Ábrahám Ilona Anyanyelvi és irodalmi nevelés Sályiné Pásztor Judit 2014. szeptember 25.

Babits Mihály: Irodalmi nevelés Vázlat

Bevezetés

Az irodalmi nevelés részei: stilisztika és retorika: egyazon tárgy két oldala – gondolataink összegyűjtése és kifejezése

irodalomórán gondolkodni és beszélni tanítunk, s ezeket egyszerre és folyamatosan tanuljuk

- sokféle gondolkodás sokféle stílust szül

o Heltai hosszadalmas, kedélyes <-> Pesti rövid, száraz; a Toldiban Toldi vs. az öreg Bence beszéde

Kifejtés

I.A stílus fontosságáról

I. a stílus elárulja a gondolkodás gazdagságát vagy szegénységét

- a nyelvkincs egyben gondolatkincs – akinek több szava van, több ismerete is

o Buffon: a stílus maga az ember

- szólam: átöröklött gondolatkapcsolás könnyebbség és eszköz a gondolkodásunkhoz különböző témakörökben és

tudományterületeken, de apáinktól örökölt kincses örökség is

- ismerjünk meg más nyelveket és idegen gondolkodásmódokat, de a saját örökségünkhöz ragaszkodjunk

II. a stílus helyessége a gondolat helyessége

- ne mondjunk helytelen mondatszerkezeteket, se ne többet annál, mint amennyit gondolunk

o az ép gondolat egyenesen megy célja felé, s nem tántorog, mint a részeg ember

III. a stílus elárulja gondolkodásunk elevenségét

- elevenség: a gondolatok könnyed és szabad társulása

- az egészséges lélek mozogni akar: futni, látni, dolgozni

o kiváló költőket olvasva ilyen élményünk lehet – de ehhez szükséges, hogy stilisztikailag képzettek legyünk, hogy

értsük az irodalmi bravúrok kódját, mint a szép zenét a zeneértő fül

o ennek az élvezőképességnek a csíráit fejlesztjük a gimnáziumi évek során

Összegezve: az 1. tulajdonság a képzeletedet, gondolataidat gazdagítja, a 2. segít azokat használni, a 3. pedig a nagy írók

képzeletvilágának megértésére tanít

II.A retorikáról a történetírás, a tudomány és a politika szűrőjén keresztül

A gondolat és szó szerepe a megtörtént élet visszaadása is – történet, tudomány, politika

1. Történet

- tárgya nemzetünk történelme létfontosságú öntudatunk kialakításához, hogy megismerjük

- retorikaórán a múlt megőrzésének módját ismerjük meg a történetíró műhelyébe tekintve

- az eseményekben a fontos megismerendő az ok

o az okok leírásának kritikus vizsgálata hozzásegít saját életünk eseményeit is hasonlóan szemlélni: helyesen felfogni

és előadni

- a történet az élet mestere: az emberi tettek belső rugóit feltárja, így emberismeretünket fejleszt

2. Tudomány

- az értekezéseken keresztül tekinthetünk bele

- tárgya az örök jelen, a természet örök törvényei

- a tudós a látottakból és tapasztaltakból általánosít

- indukció és dedukció együtt alkotják gondolkodásunkat – az ezeket helyesen használó ember: logikus ember

3. Politika

- célja egy emberi társaság jövőjének előkészítése

- a szónoklás a rábeszélés tudománya

- a jó szónok elsősorban jó ember: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval, pl. Kossuth, Deák, Kölcsey

műveik olvasása nagy erkölcsi haszon + politikai alapfogalmak, közjog, nagy történelmi személyek, politikai

műfajok megismerésével is együtt jár

Összegezve: a retorika gondolkodni és beszélni tanít

- szónoki beszéded legyen logikus, nemesen egyszerű és a tárgyhoz mért

Összegzés

Retorikai-stilisztikai tanulmányaink: egy magasabb beszéd- és értelemgyakorlat

- edződés az életre, nevelődés – egyre jobbak, erősebbek, használhatóbbak, többek leszünk általa, és másokat is jobban

megértünk