1

BENCÉS HÍRLEVÉL

Kedves Asztrik fõapát atya, András fõapát úr,kedves pannonhalmi rendi testvéreim,diákok, kedves testvérek!

Akár a monostorban, akár az iskolában, akár ezeken a falakon kí-vül, a gyorsan változó képek, a futó pillantások korában élünk:gyorsan odanézünk valamire, egy pillanatra itt áll meg a szemünk,egy pillanatra ott, s máris siet tovább a tekintetünk, rohannak to-vább a gondolataink. Egész röviden bejelentkezem egy internet-programba, a következõ pillanatban már csettelek egy számomraismeretlen, a világ túlsó felén élõ emberrel: minden kötelezettségnélkül, felületesen. Röviden tudomásul veszem a világhíradó képe-it, futólag odanézek a tévére, s máris máshová figyelek, egy krimi-re vagy egy tóksóra. Mindez villámgyorsan suhan el mellettem, aligvan esély arra, hogy valami meg is maradjon belõle. Egy bulinösszefutok valakivel, órákig dumálok vele magamról, tapasztalata-imról, s másnap reggel már a nevére sem emlékszem, s ha az ut-cán találkozunk, már meg se ismerem.

Pedig éppen ma lenne szüksége világunknak olyan figyelmes pil-lantásra, amely el tud idõzni. Olyan pillantásra, amely odanéz ésmegkérdezi: Miért van ez így? Olyan pillantás kell nekünk, amelyodanéz, és a fantáziatlanság mögött felfedezi az élet más perspek-tíváit. Az elidõzõ, figyelmes tekintet veszedelmes ellensége a futópillantás; mert igen nagy szükségünk van figyelmes tekintetre, hogymélyebben megismerhessük a világot, és benne felfedezhessük Is-ten nyomait.

Figyelmesen élni a világban, alaposan és elég hosszan odafigyel-ni, ezen nem csupán az én személyes boldogulásom, boldogsá-gom vagy boldogtalanságom múlik, hanem személyes istenkeresé-sem és istenmegtalálásom is. De ez a feltétele a felelõs életnek is,mind a világban, mind a szerzetesi vagy az iskolai közösségben.De ettõl függ az ehhez a világhoz, a teremtéshez és azokhoz azemberekhez fûzõdõ tiszteletteljes viszonyom is, akikkel naponta ta-lálkozom a konventben, az iskola folyosóján, az osztályteremben.Túlságosan sok az olyan ember, aki lát, de mégse lát, aki hall, demégse hall. Csak figyelmes, elidõzõ és tiszteletteljes pillantással ta-lálok rá Isten és az ember nyomára. Olyan pillantás ez, amely szá-mol azzal a lehetõséggel, hogy Isten felbukkan valahol: teremtettvilágában, egy véletlen találkozásban, egy beszélgetésben. Értékí-

VIII. évfolyam 4. szám

2006. télA MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA

SZÁMUNK TARTALMÁBÓL� Hírek, információk,

új kiadványaink, ter-mékeink

� Tihanyi beszámoló

� Kert a falak mögött - kiál-lítás a bakonybéli szerzete-sek életérõl

� Az általános káptalanhatározatai

� Szent Márton ünepePannonhalmán

� Az idei Szent MártonNap kitüntetettje:Szokolay Sándor

� Prézes szinódus az angliaiDownside-ban

� Konstitúciónkról

� Beszámoló a vizitációról

Az emberré lett Istenfiúban maga Isten élte

meg együtt az erõt és a kiszolgáltatottsá-

got, a hatalmat és a gyengeséget. A dicsõség

királya a keresztig alázta magát, mert olyan

világba érkezett, ahol a bûn miatt szenve-

dés, halál és gyûlölködés volt és van ma is.

Ezért szükséges együtt látnunk a betlehemi

jászolban fekvõ gyermeket és a ma meggyil-

kolt gyermekeket, és mindazt a szenvedést,

ami a bennünket körülvevõ világban van. A

Megváltó vállalta ezt az ellentmondások-

kal teljes világot. Eljött, hogy megbékélést

és szabadítást hozzon számunkra.

Ezekkel a gondolatokkal kívánjuk a BencésHírlevél minden kedves Olvasójának SzentKarácsony örömét és azt, hogy ez az örömelkísérjen mindannyiunkat a most kezdõdõ2007. esztendõbe.

Asztrik fõapát és a szerkesztõk

ÉLJETEK FIGYELMES EMBEREKKÉNT!Dominikus Meier meschedei apát úr homíliája Szent Márton ünnepén

a pannonhalmi bazilikában

2

télettõl mentes pillantás ez, amely nem rombolja le a másik nagyságát, nem értékeli, nem osztályozza folyton-foly-vást a másik embert aszerint, hogy használ-e céljaimnak vagy sem. Egy figyelmes találkozás megváltoztat engemmagamat, megváltoztatja beállítottságomat. Egy figyelmes találkozás arra bátorít, hogy messzebbre tekintsek ésalakítsam a jövõt.

Az apátság védõszentjének, Szent Mártonnak a legendája talán konkrétabban elénk tudja állítani a figyelmes pil-lantás és a jövõ mélyebbre ható alakításának a vágyát. A legenda nem azt meséli el, hogy Márton Amiens városafelé közeledett a lován, s meglátta, hogy Krisztus ül ott az út szélén. A legenda azt mondja el, hogy egy koldus ültaz út mellett, akinek a sorsa annyira megindította Mártont, hogy megosztotta vele a köpenyét. Márton észrevettea koldust. Figyelmesen lovagolt az úton, s nemcsak futólag látta meg a szükséget szenvedõ ember nyomorát,hanem cselekedett is. S ezzel vége is lehetett volna a történetnek, s akkor ez egy figyelmes találkozás lett volna.De ez a találkozás nem hagyta nyugodni Mártont. Még álmában sem. És csak akkor fogta föl, hogy a koldusbanKrisztussal találkozott. Idáig kellett eljutnia ahhoz, hogy teljesen átlássa a dolgokat. Más szóval: az eseményeket,a találkozásokat és a pillantásokat végig kell élnem, vissza kell rajtuk mennem egészen az eredetükig, ahol Isten-bõl forrásoznak. Hogy át tudjunk törni Istenhez vagy a másik emberhez, ebben a kedves gondoskodásban kellélnünk, kitartóan. Ehhez az éber és figyelmes ember magatartására van szükség. Formákra, gesztusokra és ritu-áléra van szükség ahhoz, hogy teljes egészében fel tudjam fogni a másik ember értékét. Egy jóságos pillantásravan szükség ahhoz, hogy felismerhessem a másik emberben a barátot.

Ugyanígy van Istennel is. Istent keresni, Istent megtalálni, mindez nem hull az ölembe. Olyan életvitel ez, amelyetállandóan ápolni kell. Egész figyelmemre szükség van ehhez, az egész életem kell ehhez.

Kedves testvéreim!Tanuljunk meg látni a szemünkkel,tanuljunk meg látni a szívünkkel,tanuljunk meg látni a figyelmességünkkel -talán ezek lehetnek ennek a Márton-napnak, mai találkozásainknak és beszélgetéseinknek a gyümölcsei. Éljetekfigyelmes emberekként. Figyelmesen élni a világban - az emberek között, a saját életünkben, a kor eseményeibenés jeleiben -, ez a kulcsa egy olyan magatartásnak, amely lelkiismeretesen gondját viseli a világnak, gondos figye-lemmel kíséri a világban végbemenõ eseményeket, amely gondosan figyel Istenre és Istennek a mindennapjaink-ban történõ lehetséges megjelenésére. Ámen.

fordította: Miksa atya

3

VISZONTLÁTÁSRA 2007-BEN PANNONHALMÁN!A prézesapátok 2006. évi szinódusa Downside-ban

2006. szeptember 18-23. között az angliai Downside apátságában tartották a Bencés Konföderáció pré-zesei ez évi szinódusukat. Notker prímásapát vezetésével minden prézesapát jelen volt. Egy nap ki-vételével feszes munkarendet követtünk. Reggel, délben és este az imaórák határozták meg a napot,reggel tartottuk a misét is. Délelõtt és a délutáni pihenõ után a tárgysorozatot vettük sorra. Évenkéntvisszatérõ téma a közös Szent Anzelm Apátság fenntartásának, felújításának gondja, pénztelen világ-ban pénz elõteremtése, továbbá rövid beszámoló az egyes kongregációk életérõl, a kánoni vizitációgyakorlatáról, a prézesapát illetékességérõl, az apáti szolgálat idejének különbözõ idõtartama a BencésKonföderációban. Elõkészület a 2008. évi római apátkongresszusra, a prímásapát tanácsának (concili-um primatis abbatis) megválasztása, és a három tagból (Benno Malfér, Bruno Marin és Richard Yeo) aprímásapát helyettesének megválasztása, aki mostantól Richard Yeo angol prézesapát.

Szeptember 19-én este részt vettünk a bencés diákok és a közösség vesperásán, este találkozhattunk abath-i katolikus püspökkel, más szerzetesrendek képviselõivel, a wells-i anglikánok küldötteivel. Utolsóeste együtt voltunk a rekreáción is, ahol a perjel elmondta, hogy számos kapcsolatuk közül a pannonhalmiaz egyik legemlékezetesebb. Újgótikus templomukat egy pannonhalmi bencés, Serédi Jusztinián bíboroskonszekrálta (1935), s ennek emlékére és tiszteletére szeptember 20-án a latin mise fõcelebránsa én voltam.

Kirándulónapunkon (szept. 20.) megtekintettük a Stonehenge õsi, világhírû kultikus és csillagásza-ti emlékét, délután pedig a wells-i anglikán székesegyház épületegyüttesét: kórusát, könyvtárát, kápol-náit, káptalantermét. A székesegyház kórusa (gyerekek, fiatalok, idõsek) és az anglikán hívek énekeltevesperáson vettünk részt. Este az anglikán püspök úr vacsoravendégei voltunk, megtekinthettük közép-korvégi csodálatos palotáját, kápolnáját. A csodálaton túl, amely az anglikán egyház tiszteletre méltóhagyományára vonatkozott, mindannyiunkat mély fájdalom járt át az egyház elveszített egysége miatt.

A downside-i apátság történetéhez képest a mi magyar bencés történetünk igen egyszerû képlet.Mára azonban megöregedett a közösség, kevés a fiatal, fõként iskolai munkára termett kevés. Az õ ha-gyományuk és mai meggyõzõdésük: a monasztikus szerzetesélettel, még a kórusmondással is, a legin-kább összeegyeztethetõ az iskolai munka. Tény: nincsenek fiataljaik, testvérnek jelentkeznek. Az isko-lában 5 bencés dolgozik, 400 diákjuk van, világi kollégákkal oldják meg a munkát. Nem vallásos diákokis vannak iskolájukban. A szõkefejû angolszászok mellett más nemzetek, fõként kínai, afrikai, más föld-részek gyermekei a tanulóik. A kínaiak jelenlétével eléje dolgoznak az egyház kínai missziójának.Egyedül a bencés rendnek van élõ egyházi kapcsolata Kínával, ez jelentõs mértékben St. Ottiliennek,jelesen Notker prímásapátnak köszönhetõ. Notker prímásapát � és vele együtt mi is � találkozott az is-kola diákjaival egy rövid ünnepség keretében.

A korábbi prézesszinódusok is fontosak és tapasztalatban gazdagok voltak számomra. Idén azért isfontos és szükséges volt, mivel a 2007. évi prézesszinódus Pannonhalmán lesz szeptember 17-22. között.A viszontlátás reményében testvéri szeretettel búcsúztunk egymástól.

Asztrik fõapát

4

KONSTITÚCIÓNKRÓL III.

A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ CÉLJA ÉS KÜLDETÉSE

A most ülésezõ általános káptalanunk jövõtervezéssel foglalkozik. A káptalan egész közösségünk helyét ésegyes házaink szerepét szeretné körvonalazni a Magyar Bencés Kongregációban, a magyarországi Kato-likus Egyházban, illetve a mai magyar társadalomban.A jövõtervezés identitásunk átgondolásából és konkrétumok számbevételébõl áll. Korábban inkább a konkré-tumokra koncentráltunk, mint pl. a házak létszámának várható alakulása, és szolgálatunk lehetséges területei.

Ebben az írásban közösségünk identitására, hivatásunkra szeretnénk figyelni. A káptalan is a monasztikusszerzeteseszmény megvalósításának útján, a II. Vatikáni Zsinat szellemében történõ megújulásban látja a jövõt.

EGYKOR és MA

Tanulságos nyomon követni a Regula utáni legfontosabb szabályzatunk (a Statútum illetve az új megne-vezés: Konstitúció) szemléletváltását az identitás kérdésében. Életünket 1921 és 1972 között az alkotójárólelnevezett Serédi Statútum1, majd azt követõen 1996-ig az 1972-es Statútum2 szabályozta. Napjainkban amár új nevet viselõ, 1996-ban, a millennium évében érvénybe léptetett Konstitúció3 az iránymutató.

A három szabályzatot egymás után olvasva paradigmaváltást érzékelünk. Kongregációnk jogalkotása soránátértelmezte identitását és küldetését!

1. A Serédi Statútum szerint a magyar Szent Benedek Rendnek kettõs célja van: a fõcél a keresztény töké-letességre való törekvés4, amint az mindenfajta szerzetesintézménynek közös célja. A másik cél a rendünkspecifikumát adja: az igehirdetés és a tanítás5.A fõcél tehát az általános szerzetesi, papi tökéletességre való törekvés, de annak monasztikus sajátosságainélkül. Ez nem csak a szóhasználatban jelenik meg, hanem az élet gyakorlati szabályozásában is. A latinulmegfogalmazott szövegben nem találjuk a vita monastica, és a monachus kifejezéseket, hanem a sodalesés a religiosi szerepel. Ez a lelkiségi út az értelmes és hasznos szolgálatban találja meg a kiteljesedést. Aszerzetesélet összes adottsága és kerete fontos feltétel és lehetõség, hogy a szerzetes zavartalanul a hasz-nos feladatának szentelje az életét, hogy így, a szolgálat által õ maga is megszentelõdjön. Ez a lelkiség aközös életet inkább célszerûségi oldalról közelíti meg, konföderatív kormányzati struktúra helyett centralizáltprovincia struktúrát épít ki, a stabilitás fogadalmát a monostorról kiterjeszti az egész Kongregációra stb. Ezta szemléletet végiggondolva értjük meg, hogy a Rend küldetését nem a Monostorban, hanem a Rendházbanés a Plébánián tudta teljesíteni, hiszen oda kapcsolódott a specifikum, az aktív szolgálat, a tanítás illetve alelkipásztori munka. Amíg a XIX. század és a XX. század eleje a bencés rendben sok helyütt a �monasztikustavaszt�6 jelentette, addig nálunk � az ismert történelmi körülmények miatt � ellentétes folyamat játszódott le,monasztikus kongregációból tanítórenddé szervezõdtünk, annak szervezeti és lelkiségi változásával együtt.Szilveszter atya XIX. századi olvasókönyvében7 szinte lépésrõl lépésre érzékeljük a folyamatot, annak belsõvívódásaival.XIX. századi történelmünkre visszatekintve úgy látjuk, hogy elsõsorban nem az új munkakör, nem a tanításokozta a változást, hanem az életforma váltás. Másutt az iskolák a monostor mellett szervezõdtek, gazdagít-va ezáltal a monostor szolgálatát. Nálunk viszont városi iskolák vezetésére rajzottak ki a szerzetesek a mo-nostorból, iskola melletti rendházakban telepedtek meg, ahol aztán már nem lehetett a monostori életet foly-tatni, hanem a városokban élõ reguláris klerikusok életét kezdték élni.8

Az idõközben fellángoló reformok nem maradtak ugyan eredmény nélkül, de nem a monasztikus élet vissza-állítása volt a célja sem a Róma szorgalmazta vizitációknak, sem Kruesz Krizosztom, sem Kelemen Krizosz-tom fõapátnak. A korszerû tanító-nevelõi munkát, az elmélyültebb papi, szerzetesi élettel akarták ötvözni.9

2. Az 1972-es Statútum a II. Vatikáni Zsinat felszólítására10 kíván válaszolni, amikor az elsõ, az ún. lelkiségirészben szerzeteséletünk lényegét már nem általános sajátosságokkal, hanem tiszta monasztikus specifiku-mokkal határozza meg. Megváltozik a szóhasználat. Létünket nem a tetteink legalizálják, identitásunk nemírható le konkrét a szolgálatainkkal.Az alábbi néhány idézet jól érzékelteti mindezt:� �Külsõ és belsõ szolgálatunk harmóniájában csendül ki Magyar Bencés Kongregációnk monasztikus jel-

lege��� �A monasztikus szerzetesrend egyik legjellemzõbb vonása, hogy nem tartozik lényegéhez a külsõ célki-

tûzés, mint például az újabb aktív rendeknél a körülírt munkaterület (nevelés, misszió, szociális munka,stb.)��

� �A monasztikus szerzetesrend nem kívánja meg az egész világra kiterjedõ centralizmust, inkább a kon-

5

föderatív kormányzati forma felel meg neki. Lényegébõl következik, hogy az egyes közösségek irányításátapát lássa el, aki elsõsorban lelki vezetõ, és nem intézkedõ hivatalnok��

� �A mi monasztikus bencés életünknek is elengedhetetlen vonása a közösség, a közös élet (vita communis).Más szerzeteseszmény a közösséget esetleg célszerûségi okokkal magyarázza, nálunk azonban aközösség lényeghez tartozó és természetfeletti.�11

Bár a lelkiségi rész világosan fogalmaz, ám 1972-ben � az ismert külsõ körülmények miatt � új munkakörrõl,új alapításokról, önálló monostorokból álló szervezeti átalakításról nem lehetett szó. Azaz a jogi részbenténylegesen mégis, továbbra is tanítórendnek tekintettük magunkat.

3. Az 1996-os Konstitúció a Magyar Bencés Kongregáció jogi természetét és kormányzását leíró ötödik rész-ben a Kongregáció célját és feladatát a bencés karizma szerinti szerzeteséletben nevezi meg, annak imád-ság és munka oldalával, ám anélkül, hogy a munka leszûkülne az igehirdetésre és tanításra. Ezáltal kerülösszhangba konstitúciónk lelkiségi és jogi része.Konstitúciónk nem ismer elsõdleges és másodlagos célt. Létünket nem az értelmes és hasznos szolgálat le-galizálja. Amíg a Serédi Statútum a szerzetest az egyház küldetéséért elkötelezetten ténykedõ embernek te-kinti, akinek az a célja, hogy apostoli és jótékonykodó élete az évek múlásával természetévé váljon12, addigmai konstitúciónk szerzetesképét inkább a �vir Dei� fogalommal tudnánk leírni. Az õ elkötelezõdése elsõsor-ban az istenkeresésre és az Isten színe elõtt folytatott imádságos, munkás közösségi életre irányul, ha vala-mi, akkor ez válik �természetévé�. A cél a folytonos megtérés, a szív �hallóvá� alakulása, a jócselekedetek,az engedelmesség, a csend és az alázat útján.

A JÖVÕ

A káptalan is azt kutatja: mi a következménye számunkra, hogy célunk és feladatunk a bencés karizma sze-rinti szerzetesélet minél tökéletesebb megvalósítása!?A II. Vatikáni Zsinat kívánta megújulás útján az aktív rendbõl a monasztikus kongregációvá válás útján sze-retnénk elõre lépni, leginkább a lelkiség és az életmód terén, de a szervezetünkben is. Meggyõzõdésünk, hogy a monasztikus élet lényegi elemeinek tiszta megvalósítására nagy vágy él az egy-házban, és épp a mai társadalmi folyamatok között különösen nagy szükség van rá. Sok tekintetben a mo-nasztikus élet mutat kiutat.

Szent Benedek Regulája harmadik fejezetében foglalja össze a monasztikus élet ismérveit: monostor, regulaés apát! Káptalanunk ezért fogalmazta meg a jövõtervezés alapjait, az alábbi kérdések végiggondolásával:

� Isten akaratát közösségben keressük� Életalakítás apát vezetésével közösségben (azaz egyre inkább imaközösséggé, vagyonközösségé, mun-

kaközösségé váljunk)� Lectio divina, lelkivezetés, csend az életünkben� A közösségért végzett belsõ szolgálatok vállalása és értékelése (a közösség nevében végzett külsõ szolgá-

lat mellett)

Regulánk nem teóriagyûjtemény, hanem a szerzetesélet konkrét gyakorlatát munkálja ki. A jövõtervezés semlehet más, mint hogy a fenti kérdések tükrében olvassuk újra a Regulát, és keressük a konkrét megvalósításimódokat egyes közösségeink életében.A jövõtervezés az egész közösség feladata. A káptalan csupán indíttatásokat tud adni a Házikonferenciák ésa Konvent munkájához.

Cirill atya

JEGYZETEK

1 STATUTA Congregationis Hungaricae Ordinis S.Benedicti alias S.Martini de S.Monte Pannoniae auctoritate Visitatoris Apostolici conditaanno 1855, secundum Codicem Iuris Canonici emendata et aucta anno 1921. (Serédi Statutum)2 A Bencés Rend Magyar Kongregációjának megújított Statutumai, 1972. (1972-es Statutum)3 A Magyar Bencés Kongregáció Konstitúciója, 1996. (Konstitúció)4 �perfectionis christianae studium � finem omnibus religionibus communem atque primarium� Serédi Stat. 4.5 �Finem secundarium: praedicare et docere.� Serédi Stat. 4.6 Söveges Dávid (1996): Isten útja a bencéseken át. p. 136.7 Sólymos László Szilveszter (1999): Pannonhalma élete a XIX. században. 8 Csóka Lajos atya így foglalja össze a folyamat kifejletét: �A hanyatlás elérkezett a mélypontjára, amikor 1848-ban megszûnt a konventmise,a közös elmélkedés, s a század második felében már a közös esti imát is hiába sürgették. Így rendházainkban is a �vallás magánügy� lett � azindividualizmus ebben a tekintetben is elérte végsõ kifejlését.� Csóka J. Lajos (1969): Szent Benedek fiainak világtörténete I-II. p. 882.9 Sólymos László Szilveszter (1959): Kruesz Krizosztom pannonhalmi fõapát (1865-1885) egyénisége, szerzetesi és lelkipásztori mûködése.Laurea dolgozat. p. 13.10 A Perfectae caritatis egyik alapelve, hogy minden közösség az alapító szellemét és sajátos céljait fedezze fel újra.11 Konst. II. fejezet.12 A Perfectae caritatis 8. pontjában a �tevékenykedõ szerzetesek� jellemzéseként fogalmaz így.

6

BEFEJEZÕDÖTT A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ VIZITÁCIÓJA

Október 24. és november 8. között André Louf OCSO és Philippe Vanderheyden OSB apát urak vé-gezték a Kongregáció magyarországi házainak kánoni vizitációját. A vizitáció a szerzetesi gyakorlat-ban segítségnyújtás és bátorítás a közösség számára a mindig szükséges megújuláshoz.

Asztrik fõapát úr az alábbi gondolatokkal fordult hozzánk a vizitációra készítendõ:�A vizitáció feladata az, hogy a testvéreket hitükben megerõsítsék. Amikor közösségünket és magun-kat vizsgáljuk, igazában arról van szó, hogy elmélyítsük megtérésre való készségünket és vágyunkat.A vizitáció nem intimitásokat akar feltárni, középpontjában az Evangélium és hitünk megélése áll. Avizitáció életem új kezdetétét jelentheti, újraindulást szorgalmaz a kiengesztelõdés révén. Ha így kö-zelítünk a vizitációhoz, akkor az közösségünk és tagjai megélt lelkiségének látleletét és helyesbítésilehetõségét kínálja számunkra. A látlelet és a helyesbítés lelkiismeretvizsgálatból és megtérésbõl áll,amelynek a megbocsátás és az újrakezdés készségébe kell torkollania. A vizitárorok kérdései lelkisé-gi és teológiai szempontok alapján készültek, és tükröt kívánnak elénk tartani, amelyben már magunkis �látunk�. A vizitáció a válaszok közös keresése. A szerzetes válaszol a kérdezõ vizitátoroknak, a vizi-tátorok válaszolnak a kérdezõ szerzetesnek. Ennek ellenére sem tudnak a vizitátorok kész válaszokatadni, sokkal inkább segít ez a közös párbeszéd a közösségnek abban, hogy belsõleg �megmozduljon�. Apárbeszéd azt is jelenti, hogy éretten hallgatunk a kérdésekre, amelyre a válaszok még nem világosak.A vizitáció hûségünk megerõsítését is szolgálja: a hûségre ott kell rákérdezni, ahol a mindennapokfeszültségei és gondjai nagyon erõsek. A hûség az állhatatosságban és engedelmességben, a megnyi-latkozó Istenre figyelésben, a bennem megszólaló titokzatos hangra és a teremtés belsõ hangjára hall-gatásban mutatkozik meg.A vizitáció megnyitja szemünket a szenvedésre és a fájdalomra, megnyitja szívünket az irgalomra.Minden embernek szüksége van irgalomra, de ehhez az irgalomhoz szükség van olyan másikra, akiirgalmas, irgalmat gyakorol. A vizitáció megnyitja a szememet és szívemet a felebarátomnak, akineksegítségre van szüksége. A vizitáció iránymutatást jelent: az iránymutatásnak meghívó és felszólítóüzenete van, amelybõl belátás, tervezés, bátor cselekvés fakad, hogy a jobb irányában változtassuk,helyesbítsük önmagunkat, közösségünk útját.

7

Ez az állandó javítás az életünk átgondolásának készségét, a közösség összetartozásának tartós pár-beszédét igényli, továbbá alázatosságot, amellyel felebarátainknak szolgálunk.A vizitátorok szerepe így olyan atyai feladat lesz, amelyben Istennek adunk helyet, és megteremtjükannak lehetõségét, hogy õt valóban ATYÁNAK szólíthassuk. Õ a Megbocsátó, a Válaszadó, az Irgalmasés az Útmutató!�

A nyitó káptalanon André Louf apát úr így foglalta össze a vizitáció folyamatát:�A vizitáció nem lelkigyakorlat. A lelkigyakorlaton meghallgatom a prédikátort, és hagyom, hogy Istenmegérintsen általa. A vizitáció az egész közösség életét érinti. A közösségi élet külsõ és konkrét olda-laira teszi a hangsúlyt. Nem felforgatni akarjuk a közösség életét, hanem föltárni, hogy mi történik, ésugyanakkor bátorítani. Bátorítani a testvéreket és az apátot, még akkor is, ha esetleg valaki kap egykisebb figyelmeztetést.A vizitáció legfontosabb része a skrutínium, amikor a testvérek egyenként, teljes szabadsággal elbe-szélgetnek a vizitátorokkal. Mindent mondhattok, ami a szíveteket vagy a gyomrotokat nyomja� Avizitáció kölcsönös meghallgatást jelent. A vizitátorok meghallgatják a testvéreket, és a testvéreknekis hallgatni kell. Ausculta, mondja Szent Benedek, meg kell hallanotok, hogy mi történik a szívetek-ben. A Lélek a szívetekben lakik és dolgozik. A vizitátorok meghallgatják a szavaitokat, és arra figyel-nek, hogy a szavaitok milyen visszhangot keltenek a szívükben. Ez egy kölcsönös megkülönböztetésifolyamat. A Lélek megérintheti a szívünket. Meghallhatjuk a Lelket, aki általatok beszél, a ti javatokraés közösségetek javára. De azt is meghallhatjuk, ami talán nem a Lélektõl jön. Az, amit mondunk,mindig különös keveréke a Léleknek és önmagunknak. De ez ne akadályozzon benneteket abban,hogy a legszabadabban beszéljetek. A megkülönböztetés a mi dolgunk. Magunk között megbeszéljük,amit hallottunk, és a végén készítünk egy chartát, amely néhány tanácsot, útmutatást tartalmaz a jö-võre. Mielõtt véglegesítjük, a ti ítéleteteknek is alávetjük. Ez egy olyan program, amelyet újra és újraelolvashattok a következõ vizitációig.�

André és Philippe apát urak két hetet töltöttek velünk, részt vettek minden liturgiánkon, étkezé-sünkön, meglátogattak minden házat, próbáltak minden munkakörünkbe betekintést nyerni, de alegfontosabb az volt, hogy készek voltak mindnyájunkkal személyesen beszélgetni.

8

André Louf OCSO apát úr

Flamand anyanyelvû belga. 18 éves kora óta Mont-des-Cats trappista apátság szerzetese. Rómában aGregoriánán és a Biblikus Intézetben tanult. Majd aCollectanea Cisterciensia folyóirat szerkesztõjelett. 33 évesen választották meg apátnak, szolgála-tát hat évvel ezelõttig, visszavonulásáig gyakorolta.Jelenleg Dél-Franciaországban egy kis bencés nõ-vér közösség lelkivezetõje. Régi szerzetesi szöve-gek fordításával és kiadásával foglalkozik, sok lelki-ségi könyv szerzõje. A Bencés Kiadó gondozásbanmagyar nyelven is olvasható több mûve.

Philippe Vanderheyden OSB apát úr

Belgium flamand részérõl származik. 18 éves korá-ban belépett a tongerloi premontrei közösségbe.Trierben liturgikus teológiát tanult. 22 éven át pre-montrei szerzetesként sok helyütt végzett lelkipász-tori munkát. A lelkipásztor évek tapasztalata kész-tette arra, hogy elmélyítse imaéletét, és többet te-gyen az egyház egységéért. Majd átjelentkezett achevetogne-i monostorba, melynek 21 éve bizáncirítusú bencés szerzetese, 9 év óta pedig gyakorlóapátja.

A vizitációs jegyzõkönyv, amelyet André apát úr olvasott fel és magyarázott a záró káptalanon, sok bá-torítást tartalmaz számunkra. Felismerték szolgálatunkat: �A kongregáció tagjainak teljesítménye bá-mulatos és gyakran csodálatra méltó. Ezen sokat épültünk. A testvérek odaadással dolgoznak többmunkaterületen is: iskola, plébániák, kulturális események, turizmus, könyvkiadás, oblátus-közösség,szociális otthon, pincészet stb. Több szerzetes, mint szorgos méhecske munkálkodik e területeken.�Örömmel vettek részt imádságainkon: �a magyar szövegre alkalmazott gregorián dallamok az össze-szedettség és imádság légkörét teremtik meg a zsolozsmán.�

Bölcsességükrõl és nagy vizitátori tapasztalatukról tanúskodik, hogy a nehézségek számbavétele so-rán nem kész recepteket akartak adni, hiszen ehhez nem ismerhetik eléggé helyzetünket. A problé-mák gyökereként a spiritualitásban rejlõ hiányosságokra mutattak rá, és ennek megfelelõen a megol-dás spirituális útjait keresték.��fontos, hogy a rendtársak együtt növekedjenek, s így Krisztusban egy közösséget formálva testvé-rekként egyesüljenek. Az alap, amelyre közös életünket építhetjük, az a meggyõzõdés, hogy õ hívottide bennünket. Nem értékes egyének csoportja vagyunk, akik együtt dolgoznak és élnek, sem rokon-szenves agglegények gyülekezete, akik kedvesen elviselik egymást, hanem Krisztus gyûjtött egybe ittbennünket, hogy radikális módon éljük keresztségi meghívásunkat, akár az elsõ keresztények, akikrõlSzent Lukács beszél az Apostolok Cselekedeteiben, hogy így közösen tegyünk tanúságot Istenrõl, akiSzeretet és Közösség (kommúnió).�

Cirill atya

Az oblátusok családban élnek Szent Benedek lelkületét

követve, és a plébániai közösségbe is bekapcsolódnak. Havonta

együtt imádkoznak a dékániákban, és a monostorral kapcsola-

tot ápolnak. Nyilvános oblációt tesznek, vagyis felajánlják

magukat Istennek Szent Benedek Regulájának szellemében.

Folyóiratuk az OBL ÁC I Ó , amelyet bárki megrendelhet.

Levélcím: dr. Borián Elréd 9090 Pannonhalma, Vár 1.

e-mail: elred@osb.hu

9

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLTALÁNOS KÁPTALAN MUNKÁJÁRÓL

November 23-án ülésezett legutóbb kongregációnk Általános Káptalanja. A határozatok közreadásávaladunk tájékoztatást a káptalan munkájáról.

15. A kiengesztelõdés sürgetõ és kényes kihívása közösségünknek, ezért szükségesneklátjuk, hogy a Fõapát úr maga legyen a megbékélés elsõdleges szolgája. Az Általános Káp-talan javasolja, hogy Fõapát úr a következõ idõszakban paterna vizitáció keretében mindenrendtárssal személyesen beszéljen az õt érintõ sebekrõl (a múlt terhei és a közösségetjelenben megosztó feszültségek).A közösségben igény, hogy a tagok maguk is átéljék a kiengesztelõdést. Ez csak úgy lehet-séges, ha a közösséget megosztó nagy témákat megbeszéljük, ha kimondhatja mindenkiazt, ami a szívét nyomja. Ennek javasolt módszere egyrészt a házikonfe-rencia, ahol elõter-jesztés után bárki hozzászólhat, másrészt a csoportos beszélgetés, ahol kis közösségbenközös gondolkodás, közös útkeresés folyik.A kiengesztelõdés mindenekelõtt Isten mûve, ezért sokszor és tudatosan imádkoznunk kellérte. Teremtsük meg a megbékélés és a kiengesztelõdés spirituális alkalmait (lelkigyakor-lat, bûnbánati liturgia, a kiengesztelõdés szándékára mondott szentmise).Az Általános Káptalan javasolja, hogy a paterna vizitáció lezárásaként szervezzünk bûnbá-nati napot, amelyen az egész közösség kifejezi kiengesztelõdési szándékát.

16. Az Általános Káptalan elérkezettnek látja az idõt, hogy Konvent Káptalan szintjénfoglalkozzunk a házak önállóvá válásának ügyével. Ezért a következõ ülésére elõterjesztéstkér az egyes házak vonatkozásában az önállóvá válás igényérõl, illetve a megvalósításlehetõségérõl. Felelõsök: az egyes házak elöljárói.

17. Az Általános Káptalan elõterjesztést kér következõ ülésére a kártalanítási pénzek belsõpályázati rendszer útján történõ elosztására. A Káptalan fontosnak tartja, hogy egyrészthosszú távra tartalékoljunk, továbbá, hogy az egyes házakhoz is rendeljünk forrásokat (apályázatokhoz szükséges önrész biztosítása miatt).

Cirill atya

DECEMBER 24. VASÁRNAPvasárnapi rend18.00 Karácsony ünnepének meghirdetése, I. Vesperás22.30 Vigília 24.00 Éjféli mise

DECEMBER 25. HÉTFÕ KARÁCSONY7.30 Laudes 8.00 Pásztorok miséje9.00 Népénekes szentmise

10.00 Ünnepi konventmise12.50 Napközi imaóra18.30 Karácsony ünnepének II. Vesperása

DECEMBER 26. KEDD SZENT ISTVÁN ELSÕVÉRTANÚ

6.45 Vigília - Laudes9.00 Népénekes szentmise

10.00 Konventmise12.50 Napközi imaóra19.00 Vesperás

DECEMBER 27. SZERDÁTÓL 30. SZOMBATIG7.00 Vigília - Laudes7.50 Konventmise (csütörtökön 18.40)

továbbiakban hétköznapi rend

27-ÉN, SZENT JÁNOS APOSTOL ÜNNEPÉN9.00 Boráldás igeliturgia keretében

DECEMBER 31. SZENT CSALÁD VASÁRNAPJAvasárnapi rend18.00 Év végi hálaadás az I. Vesperás keretében23.00 Vigília - ezt követõen Újévi köszöntõ

JANUÁR 1. HÉTFÕ ÚJÉV, ISTENSZÜLÕ SZÛZ MÁRIA7.30 Laudes9.00 Népénekes szentmise

10.00 Ünnepi konventmise12.50 Napközi imaóra15.00-tól 18.00-ig Szentségimádás18.30 Vesperás

JANUÁR 2. KEDDTÕL szokásos napirend

A KARÁCSONYI IDÕ LITURGIKUS RENDJE A PANNONHALMI BAZILIKÁBAN

10

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

A FÉL KÖPÖNYEG NYOMÁBAN

SZENT MÁRTON ÜNNEP PANNONHALMÁN

November 11-én, Szent Márton ünnepén minden évben színes programok várják a Pannonhalmi Bencés

Gimnázium és Kollégium diákjait és tanárait. A gimnázium diákjai � Szent Márton nyomdokain haladva

� a Márton-napi programok bevételeit mindig valamilyen jótékony célra ajánlják fel. Az összegyûlt pénzt

ebben az évben az Erdélyben található Válaszúti Szórványkollégiumnak juttatják el a diákok. A szórvány-

kollégium azoknak az észak-mezõségi óvodásoknak és kisiskolásoknak az oktatását vállalja fel, akiknek

szülõfalujukban vagy annak közelében nincs lehetõségük saját anyanyelvükön tanulni.

Idén 25 éves a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a meschedei (Németország) bencés gimnázium

testvérkapcsolata. Az elsõ diákcsoportot 1981-ben a jelenlegi fõapát, Várszegi Asztrik vezette Meschedé-

be. A jubileum alkalmából a meschedei gimnázium diákjai és tanárai is részt vettek a Szent Márton-napi

eseményeken, élükön Dominicus Meier meschedei bencés apáttal.

Az idei események november 10-én, pénteken délután, a hagyományos Márton-napi vásárral kezdõd-

tek el. A jó hangulatú bolhapiacon a diákok otthonról hozott; szülõk, rokonok, barátok segítségével

összegyûjtött, illetve tanáraiktól és a bencés szerzetesektõl egybegyûjtött �portékájukat� kínálták eladás-

ra: ruhák, cipõk, könyvek, mûszaki cikkek és még ki tudja hányféle árucikk cserélt gazdát a délután so-

rán. A tanárok sem maradtak ki a vidám forgatagból: személyes tárgyaik is árverésre kerültek (a mutató-

pálcától az iskolai köpenyen át a régi egyetemi tankönyvekig) a diákok legnagyobb örömére.

A vásári forgatagot követõen fogadta a gimnázium a válaszúti szórványkollégium küldöttségét, élükön

Kallós Zoltánnal, a neves folkloristával. A 80 éves �tanár úr� és a szórványkollégium két tanárának elõ-

adásán keresztül a diákok és a tanárok betekintést nyerhettek az erdélyi szórványmagyarság életébe, a

megmaradás napi küzdelmébe. A szórványkollégium négy, népviseletbe öltözött lánytagja Kallós Zoltán

tanár úr vezetésével az elõadás során többször is megénekeltette a diákokat és tanárokat, ezzel is köze-

lebb hozva egymáshoz az elõadókat és a hallgatóságot.

Az elõesti, ünnepi vesperásra az egész gimnázium átvonult a Bazilikába. Válaszúti vendégeinket mé-

lyen megérintette ez a meghitt, közös ünneplés. A vesperás után a hagyományos vacsora következett vol-

na, a diákok nagy része azonban másképp döntött: lemondtak a péntek esti �hivatalos� étkezésükrõl és

ennek árát is felajánlották a szórványkollégium javára. Persze senki nem maradhatott éhesen, ezért este

hétkor megnyitottak a büfék: az osztályok változatos étkezési lehetõségeket kínáltak fel kopogó szemû

társaiknak. Hosszabb-rövidebb idõre a diákok által megkért, vállalkozó szellemû tanárok is beálltak az

étkek készítõi közé. A büfék bevétele természetesen az adomány összegét gyarapította.

A szombati, november 11-i program ünnepi liturgiával indult, melynek fõcelebránsa és igehirdetõje

11

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁGPANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

Dominicus Meier meschedei bencés apát volt, és részt vettek rajta a bencés atyák és testvérek mellett a

zirci ciszterci közösség képviselõi is. Az apát úr a figyelmes élet fontosságát állította homíliájának közép-

pontjába. Külön is kiemelte: �Figyelmesen élni a világban � az emberek között, a saját életünkben, a kor

eseményeiben és jeleiben �, ez a kulcsa egy olyan magatartásnak, amely lelkiismeretesen gondját viseli

a világnak, gondos figyelemmel kíséri a világban végbemenõ eseményeket, amely gondosan figyel Isten-

re és Istennek a mindennapjainkban történõ lehetséges megjelenésére.�

A liturgiát követõen a gimnázium idõsebb diákjainak lehetõségük nyílt az apát úrral való személyes

találkozásra, míg az új diákok Szent Márton életérõl hallgattak elõadást. Az elõadás után a gimnázium

legfiatalabb diákjai köszöntötték a Pannonhalmi Fõapátság jubiláló és nyugdíjas munkatársait, majd kö-

vetkezett az ünnepi ebéd.

Délután a sporté és a gimnázium amatõr zenekaraié volt a fõszerep, este nyolc órától pedig a mesche-

dei gimnázium volt és jelenlegi diákjaiból álló, több mint 20 fõs big band adott fergeteges koncertet,

melynek végén korra és nemre való tekintet nélkül mindenki táncra perdült. A koncert után került sor az

ünnepélyes �eredményhirdetésre�, amely minden várakozást felülmúlt: a két nap során 912.000 forint

gyûlt össze a válaszúti szórványkollégium javára. Az összeget a legtöbb adományt összegyûjtõ osztály

tagjaiból álló küldöttség személyesen juttatja el a kollégium számára.

A Márton-napi vígasságokat a gimnázium lépcsõházában közösen elénekelt �Immár a nap leáldozott�

kezdetû esti himnusz zárta.

Polgári István

12

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

12

Szent Márton Díj 2006SZOKOLAY SÁNDOR ZENESZERZÕ LAUDÁCIÓJA

Szokolay Sándor, a kortárs opera- és zeneirodalom kimagasló egyénisége 1931-ben született Kunágotán.Elsõ zenei képzését1947-töl a Békéstarhosi Énekiskolában kapta, majd 1950-tõl a budapesti Zenemûvé-szeti Fõiskola zeneszerzés tanszakán Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványa volt. 1957-ben fejeztebe tanulmányait, majd 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztõje volt. 1959-66 között a Zene-mûvészeti Fõiskola zeneszerzés szakán tanított, majd 1966-tól 1994-ig egyetemi tanára. 1994-ban lettnyugalmazott egyetemi tanár és Sopronba költözött. Az alkotás mellett emberi és mûvészi tekintélyévelaktívan támogatja Magyarország nemzeti-polgári kibontakozását. Négy fiú- és egy leánygyermeke szin-tén a zenei pályát választotta. Öt szerzõi lemeze jelent meg.A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Mûvészklub alelnöke (1980), a budapesti Operaba-rátok kuratóriumi elnöke (1985), a Magyar Zenei Kamara elnöke (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kura-tóriumának elnöke (1991-92), a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja (1992), Corvin-lánc (2001).Elismerései: VIT-díj (1955, 1957, 1959), Wieniawski-verseny nyertese (Varsó, 1956), Erkel Ferenc-díj(1960, 1965), Kossuth-díj (1966), Érdemes mûvész (1976), Kiváló mûvész (1986), Bartók-Pásztory-díj(1987), Magyar Mûvészetért Díj (1993), Magyar Örökség-díj (1997).Szokolay Sándor mûvészete Pannonhalmához is kötõdik: Missa Pannonica címû hatszólamú miséjét(Op.96) 1987-ben az �Ecce homo utórezgéseként� írta a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatójának,Korzenszky Richárd atyának ajánlván, az ottani találkozások emlékére. A mû õsbemutatóját a DobraJános vezette TOMKINS Énekegyüttes tartotta 1987 májusában a pannonhalmi bazilikában. 1987szeptemberében a budapesti Mátyás-templomban, majd a Tihanyi Apátság templomában, késõbb asalzburgi dómban mutatták be. Azóta a mûvet repertoáron tartják. Szokolay miséje gregorián alapkép-letek polimodális építménye. A szerzõ mûvét zenei imádságnak, emelkedett hangú hitvallásnak, ter-mészetes áradású valóságos istentiszteletnek szánta, melyben a Credo központi helyet foglal el.

Életrajzi adatok helyett, szóljon inkább Szokolay Sándor!

Amikor a 70. születésnapját ünnepelte, egy interjúban azt nyilatkozta, hogy élete summázó idõszakábaérkezett. Öt év summázás után elmondhatja, hogy kész a leltár?

Nincs kész, summázgatok. Ez azt jelenti, hogy sok minden eltéríti az embert. Azért mentem el Sopron-ba, ebbe a gyönyörû városba, mert úgy érzem, hogy nem illik az életet itt hagyni rendezetlenül. De azértén magánéletemben nagyon boldog vagyok. Ott megtaláltam a nyugalmamat, ez nem véletlen, hogy méga leghûségesebb város címet is többször kiérdemelte.

Többször kifejtette azt, hogy a hazaszeretete és a hite irányítja a cselekedeteit. Ugyanakkor az élete nagyrészét a pártállami idõkben élte le. Hogy lehetett ezzel a világnézettel, ráadásul közszereplõként, hiszentudjuk, hogy komoly közszerepet vállalt. Ugyanakkor fellépett a romániai falurombolás ellen, a Tanács-köztársaságról kellett volna megrendelésre zenemûvet írnia � erre 56-ról írt. Alig tudta Kodály Zoltánmegmenteni. Hogy sikerült ezeket az évtizedeket így leélni, és 35 évesen ráadásul Kossuth-díjasnak lenni?

Én azt hiszem, hogy homo ludens, egy igazán játékos ember vagyok, és igazán átsétáltam a diktatúrá-kon. Szüleim, tanáraim, Bárdos Lajos, Ádám Jenõ, aki a szovjet hadifogságot megjárta, Farkas Ferenc

SZENT MÁRTON NAP

A Pannonhalmi Fõapátság, az MKB Bank Nyrt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Bábolna NemzetiMénesbirtok Kft. által hagyományteremtõ szándékkal, 2000-ben elindított Szent Márton Napot idén novem-ber 17-én rendeztük meg Pannonhalmán. Asztrik fõapát úr köszöntõjét követõen a Rolla János vezette LisztFerenc Kamarazenekar, valamint Catherine Bott szoprán és Robin Blaze kontratenor szólisták elõadásábanGiovanni Battista Pergolesi Stabat Mater címû mûvét hallgathattuk meg. Ezt követõen Udvardy Györgyesztergom-budapesti segédpüspök mondott ünnepi beszédet. A rendezvényen került átadásra a Szent Már-

ton Díj, amelyet az alapító okirat szerint az a kiemelkedõ személy kaphat meg, aki az adott évbentevékenységével jelentõsen hozzájárult a térség, egyben nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megis-mertetéséhez és megõrzéséhez. Az elmúlt években Nemeskürty István, Pungor Ernõ, Nagy Gáspár, Kuko-relli István és Mádl Ferenc vehették át a díjat, idén pedig Szokolay Sándor zeneszerzõ részesült a kitün-tetésben. A programot állófogadás zárta, amelyen az ételekrõl a Gundel Étterem, a borokról pedig a PannonBormíves Céh gondoskodott.

szerk.

13

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

mindig arra figyelmeztettek, hogy az élet az nagyon fontos, hogy hová állunk, és én mindig egy kételke-dés nélküli hitben éltem az egész életemben. Nagyon boldog vagyok ettõl. Nem tagadom, hogy a társa-dalmi közérzetem nem annyira boldog.Mivel fogy az életem, szeretnék egy megújulást és megtisztulást megérni, mert a magánéletemet megtudom oldani, az alkotói életemet is sikerült, úgyhogy nem vettem figyelembe azokat, amiket kértek tõ-lem; megmagyaráztam nekik, hogy én nem így akarom. De szerencsém is volt. A vicces emberek a de-presszív embereknél jobban járnak. Azért nem szeretnék errõl beszélni, mert úgy szeretném elfelejteni,hogy én miken mentem az 50-es években keresztül, és nem volt olyan könnyû. De a reménykedem, hogyazért ennek az országnak a jövõje valahogy teljesebb lesz. Tökéletes élet nincs, de teljes élet van, és ezmost sem teljes élet.

És a zenének ebben milyen szerepe lehet? Hiszen Németh László szerint a zene a lélek mosdóvize. Most,ma milyen lehetõségei vannak a zenének?

Nézze, a hitem és a hazaszeretetem miatt � ez nem kérkedés, kicsit zavarban is vagyok, hogy megmon-dom � én nagyon hiszek abban, hogy szebb zenét kell írni annál is, mint eddig írtam. De igazat kell szól-ni. Nem öncélú, nincs a l'art pour l'art mûvészetnek ma jövõje. Csak akkor lesz, ha lesz idõnk rá. Én mi-kor a Hamletet megírtam, az elsõ hamleti monológot megelõzte, mikor az angyal a gyászról beszélt, hogymiért látszik elõtted olyan különösnek a gyászod. És azt mondja: Asszonyom, látszikot nem ismerek.Hát látszik az egész ország, látszik az egész világ, és én abban reménykedek, hogy az én álmaim � mé-giscsak tovább kell mennünk �, és terjedni fog. Mert én azt is érzem, nem lehet ezt kimutatni, ahogymondják, hogy most egy tüntetésen ezren voltak, az ötezerre. Ezt könnyû mondani, más számot, deakik, én tudom, hogy várják, ahogy a Biblia mondja, hogy az emberek várják az Isten fiainak eljövetelét,annak ellenére, ha nem érdekük, meg kell mondani az igazat, mert ebben a Jónás, babitsi mondásnakis nem csak igaza van és ez nem közhely. Nagyon sokan hallgatnak, mivel érdekük a hallgatás. Énvelemmit lehet csinálni? Hát azért szeretnék élni még egy darabig�

Szólaljon meg egy bencés tanítványa is, Áment Lukács atya, hogy miként látta egykori tanárát:A szakmai tudás elmélyítésén és gazdagításán túl elõször is õszinte közvetlensége volt az a vonása, amelyrögtön megragadott engem és például szolgált számomra: a másik ember elõitéletektõl mentes elfogadása,helyzetének õszinte feltárása és konkrét megsegítése. (Miként az ókeresztény korban Márton, a rómaikatona és katekumen fél köpenyével megsegítette a koldust� �Amit egynek a legkisebbek közül tettetek,nekem tettétek.�)Másrészt a felelõs szeretet és készség a szolgálatra: az igazi szeretet embertársaink, a ránk bízottak, a kö-zösség szolgálatát jelenti (az érzelem, a mosoly csak ráadás lehet, nem pótolhatja odaadásunkat.) Az el-

múlt harminc évalatt ismét és isméterre a szolgálatrakaptunk példát Szo-kolay tanár úrtólmûveiben és meg-nyilatkozásaiban:legyünk �õrzõi� test-véreinknek, közössé-geinknek, ennek asokszor �megpró-bált� nemzetnek, azemberiségnek. Ta-nár Úr! Köszönöm!Köszönjük!

Tanár Úr! KedvesSándor, mindannyi-unk nevében köszö-nöm!

Várszegi Asztrik

14

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

szeptember 18-22.A Bencés Konföderáció prézes apátjaiDownside-ban tartották 2006. évi szinó-dusukat, amelyen Asztrik fõapát úr isrészt vett a Magyar Bencés Kongregációtképviselve.

szeptember 23-24.Borián Elréd atya és a tanári kar néhánytagjának kíséretében a Pannonhalmi Ben-cés Gimnázium és Kollégium tanulóinakegy csoportja utazott a németországi Me-schede-be, hogy az iskolák közötti kapcso-lat 25 éves jubileumát együtt ünnepeljék.A küldöttséghez csatlakozott Asztrik fõa-pát úr, Korzenszky Richárd perjel atya és akét gimnáziumunk igazgatója: HorváthDori Tamás atya és Hardi Titusz atya is. Azünnepség záró szentmiséjében Asztrik fõ-apát úr diakónussá szentelte Maurus Run-ge testvért.

szeptember 27.Mind a gyõri, mind a pannonhalmi gimná-ziumunkban rendkívüli ének-zene óráttartott a Muzsikás együttes.

október 3.A Közvetítõ címû filmet Asztrik fõapát úr,valamint Kabay Barna és Petényi Katalinrendezõk jelenlétében mutatták be a Ró-mai Magyar Akadémián.

október 4.A pannonhalmi bazilikában fogadhattuk aMontserrati Bencés Apátság Fiúkórusát,akik katalán, spanyol és olasz barokk mû-veket adtak elõ Joaquim Pique i Calvo ve-zényletével.

október 5.A Gyõri Könyvszalon keretében VillányiLászló költõ beszélgetett Varga Mátyásatyával új kötetének megjelenése kapcsán.

október 8.Az 1956-os magyar forradalomra és sza-badságharcra emlékeztek a burgenlandiHalbturnban Paul Iby kismartoni megyés-püspök úr és Asztrik fõapát úr jelenlétében.

október 12.A BUSZESZ Zrt-vel közösen készítettBencés borecetek sajtóbemutatójára ke-

rült sor Pannonhalmán. Az elsõsorban agasztronómiai lapokat képviselõ újságíróka tájékoztatót követõen különbözõ salátá-kon meg is kóstolhatták a levendulával ill.diólevéllel és zsályával ízesített boreceteket.

október 16.Eduárd Benedek Brunschweiler emlék-táblájának avatására került sor a Pannon-halmi Fõapátság fõbejáratánál. A BornFrigyessel (aki a második világháború ide-jén a svájci követség kereskedelmi attasé-ja, a Nemzetközi Vöröskereszt országosmegbízottja volt) aláírt szerzõdés értelmé-ben Pannonhalma, az apátság épülete ésparkja a Nemzetközi Vöröskereszt védel-me és Brunschweiler Eduárd svájci állam-polgár igazgatása alá került, és területen-kívüliséget élvezett. Brunschweiler Edu-árd Pannonhalmára költözött, és mindad-dig a Nemzetközi Vöröskereszt és Pannon-halma szolgálatában állt, amíg 1945 nya-rán a megszállók ki nem utasították az or-szágból. Az emléktábla-avatáson Asztrikfõapát úr köszöntõje után Szita Szabolcstörténész (Holocaust Közalapítvány) tar-tott elõadást, majd Marc-André Salamin aSvájci Államszövetség nagyköveténekünnepi beszéde következett, ezt MikeOeke, a Nemzetközi Vöröskereszt megbí-zott delegációvezetõjének ismertetése kö-vette. A leleplezés és koszorúzás után arésztvevõk részleteket tekintettek meg azE. B. Brunschweiler életét feldolgozó do-kumentumfilmbõl, amit Siklósi Szilvesz-ter rendezett, majd befejezésül a bazili-kában tisztelegtek Kelemen Krizosztom fõ-apát (a Világ Népeinek Igaza) sírjánál.

október 22.Rejtett kamerával címmel Dr. SzentpéteryTibor a forradalmat és a harcok következ-ményeit ábrázoló ötvenhatos képeibõlnyílt kiállítás a gimnázium Tetõtéri Galéri-ájában. A szerzõ 1956 októberében és no-vemberében ballonkabátja alá rejtett ka-merával járta Budapestet, és örökítettemeg a többnyire szomorú történéseket.

E napon vette át Galambos Iréneusz atyaa Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közgyûlésemlékplakettjét az ötvenhatos forradalomgyõri eseményeiben való tevékeny részvé-

H Í R E K

15

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

teléért. A díjat Kara Ákos alelnök Pannon-halmán adta át.

A gimnázium tornatermében diákjaink ál-tal tartott megemlékezésen Jelenits Istvánpiarista atya mondott ünnepi beszédet, ésIllyés Gyula versének segítségével idéztefel az ötven évvel ezelõtt történteket.

október 23.Az ünnepi orgonahangversenyt a baziliká-ban Áment Lukács atya tartotta.

október 28.Mark S. Hanson, a Lutheránus Világszö-vetség elnöke látogatott PannonhalmáraIttzés János, a Magyarországi EvangélikusEgyház püspök-elnöke kíséretében.

október 31.A már negyedszázada a Pannonhalmi Ben-cés Gimnáziumban biológiát tanító dr. Ré-kási József az MTA kupolatermében Rácztanár úr életmûdíjat vehetett át. Rékási ta-nár úr igazi tudós tanár, aki a pedagógiaiés tudományos munkája során igényesség-re, a tudományos munka szeretetére is ne-velte és ma is neveli és oktatja diákjainkat.Tanítványai közül sokan szerepeltek ered-ményesen a különbözõ tanulmányi verse-nyeken, sokan választották az orvosi pá-lyát.

október 24. - november 8.Az Általános Káptalan határozata alapjánkánoni vizitációra került sor a MagyarBencés Kongregációban. A vizitációt – fõa-pát úr felkérése alapján – André Louf ésPhilippe Vanderheyden belga apátok ve-zették.

november 6.Az Asztrik fõapát úr vezetésével mûködõLénárd Ödön Közhasznú Alapítvány Ma-gyar Katolikus Egyház 1956 címmel tar-tott tudományos konferenciát Budapestena Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõis-kolán. A konferencián – amelyet Erdõ Pé-ter bíboros-érsek nyitott meg – történé-szek, levéltárosok és a korszakkal foglal-kozó kutatók tartották elõadást, majd1956, a megélt történelem címmel kerek-asztal-beszélgetés zárta a programot.

november 9.Itt tartózkodása idején André Louf atya,aki harminc éven át volt az észak-francia-országi Mont-des-Cats trappista közösségapátja, Budapesten a Sapientia SzerzetesiHittudományi Fõiskolán és az Írók Boltjá-ban találkozott olvasóival, bemutatva a

Bencés Kiadó által az utóbbi években kia-dott három könyvét.

E napon áldotta meg Asztrik fõapát úr aBudapest Bortársaság Bazilika nevû újborboltját, amely kiemelt helyet biztosítvaa Pannonhalmi Apátsági Pincészet borai-nak, egyfajta utódja kíván lenni a múltszázad elsõ felében Budapesten létezettfõapátsági borszaküzletnek.

november 10-11.Ebben az évben is megrendezték a pan-nonhalmi diákok a Szent Márton napi jó-tékonysági vásárt, amelynek bevételét eb-ben az évben az erdélyi Válaszúti Szór-ványkollégiumnak juttatják el. A szórvány-kollégium azoknak az észak-mezõségióvodásoknak és kisiskolásoknak az okta-tását vállalja, akiknek szülõfalujában vagyannak közelében nincs lehetõségük sajátanyanyelvükön tanulni. Vezetõje a nevesnéprajzkutató, a válaszúti Kallós Zoltán,aki munkatársaival maga is jelen volt aSzent Márton napi rendezvényeken, elõa-dást is tartott bemutatva néprajzi gyûjtõ-útjainak gyümölcseit. A vendégekkel tör-tént kötetlen beszélgetések nyomán diák-jaink is betekintést nyerhettek az erdélyiszórvány-magyarság életébe.

Idén 25 éves a németországi meschedeibencés gimnázium és a pannonhalmi ben-cés gimnázium közötti testvér-kapcsolat.A jubileum alkalmából a meschedei gim-názium diákjai és tanárai is részt vettekünnepünkön, este a gimnázium diákjaibólálló big band koncertet is adott a tor-nateremben. Az ünnepi szentmise fõce-lebránsa és igehirdetõje Dominikus Meiermeschedei apát volt, aki beszámolót tar-tott apátságuk életérõl.

november 17.A Pannonhalmi Fõapátság, a Herendi Por-celánmanufaktúra Zrt., a Bábolna Nem-zeti Ménesbirtok Kft. és az MKB BankNyrt. közös Szent Márton Napot tartott.Asztrik fõapát úr köszöntõjét követõenGiovanni Battista Pergolesi: Stabat Matercímû mûvét a Liszt Ferenc Kamarazene-kar adta elõ Rolla János vezetésével,valamint Catherine Bott szoprán és RobinBlaze kontratenor közremûködésével. Azünnepi megemlékezést Udvardy Györgyesztergom-budapesti segédpüspök tartot-ta. Az idei Szent Márton-díjat SzokolaySándor zeneszerzõ vehette át. A barokk

16

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

ebédlõben az új termény és bor megáldásaután állófogadás és borkóstoló zárta az ün-nepet.

E napon tartott elõadást Velkey Ferencegyetemi docens a gimnázium Teleki-ter-mében A Kaszinó-jelenet címmel – közelí-tés a Széchenyi-Kossuth vitához „elsõ ta-lálkozásuk” kapcsán.

november 22.Forrai Botond atya a Gyõr-Moson-SopronMegye Szolgálatáért díjat vehette át Gyõ-rött.

november 23.A Magyar Bencés Kongregáció ÁltalánosKáptalanja folytatva munkáját, egynaposülést tartott.

november 24.Sági László kutató (MTA MezõgazdaságiKutatóintézet) tartott elõadást Genetikai-lag módosított növények: áldás vagy átok?címmel a gimnázium Teleki-termében.

november 26-28.A Szent Domonkos Rend magyarországitagjainak tartott lelkigyakorlatot Asztrik fõ-apát úr Dobogókõn.

november 28.A Petõfi Irodalmi Múzeumban VargaMátyás atya A leghosszabb út címû kötetétmutatták be. A szerzõvel Margócsy Istvánirodalomtörténész és Tolnai Ottó költõ be-szélgetett.

A 90 ÉVES PLACID ATYA KITÜNTETÉSE

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Eccle-sia Hungariae díjat adományozott Olofsson Placidatyának 90. születésnapja alkalmából.A kitüntetés átadásakor Erdõ Péter bíboros úr, a MKPKelnöke tolmácsolta a magyar egyház háláját, mertPlacid atya egész élete során tanúságot tett hitérõl.Szerzetesi pályája kezdetén tanárként szolgált. A Gu-lág-táborokban elítélt társaiban tartotta a lelket és atúlélés reménységét, majd idehaza fizikai munkás-ként állt az emberek mellett. Isten jóságából mind amai napig sokak lelkipásztora.Mi, rendtársai, Placid atyával együtt köszönjük megIstennek, hogy a hit ereje és derûje minden körülmé-nyek között megõrzi az istenhívõ embert!Ezúton gratulálunk Placid atyának és fejezzük ki Is-ten iránti hálánkat, hogy Szent Benedek követésérehívta!

szerk.

ÚJ MUNKAKÖRÖK

PANNONHALMA

Fehérváry Jákó eddigi munkakörei megtartása mellett a Szent Három Nap vendégfogadásánakés programjainak felelõse, a Bazikila Mûhely titkára

GYÕR

Kühár Ede kisegítõ lelkipásztor a Szent Benedek Leányai Társaságban és a Pannonhalmi Terü-leti Apátság lelkipásztori helyein

Hegedûs Odó dr. eddigi munkakörei megtartása mellett a Pannonhalmi Területi Apátság ifjúsági refe-rense

17

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

A BENCÉS KONFÖDERÁCIÓ HÍREI

2006. június 7-én a Szentatya Ficus-i címzetes püspöknek és a bahiai (Brazília) egyházmegye segéd-püspökének nevezte ki Dom Gregório Paixão Neto OSB-t. Dom Gregório 1964-ben született, 1986-ben tettele elsõ fogadalmát a bahiai Szent Benedek Apátságban és 1993-ban szentelték pappá.

A Szentatya Robert Le Gall OSB Mende-i püspököt Toulouse metropolita érsekévé nevezte ki. 2002-ben tör-tént püspökké szentelése elõtt 1983-tól a Kergonan-i monostor apátja volt.

A Sankt Gallen-i Apátság könyvtára új internetes oldalán közel 40 ezer kézirat jó minõségû képe érhetõ el,szakszerû leírásokkal, német, angol, francia és olasz nyelven is. Kétféle módon is hozzáférhetõ: http://www.stiftsbibliothek.ch, a másik cím: http://www.cesg.unifr.ch.

Július 24-én a Salzburg melletti Michaelbeuron szerzetesei apáttá választották a 38 éves Johannes Perk-mann atyát. Október 1-jén iktatta be hivatalába a salzburgi érsek.

Július 25-én az angliai Douai Apátság szerzetesei újabb nyolc évre bizalmat szavaztak Geoffrey Scott apátúrnak.

A jeruzsálemi Dormitio Apátság idén ünnepli alapításának századik évfordulóját. Augusztus 15-én Notkerprímás-apát celebrálta az ünnepi szentmisét. Ugyanezen a napon emlékeztek meg arról is, hogy éppennyolcvan éve kapta meg a monostor az apátsági rangot.

Edmund Wagenhofer salzburgi fõapát személyes okokra hivatkozva 2006. júliusától három hónapra hivataliszolgálatát felfüggesztette. Távollétében P. Benedickt Röck perjel adminisztrátorként vezeti a közösséget.Októberben az Osztrák Kongregáció prézese, Clemens Lashofer apát úr, felkeresi a közösséget.

2006. augusztus 4-én a tanzániai Peramiho Apátság közössége apáttá választotta Anastasius Reiser müns-terschwarzach-i atyát. Anastasius atya 1964-ben született, 2002 és 2004 között élt Tanzániában.

Augusztus 9-én a Downside-i apátság szerzetesei apáttá választották Aidan Bellenger atyát.

Augusztus 27-én ünnepelték Maria Laach-ban a templom felszentelésének 850. évfordulóját. Az apátságot1093-ban alapították, a templom felszentelésére 1156. augusztus 24-én került sor.

Szeptember 30-án az augsburgi Szent István Apátság 18 szerzetese három évre adminisztrátor perjelnekválasztotta Theodor Hausmann atyát. A választásra Emmeram Krankl apát idén májusban történt lemondásamiatt került sor. Emmerám apát a Bajor Kongregáció prézese maradt. Theodor atya hittant és történelmettanít az apátság iskolájában, ahol õ is tanult és ahonnan a monostorba lépett 1984-ben.

A Tutzingi Bencés Missziós Nõvérek általános káptalanja szeptember 20-tól Rómában ülésezett. A káptalanAngela Strobel nõvért választotta meg új általános elöljárónak. Tanácsába Fülöp-szigeteki, koreai, kenyai ésbrazíliai nõvéreket választottak. Ez a nemzetközi összetétel jól tükrözi a kongregáció összetételét is, amely-nek jelenleg 19 perjelsége van, 1300 nõvérrel.

A Szentatya Gregor Maria Hanke plankstetteni apátot nevezte ki Eichstatt püspökének. Gregor apát 1954-ben született, filozófiát és teológiát tanult. 1982-ben tette elsõ fogadalmát Plankstettenben, és 1983-banszentelték pappá, tíz évvel késõbb választották apáttá. Október 14-i kinevezése elõtt a német médiábantöbbször is felmerült, hogy a bajor Kormány akadályozni próbálta kinevezését, az 1924-es Bajor Konkordá-tumra hivatkozva. Hanke apát a 27 német püspök között a legfiatalabb, és az egyetlen, aki szerzetesként lettpüspök.

Dr. Rowan Williams canterbury-i érsek és XVI. Benedek pápa elsõ találkozójára november 23-án került sorRómában. A pápai audiencia az érsek római látogatásának központi eseménye és VI. Pál és az akkori can-terbury-i érsek 1966-os találkozásának is emléket állít. Az érsek ellátogat az Aventinusra is, ahol a Sant'Anselmo Apátságban elõadást tart, �Szent Benedek és Európa jövõje� címmel.

összeállította: Kelemen testvér

18

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

ÚJ K IADVÁNYOK

VÁRSZEGI ASZTRIK: Senki sincs kizárva2006, 176 oldal + 8 oldal színes képmelléklet3100 Ft

Megjelent a Várszegi Asztrik pannonhalmi fõapát 60. születésnapjára terve-zett sorozat harmadik kötete. A külsõ, monostoron kívüli barátok (Találkozá-sok) és a szerzetesközösség (Psalterium Abbatis) után a sorozat záróköte-tében (Senki sincs kizárva) maga az ünnepelt szólal meg, és vall magáról,hitérõl, hivatásáról és emberi elkötelezettségérõl. Az interjúkat, beszédeket,elõadásokat, tanulmányokat és fényképeket tartalmazó kötet egy-egy villa-násnyi bepillantást ad Várszegi Asztrik 15 éves apáti szolgálatának fonto-sabb eseményeibe.

ANDREA GRILLO: A liturgia születése a 20. századbanTanulmány a liturgikus mozgalom és a (poszt)modernitás viszonyáról2006, 449 oldal, 3850 Ft

Andrea Grillo, a könyv szerzõje 1961-ben született Savonában, a genovai egye-temen jogot végzett, ezt követõen teológiát és filozófiát tanult, és liturgikávalkezdett el foglalkozni. 1994-ben a fundamentális teológia és liturgia viszonyáróldoktorál, és ugyanattól az évtõl tanít a római S. Anselmo Egyetemen, ahol 2006õszétõl professzor. Napjaink egyik legjelentõsebb és legeredetibb liturgikus teo-lógusa. Nõs, két gyermek apja. Számos publikációja és fordítása jelent meg. [�] a reformnak azzal a kihívással kellett szembenéznie, hogy a keresztényteológiai esemény a történelmi jövõben a rítus körülményei között is, és alapve-tõen ott fog megtörténni.A rítussal szembeni ellenállás minden formája � amiképp a hozzá fûzött vak re-mény is � nem más, mint a századunkban kialalkult, teljesen új helyzet tükre:az általános gyökérvesztés, a végeláthatatlan hagyományok megszakadása éscsaknem mindenfajta rítus hanyatlása. A rítus válságának láttán a teológia aztgondolta, hogy a múlttal szembeni önigazolásképpen rövid úton keres megol-dást: a rítus válságára úgy kívánt reagálni, hogy nem törõdött vele, és mondtaa maga igazságát a rítustól függetlenlül vagy egyenesen annak ellenében. Ígytudta (vagy akarta) elkerülni a rítussal való számvetést, mintha csupán egy im-már (kétségtelenül) letûnt világ öröksége volna, és ezzel saját identitását a rítu-soktól megszabadított kereszténységre cserélte.[�] A kultikus élmény nélkülözhetetlen közvetlenségének hiánya egyike azok-nak a nagy problémáknak, amelyek a harmadik évezred egyháza elõtt állnak.[�] Azért lehet mondani, hogy a liturgia a 20. században született, mert elõszörkeltette fel a teológia direkt, közvetlen, szinte 'mohó' érdeklõdését.

ABBÉ PIERRE: Istenem� miért? Abbé Pierre Frédéric Lenoirral folytatott beszélgetései alapján2006, 90 oldal, 1900 Ft

Bár Magyarországon igen kevéssé ismert, hazájában � a közvéleménykutatások sze-rint � Abbé Pierre hosszú évek óta a legnépszerûbb franciák élmezõnyében szerepel.Népszerûbb, mint Jean-Paul Belmondo, a legendás Cousteau kapitány, vagy akár Zina-dine Zidane. A "Vox Populi" már életében kanonizálta, így válhatott a mai francia társa-dalom szentjévé. De mi lehet az, ami több mint fél évszázad óta ennyire megragadja ésvonzza az embereket?Gazdag életpályája óriási távolságokat ível át. Harcos aktivista, aki habozás nélkül kiállaz otthontalanok ügye mellett, és szelíd bölcs, akinek legbensõbb meggyõzõdése, hogyaz Isten Szeretet, s hogy életünk értelme az, hogy megtanuljunk szabadon válaszolnierre az isteni szeretetre.

19

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

ANSELM GRÜN: Adj új értelmet a világnak! Bencés Lelkiségi Sorozat 44, 2006, 93 oldal1750 Ft

Anselm Grün könyve a keresõ emberekhez szól. A hitet olyan problémamegoldáshoz hason-lítja, amely magasabb síkra emeli a problémát: átértelmezi. De nemcsak a mindennapokkonkrét nehézségeit képes átértelmezni, hanem az élet egészét is. Hinni � szeretni � dicsérni:ez a három szó foglalhatná össze az új magatartást, amely egyben a kereszténységlényegének is foglalata.

GARCÍA M. COLOMBÁS: A Szentírás olvasása - A lectio divinaBencés Lelkiségi Sorozat 45, 2006, 182 oldal1750 Ft

A lectio divina szent olvasást jelent, amelynek sohasem érünk a végére.Nagy Szent Gergely gyönyörû meghatározása szerint a lectio bizonyosértelemben az isteni akarat, e végtelenség kifürkészésének eszköze. Minéltöbbet olvassuk, annál több értéket fedezünk fel benne, annál nagyobbgazdagságot kínál.A lectio divina gyakorlásáról fontos megjegyezni, hogy sohasem számított amonasztikus élet kiváltságának. A kereszténységhez tartozik, sõt az egészemberiséghez. Isten azért adta, hogy mindannyian éljünk vele, és soha nelankadjunk az olvasásban.A spanyol bencés szerzõ mûvét nem tudományos értekezésnek szánta,hanem azt a gyakorlati célt tartotta szeme elõtt, hogy a maga szerény mód-ján részt vehessen a szent olvasás megújításában.

ANDRÉ LOUF: Gyengeség és kegyelem2., átdolgozott kiadás, 2006, 226 oldal, 2670 Ft

André Louf könyve segítség mindazoknak, akik Isten keresésének kalandjára vállal-koztak. Olyan õsi szerzetesi értékekrõl olvasunk, mint az aszkézis, a csend és a spiri-tuális kísérés. Hogyan ismerhetjük meg Isten hangját a lelkünk mélyén? Hogyan ta-pasztalhatjuk meg a kegyelmet, amelyet Isten szüntelenül kínál nekünk? Hogyan le-hetünk biztosak abban, hogy nem válunk illúzióink áldozatává? André Louf, aki 1963-tól mintegy harminc éven át volt az észak-franciaországi Mont-des-Cats trappista közösség apátja, egész szerzetesi életének tapasztalatait osztjameg velünk. Olvasunk a sivatagi atyák tanításáról, Evagriosz Pontikoszról, Cassianus-ról, Szent Benedekrõl, a németalföldi misztikusokról, a II. Vatikáni Zsinatot megelõzõlelkiségrõl és a modern pszichológia által nyújtott segítségrõl.A Gyengeség és kegyelem lapjain kirajzolódik az Istent keresõ ember � szerzetesvagy világi � életútja a kezdeti lelkesedéstõl az elkerülhetetlen buktatókon át Isten ke-gyelmének megtapasztalásáig, amelynek hatására � Szent Pált idézve � végül meg-születik az új ember, aki nyitott Isten akaratának teljesítésére és minden embertársá-nak elfogadására.

VARGA MÁTYÁS: A leghosszabb útJelenkor Kiadó, Pécs, 2006, 64 oldal1500 Ft

Hallás, látás, szavak, nyelv. "Intuitus" és "intel-lectus". Fényfoszlányok egy hegyi ú-ton, járda, folyó. Ez a versbeszéd maga is valamiféle szüntelen mozgás részévé vá-lik, mintha kívül kerülne a nyelv behatárolt áramlásán, és olyan mélyen gyökerezne ahallásban, hogy fel is függeszti a beszédet. Nem azt próbálja elmagyarázni, ami kü-lönös. Hiszen minden, ami létezik - és még az a parányi rész is, amit ebbõl (érzékeinkés idegrendszerünk által) képesek vagyunk felfogni -, végtelenül különös, ha valakimég akkor is nyitva tudja tartani a szemét és értelmét, ha önnön sötétségében jár.Megmaradni éhesnek, befejezetlennek, elfogadni az emberi végességet, de mégistovábbmenni, és fáradhatatlanul kutatni, nyitottan, végtelenül nyitottan lehetõségeinkhatárait, keresni, meddig mehetünk el az érzékelésben, a tapintásban, a gondolat-ban, milyen távolra és milyen közelre juthatunk általuk�Lorand Gaspar (Párizs)

20

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG

ST. MARTINUS CUVÉE 2006

Immáron negyedik évjáratbankészült el november elsõ de-kádjára a Pannonhalmi St.Martinus Cuvée. Az évjárat új-bora mindig elsõ lenyomata,kóstolható formája az évjáratijellemzõknek.A 2006-os évjárat elhúzódó ta-vasszal indult. Néhány hét for-róság után az augusztus iskánikulai napok hiányábanelõzte meg a gyönyörû, kie-gyenlített szeptembert és októ-bert. Mindezek nagyon egyen-letes érést, s ezáltal karakteresfajtajellegek kialakulásánaklehetõségét biztosították.Újborunk alapját a Fûszerestramini fajta alkotja, amit a Ki-rályleányka gazdagít.A szépen megmaradt savak zá-logai az elsõdleges gyümölcs-aromáknak, fõleg alma és nyá-ri körte illatok emlékét eleve-nítve fel, amit friss szõlõillatkaréjoz.Izében a tramini jellemzõje-ként vastagon terül a szájban.Savtartalma játékos élénkségetbiztosít a bornak, õrizve annakaromáit. Néhány gramm mara-dékcukor tartalma segíti az íz-harmónia fenntartását, s a bormég kedvesebbé válik tõle.

Liptai Zsoltborász

NYOLCRA EMELKEDETT ABENCÉS GYÓGYTEÁK SZÁMA

Öt évvel ezelõtt mutattuk be a Pannonhalmi Gyógytea-családelsõ négy tagját a gyõri Széchenyi Patikában. Az elmúlt éveksorán a Pannonhalmi Fõapátság és a Herbária Rt. együtt-mûködésének eredménye, hogy az Országos GyógyszerészetiIntézet �gyógyhatású készítményként� további négy gyógy-tea forgalomba hozatalát engedélyezte.Legújabb teáink is Reisch Elek bencés gyógyszerész testvér1735-re datált kéziratos rendeléstani kézikönyvébõl származ-nak.A mára kapható összesen nyolc pannonhalmi gyógytea titkaugyanaz, mint az õsi monostori gyógyászaté is: a gyógyítószerzetes és a gyógyulásra váró beteg nemcsak a természeterejével számol, hanem a fûben, fában orvosságot alkotó, te-remtõ Isten szeretetében is bízik.Jó szívvel ajánlom immár mind a nyolc gyógyteánkat.

A PANNONHALMI GYÓGYTEÁK:

Laudes teaVesperás teaMájvédõ teaSzívnyugtató teaVesetisztító teaIzületi teaSalaktalanító teaFogyókúrát kiegészítõ tea

Cirill atya

A PANNONHALMI SZEMLE téli (2006/4.) számának témája:m i n d e n s é g

LORAND GASPAR az alkotó tevékenységrõlII. JÁNOS PÁL PÁPA beszéde Galileirõl a Pápai Tudományos AkadémiánSIMON T. LÁSZLÓ �Ha valaki Krisztusban van�� (Az �új teremtés/teremtmény� kérdéseSzent Pál teológiájában)WILLIAM LANE CRAIG Hová tegyük a Teremtõt? (S. Hawking Istenrõl és a teremtésrõl)HANS JONAS Halhatatlanság és mai exisztenciaSZÉKELY LÁSZLÓ Kozmológia és természettudomány: a fizikai kozmológia ismeretelmé-leti határairólVINCZE TERÉZIA Világok határán, belsõ utakon (Szemzõ Tibor és Szaladják István filmjérõl)KOMÁLOVICS ZOLTÁN A lélek csodálatos tárnamélye (M. Blanchot-ról)TÓTH SÁRA A világ botrányát felvéve (Kertész Imrérõl)FRITZ MIERAU Florenszkijról és az orosz vallásfilozófiárólBORIÁN ELRÉD A Paradicsom fáiTOLNAI OTTÓ, YVES BONNEFOY, BORBÉLY JÁNOS és VILLÁNYI LÁSZLÓ versei

A LAP MEGRENDELHETÕ A SZERKESZTÕSÉG CÍMÉN: 9090 Pannonhalma, Vár 1. (szemle@osb.hu)TARTALOMJEGYZÉK AZ INTERNETEN: ww.bences.hu/hu/kiadvanyok/phszemle/repertoriumKORÁBBI ÍRÁSOK LETÖLTHETÕ (PDF) FORMÁTUMBAN: www.ceeol.com

21

TIHANYI APÁTSÁG

A 2006. év utolsó negyede eddig � december elejéig � minden különösebb, rendkívüli esemény nélkül telt el.Mégis rendkívülinek mondhatjuk a Borsos Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítá-sunkat, amely az elmúlt évtized minden bizonnyal legsikeresebb és leglátogatottabb kiállítása volt: méltó azalkotóhoz és méltó a helyhez, Tihanyhoz. Október végén zártuk.

Októberben külön öröm volt, hogy a sok vendég között fogadhattuk a meschedei gimnázium tanárait éstöbb rendtársat az apátságból. Szép napot töltöttünk együtt. Majd Szent Márton ünnepe után vendégül láthat-tuk Dominicus apát urat is Tihanyban.

November eleje óta csendesebb a világ, a látogatók száma jelentõsen lecsökkent, egyre ritkábban tûn-nek föl turista csoportok. A vendégház azonban rendszeresen fogadja a továbbképzésre, lelki elmélyülésreérkezõket.

A galériát átvette az Erzsébet-kör immár hagyományos adventi bazárja: évek óta buzgó, lelkes asszonyokszorgalmából ruhanemût, ajándéktárgyakat gyûjt és kínál a bazár, s a befolyó adományokból rászoruló sze-gényeket segítenek.

Az énekkarunk szorgalmasan készül az ugyancsak már szokásosnak mondható advent harmadik vasár-napi áhítatra. Ünnepeink szebbek az õ énekükkel. A közelmúltban jelent meg a Tihanyi Apátsági TemplomÉnekkarának második CD-je �Maradj velünk� címmel, színes és színvonalas tartalommal.

November 11-én volt a �Kézfogás�: az egyházi iskolák öregdiákjainak hagyományos találkozója. Kb. 250résztvevõje volt ennek az eseménynek. Czigány György költõ volt a találkozó vendége, elõadója. A délutániszentmisét Görbe László piarista atya mondta. Ugyanerre a napra esett a község bor- és hal-ünnepe, a gar-

22

TIHANYI APÁTSÁG

da-fesztivál. Megtöltötték a templomot a színes ruhákba öltözött borrendi tagok, a sok vendég és turista.Eleinte idegenkedtem ezektõl az alkalmaktól, de az évek során meggyõzõdtem arról, hogy fontosak: ilyenkorlehet szólni olyan emberekhez is, akik más alkalommal talán nem látogatják a templomot. Míg folyt a házbanaz öregdiákok találkozója, odakinn a Visszhang-dombon sütötték a halat, kínálták a bort: igazi népünnepélyvolt. (Persze a garda olyan hal, amely hideg vízben gyûlik össze a tihanyi kútnál, most pedig enyhe, sõt majd-nem hogy meleg volt az õsz: a halászok próbálkozása nem sok sikerrel járt, de hát föltalálták már a mélyhû-tõt - így aztán mégis került garda a nyársakra.)

Szent Ányos ünnepén a veszprémvarsányi hívek csoportját láthattuk vendégül Pál atya vezetésével. Kö-zös öröm volt ez a találkozás. Az ünnepi liturgiánkat Szendi József ny. érsek úr vezette.

Talán megbocsátják az Olvasók, hogy közvetve magamról is írok. A munkatársak igazi meglepetést ké-szítettek 65. születésnapomra. A kõtárban látható állandó kiállításon asztalnál ülõ szerzetesek csoportjávaltalálkozik a látogató. Megelevenedtek ezek a régi szerzetesek, hogy megnézzék, milyen az élet most azapátságban. Fergeteges paródiában ismerhettünk magunkra, mai szerzetesek: nagy lelkesedéssel és szere-tettel készült ez az ünnepi elõadás, amelyben szinte valamennyi munkatársunk szerepelt. Közelebb hozzákaz ilyen események egymáshoz a más-más területen dolgozó munkatársakat, és leírhatatlan, jó érzés közö-sen nevetni.

Megkezdõdött az advent: hajnali szentmisét két helyen is végzünk. Tihanyban és Aszófõn szépen látogat-ják a reggel 6 órakor kezdõdõ szentmiséket. Advent szombatjain az esti szentmise után a hívek kis csoportjá-val közösen énekeljük a Vesperást.

Karácsony másnapján � ez is szokás már � karácsonyi koncert lesz az apátsági templomban délután 4órakor. A Kecskés-együttes jön most hozzánk �Magyar karácsony� címû mûsorával.Újév napján pedig, ugyancsak délután 4 órakor Mali Katalin orgonamûvész újévi koncertjét hallgathatják megaz érdeklõdõk.

A 2007. év elsõ felének fontosabb dátumai:

Ökumenikus istentiszteletjanuár 15. (hétfõ) 17.00igehirdetõ: Ördög Endre, a veszprémi evangélikusegyházmegye esperese.

Nagyböjti lelki napmárcius 10. (szombat, 10 ó.)

Szent Benedek Atyánk ünnepemárcius 21. (17.00 óra)

Tetõtéri elõadások (mindig pénteken!)február 16. 17.00március 9. 17.00április 13. 18.00május 11. 18.00június 8. 18.00(Az elõadók és a témák még nincsenek rögzítve!)

Néhány kiadványunkra hadd hívom felaz érdeklõdõk figyelmét:

Borbély Kamill: �Melyik a fõparancs?�(Beszédek, elmélkedések) � 800 Ft

Korzenszky Richárd: �Üzenõfüzet�(Kinyílott az aranyesõ � Jegyzetek aMagyar Katolikus Rádiónak) � 800 Ft

Mécs László: Piros csizmán õszi harmat(Válogatott versek) � 900 Ft

Titkárságunkon megrendelhetõk.

Karácsony közeledtével a következõ sorokkal kívánok közösségünk nevében áldott ünnepeket:

Valami nagyon hiányzik ebbõl a világból. Ilyenkor, Karácsony és Újév idején, amikor rádöbbenünk az idõnekkérlelhetetlen múlására, joggal van lelkiismeret-furdalásunk: valamit mindig elmulasztunk. Fontosabbnak tar-tunk érvényesülést, elõrejutást, gazdagodást, utazásokat, � s közben szegényebbek leszünk, mert elmarad-tak a soha vissza nem térõ találkozások, a rácsodálkozások, a csendes percek vagy órák, amikormegszólíthatott volna bennünket is az Üzenet: �Veletek vagyok! Értetek vagyok!� Karácsonynak ez azörömhíre. Bárcsak megtapasztalnánk életünkben, hogy velünk az Isten. S ha találkoztunk Vele, a betlehemipásztorokkal együtt, akik hallották az örömhírt az éjszakában, bátran siessünk ebben a sötétségbe burkolózóvilágban az emberek közé, hogy továbbadjuk a hírt mindazoknak, akikkel találkozunk. Siessünk, hogy azIsten jóságát és emberszeretetét megtapasztalva emberibbé válhasson ez a világ!

Richárd atya

23

2006 áprilisában a Néprajzi Múzeumban rendezett �Mûanyag� címû tárlattal indult el az a tizenkétrészbõl álló kiállítássorozat, mely a Kiállítási Dominó 2006 címet viseli. Egy esztendõ leforgásaalatt hónapról hónapra újabb múzeumban nyílik meg a mai magyar társadalom valamely jel-legzetes, avagy éppen egyedi jelenségét bemutató tárlata. December elejétõl a Nemzeti Múzeum abakonybéli bencés szerzetesközösség életérõl szóló kiállítással várja a látogatókat. A monostor mik-rovilága nemcsak hangulatos adventi díszlet, hanem hagyomány és modernitás együttélésénekvonzó jelenkori példáját szemlélteti.

Néhány évvel ezelõtt, 1998 õszén néhány bencés szerzetes elhagyta a rend központját, Pannonhal-mát és a hegyekkel övezett festõi Bakonybélben telepedett le. Azzal a szándékkal tették ezt, hogyitt teremtsék meg a Szent Benedek Reguláján alapuló monasztikus életformát. Nem érkeztek ide-genbe, lassan ezer éve annak, hogy Szent Günter niederaltaichi remete otthonra talált a bakonyirengetegben és annak, hogy kérésére Szent István monostort alapított ezen a helyen. Alapos régé-szeti feltárással bizonyára elõtûnnének a középkori épület maradványai is, ma azonban szép vona-lú barokk templom és rendház emelkedik a falu közepén. A tizenkilencedik században itt élt bencésapát, Guzmics Izidor kora ízlése szerint fallal körülvett hatalmas angolparkot alakított ki a monos-tor mellett. A kolostorkert, az Édenkert szimbóluma, Bélben ma nem kerengõ által határolt, csen-des elmélkedésre szánt, szigorú rend szerint beültetett belsõ tér, hanem egy tájba simuló gyönyörûpark és haszonkert. Ez tehát az a hely, ahol a bencés szerzetesközösség él � imádkozik és dolgozik.Mindennapjaikat a napi ötszöri közös ima rendezi. Korántsem �remetelét� az övék: szoros kapcso-latot tartanak a rend más közösségeivel és a faluval, vendégeket fogadnak és maguk is gyakranvendégeskednek. Munkájuk szervezése ugyancsak aktivitást, mozgékonyságot kíván. Igénybe ve-szik a modern élet áldásait, ki hinné, hogy honlapjukat párnaponta frissítik, sõt infobloggal is ren-delkeznek!

A hagyományos kolostori tevékenység, a gyógynövénykertészet itt is fontos szerepet kap. Évrõl-év-re bõvül a kertben termesztett és feldolgozott növények köre. Nemcsak teákat és növényi alapa-nyagú kenõcsöket készítenek, de sok kiváló lekvár, szörp, a �Lacrima Günteri� nevû likõr, legújab-ban pedig fûszerolaj kerül ki Domonkos perjel atya keze közül. A Szent Mauríciusz Monostorbangyertyaöntõ és -mártó mûhely is mûködik, ennél azonban jelentõsebb mûtárgymásoló tevékeny-ségük. Mindezek a termékek a monostor ajándékboltjában vásárolhatók meg, de a szerzetesek jel-legzetes alakja feltûnik az ország számos pontján rendezett kézmûves kirakodóvásárokon is.

Mi az, amit ebbõl a sajátos életformából megmutathatunk a látogatóknak, és milyen eszközöket ve-hetünk igénybe hozzá? Miért gondoljuk azt, hogy a szerzetesközösségrõl készült kiállítás helyetkaphat a Nemzeti Múzeum falai között? A közelmúlt, sõt a jelen tárgyi környezete az elmúlt kétévtizedben a nemzetközi múzeológiai gyakorlatban elfogadott témává vált. A kiállított tárgyakravaló ráismerés, vagyis az érintettség az, mely ezeket a kiállításokat olyan vonzóvá teszi a látogatókelõtt. Persze korántsem a zajos siker vágya indította útjára a Kiállítási Dominót, hanem az, hogya minket körülvevõ világ egy-egy izgalmas jelenségét a magunk eszközeivel képezzük le. A NemzetiMúzeumban egy olyan �archaikus� életforma bemutatására teszünk kísérletet, amely ugyanakkorminden ízében �modern� is.

SZENT MAURÍCIUSZMONOSTOR, BAKONYBÉL

Kert a falak mögöttA bakonybéli bencés szerzetesek élete

KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN

2006. december 1. - 2007. február 28.

24

SZENT MAURÍCUIUSZ MONOSTOR

BENCÉS HÍRLEVÉL � A Magyar Bencés Kongregáció tájékoztató lapja � Megjelenik negyedéveként � Kiadó: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátság � Felelõs kiadó: Dr. Várszegi Asztrik fõapát � Szerkesztia Fõapáti Hivatal, fõszerkesztõ: Hortobágyi T. Cirill � Levélcím: Fõapáti Hivatal 9090 Pannonhalma, Vár 1. � E-mail:hivatal@osb.hu � Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. � Nyomdai munka: Pénzes Nyomda, Gyõr.

fotó

: T.

Asz

talo

s Z

oltá

n

A tárlat gerincét egy kiváló fotómûvész, T. Asztalos Zoltán sorozata adja. A képeken megjelennek aközösség hétköznapjai és ünnepei, láthatjuk a szerzeteseket magukban és másokkal, megérezhe-tünk valamit környezetük különös levegõjébõl. A gyógynövénykertészet bemutatása hálás téma, alátogatók �végigkövethetik� a növények útját a kertbõl a szárítópadlásra, majd a tasakokba és akonyhán keresztül az üvegekbe. A Múzeum kiállítási gyakorlatától eltérõen ezúttal tehát egészenhétköznapi tárgyak, teászacskók és lekvárosüvegek is helyet kapnak a tárlókban. Hagyományos-abb kiállítási tárgyaknak tûnnek Anzelm testvér mûtárgymásolatai. A tevékenység bemutatása ittis hangsúlyt kap: az általa készített tárgyak szerszámai, esetleg munkapadja társaságában jelen-nek meg. A szerzetes kiváló érzékkel válogat a (számára elérhetõ) mûkincsek sokaságából. A kiál-lításra kerülõ kollekció, mely a Nemzeti Múzeum gyûjteményébe került, a modernitással való har-monikus viszonyról árulkodik. Különösen szépek azok a talpas keresztek, melyek egyik oldalát amegfeszített Krisztus, a másikat csiszolt féldrágakõ, achát ékesíti. A jeruzsálemi és a kijevi zarán-dokkereszt elsõsorban archaikus ábrázolásmódja miatt érdemel figyelmet. Ez a fajta stilizálás je-lenik meg a XX. századot idézõ mûtárgyaknál: a különös, labirintust idézõ Gut Aich-i kereszt meg-fogalmazásában vagy Péri József munkáin. Bakonybél hiteleshelyi pecsétjének másolata és a hely-színen talált középkori padlótégla töredékek rekonstrukciói a hely szellemét idézik, és egyben a mo-nostorban folyó munka sokszínûségét is jelzik.

A szerzetesek életét megörökítõ fotósorozat és a munkájukat reprezentáló �termékek� mellett né-hány jól megválasztott használati tárgy, többek között jellegzetes öltözékük és a közös étkezések al-kalmával használt mázas kék cserépedények is helyet kapnak az anyagban. Mohi Sándor rende-zõnek az elmúlt években a béli közösségrõl forgatott dokumentumfilmjének vetítése is gazdagítja akiállítást. Látványos, de visszafogott kiállítást tervezünk, mely elsõsorban témaválasztásában hozújat, nyelve �nemzeti múzeumi�.

Sedlmayr Krisztina