Upload
dangliem
View
217
Download
2
Embed Size (px)
Citation preview
Színházi- és filmművészeti szakíró, kritikus
szakirányú továbbképzési szak
tárgyleírások
SZFL 1110 Európai színháztörténet
Tantárgy felelőse:
Dr. Kiss Gabriella
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
Magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
Írásbeli vagy
szóbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy kronológiai sorrendben tekinti át a színház nyelvének az európai színháztörténet során kialakult és
kortárs horizontból meghatározó formáit. A kurzus során a hallgató képessé válik elvonatkoztatni a
drámatörténettől, és a színháztörténetet az előadások történetének tekinteni, a színházi aktivitást pedig a nézés
sajátosságai alapján leírni.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
1. Az alteritás színjátéktípusai
2. Az Erzsébet-kori és restaurációs színház játéktípusai
4. Az olasz és spanyol reneszánsz illetve barokk színház játéktípusai
5. A francia klasszicizmus és a német klasszika színházi kultúrája
6. A romantika színházi kultúrája
7-8. A realista játékparadigma színházi nyelvei
9-10. A színházi avantgárd rendezői formanyelvei
11. A neoavantgárd és hatástörténete
12. A posztdramatikus színház modellnézője
Évközi tanulmányi követelmények:
Az oktató által az első órán rögzítettek szerint
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Átfogó színháztörténeti ismeretek: Kiss Gabriella: „A színház csak ürügy” Bp., Theatron Műhely Alapítvány,
2014.
Ajánlott irodalom:
Simon Cooper – Sally Mackey: Színháztudomány felsőfokon. Orpheusz, Bp., 2000. 183-320.
Peter Simhandl: Színháztörténet. Helikon, Bp., 1998.
Képes színháztörténet. Magyar Könyvklub, Bp., 1999.
Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs, Jelenkor, 2001.
Jákfalvi Magdolna (szerk.): Színházi antológia. Balassi, Bp., 2000.
Lengyel György (szerk.): A színház ma. Gondolat, Bp., 1970.
Oscar G. Brockett, Franklin J. Hildy: History of the Theatre, Tenth Edition, 2007.
Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, L’Harmattan, 2006.
Alapszövegek, például:
Dzsivelegov, A. K.: A commedia dell’ arte. Gondolat, Budapest 1962
Bertolt Brecht: Válogatott színházi tanulmányok. Magvető, 1969.
Konsztantyin Sztanyiszlavszkij: A színész munkája. Gondolat, 1988.
Artaud avagy a gondolkodás szenvedéstörténete. Spectaculum sorozat. Szerk. Darida Veronika – Demcsák
Katalin, Kijárat, 2011.
Grotowski, Jerzy: Színház és rituálé. (Szövegek 1965-69), Kalligram, Budapest–Pozsony, 1999.
Brook, Peter: Az üres tér, Európa, Bp., 1973.
Novarina, Valére: A cselekvő szó színháza. Ráció, Budapest, 2009.
SZFL 1220 Magyar színháztörténet
Tantárgy felelőse:
Dr. Kiss Gabriella
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
Magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
II.
Értékelés
módszere:
Írásbeli vagy
szóbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy kronológiai sorrendben tekinti át a színház nyelvének az európai színháztörténet során kialakult és
kortárs horizontból meghatározó formáit. A kurzus során a hallgató képessé válik elvonatkoztatni a
drámatörténettől, és a színháztörténetet az előadások történetének tekinteni, a színházi aktivitást pedig a nézés
sajátosságai alapján leírni.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
1. A felvilágosodás és romantika színházi kultúrája
2. Az erdélyi magyar színházi kultúra
3-4. A Nemzeti Színház története 1949-ig
5-6. A Vígszínház története 1949-ig
7. A magánszínházak élete 1949-ig
8. A magyar színházi avantgárd
9-10. A három T kultúrpolitikájának színházi kultúrája és hatástörténete
11. A magyar neoavantgárd törekvések és hatástörténete
12. A magyar rendezői színház
Évközi tanulmányi követelmények:
Az oktató által az első órán rögzítettek szerint.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Átfogó színháztörténeti ismeretek: Kiss Gabriella: Magyar dráma és színház a 20. században.
Irodalomtörténet, 2008/1. 71-101.
Ajánlott irodalom:
Kötelező irodalomjegyzék:
Magyar Színháztörténet 1790-1873. (Szerk.: Kerényi Ferenc) Akadémiai, Bp., 1990.
Magyar Színháztörténet 1873-1920. (Szerk.: Gajdó Tamás) Magyar Könyvklub, Bp., 2001.
Magyar Színháztörténet 1920-1949. (Szerk. Gajdó Tamás) Magyar Könyvklub, Bp., 2005.
Átvilágítás. A magyar színház európai kontextusban. (Szerk: Imre Zoltán) Áron, Bp., 2004.
ww.philther.hu
www.videoccasions-nw.com/history/jack.html
Imre Zoltán (szerk.) Alternatív színháztörténetek. Balassi, Bp., 2008.
Sepsi Enikő: Pilinszky János mozdulatlan színháza, Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2015.
Alapszövegek, például:
Egressy Gábor válogatott cikkei (1838–1848), Színháztörténeti Könyvtár. 11. MSZI, Bp., 1980.
Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei.1792-1821, Kriterion, Bukarest,1972
Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon. Magvető, 1981.
Hevesi Sándor: Az előadás, a színjátszás és a rendezés művészete. Gondolat, 1965.
Németh Antal: Új színházat! (szerk. Koltai Tamás). Múzsák, 1988.
Jeles András: Teremtés, lidércnyomás. Írások filmről, színházról. Kijárat kiadó, Bp., 2006.
SZFL 2110 Rendezői színház I-II.
Tantárgy felelőse:
Dr. Kékesi Kun
Árpád
Féléves óraszám:
N: --
L: 10
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi-tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.-II.
Értékelés
módszere:
Szóbeli vagy
írásbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A két féléves tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat
színháztudományi tipológiáival és paradigmatikus példáival,
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A tantárgy első féléve áttekintést nyújt a rendezés fogalmának elméleti, történeti és gyakorlati vonatkozásairól,
a rendezés (mise-en-scène, Inszenierung) főbb színháztudományi tipológiáiról (Pavis, Lehmann) és
paradigmatikus példáiról, a rendezői színház történetének főbb irányairól, legjelentősebb külföldi és hazai
alkotóiról. A hallgatók képi és mozgóképi segédanyagok révén fogalmat alkothatnak az elmúlt másfélszáz év
hatástörténeti szempontból kiemelkedő rendezéseiről, dramatikus szöveg (textuális alapanyag) és színházi
előadás, illetve tradíció és innováció változó viszonyáról, a színrevitel módjának és a rá vonatkozó
elvárásoknak a módosulásairól, a színház és a társművészetek kapcsolatának alakulásáról.
A tantárgy második féléve az első félév során megszerzett ismeretekre építve a rendezői színház kortárs
formáival és alkotóival ismertet meg, hasonlóan gazdag képi és mozgóképi segédanyagok révén. A hallgató
képessé válik eligazodni a mai magyar és nemzetközi színházi szerteágazó törekvések között, elsősorban a
rendezői attitűdök és formanyelvek egyediségének azonosítása révén.
Évközi tanulmányi követelmények:
A tantárgy előadás, amely vizsgával zárul. A második félév során a hallgatók egyéni referátumok formájában
dolgozzák fel az előadáson tárgyalt rendezők életművének egyes darabjait.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Lengyel György: Színházi emberek. Bp., Corvina, 2008.
Nánay István: A színpadi rendezésről. Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp., 1999.
Kékesi Kun Árpád: A rendezés színháza. Bp., Osiris, 2007.
Shomit Mitter & Maria Shevtsova: Fifty Key Theatre Directors. London & New York, Routledge,
2005.
Maria M. Delgado & Dan Rebellato: Contemporaray European Theatre Directors. London & New
York, Routledge, 2010.
Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, L’Harmattan, 2006.
Ajánlott irodalom:
Alternatív színháztörténetek. Bp., Balassi, 2008.
Theatre and Performance. London & New York, Routledge, 2006.
SZFL 2120 Posztdramatikus színház I-II.
Tantárgy felelőse:
Dr. Deres Kornélia
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi-tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I-II.
Értékelés
módszere:
Szóbeli vagy
írásbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy a posztdramatikus színház fogalmának, történetének, elméletének és gyakorlatának körbejárását
célozza. Miután a posztdramatikus paradigma alapvetően kötődik a médiakor társadalmának
észleléspolitikájához és az ebből fakadó ábrázolásmódokhoz, a kortárs színházi formák értelmezésében és
elemzésében alapvető szerepet játszik a posztdramatikus színház hatástörténetének és esztétikáinak
hallgatókkal való megismertetése. A dramatikus modellt felváltó posztdramatikus modell ugyanis a test, a tér,
az idő, a szöveg és a médiumok színházi lehetőségeinek és szerepeinek átrendeződése mentén válik
megragadhatóvá, s vezet el olyan új színházi formák létrejöttéhez, mint például a kórus-, a tájkép-, a
kinematografikus-, vagy éppen a dokumentumszínház.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Posztdramatikus színházi formák elemzése és értelmezése.
A posztdramatikus színház előtörténetei.
A posztdramatikus színház hatástörténete és esztétikái.
A posztdramatikus színház elméletei és gyakorlatai.
Évközi tanulmányi követelmények:
A tantárgy előadás, amely vizsgával zárul. A második félév során a hallgatók egyéni vagy csoportos
beszámolók formájában dolgozzák fel az első félévben tárgyalt posztdramatikus színházi műfajok kortárs
magyar és/vagy külföldi gyakorlati megvalósulásait.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hans-Thies Lehmann: Posztdramatikus színház, Budapest, Balassi, 2009.
Ajánlott irodalom:
Antoine Artaud: A könyörtelen színház, Budapest, Gondolat, 1985.
Philip Auslander: Liveness: Performance in a Mediatized Culture, Abingdon-New York. Routledge,
2008.
Christopher B. Balme: Intermediality: Rethinking the Relationship between Theatre and Media,
THEWIS, 2004.
Darida Veronika: Színház-utópiák, Budapest, Kijárat Kiadó, 2010.
Helga Finter: A posztmodern színház kamera látása, Ellenfény, 1998/3. szövegmelléklet.
Hans-Thies Lehmann: A posztdramatikus színház és a tragédia hagyománya, Színház, 2008/4, 51-54.
Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája, Budapest, Balassi, 2009.
Imre Zoltán: A színház színpadra állításai, Budapest, Ráció, 2009.
P. Müller Péter: Test és teatralitás, Budapest, Balassi, 2009.
Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, L’Harmattan, 2006.
Critical Theory and Performance: Revised and Enlarged (szerk. Janelle G. Reinelt and Joseph R.
Roach), University of Michigan Press, Ann Arbor, 2007.
Alternatív színháztörténetek (szerk. Imre Zoltán), Budapest, Balassi, 2008.
Mapping Intermediality in Performance (szerk. Sarah Bay-Cheng – Chiel Kattenbelt – Andy Lavender
– Robin Nelson, Amsterdam), Amsterdam University Press, 2010.
Újrahasznosított valóság a színpadon. Dokumentarista színházi látlelet Közép-Kelet-Európából és a
nagyvilágból, Színház, 2012/11, Melléklet
Kortárs táncelméletek (szerk. Czirák Ádám), Budapest, Kijárat, 2013.
Dramaturgies in The New Millenium (szerk. Katharina Pewny, Johan Callens, Jeroen Coppens), Narr
Verlag, Tübingen, 2014.
SZFL 2411 Rituális színház, szertartásszínház, performansz
Tantárgy felelőse:
Dr. Visky András
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy a nem-pszichológikus színház vizsgálatát tűzi ki célul, és a Richard Schechner valamint az
antropológus Victor Turner teóriáinak a fogalmi apparátusával fordul a színházi előadások és performanszok
mint nagyvárosi rítusok, szertartások felé.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A hatvanas évek második felében történt, első rendűen Jerzy Grotowski nevéhez fűződő rituális színházi
fordulat a legjelentősebb európai színházcsinálóknak a figyelmét Távol-Keletre, a színház ún. archaikus
formáira irányította. Nyugaton vannak a terminusok, keleten a formák: Ariane Mnouchkine híres kijelentése
pontosan elmondja a színház új érzékenységét. Peter Brook, Eugenio Barba a színház ősi formáinak a
tanulmányozása révén újítják meg a nyugati színházat, Grotowski pedig új színészpedagógia alapjait helyezi
le, ami mind a mai napig alkalmazható és alkalmazzák is a színházi gyakorlatban.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív részvétel a szemináriumokon, a félév végén szemináriumi dolgozat elkészítése egy megadott
témában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Paul Allain, Jen Harvie: The Routledge Companion to Theatre and Performance, Abingdon – New York,
Routledge, 2005.
Richard Schechner: Performance Studies – An Introduction, New York, Routledge, 2006.
Ajánlott irodalom:
Augustinus: Vallomások. Európa, Budapest, 1988. [Harmadik könyv II.2.; Hatodik könyv.]
Balassa Péter: A színeváltozás, vagy: engedj el, és láncolj magadhoz (Művészetfilozófiai töredék) In: A
színeváltozás. Szépirodalmi Könyviadó, Budapest, 1982. 422-435. o.
Banu, Georges: Les mémoires du théâtre. Actes Sud, Paris, 1987.
Barba, Eugenio: Papírkenu. Bevezetés a színházi antroplógiába. Kijárat Kiadó, Budapest, 2001.
Barba, Eugenio – Savarese, Nicola: A Dictinory of Theatre Anthropology. Routledge, London, 1991.
Brook, Peter: Az üres tér. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Brook, Peter: Időfonalak. Európa Könyvkiadó, 1999.
Derrida, Jacques: A kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása. In: Gondolat - Jel, 1994. I-
II. 3-17.
Eliade, Mircea: A szent és a profán. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.
Földényi F. László: Antonin Artaud halálos színháza. In: A túlsó parton. Jelenkor, Pécs, 1990. 227-
254.
Fischer- Lichte, Erika: A dráma vetületei. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001.
Grotowski, Jerzy: Színház és rituálé. Kalligram, Pozsony, 1999.
Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, L’Harmattan, 2006.
Schechner, Richard: A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről. Múzsák, h.n., 1984.
Szikszai György: Mártirok oszlopa. Harmat-Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 1996. 130-132.
Tertullianus: A látványosságokról. In: Redl Károly szerk.: Az égi és a földi szépről. Gondolat Kiadó,
Budapest, 1988. 51-66.
Turner, Victor: A rituális folyamat. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Visky András: A különbözőség vidékén. Vigilia, Budapest, 2007. 5-19.
SZFL 1331 Az előadáselemzés módszerei
Tantárgy felelőse:
Dr. Deres Kornélia
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus során a hallgatók kortárs magyar és európai színházi előadások elemzésén keresztül ismerkednek
meg az előadáselemzés különböző megközelítésmódjaival, kérdéseivel, esetleges problémáival, valamint
lehetséges módszereivel. Az elemző órák során a dramaturgia és a színrevitel problémáinak megvilágításán és
áttekintésén felül kitérünk általánosabb dráma- és színházelméleti, valamint színháztörténeti aspektusokra is. A
kurzus célja, hogy a hallgatók a szemeszter végére képessé váljanak készségszinten alkalmazni és felismerni az
előadások elemzésének különféle módszereit és technikáit.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
1-2. Színház-értelmezések
3-4. Szöveg és előadás kapcsolata
5-6. Nézői szerepkörök és recepcióesztétika
7-8. Az előadáselemzés módszertanai
9-10. Az előadáselemzés gyakorlata
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív részvétel a szemináriumon, s a kurzus során elsajátított szempontok alapján egy szemináriumi
dolgozat (előadáselemzés) elkészítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.
Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003, 36-194.
Ajánlott irodalom:
Eugenio Barba: Négy néző, Criticai Lapok,1999/9.
Peter Brook: A holt színház. In: Peter Brook: Az üres tér, Budapest, Európa, 1968, 5-48.
Keir Elam: The Semiotics of Theatre and Drama, London – New York, Methuen, 1980.
Marvin Carlson: A színház közönsége és az előadás olvasása, Criticai Lapok, 1989/3-4.
Imre Zoltán: Színház és teatralitás: Néhány kortárs lehetőség, Veszprém, VEK, 2003, 11-38.
Kiss Gabriella: (Ön) kritikus állapot. Az előadáselemzés szemiotikai módszerének vizsgálata,
Budapest-Veszprém, Orpheusz Kiadó - Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2001.
Hans-Thies Lehmann: A logosztól a tájképig. A szöveg és a kortárs dramaturgia, Theatron, 2004/2,
25-30.
Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, L’Harmattan, 2006.
Patrice Pavis: A lapról a színpadra – nehéz születés, Theatron, 2000/2, 93-105.
A Theatron színháztudományi szakfolyóirat 2008/1-2. számának „színházi recepció” tematikus blokkja
SZFL 3321 A színházi szakírás típusai
Tantárgy felelőse:
Rákóczy Anita
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy célja, hogy a szeminárium keretében a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a
színházi szakírás típusairól. A közös szövegolvasás és értelmezés során feltárulnak a színházi szakírás
különböző fajtáinak jellemzői, műfajalkotó jegyeinek törvényszerűségei. A hallgatók a színházkritika egyes
válfajai mellett elsajátíthatják a szinopszis-, ismertető- és ajánlóírás technikáját, valamint a portré- és
interjúkészítés tartalmi és formai elemeit. A kurzus kiemelt hangsúlyt fektet a hazai és nemzetközi nyomtatott
és internetes színházi folyóiratok alapvető tendenciáinak feltérképezésére, és a színházkritikusi tevékenység
kultúraközvetítői szerepének kiemelésére.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
1. A kritika műfaja, elmélete
2. Jelentős hazai és nemzetközi nyomtatott és internetes színházi folyóiratok megismerése
3. A szinopszisírás technikája
4. Ismertető- és ajánlóírás
5. A portré- és interjúkészítés módszertana
6. A napi kritika műfaji sajátosságai, szerkezete
7. Az ítélő kritika
8. A kötött, határozott szempont szerint megírt kritika
9. Szabad, esszé jellegű, asszociatív kritika
10. A kritika és a kultúraközvetítés – kritika magyar előadásokról külföldi olvasóknak; kritika külföldi
előadásokról magyar olvasóknak
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív részvétel a szemináriumon, a kurzus során elsajátított szempontok alapján egy szemináriumi
dolgozat (választható műfajú írás) elkészítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hazai és külföldi színházi szaklapok (pl. Színház, Ellenfény, Criticai Lapok, Theatron, Játéktér,
Symbolon, Critical Stages, The Drama Review, Theatre Research International stb.), napilapok és
egyéb orgánumok.
Ajánlott irodalom:
Erika Fischer-Lichte: Theatre Historiography and Performance Analysis: Different Fields, Common
Approaches? In. E.F-L. (ed.): The Show and the Gaze of Theatre. A European Perspective. Iowa,
University Press, 1997. 338-352.
Kékesi Kun Árpád: Kosztolányi, Shakespeare és a színházi kritika nyelve. In: Tükörképek lázadása. A
dráma és színház retorikája az ezredvégen. JAK – Kijárat, Bp. – Pécs, 1998. 147-161.
Kerényi Ferenc: A magyar színikritika kezdetei. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2000.
Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II. Szépirodalmi, Bp., 1978.
Schöpflin Aladár: A magyar kritika. In: Nyugat, 1913. 3. szám, 192-196.
Urbán Balázs: Kritikusnak lenni. In: Színház. Kritika. Ma. Criticai Lapok, 2009/6.
A Theatron 1999/1. számának „Hist(o)riográfia” című tematikus blokkja
SZFL 3131 A színikritika-írás gyakorlata I.
Tantárgy felelőse:
Dr. Sepsi Enikő
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy a színikritika-írás módszertani alapjaira koncentrál. A színikritika-írás rendszeres gyakorlatán keresztül
a hallgatók elsajátítják a kritikaírás főbb ismérveit, miközben a változatos típusú színikritikák és egymás
írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A kreatív írásgyakorlatok és
közös kritikaelemzés ezen túl rávilágít a kritika műfaji sajátosságaira, a szövegfelépítés módszertanára és az
érvelés különféle lehetőségeire. Az írásgyakorlatok egy része nem otthoni, hanem a szemináriumon
megoldandó feladat. Emellett a hallgatóknak alkalma nyílik a különféle színházi alkotófolyamatokról is
tapasztalatokat szerezni, aminek végső célja a kritika-írás tágabb kontextusban való pozicionálása, illetve a
kritikusi szerepkör további árnyalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Stilisztikai és retorikai alapismeretek.
Kritika és etika kölcsönhatása.
A színikritika-írás történetének megismerése.
A színikritika különféle céljai és típusai.
A színházi alkotófolyamatok és ezek lehetséges reflexiói.
Hazai és külföldi színházi szaklapok és egyéb orgánumok.
Évközi tanulmányi követelmények:
Minden szemeszter során három színikritika megírása.
Ezen felül a hallgató minden félévben köteles választani egyet a színházi alkotói folyamatokhoz
kapcsolódó, felajánlott terepgyakorlatok és tréningek közül: 1. performeri önismeret; 2. rendezői
alapismeretek; 3. egy színházi próbafolyamat végigkövetése, és arról munkanapló készítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hazai és külföldi színházi szaklapok (pl. Színház, Ellenfény, Criticai Lapok, Theatron, Játéktér,
Symbolon, Critical Stages, The Drama Review, Theatre Research International stb.), napilapok és
egyéb orgánumok.
Ajánlott irodalom:
Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II., Budapest, Szépirodalmi, 1978.
Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.
Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003.
P. Müller Péter: A színházi kritika helyzete és változásai. In: Magyar színháztörténet 1920- 1949,
Budapest, Magyar Könyvklub, 2005, 1176-1202.
Richard Schechner: Theatre Criticism, The Tulane Drama Review, Vol. 9. No. 3, Spring 1965, 13-24.
Tom Stoppard: Az igazi bulldog hadnagy In: Tom Stoppard Drámák, Budapest, Európa, 2002, 123-
179.
SZFL 3231 A színikritika-írás gyakorlata II.
Tantárgy felelőse:
Dr. Sepsi Enikő
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy a színikritika-írás módszertani alapjaira koncentrál. A színikritika-írás rendszeres gyakorlatán keresztül
a hallgatók elsajátítják a kritikaírás főbb ismérveit, miközben a változatos típusú színikritikák és egymás
írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A kreatív írásgyakorlatok és
közös kritikaelemzés ezen túl rávilágít a kritika műfaji sajátosságaira, a szövegfelépítés módszertanára és az
érvelés különféle lehetőségeire. Az írásgyakorlatok egy része nem otthoni, hanem a szemináriumon
megoldandó feladat. Emellett a hallgatóknak alkalma nyílik a különféle színházi alkotófolyamatokról is
tapasztalatokat szerezni, aminek végső célja a kritika-írás tágabb kontextusban való pozicionálása, illetve a
kritikusi szerepkör további árnyalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Stilisztikai és retorikai alapismeretek.
Kritika és etika kölcsönhatása.
A színikritika-írás történetének megismerése.
A színikritika különféle céljai és típusai.
A színházi alkotófolyamatok és ezek lehetséges reflexiói.
Hazai és külföldi színházi szaklapok és egyéb orgánumok.
Évközi tanulmányi követelmények:
Minden szemeszter során három színikritika megírása.
Ezen felül a hallgató minden félévben köteles választani egyet a színházi alkotói folyamatokhoz
kapcsolódó, felajánlott terepgyakorlatok és tréningek közül: 1. performeri önismeret; 2. rendezői
alapismeretek; 3. egy színházi próbafolyamat végigkövetése, és arról munkanapló készítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hazai és külföldi színházi szaklapok (pl. Színház, Ellenfény, Criticai Lapok, Theatron, Játéktér,
Symbolon, Critical Stages, The Drama Review, Theatre Research International stb.), napilapok és
egyéb orgánumok.
Ajánlott irodalom:
Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II., Budapest, Szépirodalmi, 1978.
Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.
Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003.
P. Müller Péter: A színházi kritika helyzete és változásai. In: Magyar színháztörténet 1920- 1949,
Budapest, Magyar Könyvklub, 2005, 1176-1202.
Richard Schechner: Theatre Criticism, The Tulane Drama Review, Vol. 9. No. 3, Spring 1965, 13-24.
Tom Stoppard: Az igazi bulldog hadnagy In: Tom Stoppard Drámák, Budapest, Európa, 2002, 123-
179.
SZFL 3331 A színikritika-írás gyakorlata III.
Tantárgy felelőse:
Dr. Sepsi Enikő
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy a színikritika-írás módszertani alapjaira koncentrál. A színikritika-írás rendszeres gyakorlatán keresztül
a hallgatók elsajátítják a kritikaírás főbb ismérveit, miközben a változatos típusú színikritikák és egymás
írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A kreatív írásgyakorlatok és
közös kritikaelemzés ezen túl rávilágít a kritika műfaji sajátosságaira, a szövegfelépítés módszertanára és az
érvelés különféle lehetőségeire. Az írásgyakorlatok egy része nem otthoni, hanem a szemináriumon
megoldandó feladat. Emellett a hallgatóknak alkalma nyílik a különféle színházi alkotófolyamatokról is
tapasztalatokat szerezni, aminek végső célja a kritika-írás tágabb kontextusban való pozicionálása, illetve a
kritikusi szerepkör további árnyalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Stilisztikai és retorikai alapismeretek.
Kritika és etika kölcsönhatása.
A színikritika-írás történetének megismerése.
A színikritika különféle céljai és típusai.
A színházi alkotófolyamatok és ezek lehetséges reflexiói.
Hazai és külföldi színházi szaklapok és egyéb orgánumok.
Évközi tanulmányi követelmények:
Minden szemeszter során három színikritika megírása.
Ezen felül a hallgató minden félévben köteles választani egyet a színházi alkotói folyamatokhoz
kapcsolódó, felajánlott terepgyakorlatok és tréningek közül: 1. performeri önismeret; 2. rendezői
alapismeretek; 3. egy színházi próbafolyamat végigkövetése, és arról munkanapló készítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hazai és külföldi színházi szaklapok (pl. Színház, Ellenfény, Criticai Lapok, Theatron, Játéktér,
Symbolon, Critical Stages, The Drama Review, Theatre Research International stb.), napilapok és
egyéb orgánumok.
Ajánlott irodalom:
Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II., Budapest, Szépirodalmi, 1978.
Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.
Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003.
P. Müller Péter: A színházi kritika helyzete és változásai. In: Magyar színháztörténet 1920- 1949,
Budapest, Magyar Könyvklub, 2005, 1176-1202.
Richard Schechner: Theatre Criticism, The Tulane Drama Review, Vol. 9. No. 3, Spring 1965, 13-24.
Tom Stoppard: Az igazi bulldog hadnagy In: Tom Stoppard Drámák, Budapest, Európa, 2002, 123-
179.
SZFL 3431 A színikritika-írás gyakorlata IV.
Tantárgy felelőse:
Dr. Sepsi Enikő
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy a színikritika-írás módszertani alapjaira koncentrál. A színikritika-írás rendszeres gyakorlatán keresztül
a hallgatók elsajátítják a kritikaírás főbb ismérveit, miközben a változatos típusú színikritikák és egymás
írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A kreatív írásgyakorlatok és
közös kritikaelemzés ezen túl rávilágít a kritika műfaji sajátosságaira, a szövegfelépítés módszertanára és az
érvelés különféle lehetőségeire. Az írásgyakorlatok egy része nem otthoni, hanem a szemináriumon
megoldandó feladat. Emellett a hallgatóknak alkalma nyílik a különféle színházi alkotófolyamatokról is
tapasztalatokat szerezni, aminek végső célja a kritika-írás tágabb kontextusban való pozicionálása, illetve a
kritikusi szerepkör további árnyalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Stilisztikai és retorikai alapismeretek.
Kritika és etika kölcsönhatása.
A színikritika-írás történetének megismerése.
A színikritika különféle céljai és típusai.
A színházi alkotófolyamatok és ezek lehetséges reflexiói.
Hazai és külföldi színházi szaklapok és egyéb orgánumok.
Évközi tanulmányi követelmények:
Minden szemeszter során három színikritika megírása.
Ezen felül a hallgató minden félévben köteles választani egyet a színházi alkotói folyamatokhoz
kapcsolódó, felajánlott terepgyakorlatok és tréningek közül: 1. performeri önismeret; 2. rendezői
alapismeretek; 3. egy színházi próbafolyamat végigkövetése, és arról munkanapló készítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hazai és külföldi színházi szaklapok (pl. Színház, Ellenfény, Criticai Lapok, Theatron, Játéktér,
Symbolon, Critical Stages, The Drama Review, Theatre Research International stb.), napilapok és
egyéb orgánumok.
Ajánlott irodalom:
Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II., Budapest, Szépirodalmi, 1978.
Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.
Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003.
P. Müller Péter: A színházi kritika helyzete és változásai. In: Magyar színháztörténet 1920- 1949,
Budapest, Magyar Könyvklub, 2005, 1176-1202.
Richard Schechner: Theatre Criticism, The Tulane Drama Review, Vol. 9. No. 3, Spring 1965, 13-24.
Tom Stoppard: Az igazi bulldog hadnagy In: Tom Stoppard Drámák, Budapest, Európa, 2002, 123-
179.
SZFL 1150 Egyetemes filmtörténet
Tantárgy felelőse:
Dr. Béres István
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
kollokvium
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
szóbeli vizsga
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatóknak a filmművészet mintegy száz évének történetébe,
azon belül is a nemzetközi (nem magyar) filmgyártás történetébe. A kurzuson a főbb korszakok általános
megismerése mellett a technikai háttér legfontosabb változásaira, valamint – csak amennyire egy történeti
szemléletű kurzus keretein belül szükséges – a műfaji elemekre is reflektálni kíván. A kurzus célja, hogy a
hallgatók a jelentősebb alkotók életművét, a fontosabb iskolákat és nemzeti filmgyártó műhelyeket
megismerje.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A filmművészet, filmgyártás korszakolása, az egyes korszakok jelentős alkotói életművei. (A némafilm
története, a hangosfilm kezdetei, a tömegfilm megszületése. A szórakoztatóipar és a tömegfilm kapcsolata. A
modern technikák hatása a filmművészetre és a szórakoztatóipari filmgyártásra. A társművészetek hatása a
filmművészetre. Nemzeti filmgyártások: a francia új hullám, az olasz neorealizmus, politika és film a hatvanas
évek filmjeiben, a német új film reflexiója a társadalom problémáira, a szovjet filmművészet nagy alkotói,
nemzet és modernitás a lengyel filmben, a kelet-európai újhullámok, Hollywood és a Hollywoodi Reneszánsz
(alkotók és stílus), a távol-keleti film.)
Fejlesztendő kompetenciák:
A filmtörténeti ismeretek bővítése és azok szintetizálása mellett szempont az is, hogy a tantárgy fejlessze a
hallgatók információszerzési, értelmezési és elemzési képességeit és készségeit. A hallgatók felkészültségéhez
a filmes medialitás és a kultúra összefüggésrendszerének megismerése is hozzáadódik, amely fejleszti az
összefüggések és problémák meglátására, valamint azok értelmezésére szolgáló képességeik kibontakozását.
A fő cél, hogy a hallgatók a kurzuson olyan ismereteket szerezzenek, amelyek segítik őket a filmelemzői,
filmkritikusi kompetenciáik kiteljesedésében.
Évközi tanulmányi követelmények:
Részvétel az előadásokon, valamint a kiadott filmográfia filmjeinek megismerése, megnézése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
tankönyvek
szaktanulmányok
digitális tananyagok
filmográfia
Ajánlott irodalom:
Balázs Béla (1984): A látható ember. Gondolat, Budapest. ISBN: 963-281-449-5
Bíró Yvette (2001) A hetedik művészet. A film formanyelve. A film drámaisága. Osiris Kiadó, Budapest,
ISBN 963 379 383 1
Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest : Magyar Filmintézet, 1996.
Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) (2000): Adoptációk: Film és irodalom egymásra hatása. József Attila
Kör, Budapest. ISBN: 963-9136-46-8
Gelencsér Gábor (szerk.): Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és a médiaismeret
oktatásához. Budapest: Korona Kiadó. 1998.
Hevesy Iván (1993): A némafilm egyetemes története, 1895-1929. Magyar Filmintézet, Budapest. ISBN:
963-7147-19-5
Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950-1980. Budapest, Palatinus,
2005.
Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Tanulmányok. Palatinus. 2002.
Nowell-Smith, George szerk.: Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003.
Thompson, Kristin - Bordwell, David: A film története. Budapest: Palatinus. 2007.
Zalán Vince szerk.: Filmrendezıportrék. Budapest, Osiris, 2004.
SZFL 1160 A magyar film története
Tantárgy felelőse:
Dr. Tari János
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
kollokvium
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
szóbeli vizsga
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatóknak a filmművészet mintegy száz évének történetébe,
azon belül is a nemzetközi (nem magyar) filmgyártás történetébe. A kurzuson a főbb korszakok általános
megismerése mellett a technikai háttér legfontosabb változásaira, valamint – csak amennyire egy történeti
szemléletű kurzus keretein belül szükséges – a műfaji elemekre is reflektálni kíván. A kurzus célja, hogy a
hallgatók a jelentősebb alkotók életművét, a fontosabb iskolákat és nemzeti filmgyártó műhelyeket
megismerje.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A tantárgy egyik fő szakmai célja, hogy a hallgatók a magyar filmgyártásra vonatkozó történeti adatokhoz,
szemléleti keretekhez jussanak. Ismerjék meg annak korszakait, és azok legfontosabb alkotóit és műfaji
vonatkozásait.
A kurzus tematikája: a magyar némafilm; a magyar hangosfilm kezdetei és első nagy korszaka; a magyar
filmgyártás 1939-től annak államosításáig; az 50-es évek magyar filmje a szerzői filmek megjelenéséig; a
hatvanas évek és a magyar újhulláma; a hetvenes évek dokumentarizmusa és a Budapesti Iskola; a hetvenes és
nyolcvanas évek filmgyártásának reflexiója a magyar történelemre és politikára; a magyar vígjáték és
szórakoztató film; magyar filmgyártás a kilencvenes és kétezres években. Az egyes korszakokban a
jelentősebb alkotói életművek példáin keresztül értelmezi a kurzus a műfaji és filmtörténeti jelenségeket.
Fejlesztendő kompetenciák:
A magyar film történetére vonatkozó ismeretek bővítése és azok szintetizálása mellett szempont az is, hogy a
tantárgy fejlessze a hallgatók információszerzési, értelmezési és elemzési képességeit és készségeit. A
hallgatók felkészültségéhez a filmes medialitás és a magyar, valamint az egyetemes kultúra
összefüggésrendszerének megismerése is hozzáadódik, amely fejleszti az összefüggések és problémák
meglátására, valamint azok értelmezésére szolgáló képességeik kibontakozását.
A fő cél, hogy a hallgatók a kurzuson olyan ismereteket szerezzenek, amelyek segítik őket a filmelemzői,
filmkritikusi kompetenciáik kiteljesedésében.
Évközi tanulmányi követelmények:
Részvétel az előadásokon, valamint a kiadott filmográfia filmjeinek megismerése, megnézése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
tankönyvek
szaktanulmányok
digitális tananyagok
filmográfia
www.filmintezet.hu (adatbázis)
Ajánlott irodalom:
Ábel Péter: Új filmlexikon - Akadémia Kiadó 1978
Balogh Gyöngyi – Gyürey Vera – Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig.
Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2004.
Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”. A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–
1936. Budapest, magyar Filmintézet, 2000.
Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében.
Budapest: Osiris, 2002.
Gelencsér Gábor: Más világok. Budapest: Palatinus, 2005.
Hirsch Tibor: A munka frontján. A termelési film hőseinek színe-változásai.
http://www.filmtortenet.hu/object.68033103-a93d-40e1-92ff-c4f5358d50b8.ivy
Hirsch Tibor: Vázlat a hazai filmvígjátékról. Utak és csapdák 1945–1990 között.
http://www.filmtortenet.hu/object.290ebcd1-2a9e-4243-9f10-1dea224c9489.ivy
Karcsai Kulcsár István: „Őrségváltás” után. „Népi film” 1939–1944. Filmkultúra XXI (1985) no. 11.
pp.14-24.
Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Budapest: Palatinus Kiadó, 2002.
Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. A magyar némafilm 1896–1931 között.
Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.
Pápai Zsolt – Varga Balázs: Hollywoodon innen és túl. Bevezető a magyar műfaji film összeállításhoz.
Metropolis (2010) no. 1. pp. 8–22.
Perneczky Géza: A szépség mítosza, a harmónia széttörése, a köznapok költészete. Magyar filmképek
stílusváltozatai. In: Bíró Yvette (szerk.): Filmkultúra 1965–1973. Válogatás. Budapest: Századvég Kiadó,
1991. pp. 236–244.
Stőhr Lóránt: Csapatfotó. Fiatal filmesek. Filmvilág (2007) no. 1.
Zalán Vince (szerk.): Budapesti Iskola. MADE, Budapest, 2005.
Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék. Budapest: Osiris, 2004.
Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet (1964–1994). Osiris – Századvég, Budapest, 1994.
Vajdovich Györgyi: Magyar filmtörténet a kezdetektől 1918-ig. In: Kettős kötődés. Az Osztrák–Magyar
Monarchia (1867–1918). CD-ROM. Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001., illetve In: Magyar
Kódex 5. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. OSZK MEK: http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index4.html
Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet (1964–1994. Osiris–Századvég, Bp, 1994.
SZFL 2250 Klasszikus filmelméletek
Tantárgy felelőse:
Dr. Demeter Márton
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
Vizsga
Ajánlott félév:
II.
Értékelés
módszere:
Szóbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy történeti és konceptuális bevezetést nyújt a filmtörténet kezdeti időszakára vonatkozó jelentősebb
filmelméletekhez. Ebben a – körülbelül a harmincas évek közepéig tartó – időszakban alakult ki a film, mint
önálló művészeti ág: az elméleti erőfeszítések így elsősorban a par excellence filmes karakterkészletek
felkutatását és felmutatását célozták meg. Minthogy a korai filmekre jellemző differentia specifica még a mai
filmtermést is jellemzi, ezeknek az ontológiai elméleteknek a megismerése a modern filmelemzés számára is
alapvető jelentőségű. A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a film kialakulását kísérő művészeti,
kísérleti és forradalmi ágazatokkal valamint ezek pszichológiai és társadalomtudományi vetületeivel egyaránt.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus résztvevői alapos betekintést kaphatnak az egyetemes filmtörténet korai időszakának elméleti
reflexióiról, valamint képesek lesznek interdiszciplináris szemszögből is rátekinteni a korai
filmművészet mintázataira. Megismerkedhetnek olyan programokkal, melyek a filmeket más művészi
és tudásterületekhez igyekeztek kapcsolni, például a propagandához, a reklámhoz vagy épp – a
kísérleti pszichológián keresztül - a vizuális retorikához. A formalista és pszichologizáló
hagyományokon kívül (Arnheim, Mánstenberg, Eisenstein, Vertov) különös hangsúlyt kapnak a
magyar vonatkozások is (Balázs Béla, Moholy-Nagy László, Kepes György munkássága).
Évközi tanulmányi követelmények:
Filmtörténeti dokumentumok előolvasása, illetve megadott filmek előzetes megtekintése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Aitken, Ian: European Film Theory and Cinema: A Critical Introduction. Edinburgh Unversity Press,
2001.
Balász Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Kossuth Kiadó, 1968.
Bazin, André: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995.
Török Zsuzsa – Balázs Éva (szerk): Új Oxford filmenciklopédia. A világ filmtörténetének kézikönyve.
Glória Kiadó, 2008.
Ajánlott irodalom:
Arnheim, Rudolf: A film, mint művészet. Budapest: Gondolat, 1985.
Arnheim, Rudolf: Toward a Psychology of Art. Berkeley: University of California Press, 1966.
Andrew, Dudley J.: The Major Film Theories. An Introduction. London–Oxford–New York: Oxford
University Press, 1976.
Balázs Béla: Látható ember. A film szelleme. Budapest: Gondolat, 1984
Eisenstein, Szergej Mihailovics: A filmrendezés művészete. Budapest: Gondolat, 1963.
Eisenstein, Szergej Mihailovics: Forma és tartalom. Budapest: MFI, 1964.
Kulesov, Lev: A filmművészet és a filmrendezés alapjai. Budapest: MFI, 1979.
Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Budapest: Corvina, 1978.
Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Budapest: Műcsarnok–Intermédia, 1996.
Spottiswoode, Raymond: A Grammar of Film. London: Faber, 1952.
SZFL 2350 Kortárs filmelméletek
Tantárgy felelőse:
Dr. Demeter Márton
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
Vizsga
Ajánlott félév:
III.
Értékelés
módszere:
Szóbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus a kortárs filmelméletek közé sorolható irányzatokról és egyes képviselőiről nyújt részletes bevezetést.
A kortárs filmelméletekre – talán a formális és szemiotikai irányzatokat leszámítva – az a leginkább jellemző,
hogy a filmet a társadalom egészébe történetileg már jól integrálódott, kultúraszervező és szocializációs
ágensként tekinti, s mint ilyet vizsgálja. Keretezésük alkalmat teremt arra, hogy művészi, műfaji és technikai
sajátosságaikon túl a filmek tipizációs, tematizációs, sőt gazdasági-politikai működését is megvizsgáljuk,
valamint kiemelten foglalkozunk a filmek interdiszciplináris kutatásával is.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus résztvevői alapos betekintést kaphatnak az akadémikus és ontologizáló filmelméleti
hagyományon kívül olyan modernebb paradigmák módszereibe, mint a filmszemiotika, a
filmszociológia, a pszichoanalitikus és kognitív filmelméletek és a narratológia. Emellett igyekszünk a
filmeket tágabb társadalmi kontextusban elhelyezni, ezért foglalkozunk a film és a filmipar
indusztriális, politikai-gazdaságtani valamint társadalmi konstrukciókat befolyásoló funkcióival is. A
kortárs filmelméletek tárgyalásakor természetesen nem feledkezhetünk el a frissebb műfajelméleti
kérdésekről, valamint a filmeknek az újabb kori, analitikus és kontinentális filozófiában betöltött
tematizáló funkcióiról sem.
Évközi tanulmányi követelmények:
Filmtörténeti dokumentumok előolvasása, illetve megadott filmek előzetes megtekintése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Lev Manovich: A film, mint kulturális interfész. http://metropolis.org.hu/?aid=44&pid=16
Francesco Casetti: Filmelméletek. Osiris Kiadó, 1998.
Vajdovich Györgyi: A kortárs filmelmélet útjai. Új Palatinus, 2004.
Ajánlott irodalom:
Colman, Felicity: Film, Theory and Philosophy. The Key Thinkers. McGill-Queens University Press,
2009.
Miller, Toby – Stam, Robert: A Companion to Film Theory. Blackwell, 2004.
Deleuze, Gilles: Mozgás-kép. Film I. Új Palatinus, 2008.
Deleuze, Gilles – Kovács András Bálint (szerk): Az idő-kép. Film II. Új Palatinus, 2008.
SZFL 3251 Filmműfajok I.
Tantárgy felelőse:
Dr. Biró Emese
Féléves
óraszám:
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
Nincsen
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy
besorolása:
kötelező
Meghirdetés
féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
évközi gyakorlati jegy
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
prezentáció,
szemináriumi dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók megismertetése a filmműfajok rendszerével, az egyes műfajok konvencióival, jellemzőivel,
legfontosabb alkotóival és műveivel.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus során a hallgatók megismerik a műfajok lehetséges meghatározásait, értelmezéseit, a műfajelmélet és
műfajtörténet főbb kérdéseit és a műfaji filmek elemzési szempontjait. A kurzus tárgyalja a filmműfajokat
meghatározó konvenciókat, normákat, cselekménymotívumokat, cselekménystruktúrákat, jellemző
karaktereket, az egyes műfajok feltételezett céljait/funkcióit. A műfajok kezdeti megjelenési formáit
összehasonlítja a műfaji filmekhez sorolható későbbi alkotások jellemzőivel, vizsgálva a műfajt alkotó és
meghatározó elemek fennmaradását illetve átalakulását. A hallgatók egyaránt áttekinthetik a „műfajteremtő” és
a műfajok szabályait kreatívan felhasználó, ezen túlmutató alkotásokat és alkotókat. Átfogó ismereteket
szereznek a következő filmműfajokról: a burleszk, a western, a történelmi film, a filmmusical, a melodráma, a
vígjáték, illetve a magyar műfaji film témaköréről. A hallgatók képessé válnak a műfaji filmek
megkülönböztető jegyeinek leírására, a felsorolt zsánerekhez tartozó filmek műfaji szempontú elemzésére.
Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét az előadásokon, a tárgy előadója által kiválasztott kötelező
filmek önálló megtekintése az egyes előadásokat megelőzően.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Altman, Rick: A film és a műfajok, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk. Török Zsuzsa – Balázs Éva,
Glória Kiadó, Budapest, 2008. (284-294.)
Buscombe, Edward: A western, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk.: Török Zsuzsa – Balázs Éva,
Glória Kiadó, Budapest, 2008. (294-303.)
Chandler, Daniel: An Introduction to Genre Theory. 1997
http://visual-memory.co.uk/daniel/Documents/intgenre/intgenre8.html (letöltve 2015.05.17-én)
Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Korona, Budapest, 1998.
(7-143.)
Neale, Steve: Műfajkérdések, in: Tarantino előtt I. Tömegfilm a nyolcvanas években, Szerk.: Nagy Zsolt,
Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. (12-44.)
Műfajelmélet. Metropolis, 1999/3
A filmmusical. Metropolis, 2008/3
Magyar műfaji film. Metropolis, 2010/1
Ajánlott irodalom:
Benke Attila: Legendák revíziója. Adalékok Király Jenő westernelméletéhez, in: Metropolis 2013/4 (52-
67.)
Bikácsy Gergely: Idióták a családban. Chaplin, Keaton, Tati, in: Filmvilág 1990/6. (16–20.)
Hungler Tímea: A melodráma műfajtörténete, in: Filmtett 2003/1, 2, 3.
http://www.filmtett.ro/cikk/1441/a-melodrama-mufajtortenete-3-1;
http://www.filmtett.ro/cikk/1442/a-melodrama-mufajtortenete-3-2
http://www.filmtett.ro/cikk/1448/a-melodrama-mufajtortenete-3-3 (letöltve 2015.05.17-én)
Langford, Barry: Film genre: Hollywood and beyond. Edinburgh University Press, Edinburgh, 2005.
Varga Zoltán: A műfajiság kérdése az animációs filmben. Doktori disszertáció, ELTE BTK, 2011. (5-26.)
Vaskó Péter: Honderű. (Új filmvígjátékok), in: Filmvilág 2006/4. (9–12.)
SZFL 3351 Filmműfajok II.
Tantárgy felelőse:
Dr. Biró Emese
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
Filmműfajok I.
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés
féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
évközi gyakorlati jegy
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
prezentáció,
szemináriumi dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók megismertetése a filmműfajok rendszerével, az egyes műfajok konvencióival, jellemzőivel,
legfontosabb alkotóival és műveivel, illetve a műfajok megújítására, dekonstruálására és rekonstruálására tett
kísérletekként értelmezhető filmalkotások elemzési lehetőségeivel.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A tantárgy épít a Filmműfajok I. kurzus során szerzett műfaj-meghatározási és –besorolási szempontokra,
műfajtörténeti, műfajelméleti ismeretekre. Az órákon elemzésre kerülnek a gengszterfilm, a film noir, a
kalandfilm, az akciófilm, a thriller, a katasztrófafilm, a science-fiction, az erotikus film és a horror zsánerei. A
hallgatók megismerkedhetnek néhány fentebb felsorolt műfaj alműfajaival, illetve több műfajhoz sorolható
alkotásokkal is. A tárgy röviden érinti az egyes műfajokra vonatkozó nézői elméletek témáját is. Az órákon
elemzett filmek között egyaránt megtalálhatók a tömegfilm és midcult kategóriáiba sorolható alkotások.
Ezáltal a hallgatók megértik, milyen különbségek és újítások tapasztalhatók a műfaj konvencióinak, a
műfajt/alműfajt definiáló jegyeknek az alkalmazásában, az alkalmazásuk céljában és eredményében. A kurzus
által kínált ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók műfajelméletileg (is) megalapozott, árnyalt és
több szempontú filmelemzéseket készíthessenek.
Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét az előadásokon, a tárgy előadója által kiválasztott kötelező
filmek önálló megtekintése az egyes előadásokat megelőzően.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Nagy Zsolt (Szerk.): Tarantino előtt I. Tömegfilm a nyolcvanas években, Új Mandátum Könyvkiadó,
Budapest, 2000.
Hardy, Phil: Bűnügyi filmek, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk.: Török Zsuzsa – Balázs Éva, Glória
Kiadó, Budapest, 2008. (314-322.)
Sobchak, Vivian: A fantasztikus film, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk.: Török Zsuzsa – Balázs
Éva, Glória Kiadó, Budapest, 2008. (322-331.)
Science-fiction. Metropolis, 2003/2
A horrorfilm. Metropolis, 2006/1
A thriller. Metropolis, 2007/3
Ajánlott irodalom:
Beregi Tamás: A sci-fi, mint modern mítosz, in: Filmkultúra 1995/8. (21–16.)
Grant, Barry Keith (ed.): Film genre reader III. University of Texas Press, Austin, Texas, 2003.
Grant, Barry Keith: Film genre: from iconography to ideology. Wallflower, London, 2011.
Grodal, Torben: A fikció műfajtipológiája, in: A kortárs filmelmélet útjai. Szerk.: Kovács András Bálint –
Vajdovich Györgyi, Palatinus Kiadó, Budapest, 2004. (320–355.)
Király Jenő: Frivol múzsa. A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I. Korona
Kiadó, Budapest, 1993.
Kovács András Bálint: Sötét filmek. (A film noir és a modernitás), in: Filmvilág 2000/6. (4–10.)
Varró Attila: A testrabló támadása. (Cronenberg parazitái), in: Filmvilág 2004/3. (38-39.)
SZFL 2461 Dokumentumfilm
Tantárgy felelőse:
Dr. Tari János
Féléves óraszám:
N: --
L: 15
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Dr. Tari János
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
évközi gyakorlati
jegy
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés
módszere:
szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Középpontban a valóságábrázolás lehetőségeivel a dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció
egyik műfaja áll. A hallgatók egy féléven keresztül ismerkednek a dokumentumfilmezés és a rövidfilmkészítés
formai sajátosságaival. Az 1945 utáni magyar és nemzetközi dokumentumfilm irányzatok ismertetése után az
alkotófolyamat állomásairól hallanak az ötlettől a kész műig. Magyar dokumentumfilmesek munkáin keresztül
tanulmányozhatják a dokumentum műsorkészítés módszertanát, találkozhatnak és beszélgethetnek a meghívott
rendezőkkel.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
- A mozgó képi ábrázolás, és filmezés kezdetei a XIX-XX században. Az első mozgóképek és felvételi
eszközeik.
- Az amatőr filmjegyzetektől a híradófilmig. A magyar élet romantikus képe az MFI filmjeiben.
- A Néprajzi Múzeum Mozgókép Archívum filmjenek digitális hozzáférhetősége.
- Magyar dokumentumfilm irányzatok, rendszerváltás utáni filmek.
- A dokumentumfilmek funkciói, módszerek értelmezésükhöz, elemzésükhöz. A megörökítés, a meggyőzés, az
elemzés és a kifejezés.
- A dokumentumfilmes bemutatás lehetőségei. Statikus-dinamikus bemutatás, beavatkozás - be nem avatkozás,
a bemutatást segítő dokumentumfilmes eszközök.
- A dokumentumfilm elemzésének szempontjai.
Évközi tanulmányi követelmények:
A tematika szerinti dokumentumfilmek közül szabadon választott filmek elemzése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
„A dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció eszköze” – digitális e-learning tananyag
Ajánlott irodalom:
13 napremény - Filmek a forradalomról - Filmesek a forradalomban Szerk. Gervai András; (MADE),
Budapest, 2006.
A rendszerváltozás dokumentumfilmje; Szerk.: Varga Tamás; Montázs 2000, Budapest, 2003.
Budapesti iskola; magyar dokumentum-játékfilmek 1973 – 1984. Szerk.: Zalán Vince; Montázs 2000,
Budapest, 2005.
Kerekasztalon a dokumentumfilm; Viták: Műfaji kategóriák a dokumentumfilmben, Rendszerváltozás
– dokumentumfilm –társadalom. Montázs 2000, Budapest, 2004.
Rejtőzködő történelem (50 év 100 dokumentumfilmjei); Tanulmányok, dokumentumok az elmúlt
évtizedek filmjeiből. Montázs 2000 – HTSTART, Budapest, 2003.
SZFL 1141 A filmelemzés alapjai
Tantárgy felelőse:
Dr. Demeter Márton
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
évközi jegy
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tantárgy olyan filmelemzési szempontok elsajátítását tűzi ki céljául, melyek alkalmassá teszik a hallgatót
arra, hogy utóbb – akár valamely speciális paradigma, akár saját szempontrendszer alapján – képesek legyenek
a filmes jelentések felfejtésére és interpretációjára. Lehetőség szerint minél több megközelítési módot ajánlunk
a hallgatóknak, hangsúlyozva, hogy a filmes reprezentációk esetében általában nincs egységes és mindenki
számára kölcsönösen legitim jelentéstulajdonítás, de számos olyan analitikus hagyomány létezik egymás
mellett, melyek mindegyike alkalmas lehet a jelentések gazdagságának feltárására. A cél tehát az, hogy a
hallgatók elsajátítsanak több olyan konceptuális keretet, melyek segítségével a filmek világát komplex és
intellektuálisan kielégítő módon tudják értelmezni, és értelmezésük mellett adott esetben érveket is fel tudnak
sorakoztatni. Emellett a résztvevők megismerkedhetnek a film formanyelvére vonatkozó tudáselemekkel,
valamint a filmkészítés folyamatával is.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus résztvevői olyan szempontokat kapnak, melyek segítségével az egyébként rendkívül komplex
filmes struktúrák jelentésrétegeit képesek lesznek analizálni, majd az analízist követően szintetikusan
rekonstruálni. Az egyes rétegeket – a formálisaktól az egyre bonyolultabbakig – szisztematikusan
sajátíthatják el, mindig szem előtt tartva azt a rendszerszemléleti előfeltevést, hogy a filmes rétegek
egymástól természetesen nem függetlenek. A strukturalista – szemiotikai, a narratív-pszichológiai, a
vizuális-észlelési, az affektív, a tudattalan, a kommunikatív-retorikai, a történelmi, indusztriális-
kereskedelmi valamint a szocio-kulturális rétegek leválasztásának képessége a hallgatót alkalmassá
teszi a tudományos igényű filmelemzésre, az egyes filmek, filmműfajok és rendezők társadalmi
beágyazottságának felismerésére és a kritikai-reflexív befogadás módszerének elsajátítására is
alkalmat teremt.
Évközi tanulmányi követelmények:
Megadott filmelemzések előolvasása valamint a kiadott filmek előzetes megtekintése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
B. Nagy László: A látvány logikája. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974.
Bán András (szerk).: Fotográfozásról. Múzsák Közművelődési Könyvkiadó, é.n.
Horányi Özséb – Szépe György (szerk.): A jel tudománya. General Press, 2005.
Szabó Gábor: Filmes könyv – Hogyan kommunikál a film? Ab ovo Kiadó, 2002.
Ajánlott irodalom:
Bateman, John – Schmidt, Karl-Heinrich: Multimodal Film Analysis. How Films Mean. Routledge,
2012.
Elsaesser, Thomas – Buckland, Warren: Studying Contemporary American Film. A Guide to Movie
Analysis. Arnold Publications, 2002.
Goodno, Katherine: Kristeva in Focus. Form Theory to Film Analysis. Berghahn Books, 2010.
Lewis, Jon: Essential Cinema. An Introduction to Film Analysis. Wadsworth, 2014.
Salt, Berry: Film Style and Technology. History and Analysis. 3rd ed, Starword, 2009.
Wildfeuer, Janina: Film Discourse Interpretation. Towards a New Paradigm for Multimodal Film
Analysis. Routledge, 2014.
SZFL 3361 Narratív elemzés, forgatókönyv-elemzés
Tantárgy felelőse:
Dr. Kelecsényi
László
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
évközi gyakorlati
jegy
Ajánlott félév:
III.
Értékelés
módszere:
szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók ismerkedjenek meg a forgatókönyvírás gyakorlatával. Az órák során szerezzenek elméleti
ismereteket a megadott irodalom alapján. Gyakorlati feladatként elemezzék egy játékfilm forgatókönyvi
szerkezetét vagy/és írjanak egy kis-forgatókönyvet egy megadott novella vagy regényrészlet alapján.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A filmművészet testvérmúzsái. A novella. A regény. A dráma
Hogyan lehet felépíteni egy történetet? Hogyan kezdjünk el egy filmet?
A tér, konkrétan a filmtér dramaturgiája.
Gazdálkodás a filmidővel.
Nagyjelenet vagy csúcspont.
A filmepizód, kitérők az elbeszélésben.
Mi a stupor-hatás egy történetben?
Filmműfajok.
Zárt mű – nyitott mű.
Hogyan kell/lehet befejezni egy filmet?
Évközi tanulmányi követelmények:
A félév során egy alkalommal beadandó dolgozatban elemezzenek egy szabadon választott művet a
megadott irodalomból.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Egri Lajos: A drámaírás művészete. Vox Nova – Műegyetemi Kiadó, 2008
Goldman, William: Mit is hazudtam? Egy hollywoodi filmíró tapasztalatai. Európa, 2002
Kelecsényi László: Eső és telefon. Regényes filmdramaturgia. L’Harmattan, 2015
Krigler Gábor: (folyt. köv.) Hogyan írjunk tévésorozatot. Akadémiai Kiadó, 2004
Ajánlott irodalom:
Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, 1996
Cooper, Dana: Writing Great Screenplays for Film and TV. Macmillan, 1997
Field, Syd: Forgatókönyv. A forgatókönyvírás alapjai. Cor Leonis Films Kft. [2011]
Field, Syd: Forgatókönyvírók kézikönyve. A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései. Cor Leonis Films Kft
[2011]
Gesing, Fritz: Kreatív írás. Mesterfogások íróknak. Z-Press [2007]
Hamar Péter: … tavaly Marienbadban… Kísérlet egy filmtitok megfejtésére. Kölcsey Társaság (Fehérgyarmat)
2000
Koncsalovszkij, Andrej – Tarkovszkij, Andrej: Az ikonfestő. Gondolat, 1972
Kovács András Bálint: Film és elbeszélés. In uő: A film szerint a világ. Palatinus, 2002
Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Palatinus, 2009
Marx József: A kétdimenziós ember. A játékfilm dramaturgiája. Vince Kiadó, 2003
Mckee, Robert: Story. A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei. Filmtett Egyesület (Kolozsvár),
2011
[Szerk.] Nemeskürty István: Az édes élet I-II. Forgatókönyvek. Gondolat, 1970
Seger, Linda: Making a Good Script Great. Dodd Mead, 1998
[Szerk.] Steele, Alexander: Kezdő írók kézikönyve. Alexandra, 2010
Tóth Róbert: Hogyan írjunk közönségfilmet. MTFSZ, 2008
SZFL 3141 Filmkritika-írás I.
Tantárgy felelőse:
Dr. Fülöp József
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
I.
Értékelés
módszere:
szemináriumi és
házi dolgozatok
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy alapvetően gyakorlati jellegű. A kreatív írás rendszeres és módszeres gyakorlatán keresztül a hallgatók
elsajátítják a kritikaírás legfőbb szabályait. Az oktató által kiadott írásgyakorlatok és filmkritikák, valamint
egymás írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A közös
kritikaelemzés rávilágít a (jó) kritika műfaji sajátosságaira, nyelvi normáira, retorikai telítettségére és
árnyalataira, a szövegfelépítés módszertanára és az érvelés különféle lehetőségeire. A kurzus végső célja a
szabatos, pontos és érvelésében megfelelően alátámasztott filmkritika-írás elsajátítása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Stilisztikai és retorikai alapismeretek megszerzése.
A jó stílus írás- és érveléstechnikai feltételeinek megismerése.
A nyelvi stíluseszközök részletes megismerése.
Klasszikus retorikai „fogások”, retorikai alakzatok elsajátítása.
A szubjektív véleményközlő nyelvezet eszközei, lehetőségei, árnyalatai.
A nyelvi normativitás megismerése és a helyesírás fejlesztése.
Az írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Évközi tanulmányi követelmények:
Rendszeres és aktív részvétel a szemináriumokon.
A félév során legalább egy kritika önálló megírása az oktató által javasolt filmek valamelyikéről.
A félév végéig egy szabadon választott filmkritika önálló kielemzése a tanult szempontok szerint.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
J. AUMONT–M. MARIE, A filmelemzés meghatározása = VAJDOVICH Györgyi (szerk.), A kortárs filmelmélet
útjai, Budapest, Palatinus, 2004, 9–43.
BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.
David BORDWELL, Kritikus, helyzetben, filmtett.ro/cikk/878/kritikus-helyzetben-1-resz;
filmtett.ro/cikk/879/kritikus-helyzetben-2-resz
Georg SEESSLEN, A képek káosza. Miért nehéz írni a filmről? Magyar Lettre International (1997 tél), No. 27,
c3.hu/scripta/lettre/lettre27/19sees.htm
TÓTH Klára, Sértődötten vagy önkritikusan. Beszélgetések a filmkritikáról, Filmkultúra 1981/2, 54–67.
Szaklapok (Filmvilág, Metropolis, Apertúra, Mozinet stb.).
Internetes felületek (metropolis.org.hu, filmvilag.hu, apertura.hu, filmkultura.hu, prizmafolyoirat.com,
magyar.film.hu, filmtett.ro, origo.hu/filmklub, index.hu/kultur/cinematrix, movies.nytimes.com,
rottentomatoes.com, davidbordwell.net, cahiersducinema.com, bfi.org.uk/news-opinion/sight-sound-magazine)
Egyes napilapok kritikarovatai.
Ajánlott irodalom:
ADAMIK Tamás – JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Bp., 2004.
BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.
Tim BYWATER–Thomas SOBCHACK, An Introduction to Film Criticism: Major Critical Approaches to
Narrative Film, Addison-Wesley Pub Co, 1989.
SZFL 3241 Filmkritika-írás II.
Tantárgy felelőse:
Dr. Fülöp József
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés
módszere:
szemináriumi és
házi dolgozatok
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy alapvetően gyakorlati jellegű. A kreatív írás rendszeres és módszeres gyakorlatán keresztül a hallgatók
elsajátítják a kritikaírás legfőbb szabályait. Az oktató által kiadott írásgyakorlatok és filmkritikák, valamint
egymás írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A közös
kritikaelemzés rávilágít a (jó) kritika műfaji sajátosságaira, nyelvi normáira, retorikai telítettségére és
árnyalataira, a szövegfelépítés módszertanára és az érvelés különféle lehetőségeire. A kurzus végső célja a
szabatos, pontos és érvelésében megfelelően alátámasztott filmkritika-írás elsajátítása.
A kurzus második félévében megismerkedünk az okfejtés helyességének objektív kritériumaival, kritikaírás és
etika összefüggéseivel, a kritikus, mint véleményalkotó és - formáló mindenkori felelősségével is. Mindezen
összefüggéseket és szempontokat egyes filmkritikák fényében is megvizsgáljuk, valamint filmkritikusoknak a
kritikáról vallott felfogásával ütköztetjük.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Stilisztikai és retorikai alapismeretek megszerzése.
A jó stílus írás- és érveléstechnikai feltételeinek megismerése.
A nyelvi stíluseszközök részletes megismerése.
Klasszikus retorikai „fogások”, retorikai alakzatok elsajátítása.
A szubjektív véleményközlő nyelvezet eszközei, lehetőségei, árnyalatai.
A nyelvi normativitás megismerése és a helyesírás fejlesztése.
Az írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Kritika és etika kölcsönhatásának megismerése.
Évközi tanulmányi követelmények:
Rendszeres és aktív részvétel a szemináriumokon.
A félév során legalább egy kritika önálló megírása az oktató által javasolt filmek valamelyikéről.
A félév végéig egy-egy szabadon választott magyar és angol nyelvű film kritikájának önálló megírása.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.
David BORDWELL, Akadémikusok vs. kritikusok, prizmafolyoirat.com/2011/05/23/david-bordwell-
akademikusok-vskritikusok-forditotta-roboz-gabor/
David BORDWELL, Making Meaning. Inference and Rhetoric in the Interpretation of Cinema, Harvard
University Press, Cambridge, 1989.
KOMLÓS Aladár, Kritika és kritikusok, Nap Kiadó, Bp., 2004.
KOVÁCS Bálint, A filmkritika kritikája, magyar.film.hu/filmhu/magazin/a-filmkritika-kritikaja-beszamolo-
szakma.html
Szaklapok (Filmvilág, Metropolis, Apertúra, Mozinet stb.).
Internetes felületek (metropolis.org.hu, filmvilag.hu, apertura.hu, filmkultura.hu, prizmafolyoirat.com,
magyar.film.hu, filmtett.ro, origo.hu/filmklub, index.hu/kultur/cinematrix, movies.nytimes.com,
rottentomatoes.com, davidbordwell.net, cahiersducinema.com, bfi.org.uk/news-opinion/sight-sound-magazine)
Egyes napilapok kritikarovatai.
Ajánlott irodalom:
ADAMIK Tamás – JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Bp., 2004.
J[ames Lewis] HOBERMAN, Vulgar Modernism: Writing on Film and Other Media, Temple University Press,
Philadelphia, 1991.
John E. MOSCOWITZ, Critical Approaches to Writing About Film, Prentice Hall, London, 1999.
SZFL 3341 Filmkritika-írás III.
Tantárgy felelőse:
Dr. Fülöp József
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés
módszere:
szemináriumi és
házi dolgozatok
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy alapvetően gyakorlati jellegű. A kreatív írás rendszeres és módszeres gyakorlatán keresztül a hallgatók
elsajátítják a kritikaírás legfőbb szabályait. Az oktató által kiadott írásgyakorlatok és filmkritikák, valamint
egymás írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A közös
kritikaelemzés rávilágít a (jó) kritika műfaji sajátosságaira, nyelvi normáira, retorikai telítettségére és
árnyalataira, a szövegfelépítés módszertanára és az érvelés különféle lehetőségeire. A kurzus végső célja a
szabatos, pontos és érvelésében megfelelően alátámasztott filmkritika-írás elsajátítása.
A kurzus harmadik félévében megismerkedünk a filmkritika-írás hagyományaival, neves hazai és nemzetközi
képviselőivel is.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Stilisztikai és retorikai ismeretek megszerzése.
A jó stílus írás- és érveléstechnikai feltételeinek megismerése.
A nyelvi stíluseszközök részletes megismerése.
Klasszikus retorikai „fogások”, retorikai alakzatok elsajátítása.
A szubjektív véleményközlő nyelvezet eszközei, lehetőségei, árnyalatai.
A nyelvi normativitás megismerése és a helyesírás fejlesztése.
Az írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Kritika és etika kölcsönhatásának megismerése.
A filmkritika-írás történetének és jeles képviselőinek megismerése.
Évközi tanulmányi követelmények:
Rendszeres és aktív részvétel a szemináriumokon.
A félév során legalább egy kritika önálló megírása az oktató által javasolt filmek valamelyikéről.
A félév végéig egy-egy szabadon választott magyar, angol és egy második idegen nyelvű film kritikájának
önálló megírása.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
André BAZIN, Bazin at work: Major essays & reviews from the forties and fifties,Routledge, New York, 1996.
BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.
David DENBY (Ed.), Awake in the dark: an anthology of American film criticism, 1915 to the present, Vintage
Books, New York, 1977.
Szaklapok (Filmvilág, Metropolis, Apertúra, Mozinet stb.).
Internetes felületek (metropolis.org.hu, filmvilag.hu, apertura.hu, filmkultura.hu, prizmafolyoirat.com,
magyar.film.hu, filmtett.ro, origo.hu/filmklub, index.hu/kultur/cinematrix, movies.nytimes.com,
rottentomatoes.com, davidbordwell.net, cahiersducinema.com, bfi.org.uk/news-opinion/sight-sound-magazine)
Egyes napilapok kritikarovatai.
Ajánlott irodalom:
ADAMIK Tamás – JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Bp., 2004.
BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.
Andrew SARRIS, The Automatic Auteur, or, A Certain Tendency in Film Criticism = Jeremy Braddock and
Stephen Hock (Eds.), University of Minnesota Press, 2001, 51–75.
The Early Film Criticism of François Truffaut, Indiana University Press, Bloomington, 1993.
François TRUFFAUT, Auteur criticism. A certain tendency of the French cinema = Bill NICHOLS (Ed.), Movies
and methods: an anthology, University of California Press, Berkeley, 1976.
Robin WOOD, Personal Views: Explorations in Film, Gordon Fraser, London, 1976.
SZFL 3441 Filmkritika-írás IV.
Tantárgy felelőse:
Dr. Fülöp József
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés
módszere:
szemináriumi és
házi dolgozatok
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tárgy alapvetően gyakorlati jellegű. A kreatív írás rendszeres és módszeres gyakorlatán keresztül a hallgatók
elsajátítják a kritikaírás legfőbb szabályait. Az oktató által kiadott írásgyakorlatok és filmkritikák, valamint
egymás írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A közös
kritikaelemzés rávilágít a (jó) kritika műfaji sajátosságaira, nyelvi normáira, retorikai telítettségére és
árnyalataira, a szövegfelépítés módszertanára és az érvelés különféle lehetőségeire. A kurzus végső célja a
szabatos, pontos és érvelésében megfelelően alátámasztott filmkritika-írás elsajátítása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Stilisztikai és retorikai ismeretek megszerzése.
A jó stílus írás- és érveléstechnikai feltételeinek megismerése.
A nyelvi stíluseszközök részletes megismerése.
Klasszikus retorikai „fogások”, retorikai alakzatok elsajátítása.
A szubjektív véleményközlő nyelvezet eszközei, lehetőségei, árnyalatai.
A nyelvi normativitás megismerése és a helyesírás fejlesztése.
Az írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.
Kritika és etika kölcsönhatásának megismerése.
A filmkritika-írás történetének és jeles képviselőinek megismerése.
Évközi tanulmányi követelmények:
Rendszeres és aktív részvétel a szemináriumokon.
A félév során legalább egy kritika önálló megírása az oktató által javasolt filmek valamelyikéről.
A félév végéig egy-egy szabadon választott magyar, angol és egy második idegen nyelvű film kritikájának
önálló megírása.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.
David DENBY (Ed.), Awake in the dark: an anthology of American film criticism, 1915 to the present, Vintage
Books, New York, 1977.
Szaklapok (Filmvilág, Metropolis, Apertúra, Mozinet stb.).
Internetes felületek (metropolis.org.hu, filmvilag.hu, apertura.hu, filmkultura.hu, prizmafolyoirat.com,
magyar.film.hu, filmtett.ro, origo.hu/filmklub, index.hu/kultur/cinematrix, movies.nytimes.com,
rottentomatoes.com, davidbordwell.net, cahiersducinema.com, bfi.org.uk/news-opinion/sight-sound-magazine)
Egyes napilapok kritikarovatai.
Ajánlott irodalom:
ADAMIK Tamás – JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Bp., 2004.
Roger EBERT, Awake in the Dark: The Best of Roger Ebert, University of Chicago Press, Chicago, 2006.
David THOMSON, „Have You Seen...?”: A Personal Introduction to 1,000 Films, Knopf, 2008.
SZFL 1271 Argumentációs, prezentációs készségek és kulturális menedzsment
Tantárgy felelőse:
Dr. Sepsi Enikő
Féléves óraszám:
N:--
L: 10
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
Évközi jegy
Ajánlott félév:
II.
Értékelés
módszere:
Csoportos vita,
Prezentáció
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus egyik célja, hogy a hallgatókat bevezesse a retorika és az érveléselméletek elméletébe és
gyakorlatába, valamint hogy segítséget nyújtson a már kidolgozott érvek hatékony bemutatásához. Az
érveléselméletek a formális logikán túli, pragmatikai és retorikai elemekkel is kiegészülő koherens keretet
nyújtanak mindkét fő kommunikációs szerepben. Egyfelől tehát lehetővé teszik, hogy a kommunikáció
befogadóiként kritikusan és reflexív viszonyulással közeledhessünk a kultúra különféle tartalmaihoz, másfelől
kommunikátorként felvértez bennünket a racionális argumentáció prezentálásához szükséges alapvető
tudáselemekkel. Felismerve ugyanakkor, hogy a jelenkorban a sikeres kommunikációs stratégiáknak nem
csupán a kommunikáció tartalmával, hanem a kommunikátum formájával is foglalkozniuk kell, a hallgatók
megismerkedhetnek néhány hatékony prezentációs technikával is.
A tantárgy emellett bevezetést nyújt a kulturális-művészeti menedzsment hátteréül szolgáló közgazdasági és
jogi alapismeretekbe, és megismerteti a hallgatókat a színház és film, mint gazdasági intézmény működésének
feltételrendszerével. Olyan fontos gyakorlati kérdésekre ad választ, amelyek többek között a gazdálkodás
formáit, a forrásnövelés lehetőségeit, a pályázatok elkészítését, a műsortervezés és fesztiválszervezés
financiális oldalát érintik. Mindemellett a tárgy foglalkozik a marketing és PR alapvető praktikáival is.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus résztvevői megismerkednek a klasszikus retorika alapvetéseivel, valamint a modern retorika
(informális logika) felépítésével, céljával és használatának módjával. A leggyakoribb és néhány ezoterikus
érvelési hiba elemzésével a hallgatók megtapasztalják a formális és informális logikai analízis használatának
előnyeit mind a meggyőző, mind a megtévesztő vagy manipulatív kommunikáció reprezentatív példáin
keresztül. Az érvelések vizsgálatát a legfontosabb kommunikációs színterek mindegyikén gyakoroljuk, így a
hétköznapi kommunikációs formák mellett a tömegkommunikáció és az online kommunikáció színterein is. A
kurzus végére a hallgatónak képesnek kell lennie adott diskurzusok racionális elemzésére, illetve az azokban
esetlegesen előforduló logikai vagy argumentációs hibák értő és impozáns bemutatására.
Emellett a hallgatók megismerkednek az alábbi területekkel is: Közgazdasági és jogi alapfogalmak és –
ismeretek, A nemzetközi levelezés gyakorlata, Pályázatírás hazai és nemzetközi viszonylatban, A
műsortervezés és fesztiválszervezés gazdasági háttere, Művészeti PR, marketing és kommunikáció.
Évközi tanulmányi követelmények:
Részvétel a vitákban, megadott szövegek logikai elemzése, prezentációk készítése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Typotex Kiadó,
2007.
Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra: Retorika. Osiris Kiadó, 2005.
Fodor László – Kriskó Edina: A hatékony kommunikáció alapjai. Noral Libro Kiadó, 2014.
Carmine Gallo: Steve Jobs, a prezentáció mestere. HVG Könyvek, 2010.
www.nemzetiszinhaz.hu (SZMSZ és Szervezeti felépítés) gazdasági társasági forma
www.operahaz.hu (Főigazgatói pályázat) központi költségvetési intézmény
Ajánlott irodalom:
Aczél Petra: Médiaretorika. Magyar Mercurius, 2012.
Aczél Petra–Bencze Lóránt: Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban. L’Harmattan Kiadó,
2007.
Eemeren, Frans H.et al: Handbook of Argumentation Theory. Springer, 2014.
Siddons, Suzy: The Complete Presentation Skills Handbook.Kogan Page, 2008.
Philip Kotler: Marketing Menedzsment
Walter Isaacson: Steve Jobs
SZFL 2370 Újmédia, multimédia, intermédia (Színház és film)
Tantárgy felelőse:
Dr. Demeter Márton
Féléves óraszám:
N:--
L: 15
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
Vizsga
Ajánlott félév:
III.
Értékelés
módszere:
Szóbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus 20-21. századi médiatörténeti, médiatechnológiai és művészeti jelenségeket mutat be, valamint ezek
összefüggéseit tárgyalja. A kurzus abból a pozícióból indul ki, hogy a mai modern - jellemzően digitális –
képalkotások alkalmazása vagy befogadása során nem csak a művészeknek, de valamennyi professzionális
médiamunkásnak ismernie kell azt a hagyományt, amelybe a jelenkori alkalmazások szervesen illeszkednek s
amelyből gyakran merítenek inspirációt. Ugyanakkor az új technológiák ismerete hasonlóképp
nélkülözhetetlen, hiszen ezáltal akár retrospektív jelleggel is rekonstruálhatóak és legalább elvi szinten
szétválaszthatók egy-egy mediális szempontból elemzett műalkotás esetében a technológiából illetve a
kommunikátori vagy művészi szándékból közvetlenül fakadó tartalmak. A kurzus során a művészet és
médiatörténeti tanulmányok mellett külön figyelmet szentelünk a társadalmi képletek elemzésének, vagyis
folyamatosan reflektálni igyekszünk a művészet funkcióváltozásaira, illetékességi körére valamint más
társadalmi intézményekkel – oktatás, tudomány, gazdaság, politika, jog, vallás – fennálló változó
viszonyrendszerére.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus résztvevői megismerkednek az újmédiával foglalkozó teoretikus irodalom konceptuális
bázisával, az ehhez nélkülözhetetlen reprezentációelméleti és szemiotikai szókészlettel. Ezt követően
az újmédiára jellemző főbb jegyeket elemezzük, kiváltképp a modularitással, a remixelhetőséggel, az
automatizációval és a numerikus reprezentációval kapcsolatos újmediális tulajdonságokkal. A
hallgatók megismerkednek a huszadik századi médiatörténet legfontosabb technológiai, funkcionális,
társadalmi és filozófiai vonatkozásaival, majd a legfrissebb újmediális ágensek elemzésére térünk rá.
Így lesz szó például az interfész megnövekedett szerepéről, a kompozicionalitás problémáiról, a
navigációs terekről, a digitális identitásról, az újgenerációs médiaterekről és a hibridizáció
folyamatairól.
Évközi tanulmányi követelmények:
Szakirodalom előolvasása, illetve megadott alkotások előzetes megtekintése.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Peternák Miklós: Képháromszög. Ráció Kiadó, 2007.
Asa Briggs – Peter Burke: A média társadalomtörténete. Napvilág Kiadó, 2004.
Beke László: Médium/elmélet. balassi Kiadó, 1997.
Ajánlott irodalom:
Lev Manovich: The Language of New Media. The MIT Press, 2001.
Lev Manovich: Software Takes Command. Bloomsbury Academic Publishers, 2013.
Peternák Miklós (szerk.): Végtelen kép. Bódy Gábor írásai. Pesty Szalon, Budapest, 1996. 1996.
SZFL 4431 Szakmai gyakorlat: Színikritika
Tantárgy felelőse:
Dr. Sepsi Enikő
Féléves óraszám:
N: --
L: 20
Kredit:
5
Előtanulmányi kötelezettség:
--
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés
módszere:
Szemináriumi
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Az összesen 20 órás, színikritika-írással összefüggő szakmai gyakorlatra a továbbképzés utolsó félévében kerül
sor. Ennek célja az, hogy a hallgatók a színházkritikusi munkafolyamat egy fázisába bevonva a gyakorlatban
tapasztalják meg a megjelenés, közönségnek írás szakmai kihívásait és felelősségét. Érdeklődésüktől függően a
hallgatóknak lehetőségük lesz egy-egy előadás próbafolyamatába betekinteni a színházi alkotómunka behatóbb
megismerése céljából; interjút készíthetnek színészekkel, rendezőkkel és a szakma rangos képviselőivel; a
KRE lehetőséget biztosít arra, hogy kiemelkedő színvonalú, publikálásra érett színikritikákat, amelyeket a
hallgatók gyakorlatuk során színházi fesztiválokról, találkozókról és előadásokról írnak, blogfelületén
megjelenteti, és módot ad szerkesztési feladatokban történő részvételre is.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
szerkesztési ismeretek
színikritika-írás gyakorlata, módszertana
a színházművészet alkotói oldalának megismerése
interjú-készítés készségszintű elsajátítása
publikálható minőségű színikritikák írása
íráskészség-fejlesztés
szóbeli kompetenciák fejlesztése
Évközi tanulmányi követelmények:
A szakmai gyakorlaton való részvétel kötelező. A hallgató érdeklődésétől függően meghatározott számú
színikritika és interjú írása; egy készülő előadás próbafolyamatáról, illetve ennek egyes szakaszairól
próbanapló készítése; szoros határidőre színvonalas, publikálásra alkalmas munkák létrehozása.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003.
Ajánlott irodalom:
Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.
Átvilágítás. A magyar színház európai kontextusban (szerk. Imre Zoltán), Budapest, Áron, 2004.
SZFL 4441 Szakmai gyakorlat: Filmkritika
Tantárgy felelőse:
Dr. Tari János
Féléves óraszám:
N: --
L: 20
Kredit:
5
Előtanulmányi kötelezettség:
nincs
Tantárgy előadója/i:
Dr. Tari János
Tantárgy besorolása:
Külső helyszíneken
gyakorlat
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés
módszere:
Kritikaírás
szemináriumi
dolgozatként
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók egy féléven keresztül ismerkednek a dokumentumfilmezés, a rövidfilm, játékfilm, kísérleti
filmkészítés, multimédia készítés folyamatával és egyedi sajátosságaival a KRE stúdiójában készülő
vizsgamunkák, filmkészítés gyakorlati folyamait figyelemmel kísérve, majd erről beszámolót, illetve kritikákat
készítenek. A konkrét filmkritika-írás mellett az alkotói oldallal, módszertannal is megismerkednek a
hallgatók, valamint találkozhatnak és beszélgethetnek a meghívott hallgatókkal, rendezőkkel, tanárokkal is.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A mozgóképi ábrázolás és filmezés kezdetei.
Színház és némafilm.
Színészmesterség, mozgás, ének zene.
Magyar dokumentumfilm irányzatok és módszertanuk.
A dokumentumfilmek funkciói, módszerek értelmezésükhöz, elemzésükhöz.
A megörökítés, a meggyőzés, az elemzés és a kifejezés.
A dokumentumfilmes játékfilmes és a színpadi bemutatás lehetőségei.
Statikus-dinamikus bemutatás, beavatkozás - be nem avatkozás, a bemutatást segítő színész és rendezői
eszközök.
A dokumentumfilm, kísérleti film és a játékfilm elemzésének szempontjai, kritikaírás-gyakorlatok.
Évközi tanulmányi követelmények:
A tematika szerinti produkciók előadások közül szabadon választottakról kritikaírás.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
„A dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció eszköze” – digitális e-learning tananyag
Ajánlott irodalom:
A rendszerváltozás dokumentumfilmje; Szerk.: Varga Tamás; Montázs 2000, Budapest, 2003.
Budapesti iskola; magyar dokumentum-játékfilmek 1973 – 1984. Szerk.: Zalán Vince; Montázs 2000,
Budapest, 2005.
Kerekasztalon a dokumentumfilm; Viták: Műfaji kategóriák a dokumentumfilmben, Rendszerváltozás
– dokumentumfilm –társadalom. Montázs 2000, Budapest, 2004.
Rejtőzködő történelem (50 év 100 dokumentumfilmjei); Tanulmányok, dokumentumok az elmúlt
évtizedek filmjeiből. Montázs 2000 – HTSTART, Budapest, 2003.