BIOLÓGIA ALAPSZAKttk.to.elte.hu/sites/default/files/biologia_tantargyak.doc · Web viewLevéltípusok, C3, C4, CAM fotoszintézist végző levelek összehasonlítása. A virág és

BIOLÓGIA ALAPSZAK

A tantervi kurzusok

TANTÁRGYI ADATLAPJAI

Tantárgy neve: A biológia története

Tantárgy heti óraszáma: 2+0kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Dr. Szathmáry Eörs egyetemi tanár

tanszéke: Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tudományegyetemek ‘tantárgy centrikus’ képzési szisztémájában relative kevés figyelem jutott eddig az egészen más jellegû, nem csak természettudományos stúdiumoknak, mint pl. a tudományok, esetünkben a biológia történetének. Ez a diszciplina eszme- és szakmatörténetet, problématörténetet, korelemzést nyújt, minthogy kitűzött célja a tudományok műhelytitkainak megközelítése, feltárása, az összefüggések meglátása a természettudományos gondolkodás évszázadain keresztül. Különösen alkalmas a határterületek, az interdiszciplináris tudományágak bemutatására. Az egyetlen tárgy biológia szakon, ami a szellemi alkotómunkát végző személyt, a humánumot tekinti kiindulásnak. A tudománytörténet stúdium, a fentiek alapján, a leendő kutatókat tágabb horizontú szemlélettel ruházza fel, a tanároknak pedig segít, hogy oktatásuk emberközeli, élményszerű legyen.

Kötelező irodalom:

Az előadások anyaganak kivonata elérhető elektronikus adatállomány formájában a tanszék honlapján (ramet.elte.hu).

Ajánlott irodalom:

Benedek I. A tudás útja Gondolat, BudapestBenedek I. 1975: Lamarck és kora Gondolat, BudapestF. Jacob 1974. A tojás és a tyúk Európa, BudapestE. Mayr 1982. The Growth of Biological Thought The Belknap Press of Harvard

University Press Cambridge, LondonJ. Meadows szerk. 1990. A tudomány csodálatos világa Helikon, BudapestSimonyi K. 1998. A fizika kutúrtörténete Gondolat, BudapestVekerdi L. 1969. Kalandozás a tudományok történetében Magvetõ, Budapest

Tantárgy neve: Állatrendszertan I.-IV.

Tantárgy heti óraszáma: 4+4 (két félév heti 2+2))kreditértéke: 7

tantárgyfelelős neve: Dr. Dózsa-Farkas Klára

tanszéke: Állatrendszertani és Ökológiai Tsz.

számonkérés rendje: írásbeli kollokvium ill. állattani szigorlat, gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:előadás: A taxonómia és szisztematika viszonya. A rendszerezés logikai alapelvei, mai fõ irányai. A nómenklatúra fõ szabályai. Az élõvilág rendszere, a csoportok jellemzése, evolúciós kapcsolatai és a legjelentõsebb taxonok és fajok a regnum Protozoa és Animalia különbözõ törzseinél: Placozoa, Porifera, Cnidaria, Ctenophora, Platyhelminthes, Nemertini, Kamptozoa, Nematoda, Gastrotricha, Rotatoria, Nematomorpha, Kinorhyncha, Acanthocephala, Priapulida, Mollusca, Gephirea, Annelida, Onychophora, Tardigrada, Arthropoda, Tentaculata, Brachiata, Homalopterygia, Hemichordata, Echinodermata, Chordata.Az állatrendszertani irodalom rövid áttekintése a referencia-folyóiratok (Zool. Rec., Current Contents) használata. Az identifikáció módszerei. gyakorlat: A két félév során elsõsorban a hazai faunára koncentrálva rendszertani sorrendben következik az állattörzsek bemutatása a szakmai alapozó modulnak megfelelően elsősorban nem manipulativ, hanem demonstraciós jelleggel, preparátumok, dia- és video- és állathangfelvételekkel, a Biológiai és Paleontológiai Múzeum anyagának felhasználásával is.Első félévben elsősorban a hazai ízeltlábúakkal foglalkozunk, különös tekintettel a különbözõ rovarrendekre. A nagyobb fajszámú, és szabad szemmel is könnyen identifikálható csoportok képviselõivel, így pl. a bogarakkal, lepkékkel bõvebb terjedelemben. A második félévben a hazai gerincesekkel ismerkednek meg a hallgatók.Az év során néhány esetben laboratóriumi órát is tartunk, ahol a hallgatók élő és preparált állatokat vizsgálhatnak. Videokamerával ellátott mikroszkópunk lehetõséget ad arra, hogy a gyakorlatvezetõ a kis méretû preparátumokat az összes hallgatónak egyidőben be tudja mutatni.A beszámolókra a hallgatók a tanulóhelyiségben elhelyezett tanulógyűjtemény preparátumai és internetre felhelyezett segédanyagok segítségével készülnek fel.

Kötelező irodalom:Papp László (szerk.) (1996): Zootaxonómia egységes egyetemi jegyzet. Dabas, Jegyzet

Kft. Dabas.

Ajánlott irodalom:- Dudich, E. & Loksa, I. (1969) Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest- Hickman, C. & al (1995): Integrated principles of Zoology Mosby, Boston..- Westheide, W. Rieger, R (1996): Specielle Zoologie. Gustav Fischer Verlag

Stuttgart, Jena, New York- Móczár, L. (1969): Állathatározó I-II. Tankönyvkiadó, Budapest- Búvár zsebkönyvek Móra Kiadó- Fürkész Könyvek Gondolat, Budapest

Tantárgy neve: Állatrendszertan V.-VI.

Tantárgy heti óraszáma: 2 + 2 (2 félév heti 2 óra)kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Dr. Dózsa-Farkas Klára tszv. egy. tanár

tanszéke: Állatrendszertani és Ökológiai Tsz.

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:gyakorlat: Az állatrendszertani irodalom rövid áttekintése néhány, az állatrendszertan szempontjából mérföldkő jelentőségű mű bemutatásán keresztül (Linné, Cuvier, Darwin, Brehm... stb); tájékozódás a szakterülethez kapcsolódó mai irodalomban: a referencia-folyóiratok (Zool. Rec., Current Contents) gyakorlati használata. A nevezéktan legfontosabb pontjainak átismétlése. Az identifikáció módszerei: határozási gyakorlat megszerzése. A két félév során elsősorban a hazai faunára koncentrálva rendszertani sorrendben következik az állattörzsek bemutatása. Ezeken a gyakorlatokon mód van rá, hogy a hallgatók aktívan, önállóan is részt vegyenek az állatok megismerésében identifikálásában.Első félévben a hazai gerinctelen faunából elsősorban az ízeltlábúakkal ismerkednek meg, ill végzik el a fajok determinálását, különös tekintettel a különböző rovarrendekre. A nagyobb fajszámú, és szabad szemmel is könnyen identifikálható csoportok képviselőivel, így pl. a bogarakkal, lepkékkel bővebb terjedelemben foglalkozunk. A gyakorlatokon a hallgatók önálló munkáját labor- és sztereomikroszkópok is segítik A demonstrációhoz a nedves és száraz preparátumok mellett dia- és videofelvételeket is mutatunk, ahol lehetséges, állathangfelvételeket is lejátszunk. Néhány állatcsoportnál lehetőség van élő állat bemutatására is. Videokamerával ellátott mikroszkópunk lehetőséget ad arra, hogy a gyakorlatvezető a kis méretű preparátumokat az összes hallgatónak egyszerre be tudja mutatni, ill. magyarázni. A második félévben a hazai gerinces-faunával ismerkednek meg.

A beszámolókra a hallgatók a tanulóhelyiségben elhelyezett tanulógyűjtemény preparátumai és a hálózatra felhelyezett segédanyagok segítségével készülnek fel.


Papp László (szerk.) (1996): Zootaxonómia egységes egyetemi jegyzet. Dabas Jegyzet Kft. Dabas.

Ajánlott irodalom:- Dudich, E. & Loksa, I. (1969) Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest- Móczár, L. (1969): Állathatározó I-II. Tankönyvkiadó, Budapest- Búvár zsebkönyvek Móra Kiadó- Fürkész Könyvek Gondolat, Budapest,

Tantárgy neve: Állatszervezettan I.-III.


tantárgyfelelős neve: Dr. Sass Miklós

tanszéke: Állatszervezettani Tanszék

számonkérés rendje: első félévben kollokvium, második félévben szigorlat, gyakorlati jegy


A tantárgy célja, hogy bemutassa a az állatok szervezetének felépítését, az életmóddal összefüggő sajátosságaikat, a funkcióikat és a működésük szabályozását, esetenként a felismerésekhez vezető legfontosabb kísérleteket. Ezt a gyakorlatokon a makroszkópos anatómia szintjén tesszük meg, példaállatok boncoltatása és demonstrációk segítségével, míg az előadásokon a fény- és elektronmikroszkópos szerkezetet, valamint a korszerű, molekuláris lokalizációs technikák segítségével elért eredményeket ismertetjük.


Zboray G. A keringési szervek. 2004 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. XII. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. Az ivarszervek. 1999 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. VIII. pp. 1-122(Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Kondics L. A kiválasztószervek. 1998 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. VII. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Zboray G. (Szerk.) 2001 Összehasonlító anatómiai praktikum I. és II.2. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Zboray G. Az érzékszervek. 1997 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. XII. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Zboray G. Az idegrendszer. 1996 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. X. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. Fejlődéstan. 1995 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. II. pp 1-110(Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. A köztakaró. 1995 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. III. Pp 1-66(Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Ajánlott irodalom:

Sass M. 1989 Összehasonlító anatómiai atlasz. pp 1-162 Universitas, Budapest

Tantárgy neve: Állatszervezettan IV.






A tantárgy célja ugyanaz, mint az Állatszervezettan I.-III. tárgynak, azzal kiegyészítve, hogy ezen a gyakorlaton több példaállat, részletesebb és önálló boncolására kerül sor. Ezek mellett a szükséges szövettani és fejlődéstani ismereteket is megtanítjuk.


Zboray G. A keingési szervek. 2004 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. XII. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. Az ivarszervek. 1999 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. VIII. pp. 1-122(Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Kondics L. A kiválasztószervek. 1998 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. VII. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Zboray G. (Szerk.) 2001 Összehasonlító anatómiai praktikum I.és II. (.) 2. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Zboray G. Az érzékszervek. 1997 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. XII. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Zboray G. Az idegrendszer. 1996 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. X. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. Fejlődéstan. 1995 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. II. pp 1-110(Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. A köztakaró. 1995 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. III. Pp 1-66(Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest

Sass M. 1989 Összehasonlító anatómiai atlasz. Universitas, Budapest

Ajánlott irodalom:

Röhlich, P. (Szerk.)1999 Szövettan, Medicina, BudapestSass M. 1989 Összehasonlító anatómiai atlasz Universitas, BudapestSzentágothay J. és Réthelyi M. 1985 Funcionális anatómia Medicina, BudapestTörő I. 1968 Az ember fejlődése és szövettana Medicina, BudapestVigh B. és Kondics L. 1985 Összehasonlító szövettan, Tankönyvkiadó, BudapestZboray G., Sass M. és Köműves L. Embryologia 1986 Tankönyvkiadó, Budapest

Tantárgy neve: Általános és szervetlen kémia

Tantárgy heti óraszáma: 4 + 2kreditértéke: 6

tantárgyfelelős neve: Dr. Torkos Kornél

tanszéke: Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium és gyakorlati jegy


Sztöchiometria alapjai, fázisegyensúlyok, kémiai kötés elmélete, kémiai folyamatok energiája, kinetikája, kémiai egyensúlyok, protolitikus folyamatok, redoxi reakciók, elektródfolyamatok, elektrolízis, komplex kémia alapjai, reakciómechanizmusok alapjai. Elemek és vegyületek általános jellemzése, oxidok, hidroxidok, oxosavak, elemek és vegyületek biológiai hatásai.


Torkos Kornél: Az általános kémia alapjai (Eötvös Kiadó) Torkos Kornél, Meszticzky Aranka: Általános kémiai praktikum

Ajánlott irodalom:

Nyilasi János: Szervetlen kémia (Tankönyvkiadó)

Tantárgy neve: Analitikai kémia I.

Tantárgy heti óraszáma: 3kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Oltiné dr. Varga Margit

tanszéke: Szervetlen és Analitikai Kémia



A legfontosabb klasszikus (kvantitatív) és műszeres (kvalitatív és kvantitatív) analitikai módszerek ismertetése különös tekintettel a természetes és biológia minták analízisére. Számítási feladatok megoldása a tananyag elméleti összefüggéseinek demonstrálására, valamint az oldatokban lejátszódó egyensúlyi folyamatok (pH, komplexképződés, csapadékképződés) bemutatására.

Kötelező irodalom:nincs

Ajánlott irodalom:Burger Kálmán 1985 A mennyiségi analízis alapjai Tankönyvkiadó, Budapest

Tantárgy neve: Analitikai kémia II.


tantárgyfelelős neve: Oltiné dr. Varga Margit

tanszéke: Szervetlen és Analitikai Kémia



Néhány kiemelt klasszikus és műszeres analitikai módszer gyakorlati alkalmazása különös tekintettel a természetes és biológia minták analízisére, egyéni és csoportos feladatok formájában. A mérési eredmények feldolgozása, számítógépes kiértékelése, jegyzőkönyvek készítése. Számítási feladatok megoldása az oldatokban lejátszódó egyensúlyi folyamatok (pH, komplexképződés, csapadékképződés) leírására.

Kötelező irodalom:a tanszék munkatársai által írt egyetemi jegyzet és példatár (interneten hozzáférhető)

Ajánlott irodalom:nincs

Tantárgy neve: Bevezetés a biokémiába I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 5 (2 óra előadás, 3 óra gyakorlat)kreditértéke: 5

tantárgyfelelős neve: Dr. Pál Gábor

tanszéke: ELTE Biokémiai Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli beszámoló


Makromolekulák és építőegységeik kémiai szerkezete, a biomolekulák reakciói vizes közegben, termodinamikai alapok, a makromolekuláris felismerés és a biokatalízis alapvető sajátosságai, az anyagcsere általános jellemzése, a szabályozás alapelvei, a genetikai információ tárolásának és kifejeződésének szerkezeti háttere.

Kötelező irodalom: Az előadások bővített anyaga elektronikus formában.

Ajánlott irodalom: Lubert Stryer et al. Biochemistry.

Tantárgy neve: Bevezetés a biológiába






A tantárgy az elsőéveseket vezeti be a biológiai gondolkodásmódba. A kulcskérdésekre és az ideákra koncentrál, melyeket gondosan válogatott példákkal illusztrál. Főbb témakörök a következők: Az élet kettős jellege: homeosztázis és információtárolás; Az élet keletkezésének néhány problémája. A replikáció és az öröklődés; A szexualitás problémája, molekuláris rekombináció; Néhány nemtriviális evolúciós probléma: neutrális evolúció és az öregedés; A genetikai szabályozás alapjai. Az egyedfejlődés és a másodlagos öröklődési rendszerek. A viselkedés alapjai; Az agyműködés alapjai; A mintázatképzõdés alapjai; Populációdinamika és élőlényközösségek szerveződése.


Az előadások anyaga elérhető elektronikus adatállomány formájában a tanszék honlapján (ramet.elte.hu).

Ajánlott irodalom:

Maynard Smith, J.: Kulcskérdések a biológiában. Budapest, 1990. Maynard-Smith J & Szathmáry E. 2000: Az evolúció nagy lépései. Scientia Kiadó,

Budapest. Szathmár, E. & Maynard-Smith, J. 2000: A földi élet regénye. Vince Kiadó, Budapest

Tantárgy neve: Bevezetés a növénytanba


tantárgyfelelős neve: Dr. Böddi Béla

tanszéke: ELTE TTK Növényszervezettani Tanszék

számonkérés rendje: folyamatos, megajánlott kollokviumi jeggyel


A növénytan, mint tudományág, kapcsolatai más tudományterületekkel és a gyakorlati élettel. A növényi szervezetek sajátosságai, összehasonlításuk az állatokkal és gombákkal. A fotoautrófia szervezettani és anyagcsere-élettani következményei. A növényi sejt. A növények szaporodása és egyedfejlődése. A növényi testszerveződés szabályai: plaszticitás, polaritás, szövettenyésztés, mikroszaporítás. Algák, mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők szervezettani elemzése. A tantárgy ismerteti a növényi anyagcsere- és fejlődésélettan legalapvetőbb és legjellemzőbb folyamatait. Tárgyalja a növényi autotrófia fogalmát, a szén- nitrogén- és kénautotrófia sajátosságait. Foglalkozik a növények vízháztartásának és ásványos táplálkozásának legfontosabb kérdéseivel, áttekintést nyújt a növény és környezete kapcsolatáról, valamint a külső környezeti és a belső tényezők változásainak az anyagcserére és a növények egyedfejlődésre gyakorolt hatásairól. További témák: A növényi ingerlékenység és aktív mozgások. Szervezeti szintű szabályozás: a növényi hormonális szabályozás általános szabályai.


Előadásjegyzetek, amelyek folyamatosan letölthetők a tanszék honlapjáról

Ajánlott irodalom:

Gyurján István: Növényszevezettan: Eötvös Kiadó, Budapest. Haraszty Árpád: Növényszervezettan és Növényélettan Tankönyvkiadó (A jegyzet szervezettani része)Láng Ferenc: Növényélettan: Eötvös Kiadó – A jegyzet egyes fejezetei

Tantárgy neve: Bevezetés az állattanba I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 4+0 (két félév heti 2 óra)kreditértéke: 4



számonkérés rendje: első félévben kollokvium, második félévben kollokvium


A tantárgy célja, hogy bemutassa az állatok rendszerezésének alapelveit, az elméleti és gyakorlati szempontokból legfontosabb állatcsoportok szervezetének felépítését, a legfontosabb és legismetebb, elsősorban hazai, fajokat. A demonstrációkon alapuló előadássorozat felkészíti és szintrehozza a nagyon vegyes felkészültséggel érkező hallgatókat és így az első évben megszerzett tudásuk alapján alkalmasak arra, hogy az állatszervezettai és állatrendszertani tárgyak ismeretkincsét egy előképzettség alapján eredményesen tudják elsajátítani.


Az Állatrendszertani és Állatszervezettani Tanszékek által elkészített és az Egyetem honlapján elérhető multimédiás tananyag, amely minden előadás szövegét és ábraanyagát tartalmazza.

Ajánlott irodalom:

Sass M. 1989 Összehasonlító anatómiai atlasz.Universitas, BudapestZboray G. (Szerk.) 2001 Összehasonlító anatómiai praktikum I.-II. 2.. kiadásNemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996

Dudich E. és Loksa I.: ÁllatrendszertanTankönyvkiadó, Budapest, 1968

Papp L. (Szerk.) Zootaxonómia

Tantárgy neve: Bioinformatika I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 1+3 (1 óra elmélet + 3 óra gyakorlat)kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Dr. Patthy László, egyetemi magántanár

tanszéke: Biológiai Tanszékcsoport

számonkérés rendje: kollokvium, gyakorlati jegy


Molekuláris biológiai, bioinformatikai adatbázisok. Információkeresés az adatbankokban. A számítógépes szekvenciaelemzés alapjai: EMBOSS programcsomag. Páros szekvencia-összehasonlítások, szekvenciaillesztések, pontozási rendszerek. Hasonlósági keresések szekvencia-adatbázisokban. Többszörös szekvenciaillesztés. Fehérjék doménszerkezetének megállapítása. A molekuláris filogenetikai elemzések alapjai. Genomikai adatbázisok. Kódoló régiók, funkcionális helyek előrejelzése a genomi DNS-ben. Génexpressziós elemzések. Fehérje-térszerkezeti adatbázisok. Strukturális osztályozás. Fehérjeszerkezet előrejelzés.


A. Malcolm Campbell, Laurie J. Heyer: „Genomika, proteomika, bioinformatika”. Medicina, Budapest, 2004.

Ajánlott irodalom:

T.K. Attwood, D.J. Parry-Smith: “Introduction to Bioinformatics”. Prentice Hall, 1999.A.D. Baxevanis, B.F.F. Ouellette (szerk.): “Bioinformatics: A Practical Guide to the

Analysis of Genes and Proteins”. Wiley-Interscience, 2001.D.W. Mount: “Bioinformatics: Sequence and Genome Analysis”. CSHL Press, 2001.D. Higgins, W. Taylor Bioinformatics: “Sequence, structure and databanks. A Practical

Approach”. Oxford University Press, 2000.

Tantárgy neve: Biokémia és molekuláris biológia

Tantárgy heti óraszáma: 10 (4 előadás + 6 gyakorlat) kreditértéke: 10

tantárgyfelelős neve: Nyitray László, egyetemi docens


számonkérés rendje: írásbeli (szóbeli) vizsga, gyakorlati jegy


Fehérjék szerkezete és működése. A biokatalízis és szabályozás molekuláris stratégiái. A biológiai információ tárolása és átadása. A génexpresszió szabályozása. A géntechnológia alapjai. Bioenergetika és metabolizmus. Válogatott fejezetek a molekuláris biológiából: biológiai membránok, jelátviteli útvonalak, sejtciklus, apoptózis, tumorbiológia, immun- és motorfehérjék.Emelt szintű biokémiai és molekuláris biológiai gyakorlatok.

Kötelező irodalom: Az előadások bővített anyaga pdf formában („elektronikus jegyezet”).

Ajánlott irodalom:Stryer et al: Biochemistry, Lehninger (Nelson & Cox): Principles of Biochemistry, Voet

& Voet: Biochemistry

Tantárgy neve: Biokolloidok és nanostruktúrák

Tantárgy heti óraszáma: 2 óra előadás kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Gilányi Tibor egyetemi docens

tanszéke: Kolloidkémiai és Kolloidtechnológiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium.


Határfelületek. A határfelületi energia és következményei, a felületi jelenségek bilógiai vonatkozásai. A határfelületek elektromos szerkezete. Kis részecskék és részecske rendszerek.Diszperziós kolloidok: Diszperziók stabilitásának elméletei.Associációs kolloidok: Micellák, vezikulumok, lamelláris, bifolytonos és membrán struktúrák .Makromolekulás kolloidok: Polimerek és biomakromolekulák tulajdonságainak összevetése Kolloid rendszerek a bioszférábanA talajban, levegőben, vízekben képződő nanostruktúrák; a kolloidika szerepe a környezetvédelemben.

Ajánlott irodalom:

Wolfram Ervin, Kolloidika, I., II/1, jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.D. J. Shaw: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.R. J. Hunter: Foundation of Colloid Science, Clarendron Press, Oxford, 1993.Gilányi Tibor, Határfelületek. jegyzet, 2005. szeptemberétől elektronikus formában elérhető.

Tantárgy neve: Biológiai Fizika


tantárgyfelelős neve: Dr. Meszéna Géza

tanszéke: Biológiai Fizika Tanszék



A tantárgy célja a biológiai jelentőséggel bíró legalapvetőbb fizikai ismereteknek átadása, és a kapcsolatok bemutatása.Elektrosztatika alapjai. Statisztikus termodinamika alapjai. Bioenergetika alapjai. Membránpotenciálok. Rezgések és hullámok. Geometriai és hullámoptika alapjai. Atomfizika alapjai. Spektroszkópiák és egyéb biofizikai mérési módszerek. Hidrodinamika alapjai. Biomechanika. Biológiai folyamatok modellezése.


Az előadások anyaga elektronikus formában.

Ajánlott irodalom:

Damjanovics – Mátyus (szerk.): Orvosi biofizika. Medicina, 2000Horváth: A mechanika biológiai alkalmazása. ELTE Eötvös Kiadó, 2004Horváth: A geometriai optika biológiai alkalmazása. ELTE Eötvös Kiadó, 2004Tarján – Rontó (szerk): A biofizika alapjai. Medicina, 1987

Tantárgy neve: Biometria


tantárgyfelelős neve: Dr. Podani János egyetemi tanár




A Biometria tárgy kifejezett célja, hogy a leendõ biológusokkal megismertesse a statisztikai hipotézisvizsgálat alapjait, s szemléletet adjon ismereteik késõbbi kiterjesztésére. A gyakorlaton mód nyílik egyszerû biológiai problémák biometriai megoldásának részletezésére, az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat részletezésére. Bevezetõ fogalmak: halmazok és halmazmûveletek, relációk és gráfok. A relációk és gráfok biológiai alkalmazásai. A kombinatorika alapjai. A valószínûségszámítás alapjai. Diszkrét valószínûségeloszlások és az eloszlásfüggvény. A nevezetes eloszlások biológiai alkalmazásai. Leíró statisztika. A konfidencia-intervallum és jelentése. Student-féle t-próba. Kétmintás t-próbák. A t-próba általánosítása: variancia analízis. Mérhetõ változók kapcsolatának mérése. Korreláció és kovariancia. Megfigyelhetõ változók kapcsolatának mérése. A kontingenciatáblázat értelmezése. A chi2-próba és a chi2

eloszlás. Homogenitásvizsgálat. Rendstatisztikák alapelvei. Bevezetés az információelméletbe. Diverzitásfüggvények.


Az előadás és a gyakorlatok röviditett tananyaga elérhető elektronikus adatállomány formájában a tanszék honlapján (ramet.elte.hu).

Ajánlott irodalom:

Izsák J., Juhász-Nagy P. Varga Z. Bevezetés a biomatematikába. Budapest 1981. Sváb J. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőghazdasági Kiadó, Budapest. 1981. Précsényi, I.: Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a

szupraindividualis biológiában. Debrecen 1995

Tantárgy neve: Etológia I.

Tantárgy heti óraszáma: 2 kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Altbäcker Vilmos

tanszéke: Etológia Tanszék



Az állati és emberi viselkedés biológiai alapjainak evolúciós szemléletű elemzése révén egy általános kép kialakítása a viselkedés mechanizmusairól, ökológiai kényszereiről.Az etológia története, klasszikus koncepciói és a modern etológia irányzataiAz állati viselkedés szerepe a biológiai evolúcióban Magatartásvizsgáló módszerek. MagatartásgenetikaA magatartás élettani alapjai. Hormonok és a viselkedés. A viselkedés ritmusai. MotivációA mozgásmintázatok szervezõdése.A tanulás etológiai és evolúciós tényezõi. Általános tanulási mechanizmusok.Tanulás érzékeny periódusokban: Bevésõdés, szexuális bevésõdés. Madarak énektanulása.Az agy környezeti modelljének funkcionális szerkezeteAz állatcsoportok szerkezete és funkciója. A szociális vonzódás, és agresszióA kommunikáció. Az állatok területhasználata. A szociális rangsorA szexualitás elõnyei és hátrányai, szexarány és a szexuális szelekcióAz élõhely kiválasztása Alkalmazkodás komplex környezethez: az állati intelligenciaA humán etológia: tárgya, módszerei. A fõemlõsök összehasonlító etológiájaAz ember szociális viselkedésének fajspecifikus jellegzetességei

Kötelező irodalom: Csányi Vilmos: Etológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, 2000

Ajánlott irodalom: Bateson, PPG, Martin, P. Measuring behaviour 2nd edition Cambridge University Press 1999

Tantárgy neve: Etológia II.


tantárgyfelelős neve: Tantárgyfelelős neve: Altbäcker Vilmos tanszéke: Etológia Tanszék



A gyakorlat célja, hogy a hallgatók számára lehetővé tegye az állatokkal való bánásmód alapvető szempontjainak az elsajátítását, illetve, hogy ismertesse és a elsajátítassa az alapvető viselkedésformákkal kapcsolatos magatartásmérési és elemi adatkiértékelési módszereket.A magatartás-elemzés alapjai: elmélet és technika Bevezetés a terepmunkába Laboratóriumi és kültéri állattartás, állatvédelem és állatetikai kérdések Antropomorfizmus Formaállandó magatartásformák és kulcsingerek. Magatartás kódolása Egyszerû tanulási formák laboratóriumi elemzése Táplálékkal kapcsolatos tanulási formák Táplálékkeresés, optimalizáció és rizikó érzékenység modellezése Szociális magatartás vizsgálata Az állati kognició laboratóriumi vizsgálata Szociális tanulási formák vizsgálata


Précsényi István: Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában, Debrecen, 1995.

Csányi Vilmos: Etológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, 2002

Ajánlott irodalom:

Bateson, PPG, Martin, P. Measuring behaviour 2nd edition Cambridge University Press 1999

Tantárgy neve: Evolúcióbiológia


tantárgyfelelős neve: Molnár István

tanszéke: Genetika

számonkérés rendje: írásbeli


Ismertetjük az élővilág 3, 5 milliárd éves történetét, az evolúció szelekciós és véletlenszerű (sodródáson alapuló) mechanizmusait, a történelmi esetlegességeket, a szerveződési egységeket és az azokból képződő hálózatok szabályait, az adaptációk eredetét, a genetikai változatosság evolúcióját, a népességek genetikáját, a fajok redetét, a makroevolúciót, valamint a genomok, a fenotípusok és a környezet evolúcióját. Az evolúcióbiológia oktatásának fő célja a biológiai tudás elemeinek integrációja modellek, összehasonlító és kísérleti információn alapuló szemléletek alapján.

Kötelező irodalom: -

Ajánlott irodalom: Futyma, D. 1998. Evolution. Sinauer, Ridley, M. 2004. Evolution., Oxford

Tantárgy neve: Fizika I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 2 félév heti 2 órakreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Dr. Rajkovits Zsuzsanna

tanszéke: ELTE Általános Fizika Tanszék



A mechanika alaptörvényei (anyagi pont, pontrendszer, rezgések és hullámok, folyadékok sztatikája és áramlása), szemelvények az elektrodinamika köréből (pl. az intermolekuláris kölcsönhatások háttere: a dipól tulajdonságai, tere, dipól-dipól kölcsönhatás, a tömegspektrometria háttere: töltött részecske mozgása elektromos és mágneses térben)(A középiskolai ismeretek összefoglalása és kiegészítése a biológia és kémia tanulása szempontjából fontos, ott nem tanított törvényekkel, elvekkel.)

Kötelező irodalom:A fizika alapjai, szerkesztette: Erostyák János és Litz József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003 (egyetemi tankönyv)

Ajánlott irodalom:Fizika I.-II. Szerkeszette: Holics László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986

Tantárgy neve: Fizikai kémia (előadás)


tantárgyfelelős neve: Dr. Láng Győző

tanszéke: Fizikai Kémia



Gázállapot, reális gázok, a termodinamika alapfogalmai, a belsőenergia és az entalpia változása, termokémia, a termodinamika II. főtétele, az entrópiafogalom használata, termodinamikai potenciálfüggvények, tiszta anyagok fázisátmenetei, fázisdiagramok, elegyek, parciális moláris mennyiségek, elegyek és fázisváltozások, kolligatív sajátságok, desztilláció, kémiai egyensúly, transzportjelenségek, határfelületi jelenségek, a reakciókinetika alapfogalmai, egyszerű kinetikai rendszerek, összetett reakciók, láncreakciók.Elektrokémia: az elektrokémiai rendszerek jellemzése, elektrolitok, elektrolitoldatok, aktivitás, közepes aktivitás, transzportfolyamatok elektrolit oldatokban. Az elektrokémiai cella, a kapocsfeszültség, az elektromotoros erő, a cellareakció potenciálja. Elektródok, az elektródok osztályozása, az elektródpotenciál, az elektródreakció potenciálja. Elektródfolyamat, elektródreakció, az elektródfolyamatok kinetikája.Ionszelektív elektródok, biológiai érzékelők. Kémiai áramforrások, fémek korróziója.Méréstechnika&statisztika: Kísérlet, mérés, műszeres mérés. Irányítástechnikai ismeretek. Hibaszámítás, statisztikai próbák. Összefüggésvizsgálat. Modellalkotás, a modell illesztése és korlátai. Méréstechnikai alapismeretek.


Póta György: Fizikai kémia gyógyszerészhallgatók számára (Debreceni Egyetemi jegyzet, 2003), Kiss László: Bevezetés az elektrokémiába,

Szalma József - Péter László - Szetey Zoltánné: Fizikai kémiai gyakorlatok biológushallgatók számára.

Alapvető fizikai kémiai mérések és a kísérleti adatok feldolgozása (előkészületben)

Ajánlott irodalom:

P. W. Atkins: Fizikai kémia I. és III. kötet,Inzelt György: 12 előadás fizikai kémiából J3-1392

Tantárgy neve: Fizikai kémia II.


tantárgyfelelős neve: Láng Győző

tanszéke: Fizikai Kémia



A laboratóriumi gyakorlat célja az alapvető fizikai kémiai mérési módszerek megismerése, az alapvető szakmai fogások gyakorlása. Témák: Fizikai kémiai alapmérések végrehajtása: Kísérletek előkészítése. Mérőeszközök hitelesítése. Irányítástechnika, vezérlés és szabályozás. Számítógépes adatgyűjtés és a mérési adatok feldolgozása.Kalorimetria. Gőznyomásmérés. Fázisegyensúlyok tanulmányozása. Kémiai egyensúlyok, egyensúlyi állandó meghatározása. Reakciókinetikai kísérletek, sebességi együttható meghatározása. Egyszerű elektrokémiai mérések: konduktometria, elektromotoros erő meghatározása, termodinamikai paraméterek számítása az elektromotoros erő hőmérsékletfüggése alapján.


Szalma József - Péter László - Szetey Zoltánné: Fizikai kémiai gyakorlatok biológushallgatók számára.

Alapvető fizikai kémiai mérések és a kísérleti adatok feldolgozása (előkészületben)

Ajánlott irodalom:

Szalma J.: Mérési eredmények kiértékelésének alapjai, Budapest, 1989.Kiss László: Bevezetés az elektrokémiába A „Fizikai kémia” című előadáshoz előírt egyéb irodalom

Tantárgy neve: Genetika


tantárgyfelelős neve: Dr. Orosz László

tanszéke: Genetikai Tanszék

számonkérés rendje: Kollokvium, gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:Gén: ortolog, paralog. cisztron, ORF, exon, intron, allél, gén-géntermék kolinearitás fogalma, gén könyvtár fogalma. Mutáció: típusok DNS szinten, allélek szintjén, spontán és indukált mutációk, mutagén hatások, mutációk kimutatása. Mendel törvények: genotípus, fenotípus, teszt-cross, öröklés menetek. Rekombináció, Géntérképezés, Crossing over: 2 és 3 pontos és deléciós logika. Kiazma. Holliday szerkezet. Fágok, baktériumok géntérképezése. Egyéb rekombinációk: transzpozonok, profágok, génklónozás. Kromoszóma: Genom, meiozis, mitózis, kromoszóma szerkezete, kariotípus, ploidia, nemi kromoszómák, mesterséges kromoszómák, a kromoszóma térképe, kapcsolási csoport, haplotípus, plazmidok, genom könyvtár, kontig. Tetrád: jelentése gaméta, kromoszóma, kromatida, gén szinten. Aszkospora lineáris sorrendek jelentése (PD, NPD, T). Tetrád /génkonverzió/crossing over/Holliday szerkezet összefüggése. Genetikai szabályozás: a gén cisz/transz része, pozitív és negatív szabályozás elve. Lac operon. λ fág lizogéniája. Plazmidok és fágok géntechnológiai jelentősége. Fejlődésgenetika: genetikai útvonal jelentése, elemezése episztázissal, szuppresszióval, funkciónyerés/vesztés kombinációkkal. A gén fókusza, enhanszere, pleiotrop fenotípusa. Anyai öröklés, homeotikus gén, sejtvonal, genetikai mozaik jelentése. Humángenetika: családfa elemzés, LOD elemzés, DNS diagnosztika (hajlamosító allél azonosítása, mikroszatellita értelmezése mint allél, igazságügyi, bűnügyi alkalmazása). A Humán Genom Program és más Genom programok jelentősége.Transzgénikus előlények: a transzgén, transzformáció, gén tagging, irányított mutagenezis, fordított genetika. Alapító egyed, kiméra, génpuska, Ti plazmid. Példák modell baktérium, növény, állat genetikai rendszerre. Származás ellenőrzés DNS diagnosztikával.

Kötelező irodalom: Előadási anyag CD-n megkapható a tanszéken

Ajánlott irodalom:Orosz L. (szerk.): Klasszikus és molekuláris genetika. Akadémiai K., 1980 (CD-én

megkapható a tanszéken)Parádi E. – Orosz L.: Genetikai példamegoldó. 2., bővített kiadás 2003Vida G. : Általános genetika. J11-1092 sz. JegyzetRédei P. Gy.: Genetika. Gondolat és Mezőgazdasági K., 1987Watson, J. D. – Tooze, J. – Kurtz, D.T.: Rekombináns DNS. Mezőgazdasági K., 1988Stansfield, W.D.: Genetika. Panem McGraw-Hill K., 1987

Weaver – Hedrick: Genetika. Panem, McGraw-Hill K., 2000Stansfield, W.D.: Genetika. Panem McGraw-Hill K., 1987

Tantárgy neve: Humánbiológia I.


tantárgyfelelős neve: Dr Gyenis Gyula

tanszéke: Embertani Tanszék

számonkérés rendje: Kollokvium


A recens primáták rendszere és a primáták evolúciója. A hominidák evolúciója: a Praeanthropus, az Archanthropus, a Paleoanthropus és a Neanthropus fázis. A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései. A Homo sapiens biodiverzitása: földrajzi, alkattani variációi. A humán növekedési minta speciális jellemzői, kialakulásának evolúciója. A pre- és posztnatális növekedés sajátosságai és szerveződése. Az öröklődés és a környezet interakciói: nemi és populációs különbségek a fejlődési folyamatok időzítésében, a testformábanban és a testösszetételben.


Gyenis Gyula: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.Bodzsár Éva: Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó, 1999.Bodzsár Éva: Humánbiológia. Életkorok biológiája. A pubertáskor. ELTE Eötvös Kiadó, 2003.

Tantárgy neve: Humánbiológia II.


tantárgyfelelős neve: Dr. Bodzsár Éva

tanszéke: Embertani Tanszék



Az emberi csontvázrendszer. A történeti antropometriai vizsgálatok alapjai: a csontok metrikus és morfológiai jellemzői; az elhalálozási kor és a morfológiai nem becslése. Paleopatológiai vizsgálatok. A történeti népességek demográfiai jellemzőinek becslése és rekonstrukciója. Az élő ember vizsgálatának típusai és a mintaválasztás módszerei. Antropometria vizsgálatok, a biológiai életkorok, a testtalkat és testösszetétel becslésének módszerei.


Bodzsár Éva és Zsákai Annamária: Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, 2004.

Tantárgy neve: Immunológia I.


tantárgyfelelős neve: prof. Erdei Anna

tanszéke: Immunológiai



Az immunrendszer felépítése; az immunrendszer sejtjei; limfoid szervek és szövetek; az antigén fogalma; a természetes és az adaptív immunitás; az antigén felismerés; az ellenanyag molekula szerkezete és funkciói; az MHC molekulák és az antigén bemutatás; Járulékos molekulák és citokinek; a limfociták ontogenezise és aktiválódása; a celluláris és a humorális immunválasz; a komplementrendszer; az immunológiai memória.


Immunbiológia. Szerkesztette: Gergely János és Erdei Anna; Medicina könyvkiadó, 2000.

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Immunológia II.


tantárgyfelelős neve: László Glória

tanszéke: Immunológiai



Ellenanyag reagensek (poliklonális és monoklonális ill. új generációs) előállítása; Oldott anyagok mennyiségi és minőségi kimutatására alkalmas antigén-ellenanyag kapcsolódáson alapuló módszerek (precipitáció, agglutináció, enzim immuno assay, radioimmunoassay); sejtek, sejt-sejt kapcsolatok, sejtfelszíni antigének kimutatására alkalmas módszerek (immunprecipitáció, immunhisztokémia, áramlási citometria, fluoreszcens mikroszkópia, konfokális lézer szkenning mikroszkópia); az immunrendszer sejtjeinek kinyerése, tenyésztése ill. in vitro differenciáltatása; az immunrendszer sejtjeinek funkcionális vizsgálatára alkalmas in vivo és in vitro módszerek.


Ajánlott irodalom:

Immunológiai módszerek; szerkesztette: Erdei Anna (Medicina könyvkiadó, lektorálás alatt; várható megjelenés 2005)

Tantárgy neve: Informatika

Tantárgy heti óraszáma: 1 óra előadás+3 óra laborgyakorlatkreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Dr. Zsakó László

tanszéke: IK Informatika Szakmódszertani Csoport



Bevezetés a számítástechnikába, operációs rendszerek, hálózati szolgáltatások.Szövegszerkesztés, prezentáció, táblázatkezelés, diagramok, statisztikák készítése.Multimédia alapismeretek, szimulációs modellek.


Hack F.: Informatikai alapismeretek, Mikrológia 31, ELTE IK 2003.

Ajánlott irodalom:

http://izzo.inf.elte.hu/ honlapon található oktatási segédanyagok

http://izzo.inf.elte.hu/

Tantárgy neve: Integratív biológia






Az integratív biológia egy olyan szintetizáló tárgy, mely a biológia számos fontos kérdését a szerveződési szinteket és a diszciplínákat egyszerre komolyan véve, egységes szemléletben tárgyalja. Az integratív biológia a korábbi Bevezetés a biológiába c. tárgy szellemi leszármazottja, annál azonban magasabb szintű tudásra épít és összetettebb ismereteket ad. Főbb témakörök: A kémia és a biológia kapcsolata a replikáció és az ön-összeszerelés terén. A molekuláris biológia és a nanotechnológia kapcsolata. A kooperáció szintjei, elvei és problémái. Replikátordinamika. Az egyedfejlődés evolúciója. A többsejtűség evolúciós feltételei. Az emberi nyelvkészség biológiai alapjai.


Az előadások anyagához kapcsolódó aktuális nemzetközi szakirodalom elérhető elektronikus adatállomány formájában a tanszék honlapján (ramet.elte.hu).

Ajánlott irodalom:

Maynard-Smith J & Szathmáry E. 2000: Az evolúció nagy lépései. Scientia Kiadó, Budapest.

Szathmáry, E. & Maynard-Smith, J. 2000: A földi élet regénye. Vince Kiadó, Budapest

Tantárgy neve: Matematika I.-II. gyakorlat

Tantárgy heti óraszáma: 4 (2 félév heti 2 óra)kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Pfeil Tamás

tanszéke: Alkalmazott Analízis



I. Alapfogalmak (halmaz, valós és komplex szám, függvény, koordinátageometria), lineáris algebra (vektor, mátrix, sajátérték-feladat, Leslie-modell), egyváltozós analízis (sorozat, határérték, derivált, függvényvizsgálat, primitív függvény, Riemann-integrál, Taylor-sor, diszkrét dinamikai rendszer), többváltozós analízis (parciális derivált, szélsőérték-számítás, primitív függvény).II. Differenciálegyenletek (integrálható és szétválasztható egyenletek, egydimenziós fáziskép, differenciálegyenletes modellek), differenciálegyenlet-rendszerek (kétdimenziós homogén lineáris rendszerek, kétdimenziós fáziskép, kétdimenziós dinamikai rendszerek geometriai vizsgálata, kétdimenziós dinamikai rendszerek stabilitásvizsgálata lineáris közelítéssel, Lotka-Volterra-modell), valószínűségszámítás (kombinatorika, kombinatorikus valószínűség, feltételes valószínűség, események függetlensége, diszkrét és folytonos valószínűségeloszlások).


Izsák János – Juhász-Nagy Pál – Varga Zoltán: Bevezetés a biomatematikába

Ajánlott irodalom:

Csernyák László: Analízis,Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás,Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás.

Tantárgy neve: Mikológia


tantárgyfelelős neve: Dr. Jakucs Erzsébet

tanszéke: Növényszervezettani Tsz.



A mikológia tárgya, tudományterületei, rövid története. A gombák helye az élővilágbanA gombák sejttana. Egyedfejlődési típusok, ivaros és ivartalan szaporodási formák. A gombák filogenetikai rendszere és evolúciója. Modern rendszertani elképzelések. A gombák evolúciójának újabb elképzelései. A főbb rendszertani csoportok A gombák anyagcseréje és növekedési folyamatai. Gombagenetika. A gombák szerepe a természetben. Orvosi és állatorvosi mikológia. Növényvédelmi mikológia. Ipari mikológia. Erdészeti mikológia. Gombabiotechnológia és törzsnemesítés.


Jakucs E.: A mikológia alapjai (egyetemi tankönyv) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (1999, 2003)

Ajánlott irodalom:

Jakucs E.- Vajna L. (szerk.) Mikológia (pp. 1-477). Agroinform Kiadó, Budapest, 2003.

Tantárgy neve: Mikrobiológia I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 2 + 2 kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Kériné Borsodi Andrea dr

tanszéke: Mikrobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy


A prokarióták és a bioszféra koevolúciója, a prokarióták törzsfája; A recens prokarióta sejt organizációja, összehasonlítása az eukarióta sejttel; A prokarióta anyagcsere alapvonásai: az energiaszerzés és konzerválás legfontosabb típusai, a prokarióták fermentációs és légzési folyamatai, a baktériumok fényhasznosítása; A legfontosabb biogén elemek (C, N, S) biogeokémiai ciklusai.

A környezetünkben lévő mikroorganizmusok kimutatása, mintavétel, tenyésztési eljárások, izolálás, tiszta tenyészetek, törzsfenntartási módszerek, a táptalajok típusai;A baktériumok kulturális és morfológiai karaktereinek vizsgálata, festési eljárások;Környezeti feltételek hatása a mikroorganizmusokra;Sterilizálás, fertőtlenítés, antibiotikumok, kemoterápiás szerek hatásának vizsgálata.


Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája I-III., Akadémiai Kiadó, BudapestMikrobiológiai Gyakorlati Útmutató (ELTE Mikrobiológiai Tanszék)

Ajánlott irodalom:

Pesti Miklós (szerk.): Általános mikrobiológia, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

Tantárgy neve: Mikrobiológia III.-IV.


tantárgyfelelős neve: Dr Márialigeti Károly

tanszéke: Mikrobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy


A prokarióták és a bioszféra koevolúciója, a prokarióták törzsfája; az ősbaktériumok helye és szerepe a bioszféra evolúciójában; A recens prokarióta sejt organizációja, összehasonlítása az eukarióta sejttel; A prokarióta energiaszerzés és konzerválás legfontosabb típusai, fermentációs anyagcsereutak, aerob és anaerob légzési folyamatok, a baktériumok fényhasznosítása (fototrófia és fotoszintézis), kemolitotrófia, autotróf széndioxid fixációs mechanizmusok; A toxikus elemek körforgalma; környezetszennyező anyagok, mint mikrobiális anyagcsere szubsztrátok;A víz körforgalma a természetben, a vizek mikrobiológiája; Gnotobiózis, állat-mikroba kapcsolatrendszerek; növény-mikroba kölcsönhatások.

A mikroorganizmusok tenyésztésére, vizsgálatára szolgáló morfológiai, biokémiai, élettani, ökológiai vizsgáló módszerek megismerése;Anaerob tenyésztési technikák a mikrobiológiában;Környezetállapot elemzés indikátor szervezetek alkalmazása révén, mikrobiológiai vízminősítés;Antimikrobiális vegyületek, antibiotikumok hatásának vizsgálata;Alapvető biotechnológiai és fermentációs eljárások alkalmazása;A N-körforgalom főbb folyamatainak vizsgálata.


Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája I-III., Akadémiai Kiadó, BudapestMikrobiológiai Gyakorlati Útmutató (ELTE Mikrobiológiai Tanszék)

Ajánlott irodalom:

Prescott L. M., Harley J. P., Klein D. A.: Microbiology, Wm.C. Brown Publishers, London

Madigan M. T., Martinko J. M., Parker J.: Brock Biology of Microorganisms, Prentice Hall, London

Tantárgy neve: Molekuláris Biológia és Biotechnológia

Tantárgy heti óraszáma: 4 óra előadáskreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Dr. Venekei István




Leíró biokémia (fehérjék szerkezete és működése, az enzimreakciók leírása), rendszeres biokémia (anyagcsere folyamatok), anyagcsere szabályozás és jelátvitel, mechanobiokémia. Molekuláris biológia (a makromolekulák biokémiája: DNS, RNS, fehérje anyagcsere, szabályozás). A molekuláris rendszerbiológia elemei. A molekuláris biotechnológia alapmódszerei.

Kötelező irodalom:Az előadás ábraanyaga és kiegészítések a tanszéki internetes honlapon

Ajánlott irodalom:Lubert Stryer Biochemistry, Albert Lehninger Biochemistry

Tantárgy neve: Molekuláris növénybiológia


tantárgyfelelős neve: Szabó Endréné Rácz Ilona

tanszéke: Növényélettani Tanszék



A tantárgy célja, hogy betekintést nyújtson azon folyamatok genomikai, ribonomikai és proteomikai szintű szerveződésébe és szabályozásába, melyek a növények életfolyamatai és egyedfejlődése során lejátszódnak. A molekuláris növénybiológia - megismertet a növényi nukleáris, valamint a növényi organelláris (plasztisz és mitokondrium) genomszerveződés sajátságaival, a genomok megváltoztatásának, transzgénikus növények előállításának lehetőségeivel és céljaival- bemutatja a sejtmagi és organelláris genomok expresszióját, melynek során tárgyalja a transzkripció folyamatát és a transzkripció során keletkező RNS-ek struktúráját és funkcióját, a transzláció, a fehérjetranszport és a proteolízis folyamatát és annak növényi sajátságait, valamint megismerteti mindezen folyamatok transzkripció szintű, poszttranszkripciós és transzláció szintű szabályozásának módjait és lehetőségeit- tárgyalja a növény egyedfejlődése és környezetével való kapcsolata során a külső és belső tényezők hatására bekövetkező fiziológiai változások molekuláris mechanizmusát, a folyamatokban szerepet játszó jelközvetítőket, szignáltranszdukciós hálózatokat és azok szabályozását.


Az alábbi könyvek megfelelő fejezetei:Láng Ferenc (szerk.) Növényélettan - Növényi anyagcsere (ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest 2002)Erdei László (szerk.) Növényélettan - Növekedés és fellődésélettan (JATE Press, Szeged

2004)Dudits D., Heszky L.: Növényi biotechnológia és géntechnológia (Agroinform Kiadó,

Budapest 2003)Balázs Ervin, Dudits Dénes (szerk.) Molekuláris növénybiológia (Akadémiai Kiadó,

Budapest 1999)Taiz L., Zeiger E. (szerk.) Plant Physiology (Sinauer Assoc. Inc., Publish., Sunderland,

Massachusetts, USA 2002)

Ajánlott irodalom:

A szakfolyóiratok aktuális összefoglaló cikkei

Tantárgy neve: Növényélettan I.-III.

Tantárgy heti óraszáma: egyik félévben 3+0, másik félévben 2+4kreditértéke: 9

tantárgyfelelős neve: Dr. Szigeti Zoltán


számonkérés rendje: kollokvium (mindkét félévben) és gyakorlati jegy


Előadások: Az anyagcsereélettan: a növények ásványi táplálkozása, a víz és az ásványi anyagok felvétele, a fotoszintézis alapfolyamatai, a növényi légzés jellegzetességei, szénhidrát anyagcsere, nitrogén és kénanyagcsere (nitrogénfixáció, nitrátredukció, szulfátredukció), aminosav- és fehérjeszintézis, nukleinsav anyagcsere alapfolyamatai, az univerzális és speciális anyagcsere összefüggései.Növekedés- és fejlődésélettan: az egyedfejlődést és az anyagcserét befolyásoló belső (hormonok) és környezeti tényezők (fény, hőmérséklet tápanyagellátottság) hatásai, A növényi egyedfejlődés szakaszai (csírázás, vegetatív szakasz, virágzás, termésképzés, dormancia, öregedés). A növény és környezetének viszonya, stressztényezők hatásai.Gyakorlatok: Vízháztartási paraméterek meghatározása, membránkárosító anyagok hatásának kimutatása betacianin efflux-szal, légzésintenzitás mérési technikák, direkt végoxidázok aktivitásának fotometriás meghatározása, fotoszintetikus pigmentek szétválasztása, mennyiségi meghatározása, fotoszintetikus aktivitásmérés Hill reakcióval, szabad aminosav és redukáló cukortartalom mérése csírázó magvakban. A gyakorlatok során a hallgatók megismerik a legalapvetőbb növényélettani méréstechnikákat.


Láng Ferenc (szerk.): Növényélettan. A növényi anyagcsere ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (2002)

Erdei László (szerk.) Növényélettan. Növekedés- és fejlődésélettan JATEPress Szeged (2004)

Láng Ferenc (szerk.) Növényélettani gyakorlatok ELTE Kiadó Budapest (1994)A tanszéki oktatók által írt gyakorlati segédanyagok.

Ajánlott irodalom:

Taiz L. and Zeiger E. Plant Physiology 3. kiadás Sinauer Associates, Sunderland, Massachusets, USA (2002)

Tantárgy neve: Növényélettan IV.


tantárgyfelelős neve: dr. Sárvári Éva




A növényi anyagcsere- és fejlődési folyamatok összefüggései és regulációja:A víz- és ionfelvétel kapcsolata. A C-, N- és S anyagcsere összefüggései. A növényi anyagcsere áttekintése: az univerzális és speciális anyagcsere összefüggései. A növény és környezete: génexpresszió- és anyagcsere változások az egyedfejlődés és az akklimatizáció folyamán, valamint stressz hatására. Jelátviteli folyamatok. Adaptív jellegek.


Láng Ferenc: Növényélettan – A növényi anyagcsere (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002)

Erdei László: Növényélettan – Növekedés- és fejlődésélettan (JATE Press, Szeged, 2004)

Ajánlott irodalom:

Taiz L., Zeiger E.: Plant Physiology (Sinauer Assoc. Inc.,Massachusetts, USA 2002)Mohr H, Schopfer P.: Plant Physiology (Springer Verlag, Berlin, etc., 1995)

Tantárgy neve: Növényrendszertan I.-IV.

Tantárgy heti óraszáma: 4 EA + 4 GY óra (2 félév heti 2+2)kreditértéke: 7 (4+3)

tantárgyfelelős neve: Dr. Podani János egyetemi tanár


számonkérés rendje: kollokvium, Növénytan szigorlat, gyakorlati jegyek


A Növényrendszertan tárgy célja a rendszerezés elvi és gyakorlati alapjainak megismertetése, a növények leíró rendszereinek áttekintése, a nagyobb rendszertani egységek és ezek főbb képviselőinek bemutatása. A célkitűzés, hogy a további tárgyak (pl. genetika, evolúcióbiológia, ökológia stb.) megfelelő rendszertani megalapozását megteremtsük. A legkorszerűbb, molekuláris filogenetikai kutatásokra is támaszkodó filogenetikai növényrendszertant oktatjuk. A gyakorlatok célja egy alapszintű növényismeret (leggyakrabban fajismeret) elsajátítása különös tekintettel a magyar flórára, a növényhatározás menetének valamint hazánk természetközeli növénytakarójának alapszintű megismerése.


Podani J.: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2003.

Engloner A., Penksza K. & Szerdahelyi, T. 2001: A hajtásos növények ismerete. Tankönyvkiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. 2000Albert, Locsmándi, Vasas: Ismerjük fel a gombákat, Gabo kiadó, 1995Kiss-Keve T.: Bevezetés az algológiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 1998.Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998Horánszky A. & Járainé Komlódi M.: Növényrendszertani praktikum. Tankönyvkiadó,

Budapest, 1981.

Tantárgy neve: Növényrendszertan V.-VI.

Tantárgy heti óraszáma: 3 óra (egyik félévben 2, másik félévben 1 óra)kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Dr. Kalapos Tibor egyetemi docens




A tárgy a szakmai alapozó modul Növényrendszertan tárgyára épülve alaposabb növényismeretet és elmélyültebb gyakorlati készségeket nyújt. Ezek a következők: középszintű növényismeret elsajátítása Magyarország flórájából, rutin szerzése ismeretlen növény morfológiai leírásában (diagnózisában), morfológiai bélyegek preparálásában, növényhatározásban, határozókulcs készítésében, növénygyűjtemény készítésében és kezelésében. Az érintett taxonok nagy vonalakban: algák, gombák, zuzmók, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők.


Engloner A., Penksza K. & Szerdahelyi, T. 2001: A hajtásos növények ismerete. Tankönyvkiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. Albert, Locsmándi, Vasas: Ismerjük fel a gombákat, Gabo kiadó, 1995Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998Horánszky A. & Járainé Komlódi M.: Növényrendszertani praktikum. Tankönyvkiadó,

Budapest, 1981.

Tantárgy neve: Növényszervezettan I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 4 (2 félév, heti 2 óra)kreditértéke: 4



számonkérés rendje: első félév: kollokvium, második félév szigorlat


A strukturális és funkcionális differenciálódás a teleptestű növényekben: algák, mohák, hajtásos növények gametofitonja. A növényi szövetrendszerek csoportosítása, sejttípusai és működésük: merisztémák, epidermisz, rizodermisz, alapszövetek, szállítószövetek. A hajtásos növények részletes funkcionális szervezettana: gyökér, hajtástengely (makromorfológia, differenciálódás, a fiatal szerv szövettana, vastagodása, módosulásai), levél (makromorfológia, differenciálódás, szövettan, módosulások), virág (evolúciós eredet, differenciálódás, a virágalkotók morfológiai és szövettani analízise, mikrosporogezezis, makrosporogenezis, mikrogametogenezis, makrogametogenezis, megporzás, megtermékenyítés, virágbiológia). Növényi embriófejlődés: szervezettani és funkcionális differnciálódás. Mag és termés (csoportosítás, szövettan).Ökológiai növényszervezettan: a környezeti hatások és módosult szövetek, szervek összefüggései. Összefoglalás: a kétszakaszos növényi egyedfejlődési típusok analízise szövettani, szervezettani és evolúciós vonatkozások.


Előadásjegyzetek, amelyek folyamatosan letölthetők a tanszék honlapjáról

Ajánlott irodalom:

Gyurján István: Növényszevezettan: Eötvös Kiadó, Budapest. Haraszty Árpád: Növényszervezettan és Növényélettan Tankönyvkiadó (A jegyzet szervezettani része)Láng Ferenc: Növényélettan: Eötvös Kiadó – A jegyzet egyes fejezetei

Tantárgy neve: Növényszervezettan III.

Tantárgy heti óraszáma: 3 (1 félév)kreditértéke: 3





A hajtásos növények morfológiája: típusnövények vizsgálata. Sztereomikroszkóp használata.Algológia. Mohák és harasztok testszerveződése. A gombák testszerveződése.. Szövettani vizsgálatok. A hajtásos növények szerveinek szövettana: gyökértípusok, gyökérvastagodás, az egyszikű és a fiatal kétszikű szár, szárvastagodási típusok. Levéltípusok, C3, C4, CAM fotoszintézist végző levelek összehasonlítása. A virág és virágzatok felépítése. A virágalkotók.


Bóka Károly – Jakucs Erzsébet: Növényszervezettan gyakorlat II. (Jelenleg készül: Növényszervezettan I. –szerk: Keresztes Áron)

Ajánlott irodalom: A tanszék által kiadott segédanyag, Gyurján István: Növényszervezettan -Eötvös Kiadó

Tantárgy neve: Növényszervezettan IV.

Tantárgy heti óraszáma: 3 (1 félév)kreditértéke: 3





Sejttani vizsgálatok – a fénymikroszkópia módszerei és alkalmazásuk, fáziskontraszt és polarizációs mikroszkópia, fluoreszcens mikroszkópia. A növényi sejtalkotók vizsgálata: plasztisztípusok és átalakulásaik. A sejtfal vizsgálata, speciális festési eljárások. A növények egyedfejlődésének analízise: algák, mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők. Mikro- és makrosporogenezis, mikro- és makrogametogenezis. A gombák egyedfejlődési típusai.


Bóka Károly – Jakucs Erzsébet: Növényszervezettan gyakorlat II. (Jelenleg készül: Növényszervezettan I. –szerk: Keresztes Áron)

Ajánlott irodalom:

A tanszék által kiadott segédanyag, Gyurján István: Növényszervezettan -Eötvös Kiadó

Tantárgy neve: Ökológia és biogeográfia I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 10 (egyik félévben 5, másik félévben 5)kreditértéke: 10

tantárgyfelelős neve: Dr. Török János

tanszéke: Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokviumok


A kurzus célja az általános és alapozó ökológiai és életföldrajzi ismeretanyag bemutatása. Az élőlénypopulációk globális elterjedésének mintázata és történeti kialakulása. A talaj és az éghajlat szerepe a populációk és közösségek tér-idő mintázatának kialakításában. Mintázatelemzések. A populációk dinamikája, elemi populációs kapcsolatok és a közösségek szerkezete, térbeni és időbeni dinamikája.


Szentesi Á. és Török J. 1997: Állatökológia. Egyetemi jegyzet, ELTE, Kovásznai Kiadó, Budapest

Ajánlott irodalom:

Begon M., Harper JL. és Townsend CR.1996: Ecology. Blackwell Science.Hortobágyi Tibor és Simon Tibor (szerk.) 2000. Növényföldrajz, társulástan és ökológia.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Tantárgy neve: Összehasonlító élettan I.-II.

Tantárgy heti óraszáma: 6 (2 félév heti 3 óra)kreditértéke: 6

tantárgyfelelős neve: Dr. Détári László

tanszéke: ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: 2 kollokvium


Alapvető célja az állati és emberi szervezet szabályozásának bemutatása. Célkitűzése az egyes szervek működésében, azok összehangolásában, a szervezet szintű integrációban szerepet játszó folyamatok megtanítása, a megfelelő szemlélet elsajátíttatása.


Fonyó A. Az Orvosi Élettan Tankönyve. Medicina Kiadó, Bp.2002.

Ajánlott irodalom:

Kiss J.: Élettan. Feladatok és megoldásaik. Typotex, Bp., 2004

Tantárgy neve: Összehasonlító Élettan III.

Tantárgy heti óraszáma: 3 kreditértéke: 3





Az alapvető élettani ismeretek szemléltetése, alapfokú jártasság nyújtása élettani vizsgálatok tervezésében, kivitelezésében, illetve az adatok kiértékelésében. A hallgatók megismerkednek az állatkísérletek szabályaival, az elektronikus mérőeszközökkel, a számítógépes kísérletvezérlés és kiértékelés alapjaival.


Kukorelli T. - Világi I. (szerk.) Élettani Gyakorlatok. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1998Gyakorlati jegyzet: http://detari.web.elte.hu/gyak_jegyzet/index.htm

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Összehasonlító élettan gyakorlatok IV.






Az élettani ismeretek szemléltetése, jártasság nyújtása élettani vizsgálatok tervezésében, kivitelezésében, illetve az adatok kiértékelésében. A hallgatók megismerkednek az állatkísérletek szabályaival, az elektronikus mérőeszközökkel, a számítógépes kísérletvezérléssel és kiértékeléssel, önálló mérési feladatokat végeznek, továbbá kiselőadások formájában is feldolgozzák a tananyagot.


Kukorelli T. - Világi I. (szerk.) Élettani Gyakorlatok. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1998Gyakorlati jegyzet: http://detari.web.elte.hu/gyak_jegyzet/index.htm

Ajánlott irodalom:

Kiss J.: Élettan. Feladatok és megoldásaik. Typotex, Bp., 2004

Tantárgy neve: Sejtbiológia

Tantárgy heti óraszáma 3kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Dr Réz Gábor

tanszéke: ELTE TTK Állatszervezettani Tsz.



Elsősorban az eukarióta sejtek eredetének, szerkezetének és kompartimentalizált funkcióinak, ezek fenntartásának, valamint a sejtek közötti kommunikációnak és kapcsolatoknak, a sejtciklus (-növekedés), --differenciáció, a sejthalál folyamatainak és szabályozásuknak megismertetése. Betekintés a sejtbiológia legsajátosabb módszereibe. A molekuláris sejtbiológiai, a növénybiológiai, mikrobiológiai, állatszervezettani, növény-és állatélettani, genetikai és immunológiai tanulmányok megalapozása.


Kovács János(2005) Sejttan (in: Összehasonlító anatómiai előadások I., szerk.: Sass Miklós és Zboray Géza) Eötvös Kiadó, Budapest, második, átdolgozott kiadás, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Szabó Gábor szerk. (2004) Sejtbiológia, Medicina, Budapest.Cooper, GM. (több kiadás) The Cell, a molecular approach, ASM press, Washington,

D.C.

Tantárgy neve: Szerves Kémia

Tantárgy heti óraszáma: 3 Kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Hudecz Ferenc

tanszéke: Szerves Kémia Tanszék



A szénvegyületek csoportosítása, nómenklatura. Konstitúció, konfiguráció és konformáció. Reakciómechanizmusok: addició, elimináció, szubsztitució, polimerizáció. Alifás, aliciklusos, aromás és heretociklusos vegyületek. Funkciós csoportok. Kémiai szerkezet és reaktivitás. Szerkezetfelderités és szintézis módszerek. A biokémiai folymatok szerves kémiai alapjai.


Ajánlott irodalom:

Robert V. Hoffman: Organic Chemistry (Second Edition) (ISBN: 0471450243) John Wiley & Sons, Inc. 2004

Tantárgy neve: Állatrendszertani Terepgyakorlat

Tantárgy heti óraszáma: 2 x 3 nap a szorgalmi időszakban kreditértéke: 2

tantárgyfelelősök neve: Dr. Dózsa-Farkas Klára1

Dr. Kalapos Tibor2

tanszéke: 1 - Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék;

2 - Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

számonkérés rendje: háromfokozatú gyakorlati értékelés (kiadott feladat teljesítése, dokumentálása jegyzőkönyvben)


Különböző élőhelyek felkeresése a jellemző fauna megismerése céljából; a legfontosabb gyűjtési módszerek bemutatása, gyakoroltatása (fűhálózás, planktonhálózás, kopogtatás, talajcsapda, a rovar-preparálás alapjai). Magyarország növénytakarója fő típusainak helyszíni megismerése, a növényhatározás és növénygyűjtés módszereinek elsajátítása. Egy terület flórájának felmérése.


Móczár, L. (1969): Állathatározó I-II. Tankönyvkiadó, BudapestSimon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Zahradnik,J (1985): Käfer Mittel- und Nordwesteuropas – Parey Verlag, Hamburg, Berlin

Európa madárkalauza. Magyar Könyvklub, 2000Reichholf,J (1996): Emlősök. Magyar Könyvklub,Búvár zsebkönyvek Móra KiadóCarter, D. (1994): A Világ lepkéi – Határozó kézikönyvek Albert, Locsmándi, Vasas: Ismerjük fel a gombákat, Gabo kiadó, 1995Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998Simon, T., Horánszky, A., J. Komlódi, M., K. Láng, E., Draskovics, R.:

Növényrendszertani terepgyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993Engloner A., Penksza K. & Szerdahelyi, T. 2001: A hajtásos növények ismerete.

Tankönyvkiadó, Budapest.

Tantárgy neve: Növényrendszertani terepgyakorlat

Tantárgy heti óraszáma: 2 x 3 nap a szorgalmi időszakban kreditértéke: 2

tantárgyfelelősök neve: Dr. Dózsa-Farkas Klára1

Dr. Kalapos Tibor2

tanszéke: 1 - Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

2 - Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

számonkérés rendje: háromfokozatú gyakorlati értékelés (kiadott feladat teljesítése, dokumentálása jegyzőkönyvben)


Különböző élőhelyek felkeresése a jellemző fauna megismerése céljából; a legfontosabb gyűjtési módszerek bemutatása, gyakoroltatása (fűhálózás, planktonhálózás, kopogtatás, talajcsapda, a rovar-preparálás alapjai). Magyarország növénytakarója fő típusainak helyszíni megismerése, a növényhatározás és növénygyűjtés módszereinek elsajátítása. Egy terület flórájának felmérése.


Móczár, L. (1969): Állathatározó I-II. Tankönyvkiadó, BudapestSimon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Zahradnik,J (1985): Käfer Mittel- und Nordwesteuropas – Parey Verlag, Hamburg, Berlin

Európa madárkalauza. Magyar Könyvklub, 2000Reichholf,J (1996): Emlősök. Magyar Könyvklub,Búvár zsebkönyvek Móra KiadóCarter, D. (1994): A Világ lepkéi – Határozó kézikönyvek Albert, Locsmándi, Vasas: Ismerjük fel a gombákat, Gabo kiadó, 1995Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998Simon, T., Horánszky, A., J. Komlódi, M., K. Láng, E., Draskovics, R.:

Növényrendszertani terepgyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993Engloner A., Penksza K. & Szerdahelyi, T. 2001: A hajtásos növények ismerete.

Tankönyvkiadó, Budapest.

Tantárgy neve: Természet- és környezetvédelem


tantárgyfelelős neve: Dr. Standovár Tibor




A természetvédelem és környezetvédelem fogalma, e két tevékenység kapcsolatai. A természetvédelmi tevékenység tudományos megalapozásának igénye, a természetvédelmi biológia tárgya. A biodiverzitás fogalma, veszélyeztető tényezői, ezek hatásai. Természetvédelmi prioritások kijelölésének szakmai alapjai. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. Védett területek tervezésének és kezelésének szakmai alapjai, gyakorlati vonatkozásai. Az élőhely helyreállítás elméleti alapjai és gyakorlata. Természetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban.


Standovár Tibor és Richard B. Primack 2001. A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 542.

Ajánlott irodalom:

Gadó György (szerk.) 2000. A természet romlása, a romlás természete Magyarország. Föld Napja Alapítvány, Budapest.

Gaston, K.J. & Spicer, J.I. 1998. Biodiversity. An introduction. Blackwell Science, Oxford. P. 113.

Hunter, M.L., Jr. (1996) Fundamentals of Conservation Biology. Blackwell Science, Oxford.

Kerényi Attlia 2003. Európa természet- és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Meffe, G.K. & Carroll, C.R. (1994) Principles of Conservation Biology. Sinauer Associates, Sunderland, MA.

Sutherland, W. J. (Ed.) 1998. Conservation Science and Action. Blackwell Science, Oxford.

Török János és Szentesi Árpád 2001. A természetvédelmi biológia ökológiai alapjai. In: Török Katalin és Fodor Lívia (szerk.) A természetes életközösségek megóvásának és monitorozásának aktuális problémái, ökológiai alapja, a természetvédelem feladatai. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről II. p.13-136.

Tantárgy neve: Természetes szénvegyületek

Tantárgy heti óraszáma: 2 Kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Hudecz Ferenc

tanszéke: Szerves Kémia Tanszék



Kémiai sajátságok és biológiai funkció értelmezése a molekula szerkezete alapján. A kémiai kötés és reaktivitás közötti kapcsolat a természetes szénvegyületek körében. Aminosavak, peptidek, fehérjék. Szénhidrátok. Nukleinsavak. Lipidek. Alkaloidok. Antibiotikumok, vitaminok. Bevezetés a komplex szerkezetek világába (pl. gliko-, lipo-, foszfoproteinek, foszfolipidek). A poszt-transzlációs módosulások kémiai alapjai.


John McMurry, Mary E. Castellion, Mary E Castellion: Fundamentals of General, Organic, and Biological Chemistry, (ISBN: 0130418420) 2002, Prentice Hall Ajánlott irodalom:

Lorraine Buckberry, Paul Teesdale: Essentials of Biological Chemistry (ISBN: 0-471-48904-2) 2000, Wiley,

Documents

BIOLÓGIA ALAPSZAKttk.to.elte.hu/sites/default/files/biologia_tantargyak.doc · Web viewLevéltípusok, C3, C4, CAM fotoszintézist végző levelek összehasonlítása. A virág és