KÁRPÁTI BÉLA

B Á N K , A D R Á M A I H Ő S

A Bánk bán — megírása óta — a l egnagyobb és a legvi ta to t tabb nemzet i d r á m á n k . Első bírálója, Bá rány Boldizsár óta k ö n y v -tárnyi i roda lma kelt, mégsem o ldódo t t meg a m ű immanens d i lemmája .

A Bánk bán és Az ember tragédiája azok a m ű v e k , amelyek megírásuk óta együ t t fe j lődnek a m a g y a r nemzet i kul túrával , s válnak — a pol i t ikai ha ta lomtó l f ü g g ő e n — a nemzet i - t á r -sadalmi tuda t mér t ékévé . A Bánk bán vol t első igazi sikere óta (1845), de kü lönösen 1848-tól a hazafiság radikális v a g y mérsé-kelt, fon to lva ha ladó és m a g á v a l v ívódó néplélek inspiratív példája. í gy a bánki királynégyilkosság volt az oszt rák abszolu-t izmus botrányköve (lásd Széchenyi naplójegyzetei t ) , az osztrák-magya r dual izmus intő példája (Kemény Z s i g m o n d , Gyulai Pál, ill. H o r v á t h János Bánk-elemzései) , de let t a szocialista Magyarország lelkesítő fo r r ada lmi hagyománya is.

Et től f ü g g ő e n lett a bánki v ívódás k ö v e t k e z m é n y e az a „lelki összeomlás", amely vezérfonala a G y u l a i — H o r v á t h — Waldapfe l - fé le Bánk-e lemzéseknek , ame lyekben a szerzők Bánk „ je l lemtragédiá já t " abban lát ják, hogy lelki egyensúlya m e g b o m l o t t , tévedését fe l ismerte és lelkileg összeom-lo t t . 1

Ezek az értelmezések végső soron oda vezettek, h o g y a bánki áldozatot h iábavalónak, a zsarnokgyilkosságot — B á n k egyéni sorsát bánva! — elvetik, v a g y B á n k tettét b i zonyos tör ténelmi materialista maximai izmussal — és anakronizmussa l ! — a tár-sadalmi fo r r ad a lo m magasáról lebecsülik. A d r á m a hatása í gy

1 Vö. Magyar Irodalmi Lexikon — Akadémiai, 1965. 602.

2*

2 8 4 Kárpáti Béla

— katarzis híján — a lelkesítő nemze t i pé lda helyett e l re t ten tő tanu lság lesz, amelyre — valljuk m e g őszintén, — az í r ó r o y a -lista i l lúziója, az abszolutista cenzúrá tó l való félelme is o k o t szolgál ta to t t . Ez ér tékelések „d ia l ek t iká j a" alapján a k k o r azt is á l l í tha t juk , h o g y pl . R á k ó c z i „ t r a g é d i á j a " abban rejlik, h o g y császári fő rendbő l a szabadságharc v e z é r e lett, Engelsé, h o g y burzsoá származása el lenére k o m m u n i s t a , a gyermeké , h o g y f e lnő t t , a csíráé, h o g y növény , a m a g é , h o g y g y ü m ö l c s lett belőle, és í gy t ovább az abszurdumig , m í g e l jutunk a fe j lődés á l ta lános tagadásáig.

A b á n k i összeomlás o k á t Arany is — m i n t H o r v á t h János — a b b a n látta, h o g y B á n k „csak azon m e g g y ő z ő d é s é b e n vol t képes a vértet tet e lköve tn i , hogy a k i r á l y n é teljes m é r t é k i g ré-szese a Mel indán esett gyalázatnak, e h i t b e n tette m a g á t ö n b í -rá jává . . . " , vagyis B á n k téves h i ede lmére vezeti vissza a gy i l -kosságot . Ez a tévedés, m i n t a t r a g i k u m m a g j a , a hegeli „ t r a -g ikus v é t e k " - n e k felel m e g . Ami t H e g e l tragikus v é t e k n e k nevez, — írja B o r e v a hegeli t r a g i k u m lényegéről —, az a hősnek valamiféle D o n Qui jo te- i j e l l emvonása , az a csodá-latos képessége, h o g y n e m a lka lmazkodik a tökélet len k ö -r ü l m é n y e k h e z , h a n e m e g y olyan é le t fe l fogás t köve t , a m i -lyennek az életnek l enn ie kellene.2

A hegel i t r ag ikum-e lmé le t reakciósabb változata a vischeri „ t r a g i k u s b ű n " e lméle te . Vischer u g y a n i s m á r megfosz t j a a t rag ikus hőst m i n d e n társadalmi je l legétől . Nála a t ragikus hős azért b u k i k , mer t b ű n ö s . („ . . . de tévedés , ha az ú j felé va ló törekvés , a f o r r ada lom hősét, min t á r t a t l an t siratják . . . " ) 3

Vischernél ez az e lméle t — mint Lukács G y ö r g y írja, — a 48-as n é m e t f o r r a d a l o m bukásának igazolása volt . A hegel i t r ag ikumelmé le t vischeri értelmezésén — torzításán — a lap-szik Gyula i d rama tu rg i á j ának t r ag ikumelmé le t e is.

2 BOREV: A tragikum — Kossuth, 1965. II. 317. 3 H E R M A N N ISTVÁN: Bevezetés Gyulai Pál Válogatott művei elé —

Szépirodalmi, 1956. I. 60.

Beink, a drámai hős 2 8 5

A Bánk bán h a g y o m á n y o s , metaf iz ikus elemzését — K e m é n y , G y u l a i — H o r v á t h — látszik cáfolni az a soha megszűnn i n e m akaró vita, amely B á n k forradalmi te t té t p ro és k o n t r a ú j r a - és újraér tékel i .

Lukácsy András — H o r v á t h J á n o s n y o m á n — ismertet i a Bánk bán ko rok és pol i t ikai tendenciák szerint vá l takozó értel-mezését . E szerint 1845—1849-ig ál talában az összeesküvő és i degengyű lö lő P e t u r vol t a közönség kedvence, s T i b o r c a klasszikus jobbágysors panaszosa. 1849 után, a b u k o t t szabad-ságharc dezi l luzionizmusában ú j ra a r e f o r m k o r „kócsagtol las , kacagányos, tiszteletre mél tó hon f ibús pátosza" diktálta a j á ték-f o r m á t , s l ényegében így vol t ez a Hor thy -ko r szak á l m a g y a r -k o d ó , i r rendenta korszakában is.4

A Bánk bán a felszabadulás u tán lelte m e g eredeti, fo r rada lmi h a n g j á t ; azt a h a n g o t , amelyet 1848 és 1919 közönsége hallott , — bár napjaink Bánk bán-értelmezése sem mentes m é g az A r a n y —Gyula i—Horvá th - f é l e tendenciáktól , amin t erre Sőtér István is utal a Bánk világa c. c ikkében. 5

H u b a y Miklós azt írta 1962-ben : , , . . . előre . . . a nagyp ipá -jú , kevés d o h á n y ú nemesi nacional izmus keserű kigúnyolása felé . . . " A Bánk bánt „a nemzet i re tor ika legélesebb kri t ikája j e g y é b e n kell in te rpre tá ln i" , hiszen „ K a t o n a kri t ikával és i róniá-val í r ta m e g a béké t leneke t" . D e m i n t h a e hivatásos felhívás ellenére is újra m e g ú j ra baj lenne az értelmezéssel. E lőadáson-kén t , r endezőnkén t , sőt színészenként is más és más — m é g esz-mei leg is más! — értelmezést k a p n a k az egyes f igurák . Általá-ban n e m tudnak m i t kezdeni E n d r e alakjával. H o l Bánk , hol P e t u r lesz a h o n f i b ú szócsöve, s ú j a b b a n Ger t rud a lakjában is valamiféle f é r f ivágyó , kacér asszony fo j to t t nemi v á g y á t játsz-szák (miskolci előadás, 1970), h o l o t t talán ez az egyet len vi ta t -hata t lan szándékú je l lem a d r á m á b a n , akinek m i n d e n szava összhangban v a n jel lemével és d r á m a i funkciójával .

4 LUKÁCSY A . : Három Bánk bán-előadás — Élet és Irodalom, 1965. 44. sz.

5 S Ő T É R I.: Bánk világa — Kritika, 1969. 12. sz. 17 — 22.

2 8 6 Kárpáti Béla

E cikk e g y 1965-ben ír t hosszabb do lgoza t k ivona ta , mely annak lényegesebb részeleteit tar ta lmazza. Azóta je lent m e g Sőtér István e t á rgyban „ so r s fo rd í t ó " c ikke (Kritika 1969/12., va lamin t 1971/5. sz.), me lynek teljes szövegét a szerző Az ember és műve c. kö te tében 6 közli . E m ű jelentős alapvetésében b izonyí t ja c i kkünk megállapításait . Más vona tkozásban azon-ban e b izonyí tásoknál is t ovább köve tkez te tünk , hellyel-közzel azokkal is vi tázva.

A mű történelmi materialista megközelítése

A korabel i , de a je lenkor i értékelések sem elég nyí l tan lát-szanak a lkalmazni a marxi—engels i t r ag ikumelméle te t . Arany 1859-ben, Gyulai 1860-ban, M a r x és Engels ped ig 1859. ápr. 18., i l letve má jus 18-án ír ják e t á r g y b a n d ö n t ő je lentőségű leveleiket .7 Lukács összegezése szerint a marxis ta t r a g i k u m ké t -i r á n y ú : egyrészt t ragikus a túlélt társadalmi osztály képviselői-nek sorsa, akik képtelenek szakítani ha lódó osztályukkal , s tö rekvésük a győzede lmeskedő ú j r e n d ellen i rányul , másrészt azonban t ragikus az ú j rend képviselőinek sorsa is, ha az adot t tö r t éne lmi feltételek m é g éretlenek a győze lem kivívásához. 8

(A „ tú l k o r á n " fellépett fo r rada lmár , pl. Mi inzer tragédiája.) Ju r i j B o r e v — M a r x n y o m á n — a t r a g i k u m e ké t variánsát egy ha rmad ikka l is meg to ld ja , nevezetesen:

„A régi pusztulása akkor tragikus, ha elpusztul, mielőtt még ki-meríthette volna életerőit, mielőtt a rothadás, a halál végstádiumába lépett volna; ha a régi rendszer még hisz önmagában és a világ is hisz benne."8

M é g B á n k t r ag ikumának marx is ta vizsgálata e lőt t Hegel n y o m á n hangsú lyoznunk kell a t r a g i k u m társadalmi lényegét , s

0 SŐTÉR I.: Az ember és müve — Akadémiai, 1971. 180 — 207. 7 MARX—ENGELS: Művészetről, irodalomról — Kossuth, 1966.

166—215. 8 LUKÁCS G Y . : Marx és Engels irodalomelmélete — Szikra, 1949. 28.

9 J . B O R E V : i . m . 2 8 4 .

Beink, a drámai hős 2 8 7

azt a t ragikus körülményt , „világállapotot", amelyet an tago-nisztikus erők (osztályok) összeütközése te remt . A hős tragikus helyzetét tehát az általa tudatosan vállalt társadalmi feladat és annak végrehajthatatlansága közötti történelmileg szükség-szerű konf l ik tus adja.

A történet és az író korának összefüggése

Lukács a Történelmi regény és történelmi dráma c. tanulmányá-ban vizsgálja a történelem és irodalom kölcsönhatását. E n n e k során megállapítja, hogy a történetiség és a társadalmiság kö l -csönhatásában a társadalmiság (az író saját korához való v i -szonya) a meghatározó. E b b ő l következik az a megállapítása is, hogy „csak a társadalmi r egény fejlődése teszi egyáltalán lehe-tővé a történelmi regény t" . E gondola tmenetből következik, hogy a történelmi regényt és drámát o lyan allegóriának kell fe l fognunk, amely a két k o r kollíziói közö t t fennálló m e g -feleléseket ábrázolja.

1815-ben a két fo r rada lom közötti royalista magyar nemes-ség politikai feladatai a leglényegesebb pon tokban megegyez-tek az 1213 korabeli magyar nemességével. Nevezetesen:

1. Az önálló nemzeti monarchia megteremtése, az idegen el-nyomás megszüntetése,

2. A nemze t és az u ra lkodó viszonyának alkotmányos ú ton való rendezése.

E második pontban benne rejlenek a reformkori polgári nemzetál lam megteremtésének olyan fon tos kérdései, m i n t a ) a nemes- jobbágy viszony rendezése [Bánk—Tiborc] ; b) a nemesi és népi hazafiság [Petur—Bánk] ; с) a felvilágosult nemzeti uralkodó és a történelmi szükségszerűség [Endre] ; d) a zsarnoki önkényura lom erkölcsi és politikai ta r tha ta t -lansága [Ger t rud] ; e) a nemzeti ellenállás radikális f o r m á -ja [zsarnokgyilkosság] stb. A ferenci abszolutizmus alatt k i -éleződött nemzeti önállósági-probléma, a polgári n e m z e t -állam megteremtésének Széchenyi-féle royalista törekvése, a nemzeti lelkialkat kialakítására i rányuló mozgalom — m i n d

2 8 8 Kárpáti Béla

a nemzet i kultúráért, nyelvért és az önálló magyar színház megteremtéséért küzdő mozga lomban koncentrálódott . Az önálló gazdasági és politikai élet kossuthi ú t ja csak 1844-től, a Védegylettel kezdi polgári nemzetépí tő munká já t .

E történelmi állapotnak ekvivalense a Bánk-korabel i állapot. A trónutódlási viszályban elidegenedett kincstári jövedelmek és szinekuraállások miat t az ura lkodó osztályon belül és a n e m -zetiségek ellen kiéleződött ellentétek kérdésessé tették a m e g -gyengül t királyi hata lom egyeduralmát . A nemzetet képező nemesség és a király közé állt idegen parazita réteg érdekében a királyné zsarnoki önkénnyel igyekezett befolyását, illetve hatalmát fenntartani. Gertrudis elorozta fér je hatalmát, s csak a legközépkoribb önkénnyel tudta biztosítani fölényét a n e m -zeti u ra lkodó osztály fölöt t . Abban az időben tette ezt, amikor (1215-ben!) Földnélküli Jánost az angol nemesek a Magna Charta kiadására kényszerítették, amely ettől fogva az ural-kodói önkény és a nemzeti (nemesi) ellenállás kompromisszu-mos a lkotmánya lett!

Gertrudis és Endre uralkodásában a feudális társadalom két f ő uralmi formája , az abszolutizmus és az a lkotmányos monarchia áll e lőt tünk. Gertrudis uralmi formája — amely az adott tör -ténelmi helyzetben az egyetlen és szükségszerű, de végzetes fo rmája az idegen elnyomás fenntartásának, — abból a túlélt feudális erkölcsből táplálkozik, amelynek „bacillusgazdája" a darabban Ot tó .

Л jellemek rendszere

Már Gyulai Pál észreveszi a Schiller és Katona hősei közötti különbséget , amikor azt írja, hogy „Schiller jellemrajzai nagy-részt típusok, a Katonáéi egyének anélkül, h o g y a zsánerkép felé hajlanának, vagy zavarnák a tragédia emelkedettségét". Gyulai a típus fogalma alatt m é g romant ikus ideáltípust, esz-mét, erkölcs i -pol i t ikai , ,a lak"-otér t ,aszó alaklélektani értelmé-ben, — m í g Katona „egyén"-e iben reálisabb, — az antik komé-diák hőseihez hasonló — közönségesebb jel lemeket érez, anélkül

Beink, a drámai hős 2 8 9

azonban , h o g y „zavarnák a t r agéd ia emelkede t t ségé t" . Gyulai i t t a realizmus t ípusfogalmára érez, bár m é g a kanti-f ichtei szubjekt ív idea l izmuson alapuló ideáltípus f o g a l m á v a l operál. Valójában a z o n b a n Katona je l l emei már t ípusok , a realista t ípusfoga lom é r t e lmében ; a tá rsadalmi és egyéni , az általános és egyes vonások egységének megfe le lően . Ezek a realista t í-pusok — a t ip ikus történelmi he lyze t mellett — Katona rea-l izmusának bizonyítékai , — a m e l y r ő l azonban a későbbiek során fogunk szót ejteni.

a) Ottó, Melinda és Gertrud

O t t ó alakja íz ig-vérig azokbó l az erőszakos, an t ihumánus erkölcsi e l emekbő l áll össze, ame lyeke t az e lőbb iekben érin-t e t tünk . Tanula t l an , gátlástalan gonosztevő, többszörös gyilkos (Schiller Parr ic ida Jánosához hasonló) és zü l lö t t , ösztönein ura lkodni kép te len jellem. Ü r e s fejjel, sátáni bensővel , felelőt-len könnye lműségge l bíborosi tisztet visel, a m e l y a rend tart-hatat lan zül löt tségének — P e t u r é k kirekesztése me l l e t t — a leg-végzetesebb e l lentmondása („ t rag ikus bűn" ) .

Az ő drámai ellenpárja a b á n k i vonalon Melinda, akinek ki-szolgáltatott ártatlansága csak r o m a n t i k u s eszközök (hevítő- és á lompor ) segítségével hajlik m e g O t t ó aktívan f e r t ő z ő erkölcse előtt . Mel indát ugyanis Bánk f ensége emeli fel a feddhetet len-ség magasába annyi ra , hogy a g ő g ö s Gertrudis „ b i r v á g y á t " is öccse párt jára űzi .

Gertrud érzi O t t ó végzetes romlásá t , de ha ta lmi és nemzet-ségbeli gőgje elszakíthatatlanul hozzáköt i . T r a g i k u m a az, hogy — bár látja öccse pipogyaságát — jelleme belső összetevőitől ha j tva (zsarnoki gőg , magyarság-gyűlö le t stb.) visszatartha-tat lanul betölt i sorsa tö rvényé t ; Mel inda gyalázatát .

Gyulai Pá l 1 0 és Horvá th J á n o s 1 1 Ger t rudo t f e lmentvén a t ragikus b ű n alól, végül is O t t ó t teszik meg B á n k d ráma i ellen-

1 0 GYULAI P . Válogatott művei — Szépirodalmi, 1956. 1 1 H O R V Á T H J . : Katona József — Bp. 1936. Kammenmayer.

2 9 0 Kárpáti Béla

felének. Pedig Jászai Mar i óta tudjuk, h o g y Gertrudis Bánk ellenfele, a zsarnoki u ra lom Bánkkal egyenrangú, hatalmas alakja. Ismerjük, h o g y tanult, keményszívű, gőgös, férfias lelkű asszony, az egész országgal dacolni b í ró önkényuralkodó, aki Endre uralkodásában — megöletéséig — a döntő tanácsos szerepét tölti be. E n d r e uralkodásában ő a „kemény kéz" , az ura lom megfellebbezhetetlen fensége, a hegeli monarcha női mása.

b) Endre jelleme

Endre Gertrud haláláig (a tör ténelemben 1213. szept. 18.) a királyi hatalom puszta formája. Üres trónszék, amelyben Gertrudis ül törvényt . Felismeri, legalábbis elfogadja a tör -ténelmi leckét; hogy ezután lehetetlen a régi módon ura lkodni . A királyság — kétségtelen, meghaladja lelki erejét. E m b e r i valója n e m tölti be azt a funkcionális fo rmát , amit a g y e n g e és határozatlan Endre elképzelt a királyságról: („O isten. Iste-nít k ívánva néz / Reá j a minden . . . " ) .

A személyiség min t ta r ta lom feloldódik az uralmi szerepben min t fo rmában . A t ragikus el lentmondások ennek következ té-ben n e m megoldódnak, h anem feloldódnak. A Gertrudis halála miatt támasz nélkül m a r a d t személyiség szenved benne. M i n t a nyelvétől megfosztot t harang, most üresen ingadozik a királyi magasban, honnét az ő gőgtelensége csak szédelegve tekint alá. Bánkkal szemben i n k á b b komikus öregember . K o m i k u s a póz is, amelyben — más híján — m a g a hívja ki Bánko t pár -bajra, h o g y férji elégtételt vegyen a gyi lkoson. Gyulai Pál írja, hogy „Al ig volt va lami nehezebb a köl tőre nézve, m i n t a személyt, ki különben is csak a végjelenetekben szerepel, úgy rajzolni, hogy elég érdekes legyen, s n e zavarja a végkifejlés és engesztelődés m e g h a t ó pillanatait".1 2

N e m is tud vele Ka tona sokat kezdeni . A jellem határozat -

1 2 GYULAI : i . m .

Beink, a drámai hős 2 9 1

lansága drámaiat lan félí téletekhez vezeti az í rót is (pl. „ V i g y é -tek csak félre egy kissé . . . ") Az egész felvonás alatt E n d r e Bánk k o m i k u s kihívásán kívül egyetlen ha tá rozot t í téletet n e m m o n d , csak Gertrudis elvesztésén, fér j i becsülete bosszulat lan-ságán kesereg. U g y a n a k k o r Bánk itt a leghatározot tabb . I n d o -kol, vádol , tö rvényt szab és pár tot ü t (Ka rdo t ránt a k i rá lyra) . Endre egész magatar tása valami ha tározat lan si i l tgalamb-várás. Várja , h o g y valaki cselekedjen helyette. A z uralkodni n e m tudás drámai tehetetlensége ez. Egyet len tevékenysége, h o g y hagyja a sorsot bekövetkezni . Csak egyszer h a n g z i k el Bánk h a t á r o z o t t elítélése, ezt is egy zászlósúr mond ja ki a király helyett ( „ Ő r -zők ! Vigyé tek el fiával e g y ü v é . . . " ) B á n k vádaskodó va l lo -mására csak siránkozni tud , s csak i lyen félítéletekre képes : „V igyé t ek el, m íg el n e m érkezik / B í r á j a . "

E n d r e Melinda halálára szinte fellélegzik, h o g y végre a m é r -leg bánk i serpenyőjét e csapás egalizálja az övével, ame ly edd ig ő és u d v a r n é p e alatt túl k ö n n y ű n e k ta lál ta tot t . „A k i rá ly i s t en" — m o n d j a többször is a fe lvonásban. E n d r e azonban s e m í tél-kezni, s em e m b e r m ó d r a könnyezn i n e m képes. Tét lenül j ó v á -hagyja és elégeli az isteni döntést : „ I r tóz t a tón bün te t t é l is-t e n e m / J ó l értelek ; k ive t ted kezemből / Pá lcámat ; — én i m á d -lak! í g y m a g a m / B ü n t e t n i n e m t u d t a m — (magában) — n e m m e r t e m i s . . . "

S a gyáva ember k o m p r o m i s s z u m a az, amellyel e l fogad j a sorsát: „ M a g y a r o k ! igen jó l esmérem — szeretnek / E n y i m e k ! — H o g y ily nemes szívekkel egybe / Férkezni n e m tudtá l , Ger t rud i s o m ! "

Az udvarnép , amely a „királynál e rősebb nem lehet" , g y á v a n y o m d o k a i n marad u r á n a k . A király u to l só szavaira m é g a leg-harciasabb Solom is „ m é l y tisztelettel" megha j t j a m a g á t , és kard já t a király elé lerakja . Szó szerint teljesül a Molná r M i k l ó s által fe lvetet t gondola t , miszerint „ . . . a magyar k i rá ly n e m lehet egyet len vesztes ebben a k ü z d e l e m b e n " . 1 3

1 3 M O L N Á R M. Előszó ; Katona József: Bánk bán — Szépirodalmi, 1953- 34 -35 -

2 9 2 Kárpáti Béla

Miként O t t ó és Melinda je l leme a két ellentétes erkölcs (feudális és felvilágosult polgári) egymásba illeszkedő formája, úgy Bánk és Endre (immár Gertrudis, az erős ellenhatás híján) az uralkodó eszménynek két ellentétes és Bánkkal győzedelmes-kedő oldala. Bánk jelleme i lyen papírf igura-uralkodó mellett korlátlanul kiteljesedhet, — m i n t ahogy ki is teljesedik az V. felvonásban.

c) Petur jelleme

Petur hazafisága a re fo rmkor i nemesi-nemzeti hazafiság osztályönzése. Számára a nemzet i függetlenség a nemesi kiváltság biztos fedezéke. Katona — és Bánk — m é g differen-ciálja a kétféle hazafiságot, amely 1848—49-ben a szabadság-harc főellentmondása volt, — s a peturi nemesi hazafiságnak reális történelmi bírálatát adja.

Petur a királyné bálján így h á b o r o g : ,,Ó, m i k é p p tekéntet t / Le ránk ! csak a merániakra néz. / Bámulja a harisnyát — a magyar / Csak hátul áll, s sóhajt az ily hazának / Nagyasszo-nyán . . . " . Lázadását Melindán át Bánkkal akar ja célra vinni. Mikhál fejti le lelkesedéséről a nemesi d o l m á n y t : „Szegény teremtés vagy, ha célodat / Csak asszony által akarod kivinni ! — / Hát nemzeted?" . S ez a d ö n t ő Peturnál, — de Katonánál is: , , Ó h / A nemzet ! — ahány fő, szintannyi ész . . . / Sértsd meg csak, összvetörni kész; de adj / neki hirtelen egy j ó szót, s vi-lágot / Teremtve összverontja ellenségidet

Petur a nemzet fogalmába csak a Gertrudis által hátulállónak rendelt nemességet érti. Érdekes, hogy Petur , ,nemzet"-et , Bánk mindannyiszor „hazát" m o n d a nemzeti közösség jelö-lésére. Bánk nemzetfogalma több , min t Peturé. B á n k nemzeti sérelmek alatt (szinte mindig!) parasztok sorsát érti. Gertru-disszal szemben m o n d j a : „ E g y k o r egy öreg paraszt / Akadt e lőmbe — szárazon evé / A megpenészedett kényér t

Pe tur a békétlenek találkozóján — Bánkot megnyerendő — általában a nemesi sérelmeket panaszolja. A z Erzsébettel nászajándékba adot t töméntelen kincset, a követség fogadásán

Beink, a drámai hős 2 9 3

Endre hátul állását, s hogy „Lerontatá atyáink várai t , / S me-ráni fegyverest rakot t oda" . H o g y Eckbert , Brechtold és Jerindó Di Vegliát atyafiaként birtokkal és hivatallal ruházta fel, stb.

Ez a lázadás — Peturé — hamar m e g is békül, mihe ly t Bánk a király nevében letartóztatná, s egy közös Endre-pár t i emlék Peturban — a jelenet végén — teljesen feloldja a dühö t , s Bánk nyakába esve m o n d j a : „ . . . — az Isten nem segít s o h a / Fel-kent királyok ellen ! Már legyen / Akárkié a föld és a vagyon — I Egy szív marad ; ú g y — szent haza, békesség."

Egyébiránt n e m kis következetlensége az í rónak, hogy a békétleneket maradásra inti, „ h a h o g y talán / Lehetne szükség rá tok" , s bár később eszébe ötlik, de n e m zavarja sem Bánkot, sem az írót ez a nyi to t t drámai góc. H o g y a királynégyilkossá-gig — Peturék palotába töréséig — egy egész napon át Gertru-dis a gyilkosság előtt jelzi az időt: Napes t ! — ott tétlenkedjenek együtt , s úgy menjenek egyenest a palotába, — csak n a g y idő-beli tűréssel képzelhető el.

d) Bánk és Tiborc

Bánk népi alapú hazafiságát főleg a Tiborchoz való viszonya határozza meg. A plebejus származású író osztályhelyzete fo-galmazza itt újjá a r e fo rmkor általában még nemesi-nemzeti hazafiságát.

Ha meggondol juk , h o g y a szintén népi (pontosabban : hajdú-nemesi) származású Arany János az 1847-ben írott ToWijának jobbágya, Bence m é g afféle „ jó öreg házi jószág", ki szinte személyi tulajdona urának, bizony meghökkent a plebejus népiességnek (népiségnek) ilyen merész megnyilvánulása, amely Tiborc Bánkhoz való viszonyában itt ábrázolódik. (Ezt megelőzően csak Ludas Matyink van ilyen radikális úrgyűlölete, de ez sokkal inkább erkölcsi, mint politikai indí-tású.)

Tiborc Bánkhoz való viszonya m á r egészen más alapú, mint Bence viszonya Miklóshoz. Itt Bánk lekötelezett adósa Tiboré-nak (erkölcsi lekötelezettség), mert egyszer „Jáderánál (Zárá-

294 Kárpáti Béla

nál) i gen sokat t e t t " . T ibo rc Bánk házi bizalmasa. A nagyúr rábízza a feleségét és házanépét, sőt n a g y o n je l lemző, hogy válságos óráiban (a Mel inda nevére é b r e d ő gyanú perce iben, a d ö n t ő elhatározás pil lanataiban, m a j d a gyilkosság előt t i medi -tációiban) T iborc a tanúja B á n k végzetes átalakulásának; „ U r a m ! — iszonyú ezen hideg m a g a d — / Viseleted", és végü l : ő hozza Melinda hol t tes té t is.

T i b o r c megjelenése mindig e l d ö n t ő jellegű. A legnagysze-r ű b b , legshakespeare-ibb szóellentétekben feszülő d ia lógus is T i b o r c és Bánk k ö z ö t t folyik. E k é t — egymást kölcsönösen á t - m e g átszövő m o n o l ó g csodálatos drámai feszüléssel fo-n ó d i k egybe, s itt T i b o r c panasza14 f okozza és erősíti B á n k vál-ságból fe lvágyuló elhatározását. M i l y társadalmi mére tűvé lesz T ibo rc ítélete, a m i k o r Bánk a jáderai é le tmentésre esz-m é l v e , hála juta lmat adna T ibo rcnak , s a n y o m o r á b a n lopni kényszerül t j o b b á g y í g y fogadja a z t : „Szép pénz ; d e adhatsz e h á t mindenik / Szűkö lködőnek? visszaadja é / Ez a halot ta-k é r t hul l t k ö n n y e k e t ? / Ha mást n e m adhatsz, ú g y annál , ki-n e k / Adsz, m é g szegényebb vagy . . . "

T ibo rcnak itt B á n k válságában társadalmi je lentőségű szerepe v a n . О ötvözi össze egységbe a n a g y ú r b a n az egyéni és nemzeti é rdeke t , amely B á n k n a k még Tel i mel le t t is kivételes erénye.

e) Bánk, az egyén és a hős

B á n k a nádor , a k i rá ly helyettese. A z üres királyi j e l lem he-lye t t ő az a ko rmányzás ra képes m a g y a r főnemes, ak i t Katona legszívesebben a r e f o r m k o r i magya r ság trónjára e m e l n e . Bánk e g y hadvezéri Z r í n y i , egy korai Rákócz i , aki k i rá ly i székre é rdemes . Félelmetes, m e g n e m a l k u v ó hazafi, ak i t leghatal-m a s a b b ellenfele, Ger t rudis is re t t eg . Nevének hal la tára „ m e g -m e r e v e d i k " , a m i k o r Izidora híradással szolgál neki B á n k haza-I t

14 Vö. W A L D A P F E L JÓZSEF Irodalmi tanulmányok — Szépirodalmi, 1 9 5 6 . 3 1 5 . i l l . H O R V Á T H JÁNOS i . m .

Beink, a drámai hős 2 9 5

té r té rő l . A pár tü tőkkel va ló találkozáskor ő a h iggadt , f o n t o l ó ész a szenvedélyes fe lháborodás f o r t y o g ó tengerében .

Je l lemében — a realista t ípusnak megfe le lően — egységben v a n az egyes és általános. Döntései t , tetteit az egyéni és tá r -sadalmi összetevők, m i n t ugyanazon do log ellentétes oldalai befolyásol ják, sőt de te rminá l ják . S mive l az egyéni és társa-dalmi e k o r i rodalmi eszményeiben (a klasszicizmus és r o m a n -tika t rag ikumelméle tében) m é g ellentétes i r ányú foga lmak , amelyek i nkább kizár ják egymást , m i n t s e m összefüggésben lennének, természetes, h o g y Bánk vívódásai k i fe jezet tebbek, késlel tetőbbek, m i n t pl. Teliéi, aki éppen h o g y a tettek, s n e m a v í v ó d ó szavak embere . D e ezek a v ívódások csak hitelesebbé teszik B á n k fejlődését, csak erősítik Ka tona real izmusát . 1 5

A kor m é g n e m oldja m e g az egyén és a társadalom el lent-mondása i t , s Ka tona ezeket — for rada lmi eszményei től ind í t -tatva — B á n k for rada lmi tettével oldja m e g , s n e m kibékít i azokat .

A r a n y n a k fel tűnik, h o g y „valahányszor B á n k az indula t legmagasán hányat ik, külsején mindannyiszor a de l í r ium jelei vehe tők észre" . Valóban , i t t az ellentétes g o n d o l a t o k harco l -nak, izzanak a roman t ikus téboly ex t rém pózaiban . Ez a rea-lista tartalom korabeli romantikus formája.

E r o m a n t i k u s f o r m a e l e m e k a ko r i roda lmi divat ja szerint á t - m e g átszövik a cse lekményt (heví tőpor , vélet lenek, téboly, stb.). Segíti az ellentétek m a g a s f o k ú izzását, a homályos , szinte balladai elhallgatásokkal izgató , ellentétes szópárokon tova -cikázó, s i nkább lélektanilag m i n t logikai lag érzékelhe tő-ér thető n y e l v is. Bánk je l l emének egyes oldalai — m i n t a népi alapú hazaszeretet, az új szemléletű nemes—jobbágy viszony, az egyéni és társadalmi érdek ha rmóniá ja , a királyi u ra lmi f o r m a a lko tmányos , népi jellege, s tb. — m i n d - m i n d Katona ko rának égető poli t ikai függvénye i , amelyekre a népi származású í ró né -p i -nemzet i je l legű képletet , megoldás t talált. O l y a n megoldás t ,

1 5 T O L D Y szerint „Bánk egy politikai Hamlet, kinek bosszútette is csak egy perc által parancsolt önvédelem".

302 Kárpáti Béla

ame lyeke t 1848-ban is csak a plebejus indí tású Pe tő f i és Táncsics, k o r á b b a n pedig a j a k o b i n u s szemléletű Kölcseynél találunk m e g .

Ezek az e lemek B á n k for rada lmi te t tének — Gyulaiék szerint Bánk „ t r ag ikus b ű n " - é n e k — összetevői, megha tá rozó i . A gyi lkosság tudatos elkövetése csak T o l d y n á l támasztot t k é t -ségeket, a m e n n y i b e n „ ö n v é d e l e m n e k " látta a gyi lkosságot .

A cselekvés tudatos végrehaj tása másu t t n e m keltet t v i tá t — k ü l ö n ö s e n a t á r g y u n k a t érintő A r a n y — G y u l a i — H o r v á t h -Waldapfe l - f é l e koncepc iókban nem. Gyula i és H o r v á t h o m i -nózus elemzései a „ t r ag ikus b ű n t " fő leg az V . fe lvonás a lap-ján m u t a t j á k ki Bánk magatar tásában.

Az ötödik felvonás

Valóban , az ö töd ik felvonás Katona m ű v é n e k legvi ta tha-t ó b b fejezete éppúgy , m i n t Schiller Teli Vilmosának Par r ic ida-leckéje. B á n k bukásával a vischeri metaf iz ika alapján Gyula i és H o r v á t h fokoza tosan csépelik ki B á n k b ó l a fe lemelő esz-m é n y t , a katarzist, h o g y m i n t közönséges bűnös t veszejtsék el. Mel inda halála u tán B á n k csak egy ember i roncs, akire va lóban e l m o n d h a t j á k az udvar i p ipogyák, h o g y „ a bünte tés m á r ennek i r g a l o m " .

B á n k pusztulásában í g y semmi fenséges, s emmi fe lemelő, s e m m i katar t ikus nincs, az elemzések elérték cé l jukat : B á n k bűnös , önhibá jából pusz tu l t el csúnyán, közönségesen, szeren-csétlenül. Egyenesen következik a Gyula i - fé le elemzésből a H o r v á t h Jánosé. 1 6 í m e , az a gyámkodás , amelye t Gyulai Jóka i

1 6 G Y U L A I : „Lelkének utolsó támasza is eltört. . . különben is mámorából már valóra ébredt. . . a királyné az Ottó merényében ártatlan. . . íme, ő nemcsak alattomos nőgyilkos, hanem egy ártatlan nő gyilkosa. . . Még a bosszúálló férj és a merész forradalmár szerepéből is kiesett. Csak puszta gyilkos és semmi egyéb. . . " (GYULAI , i. m. 202.) H O R V Á T H : „ . . . A nagy hajtóerő azonban, mely a tett véghezvitelének egyik fő előkészítője volt, a jogosság hamis tudata. . ." ( H O R V Á T H J . : i. m.) Gyulai előbb puszta gyilkost, Horváth pedig egy tévedő, fele-lőtlen gyilkost csinál Bánkból. (Kiemelések tőlem, К. B.)

Beink, a drámai hős 2 9 7

Dózsaja fö lö t t megkísérel t (1857), itt szabadon alkothat ta m e g torzóját .

És lényegében ez a Gyu la i - ( jobb esetben az Arany- ) fé le elemzés és elveszejtés él az i roda lmi k ö z t u d a t b a n ma is.17

Gyulai a már emlí te t t elemzésében azt ír ja, h o g y „a sivár érzés visszaadja büszkeségét" , — a m e l y b e n ugyan ko rább i megállapítása szerint nincs m á r hit, m e g g y ő z ő d é s és kedé ly ! — „ k i t ö r belőle a fo r r ada lmár , vádolni kezdi a királyné u d -varát . . . " 1 8

C s a k h o g y ez a hit, m e g g y ő z ő d é s és kedé ly nélküli B á n k a Gyulai által is idézett19 j a m b u s o k b a n o lyan világos, t ö m ö r m e g -fogalmazásban láttatja a tör ténelmi vi lágál lapotot , a h o g y a n va lóban csak egy fo r r ada lmár elemezheti hazája legsürgősebb feladatait . S m é g ha B á n k „ ö n k é n y e s " b ű n e igazolására t enné ezt a nagyszerű polit ikai indoklást , a k k o r is e l fogadnánk a „ jogosság látszatának," de m e g g y ő z ő d é s ü n k , h o g y a m i t Bánk itt i ndoku l m o n d , az a szigorú valóság, s az olvasó és néző a j o g o t nek i ítéli, s n e m Ger t rudnak , a h o g y Gyulai, m é g k e -vésbé O t t ó n a k , ahogy H o r v á t h János véli .

Érdekes az, hogy B á n k az V. fe lvonáson át sehol sem v í v ó -dik, m i n t tette ezt az e lőző — főleg az első és második — fe l -vonásokban , sőt itt fejti ki az í ró válaszát az analóg tö r téne lmi állapot által felvetett kérdésekre . így pl. az u ra lkodó h a t a l o m és a n é p felvilágosult, jogszerű kapcsolatára; „ V a g y azt hiszed, h o g y az engedi / Min t egy kifestett kép, m a g á t néhány / Szoros vonás közé szorítani? / N a g y vol t az a ha ta lom, melye t k e -

17 Már oldottan, de lényegében ugyanezzel a buktatás-komplexum-mal operál KANIZSAI N A G Y A N T A L és M A K A Y GUSZTÁV szakközép-iskolai tankönyve is (Tankönyvkiadó, 1969. 99.): „Bánk belső inga-dozása — egyrészt királyhűsége és hazaszeretete, másrészt személyes sérelme és az ország dolgai között — alapvető jellemvonása és tragé-diájának végső oka."

1 8 G Y U L A I P . Válogatott miivei 175 — 204. 19 „Zendülés / Lappanga mindenütt, s csak ő vala / A gyűlöletnek

tárgya; a legelső / magyar, ki a hazáját kedveli, / Megtette volna rajta áldozatját. . ."

3 Irodalomtörténet

2 9 8 Kárpáti Béla

z e m b e / Te t t é l le. Itt d ö r g ö t t m a r k o m b a n e g y / Ország felébe m é r t m é n k ő c s o m ó ; / S mégis kezét csókol tam vo lna a / Gyi lkos-nak, aki vé r eme t megö l t e , / Csak azért, m i v e l h o g y g y ű r ű -jére e g y / R a n g b é l i c ímer vo l t fe lmetszve?"

És t o v á b b az egyéni és általános — a korabel i magya r i ro -d a l o m b a n példa nélkül álló ha rmón iá j á r a : „ H a tízszer, h a r -mincszor megö l t , / Ha k incsemet rabolta el, ha széjjel — / Szakgatta gye rmek ime t , fe leségemet — / M é g tán m e g e n g e d -h e t t e m vo lna , de I Ő j ó nevé t ölé m e g n e m z e t e m n e k / R ú t öccse által, s a fe lá ldozot t / Becsületet k iűz te udva rábó l . "

S a „ n e m z e t " alatt akár polgár i nemzetközösséget , akár n e -mesi nemzetséget é r tünk, m i n d e n k é p p e n j ó d o k u m e n t u m a e pár sor annak , hogy Bánk egyén i sérelmét alávetet te a közösségi társadalmi érdekeknek. K ü l ö n ö s je lentőséget ad ennek a m o t í -v u m n a k , ha m e g g o n d o l j u k , h o g y az 1804-ben í r t Teli Vilmos „ m i n t a f o r r a d a l m a " m é g jellegzetesen kispolgár i for rada lmiság: Tell a hozzá menekü lő Parr ic ida János t rónöröklés i é rdekből e lkövete t t királyi gyilkosságától erkölcsi fö lénnye l határolja el a m a g a g y e r m e k e és családja érdekében e lkövete t t gyi lkos-ságát.20

Aztán például szolgálhat a nagyszerű szembenállás a kirá ly-lyal, az a lko tmányos j o g r e n d t i rádája : „ . . . Á r p á d és Bor vére köz t I F o l y ó do lgokban b í ró csak M a g y a r - / Ország lehet. J o b b a n be van neved / Mocskolva , m i n t az enyém . . . " . Gyulai emia t t nevezi B á n k o t ol igarchának, — de ez n e m a f e u -dális anarchia középkor i kísértete. Bánk hazafisága és T ibo rc -hoz va ló viszonya 1848-at idézi. Itt a népnemze t i u ra lom pörö l az e g y e d u r a l o m m a l .

Az „első csapás" — Gyula iék szerint — B á n k büszkeségére

20 „Boldogtalan! / A mohó véres bűnt, és az apának / Kényszerű tettét együtt említéd? / Gyermeked fejét védted tán te is? / A tűzhely szentségét, a tieidtől / A szörnyűséget hárítottad el? / Tiszta kezemet égre emelem, / És tetteddel együtt átkozlak el. / Én megbosszultam a természetet, / Te meggyaláztad, hozzád nincs közöm — / Te öltél, én azt védtem, ami szent."

Bank, a drámai hős 2 9 9

Petur átka.21 Valóban, először itt avatkozik az í ró royalizmusa a történelmi-drámai szükségszerűség kauzális láncolatába. Gyulainak és Horváthnak éreznie kellett vo lna — ha legalább Arany dialektikájával elemeznek, — hogy ez az író politikai önkénye annak a jellemnek az akaratán, aki az író tudatának zseniális alkotása.

Az a Bánk, aki úgy látja, a h o g y ő kora tör ténelmi feladatait ne venné észre Petur tévedését? Nevezetesen azt, hogy Pe tur nem tudhatta, h o g y ki a gyilkos, hiszen Bánk m á r akkor k i f u -tott , amikor Peturék betör tek a palotába, m e r t úgy érezte, hogy a , ,tető leszakad". Pe tur vélt joga indoko l t a rágalomra, hiszen ő bizonyos mértékig vétlenül szenved kínhalált. Ez t Gyulaiéknak is észre kellett venniök, — bár sem Aranynál, sem Horváthnál nem találni erre reflexiót, — de ami tör té-nelmi álláspontjukat illeti, ez „ jól jö t t " nekik , mert ezzel — csodálni való következetlenséggel és feledékenységgel — el-veszíthetik a m ű társadalmi-forradalmi vonalát . Pedig Bánk nagyon is őrzi magában azt, mer t később, amikor a király mentegeti m a g á t Petur megkínoztatása miat t , tovább vádol : „Azok tevék ezt, akiket te külső / Földekről országodba cső-dítél. / Min t pártosok feje és nagyasszonyunk / Gyilkosa, úgy öletett le, s / M i d ő n alig m o z o g v a ott hevert , / Házára törtek ismét és nevedben / A gyilkolásért e bosszút veszik, / Holo t t csak én ö l tem meg a k i rá lynét ."

Még a királyt is f igyelmeztetni tudja tör ténelmi adósságára, eképp vádolva: jut-é eszedbe még, / M i t szenvedett ő érted? . . . "

A király Bánkkal szemben tehetetlen. Ingadozása, tehetet-lensége, jámborsága Bánk aktivitásának szükségszerű követ -kezménye, s m e r t már nem a király, nem Bánk , nem a tör té-nelem, — m i n t eddig, — h a n e m a forradalmi megoldástól megijedt, és a cenzúrától, a pályázat kudarcától félő köl tő politikai szemlélete irányítja a cselekményt — a kritikusok nagy örömére, akik készséggel lépnek rá a forradalom és a

2 1 V ö . SŐTÉR i . m .

3*

306 Kárpáti Béla

cenzúra közé „ m e n t e t t " kis hidacskára. I n n é t lelkesedik az tán Gyula i azon, h o g y az í r ó n a k sikerült e g y ú j a b b Peturra g o n -dolással22 i smét lenyesni a hős önérzetéből e g y darabot, h o g y aztán a pá rba j elutasításával, harmadszor is f e lve tve ezt az — a néző számára teljesen je lentékte len — i n d o k o t , a Melinda ha lá -lával v é g k é p p elhallgattassa azt a hőst, aki m a g á b a n már m e g -oldot ta a r e f o r m k o r i nemesség minden lényeges , fő p r o b l é m á -ját. Sőtérrel valljuk, h o g y ez az „e lha l lga t t a to t t " Bánk m a g á b a -roskadásával semmit vissza n e m vont , s e m m i t m e g n e m bán t . 2 2

Senki sem hibáztatja B á n k o t Pe tur haláláért . Az összeesküvés és a pár tü tés vádjá t v a j m i kevéssé k ö n n y í t e n é az a tény, h o g y a k i rá lynét — akit m e g ö l n i betörtek a pa lo tába — már m á s kezétől m e g ö l v e találták. H a Pe tu r m e g t u d t a volna , hogy B á n k vol t az, aki ő t megelőzte , csak örült vo lna a nagyúr hozzá juk állásának, hiszen az első fe lvonásban ezért v o l t minden t ö r e k -vése.23

Bánk e feletti (há romízben i !) e lgyengülése n e m a hős, h a -n e m az í ró — más kérdés, h o g y mi lyen ind í t ékbó l származó — következet lensége.

A másik következet lenség : Melinda halála. E mozzanat é p p e n olyan eről te te t t a darab oksági láncola tában , — az időbe l i kérdője leket , melyeket A r a n y és V ö r ö s m a r t y emeltek ki, n e m is eml í tve , — m i n t a Pe tu r - f é l e átok. M e l i n d a ugyanis B á n k — m i n t lovag és n á d o r — számára e l b u k o t t először O t t ó merényle tével . H o g y ez a merényle t M e l i n d á n a k bukása B á n k előt t is, arra jelentős pé ldák vannak . M a g a Mel inda is érzi ezt , m e r t Gertrudisszal s z e m b e n mond ja , h o g y : „ T i a szegény Mel inda j ó nevével / M a e g y egész f amí l i á t töröltetek / A z ü d v ö z ü l h e t ő k sorából el. / Átkozza férjem azt az esküvést, J

22 Tettét mindvégig vállalta, miatta megbánást, megrendülést nem érzett — írja SŐTÉR A már idézett cikkében.

23 „Petur maga a merő hazugság. . . Még halálában is hazudik, hiszen ha tegnap a királyné megölésére izgatott, mit átkozza ma a gyilkost, ha az végre megtette, amiről ő annyit szavalt?" (HUBAY, i. m.) H U B A Y itt igazságtalan Peturral szemben, mert e merő ellent-mondás az író következetlenségeinek egyike.

Bánk, a drámai hős 3 0 1

mely engemet hitvesévé teve — / Átkozza a szerette gyermekemet , / M e r t a bojóthi Melinda szülte azt — " .

Korábban, a Bánkkal folyó dialógusban eképpen ítéli el ö n m a g á t : „ . . . mióta hitvesedI Megszűnt Melinda lenni, m i n -denik / Vétek lehetséges . . . " (Az én kiemeléseim; K. B.)

És B á n k sem ítél másképp . Amikor Mel inda arra kéri, h o g y ölje m e g , Bánk lenézi ő t , mondván : ,,S egy semmi asszonyt!"

És Melinda Gertrudisnak mondot t siráma nem alaptalan, mer t B á n k valóban megátkozta kisfiát: „ T e átkozott kis alvó, mit mosolyogsz?" S amikor Gertrudis Bánkot számadásra hívja, B á n k így tagadja meg Melindát: „Mi fé l e hitvesem? . . . / V a l ó , h o g y én házas v a g y o k ; / D e hitvesem nincsen —". S amikor Melinda Gertrudis előtt a g y e r m e k é t kéri, Bánk k i -tagadólag mondja gye rmek anyjáról: „Any jának?" Aztán a Gertrudisszal folytatot t v i t á b a n : / „ . . . l égy most) Isten, s hitesd el véllek, hogy Melinda / Bánk bánra érdemes : ú g y le-térdelek, / S imádlak én, ki t ők neve tnek ." (Kiemelés tő lem, K. B.)

Melinda tehát érdemtelen Bánk nevére. És Bánk m e g g y ő z ő -dése szerint nyomósán az, hiszen „ O t t ó , s Melinda egyaránt ö rü l t ek!—".

Melinda elbukásában h á r o m lépcsőt f igyelhetünk m e g : az első O t t ó merénylete, a második a téboly, s a harmadik a gyi lkos-ság. A d r á m a reális kauzalitásának azonban csak a „ m e r é n y " felel m e g ; a téboly és a gyilkosság romant ikus fogások, illetve következetlenségek. Sem Melinda tébolya, sem a halála n e m szükségszerű mot ívumok . Halála esetleges, véletlenszerű, s ezzel Bánk t ragikuma hitelét veszti. Éppen ez adja Bánk hamis bukását.

Mer t mi is történik Melindával? O t tó — Pe tur elől menekü lendő — n é n j e megbízot t já t

megölve, elragadta attól azt a 7000 aranyat , amelyet nén je letétbe helyezett . Ebből bérgyilkosokat fogado t t , hogy Mel in-dát megöl jék , és Bánk házát feldúlják, — m i n t e g y nénje halá-lának bosszulásaként. Ha O t t ó eme esetleges bosszújában a v é g -zet teljesül a „ b ű n ö s " Bánkon , akkor ez a végze t igen szubjek-

3 0 2 Kárpáti Béla

tív, és igen kis fonalán lóg a szükségszerűségnek. 2 4 E bukást M o l n á r Mik lós Bevezetésében2 5 í g y k o m m e n t á l j a :

21 Szemben áll ezzel SŐTÉR I . és O R O S Z LÁSZLÓ álláspontja, mely szerint: „ N e m Gertrudis, hanem Melinda meggyilkoltatásában érzi magát bűnösnek Bánk. Nem erkölcsileg vesztes, hanem érzelmileg. Erkölcsi igaza őt nem kárpótolhatja szívének-lelkének veszteségéért. . . Bánk számára csaknem testileg válik jelenvalóvá az, akit mindennél, még az igazságnál is jobban szeretett. Melinda halálával értelmét veszti az igazsága, s vett elégtétele is. . . Nem a tette fordul visszájára, nem vétségének tragikuma derül ki, hanem további létezésének lehetetlen-sége, mert annak Melinda volt az alapja. . . Bánk változatlan szerelem-mel ragaszkodik a meggyalázott Melindához,. . . akit pedig nemrég még csaknem eltaszított magától. . . . A Teremtés egyetlen, igazi vesztesének Bánk csakis Melinda elvesztése miatt mondja magát."

E helyt vitatkozunk Sőtér Istvánnal annál is inkább, mert ő az esetleges motívumokat a bukás okaivá avatva lényegében oda követ-keztet, amit tagad: nevezetesen Bánk bukásához, tragikumához. Míg egyfelől (a hazafias-társadalmi vonatkozásban) tagadja Bánk bukását, másfelől (a „magánérzelmi", „szerelmi" dráma vonatkozásá-ban) elismeri azt. Végső soron tehát „a Bánk bán nemcsak a nemzeti harc drámája [e vonatkozásban a Bánk bán dráma! К. В., hanem sze-relmi dráma, szerelmi tragédia is".

S miután a dráma „legfontosabb rugója" a magánérzelmi, szerelmi konfliktus, így a Bánk bán végső soron szerelmi tragédia. Azt hiszem, en-nek a következtetésnek a legbiztosabb cáfolatát a mű történelmi sorsa adja. Szerintünk is — mint Sőtér szerint — két síkban folyik a dráma : egy nemzeti-társadalmi (általános) és egy szerelmi (egyes) síkban. De ez a kettősség nem az egyéni sík „főségét" igazolja, sokkal inkább a kettő (az egyes és általános) dialektikus egységét adja. Éppen ezzel válik Bánk típussá, s ebből is következően a mű a realizmus és a romantika együttes indítású produktumává. (Szerencsére a jellemábrázolás általában realista, a drámai műfogások pedig a romantikus stílus jegyei a műben!) így ami a Bánk bánban máig is társadalmi érték, az nem a romantikus elemek, hanem a realista ábrázolás miatt érték.

Sőtér szembeállítja az erkölcsi és érzelmi veszteséget. Ezzel lényegé-ben az általánost (erkölcsi) és az egyest (érzelmi) állítja egymással szembe, megfosztván Katonát attól az erénytől, amelyet író és mű a realizmus győzelméből eredően képvisel. Említi Sőtér, hogy Bánk számára Melinda az, akit „még az igazságánál is jobban szeretett. . .", s „akit pedig nemrég csaknem ellökött magától." Nos, Bánk nem „csaknem", hanem kifejezetten megtagadta Melindát. A szavak, amelyek Bánk szájából a szerelem pátoszaként elhangzanak, inkább

Bánk, a drámai hős 3 0 3

„A különös az, hogy az V. felvonásnak ugyanebben a mozzanatá-ban Katona világnézeti korlátai is megnyilvánulnak. A fél bukás — fél győzelem nemcsak a nép oldaláról bírálat a Bánk-féle megoldás felett, hanem a királyság intézményének oldaláról is, s tegyük hozzá, hogy ez a tudatos bírálat. A tragikus befejezés, a halott Melinda szomorú árnya megakadályozza azt, hogy Bánk győztesként álljon a királyi trón előtt, valamiféle egyensúlyi helyzetet teremt a gyászoló király és Bánk között, s ez is volt vele az író célja. Az adott témán belül másként nem fejezhette volna ki azt, amit akart: a meráni zsarnok halott, de a magyar király nem lehet egyetlen vesztes ebben a küzdelemben." (Kiemelés tőlem; K. B.)

E szerint Bánk az V. fe lvonás végén valami külső írói „ p r e -deszt ináció" áldozata, s n e m a t r ag ikum i m m a n e n s szükség-szerűségéből; a hős és a k ö r ü l m é n y e k antagoniszt ikus e l len-tétéből köve tkező tragikus végzeté . Ha Ka tona köve tkeze te -sen végig kíséri Bánk fo r rada lmi győze lmét , — amely B á n k je l leméből sokkal egyé r t e lműbben következik , m i n t az e g y e n -súlypolitika eről tetet t bukás -komplexuma , — akkor a Banfe bán-ban az 1848-as fo r rada lom i roda lmi jóslata, az abszolut izmus ellen lázító — és hétpecsétes szel lemi-hatalmi t i la lommal ü l -dözö t t — nemzet i d ráma lett vo lna . (Hatásában ma is az!) A Kan t és Schopenhauer szellemében v ívódó k ö l t ő joggal félt az abszolut izmus cenzúrájától , hiszen a „ l e g n a g y o b b m a g y a r " Széchenyi is 1839-ben ezt ír ja napló jában , az 1819-ben k iado t t m ű olvasásakor: „Ér thete t len , h o g y a k o r m á n y z a t megenged i az ilyen esztelenség előadását. Rossz , veszedelmes tendencia."2®

a lovag gyengédsége Bánkban, a támasz nélkül maradt, férjétől-bátyjától elhagyott asszony iránti gyöngédség. („Vezessen békével szerelmem.") Különösen élesen motiválja ezt a gyöngédséget Gertru-dis jelenléte, akinek erőszakosságával szemben Bánk kihangsúlyozza inkább Melindához való ragaszkodását. Bánk szerelmes ugyan, de mindenekfelett és elsősorban — s így helyes, reális és korszerű Katona ábrázolása: — főnemes, lovag és nádor.

2 5 M O L N Á R M . i . m . 2 6 H O R V Á T H J . i. m. Ugyanitt közli a titkos Polizei bizalmi emberé-

nek 1822. X. 3-i jegyzetét: „Nem csak a dráma tartalma, hanem egyes részletei is alkalmasak arra, hogy a magyarok gyűlöletét a német fejedelmeknek, s általában a németek ellen lángra lobbantsa, fejlessze, táplálja."

3 0 4 Kárpáti Béla

Ilyen pol i t ikai közvé leménnye l és hatással kel let t számolnia Ka tonának . M a g a írja d rama tu rg ia i c ikkében :

„. . .midőn egy Bánk bánt megölt becsületének omladékira fel-állítok, hogyan szedhessem én kiszabott kőtára fájdalmimat? Én vagyok Bánk, én Felicián! Miképpen lehessek én csak tűrhető mérték-ben is az, ha minden harmadik felkiáltásnál e gondolat, hogy csak író vagyok, kiver élemből?. .

J ó szemléltetése ez a pár sor Ka tona realista művésze t fe l fogá-sának, s a n n a k a materialista alapelvnek, a m e l y Leonardo da Vincitől a művészete t az ob j ek t í v valóság szubjekt ív vissza-tükrözésének fog j a fel. Ka tona , min t n é m e t kortársa, Heine , vagy az orosz Puskin, s a f ranc ia Balzac, ú g y fogad ja be a r o -mant ikát , h o g y már tagadva túl is lép ra j ta . M á r csak ot t lá t -szik a Bánk bán romant ikus h o m á l y a , ahol az í r ó a reális kauzali-tás ellen vé t .

G o n d o l j u k m e g , 1815-ben vagyunk , a m i k o r a két Kisfaludy nagy jábó l az egész m a g y a r i roda lom i r á n y á t képviselheti ; Sándor az idealizált vidéki n e m e s apoteózisát, Károly pedig a Tatárok Magyarországon c í m ű „hazapuf fog ta tós , bundás i n -dulatú, tatári m ű " - v é t í r ja a Dugon ic s András - fé le nemzetiesí-tés m o d o r á b a n . Mikor a r o m a n t i k a ná lunk m a j d csak V ö r ö s -mar tyva l (1825-től) kezd „ m e g á r a d n i " , a k k o r Katona m á r a realista pártosság p r o g r a m j á t valósítja m e g a maga kor lá tos politikai keretei közöt t . E hamis m a g y a r k o d á s divatos v i lágá-ban túlságosan parlagi vo l t Ka tona őszintesége, — különösen az ó d o n vere tű , nyelvúj í tás előtti, stilizált ka tonai nye lven , amelyen a Bánk bán í r ódo t t .

A szűkkeblű és poli t ikailag e lmaradot t m a g y a r szellemi élet csak Széchenyi fellépésével kezd magára eszmélni , de ekkor ra Katona m á r elvonult Kecskemét re „é le lmérő l g o n d o l k o z n i " .

Ka tona e g y belső d i l e m m a szorításában a lkot ta Bánk bánját. Royal is ta illúziói ellenére realista zsenije a királyi monarch ia tagadásához ju to t t el. A reakciós rend, a cenzúra és a két f o r r a -

2 7 K A T O N A J. Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költő mesterség lábra nem tud kapni? K A T O N A J.: Bánk bán — Szépirodalmi, 1 9 5 3 -

Bánk, a drámai hős 3 0 5

d a l o m közöt t i n e m z e d é k f o j t o g a t ó a n szűk osztálykorlátai t a népi származású K a t o n a fo r rada lmi ösztönnel lépi át . G e r t r u -dist megtagadja , E n d r é t n e m tud ja elképzelni, de B á n k o t vágy j a a t rónra . B e n n e és általa o ld ja m e g azokat a pol i t ikai f ü g g v é n y e k e t , amelyekre saját j e lenében m é g példát n e m talál-hat , hiszen messze v a n m é g a re formországgyűlés .

A Bánk bánt t ragédiává tenni azt jelenti , h o g y fe l té te lezzük B á n k t rag ikumát . B á n k bukását e l fogadni pedig anny i t je lent , m i n t Bánk hősi áldozatát bukásnak tartani.2 8 Bánk bukását el-f o g a d n i annyi, m i n t e l fogadni bukásnak azt a befejezést, amely a d r á m a — n e m vitásan — l e g g y e n g é b b része, s a d r á m a esz-m é j é n e k azt e l fogadni , amit Ka tona a cenzúra miat t , az e g y e n -súlyi helyzetért t enn i kényszerül t . Bánkra n e m az erő l te te t t gyász miat t beál lot t alkalmi szomorúsága — amibe K a t o n a a bukás , , t ény"-é t be lopni kényszerül , — h a n e m a n a g y és a k i rá ly t is m e g g y ő z ő forradalmi tette j e l l emző.

B á n k drámai győze lmé t és hőssé válását bizonyí t ja a d r á m a hatása a m a g y a r nemze t i fejlődésre. Az a példaszerűség, a m e -lyet mind ig Bánk képviselt m é g a m a g y a r nemzet i ku l tú rában , ha fo r rada lmi áldozatra , ha radikális hazafiságra inte t t a tö r té -n e l e m . Ideje a Bánk bánt m e g m e n t e n i a t tól a hamis enyészettől , ame lye t a szellemétől idegen k o r d i v a t o k hagy tak ra j ta .

Összegezésül k i m o n d h a t j u k , h o g y a Bánk bán n e m tragédia, h a n e m dráma. 2 9 Erőszakol t , n e m szükségszerű Bánk t r a g i k u m a , s a m ű t ragikumcentr ikussága a bánk i tet t félreértéséhez vezet . A győztes Bánk ha tá rozo t tabb a lakot ad az e győze lemtő l visszaijedő Endrének is. M e g g y ő z ő d é s ü n k , hogy e b b e n az é r -te lmezésben a m ű egésze új ér te lmet és f ény t kap, s ezzel talán a d r á m a gyengéi is m é l y e b b jelentést kapnak .

28 „Tragikusan elbukó, tettének igazságáról lemondó hősnek tekin-teni Bánkot: csak igazságának sérelmével lehet." (SŐTÉR I. : Bánk világa — Kritika, 1969/12. sz. 20.)

2 9 CSERNISEVSZKIJ írja: „ A szerencsés kimenetelű harc pedig, bár-milyen nehéz volt is, nem szenvedést, hanem élvezetet jelent, nem tragikus, hanem csak drámai." (Válogatott filozófiai művei — Akadé-miai, 1952. 25.)