Az áruk tárolása és raktározása

Összeállította: Irmai Tünde 2015.12.13.

Az áruk tárolása és raktározása

• A termelés és fogyasztás időben és térben eltérnek egymástól, emiatt szükséges az árukat rövidebb, vagy hosszabb ideig tárolni.

• Az áruátvételt követően az árukészlet egy részét raktárban tárolják a kereskedelmi egységek.

• Ez idő alatt a termékeket védeni kell a káros hatásoktól.

• Ezt az állagmegóvó tevékenységet hívják tárolásnak, raktározásnak.

• A tárolás a kereskedelmi áruforgalomhoz kapcsolódó, sokfajta árut felhalmozó, a fogyasztói igények zökkenőmentes kielégítését elősegítő tevékenység.

• Raktározás az a tevékenység, amelynek során nagy értékű, fajtánként elkülönített árut halmoznak fel a célnak megfelelően felszerelt helyiségben.

Tárolás

A tárolás olyan tevékenység, mely elősegíti a fogyasztói igények problémamentes kielégítését. Raktár alapterületét befolyásoló tényezők:

Az üzlet típusa Az értékesítési mód A forgalmazott áruk jellege Az áruutánpótlás lehetősége, gyakorisága

Raktárak kialakításával szembeni követelmények

Két legfontosabb követelmény:

Biztosítani tudják az áruk minőségének megőrzését

Áttekinthető legyen

Kialakítási szempontok:

Meg kell akadályozni az áruk minőségi károsodást, állagromlását

A készlet áttekinthető és könnyen mozgatható legyen

A helykihasználás a lehető legkedvezőbb legyen

Ne legyen zsúfolt

A munkakörülmények biztonságosak legyenek

Biztosítani kell az áru vagyon-, tűz-, munkavédelmi és közegészségügyi szabályok betartását

Fizikai változások: Kémiai változások: Biológiai változások:

Nedvesség Lágyulás Vitamin bomlása Szagváltozás

Száradás Párolgás Avasodás Gombásodás

Elszíneződés Ragacsosodás Keseredés Erjedés

Fagyás Szakadás Ecetesedés Csírázás

Olvadás Alakváltozás, nyomódás Műanyagok öregedése Rothadás

Törés, felületi sérülések, ütés

Zsugorodás Korrózió Penészesedés

Duzzadás Fehérjetartalmú anyagok barnulása

A leggyakoribb áruváltozások, melyektől meg kell óvni a terméket:

• Az áruk károsodásának, állagromlásának megakadályozásához az elhelyezésnél figyelembe kell venni az áruk jellegét, tulajdonságait, az áruk egymásra hatását.

• A minőség megőrzése szakosított tárolással biztosítható.

• Minden árufélét a jellegének megfelelő hőmérsékletű, páratartalmú helyiségben, berendezésekben kell tárolni.

Ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, mit várunk el az ott vásárolt élelmiszerrel kapcsolatban?

Élelmiszertermékek tárolásának általános szabályai:

• Épületen kívül, szabad területen élelmiszert még átmenetileg sem szabad tárolni!

• Az élelmiszereket közvetlenül a padozatra helyezni TILOS! Az élelmiszert alátéten kell tartani, ami lehet: műanyag raklap, alátét, láda vagy rekesz. Kivételt képeznek a földben termő zöldség- és gyümölcsfélék, palackozott italáruk, melyek a padozaton is tárolhatók.

• Az árukat a FIFO elv („először be, először ki”) figyelembevételével kell elhelyezni. Ez azt jelenti, hogy azonos áruféleségek esetében azokat helyezzük előre, amelyeknek a fogyaszthatósági idejük előbb jár le, így azok fognak először felhasználásra kerülni.

• A termékek azonosíthatóságát teljes felhasználásukig biztosítani kell, az eredeti termékcímkéket átírni, átfirkálni, eltávolítani tilos!

• Az árukészletet folyamatosan felül kell vizsgálni, és a romlott, sérült, szennyeződött, lejárt, vagy egyéb okból fogyasztásra alkalmatlan terméket el kell különíteni. Az elkülönítés helyét feltűnően jelölni kell, pl. „SELEJT”, „EMBERI FOGYASZTÁSRA ALKALMATLAN”, „FORGALOMBÓL KIVONVA” felirattal.

A kereskedelmi egységek az alábbi szakraktárakat alakítják ki:

• szárazáru-raktár,

• hűtőraktár

• földesáru-raktár,

• vegyi raktár.

Szárazáru-raktár • Ide kerülnek a csomagolt élelmiszerek, fűszerek,

tartósított húskészítmények, esetleg konzervek, befőttek, zsírok, olajok, liszt, rizs, búzadara, cukor, italáru és a kenyér. Az itt tárolt termékek jelentős része gyárilag csomagolt és legfeljebb mechanikai tisztítást igényel felhasználás előtt.

Különös gonddal kell óvni őket az utólagos szennyeződéstől

• Az itt tárolt árucsoportokat egymástól jól elkülönítve kell tárolni! • Meg kell őrizni az eredeti csomagolást, csak így lesz lehetőség a könnyű azonosításra, a

minőségmegőrzési időtartamok ellenőrzésére! • A csomagolatlan, nyers, füstöléssel, érleléssel tartósított húskészítményeket száraz, jól

szellőző helyen, zsúfoltságtól mentesen felakasztva, elkülönítetten kell tárolni, és csepptálcát kell alátenni!

• A méréshez, adagoláshoz mindig tiszta eszközöket kell használni! • Áru soha nem kerülhet közvetlenül a padozatra, zsákos áru nem támaszkodhat

közvetlenül a falhoz! • A polcokon soha ne legyen papír, textil, stb. alátét. Ezek gyorsan szennyeződnek, nem

takaríthatók, alattuk összegyűlik a por, piszok. A polcok legyenek könnyen tisztán tarthatók, sima, vízálló felületűek.

• Ha kenyeret is tárolnak itt, különös gonddal kell óvni a szennyeződéstől, befülledéstől! A kenyér tárolása e célra szolgáló polcokon, az aljzattól minimum 50 cm-re, élére állítva, porszennyeződéstől védve történhet, vagy a szállítórekeszekben fektetve, alátétre helyezve.

• A kenyér- és pékárukonténereket, -adagolókat minden este megfelelően ki kell takarítani, hisz az ott maradó morzsák, illetve pékárutörmelékek penészesedéshez vezethetnek.

• Soha nem kerülhet ebbe a raktárba olyan áru, ami szennyezheti az itt tárolt élelmiszereket (pl. déligyümölcs, tisztító-, fertőtlenítőszer, tojás stb.), mert komoly esélyt ad egy ételmérgezés, ételfertőzés előfordulásának.

Hűtőraktár • A hűtést igénylő termékeknél biztosítani kell a hűtőláncot! • Hűtőlánc alatt azt értjük, hogy a hűtést igénylő élelmiszerek

számára az előállítástól a fogyasztónak történő átadásig, a számára előírt hőfok megszakítás nélkül biztosított.

• A hűtött élelmiszert 0 – (+5) °C közötti, illetve a gyártó által előírt

hőfokon, a gyorsfagyasztott készítményt -18 °C alatti, illetve a gyártó által meghatározott hőmérsékleten kell tárolni.

• Az emlősállatok húsát 0-5 °C közötti, • a baromfihúst 0-4 °C, • a belsőségeket 0-3 °C, • a friss halat az olvadó jég hőfokán (lehetőleg jégdarán egy rétegben

elhelyezve, vagy jégdarával átrétegezve), illetve (–2)–(+2) °C, • a mélyhűtött termékeket -18 °C alatti, • a fagyasztott csirkét -12 °C alatti hőmérsékleten kell tárolni.

• A termékek csomagolásán feltüntetik a tárolási körülményeket. Meghatározott hőmérsékletet igényelnek például a tejtermékek, a csemegeáruk, a tőkehús, a hal, a mélyhűtött áruk.

• Ezeket a többi árutól is elkülönítve, a megfelelő hőmérsékletet biztosító hűtőberendezésekben, hűtőkamrákban kell tárolni.

Tejes hűtőraktár

Állagromlás, minőségi károsodás

A termékek nagy része hajlamos a változásra, melynek következménye értékcsökkenés, vagy romlás lehet.

Az értékcsökkent árut még forgalomba szabad hozni, viszont a romlottat le kell selejtezni!

Földesáru-raktár • A földdel, szerves és szervetlen trágyával, vegyi

anyagokkal (pl. növényvédő szer), élőlényekkel (pl. rovar, rágcsáló) stb. szennyezett áruk kerülnek elhelyezésre. Ha nincs külön raktár, ide és csak ide kerülhet be a tojás, természetesen egyéb árutól jól elkülönítve.

• Ha az üzlet nem rendelkezik földesáru-raktárral, akkor ezek a termékek közvetlenül az eladótérbe kerülnek elhelyezésre.

• A zöldségek, gyümölcsök minőségének megőrzésében nagy szerepe van a megfelelő tárolási hőmérsékletnek, a páratartalomnak, az árukezelésnek.

Földesáru raktár

Kezelés: • Az egyik legalapvetőbb szempont. • A rakodás során, az általános elővigyázatosságon túl

fontos figyelembe venni, hogy a rekeszek, dobozok ne legyenek túlrakodva, egymásra rakása során ki kell zárni, hogy a felső láda alja az alatta lévő ládában tárolt termékekhez hozzáérjen, legyen légmozgás a rekeszek és a sorok között.

• Ellenkező esetben a belső termékek hőmérséklete nem biztosítható az optimális értéken, a megrekedt levegő etilénkoncentrációja megnő, fokozódik a cseppesedés, ami együttesen a termék idő előtti rothadásához vezet. Ilyen körülmények között terméktől függően néhány naptól 1-2 hétig terjed a tárolhatósági idő.

Hőmérséklet: • A tárolási hőmérséklet csökkenésével valójában a termék

öregedési folyamatát lassítjuk, így élettartama hosszabb lesz. • Legoptimálisabb általában, ha a terméket (+2)‒(+5) °C közötti

hőmérsékleten tároljuk. • Minél közelebb van a termék hőmérséklete a fagyáspontjához,

annál lassúbbak az érési folyamatok, ill. az alacsonyabb hőmérsékleten a magas relatív páratartalom biztosítása is kevesebb kipárolgással, súlyveszteséggel jár.

• Rendkívül fontos azonban, hogy a fagyáspontot túllépni nem szabad, mert az a rostok roncsolódását, az áru tönkremenetelét okozza.

• Nagyon fontos továbbá, hogy fagyáspont közeli hőmérsékleten tárolt növényre közvetlenül ne kerüljön víz, mert a felületről történő elpárolgás további hűtőhatással jár, ami a fagyáspont felett tárolt növény felületi fagyását, így szövetroncsolódást okozhat.

Páratartalom: • Nagy nedvességtartalmuk folytán a zöldségek,

gyümölcsök felületükön keresztül folyamatosan párologtatnak még betakarítás után is.

• Ez fokozottabbá válik egy gyors légmozgású hűtött tárolóhelyiségben.

• Egy átlagos, üres, hűtött tároló relatív páratartalma 55%, a friss zöldségek, gyümölcsök nedvességtartalma átlagosan 95-98%.

• A magasabb páratartalom lelassítja ezt a folyamatot, elősegíti, hogy a termék megtartsa saját nedvességtartalmát.

• Az ún. RO (Reverse Osmosis) szűréssel ellátott nagynyomású levegő-víz-porlasztásos párásítás hatékonyszabályozást tesz lehetővé.

Etilénszint:

• Az etiléngáz (C2H4) minden növény növekedési folyamatában fontos szerepet játszik. Elősegíti az érési folyamatokat, a telt íz és szín kialakulását.

• A növények betakarítás után is termelik az etilént, ami felgyorsítja az érési folyamatokat, lerövidítve az eltarthatóság idejét.

• A zárt helyiség levegőjét ventilátorral át kell keringtetni, és meg kell szűrni.

• UV fénnyel történő megvilágítás megöli a levegőben lévő spórákat, csírákat, baktériumokat, vírusokat, gombákat, penészt, ezzel lassítja az érési folyamatokat, megakadályozza a termékek rothadását.

Földesáru-raktár árukezelési szabályai • Az áruromlás megakadályozása végett ezeket a

termékeket naponta többször meg kell forgatni, át kell válogatni, a minőségileg károsodott termékeket ki kell szedni, el kell különíteni!

• A zöldség-gyümölcs tárolására szolgáló ládák, rekeszek egyéb élelmiszer tárolására nem felhasználhatók!

• A földesárukkal való foglalatosság után munkaköpenyt kell cserélni, és alaposan kezet kell mosni!

A gondos árukezelés azért feladata minden dolgozónak, mert felelősséggel tartoznak munkájukért.

Vegyiáru-raktár • A vegyipari termékek tárolása minden más

terméktől jól elkülönítetten történik. A termékek tárolhatósága függ: – az anyag összetételétől, – a hőérzékenységétől, – a nedvességre és fényre való

érzékenységétől, – az áru veszélyességi fokától, – a csomagolás módjától, – értékétől, méretétől (pl. finomkozmetikai termékek).

• A környezeti hatások a termék stabilitását és tárolhatóságát nagymértékben meghatározzák, ezért fontos, hogy a tárolási körülmények megfeleljenek a termékek jellegének.

• Erős hőmérsékletingadozással járó páralecsapódás a por alakú készítmények csomósodását, egyes nagy víztartalmú készítmények penészesedését okozhatja. A tárolásnál biztosítani kell a raktár rendszeres szellőztetését, áruvédelmi, egészségügyi és tűzveszélyességi okok miatt.

• A vegyipari termékeket egészségre és környezetre való hatásuk alapján két fő csoportba soroljuk: – veszélyes és

– nem veszélyes készítmények.

Veszélyes áruk

• A háztartásokban használt tisztítószerek, festékek stb. nagy része veszélyes készítmény.

• A termékeken a veszélyszimbólumok és jelek mellett az anyag felhasználásakor jelentkező veszélyre utaló, és az azt kiküszöbölő tennivalókat közlő mondatokat is fel kell tüntetni.

• Veszélyes anyagok és készítmények csomagolásának néhány jelölési követelménye: EU-szabvány alapján, narancssárga alapon fekete színnel kell feltüntetni a veszélyességi osztálynak megfelelő szimbólumot. A címke alapszíne olyan legyen, hogy a veszélyességi

Az áru tárolására, raktározására vonatkozó figyelmeztető jelzések

Vagyonvédelem • A boltban levő vagyontárgyakat: a bolti

berendezéseket, felszereléseket, gépeket, árukat, göngyölegeket, valamint a pénzkészletet védeni kell a

– károsodástól,

– lopástól és az

– elemi károktól.

A betörés és a lopás elkerüléséhez mechanikai és elektronikus vagyonvédelmi eszközöket használhatunk.

Mechanikai védelmi eszközök:

Biztonsági zárak Rácsok

Kirakatok éjszakai megvilágítása

Elektronikus védelmi eszközök: Riasztóberendezések

Video-megfigyelőrendszer Elektronikus áruvédelem

A lopás

• Az üzletre nézve a legnagyobb veszélyt a bolti lopások jelentik.

• 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

• A lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülmé- nyektől függően minősül vét- ségnek, vagy bűntettnek, és változik a büntetési tétele is.

www.kamaszpanasz.hu • Attól még nem tolvaj egy ötéves gyerek, ha elcsen egy

cukorkát, de tizenévesen már tisztában kell lenned a következményekkel. Három 15 éves lány elcsent egy-egy bizsut egy ékszerboltból. Régebben, ha 20 ezer forint érték alatt volt a lopás, akkor a dorgáláson és a szülők értesítésén kívül nem történt semmi. De a törvények már megváltoztak, büntethetőnek számít minden 14 év feletti személy és a kisebb értékű lopás is. A lányok „heccből” loptak, de súlyos árat kellett fizetniük érte. Megérte-e az a fülbevaló a 40 órás őrizetbe vételt, az ijedtséget, a kétségbeesést? Ők is azt mondják, hogy nem. Megbánták a tettüket, nyilván a lopás célja nem csupán a bizsu megszerzése volt, hanem egyfajta bátorságpróba. Tudnod kell, hogy jelenleg a 14 év feletti személyeket akár börtönbüntetéssel is sújthatják.

www.kamaszpanasz.hu

• Bolti lopás esetén a biztonsági őrök egy szobába vezetik a tolvajt. Jegyzőkönyvet vesznek fel, és értesítenek mindenkit, aki az ügyben érintett. Ebbe beletartozik a gyámhatóság is, akiknek az lesz a feladata, hogy kivizsgálják, miért történt lopás. Miután ez megtörtént, következik a tárgyalás, ahol a gyereknek és a szülőnekis meg kell jelenniük. Ezek után, ha valaki újra lopást követ el, visszaesőnek minősül, és komolyabb büntetésre számíthat. Ez a hivatalos következménye egy kis „csínynek”.

www.kamaszpanasz.hu

Szüleid, barátaid véleménye

• Ha megtörtént az eset, utána szembe kell nézned a többiek véleményével. A szüleid megértőek lehetnek ebben a kérdésben, némi szidás után melletted állva megpróbálják ezt a problémát megoldani. A szülői szívnek azért fájni fog, hogy gyermeke most rosszul döntött. Lehet, hogy ordibál első felindulásában. Próbáld meg a szavai mögöttes tartalmát meghallani, ahol csak a csalódottság szólal meg! Ezt az érzést nehéz, de nem lehetetlen dolog megváltozatni.

www.kamaszpanasz.hu Lelkiismeret-furdalás • A harmadik és a legnehezebb dolog önmagunkkal szembenézni és

önmagunknak megbocsátani. Lelkiismeret-furdalást nyilván az él át, aki megbánta a tettét. Ha mondjuk azt a kifogást találod magadnak, hogy a többiek vittek bele, az azt jelzi, hogy nem szállsz mélyebbre, csak ezt a felszínes okot mondogatod magadnak. Lehet, hogy elsőre könnyebbnek tűnik a többieket hibáztatni, de pont emiatt még nagyon sokáig fogsz rágódni rajta. Igenis jobb, ha beismerjük magunknak, hogy „azért tettem, mert gyenge voltam, ÉN voltam az, aki hallgatott rájuk…”. Ez az első lépés sokkal nehezebb, mint bármi más. De innen már könnyebb szembenézni önmagunkkal, elengedni a kellemetlen élményt és megszabadulni a marcangoló bűntudattól.

• Bajban ismerszik meg a barát. Ha egy barátod fontolgat hasonlót, nem valószínű, hogy felháborodott ordibálással és a börtön fenyegetésével le tudod beszélni róla. Inkább próbáld megérteni, hogy miért szeretné megtenni, mi mozgatja! Lehet, hogy csak a figyelmedre, a barátságodra van szüksége. Próbálj vele beszélni!

A bolti lopások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze a megelőzés

1. Munkaszervezés:

1.1. A bolti lopások elleni védekezés első lépése az üzlet belső rendjének, átláthatóságának biztosítása.

1.2. A lopások megelőzhetőek éber és mozgékony figyelemmel, az üzlettér gyakori és teljes áttekintésével, a bolti munkaruhás dolgozók jelenlétével. A lopni szándékozó eláll szándékától, ha ilyen magatartást észlel.

1.3. Az önkiszolgáló üzletben mindig legyen elegendő kosár, bevásárlókocsi, hogy ezek hiányára ne hivatkozhasson az árut a saját táskájába, ruházatába rejtő személy.

A bolti lopások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze a megelőzés

1.4. Célszerű az önkiszolgáló üzletekben minden esetben a forgalomhoz igazodó számú pénztárat működtetni a torlódások elkerülésére. Általában a zsúfolt helyeken történik az áru elrejtése.

1.5. Megoldás lehet az elektronikus áruvédelem vagy zárt láncú videó rendszer, tükörrendszer telepítése, esetlegesen álkamerák alkalmazása.

1.6. Célszerű – videokamerák alkalmazása esetén kötelező – már a bejáratnál figyelmeztető táblákat elhelyezni (felhívni a figyelmet a máshol vásárolt áruk bemutatására, őrző-védő szolgálatra, elektronikus áruvédő rendszerekre, bevásárló kosarak, kocsik kötelező használatára).

1.7. Lehetőségektől függően célszerű a vásárlók csomagjainak megőrzését segíteni.

Belső vagyonvédelmi eszközök - Tükrök - Zártrendszerű bemutató területek - Zárak, rögzítő szerkezetek - Őrök, rendészek - Bemutató vitrinek - Próbafülkék megfigyelése - Látható TV kamerák - Elektronikus áruvédelem - Rejtett TV kamerák

Tükrök • A kevésbé jól látható

helyeken elhelyezve, figyelemmel kísérhető a vásárlók mozgása.

• Több különböző méretű tükörrel viszonylag jól beláthatóvá lehet tenni egy kisebb, vagy közepes méretű üzletet.

• Elsősorban a visszatartó hatása jelentős.

• „Olcsóbb" módszer, hatékonysága alacsony.

Zártrendszerű bemutató területek

• Kordonnal, vagy egyéb eszközökkel lezárt területen helyezik el a viszonylag nagyobb méretű, értékesebb árukat.

• Ezáltal védve nem csak a lopástól, de a rongálástól is.

• A vevő kívánságára az eladó közvetlenül is bemutatja a kiválasztott terméket.

Zárak, rögzítő szerkezetek • Az értékesebb tárgyakat egy

fix elemhez (oszlop, fal, polcrendszer, stb.) rögzítik.

• Az áru bemutatását nem zavarja, de csak a zár eltávolítása után vihető el onnan.

• Gyakran alkalmazzák műszerek, szerszámok, és egyéb műszaki eszközök önkiszolgáló értékesítésénél.

Őrök, rendészek • Élőerős vagyonvédelem. • Fontos a vásárlói, dolgozói és beszállítói

visszaélések elleni határozott és eredményes fellépés.

• Azonban elengedhetetlen a szakmai hozzáértésen felül a kulturált megjelenés, az udvarias magatartás, az emberi hang.

• Hatósági intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek.

• Az őrök egyenruhában vagy civilben is dolgozhatnak s ezáltal, közelebb megfigyelve a gyanús tevékenységet,

• könnyebben lefülelhetőek a tolvajok. Leginkább a visszatartó hatás jelentős.

Bemutató vitrinek

• Értékesebb kisebb méretű áruk bemutatására, és megőrzésére alkalmas. Pl. ékszerek, optikai eszközök, stb.

Látható TV kamerák

• Elhelyezésükkel a bolt kritikus területei jól beláthatóvá válnak.

• A kamarák lehetnek fixen beállítottak, mozgathatóak, és a megfigyelés, mozgatás történhet akár az interneten keresztül is.

• A felvétel visszajátszható, bizonyító értékű lehet bizonyos esetekben.

• Az üzletek bejáratánál a vásár- lókat tájékoztatni kell arról, hogy kamerával megfigyelt területre lépnek be.

Próbafülkék megfigyelése

• A próbafülkékben kamerák elhelyezése tilos!

• Korlátozni lehet viszont a bevitt ruhadarabok számát, és figyelemmel kísérni azok kikerülését.

• A megfigyelést végezhetik élőerővel vagy kamerákkal is, persze csak a próbafülkék előtti térben.

Rejtett TV kamerák

• Működtetésük a látható kamerákhoz hasonlóan történik.

• Ebben az esetben is a bejáratnál fel kell hívni a vásárlók figyelmét alkalmazásukra.

• Mivel nem lehet tudni, hogy hol vannak elhelyezve, így a visszatartó hatásuk jelentős lehet.

Elektronikus áruvédelem

A leghatásosabb védelmet nyújtják a lopásokkal szemben.

Az elektronikus áruvédelmi rendszer három alapelemből épül fel:

• árun elhelyezett jelzőcímkék (az adó szerepét tölti be)

• jelzőcímkét hatástalanító (deaktiváló) eszköz (a deaktiválás fizetés esetén a pénztárnál vagy a csomagolóban történik)

• jelző (detektáló) rendszer (a nem hatástalanított jelzőcímkét érzékelő és hanggal, esetleg fénnyel riasztó rendszer)

Elektronikus áruvédelmi rendszerek

Működési rendszer szerint lehetnek:

• Ultrahangos (AM),

• Elektromágneses (EM)

• Rádiófrekvenciás (RF)

Az elektronikus áruvédelem részei

• Antennák

• Többször is felhasználható címkék

• Papírcímkék

• Forráscímkék

• Etikettek

• Nyitók

• Hatástalanítók (reaktivátorok)

Áruvédelmi antennák Rádiófrekvenciás elven működnek,

melynek lényege, hogy az antennák között létrehozott rádiófrekvenciás térben figyelik az áruvédelmi címkék megjelenését.

A technológia tulajdonságai • az antennák között nem alakul ki

holttér, ahol nincs érzékelés • antennák teljes magasságában van

detektálás • speciális esetekben – a vásárlók

részére láthatatlan rendszer is alkalmazható az észrevétlen védelem érdekében

Antennák (áruvédelmi kapuk)

Többször felhasználható címkék, etikettek

• Különböző méretben, formában és színben kaphatók. • Egyes címkék egyedi megrendelés alapján, akár

négyszínnyomással feliratozhatóak (üzlet neve, logója stb. nyomtatható rá).

• Tintapatronos változatokat is készülnek, ezek illetéktelen eltávolítás esetén elszínezik a környezetet.

• Legújabb változata amely önálló riasztójelzővel rendelkezik.

• Fontos, hogy a termék megvásárlása után a kereskedők eltávolítsák az áruról, soha ne felejtsék a terméken.

Etikett nyitók

• Gyors és hatékony műveletet tesznek lehetővé, a pénztárnál.

Telepítési rugalmasságuk révén változatos elhelyezési megoldások állnak rendelkezésre, idesorolva az asztalba süllyesztett,

asztali és a

kézben tartott változatokat is.

Papírcímkék

• Egyszeri felhasználásra készülnek

• Nyomtathatóak (vonalkód, cég-logó, ár, méret írható rá)

• Alkalmasak forráscímkézéshez, amikor a címke a gyártás folyamán kerül a termékbe, vagy annak csomagolására.

Forráscímkék • Ez egy intelligens termékazonosító rendszer. Azt

jelenti, hogy az áruvédelmi (EAS) címkéket a gyártási vagy csomagolási folyamat során helyezik a termékekbe vagy a csomagolásokba, így a termékek már védőcímkével ellátva érkeznek az értékesítési helyre.

Hatástalanítók (Reaktivátorok)

Pultokba, futószalag alá vagy kézi eszközként használhatóak, az egyszer használatos címkék hatástalanítására.

II. Külső vagyonvédelmi eszközök Mechanikus eszközök

• Rácsok

• Zárak, lakatok

• Biztonsági fólia

Elektronikus eszközök Riasztó berendezések • Kültéri mozgásérzékelő: Többnyire mikrohullámú radaros érzékelők. Mozgást érzékelve, fény vagy hangjelzést adnak, esetleg beindítják a videó

kamerát. • Infrasorompó: Infravörös tartományban működő optikai adó-vevő pár.

Kettő, vagy többsugaras változatai léteznek. Ha az adó és a vevő között valamilyen tárgy vagy személy helyezkedik el, a vevő nem érzékeli az adó által kibocsátott jelet, és riasztást jelez.

• Kábel mikrofon: Speciális kábel, amely egy központi vezérlőbe vezeti a kerítésről érkező legapróbb zajokat, ahol intelligens jelfeldolgozás segítségével jelezhető a behatolás és kiszűrhető a természetes zaj.

• Lépésérzékelő: Padlóra helyezett érzékelő háló, ami észleli a behatoló lépéseit.

• Nyitás érzékelő: Mágneses kontaktus segítségével jelzi az ajtó ill. ablak állapotát.

• Akusztikus üvegtörés érzékelő: Mikrofon és egy speciális szűrő segítségével érzékeli az üvegtörés hangját.

• Rezgésérzékelő: (falbontás és fúrás védelem): Mechanikai, vagy mikrofonos (testhang érzékelő) érzékelők, melyek a gyenge falak bontását, illetve a páncélszekrények fúrását hivatottak jelezni

Sziréna Kültéri és beltéri hang és fényjelző, akkumulátoros

alátámasztással, tehát önmagában is működőképes. Szabotázsvédelmi kapcsolókkal van ellátva az illetéktelen szétszerelés illetve a lefeszítés azonnali riasztására.

Kamerák A kültérben elhelyezett kamerák rögzítik a beállított helyzetben

történő eseményeket, vagy mozgathatóak. Leginkább akkor hatásosak, ha egyéb technikai eszközök mellett alkalmazzák őket. Jelentős a visszatartó hatásuk.

• Távfelügyeleti rendszerek • A távfelügyeleti szolgáltatás lényege: a

riasztórendszer jelzései valamilyen adatátviteli mód (telefonvonal, GSM-, illetve rádiós rendszer vagy a kettő kombinációja) segítségével riasztást kapnak az adott személyek (boltvezető, tulajdonos, stb.) vagy a riasztás bejutnak egy 24 órás ügyeletet teljesítő felügyeleti központba, azaz egy diszpécserszolgálathoz.

• A jelzéseket fogadó operátor haladéktalanul intézkedik, s megfelelő segítséget küld a helyszínre.

Élőerős védelem

• Leginkább a nyitvatartási időn túl alkalmaznak "éjjeli őröket" a meglévő biztonsági rendszer kiegészítése miatt, vagy annak hiánya esetén.

Tűzvédelem

A tűzkár az elemi károk közül a legjelentősebb. Az ellene való védekezést befolyásolja az is, hogy a kereskedelmi egységet a tűzoltóság melyik tűzveszélyességi kategóriába sorolta be.

A 2015 márciusától hatályos OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat) szerint három tűzveszélyességi

osztályt különböztetünk meg: • (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik

– a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,

– b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,

– c) az éghető gáz, gőz, köd, – d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és – e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

• (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik – a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, – b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, – c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri

lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, – d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, – e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási

hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, – f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és

éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és – g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

• (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik – a) a nem éghető anyag, – b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és – c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

• Minden kereskedelmi egységben a tűzoltóság által meghatározott darabszámú és oltóanyagú tűzoltó készüléknek kell lennie, melyet a forgalmazott termékek fajtája és az üzlet alapterülete alapján határoznak meg.

Tűzoltó készülékek elhelyezésének szabályai:

• Minden helyiségben minimum 1 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

• A tűzoltó készüléket jól látható, hozzáférhető módon kell elhelyezni, és folyamatosan üzemképes állapotban kell tartani.

• A készüléket eltorlaszolni, ideiglenesen áthelyezni tilos!

• A készüléket átjárók közelébe, ajtónyílások mellett a falra szerelve vagy a padozaton kell elhelyezni.

• A készülékeket félévenként ellenőriztetni, évente hitelesíttetni és ezt dokumentálni kell.

• Az árurakatok, állványok és a mennyezet között minimum 60 cm üres helyet kell hagyni a locsolhatóság biztosítására.

Felvonulási útvonal

• Nagyobb alapterületű raktárakban a kétirányú menekülés útvonalát ki kell alakítani.

• Az egybefüggő közös légterű tároló helyiségekben 2000 m2-ként tűzszakaszokat kell kialakítani, a szakaszok között lángbiztos zárási lehetőséget kell biztosítani.

Tűzvédelmi oktatás A munkavállalókat munkába állításkor ki kell oktatni: - A munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére - A megelőző tűzvédelmi intézkedésekre - A tűzjelzés lehetőségeire és módjára - A tűz esetén szükséges magatartásra, a tűzriadó

tervben személyére meghatározott feladatokra - Az elhelyezett tűzoltó felszerelések gyakorlati

használatára - A munka befejezésekor szükséges feladatokra - A tűzvédelmi szabályok megszegésének

következményeire - A gazdálkodó szervezet, illetve a munkahely

sajátosságaiból adódó egyéb tűzvédelmi tudnivalókra

Közegészségügyi szabályok

A közegészségügyi szabályok előírják az üzlet helyiségeinek higiéniáját, tisztántartását, időszakos rágcsáló és rovarirtását.

• Az állati eredetű élelmiszereket meg kell óvni a szállítás és tárolás során a szennyeződéstől, fertőzéstől, romlástól.

• A tárolásukra szolgáló hűtött tér padlózatának és falának könnyen moshatónak kell lennie.

• A tárolásra használt berendezéseknek rozsdamentesnek kell lennie.

• Az árukat csak olyan dolgozó kezelheti, aki egészségügyileg alkalmas a feladatra és rendelkezik érvényes egészségügyi könyvvel.

Biztonságos munkavégzés szabályai •A biztonságos munkavégzés a dolgozók testi épségének, egészségének megőrzését jelenti, melyhez minden munkavállalónak joga van. •Az ehhez szükséges munkafeltételeket a munkáltató köteles biztosítani. •Ennek érdekében fel kell mérnie az üzletben található veszélyforrásokat, kockázatokat. •A kockázatértékelés nem más, mint annak a gondos áttekintése, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére.

•A dolgozókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni!

•A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények rendszere, valamint ezek végrehajtása.

•Egyéni védőfelszerelést kell biztosítani azokban a munkakörökben, ahol a kockázatok csökkentése, illetve megszüntetése nem lehetséges.

•A munkavégzés közben a munkavállaló köteles a részére átadott védőfelszereléseket viselni.

A munkahely kialakításakor figyelembe kell venni munkavédelmi szempontokat

• Az árukat csak a tulajdonságukat, valamint a gyártói előírásokat figyelembe véve szabad egymásra helyezve tárolni.

• A rakat magassága nem haladhatja meg az 1,8 métert, kivéve, ha a gyártó engedélyezi, és a termék csomagolásán feltüntette a lehetőségét annak, hogy több termék egymásra történő halmozása megengedett.

• Ebben az esetben is figyelembe kell venni a rakatképzés szabályait.

• A Lock N’Pop csúszásgátló ragasztót speciális szórófejek hordják fel a termékre.

• A Lock N’Pop csúszásgátló ragasztóval rögzített rakatokról a termék függőleges irányú emeléssel könnyedén eltávolítható.

• Vízszintes, oldalirányú csúsztatással a terméket nem lehet a rakatról leemelni illetve elmozdítani.

• A rakatról egyszer már leemelt termék újbóli visszahelyezésekor a Lock N’Pop csúszásgátló ragasztó már hatástalan.

• A rakatról leemelt termékeken a Lock N’Pop csúszásgátló ragasztó NEM hagy nyomot. http://www.locknpop.hu/hogyan_mukodik_a_locknpop

Újdonság!

• Raktári állványokat a várható, és a gyártó által engedélyezett terhelhetőséget figyelembe véve, az épület szerkezeti részéhez rögzíteni kell.

• Gépi működtetésű anyagmozgató berendezéseket csak a kezelni kívánt gép típusára érvényes, gépkezelői képesítéssel rendelkező dolgozó működtetheti.

Vontató targonca

Szállító targonca

Emelővillás targonca

Gyalogkíséretű targonca

Emelővillás targonca

Vezetőt is emelő árugyűjtő targonca (komissiózó)

• A raktári munka során az ékszerek viselése tilos, mivel azok a berendezésekbe, felszerelésekbe beakadva komoly baleseti veszélyforrást jelentenek.

• A raktárban kizárólag csúszásmentes talpú, zárt cipőben szabad dolgozni.

• A bekövetkezett munkabaleseteket jegyzőkönyvben kell rögzíteni és kivizsgálni.

• A biztonságos munkavégzés szabályait minden dolgozó köteles betartani!

Tárolási módok

•A kereskedelmi egységek értékesítési módjának, valamint az üzlet és a raktár nagyságának, felszereltségének függvényében határozzák meg az üzletek az alkalmazott tárolási formát.

•A raktári berendezések és a raktározási mód meghatározásánál arra kell törekedni, hogy kedvező legyen a helykihasználás.

•A tárolási rendszerre a raktár típusa, technológiai felszereltsége is hatással van.

Raktártípusok Alacsony raktárak (belmagasság: max 5 méter)

Középmagas raktárak (belmagasság: max 12 méter)

Magas raktárak (belmagasság: 20-25 méter körül)

Emeletes raktárak (az alacsony raktárak többszintes változata)

Raktártípusok Raktárak technológiai felszereltsége:

Állványok

Egységrakományt képző eszközök (pl: rakodólapok)

Árumozgató eszközök Felrakógépek Csúszdák, liftek szállítószalagok

Vákuumtömlős emelő

Statikus és dinamikus tárolási módok

A raktárak statikus és dinamikus tárolási rendszereket alkalmaznak.

Statikus tárolási mód • A tárolás során az áru nem változtatja a helyét. • Típusai: Állványok nélküli (egységrakományok esetén) Állványos (egységrakományok és darabáruk esetén)

Statikus tárolási mód

Dinamikus tárolás mód

Egy-egy tárolási egység mozgatása esetén az állványon lévő többi áru is változtatja a helyét. (pl. gördíthető állványok, gördíthető sztenderek).

Típusai:

Állványos (egységrakományok és darabáruk esetén)

Előnye:

jó térkihasználás

könnyű hozzáférés az áruegységekhez

Hátránya:

kiépítés költséges

Gördíthető polcos állványrendszer akár 80%-os kapacitástöbbletet jelenthet a statikus rendszerekhez képest

Körforgó állványos tárolás esetében egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függőleges (páternoszter rendszer) vagy vízszintes (karusszel rendszer) irányba.

• Az utántöltős állványos tárolás az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett változata. A tárolási egységeket alátámasztó hossztartók lejtős kialakításúak: a tárolócsatornákban a tárolási egységek a gravitációs erő segítségével - a kitárolás ütemének megfelelően - a betárolási oldal felől a kitárolási oldal felé haladnak. A tároló csatornák a - tárolási egységek jellemzőitől függően - görgőspályás vagy vezetősínes kialakításúak lehetnek.

Áruk tárolását meghatározó tényezők

• Az árusított cikkek jellege (műszaki elavulás veszélye, élelmiszereknél a

romlandóság, az áru súlya, mérete)

• A raktár nagysága ideális, ha az eladótér és a raktár aránya 50–

50%

• Az árusítási forma (értékesítési mód) önkiszolgáló: áru 80%-a az eladótérben,

hagyományos: az áru nagy része a raktárban

• A raktárak felszereltsége

Hagyományos értékesítés

• Az eladás legnagyobb múlttal rendelkező, klasszikus formája. Az eladó és a vevő közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, a vásárló az árut az eladó segítségével ismeri meg.

Önkiszolgáló értékesítés • Napjainkban az egyik legelterjedtebb értékesítési

forma. Az önkiszolgáló értékesítési módban az eladó és a vevő általában nem kerül közvetlen kapcsolatban, a vásárló rendszerint csak a pénztárnál találkozik az üzlet dolgozójával. Szükség esetén természetesen kérhetjük az eladó segítségét.

Önkiválasztó értékesítés

• Ez az értékesítési forma lehetővé teszi, hogy a vevők az eladó segítsége nélkül, közvetlenül ismerkedhessenek meg az árukkal. A terméket megnézhetik, kipróbálhatják. Miután a vevő kiválasztotta a megvásárolni kívánt árucikket, az eladótól kell kérnie azt.

Tárolási típusok

Tömbtárolás: egyforma, nagy tömegű áruk tárolásánál alkalmazzák. A rakodólapokra helyezett árut egymásra halmozzák. Max. magasság 4-6 méter. Romlásra hajlamos áruknál kevésbé alkalmazható.

Tárolási típusok

• Soros tárolás: Az árukat az ellenőrzés és értékmegóvás miatt könnyen számolható egységes csoportokban helyezzük el.

• Soros tárolás esetén az egyedi áruk vagy az egységrakományok a közlekedőutak mentén jobbra és balra csak egy-egy sorban helyezkednek el. Párhuzamosan haladó utak esetén így egymás mellett két állvány- vagy halmazsor képezhető. Az állvány- vagy halmazsorok a raktár hossztengelyére merőlegesek vagy azzal párhuzamosak lehetnek.

• A gyakorlatban a tömb és a soros tárolást együttesen alkalmazzák!

• Vegyes tárolás

• A vegyes tárolás olyan raktárakra jellemző, melyekben a nagy mennyiségű, homogén árukészlet (tömbtárolás) mellett, különböző árufajtákból álló készletet is kell tárolni (soros tárolás). A tárolóterület kihasználhatósági tényezője jobb.

Tömb

Soros

Vegyes

Árumozgató gépek, eszközök

Az áruk mozgatására a raktárakban az áru beérkezését követően, a kiszállításkor és a tárolás közbeni esetleges készletátcsoportosításkor van szükség.

Az áruk mozgatása történhet: Kézi erővel, vagy kézi segédeszközökkel

Gépi hajtású emelőtargoncákkal

Darukkal

Felrakógépekkel

A vízszintes árumozgatásra szolgáló hagyományos eszközök a kiskereskedelemben a kézikocsik, a hidraulikus raklapemelők

A vízszintes és függőleges anyagmozgatás eszközei a gépi meghajtású emlővillás targoncák

Kézi árumozgatás szabályai

A kézi, vagy kézi segédeszközös árumozgatása a viszonylag könnyű áruknál, kisebb forgalmú raktárakban, vagy a gépesített raktárakban bizonyos műveleteknél kiegészítésképpen alkalmazzák. Kézi rakodás szabályai:

Egész napos tevékenység esetén 10 kg Szakaszos munkavégzés esetén 20 kg

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az anyagmozgatási normákat a jogszabályban engedélyezetteknél alacsonyabb mértékben állapítsa meg.

• Kétkerekű kézikocsik: ládák, rekeszek mozgatása akár 500 kg-ig

• Négykerekű kézikocsik: legelterjedtebb változatának a raklapja 70*100 cm-es és kerekei 10-15 cm átmérőjűek.

Rakodólap • A rakodólapon tárolt áruk mozgatásához

hidraulikus raklapemelőt („béka”) használnak.

• A rakodólap egységes méretű árualátét, amelyen egységrakomány tárolható és szállítható.

• A kéz emelővillás targoncát a rakodólap alá toljuk, majd a beépített olajemelő segítségével villáit megemeljük.

• Így a rakodólap néhány centiméterrel a talaj fölé emelkedik és szállítható.

Fa rakodólap EUR MÁV-REC EUR védjeggyel ellátott rakodólap Magyarországon is védett termék. A 800 x 1200 mm-es rakodólapba az "EUR" védjegyet és az engedélyező vasút jelét "MÁV" csak az a rakodólap gyártó sütheti be, aki az aktuális évre érvényes Rail Cargo Hungaria Zrt. gyártási engedélyével rendelkezik.

Fél raklap (Düsseldorf raklap)

Egy utas raklap

A mérleges raklapemelő béka előnye a hagyományos hidraulikus raklapemelő békákkal szemben, hogy a megemelt teher, termék súlya azonnal mérhető és az eredmény azonnal leolvasható a készülék kijelzőjén.

Gépi működtetésű targonca

• Nagy alapterületű és magasságú kereskedelmi egységekben egységrakományok és nagy tömegű egyedi darabáruk mozgatására gépi működtetésű targoncát alkalmaznak.

• Állványos és állvány nélküli tárolási rendszereknél egyaránt használhatók.

• Megkülönböztetünk gyalogvezérelt és vezetőüléses targoncát.

Felrakótargonca

• Gépi működtetésű anyagmozgató berendezéseket csak a kezelni kívánt gép típusára érvényes, gépkezelői képesítéssel rendelkező dolgozó működtetheti.

Vontató targonca

Szállító targonca

Emelővillás targonca

Gyalogkíséretű targonca

Emelővillás targonca

Vezetőt is emelő árugyűjtő targonca (komissiózó)

Közlekedő utak

• A közlekedő utakat a tűzvédelmi követelmé-nyeket figyelembe véve úgy kell kialakítani, hogy azon az alkalmazott targoncák méreteit, fordulási és emelési tulajdonságait figyelembe vették.

• A targonca működésekor az érintett közlekedő utat a gyalogos közlekedés elől le kell zárni.

Targoncabaleset egy raktárban! http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=AL9cKumez4U

• A legszélesebb utat a normál emelőtargoncák, a legkeskenyebbet a tolóoszlopos és az oldalemelésű targoncák igénylik.

• Ezzel függőlegesen is mozgathatók a raklapok, így az egységrakomány akár 7-8 m magasra is felrakható, illetve onnan levehető.

• Ha a kiskereskedelmi egység többszintes, vagy emeleten helyezkedik el, szükség van függőleges irányú árumozgatásra is.

• Az áru szintek közötti mozgása csúszdák, szállítószalagok, görgős szállítólejtők, teherliftek használatával oldható meg.

Daruk • A darukat nagy tömegű, terjedelmes áruknál,

illetve nagy belmagasságú áruházakban és raktáraikban alkalmazzák.

• Megkülönböztetünk magas pályán mozgó futódarukat és felrakódarukat.

Az alsó rész 360°-ban fordul így egy helyben akár két polcsort is elér.

Futódaru

Felrakógépek • A magasraktárak (6 m feletti állványok) sajátos

árumozgató gépei.

• Az állványok közötti folyosókon – egyidejű emelő és haladó mozgással – közelítik meg a kiválasztott áru tárolóhelyét.

• Lehetnek kézi, félautomatikus vagy automatikus vezérlésűek.

• Mozoghatnak a padlóra szerelt sínpályán, a kétoldali állványok felső peremére szerelt síneken, vagy az állványokat összekötő tartókra szerelt síneken.

Folyosóhoz nem kötött (folyosóváltásra alkalmas) felrakógép

Folyosóhoz kötött (folyosóváltásra nem alkalmas) felrakógép

Padlóra szerelt sínpályán mozgó felrakógép