Bevezetés a közgazdaságtanba

Közgazdaságtudomány fogalma, helye a tudományok rendszerében:A közgazdaságtan egy olyan modern társadalomtudomány, ami a társadalomnak a legmeghatározóbb alrendszerét vizsgálja:

Gazdasági szereplőknek a motivációit, döntéseit és cselekményeit, következményeit vizsgálja, elsősorban egy természettudományos és matematikai apparátus segítségével.

Tudományokat négy szempont szerint csoportosítjuk:

1.) Tárgyak szerint2.) Célja szerint3.) Milyen a kutatási logikája4.) Mi a feladata

1.) Hagyományosan két csoport: Természettudományok és TársadalomtudományokA közgazdaságtan az ember gazdasági természetének tudománya, de inkább a Társadalom- és Humántudományok határán van.

2.) A pozitív tudomány célja ( pl. jog) leírni a vizsgálati tárgynak( jelen esetben a gazdaság) törvényszerűségeit, ebből következtetéseket von le anélkül, hogy ezeket feltöltené véleményekkel. (leíró tudomány). Két kérdésre keres választ: Mi van? Mi lesz?

A normatív tudomány megvizsgálja a kutatási tárgy jellemzőit, következtet, ezt véleményezi, kommentálja. (előíró tudomány) Mi legyen? Minek kell lennie?

A közgazdaságtudomány nem engedheti meg, hogy ne véleményezzen, tehát alapvetően pozitív tudomány, de némely területen normatív tudomány.

3.) Az empirikus kutatási logika tapasztalatot követő, tapasztalati tudomány.Az appiolisztikus kutatási tudománytapasztalást megelőző logikai tudomány( pl. matematika)

A közgazdaságtudomány alapvetően empirikus, de számos kutatás szerint appiolisztikus tudomány.

4.) Feladata szerint két csoport:Elmélettudomány: Emberiség eddig összegyűjtött tudományát az adott tárgyban összegyűjti és kategorizálja. (mikro ökonómia, makro ökonómia, nemzetközi közgazdaságtan)

Alkalmazott tudományok: alkalmazza az eddig összegyűjtött területet.

Mikro-ökonómia: A gazdaság mikro jelenségeivel foglalkozik, azaz a gazdaság alapszereplőivel foglalkozik.(háztartás, vállalkozás) Ezek a piacon történnek.

Makro-ökonómia: Nem piaci jelenséget, hanem folyamatokat vizsgál, tehát nem szereplőket vizsgál, nem piaci szinten, hanem nemzetgazdasági szinten. Jellemzően olyan problémát vizsgál, melyek mikro szinten nem vizsgálható.(infláció, gazdasági hiány, GDP)

1

Gazdaság szereplői: 1.) Háztartási szvéra 2.) Vállalkozási szvéra 3.) Állam

1.) Háztartási szvéra: Azok a gazdálkodási szereplők a háztartások, melyek célja a szükségletek kielégítése. Azok a gazdálkodási szereplők, melyekben fogyasztási folyamat zajlik, ahol saját célra történik termelési tevékenység.Oikosz: Ókori görög, zárt naturál gazdaságok, önálló termelő és fogyasztó szervezet.( önellátás)

Ma nagyon nagy a távolság a termelés és a fogyasztás között.

Szükséglet: Minden olyan testi-lelki állapot, amely hiányérzetet kelt az emberben, azaz hiányként jelenik meg a háztartásban.(valaminek a hiánya)Csoportosítási szempont: egyéni szükségletek, anyagi jellegű, tárgyiasult szükségletek intenzitás szerint( van, ami ráér, van ami nem): (Maslow szerint)

1.) fiziológiai szükséglet (evés, ivás, alvás)2.) biztonsági szükséglet (jövedelemszerzés és lakhatás biztosítása)3.) valahová tartozás(szociális)szükséglet( társasági lény az ember)4.) elismertség iránti szükséglet (visszajelzéseket, dicséreteket kell kapnunk)5.) önmegvalósítás szükséglete (pl. érettségi után: jaaj ezt mindenki megcsinálja)

Igény: Ez a hiányérzet nem maradhat tartós, konkrétabb hiányérzet. Kielégülési erejét mutatja, mozgósít.

Amikor igényhez fizetőképesség társul, akkor keresletről beszélünk.

Kereslet: Konkrét termékkel szemben megfogalmazódó fizetőképesség.Keresleti szándék a piacon jelenik meg, árjelzésként jelenik meg a piacon.A kereslet egy expant kategória, gazdasági szereplők szándékait mutatja.Exposzt kategória az az, ami a gazdaság szereplői által ténylegesen megvalósított nagyság.( termlés, értékesítés)

Fogyasztás: Szükséglet kielégítés folyamata (termék végső felhasználása)A fogyasztás nem öncélú, a HASZON a fogyasztás mércéje.

A háztartások fogyasztási folyamatait jövedelemmel kell megalapozni. Háztartásban az egyének nem csak fogyasztók, hanem termelési tényező tulajdonosok. Piacon bérbe adják a termelési erőforrásaikat (munkájukat), munka kölcsönadással jutnak JÖVEDELEMHEZ.A háztartások kettős minőségben jelennek meg a piacon: Árupiacon kereslettel jelennek meg fogyasztási szükséglet kielégítési céllal Termelési tényezők piacán kínálattal jelennek megfelkínálják munkájukat, földjüket kizárólag EGY CÉLBÓL: Hogy JÖVEDELMET ÉRJEN EK EL.

MINDEN HÁZTARTÁS LÉNYEGE, CÉLJA A FOGYASZTÁS!!!Szükséglet kielégítés megvalósítása: ELŐÁLLÍTOM(én magam termelem) vagy MEGVÁSÁROLOM ( jövedelem áldozatahhoz munka áldozat kell)

Mindkettő áldozat(munka szabadidő)ATTÓL LESZ EGY JÓSZÁGNAK/JAVAKNAK ÉRTÉKE, HOGY HA SZŰKÖSEN ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE, EZÉRT A

LÉTREHOZÁSÁHOZ ÁLDOZAT KELL, EZ TÖLTŐDIK FEL ÉRTÉKKEL.MINÉL SZŰKÖSEBB EGY ERŐFORRÁS, ANNÁL NAGYOBB HATALMAT JELENT A BIRTOKLÁSA.

2.) Vállalkozási szvéra : 2

Vállalat: A gazdaság második legfontosabb szvérája. A közgazdaságtan vállalatnak tekinti minden olyan termelői szervezetet, mely nem saját magának végez termelői tevékenységet. jelzi a piac felé, hogy hajlandó termelni(ez is árjelzés), jelzi a társadalomnak, hogy mennyiért tudja előállítani.

keresleti árjelzés és kínálati árjelzésdönti el, hogy milyen ár mellett mekkora mennyiséget fog a vállalkozási szektor piacra vinni.Körforgás: Háztartási szükséglet a piacon keresletté válik, ezeket a hiányokat a vállalkozó szektor kielégíti.A közgazdaságtannak három alap kérdése: - Mit állítsunk elő?(milyen szükségletre lesz kereslet)

- Kinek?(hiányérzetek közül mi az amit profitálisan ki lehet elégiteni)- Hogyan?(hogyan használjuk, a szűkös erőforrást bevonni a

termelésbe és eljuttatni a fogyasztókhoz)

A piacgazdaságban a termelési és fogyasztási folyamat BŐVÜL(kapitalista gazdaságokban):Élesedik a verseny, folyamatosan bővíteni kell. Olyan termékek születnek mellyel szemben nem volt kereslet,(agresszív reklámmal nyitották meg neki a piacot)nem terméket hanem megoldás árul.

Vállalkozás: Vállalatgazdálkodási szempontból olyan jogilag egyértelműen körülhatárolható termelő vagy szolgáltató szervezeteknek tartjuk, amelyek a tartós profit realizálásának reményében végeznek gazdálkodó tevékenységet úgy, hogy bizonytalan piaci környezet veszi körül őket, működésükhöz saját és idegen forrást egyaránt felhasználnak, és ezeknek megtérülése nem garantált.Vállalkozó( személy aki végzi ), Vállalkozás( maga a tevékenység ), Vállalat(tevékenységnek a szervezeti kerete)Két nagy csoport:

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS TÁRSAS VÁLLALKOZÁS

Egyéni vállalkozást nem tekinthetjük komplex értelemben valódi vállalkozásnak. Oka: Nem különül el a vállalkozási tevékenység a háztartási tevékenységtől! Nem válik szét a három: Ő a tulaj, menedzser, munkás.Egy valódi vállalkozás nem önfoglalkoztató, hanem a piacról szerzi be az erőforrásait, azaz bérmunkát alkalmaz. Három tevékenysége: 1)tulajdonosi tevékenység 2)menedzsment tev. 3)munkavállalói tev.

Jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozás( KFT, RT)

Alapításukhoz előirt tőkeminimum szükséges, ebből következően rendelkeznek vagyonnal, így a vállalkozás által esetlegesen okozott károkat maga a vállalkozás is vállalhat felelősséget, így a tulajdonosoknak a BEVITT vagyonuk erejéig fogalmazódik meg a felelősségKORLÁTOZOTT FELELŐSSÉGŰEK

1988- KFT- hez 1millió tőke, RT- hez 10 milliómajd emelték: KFT 3, RT 20

(TŐKE EGYESÍTŐ VÁLLALKOZÁS)2006- KFT 500ezer, RT megszűnt- helyette ZRT 5,(alapvetően nem tőkeegyesítő), NYRT 20

Mivel ezek tőkeegyesítők: működéshez szervezeti keret (intézmény)kell.KFT-nél TAGGYŰLÉS, ÜGYVEZETŐ a menedzser.RT-FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG, IGAZGATÓ TANÁCS a menedzsment.

Jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás (korlátozottan jogképes, alapjog:

szerződést köthet, tulajdont szerezhet, perelhető - perelhet)(BT, KKT)

Alapításához legalább egy beltag és egy kültag szükséges. A kültagnak nem kell a tevékenységben részt vennie, neki csak a bevitt vagyonával kell felelnie.

Ezeknek a társaságoknak nincs kötelezően előírt indulótőkéje, tehát nem fontos, hogy van-e vagyona, tehát a működésből származó károkért nem tud vagyoni felelősséget vállalni. Ezért kötelező a tagoknak rész vennie a működésben, mert az esetleges károkért KORLÁTLANUL, EGYETEMESEN felelnek.

Ezek tipikusan SZEMÉLYEGYESÍTŐ VÁLLALKOZÁSOK, alapvető cél: SZINERGIA HATÁS(2+2=5)együttes tevékenységgel többet érnek el.

3

Vállalkozások tevékenysége: 2 csoportTermelő szervezetek és Közvetítő szervezetek

Közvetítő szervezetek: ( pénzügyi és kereskedelmi közvetítő)

Pénzügyi közvetítő: Feladata, hogy a gazdaság két pénzügyi érdekét összekösse.1.érdek: Azok, akiknek folyó bevételeik meghaladják a kiadást.( több be. mint ki) SZUFICIT KÖLTŐK( megtakarítást kamat reményében kölcsön adják - háztartási szektor)megtakarítások oka: likviditás motívum, óvatosság, tranzakciós, spekulációs(jobb kamat reménye), kényszermegtakarítás.

2.érdek: Azok, akiknek folyó kiadásaik meghaladják a bevételeiket DEFICITKÖLTŐK- Szuficit költőket veszik igénybe. Ilyen tipikus deficitköltő az állam és a vállalkozó szektor.

Vagy a közvetlen tőkepiacon működnek, vagy egy közvetítő rendszer részeként.BRÓKEREK- csak tőkepiaci megbízásokat végez, saját számlára nem kereshet.(def-szuf megbízásai)DEALER- tőkepiaci kereskedő, def-szuf megbízásokon túl saját kontóra is

Pénzügyi közvetítő rendszer intézményei funkcionális közvetítők. Nagy tömegben gyűjtik össze a megtakarításokat PORTFÓLIÓBEFEKTETÉST hajtanak végre.kevés a csődkockázat- Ilyenek pl. Bankrendszer,Biztosító társaságok, Nyugdíjalapok, Befektetési alapok.

Az állam gazdasági szerepvállalása

1. Történelmi kontextus:a. állam makrogazdasági szerepe a 17. században indult el

erős központi atala az állam megerősödik (lassan alakult ki) emellett zajlanak a háborúk az állam katonai szerepe, hatalma is erősödik erős gazdaság kell, az erős államhoz és az erős gazdasághoz a gazdaság alapjait a merkantilizmus adja merkantilizmus: olyan gazdaságpolitika, melynek legfőbb célja az arany

felhalmozása és aktív célja a külkereskedelem minél több exportot teljesíteni, minimalizálni az importot export az arany, az import csökkenésével megakadályozzák az arany

kiáramlást

4

jogi eszközökkel védi a hazai gazdaságot és megakadályozzák más nemzetgazdaságok negatív hatásait pl.: importon keresztül ez a protekcionizmus

b. 18.század vége – 19. század eleje: nem a külkereskedelem a fontos, megkezdődik az iparosodás (gőz forradalma) megjelenik egy demokratikusabb állam (szétválik a végrehajtó, a törvényhozó

és a független rendszer, a végrehajtás a központé, a törvényhozás már független ág központi hatalom meggyengül)

megjelenik a liberalizmus, ez lesz a gazdasági liberalizmus, a piac mindenhatóvá válik

annál fejlettebb az ország, minél inkább szétválik a termelésc. 19. század gazdasági gondolkodása a gazdasági liberalizmus lesz, alkotmányos

berendezkedés (kivéve Magyarország) Minimal State állam koncepcióját hozza Nyugaton az államnak ki kell

vonulnia a gazdaságból, hogy a piaci merkantilizmus kibontakozzon és csak passzív szerepet kapjon

a piaci működés keretrendszerét kell, biztosítsa: 1. tulajdon védelme2. versenyvédelem3. fogyasztóvédelem4. nemzet államosodás kora

d. 19. század második felében látható jelei lesznek a piaci működés nem kívánt hatásainak, az állam aktív részvételét fogja kívánni

3-as célrendszere van (ma is):1. probléma

a. a piaci működés ciklikus, azaz piaci konjunktúrákat dekonjunktúrák követnek

b. válasz: stabilizációs politika minden modern állam megoldása a stabilizációs politika

(anticikulikus gazdaságpolitika) Stop & Go: az államnak be kell fékeznie a gazdaságot;

pl.: plusz adók, ahol nagy lenne a kilengés; stabil makro pályára kell tenni a gazdaságot; ha nagyon visszaesne, akkor a Go lép életbe; a nagy kilengéseket a stabil pálya tudja megakadályozni

2. problémaa. a piaci működés növeli a vagyoni, esélybeli különbségeketb. a törvény előtt mindenki egyenlőc. segítség: a piac úgynevezett elsődleges jövedelem elosztást

csinál, a piaci hatékonyság elve szétosztja a nemzeti jövedelmetd. válasz: redisztribúciós politika

az állam egy másodlagos jövedelem elosztást csinál, korrigálja a piaci hatékonyság elvű jövedelem elosztását (társadalmi méltányosság elvén);

a piacon hatékonyan működő szereplők jövedelme egy részét elveszi (adókkal, járulékokkal), azzal a céllal,

5

hogy visszaossza azoknak, akik a piacról kiszorultak és ezzel próbál egy vagyoni különbséget csökkenteni

két részpolitika 1. adópolitika (kitől mennyi pénzt vegyen el)2. jóléti transzferpolitika (pl.: munkanélküli

segély)3. probléma

a. nem képes minden társadalmi szükségletet kielégíteni (nem képes a piac mindent előállítani)

b. externáliás hatás: externália alatt olyan külső gazdasági hatást érünk el, amelyek egy piaci szerződéses kapcsolaton túlmutatnak (ezért externália), úgy, hogy a piaci tranzakcióban résztvevő harmadik személy számára többlet előny vagy többlet hátrány jön létre pl.: negatív – pl.: környezetszennyezés; pozitív: pl.: autópálya építés (ez lehet negatív is)

- a kudarc alapvetően magánjogokat tud létrehozni

- a magánjavak azok a javak, amelyek fogyasztásában rivalizálnak és a magánjavak fogyasztásában kiszorulnak (a javak 99%-ban riválisok)

- ezeknek a javaknak van kereseti függvénye, amelyeknek van kínálata

- a keresleti függvény mutatja megvan-e rá a kereslet

- közjavak: azok a javak, amelyek fogyasztásában nincs rivalizálás, nem zavarja a többi fogyasztót és nem zár ki senkit a fogyasztásból

o olyan szűkös javak, amiket a piac nem tud létrehozni pl.: közvilágítás, honvédelem,

rendvédelem- a racionális egyének potyautasként viselkednek (valaki úgy részesedik a közjavak előnyeiből,

hogy nem kíván hozzájárulni sem a létrehozáshoz, sem a működtetéshez (ez folyamatos jelenség)) azaz a közjavaknak nincs keresleti függvénye, nincs kínálata sem

- az állam feladata és felelőssége az úgynevezett allokációs politikao az allokációs politika biztosítja a szükséges közjavakat, különböző kényszerítőkkel

forrásokat teremt, saját gazdasági, politikai prioritása alapján ezeket a javakat szétosztja a közjavaknak, a költségvetési vita is erről szól (aktív szerepvállalás)

- a piac externákat csinál

- vannak magánjavak, közjavak

- Jószágok o szűkös javak:

magán javak nincs dolga az állammal piaci javak

közjavak van dolga az állammal nem piaci javak

vegyes javak van-nincs

o rivalizálás van a fogyasztásban, de még sem szabadna senkit

kizárni a fogyasztásból

6

o a vegyes javak csoportjának neve a túlzsúfoltságra hajlamos

javak pl.: kórházi ellátás, felsőfokú oktatás, tömegközlekedés nincs-van

o azok a javak melynek fogyasztásában nincs rivalizálás, de még

is van kizáráso neve: díjköteles javak pl.: kábel TV, internet, gáz, vezetékes víz

o társadalmilag fontos javak

- vegyes javak piacosítható javak, de rendkívül fontos az állami aktív részvétel

- van még két jószág típus, amit az alapján csoportosítunk, milyen viszonnyal van a társadalommal és mi a dolga az államnak

o meritórikus javak: azokat a javakat nevezzük meritórikusnak, amelyeket a

társadalmi bizonyos tagjai kevesebbet fogyasztanak, mint a mi társadalmi szinten elvárható, indokolt lenne

ezért az állam feladata egy fogyasztási minimumot előírni vagy egy elvárható fogyasztásra kényszeríteni

pl.: kötelező védőoltás, kötelező gyereküléso demeritórikus javak: azok a javak, amelyeket a társadalom bizonyos tagjai nagyobb

mértékben fogyasztanak, mint ami társadalmi szinten elvárható lenne ezért az állam feladata megdrágítani, időben-térben korlátozni, megtiltani

- az állam feladata, hogy extern hatásokat internalizálja (belsővé tegye)o pl.: a környezetszennyezéséért fizessen az, aki okozta

SzemináriumMagyar költségvetés felépítése, magyar háztartási rendszer

1. Állami háztartás: egy olyan jövedelmi mérleg, amely egy adott időszakra mutatja az állam működési

bevételeit, forrásait, működési kiadásait egy előre rögzített struktúrában két alrendszerből áll (4 alrendszerre bontható)

oközponti költségvetés

ezért a mindenkori kormány felelősohelyi önkormányzatok költségvetése

o társadalombiztosítási alrendszer

beintegrálták a központi költségvetésbe nyugdíjbiztosítás, aktív keresők járulék befizetése

o elkülönített állami pénzalapok

beintegrálták a központi költségvetésbe vannak olyan közcélú kiadások, amelyeket nem lehet a központi

költségvetésből finanszírozni pl.: munkavállalói-, munkanélküli segély2. Központi költségvetés

strukturált bevételo adó: az a legfontosabb vállalati bevétel, amely nem jelent az államtól

közvetlen ellenszolgáltatási kényszert, az állam egy közös alapból arra fordítja, amire akarja

nincs közvetlen ellenszolgáltatás két fontos szempont

a. hova fizetjük

7

központi adó helyi adó

b. ki fizeti adó befizető

1. közvetett adó pl.: ÁFA, Jövedéki adó adó megfizető

1. közvetlen adó pl.: Jövedelemadó, EVA, Társasági adó

o Járulékok, hozzájárulások

o Illeték

o Bírságok, büntetések

o Állami vagyon működéséből származó hozam

o Magyarországgal szembeni tartozások

- központi adó (központi költségvetés befizetés)o ÁFA, Társasági adó

- Helyi adók (önkormányzatok bevétele)o 4 típus

vagyoni típusú adó építményadó telekadó

kommunális jellegű adó magánszemélyek idegenforgalmi

iparűzési adó teljesítményadó

- strukturált kiadás

Az adóztatás célja, küldetése:Elvárások:

Költségvetések fejezetei:

8

Átlátható legyen (transzparens legyen), egyszerű legyen, kevés adminisztrációval járjon.

Kiszámítható legyen (előre lássuk a változás irányát) Méltányos legyen - minden gazdasági szereplőt csak

annyival lehet terhelni, amennyit el tud viselni, úgy, hogy a társadalmi különbségek ne növekedjenek, hanem csökkenjenek.

Arányos legyen – ha valaki tízszer többet keres, tízszer többet fizessen.

Versenysemleges legyen – ne változtasson a piaci szereplők esélyein.

Költségvetési bevételt eredményezzen – azonban Magyarországon a költségvetési bevételek jó része adósságrendezésre, nem jóléti intézkedésekre megy.

1.)Állam fenntartási funkciója (öncélú)- hatalmi ágak, parlament, minisztériumok, honvédelem, rendvédelem, katasztrófa védelem költségei

Parkinson tétel: Állam működési kiadásai azért nőnek folyamatosan, mert amennyiben egy területet felvállal, azt már nem lehet leépíteni.

2.)Állam jóléti funkciói (állami redisztribúció) - oktatási-nevelési költségek, egészségügy, szociális kiadások, kulturális és közművelődési kiadások

3.)Állam gazdasági funkcióinak kiadásai - kutatás és fejlesztés, közlekedés, hírközlés, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, iparfejlesztés,(mindenféle gazdálkodás)

4.)Nemzetközi kötelezettségek költségei - befizetések az EU felé, valutaalap, világbank, külképviseleti költségek, konzulátusok, kamatok fizetése, töke törlesztés

(2009 novemberében Mo. kötött egy 20 Mrd eurós készenléti hitelt-12,5 a valutaalaptól 6,5 az eutól)

Államadósság keletkezése, formája, kezelése:

Egy költségvetés három egyenleget vehet fel (vagy vagy)

- Szufficites Ha az állami bevétel meghaladja a kiadásokat (értelmetlen) tervezett és tényleges költségvetés van ( tervezni értelmetlen, ténylegesen létrejöhet)

- NullszaldósAnnyi bevételt tervezünk, amennyi a kiadásokat fedezi (naiv) ténylegesen nem jön létre

-DeficitesAzzal számolnak, hogy nem jön be annyi, amennyit költünk (tervezett és tényleges is)

Ha egy ország deficitet tervez, akkor a hiányt adósságból kell finanszírozniállamadósság nőni fogKeynes- „Nem baj, ha egy ország eladósodik”

Hiszen az adósságból jóléti kiadások finanszírozására, gazdaság fejlesztésére lehet költeni, ezek révén nőhet a GDP

nő a jövedelem és a foglalkoztatásnő a társadalom jövedelme

nagyobb adóbevétel lehetségeslesz miből finanszírozni az adósságot (érdemes eladósodni)

Opportunity cost: Haszonáldozati költség: Azáltal merül fel, hogy bármilyen befektetés/beruházás megvalósításánál le kell mondanunk minden alternatív befektetés hozamáról. (pl. ha veszek egy 10milliós lakást, lemondok a pénzt (bankban van) hozamáról)

Állam döntéskényszer előtt áll: Jóléti kiadásokat/gazdasági versenyt vagy adókból, vagy hitelből finanszírozza.Ha hitelből adósodjunk el, hogy fizessük a kamatotHa adókból akkor lehet, hogy olyan szereplőktől von el, amely jóval nagyobb nyereséget jelentene

Olcsóbb adósságból finanszírozni mint adókból!Ha adókból finanszírozunk, akkor a társadalomban történik átcsoportosulás, jelenben elköltjök a jövő nemzedék lehetőségeit.

9

Egy államadósság kétféleképpen keletkezhet, kétfelé mutat:

Az állam eladósodhat belföldreBELSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNY(állampapír alapú finanszírozás, állam forintban denominál, mi megvesszük az állampapírt)

Az állam eladósodhat külföldreKÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNY( lehet piaci alapokon finanszírozni- euro alapú kötvényt bocsájt ki- ez Mo-on nem lehetséges, nagy a

cégéres felár)(lehet intézményi alapon is finanszírozni- IMF)

Folyó finanszírozással:(hosszú távon- egy évnél hosszabb (középtáv), államkötvénnyel (tartós)

(rövid távon- kincstárjegy- kincstári váltó)

Állam bevételei:Járulékok: Egy jogviszony áll mögötte, egy közvetlen ellenszolgáltatás jár.Legtipikusabb: TB- járulékfizetési kötelezettség ingyen ellátnak Nyugdíj- járulékfizetési kötelezettség

Ezeknek tilos lenne a központi bevételbe bekerülnie

Mindkét esetben a munkáltatónak és a munkavállalónak fizetési kötelezettsége van. Bruttó értékeket kell figyelembe venni.Én mit fizetek a NAV-nak, ha bruttó 200 a fizetésem:

- Személyi jövedelemadó (16%) 32ezer- munkáltató fizeti ezeket!

- Nyugdíjjárulék (munkaadói) (10%) 20ezer

- Egészségbiztosítási járulék TB (8,5%) 17ezerTEHÁT

AMIT HAZAVISZÜNK=NETTÓ(131 EZER FORINT)

Munkaadó költségei:- Nyugdíjjárulék (24%) 48ezer

- Egészségbiztosítási járulék TB (3%) 6ezerTEHÁT 254 EZERBE KERÜL A MUNKÁLTATÓNAK A DOLGOZÓ

Sok munkáltató átalakítja a munkaviszonyt MEGBÍZÁSI munkaviszonnyá, ezzel megszabadul a közterhek fizetése alól.( Pl.: alkalmazott biztonsági őr egyéni vállalkozóként való alkalmazása)

Illetékek: Törvény megkülönböztet: vagyonszerzési illetékek és eljárási illetékek Közgazdasági megkülönböztetés: közvetlen viszontszolgáltatás és állami bevétel

Eljárási illetékek: Bírósági eljárási illeték:

10

- cégbírósági eljárási illeték (cégalapítás)

- peres (polgári) eljárás

- büntető eljárásKözigazgatási/államigazgatási:

- szem.igazolván, erkölcsi biz., építési engedély

Vagyonszerzési illeték: - Visszterhes vagyonátruházási illeték(adásvétel-ingatlan, autó)

- Öröklési illeték(egyenes ági leszármazás 20millióig illetékmentes- redisztribúciós elv, aki örököl több eséllyel indul

- Ajándékozási illeték (vagyonátruházás-egyenes ágon illetékmentes)

Bírságok:- szabálysértési bírság

- környezetvédelmi bírság

- közigazgatási bírság

Nemzetgazdaság

Nemzetgazdaság teljesítményének mérése:

Hogyan agregáljunk(összesítsünk)? Milyen áron értékeljük, hogyan árazzunk? Hogyan szűrjük ki a halmozódásokat?(hogyan kerüljük el egy teljesítmény kétszer vételét) Hazai vagy nemzeti szinten agregáljunk? Mit összesítsünk, jövedelmet vagy termelést/reálgazdasági teljesítményt? Növekedést vagy fejlődést számszerüsítsünk?

1,) Hogyan agregáljunk?

Csak értékkel lehet kifejezniérték-befektetett áldozat

2.)Milyen áron értékeljük, hogyan árazzuk?Minden terméket és szolgáltatást fel kell árazni. Van nominális(aktuális ár) és reál értékelésNominális GDP/ reál értelembenpl: 2010-ben 1000/ 10×100 2012-ben 1200/ 8×150

Egy nemzetgazdaság tényleges teljesítményét csak reál kategóriákban/nagyságban lehet kifejezni, amit úgy tudunk számolni, hogy a nominális GDP-t megtisztítjuk az árváltozás hatásaitól, megtisztítjuk az inflációtól.- nominális GDP-t defláljuk(defláció) – árindex

11

nominális GDP GDP deflátor - real GDP

Ez egy árindex, ha van infláció, akkor egy 1-nél nagyobb szám, megmutatja hogyan változott az árak színvonalaDeflálás két oka:

- Így tudjuk egy nemzetgazdaság teljesítményét időben összehasonlítani

- Térbeli összehasonlítás, hisz egyes nemzetgazdaságokban eltérő az inflációs ráta ( Mo-on 6%, EU-ban 2% alatt)

Ha a reál GDP-t egy főre levetítjük, megtudjuk a jövedelmek rendelkezésre állását.

3.)Hogyan szűrjük ki a halmozódásokat?Egy nemzetgazdaságban a termelési folyamatok egymásból következnek, ágazatok egymásra épülnek, így előfordulhat, hogy ugyanazt az értéket több vertikumban is figyelembe vesszük.pl.: 100értékű búza 200 értékű a malomiparban-liszt 300értékű a sütőiparban-kenyér - 600 a teljesítmény, de 100+100(malomipar tesz hozzá)+100(sütőipar)

Valójában tehát 300 a teljesítmény

GO- LEGBRUTTÓBB NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY(Bruttó kibocsátás)A bruttó kibocsátás számszerűsíti egy nemzetgazdaság adott időszaki(évi) teljes kibocsátását, értékét

GDP- BRUTTÓ HAZAI ÖSSZTERMÉK-FÉLBRUTTÓ MUTATÓ( nettósítottuk a GO-hoz képest), mert nem tartalmazza azokat a javakat, termelési értékeket, melyek egy másik termelési folyamatban felhasználásra kerültek.( közbülső felhasználásra kerültek, azaz nem kerültek végső felhasználásra)

A GDP egy hozzáadott értéktípusú értékmutató, vagyis csak azokat a termelési értékeket összesíti, melyek az adott teljesítési vertikumban hozzáadott értékként jelenik meg

GDP = GO - közbülső felhasználás (hozzáadott érték)

GDP nem tartalmazza a felhalmozódásokat- bővítő és pótló is ( termelés: bővítés és pótlás )

NDP = GDP – amortizáció (pótlási célt szolgáló beruházás)

NDP nettó mutató, csak a bővítő beruházást méri- eszközbe beruházni kell, ha beruházok- beadtuk a termelésbe(elkopik majd és elöregszik)BERUHÁZÁSAKTIVÁLÁSAMORTIZÁCIÓSELEJTEZÉS (csökkenti a termelési kapacitást)pótolni kell: BERUHÁZÁS körforgás!

4.)Hazai szinten vagy nemzetgazdasági szinten összesítsünk? A GDP egy olyan hozzáadott értéktípusú mutató, amely tartalmazza az összes olyan termelő/szolgáltató szervezet termelési hozzáadott értékeit, amelyet egy adott ország területi határain belül működnek, függetlenül attól, hogy ezek a szervezetek milyen tulajdonban vannak, vagyis ez a számbavétel hazai számbavételű, területi elvű

Van egy másik számbavétel, nemzeti számbavétel, mutatója a GNP

12

GNP-BRUTTÓ NEMZTI TERMÉK, azoknak a termelői/szolgáltató szervezetek termelési értékeit összegzi, melyek egy adott nemzetgazdaság tulajdonában vannak, függetlenül attól, hogy hol hozzák létre. Ez a számbavétel nemzeti alapon agregál tulajdonosi elvű

Esztergomi Suzuki- Magyar GDP részeMagyar tulajdonú BKV- GNP és GDP is

Horvát Opt- GNP része

Mo-on a GDP nagyobb, mint a GNP, ami arra utal, hogy a hazai nemzeti jövedelem(GDP) nagy részét külföldi tulajdonú, Mo-on termelő cégek hozták létre.

5.)Mit összesítsünk jövedelmet vagy termelést?GDP- egy termelési oldalról agregál, egy jövedelem oldala is van, egy felhasználási oldala is van.

Amennyiben jövedelmi oldalról agregáljuk, a tényezőtulajdonosoknak a tényezők termelésbe való kölcsönadásának ellenértékeként megkapott jövedelmeket adjuk össze.

Egy zárt nemzetgazdaságban a tényező jövedelmek összege megegyezik a GDP-vel.(tényezőjövedelem: munkabér, kamatjövedelem)

Azonban ha egy ország nyitott, azaz mind az áru/tőke/munka áramolhat, akkor előfordulhat, hogy egy nemzetgazdaságban képződő jövedelem más országban kerül elköltésre, vagyis a GDP egy alternatív mutatóját is számolni kell, ez a GNI ( BRUTTÓ NEMZETI JÖVEDELEM)

GNI = GDP – azok a jövedelmek, melyek külföldre távoznak + azok, melyeket külföldről hazautalnak.

Szlovák vendégmunkás munkája része a GDP-nek. Ha a havi munkabérét átutalják, akkor már nem része, akkor GNI

GNDI- BRUTTÓ NEMZETI RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM, ez az ami a családhoz elkerül- költségvetés( állami adókkal, jövedelmekkel csökkentett jövedelem)

GNDI = GNI – jövedelemadók + jóléti transzferek(családi pótlék, szoctám=másodlagos jöv.)

6.)Fejlődést vagy növekedést számszerűsítsünk? az eddigiek a növekedést számszerűsítikA 70-es évek elején létrejövő jóléti gazdaságtan fogalmazza meg először, hogy a GDP-be tartozók kiadások olyan tételeket is tartalmaznak, melyek nem a jólétet növelik, hanem a fogyasztói társadalom nem kívánt hatásait(stressz, bűnözés) próbálják meg megszüntetni.

NEW- NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT MUTATÓJA

13

NEW = GDP – externália (kiadások) pl: feketegazdaság kiadásai + otthoni munka értéke

Pénz szerepe a gazdaságban

3 féleképpen definiálhatjuk:

1.) Konvencionális elmélet: Pénztörténeti korszakokat azonosítunk és minden egyes korszakban mást és mást értünk pénz alatt.

2.) Funkcionális elmélet: Elvárunk a pénztől bizonyos funkciókat, és amennyiben bármely pénzügyi aktíva ezt hordozza, azt pénznek hívjuk

3.) Statisztikai megközelítés: Van egy bank (Mo-n az MNB), melynek feladata vizsgálni a pénz mennyiségét. Kulcsfontosságú, hogy mennyi pénz van a gazdaságban, ezért vizsgálják a monetáris hatóságok (bankok)Se több, se kevesebb ne legyen, legfontosabb cél az árstabilitás, ehhez különböző monetáris aggregátorokat képeznek (pénzmennyiség kategóriák)- Minden ország megcsinálja: A legszűkebben vett pénz az M1, szélesebb az M2= M1+lekötött betétek, és az M3= M2+ határidős betétek

Rövid pénztörténet: 4 korszak:

0.korszak: Barter korszak - pénz nélküli cseregazdaság (áruért áru)- ma is lehet működőképes3 hiba: - szükségletek kettős egybeesését követeli meg

- nincs egységes árumérce, nincs értékmérő

- nagyon sok árat, cserearányt kellene fejben tartaniHa van négy termék (alma,barack,körte,szilva)Hány cserearány van, ha nincs pénz??? - 4 termék esetén 6

n termék esetén: n (n-1)2

1.korszak: Árupénz korszak- Valamelyik áru pénzként kezd el funkcionálni (pl börtöngazdaság-cigaretta)n termék esetén hány cserearány van??? n-1

Az árupénz kettős értékkel bír, egyrészt van vásárlóértéke, emellett belső értéke is van.Ha egy áru nem ezt az öt tulajdonságot tölti be, akkor nem lesz pénz funkciója:

-homogén legyen (minden egysége ugyanazt az értéket képviseli)

-végtelenül osztható legyen ( tea gramm-ban mérése)

-széles körben elfogadják

-korlátozott mennyiségben, de elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre

-érték őrző legyen (idővel képes legyen az értékét képviselni)

2.korszak: Metalista korszak (nemesfém korszak) - pénzgazdaságokbimetalizmus: arany és ezüstmonometalizmus: aranypénzrendszer

Hogyan lesz bimetalizmusból monometalimus?(Thomas Greshan szerint: )A rossz pénz ( ezüst ) kiszorítja a jó pénzt ( arany ) a fizetési forgalombólEgy gazdaságban mindig annyi pénz kell, amennyi az árupiaci tranzakciók lebonyolításához szükséges.

1- arany14

15 -ezüstöt értparitás: Két fizetőeszköz értékének egymáshoz rögzített aránya= rögzített árfolyamTöbb lett az ezüst, az arany felértékelődött, azaz az ezüst leértékelődött, a paritást nem lehetett fenntartani.

A pénzfunkciók szétválnak a két fizetőeszköz között!!!funkciók:

1.) Csereeszköz funkció/tranzakciós funkció2.) Fizetési eszköz funkció vagy hitelpénz funkció

- Ha a pénz csereeszköz funkcióban van, akkor az áru átadása és a pénzügyi ellentételezés időben nem válik szét (árupénz)

- Ha a pénz fizetési eszköz funkcióban van, akkor az áru átadás és az ellentételezés időben szétválik egymástól ( valaki hitelezi a másikat)

3.) Felhalmozási funkció a pénz vagyontartási eszköz (különböző motívum: óvatossági, tranzakciós, spekulációs)4.) Elszámolási funkció- Pénz az értékmérés etalonja5.)Nemzetközi pénzfunkció- nem új, az előző négyet a pénz nemzetközi szinten is képes betölteni1945 után Dollár, 60tól Jen, 69 a valutaalap pénze mint világpénz SDR(dollár helyett), 79 Eu közösség pénze ECU(nincs fizikai formája),99től Eu pénze Euro(még csak számlapénz),2002 euro törvényes pénz

Arany elsősorban felhalmozási funkcióba került.Az ezüst csereeszköz/tranzakciós eszközzé vált

Mindenki ezüsttel akart fizetni, aranyat felhalmozniezért

Úgy döntöttek, hogy demonetizálják az ezüstöt (kivonják), megszűnik a pénz szerepe, arany lett a törvényes fizetőeszköz

3.)korszak: Modern pénzrendszer- Pénzhelyettesítők korszaka.Két pénzhelyettesítő: 1.)csekk 2.)váltó

Csekk: Nem az aranypénz hiánya hívja életre, hanem azért mert az arannyal történő fizetés nehéz, veszélyes volt. Már a 12. századtól bankok jöttek létre, hogy az aranyat letétbe helyezzék, letétért cserébe CSEKKET bocsátottak ki.Csekkel az fizet, akinek pénze van, a középkorban mögötte aranyfedezet volt, ma is pénzhelyettesítő,

ma csekkszámla fedezet áll mögötte.

Váltó: Aranypénz hiánya hívta életre ( modern pénz őse)

Termelőtől vesz Eladó Vevő Fogyasztó

A váltó egy későbbi időpontra szóló feltétlen és kötelező fizetési ígéret ( fizetni azt nem tudnak, de ígérni igen)A váltó kibocsájtója (az áruügylet adósa) arra vállal kötelezettséget, hogy a váltóban meghatározott összeget (névérték) az ott meghatározott helyen és időpontban megfizeti a váltó birtokosának, alapesetben az áru eladójának.

15

Névérték tartalmazza az áru ellenértékét + a lejárattól számított kamatotA váltó névértékén felül nem tartalmazhat kamatkikötést (váltó névértéke: jövő érték lejárat napján

mennyit ér)A váltó egy diszkont értékpapír, azaz a lejárat előtti értéke kisebb, mint a névértéke.

Három dolgot lehet csinálni egy váltóval:1.) Megvárjuk a lejáratot, érvényesítjük a követelést2.) Forgatás- A le nem járt váltót forgatással átruházza, egy másik kereskedelmi ügyletben vevőként lép

fel, váltóval fizet az áru ellenében átruházza a követelést az új eladóra( rajzon termelő)3.) Leszámítolás, vagyis egy bank megveszi a váltó birtokosától a még le nem járt váltót úgy, hogy a

váltó névértékéből levonja a lejáratig esedékes kamatokat, vagyis megosztoznak a kamatokon a bank és a váltó birtokosa.Áru ellenértéke (áru értéke): 700Névérték: 1000lejárat 3 hónapos, tehát a kamat: 300Lejárat előtt egy hónappal megveszi a bankMennyit fizet az eladónak a bank? 900-at, de ezután követeli az 1000-et a váltó kibocsátójától!!!

A bank nem egyszerűen megvette, hanem váltó fejében hitelt nyújtott!!!- A váltó egy pénzhelyettesítő eszköz

- Hiteleszköz

- Bizalmi eszköz

- Befektetési eszköz

- Fedezeti eszköz

16

Modern pénz kialakulása

A bank nem megveszi a váltót, hanem hitelt nyújt,(váltófedezet mellett) vagyis a modern pénzHITELPÉNZ

Klasszikus bankjegy = bankári váltó (a bank ezzel fizet!!!) minden kereskedelmi váltónak max 1 év a lejárata!

jellemzői:- bank bocsájtja ki

- adott címletértéke van

- a bankárok aláírásával hitelesítik

- nincs lejárata

- bármikor aranyra váltható ez biztosítja az értékállóságát1. probléma: Ha rengeteg bank kibocsájt bankjegyeket, akkor annyi bankjegy amennyi bank.A nemzetállamok megalakulásával megalakulnak a központi bankok (Mo-on 1924 MNB)

viszontleszámítolás (rediszkontálás) – Központi bank veszi meg a banktól a le nem járt váltót jegybankpénzzel fizet adott ország törvényes fizetőeszköze (de ez még klasszikus bankjegy- a modern pénzt nem lehet)

2. probléma: 19. században két elmélet vitatkozik, hogy mennyi bankjegy lehet a forgalomban- csak annyi lehet, amennyi a mögöttes aranyalap (kivitelezhetetlen, kevés az arany)

- inflációhoz közelítő, annyinak kell lenni, mint amennyi a mögöttes árualap ( NEM SZABAD TÖBB BANKJEGYNEK LENNI, MINT AZ ÁRUALAP! HA TÖBB, AKKOR INFLÁCIÓ!!!)

Infláció: orvosi műszó-felfúvódás (pénz felfúvódása)Pénz értéke elszakad a mögöttes áruk értékétől, azaz a pénz leértékelődik az áruk értékéhez képest, és emiatt az áruk és szolgáltatások ára növekedni fog, és végeredményben az árak színvonala tartósan és tendenciálisan növekszik.

Defláció: esetén az áruszínvonal tartósan és tendenciaszerűen csökken

Dezinfláció: Az áruszínvonal növekedési üteme csökken, azaz az infláció mértéke is csökken

Stagfláció: Stagnáló gazdasági teljesítmény mellett (stagnáló vagy enyhén csökkenő GDP mellett) nő az áruk színvonala

Slumfláció: Jelentős mértékben visszaeső GDP mellett folyamatosan növekvő infláció érvényesül

Az inflációt éves szinten számolják (%-osan) az első évi árszínvonalhoz viszonyítva, de havi szinten közlik (most december a 2011. decemberhez képest)

17

3 mérőszáma van (árindex):Fogyasztói árindex: Egy nemzetgazdaságra jellemző kosárból indul

ki, (kb. 8-10ezer termék és szolgáltatás) ezeknek az árucsoportoknak árváltozásait súlyozottan átlagolja, azaz a társadalom által fogyasztott áruféleségeknek más és más a szerepe, máshogy határozzák meg az inflációt ( benzin > kenyér)Ha a fogyasztói kosárban nem csak hazai termék van, hanem import, akkor az importdrágulást is beleszámítjuk.

5liter 20fokos5liter 40fokosEgybeöntöm, nincs hő veszteség 10liter 30fokos (60/2)

50%-os súlya van a 20fokosnak és 50% a 40fokosnak is

1liter 20fokos - 10% a súlya8liter 40fokos- 90% a súlya 0,1 × 20 + 0,9 × 40 = 38

Termelői árindex: Termeléshez felhasznált erőforrások árváltozásaiból indul ki, ezek árváltozásait súlyozottan átlagolja. A termelési árindex határozza meg a fogyasztói árindexet.

GDP deflátor: Egy adott ország termelési szerkezetéből indul ki, azt nézi, hogy az adott évben előállított termék/szolgáltatás árváltozásaiból számított árszínvonal hogyan változik. Nem méri az import termékek árváltozásait.

Klasszikus inflációs okok: Háború okozta infláció

Modern inflációs okok: 2. világháború vége- piacgazdaságra vonatkozik

Kereslet- húzta infláció: - Második világháború után hihetetlenül bővül az aggregált kereslet

- Óriási volt a társadalmak jövedelemnövekedése, nőtt a foglalkoztatás

- A kínálat is nagyot bővült, de két korlátja volt: egyik az erőforrás korlát, másik a kitermelő ipar korlátja- nem lehetett elég gyorsan termelni.

Úgy próbálták a korlátokat oldani, hogy 1952. áprilisában létrehozzák a Montánuniót.Addig, amíg kereslet túlsúly van, nem csak mennyiségi válasz születik, hanem áralkalmazkodás is magasabbak lesznek az árak (ha nagy a kereslet vagy emelek, az áron vagy többet termelek)

Világméretűvé válik a verseny kereslet- húzta inflációt lehúzta, csökkentette, megoldotta

Aggregált kereslet összetevői: - fogyasztás

- beruházás

- kormányzati kiadások

- külföld- expot/import

18

Tehetetlenségi infláció: Ez az infláció annak a szintje, amivel elvileg a gazdaság tehetetlenA gazdasági szereplők egy eddig ismert inflációval kalkulálnak a jövőben, ezzel számolnak, ezt kalkulálják az árakba, szerződésekbe (ADAPTÍV VÁRAKOZÁS)- arra várnak, hogy a múltbeli infláció újra megtörténjen (extrapolálunk)

az inflációt mi gerjesztjük

Lehet azért ellene védekezni, ha van egy hiteles jegybank, ami alacsonyabbal számol, és meg tud győzni minket és elhisszük, akkor azt építjük be a szerződésekbe – kisebb infláció lesz

Költség- tolta infláció: A termelésnek valamely költsége megdrágul, és amennyiben a vállalkozás nem akarja kigazdálkodni vagy nem enged a profitból, akkor ezt a költségnövekedést beépíti az árakba (olajválság)

bér-ár spirál: (poszt nacionalista országok sajátja)Rendszerváltás óriási inflációt hozottreálbér csökken szakszervezeti bérharcok több fizetés nőtt a bérköltség megemelte a termelési költségeket, nem tudták kitermelni, beletették ezt az árakba bérek vásárlóértéke újra csökken KÖRFORGÁS

Miért nem indult ez be a nem szocialista országokban??? kutatás, fejlesztés, innovációnem bér jellegű kiadásokat csökkentikezzel nem nő az összköltség

Leértékelésből adódó infláció:(Kicsi, nyitott országoknál- akkor nyitott, ha jelentős import és export van)Magyarország legjobb esélyét az export adja

Két féleképpen lehetünk exportképekek:-Ha költséghatékonyak vagyunk -Ha gyenge a fizetőeszköz

Pl.: egy magyar busz önköltsége 25 millió forint, világpiaci ára 100.000 euró1. árfolyam 250Ft/ Euró

25 milliót kapunk, nem kerestünk rajtanem növel exportot

2. árfolyam 300Ft/ Euró30 milliót kapunk5 millió import nyereség!

Azonban ugyanennyiben megdrágítja az importot venni akarok 10ezer euróért, eddig 2,5 millió utána 3 millió a költség

19

Munkanélküliség

Teljes népességMunkaképes korú lakosság Nem munkaképes korú

Gazdaságilag aktív(munkaerő piaci

szempontból aktív)

Foglalkoztatottés

Munkanélküli

Gazdaságilag inaktív (nincs a

munkaerőpiacon)

Munkanélküliség:Munkanélkülinek tekinthető az a munkaképes korú, gazdaságilag

aktív, jelenleg nincs betöltött álláshelye, de aktívan munkát keres, ehhez regisztráltatta magát, de nincs a végzettségének megfelelő álláshely, vagyis ha van, két héten belül nem tudja betölteni.

Munkaképességi kor alsó és felső határa Magyarországon jelenleg: 16–65 év( tankötelezettség-nyugdíjkorhatár ) – Mo-n többet fogyasztunk, mint termelünk, az ország nem bírná az ilyen korai nyugdíjkorhatárt- ezért a változás)

Addig Magyarországon, amíg a munkaképes kor felső határa a nyugdíjkorhatár, addig az Eu országaiban (nyugatabbra) a munkaképes kor jellemzően 74év.Ez nem azt jelenti, hogy 74 éves korig kell dolgozni, hanem addig lehet dolgozni, tehát ha a nyugdíjkorhatárnál el akar menni nyugdíjba, akkor, elmehet, ha viszont dolgozni akar, akkor tovább dolgozhat, nem lehet lenyugdíjazni.

4 – 6 az inaktivitási ráta 4 ember tart el 10-et!

Nem tudjuk eldönteni, hogy ki van jelen a munkaerőpiacon, hogy ki tekinthető foglalkoztatottnak és ki tekinthető munkanélkülinek. Megértéséhez használjuk: Munkaerő piaci térkép

20

1.)Kényszerből részmunkaidőben foglalkoztatott

Státusz szerint foglalkoztatott ám motivációja szerint úgy viselkedik, mint egy munkanélküli.

Van betöltött álláshelye, állást keres jobb egzisztenciáért. Válságban tipikus álláshely megosztás (egy 8órás munkaidőt ketten 4 órában)

2.)Önként vállalta a részmunkaidőt

Foglalkoztatott, de motivációját tekintve inaktív, inaktív gondolkodású

Fontos neki a család, de nem akar végleg kivonulni a piacról, ezért még dolgozik, de már „unokázni akar”. Nem lehet tartósan számítani rá.

3.)Kényszervállalkozó 2 típus¤ Elveszítette a munkahelyét, fél, ezért belefog valamibe, (de kényszerből teszi)

Státusza szerint önfoglalkoztató, motivációja szerint munkanélküli

¤ Korábban munkaviszonyban volt, de átalakította a munkaadó a munkaviszonyt megbízási jogviszonyra, hogy a közterheket megspórolja – kényszervállalkozó lett

4.a) Átképzésben részvevő

Foglalkoztatott, de úgy viselkedik, mint egy munkanélküli.

Foglalkoztatott, de retteg, ezért elmegy egy másik szakmát tanulni

b.)

Státusza szerint inaktív, de motivációja szerint munkanélküli

Inaktív, azaz olyan végzettsége van, amiben nem tud elhelyezkedni, bemenekül egy másik iskolarendszerbe.

5.)Reményvesztett munkanélküli

Státusza szerint inaktív, viszont motivációja szerint munkanélküli

Jellemzően alacsonyabb iskolázottságú és/vagy végzettség nélküli, aki többnyire elsodort országrészekben, szegényebb vidéken él, aki vagy már kikerült a regisztrációból, vagy eleve nem is regisztráltatta magát de lehet, hogy vállal fekete munkát!

6.)Fekete munkás

Státusz szerint munkanélküli, motiváció szerint foglalkoztatottvagy

Státusza szerint inaktív, motiváció szerint foglalkoztatott

Első esetben regisztrálva van, de feketén dolgozikMásodik esetben pedig nem regisztrált, de feketén dolgozik

21

7.)Pótlólagos állásigénylő/kereső

Státusz szerint foglalkoztatott, motiváció szerint inaktív

Szeretnének véglegesen kivonulni a piacról, de valamely közeli családtagjuk munkanélkülivé válik, de úgy véli, neki több esélye van a végzettsége szerint dolgozni.

Munkanélküliség típusai: (ha eltudjuk dönteni)

# Akarati/önkéntes munkanélküli: lenne betölthető helye, de nem tölti be

- Search munkanélküli: Aki azért hagyta ott a munkahelyét, mert valamelyik munkahelyi feltételével/körülményével/reálbérével nem volt megelégedve, ezért a szabadidejében jobb munkát keres. (általában magasan kvalifikált munkaerő, piacképes végzettségű)

- Spekulációs munkanélküli: Akinek lenne betöltött álláshelye, de sikerül elérnie, hogy csak később kelljen betöltenie, ezt az időt arra használja, hogy jobbat keres

- Frikciós munkanélküli: Lenne a végzettségének megfelelő álláshely, de mégsem tudja betölteni, mert ennek vagy földrajzi akadályai vannak vagy családi okai (távol van, túl költséges)

# Kényszerű munkanélküli:

- Súrlódásos munkanélküli: Legkevésbé problémás, de kényszerű. Lenne a végzettségének megfelelő álláshely, de azért nem veszik fel, mert valami plusz alapfeltétel hiányzik, amit meg kéne szereznie (pl. nyelvvizsga)

- Pályakezdő: Nincs megfelelő rutinja, információja

22

Munkamegosztás szerepe a gazdaságban

Közgazdaságtan szűkösség tudománya, szűkös javak termelése, elosztása, felhasználásaA szűkösség/hiány mindig választási kényszer elé állítja az egyént opportunity cost

Olyan termelési kombinációkat köt össze, amely mellett egy társadalom az összes termelési tényezőt optimálisan (legnagyobb hatékonysággal) használja ki.Technikailag hatékony egy felhasználás, ha nem létezik más olyan alternatív termelési erőforrás kombináció, amellyel nagyobb kibocsátást lehetne elérni, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez gazdaságilag hatékony.

Csak akkor hatékony gazdaságilag, ha a legnagyobb profittal tudjuk realizálni.

Ha valami gazdaságilag hatékony, akkor technikailag is hatékony – vonal mentén hatékony a termelés!

A görbe érzékelteti a csökkenő határtermelés/csökkenő hozadék elvét Egy termelési folyamatba minden pótlólagosan bevont erőforrás egyre kisebb hatékonysággal növeli a kibocsátást.

„E” pontban nem hatékony a gazdaság, nem a legnagyobb hatékonysággal használjuk a kapacitásokat. (nem érvényesül az opportunity cost elve)

„F” pontban gazdaságilag kivitelezhetetlen, vagy nincs annyi erőforrás, vagy nincs olyan technológia

A cél a szaggatott vonal, a termelési tényezők növelése, a technika fejlesztése, szűkösségen változtatni. Hosszú távon ki kell tágítani a görbét!!!

Az, hogy egy gazdaság a görbe melyik pontján termel, hol lesz gazdaságilag hatékony, az attól függ, hogy milyenek a termelési tényező arányok, mennyire drága a termelés, másrészt milyenek a termékarányok.Ha egy társadalom ezeket az optimalizációkat elvégzi, akkor előfordulhat, hogy bizonyos termékekből kevesebbet állít elő, mint amit fel fog használni, míg más termékekből lehet, hogy többet fog termelni.

Mi következik???Ennek az országnak kell találni egy másik országot, aminek el tudja adni a felesleget és behozza a hiányt!!!

23

ADAM SMITH - ABSZOLÚT KÖLTSÉGEK TANAMinden országnak lehetősége van bekapcsolódni a külkereskedelembe, ha legalább egy olyan terméket elő tud állítani, amelyben olcsóbb, hatékonyabb a termelése, mint egy másik országnak Ennek az országnak erre érdemes szakosodnia!!!

pl. bor és posztó: Portugália borban jó,Anglia posztóban jó a két ország tud kereskedni

DAVID RICARDO - KOMPARATÍV KÖLTSÉGEK TANA (annak az országnak akkor nincs lehetősége a külkereskedelemre, aki mindenből termel valamit, nem fog tudni szakosodni? )

Minden országnak van lehetősége bekapcsolódni a külkereskedelembe, ha akár minden termék esetén drágábban termel, mint a többi – Hogyan?Nem az abszolút előny tekintetében kell dönteni, hanem a relatív előnyök és hátrányok mentén, vagyis annak az országnak, aki minden tekintetben olcsóbban termel, annak azokra kell szakosodni, amelyben LEGNAGYOBB AZ ELŐNYE a többi országhoz képest, és így erőforrást von ki onnan, ahol szintén előnye van, de nem annyi, nem olyan nagy előnye.

NEM JÓ MINDENBEN LEGJOBBNAK LENNI!!!

Azok akik mindent drágábban állítanak elő, szakosodjon arra, amiben a legkisebb a lemaradása, erőforrást kell kivonni onnan, ahol nagy a lemaradása!!!

TERMELÉSI TÉNYEZŐKRE BONTOTT KOMPARATÍV KÖLTSÉGEK ELMÉLETEVannak országok, ahol a munkaerő drága, mert magas a bérköltség, magas az életszínvonal, míg vannak országok, ahol óriási a munkaállomány, emiatt a bérek alacsonyabbak, életszínvonal is alacsonyabb.

Ezért a fejlettebb országok olyan termelésre szakosodjanak, ami gépesítést igényel, ( tőke intenzív) és kevesebb munkát igényel, míg amik munkaerőben gazdagok ( munka intenzív) termelésre szakosodjanak(mezőgazd.)

(ezt az elméletet a valóság megcáfolta, de alapvetően igaz, ma Kína nagyon tőke intenzív)A Kínai termelés ha úgy tűnik is, hogy munka intenzív, ALACSONY AHOZZÁADOTT ÉRTÉKET

képvisel (pl Nokiát ott szerelik)

OPTIMÁLIS ÜZEMMÉRETEN ALAPULÓ TERMELÉS ELMÉLETEMinden vállalat arra törekszik, hogy olyan termelési méretet hozzon létre, amellett a fajlagos önköltsége (egy termékre jutó költség) minimális. Amennyiben ez a termelési volumen magasabb, mint a hazai kereslet, akkor exportálni kell nemzetközi kereskedelem

24

Gazdasági együttműködés, Európai integráció

1951 április 18 – Montánunió (közös szén és acélközösség)- nemzetközi munkamegosztás1957 március 25 – Európai Közösség (EK) A hat ország– Római szerződés EGK – vámunió jöjjön létre

Integráció szintjei:

1.)Szabad kereskedelmi övezet befelé az együttműködő országok egymás felé lebontják a vámhatáraikat, és az adminisztratív határaikat, de kifelé önállóan lépnek fel a többi országgal

2.)Vámunió vámeltörlés, de kifelé egységes politika, egy közös vámhatár 3.)Közös piac nem csak az áruk és szolgáltatások áramolhatnak szabadon, hanem a tőke is

szabad befektetések, emellett szabad munkaerő áramlás ( 4 elv )4.)Egységes belső piac Már semmilyen akadály sincs, a négy elven túl is, emellett az országok a

gazdasági törvényeit megpróbálják közösen harmonizálni. Feladata előkészíteni a közös pénz bevezetését, a monetáris uniót.

5.)Pénzügyi/monetáris unio Közös pénz kerül bevezetésre,közös pénzpolitika, közös jegybank6.)Politikai unio Politikai közösség is létezik, ilyen az USA- UNIO-ban ilyen nincs.

Eu-nak ma 27 tagállama van, belépő országok sorrendben:

1957- Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg1973- Nagy-Britannia, Írorzág, Dánia1981- Görögország1986- Portugália, Spanyolország1995- Ausztria, Finnország, Svédország2004- Magyarország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia,Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta2007- Bulgária, Románia

Az országoknak kötelező volt megvédeniük a valutájukat, ha erősödött vagy gyengült először 2,25 majd +/- 15%

92- Maastrichti konferencia- egységes belső piac (4.szint) Itt válik EU-vá99- Monetáris unio

Egyetlen belépni kívánó ország inflációs rátája sem haladhatja meg 1,5%-os mértékben a 7. legkisebb inflációval rendelkező ország inflációs rátájának számtani átlagát. Egyetlen belépni kívánó ország hosszú lejáratú kamata sem haladhatja meg a 2,5%-oa pontnál a harmadik legkisebb kamatlábbal rendelkező ország kamatlábából számított számtani átlagot Egyik belépni kívánó ország sem értékelheti le a belépés előtti két évben a devizáját Egyik belépni kívánó ország legkisebb költségvetési hiánya sem haladhatja meg a GDP 3%-át, illetve az államadósság a GDP 60%-át sem haladhatja meg.

25

Piac

A piac olyan elvont vagy konkrét értelemben vett közgazdasági tér, ahol a vételi és az eladási szándék, tehát a kereslet és a kínálat találkozik.

Piacot több szempont szerint értelmezhetjük:

Földrajzi: klasszikus piac, település központi piaca, minél történelmibb egy piac, annál inkább társadalmi színtér, nem a haszonszerzés a központ, hanem egy társadalmi interakció

A modern pia nem biztos, hogy földrajzilag értelmezhető: vagy koncentrált (tőzsde) vagy virtuálsiPont azok az elemek hiányoznak, amelyek a piacot alkotják : eladó, vevő és az áru is

A koncentrált piac olyan homogén tömegáruk adásvételének a színtere, ahol a kereskedelem előre rögzített szabályok szerint történik, közvetítők segítségével

- Olyan nagy tömegben folyik adásvétel, hogy annak nem lehet földrajzi területe

- Az áru homogén, mindenki tudja mit vesz

- Maga a kereskedelem is szabványosított: pl mennyiségi szabványok, kontraktusok vannak (meg van adva miből mennyi veszünk, a licitek is szabványosítottak

- Határidős piac- ma kötünk szerződést egy jövőbeni teljesítményre- lejárat is sztenderdizált

- Közvetítők által – bróker ( tőzsdei ügynök, csak megbízásokat teljesít saját kontóra NEM teheti) dealer ( tőzsdei kereskedő, az ügyfelek megbízásain túl saját kontóra is adhat-vehet- egy dealer lehet bróker,de fordítva nem)

Tőzsdének alapvetően két típusa van árutőzsde (olaj,búza,gabona,kávé)értéktőzsde (értékpapírtőzsde,deviza,nemesfém, derivatívák piaca)

Kiterjedése szerint: - Helyi (vásárcsarnok)

- Helyközi

- Regionális

- Interregionális

- Nemzeti

- Világméretű piac (nemzetközi)Tárgya szerint: árupiacok (fogyasztási cikkek piaca) és termelési tényezők piaca (munka.tőke,term.erőforr.)

Szerkezetük szerint: - Tökéletes piac

- Monopólium

- Oligopólium

- Monopolista verseny

- Oligopolista verseny

26

Tökéletes verseny: ideáltípus, valósággal nem létezik, ez reprezentálja a hatékony piacot (tőzsde közel áll hozzá)

6 feltétele van:

1.) Végtelen sok eladója és vevője van (atomizált piac), egyetlen szereplő sem emelkedik ki jelentősen, hogy a piaci folyamatokat befolyásolni tudná.

2.) Szereplők árelfogadóak, a piaci ár csak a teljes piac keresletének és kínálatának egymásra hatása változhat: ha kereslettúlsúly felmegy az ár

ha kínálattúlsúly lemegy az ár3.) Termékek homogének – nincs a termékek közt látható, érzékelhető különbség csak

árverseny lehetde manapság termékdifferenciálódás a lényeg

4.) Piaci szereplők tökéletesen informáltak transzparens a piac, nem lehet megtéveszteni őket

5.) Nincsenek tranzakciós költségek nincs logisztikai és parkolási költség pl6.) Szabad a be és kilépés a piacra be és kilépésnek nincsenek korlátai

Megkülönböztetünk egyéni(egy szereplő egy termékkel szemben), piaci(egy termék piacán az összes szereplő kereslete) és aggregált(nemzetgazdaság összes termékkel) keresletet

Egyéni keresleti függvény megmutatja, hogy egy adott fogyasztó egy adott piacon egy adott termékből különböző árak mellett mekkora mennyiséget kíván megvásárolni.

Negatív meredekségű (trade off)A két változó ellentétesen mozog inverz keresleti függvény!!!

Amennyiben a keresleti függvényen mozgunk, a kereslet nem változik!Ha a kereslet változik, akkor nem a keresleti függvény mentén lesz változás, hanem a függvény eltolódik!!!Mikor változik a kereslet?

- változik a jövedelem

- megváltozik a fogyasztó ízlése

- alternatív/helyettesítő termékek ára változik (pl ha szeretem a páleszt és a vodkát, és a páleszt olcsózzák, akkor abból iszom többet)

Paradox árhatások: Az árváltozással azonos irányban változik a vásárlói szándék, növekvő ár mellett nő, csökkenő ár mellett csökken a vásárlási szándék

27

Minőséghatás: Ha nincs látható, érzékelhető jele a minőségnek, akkor az ár/ár alakulása hordoz információt

Veblen hatás: Hivalkodó fogyasztás fogalma státusszimbólumEgy termék árát a neoklasszikus közgazdaságtan szerint a hasznosság határozza meg.Amennyiben egy termék státusszimbólummá válik, megemelkedik az ára, és jóval többen vásárolják – társadalmi rangot fog jelezni

Sznobhatás: Egy termék státusztermékké válik, megemelkedik az ára, egyre többen veszik, ezért csökkenni fog az ára, ezért aki korábban vette, elfordul tőle.

Spekulációs/nyáj hatás: Hirtelen megugrik egy termék ára, ezért sokan úgy gondolják, hogy tovább fog emelkedni, ezért növekvő árak ellenére többet vesznek belőle ezt a társadalom tagjai lekövetik

Giffen hatás: Amennyiben egy gazdaságban infláció jelenik meg, csökkennek a reáljövedelmek, a fogyasztói kosár átrendeződik,(szegényednek), úgy, hogy sokszor a rosszabb minőségű, olcsóbb termékekből vásárolnak többet annak ellenére, hogy lehet ezek ára nőtt a legnagyobb mértékben.

Kereslet rugalmassága: TR(teljes bevétel)= P*Q

Kereslet árrugalmassága azt mutatja meg, hogy mennyivel változik egy termékből a vásárolni kívánt mennyiség, ha a termék árát 1%-al megnöveljük.

képlet: Az eredmény negatív!!!Paradox árhatásnál pozitív!!!

Akkor rugalmas egy termék kereslete, ha 1%-os árváltozás hatására a termékből nagyobb, mint 1%-al nagyobb lesz a vásárolni kívánt mennyiség. – Ilyenkor árat kell csökkenteni alacsony ár miatti bevételkiesést jócskán kompenzálja a magasabb vásárlásból adódó árbevétel növekmény!

feladat:

28

Ha egy termék kereslete rugalmatlan, akkor 1%-os árváltozás hatására, annál kisebb mértékben fog változni a vásárolni kívánt mennyiség – árat növelni kell árcsökkenés hatására kieső árbevétel csökkenést nem fogja tudni kompenzálni az alacsonyabb árból származó növekedett vásárolni kívánt mennyiség.

feladat:

Annál rugalmatlanabb egy termék kereslete, minél- kisebb a helyettesíthetősége a fogyasztásban ( wc papír)

- nélkülözhetetlenebb a fogyasztásban (szívgyógyszer)

- kisebb a szerepe a költségvetésünkben (gyufa)

- nagyobb rendszer részét képezi (téli gumi)

- költségesebb a termékváltás

Jövedelem rugalmassága: Azt mutatja meg, ha változik a jövedelem 1%-al, akkor mennyivel változik a fogyasztás.

képlet:

Engel: az értéket arra használta fel, hogy termékcsoportokat hozzon létre. + - Normál javak_ - imperior javak

Normál javak: Akkor normál egy jószág, ha a jövedelemváltozás hatására azzal egyirányban változik a fogyasztás. nő a jövedelem nő a fogyasztás, csökken, akkor csökken a fogyasztás.

létszükségleti javak: Engel szerint azok a javak, amelyeket jövedelemnövekedés esetén nagyobb mennyiségben vesszük, de a jövedelemnövekménynél kisebb lesz a fogyasztásbővülés.

luxus javak: Engel szerint az, amelyből többet fogyasztunk, ha nő a jövedelem, de csak egy bizonyos jövedelemszint után igaz a jövedelemnövekmény arányánál többet fogyasztunk

Imperior javak: Ha nő a jövedelem, akkor egy bizonyos jövedelemszint felett csökkentjük a fogyasztást.

Kereslet keresztár rugalmassága: Azt mutatja meg, hogy egy termék fogyasztása hány %-al változik egy másik termék árának 1%-os változása hatására termékcsoportokat vizsgál.

képlet:

29

Ha a rugalmasság pozitív, akkor vagy az y (egyik termék) áremelkedésének hatására x termékből fogyasztunk többet, vagy y árcsökkenésének hatására x ből kevesebbet vásárlunk.

Ilyenkor két termék helyettesíti egyást!(csirke felmegytöbb pulyka)

Ha a rugalmasság negatív, akkor vagy az egyik termék ára megnő, ezért a másikból keveset fogyasztok, vagy az egyik termék ára csökken, akkor a másikból többet fogyasztok.

Ilyenkor a két termék kiegészíti egymást!( síléc-síbakancs)

Ha a rugalmasság nulla, akkor elvileg a két termék fogyasztása egymásról független, egyik termék árváltozása nem befolyásolja a másik termék fogyasztását.

DE! Bármely termék növekedése csökkenti a reálbérünket, az beindít egy jövedelmi hatást, emiatt az összes termékből szűkülhet a fogyasztásunk.

30