEgyetemen bányamérnök ésbányaipari gazdasági mérnökszakon végzett. A TatabányaiSzénbányák Vállalatnál kezdettdolgozni. 1979-ben a Nagy egy-házi Bányaüzembe került.


1984-től a személyzeti osztályon a vállalat személy-ügyi és oktatási munkáját irányította. 1994-től aTatabányai Energetikai Kft. Humánpolitikai Osztályvezetője. 2004-től a Tatabánya Erőmű Kft., 2008-tól azMVM GTER Zrt. dolgozója volt.

46 éve OMBKE-tag. 1975-től a Bányászati Szak -osztály Tatabányai Helyi Szervezetének vezetőségitagja. 1985-től három cikluson át titkára. 1997-től négycikluson át az OMBKE választmányi tagjaként a Tata -bányai és Dorogi Helyi Szervezeteket képviselte.2010-2014 között az Érembizottság vezetője. 2015-tőla Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítványkuratóriumának elnöke.

Egyesületi kitüntetései: Szt. Borbála-érem 1994,Sóltz Vilmos-emlékérem 1996, Egyesületi Emlék -plakett 2001, z. Zorkóczy Samu-emlékérem 2010,Sóltz Vilmos-emlékérem (40) 2011.

PÉCH ANTAL-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült:

Bencsik János országgyűlési képviselő

1965-ben született Szar va -son. Az általános iskolát Békés -szentandráson, a gimnáziumotSzarvason végezte. Budapestenokleveles hitoktató diplomátkapott. 1996-ban az ELTE Szo -ciológiai Intézetben, Budapes -ten terület- és településfejlesztőszociológus, majd a DATE

Szarvasi Főiskolai Karon településüzemeltető mérnökokleveleket szerzett.

2006-tól országgyűlési képviselő. 2011-ben irányí-tásával készült el a Nemzeti Energiastratégia.

Mint tatabányai polgármester támogatta a Bányász-Kohász-Erdész Találkozó szervezését. 2006-ban Pol -gármesteri Ezüstlánc Díjban részesült. Ugyanebben azesztendőben a város bányamérnökei szakestély kereté-ben „alias Zarándok” néven firmává avatták, s ezzelzárt közösségükbe fogadták. Elkötelezett személyestámogatója a bányász hagyományok megőrzésének.

MIKOVINY SÁMUEL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesül:

Bács Péter okl. bányamérnök

1948-ban született. Bánya -mérnöki oklevelét a MiskolciNehézipari Műszaki Egyetemenszerezte 1971-ben. Szakmaimunkáját Oroszlányban kezdte,majd Veszprémben folytatta.

Az Egyesületnek 1971 ótatagja. 1971-ben a tatabányaicso port titkára lett, 1983-2000

között a Veszprémi Helyi Szervezet titkára, 2000-től

elnöke. Egyesületi munkájának kiemelkedő érdeme ahagyományápolás. Több neves szakestély elnöke volt.Jelentős szerepe van a nyugat-európai bányász egyesü-letekkel történő kapcsolatfelvételben is. 2005-ben abalatonfüredi Knappentag szervezésében jelentős sze-repet vállalt.

Bársony Lászlóokl. bányamérnök

1948-ban született. 1975-ben végzett a Miskolci Nehéz -ipari Műszaki Egyetemen bá -nyamérnökként.

1978-tól mérnöktanárként atatabányai Péch Antal Bánya -ipari Aknászképző Techni kum-ban tanított bányaműveléstant.Később a Modern Üzleti Tudo-

mányok Főiskolája Alapítvány kuratóriumának titká-raként tevékenyen részt vett a helyi felsőoktatási intéz-mények működtetésében. 1994 és 2002 között Tata-bánya alpolgármestere volt.

1972-től tagja az OMBKE-nek, 2007-től elnöke aTatabányai Helyi Szervezetnek. Aktív szervezője ésrésztvevője a Tatabányához kötődő eseményeknek és abányászok szakestélyeinek. Főszervezője a BKE Talál -ko zónak. 2007-től a helyi szervezet elnöke. Szervezőmunkájának köszönhetően a város lakóival, az ifjúság-gal sikerült megismertetni a tatabányai bányászat tör-ténetét, a bányász hagyományokat. Vezető szerepe volta „Jó szerencsét!” emlékév kezdeményezésében, meg-rendezésében.

Munkáját 2015-ben Tatabánya város Ezüst Turuldíjjal ismerte el. Egyesületi kitüntetései: z. ZorkóczySamu-emlékérem 2001, Sóltz Vilmos-emlékérem (40)2012.

Nadežda BabiakováSelmecbánya polgármestere

Támogatása elősegítette,hogy tagjaink évek óta sikere-sen rendezik meg Selmecbá -nyán a selmeci hagyományokatápoló rendezvényeket.

KERPELY ANTAL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Huszics Zoltánokl. kohómérnök

1955-ben született. 1977-ben Dunaújvárosbanüzemmérnöki oklevelet szerzett, amelyet 1987-benMiskolcon okleveles mérnök képesítéssel egészített ki.1977-től Várpalotán dolgozik (Inotai Alumíniumkohó,jelenleg INOTAL) különböző vezető beosztásokban.

1976-tól az OMBKE tagja. 1978-tól az OMBKE



Fémko há szati Szakosztály Ino -tai Szervezet tagja, később ve -zetőségi tagja, jelenleg titkára.Folyamatosan részt vesz a cso-port rendezvényeinek szervezé-sében, lebonyolításában. Egyikszerzője az „Inota 50 éves”könyvnek.

Egyesületi kitüntetése: SóltzVilmos-emlékérem (40) 2016.

Berecz Tamás okl. kohómérnök, gépészmér-

nök, mérnökinformatikus1982-ben született. Tanul -

mányait a Dunaújvárosi Főis ko -lán és a Miskolci Egyetemenvégezte. A hagyományőrző di-ákság aktív tagja volt.

2005-ben tanulmányait elvé-gezve a Dunaferr Zrt., később2007-től a Csepel Metall Vas ön-töde dolgozója.

2007-től az Öntészeti Szak osztály Csepeli HelyiSzervezet tagja, 2010-től a titkára is. A rendezvényekaktív résztvevője és szervezője. Közösségi munkájátszakmai előadásokkal egészíti ki.

ZSIGMONDY VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Dr. Fancsik Tamásokl. geofizikus mérnök

Felsőfokú tanulmányait aMiskolci Egyetemen végezte,ahol 1992-ben geofizikus mér-nök oklevelet szerzett. Aműszaki tudományok kandidá-tusa 1998 óta.

A Magyar GeofizikusokEgye sületének ex elnöke, azMTA X. osztályának tanácsko-zási jogú tagja, a Miskolci

Egyetem címzetes egyetemi tanára, a SzegediTudományegyetem címzetes egyetemi docense. AMagyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója.

Szakál Tamásokl. olajmérnök

1972-ben született, 1996-ban a Miskolci Egyetemen szer-zett olajmérnöki oklevelet.

1996-tól dolgozik a MOLvállalatcsoportnál. Eddigi pá -lya futása alatt mindvégig a ku -tatás és termelés területén dol-gozott: 2000-2005 között mintművelési szakértő, 2007-től azOperatív Tároló Felügyelet

vezetőjeként, 2009-től pedig a Tároló Felügyelet ésKészlet Menedzsment vezetője volt. 2011 januárjábannevezték ki a MOL csoporthoz tartozó Geoinform Kft.ügyvezető igazgatójának. MOL MagyarországUpstream ügyvezető igazgató.

2014 óta a Magyar Bányászati Szövetség elnöke. Az OMBKE-nek 2013 óta tagja.

Tóth Jánosokl. gépészmérnök

1948-ban született. A pécsiFelsőfokú Vegyipari GépészetiTechnikumban 1969-ben ál -lamvizsgázott. A Dunántúli Kő-olaj- és Földgáztermelő Vál la -lat gellénházi üzemében, mű -szaki fejlesztési szaktechnikus -ként helyezkedett el. 1975-benüzem mérnöki oklevelet szer-

zett. 1982-84 között levelező tagozaton, a MiskolciNehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán,vegyipari gépész szakon, gépészmérnöki okleveletszerzett.

1975-től a Magyar Olajipari Múzeum tudományosmunkatársa, 1985 októberétől a múzeum igazgatója.Több közös kiállítást, rendezvényt szervezett társintéz-ményekkel, itthon és külföldön.

1976 óta OMBKE-tag. 20 éve sikerrel vezeti azOMBKE Történeti Bizottságát. Egyesületi kitüntetése:Sóltz Vilmos-emlékérem (40) 2016.

z. ZORKÓCZY SAMU-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Dani Bálint okl. anyagmérnök

1981-ben született. A duna-újvárosi Bánki Donát Gimná zi-umban végzett minőségbiztosí-tó technikusként, 2006-ban aDunaújvárosi Főiskolán anyag-mérnöki oklevelet szerzett,2006-tól az ISD DUNAFERRZrt. dolgozója.

2006-2008 kö-zött a nagy-olvasztó üzemmérnöke. 2009-2012 között a PannonEgyetem környezetmérnök szakos hallgatója volt.Jelenleg környezetvédelmi főmunkatárs az ISDDUNAFERR Zrt.-ben.

2001 óta OMBKE-tag. Már főiskolásként szerepetvállalt a diákhagyományok ápolásában, éveken keresz-tül a Főiskolai Diákegylet titkára volt. A VaskohászatiSzakosztály Dunaújvárosi Helyi Szervezetében márfőiskolás hallgatóként aktív szerepet vállalt. 2014 óta ahelyi szervezet titkára. Kiemelkedő munkát végez azegyesületi utánpótlás nevelésében.

Egyesületi kitüntetései: Oklevél 2005, KerpelyAntal-emlékérem 2009.



DELIUS TRAUGOTT CRISTOPH-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Dr. Szűcs Péter okl. bányamérnök

1964-ben született. Mérnökioklevelét a Miskolci Egyetemenszerezte. Tudományos fokozata-it (dr. univ., PhD, MTA doktora)az alkalmazott geofizikai, földta niés hidrogeológiai szakterülete-ken végzett kiemelkedő ku tatásieredményei alapján nyerte el.

Egyetemi tanulmányai befe-jezése óta (kivéve: 1995-1998, MTA BKK) a MiskolciEgyetem alkalmazottja, jelenleg a Környezet gaz dálko -dási Intézet Hidrogeológiai – Mérnökgeológiai IntézetiTanszék vezetője, a Műszaki Földtudományi Kardékánja. Habilitált egyetemi tanár, aki a SzéchenyiProfesszori Ösztöndíjat és a Bolyai János KutatásiÖsz töndíjat (az utóbbit kétszer is) elnyerte. Eddigi élet-pályájából mintegy 3 évet tesz ki a külföldön ösztöndí-jasként és tanulmányúton eltöltött időszak, amelynekértékes tapasztalatait oktatói munkájába is integrálta.Több tanszéki tárgy gondozója, előadója, a kari dokto-ri iskola törzstagja, a Habilitációs Bizottság elnöke.Témavezetője fontos OTKA és kiemelt kari szintűTÁMOP projekteknek. Számos szakmai szervezetmunkájában vesz, illetve vett részt. Publikációinakszáma meghaladja a 400-at.

Az Egyesületben, az Egyetemi Osztályban hosszúévek óta végzett munkájával, kari vezetőként pedig azEgyetemi Osztály, a kar hallgatóságának mindenkorikészséges támogatója.

WAHLNER ALADÁR-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Törő Györgyokl. bányamérnök

1960-ban született Miskol -con. Bányamérnöki diplomájáta Miskolci Nehézipari Egyete-men szerezte 1985-ben. A vég-zést követően a Borsodi Szén -bányák Vállalat Miskolci Bá-nyaüzemében, Lyukóbányánszer zett termelési tapasztalatot.1989-től 1992-ig bányászati vál-

lalkozásokat vezet. Később a Putnok Bánya Kft. keres-kedelmi igazgatójaként a szénosztályozás és értékesí-tési irányítója. 2000-től a Dub-Org Kft. ügyvezetője.Több kavicsbánya műszaki vezetője.

36 éve OMBKE-tag. A Borsodi Helyi Szervezet tit-káraként, majd elnökeként évek óta szervezője azegyesületi rendezvényeknek.

Egyesületi kitüntetései: Oklevél 2000, z. ZorkóczySamu-emlékérem 2005.

Jäger Lászlóokl. bányamérnök

1939-ben született. Jelentősmunkát végzett a „Máza-Vár -alja Dél” kutatási területen ame cseki szénbányászat újra-élesztése érdekében létesíthetőmélyművelésű szénbánya kü -lönböző változatainak tervezé-sével.

1968 óta az OMBKE Me -cse ki Helyi Szervezet aktív tagja. 2008-ban kapott 40éves tagságért Sóltz Vilmos-emlékérmet. A komlóibányász hagyományőrző rendezvényeken részt vesz,és segít azok megrendezésében.

Hatalmas kutatómunkát végzett a komlói kőszén-bányászat történetének felkutatásában. Ebben a témá-ban folytatásban négy cikke jelent meg a BKLBányászatban.

OMBKE EMLÉKÉREM (PLAKETT) kitüntetésben részesült:

Csonka Lászlóokl. kohómérnök

1991-ben végzett a MiskolciEgyetem Kohó mérnöki Karán.Szakmai munkáját a németor-szági WMF AG-nál kezdte.Elvégezte a GFQ Akademieminőségbiztosítási megbízottképzéssorozatát Német ország -ban. Hazatérve minőségbiztosí-tási területen helyezkedett el

tanácsadó-oktató cégeknél. 2008-ban Lean Manage -ment szakértői vizsgát tett, jelenleg a BERTINGVezetési Tanácsadó Iroda ügyvezetője, ahol elsősorbanautóipari beszállítók részére végeznek minőségirányítá-si és lean területen oktató és tanácsadó tevékenységet.

2010-ben választották az OMBKE FémkohászatiSzakosztály Budapesti Helyi Szervezetének titkárává,majd elnöke lett az OMBKE Fémkohászati Szak -osztály Lean Szakcsoportjának. Vezetésével folyama-tos szakmai tapasztalatcseréket szerveznek, melyneksorán 2016-ban 15 gyárlátogatást bonyolítottak le, aholtöbb mint 400-an vettek részt.

Domonkos Balázsokl. kohómérnök

1991-ben született. A Mű -szaki Anyagtudományi Kar va -léta elnökeként 2012-2013 tan-évben nagy lelkesedéssel vezet-te a végzős évfolyamot. A tiszt-újítás alkalmával hallgatói ösz-szekötővé jelölték. Az elmúltévek során számos alkalommalbizonyította rátermettségét a

hallgatói közösségek irányítására, vezetésére. Meg -



bízható és alapos szervező munkája, szakmaszeretete ésa hagyományápolásban kifejtett tevékenysége a többidiák számára példaértékű lehet. BSc tanulmányait befe-jezve az iparban helyezkedett el, ahol hamar elfogadtat-ta magát, és a szakmában is megállja a helyét. Az elmúltidőszakban az Alma Matertől távolról is hatékonyan éslelkesen szervezte az Egyetemi Osztály hallgatói ügye-it, rendezvényeit. Fiatal kora ellenére eddigi munkájá-val messzemenően kiérdemelte az OMBKE Emlék -érem kitüntetésre való felterjesztést.

Grünwald Mátyásokl. bányamérnök

1945-ben született. AzOMBKE-nek 1973-tól egy meg-szakítással tagja. A Me cse kiSzervezet komlói tagcsoportjá-nak vezető személyisége, a kom-lói egyesületi tagok szakmai éshagyományőrző eseményeinekfő szervezője. Évek óta az egye -sület tagjainak szervezi a több

napos szakmai országos és esetenként külföldi ki rán -dulásait, ezen kirándulásokhoz támogatókat nyer meg.

Hubácsek Sándorokl. gépészmérnök

1940-ben született. Elsőmunkahelye 1963-ban a DorogiSzénbányák Bányagépgyártó ésJavító Üzeme, aminek 1983-1990 között (Dorogi Bányagép -gyár néven) főmérnöke lett.1990-től a Dorogi Brikettgyárüzemfenntartási főmérnöke2000. évi nyugdíjaztatásáig.

Az OMBKE-nek 1985 óta tagja. A hagyományőrzőmunkák során mindig számítani lehet segítségére,szakmai előadásokat tart, aktív szervezője a nemzetkö-zi kapcsolatoknak. A Dorogi Szlovák NemzetiségiÖnkormányzat vezetője 2002-től.

Káplánné Juhász Mártaokl. kohómérnök

1946-ban született. 1969-ben öntőipari üzemmérnök(NME KFFK Budapestre kihe-lyezett esti tagozat), 1973-banokleveles metallurgus kohómér-nök (NME, levelező), 1984-benokl. hőkezelő szakmérnök dip-lomát szerzett. 10 évet öntészetiés olvasztás-, gyártás- és gyárt -

mányfejlesztésben dolgozott, anyagvizsgálatokat vég-zett, a CSM Fémműben 17 évig kutatással és gyárt-mányfejlesztéssel foglalkozott új termékek (különlegesötvözetek, mágneses anyagok, csontpótló ötvözetek,

pénzérme alapanyag) kidolgozásával. A MNB-ban 16éven át a pénzgyártás szakmai és pénzügyi ellenőrzé-sével foglalkozott, érme- és bankjegyszakértőként dol-gozott, ez kiegészült a Magyar Nemzeti Múzeumérméinek eseti vizsgálatával.

Az egyesület öntészet-történeti szakcsoportjánaktagja. 1968-tól az Öntödei Múzeum munkáját tagkéntsegítette, segíti. A BKL szerkesztőbizottságának sokéven át háttérmunkával nyújtott segítséget. A két egye-sületi történeti bizottság munkáját tagként segítette.

Orovecz Lászlóokl. gázipari mérnök

1973-ban született. 2013 ótaaz OMBKE Kőolaj-, Földgáz-és Vízbányászati SzakosztályBudapesti Helyi Szervezet aktívtagja.

Pacsai Imre bányatechnikus

1948-ban született. 1986-tólOMBKE-tag, a Tata bányai He -lyi Szervezetben azóta aktívantevékenykedik. A rendezvénye-ken nem csak résztvevőként,hanem aktív közreműködőként,szervezőként is számíthatunkrá. Ötleteivel, javaslataivalgyakran támogatja a szervezetmunkáját. A szakestélyek állan-

dó szervezője, segítője. Országos, ill. nemzetközi ren-dezvényeken gyakran képviseli egyesületünket, felada-tokat vállal. Tá mogatja a bányász hagyományápolást, abányászatban foglalkoztatottak szakmai összetartozásá-nak és összefogásának erősítését. Az OMBKE-ben vég-zett munkáját 2013-ban egyesületi oklevél adományo-zásával ismerték el.

Sáfár Lászlóné alakítástechnológus kohász

üzemmérnökNehézipari Műszaki Egye -

temen végzett kohászként mintalakítástechnológus üzemmér-nök. 1970-től a DUNAFERRTechnológiai Főosztályán tech-nológus, majd 2006-ig, nyugdí-jazásáig a Kereskedelmi Igazga -tóságon marketing főmunkatárs.

1969 óta diákként tagja az OMBKE-nek. Aktívanrészt vett az OMBKE dunaújvárosi szervezeténekmunkájában, a selmeci hagyományok éltetésében,majd a Vaskohászati Szakosztály Budapesti HelyiSzervezet életében.



Varga Sándornémérlegképes könyvelő

1952-ben született Buda -pesten. Közgazdasági Szakkö -zé piskolában érettségizett, majdmérlegképes könyvelői végzett-séget szerzett. 1998-tól aMTESZ alkalmazottja, 2005 ótaaz OMBKE gazdasági titkára.Számviteli, pénzügyi, tagnyil-vántartási feladatain túl, szíve-

sen vesz részt a rendezvényekkel kapcsolatos szerve-zési munkákban is.

2007-től OMBKE-tag a Bányászati SzakosztályBudapesti Szervezetében.

Weisz Tibor okl. bányamérnök

1953-ban született. AzOMBKE-nek 1974 óta tagja. Abányász hagyományok ápolásá-nak és a selmeci hagyományokelkötelezett híve. A helyi szerve-zet által rendezett szakestélyekállandó szervezője, elnöke. Azegyik alapító tagja a 2007-benalakult Tatabányai Bányász

Hagyományokért Alapítványnak. Munkájával és tekin-télyével jelentősen erősíti és segíti a bányászatban fog-lalkoztatottak szakmai összetartozását és összefogását.

Szakmai tevékenységét 1998-ban Szent Borbála-emlékéremmel, hagyományápoló tevékenységét 2004-ben egyesületi oklevéllel ismerték el.


EGYESÜLETI OKLEVÉL kitüntetésben részesült:

Kovács László okl. bányamérnök, Bányászati SzakosztályPintér Mária külker ügyintéző, Bányászati SzakosztályBenyeczkó Ilona tanár, Bányászati SzakosztályKuti János okl. gépészmérnök, Vaskohászati SzakosztályTóth Norbert okl. kohómérnök, Öntészeti SzakosztályOrosz Anna hallgató, Egyetemi OsztálySzabó Gyula Ákos hallgató, Egyetemi OsztályKarászi Árpád hallgató, Egyetemi OsztályTanács Bence Gábor hallgató, Egyetemi Osztály

Kovács László Pintér Mária Benyeczkó Ilona Tóth Norbert

Orosz Anna Szabó Gyula Ákos Karászi Árpád Tanács Bence Gábor


Öntészeti SzakosztályBánky Gyula okl. kohómérnök

70 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:


Bányászati SzakosztályDr. Meskó László okl. bányamérnökKonyecsni Kázmér okl. bányamérnökPazsák János okl. bányamérnökPusztafalvi Gábor okl. bányamérnökSchmidt József okl. bányamérnök

Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályDr. Németh Ede okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályDr. Temesi Sándor okl. kohómérnökRaabe Imre okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályDr. Ádám János okl. vegyészmérnökCserháti József okl. bányamérnökMucs Béla okl. bányamérnökLaár Tiborné dr. Endrődi Mária okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztályBaráz András okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályDr. Farkas Ottó okl. kohómérnök

60 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKJELVÉNY kitüntetésben részesült:

Bánky Gyula

Dr. Meskó László Konyecsni Kázmér Pazsák János Pusztafalvi Gábor Schmidt József

Dr. Németh Ede Dr. Temesi Sándor Raabe Imre Dr. Ádám János Cserháti József



50 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKJELVÉNY kitüntetésben részesült:

Mucs Béla Laár Tiborné Baráz András Dr. Farkas Ottó

Bakó Tibor Báncs Miklós Bencze Károly Dr. Fodor Béla Forgács László

dr. Endrődi Mária

Bányászati SzakosztályBakó Tibor bányatechnikusBáncs Miklós okl. bányamérnökBencze Károly okl. bányamérnökDr. Fodor Béla okl. bányageológus mérnökForgács László okl. gépészmérnökHársy István okl. gépészmérnökHuszár Józsefné okl. bányageológus mérnökJáger József okl. bányagépész mérnökKertész Zoltán bányatechnikusVisnyovszky Roland általános mérnök

Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályBorkó Rezső okl. gépészmérnökFalk Miklós okl. olajmérnökHetyéssy István okl. olajmérnökKovács János okl. olajmérnökMiklós Tibor okl. olajmérnökTörök Attila okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztálySolymár András okl. kohómérnökWenzel Péter okl. üzemmérnök

Fémkohászati SzakosztályGál János okl. kohómérnökDr. Nagy Géza okl. kohómérnökDr. Leitner László okl. kohómérnökPuza Ferenc okl. kohómérnökRadó András okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztályDr. Dudás Gyula okl. kohómérnökMikus Károlyné okl. kohómérnökSipos István okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályHegymegi Kiss György okl. kohómérnökDr. Tóth Levente okl. kohómérnökWoperáné dr. Serédi Ágnes okl. kohómérnök



Hársy István Huszár Józsefné Jáger József Kertész Zoltán

Miklós Tibor Solymár András Wenzel Péter Gál János

Dr. Nagy Géza Dr. Leitner László Puza Ferenc Radó András Dr. Dudás Gyula

Mikus Károlyné Sipos István Hegymegi Kiss György Dr. Tóth Levente Woperáné dr. Serédi

Visnyovszky Roland Borkó Rezső Falk Miklós Hetyéssy István Kovács János

Ágnes



Bányászati SzakosztályBaranyai Péter okl. gépészmérnökBenkovics István okl. bányamérnökBíró Béláné bányaipari technikusBittmann Ottó híradásipari technikusBőr Ferenc okl. bányaművelő mérnökCsermák Hugó okl. bányagazdasági üzemmérnökCsics Gyula tanárDezső Imre okl. gépészmérnökDr. Gráf Kálmán okl. tervgazdasági mérnökDr. Mezei Lászlóné okl. közgazdászDrexler János okl. bányagépész üzemmérnökFecskés Zoltán okl. bányamérnökKappel Róbert okl. bányamérnök, okl. építőgépészmérnökKároly Ferenc okl. bányamérnökKárpáty Erika okl. bányamérnökKiss Péter okl. bányamérnökNádvári Zoltán bányagépész technikusSalzinger György okl. bányamérnökSzirányi Zoltán okl. földmérő mérnökTajti Tibor okl. gépészmérnökVirág István okl. bányamérnök

Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályTánczos Gyula okl. vegyigépész mérnökLovonyák Károly okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályGyőri Mária okl. kohómérnökTar Gyula József okl. kohómérnökVéghné Fluer Erzsébet okl. üzemmérnök

Fémkohászati SzakosztályDratsay Géza okl. kohómérnökFadgyas Lóránt gépipari technikusKiss Imréné okl. üzemmérnökKőszegi Ferenc fémipari technikusNémeth Gyula okl. kohómérnökRábaköziné Kozáry Mária okl. vegyigépész mérnökSzűcs Zoltán okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztályDr. Sohajda József okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályDr. Szarka Gyula okl. kohómérnök

Csermák Hugó Csics Gyula Dezső Imre Dr. Gráf Kálmán Dr. Mezei Lászlóné

Baranyai Péter Benkovics István Bíró Béláné Bőr Ferenc

40 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:



Drexler János Fecskés Zoltán Kappel Róbert Károly Ferenc Kárpáty Erika

Kiss Péter Nádvári Zoltán Salzinger György Szirányi Zoltán Tajti Tibor

Virág István Tánczos Gyula Győri Mária Tar Gyula József

Véghné Fluer Erzsébet Dratsay Géza Fadgyas Lóránt Kiss Imréné Dr. Kőszegi Ferenc

Németh Gyula Rábaköziné Kozáry Szűcs Zoltán Dr. Sohajda József Dr. Szarka GyulaMária



Bevezetés

Százötven éve született meg a kiegyezés, amely aKárpát-medence bányászatában is fordulatot eredmé-nyezett. A kiegyezés, avagy az osztrák-magyar kiegye-zés a Habsburg uralkodóház és a magyar tárgyalódele-gáció között 1867 elején született megállapodásokösszefoglaló elnevezése. A tárgyalófelek I. FerencJózsef és a Deák Ferenc, pontosabban az AndrássyGyula gróf vezette magyar delegáció voltak, akik azOsztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti poli-tikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték. AzOsztrák-Magyar Monarchia I. Ferenc József szerintkizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásaiközepette jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam”. Ezmagyar részről négy törvényt jelentett (az 1867. éviXII., XIV., XV. és XVI. tv.), amiket I. Ferenc József1867. július 28-án szentesített. Ezzel hivatalosan létre-jött a paritás elvű alkotmányos mo narchia, melynekneve Ausztria-Magyarország vagy Osztrák-MagyarMonarchia lett.

Magyarország ezzel a gyakorlatilag osztrák fél-gyarmati státuszból a közös külügyeket és közös had-ügyeket (a kapcsolódó pénzügyeket, valamint a per-szo náluniót) leszámítva újra önálló állam lett. Sajátválasztott parlamenttel, kormánnyal és kormányfővel,belügyeiben korlátlan, pénzügyeiben részleges önkor-mányzatisággal. Ezeken felül újra Magyarországhozcsatolták Erdélyt és a Partiumot, valamint a magyartengermelléket, Fiumét. A gazdaságról úgy rendelkez-tek, hogy azt tízévente kötelezően meg kellett újítaniAusztria és Magyarország között, 1917-re, ötven évelteltével a különválásra készülhetnek fel. Az országokközött vám- és kereskedelmi szövetség jön létre (1867.évi XVI. tc.), közös súly- és mértékrendszert, valamintközös fizetőeszközt vezetnek be (korona). DeákFerenc javaslatára 1867. február 17-én az uralkodóidő sebb Andrássy Gyulát kérte fel Ma gyar ország mi -niszterelnökének, az Andrássy-kormány 1867. február20-án tette le hivatali esküjét. 1867-ben újra megala-kulhattak a független magyar királyi minisztériumok.

A fellendülés útján

Az 1867 utáni ugrásszerű gazdasági fejlődés alap-

pillére a modern szabadverseny aktivizálódása volt.Elviekben már a szabadságharc utat nyitott a tőkésszabadversenynek, ám csak a dualizmus rendszerehozta meg a megfelelő politikai, társadalmi biztonsá-got. A monarchia egész történetén áthúzódó végletespolitikai küzdelmek befolyásolták a fejlődés folyama-tát, de kihatásaikban pozitív irányba mutattak. A mo -narchia csaknem önellátó nagy gazdasági egységében,amelynek áruforgalma vámok és deviza nélkül, közöspénz- és árrendszer alapján szinte belkereskedelmi jel-leggel zajlott, a bányászat jelentős súlyt képviselt. Abányászat a birodalom piac- és nyersanyagviszonyairaépült, az Osztrák-Magyar Monarchia kereteihez igazo-dott. Termékei szabadon áramolhattak, a bányászoktoborzása, telepítése, átköltözése akadálytalan volt. Abányatelepek is tükrözték a monarchia népeinek sok-színűségét.

A magyar gazdaság alapja a mezőgazdaság, az iparpedig a legdinamikusabb ágazata volt. Míg előbbi évesnövekedési üteme a különböző számítások szerint 1,7-2,2% között mozgott, addig az utóbbié 4,5 és 6%között alakult. 1913-ban az ipar és bányászat foglal-koztatta a kereső népesség 18%-át, s a nemzeti jövede-lem mintegy 25%-át adta.

Az 1890 és 1910 közötti évtizedekben a magyaripar műszaki, szervezeti és üzemi keretei egyarántminőségi átalakuláson mentek keresztül. A hagyomá-nyos kisüzemek mellett modern gyárak alakultak.1910-ben mintegy 4000 üzem foglalkoztatott húsználtöbb, csaknem ezer üzem pedig 100-nál több mun-kást. Ez utóbbi kategórián belül 41 volt azoknak anagy gyáraknak a száma, amelyekben a munkáslét-szám az ezret is elérte vagy meghaladta. Az 1910-esévek elején ezekben dolgozott az ipari munkásoktöbb mint fele, mintegy 800 ezer fő. A gőzgépek tel-jesítménye 1884 és 1914 között megtízszereződött:64 ezer lóerőről 638 ezer lóerőre emelkedett. Amodern gyárak mellett továbbra is léteztek a kézierőre alapozott hagyományos kisüzemek. A segédnélkül dolgozó kisiparosok száma még 1910-ben ismeghaladta a 330 ezret, az egy segéddel dolgozóké a98 ezret, s a kettővel dolgozóké a 45 ezret. A 20-náltöbb munkást alkalmazó üzemek, azaz gyárak azösszes iparvállalatnak még a háború előtt is csak0,9%-át tették ki.

A Habsburg Birodalom egy tartományaként kezelt MagyarKirályság 1867-től más helyzetbe került. Az 1848/49-es elbukott sza -badságharc követelésein és a Habsburg Birodalomban elfoglalt helyé-re alapozva, az önállóságot biztosító formát jogi szerződéssel terem-tették meg. A bányászat is új helyzetbe került – alapja és része lett az1867-tel kezdődött gazdasági fellendülésnek.

Kiegyezés és bányászatDR. KRISZTIÁN BÉLA c. egyetemi tanár (Pécs)


Két évszázada a magyar ipari struktúra egyik meg-határozó vonása tehát a hagyományos szervezetű éstechnikájú kisüzemek s a legkorszerűbb berendezések-kel ellátott nagyüzemek egyaránt nagy száma volt. Ezutóbbiakban már érvényesült a taylorista, fordistavezetésszervezés annak ellenére, hogy a társadalombanmég uralkodóak a patriarchikus viszonyok, s a bánya-munka nem szakmához kötött (erre csak 1937-benkerül sor), csak mint foglalkozás számontartott.

Az ipar egyenetlenül oszlott el az ország városaiés régiói között. A modern nagyipar jelentős részeBu da pestre és közvetlen környékére koncentrálódott.1910-ben Nagy-Budapest területén az ország lakossá-gának 5%-a, az iparban foglalkoztatottaknak viszont18, s a gyári munkások 28%-a élt. Angyalföld,Újpest, Kispest és Csepel valóságos gyárövezetetképeztek a főváros körül. Nagy ipari régió alakult ki aFelvidék középső hegyes vidékein. Az ércbányászat aHernád, a Garam, a Sajó és az Ipoly völgyében össz-pontosult, a nagy vas- és acélipari üzemek aSalgótarján és Diós győr közötti barnaszénmedencék-ben létesültek. Ezt a nehézipari övezetet délről élel-miszer-ipari üzemek, mindenekelőtt cukorgyárak sze-gélyezték. Jelentős iparvidék alakult ki Krassó-Szörény és Hunyad vármegyékben, gazdag érc-, szén-és vasércbányákkal, kohászattal és gépgyárakkal.Ehhez a körzethez csatlakozott északról Temesvár ésArad, amelyek az ország leginkább iparosodott vidé-ki városai közé tartoztak. Az Alföld, a Dunántúl,Kárpátalja és Erdély nagy részén alig települt ipar,Debrecen, Győr, Ko lozs vár, Pécs, Pozsony,Szabadka, Szeged szigetekként emelkedtek ki a tradi-cionális agrárvilágból.

A növekvő szénigényt a földtani kutatásokkal fel-tárt új és a korábbi bányákra települő bányák igyekez-tek kielégíteni. A konjunktúra hatásait sok vállalat nemtudta elviselni, számtalan új bánya csak rövid életet éltmeg, megszűntek vagy egyesülések nyomán újjáala-kultak, a nagyobb bányákhoz kerültek. A technikai fej-lődés, az építkezések sokfélesége máig meghatározza abányavidékek képét, az alkotók munkásságát, tükrözvea bányászat sokrétű befolyását. Szűkreszabott kerete-ink nem teszik lehetővé a dinamikus fejlődés teljesbemutatását, így csak néhány részletet érinthetünk.Zömmel magyar tőkével indult a borsodi bányászat,francia és osztrák érdekeltségű volt a szörényi iparvi-dék, majd Hunyad vidékének nehézipara.

A bányászatban alkalmazottak létszámát nehézpontosítani a változó beszámoltatás miatt. A bánya -társládáknál biztosított munkavállalók létszáma az1867-1881 közötti években 39 000–45 000 fő közöttalakult (kincstári bányákban 8-10 ezer fő; magánbá-nyákban 31-35 ezer fő), akik közül 1.080–1.600 volt anők száma, 4-5 ezer foglalkoztatott pedig még gyer-mekkorú volt (1. táblázat). A felnőtt férfiak között pl.állandósult és nagy volt az ideiglenesen (napi felvéte-lesek) alkalmazott napi munkások és napszámosokszáma. Az 1867-1881 közötti években számuk orszá-gosan a napi 230-410 fő között alakult.

1 Halkovics László (2003) A magyar bányászat történeti statisz-tikai adattára. KSH Budapest. 46, 49.

2 Nőkkel és gyermekekkel együtt

A több száz bánya közül a kiegyezés után kiemel-kedő vállalattá épült a Salgótarjáni KőszénbányaRészvény Társulat és a Magyar Általános Kőszén bá -nya Részvénytársaság. A nemzeti gazdaság szénellátá-sára szerveződött a kincstári bányászat, a távlatokratekintve az osztrák DGT hajózási vállalat pécsvidékibányáit fejlesztette.

Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény Társulat

Nógrádban az első nógrádi szénbányának tekintettrövid életű Ó-Mária táró 1848-ban nyílt meg aSalgótarjánhoz tartozó Inászón. 1861-ben megalakult aSalgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. Az 1861.május 14-i nap, a társulat első közgyűlésének napjatekinthető a folyamatos nógrádi szénbányászat kezde-tének. A Szent István Kőszénbánya Rt. többszöri név-változtatás után 1868-ban alakult át a kizárólag bányá-szattal foglalkozó Salgótarjáni Kőszénbánya Rész vényTársulattá (SKB Rt.). A dinamikusan fejlődő vállalattermelése 1896-ra elérte az 1,2 millió tonnát, ami akkoraz ország széntermelésének 32%-a volt. A társaság tu -lajdonát képező bányák zöme Nógrád megyében és aZsil-völgyében működött. A Zsil-völgy benépesedett aMonarchiából betelepített munkásokkal, a medencelakossága kis mértékben tükrözte a monarchia nemze-tiségi összetételét. Tizennyolc nyelvet beszéltek a bá-nyavidéken, egyes kolóniák a lakosok eredete utánineveket vettek fel, így lettek: Bosznia, Prága, Galícianevű negyedek. A medence az Osztrák-Magyar Mo-narchia egyik legfontosabb bányavidéke lett. Az SKBközvetlen és közvetett formákban országos gazdaságiés bányászati befolyással rendelkezett.

Magyar Általános Kőszénbánya Rt.

A borsodi szénbányászat több évtizedes múltjánalapozva 1891. június 9-én alakult meg a Magyar Álta-lános Kőszénbánya Rt. A vállalat fejlődésében új


1. táblázat: Bánya- és kohómunkások száma akincstári és magánbányászatban1

Év Foglalkoztatottak2

1867 42 8291870 43 6261875 42 3911880 41 7991885 47 8511890 51 5321895 61 6961900 74 5361905 71 5701910 80 4091915 64 5921917 72 923


irányt szabott a tatai szénmedence felfedezése 1896-ban. A MÁK Rt. működési súlypontja ettől kezdve aDunántúlra helyeződött át. A tatai felfedezés a vállalatáltal finanszírozott geológiai kutatások eredménye ésjutalma volt. „1897. május 23-án egy közönséges kisfabódéban folyt le az adományozási tárgyalás, deugyan azon év novemberében már 20 munkásház hir-dette az ipari előrehaladást azon a vidéken. Em -lékszünk még arra, hogy 1897-ben még arattak a tele-pülés helyén, ahol most egy 12.500 lelket számláló,virágzó nagyközség, Tatabánya terül el. Hogy szárbanőtt még a káka itt-ott azon a helyen, ahol most a 3500lakosú Újtelep fejlődik. Megelégedett, jól kereső néplakja boldog Komárom vármegye e részét, hatalmasanmeg van vetve az alapja egy olyan szénbánya-vállalat-nak, mely az úttörő munkáját végezte el. Ez az elsővállalat volt a kontinensen, a mely a legvégsőbb con -sequentiákig keresztülvitte a villamos üzemet, mindennéven nevezendő gépi erőt villamosság útján produ-kálván. Ehhez fogható üzem nincs az európai konti-nensen. Angliában is csak a legújabban rendezkedettbe így egy szénbányatársaság” – írta az egykori króni-kás. A tatai területen az Eszterházy akna mélyítésével,1896. augusztus 1-én indult meg a szénbányászat. Avál lalat az ország területe egy részén meghatározó je -lentőségű gazdasági és társadalmi befolyást gyakorolt,létesítményei a későbbi urbanizáció alapjai is lettek.

Az állami kőszénbányászat

Az állami kőszénbányászatról „a kormány 1910.márczius hó 8-án terjesztett elő törvényjavaslatot, amitŐ Felsége május hó 2-án szentesített”. A törvényjavas-lat, mint 1909. évi XV. tc. 1910. május hó 6-án kerültkihirdetésre. A törvény alapján a pénzügyminiszterhúsz vidéki és negyven központi tisztviselővel államikőszénbánya-igazgatóságot szervezett. A kincstári kő -szénbánya-igazgatóság 1910. július 1-én kezdte megműködését. Élére Andreics János miniszteri tanácsos,bányaigazgatót nevezték ki. 1909-től a M. Kir. Szén -bányák központi igazgatósága irányítása alatt működ-tek a m. kir. kőszénbánya-hivatalok Komló, Pet ro -zsény és Vrdnik székhellyel.

Duna Gőzhajózási Részvénytársaság

A hajózásban érdekelt osztrák Császári-KirályiSza badalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság(DGT) a magyar szénpiaci részvétele növelésérepécsvidéki bányái korszerűsítését határozta el. Azelőzmény, hogy a DGT-nél az 1870-1873-i tőzsde-krach nyomán pénzügyi átvilágítást végeztek, raciona-lizálni igyekezvén a vállalat tevékenységét. Bányájukhelyzetét tanulmányozva, piaci felméréseket végeztek.Tanulmányozták az osztravai bányavidéket, ahol aBrünnhöz közeli Zastavkában a Rossitz (Rosice) Bá -nya társaság igazgatója, Jaroslav Jičínský bányamér-nök vezetésével nagyarányú koncentrációt valósítottakmeg. Három központi bányaüzemet, villamos erőmű-

vet, feldolgozóműveket, egységes szállítási rendszerthoztak létre. Itt, Kuklán épült Európa első vasbetonaknatornya (építész tervező a bécsi Joseph Schöngut)és azok az üzemépületek, amelyeket aztán másbányáknál is fellelünk. 1890-ben Gerber Frigyes sal-gótarjáni bányaigazgató véleményezte a DGT-tevé-kenységét. A gazdaságos működés egyik akadályakéntemlítette a vállalat sokféle üzemét. Utalt JaroslavJičínský a gazdaságos bányászat elveiről Bécsben tar-tott előadására, melyben a célszerű bányaüzem-telepí-tésre és szükséges koncentrációra hívta fel a figyelmet.A DGT 1910-ben megbízta Jaroslav Jičínskýt pécs vi-déki bányája átalakításának kidolgozására, egyben an -nak vezetésére. Ilyen előzmények után került Jičínskýa pécsvidéki bányák élére 1913-ban. Tevé kenységetizenhét éve alatt a DGT pécsvidéki bányászata kor-szerű bányaművé épült ki (1928). Jičínský 1930-ig irá-nyította a DGT pécsi bányaművét, a DGT történetétösszefoglaló műve 1931-ben jelent meg.

A GDP a monarchia alatt

Egy gazdaság fejlettségének vagy fejletlenségéneklegáltalánosabb mutatója az egy főre eső nemzeti jö ve -delem. 1913-ban Magyarországon egy főre 435 koronanemzeti jövedelem (GDP) jutott, ami az angliainakkevesebb mint 40, a franciaországinak közel 50, anémetországinak és a norvégiainak több mint 50, azolaszországinak mintegy 80, az ausztriainak pedig kö -rül belül 85%-át tette ki. A trianoni Magyarországravonatkozó adatok szerint az egy főre jutó bruttó nem-zeti termék (GDP) 1913-ban 372 US-dollárt tett ki, amiaz akkori európai átlagnak 69, az angliai szintnek 37, anémetországinak 48, az olaszországinak 84, a spanyol-országinak 101, a görögországinak 115, s a jugoszlávi-ainak 130%-át jelentette. A legújabb számítások sze-rint, melyek az 1920 utáni területre vonatkoznak, azegy főre jutó magyarországi bruttó hazai termék(GDP) 1913-ban az angliainak 44, a németországinak57, a franciaországinak 60, s az olaszországinak 81%-át érte el. Magyarország tehát – a fél évszázados dina-mikus fejlődés ellenére – nemcsak a legfejlettebb nyu-gat-európai, hanem – bár kisebb mértékben – az észak-,közép- és részben dél-európai országokhoz képest iselmaradott és szegény ország volt. A monarchia a meg-lévő adottságok – földrajzi helyzet, nyersanyag-ellá-tottság stb. – keretei között biztosított viszonylag opti-mális feltételeket a fejlődés számára.

A közös vámterület – különösen kezdetben – nemkedvezett a magyar ipar fejlődésének, amit a kormá-nyok tudatos ipartámogatással igyekeztek ellensúlyoz-ni. A Matlekovits Sándor kezdeményezésére 1881-benmegalkotott első iparpártolási törvény még csak ille-tékmentességet biztosított az új gyáraknak. Az 1890-esés 1899-es ipartörvények azonban már kamatmenteskölcsönök nyújtását, valamint tarifa- és adókedvezmé-nyeket is lehetővé tettek. Végül az 1907. évi iparfej-lesztési törvény általános felhatalmazást adott a kor-mánynak új iparvállalatok alakítására s a meglévők



még hatékonyabb szubvencionálására. Az állam 1868és 1880 között éves átlagban 32 ezer, 1891 és 1899között 2,7 millió, 1913-ban közel 10 millió koronát for-dított ilyen célokra.

A vasútépítés jelentős keresletet támasztott a vas-gyártással szemben. Az 1890-es években a nagy- ésközepes üzemek százai tértek át a gépi technikára.1890 és 1914 között a gőzkazánok száma 14 ezerről 37ezerre emelkedett. Gyors ütemben nőtt a villa mos -energia-termelés, mely egyre jelentősebb szénfogyasz-tóvá vált. A fejlődés következménye, hogy a ma gyarbányászat termékszerkezete a 19. század második felé-ben átalakult. A kiegyezés előtt a színesfémtermelésadta a kohászati termékek 44%-át, a vastermelés a30%-át, a széntermelés csupán a 15%-át.

A nagyüzemi szénbányászat hátrányos helyzetbőlindult. Az első gőzgépet csak 1827-ben helyeztéküzembe a szélaknai nyilas-zúzók meghajtására, szállí-tásra pedig 1835-ben Brennbergbányán, amikorAngliában már 5000 gőzgép működött. A vasútépítésés az ehhez kapcsolódó vasgyártás gyors föllendüléseszükségessé tette a szénbányák fejlesztését. A vasúthá-lózat hossza 20 év alatt megduplázódott. A nagy vasútimegrendelésekkel ellátott Diósgyőri Vasgyár a fejlesz-tés után faszéntüzelésről a szénfelhasználásra állt át. Ezabban az időben történt, amikor Felvidéken 37 vasműközül mindössze a Rimamurányi Vasmű vekben hasz-náltak fel jelentősebb mennyiségű kőszenet, s mégis eza vidék adta az ország nyersvastermelésének 80%-át.

Magyarország a 19. század végén élen járt a bá-nyá szat gépesítésének és villamosításának területén.Általánossá vált például a drótkötél használata, amelyazért is jelentős, mert az aknák mélysége meghaladta a400 métert, s a külszíni szállítások a sokszorosáraemelkedtek. Rohamosan nőtt a szállítási rendszer éseszközpark. A Ganz gyár a világon elsőként teljes hom -lokú vágathajtó gépet gyártott, s bevezették a fú rásosásványkutatást sűrített levegős fúrógép segítségével.Kísérleti jelleggel készültek réselőgépek, me lye ket avágathajtásban és fejtésekben próbáltak ki.

Megjelentek sűrített levegővel működtetett kézi-szerszámok, hordozható villamos kézilámpák, a bizto-sításban a torkrét-eljárás meg a kísérleti fémtám.Mindazonáltal a termelés elmaradt technikával történt,a legfőbb termelőeszköz az emberi munka volt, a mun-kakörülmények és a bérezés csak igen kismértékbenjavultak, ami állandósította az elégedetlenséget abányavidékeken.

A gyáripari termelés 44%-át 1898-ban a különbözőélelmiszeripari ágazatok adták, és a munkások 15%-átfoglalkoztatták. 1913-ra részesedésük a termelési ér -tékből 39%-ra csökkent le, miközben a munkáslét-számnak nagyjából ugyanakkora hányadát (14,5%) kö -tötték le. Az élelmiszeripar fejlődési üteme mérséklő-dött. Ugyanakkor egyre növekvő jelentőségre tettekszert a különböző nehézipari ágazatok, elsősorban avas- és fémipar, amely részesedése a gyáripar termelé-si értékéből ugyanezen idő alatt 12%-ról 15%-ra nőtt.

A nehézipar hagyományos alapja a szén és a vasérc.

Az ország adottságai ebből a szempontból nem voltakkülönösképpen kedvezőek. A nyersanyagkincs részbennem volt számottevő, részben átlagon felüli költsége-ket kívánt a kitermelés. Így bár a széntermelés 1860 és1913 között több mint meghússzorozódott, 1900 és1913 között pedig csaknem megkétszereződött, nagykalóriaértékű, jól kokszolható feketeszénből az országbehozatalra szorult. (1. ábra)

Az 1890-es évekig a nógrádi szénbányák adták alegtöbb szenet, ettől kezdve viszont a tatabányai és aZsil-völgyi szénmedencék kerültek az élre. A nyers -vastermelés megtöbbszöröződött a kiegyezés és aháború közötti fél évszázadban: 105 ezer tonnáról 623ezer tonnára emelkedett. Az egy főre jutó nyersvas -termelés ezzel megközelítette a 30 kg-ot, ami a német-országi szintnek (250 kg) durván egynyolcada, azészak-amerikainak (326 kg) pedig kevesebb mint egy-tizede volt. A vastermelés több mint 90%-át háromnagy vasmű szolgáltatta: a Rimamurány-SalgótarjániVasmű Rt., az Osztrák-Magyar Államvasutak resicaivasgyára és a magyar állam vajdahunyadi és tiszolcikohói. Eltérően a szénbányáktól, amelyek a sűrítettlevegővel működő légkalapácsok és a villanyáramelterjedése ellenére elmaradott technikai körülményekközött termeltek, a vasércfeldolgozás a legmodernebbeurópai gyártástechnológiákat importálta. Az 1910-esévek elején az úgynevezett Siemens-Martin-kemen-cékből került ki a hazai acél 90%-a.

Nyilvánosság és bányászat

A nyilvánosság egyre többet tudhatott meg abányászatról, a szakkiadványok mellett a millenniumidejére több jeles munka került kiadásra. Ilyen volt pl.az 1896. évi ezredéves kiállítás pavilonja: bányászat,kohászat, ipar, az ezredéves magyar állam és népekiadvány bányászattal, kohászattal foglalkozó részei,meg a millennium tiszteletére kiadott többkötetes „AzOsztrák-Magyar Monarchia képekben és írásban” címűkiadványban megjelent bányász-kohász jellegű anya-


1. ábra: A magyarországi kőszéntermelés 1865-1917között (Forrás: Magyarország története 1810-1918.

7/1. kötet Bp. 1978 Akadémiai Kiadó)



gok (2. ábra). Megszaporodott az újságok száma.Név és cím szerint az újságok sorát 1848 lelkes len-

dületében a Pécsett megjelent Das FünfkirchnerBergmandl nyitja meg. Szaklapként elsőnek 1868-bana Bányászati és Kohászati Lapok jelent meg, melyetsorra követtek különböző időt megélő más lapok. Bá -nyamunkás címen több újság is szerepelt. Az első Bá-nyamunkás-Bergarbeitert (1906) a Munkás pécsi újságmellékleteként két nyelven Pécsett adták ki, 1909-tőlBudapesten a Volkstimme mellékleteként létezett.1913-tól a Szakszervezetek Tanácsa kiadásában jelentmeg a máig élő (kezdetben kétnyelvű) Bányamunkás.1919-ben kiadták Kolozsvárott majd Nagyszebenben aBányamunkás c. lapot (mint az Erdélyi és BánátiBánya- és Kohómunkás-Szövetség közlönye). 1902-ben jelent meg Ózdon a Munka című lap (a MagyarBánya- és Kohómunkások Társadalmi Lapja), 1907-ben a Jószerencsét, 1908-ban A Bánya került az olva-sók kezébe. 1909-ben a Magyar Szénújság – Unga -rische Kohlenzeitung, 1912-ben a Bányászat (A Ma -gyar Bányász- és Kohász Altisztek Országos Egye -sületének havi értesítője, 1912 márciusától a magyarbányász és kohász altisztek szak- és társadalmi lapja éshivatalos közlönye, 1915-ben az Ungarischer Me tall -arbeiter, 1917-ben a Bányász-Kohászt, A bányászaltisztek és kohász munkavezetők szak- és társadalmiközlönyét Mátyásföldön jelentették meg.

A bányász egyesületek, oktatás

A régtől kezdeményezett bányász szakmai egyesü-let Selmecbányán 1892-ben Országos Magyar Bá nyá -szati és Kohászati Egyesület (OMBKE) néven alakult

meg. Vidéki szakosztályai rövidesen behálózták azországot. 1892. június 27-én történt az egyesület alapí-tása, 1893. november 11-én megalakult a Körmöcz bá -nyai Osztály, 1895. december 1-én a SalgótarjániOsztály, 1895. december 1-én a Szepesi-Iglói Bánya-kapitányság, 1896. február 16-án volt a Budapesti Osz-tály alakuló ülése. A Szepes-Iglói Osztály első rendesülését 1897. április 11-én tartották. 1897. június 18-ánalakult meg a Borsod-Gömöri Osztály, a Máramaros-vidéki Osztály 1898. április 18-án, a Pécs-vidékiOsztály 1898. szeptember 10-én alakult meg. 1899.má jus 13-án alakult meg az Esztergomi Osztály, a Pet -rozsényi Osztály az 1900. évben kezdte egyesületi éle-tét. A Nagybánya vidéki Osztály 1901. január 19-énala kult meg. 1902. szep tember 13-án a Selmecz- ésBélabánya vidéki Osztály alakult újjá, felváltotta éskibővítette a korábbi Selmeczbányai Osztályt, amely1901. november 20-án alakult meg. 1903. július 4-énalakult a Vajdahunyad vidéki Osztály, 1906. június 6-án a Zalathna és vidéke Osztály, 1912-ben a Zólyom-Nyitrai Osztály kelt életre. Az altiszti kar és a bánya-munkásság szerveződése is lendületet vett. Egy bel-ügyminiszteri részjelentés szerint 1883-ban 56 altisztikör és százat meghaladó (110) sokféle kulturális ésművelődési egyesület, nemzeti alapú, szocialista megkeresztényszocialista szervezet hálózta be a bányavi-dékeket.

A bányászati akadémiai képzésben a kiegyezésután az oktatás nyelve a német helyett a magyar lett, aselmecbányai intézmény neve Magyar Királyi Bá -nyászati és Erdészeti Akadémiára változott. A kép zéshat (bányászati, fémkohászati, vaskohászati, gépészeti-építészeti, erdészeti és erdőmérnöki) szakon folyt.1904-től neve M. Kir. Bányászati és Erdészeti Fő -iskola, 1922-től M. Kir. Bányamérnöki és Erdő mér -nöki Főiskola (1919-től soproni székhellyel). A 20.századba átlépve az ősi alma mater gyökeresen meg-újult; a tanulmányi időt 1904-ben 8 szemeszterre emel-ték, a korábbi tantervhez képest a természettudományiés matematikai képzés közel duplájára, a teljes képzé-si óraszámot tekintve mintegy 40%-ra emelkedett. Ezaz óraszám akkor 10-30%-kal meghaladta az európaitechnikai főiskolák és a budapesti műegyetem hasonlóképzésének óraszámát.

Az iparoktatás átszervezése során 1873-ban a bá -nyaiskolákat is reorganizálták (Felsőbánya, Nagyág,Selmecbánya), 1896-ban új bányaiskolák nyíltak Pé -csett és Petrozsényben, 1897-ben Verespatakon. 1909-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohá szatiEgyesület Borsod-Gömöri Osztálya bányaiskolát ala-pított Rozsnyón. Élénk eszmecsere folyt a bányászatiképzés megújításáról, felvetődött a munkásképzésszakmai és társadalmi fontossága, a bányaismeretektanítása a bányatelepek elemi iskoláztatásában vagy ecélra rendelt külön iskolákban (1909).

A koalíciós és mindenekelőtt a függetlenségi poli-tikai eszme egyik meghatározó eleme a „vámelkülöní-tés”, az önálló vámterület létrehozása volt. Ennekazonnali, azaz 1906-1907 körüli megalkotásáról szó

2. ábra: Egy munkahely a bányában (Forrás: A Monarchia írásban és képekben)


sem lehetett, de egy sor gazdasági intézkedés abban areményben született, hogy az előkészíti a koalícióselképzelések szerint 1917-ben megvalósuló önállóvámterületet. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszteraz általános függetlenségi és agrárnyomásnak megfele-lően e cél szolgálatába állította az 1907. évi III. tör-vénycikket, amely a Hazai ipar fejlesztéséről nevet vi -selte. Az új jogszabály gyakorlatilag szabad kezet adotta kormánynak annak eldöntésére, hogy mely iparága-kat, mely iparvállalatokat akarja támogatni. A kereske-delmi kormányzat és az 1907-ben létrehozott OrszágosIpartanács által kidolgozott ágazati támogatási rendszerfő célkitűzése is az önellátás és nem a modernizálásvolt. Ennek jegyében született meg a kincstári szénbá-nyászat megteremtése.

A Monarchia vége

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918 végén bekö-vetkezett felbomlása Közép-Európa történelménekmáig vitatott fejezete. A háború alatt a monarchia ad -dig jól működő gazdasága az erőforrások kimerülése, ahadi gazdálkodás bevezetése miatt is kezdett szétesni.A gazdaság teljes egésze a hadseregnek termelt. Azelhúzódó háború felemésztette a hátország gazdaságát.A háborús gazdálkodás terhei, a társadalmi elégedet-lenség, az erőforrások növekvő hiánya, a háborús vesz-teségek meg a kiválni igyekvő nemzetiségek egy rekilátástalanabbá tették a helyzetet. A monarchia meg-mentésére 1918. október 17-én IV. Károly utolsó kísér-letet tett: a monarchiát szövetségi állammá nyilvánítot-ta, de a nemzetiségek teljes önállóságot akartak. Azantant támogatásával az utódállamok gyorsan szerve-ződtek, sorra jelentették igényüket a kiszemelt magyarterületekre. 1918. november 1-én a kormány felmen-tést kapott a királynak tett esküje alól, ezzel kinyilvání-tották az Ausztriától való elszakadást. 1918. november16-án Magyarországon is kikiáltották a köztársaságot.A köztársaságot váltotta Magyarország új államformá-ja, a tanácsköztársaság (1919. március 21. – 1919.augusztus 1.), ami alatt a gazdasági rendszer gyökeresátalakítása is megkezdődött: a 10 főnél többet foglal-koztató kereskedelmi, illetve a 20 főnél többet foglal-koztató ipari üzemeket államosították. A monarchiafelbomlását jogilag az 1919. január 18-án összeültbékekonferencia rögzítette, az új magyar ál lam nemze-ti kormányának megbízottjai 1920. június 4-én a fran-ciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon épüle-tében írták alá a békeszerződést.

A bányászat kiegyezéssel megkezdődött fejlődésétmár a háború is lefékezte, a szénbányászat csak a leg-nagyobb erőfeszítésekkel tudta teljesíteni a szénigé-nyeket. A trianoni változások még inkább sújtották abányászatot, mert a trianoni döntés következtébensúlyos aránytalanságok jöttek létre a gazdaságban. Anyersanyagok döntő többsége „külföldre” került, míg agyártókapacitások nagyobb hányada a magyar határo-kon belül maradt. A történelmi Magyarország területe282 ezer km2-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re,lakossága 18 millió főről 7,5 millió főre csökkent.Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédosországokhoz, 63 vármegye közül mindössze 10 maradtérintetlen. Az egykori magyar gyáripart Trianonnalsúlyos veszteség érte: az ipartelepek 44,7, az alkalma-zott erőgépek 47,5, a munkáslétszám mintegy 50, míga termelés 52%-a jutott a trianoni területekre.

A történelmi Magyarország gazdag só-, arany- ésezüstbányáiból például egy sem maradt Magyar or -szágon, de más ércek bányászatának is befellegzett.Jelentős kőszénterületek kerültek határokon túlra, a tri-anoni határon belül csak egy feketekőszénterület, amecseki maradt. A szénbányászat kivételével a bánya-ipar szinte majdnem minden üzeme, így az arany- ésezüstbányászat 99,1, a vasércbányászat 98,5%-ban azutódállamokhoz került. A korábbi területének egyhar-madára zsugorodott ország azokat a területeket veszí-tette el, amelyek hasznosítható ásványi nyersanyagokatrejtő területek voltak; ezzel Magyarország hagyomá-nyos „bányászati jelleg”-ét veszítette el egyik napról amásikra, s vált „alföldi, mezőgazdasági” jellegűvé. Abányaterület szerinti veszteség országosan 80%-osra,benne a nemes- és színesérctermelésé 99%-osra, a vas-érctermelésé 96%-osra, a kőszéntermelésé 70%-osratehető, a kősótermelésé pedig elérte a 100%-ot.Megjegyzendő, hogy az egy évezreden át bőségesnemes- és színesérctelepek a 19. század utolsó évtize-deire a Kárpát-medence területén gyakorlatilag kime-rültek, ennek az iparágnak a leépülése kizárólag a ter-mészeti adottságok következménye volt.

1920 után – az említettekből következően – gyöke-resen megváltozott az új határok közé szorult országbányászatának összetétele: a kőszénbányászat a maga85-86%-ával túlnyomóvá vált, a fennmaradó 13–14%pedig a vasérctermelésre jutott.

Az önálló Magyarország új korszak elé került,melyben építhetett a korábbi évtizedek teljesítményei-re, de már más feltételek között volt szükséges alakíta-ni bányászatát.


DR. KRISZTIÁN BÉLA a Budapesti Műszaki Egyetemen, a SZOT Munkavédelmi Főiskolán és az Eötvös LorándTudományegyetemen szerzett képesítéseket. A bányászat, az ipar és az oktatásirányítás több területén szerzett műsza-ki, szakmai-pedagógiai, szervezési, vezetési tapasztalatot. Hazai és nemzetközi kutatásokban vett és vesz részt abányászati emberi erőforrás, személyügy, vezetés/szervezés, az iparfejlesztés és a szakmai pedagógia, az oktatás, kép-zés területén. Számos magyar és idegen nyelven megjelent könyv, tanulmány, cikk szerzője, szerkesztője. Az iskola-rendszerű és az iskolán kívüli oktatás több területén tevékenykedik. Több tudományos-szakmai társaság és bizottságtagja, tudományos konferenciák rendszeres előadója.



Az 1735. június 22-én alapított selmeci bányaisko-lán, majd néhány évtized múltán bányászati akadémi-án, melynek kiépítése 1763-tól 1770-ig tartott, azoktatás német nyelven történt.

A selmeci akadémia 150 éve, 1867-ben „M. Kir.Bányászati és Erdészeti Akadémia” néven magyartannyelvű, magyar állami intézménnyé vált. (Az erdé-szeti oktatás 1866-tól, a bányászati és kohászati 1868és 1872 között tért át a magyar nyelvre. Ettől számít-juk a magyar műszaki nyelv megszületését Izsó I.2014.)

„Az akadémia 1867-ben már kifejezetten magyarállami intézmény és a magyar pénzügyminiszter fenn-hatósága alá került. A tannyelv magyar lett.Nemzetközi jellegét ezzel elvesztette, külföldiek aliglátogatták többé. Az akadémia fejlődésében a változásnem okozott visszaesést, sőt színvonala ezentúl isállandóan emelkedett.” (Pethe L. 1928)

A magyar királyi pénzügyminisztérium 1868. évjúlius 11-i 22,399. sz. rendelete értelmében az1868/69. tanévben az első bányász-akadémiai tanfo-lyamok minden tantárgya magyarul adatott elő, míg az1871/72. tanévtől mind a négy évfolyamban bevezet-ték a magyar nyelvű oktatást (Faller G. 1871).

„Ezen intézmény folytán a selmeczi m. kir. bányá-szati és erdészeti akadémia történetében egy új kor-szak keletkezett.” (Pauer J. 1896)

A magyar nyelvű oktatás a kiegyezés utáni hivata-los bevezetése előtt már „Az 1825/26. évi országgyű-lés és a Magyar Tudományos Akadémia irányelvültűzte ki célul a tudományok magyar nyelven valóművelését.” (Székely L. 1968) Elhatározták, hogy minda kincstári ügyek, mind a bányászati szaknyelvmagyar nyelvű legyen. Ennek érdekében SzabóJózsef, a legkiválóbb magyar geológus még akadémi-ai hallgató korában, 1845-ben egy bányászati szakszó-tárt készített.

A magyar nyelvű oktatás érdekében az 1848/49-espénzügyminisztériumban vezető szerepet kaptak „ahaza érdekében tevékenykedő bánya-kohómérnökök:az államtitkár Gränzenstein Gusztáv, a bányászati-kohászati főosztály vezetője báró Splény Béla lett,miniszteri tanácsosként működött báró Leithner Antal,Divald Adolf, Péch Antal stb.” „A legmesszemenőbb

segítséget megadva kezdték meg az akadémia szerve-zetének és oktatásának megreformálását.” (ZsámbokiL. 1985)

Eötvös József, az első magyar vallás- és közoktatá-si miniszter a „selmeci akadémia sürgős kérdéseinekrendezése ügyében 1848. augusztus 16-án” KossuthLajos pénzügyminiszterhez küldött átiratában felter-jesztette az akadémiai ügyviteli nyelv magyarosításátés a magyar oktatási nyelv bevezetését, hogy azt mégaz év folyamán meg kell kezdeni.

Meg sem várva Kossuth válaszát, augusztus 24-énaz akadémia igazgatóságának kiadott rendeletébenközölte, hogy „az akadémiát a vallás- és közoktatásiminisztérium alá rendeli; az ügyvezetés nyelve atovábbiakban a magyar legyen.”

Elrendelte, hogy „a tanárok közül, akik arra képe-sek, már az iskolaév kezdetétől előadásaikat magyarnyelven kötelesek tartani, üresedés esetén a tanszéketmagyarul tartani képes tanárokkal kell betölteni; atanárok mellé magyar és német nyelvtudású tanárse-gédeket kell alkalmazni a németben nem jártas hallga-tók oktatása érdekében.” (Székely L. 1968)

Debreczeni Márton pénzügyminisztériumi osz-tálytanácsos válasziratát Kossuth elé terjeszti, javasol-va, hogy az előadásokat a külföldi hallgatók miatttovábbra is német nyelven tartsák.

„Végezetül az előadások magyar és német nyelvenvaló tartását javasolja.” (Székely L. 1968)

Eötvös József magyarázkodásra szorult és maradta német nyelvű oktatás, így a magyar nyelv ügye aszabadságharccal együtt elbukott. „Csak 1868-banvezették be fokozatosan a magyar nyelvű oktatást.”(Székely L. 1968)

„A császári elnyomás másfél évtizede alatt mind-össze Zsigmondy Vilmos bányatanának 1865-benmegjelent első kötete jelzi a magyar nyelvű szakmaitörekvéseket.” (Zsámboki L. 1988)

Az akadémia tanárai közül Kerpely Antal végzettúttörő munkát a magyar nyelvű szak- és előadási nyelvmegteremtésében. „Időrendben elsőként a szakcikkeknémet-magyar nyelvű párhuzamos publikálását, majda magyar nyelvű tananyag és tankönyv (Vas kohá -szattan) összeállítást, majd folyóirat szer kesztői (BKL)működését követhetjük.” (Zsámboki L. 1988)

150 éve kezdődött a magyar nyelvű oktatás a selmecbányaiBányászati és Erdészeti Akadémián

DR. VITÁLIS GYÖRGY okl. geológus, a földtudományok kandidátusa, ny. tud. főosztályvezető (Budapest)

Régi vágya valósult meg a bányászati és kohászati fel-sőoktatásnak, amikor Selmecbányán 150 éve a magyartannyelvű tanításra tértek át.



A magyar oktatási nyelvhez való ragaszkodásnakmeghitt példája, amikor 1919-ben a cseh megszállók afőiskola tanárainak ottmaradását kívánták, a profesz-szori kar az 1919. február 6-i főiskolai tanácsülésénegységesen kijelentette, hogy a „tanári kar nem kívánmás állam polgára lenni, se más nyelven előadni.”(Vitális Gy. 2011).

Megjegyezzük, hogy a Selmeczbányai ÁgostaiHitvallású Evangélikus Liceumi FőgimnáziumbanBreznyik János igazgató kitartó kezdeményezéséremegelőzve az akadémiát, már 1847 óta minden tantár-gyat magyarul tanítottak, sőt ettől még a Bach-kor-szakban sem tértek el. (Vitális Gy. 2016)

Befejezésül Kerpely Antal a Bányászati és Kohá -sza ti Lapok általa szerkesztett 1871. évi január 1-i szá-mában megjelent tanulmányából idézek: „A jelentanév lefolytával végre magyar bányász-akadémiánklesz!”

Kifejti, hogy az akadémia eddigi egyetlen feladata:„életre való szakférfiakat nevelni, tudományt űzni ésgyarapítani még eggyel s sokkal fontosabbal növeke-dett, t. i. ezen szakférfiaknak megkönnyíteni a szelle-mi közlekedést magyar műnyelven.” (Kerpely A.1871)

IRODALOM

A magyar bányászati oktatás kétszázéves jubileuma.Bányászati és Kohászati Lapok, 1935. 13-14. 226-229.

Faller Gusztáv (1871): Előadási nyelv, észrevételek a mostanitanterv felett. A Selmeczi M. K. Bányász és ErdészAkadémia évszázados fennállásának Emlékkönyve1770-1870. Selmecz, p. 57.

Izsó István (2014): A magyar bányászat évezredes története V.kötet. A magyar bányászat kronológiája 1000-2000.Zalaegerszeg – Rudabánya p. 137.

Kerpely Antal (1871): Közlönyünk feladata s iránya.Bányászati és Kohászati Lapok, IV. évf. 1. sz. 1-2.

Pauer János (1896): A selmeczbányai magyar királyi Bá nyá -szati és Erdészeti Akadémia története, alapításától,vagyis 1770. évtől kezdve az 1895-96. tanév végéig.Joerges ny. Selmeczbánya. p. 27.

Pethe Lajos (1928): Bányászati és kohászati szakoktatás.Technikai fejlődésünk története. Bp. Stádium. p. 4.

Székely Lajos (1968): Debreczeni Márton előterjesztése Kos -suth Lajoshoz a selmecbányai Bányászati és ErdészetiAkadémia oktatási nyelve ügyében. Bányá szati ésKohászati Lapok – Bányászat, 101. évf. 731-733.

Vitális György (2011): Selmecbányától Sopronig, Szemel -vények dr. Vitális István 1919-20. évi naplóiból ésszakvéleményeiből. Bányászattörténeti Közlemények,XII. (VI. évf. 2.) sz. 133-166.

Vitális György (2016): Emlékezés Chovan Károly selmec -bányai, majd szarvasi gimnáziumi tanárra. SzarvasiKrónika, 30. sz. 105-109.

Zsámboki László (1985): Az akadémia magyar létesítménylesz (1867-1904). – A bányászat és kohászat oktatása.In: 1735 Az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Vivat Academia… és az Országos ErdészetiEgyesület Emlékkönyve a bányászati, kohászati éserdészeti felsőoktatás 250. évfordulójára. p. 157.

Zsámboki László (1988): Kerpely szerepe a magyar bányásza-ti-kohászati szaknyelv megteremtésében. Bányászatiés Kohászati Lapok – Bányászat, 121. évf. 6. sz. 253-254.

Magyarország Geotermikus Felmérése 2016

2017. március 7-én műszaki könyvbemutatót tartottak aMagyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalban.

Egy hiánypótló és régen várt kiadvány megjelenését tá -mogatták. A mű, mely dr. Tóth Anikó szerkesztésében ké-szült, arról nevezetes, hogy a magyar földhő-kutatásban és-felhasználásban részt vevő szervezetek, legyenek bár álla-mi vagy magán kézben, szinte mindegyike szolgáltatottadatokat ahhoz, hogy belőle a kíváncsi szakember vagyakár csak ér deklődő lakhelyére, megyéjére vonatkozó ada-tokat találjon.

Erénye még a kiadványnak, hogy a bevezető oldalakontisztáz több alapfogalmat és fizikai jellemzőt, ami a megértéstkönnyíti. A könyvből az országos adatok is hozzáférhetővéváltak. Jó hír, hogy a kiadvány ingyen szerezhető be.(Természetesen az internetről is letölthető.) Könyv formábanaz adatszolgáltatók és a könyvbemutató résztvevői már meg-kapták, utánnyomását tervezi a hivatal.

A bemutató bensőséges ünnepségként zajlott a hazai geo-

termikus szakma meghívott képviselői részvételével. Meg -nyitójában dr. Nyikos Attila, a MEKH elnökhelyettese méltat-ta a munkát, majd ismertette a rendezvény célját. Ezután aszerző, dr. Tóth Anikó mutatta be a „Magyarország Geoter mi -kus Felmérése 2016” című művet. Majd két laudáció követ-kezett, az első a miskolci földhő alapú városfűtés tapasztala-tairól szólt Nyíri László ügyvezető igazgató előadásában. Dr.Nagy Lajos, az OMBKE elnöke dr. Tóth Anikó szakmai élet-útját méltatta. Végül Livo László tartott rövid előadást a hazaiföldhő-felhasználás gyakorlati kérdéseiről és eredményeiről.

A program zárásaként dr. Nyikos Attila elnökhelyettesköszöntötte dr. Tóth Anikót és mindannyiunk nagyra becsülttanítóját, dr. Bobok Elemér professzor urat. A bemutató ajelenlévők közvetlen és kötetlen beszélgetésével ért véget.

Részletek itt olvashatók: http://www.mekh.hu/felmeres-keszult-hazank-geotermikus-kincseirolA Magyarország Geotermikus Felmérése c. kiadvány letölt-hető itt: http://www.mekh.hu/download/1/2c/20000/magyarorszag_geotermikus_felmerese_2016.pdf

Livo László

Könyvbemutató


Minden energetikai kutatóintézet készít hosszútávú prognózisokat az energiahordozó készletekről, atermelésről és a felhasználásról. Az előretekintéseketáltalában évente frissítik, és az egyes intézetek jövőké-pei is eltérnek egymástól.Minden elemző azt látja, hogy:– a világ energiaigénye nő a következő húsz-negyven

évben,– a fosszilis energiahordozókat nem tudjuk ilyen idő-

távon leváltani,– a megújuló energiahordozók azokban a térségekben

fognak előretörni, ahol erre sokat tudnak költeni,– a következő évtizedek sok eredményt fognak hozni

az energiatakarékosság-ban, az energiahatékony-ság javításában.

A prognózisokat általá-ban több változatban készí-tik, az általános fejlődésnéhány mutatójának külön-böző szintjét feltételezve.Minden elemző feltételezi akövetkező évtizedekre, hogy:– nem lesz kontinens lépté-

kű újabb háború,– a tömeges népvándorlásra megoldást találnak a fej-

lett országok,– nem lesz újabb gazdasági világválság.

Az U.S. Energy Information Administration kuta-tóintézet szerint a primer energia felhasználása akövetkező lesz [1] a világ néhány kiemelt államában.(1. táblázat)

A kutatóintézet referencia változatát elemezzük,amely az előzőekben említett általános feltételezésmellett még a mai szinten tervezi a gazdasági növeke-dést, és a környezet védelmére Párizsban elhatározottintézkedések teljesítését lehetségesnek tartja.

A szupergyors fejlődést mutató BRIC ország cso -portból Brazília, India és Kína a prognózis szerint to -vábbra is rohamtempóban halad előre, energiaigényeis hatalmasra nő. (2. táblázat) Az eddig a BRIC orszá-gokhoz sorolt Oroszország energiaigényének fejlődé-se lényegesen lelassul. Ugyanakkor Mexikó és Chileenergiaigényének növekedése a B(R)IC csoportét kö -zelíti.

A British Petrol (BP) elemzői 2017. januárbanadták ki a legfrissebb előjelzésüket [2]. Néhány fontosmegállapításuk:

• A Föld népessége 2035-ig mintegy 2 milliárddalnőhet, és eléri a 9 milliárdot.

• A GDP növekedését világátlagban 3,4%-rateszik.


Földünk klímájának veszélyeztetettsége miatt szinte minden világfóru-mon szóba kerül a fosszilis tüzelőanyag-használat visszaszorítása.Ugyanakkor a Föld népessége elég gyors ütemben szaporodik, több élelmi-szer, fogyasztási cikk kell, új lakások épülnek, kell az energia minden terü-leten. A világ egyes térségeiben más-más a problémák kezelése: Európábantudunk elég figyelmet fordítani a környezetvédelemre, más térségekben méga megélhetés az elsődleges. Mi lesz a földgáz jövője?

Töretlen a földgázfelhasználás jövőjeDR. SZILÁGYI ZSOMBOR okl. bányamérnök

2015 2035OECD 5,7 5,6Kína 3,0 4,5India 1,7 3,0Egyéb Ázsia 0,5 0,8Afrika 0,3 0,6Egyéb térségek 1,7 2,6Világ összesen 12,9 17,1

1. táblázat: Az energiafogyasztás a kiemelt térségekben(milliárd toe) [1]

3. táblázat: A primer energiahordozók megoszlása aBP szerint (%)

2015 2035Kőolaj 32 27Szén 30 24Földgáz 25 26Vízenergia 6 7Nukleáris 4 5Megújulók* 3 11

2012 2020 2025 2030 2035 2040Kőolajszármazékok 53731 59761 62222 64974 68311 72032Földgáz 36365 40494 45325 50683 56364 61897Szén 44886 49366 50712 51064 51796 52762Nukleáris 7173 9047 10130 11770 12707 13468Megújulók 18680 25473 28928 31651 34989 38473Világ összesen 160835 184141 197317 210142 224167 238632

2. táblázat: Az egyes energiahordozók részesedése is változik a világ igényei kielégítésében [1] (TWh)

* megújulók: szél, nap, geotermikus, biomassza, bio üzemanyag


• Kína és India lesznek a fejlődés csúcsai, beleért-ve az energiafelhasználást is.

• Az éves energiafelhasználás-növekedés kismér-tékben fékeződik: a 2015. évi 1,8%-ról 2035-re1%-ra.

Kismértékben eltér a primer energiahordozók meg -oszlásának prognózisa a BP-nél [2] (3. táblázat).

Minden ország igyekszik a saját energiaforrásaitmaximálisan kihasználni, a felesleget pedig exportál-ni. Ugyanakkor a vállalásaiknak megfelelő mértékbentervezik a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelni. A kétprogramba azonban belefér a fosszilis energiahordo-zók további kutatása. Ennek érdekében komoly ered-ményeket értek el a geológia és a geofizika területén:a már megkutatottnak tartott területeken újabb készle-teket tárnak fel.

Robbantott a fosszilis tüzelőanyag-kutatás és -ter-melés területén, a nem hagyományos szénhidrogénkészletek bevonása az ipari léptékű kitermelésbe. AzUSA-ban indított „pa la olaj-palagáz” program első si -ke reit a hagyományosszén hidrogén-termelő álla-mok, így az OPEC is elret-tenve nézte, és el is indítot-ták 2015-ben az olajár-le -törési akciót, aminek hatá-sára a kőolaj ára a 100-110dollár/hordó szintről 27dollárra zuhant. Az elgon-dolás ideig-óráig helytállóis volt a palaolaj-palagáztermelés letörésére, de első-sorban az amerikai kister-melők gyorsan tudták fejleszteni a kutatás-kitermeléstechnológiáját a költségek csökkentése érdekében.Mára ismét közel kétezer kútból termelik a palaolajat,és 50-55 dollár körüli költséggel. Az elemzők legalább2020-ig ezt a piaci árszintet várják, és ezt a várakozásta határidős tőzsdei kötések is igazolják.

A földgáz piacán négy változás határozhatja meg ajövőt:• A Föld hagyományos szénhidrogénkészletei megku-

tatottságát eléggé részlegesnek mondhatjuk. Szibé -ria, Közép-Afrika, Ausztrália, sarkvidékek méghatalmas készleteket rejthetnek.

• A palagáz-kutatás és -kitermelés eredményei, a lefa-ragott kitermelési költségek és a szinte végtelennekbecsült nem hagyományos földgázkészletek igazol-ják a földgáz optimista jövőjét.

• Az LNG technológiának köszönhetően olyan orszá-

gok jelentek meg a földgáz piacán, amelyekről eddignem is hallottunk: Peru, Vietnam és Indonézia,Ausztrália, Malajzia már részt vesz az egész világellátásában.

• Japánban nagy reményeket fűznek a tengerparti sá -vok ban talált hatalmas metánhidrátkészletekhez. Akészleteket a világ tengerpartjai mentén szinte bárholeredménnyel kutathatják. A kitermelés technológiá-jának kidolgozása után a kinyert metánmennyiségátrendezheti a jelenlegi piaci viszonyokat.

Bár a földgáztüzelés növeli a légkör széndioxid-tartalmát, mégis tiszta tüzelőanyag, a környezetet másmódon nem szennyezi. Ha tudunk előbbre lépni a lég-körbe kerülő metán csökkentésében, akkor a földgáz-használat előnyei nőni fognak.

Orosz kutatók is készítettek hosszú távú prognó-zist az egyes energiahordozók használatáról. A világ-méretű előjelzés tendenciájában, léptékében azonos atöbbi kutatóintézet által elkészített jövőképpel [3] (4.táblázat).

Az oroszok a szén pályáját még töretlenül felfeléívelőnek látják, pedig a világ legtöbb részén már első-sorban a szénfelhasználás visszafogásával tervezik aklímavédelmet erősíteni.

A földgáz jövője eléggé egyértelmű: termelése, fel-használása nő, bekapcsolódhat minden tengerparttalrendelkező ország a fogyasztásba, a készletek bősége-sek. A hatékonyabb gázfelhasználás érdekében vanmég sok tennivaló.

IRODALOM[1] U.S. Energy Information Administration, Interna tional Energy

Outlook 2016. Reference case projections.

[2] British Petrol BP Energy Outlook 2017 Edition

[3] The Energy Research Institute of the Russian Academy ofSciences (ERIRAS): Global and Russian Energy Outlook to2040.


SZILÁGYI ZSOMBOR okl. bányamérnök, nyugdíjas, c. egyetemi docens. A gázszolgáltató iparágban dolgozott 43éven át. Oktat óraadóként a Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézetében és a felnőttképzésben több cégnél.Aktívan részt vesz a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozata munkájában.

2015 2020 2025 2030 2035 2040folyékony szénhidrogén 47,9 50,3 52,49 54 54,98 55,8földgáz 34,15 37,38 40,42 43,57 47,04 49,99szén 45,63 48,82 51,57 53,48 55 56,04nukleáris 7,98 9,3 10,38 11,67 12,57 13,69vízi 3,57 4,48 4,9 5,3 5,72 6,13egyéb megújuló 2,43 3,96 5,49 7 8,54 10,07összesen 158,11 171,12 183,27 194,09 203,98 212,93

4. táblázat: Az ERIRAS előjelzése a primer energiahordozó felhasználásra(1012 kWh)



A fényképen – ZelesnyKároly cs. és kir. udvarifotográfus felvételén – egyközépkorú, de már fehér-ősz, bajuszos, határozotttekintetű férfit látunk fél-profilban. Ő Gianone Virgil,akinek tetteiről a követke-zőkben szó lesz.

Ősei a XVIII. századbanaz olasz-svájci Brione-bólindultak Magyarországraszerencsét próbálni, mint

építő és kőfaragó mesterek.Édesapja, ifjabb G. Ágoston már Pécsett született,ahogyan édesanyja, Weszelszky Anna is.

Gianone Ágoston tervezte és építette Pécsváradfőterére a városházát. A Zengő-hegy lábánál fekvőtelepülés annyira megtetszett neki, hogy ide költözött,és 1862. szeptember 8-án – a család hét gyermekeközül negyedikként – itt született főhősünk, aki akeresztségben a Virgil nevet kapta.

Az elemi iskola négy éve után a pécsi főreáltanodanövendéke lett. Tanulmányait Selmecbányán folytatta,de befejezése előtt, 1886-ban megnősült. Feleségülvette a Pécsbányatelepen lakó Werner János Ottógépészeti és építészeti vezető Mária nevű leányát. Akövetkező esztendőben végzett. 1887. március 14-énkilencedmagával „okleveles bányász”-szá (és aBursch-nóták ismerőjévé) avatták a SelmecbányaiKirályi Bányászati Akadémián. A „Magyar bánya-mérnökök 1876-1999” című, Miskolcon megjelentkiadvány a nyolcvanegyedikként (81.) tartja számon.

Gianone Virgil és a DGT

Az első általam ismert, pécsi bányászattal kapcso-latos évszám: 1464. Ekkor Janus Pannonius püspök –mint a király „szeretett híve” – jogot kapott arra, hogya maga és egyházmegyéje javára bármikor, bármilyenarany-, ezüst- vagy más bányát nyithasson és művel-hessen. Azután eltelt néhány évszázad, és ipari mére-tűvé vált a szénbányászat.

Pécsett a gazdasági élet meghatározójává vált aDunagőzhajózási Társaság, amely a kisebb bányákmegszerzése mellett bérbe vette az egész pécsi szén-mezőt, s hozzáfogott a nagyüzemi termeléshez. Amunkások jelentős részét külföldről, Cseh- és Mor va -országból, Ausztriából, Ukrajnából toborozták. Ebbenaz időszakban a 200-500 méteres mélységben fekvőszenet hozták a felszínre.

Az Első császári és királyi szabadalmazott Duna -gőzhajózási Társaság archívuma szerint GianoneVirgil 22 évesen, 1885. február 23-án lépett szolgálat-ba, mint gyakornok (Bergassistent). 1898. február 1-én már bányagondnok (Bergverwalter) 1900. március29-ig a pécsi, majd a vasasi bányakerületben. 1906.március 1-i hatállyal az igazgatóságra vezényelték,ahol a ranglétrán fokozatosan emelkedve 1910-benbányafelügyelő (Berginspektor), 1912-ben főfelügye-lő, 1918-ban bányatanácsos, 1919-ben pedig bánya-igazgató-helyettes (Bergdirektor Stellverter) beosztás-ba került. 1925. április 1-én – a DGT-nél töltött 40éves munkaviszony után – „Bergdirektor”-ként vonultnyugdíjba.1

Gianone Virgil belépésekor Wiesner Raymárvezette a pécsi bányaigazgatóságot. Az ő nevéhez fű -ződik az 1896. évi Bányászati és Geológus Kong-resszus. Ő hívta Pécsre az OMBKE 1898-as közgyű-lését is. Wiesner nagyra becsülte az akkor még túlnyo-móan németajkú bányászati tisztikarba csöppent fia-tal, tehetséges Gianonét. Fantáziát látott benne ésmagával vitte westfáliai, dortmundi tanulmányútjaira.

Gianone Virgil bányamérnök (1862-1951)BARANYAI PÁL okl. villamosmérnök

Gianone Virgil

A DGT palota

*Az Első cs. és kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság Gianone Virgilről vezetett törzslapja a DDSG Pensionistenclub elnöké-től, Gerhard Schnerider úrtól 2008-ban érkezett.


A DGT korszerűsítési programja

1913-ban a DGT bányakorszerűsítési programotindított. Ennek vezetésével Jaroslav Jićinský-t bíztákmeg, aki korábban a morva bányák modernizálásábanés igazgatásában szerzett tapasztalatokat.

Az üzemkoncentrációk során több aknát bezártak.Helyettük három új, korszerű bányaüzemet létesítet-tek. A szabolcsi és a somogyi területet Szabolcsi Bá -nyakerület néven összevonták, a Szent István-aknát1925-ben avatták. Pécsbányatelepen a Gróf SzéchenyiIstván-, Vasason az átépített Thommen-akna kezdtemeg működését. Villamosították a bányák aknaszállí-tó, szellőztető és vízmentesítő gépeit, valamint a kül-színi vasúti szállítást.

Újhegyre koncentrálták a szénosztályozót, a bri-kettgyárat, a villamos erőművet, a főműhelyt és az épí-tészeti részleget, a laboratóriumot, a szénszállító ésvontatási üzemeket. Ezekkel egyidőben korszerű, abányák termelvényét fogadni képes rendező pályaud-var épült, ahol a DGT helyi kirendeltséget hozott létre.1914 nyarán, az országban elsőként, a Pécsi Bánya -vas utakon a gőzmozdonyokat a Ganz és Társa zöldvillanymozdonyai, valamint a cseh „Talbot”-gyár ká-vé barna szénszállító vagonjai váltották fel.

A bányafejlesztést az I. világháború, a szerb meg-szállás, majd a Trianon utáni nehéz gazdasági és poli-tikai helyzetben kellett megvalósítani, de a Jićinský-

féle rekonstrukciónak köszönhetően a Társaság átvé-szelte az 1920-30-as évek gazdasági válságát.

Városunk kőszénbányászatának ebben az izgalmasfejlesztési szakaszában Gianone Virgil volt a műszakiigazgatóhelyettes.

Kolóniák

A két világháború között a DGT legnagyobb lakás-építési programja Meszes-pusztán valósult meg. Afiloxéra tönkretette az itt folyó szőlőművelést, a terü-let pusztává vált. A telep számára a Széchenyi-aknánkiemelt ivóvizet 1927-től villanyszivattyúval nyomták


A régi villamos erőmű metszete és alaprajza

Talbotszerelvény ürítése – szénmosó


a fehérhegyi víztoronyba. A 32 méter magas, 300 m3-es tartályú vasbeton építményt a DGT iker-aknator-nyait is kivitelező Ast Ede és Társa valósította megPilch Andor műszaki vezetésével és Marsay (Máro -vics) Andor közreműködésével. A lakótelepen utcaiku tak és csapok biztosították a vezetékes ivóvizet. Azárnyékszékek öblítését a víztoronyból időközönkéntkibocsátott vízzel végezték, és juttatták a biológiaiderítőbe.

Gianone Virgil és az OMBKE

A mecseki szénbányászat és Gianone Virgil életé-ben fontos események voltak az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület rendezvényei. Ottbábáskodott már az Egyesület bölcsőjénél. 1892. júni-us 27-én a selmecbányai alakuláskor ő is szerepelt azalapító tagok között.

Pécs, 1898. szeptember 8-10.: A kilencvennégy tagjelenlétében tartott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyvé-ben a mecseki résztvevők lajstroma: Gianone Virgil,Glanzer Gyula, Grósz Bálint, Szikora Gyula és WernerJános Ottó. A vendéglátók névsorában Hettyei Sámuel

megyés püspök, Littke József, Zsolnay Vilmos és mégsokan mások is szerepeltek.

A közgyűlés résztvevői üzemlátogatásaik során,valamint a DGT „A pécsi és szabolcsi bányakerüle-tekben létező fontosabb üzemi berendezések” címűtájékoztató füzete alapján ismerték meg a bányák föld-tanát, művelési rendszerét, akkor európai színvonalúüzemi létesítményeit.

A résztvevők két érmet kaptak. Az egyik azOMBKE közgyűlési emlékérme volt, amelynek elő-lapján megörökítették Teleki Géza elnök arcképét. A42 mm átmérőjű ezüst és bronz érmeket a körmöcbá-nyai pénzverdében Reisner Károly (előoldal) és GerlKároly (hátoldal) véste. A pécsbányatelepi Gesz te -nyésben átadott – előoldalukon Pécs város címerével,a hátoldalon a DGT horgonyos-kalapácsos jelvényé-vel díszített, 72 mm átmérőjű – emlékérmek a Duna -gőzhajózási Társaság pécsi vasöntödéjében készültek.

Az OMBKE mecseki szervezetének megalakulásáta közgyűlés idején jelentették be, melynek tevékeny-ségét az 1998-as centenárium alkalmából VedrődiAntal foglalta össze. A Pécsvidéki Osztály elnöki szé-kében 1922 és 1926 között Gianone Virgil ült ésHerczeg József volt mellette a titkár.

Pécs, 1922. szeptember 3-5. „Gianone Virgil főren-dező irányításával Pécs város és az Első Duna gőz ha -józási Társaság jóvoltából, 206 fő részvételével,fényes keretek között került sor az OMBKE harmin-cadik nagygyűlésére. A DGT szabad utazási jegyeketbiztosított a hajóra és a Mohács-Pécs közötti vonatra.A forgalmi igazgatóság legszebb termes, nagy hajóját,a Heliost bocsátotta a kirándulók rendelkezésére…”írta a Bányászati és Kohászati Lapok 1922. október 1-én megjelent ünnepi száma.

A Nemzeti Casinoban rendezett gyűlésen részt vet-tek a Magyar Mérnök és Építész Egylet képviselői is.


Meszesi telep

Az OMBKE és a DGT emlékérme – 1898

Pécs-Fehérhegyi víztorony terve


A program harmadik napján került sor a DGT műtele-peinek, a technika és a bányászat vívmányainak tanul-mányozására. A közgyűlés a hazai bányaiskolák kér-dését is napirendre tűzte. A Pécsi Magyar KirályiSzénbányász Iskola születéséről még a Pénzügymi -nisz térium 1897/8. számú Értesítője adott hírt: „Pé -csett az 1896-ik év folyamán egy nyilvános jellegűszénbányaiskola állíttatott fel, melynek czélja az elmé-leti és gyakorlati oktatás alapján a szénbányászat min-den ágánál alkalmazható, az üzem közvetlen vezetésé-re, ellenőrzésére és a munkások oktatására képesítettaltiszteket nevelni.”

Krisztián Bélától tudom, hogy 1922-ben merült fela bányaiskolai oktatás tartalmának, a képzés idejénekbővítési igénye. Gianone Virgil levelet írt a Pénz ügy-minisztériumnak és Réz Gézának, a soproni főiskolatanárának, melyben beszámolt arról, hogy a pécsi is-kolát három évfolyamosra bővítik, és az életmentés ér -dekében bevezetik a gyakorlati segélynyújtást. Fel -vételi követelmény a betöltött 20. életév és az általá-nos népiskola hat osztályának eredményes elvégzése.

A DGT pécsi igazgatósága később „Gianone Virgilbányászati főiskolai ösztöndíj”-at is alapított.

Gianone Virgil – a „civil”

1892-ben már tagja volt az előző évben alakultMecsek Egyesületnek, amelyben több tisztséget viselt:1892-től rendes tag, 1913-tól a Barlangkutató Osztály,1913-tól 1925-ig, majd 1931 és 1941 között a Vá laszt -mány tagja, 1917-től örökös tag, 1926-tól három éviga Mecsek Egyesület igazgatója.

Tagja a Belvárosi Egyházközség képviselő-testüle-tének, tíz évig elnöke a „Társpénztár”-nak. Gianone azOrszágos Magyar Bányászati és Kohászati, valamint aMecsek Egyesület mellett először pártoló, majd rendestagja lett a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesületnek.

Az 1894-ben Kiss József szerkesztésében megje-

lent „Pécs és környékének vezetőkönyve a városban éskörnyékén” című könyv „Az I-ső cs. és kir. szab. Du-na gőzhajózási Társaság bányászata” fejezetétGianone Virgil írta. A Nendtvich Andor polgármesterkérésére 1923-24-ben készített „Hidrológiai véleményPécs szab. kir. város vízellátásáról” című tanulmány-kötet szerzője, Pálfi Móric így emlékezett: „Értékesadatokhoz jutottam Jićinský Jaroslav bányaigazgató,Gianone Virgil bányatanácsos és Miskovszky Emilbányafőfelügyelő uraktól.

Gianone Virgil és felesége adománnyal segítették afeldúlt kárpáti falvak egyikének újjáépítését 1915-ben.Ro konai szükség esetén a bányamérnök személyébentámaszra leltek. Ida húga három kiskorú gyermekévelkorán megözvegyült és Trianon után nyugdíját is elve-szítette. Testvére segítette őket nehéz helyzetükben.

Gianone Virgilék 1945. március 29-ig, felesége,Werner Mária haláláig éltek Pécsett az Anna utca 15.számú házban. Magukhoz vették Gianone özvegyédesanyját és a Werner szülőket. Felesége elhunytaután, az akkor már 83 éves Gianone Virgil elhagyta anégytornyú templom városát és Budapestre költözött,ahol 1951. szeptember 28-ig élvezte unokáinak vidámtársaságát. A család ismerte a hosszú élet titkát, hiszenédesanyja, Weszelszky Anna hét gyermeket szült és 98,Virgil fia 89 évig élt. Felesége 77., gyermekeik, Ottó ésJenő pedig egyaránt 86-86. életévükben haltak meg.

Epilógus

Gianone Virgil iparos-polgár őseitől olyan útrava-lót kapott, hogy minden érdekelte, ami a felszínen ésami az alatt van. Ez a kiváló ember tanult és dolgozott,szerepet és felelősséget vállalt. Nemcsak szűkebb csa-ládjáról, de bajba sodródott rokonairól és embertársai-ról is gondoskodott. Hosszú, tartalmas élete soránmindvégig alkotott. Érdemes arra, hogy példánklegyen, hogy emlékezzünk rá.


Baranyai Pál okl. villamosmérnök, az egykori Mecseki Szénbányák néhai Kutatási Központjának kutatómérnöke, a„jogutód” Geopard Kft. geotechnikai főmérnöke.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a Magyar Bányászati Szövetséggel együttműködve,a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és a MOL Nyrt. támogatásával

2017. november 16-17-én Egerszalókon a SALIRIS Hotelben tervezi megrendezni a hagyományos

ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIÁT(bányászat és geotermia)

A konferencia főbb témakörei:— A bányászati szakigazgatás aktuális kérdései, különös tekintettel a folyamatban lévő államigazgatási reformra. — A bányászat és a szénhidrogénipar szerepe, helye és lehetőségei a nemzetgazdaságban és az energetikában.— A hazai nyersanyag-erőforrások és a geotermikus potenciál hasznosítási lehetőségei.— Új fejlesztések és technológiák, megvalósításuk lehetőségei és feltételei. A konferencia előadói az államigazgatás, a hatóságok, a bányászatban, a szénhidrogéniparban és ageotermiában tevékenykedő intézetek, szervezetek, vállalkozások képviselői.

Jó szerencsét! Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezető igazgató


Erzsébetbánya neve a történelem során többszörváltozott. Ezt a területet, melynek első birtokosai aBánffy-család ősei voltak, először 1315-ben „LaposBania” néven Károly Róbert király (1301-1342) azonoklevele említi, amelyben a települést és az itteniaranybányákat, amit tőlük valószínűleg László vajdavett el, a Bánffy Dénes fiainak, Tamásnak és Istvánnakvisszaadta. Majd 1390-ben és 1392-ben, amikorZsigmond magyar király (1387-1437), Simon bán fia-inak, Jánosnak és Istvánnak a Lápos vidéki (districtu)hegyekből az arany- és ezüstércekből a fejedelmetmegillető dézsmát elengedi, és részükre új adomány-levelet adott. 1630-ban Lápos Banya [7], s a többségé-ben románok lakta települést 1791-ben már Olah-La -pos-Banya néven említik [5]. S 1832-ben MichaelJoseph Bielz erdélyi természettudós is Oláhláposbá -nya néven említi, csak 1910 után nevezték a településtErzsébetbányának [10, 14]. Az elbeszélések szerintHunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet (1410-1483)tiszteletére nevezték el, aki miután 1456-ban megörö-költe Nagybányát s Felsőbányát, az erzsébetbányaiaranybányák is a tulajdonába kerültek [15].

Az Erzsébetbánya környékén feltárt régészeti lele-tek arra engednek következtetni, hogy ez a terület mára felső-paleolitikumtól lakott, s az ókortól folyt ittaranymosás és bányászat, amit a rómaiak is folytattak[12, 13]. Ezt erősítik, hogy a Lápos völgyében többhelyen bronzkori leletek kerültek elő, és SzendreiJános archeológus és Primics György geológus barbársírok nyomait fedezték fel [7]. Valamint a környékentalálható ismeretlen korú régi bányák, horpák sokasá-ga, és ércolvasztó-hely [18], s az a római időkre emlé-keztető „ércőrlő malomkő”, amit a Batizára vivő patakmedrében találtak [12]. Vagyis az erzsébetbányai arany-és ezüstbányák, melyeket hosszú ideig a kapnikbányaibányák részeiként tartottak számon, az ottani bányák-kal hasonló hírűnek és régieknek mondhatók. MintKoch Antal kolozsvári geológus és minerológus pro-fesszor írta, a Lápos folyó medréből Berkeszpataknálés Rogoznál még a későbbi századokban is mostakaranyat [8], amit az erzsébetbányai aranymosás egykorábbi szabályozása is megerősít.

Mint láthattuk, Erzsébetbányán az aranymosás ésaz ércbányászat már az ókorban elkezdődött, s folyta-tódott a rómaiak idején, és kisebb-nagyobb megszakí-tásokkal a honfoglalás utáni időkben is. Ekkor ez a

terület és az itteni aranybányák a Tomaj nemzetségbőlszármazó Bánffy-család őseinek tulajdonába került. Acsalád első okleveles őse Dénes, hasonnevű fiát 1222és 1241 közt említik. Majd 1349-ben egy Besztercénkelt levélben András mester, a székely, brassói, szat-mári és máramarosi főispán arra kéri a gyulafehérvárikáptalant, hogy küldje ki hites emberét, hogy OroszfáiIstván fiát iktassa vissza a Lápos nevű földje birtoká-ba, melyet tőle a kapniki és waldhütti szászok foglal-tak el. S az itteni bányák még 1393-ban is a Bánffy-család osztatlan birtokában voltak, amit Simon bán fiaiműveltek [7].

Majd 1444-46 közt a Tiszától minden keletre fek -vő terület Hunyadi János tulajdonába került, 1456-banNagybányával és Felsőbányával az erzsé betbányaiaranybányákat is Szilágyi Erzsébet örökölte, s azok1458-ban Mátyás király tulajdonába mentek át [2]. Eza terület 1553-ban Csicsóvár tartozéka volt, ahol ekkorcsak ezüstbányákat említenek, melyeket egy Ádámnevű besztercei polgárnak adtak ki haszonbérbe [7].Báthory István idején az Erdélyben élő olaszok is pró-bálkoztak Erzsébetbányán bányát nyitni [4]. 1583-banpedig Báthory Zsigmond az oláh-láposi ezüstbányákatGrison Jakab és Marconio Rocco olaszoknak adta 500tallér fejében haszonbérbe, s hogy munkások ban seszűkölködjenek, ezért Oláh-Lápost, e bányák szom-szédját is egy évre nekik adta haszonbérbe [7].

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1584-ben és1588-ban Herberstein Felicián nagybányai szer ződésétmeghosszabbította és Kapnikbányát is bérbe adta, smint Kapnikhoz tartozó részt, Herberstein azerzsébetbányai bányákat is bérbe kapta [4, 7], melyekekkor a láposi uradalomhoz tartoztak. Majd 1615-16-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629),Lissibona Gerhardnak és másoknak is megengedte,hogy ércbányákat nyissanak itt, s az azokból befolyójövedelmet a bányák művelésére fordítsák, de az aranyés ezüst nyolcadát neki adják át. Ekkor Erzsébetbá -nyán Lissibona Gerhard is nyitott bányát, s vett műve-lés alá [15]. Apaffy Mihály pedig 1679-ben ezt a terü-letet, melyet Bánffy Dénes bírt, özvegyének, Bor -nemisza Katalinnak adja zálogba, s 1694 és 1721 köztBánffy György birtokolta [7].

Miután 1735 körül egy lakatlan völgyben újabbarany- és ezüstlelőhelyeket találtak, Kapnikbányáróltöbben települtek át Erzsé bet bányára. Így 1766-ban az


Az erzsébetbányai (Románia) ércbányászat, kohászatRÉTHY KÁROLY ny. geológus

Az egykori Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozó Oláhláposbánya,későbbi nevén Erzsébetbánya (Băiuţ), ahol az ókortól folyik érckitermelés éskohászat [12], s amely az aranymosás, az ércbányászat, a kohászat és a fém-megmunkálás kapcsán létesült, Nagybányától nyolcvan kilométerre K-DK-re, a Fenyves tető (1353 m) közelében eredő Lápos folyó forrásvidékén, aLápos-hegységben található.


itteni aranybánya már kétstolnából (táró, altáró) állott,amit a nagybányai bánya-igazgatóság által a kincstárkezelt. Miután 1769-ben Er -zsé betbánya hivatalosan is akincstár kezelésébe került, ésaz itteni bányaművelés kez-dett rendszeres lenni, MáriaTerézia 1777-ben Er zsé bet -bá nyát és az ottani bányákat99 évre, vagyis 1876-ig anagybányai bányaigazgató-ságnak adta zálogba. Az elsőitteni tisztségviselő FuchsJános Berg- und Hütten -schaffner (bánya- és kohóirá-nyító) volt, utána Johann vonBaum Bergmeister (bánya-mester) nevét említik (1778),aki Kapnikbányáról jött át.Őt 1782-ben Ertzl Ignácz sSkultéty András követte azerzsébetbányai Officium Mon-tanum igazgatói székében.Majd 1785-ben KutscherfeldIgnácot nevezték ki, aki1789-ben itt is hunyt el. A megmaradt adatok szerintErzsébetbányán nagyobb mértékű érckitermelés csak1787-ben kezdődhetett el, miután önálló üzemvezeté-se lett [16], és 24 bányászcsaládot telepítettek átKapnikbányáról, és újabb szakmunkások érkeztek aFelvidékről [7]. Az ebben az időben, vagyis 1788-banszü letett rendelet is az erzsébetbányai aranymosásoksza bályozásáról szól. (Schmidt: II. Abteil., XVIII. k.40 p.). Kutscherfeld Ignácot Peralgus Antal (1789-1791) kö vette az erzsébetbányai Officium Montanumélén [7]. S 1791-től, amikor Erzsébetbánya márKapnikbá nyá val és Láposbányával hasonló értékűezüstöt termelt [6], az itteni bányákat és kohókat GluttVenczel de Herlen, majd Szurkai János vezette [7].

Utána az erzsébetbányai bánya- és kohómű éléreBlaschka Venczel bányatanácsos, s 1839-41-ben Szak -máry Samu miniszteri tanácsos került [7]. Majd 1841-43-ban Rébay József lett a Berg- und Hüttenverwalter(bánya- és kohógondnok) [3]. Őt Hoffmann Frigyeskohónagy (1843-59) váltotta. Utána 1868-ig KunczlSándor bányatanácsos és Palmer András volt Erzsé -bet bányán a bánya- és kohóhivatal vezetője [7], akiMagyarországon elsőként vezette be az aranyércekklóros pörköléssel való előkészítését, és valósította mega Péch Antal által 1863-ban tervezett közép- és zúzóércfeldolgozására szolgáló ércelőkészítő üzemet [15].

Erzsébetbánya akkor érte el virágzásának tetőpont-ját, amikor az itteni bányánál 1869-ben megterveztéka vízoszlopos vízhúzó-gépet és átalakították a szállító-gépet [17], és az arany, ezüst mellett jelentős mennyi-ségű ólmot is termeltek. 1870 és 1873 közt BerksNándor lovag, 1873 és 1875 közt pe dig Szaitz János

volt az er zsébetbányai bá -nya- és ko hóhivatal élén [1,7]. Ekkor, vagyis 1876-banaz itteni bányákból 45,8 kgaranyat és 496,4 kg ezüstöttermeltek ki [13].

1878-tól Lacheta Jánosvolt az erzsébetbányai bá -nya- és kohóhivatal élén [1],amikor a horgaspataki kohó-mű is az erzsébetbányaibánya- és kohóhivatal irányí-tása alá került. Erzsé -betbányán 1879-ben már52,2 kg aranyat, 691,2 kgezüstöt, 54.160 kg rezet és94.600 kg ólmot termeltek[10]. S Erzsébetbányán ésHorgaspatakán 1881-ben márkét nagy olvasztó, négyközépolvasztó és egy pörkö-lő üzemelt [7]. Ezekben azévekben már hosszabb idejea 2-10 m vastag „Istenigondviselés” polimetallikustelér állt termelés alatt, ami250 m mélységig volt lefejt-

ve [10, 15]. Lacheta János után 1884 és 1891 köztDebreczeny József és 1892-93-ban újból Lacheta voltaz erzsébetbányai bánya- és kohóhivatal vezetője.Gesell Sándor, a Magyar Állami Földtani Intézet(MÁFI) geológusa ezekben az években végezte elErzsébetbánya és vidékének bányageológiai felvételét,amit a MÁFI 1893-as Évi Jelentésében tett közzé.

1893-tól 1903-ig Laszke Győző főmérnök volt azerzsébetbányai bánya- és kohóhivatal élén, aki itt ishunyt el. Őt 1904 és 1905-ben Szellemy László főmér-nök követte, utána pedig 1918-ig Joós Lajos főmérnökvezette az itteni bánya- és kohóhivatalt [1]. Ezekbenaz években korszerűsítették az ércelőkészítő-művet ésa kohóvölgyi kohót (1908) [10]. A magyarországi bá -nyaigazgatás 1881-ben történt átszervezése után, egé-szen 1918-ig Erzsébetbánya és Kohóvölgy a nagybá-nyai bányakerületi igazgatósághoz tartozott [9].

Ackner Michael a „Mineralogie Siebenbürgens,mit geognostischen Andeuntungen (Hermanstadt,1855)” című munkájában, Erzsébetbányáról az: Istenigondviselés, József, Mariahilf, Maria Heimsuchungteléreket s a Gura Batizului és Macska bányákat, vala-mint a Fehér-völgyi ércesedést említette, és az itt elő-forduló ásványokat is számba vette. Mint írta: „azIsteni gondviselés telérben az arany, lemez és sodronyformájában is jelen van”. Szellemi Géza, a nagybányaibányakerület főmérnöke pedig 1894-ben arról írt,hogy Erzsébetbánya régi bányatárnái a következőkvoltak: „a János, Francziska, Blaska, Tűz és a Kuta tó -tárna, a Fehér-völgyben a Clementi és a József tárna.Újabbak: a Szentháromság akna, az Isteni gondviselésés a Brenner altárna” [15]. A helyiek a Hell-tárnát, a



Sándor és a Varátik (Văratec) tárnákat, valamint azAntoni bányát említik még. Oblatek Béla és GyörgyGusztáv pedig 1912-ben „A nagybányai bányakerületmonográfiája” című munkában azt írták, hogy az er -zsé betbányai bányamű öt bányaterülettel rendelkezett:Az ősi Isteni gondviselés, a borkúti „Antal és Péter-Pál” bányaterület, a Zakariás táró bányaterület, aVarátyik-hegy bányaterülete s a Rákosfalva (PoianaBotizii) és Batiza (Botiza) közti hegység területe [12]. — Az Isteni gondviselés bányaterület az Erzsé bet bánya

fölötti hegységben, a Leorda-i és Fehér-patak közttalálható, ahol a bányavölgy mindkét oldalán hatal-mas külszíni művelés nyomai, horpák találhatók,ami régi szervezett bányaművelésre enged követ-keztetni [12]. Erről a területről Woditska azt írta,hogy itt a felsőbb szinteken található érc 1000mázsánként 400 g aranyat is tartalmazott [17].

— A Borkúti bányaterület a bányavölgy és a Fehér-patak közt található, ahol régen szintén magánbá-nyák voltak hányókkal, horpákkal, ami jelentősbányamunkálatokra utal [12].

— A Zakariás (László) bányaterület a Fehér-patakivölgyben, a kincstári gát alatt található, ahol régi fel-hagyott magánbányák voltak, amit 1898-ban akincstár kapott meg [12].

— A Varátyik bányaterületen is régi (három) horpavonulat s régi bányák nyomai mutatkoznak. Itt aJelenszky táró fölött a Teréz-bánya művelési horpáiés a Batiza-i bányák nyomai láthatók. Ahol a Ba ti -zára vezető patakban egy a római időkre emlékezte-tő „ércőrlő malomkőre” találtak, ami az itteni bá -nyák régi múltjára utal. Ezt a bányaterületet Lajos,Alba és Margit név alatt, 1899-ben foglalták le azerzsébetbányai kincstári bányászat részére [12].

— Rákosfalva (Poiana Botizii) bányaterületét azerzsébetbányai kincstári bányászat részére szintén1899-ben foglalták le [12].

Erdély 1919-es Romániához való csatolása utánaz erzsébetbányai érctermelés egy rövid idejű vissza-esést mutatott, majd 1921-től egy nagyobb lendületetvett, s 1925 után, mint Románia más területein, újbólalaposan visszaesett, annak ellenére, hogy 1932-benegy új ércfeldolgozó üzemet építettek [1]. Miután1940-ben a területet visszacsatolták Magyarország -hoz, az erzsé betbányai bányák, az ércelőkészítő éskohók, újból a magyar államkincstár tulajdonábakerültek. Utána az erzsébetbányai és kohóvölgyibánya- és kohómű vezetője Szepesváry Béla főmér-nök (1942) volt, őt 1943-44-ben, Georgieff DoseffTraján (Georgiev Dose Traian) bányamérnök, bánya-tanácsos követte. Ekkor, vagyis 1941 és 1944 között,főleg miután 1943-ban az ércfeldolgozó üzemet iskibővítették, az itteni érctermelés újból egy dinami-kusabb fejlődést mutatott [1].

A második világháborút és az 1948-as romániaiálla mosítást követően 1956-ig két bányaterületen(Varátik és Brenner), a telérek feletti részen a TPDMNkutatóvállalat végzett kutatásokat.

Ezt követően 1970-től 1993-ig a Nagybányán szé-

kelő máramarosi földtani kutatóvállalat, az IPEG(Intreprinderea de Prospecţiuni şi ExplorăriGeologice) végzett kutatásokat Erzsébetbánya többbányaterületén a nagybányai Bányászati Tröszt(Trustul Minier) felügyelete alatt álló E. M. Băiuţ(Exploatarea Miniere Băiuţ) érckitermelő vállalattevékenységével párhuzamosan, ami a II. világháborúutáni évektől a Nagybánya környéki bányák 2006-osbezárásáig állt termelésben.

A Sztrimbuly (Strîmbui) és a Leorda patakok köztfekvő, s Erzsébetbányához közeli Horgospataka vagyKohóvölgy (Strîmbu-Băiuţ) település, amely szinténaz erzsébetbányai Officium Montanum-hoz tartozott,valószínű, hogy Erzsébetbányával azonos időben jö -hetett létre. Azonban egyes adatok szerint ez a telepü-lés csak 1730 körül, a vaskohászat kapcsán létesült [7],annak ellenére, hogy a régészek bronz- és vaskorszakileleteket tártak fel a környéken [13]. Horgospataka(Kohóvölgy) 1769-ben, az itteni vaskohóval együtt, akirályi kincstár kezelése alá került. Ennek ellenére ne -vével először csak 1775-ben találkozhatunk, amikoraz erzsébetbányai bányákat a kapnikbányai OfficiumMontanum felügyelete alá rendelték, s a két település,Oláhláposbánya és Horgospataka Lápos-Debrekkelegyütt fizette adóját. Erzsébetbánya és Kohóvölgy,valamint az itteni bányák, kohók 1820-ban és 1830-ban a nagybányai bányakerületi igazgatósághoz tar-toztak, és bányászok, kohó- s erdőmunkások lakták[7]. Miután 1847-ben a vastermelést Kohóvölgyről át -tették Rójahídjára, és az itteni kohót átalakították ne-mesfémek olvasztására, az Erzsébetbányán kitermeltérc egy része is a kohóvölgyi kohóba került [11, 12].

1878-tól, miután az itteni kohászatot teljes mérték-ben áthelyezték Horgaspatakára, itt vízerőre berende-zett fúvóval nagy kohó, pörkölő ház, kovácsműhely,kémlőház s Au, Ag, Pb és Cu-tisztító volt. Annak el le -nére, hogy az erzsébetbányai kohót csak 1883-banbontották le, az 1930-as évekig az Erzsébetbányán ki-termelt ércet, teljes mértékben Horgospatakán dolgoz-ták fel [7]. Itt miután 1849. április 18-án felszenteltéka Kossuth-kohót Stoll Károly lovag vezetése alatt, amagyar szabadságharc számára a környező falvakbólösszegyűjtött harangokból ágyúkat öntöttek [11].

Horgospatakáról Hauer Franz és Foetterle Franz1855-ben a Csizma bányát említik. Hauer Karl 1865-ben a Podului ércesedést, és Maderspach Livius 1880-ban a láposi völgyben található Sibilla telért említi. AMagyar Bányakalauzból pedig megtudhatjuk, hogy1881 és 1918 között Horgospatakán (Kohóvölgyön) aKelemenvölgyi Miklós Bányatársulat állt termelésalatt, amely aranyat és ezüstöt tartalmazó ércet ter-melt. A Horgaspataki Henrik Bányatársulat pedig1905 és 1918 között működött, amely polimetallikusércet termelt [10]. A Bánya pedig 1911-ben arról szá-molt be, hogy Kohóvölgyön a Rotunda-hegy aljánlévő „Gézia” nevű magánbánya 1911-ben szűnt meg,miután egy régi lefejtett művelésbe tört [14]. De azegykori erzsébetbányai és kohóvölgyi bányáknakmára már csak az emléke maradt.



IRODALOM

[1] BKL 1897, 1903, 1909, 1918, 1944, s Magyarország cím- ésnévtára 1881-1918

[2] Bobory D.: Felician von Herberstein (1540-1590) stájer főúrrövid életrajza és magyar kapcsolatai David Reuss gyász-beszéde alapján. Lymbus, 2005, Országos SzéchényiKönyvtár.

[3] Der Bergwerksfreund: ein Zeitblat für Berg- und Hütten leute,für… (5 köt.). 1843. p. 155

[4] Erdély története (I. köt.) – Az erdélyi fejedelemség első kor-szaka (1526-1606). Akad. Kiadó, Budapest, 1986.

[5] Geographisches Handbuch von dem österreichischen Staate:Ungarn… 1791. p. 218.

[6] Journal für chemie und Physik, 1834.

[7] Kádár J.: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája (I-V. köt.).Dés, 1901.

[8] Koch A.: Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár,1885. p. 37.

[9] Levéltári Közlemények, 55 (1984) – A bányaigazgatóságokvégleges szervezete 1881-1918. p. 203

[10] Magyar Bányakalauz 1881-1914.

[11] 1848-1849 Nagybányán (szerk. Balogh B.). Teleki Társaság,Nagybánya, 2014.

[12] Oblatek b. & György G.: A nagybányai bányakerület mono-gráfiája. Nagybánya, 1912. p. 46-59.

[13] Réthy K.: Honfoglalás előtti érckitermelés és kohászatNagybánya vidékén. BKL-Bányászat, 2010/1. p. 27-28.

[14] Nagybányai Hírlap 1911/4; A Bánya 1911/20; Révai NagyLexikona 6. kötet.

[15] Szellemy G.: Nagybánya és környéke bányászata – inNagybánya és Környéke (szerk. Palmer K.). Nagybánya,1894. p. 104-107.

[16] Szellemy L.: Az oláhláposbányai m. kir. bányászat – in Anagybányai m. kir. bányaigazgatósági kerület monográfiá-ja (szerk. Woditska I.). Nagybánya, 1896. p. 229-237.

[17] Woditska I.: A nagybányai m. kir. bányaigazgatósági kerületmonográfiája. Nagybánya, 1896. p. 10.

[18] Roska M.: Erdély régészeti repertóriuma I. Őskor. Kolozsvár,1942. p. 213.


RÉTHY KÁROLY 1935-ben született Margittán (Marghita, Románia). 1963-ban szerzett kutató-geológusi diplo-mát a Kolozsvári Tudományegyetemen, 1969-ben közgazdasági szakvizsgát tett. 1963-tól Miszt- és Láposbányánvolt geológus, 1967-1986-ig főmérnöki beosztásban. A kolozsvári és a bukaresti egyetemek, valamint a nagybányaifőiskola megbízásából egyetemisták nyári gyakorlatait vezette, ill. diplomamunkáik tudományos irányítója volt.Több könyv, tudományos és ismeretterjesztő cikk szerzője, társszerzője.

Babócsa története időrendben

2017 márciusában a Magyar Olaj- és Gázipari MúzeumKözleményei 51. kötetében jelent meg dr. Laklia Tibor szer-kesztésében „Babócsa története időrendben” c. könyve azonközségről, mely 1955 áprilisában felkerült a magyar szénhid-rogén-termelés térképére. A Rosta Ferenc és Szűcs Lászlófőfúrómester vezette fúrócsapat a GB-2 (Görgeteg-Babócsa)jelű fúrási ponton földgázt talált. Ez az év számomra is örök-ké emlékezetes maradt, mert mint III. évet végzett olajmér-nök hallgató egy hónapos praximat 1955 júliusában Babó -csán töltöttem, ahol két fúróberendezés dolgozott. A másikbe rendezésnél Krisztek főmester irányította a munkát. Na -gyon sok olajipari vezetőt ismerhettem meg ott. 2007-bencsaládommal Babócsán jártunk, egy csodálatosan új községettaláltam.

Babócsa a déli határ közelében, a csodálatos Duna–Dráva Nemzeti Park területén fekszik. Ma már az Európahírű nárciszosáról híres, a község címerében is megjelenik anárciszt tartó arany griffmadár.

Dr. Laklia Tibor Babócsa iránti „szerelme” régóta ismert.A most megjelent könyv 54 irodalomjegyzéket sorol fel, ésebből négynek Ő a szerzője. A könyv szerzője nemcsakhazánkban elismert kiváló gázipari elméleti és gyakorlatiszakember, de kiváló történész is, amit eddig is bizonyított,de ez a könyv tette fel az „i” betűre a pontot.

A könyv ajánlását Tóth János, majd az „Előszó”-ban aszerkesztő írja meg, hogy mi vezérelte e könyv megírását.

Ezt követően az alábbi fejezetek olvashatók:I. Őskor, kelták-rómaiak - 456II. Avarok és délszláv migráció 456-800III. A IX. század: a nagy változások kora 800-894IV. A honfoglalás és az új rend 894-1010V. A „Tibold korszak” három évszázada 1010-1395VI. A Marczaliak Babócsa új urai 1398-1495VII. A Báthoriak Babócsán 1489-1566-1605VIII. Török világ Babócsán 1566-1690IX. Másfél évszázad, öt birtokos 1690-1842X. A gróf Somssich család Babócsán 1842-1945XI. A mi századunk – két világháborúval 1810-2010

Függelék: 132 oldalon a könyvben szereplő családok-ról, a vasútról, a sportról, a „határsáv”-ról, a gáziparról, aRinya patakról írva egy történelmi séta keretében mutatja beBabócsát.

Forrásjegyzék: A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumrövid története

Színes fotókA szerkesztésben közreműködött Szilágyi Teréz, Szép

András és Tóth János, a kiváló nyomdai munka a PátriaNyomda Zrt. (Budapest) dolgozóit dicséri. A könyv megvá-sárolható a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban (8900Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13.; tel.: +36 92 313-632; e-mail: [email protected] és a Fekete Arany Klubban(1111 Budapest, Bartók Béla u. 34.; tel.: +36 30 322-6131; e-mail: [email protected]).

Dr. Horn János


A céh a kézművesek, iparosok, iparszakok szerintalakult társulat, melyhez való tartozást törvény, vagytörvényes rendelet szabta meg. A céh-rendszer ősiintézmény volt, a céhet érintő ügyeket, határozatokat acéhkönyvbe jegyezték be. A céh tagjai az elöljáróságrészéről kiállított – hatósági okiratként szolgáló – ok -levél, bizonyítvány vagy mesterlevél alapján működ-hettek. Magyarországon az első céhek a 14-15. szá-zadban alakultak, működésüket 1848-ban rendeletbenszabályozták, tevékenységüket 1860-ban tovább kor-látozták, majd 1872-ben megszüntették.

A céhbeli mesterré avatás egyik feltétele a közép-kortól kezdve a vándorlás kötelezettsége volt. Magát avándorlást céhszabályzatok, helytartósági rendeletekszabályozták. A vándorlegényként eltöltött évek fon-tos szerepet játszottak a mesterré válás folyamatában.

Az újkorban már egy meghatározott szövegű, sze-mélyleírást adó nyomtatott okirat, az ún. „Kundschaft”(tanulólevél, szabadulólevél) használatát írták elő,melyben a tanulóéveinek mestere hitelesen tanúsítottaaz eltöltött időt.

Mivel a „Kundschaft” csak magát az elvégzettmunkát igazolta, és csekély számú személyi adatottüntetett fel, a visszaéléseket elkerülendő a 19. szá-zadtól egy, a vándorló adatait pontosabban rögzítő irathasználatát vezették be. Az 1816. július 16-i 21080-ikRendelés szerint Magyarországon bevezették a„Wanderbuch”, azaz „vándorlókönyv”, vagy „ván -dor könyv” okiratot. Ebben a hatóságok ellenőrző be -jegyzései által megerősítve a mesterek hivatalos pe -csétjükkel igazolták a legény vándorlásának útvona-lát, a végzett tevékenységét, munkavállalásának idő-tartamát és a magaviseletét. Egyaránt szigorú szabá-lyok vonatkoztak a vándor(ló)könyv tulajdonosára ésa bejegyzőkre is: azt a mestert, aki vándorlegénytván dorkönyv nélkül fogadott fel, megbüntették; avándorlónak az okiratot minden munkakezdéskor lekellett adni a mesternek, aki azt a szolgálat végénköteles volt visszaadni a tulajdonosának (kivéve, haközben az ellen büntetőeljárás indult). A vándor-könyv nem lehetett túl költséges (1 váltó forint), hogymindenki számára megfizethető legyen a kiváltása,vagy ha elveszett vagy betelt és újat kellett váltani. Anyomdászok csak meghatározott példányszámbannyomtathattak vándorkönyvet.

Az 1884. XVII. tc. alapján életbe lépett új ipartör-vény a munkavállalók részére a „munkakönyv” kivál-

tását tette kötelezővé. A hivatalos szervek (főszolgabí-rói hivatal, iparhatóság) a munkakönyvben a munkavál-laló személyi adatain kívül a szakképzettséget és egyébmunkával kapcsolatos adatokat is feltüntették. Alkal -mazásuk előtt ezzel a munkakönyvvel kellett igazolni-uk az iparsegédeknek és gyári munkásoknak a szerző-déskötésre való alkalmasságukat. A belépés al kal mávala munkaadó köteles volt a lényeges adatokat (munka-kör, személyi alapbér, kilépés ideje stb.) bejegyezni.

1950-től a munkavállaló személye feletti ellenőr-zéshez bevezették az egységesen kötelező munka-könyv-rendszert, amikor is „minden munkaképes pol-gárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogyképességei szerint dolgozzék” olvasható a munka-könyv belső borítóján. A munkahelyeken előírták afoglalkoztatási nyilvántartás vezetésének kötelezettsé-gét. Az 1951-es Munka Törvénykönyv 131. §-a sze-rint: „A vállalat csak olyan dolgozót alkalmazhat, aki-nek munkakönyve van”. A munkakönyvet a munkavi-szony fennállása alatt a vállalat őrizte, hazavinni nemlehetett, csak a munkaviszony megszűnte után. Anyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő iga-zolásánál a munkakönyvben foglaltakat vették figye-lembe. 1992-ig a munkakönyv fontos közirat volt,melybe csak a jogszabályok által előírt és megengedettadatokat volt szabad bejegyezni.

Az alábbiakban a MOGIM Zsigmondy VilmosGyűjteményében fellelhető, a vízszakmát érintően azegykori VIKUV kötelékében tevékenykedő dolgozókvándorló-, ill. munkakönyvét mutatom be.


A Wanderbuchtól a munkakönyvigCSATH BÉLA okl. bányamérnök

Az írás áttekinti a munkakönyv előzményeit, kialakulá-sát, célját, és bemutat néhány példát az elmúlt mintegy kétévszázadból.

1. kép: Vándorlókönyv 1837-ből


Bürgermeister Antal kétnyelvű Wanderbuchját,azaz vándorlókönyvét (1. kép) 1837-ben Budán a Ki -rályi Magyar Univers Könyvnyomtató Házábannyomtatták és árulták. A könyv 2. és 3. oldalán lomb-dísszel övezett koronás magyar nagy címer látható. A48 lapból álló okmány tartalmazza a vándorlókönyvbirtokosának személyi adatait (név, mesterség, életidő,vallás, magasság, haj, szakáll színe, ábrázat, különösismertetőjelek) és „tulajdon keze írását”. A 6 pontbólálló „Szabályokban” (2. kép) előírták a három évesvándorlási időtartamot, a „koldulástól való tartózko-dást” és visszatérés után a Fellebbvalóságnál való je -lent kezést és a könyv bemutatását. A könyv hamisítá-sának büntetését az utolsó pont foglalja össze.

A vándorlókönyvet Bürgermeister Antal 1838-banváltotta ki. Budán kezdett, majd 1842-ig bejártaNyugat-Európa nagy részét (időrendben: Bécs, Graz,Prága, Drezda, Lipcse, Schwerin, Hamburg, Han no -ver, Frankfurt, Strasburg, Bázel, Bonn, Genf, Párizs,Stuttgart Augsburg, Linz városok). Mindegyik he lyen

a foglalkoztató hatóságokhivatalos pecséttel igazol-ták az eltöltött időt. Atanultakat hazatérve a kút-fúrás, ké sőbb a fővárosvízellátásának területénkamatoztatta.

Posch Jenő géplakatossegéd által 1919. június 24-én kiváltott 48 oldalból állómunkakönyvét (3. kép) a„Budapesti áll. fel ső ipa r -iskola biz. és működésibiz.” állította ki. Az elsőoldal jobb felső sarkában a30 filléres illetménybélyeglátható. (A bejegyzések

szerint Posch Jenő a Ganz és Tsa Danubius hajógyár-ban lakatosként dolgozott 1920. II. 10 – 1922. VII. 1között a vállalat más-más üzemegységeinél, az„Egyezmény” szerinti bérezéssel.) A munkakönyvvégén az 1884. évi XVIII. t. cikkbe iktatott ipartör-vény „A segédekről”, „A gyári munkásokról” és „Azipartestületekről” szóló fejezetek találhatók.

Jeney Gyula kútfúró segédként 1940-ben ka pottelőször munkakönyvet a Budapesti Kútfúró IpariHatóságtól. A 4. képen látható munkakönyve a SzikraNyomdában készült és 1950. VIII. 4-én állították ki abudapesti Mélyfúró Ne mzeti Vállalatnál. A szakkép-zettségre és iskolai végzettségre vonatkozó el sőbejegyzés „Be mon dás alapján” történt, majd hivatalospecséttel igazoltan került be az okl. fúrómester és amély fú róipari technikus bejegyzés. A további oldala-kon a jutalmak, elismerések, beosztások helye és idő-pontja (a VIKUV-tól ment nyugdíjba 1986. II. 10-én).A munkakönyv végén 10 pontban szerepelnek a mun-kakönyvvel, a munkáltatóval és munkavállalóval kap-csolatos előírások.

Nem mondható, hogy a munkakönyvekben mindenbenne van, ami egy embert jellemez. De fontos adalé-kot jelentenek, és mindenképpen közelebb visznek azéletpálya, a szakmai karrier és a személyes sors meg-ítéléséhez.

IRODALOMEpizódok egy vándorlókönyv történetéből (PTE

https://tgyoblog.wordpress.com 2014/06/16.)

A munkakönyv története (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár:www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti konyvtar 2016. III. 12.)

Radnai J.: Drégely László munkakönyve (A Mi Múzeumunk2009. 4. sz. 25. o.)

Schwartz Lné: Adalékok „Az első hódmezővásárhelyi kút 100éves évfordulójára” cikkhez. Bürgermeister Antal mun-kássága. (VIZKUTATÁS 1984. 4. sz. 27-28. o.)

Céhek (Révai Nagy Lexikon 1912. IV. k. 345. o.)

Vándorkönyv (Révai Nagy Lexikon 1925. VIII. k. 779. o.)

Munkakönyv (Az Athenaeum Kézi Lexikona. 1968. 2. k. L-21212. o.; Révai Nagy Lexikon 1916. XIV. k. 96. o.; RévaiÚj Lexikon 2004. XIV. k. 716. o.)


2. kép: A vándorlókönyv „szabályai”

4. kép: Jeney Gyula munkakönyve

3. kép: Posch Jenő gépla-katossegéd munkakönyve

Csath Béla vasokleveles bányamérnök, az OMBKE tiszteleti tagja, számos egyesületi és szakmai témájú cikk éskönyv szerzője. 1975 és 2009 között 34 éven át volt a VIKUV, majd a MOIM Zsigmondy Gyűjteményének gondo-zója. Az OMBKE Történeti Bizottság tagja.


A kőzetjövesztés a kőzetek megbontása, illetve fel-darabolása a lelőhelyükön. A művelet a bányász sza k -mához tartozik. Ennek bizonyítéka a bányászok világ-szerte alkalmazott jelképe, az ék és a kalapács. Ezekvoltak az ókori és középkori bányászat jövesztő szer-számai. Ezt váltotta fel négy évszázada a robbantás [1].

A robbantás, mint jövesztő technológia a XVII.században kezdett meghonosodni. A világon először1627. február 8-án Selmecbányán a Felső-Bíber táró-ban Weindl Gáspár Tirolból származó bányász végzettrobbantást mélyművelésű bányában fekete lőporral (1.ábra) [2]. Ettől kezdve kezdett elterjedni ez a jövesz-tési mód a bányászatban, és ma is a legkiterjedtebbenalkalmazott jövesztési mód a robbantás. Akkor Sel -mecbányán került sor először a robbanóanyag békéscélú „alkotó” felhasználására, azelőtt mindig csak arobbanóanyagok destruktív, romboló hatását használ-ták. Éppen ezért nagyon fontos ez a dátum a bányá-szok számára, mert azóta lett a robbantásos jövesztésa legelterjedtebb az összes jövesztési módszerekközül.

Az első robbantást fekete lőporral, az abban azidőben leginkább használatos robbanóanyaggalvégezte el Weindl Gáspár, mely még hosszú évtizede-kig megmaradt egyedül használatos robbanóanyag-ként a bányászatban. Természetesen a későbbiekbenpróbálkoztak más robbanóanyagok, egyebek között anitroglicerin használatával is, azonban kevés sikerrel,főképp érzékenysége miatt. Óriási minőségbeli válto-zást a robbantásos kőzetjövesztésben a nitroglicerin

alapú biztonságos robbanóanyag – a dinamit – feltalá-lása hozott.

A dinamit feltalálása Alfred Nobel nevéhez fűző-dik. Alfred Nobel (1833-1896) svéd vegyész-feltalálóvolt, aki a robbanóanyagok kutatásával foglalkozott.Már 1847-ben kísérleteket folytatott nitroglicerinnel,amely azonban olyan érzékeny volt, hogy már a legki-sebb ütésre is robbant. A nagyfokú érzékenysége miattnagyon gyakoriak voltak a szerencsétlenségek, külön-böző balesetek és sérülések. Például 1864-ben AlfredNobel testvére, Emil is egy ilyen balesetben vesztetteéletét. Nobel kísérleteket folytatott a nitroglicerin ér-zé kenységének a csökkentésére, valamint a biztonsá-gosság növelésére az előállításánál és felhasználásá-nál. 1866-ban rájött, hogy 75% nitroglicerin, 0,5%szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil,hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elke-rülje. A találmányát 1867-ben Dinamit néven szaba-dalmaztatta. A találmányát mint biztonságos robbanó-anyagot határozta meg, amely gyorsan elterjedt, ésrövid időn belül nélkülözhetetlenné vált a modern bá -nyászatban, valamint a vasút- és közútépítésnél. Nobela dinamitot kizárólag békés építő célokra tervezte,semmilyen kö rülmények között nem akarta találmá-nyát katonai cé lokra felhasználni. A dinamit gyártásá-ra Nobel fokozatosan egész gyárhálózatot épített kifőleg Európá ban. A szabadalmaztatás után a legelter-jedtebb robbanóanyaggá vált mind a bányászatban,mind az építőiparban (2. ábra).


1. ábra: Felső-Bíber táró

2. ábra: Hamburgi dinamit

Az első dinamit okozta bányaszerencsétlenség GömörbenDR. LŐRINCZ ÁRPÁD okl. bányamérnök, bányavezető CRH (Slovensko), a.s.

Robbantásos kőzetjövesztéssel 1627 óta találkozhatunk. A robbantáshozeleinte fekete lőport használtak, később azonban, miután Alfred Nobel felta-lálta a dinamitot, főként a dinamit használata került előtérbe. A robbanó-anyag használatakor szigorúan be kell tartani minden elővigyázatosságot,mert könnyen baleset történhet. Ilyen halálos baleset történt 1871. február15-én a gömöri Bisztrón is. Ez volt az első szerencsétlenség, mely dinamithasználata közben történt Gömörben.


A dinamit tulajdonképpen robbanóanyag, melykihasználja a nitroglicerin minden jó tulajdonságát, deközben teljesen biztonságosnak tekinthető. A bizton-ságot a kovaföld jelenti, mely abszorbensként műkö-dik és felszívja a nitroglicerint, miáltal sokszorosancsökkenti annak az ütésérzékenységét. Az eredeti,Alfred Nobel által szabadalmaztatott dinamit 75% nit-roglicerint, 24,5% kovaföldet és 0,5% szódát tartal-mazott, mely azonban azóta többször is változott.Rossz tulajdonsága volt, hogy kb. 7-8 °C hőmérsékle-ten megfagyott és használhatatlanná vált, miáltal a télihasználata nagyon problematikus volt. A megfagyott,megkeményedett dinamit nem robbant fel csak egymásik, nagyobb hőfokú robbanóanyag hatására.Éppen ezért a bányászok különféle módon igyekezteka kívánt hőmérsékleten tartani, pl. a ruhájuk alatt hor-dozták vagy pedig a kezükben melegítették. Készültekegyenesen erre a célra szolgáló segédeszközök is,melyek előmelegítették a dinamitot a használat előtt akívánt hőfokra.

Bizonyos idő elteltével azonban a dinamit felszí-nén nitroglicerin cseppek jelenhetnek meg – „köny-nyezni” vagy másként mondva „izzadni” kezd. Egynagyon kellemetlen és veszélyes dologról van szó,mivelhogy ez a felszínre „kiizzadt” nitroglicerinnagyon ütésérzékeny, és így a dinamit is veszélyesséválik. Bármikor, kis külső hatásra is felrobbanhat.

A dinamit a feltalálása és a gyártásának a megkez-dése után gyorsan elterjedt a bányászatban. Így volt ezGömörben is, mely a XIX. században a nyers -anyagtermelés szempontjából az egyik legjelentősebbrégiója volt a történelmi Magyarországnak. Már azókortól kezdve folyt ezen a területen ércbányászat.Legjelentősebb volt a történelem folyamán a vasérc-bányászat és vasgyártás, mely éppen a XIX. század-ban érte el csúcspontját [3]. A „vas és acél megyéje-ként” is emlegették ekkor Gömört. Többek között itt,a dernői vasgyárban készültek a budapesti Lánchídalkatrészei is. A vas bányászata és készítése főlegCset nek, Vashegy, Dobsina és Rozsnyó környékénösszpontosult. 1899-ben Gömörben 204.690 t vaskészült, ami az abban az évben készült összes magyar-országi vasmennyiségnek a 45,3%-a. Ebből az érték-ből is egyértelműen látszik, hogy egy nagyon jelentősbányászattal foglalkozó régió volt ebben az időbenGömör megye, főleg annak az északi része [4].

A dinamit feltalálása előtt Gömörben a kőzetjö-vesztésnél elsősorban fekete lőport használtak a bá -nyászok, azonban röviddel a gyártás megkezdéseután, körülbelül 1870-től azonnal kezdett elterjedni adinamit is. Viszonylag gyorsan elterjedt, pedig eleintevolt vele szemben bizonyos félelem, tartottak tőle abányászok. Egy másik hátránya a nagy beszerzési áravolt, mivel jelentősen drágább volt, mint a lőpor. Azelső időkben a gömöri bányákban a Hamburgban ké -szült dinamitot kezdték használni (2. ábra). Későbbazonban, azután, hogy 1870. május 15-én Prága mel-lett Zámky községben megnyílt az akkori legnagyobbdinamitgyár a Dynamit-Fabriken vorm Alfred Nobel

& Company, innen kezdték vásárolni a gömöri bányá-szok a dinamitot. A gyár megnyitásánál személyesenrészt vett Alfred Nobel is. A dinamit fokozatosan tel-jesen kiszorította a lőpor használatát a gömöri bányá-szatban (3. ábra).

Mivelhogy a munkabiztonság ebben az időbenmessze nem volt tökéletes, nem is kellett sokáig várniaz első halálos munkabalesetre, mely dinamit haszná-latánál keletkezett. A baleset a Bisztró (ma RožňavskéBystré Szlovákiában) melletti bányában történt.

1871. február 15-én a szalóci vasmű három mun-kása dinamittal ellátva megérkezett a Bisztró mellettibányába. Betértek a bánya bejárata mellett találhatókunyhóba (4. ábra), hogy elfogyasszák reggelijüket.A kunyhóba érkezve lerakták holmijukat, a dinamitottartalmazó zsákjukat pedig felakasztották a szögre.Két bányász tüzet rakott, hogy megfőzzék ennivaló-jukat, a harmadik pedig kiment fát készíteni a tűzre.Amint a kunyhónak hátat fordítva megtett néhánymé tert, egy óriási robajt hallott, majd a légnyomás aföldre vetette. Rövid időre elvesztette az eszméletétis. Amikor magához tért, csak a pusztítás szörnyűnyomait látta maga körül. A kunyhó helyén egy mélygödröt talált, a társait pedig hiába kereste. Csak foko-zatosan találta meg egyes testrészeiket, melyek szét-szaggatva és csúnyán összeégve voltak körös-körülszétszóródva.


3. ábra: Robbanóanyag gyár Zámkyban

4. ábra: Táróbejárat melletti kunyhó


Mivelhogy ez volt az első szerencsétlenség, mely adinamit használata közben keletkezett a gömöribányákban, természetesen nagy feltűnést okozott. Azilletékes szervek azonnal hozzáfogtak a baleset kivizs-gálásához. A vizsgálat eredményéről MaderspachLívius bányavezető számolt be a Bányászati és Ko -hászati Lapok 1871. évi 7. számában. A vizsgálat sze-rint a Nobel-féle dinamit mióta a prágai gyárbankészült, nagyon nagy minőségbeli változáson mentkeresztül. Míg az eredeti, Hamburgban készült dina -mit piros színű volt és majdnem teljesen egynemű,addig a prágai gyártmányúnak a színe piszkosbarnalett és kisebb-nagyobb kovadarabocskákat tartalma-zott. Ebből az okból ez a dinamit sokkal nagyobb mér-tékben izzasztott ki nitroglicerint a felszínére, mint azeredeti, Hamburgban készült dinamit, miáltal sokkalérzékenyebbé és veszélyesebbé is vált. Nem volt eztitok a gyártók számára sem, és éppen ezért a prágaigyártó minden doboz mellé egy figyelmeztetést csa-tolt, mely szerint a dinamitnak a tűzhöz való közelíté-se szigorúan tilos, és csak jól elzárt szekrényben táro-landó. A me legítése is csak szekrényben történhetett,nem pedig a tűzhely melletti szögre felakasztva,ahogy azt a szerencsétlenül járt bányászok tették aBisztró melletti bányában. A Hamburgban készültdinamitot a leggyakrabban tűz mellett kézben tartvamelegítették fel a felhasználók a kívánt hőfokra.

Maderspach azonban másban látta a fő problémát.Szerinte a szerencsétlenség fő oka a kovaföld nemmegfelelő tulajdonságában keresendő. A prágai dina-mithoz felhasznált kovaföld nem volt jó minőségű, ígynem volt képes megfelelő mennyiségű nitroglicerintfelvenni és magában tartani. Mivelhogy a kovaföldnem vett fel megfelelő mennyiségű nitroglicerint,ezáltal nagy mennyiségű nitroglicerin maradt szaba-don a robbanóanyagban, mely aztán a melegítés folya-mán nagyon könnyen kiizzadt és szikra vagy kis ütés

hatására felrobbant. Maderspach szerint a szerencsét-lenség is úgy történt, hogy a melegítés hatására nitro-glicerint izzasztott ki, majd szikra vagy figyelmetlenütés hatására robbant, detonált. A nem megfelelőtulajdonságok miatt nem ajánlja tovább a prágai dina -mit használatát: „…a mostani Nobel-féle dynamit,melyet Prága mellett gyártanak, a fent említett okok-nál fogva veszélyes és elvetendő.” [5]

Természetesen a szerencsétlenség oka nemcsak arosszabb minőségű dinamitban keresendő. Legalábbilyen mértékben felelősek voltak a bányászok is, akiknem vették figyelembe a csomagoláshoz csatolt hasz-nálati utasítást és a tűz mellett melegítették a dinami-tot. Ha mindenben a gyártó ajánlásai szerint jártakvolna el, valószínűleg nem kellett volna az életükkelfizetni felelőtlenségükért [6].

IRODALOM

[1] Bohus G.: Az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizott ságá nakmegalakulása – Robbantástechnika 30. 2008. 1-2. (2008)

[2] Hock M.: Počiatky trhacích prác v baníctve a ich vývoj do 19.storočia [The beginning of rock blasting in mining, and itsdevelopment since the 19-th century]. – Zborníkprednášok z medzinárodnej konferencie Trhacia technika2002. 4–12. (2002)

[3] Lőricz Á.: Az elfelejtett bánya – Rudabánya 2013. 4-8.

[4] Batta I.: A gömöri bányászat múltjából – Az Érc- és Ás vány -bányászati Múzeum közleményei 3. 2006. 13-42. (2006)

[5] Maderspach L.: A dynamitnak egy veszélyes neméről –Bányászati és Kohászati Lapok 7. 1871. 58-59. (1871)

[6] Lőricz Á.: Prvá mimoriadna udalost’ od začiatku používaniadynamitu v baniach na Gemeri [The first incident since thebeginning of the use of dynamite in mines on Gemer area].– Zborník prednášok z medzinárodnej konferencie Trhaciatechnika 2015, Stará Lesná, 2015. 111-116.


Dr. Lőrincz Árpád okl. bányamérnök 1989-ben szerezte oklevelét a Kassai Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karánmélyművelés szakon, majd ugyanitt 2009-ben a PhD fokozatot. A Szlovák Magnezit Művek jolsvai bányaüzemébendolgozott különböző beosztásokban, majd 2007-től a CRH (Slovensko) gömörhorkai bányaüzemében bányavezető.A Szlovák Fúrás- és Robbantástechnikai Egyesület elnökségi tagja, a Weindl Gáspár-díj, valamint a Bányász Hűségdíj tulajdonosa.

A világ leghosszabb fúrásai

A BKL Kőolaj és Földgáz 2006/9-10. számában ismertettük a világ akkori leghosszabb fúrásainak adatait. A re kordotaz Északi-tenger Egyesült Királysághoz tartozó területén lévő Witch Farm-mezőben lemélyített M16Z jelű fúrás tartotta a11 278 m mért hosszal, amelynek vízszintes kitérése 10 728 m.

Azóta ez a rekord megdőlt, és az új rekordok az alábbiak:1. Szahalin (Oroszország), Odoptu-mező, O-14 jelű fúrás: mért hossza 13 500 m, vízszintes kitérése 12 033 m.2. Szahalin (Oroszország), Chayvo-mező, Z-40 jelű fúrás: mért hossza 13 000 m, vízszintes kitérése 12 130 m.3. Szahalin (Oroszország), Chayvo-mező, Z-42 jelű fúrás: mért hossza 12 700 m, vízszintes kitérése 11 739 m.4. Szahalin (Oroszország), Chayvo-mező, Z-43 jelű fúrás: mért hossza 12 450 m.5. Katar, Al Shaleen-mező, BD-04A jelű fúrás: mért hossza 12 290 m, vízszintes kitérése 10 900 m.World Oil 2015. április

id. Ősz Árpád


Az OMBKE Választmány 2017. március 22-ei ülése

A Tatabányán, a Komárom Megyei Önkormányzat Szol -gáltató és Ellátó Kft. tanácstermében tartott ülést dr. NagyLajos elnök nyitotta meg, és megállapította a határozatké-pességét.

Napirend előtt az ülés megemlékezett a közelmúltbanelhunyt Csömöz Ferenc okl. kohómérnök, dr. Szőke Lászlóokl. kohómérnök és dr. Sziklavári János okl. kohómérnöktiszteleti tagokról, valamint dr. Schultz György okl.bányagépészmérnökről.

Ugyancsak megemlékeztek a március 15-e alkalmávalkitüntetett tagtársainkról: Juhász András (Magyar Arany Ér -demkereszt polgári tagozat), Bérces Tamás és Gál Csaba(Pro metheus-díj), Végh Viktor (Miniszteri Elismerő Oklevél).

Az 1. napirendi pontban dr. Nagy Lajos adott tájékozta-tót az előző időszak eseményeiről. Fontosabbak:– Az év elején Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök fo -

gadta a szlovák, valamint a V4 országok bá nyász hagyo-mányőrző egyesületeinek vezetőit. Az OMBKE-t dr. NagyLajos és dr. Gagyi Pálffy András képviselte.

– Dr. Nagy Lajos dr. Szűcs Péterrel, a Miskolci EgyetemMűszaki Földtudományi Karának dékánjával együtt janu-árban a Kassai Egyetemen egyeztették a V4 országok bá -nyász hagyományőrző szervezetei a bányászati emlékhe-lyek fejlesztésére vonatkozó EU pályázaton való, a mis-kolci, kassai, krakkói és osztravai egyetemekkel is közösrészvétel lehetőségeit. A pályázatot a lengyel fél adná be,az OMBKE közreműködő lenne.

– A Miskolci Egyetemen dr. Nagy Lajos és az Egye temiOsztály vezetői találkoztak a selmeci hagyományokkal fog-lalkozó fiatalokat összefogó csoportokkal, és az OMBKE-val való szorosabb együttműködés kérdését vi tatták meg.Dr. Nagy Lajos a következő feladatokat emelte ki:

• A diákok szeretnének az iparból érkező szakemberektőlminél több szakmai előadást hallgatni, melyhez azOMBKE segítségét kérik.

• Az OMBKE a HÖK-ön keresztül két, általuk delegálttagot hívjon meg a választmány üléseire.

• A gépészek is érdeklődnek a szakmai és hagyományőr-ző rendezvények iránt, ezért az Egyetemi Osztály töre-kedjen a gépészek bevonására is.

A 2. napirendi pontban dr. Gagyi Pálffy András ügyve-zető igazgató adott tájékoztatást az OMBKE 2016. évi gaz-dálkodásáról, melynek írásos anyagát a választmány tagjaimegkapták. Az előadó kiemelte, hogy az évet 222 E Ft pozitíveredménnyel zártuk, ezzel eleget tettünk a közhasznú egyesü-letekkel szemben támasztott gazdálkodási feltételeknek.

2016 során az egyesület taglétszáma az elhalálozások ésaz egyéni tagdíj tartós be nem fizetések miatt 10%-kal csök-kent. Az egyéni tagdíjaknál az elmaradás a tervezethez képest365 E Ft volt. A jogi tagdíjakból és adományokból származóbevétel a tervezettnek megfelelően alakult.

A BKL megjelenését alapvetően biztosította a dr. SándorJózsef tagtársunk által vezetett FÉMALK Zrt. 4800 E Ft-osés a MOL Nyrt. 2500 E Ft-os támogatása.

A rendezvények összességében eredményesek voltak,ami elsősorban az Országos Bányászati Konfe ren ciára kapotttámogatásoknak (MOL Nyrt., MBFH, MBSZ) tudható be.

A pályázatok közül megemlítendő a V4 országokkal kö -zösen benyújtott, az emlékhelyekkel kapcsolatos EU pályá-zatra folyósított 2175 E Ft, a projekt azonban szakmai sikeremellett az előírt önrész befizetése után veszteséges lett.Mivel a civil szervezetek részére évente kiírt pályázatokbanközvetlenül nem vehettünk részt, ezért a Bányászati Ha -gyományőrző Alapítvánnyal együttműködve nyertünk pá -lyázatot, ami biztosította a selmeci szalamander ünnepségennagy sikert aratott Olajbányász Fúvós Zenekar részvételét.Ugyancsak közvetett úton nyerünk pályázatot az OroszlányiHelyi Szervezet hagyományőrző tevékenységére.

A szakosztályokra bontott gazdasági eredményeknél azÖntészeti és a Kőolaj Szakosztály ipari támogatottsága pozi-tív eredményt mutatott, míg a Vaskohá sza ti Szakosztálynál aDUNAFERR Zrt. szervezési körülményei negatívan érintet-ték a költségvetést. A Bányászati Szakosztályra jutó be -vételek és kiadások az új támogatók megkeresésével és ahelyi szervezetek takarékos költségeivel második éve egyen-súlyban vannak.

Hozzászólások:Szombatfalvy Rudolf: Az Ellenőrző Bizottság a gaz dál -

ko dással kapcsolatos végleges véleményét az éves mérleg ésközhasznúsági jelentés megismerése után alakítja ki.Felhívta a figyelmet a jelentős létszámfogyásra, mely rész-ben abból adódik, hogy az egyetemet elvégzett fiatalok azegyesület számára elvesznek. A rendezvények fontosak len-nének az eredményes gazdálkodás szempontjából, de nemoptimista abban, hogy a jövőben sikerül az egyesület kereté-be visszaterelni a korábban kiszervezett rendezvényeket.

Dr. Nagy Lajos: A sikeres pályázati lehetőségek ér de ké -ben meg kell kísérelni, hogy az egyesületnek le gyen egyolyan saját alapítványa, mely kielégíti a pályázati feltételeket.

Dr. Havasi István: Az Egyetemi Osztály várja az iparbólaz esetenkénti szakmai előadókat.

Bocz András: A DUNAFERR Zrt.-ben történő át szer -vezé sek nehéz helyzetbe hozták a helyi szervezetet, de meg-kísérlik az új tulajdonossal is felvenni a kapcsolatot.

Katkó Károly: Köszönte a tag- és tagdíj-nyilvántartásrólrendszeresen küldött információkat. Javasolta összehívni apártoló cégek vezetőit (ezzel dr. Nagy Lajos is egyetértett).V28/2017.03.22. sz. határozat: A választmány a 2016. évigazdálkodásról készített tájékoztatást tudomásul veszi.V29/2017.03.22. sz. határozat: Az OMBKE a sikeres pályá-zati lehetőségek érdekében vizsgálja meg egy közhasznú ala-pítvány létesítésének lehetőségeit és feltételeit.V30/2017.03.22. sz. határozat: Az OMBKE szervezzen mega közeljövőben egy támogatói összejövetelt.

3. napirendi pont: Hevesi Imre főtitkárhelyettes a kitün-tetési keretszámokra vonatkozó javaslatot terjesztette elő: Akitüntetési keretszámokat a választmány tagjai előzetesenmegkapták, azok megegyeznek az előző évi keretszámokkal.A név szerinti javaslatok leadási határideje 2017. április 15.

4. napirendi pont: A következő időszak kiemelt esemé-


Egyesületi ügyek


nyeit Kőrösi Tamás főtitkár ismertette (EMT kon ferenciaKolozsváron, Jó szerencsét! ünnepség Vár palotán és Ta ta -bányán, 107. Küldöttgyűlés, OMBKE 125 éves jubileumSelmecbányán).

A Hozzászólások között dr. Gagyi Pálffy András bemu-tatta, hogy a választmányi tagok körében végzett közvéle-mény-kutatás eredményeképpen hogyan fog kinézni az 50 és60 éves tagságért, valamint a tiszteleti tagságért járó emlék-jelvény.

5. napirendi pont: Tájékoztatás a Tatabányai HelyiSzervezet tevékenységéről. Bársony László, a helyi szervezetelnöke vetített képes beszámolóban ismertette azt a szerte-ágazó tevékenységet, melyet a városban a bányászati ha -gyományok ápolása érdekében vé geznek.

Az ülés bezárása után a résztvevők megtekintették a Ta-tabányai Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzent, majd ahelyi szervezet a megjelenteket vendégül látta ebédre. Az ülés emlékeztetője alapján PT

Az OMBKE 2017. május 3-ai választmányi ülése

A Budapesten, az OMBKE Mikovinyi tanácstermébentartott ülést dr. Nagy Lajos elnök nyitotta meg, és megállapí-totta a határozatképességet. A választmány egyhangúlagjóváhagyta a meghirdetett napirendet.

Az 1. napirendi pontban hagyományosan dr. Nagy Lajostájékoztatott az előző időszak fontosabb eseményeiről.– Március 30. – április 2.: EMT konferencia Kolozsváron,

melyen 80 fő vett részt az OMBKE-ből. A plenáris ülésendr. Tardy Pál tartott előadást, a szekcióüléseken 30 előadásttartottak az OMBKE tagjai.

– Április 5.: Jó szerencsét! ünnepség Várpalotán– Április 7.: Jó szerencsét! konferencia Tatabányán

2. napirendi pont: Beszámoló az OMBKE 2016. évi gaz-dálkodásáról, mérlegbeszámoló, közhasznúsági jelentés

Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezető igazgató az írásbankiadott beszámolóból csak rövid kiemelést tett.

Boza István könyvvizsgáló: Az egyesület dokumentáció-it átvizsgálva írásban megadta az „elfogadó nyilatkozatot”.Az Egyesület bizonylatai teljeskörűek, azok megnézhetőkvoltak és lekönyveltek. A célszerinti közhasznú tevékenységönmagában is pozitív eredménnyel zárult, a vállalkozásitevékenység eredménye a Múzeum krt.-i ingatlanban történtelengedhetetlen felújítások következtében romlott. A mér-legbeszámolót és a közhasznúsági jelentést elfogadásra ja -vasolja.

Szombatfalvy Rudolf, az Ellenőrző Bizottság elnöke: Amérleget és a közhasznúsági beszámolót a Bizottság elfoga-dásra javasolja. Problémát okoz a taglétszám csökkenése,mely részben az elöregedésnek, részben az új, fiatal tagokcsökkenő számának tudható be. Visszaesés mutatkozik abevételeknél, ezáltal az állandó költségek aránya növekszik.A fiatalság egyesületi életbe való bevonása területén csakrészeredmények voltak.

V31/2017.05.03. sz. határozat: A választmány az ügyve-zető igazgató előterjesztése alapján az Ellenőrző Bizottságvéleményét és a független könyvvizsgáló jelentését meghall-gatva jóváhagyja a 2016. évi gazdálkodási évről szóló egy-szerűsített éves beszámolót és mérleget – melyben az eszkö-

zök és források egyező végösszege 27 412 E Ft, a tárgyévieredmény 222 E Ft nyereség (ebből a tárgyévi eredmény köz-hasznú tevékenységből 98 E Ft nyereség, a tárgyévi vállalko-zási tevékenységből 124 E Ft nyereség). A választmány egy-úttal jóváhagyja az OMBKE 2016. évi tevékenységéről szólóközhasznúsági jelentést.

3. napirendi pont: Az OMBKE 2017. évi pénzügyi terve(a jelenlévők írásban megkapták).

Dr. Gagyi Pálffy András elmondta, hogy a tervnél figye-lembe vették, hogy a költségek nem haladhatják meg a be vé -teleket. A jelentősebb támogatók, mint pl. a FÉMALK Zrt.,a MOL Nyrt. támogatásával ebben az évben is lehet számol-ni. A további pártoló tagok esetében a szakosztályok lobbi-zására ez évben is szükség van.

Szombatfalvy Rudolf a költségek elemzésénél észrevéte-lezte, hogy az állandó közös költségekhez képest a szakosz-tályok közvetlen költségei 2015-höz képest csökkentek.

Dr. Nagy Lajos: felhívta a figyelmet, hogy a táblázatok-ban feltüntetett bevételek és ráfordítások nem tartalmazzákazokat az egyre növekvő közvetlen támogatásokat, amelye-ket a helyi szervezetek, illetve a szakosztályok az önkor-mányzatoktól, helyi alapítványoktól, helyi pártoló cégektőlúgy kapnak.

Dr. Gagyi Pálffy András: A táblázatban feltüntetett szak-osztályi közvetlen költségeket nem lehet a 2015. évivelösszehasonlítani, mert a 2017-ben a MOL Nyrt. által támo-gatott jubileumi nagyrendezvények a közös költségek közöttvannak tervezve.

Katkó Károly szerint számolni kell azzal, hogy a pártolótagvállalatok kapacitása véges. A szakosztály 14 tagvállalat-tal már megállapodott.

Dr. Nagy Lajos szélesíteni javasolta a kapcsolatokat a kő-kavicsbányászat területén.

Halmai György lehetőséget lát az agyagbányászattal va -ló kapcsolatokban. Javasolja felvenni a kapcsolatot a felelősmű szaki vezetőkkel.

Dr. Nagy Lajos felkérte Kőrösi Tamás főtitkárt, hogyszervezze meg ősszel a pártoló vállalatok vezetőinek meghí-vását.

V32/2017.05.03. sz. határozat: A választmány jóváhagy-ja az OMBKE 2017. évre szóló pénzügyi tervét.

4. napirendi pont: 2017. évi kitüntetési javaslatok Hevesi Imre főtitkárhelyettes előterjesztésében elmondta,

hogy a küldöttgyűlésen kitüntetendő személyekre szólójavaslatok a szakosztályok előterjesztése alapján lettek vég-legesítve. A tiszteleti tagokra vonatkozó javaslatról az érem-szabályzat szerint a választmány titkos szavazással dönt.

V33./2017.05.03. sz. határozat: A választmány a szak-osztályok javaslata alapján jóváhagyta az OMBKE 107. kül-döttgyűlésén kitüntetendő személyek listáját, és titkos szava-zással kijelölte a tiszteleti tagságra a küldöttgyűlés elé ter-jesztendő személyeket.

A titkos szavazás eredményeképpen a 107. küldöttgyűlé-sen a választmány tiszteleti tagnak javasolja: Csaszlava Jenőbányamérnököt, dr. Sohajda József kohómérnököt és KissCsaba András bányamérnököt.

Az 5. napirendi pontban dr. Lengyel Károly, az Alap -szabály Bizottság elnöke adott tájékoztatást az Alap szabály -lyal kapcsolatos kérdésekről. Elmondta, az Egyesület meg-




újítására vonatkozóan kiadott írásos felkérésre csak aBányászati Szo. és az Egyetemi Osztály tett eddig javaslatot.Ezek alapján az alábbi megállapítások tehetők:– Nem merült fel olyan alapszabályt érintő téma, amely

befolyásolná a 2018. évi tisztújítást, ezért most nem tesz-nek javaslatot az alapszabály módosítására.

– Nincs szükség a jelenlegi szakosztályi szervezet módosítá-sára, ugyanis ettől nem várható eredmény. Ugyanakkortámogatni kell az azonos régióban működő eltérő szakmá-kat képviselő helyi szervezetek együttműködését.

– A működés finanszírozására a lehetőség a jogi tagvállalatokszámának növelése és a pályázati lehetőségek kihasználása.

– A digitalizáció, a korszerű informatika lehetőségeit ki kellhasználni.

– Néhány apróbb ügyet is aktualizálni kell az ügyrendben.Több, az egyesület jövőjével, működésével, gazdálkodá-

sával, tagságával kapcsolatos hozzászólás, javaslat után aválasztmány az alábbi határozatokat hozta:

V34./2017.05.03. sz. határozat: A Választmány tudomá-sul vette dr. Lengyel Károly, az Alapszabály Bizottság ve -zetőjének tájékoztatását. Felszólítja az Alapszabály Bizott -ságot, hogy az Alapszabály esetleges módosítására vonatko-zó szövegszerű javaslatát vitára bocsátás céljából 2017.szeptember 31-ig terjessze a Választmány elé.

V35/ 2017. 05.03 sz. határozat: A Választmány az ősziülésén állítson fel egy bizottságot az egyesület jövőjénekmegalapozása érdekében.

6. napirendi pontban Kőrösi Tamás főtitkár a 107. Kül -dött gyűlés tisztségviselőire tett javaslatot.

V36/2017.05.03. sz. határozat: A Választmány tudomá-sul vette Kőrösi Tamás főtitkár tájékoztatását a 107. Kül dött-gyűlés előkészületeiről. Egyúttal kijelölte a Küldöttgyűlésrejavasolt tisztségviselőket.Az ülés emlékeztetője alapján PT

EMT konferencia Kolozsváron

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság(EMT) Bányászati, Kohászati és Földtani Szakosztálya2017. március 30. és április 2. között tizenkilencedik alka-lommal Kolozsváron tartotta hagyományos szakmai konfe-renciáját a Báthory István Elméleti Líceumban. A konferen-cia szervezésében az OMBKE mint társszervező működöttközre, és kilencven fővel képviseltette magát.

A konferencia tudományos bizottsága: Wanek Ferenc, dr.Silye Lóránd, dr. Márton István, Kovács Alpár, dr. GagyiPálffy András (OMBKE), dr. Kovács József (PetrozsényiEgyetem).

A konferencia első napján a résztvevők kirándulás kere-tében Kalotaszeg nevezetességeivel, a második nap délután akisérők Kolozsvár belvárosával ismerkedtek. Ennek soránmegkoszorúzták a Házsongárdi Temetőben DebreczeniMárton (1802–1851) bánya- és kohómérnökre és Szent -királyi Zsigmond (1804–1870) bányamérnök, erdélyi bánya-kapitányra emlékező sírhelyet.

A konferenciát a konferencia elnöke, dr. Silye Lórándnyitotta meg, majd a társszervezetek vezetői, dr. BaksaCsaba (MFT), dr. Nagy Lajos (OMBKE) köszöntötték arésztvevőket.

A plenáris ülésen elhangzott előadások:Dr. Szakáll Sándor: Új ásványtani adatok a kritikus nyers-

anyagokkal kapcsolatban a Kárpát-Pannon régióbanDr. Tardy Pál: A fenntartható fejlődés és a vaskohászatDr. Weiszburg Tamás, Gherdán Katalin: A szilikátüveg –

nem folyadék. Üvegek a Föld és az ember történetébenZelei Gábor: A bányászati és földtani szakigazgatás átszer-

vezésével kapcsolatos aktuális kérdésekrőlWanek Ferenc: Kalotaszeg kőbányászata, múlt és jelen, álta-

lános hazai tanulságokkalProf. Dr. Csőke Barnabás előadását Rácz Ádám ismertette:

Feladatok az előkészítéstechnika tudomány- és szakte rü -leten a XXI. században címmel.A plenáris ülést követően hat szekcióban 50 előadást

kísérhettünk figyelemmel, változatos témákkal, színvonalastanulmányokkal.

A bányászati szekciók ülésvezetői: dr. Nagy Lajos, dr.Gagyi Pálffy András, dr. Molnár József és dr. Vojuczky Péter,a kohászati szekció ülésvezetői: dr. Tardy Pál és dr. GregaOszkár, az öntészeti szekció ülésvezetői pedig dr. Fegy ver -neki György és dr. Dúl Jenő voltak.

A szekció előadásokon nagy volt az érdeklődés a tapasz-talt és a fiatal szakemberek, diákok bemutatói iránt. A kon-ferencián az OMBKE biztosította a Miskolci Egyetemről kétTDK dolgozat készítőjének részvételét:

A konferencia előadásait a szervezők színvonalas kötet-ben foglalták össze, mely az OMBKE könyvtárában megta-lálható.

A konferencia állófogadással és éjfélbe nyúló szakmai-baráti beszélgetéssel zárult. 2018-ban a rendezvény Gyula fe -hérváron kerül megrendezésre.

Kirándulás Kalotaszegre

Az EMT konferenciához kapcsolódóan a konferenciaelső napján a bányászok és kohászok részére az OMBKE ezévben is szervezett kirándulást a környék földrajzi, történel-mi nevezetességeinek megismerésére. A 90 fős csoport a ki -rán dulás során betekintést kaphatott arról a még mindig több-ségében magyarlakta vidékről, mely mellett a Kolozsvárrautazók rendszeresen elmennek, nem érzékelve, hogy az or -szágutat szegélyező „maharadzsa stílusú palotáktól” párszázméterre folklórban gazdag magyar falvak sora található.

Kalotaszeg mint tájegység az erdélyi magyarság egyiklegelső letelepülési helye volt, első magyar benépesítőit azOnd törzs, valamint a Mikola, a Szíl, a Kalocsa nemzetségekleszármazottaiban kell keresnünk. A mai Kalotaszeg, a Ka lo -


ta patak mentén és a Körös szegletében mintegy 34 falutegyesítve a Királyhágótól Kolozsvárig terjed, és már csakutolsó keleti maradványa annak a Kalota nevű nagy terület-nek, mely a középkorban a Berettyótól a Sebes-Körös for-rásvidékéig ezt a nevet viselte.

Kalotaszeg a reformáció korában szinte teljes egészébena református egyházhoz csatlakozott. 1945-ben a magyarságlélekszáma 32000 körüli volt, míg az 1992-es népszámlálássorán 22654-en vallották magukat magyarnak.

A tájegység szinte minden településén részben vagy tel-jesen megmaradt a sokszor igen gazdagon díszített égre -szökő hegyestornyú templom, a templomi díszítőművészetkimagasló értékei a festett faberendezések, padelőlapok, kar-zatmellvédek és mindenekelőtt a pompázatos festett kazettásmennyezetek. Nagy számban őrződtek meg a sokszor fan-tasztikusan finoman faragott díszítésű Árpád-kori kapuzatok.

Kalotaszeg közismert néprajzi kincsesbánya. Híresek ahímzett terítők, különleges a gazdag, rendkívül színpompásnépviselet, a facsipkézetű ház-homlokzatok. Mint Koós Ká -roly írta: „Magos, csúposfedelű házakban lakunk, minthaazokba eleink sátorát álmodtuk volna”. Itt készülnek a más-ként írásosnak is nevezett lendületes vonalvezetésű kalota-szegi hímzések, melyek kalotaszegi varrottas néven ismer-tek. Az írásos hagyományos színei – a funkciónak és hasz-nálójának kora szerint – a piros, fekete, valamint sötétkék.Egy munkadarabot azonos színnel varrnak ki.

A kirándulás kezdőpontja a bánffyhunyadi reformátustemplom volt. Közvetlenül a Nagyvárad-Kolozsvár főútvo-nal mellett Kalotaszeg fővárosa, Bánffyhunyad központjá-ban magasodik a hatalmas templom, melynek déli homlok-zata a nagy forgalmú főtérre tekint. Az első templomot 1200körül építették e helyre. A tatárjárás során megrongálódottalapjaira 1255-ben újabb templom épült, amelyből a hajóészaki fala ma is megvan. Az egyik támpillér felirata szerint1483-ban készült el a hajónál jóval magasabb, sokszögzáró-dású, támpillérekkel erősített, hatalmas mérműves ablakok-kal megvilágított különösen látványos késő gótikus szentély.A templom nevezetes az 1705-ben elkészült festett kazettásfamennyezetéről. A kazettákon jellegzetes jelképek: azemberarcú nap, a hold, az esthajnalcsillag, az angolkürtötfújó sötét sárkány és a fiait vérével tápláló pelikán. A temp-lomkertben a déli fal előtt helyezték el 2003-ban a szülőföld-jüket védő bánffyhunyadiak emlékművét. A kőből kirakottabroncsaival a domb a Szent Koronát jelképezi.

Az OMBKE csoportját a templom kántora fogadta, akiismertette a templom történetét, és tájékoztatást adott a helyiegyházközösség életéről. Megható volt, amikor búcsúzáskora templom orgonájának kísérete mellett elénekeltük nemzetiHimnuszunkat és a Szózatot.

Körösfő, az asszonyok varrottasairól, illetve férfiak általkészített fafaragásairól híres kalotaszegi település közvetle-nül a Körös forrása alatt található.

A karcsú, négy fiatornyos, fatornácos tornyú festői temp-loma a falu feletti dombtetőre épült feltehetően a 15-16. szá-zad fordulóján. A 17. századi török-tatár dúlások során meg-semmisült templomot az 1690-es években építették újjá,majd 1834-ben majdnem kétszeresére bővítették. A kalota-szegi piros varrottasokkal gazdagon díszített templombelsőkazettás mennyezete 225 kazettából áll az Erdélyben szoká-

sos motívumokkal. Érdekes emléke a török időknek az ún.„Rákóczi szőnyeg”, amely török imaszőnyeget a néphagyo-mány szerint II. Rákóczi György fejedelem ajándékozottKorpos György helybeli lakosnak.

A templom mellett található a Fîntinel-fennsíkon hősihalált halt Vasvári Pál emlékműve.

A Körösfő határában található Délia étteremben elfo-gyasztott ebéd után a magyargyerőmonostori erődtemplo-mot néztük meg.

A 12. század végén, 1196-ban a Mikola család építteti felitt a családi monostorát, amely előbb ciszterci, majd bencésszerzeteseké volt. A monostor aztán az egyik leszármazócsaládi ágról, a Gyerőffy családtól kapta a nevét. A ma állótemplomépület legrégibb része a hajó, amely az alapítás idő-szakából való. A déli félköríves kaputimpanon az Árpád-koriszobrászatunk kimagasló értékű remekműve. Az épület nyu-gati végéhez a tatárjárás pusztításai után toronypár épült,amelyek közül az északi teljesen megmaradt.

A déli torony déli falában szabályos elrendezésű háromősi szobor látható. A napóra alatti egymásnak hátat fordítóoroszlánpár római kori síremlék felső részének töredéke.Közöttük középen az állandóság megkopott naparca látható.A Nemzeti Múzeum is őriz egy hasonló szoborcsoportot a 3.századból. A napóra balján Sárkányölő Szent Mihály, mely-nek lábánál hajó alakban ábrázolt kígyó átmenetet képez akelet jó sárkánya és a nyugat rossz sárkánya között. A másikszobor, amely már az 1600-as években is itt volt, az ősi isten-asszony-kultusznak az emléke: a Madárlány, vagy másnéven Kígyóasszony. A Madárlány legendája nagyon hason-lít a Borbála legendához.

A templom kertjében a Magyargyerőmonostoron szüle-tett Debreczeni Márton erdélyi bányamérnök emlékére tábláthelyeztek el, melynél dr. Gagyi Pálffy András tartott rövidmegemlékezést, majd az OMBKE nevében dr. Nagy Lajos,dr. Tolnay Lajos és dr. Tardy Pál helyezett el koszorút.

A kirándulás utolsó helyszíne Magyarvalkó volt. Ka lo ta -szeg, de talán egész Erdély legfestőibb helyén álló templomaa magyarvalkói. A templom védelmét kettős erődfal biztosí-totta; a belső kőfal szorosan a templom körül épült, és ma isteljesen zárt gyűrűt alkot. A nyugati oldalon még külső erőd-fal sokkal tágabb térséget vett körbe. Ezen belül helyezkedikel a ma is használt temető. Rendkívül szép a torony körüljá-ró erkélyes, égbeszökően csúcsos négy-fiatornyos, jellegze-tesen kalotaszegi sisakja. A templomhajó az épület legrégeb-




bi része, ami a 13. században a romantika idejében épült.Érdekesség a templom déli falán egy római kori kőtábla, amitalán egy családot ábrázol, és a kőkerítés falában találhatóún. tatárfej, ami keleti jellegű. A templomhajót festett kazet-tás famennyezet fedi.

A festői tájban való gyönyörködést követően a faluművelődési házában a helyiek házi pálinkával és kürtőskaláccsal láttak vendégül. A helyi kézműves ajándéktárgyakvásárlása mellett megtekinthettük a népviseletbe öltözött fia-talok táncbemutatóját. A falu két amatőr zenészének kísére-tével a csoport hangulatnyugtáig énekelte a magyar nótákat.

A konferenciát követő hazafelé vezető úton megtekintet-tük Csucsán a Boncza-kastélyt, melyben egy elkülönítettrészben Ady Endrének állítottak emléket. Nagyváradon időtszakítottunk, hogy a Szent László-év alkalmával megtekint-sük a bazilikát.

g.p.a.

„Jó szerencsét” emlékülés Várpalotán

2017. április 5-én – immár több mint két évtizede –hagyományosan megtartotta a Bánya-, Energia- és IpariDolgozók Szakszervezete (BDSZ) és az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) a „Jó szeren-csét!” köszöntés 1894-ben történt elfogadásának évforduló-ja alkalmából a szakmai tanácskozással egybekötött emlék-ülést Várpalotán a Jó Szerencsét Művelődési Központban.

A Bányászhimnusz közös eléneklése után a Faller JenőSzakképző Iskola diákjai adtak verses-zenés műsort abányászat szépségeiről, nehézségeiről, a jó szerencsét kö -szöntésről.

A szervezők nevében – dr. Horn János, a megemlékezéssorozat kezdeményezője és fő szervezője távollétében – dr.Gagyi Pálffy András, az OMBKE ügyvezető igazgatójaköszöntötte az emeleti nagytermet idén is zsúfolásig megtöl-tő bányászokat, kohászokat, hagyományápolókat.

A nap szakmai előadója, Zelei Gábor, a Magyar Bá -nyászati és Földtani Hivatal (MBFH) elnökhelyettese abányászat aktuális helyzetéről, lehetséges jövőjéről beszélt.A 2017. január 11-ei kormányhatározat szerint „a föld méhé-nek természeti erőforrásaival az állam és a társadalom igé-nyével összhangban kell gazdálkodni”. A bányászati, földta-ni és klímapolitikával összefüggő feladatokat a fenntartható-ság követelményének figyelembevételével szükséges végre-hajtani, melyben feladatai vannak az MBFH-nak és aMagyar Földtani és Geofizikai Intézetnek is.

Az ünnepség a hagyományoknak megfelelően az elő-csarnok lépcsőinél elhelyezett emléktáblánál folytatódott,ahol dr. Buzási István, a várpalotai BányászhagyományokÁpolásáért Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet.Megemlékezett arról, hogy 140 éve találták meg Várpalotána szenet, és ettől kezdve a szénbányászat kiemelkedő jelen-tőségűvé vált a település életében. Az itt élők a biztos meg-élhetést köszönhették a kemény és áldozatos munkát igény-lő nehézipari tevékenységeknek.

Ezután a közigazgatás, a szakszervezet, a felsőoktatás, agazdasági élet, a szakmai és civil szervezetek képviselőikoszorúzták meg az emléktáblát, megemlékezve a munká-ban elhunyt munkatársakról is.

A rendezvény állófogadással zárult, ahol pohárköszöntő-jében Fenyvesi Zoltán alelnök méltatta a bányászokat és abányászhagyományok őrzőit.

PT

Az OMBKE támogatja a TDK-tevékenységet

Együttműködési megállapodást kötött az Országos Ma -gyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és a Mis -kolci Egyetem 2017. június 12-én.

Zelei Gábor koszorúz



Az 1892-ben alapított OMBKE már a múltban is számosformában támogatta a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudo-mányi Karán és a Műszaki Anyagtudományi Karán folyóoktatói-kutatói munkát. Ezt a támogatást kívánja az OMBKEa jövőben a két karon folyó Tudományos Diákköri (TDK)tevékenységre is kiterjeszteni. (EMT konferenciákon valórészvétel stb.)

Az együttműködés célja a Miskolci Egyetem e két törté-nelmi karán működő Tudományos Diákköri (TDK) tevé-kenység ösztönzése és ipari elismerése.www. uni-miskolc.hu 2017. június 14. PT

OMBKE és OEE közös tanulmányúta Cserhát-Börzsöny térségben

Az OMBKE kecskeméti helyi szervezetének és az OEEkecskeméti helyi csoportjának a tagjaiból álló „Úgy is egy-szer…” Bányász-Kohász-Erdész Asztaltársaság 14 tagú cso-portja ezen az április végén immáron 17. alkalommal, aselmeci ökumenia jegyében, tanulmányútját a Cserhát és aKelet-Börzsöny térségébe szervezte az Ipoly Erdő Zrt. bánkiés királyházi erdészeteinek, valamint a Qaliform Zrt. apcialumínium öntödéjének és a salgótarjáni bányászati emlé-keknek felkeresésére.

A csoport először a Qaliform Zrt. minden piacra szállítókorszerű alumínium öntödéjében ismerkedett a modernkokillaöntéssel, valamint a hulladékalapú másodhasznosítá-sú alumíniumbuga-gyártással Rigó Róbert kohómérnök ter-melési szakigazgató szakmai kalauzolása mellett.

Innen az út a hollókői várba vezetett, ahol tematikus ésérdekes kiállítások mutatták be a középkori váréletet, vala-mint az idei Szent László évhez kapcsolódó térségi XI-XIV.századi eseményeket. Következő állomásként a Mátra ve -rebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely 2014-15-ben kialakítottés ferencesrendi szolgálattal működtetett zarándokhelyétkereste fel a csoport, ahol Papp Tihamér ferences rendi szer-zetes ismertette a hely történetét, különös tekintettel a múltszázad ötvenes-hatvanas éveinek megmaradási törekvéseire,amikor a kommunista államvezetés az egyébként mélyenvallásos bányászokat próbálta felhasználni a XI. század ótanépszerű zarándokhely felszámolására.

Salgótarjánban a József-lejtakna já rataiban az országbanelsőként kialakított bányamúzeumban a helyi bányász éskohász közösség vezetőinek köszönhetően a kollégák nemeskiskerti vörösborral fogadták a látogatásra érkezőket, akik akobakok felvétele után bányajárásra indultak SzilveszterTibor bányamérnök és Solymár András kohómérnök vezeté-sé vel. A tárna mélyén felhangzottak szakmai himnuszaink abányabalesetben elhunytak emléktáblája előtt. Működőberendezésekkel és életnagyságú bányász bábukkal érzékel-tették a rendkívül nehéz munkát, melyben a bányászkislányokis részt kellett vegyenek először bányalóvontatás, majd gépimozgatás segítségével a barnakőszén felszínre juttatásában.

Innen Ipolytarnócra vezetett utunk, ahol már zárás utánis lehetővé tették a Büki Nemzeti Park munkatársai, SzarvasImre bányamérnök gondoskodása mellett, az IpolytarnóciŐsfenyő Tanösvényt és az ősmaradványokat bemutató kiál-lítóhelyek megtekintését, majd annak 1836 óta kutatott kin-cseit az „Ősvilági Pompeji” vulkáni katasztrófa által megőr-

zött és eredeti helyzetükben bemutatott leleteit tekintettükmeg. Ezután a miocénkori őserdőkben tettünk 3D élményki-rándulást az akkori flóra és fauna bemutatásával ismerkedve.

Balassagyarmaton az Ipoly Erdő Zrt. által fenntartott ésa balassagyarmati születésű Matúz Gábor, a Közép-EurópaiMédia Intézet igazgatója által berendezett „Civitas For tis -sima” Múzeumban Hart Tamás András szakavatott vezetésemellett emlékeztünk meg „A Legbátrabb Város”-ról, melycímet az 1919. január 29-i, a várost megvédő, a cseh légi o -náriusokat kiűző harca elismeréseként kapott meg a település.

A Bánki Vendégházban Németh Petra gondnok asszonyés csapata látta el a fáradt vendégeket finom enni- és inniva-lókkal, melyet a selmeci nóták intonálásával köszöntek mega vendégek. Haraszti Gyula, az Ipoly Erdő Zrt. műszaki éserdőgazdálkodási vezérigazgató-helyettese telefonon kö -szöntötte a résztvevőket, akiknek nevében mi is gratuláltunkaz ez évi „Pro Silva Hungariae” kitüntetéséhez.

Szombaton Királyházára érkeztünk, ahol a felső Vadász -házban az erdész kollégák fogadták a csapatot finom nemespálinkákkal, melyre igencsak szükség volt az előttünk álló10-11 km-es gyalogtúránkhoz, amit József főherceg emlék-táblájának megtekintésére szerveztünk a délelőtti napsütésesidőjárásban. Visszatérve a túráról Magyar Barbara gondnokasszony és munkatársai A Mi Erdőnk lap hasábjain reklá-mozott helyi legényfogó levessel és a szarvaspörköltes, juh-túrós, szalonnás gancával erősítették fel fáradt tagjainkat.Barbara asszonynak a bányászok védőszentjének, SzentBorbálának életéről szóló DVD-filmet adtunk át, ezzel iserősítve a szakmáink közötti kapcsolatot. Ipolyságon aközépkori eredetű templomot és a félig romos kolostortkerestük fel, ahol II. Rákóczi Ferenc várta 1705-ben az erdé-lyi fejedelemmé választásának hírét hozó küldötteket. Anapot a drégelypalánki születésű és ugyanitt eltemetettMiklós Ferenc OMBKE-tag kollégánk sírjának koszorúzásá-val zártuk, majd visszatértünk bánki szálláshelyünkre.Vasárnap a már sok-sok látnivalótól kissé fáradtan búcsúz-tunk el vendéglátóinktól és az 1710. évi vesztes romhányicsata emlékművének, majd a magánkézben lévő, felújítottacsaújlaki egykori Prónay-Patay kastélynak és a veresegyhá-zi Medve otthonnak felkeresése után érkeztünk haza.

Dánfy László Andor



Hazai hírek

„Környezetbarát Cement- és Betonipari Technológiák”Szakmai nap a Miskolci Egyetemen

2017. május 24-én rendezték a „Környezetbarát Ce -ment- és Betonipari Technológiák” c. szakmai napot a Szi-likátipari Tudományos Egyesület (SZTE) Cement és BetonSzakosztályai, az MTA Földtudományok Osztály Bányá-szati Tudományos Bizottság Bányászati, Geotechnikai ésNyersanyagelőkészítési Albizottsága, az MTA MAB Nyers -anyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Munka-bizottsága, valamint a Miskolci Egyetem Műszaki Földtu-dományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárás-technikai Intézete, továbbá az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület miskolci Egyetemi Osztálya szerve-zésében. A rendezvénynek, melyen három egyetem és egykutatási-fejlesztési cég szakemberei tartottak előadásokat, aMiskolci Egyetem adott otthont.

A szakmai ülés apropóját az adta, hogy világviszonylat-ban jelentős mennyiségű ipari melléktermék, hulladék ke -letkezik évente, amely hasznosítása a megfelelő technológi-ák alkalmazásával, továbbfejlesztésével megoldható, továb-bá környezetbarát anyagok fejlesztésére ad lehetőséget aCO2-kibocsájtás és az energiaigény csökkentése, valamint afenntartható nyersanyag-gazdálkodás révén.Az elhangzott előadások is ezt a témakört célozták meg. Aszakmai nap programja az alábbi volt:Megnyitó, köszöntő: Mucsi Gábor egyetemi docens, Mis -

kolci Egyetem, SZTE Cement Szakosztály elnöke Gável Viktória tanúsítási irodavezető (Cemkut Kft.):

Energiatakarékos betonBalczár Ida Anna egyetemi tanársegéd, Korim Tamás egye-

temi docens (Pannon Egyetem): Alkáli aktivált ce -mentek előállítása kristályos kohókőből

George Nehme Salem egyetemi docens (Budapesti Műszakiés Gazdaságtudományi Egyetem): Környezetbarát ce -mentek alkalmazása

Szabó Roland PhD hallgató, Mucsi Gábor egyetemi docens(Miskolci Egyetem): Geopolimer habok fejlesztése iparimelléktermékekből

Rácz Ádám adjunktus (Miskolci Egyetem): „Innovatív Fi -nom őrlési-Szemcsetervezési Technológiák Laborató ri -um Fejlesztése A Miskolci Egyetem Fenntartható Ter -mészeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Köz -pontban” című GINOP 2.3.3. projekt bemutatásaA tudományos előadásokat egy, a Miskolci Egyetemen

nemrég indult projekt ismertetője követte, amely keretében

beszerzésre kerülő eszközök (kamerás szemcseméret-elem-ző, multifunkciós por-reométer, nagy energiasűrűségű boly-gómalom, izotermikus kaloriméter, asztali pásztázó elekt-ronmikroszkóp, BET fajlagos felületmérő, végeselemesmódszeren alapuló, szemcsés anyagok viselkedését model-lező szoftver) nagymértékben hozzájárulnak majd a szakte-rületen jelentkező K+F+I ipari igények kiszolgálására atöbbi kutatóműhellyel szorosan együttműködve. A tanács-kozást egy büféebéd, majd egy laboratóriumi látogatás kö -vette, amelyen a résztvevők megtekinthették a MűszakiFöldtudományi Karhoz tartozó jól felszerelt laboratóriumo-kat. A rendezvényen elhangzott információk rávilágítottakarra, hogy milyen nagy szükség van a tématerületen dolgo-zó mérnökökre (cementgyárak, betonüzemek, hulladék-elő-készítőművek) nemcsak hazánkban, hanem világszerte.

A szakmai nap jó lehetőséget biztosított a területenműködő cégek (cementgyárak, betonüzemek, minősítőszervezetek) és a kutatás-fejlesztés szakembereinek az esz-mecserére, mivel közel 50 fő jelent meg.

A szervezők bíznak a kutatóhelyek és ipari cégek általmegkezdett együttműködések folytatásában mind a kutatás-fejlesztés-innováció, mind pedig a felsőfokú oktatás vonat-kozásában, valamint a szakmai nap rendszeres megrendezé-sével hagyományt kívánnak teremteni. Mucsi Gábor

A város napján egyetemünk négy polgárát iskitüntetésben részesítették

2017. május 11-én, Miskolc város ünnepén a MiskolciNemzeti Színházban tartott ünnepi közgyűlésen adták át aváros elismeréseit azoknak, akik sokat tettek Miskolcért.Idén egyetemünk négy polgára is elismerésben részesült.– Prof. Dr. Juhász József, a Hidrogeológiai-Mérnök geoló -

giai Tanszék professzor emeritusa munkásságát a városGálffy Ignác életműdíjjal ismerte el,

– Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díjat vehetett át dr. WoperaZsuzsa egyetemi tanár, az Európai és Nemzetközi JogiIntézet intézetigazgatója,

– Dr. Ringer Árpád Imre, a BTK nyugalmazott egyetemidocense Pedagógiai Díjban részesült,

– Gercsák Szabina judós, a GTK hallgatója pedig „Az évsportolója” díjat kapott.A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk!

www.uni-miskolc.hu Mucsi Gábor



Nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött el az ipariméretű kőolajtermelés Bükkszéken

A Nagyalföld északnyugati peremi részének szénhidro-gén-földtani és geofizikai részletes vizsgálata 1930-bankez dődött. 1932-ben a kutatás az Északi-középhegység te -rületén és annak peremvidékén indult meg, a Földtani In-tézet legkiválóbb munkatársai láttak munkához. A Recskkör nyékéhez északkelet felé csatlakozó vidék (Pétervására,Bükkszék) földtani feltérképezését 1936-ban kezdték meg.A felvétel Bükk szék község környékének földtani felépíté-séről olyan biztató képet adott, amely mindenféleképpenindokolta ott egy kutatófúrás lemélyítését. A kimutatottbükk széki boltozat közepén 1936. december 11-én indítottameg a Kincstár az első mélyfúrást. Az első számú fúrás biz-tató eredménye szükségessé tette, hogy teljes erővel indít-sák meg a bükkszéki boltozat feltárását. 1937. március 19-én indult meg a Bükkszék-2. számú fúrás, amely 40 nap alatt286,2 méter mélységbe jutott le, termelésre érdemes kőolaj-szint feltárására vezetett, és ebből indult meg 1937. április28-án – 80 évvel ezelőtt – a kőolajtermelés. A továbbiakban1946-ig (zömmel 1940-ig) összesen 69 kutató- és feltárófúrást mélyítettek le 24 425,3 méter összhosszban. A fúrá-sok 60%-a termelőkút lett. Bükkszéken 1937 és 1947 közöttösszesen 11 727 tonna kőolajat termeltek ki.

Az 1938-ban lemélyített 27. számú fúrás termelésre ér -de mes kőolajat nem adott, azonban a véglegesen kiképzettkútból akkor 1000 liter/perc 40 °C hőmérsékletű felszállóhévizet nyertek. A Bükkszék-27. szá mú kutat elneveztékSalvus-kútnak, és ez lett az alapja a mai Bükkszéki Gyógy-és Strandfürdőnek.

Bükkszék önkormányzata 1997. július 12-13-án rendez-te meg a 9. Salvus-napokat, amelyhez csatlakozott – tekin-tettel a 60 éves jubileumra – az Országos Magyar Bányá -szati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízbá -nyászati Szakosztálya és a Magyar Olaj- és Gázipari Rész-vény társa ság is. A Faluházban kiállítást készítettünk „Hat-van éve ta lálták meg a bükkszéki olajmezőt” címmel, és azakkori Sza badság téren lévő önkormányzati hivatal falánemléktáblát avattunk mindazoknak, akik munkájukkal hoz-zájárultak a kőolaj megtalálásához, feltárásához és kiterme-léséhez. Azóta minden kerek évfordulón itt megemlékezünka bükk széki kőolajról, itt voltunk az új gyógy- és strandfür-dő alapkőletételénél, a megnyitásánál, az emléktábla áthe-lyezésénél és újraavatásánál.

Bár az 1930-ban megindult kincstári kőolajkutatásokha mar beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, az itt elérteredményeket azonban háttérbe szorította az Eurogascoáltal Budafapusztán elért fényes siker, mert a földtani adott-ságok és teljesítmények kétségtelenül jóval nagyobb ará-nyúak voltak. Bükkszék kőolaj-történelmünk kiemelkedőeseménye volt. Jelentősége abban áll, hogy bár termelésetiszavirág-életű volt, további kutatásra ösztönzött a Bükk -alján újabb és nagyobb kőolajmezők feltárására. Ez a mun -ka eredménnyel járt: a mezőkeresztesi és a demjéni kőolaj-mezők, valamint a fedémesi földgázmező felfedezéséhezvezetett. Bükkszék 80 esztendővel ezelőtti felfedezése azenergiákban szegény akkori Magyarországon nagy kilátás-sal kecsegtető, nagy jelentőségű esemény volt, s az akkori

hazai sajtó „szegénységünk legnagyobb vigaszának” nevezte.Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye -

sület Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szak osztály Al-földi Helyi Szervezete (OMBKE KFVSZ AHSZ) szervezé-sében, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL) támogatá-sával és Bükkszék Község Önkormány (BKÖ) vendéglátá-sával 2017. május 13-án megemlékezést tartottak a 80.évfordulón Bükkszéken az alábbi programmal:• 9 óra: Gyülekezés a Polgármesteri Hivatalnál, közben tér-

zenét adott az 1970-ben alapított Alföldi Olajbányász Fú-vó szenekar, Sóki Ferenc és Szabó Lóránt karnagyok veze-tésével.

• 9.30: Séta az Olajbányász Tanösvényen. Vezető: JózsaGábor okl. geológusmérnök, a Tanösvény megálmodójaés megvalósítója (1. kép).

• 10 óra: Koszorúzás a Gyógy- és Strandfürdő bejáratánállévő emléktáblánál. Beszédet mondott id. Ősz Árpád okl.olajmérnök, az OMBKE KFVSZ alelnöke. Koszorút he -lyezett el az OMBKE KFVSZ AHSZ és a BKÖ. Közben aGyógy- és Strand für dőben „Strandzenét” adott a SzolnokiOlajbányász Fúvószenekar.

• 11 óra: Koszorúzás a Salvus Kft. területén lévő geológusemlékműnél (2. kép). A bükkszéki szénhidrogén-kutatáshárom kiváló geológusáról (dr. Szent iványi Ferenc, ifj. dr.Lóczy Lajos és dr. Schréter Zoltán) emlékezett meg Pug -ner Sándor okl. geológusmérnök, az OMBKE KFVSZAHSZ elnöke. Megemlékezés hangzott el Klinger János


okl. bánya mérnökről (1938–2016), a Salvus Kft. első tu -lajdonosáról is, aki ezt az emlékművet létrehozta. Ko -szorút helyezett el az OMBKE KFVSZ AHSZ, a BKÖ ésa Salvus Kft.

• 11.30: A bükkszéki kőolajtermelés és a Salvus-víz történe-tét bemutató állandó kiállítás megtekintése a Faluházban.Tárlatvezető: Rédei József nyugalmazott közegészségügyifelügyelő.

• 12.30: Állófogadás és baráti beszélgetés a Faluház nagy-termében. Pohárköszöntőt mondott dr. Nagy Lajos, azOMBKE elnöke és Zagyva Ferencné polgármester.

• 14 órától: Egyéni program – fürdés a Gyógy- és Strand für -dőben (a megemlékezésen résztvevők ingyen használhat-ták a fürdőt) – baráti beszélgetés (sok régi, régen látottismerős találkozott itt ismét) – hazautazás.

A mintegy 80 fő résztvevőhöz kegyes volt az időjárás,mert csak a program előtt és után söpört végig kiadós esőBükkszéken.

id. Ősz Árpád

A Mérnök Újságból

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) lapja, a „MérnökÚjság” 2017. májusi száma többek közt részletesen beszá-mol az MKK 2017. május 6-án a BME dísztermében meg-tartott tisztújító küldöttgyűléséről, melyen megválasztottákaz új tisztségviselőket. Az új elnök Nagy Gyula lett, a felü-gyelő bizottság tagjai közé beválasztották dr. Csete Jenőt. Akamara korábbi elnökének, Barsiné Pataky Etelkának azországos szakmai önkormányzat irányításában nyújtottnyolcéves, kiemelkedő teljesítményét a küldöttek felállva,hosszú vastapssal köszönték meg.

Az MKK 2000-ben a kiemelkedő alkotómérnök, az elsőhazai műszaki doktor és az 1924-ben megalakult BudapestiMérnöki Kamara elnöke tiszteletére és emlékezetéreZielinski Szilárd kitüntetést alapított a kimagasló mérnöki éskamarai tevékenység elismerésére. 2007-ben hat díjazottvehette át a kitüntetést, köztük dr. Bőhm József, a MiskolciEgyetem címzetes egyetemi tanára. A kitüntetettek „Mitjelent a mérnöki hivatás” esszében foglalták össze gondola-taikat szakmájukról.

A „Mérnök Újság” 2017. júniusi számában többekközött ez je lent meg:– „Az ötödik és hatodik blokk” c. írás: Beszélgetés Süli

Jánossal, a paksi kapacitás-fenntartásáért felelős tárcanélküli miniszterrel – a 13 tagú Orbán kormány egyetlenmérnök végzettségű tagjával.

– A májusban megtartott energiapolitikai konferenciánhangzott el Valerij Zorja, a ROSZATOM csoport tagjakéntműködő ASZE cégcsoport európai atomerőmű-építésiosztály vezetője előadása, ami most rövidítve „Paks II:nyílnak a tenderek” címen olvasható. A beruházás elindí-tásához hatezer engedélyre van szükség, a létesítményegyébként 110 ezer különféle tételből áll. Dr. AszódiAttila, a miniszterelnökség Paks II projektért felelős kor-mánybiztosa is tartott előadást, ennek szintén rövidítettváltozata olvasható ebben az írásban.

– Számos írás a magas házakról.Dr. Horn János

Szakál Tamás kitüntetése

Augusztus 20-ai Nemzeti Ünnepünk alkalmából tagtár-sunk, Szakál Tamás, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Ku -tatás-Termelés igazgatója, a Magyar Bányászati Szövetségelnöke

Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatkitüntetést kapott Magyarország energiaellátási biztonságaérdekében a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés területénvégzett kiemelkedő szakmai munkája, valamint közéletitevékenysége elismeréseként.

A kitüntetést dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztésiminiszter adta át az NFM augusztus 21-ei kitüntetési ünnep-ségén.

A kitüntetéshez gratulálunk, jó egészséget, további sike-reket kívánunk!

Szerkesztőség

Dr. Sándor József kitüntetése

Augusztus 20-ai Nemzeti Ünnepünk alkalmából dr.Sándor Józsefnek, a FémAlk Zrt. tulajdonosának Áder Jánosköztársasági elnök a magyar gazdaság fejlődése érdekében,főként az ipari innováció és a munkahelyteremtés terén vég-zett élen járó vállalatvezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.

Egyesületünk tiszteleti tagjának, a Magyar ÖntészetiSzövetség volt elnökének szívből gratulálunk, további ered-ményes munkát, egészséget kívánunk!

Szerkesztőség

Dr. Káldi Zoltán kitüntetése

Dr. Káldi Zoltánnak, a Veszprém megyei Kor mány hi-vatal főosztályvezető bányakapitányának az Építők Napjaalkalmából „a katonai honvédelmi célú építmények minősé-gi megvalósítása érdekében végzett kiemelkedő munkájaelismeréseként” dr. Simicskó István, Magyarország honvé-delmi minisztere aHonvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát adományozta.

Tisztelt tagtársunknak gratulálunk, jó egészséget, továb-bi sikereket kívánunk!

Szerkesztőség

Helyreigazítás

A BKL jubileumi 2017/4. számában az OMBKE kitün-tetésben részesültek felsorolásában a lap 50. oldalán két sze-mélynél is hibás, ill. hiányos adatok jelentek meg:

• Kappel Róbert végzettsége nem építészmérnök, hanemokl. bányamérnök, okl. építőipari gépészmérnök.

• Kiss Csaba András kitüntetései közül kimaradt az1989-ben kapott Egyesületi Munkáért érem.

Ezúton kérünk elnézést az érintettektől és olvasóinktól,egyúttal kérjük, hogy az esetleges további hibákat is jelez-zék, hogy a nyilvántartásunkat korrigálni tudjuk.

Szerkesztőség




KönyvismertetőkHorváth Róbert, Srágli Lajos, Tóth János:

Az 1956-os forradalom az olajiparban

Szerencsések voltak azok, akik a Morvai Tibor levelező-listáján is megjelent meghívó alapján részt vettek „Az 1956-os forradalom az olajiparban” c. könyv bemutatóján 2017.március 30-án, Zalaegerszegen, ill. 2017. június 1-énLovásziban.

Bár a szerzők eredetileg 2006-ban kívánták a könyvetmegjelentetni, de technikai okokból – szerintem szerencsére– 2017-ben jött ki a nyomdából, ezzel is emlékezve az elsőletartóztatásokra, hiszen azok időpontja 1957. február 20.volt (Pollok László).

Ez a könyv, mint Tóth János az előszóban írja „szerénykárpótlás a nagyrészt elmaradt szerény igazságtétel, a sokigazságtalanság, jóvátehetetlen események után”. A könyv-ben a korábban megjelentek után – az irodalomjegyzékben28 szerepel (egy a mostani könyvismertető tollából) – újriportok, új információk szerepelnek, ami elsősorban annakköszönhető, hogy az „első szerző” (Horváth Róbert) melléfelsorakozott Srágli Lajos és Tóth János, akik már 1991-benelkezdték a kutatást.

Azért mertem vállalkozni ennek a könyvnek az ismerte-tésére, mert:– 1955-ben, mint III. évfolyamot befejezett olajmérnök hall-

gató praxiban Babócsán voltam, ahol nagyon sok olajipariszakemberrel volt szerencsém találkozni/megismerkedni.

– 1956 nyarán egy olajipari szakmai csoport utazott Ploiesti-be, és egy páran, már mint IV. évfolyamot végzettek, utaz-hattunk a kizárólag olajmérnökökből álló csapattal.

– 1957-es végzésem után mélyfúró vállalatnál kezdtem dol-gozni, és kapcsolatban voltam több olajipari szakemberrel,és tőlük hallottam a letartóztatásokról.

Ezt a könyvet az Olvasó nem tudja letenni. Tiszteletteladózik a könyvben szereplő meghurcoltaknak, mert olyanhihetetlen megaláztatásokban, kínzásokban volt részük, amitel sem tudunk képzelni. A vallatók szadisták voltak, sajnos akönyvben nem találunk utalást, hogy később milyen bünte-tést kaptak, sőt a könyvben szerepel „… egy gellénházi sze-mély, aki több 1956-os forradalmár és családja életét keserí-tette meg ... a rendszerváltás után sem indult ellene eljárás,sőt elismert íróként, művészként távozott el”.

A 201 oldalas (A/4 formátumú) könyv Ungváry Krisz ti ántörténész és Tóth János előszavával kezdődik, majd HorváthRóbert bevezetését követi Tóth János „Történelmi háttér.Emberi sorsok” c. írása.

Talán még soha, sehol nem jelent meg Turkovich György„Feljegyzés” című 4 oldalas írása, akit 1955. november 1-jeihatállyal, erőszakkal felrendeltek az Állami Ellenőrzési Mi -nisztériumba, és akinek három beosztottja volt, Lovász Ká -roly vegyészmérnök, Kiss Sándor közgazdász, Czinki Imreközgazdász (nem véletlen, hogy az első kettő korán, infark-tusban halt meg). A munkába bevonták Kertai Györgyöt,Bán Ákost és Alliquander Ödönt, akik nem voltak hajlandókazt az anyagot szolgáltatni, amit „elvártak”, sőt Csabai ipar-igazgató és Bencze László neve is szerepelt azon a listán, amiHázi Árpád miniszternél volt, akiket ezért felelősségre kell

vonni. A mások által vállalt „anyag” (jegyzőkönyv lezáróértekezlet) megbeszélését október 25-re tűzték ki. Félő voltletartóztatásuk, de megmentette őket az 1956-os forradalomkitörése.

Ezt követően az alábbi fejezetek olvashatók:Srágli Lajos, Tóth János: A Majerszky-per és körülményeiSrágli Lajos: Buda Ernő és társai ügyeSrágli Lajos: Koncepciós perek és perindítási kísérletek amagyarországi olajiparban

Riportok (zárójelben a készítés dátuma)Farkas Béla okl. bányamérnök (2001. június 14-én)Dr. Korim Kálmán okl. geológus (1991. október 17-én)Pollok László okl. gépészmérnök (2006. július 19-én és 29-én)Dr. Várszegi Lajos jogász (Amerikából 1993-ban küldött I.rész, a második magyarországi látogatása során 1995-ben)Farkas Aladár gázfogadó-állomás kezelő (időpont nélkül)Gellén Antal telefonszerelő, karbantartó (2016. szeptember)Kiss Jenő pedagógus, a rendszerváltás után az első gel lén-házi polgármester (2016. május)Kántás Károly geofizikus és fiai: István, János (időpont nélkül)Dr. Korim Kálmánné (1999. augusztus)

Mellékletek– Képjegyzék– A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum rövid története + 7

színes kép– Tüntetés, a szovjet hősi emlékmű ledöntése Bázakerettyén

+ 11 színes kép– Az 1956-os forradalom 10 színes fényképen.

A nagy szakmai tartalommal, sok eredeti dokumentumotközlő, kiváló minőségben készült könyv szerkesztője TóthJános, a nagyon ízléses fedélterv készítője és nyomdai szer-kesztő Varga Gábor György, a nyomdai munkák a PátriaNyomda Zrt. (Budapest) dolgozóit dicsérik.

A könyv a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Közle mé -nyeinek 31. száma, Zalaegerszegen a Magyar Olaj- és Gáz-ipari Múzeumban (8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u.13.; tel.: +36 92 313-632; e-mail: [email protected]) ésBudapesten a Fekete Arany Klubban (1111 Budapest, BartókBéla u. 34.; tel.: +36 30 322-6131; e-mail: [email protected]) szerezhető be.

Dr. Horn János

Debreczeni Márton műszaki öröksége

2016-ban került kiadásra Debreczeni Márton halálának155. évfordulója alkalmából Kolozsvárott, az ErdélyiMúzeum-Egyesület kiadványaként Bitay Enikő akadémikus,egyetemi docens, EME főtitkára „Debreczeni Márton, az„egyetlen” erdélyi bányász műszaki öröksége” című könyve,a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 9. számaként.

A szerző Debreczeni Márton műszaki hagyatékából –melynek feldolgozásával adós maradt az utókor – életpályá-jának felvázolása mellett a kéziratos hagyaték ismertetésévelkíván valamennyit törleszteni. A kéziratos dokumentumnaka feldolgozása során elsődlegesen a műszaki újításokra ter-jedt ki a szerző figyelme, ennek a jegyében bontja kiDebreczeni Márton műszaki-tudományos tevékenységét,amelynek eredménye nemcsak itthon, hanem külföldön is


elismerést szerzett számára. Műszaki alkotásai, írásai érték-teremtőek. Fellendítette a 19. század bányászatát-kohászatát,iparát. Debreczeni Márton igazi műszaki egyéniség, példa-kép, s ne vezhető az egyetlen erdélyi bányásznak.

Bitay Enikő a bevezető után négy fejezetben foglaljaössze mondandóját az alábbiak szerint:1. Debreczeni Márton pályafutása (életét és szakmaválasz-

tását kortársai tükrében mutatja be)2. Debreczeni Márton újításai (a Debreczeni-féle csigafúvó,

technológiai újítások, műszaki feljegyzések, számítások,rajzok).

3. Debreczeni Márton hozzájárulása a magyar műszakinyelv megteremtéséhez, többek között:

• a magyar nyelvű szakképzés, • Debreczeni Márton és a selmecbányai akadémia,• a magyar nyelvű műszaki társulatok, intézmények

megjelenésének jelentősége,• a műszaki szaknyelv és a szakirodalom kialakulá-

sának története.• Debreczeni Márton kéziratban maradt szakmunkái,• a szótártörténet állomásai: szótáraink a 19. száza-

dig, magyar szótárak a 19. század első felében, aműszaki bányászati szakszótárak, és végülDebreczeni Márton szótárai.

4. Debreczeni Márton az Erdélyi Digitális AdattárTudóstárában.

A fejezeteket számos fénykép, tervrajz, jegyzet, könyv-borító és -részletek teszik színessé, ezek száma 45 db, míg 96db a felhasznált irodalom száma. A lektori munkát Debre -czeni-Droppán Béla történész, levéltáros és Tóth László, aműszaki tudományok doktora, egyetemi tanár végezték. Anívós nyomdai munkálatokat a Gyergyószentmiklósi F&FInternational Kft. kiadó és nyomda végezte. A kötet megje-lenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen

Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia és az MEMűszaki Tudományok Szakosztálya. Készült a magyar államtámogatásával.

Csath Béla

Néhány jelentős hazai és külföldi gyógyvízhidro-geokémiája

A Magyar Hidrológiai Társaság 100. évfordulójáramagánkiadásban jelent meg tavaly év végén Dobos Irma ésScheuer Gyula szerkesztésében a „Néhány jelentős hazai éskülföldi gyógyvíz hidrogeokémiája” c. A/4 formátumú 126oldalas könyv.

A szerkesztők rövid életrajza a könyv 8. oldalán olvasható.A kötetben több mint 15 éves kutatás eredményét foglal-

ták össze a szerkesztők, öt egymástól független, de egymástkiegészítő, a korábbi években már megjelent tanulmányok-ból. A fő célkitűzés szerint elsősorban a hazai termál-karszt-vizeket vizsgálták, és összehasonlították hasonló és eltérőföldtani adottságokkal, illetve több esetben valamelyik ten-gervíz jellegével. Egyes esetekben a medenceüledék ásvány-és gyógyvizeinek vizsgálati eredményét is hozzákapcsolták akutatásaikhoz.

A 126 oldalas könyv az alábbi fő fejezetekre tagozódik:A./ A kutatásban élenjárokB./ Elvégzett elemzések• A Rába-völgyben és a Sárvár-Rábasömjén környékének

és a Duna-Tisza köze déli határ-menti hévízkútjainakmakro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata

• Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemeiösszehasonlítva néhány külföldi előfordulással

• Szénsavas források, kutak makro- és mikroelem vizs-gálata Parádsasváron és Parád környékén

• Komárom és Esztergom között Szlovákiával közösDuna-szakaszon feltárt hévizek hidrogeokémiai össze-hasonlító vizsgálata

• Karlovy Vary (Karlsbad, Csehország) világhírű gyógy-forrásai (Talán most először olvashatjuk, hogy agyógyfürdő mozgalmas történelmi múltja az 1300-asévekre nyúlik vissza, amikor IV. Károly német-rómaicsászár és cseh király vadászat közben szarvast üldöz-ve felfedezte a Peplá folyó medrében gejzírkéntmagasra feltörő (6-8 méter) gőzölgő forró vizű forrá-sokat, és a monda szerint 1350-ben elrendelte a fürdőlétesítését.)

Minden fejezet után gazdag irodalomjegyzék olvasható.A szerkesztők igen gazdag mellékleteket is csatoltak, így

10 fekete-fehér fényképet, 46 színes fényképet, 23 táblázatot,38 ábrát.

Ez a könyv hiányt pótol, ugyanis ilyen részletes, doku-mentált szakmai anyag e területről még nem jelent meg.Csak egyetlen „szépséghibája” van ennek a könyvnek, hogyviszonylag kevés (100) példányban jelent meg, de már olvas-ható az MTA, az Országgyűlés, az MFGI és az MFT könyv-tárában.

Az, hogy egy kiváló minőségű könyv jelent meg, azköszönhető a műszaki szerkesztő Piros Olgának és a PR-Innovation nyomda dolgozóinak.

Dr. Horn János




Dr. Horn János könyvsorozatának elérhetőségea MEK-ben

A BKL-ben folyamatosan hírt adtunk dr. Horn Jánostiszteleti tagunk könyvszerkesztői munkásságáról, melyben amegjelenő kötetekben hazai bányászatunk, kohászatunkszakemberei mutatkoznak be, ill. az életükön keresztülmutatják be szakmáink elmúlt évtizedeinek történéseit.

Dr. Dúl Jenő hívta fel a figyelmünket, hogy a könyvekmost már hiánytalanul elérhetők a Magyar ElektronikusKönyvtárban (MEK). Örömmel adjuk közre alább az – elké-pesztően hosszú – listát, hogy ily módon bárki elérhesse. Alista a feltüntetett megjelenési évek sorrendjében készült, ésa cím alatti linken az adott kötet letölthető. A listához egynévmutató (kik szerepelnek az egyes kötetekben) is tartozik,amit helyhiány miatt itt nem közölhetünk, de kérésre ([email protected] címről) szívesen megküldünk.

A sorozat készítése nem állt le, már készítik az életútleírásukat a 2017. évi kötethez felkért pályatársak.

Ezúton is köszönjük dr. Horn János és dr. Piros Olgamunkáját, és a folytatáshoz további erőt, egészséget kívá-nunk! Jó Szerencsét!

Szerkesztőség2002 KÉPESLAP-BÁNYÁSZAThttp://mek.oszk.hu/16300/16388/16388.pdf2002 EGY SZAKMA TÜNDÖKLÉSE ÉS HANYAT LÁ SAA földtan és bányászat Kossuth-, Állami- és Széchenyi-díja-sai 1948-1999.http://mek.oszk.hu/15700/15771/15771.pdf2004 Ahogy én láttamhttp://mek.oszk.hu/15700/15775/15775.pdf2004 nem CSAK A SZÉPRE EMLÉKEZEM...http://mek.oszk.hu/15700/15776/15776.pdf2005 Főgeológusok visszaemlékezéseihttp://mek.oszk.hu/15800/15842/15842.pdf

2006 Földtan a visszaemlékezések tükrében tudomány-oktatás-bányászathttp://mek.oszk.hu/15800/15841/15841.pdf2007 Életutak – földtudósok az Akadémiánhttp://mek.oszk.hu/16000/16001/16001.pdf2008 Életutak – földtan, környezetvédelem, bányászat,energetikahttp://mek.oszk.hu/16000/16024/16024.pdf2009 Életpályák – földtudományok, bányászat, energetikahttp://mek.oszk.hu/16200/16222/16222.pdf2010 Életek – Utak: földtudományok, környezetvédelem,energetikahttp://mek.oszk.hu/16200/16224/16224.pdf2011 Életutak – földtudományok, bányászat, fenntartha-tó fejlődéshttp://mek.oszk.hu/16200/16233/16233.pdf2012 Élet – Hivatás Földtan, bányászat, energetikahttp://mek.oszk.hu/16400/16432/16432.pdf2012 ÉLETPÁLYÁK Kohászathttp://mek.oszk.hu/17100/171352013 Életünk a hivatásunk Földtudomány, bányászat,energetikahttp://mek.oszk.hu/16400/16435/16435.pdf2013 Életünk a hivatásunk Kohászathttp://mek.oszk.hu/16400/16462/16462.pdf2014 Életpályák Földtudomány, energetika, kohászathttp://mek.oszk.hu/16400/16440/16440.pdf2015 Életutak Föld- és műszaki tudományok I.http://mek.oszk.hu/16400/16448/pdf/16448 1.pdf2015 Életutak Föld- és műszaki tudományok II.http://mek.oszk.hu/16400/16448/pdf/16448 2.pdf2016 Életutak Föld- és műszaki tudományok III.http://mek.oszk.hu/16400/16480/pdf/16480 1.pdf2016 Életutak Föld- és műszaki tudományok IV.http://mek.oszk.hu/16400/16480/pdf/16480 2.pdf

A·műegyetem tanárainak József-napi serlegvacsorái

A műegyetemi serlegvacsorák megrendezésének gondo-lata dr. Szabó Gusztáv műegyetemi nyilvános egyetemi ren-des tanártól, a m. kir. József nádor Műszaki és Gazda ságtu-dományi Egyetem 1936/37. tanévi rektor magnificusátólered. Szabó professzor az egyetem legfelsőbb szintű, kollek-tív vezető ·testülete, az egyetemi tanács (más néven: nagyta-nács) 1937. évi június 25-i ülésén – rektori tisztéről lekö-szönve – „... arra kéri a tanácsot, hogy fogadja el tőle aJózsef nádor emlékének tiszteletére alapított serleget, azzal arendeltetéssel, hogy évenként március 19-én, József napjánösszes tanártársaink részvételével, de egyben egyetemünkkelkapcsolatban álló hivatalos és társadalmi előkelőségek meg-hívásával is egy ünnepi ebéd tartassék, amelyen a mindenko-ri rektor által felkért tanár tartson serlegbeszédet”.

Az első serlegvacsorát a Szent Gellért Szálló márvány-termében tartották 1937. március 19-én, a másodikat 1938-ban, majd két évi „háborús szünet” után 1942-ben ugyanott.A helyszín kiválasztásában bizonyára szerepet játszott, hogy

a szálloda étteremvezetője a „vendéglátás művésze”, GundelKároly volt.

1943-ban és 1944-ben a nehéz idők komolyságánakmegfelelően a műegyetemi menza adott helyet a serlegva-csorának (a korabeli meghívón szerepelt, hogy 1 db kenyér-,zsír- és tésztajegyet kellett leadni).

Az 1999. decemberben megjelent „Egyetemtörténetifüzetek”-ben olvashatunk mindezekről Osváth Zsolt szak-avatott tollából. A 25 oldalas füzetből megismerhetjük a ser-leget, a szónokokat, a vendégkört, a serlegbeszédeket.

Különösen érdekes az 1942. március 19-i serlegvacsorakockás levélpapíron, kézzel írt „ültetésrendje”. A 104 nevettartalmazó listán a bánya- és kohómérnöki osztályhoz tarto-zó oktatók neve, beosztása és helyszáma: Szádeczky-Kardoss-Elemér, az ásvány- és földtan nyilvános rendkívülitanára (helyszáma 43), Széki János, a fémkohászattan nyil-vános rendes tanára (helyszáma: 88) és Proszt János, az álta-lános vegytan nyilvános rendes tanára (helyszáma: 55).

Dr. Horn János



A világ TOP 10-ei a szénhidrogéniparban (II. rész)

A világ 10 legnagyobb kőolajtermelő országaaz éves termelés alapján (2015)

1. Szaúd-Arábia: 565 millió tonna2. Amerikai Egyesült Államok: 555 millió tonna3. Oroszország: 532 millió tonna4. Kína: 216 millió tonna5. Kanada: 214 millió tonna6. Irak: 186 millió tonna7. Egyesült Arab Emirátusok: 161 millió tonna8. Kuvait: 151 millió tonna9. Venezuela: 146 millió tonna10. Irán: 133 millió tonna(Energdata, Global Energy Statistical Yearbook 2016.)Magyarország 2014. évi kőolajtermelése: 617 070 tonna =0,61707 millió tonna(Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Ásványvagyon,2015. 01. 01.)

A világ 10 legnagyobb olajtársaságaa napi kőolajtermelés alapján (2015)

1. Saudi Arabian Oil Company (Aramco) 12,5 millió hordó/nap = 1 987 250 m3/nap ≈ 1 689 165tonna/nap. Az 1933-ban alakult céget 1973-ban vásárolta ki a szaúdiállam az USA Aramcotól, állami társaság, székhelyeDhahram (Szaúd-Arábia), alkalmazottak száma 61 910 fő.

2. Gazprom8,38 millió hordó/nap = 1 332 252 m3/nap ≈ 1 132 414tonna/nap.Az 1989-ben alapított cég Oroszország legnagyobb tár-sasága, integrált olajvállalat, 33 leányvállalata van,szék helye Moszkva, alkalmazottak száma 404 000 fő.

3. Rosneft5,07 millió hordó/nap = 806 029 m3/nap ≈ 685 125tonna/nap. Az 1993-ban alapított integrált – nagyobbrészt államitulajdonú – olajvállalat székhelye Moszkva, alkalmazot-tak száma 106 000 fő.

4. China National Petroleum Corp. (CNPC)4,4 millió hordó/nap = 699 512 m3/nap ≈ 594 585tonna/nap. Állami társaság, alapítva 1988-ban, központja Beijing(Peking, Kína), alkalmazottak száma 1 636 530 fő.

5. British Petrol (BP)4,1 millió hordó/nap = 651 818 m3/nap ≈ 554 045tonna/nap.Az 1909-ben alapított brit multinacionális integrált tár-saság központja London (Egyesült Királyság), alkalma-zottak száma 84 500 fő.

6. Royal Dutch Shell3,9 millió hordó/nap = 620 022 m3/nap ≈ 527 020tonna/nap.Holland-angol multinacionális integrált magántársaság,alapítva 1907-ben, székhelye Hága (Hollandia) és London(Egyesült Királyság), alkalmazottak száma 94 ezer fő.

7. Chevron Corp.3,5 millió hordó/nap = 556 430 m3/nap ≈ 472 965

tonna/nap.San Franciscóban (Kalifornia, USA) 1879-ben alapítot-ták Pacific Coast Pil Co. néven, ma integrált olajtársa-ságként működik, székhelye San Ramon (Kalifornia,USA), alkalmazottak száma 64 700 fő.

8. Kuwait Petroleum Corp.3,2 millió hordó/nap = 508 736 m3/nap ≈ 432 425tonna/nap.A kuvaiti nemzeti integrált olajtársaságot 1980-ban ala-pították, székhelye Kuwait City (Kuwait), alkalmazot-tak száma 22 000 fő.

9. Total S.A.2,7 millió hordó/nap = 429 246 m3/nap ≈ 364 860tonna/nap.Az 1924-ben alapított francia multinacionális integrálttársaság központja Courbevoie (Franciaország), alkal-mazottak száma 100 307 fő.

10. Petrobras2,55 millió hordó/nap = 405 399 m3/nap ≈ 344 590tonna/nap. A multinacionális integrált olajvállalatot – amelynek64%-a állami tulajdon – 1953-ban alapították, székhelyeRio de Janeiro (Brazília), alkalmazottak száma 80 910 fő.

(Oil & Gas 360, 2016)

A világ 10 legnagyobb földgáztermelő országaaz éves termelés alapján (2015)

1. Amerikai Egyesült Államok: 769 Mrd m3

2. Oroszország: 650 Mrd m3

3. Irán: 177 Mrd m3

4. Katar: 164 Mrd m3

5. Kanada: 160 Mrd m3

6. Kína: 137 Mrd m3

7. Norvégia: 122 Mrd m3

8. Türkmenisztán: 91 Mrd m3

9. Szaúd-Arábia: 89 Mrd m3

10. Algéria: 82 Mrd m3

(Energdata, Global Energy Statistical Yearbook 2016.)Magyarország 2014. évi földgáztermelése: 1,94628 Mrd m3

(Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Ásványva-gyon, 2015. 01. 01.)

A világ 10 legnagyobb földgáztermelő társaságaa napi földgáztermelés alapján (2015)

1. Royal Dutch Shell: 10,2 Mrd köbláb/nap = 288,8 mil-lió m3/nap

2. ExxonMobil: 9,8 Mrd köbláb/nap = 277,5 millióm3/nap

3. British Petrol (BP): 5,7 Mrd köbláb/nap = 161,4 millióm3/nap

4. Chevron: 5,0 Mrd köbláb/nap = 141,6 millió m3/nap5. Statoil ASA: 4,7 Mrd köbláb/nap = 133,1 millió m3/nap6. Eni SpA: 4,7 Mrd köbláb/nap = 133,1 millió m3/nap7. ConocoPhillips: 3,9 Mrd köbláb/nap = 110,4 millió

m3/nap8. Chesapeake Energy: 3,0 Mrd köbláb/nap = 84,9 millió

m3/nap9. Anadarko Petroleum: 2,2 Mrd köbláb/nap = 62,3 mil-

lió m3/nap



10. Canadian Natural Resources: 1,7 milliárd köbláb/nap= 48,1 millió m3/nap

(Forbes Energy, 12. 08. 2016.) id. Ősz Árpád(A 10 legnagyobb bemutatását következő számainkban foly-tatjuk – Szerk.)

Kína leállít széntüzelésű-erőmű projekteket

Kína energetikai szabályozó hatósága 11 provinciájátutasította, hogy állítsanak le több mint 100 széntüzelésű vil-lamos-energia projektet. Ezen erőművek összes teljesítmé-nye 100 GW. Ez a drasztikus lépés megfékezi a fosszilistüzelőanyagok használatát, és az egész világ károsanyag-kibocsátását is csökkentheti. A leállítandó projektek közöttszámos olyan is van, amely már épülőfélben van, olvashatóa Reuters hírügynökség tanulmányában.Reuters 2017. január 17. Dr. Horn János

Svédek az acélipari CO2-kibocsátás ellen

A Svéd Acélipari Rt. (SSAB), az LKAB vasércbányavállalat (Kiruna), valamint a Vattenfall erőművállalat 2016.áprilisban bejelentette, hogy együttesen keresnek megoldásta svéd acélipar CO2-kibocsátásának csökkentésére. A kuta-tás-fejlesztés célja, hogy CO2 helyett vizet bocsássanak ki.

A jelenlegi kokszolók és nagyolvasztók helyett a vízerő-művekből származó villamos energiával kívánják feldolgoz-ni az LKAB által termelt legkiválóbb minőségű vasércet.Ugyanakkor a bányászatban is fejlett, energiatakarékos tech-nológiákat alkalmaznak, az ércfeldolgozás, dúsítás, pel le-tezés során is kiemelt környezetvédelmi eredményeket értek el.

A svéd vasércbányászat és acéltermelés eddig is az egyikleghatékonyabb a világban a CO2-kibocsátás terén, de mostkifejezetten CO2-mentes célokat tűztek ki. Ezt a törekvést –mely összhangban van a „CO2-mentes Svédország” prog-rammal – a kiváló svéd természeti erőforrások és technoló-giák teszik lehetővé.E&MJ News 2016. április 7. PT

Japán nukleáris erőművek újraindítása

Japánban a fukusimai balesetet követően megszigorítottkövetelmények szerint levizsgáztatott összes atomerőműindítását a hatóság engedélyezte. Az újraindításhoz a lakos-sági hozzájárulás is szükséges, azonban ahogy az indításközeleg, egyre nő a lakossági tiltakozás.

Az újraindítással kapcsolatos végső döntést a bíróságokfogják meghozni. Ha elutasítják, Japán kénytelen lesz fosz-szilis tüzelőanyag alapú energiatermelésre áttérni.Asian Power, 2017. január 16. Dr. Horn János

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari NyilvánosanMűködő Részvénytársaság (MOL Nyrt.), az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya (OMBKEKFVSZ), valamint a Magyar Olaj- és Gázipari MúzeumAlapítvány (MOGIM Alapítvány)

TÖRTÉNETI PÁLYÁZATOT

hirdet, immáron 23. alkalommal, abból a célból, hogy amagyar szénhidrogénipar és a vízbányászat iránt érdeklő-dők mind szélesebb rétege kapcsolódjon be az iparágunkéletével, történetével, fejlődésével kapcsolatos anyaggyűj-tésbe, illetve feldolgozásba.

Pályázni lehet a kiírás időpontjáig másutt még nemközölt és más pályázaton nem szereplő olyan egyéni vagycsoportos munkákkal, amelyek az alábbi területek valame-lyikét érintik:

– technikatörténet– gazdaságtörténet– üzem- és vállalattörténet– életrajz, visszaemlékezés, kritika– történeti értékű dokumentumok, fényképgyűjtemé-

nyek és videofilmekA pályázaton csak jeligével beküldött munkák vehetnek

részt. A pályamű szerzőjének (szerzőinek) adatait (név,cím, elérhetőség) lezárt, azonos jeligéjű borítékban kérjükmellékelni. A postai borítékon feladóként csak a jeligét tün-tessék fel!

A pályázatokat írásos pályamű esetén 3 példánybankinyomtatva, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum címére(8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13.) kérjük bekül-deni. Amennyiben lehetőségük van rá, kérjük a pályaműveta pályázati anyaggal együtt a fenti címre CD-n is eljuttatni.További információ a 92/313-632-es telefonszámon is kér-hető.

Beküldési határidő: 2018. július 31.

Pályadíjak (nettó összegben):Papp Simon-díj 1 db 100.000,- Ft

I. díj 1 db 70.000,- FtII. díj 2 db 50.000,- Ft

III. díj 3 db 35.000,- FtA zsűri saját hatáskörben dönthet a meghirdetettől elté-

rő számú díjról.A helyezést és díjazást el nem ért pályamunkák, ame-

lyek egyébként mind tartalmi, mind formai szempontbólmegfelelnek a kiírás követelményeinek, egyenként 15.000 Ftmunkajutalomban részesülnek.

Az eredményhirdetés 2018 decemberében várható.

A pályázók kutatómunkájának megkönnyítése érdeké-ben tájékoztatásul közöljük, hogy a Magyar Olaj- ésGázipari Múzeum archívuma, adattára, szakkönyvtára ésmás gyűjteményei, forrásértékű anyagai – helyszíni kutatáscéljára – a pályázók rendelkezésére állnak.

Budapest – Zalaegerszeg, 2017. április

MOL Nyrt. OMBKE KFVSZ MOGIM Alapítvány



2017. június 1.

SAJTÓKÖZLEMÉNYMIOCÉN PROJEKT

KISLÉPTÉKŰ KŐZETJÖVESZTŐ BÁNYÁSZATI ADAPTER PROTOTÍPUSÁNAK FEJLESZTÉSE

A FÉMGER Kft. együttműködve több szakmai partnerrel, sikeresen pályázott a Széchenyi 2020 „GINOP-2.1.7 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” program keretében bányászati gépfej-lesztésre. Az elnyert támogatási összeg 78,71 millió forint.

A MIOCÉN projekt keretében kisléptékű kőzetjövesztésre alkalmas bányászati adaptert fejlesztünk a Miskolci EgyetemMűszaki Földtudományi Kar Bányászati és Geotechnikai Intézet szakmai partnerségével, valamint a HOBAGÉP Bt-vel (válla-lati kutatás-fejlesztési partner), Agoston Gabriela formatervező-művésszel (piacra jutás és külföldi promóció), a HUNTRACOZrt.-vel (Caterpillar teleszkópos rakodógép szállítója) és a ThyssenKrupp FerroGlobus Zrt.-vel, (fémanyagok beszállítója).

A tervezett új technológia két fő gépegységre bontható szét. Az egyik gépegység a jövesztést végző kőzet-láncfű-rész egység kombinálva egy előtolást és forgatást végző hidraulika hengerekből, valamint hidraulikus forgatóegységből állóművel. Az adapter egyik része képes a réselést elvégezni három oldalról a fejtési frontra merőlegesen. A kőzet-láncfűrész fel-építése olyan egyedileg gyártott elemeket tartalmaz, mint például a láncot alkotó fogak, melyek meghatározott, egyedi sor-rendben következnek a láncon, és 7-8 foganként ismétlődő láncsort alkotnak, speciálisan a kőzetminőségre kifejlesztve.

A másik fő gépegység, a réselés közben az első fő gépegység megtámasztását és merevítését hivatott szolgálni,valamint a jövesztett tömb stabilitását és kiemelését végzi egy tárgyasztallal, amin a frontra merőleges irányban speciálisötvözetből készült, kopásálló keményfém lapokon történik a tömbök csúsztatása, több olyan moduláris elemmel kiegészítve,mely a bányászati felhasználás során erős igénybevételnek, kopásnak vannak kitéve.

A multifunkcionális rakodógép projektben a működő, üzemi körülmények között tesztelt prototípus elkészítésemellett, projekt-előkészítési és projektmenedzsment feladatokat is elvégzünk, valamint külföldi promóciós megjelenéssel éspiacra jutási szolgáltatás igénybevételével segítjük a termék üzleti bevezetését.

A fejlesztés eredményeként létrejövő jövesztő adapter versenyképes piaci termékké válik, mivel konstrukciójánálfogva teleszkópos rakodógépre egyszerűen felhelyezhető lesz, és olyan kisléptékű tömbjövesztést tesz lehetővé, amire jelen-leg nincs elérhető műszaki megoldás a nagy gépgyártók termékkínálatában. A fejlesztésnek köszönhetően a vállalat tíz mun-kahelyet tud megőrizni.

A projektről bővebb információt a www.miocen.hu oldalon olvashatnak.További információ kérhető:Fülöp Viktor Géza bányamérnök, szakmai vezetőElérhetőség: +36 20 773 3516; [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK

(folytatás az 1. oldalról)

DR. LŐRINCZ ÁRPÁD: Az első dinamit okozta bányaszerencsétlenség Gömörben . . . . . . . . . . . . . . . .47The first mining accident caused by dynamite in Gömör Country

Egyesületi ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10, 56, 61Könyvismertetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15, 34, 44, 59Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49, 62Személyi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58Felhívások, közlemények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40, 63, 64, B3


A Magyar Öntészeti Szövetség és azOrszágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Öntészeti Szakosztálya

meghívja az érdeklődő szakembereket a

24. Nemzetközi Magyar Öntőnapok

rendezvényre.

A rendezvény ideje: 2017. október 13–15. A rendezvény helye: 2053 Herceghalom, Pest megye Hotel Abacus****, www.abacus.hu

Részletes program és regisztráció: www.foundry.hu, illetve [email protected]

The Association of Hungarian Foundries and the Hungarian Mining and Metallurgical Society’ Foundry Section

invite you to the events of the

24th International Hungarian Foundry Days

held in theHotel Abacus****, Herceghalom, Pest County (in the neighbourhood of Budapest)

on 13–15 October, 2017

Address: 3 Gesztenyés, Herceghalom 2053 www.abacus.hu Program and registration: www.foundry.matav.hu and [email protected]

CAV

EX

®

Hid

roci

klon

ok

ISO

GAT

E®

Zagy

szel

epek

TRIO

®

Apr

ító

bere

ndez

ések

VU

LCO

®

Kop

ásál

ló

mal

ombé

lése

k

WA

RM

AN

®

Cen

trifu

gális

za

gysz

ivat

tyúk

WE

IR M

INE

RA

LSS

ER

VIC

ES

™

LIN

ATE

X®

Gum

iterm

ékek

LIN

ATE

X®

Gum

icsö

vek

MU

LTIF

LO®

Bán

yaví

ztel

enítő

sziv

atty

úk

EN

DU

RO

N®

Vib

ráci

ós

oszt

ályo

zók

EN

DU

RO

N®

Nag

ynyo

más

ú őr

lőhe

nger

ek

EN

DU

RO

N®

Vib

ráci

ós

oszt

ályo

zók

Cop

yrig

ht ©

201

5, W

eir

Min

eral

s E

urop

e Li

mite

d. A

ll rig

hts

rese

rved

. C

AVE

X i

s a

trade

mar

k an

d/or

reg

iste

red

trade

mar

k of

Wei

r M

iner

als

Aus

tralia

Ltd

;E

ND

UR

ON

is a

trad

emar

k an

d/or

reg

iste

red

trade

mar

k of

Wei

r M

iner

als

Eur

ope

Lim

ited;

GE

ME

X is

a tr

adem

ark

and/

or r

egis

tere

d tra

dem

ark

of G

ema

Indu

stri

AB

; IS

OG

ATE

is a

trad

emar

k an

d/or

regi

ster

ed tr

adem

ark

of W

eir d

o B

rasi

l Ltd

a; L

INAT

EX

is a

trad

emar

k an

d/or

regi

ster

ed tr

adem

ark

of L

inat

ex L

td; M

ULT

IFLO

is a

trad

emar

k an

d/or

reg

iste

red

trade

mar

k of

Wei

r M

iner

als

Aus

tralia

Ltd

.; TR

IO is

a tr

adem

ark

and/

or r

egis

tere

d tra

dem

ark

of T

rio E

ngin

eere

d P

rodu

cts,

Inc.

;V

ULC

O is

a tr

adem

ark

and/

or re

gist

ered

trad

emar

k of

Vul

co S

A; W

AR

MA

N is

a tr

adem

ark

and/

or re

gist

ered

trad

emar

k of

Wei

r Min

eral

s A

ustra

lia L

td a

nd W

eir

Gro

up A

frica

n IP

Ltd

. WE

IR a

nd th

e W

EIR

logo

are

trad

emar

ks a

nd/o

r re

gist

ered

trad

emar

ks o

f Wei

r E

ngin

eerin

g S

ervi

ces

Ltd.

WEIR

Minerals

Wei

r Min

eral

s Hun

gary

H-28

00 Ta

tabá

nya

Tele

ki Lá

szló

u. 1

1. 1/

31T:

+36

34

314

794

F: +

36 3

4 31

4 79

1 hu

ngar

y.min

eral

s@m

ail.w

eir

www.m

inerals.w

eir

Documents

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI … · Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Csiba Péter elnök-vezérigazgató Nemak Győr Kft. Toth