BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS …€¦ · - 3 - Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 3. félév Ssz. Tantárgy megnevezése Meghirdetés

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015. tanév II. félévére

- 2 -

A 2014/2015. tanév rendje

TAVASZI SZEMESZTER:

Regisztrációs hét: 2015. február 9. – február 14.

Szorgalmi időszak: 2015. február 13.- 2015. április 25.

Előrehozott vizsgák hete: 2015. március 30-április 2.

Vizsgaidőszak: 2015. április 27-június 5.

Szakdolgozat témaválasztó lapjának leadási határideje: 2015. május 30.

Szakdolgozat leadási határideje: 2015. október 22.

Munkaszüneti napok:

Nemzeti ünnep: 2015. március 15. (vasárnap)

Nagypéntek: 2015. április 3. (péntek)

Húsvét hétfő: 2015. április 6. (hétfő)

Munka ünnepe: 2015. május 1. (péntek)

Áldozócsütörtök: 2015. május 14. (csütörtök)

Pünkösd hétfő: 2015. május 25. (hétfő)

Állami ünnep: 2015. augusztus 20. (csütörtök)

Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2016. augusztus 21. (péntek) – helyette

munkanap Korm. rendelet szerint

Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév

Ssz. Tantárgy megnevezése Meghirdetés

féléve

Félévi

óraszám

(előadás /

szeminárium)

Félévi

óraszám

összesen

Kredit Számonkérés

módja

ea. szem.

10. Sorozatbűncselekmények felismerése és

bizonyítása 2. félév 6 4 10 3 kollokvium

11.

Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós

bűncselekmények bizonyítása és

bírósági gyakorlata

2. félév 20 0 20 5 kollokvium

12. Közlekedési bűncselekmények

bizonyítása és bírósági gyakorlata 2. félév 6 0 6 2 beszámoló

13. Szexuális bűncselekmények bizonyítása

és bírósági gyakorlata 2. félév 4 0 4 1 beszámoló

14. Szervezett és banda-bűnözés 2. félév 6 4 10 3 kollokvium

15. Típushibák a nyomozásban 2. félév 4 2 6 2 beszámoló

16. Védőügyvéd a büntetőeljárásban 2. félév 8 0 8 3 beszámoló

17.

A gyermek, mint speciális alany, a

büntetőeljárásban és a családon belüli

erőszakkal kapcsolatos ügyek

bizonyítása és bírósági gyakorlata

2. félév 8 0 8 3 kollokvium

18. Híres bűnügyek, híres kriminalisták 2. félév 20 0 20 5 kollokvium

19. Klasszikus magánnyomozástan 2. félév 8 0 8 3 kollokvium

II. félév összesen 90 10 100 30

- 3 -

Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 3. félév

Ssz. Tantárgy megnevezése Meghirdetés

féléve

Félévi

óraszám

Félévi

óraszám

összesen

Kredit Számonkérés

módja

20. Szakdolgozat konzultáció 3. félév 0 0

21. Záróvizsga konzultáció 3. félév 20 20

22. Záróvizsgák 3. félév 0

23. Oklevél megszerzésének kritériuma:

Szakdolgozat 3. félév 10

III. félév összesen 20 30

Összesen - 90 28 230 90

Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés

2014/15. tavaszi félévi órabeosztása

Ssz. Képzés napja Képzés

időpontja Tárgy neve

Képzés

helyszíne Oktató

1 2015. február 13.

(péntek)

14:30-16:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és

bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula



2 2015. február 14.

(szombat)




bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Lajos


bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Lajos

3 2015. február 20.

(péntek)

14:30-16:00 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós

bűncselekmények bizonyítása és bírósági

gyakorlata

Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 16:15-18:00

4 2015. február 21.

(szombat)



gyakorlata

109 Dr. Kovács Gyula 09:45-11:15

11:30-13:00

5 2015. február 27.

(péntek)

14:30-16:00 Szervezett és banda bűnözés (2 szem) 107 Dr. Ibolya Tibor

16:15-18:00 Védőügyvéd a büntetőeljárásban 107 Dr. Jován László

6 2015. február 28.

(szombat)

8:00-9:30

Védőügyvéd a büntetőeljárásban 107 Dr. Jován László 09:45-11:15

11:30-13:00

7 2015. március 6.

(péntek)

14:30-16:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és

bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula

16:15-18:00

8 2015. március 7.

(szombat)

8:00-09:30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 107

Dr. Ibolya Tibor

09:45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Dr. Ibolya Tibor

11:30-13:00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 107 Dr. Kovács Lajos

9 2015. március 13.

(péntek)



gyakorlata

107 Dr. Czine Ágnes 16:15-18:00

10 2015. március 14.

(szombat)

8:00-09:30



erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása

és bírósági gyakorlata

101 Monostoriné Vass

Anikó

09:45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták

101 Dr. Szomor Sándor

11:30-13:00 101 Dr. Kovács Lajos

11 2015. március 20.

(péntek)

14:30-16.00 Klasszikus magánnyomozástan 101 Spitzer László

16:15-18:00





101 Dénesné dr. Csernák

Erzsébet

- 4 -

Ssz. Képzés napja Képzés

időpontja Tárgy neve

Képzés

helyszíne Oktató

12 2015. március 21.

(szombat)

8:00-09:30 Klasszikus magánnyomozástan 109 Spitzer László



gyakorlata

109 Dr. Soltész Miklós

13 2015. március 27.

(péntek)

14:30-16.00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Mfszt. 1. Dr. Ibolya Tibor

16:15-18:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és

bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Győri György

14 2015. március 28.

(szombat)

8:00-09:30 Klasszikus magánnyomozástan 109 Spitzer László

09:45-11:15





109 Monostoriné Vass

Anikó


15 2015. április 10.

(péntek)

15:00-16.30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Kovács Gyula


16 2015. április 11.

(szombat)

8:00-09:30

Szervezett és banda bűnözés 107 Berki Antal 09:45-11:15

11:30-13:00

17 2015. április 17.

(péntek)

14:30-16.00 Szervezett és banda bűnözés 107 Dr. Kovács Lajos

16:15-18:00 Klasszikus magánnyomozástan 107 Dr. Kovács Lajos

18 2015. április 18.

(szombat)

8:00-09:30

Típushibák a nyomozásban 204 Dr. Kovács Lajos 09:45-11:15

11:30-13:00

19 2015. április 24.

(péntek)

15:00-16.30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Ibolya Tibor

16:45-18:15





204 Dénes Veronika

20 2015. április 25.

(szombat)

8:00-09:30 Közlekedési bűncselekmények bizonyítása

és bírósági gyakorlata 101 Dr. Bertényi Imre 09:45-11:15

11:30-13:00

5

TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI

Sorozat-bűncselekmények felismerése és bizonyítása

Oktatás nyelve: magyar

Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Tantárgy típusa: kötelező előadás

Képzésforma: levelező

Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium)

Ajánlott félév: nincs

Meghirdetés féléve: tavasz

Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3

Tantárgy kódja: AJ BSZJ0201K

A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs

Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos

Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula

A tantárgy szakmai elsajátításának célja:

1. meghatározni a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető fogalmát;

2. rávilágítani a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető társadalomra veszélyességére;

3. alkalmassá tenni a hallgatókat

3.1. a sorozatelkövetés felismerésére és bizonyítására,

3.2. a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében szükséges segédletek használatára

(alkalmazására).

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek

és (rész)kompetenciák leírása:

1–2. óra

1. A sorozat-bűncselekmények

1.1. Köznapi értelemben mit értünk sorozat alatt?

1.2. Mikor beszélünk sorozatelkövetésről?

1.3. A sorozatelkövetés fogalma

1.4. Sorozatelkövetés a bűnözői oldalról (avagy, létezik-e született sorozatelkövető?)

3–4. óra

2. A sorozatelkövetés felismerése

2.1. A kriminalisztika nyolcadik alapkérdése

2.2. A sorozathoz tartozás felismerésének az alapja

2.3. A szituációs ismérvek vizsgálata a sorozatelkövetés felismerés érdekében

2.4. A sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai

5–6. óra

3. A sorozatelkövetés bizonyítása

4. Segédletek

7–10. óra

5. Szeminárium és konzultáció az 1–6. óra anyagából

6

Évközi tanulmányi követelmények: nincs

Értékelés módja: írásbeli kollokvium

Az értékelés módszere: írásbeli kollokvium, 1–5 skálán szerezhető érdemjegy

Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi

segédanyagok:

Kötelező irodalom

1. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének, bizonyításának elmélete és gyakorlata (Rejtjel

Kiadó, Budapest, 2001)

2. Dobos János – Kovács Gyula: Kis nyomozástan, 66–81. oldal (szerzői kiadás [KGyul@],

Budapest, 2008)

3. Kovács Gyula – Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 125–139. oldal

(Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013)

Segédanyagok

1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint

bemutatók)

Ajánlott irodalom:

1. Barta Endre: Az emberölés nyomozása, 184–198. oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003)

2. Cseh Katalin: Sorozatgyilkosok és a profilalkotás. Acta Iuvenum Caroliensia II. kötet, 16–19. oldal

(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2012)

3. Dobos János: Modell a bűncselekmény-sorozatok felderítéséhez. Belügyi Szemle 1981/6. szám, 13–

20. oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 1981)

4. Kovacsicsné Nagy Katalin: Bűncselekmény sorozatok homogenitásának mérése. Acta XXXI. kötet,

129–153. oldal (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1989)

5. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, 167–177. oldal (Rendőrtiszti Főiskola

Budapest, 2007)

6. http://bfl.archivportal.hu/id-148-katona_geza_bunozo_vallalkozas.html (Katona Géza: A bűnöző

vállalkozás)

7. http://doksi.hu/get.php?lid=19402 (Orbán József: A jog konvergenciája a természettudományok felé

a Beyesi analízis apropóján)

8. http://psharg.com/Preview/orban-jozsef.html (Orbán József: Bayesi módszerek a kriminalisztikai

tényfeltárási folyamat hatékonyságának növelésére)

9. http://www.drtatar.hu/profiling_hu.htm (Tatár László: Profilalkotás a bűnüldözésben)

Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:

Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések:

1. Mi a különbség egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása és a sorozat-

bűncselekmények között?

2. Egy bizonyos területen, egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása, bűncselekmény

sorozatnak minősül-e?

3. Mit nevezünk sorozatelkövetésnek, vegyes sorozatnak és mi az a tiszta, másképpen klasszikus

sorozat?

4. Mit nevezünk elemző-értékelő tevékenységnek?

5. A sorozatelkövetés szempontjából, mi az összehasonlító ügyelemzés lényege?

6. Mivel kezdődik (hogyan fogunk hozzá) az egyes bűncselekmények azonos elkövetőire utaló

összefüggések felismeréséhez?

http://bfl.archivportal.hu/id-148-katona_geza_bunozo_vallalkozas.html

http://doksi.hu/get.php?lid=19402

http://psharg.com/Preview/orban-jozsef.html

http://www.drtatar.hu/profiling_hu.htm

7

7. Sorolja fel az úgynevezett utazó (bűnöző vagy mobil) sorozatelkövetők tevékenységének

bűnüldözési szempontból hátrányos következményeit.

8. Mi az elemző-értékelő munka tárgya?

9. A felderítés és a bizonyítás folyamatában (tehát szűkebb értelemben) mi az elemző-értékelő

tevékenység tárgya?

10. Határozza meg – bűnüldözési szempontból – az elemző-értékelő munka célját!

11. Ki az elemző-értékelő munka alanya?

12. Melyek az elemző értékelő munka fő szakaszai?

13. Mi a célja az információk többoldalú ellenőrzésének?

14. Melyek az elemző-értékelő tevékenység (analízis) alapműveletei?

15. A részekre bontásnak, mint az analízis egyik alapműveletének, melyek a viszonyfogalmai?

16. Ismertesse a Bayes-módszer (Bayes-analízis) lényegét!

17. Bayes-módszerek a kriminalisztikában

18. Fejtse ki a perszeverencia-elmélet lényegét!

19. Miképpen állítható párhuzamba a perszeverencia-elmélet a sorozatelkövetéssel?

20. Mit értünk köznapi értelemben sorozaton?

21. Miért fontos a sorozatelkövetés felismerése?

22. Miért nehezebb a vegyes sorozatelkövetés felismerése?

23. „A napjainkban kialakult, a mozgékonyságra alapozó bűnelkövetői magatartás, szöges ellentéte

a bűnözői perszeverenciának.” Értelmezze az állítást (fejtse ki a témát részletesebben)!

24. Mi a kriminalisztika nyolcadik alapkérdése?

25. A nyomozás során, mely esetekben (vagy mikor) kell különös figyelmet fordítani a

kriminalisztika nyolcadik alapkérdésére?

26. Mi a sorozathoz tartozás felismerésének az alapja?

27. Az elemző-értékelő tevékenységhez, illetve az összehasonlító ügyelemzéshez hogyan kell

hozzáfogni? Melyek lesznek a kezdeti lépések?

28. Milyen szerepük van a szituációs ismérveknek a sorozat-felismerés vizsgálata során?

29. Az elkövetés helyszínének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során

30. Az elkövetés idejének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során

31. Az elkövetési magatartás és az elkövetés módszerének jelentősége a sorozat felismerés

vizsgálata során

32. Az elkövetés eszközének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során

33. Az elkövetés eszközéből, az elkövetés módszeréből, különösen az eszközhasználat módjából és

a tettes helyszínen tanúsított magatartásából, miképpen következtethetünk az elkövető

személyére?

34. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, az objektív elemek körében?

35. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, a szubjektív elemek körében?

36. A sorozatelkövetés bizonyítása érdekében, a nyomozási iratokon belül, különösen miket kell

vizsgálni?

37. Melyek a sorozatelkövetés nyomozásának szakaszai?

38. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási

eljárások az ügytől a személyig modell esetében?

39. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási

eljárások a személytől az ügyig modell esetében?

40. Melyek a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében alkalmazott legtipikusabb

segédletek?

8

Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények

bizonyítása és bírósági gyakorlata





Félévi óraszám: 20 tanóra






Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella

Oktató(k): Dr. Czine Ágnes, Dr. Kovács Gyula, Dr. Soltész Miklós

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók

a) megismerkedjenek

a kriminálmetodika fogalmával, tárgyával és tudományos kapcsolataival,

a kriminálmetodika felépítésével,

a bizonyítás tárgyával, a bizonyítandó és a bizonyító tények körével,

b) képesek legyenek arra, hogy a vagyon elleni, a gazdasági és a korrupciós bűncselekmények

nyomozása során

felismerjék és végrehajtsák a szükséges elsődleges intézkedéseket és halasztást nem tűrő

nyomozási cselekményeket,

megállapítsák a hatáskört és az illetékességet,

meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket,

megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási

cselekményeket,

c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival.



1–2. óra

1. A kriminalisztika felépítése, belső rendszere (ismétlés)

2. A kriminálmetodika felépítése

2.1. Az egyes bűncselekmények metodikájának nyomozása

2.2. Kriminálmetodikai tételek a kezetektől napjainkig

2.3. Napjaink kriminálmetodikai tételei (fő- és alcsoportok)

2.3.1. Általános alapvetések

2.3.2. A bűncselekmény kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai

2.3.3. A nyomozás (megindulása és lefolytatása vagy teljesítése)

2.3.4. A nyomozás befejezése

2.3.5. A nyomozás teljességével összefüggő feladatok

3–4. óra

3. A lopás és a betöréses lopás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján

9

5–6. óra

4. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények (a gépjárműbűnözés kriminalisztikája)

7–8. óra

5–6. A rablás és a kifosztás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján

9–10. óra

7–8. A zsarolás és az önbíráskodás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján

11-12. óra

1. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyítási nehézségei és speciális

vádképviseleti feladatai.

2. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyításának lehetőségei és korlátai

gyakorlati példák bemutatásán keresztül.

13-14. óra

1. A korrupciós bűncselekmények bizonyításának elsődleges irányai. Speciális nyomozási

taktikák.

2. Az együttműködők, a felderítés (titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés) kiemelt szerepe

a bizonyításban és az így beszerzett adatok bizonyítékként történő felhasználásának speciális

kérdései.

Évközi tanulmányi követelmények: írásbeli feladat teljesítése; a bizonyítás tárgyának, a

bizonyítandó és a bizonyító tényeknek a meghatározása, egy-egy történeti tényállás alapján. Leadási

határidő: 2015. április 25. (szombat).

Értékelés módja: kollokvium

Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, 1-5. skálán terjedő érdemjegy.


segédanyagok:

Kötelező irodalom

1. Kollár Zsolt (szerk.): A gépjárműbűnözés kriminalisztikája, 104 pages (Cordi Kht. Budapest,

2006)

2. Kovács Gyula: A lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és

tanulmányok (2008), 3–77. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008)

3. Kovács Gyula–Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 188 pages.

Egyetemi jegyzet (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013)

4. Lóczi Zsolt: A betöréses lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek

és tanulmányok (2011), 98 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011)

5. Lóczi Zsolt: A korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása. Lakatos János (szerk.):

Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2009), 97–138. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest,

2009)

6. Lóczi Zsolt: A rablás és a kifosztás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai

jegyzetek és tanulmányok (2010), 142 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2010)

7. Lóczi Zsolt: Az önbíráskodás és a zsarolás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai

jegyzetek és tanulmányok (2008), 129–166. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008)

Jogszabályok

Btk. XXVII. Fejezet

A korrupciós bűncselekmények (290–300. §)

Btk. XXXV. Fejezet

A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (365–369. §)

Btk. XXXVI. Fejezet

10

A vagyon elleni bűncselekmények

– Lopás (370. §)

Btk. XLI. Fejezet

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (403–414. §)

A Be. I–X. fejezet (1–233. §)

Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1–142/A. §

13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék

végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról

Segédanyagok

Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint

bemutatók)

Ajánlott irodalom:

1. Barta Endre: A betöréses lopások nyomozása, 90 pages, plusz mellékletek (Rejtjel Kiadó,

Budapest, 1999)

2. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének és bizonyításának elmélete és gyakorlata, 104

pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001)

3. Barta Endre: Gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása, 72 pages (Rejtjel

Kiadó, Budapest, 2001)

4. Kollár Zsolt (szerk.): A finanszírozási csalások kriminalisztikája, 90 pages (Cordi Kht.

Budapest, 2008)


Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések

1. A kriminalisztika felépítése (tagozódása).

2. A kriminalisztika általános részének felépítése (tagozódása).

3. A kriminalisztika különös részének felépítése (tagozódása).

4. Definiálja a kriminálmetodikát (a kriminalisztika különös részét).

5. Ismertesse a kriminálmetodika hagyományos (klasszikus felépítését).

6. Ismertesse a kriminálmetodika újabb (a kétezres évek elején dívott) modelljét.

7. Ismertesse napjaink legújabb kriminálmetodikai tételeinek főcsoportjait.

8. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak az „általános alapvetések” főcsoportba?

9. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „bűncselekmények kriminalisztikai és

kriminológiai jellemzői, sajátosságai” főcsoportba?

10. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás (megindulása vagy teljesítése)”

főcsoportba?

11. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás befejezése” főcsoportba?

12. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás teljességével összefüggő feladatok”

főcsoportba?

13. A nyomozás során, hogyan épülnek egymásra, miképpen egészítik ki egymást a büntetőeljárási

jogszabályok, a krimináltechnikai eszközök, a krimináltaktikai, illetve a kriminálmetodikai

módszerek és ajánlások?

14. A büntetőeljárási jogszabályokhoz és a kriminalisztika általános részi elemeihez képest,

mennyivel másabb vagy több a kriminálmetodika?

15. Mit jelent a kriminálmetodika összetettsége (vagy komplexitása)?

16. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) büntető anyagi jogi

szabályozását és a tényállás jogtechnikai felosztását.

17. Mi a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) kriminalisztikai meghatározása?

11

18. Csoportosítsa a lopást (a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást) büntető anyagi

jogi és kriminalisztikai szempontok szerint.

19. Mit nevezünk bizonyítandó ténynek és melyek a bizonyító tények (példákkal illusztrálva)?

20. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során a

bizonyítandó és a bizonyító tényeket.

21. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) bizonyításakor milyen járulékos

kérdések merülhetnek fel?

22. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során az

elkövetés tárgyával összefüggő kiegészítő kriminalisztikai kérdéseket.

23. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor melyek a

leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások?

24. Melyek a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során

foganatosított legtipikusabb kényszerintézkedések?

25. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás

és az önbíráskodás) nyomozásakor?

26. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának

legtipikusabb forrásait és módjait.

27. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának

lehetséges forrásait és módjait.

28. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának forrása és

módja, mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem

tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket?

29. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek a tipikus

elsődleges intézkedések?

30. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, melyek a

reálaktusként foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan

nyomozási cselekmények?

31. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek azok a

„halaszthatatlan” nyomozási cselekmények, amelyeknek reálaktusként történő foganatosítása

fogalmilag kizárt?

32. Eljárásjogi szempontból, mi a különbség az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő

(halaszthatatlan) nyomozási cselekmények között (mondjon rá példákat)?

33. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutását követően, milyen

esetben indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése?

34. Definiálja a forrónyomos felderítést, határozza meg általános és közvetlen célját, jelentőségét és

alapkövetelményeit.

35. Ismertesse a forrónyomos felderítés modelljét, és az egyes szervezeti egységek feladatait.

36. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mi alapozza meg a

hatáskör és az illetékesség megállapítását?

37. Mi a teendő akkor, amikor a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás)

tudomásra jutását követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör

és/vagy illetékesség hiányára?

38. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, miben merül ki a

nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége?

39. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának tervezésekor,

milyen speciális szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az modell

esetén?

12

40. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának speciális

szabályait az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási

eljárások (helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás) tükrében.

41. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mit értünk a

bizonyítékok értékelése alatt?

42. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezésekor, az

iratok megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak

milyen feladatai adódhatnak?

43. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezését

követően, az ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet?

44. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, a bizonyítás és a

tényállás felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel?

45. Melyek lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) megelőzésének speciális

feladatai?

46. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettje (tanúja)

kihallgatásának hármas célját.

47. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának)

kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő

kérdéseket.

48. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának)

kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő

kérdéseket.

49. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) a

kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket.

50. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottja

kihallgatásának hármas célját.

51. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának


kérdéseket.

52. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának

kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő

kérdéseket.

53. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának a

kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket

54. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeket.

55. Sorolja el a gépjárműlopáshoz kapcsolódó egyéb (járulékos) bűncselekményeket.

56. Milyen bűncselekmények kapcsolódhatnak még a gépjárművekhez?

57. Határolja el egymástól a gépjárműlopást és a jármű önkényes elvételét.

58. Milyen tények utalhatnak a gépjármű-eltulajdonítási célzatra?

59. Határolja el egymástól a jármű önkényes elvételét és a hűtlen kezelést.

60. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési módszereinek

főcsoportjait.

61. Ismertesse a műszaki ismereteket és/vagy eszközöket igénylő módszereket.

62. Sorolja fel az immobilizer hatástalanítási technikákat.

63. Ismertesse a műszaki ismereteket nem igénylő módszereket.

64. A trükkös lopás keretén belül, ismertesse a próbautas, a telephelyes és a kulcscserés módszert.

65. A beugrásos módszerek keretén belül, ismertesse a természetes helyzet kihasználásával, illetve a

mesterséges helyzet létrehozásával történő elkövetést.

13

66. Ismertesse a trükkös, a koccanásos és az erőszakos beugrás módszerét.

67. Az eltulajdonított gépjárművek visszavásárlása módszeren belül, mit nevezünk lehúzásnak?

68. Sorolja fel a lopott gépjárművek legalizálásának módszereit.

69. Sorolja fel a lopott gépjármű egészben való értékesítését elősegítő módszereket. E

módszerekhez, milyen más bűncselekmények elkövetése párosulhat?

70. Mi a lényege a lopott gépjármű hamis számlával történő forgalomba helyezésének?

71. Mi a donorozás és mi az ikresítés?

72. Ismertesse a szakértői bizonyítás jelentőségét a költségvetési csalások bizonyításában.

73. A vagyonkutatás, vagyonosodási vizsgálat jelentősége a költségvetési csalások tekintetében.

74. A bizonyítás nehézségei a hűtlen kezelés bűntette bizonyításában.

75. A felderítés lehetséges irányai a korrupciós bűncselekmények tekintetében.

76. A korrupciós cselekmények jellemző elkövetési módjai.

77. Az aktív és passzív vesztegetők eljárásjogi helyzetének lehetséges alakulása.

78. A befolyással üzérkedés bűncselekményének lehetséges minősítési kérdései a beszerzett

bizonyítékok tükrében.

79. Titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés eredményének felhasználása a bizonyításban.

80. A bizonyítás speciális kérdései a korrupciós cselekmények bizonyításában

Figyelem! A

– 17–18.

– 20–31.

– 33. és

– 36–53. számú kérdések, mutatis mutandis a betöréses lopásokra is vonatkoznak.

Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata












Oktató(k): Dr. Bertényi Imre

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A tantárgy a közlekedési bűncselekmények bizonyítása

körében elengedhetetlenül szükséges speciális kriminalisztikai ismeretek, közlekedési jogi szemlélet

megismerésére, elsajátítására irányul. Kiemelt cél a közlekedési bűncselekmények nyomozása során

rendszerint előforduló gépjármű-, orvos-, és egyéb szakértői véleményekkel szemben támasztható

követelmények megismerése, a szakértői kompetencia határainak rögzítése és olyan gyakorlati

ismeretanyag átadása, mely a jogalkalmazót alkalmassá teszi a közlekedési bűncselekmény

nyomainak, bizonyítékainak önálló értékelésére. A tantárgy keretében sor kerül a Kúria közlekedési

büntetőjogi jogalkalmazást formáló egyes eseti döntéseinek elemzésére is.

14



A hat tanórán az alábbi témakörök tárgyalására kerül sor:

A helyszíni szemle: közlekedési balesetek helyszíni szemléje, közlekedési bűncselekmények nyomai,

mikroanyagmaradványok, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szakmai balesetvizsgálata és a

büntetőeljárás viszonya, a bizonyítási kísérlet;

A szakértői bizonyítás: alapvető kinematikai összefüggések, a szakértő nem „ténybíró”- a kompetencia

határai, a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben rendszerint kirendelésre kerülő

szakértőknek feltehető kérdések, a gépjárműszakértői és orvosszakértői bizonyítás jellemző tárgyai,

fázistervek értékelése;

Büntetőeljárási kérdések: a vezetői engedély elvétele, visszaadása, a közvetítői eljárásra utalás

szempontjai a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben;

Vasúti, vízi, légi közlekedés körében elkövetett bűncselekmények nyomozásának jellegzetességei;

A 2012. évi C. törvény változásai a közlekedési bűncselekmények körében, az ittasság büntetőjogi

értékelése;

A Kúria joggyakorlatot formáló egyes eseti döntéseinek elemzése;

Évközi tanulmányi követelmények: Értékelésre a szorgalmi időszak végén, írásbeli, tesztjellegű, az

előadás anyagát számonkérő beszámolóval kerül sor, évközi tanulmányi követelmény nincs.

Értékelés módja: beszámoló

Az értékelés módszere: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt

meg)


segédanyagok:

Az ismeretek elsajátításához kötelező irodalom nem kerül megjelölésre, azonban az előadás anyaga

szükségszerűen a Btk. XXII. fejezetére, az ahhoz fűzött törvényi indokolásra valamint a KRESZ

szabályaira és annak a KRESZ Útmutatójában írt értelmezésére épül.

Ajánlott irodalom:

Viski: Közlekedési Büntetőjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974.

Viski-Ternai: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.

Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog II. Különös Rész 267-307.o. (Molnár) hvgorac 2012

Új Btk. Kommentár (főszerk.: dr. Polt Péter) 4. kötet 139-213.o. (Czencz) NKTK Kiadó 2013.

Major: Közlekedési balesetek helyszíni szemléje, Egyetemi jegyzet, Nemz. Közszolg. Egyetem, 2012.

Fülöp-Major: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban, hvgorac, 2005

Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata









15



Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor

Oktató(k): Dr. Kovács Gyula, Dr. Győri György

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók

a) megismerkedjenek az úgynevezett szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai

sajátosságaival,

b) képesek legyenek arra, hogy a szexuális bűncselekmények tudomásra jutását követően

felismerjék a szükséges és végrehajtsák a lehetséges elsődleges intézkedéseket, illetve halasztást

nem tűrő nyomozási cselekményeket,

megállapítsák a hatáskört és az illetékességet,

meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket,

megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási

cselekményeket,

c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival.



1–2. óra

1. A szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos általános alapvetések

2. A szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai

3–4. óra

3. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai

tételek alapján

4. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak bizonyítási nehézségei (elméleti anomáliák és

gyakorlati problémák)

5–6. óra

5. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozásának speciális szabályai

az elsődleges intézkedések és a halaszthatatlan nyomozási cselekmények

a sértett orvosi vizsgálata

a helyszíni szemle

a szakértői bizonyítás

a sértett és a gyanúsított kihallgatása

Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat eredményes megírása


Az értékelés módszere: zárthelyi dolgozat. Értékelés: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan

megfelelt/megfelelt/nem felelt meg)


segédanyagok:

Kötelező irodalom

1. Ibolya Tibor: Egy erőszakos közösülés nyomozása és annak tanulságai. Rendészeti Szemle

2010. évi 3. szám, 107–117. oldal (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest, 2010).

Elektronikus elérhetőség: http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/4.pdf

2. Kovács Gyula: A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai

jegyzetek és tanulmányok (2011), 210 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011)

http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/4.pdf

16

3. Kovács Gyula: Az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) szerinti erőszakos közösülés

bizonyításának a tárgya. Obsitos Detektívek Lapja 2013. évi 1–4. szám, 18–44. oldal (Obsitos

Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013). Elektronikus elérhetőség:

http://5mp.eu/web.php?a=obsitosdetektivek&o=lF_y4ZqMAJ

4. Nagy Alexandra: Az erőszakos szexuális bűncselekmények szabályozása. Ma és Holnap?

Elektronikus elérhetőség: http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/Mailath-palyazat-

erdmenyek/MGyTP-B-J-2-Nagy_Alexandra-

Az_eroszakos_szexualis_buncselekmenyek_szabalyozasa.pdf

Jogszabályok

1. Btk. XIX. Fejezet (A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények), 196–

207. §

2. Be. I–X. fejezet (1–233. §)

3. Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1–142/A. §

4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék

végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról

Segédanyagok

1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok

(PowerPoint bemutatók)

Ajánlott irodalom:

1. Barta Endre: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai jegyzetek és

tanulmányok (2000), 78 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000)

2. Cseh Eszter: Az erőszakos közösülés nyomozása Angliában és Magyarországon. Magyar

Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 24–38. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest,

2011). Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx

3. Kovács Gyula: A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk.

XIV. fejezet) csoportosítása. Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 63–72. oldal (Magyar

Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség:

http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx

4. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés a számadatok tükrében. Magyar Bűnüldöző 2011. évi

3–4. szám, 39–54. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus

elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx

5. Kovács Gyula: Valóban nem tehetsz róla? Magyar Bűnüldöző 2014. évi 3–4. szám, 5–8. oldal

(Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014). Elektronikus elérhetőség:



Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések

1. Sorolja fel a Btk. XIX. Fejezetében szereplő bűncselekményeket.

2. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) büntető anyagi jogi szabályozását és

a tényállás jogtechnikai felosztását.

3. Mi a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) kriminalisztikai meghatározása?

4. Csoportosítsa a szexuális kényszerítést (és a szexuális erőszakot) büntető anyagi jogi és

kriminalisztikai szempontok szerint.

5. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során a bizonyítandó és

a bizonyító tényeket.

6. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) bizonyításakor milyen járulékos kérdések

merülhetnek fel?

http://5mp.eu/web.php?a=obsitosdetektivek&o=lF_y4ZqMAJ

http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/Mailath-palyazat-erdmenyek/MGyTP-B-J-2-Nagy_Alexandra-Az_eroszakos_szexualis_buncselekmenyek_szabalyozasa.pdf







17

7. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) elkövetésével szoros összefüggésben, milyen

más bűncselekmények elkövetése merülhet fel?

8. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor melyek a leggyakrabban

alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások?

9. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során foganatosított

legtipikusabb kényszerintézkedések?

10. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a szexuális kényszerítés (és a szexuális

erőszak) nyomozásakor?

11. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának legtipikusabb

forrásait és módjait.

12. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának lehetséges

forrásait és módjait.

13. A Btk. XIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények közül, melyek büntethetők

magánindítványra? E bűncselekményekkel összefüggésben, milyen kivételt fogalmaz meg a

törvény?

14. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának forrása és módja,

mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem tűrő

(halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket?

15. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, melyek a tipikus elsődleges

intézkedések?

16. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, melyek a reálaktusként

foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan nyomozási

cselekmények?

17. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását követően, milyen esetben

indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése?

18. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mi alapozza meg a hatáskör és

az illetékesség megállapítását?

19. Mi a teendő akkor, amikor a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását

követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör és/vagy illetékesség

hiányára?

20. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, miben merül ki a nyomozó

hatóság egyéb adatszerző tevékenysége?

21. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának tervezésekor, milyen speciális

szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az ügyig modell esetén?

22. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának speciális szabályait

az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási eljárások

(helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás, felismerésre bemutatás, szembesítés) tükrében.

23. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mit értünk a bizonyítékok

értékelése alatt?

24. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezésekor, az iratok

megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak

milyen feladatai adódhatnak?

25. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezését követően, az

ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet?

26. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, a bizonyítás és a tényállás

felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel?

27. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) megelőzésének speciális feladatai?

18

28. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettje (tanúja) kihallgatásának

hármas célját.

29. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának)


kérdéseket.

30. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) kihallgatása

során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket.

31. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) a

kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket.

32. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottja kihallgatásának

hármas célját.

33. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatásakor, a

bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket.

34. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatása során,

a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket.

35. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának a kihallgatásakor

felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket

Vizsgakérdések

Az írásbeli vizsga- vagy tesztkérdések

az adott bűncselekmény büntető anyagi jogi és kriminalisztikai jellemzőire,

a bizonyítás tárgyára (a bizonyítandó és a bizonyító tények körére),

az elsődleges intézkedésekre és a halaszthatatlan nyomozási cselekményekre, valamint

a sértett és a gyanúsított kihallgatásának, illetve a helyszíni szemle végrehajtásának speciális

szabályaira

fognak koncentrálódni.

Szervezett és bandabűnözés












Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Ibolya Tibor, Berki Antal

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A szervezett bűnözés kialakulásának fázisai, a

bűnszervezet felépítésének ismert modelljei, főbb "tevékenységi" területei, a szervezett bűnözés és a

pénzmosás kapcsolata, a hazai szervezett bűnözés kialakulása, a gyilkosságok kriminalisztikai

specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában.

19



1. A szervezett bűnözés Európai Uniós meghatározása

2. A bűnszervezet felépítése és típusai

3. A szervezett bűnözés által megcélzott kriminogén területek felsorolása

4. A szervezett bűnözés elleni nemzetközi és nemzeti fellépés eszköztára, módszerei

5. Az emberölések kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában

Évközi tanulmányi követelmények: „Négyes” vagy „ötös” érdemjegyre megírt házi dolgozat

elkészítése esetén jegymegajánlásra kerül sor. Amennyiben a házi dolgozat értékelése nem éri el a

négyes érdemjegyet, a hallgató vizsgára kötelezett a tantárgyból. Amennyiben a hallgató négyes

érdemjegyet nem fogadja el, a tantárgyból vizsgát tehet.


Az értékelés módszere: házi dolgozat (min. 5 oldal, max. 10 oldal) alapján jegymegajánlás. A házi

dolgozat leadási határideje 2015. április 25. Ennek hiányában megadott vizsganapokon szóbeli vizsga.


segédanyagok:

Ptk. ide vonatkozó szabályozása

Szervezett bűnözés elleni törvény

előadások anyagai

Ajánlott irodalom:

Gödöny József:A bűnözés új jelenségei Belügyi Szemle 1988/2

Dános Valér: A szervezett bűnözés definiálásának néhány problémája Belügyi Szemle 1989/7

Dános Valér:A szervezett bűnözés elemeinek megjelenése a hazai bűnözésben Kandidátusi Értekezés

Dános Valér: A szervezett bűnözés kialakulásának néhány etimológiai kérdése Belügyi Szemle

1991/11

Mokány József: Tudományos értekezés a hazai szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1990/4

Kertész Imre: A bűn európai útjain Belügyi Szemle 1990/9

Horváth András: A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata Rendészeti Szemle 1990/9

Borai Ákos: A szervezett bűnözés büntetőjogi kérdései Főiskolai Figyelő 1993/3-4

Tonhauser László: A magyarországi szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1995/5

Bócz Endre: A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon Belügyi

Szemle 1997/7-8

Katona Géza: A szervezett bűnözés 2000

Révai-Csatai-Székely-Berdoss-Istvanovszki: a szervezett bűnözés egészségbiztonsági aspektusai

Hadmérnök 20010/6

A szervezet bűnözés Kézikönyve NKE RTK 2011

Berki Antal: A szervezett bűnözés Magyarországon 2011 Rendvédelem 2012/1

Zsigmond Csaba: Egy bűnszervezet elleni nyomozás tapasztalatai avagy egy bűnszervezet

felszámolása Rendvédelem 2012/1

Istvanovszki László-Kenedli Tamás: Új értékelési módszerek alkalmazása a szervezett bűnözésre

Magyar Rendészet 2007/1-2

Urszán József: A szervezett bűnözés fenyegetettség-értékelésének jelentősége az Európai Unióban

20

Típushibák a nyomozásban












Oktató(k): Dr. Kovács Lajos

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A joggyakorlatban nem ritka a bűncselekmény hiányában,

vagy a bizonyítottság hiányában megszüntetett büntetőeljárások aránya. Célszerű megvizsgálni, hogy

hol csúszik hiba a bizonyítás rendszerébe, milyen hibák vezetnek az eredménytelenség miatt

megszüntetett ügyekhez.


és (rész)kompetenciák leírása: Különböző nemzetközi és magyar felmérések mutatták ki, hogy

melyek azok a nyomozási cselekmények, illetve bizonyítási eljárások, amelyeket a nyomozóhatóságok

a legtöbbször hibásan teljesítenek. A tantárgy végigmegy ezeken a nyomozási cselekményeken,

részletezve azokat a végrehajtási módozatokat, amelyek a hibás teljesüléshez vezethetnek.

Évközi tanulmányi követelmények: 1-3 oldalig terjedő házi dolgozat leadása, amelynek kidolgozása

egyénileg és 2-3 fős csoportokban is megtörténhet. A házi dolgozatra kijelölt témák az Ellenőrző

kérdések alatt találhatóak. Minden egyes témát legalább 1-3 oldalas terjedelemben kell kidolgozni.

Lehetőség van egyéni és csoportos munkára is. Egyéni kidolgozás esetén az Ellenőrző kérdésekben

található témák közül egy kérdés kidolgozása szükséges, míg csoportos munka esetén kérjük

mindhárom kérdés szakszerű kidolgozását.


Az értékelés módszere: A házi dolgozat leadási határideje: 2015. április 25. 3-as skálán szerezhető

érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg)


segédanyagok:

előadások anyaga

Ajánlott irodalom:

Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg

Campus Kiadó, Pécs, 2014.


1. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a nyomozás során?

2. A koncepciózus nyomozás káros befolyása az eljárás végkimenetelére?

3. Melyek az ún. „első csapás” hibáinak negatív következményei?

21

Védőügyvéd a büntetőeljárásban



Tantárgy típusa: kötelező


Félévi óraszám: 8 tanóra előadás







Oktató(k): Dr. Jován László

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a büntetőeljárást a védő

szemszögéből, kiemelten azokat a neuralgikus pontokat, amelyek az eljárás során, annak kezdetétől a

jogerős befejezésig az eljárás szereplőinek (nyomozó, ügyész, bíró, védő) különösen problematikusak.

Az előadás során az kerül bemutatásra konkrét jogesetekkel kapcsolatban, hogy a védő miként látja a

büntetőeljárást.



1. Általános bevezető a védelemhez való jogról, annak gyakorlati megvalósulásáról és az ehhez

kapcsolódó konfliktushelyzetekről

2. Védői taktikák a nyomozás során, különös tekintettel a terhelt vallomás megtagadási jogára,

konkrét ügy elemzésével bemutatva (Farkas Helga ügy).

3. A védő adatszerzési, információszerzési joga, és ennek korlátai, a megszerzett információk

felhasználhatósága. Az információszerzés jogi háttere.

4. Bűnügyi megállapodás az elkövetővel. A jogintézmény buktatói, ellentmondásai konkrét

példán bemutatva.

5. Védői tárgyalási taktikák, a terhelti és védői szereposztás a tárgyaláson konkrét példával

bemutatva (Tocsik ügy)

6. Perbeszéd, jelentősége, felépítése, illusztrálása a tárgyaláson.

7. Védői fellépés a másodfokú eljárásban az erre vonatkozó taktikák.

8. Rendkívüli perorvoslatokban a védő szerepe, feladatai, különös tekintettel annak

előkészítésére, konkrét ügyön bemutatva (Szántai ügy).

Évközi tanulmányi követelmények: beszámoló

Értékelés módja: írásbeli

Az értékelés módszere: írásbeli tesztkérdések


segédanyagok:

Révész Judit: A vádalku alkalmazásának tapasztalatai az Amerikai Egyesült Államokban

(Jogtudományi Közlöny 1999/6. szám)

Ajánlott irodalom:

Eötvös Károly: A nagy per 1-2.

22

A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli

erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata











Tantárgyfelelős: Dr. Domokos Andrea

Oktató(k): Monostoriné Vass Anikó, Dénesné Dr. Csernák Erzsébet, Dr. Dénes Veronika

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A hallgatók ismereteinek bővítése a gyermek- és

fiatalkorúak által és sérelmére elkövetett bűncselekmények kriminalisztikai sajátosságairól. Speciális

ismeretek közvetítése a gyermek részvételéről és a családon belüli erőszakról, az ideiglenes megelőző

távoltartásról a rendőrségi eljárásokban. A témához kapcsolódó kriminalisztikai ajánlások.

A kiskorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi és eljárási szabályok gyakorlatban történő

alkalmazásának elősegítése, a családon belüli erőszak körébe tartozó egyes bűncselekmények

bizonyítási nehézségeinek felismerése és megoldása.



- Bűnmegelőzés, rendőrségi részvétel a bűnmegelőzésben;

- A gyermekkorúakra vonatkozó EU irányelvekben, egyezményekben megfogalmazottak

alkalmazása a rendőrségi eljárások során;

- A családon belüli erőszak rendőri kezelése, az ideiglenes megelőző távoltartás;

- Speciális eljárási szabályok, speciális kihallgatási taktikák.

- a gyermek fogalma,

- a kiskorú, mint passzív alany,

- a kiskorú tanú kihallgatása,

- gyermekkorú és fiatalkorú elkövetőre vonatkozó speciális eljárási szabályok,

- a kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak bizonyítása, lehetséges bizonyítási eszközök, a

bizonyítás sorrendje.

Évközi tanulmányi követelmények: előadáson való részvétel és vizsga


Az értékelés módszere: írásbeli vizsga


segédanyagok:

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi

LXXII. törvény (2009. X.1.);

A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák

kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet;

23

A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti

stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV.16.) számú OGY határozat;

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY

határozat;

A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri

feladatok végrehajtásáról szóló 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás (továbbiakban:

Utasítás);

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás

rendőrségi feladatainak végrehajtásáról szóló 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás;

A gyermekmeghallgató szoba használatbavételéről, használatának rendjéről szóló

1/2013. (I. 8.) ORFK utasítás;

Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak, és a kapcsolati erőszak elleni

küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (Isztambuli Egyezmény);

Az Európai Parlament Tanács Előadás-fólia,

2012. évi C. törvény (1978. évi IV. törvény),

1998. évi XIX. törvény,

2013. évi. V. törvény,

2012. évi I. törvény,

1991. évi XIV.törvény,

Bkv. 68. - A 14. életévét be nem töltött személy tanúkénti kihallgatásának törvényi

lehetőségéről,

Új Btk. kommentár,

Dr. Belovics Ervin- dr. Molnár Gábor- dr. Sinku Pál: Büntetőjog.

Ajánlott irodalom:

Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre (TŰZHELY füzetek

–NANE)

Figyeljetek ránk! A gyermekjogok helyzete Magyarországon 2006-2012 (Család, Gyermek, Ifjúság

Egyesület)

Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban,

Kommentár a gyakorlat számára - Magyar Büntetőjog, Büntető eljárásjog, Polgári jog,

2/2013.(I.31.) ORFK utasítás a rendőrségi áldozatvédelemről,

32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató

szobák kialakításáról,

dr. Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései.

Híres bűnügyek, híres kriminalisták









24



Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor

Oktató(k): Dr. Ibolya Tibor, Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula, Dr. Szomor Sándor


hogy a hallgatók hiteles képet kapjanak a törvényes alapokon működő állami rendőrség

kialakulásáról, a detektív munka különböző időszakairól;

a nagy elődök szellemi hagyatékának fényénél bemutatni

a bűnügyi szakemberek, a rendőrségi újságírók és bűnügyi tudósítók közös cél érdekében

végzett munkáját,

a bűnügyi nyilvántartás, illetve a Rendőrség-történeti (Bűnügyi) Múzeum létrehozásának és

fejlődésének néhány fontos állomását;

különböző portrék megfestésével megismertetni a hallgatóságot olyan jeles személyiségekkel,

akik életüket szentelték a rendőri hivatásnak, vagy nem ritkán életüket áldozták e hivatás oltárán;

újból felidézni a híres bűneseteket, azok történéseinek képzeletbeli filmkockáit mintegy lepergetni

a hallgatók előtt.



1–4. óra A dánosi rablógyilkosság (Dr. Ibolya Tibor)

5–6. óra Az állami nyomozás története, híres detektívportrék tükrében (Dr. Szomor Sándor)

7–8. óra A tiszaeszlári „vérvád” története (Dr. Kovács Lajos)

9–10. óra Kis Béla cinkotai gyilkosságsorozatának története (Dr. Kovács Lajos)

11–12. óra Az első magyarországi fegyveres bankrablás (Ibolya Tibor)

13–14. óra Fenyő János halálának nyomozása (Dr. Kovács Lajos)

15–16. óra A móri ügy nyomozásának története (Dr. Kovács Lajos)

17–18. óra Portrék: Báró Splényi Ödön, Dr. Zebegnyői Pekáry Ferenc (Kovács Gyula)

19–20. óra Mágnás Elza meggyilkolása (Ibolya Tibor)

Évközi tanulmányi követelmények: nincs


Az értékelés módszere: írásbeli. Értékelés: 1–5-ös skálán szerezhető érdemjegy


segédanyagok:

Kötelező irodalom

1. Ernyes Mihály: A magyar rendőrség története, 344 pages (Belügyminisztérium, Budapest,

2002)

2. Tisza Miksa: Magyarország rendőrségének története. Második bővített kiadás, 387 pages

(Haladás Nyomda Részvénytársaság, Pécs, 1925). Elektronikus elérhetőség:

http://mtdaportal.extra.hu/books/tisza_miksa_magyarorszag_rendorsegenek_tortenete.pdf

Segédanyagok

1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok

(PowerPoint bemutatók)

http://mtdaportal.extra.hu/books/tisza_miksa_magyarorszag_rendorsegenek_tortenete.pdf

25

Ajánlott irodalom:

1. Parádi József: A polgári magyar állam rendőrségei 1867–1945. RUBICON Történelmi

Magazin 2010. évi 3. szám, 124–143. oldal (Rubicon-ház Bt. Budapest, 2010). Elektronikus

elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00009/pdf/RTF_23_124-143.pdf

2. Rendvédelem-történeti Füzetek. XIII–XXIII. évfolyam (Szemere Bertalan Magyar

Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, Budapest, 2007–2013). Elektronikus elérhetőség:

Elektronikus Periodika Archívum – http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2176

3. Sas Ferenc: A 125 éves fővárosi rendőrség története, 53 pages (Sas Ferenc, Budapest, 2006).

Elektronikus elérhetőség: http://limarnet.com/web/v.doc

4. Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi Emlékalbum. A 125 éve alakult Budapesti

Detektívegyesület tiszteletére, 344 pages (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011)

5. Vécsey Leo: A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma, 320 pages (Magyar

Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, Budapest, 1926)

Klasszikus magánnyomozástan












Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Spitzer László


A magánnyomozás a mindennapjainkban egyre inkább előtérbe kerül, aminek számtalan a

társadalomban jelenlévő ellentmondás az eredője. Ennek a tendenciának a további erősödése várható.

Nem rendezett a magánnyomozók jogosultsága, mint ahogy a hivatalos nyomozó szervekkel való

együttműködésük.



- A magánnyomozás kialakulása hazánkban.

- A magánnyomozásra vonatkozó normák.

- A magánnyomozás eszközei, módszerei.

- A magánnyomozás helyzete napjainkban.

- A magánnyomozó személyek/cégek viszonya a „hivatásosokkal”.

- Az eltűnésnek induló magánnyomozások kapcsolódása az emberölések nyomozására

szakosodott szervek bűnfelderítő tevékenységéhez.

Évközi tanulmányi követelmények:

- A kötelező irodalom vonatkozó részeinek ismerete.

http://epa.oszk.hu/02100/02176/00009/pdf/RTF_23_124-143.pdf

http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2176

http://limarnet.com/web/v.doc

26

- Az előadásokon alapvetőnek feltüntetett ismeretek megfelelő szintű visszaadása.


Az értékelés módszere:

Megfelelőnek ítélt írásbeli munkát követő jegymegajánlás, és/vagy szóbeli vizsga.


segédanyagok:

- a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói

tevékenység szabályairól. (a tv. vonatkozó részei)

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. (a

tv. vonatkozó részei)

- az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről. (a tv. vonatkozó részei)

- az 1998. évi IV. törvény a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint

a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói

Szakmai Kamaráról. (a tv. vonatkozó részei)

Ajánlott irodalom:

- http://www.pecshor.hu/periodika/XI/meszaros.pdf (Mészáros Bence: A magánnyomozói

tevékenység szabályozásának aktuális kérdései)

- Dr. Maraffai Tamás ügyésznek „Nyomozók és magánnyomozók: a köz- és magán-

együttműködés lehetőségei a bűncselekmények nyomozásakor” a Belügyi Szemle 62.

évfolyam, 2. számában megjelent cikke.

- Varga Bálint: Magándetektívek (Agave kiadó, 2005)

http://net.jogtar.hu/info-tv

http://www.pecshor.hu/periodika/XI/meszaros.pdf

Documents

BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS …€¦ · - 3 - Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 3. félév Ssz. Tantárgy megnevezése Meghirdetés