BÆnyÆszati Øs KohÆszati Lapok KÕOLAJ · 2019. 9. 10. · KÕOLAJ ÉS FÖLDG`ZÉSFÖLDG`Z BÆnyÆszati Øs KohÆszati Lapok JÓ SZERENCSÉT! 148. Øvfolyam 1Œ28. oldal 2015/5

KÕOLAJ

ÉS FÖLDGÁZ

KÕOLAJ

ÉS FÖLDGÁZ

Bányászati és Kohászati Lapok

JÓ SZERENCSÉT!

148. évfolyam1–28. oldal

2015/5.

JÓ SZERENCSÉT!

148. évfolyam1–28. oldal

2015/5.

A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg.

Kõolaj és Földgáz 2015/5. szám

TARTALOM

MEGYERYMIHÁLY Dr.:Kútvizsgálatok és a kapcsolódó kihozatal-növelõ mûveletek Algyõn . . . 1

MAGYAR GÁBOR:Rövid áttekintés a ROTARY Fúrási Zrt. 25 éves tevékenységérõl . . . 20

Könyvismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24

Köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25

Felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25

Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

Nekrológ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27

Múzeumi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28

Szerkesztõbizottság:CHOVÁN PÉTER, CSATH BÉLA, Dr. CSÁKÓDÉNES, FISCH IVÁN,HORVÁTH CSABA, Dr. SZABÓ TIBOR, Dr. SZUNYOG ISTVÁN,Dr. TURZÓ ZOLTÁN, Id. ÕSZ ÁRPÁD

BÁNYÁSZATI ÉSKOHÁSZATI LAPOK

KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZAlapította: PÉCH ANTAL 1868-ban

Hungarian Journal ofMining and Metallurgy

OIL AND GAS

Ungarische Zeitschrift fürBerg- und HüttenwesenERDÖL UND ERDGAS

Hátsó borító:47. Nemzetközi Gázkonferencia

és Szakkiállítás

Kiadó:Országos Magyar Bányászati

és Kohászati Egyesület1051 Budapest, Október 6. u. 7.

Felelõs kiadó:Dr. Nagy Lajos,

az OMBKE elnöke

Felelõs szerkesztõ:Dallos Ferencné

A lap aMONTAN-PRESS

Rendezvényszervezõ, Tanácsadóés Kiadó Kft.

gondozásában jelenik meg.

1027 Budapest, Csalogány u. 3/BPostacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18

Telefon/fax: (1) 225-1382E-mail: [email protected]

Belsõ tájékoztatásra készül!

HU ISSN 0572-6034

BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/5. szám * www.ombkenet.hu

1. Bevezetés

Az Algyõ-mezõ termelésbeállításának 50. évfordulójaalkalmából kaptam felké-rést arra, hogy a térségben kivitele-zett kútvizsgálatok tapasztalataitfoglaljam össze. A felkérést köszö-nettel elfogadtam.

A kútvizsgálat a fúrt kutak általfeltárt olaj-, gáz- és termálvíztele-pekre vonatkozó információk meg-szerzésére irányul. Az információkdöntõ többségét a telepek megis-merésére és termeltetésére fúrtkutakon szerezzük be.

A kútvizsgálatok során kapjuk akutakra és a telepekre vonatkozóazon adatok jelentõs részét, amelyekközvetlenül megmérhetõk, és mér-sékelt költségen megismételhetõek: a mélységi és a felszíni nyomás-és nyomásváltozás-mérések,

a mélységi és a felszíni hõmérséklet-és hõmérsékletváltozás-mérések,

a hozammérések és a fluidummintavételek.

Az elmúlt idõszakban a hazánk-ban feltárt mintegy 270 olajtelep és690 gáztelep megismerésére mé-lyített több ezer kúton nagyszámúmérést és értékelést végeztünk, me-lyek eredményei:

a vizsgált kutak tápterületére vo-natkozó áramlási paraméterek insitu meghatározásával az ellenõr-zött teleprész termelõképességé-nek, így gazdasági értékének meg-adása;

a portábilis vagy kiépített terme-lõrendszereken a kútáramokmegmintázása, oly módon, hogyaz elvégzett vegyészeti és PVTelemzések alapján leírható le-gyen a kútáram fázisviszonyai-nak alakulása a sztatikus telepál-lapottól a termelõrendszer kilépõpontjáig;

a nagy felbontóképességû (10 Pa)nyomásmérõk kifejlesztése és al-kalmazásba vétele lehetõvé tette akutak közötti nyomásinterferen-ciák megmérését és ebbõl regio-nális tárolóparaméterek meghatá-rozását [6]. Számos geo-dinami-kai vizsgálat közül a földi árapálynyomáseredõjének megmérésétemlítem;

úgy a csõtengely mentén, mint akút kitüntetett helyén mért hõmér-séklet-változások alapadatai vol-tak a hõáramlás kutatásának.

A kutak komplex kivizsgálásá-nak meghatározó része a kútvizs-gálat. Stuart McAleese: Opera-

tional Aspects of Oil and Gas WellTesting könyve [16] mutatja be akutak vizsgálatának fontosságát,kockázatait és gazdasági jelentõsé-gét. Közli, hogy általában a kutató-fúrások költségének harmada akútvizsgálati költség, gyakran je-lentõsen meg is haladva azt.

Tilesch L. tárológeológus [11]megfogalmazása: A pontszerû in-formációkat adó kõzetfizikai vizs-gálatok és a közvetett információkatszolgáltató kútgeofizikai mérésekmellett, vagy azokkal szemben,nagy jelentõségük van a tárolótmegnyitó kutakban in situ infor-mációkat szolgáltató tranziens nyo-másvizsgálatokból meghatározotttárolóparamétereknek. A kútten-gelytõl számított 1 m-en túl infor-mációt csak a hidrodinamikai vizs-gálatok adnak.

Hatem Soliman, a Schlumbergerkútvizsgálatának vezetõje szerint:A kútvizsgálat választ ad minda-zon kérdésre, ami más módon nemszerezhetõ be (JPT Sept. 2008. p 6)

2. A kútvizsgálatok hazaitörténeteSzervezeti felépítése

A MagyarAmerikai OlajipariRt. (MAORT) 1938-tól a kor szín-vonalának megfelelõen, döntõenrétegnyomások mérésére, csoportothozott létre Bázakerettyén.

A MagyarSzovjet Olajipari Rt.(MASZOLAJ) 1950-ben történt

1

Kútvizsgálatok és a kapcsolódókihozatal-növelõ mûveletek Algyõn*

ETO: 550.83

A szerzõ az Algyõ-mezõ termelésbe állításának 50. évfordulója alkalmából rövidáttekintést ad a hazai kútvizsgálatok történetérõl (szervezeti, technikai, módszertanikérdések), összefoglalja a térségben végzett komplex (a telepek kutatási-feltárási sza-kaszaiban, a mûvelésük alatti) kútvizsgálatok módszereit, az Algyõ térségében végzettmérések eredményeit, tapasztalatait és a kapcsolódó kihozatal-növelõ módszereket.

Dr. MEGYERYMIHÁLYolajmérnök, kandidátus, szakértõ,OMBKE-, MGtE-, MGE- és SPE-tag.

* Az 50 éves az algyõi kõolaj- és földgázbányászat, 2015 jubileumi kiadványban megjelent írás szerkesztett változata.

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/5. szám

megalapításával egy idõben létrehozott Budafai Kõ-olajtermelõ Vállalat kútvizsgálói a MAORT-tól átvettmélységi nyomásmérõket üzemeltették sok ötlettel,találékonysággal, hiszen a mûszer- és alkatrész-után-pótlás megszûnt.

Az Országos Kõolaj- és Gázipari Trösztöt (OKGT)1957-ben alapították. Az OKGT a kútvizsgálatot nagy-kanizsai telephellyel, a Tudományos Kutatási ésFejlesztési Fõosztálya (TKFF) keretében mûködtette.Az OKGT a rutinfeladatok (rétegnyomásmérés, echo-méterezés, dinamométerezés stb.) elvégzésére meg-szervezte a termelõmezõkben a rétegnyomásmérõ cso-portokat, ilyenek mûködtek Bázakerettyén, Gellénhá-zán, Lovásziban, Kiskunhalason, Szegeden, Oroshá-zán, Hajdúszoboszlón és Egerben.

Az OKGT TKFF-nél a szénhidrogén-kutató- és fel-táró fúrások kútvizsgálati alapmérésein, azok értéke-lésén túl elvárás volt a tudományos eredmények felmu-tatása is. A további szervezeti változtatások az itt el-kezdett tudományos igényû kutatás és fejlesztés lét-szám- és eszközfeltételeit meghagyták, egészen 2000-ig. 1964-ben az alföldi kutatási eredmények indokoltákazt, hogy a Nagyalföldi Kõolajfúrási Üzem (NKFÜ)keretében egy kútvizsgálati csoportot megalakítsanak.Ennek szakmai irányítása Nagykanizsáról történt, aszolnoki OKGT TKFF-es helyi vezetõ nem tartozottszervezetileg Nagykanizsához, a csoport terepi mun-kavállalói az NKFÜ állományába tartoztak. A rendszera nehézkes hírközlés ellenére is mûködött, ám a cso-portot 1967-ben megszüntették.

A Kõolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Labo-ratórium (OGIL) 1967-es megalakulása után átvette azOKGT TKFF tevékenységét, Szegeden kútvizsgálatotis magában foglaló egységet szervezett. Ezen szervezetNagykanizsáról történõ irányítása közvetett maradtugyan, de a szakmai függés egyértelmû volt.

1980-ban az OKGT a kutató-fejlesztõ szervezetei-nek összevonásával hozta létre a Magyar Szénhidro-génipari Kutató és Fejlesztõ Intézetet (SzKFI). Az át-szervezés alatt az OGIL állományában lévõ teljeskútvizsgálatot a Kõolaj és Földgázbányászati Vállalat-hoz (KFV) helyezték. A KFV Nagykanizsai Üzemébena kútvizsgálat kiegészült a nyitott rétegvizsgálatot(DST) végzõ teszteresekkel. 1988-ban felmérés készülta kútvizsgálat és a rétegnyomásmérés helyzetérõl, aleterheltségrõl [13]. Ez a felmérés alapozta meg a MOLRt.-nél a kútvizsgálatok késõbbi átszervezéseit.

1990-ben a rendszerváltás kapcsán megalakult aMOL Rt. A privatizációs elképzeléseknek megfelelõenelkezdõdött az olajipar átalakítása, amely nem hagytaérintetlenül a kútvizsgálatot sem. 1990-ben a kútvizs-gálat a MOL Rt. Geofizikai Kutató Egysége szerveze-tébe került.

1992-tõl a GEOINFORMKft. adott keretet a kútvizs-gálatok végzéséhez, változatlan feltételek mellett.

2000-ben a MOL Rt. áthelyezte a rétegnyomás-mérõket a GEOINFORM Kft.-hez, a hidrodinamikaivizsgálatok értelmezését átirányította a MOL Rt.kutatás-termelés egységébe.

Nyomásmérõk, szeparátorok19571990 között a mélységi nyomásmérések alap-

mûszere a rugós, német gyártmányú Leutert-Hügelvolt. Ezen mûszerek lecserélése USA Kuster bourdon-csöves mûszerekre 1990-ben kezdõdött. A nagyfelbon-tású 70 Pa elektronikus nyomásmérõk beszerzése1998-tól indult.

A mélységi nyomásmérõk kalibrálása Nagykanizsán,Gellénházán és Szegeden történt oly módon, hogy ahõmérsékletet célirányosan kiképzett termosztát változ-tatta, a nyomások beállítására ellensúlyos manométerszolgált. Nemzetközi tapasztalataink azt mutatták, hogya mûszerkalibráció hibalehetõségekkel terhelt mûvelet.A mûszerkalibrációhoz való elõkészítése, az ellensú-lyos manométer kezelése, a hõmérséklet-állandósuláskörülményei, tömítetlenségek és a mûszerelrendezésbefolyásolhatják a kalibráció pontosságát. A különbözõkalibráló mûhelyek és a kalibrációt értékelõk szubjektívhibáinak kiküszöbölését, valamint az egységes értéke-lést biztosította az etalonkútban való mûszerellenõrzés.Az etalonkutak vízzel való teljesen feltöltött állapota ésa kútban kialakult állandó hõmérséklet az adott mély-ségben állandó nyomást biztosított. A mélységmérés hi-bájának kiküszöbölése érdekében a mûszereket bemérésalatt ültették. Két etalonkutat képeztünk ki a mélységinyomásmérõk ellenõrzésére. Az Algyõ30 kút ültetõhelye 2002,86 m, a hõmérséklet 106 °C és az etalon-nyomás 19,46 MPa volt. A Sarkad2 kútban a mûszer-ültetés helye 3153 m, a hõmérséklet 162 °C és az eta-lonnyomás 29,9 MPa volt.

A felszálló olaj-, gáz- és víztermelést adó kútáramokszeparálását a fázisok mérhetõségét és mintázhatóságáta lyukbefejezõ berendezések tartozékát képezõ szepa-rátorok biztosították. Különleges vizsgálatokhoz a há-romfázisú automatikus szeparátort a mérõcsoportokszerelték fel. A mérõszeparátor maximális üzemnyo-mása 10 MPa, mérõteljesítménye 600 000 m3/d gáz,160 m3/d csapadék és 160 m3/d víz. A BSB szeparátorkedvezõ körülményeket teremtett a gáz és a folyékonyszénhidrogén arányának tanulmányozásához külön-bözõ nyomás- és hõmérsékletviszonyok mellett. A gáz-csapadék-rendszerek PVT vizsgálatához szükségesminták megbízhatóan csak az ilyen automatikus kút-vizsgáló állomásokról szerezhetõk.

A hazai kifejlesztésû, 10 Pa felbontóképességû mé-rõmûszer [6] lényege, hogy a folyadékkal teljesen te-

2

BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/5. szám * www.ombkenet.hu 3

lített és állandósult hõmérsékletû megfigyelõkútbagázzal feltöltött tárolóedényt helyezünk, melyneksegítségével állandó nyomást biztosítunk a felszínenlevõ differenciálisnyomás-érzékelõ egyik oldalán. Azinterferenciahatás a kútban termosztált tárolóedénynyomásához viszonyított kútfejnyomás változásábanjelentkezik. A nyomáskülönbség célszerûen olyan dif-ferenciálisnyomás-mérõvel volt mérhetõ, melyneklökettérfogata a tárolóedény térfogatához viszonyítvaelhanyagolható, vagy az elmozdulásból adódó térfo-gatváltozás számítható.

3. A szénhidrogéntelepek mintavételi éskútvizsgálati normái

Algyõ-mezõ telepeire készített mûvelési tervek [4]áttekintették, felhasználták és értékelték a kútvizsgála-tok alatt vett minták elemzéseit, valamint a hidrodina-mikai vizsgálatokat. Az algyõi tapasztalatok felhaszná-lásával a kútvizsgálatok hatékonyságának növeléséreaz OGIL szakértõi 1978-ban elkészítették a mintavételiés elemzési normákat [7], 1980-ban a kútvizsgálatinormákat [9], azokat az OKGT jóváhagyta, alkalmazá-sukat kötelezõen elrendelte. A szénhidrogén-kutatása-ink fejlesztésére felvett világbanki kölcsön felhasz-nálását ellenõrzõ szakértõknek a normatívákat bemu-tattuk, azokat példaértékûnek minõsítették.

Az alábbiakban bemutatásra kerülõ kútvizsgálatinormákban foglaltak jelentõs része idõtálló, ma isfigyelemre méltó.

A kútvizsgálati normák irányelveiA kútvizsgálati normatíva az olajbeáramlást, gázbe-

áramlást és a telepekkel összefüggõ vízbeáramlást adórétegek mûszeres vizsgálatára, a vizsgálatok értékelé-sére vonatkozott, összeállításának célja a kútvizsgálatiigények és a kivitelezési lehetõségek mûszaki-gazda-sági optimumának meghatározása volt. A normatívák a kutatás, a feltárás és a mûvelés különbözõ stádiumá-ban támpontot szolgáltattak a kútvizsgálatokat irá-nyító és kivitelezõ szakembereknek. A kõolaj- és föld-gáztárolók lemûvelésének ésszerû tervezése, irányításaa kutatás és feltárás idõszakában megfelelõ minõségûés mennyiségû kútvizsgálati mérés szakszerû végrehaj-tását követeli meg, mert a kútvizsgálati eredményekfelhasználására a mérések után kerül sor, és a késõbbjelzett hiányosságok pótlására már az esetek több-ségében nincs lehetõség.

A kútvizsgálati tevékenységet változatos feltételekközött kell végezni, ezért a kútvizsgálati módszereket,azok értékelési módját egyértelmûen szabványosítaninem lehet. A konkrét vizsgálati feladatokat a telepekkõzet- és fluidumparaméterei, azok eloszlása, valamint aszénhidrogén-tárolók készlete, ill. a tárolók horizontális

és vertikális elhelyezkedése szabja meg. A telepekmûve-lése, a kútmunkálatok, rétegkezelések hatékonyságánakértékelése a mûvelés alatt végzett kútvizsgálatok kivite-lezését és értékelését teszi szükségessé.

Lényeges, hogy a kutatás és feltárás alatt levõ tele-peknél a mezõk lemûveléséhez optimális mennyiségûkútvizsgálati mérést végezzünk, hogy így az adatok atervezéshez kellõ idõben biztosíthatók legyenek. Minda kútvizsgálatokkal nyerhetõ adatok hiánya, mind aszükségesnél több kútvizsgálat jelentõs anyagi kihatás-sal jár. A hiányzó és bizonytalan adatok a tároló hidro-dinamikai viszonyainak megismerését, a mûveléster-vezést, továbbá a mélybeli és a felszíni berendezésektervezését teszik bizonytalanná. A szükségesnél többkútvizsgálat a berendezések felesleges lekötését, a költ-ségek növekedését és ásványvagyon-veszteséget jelent.

A hazai gyakorlatban a kútvizsgálatokat a mezõktermelésbe állításáig, a fúrási és lyukbefejezõ beren-dezéseket üzemeltetõk megrendelése alapján végezték.A kútvizsgálatokkal nyerhetõ adatok megbízhatósága atelep mûvelésének kezdeti idõszakában, a kezdeti te-lepállapotban a legjobb, ezért fontos, hogy a kutatás ésfeltárás során a kutak szükséges vizsgálata megtörtén-jen. A termelõmezõk kútvizsgálatait a termelési egysé-gek határozták el és vitelezték ki.

A várható kútvizsgálati igényt a fúrások rétegvizs-gálati terveiben határozták meg.

A normák alapján végzett kútvizsgálati tevékenysé-get mind a vizsgálatok száma, mind az adatok megbíz-hatósági intervalluma szempontjából a kutatási fázisokzárójelentéseiben értékelték, majd a lehatároló kutatásizárójelentés elkészítése után, a telep mûvelésére illeté-kes vállalat szakembereivel véleményeztették. A szak-vélemény alapján jelölték ki a további vizsgálatokat.

4. Kútvizsgálatok a telepek kutatási ésfeltárási szakaszaibanKábelteszteres vizsgálatok

A kábelteszteres vizsgálat a mélyfúrási geofizika ésa kútvizsgálat határterülete. Alkalmazását a nyitottlyukszakaszokon a szénhidrogén-kutatási szempontokhatározták meg. Felhasználása az elsõdleges porozitá-sú kõzetekben indokolt, 0,180,25 m közötti átmérõjûlyukszakaszokban. Az 1980-as felkészültségünk mel-lett a kábelteszterrel végzett vizsgálat nem volt teljesértékû vizsgálatnak tekinthetõ, a kábelen lebocsátásrakerült mintegy 0,016 m3 térfogatú kamra a kút köz-vetlen közelében levõ rétegtartalom megismerését tetteelsõsorban lehetõvé.

A vizsgálat során mérhetõ nyomásváltozásoknak atelepparaméterek meghatározására való alkalmazható-sága csak a jövõben, nagyobb számú mérés értékelésé-nek tapasztalatai alapján határozható meg.

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/5. szám

Rudazat-teszteres (DST) vizsgálatok [5]A rudazat-teszter felhasználásával történõ rétegvizs-

gálatokat, nyitott lyukszakaszokon, a kutatási szakasz-ban általánosan alkalmazták. A rudazat-teszter megbíz-ható mélységi nyomásmérõvel ellátott eszköz, mely anyomásemelkedést ideális körülmények között, a talpizárásnak megfelelõen méri. A nyomásemelkedési gör-bék értékelése a béléscsövezett kutaknál végzett vizsgá-latok értékelésén alapszik. A multi-flow több terme-lést és zárást biztosító berendezés alkalmazása a vizs-gálatok többségénél indokolt, értékelhetõségüket javítja.

Hazai körülmények mellett javasolható, hogy akutatófúrásoknál a pannon korú képzõdmények alattlevõ minden porózus, potenciálisan áteresztõképesrétegszakaszt, amelyek egymástól eltérõ rétegfluidu-mot tárolhatnak, illetve ha a telep geológiai vagyfúrástechnológiai ismertségi foka azt szükségessé teszi,rudazat-teszterrel szelektíven vizsgáljuk ki.

A teszter alkalmazásánál a kõzet szilárdságának kor-látait a vizsgálat tervezésénél figyelembe veszik. Anagymélységû fúrások teszteres rétegvizsgálatáraegyedi technológiai utasítást célszerû kidolgozni. Azáramlástani vizsgálatok eredményeinek értékelésimódja megegyezik a nem nagymélységû fúrások vizs-gálatainak értelmezésénél alkalmazott módszerekkel.

A rétegmegnyitást és kútmunkálatokatkövetõ hozam- és nyomásemelkedés-mérés

A béléscsövezett kutakban elvégzendõ kútvizsgála-tok általános módja. A hozam- és nyomásemelkedés-mérés a leglényegesebb telep- és termelési paraméterekmeghatározását teszi lehetõvé.

Telepparaméterek:pwst a telep statikus nyomása;k a tárolóréteg effektív áteresztõképessége;s a szkin, a kútkörzet megváltozott át-

eresztõképességû részére jellemzõ di-menzió nélküli szám;

∆ps a szkinzónán létrejövõ nyomásváltozás;PR termelékenységi arány;Tws telephõmérséklet.

Termelési paraméterek:pwf termelési talpnyomás;ptf termelési termelõcsõnyomás;pcf termelési béléscsõnyomás;qo, qkond légköri viszonyok közötti folyékony

szénhidrogén hozama;qw víztermelés, a szabad és kötött állapot-

ban levõ víz megkülönböztetésével;qg gázhozam;qs homokmennyiség;Ttf kútfejhõmérséklet.

Mindazoknál a kõolaj- és földgázbeáramlást ered-ményezõ rétegvizsgálatoknál elvégezzük a rétegpara-méterek meghatározását, ahol a beáramlást adó réteggazdaságosan termeltethetõvé válik. A vízbeáramlástadó rétegeket ott mérjük, ahol a megnyitott víztest fel-tehetõen szénhidrogén-tárolóval áll hidrodinamikaikapcsolatban, vagy a telepadatok ismerete szénhidro-gén-kutatási szempontból szükséges.

A kutat nyomásemelkedés-mérésre a kvázi-stacioná-rius termelési állapot elérése és mintázás után kell le-zárni. Rétegparaméterek számítására a pws-lg[(tp+∆tws)/∆tws]koordináta-rendszerben egyenest adó nyomásemelkedésigörbe használható fel [10, 11]. Kútfejzárással mérhetõ anyomásemelkedési görbe, ha a nyomásemelkedést zavaróutánáramlás ∆tws = 72 óra zárási idõn belül megszûnik. Haaz utánáramlás hatása ∆tws = 72 órán belül feltehetõennem eliminálódik, úgy a talpi zárással egyenértékû mérésikörülményeket biztosító módon célszerû a nyomásemel-kedést mérni. A rudazat-teszteres vagy dróthuzalos talpizárás általánosan, a feltöltéses nyomásemelkedés-mérésieljárás hidrosztatikus, vagy annál nagyobb telepnyomásútárolóknál alkalmazható [3, 23].

A nyomásemelkedés-mérések lehetõvé teszik a ré-tegkezelések hatékonyságának megállapítását. A réteg-kezelésekre szénhidrogén-kutatási vagy hozamnövelé-si szempontból kerül sor. A rétegkezelésektõl elváran-dó rétegmegnyitás minõségét telepenként, ill. telepré-szenként határozzuk meg.

A nyomásemelkedési görbéken található anomáliá-kat, rendellenes lefutást elemezni kell. A nyomásemel-kedés-mérés után a kútban és a telepben levõ nyomás-gradiensek meghatározására a zárt állapotú nyomásgra-diens-mérések szolgálnak.

KapacitásvizsgálatA kapacitásvizsgálat célja a hozam és a termelési

talpnyomás közötti összefüggés, ill. a kútkapacitásmegállapítása. A kutatás és feltárás alatt levõ olajtele-peknél 106 t kõolaj, míg gáz, ill. gázcsapadék-telepek-nél 109 m3 gázkészletre 2-5 kapacitásvizsgálatot célsze-rû ütemezni az egyfázisú fluidumbeáramlást adó kutak-nál. A mérések számát a rétegsajátságok determinálják.A vizsgálatokhoz portábilis vizsgálóegységek felszere-lése szükséges. Törekedni kell arra, hogy a vizsgálatoka termelõkutak megnyitási viszonyait megközelítõ kö-rülmények között történjenek.

A termelésre kiképzett kutaknál a kapacitásmérésáltalános. A kiképzett kutak kapacitásvizsgálataihoztartozó termeltetéseket különösen gázkutaknál a ki-épített technológiai rendszeren keresztül célszerû el-végezni. A kapacitásvizsgálat [10, 11] alapján lehet ahozamgörbét felrajzolni, és meghatározni a hozam-egyenletet, valamint a potenciális hozamot.

4


Komplex kútvizsgálatA komplex kútvizsgálat alatt a szénhidrogéntelepek

mintavételi normatíváiban elõírt készletarányos minta-vételek feltételeit biztosítjuk. A készletarányos vizs-gálatokat a telepben úgy választjuk meg, hogy azokmintavételei, elemzései és tárolóparaméterei az egésztárolót jellemezzék [7].

OlajtelepeknélFöldtani készlet, 106 t. 1 2 4 10 15 25Vizsgálatok kumulatív száma 2 3 4 6 8 10GáztelepeknélFöldtani készlet, 109 m3 1 2,5 5 10 20 35Vizsgálatok kumulatív száma 1 2 3 4 5 6

A készletarányos vizsgálatoknál háromfázisú szepa-rátort alkalmazunk.

Gázsapkás olajtelepeknél a fentiek értelemszerûenkülön-külön az olajtestre, ill. a gáztestre vonatkoznak.

Ha a rétegtelep effektív vastagsága a kútban a 20 m-t,és a halmaztelep etázsmagassága a 80 m-t meghaladja,a megnyitás a geológiai felépítéstõl függõen két vagyhárom szakaszban történik, lehetõleg a kút elfojtásanélkül. A végleges vizsgálati vastagságnál kisebb meg-nyitású telepszakaszokon hozam- és nyomásemelke-dés-mérésre és mintázásra kerül sor. A teljes vizsgálatiszakasz megnyitása után a vizsgálat alatt négy termel-tetési ütemet állítunk be. A termelési paraméterek ál-landósulása után ütemenként termelés közben nyomás-és hõmérséklet-gradienseket mérünk. A termelésiütemváltásoknál 500 m mélységben hõmérsékletvál-tozást regisztrálunk a vizsgált rendszer hõvezetõ-ké-pességi paramétereinek meghatározása céljából.

A maximális termelési ütemnél a nyitott szakaszelõtt célszerû megmérni a beáramlási profilt. Homok-kõtárolóknál a vizsgálat a homokosodásra jellemzõméréseket is tartalmaz.

Különleges vizsgálatokA tárolóhatár-vizsgálat gáztelepeknél és telítetlen

kõolajtelepeknél támpontot ad a készlet meghatáro-zásához. A kutak között interferenciamérésekkel avizsgált teleprész átlagos vezetõképességi és tárolóké-pességi paraméterei határozhatók meg.

A különleges vizsgálatok alkalmazásának lehetõsé-gét, ill. feltételeit a konkrét telepparaméterek ismere-tében lehet eldönteni. A kivitelezésre minden esetbenvizsgálati program készül.

5. Kútvizsgálati típusok a telepek mûve-lése alatt

A mûvelési tervek elõírják a szénhidrogéntelepeket,és a telepekkel kapcsolatban levõ víztestet megnyitókutak kútvizsgálatait. A telepek mûvelése alatt az idõ-

szakos mûveléselemzések módosíthatják a kútvizsgá-lati programokat. A telepek termelésbe állítása elõtt akiképzett kutakon zárt állapotban talpnyomást célszerûmérni a kezdeti telepnyomás ellenõrzésére.

A telep nyomását és a termelõkutak termelésközbeni talpnyomását a mûvelés idõtartama alatt mini-mum évenként egyszer megmérik. A kutak kapacitás-mérését a kút beindítását követõ 2-5 évenként célszerûmegismételni.

Zárt kutak nyomásméréseiA telepek mûvelési terve megfigyelõkutak kiképzé-

sét írhatja elõ. A telepnyomás-mérési program kereté-ben a megfigyelõkutakon zárt állapotban talpnyomástmérnek. A mérések idõtartama alatt a zárt állapotbanlevõ kutakat a mérési program meghatározásánál ve-szik figyelembe. A telep és az adott kút viselkedésénekismeretében, a telep mûvelését irányító egységek által,kutanként meghatározható lezárási idõ után mértnyomás felhasználható a telep nyomásváltozásánakkövetésére.

Nyomásemelkedés-mérésA kútmunkálatok és rétegkezelés után sorra kerülõ

nyomásemelkedés-mérés értékelése a telepek kutatásiés feltárási szakaszában végzett mérések értékelésévelmegegyezik. A termelõkutak nyomásemelkedési gör-béinek értékelésénél figyelembe kell venni a kutakegymásra hatását. A pws-lg[(tp+∆tws)/∆tws] koordináta-rendszerben egyenest eredményezõ nyomásemelkedésigörbe, az áramlási határfeltételek ismeretében fel-használható a kúttal ellenõrzött teleprész nyomásánakbecsléséhez [10, 11].

Termelõmezõkben a nyomásemelkedés-mérési és akapacitásmérési programot a telepek mûvelési módjá-nak és viselkedésének ismeretében a telep mûvelésétirányító egységek határozzák meg.

Nyomáscsökkenés-mérésA természetes energiával való olajtermelés hatásfo-

kánál nagyobb hatékonyságot biztosító mûvelési mó-dok és a föld alatti gáztárolás, besajtolókutak üzemel-tetését kívánják meg. A nyomáscsökkenés-mérés a be-sajtolókutakkal kapcsolatban levõ tárolórész viszo-nyainak megismerésére szolgáló kútvizsgálat.

Az olajkihozatal-növelés érdekében történõ flui-dumbesajtolási mûveletek esetén, a kísérleti területnégy besajtolókútján célszerû nyomáscsökkenést mér-ni a tervezett összes besajtolandó fluidummennyiség0,1; 0,3; 0,5 és 0,8 részének besajtolása után. A nyo-máscsökkenési adatok komplex értékelése után meg-határozható a telep lemûvelése alatt elvégzendõ nyo-máscsökkenés-mérés gyakorisága és technológiája.

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/5. szám6

A gázbesajtoló-kutak elnyelési és termelési paramé-tereinek alakulása alapján határozható meg a nyomás-csökkenés-, illetve a kapacitásmérések programja.

6. Feltöltéses nyomásemelkedés-mérésekeredményei Algyõ térségében

A klasszikus Horner [1, 2] nyomásemelkedési gör-bét az 1. ábra szemlélteti.

Tapasztalataink szerint a hazai nyomásemelkedés-mérések 8090%-a jól leírható Horner és a kapcso-lódó értékelési, szimulálási eljárásokkal. A 1020%,Horner szerint nem értékelhetõ változást az esetektöbbségében a hosszan tartó, zavaró, a kútba foly-tatódó utánáramlás okozza. Az utánáramlás miatt azelsõ görbe szakasz elnyomja a második A nyomás-emelkedés-elemzés alapjául szolgáló egyenes sza-kasz-t.

Az elsõ szakaszt befolyásolja a kútkörzet szkinnel/s/ jellemzett, megváltozott áteresztõképességû részeés a kútfejen való zárás után a kúttérfogatba folytatódóutánáramlás.

Az utánáramlás elhanyagolható mértékûre valócsökkenése után kapjuk a görbe második, egyenes vo-nalú szakaszát. Ezt a lineáris szakaszt használja fel aHorner-módszer a réteg áteresztõképességének megha-tározásához.

A harmadik szakasz a tápterület határán levõ nyo-másviszonyokat tükrözi. E szakasz eléréséhez álta-lában hosszú idõ szükséges, ezért a görbe ezt a sza-kaszt gyakran nem tartalmazza. Áramlástanilag végte-len tápterületû rendszerben vizsgált kutaknál a telep-nyomást az egyenes ∆tws = -ig való extrapolációjávalnyerjük.

Kísérletek az utánáramlás hatásának számí-tásba vételére

Az utánáramlástól zavart nyomásemelkedések meg-bízható értékeléséhez jelentõs érdek fûzõdött és a fela-dat vonzó volt, így mind a szovjet, mind az amerikaitudományos életbõl kiemelkedõ személyiségek kísé-relték meg a probléma megoldását. Elemezve a mód-szereket megállapítható, hogy ezek nem alkalmazha-tók a nagy depresszióval termelõ kishozamú kutakonmért nyomásemelkedések értékelésére [23]. Az után-áramlást számításba vevõ módszerek korlátozott alkal-mazhatóságának oka a termelés leállítása után bekö-vetkezõ szkinváltozás. A javasolt megoldások, a teljesnyomásemelkedés alatt a kút-réteg kapcsolatot, aszkint állandónak tételezték fel.

A kútfejzárás után több tényezõ együttes hatásaokozza a szkin változását, így:

a turbulens áramlás suga-rának változása,

a kút közvetlen környe-zetében a telítettségekmegváltozása,

a kútkörzet kõzetfeszült-ségének csökkenése kö-vetkeztében létrejövõ át-eresztõképesség-növe-kedés.Mivel a szkinváltozás

folyamata megbízhatóannem számítható, ezért nemképezheti alapját értékelésimódszer kidolgozásának.

A fenti megállapításokigazolására az Ásottha-lom11 olajkúton összeha-sonlító méréseket végez-tünk oly módon, hogy elõ-

ször feltöltéses nyomásemelkedést mértünk, majd a kútismételt termelésbe állítása után az összehasonlító nyo-másemelkedést kútfejzárással mértük meg. A kútfej-zárással mért nyomásemelkedési adatok mindvégig azutánáramlás hatását mutatták.

A talpi zárással egyenértékû adatok értékelésénekeredményei: Cs = 0,06 m3/MPa,

k = 10710-3 µm2, s = 40, pwst = 10,17 MPa.Az utánáramlástól mindvégig befolyásolt, kútfejzá-

rással mért adatokból számítógéppel nyert tévesrétegparaméterek: Cs = 0,547 m3/MPa, k = 0,51610-3

µm2, s = -5,50, pwst = 14,71 MPa, ahol Cs a kúttárolásitényezõ, k az áteresztõképesség, s a szkin tényezõ, pwsta sztatikus rétegnyomás [23].

Az összehasonlító mérés igazolta tapasztalatainkat,hogy amennyiben a kútfejzárással mért nyomásemel-

1. ábra: A Horner-módszerrel feldolgozott nyomásemelkedési görbe tipikus alakja [11]

8


kedési görbe LOG LOG (diagnosztikai) feldolgozá-sából nem lehet meghatározni a vizsgált tárolórészáramlási rendszerét, és a görbe még típusgörbe-illesz-téssel való elemzésre sem alkalmas, a nemlineáris reg-resszióval történõ értékelés hibás eredményeket ad(Gyenese I. után).

Dróthuzalos talpi zárásA szakirodalmi ismeretek és referenciák alapján,

1992-ben került üzembe helyezésre egy, tömítõvel ésD ültetõvel ellátott kutakban talpi zárást elektroniku-san biztosító berendezés.

A 2. ábra a dugattyúzással termelõ kis hozamú olaj-kútnál vázlatosan szemlélteti a nyomásemelkedési jel-leggörbéket a kútfejzárással és talpi zárással végrehaj-tott mûveleteknél.

A 2. ad) ábrák szemléltetik a kútfejen való zárásesetén kialakuló nyomás- és beáramlás-változásokat,valamint a nyomásemelkedési görbéket. A talpnyomásemelkedése meghatározóan a termelõcsõbe való után-áramlás hidrosztatikus nyomásnövekedésének eredmé-nye. Fent bemutattuk, hogy ilyen nyomásemelkedésigörbékbõl rétegparamétereket meghatározni nem lehet.

A 2. eh) ábrákon a talpi zárás jelleggörbéi látható-ak. Sikeres zárás után nyomásemelkedés csak a talponvan, a zárással a kútba való utánáramlás megszûnik, ésígy a rétegparaméterek várhatóan meghatározhatóaklesznek.

Az üzemi gyakorlat mutatta, hogy 120 °C-nálalacsonyabb hõmérsékleten az eszköz a technológiaielõírások betartásával mûködtethetõ. A sikertelenmûveletek döntõ hányadát a D-ültetõbe történõ elhe-lyezés okozta.

Feltöltéses vizsgálatok Algyõ térségébenA feltöltéses nyomásemelkedés-mérési módszer

hidrosztatikus vagy túlnyomásos telepekbõl kis ho-zammal és nagy depresszióval termelõ kutak ter-melõképességének meghatározására alkalmas. A kúttermelésének leállítása után feltöltés biztosítja a kútteljes folyadéktelítettségét, kizárva ezzel a kútba valótovábbi fluidumbelépést, ami a talpi zárással azonosértékû nyomásemelkedést ad. Elõnye, hogy bármilyenkútszerkezet mellett megvalósítható, és az, hogy a kút-ban lévõ folyadékoszlop közvetíti a felszínre a talp-nyomás változását, az ott is megmérhetõ [3, 15].

19642001 között végzett 515 feltöltéses nyomás-emelkedés-mérés eredményét mutattuk be [19, 23].A vizsgálatok fázismegoszlása: 226 olaj, 121 gáz, 168víz. A nyomásemelkedés-mérések átlagos idõtartama:olajtermelésnél 3,03 nap, gáztermelésnél 3,58 nap és2,23 nap vízbeáramlásnál. A vizsgálatok közül 341(66,2%) adott feltöltés után nyomásemelkedést, amibõl

számítani lehetett a vizsgált rétegek minõsítéséhezszükséges rétegparamétereket, így a telepnyomást,áteresztõképességet és a szkin tényezõt.

144 (28%!) vizsgálatnál a feltöltést nyomás-csökkenés követte [15]. Az így viselkedõ teleprészektöbbszörös rétegkezeléssel sem voltak termelésbeállíthatók, korlátozott utánpótlásúak. A feltöltés utáninyomáscsökkenés azonos mértékben volt tapasztalhatóaz olaj-, gáz- és vízbeáramlást adó kutakban. Az, hogya feltöltés után létrejövõ nyomáscsökkenés az olaj-,gáz- és vízbeáramlásoknál közel azonos mértékû volt,arra utal, hogy ez a vizsgált rétegek egy részének sajá-tossága. Lehetséges, hogy a nyomáscsökkenést adóvizsgálatok aránya más földtani viszonyok közötteltérõ lenne, valószínû azonban, hogy mindenütt várhatóa megjelenésük. 30 (5,8%) vizsgálat kút és/vagymérési hiba miatt nem volt értékelhetõ. Ide soroltuk afeltöltés után nyomásemelkedést adó, de a vizsgálatidején értelmezhetetlen nyomásváltozásokat is.

A termelési depressziók középértéke olajbeáramlás-nál 14,9 MPa, gáztermelésnél 29,3 MPa. Az olaj- ésgáztermelés középértéke qo = 7,4 m3/d, qg = 3400 m3/d.A kútfejzárással mérhetõ nyomásemelkedési adatokebben a termelési és depresszió tartományban nemadnak értékelhetõ eredményt.

Az adatbázisban feldolgozott 515 mérést [19] teljesegészében a hazai kutatás-feltárás irányítói rendeltékmeg annak tudatában, hogy más módszer nem állt ren-delkezésre, ami a feltöltést kiválthatta volna, ugyanis497 (96,5%) esetben a termelõcsövek függesztett álla-potban voltak, a teljes kúttérfogat mûködött.

Az adatbázisból [19] kigyûjtöttük Algyõ, Üllés,Dorozsma mezõk és SándorfalvaI kút feltöltésesméréseinek eredményeit. Az adatbázis bemutatásáhoza 1. táblázat tartalmaz telepenként 4-4 mérési ered-ményt és a SándorfalvaI kút adatait.

Algyõ-mezõ olajat és gázt tároló kõzetei általábanhomokkövek. A feltöltéses mérések kútjai több-ségében alsó-pannon tárolókból adtak olajbeáramlást.A feltöltéses vizsgálatok száma 20, 18 mérésbõl le-hetett rétegparamétereket számítani, 2 vizsgálatnál afeltöltés után nyomáscsökkenést (1) tapasztaltunk(1. táblázat).

Üllés mélyszinti telep gázkondenzátum termelésedöntõen triász dolomitból történik miocén konglome-rátum és metamorf alaphegység hozzájárulásával. A fel-töltéses vizsgálatok száma 31, 22 mérésbõl lehetettrétegparamétereket számítani, 6 vizsgálatnál a feltöltésután nyomáscsökkenést tapasztaltunk (1), 2 vizsgálat-nál kútkiképzési és/vagy mérési hiba (2) volt (1. táb-lázat). A mérési eredmények megoszlása nagymértékûinhomogenitásra utal.

Dorozsma-mezõ telítetlen olajat tárolt metamorfit


2. ábra: Dugattyúzással termelõ olajkút nyomásemelkedési jelleggörbéi kútfej- és talpizárással

Mérés kútfejzárással

a) Nyomásemelkedések e) Nyomásemelkedés

f) Utánáramlási helyzet

g) Nyomásemelkedés-feldolgozás

b) Utánáramlási görbe

c) Nyomásemelkedés-feldolgozás

d) Kútban lévõ folyadékmennyiség alakulásaa kútfejzárás alatt

h) Kútban lévõ folyadékmennyiség alakulásaa talpizárás alatt

Talpizárásos vizsgálat


3. ábra: Dugattyúzással termelõ olajkút feltöltéses jelleggörbéi [11]

Feltöltés nélküli mérés Feltöltéses vizsgálat

a) Nyomásemelkedések e) Nyomásemelkedés

f) Utánáramlási görbe

g) Nyomásemelkedés-feldolgozás

b) Utánáramlási görbe

c) Nyomásemelkedés-feldolgozás

d) Kútban lévõ folyadékmennyiség alakulása h) Kútban lévõ folyadékmennyiség alakulása


1.táblázat

tárolóban. A feltöltéses vizsgálatok száma 19, 12mérésbõl lehetett rétegparamétereket számítani, 7 vizs-gálatnál a feltöltés után nyomáscsökkenést tapasztal-tunk (1), kútkiképzési és/vagy mérési hiba (2) nem volt(1. táblázat). A mérési eredmények megoszlása itt isnagymértékû inhomogenitásra utal. A következõ feje-zetben foglalkozunk a tároló összetett (komplex) po-rozitásával.

SándorfalvaI kút az alföldi mélyszinti kutatássorán pwstpwf = 56 MPa depresszióval termelt qg =17 000 m3/d gázt és qw = 4,5 m3/d vizet. A feltöltõ víztérfogata 106 m3 volt.

*Köszönetünket fejezzük ki minden kollégánknak, akik a

feltöltéses mérések tervezésében, szervezésében, kivitele-zésében, értékelésében és fejlesztésében részt vettek.

Tisztelettel gondolunk Dr. Gyulay Zoltán és Dr. Szi-las A. Pál egyetemi tanárok segítségére és biztatására,továbbá Csarnüj-Iszak Abramovics szovjet akadémikusállásfoglalására, amivel az eljárás magyarországibevezetését segítette.

Köszönjük az Országos Kõolaj- és Gázipari Trösztföldtani és tárolómérnöki területén foglalkoztatott kol-légáknak a módszer fejlesztésében való közremûködé-süket, a segítõ szándékú kritikáikat, a mérési eredmé-nyek megvitatását és elfogadását, továbbá a MagyarTudományos Akadémia minõsítési eljárásban valórészvételüket.

Külön köszönetünket fejezzük ki dr. Szabó György-nek, a FALCON ügyvezetõ igazgatójának, mert felis-merve a feltöltéses mérések hasznosságát, érdeklõdé-sével és megrendeléseivel 2001 után is életben tartottaa módszert, és így alkalmassá tette a nem hagyomá-nyos elõfordulásokat megnyitó kutak vizsgálatára is.

7. Pulzációs interferenciamérések Algyõtérségében

Az elmúlt idõszakban a GEOINFORM Kft. ésjogelõdei 615 pulzációs interferenciamérést végeztek,és azokat értékelték. A vizsgálatok bevezetését aNagylengyel repedezett, kavernás olajtároló gázsapkásmûvelés tervezésének információigénye indokolta, ésa 10 Pa felbontóképességû, hazai kútfejnyomásmérõ-rendszer [6] kifejlesztése tette lehetõvé. A mérések90,2%-a nem homokkõ típusú tárolókban került meg-valósításra, jelezve azt, hogy a vizsgálatok megren-delõi elsõsorban ezeknél a tárolóknál vártak informá-ciókat a módszertõl. A vizsgálatok körülményeit éseredményeit adatbázisban foglaltuk össze [20].

A pulzációs vizsgálatok olajtelepek, gáztelepek,geotermikus rezervoárok és a környezetvédelmi célbólvizsgált víztelepek megismeréséhez szolgáltattak ré-

tegparamétereket, továbbá számos kútjavítást támo-gató- és teleprészek közötti kommunikációs vizsgálat-ra került sor.

A pulzációs interferenciamérés aktív és megfi-gyelõkutak között történik, oly módon, hogy az aktívkúton ciklikus hozamváltozást hajtunk végre, és a meg-figyelõkúton mérjük a beavatkozás hatására létrejövõnyomásváltozást.

A vizsgálatok eredménye a transzmisszibilitás

T =khµ

és a tárolóképességS = Φ ct h

ahol:k = áteresztõképesség,h = mûködõ rétegvastagság,µ = telepfluidum viszkozitása,Φ = porozitás,ct = teljes összenyomhatóság.

A fenti paraméterek közül a mûködõ rétegvastagságkarottázs-szelvényekbõl általában meghatározható, atelepfluidum viszkozitása laboratóriumi elemzésekalapján számítható, míg a teljes összenyomhatóság akõzetparaméterek, a telítettségi- és fluidum adatokalapján becsülhetõ [10, 11].

A fenti három adat ismeretében számítható a kút-távolságokkal összemérhetõ tárolórégiókra jellemzõáteresztõképesség és a porozitás.

Különös jelentõségû a nem homokkõ tárolók insitu porozitás adata, ugyanis ezeknek a tárolóknak akészletbecslése bizonytalan.

A vizsgálatok értékelési módszereiBrigham, W. E. (1970) alapozta meg a nyomásvála-

szon észlelhetõ szinusz jellegû változások értékelésimódszerét. Tervezési módszere alapját képezi a pulzá-ciós méréseink tervezésének.

1976-ban a hazai nagy felbontóképességû mûszer [6]fejlesztésével elindultak a pulzációs interferenciamé-rések kísérleti vizsgálatai. A hazai gyakorlat találkozotta Brigham-módszer korlátozott alkalmazhatóságával,ugyanis a zajhatások a vizsgálatok jelentõs részénélelnyomták az értékelés alapját képezõ hasznos jeleket.

Tóth B. [8] publikálta a zavarszûrési módszert a pulzá-ciós interferenciamérések értékelésére. A módszer nagyelõnye, hogy a periódusok õsszegzése után a teljes pont-sorra illesztetten határozza meg a tároló paramétereit.

Balogh A. (1996) készítette el a PulsEx értékelõprogramot. A program jelenlegi formájában az eredetikörnyezetében [MS-DOS 6.22, Windows 3.1. (angolpáneurópai) + Excel 4.0 (angol)] mûködik, fut az újabbgépeken is.



A pulzáló hatást zavaró tényezõk

A nagy felbontóképességû mûszerek alkalmazásamegmutatta, hogy a megfigyelõkúton létrejövõ nyo-másváltozást egy sor tényezõ zavarja:a) Monoton nyomás komponens, ami a telep általános

mûködésébõl adódik; a termelõ- és/vagy besajtoló-kutak hatása, esetleg más mezõk mûvelésének inter-ferenciája.

b) A földi árapály periodikus hatása, ami a kõzetfe-szültség változásának nyomáseredõje. Nagyságátbefolyásolja a vizsgált tároló porozitása és a pórus-méret megoszlása. Mértéke: 0,1-5 kPa.

c) A napi felszíni hõmérsékletváltozás periodikus jel-legû hatása. A hatást a kút felszínre nyúló részébenlévõ fluidum tágulása, ill. összehúzódása, a sûrûség-változás okozza. A hatás nagysága a megfigyelõkútközvetlen körzetének áteresztõképességével is ará-nyos. Mértéke: 0-30 kPa.

d) A teljesen véletlenszerû nyomásváltozások, így alégnyomásváltozások tároló eredõje, vagy az elekt-ronikus mérõmûszerek mûködési zaja. Tapasztala-taink szerint a tárolókban elõfordul teljesen értel-mezhetetlen zaj is. A felszín felé nyitott kutak nyo-másváltozási tartománya ± 4 kPa.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a zajösszetevõk jelentõsen meghaladják a jelenleg alkalma-zott memória nyomásmérõk 70 Pa-os felbon-tóképességét, így a mûszerek felbontóképességénekesetleges javulásától a hidrodinamikai vizsgálatokértelmezhetõségére vonatkozóan lényeges javulástnem várhatunk.

Megjegyezzük, hogy a fent ismertetett zavaró hatá-sok az egyedi kútvizsgálatok nyomásváltozás-méréseitis zavarják.

A vizsgálatok értékelhetõségénekmegoszlása

Az 615 pulzációs vizsgálatból [20] 105 vizsgálatnála megfigyelõkút nyomásválaszán látható a periodici-tás, így ezek a mérések értékelhetõek a Brigham(1970) módszerével. 376 vizsgálat csak a Tóth B. [8]zavarszûréses módszerével volt értékelhetõ, mely így amérések eredményességét 17%-ról 78%-ra javította.

A vizsgálatok közül 136 nem adott rétegparamétert.Megjegyezzük, hogy ezeknek a méréseknek egy része,≈30%-a, nagyon fontos információt szolgáltatott avizsgált tárolórész áramlástani helyzetére, ugyanis amérések célja volt annak megállapítása, hogy a két kútközött létezik-e hidrodinamikai kapcsolat. A hidrodi-namikai kapcsolat megjelenése egyértelmû válasz akérdésre. Ha a kapcsolat nem mutatható ki, a mérésértékelése több szakterület együttmûködését igényli.

Reprodukálhatóság és tárolószerkezet [14]A vizsgálatokból 17 reprodukálhatósági vizsgálat

volt, ahol azonos kutakon és azonos ciklusidõvel,megközelítõen azonos telepállapotban került sor azismétlésre. Matematikai statisztikai módszerek alapjánmegállapítható, hogy az alap és a reprodukálhatóságimérések nagy valószínûséggel megegyeznek.

A tárolószerkezet megismerése céljából, a reprodukál-hatósági vizsgálatok technológiájával megegyezõen, kí-sérleti méréseket végeztünk Nagylengyel repedezett, ka-vernás karbonát és Dorozsma alaphegység metamorfitolajtárolókon. A vizsgálatok periódusidejének növelésé-vel növekvõ tárolótérfogat paramétereit számíthatjuk amegfigyelõkutakon mért nyomásváltozásokból.

Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy aNagylengyel tárolóban a megnövelt ciklusidejûmérésekbõl számítható telepparaméterek a tároló hete-rogenitásának következtében lényegesen nagyobbszórást mutatnak, mint a reprodukálhatósági mérések,de az adatok eltérésének tendenciája nem egyirányú,így arra következtethetünk, hogy ennél a tárolónál avizsgálati idõ hatása elhanyagolható.

Dorozsma olajmezõ alaphegység típusú tárolójábana különbözõ idõvel mért adatokat összehasonlítva,minden mérésnél egyértelmû tendencia állapíthatómeg; növekvõ ciklusidõvel növekvõ tárolóképességetés csökkenõ transzmisszibilitást kapunk eredményül.Ez arra enged következtetni, hogy a nagyobb termelésiidõ hatására növekvõ mértékben mobilizálódik azösszetett (komplex) porozitásban tárolt olajhányad.

Átlagadatok [14]:a = 514 m kúttávolság,∆t1 = 984 perc alap ciklusidõ,∆t2 = 4080 perc megnövelt ciklusidõ,S1 = 6,8210-3 m/MPa alap tárolóképesség,S2 = 9,2410-3 m/MPa megváltozott tárolóképesség,T1 = 0,24105 µm2m/Pas alap transzmisszibilitás,T2 = 0,0949 105 µm2 m/Pa s megváltozott transz-

misszibilitás,Vizsgálatok száma: 5,Tárolóképesség (porozitás) növekedése: 35%,Transzmisszibilitás (áteresztõképesség) csökkenése: 60%.

Algyõ [24]A mezõ pulzációsan vizsgált telepei felsõ-pannon

homokkõtárolók. Az olajtelített és gázsapkával nemérintett területeken elvégzett 33 pulzációs vizsgálat76%-os értékelhetõsége azt mutatja, hogy a hasonlótárolók kezdeti állapotában sikerrel kísérelhetõ meg avizsgálati módszer alkalmazása, ugyanis az üzemi ho-zamok pulzálásával még Brigham-módszerrel is érté-kelhetõ nyomásváltozások jönnek létre.


Tapasztaltuk, hogy az Alg636, 637, 691 kutak-ban vizsgált Tisza1 telep nagy zsugorodású kõolajattárol (Bo = 2!), és a pulzációs nyomáshullámokat el-nyeli a közvetítõ olaj tulajdonságaiban beálló változás.

A mezõ Szeged1 szintjén 19791980-ban micel-láris olajkihozatal-növelõ kísérletet végeztek. A köz-ponti Alg596 kút körül 100 m-en belül kiképezték azAlg214, 478, 597, és Alg598 kutakat. Az Alg596központi kutat megfigyelõvé kiképezve a környezõ ku-takból 4 pulzációs vizsgálatsorozatot indítottunk. A mû-velet kezdetén az 1979. jan. 18-ai mérés adatai szerinta vizsgált tárolórész megközelíti a homogén állapotot.A kísérlet során a tárolóba juttatott vegyszerekhatására a rétegparaméterek változása, így a vizsgáltteleprész áramlási heterogenitása növekvõ tendenciátmutatott. A 2. táblázat mutatja az adatbázis formáját,és tartalmazza a kezdeti és a záró mérés adatait. Lát-ható, hogy a vizsgálatok Brigham szerint is értékelhe-tõek, ami azt jelenti, hogy a nyomásváltozások szem-mel jól láthatóak. Viszont a 4., utolsó mérés, a megnö-velt ciklusidõ ellenére, még a számítógépes értékelés-hez kellõ nyomásváltozást sem adta. Itt a megfigyelõ-és az aktív kutak között kialakult állapot a hidrodi-namikai zárást mutatta.

Fent ismertettük, hogy 615 pulzációs vizsgálat90,2%-a nem homokkõ típusú tárolókõzetben kerültkivitelezésre. Jellemzõ a két tárolótípus eltérõ viselke-désére, hogy míg a teljes adatbázisra vonatkozóan azértékelések hányada Tóth B./Brigham 376/105 = 3,6,addig az Algyõ-i homokkõtárolókra 9/16 = 0,56.

8. Homoktartalom meghatározása szál-lítható- és telepített termelõrendszere-ken átáramló fluidumoknálA szállítható termelõrendszerekhez kifejlesz-tett eszközök

A lyukbefejezõ berendezésekhez rendelt szállíthatótermelõszerelvények a kútáramok homoktartalmáracsak nagy hibával terhelt tájékoztatást adtak. A terme-lõfúvókák erodálásából és a folyadéktároló tartályok-ban kiülepedett homok mennyiségébõl lehetett bizo-nyos következtetést levonni a homok jelenlétére ésmennyiségére. Nagymértékben javította a kútáramokhomoktartalmára vonatkozó információt a HU 168 054lajstromszámú szabadalom használatbavétele. KristonÁ. és Segesdi J. Berendezés kõolajat, földgázt ésvizet termelõ kutak homoktermelésének kimu-tatására címû, 1976-ban nyert szabadalmuk elõ-készítõ méréseivel 1968-ban, Algyõn elkezdõdtek ahazai homokvizsgálati eszközök kifejlesztésénekkísérletei.

A berendezést vázlatosan a 4. ábra szemlélteti. A fú-vókával szabályozott termelésnél a hengeres könnyû-

fémtestet azonos távolságra helyezzük a fúvóka kilépõvégétõl. A tartószerkezet biztosítja a könnyûfémtestállandó helyét a kútáramban. Tapasztaltuk, hogy abemutatott konstrukciónál 400 000 m3/d gáz- és 40m3/d fluidumtermelés egyidejû áramlása sem okozészlelhetõ elváltozást a mintatesten egy kapacitás-mérés idõtartama alatt, viszont a homok megjelenésebiztosan mérhetõ súlycsökkenést okoz.

A súlycsökkenésre és a próbatest változásaira alapo-zott mérés kvalitatív eredményeit Segesdi J. 800 vizs-gálatnál értékelte, amit a kútvizsgálati jelentésekbenközöltünk. Az 5. ábrán egy homokindikációt mutatópróbatest látható.

A kútáramok szilárdanyag-tartalma kvantitatívmeghatározásának elõfeltétele, hogy a kútárambaismert mennyiségû kalibrálóhomokot vezessünk.

A 6. ábrán a homokbeadagoló felépítése és a csat-lakozó szerelvények láthatók (Segesdi J. HU 8 128(U)lajstromszámú használati mintaoltalom /1995/). A ho-mokbeadagoló a kalibrálóhomok beengedéséhez be-vezetõ nyílással rendelkezik, és az alsó része kúp,amely az egyenletes homokbeáramlást biztosítja. A ho-mokbeadagolót elzáró szerelvénnyel kötjük a ter-melõvezetékbe. A homok beadagolására szolgálószerelvény nyitása elõtt a rendszer nyomását gáz-palackkal a vezeték nyomása fölé emeljük, ezáltal biz-tosítjuk a kalibrálóhomok kiáramlását a kútáramba.

A kalibrálás során mérjük a kút termeltetése közbenbeadagolt kalibrálóhomok tömegét, és ennek hatására afémtest tömegének csökkenését. A kútáram homoktar-talmának méréséhez változatlan termelési körül-mények között új fémtestet helyezünk a rendszerbe,majd annak kiépítése után megmérjük a tömegénekcsökkenését. A kalibráló és a vizsgálati fémtest-tömeg-csökkenés, valamint a kalibrálóhomok tömegénekismeretében a vizsgálati idõ alapján kiszámítható akútáram szilárdanyagtömeg-tartalmának idõegységrevonatkozó áramlási üteme. A fentiek szerinti szilárd-anyagmérés és -értékelés ipari gyakorlat volt, 150kvantitatív szilárdanyag-meghatározást végeztünk.

A telepített termelõrendszerekhez kifejlesz-tett eszközök

A szállítható termelõrendszereken végzett kapaci-tásmérések részét képezte a kútáramok homoktartal-mának megmérése, így a GEOINFORM kútvizsgálóigyakorolhatták a homokvizsgálatokat. A homokkõtárolókõzetû föld alatti gáztárolók üzemeltetésénekáltalános tapasztalata volt, hogy gáztermeléshez képestnagymértékû ki-be tárolások következtében, a tárolóküzemeltetésének hatodik-nyolcadik évében a termelésikútáramok homoktartalma növekvõ tendenciát muta-tott [17].


2.táblázat


A gáztárolók kútjaiba történõ növekvõ homok-beáramlás jelezte, hogy várhatóan igény mutatkozikhomokmegfigyelõ rendszerek kiépítésére. A rendsze-rek megtervezésére, kivitelezésére és beüzemelésére aGEOINFORM Kft., a LOG Rt. és az ELCOM Kft.alkalmi együttmûködése vállalkozott.

A MOL Rt. 1996-ban kiadott felhívására azegyüttmûködés GEOINFORM néven jelentkezett, ésmegnyerte azt a Doppler Kft. (Hajdúszoboszlón alkal-mazott), PEII (USA Hajdúszoboszlón alkalmazott),

CorrOcean Ltd. (Norvégia) és Fluenta A. S. (Norvé-gia) versenytársak elõtt.

Ezt követõen a föld alatti gáztárolókat szereltük felmechanikus és kapcsolódó elektronikus szondalyuka-dást jelzõ készülékekkel, feltüntetve a megvalósításévét és darabszámát: Kardoskút (1995) 21 db, Hajdú-szoboszló (1999) 85 db, Pusztaederics (2004) 23 db ésSzõreg1 (2009) 44 db.

Egyedi gázkutakon felépített mechanikus-elektroni-kus berendezések száma: 37.

A csõszondát és áramlásvezetõt tartalmazó homok-érzékelõ hidraulikus részének keresztmetszetét a 7. áb-ra szemlélteti [18]. A kútáramot 1 szelektív hatású köralakú áramlásterelõn vezetjük a 4 észlelõ csõszondára.A szûkítõ azért szelektív hatású, mert kialakítása ket-tõs osztatú. A gázáramot elõször a 2 ívelt szakasz ve-zeti a 3 henger alakú nyílásra. A termelt gáz és a szilárdanyag sûrûsége közötti különbség okozza azt a szelek-tív hatást, hogy amíg a gáz áramlási sebességét dön-tõen a 3 henger alakú körgyûrû határozza meg, erózióshatása a csõszondánál elhanyagolható, addig a szilárdanyagot a 2 ívelt felület a csõszondára fókuszálja, ésazt hatékonyan lyukasztja. Tapasztaltuk, hogy a rend-szert 50-80 m/s áramlási sebességtartományban célsze-rû üzemeltetni. Az észlelõ csõszonda falvastagsága arendszer nyomásának elviselésére méretezett. Az 1áramlásterelõn felgyorsított kútáram torló nyomásaáltal okozott terhelés elviselését a 4 észlelõ csõszondakét végének 5 és 6 befogadása, valamint a belsõ fura-tot 7 kitámasztó tüske biztosítja oly módon, hogy aszonda lyukadását követõen a kijelzést biztosító gáz-mozgás a 7 kitámasztó tüske palástjára vágott menetenkeresztül jön létre.

A mechanikus és elektronikus részeket tartalmazóberendezés [18] üzemjellemzõi:1. termelési adatok alapján az áramlásterelõt méretezni

kell;2. a csõszonda a gázvezeték lefúvatása nélkül, zsilipe-

zéssel cserélhetõ;3. a rendszer bármilyen termelési ütemre, szilárd-

anyag-minõségre és szemcseméretre kalibrálható;4. a kumulált homokmennyiséget jelzi ki, így a kút-

áram átlagos szilárdanyag-tartalma a kijelzéshezszükséges idõintervallum alapján számítható, a vizs-gálatnak a szilárdanyag-tartalom tekintetében nincsalsó határa [21];

5. a többfázisú áramlást a kútra telepített rendszermûködése kalibrálással veszi figyelembe;

6. a felgyorsított teljes kútáram az érzékelõ csõszondátfémtisztán tartja, így semmilyen anyag (agyag, kút-kiképzési folyadék stb.) nem tapadhat rá.

A kvantitatív homokmennyiség számítását csak akútárammal végzett, jellemzõ szemcseméret eloszlású

4. ábra: Fúvókakiképzés homokmeghatározásnál

5. ábra: Próbatest, homoknyomokkal

6. ábra: Kalibrálóhomokot beadagoló szerkezet


és minõségû, anyaggal valókalibrálással kísérelhetjükmeg. A termelõrendszerbekötött gázkutaknál a kalibrá-lást 3 termelési ütemnél vé-gezzük; a megadott maxi-mális ütem 80%-án, a meg-adott minimális hozam120%-án és egy köztes ter-melési ütemnél. A kalibrálásalatt a kalibrálóhomokot fo-lyamatosan adagoljuk a kút-áramba, amit a csõszondalyukadásának észlelésekormegszakítunk. A kalibráló-homok fogyásából számítjukaz adott gázsebességhez tar-

tozó 0,4 mm falvastagságú szonda lyukadását okozóhomok tömegét.

A 8. ábra szemlélteti csõszondákon a homokerózióhatását.

A Szõreg1 stratégiai gáztárolónál a próbaüzemitermeltetési program szerint a kalibrálások és a ho-mokellenõrzések a függõleges kutak 180 000 m3/d 300000 m3/d termelési tartományában, a vízszintes ku-tak 300 000 m3/d 500 000 m3/d termelési tarto-mányában történtek. A kutak tisztítótermeltetése alatt akalibrálások és homokellenõrzések eredményeit 151db szonda mutatta. A szondák együttes kezelhetõségeés tanulmányozhatósága érdekében a 9. ábrán láthatómódon azokat a táblába mélyített furatokba helyeztük.A kutakat a mûveleti sorrend szerinti sorba számoztukés rendeztük. A sorrend egységes jelölése mellett akútszámok jelölése a függõleges és a vízszinteskutaknál eltérõ. [21].

9. Sókristályos gázkizárás

Az algyõi szénhidrogén-tárolók egy része nagygázsapkával és vékony olajtesttel rendelkezett [4]. Úgya függõleges, mind a vízszintes kutaknál általánostapasztalat, hogy a gázkúposodás csökkentette az olaj-termelést és az érintett terület végsõ olajkihozatalát.

Eljárásunk az elgázosodott kutaknál részben vagyegészben kizárja a gázbeáramlást nátrium-kloriddaltelített sósvíz besajtolásával [22]. Ha az oldószer (víz)mennyiségét és/vagy a só oldhatóságát csökkentjük,sókristályok képzõdnek a tároló pórusainak egy

7. ábra: A csõszondát és az áramlásterelõt magában foglaló homokérzékelõ

8. ábra: A homokerózió hatása

9. ábra: A Szõreg1 mûveleti szondáit bemutató tábla


részében. (A német nyelvû irodalom ezt a hatást Salz-zementation-nak nevezi). A gázkizárás folyamata egy-mást követõ tömény sósvíz-, olaj- és alkoholdugókbesajtolásából áll. A kezelés után a mobil szénhidrogénfázisok (gáz, olaj) eltérõen hatnak a sókristályokra. Agázáram nem képes oldani a sókristályokat, mivel nemtartalmaz mobil vizet. A gázáram a sókristályokat apórusszûkületekbe szállítja, így a gázra vonatkozóáramlási gát növekszik. Az olajáram azonban tartal-maz vizet, ami oldja a sókristályokat. Az olajáramlás-ban az áramlási gát fokozatosan megszûnik éshelyreáll az eredeti áteresztõképesség.

Algyõ térségében 15 olajkutat (közöttük 2 vízszin-tes) kezeltünk a gázosodás hatásának csökkentésére. Atöbbletolaj számításához termelés-elõrejelzések ké-szültek. A többletolaj mennyiségét a termelési tény-adatok és az elõrejelzések különbsége adta. A keze-lések 67%-a bizonyult eredményesnek. A projekt 1999és 2008 között 113 000 m3 többletolajatadott. Az összes kezelt kút mûveleti költ-ségeit számításba véve az eredménytöbb, mint hatszorosa a kezelési költ-ségnek. Mivel mindkét vízszintes kútkezelése eredményes volt, az eljárásajánlható a vízszintes kutak kezelésére,különösen, ha a tárolókõzet jelentõsmértékben inhomogén.

A 3. táblázat tartalmazza a kezelt ku-tak felsorolását a többletolaj szerint. Atáblázatban látható, hogy az elsõként ke-zelt Algyõ492 kút nem eredményezetttöbbletolajat. A második kezelésre kije-lölt Algyõ524 kútnál megváltoztattuk akezelés eljárását, különös tekintettelTiszai György laboratóriumi vizsgála-tainak eredményeire. A kezelés során5 vízmentes rétegolajdugó került besaj-tolásra, összesen 125 m3, 50 m3 alkohol-

besajtolás történt 2 részletben és 180 m3 töménysóoldatot sajtoltunk be 3 részletben. A hidrodinamikaivizsgálatok mutatták, hogy az induló 16010-3 µm2 át-eresztõképesség az érintett térfogatban lecsökkent510-3 µm2-re. A kezelés elõtti és utáni olajtermelést a11. ábra mutatja. Kezelés elõtt a gáz-olaj viszonyelérte a 483 m3/m3-t, az olajtermelési ütem lecsökkent0,55 m3/d-ra. Kezelés után az olajtermelés elérte a 9,76m3/d-t, ez 18-szoros termelésnövekedést jelent. A kútkezelés utáni kumulatív olajtermelése 7440 m3 volt,ami magában foglalta az elismert 3050 m3 kihozatal-növekedést. A kezelés hatására a gáz-olaj viszony le-csökkent 160-240 m3/m3-re.

A 12. ábra az Algyõ488 (H) kút kezelés után mértadatait mutatja. A vízszintes kút a nagy heterogenitásúAlsópannon13/b tárolóból termelt, ahol az átlagosporozitás 9%, az áteresztõképesség 15 10-3 µm2. Az1997. évi termelésbe állításkor a kút mért gáz-olajviszonya 83 m3/m3 volt. A kút teljesen elgázosodott, ésa 2005. évi kezelés elõtt már zárt állapotban volt. A ke-zelés során 1400 m3 fluidumot sajtoltunk a kútba. A je-lentõs mennyiségû besajtolt tömény sósvíz és etanolmobil részének visszatermelése 230 napig tartott. Fon-tos adat, hogy 3 évvel a kezelés után, 2008 januárjábanbekövetkezõ gyors gázmennyiség-növekedést a sókris-tályok elmozdulása ismét elzárta [22].

10. Vízszintes olajkutak nyomáshullám-vizsgálatai, többletolaj

Nyomáshullám terjedési sebességekAz Algyõi Termelési Egység (ATE) irányításával tör-

téntek nyomáshullám-mérési kísérletek az olajjal telje-sen telített Ü73H és A486H kutakon [12]. A vizs-

10. ábra: A homokerózió lehetséges romboló hatása

3. táblázat: A kezelt kutak felsorolása többletolaj szerint

Sorsz. Idõintervallum Kútszám m3

1 2004. 03. 11. 2008. 12. 31. Algyõ910 46 410,82 2002. 10. 27. 2008. 12. 31. Ásotth.É4 16 382,83 2004. 10. 13. 2008. 12. 31. Algyõ900 15 230,24 2002. 11. 05. 2008. 12. 31. Ásotth.É8(H) 9 603,55 2002. 11. 11. 2008. 12. 31. Algyõ685 6 842,26 2005. 04. 12. 2008. 12. 31. Algyõ488 (H) 4 782,87 2003. 11. 04. 2007. 01. 02. Algyõ439 4 429,68 2004. 04. 08. 2008. 12. 31. Algyõ615 4 389,49 1999. 05. 16. 2001. 03. 31. Algyõ524 3 050,010 2004. 03. 22. 2008. 12. 31. Algyõ185 2 110,911 2002. 11. 24. 2005. 04. 12. Algyõ651 178,112 2005. 04. 12. 2006. 09. 12. Algyõ82 167,913 1997. 08. 07. 1997. 08. 07. Algyõ492 014 2004. 11. 11. 2007. 12. 31. Algyõ16 -20,315 2004. 10. 28. 2008. 12. 31. Algyõ634 -174,9

Eredmény 113 383


gálatok azt mutatták, hogy a teljes kútszelvény anyomáshullámokkal átjárható. A mért nyomásváltozá-sok értékelése szerint a termelõcsõben 1053 m/s és 1076m/s sebességgel terjedtek a nyomáshullámok. A vízszin-tes nyitott szakaszokon mért hullámsebességek 358 m/sés 169 m/s voltak. Megállapítható, hogy a nagyobb át-eresztõképességnél kisebb nyomáshullám-terjedési se-besség alakul ki. A jelenség matematikai leírása várha-tóan megadja a közvetlen kútkörzet áteresztõképességét,ami a termelési depresszióval együtt várhatóan tájé-koztatást ad a rendszer áramlási körülményeirõl.

A BKL Kõolaj és Földgáz szaklapban publikált(1999. 12. sz., p. 237) tanulmány ismerteti a vízszinteskutak hidrodinamikai vizsgálatainak tapasztalatait.Megállapítjuk, hogy a gázkutakon mért nyomásemel-kedések többsége értékelhetõ volt, viszont a többfázisúbeáramlást adó 30 vízszintes olajkútban mért nyomás-emelkedési adatok 90%-a nem volt értékelhetõ.

A Csongrád-D1 réteget meg-nyitó Algyõ486 (H) kút több-letolaj-termelése

A vizsgált Algyõ486 vízszintesolajkút többfázisú termelést adott. Avizsgálat elõtt a kút és a kúttal kap-csolatban lévõ kútkörüli tárolórészgázmentes olajtelítettségét biztosí-tottuk oly módon, hogy a kút zárásaés a nyomás állandósulása után akútban lévõ gázt lefúvattuk, és a ré-tegrepesztõ nyomást megközelítõen,a kúttérfogat kétszeresét meghaladóolajtérfogatot sajtoltunk be. A terme-lési dokumentumokban rögzítettadatok alapján 781 m3 többletolajvolt kimutatható, figyelembe véve a

vizsgálat miatti termeléskiesést és a kútba sajtolt olajmennyiségét.A többletolaj-termelést eredményezõ hatások: Az olajra vonatkozó relatív áteresztõképesség növe-kedése.

A vízszintes szakasz alsó alkotója mentén kiülepedett10 mikrométer nagyságrendû alkotórészek (fines) be-sajtolása a rétegbe.

További vizsgálati javaslatokMegvizsgálva az Algyõ-mezõben fúrt vízszintes

olajkutak többségét adó Csongrád-D1, 2 és az Al-sópannon13/b telepek rétegnyomását, megállapít-ható, hogy a Csongrád-D1, 2 rétegeknél a kút-elõkészítési mûveletek és mérések változtatás nélkülmegvalósíthatóak, az Alsópannon13/b telepet meg-nyitó kutak vizsgálatához a programot módosítanikell.

11. ábra. A524 kút olajtermelése a kezelés elõtt és után (1996. 01. 01. 2002. 03. 31.)

12. ábra. Algyõ488 (H) kút termeléstörténete a kezelés után


Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet fejezem ki a MOL Nyrt.-nek a tanul-mány elkészítésre történõ felkérésért és a publikációmegjelentetésének engedélyezéséért.

Hivatkozások

[1] Horner, D. R. 1951. Pressure Build-Up in Wells.3. WPC. Sec. II. p. 503.

[2] Kassai L.: Termelõkutak nyomásemelkedési gör-béinek értékelése. Bányászati L., 1960. 10. sz., p.703715; 11. sz., p. 773784; 12. sz., p. 849856.

[3] Megyeri M.: Eljárás olajkutak nyomásemelke-dési görbéinek feltöltéses módon való meghatá-rozására. HU 157299 sz. szabadalom /1968/.

[4] Rácz D.: Algyõi generálmûvelési terv készítése.A kõolaj- és földgázbányászati ipari kutató labo-ratórium mûszaki tudományos közleményei.1968. p. 929.

[5] Barabás L. Kassai L. Megyeri M. TeknyõsI.: A fúrószáras teszteres vizsgálatok üzemi al-kalmazásának tapasztalatai. Kõolaj és Földgáz,1976. 9. sz., p. 129.

[6] Megyeri M. Tóth B.: Berendezés porózus és/vagyrepedezett fluidumtárolókban keltett interferen-cia hatások kimérésére. HU 173 501 sz. szabada-lom (1976).

[7] Balázs Á. Gesztesi Gy. Koncz I. Megyeri M. Pápay J. Takács J. Török J. Török J.-né:Szénhidrogéntelepek mintavételi és elemzésinormái. OKGT szabályzat (1978).

[8] Tóth B.: Zavarszûrési módszerek alkalmazása apulzációs hidrodinamikai interferenciavizsgá-latok értelmezésében. Kõolaj és Földgáz, 1978.5. sz., p. 147151.

[9] Fürcht L. Gerencsér Gy. Gyenese I. KovácsP. Major J. Megyeri M. Tóth B. Török J.:A szénhidrogéntelepek kútvizsgálati normái.OKGT szabályzat (19801985).

[10] Simon S.: Hidrodinamikai vizsgálatok értékelésimódszerei BSZT 34. sz., NIMDOK (1981).

[11] Megyeri M. Gyenese I. Tóth B.: Hidrodina-mikai vizsgálatok gyakorlata BSZT. 12. szám,NIMDOK /1982/.

[12] Megyeri M.: Eljárás föld alatti terek térfogatánakméréséreHU197 445; SU1 574 182, DE 3 510 574,ES 541 610, CN 2057, CS 268 667, BG 43 697/1983/ megadott szabadalmak.

[13] Megyeri M.: A hidrodinamikai vizsgálatok hely-zete. BKL Kõolaj és Földgáz, 1988. 5. sz., p. 141.

[14] Megyeri M.: A tárolótér szerkezetének leírása in-terferenciamérések alapján. BKL Kõolaj és Föld-gáz, 1990. 8. sz., p. 234.

[15] Megyery, M.: Fill-up Pressure Buildup Test: AnEffective Method for Wells With Low Initial Pro-duction and Deep Drawdown. SPE FormationEvaluation, 1996. 12. sz., p. 245.

[16] Stuart McAleese: Operational Aspects of Oil andGas Well Testing. ELSEVIER (2000)

[17] M. Megyery T. Miklós J. Segesdi Z. Tóth.:Monitoring The Solids In Well Streams of Under-ground gas Storage Facilities. Lafayette, SPE58 753 (2000).

[18] Segesdi J. Megyery M. Vékási J. Béda F. Tóth Z.: Berendezés csõvezetékekben áramló, fõ-leg gázok és gázkondenzátumok kumulált szilárd-anyag-tartalmának mérésére. HU 221 668 szaba-dalom (2002).

[19] GEOINFORM Kft.: A feltöltéses mérések adat-bázisa. Összeállította, elemezte MegyeryM. (2002).

[20] GEOINFORM Kft.: A pulzációs vizsgálatok adat-bázisa. Összeállította, elemezte MegyeryM. (2003).

[21] GEOINFORM Kft.: Szõreg1 stratégiai gáztárolótisztítótermeltetése közben végzett homokellenõr-zések és kalibrálások összefoglaló értékelése.Kézirat. Készítették: Megyery M. Segesdi J. Kádár I. /2009/.

[22] Megyery M. Koncz I. Tiszai Gy.: A sókristá-lyos gázkizárás eredményei. BKL Kõolaj ésFöldgáz, 2010. 7. sz., p. 18.

[23] Megyery M.: A feltöltéses nyomásemelkedésimódszer alkalmazhatósága a nem hagyományosgázelõfordulásoknál. BKL Kõolaj és Földgáz,2012. 3. sz., p. 12-23.

[24] Megyery M. Gyenese I.: A pulzációs interferen-ciamérések hazai alkalmazása, adatbázisa. BKLKõolaj és Földgáz, 2013. 1. sz., p. 18.

DR. MIHÁLY MEGYERY (petroleum engineer, candidate of science, expert): WELL TESTS AND RELATED ENHANCEDRECOVERY OPERATIONS AT ALGYÕ

The author provides a brief overview on the history of domestic well tests (organisational, technical and methodological issues)presenting a summary on the complex well test methods conducted in the region (during the exploration and appraisal phase of thereservoirs, and during the operations), results and experiences of test performed in Algyõ region, as well as the related enhancedrecovery processes on the 50th occasion of commissioning of the Algyõ Plant.


A ROTARY jogilag 25 éve léte-zik, azonban tevékenysége sokkalrégebbrõl eredeztethetõ, és az aláb-bi felügyeleti szervezetek központiirányítása alatt ment végbe:

19331938: EUROGASCO; 19381949: MAORT; 19491952: 125(ÁKMNV); 19521954: MASZ-OLAJ Rt.; 19541957: Kõolajkuta-tó és Feltáró Vállalat (KMV);19571969: OKGT /DKÜ/; 19691978: OKGT /DKFÜ/; 19781990:KFV; 1991-tõl a MOL Rt.

1990. július 1-jén megala-kul a jogelõd ROTARY Kft.

A vállalat alapításának körülmé-nyei: Magyarországon a rendszervál-tás után, a kialakuló piacgaz-daság hajnalán a ROTARY ma-gyarországi részesedése kb. 30-40%.

A hazai piacon a ROTARY ver-senytársa a Kõolajkutató Vállalat.

1991. október 1-jén megalakul aMOL Rt.

A kõolaj világpiaci ára az 1981-eshordónkénti 34,3 dollárról 1986-ra 13,5 dollárra zuhant, s az ek-kortájt készült prognózisok csu-pán igen lassú emelkedést való-színûsítettek.

Kuvait megszállása, majd az Irakellen elrendelt gazdasági embargópánikhangulatot eredményezett a

kõolaj világpiacán. Az északi-ten-geri Brent-féle olaj ára augusztus22-én elérte a hordónkénti 29,15dollárt, szeptember 26-án pedigmár valamivel meghaladta a 40dollárt. A háború januári kitörésétkövetõ napon sokan már nem tar-tották valószínûtlennek a hordón-kénti 60 dollár körüli olajáratsem.

1994. október 1-jén meg-alakul a ROTARY Rt.A 25 év fontosabb történései 1995: A Társaság stratégiájánakkidolgozása; Árjegyzékek egysé-gesítése (KV Rt.-vel); Üzletágiszervezeti struktúra kialakítása;A Társaság megszerzi a hazaipiac 50%-át, új területekre (algyõitérség) sikerül a bejutás; Külfölditevékenység Ausztriában és Tu-néziában.

1996: Moldáviai új külföldi piac;Elsõ hosszú távú külföldi tender(AFPC) elnyerése Szíriában; Ka-pacitáslekötési megállapodás aMOL Rt.-vel; Struktúra és ered-ményjavítási program kidolgo-zása.

1997: R65 DE fúróberendezésátalakítása (4 M) és a szíriai pro-jekt indulása; Szállítási üzem, ill.portaszolgálat, takarítás kiszer-vezése; Versenytárs privatizálása(Kõolajkutató Vállalat); Nl416,

Nl156 korábban elszerencsét-lenedett kutak sikeres újranyitása;ZsanaÉ föld alatti gáztároló II.ütemének megindítása; Kon-cessziós fúrási tevékenység Dal-mand1 ponton; Kiha D1 kútrekonstrukciója.

1998: A Társaság egyik legsike-resebb éve (közel 100%-os kapa-citáskihasználtság); R66 DE fú-róberendezés beszerzése (9 M $);NL282/a kúton szén-dioxid-gáz-kitörés sikeres elfojtása; Réteg-repesztési projekt indul (CsoK1,2, 6; VízÉ; SasNy); Üzemfenn-tartási üzem kiszervezése; Újszervezeti struktúra kialakítása(szolgáltatási igazgatóság, beszer-zés); EBK kézikönyv kiadása;PMS indítása.

1999: Új stratégia kidolgozása;R66 berendezés munkába állásaa szíriai MOL projekten; Integráltinformatikai rendszer indulása;ROTARY értékesítésének meg-hirdetése; ROTARY-INVEST Kft.megalapítása.

2000: A Társaság piaci részese-dése a MOL Rt. megrendeléseibõl75%; Új általános szerzõdési fel-tételek életbelépése; Pályázat be-adása a ROTARY megvásárlásá-ra; ISO 9002 minõségbiztosításiaudit megszerzése; Új tender(ek)indulása Szíriában; Sekély tengerifúrási tender elnyerése Tunéziá-

Rövid áttekintés a ROTARY FúrásiZrt. 25 éves tevékenységérõl*

ETO: 622.24

A Rotary Fúrási Zrt. negyedszázados jubileumi ünnepségén elhangzott elõadás atársaság tevékenységi körének szervezeti, gazdasági hátterérõl adott történeti áttekin-tést a MAORT idõkig visszamenõen, évenként felsorolva az elmúlt 25 éves idõszakjelentõs történéseit, eredményeit.

MAGYARGÁBORokl. olajmérnök,mérnök-közgazdász,Workover és Well szerviz szektorigazgató,Rotary Fúrási Zrt. Nagykanizsaés Crosco Integrated Drilling andWell Service Co. Ltd. Zagreb,OMBKE-tag.

* A Rotary Fúrási Zrt. negyedszázados jubileumi ünnepségén, 2015. október 2-án, Nagykanizsán elhangzott elõadás szerkesztett változata.


ban; A pusztaszõlõsi kitörésvédelmi munkákban va-ló részvétel.

2001: Májustól minden MOL-os kútmunkálati meg-rendelést a ROTARY kap; A hazai megrendelés nél-kül maradt MB KV Rt.-tõl jelentõs számú fúrási ésszervizszemélyzet átvétele a ROTARY állományába;Általános Szerzõdési Feltételek aláírása a MOL Rt.-vel; Koncessziós tevékenység Kógyár, Törökkop-pány; Szíriában folyamatosan dolgozik 2 db fúróbe-rendezés; Tunéziai berendezés bárkára telepítése fo-lyik.

2002: Tulajdonosi döntés alapján a külföldi üzletágértékesítése a Crosco számára (3 db berendezés akapcsolódó szerzõdésekkel, személyzettel és készlet-tel); Belföldi konzorciummal tárgyalások kezdõdneka ROTARY részvényeinek értékesítésérõl; Új mû-szaki követelményrendszer a MOL-tól; Harmadik fe-les inspekció bevezetése; Az ISO 14001 környe-zetvédelmi minõsítés megszerzése; A MOL Rt. általkibocsátott Mud Service és Tubular Handling ten-derek elnyerése.

2003: A külföldi üzletág értékesítési folyamat le-zárulása; A MOL Rt.-vel aláírásra került a Szerzõdésa Belföldi Kútmunkálatokról (Garantált árbevétel),valamint a Szerzõdési feltételek és díjjegyzék;Szervezeti átalakítás a társaságnál.

2004: Rig3 DE (lengyel) fúróberendezés üzembeállítása a hazai piacon; mélyszivattyú-cserés tenderelnyerése; Koncessziós kútjavítási tevékenység (hul-ladékenergia-hasznosítás) Intek Erõmû Rt. cégszámára; Szervizmunka (alulegyensúlyozott fúrás) aPOGO számára; Algyõi telep kialakítása; Stratégiaitervezés folyamatának indítása.

2005: Közbeszerzési eljárás keretében újabb 3 évesMud Service és Tubular Handling szerzõdés elnye-rése a hazai piacon; Szélesebb kapcsolatrendszerkialakítása MOL-csoporton kívüli megrendelõkkel;Iszapvegyészi szolgáltatás MOL Jemen számára;OLAP vezetõi információs rendszer bevezetése; Azelsõ Rotary Nap megszervezése.

2006: Indul a MOL Nyrt.-vel kötött 3 éves kútmun-kálati szerzõdés, új követelményrendszerrel, árstruk-túrával; Konzorciumi együttmûködések a kútmun-kálati szolgáltatások során; Döntés az elsõ VFDhajtású DE fúróberendezés beszerzésérõl (R67).

2007: A Tulajdonos 2007. október 1-jei hatállyal ér-tékesíti a társaságot a Crosco számára; Stratégiaigáztározók létesítésére (UGGS) kiírt tender elnye-rése a 44 kút fúrására és kiképzésére vonatkozószerzõdés 2007 decemberében indul; A gáztározó lé-tesítéséhez kapcsolódó Mud Plant-re kiírt tender el-nyerése; Kiemelkedõ beruházási projektek (2 db DEfúróberendezés beszerzése: R67, R68).

2008: Az R67 és R68-as dízel elektromos beren-dezések és az iszapgyár üzembe helyezése; 3 beren-dezés dolgozik a szõregi gáztározó létesítésén;Megindul az UGGS szerzõdéshez kapcsolódó integ-rált fúrási folyadékkezelési és iszapgyári szolgál-tatás; Kiemelkedõ koncesszori munkák a MagyarHorizont Kft. és az EXXON (Makói-árok) számára;Szeptember 15-én 100%-os részesedés szerzése aBJ-Rotary Kft.-ben; Részvényesi döntés az SAPrendszer bevezetésérõl, a projekt indulása.

2009: A Társaság a MOL Nyrt. számára egy éveskapacitáslekötési szerzõdéssel dolgozik; Júniusbanbefejezõdik az UGGS projekt; Koncesszori tevé-kenységek közül kiemelkednek a Hód1 4350 m(EXXON) és Balotaszállás 3620 m (DELTAHYDROCARBON) kutak; Január 1-tõl bevezetésrekerül az SAP rendszer 70 felhasználóval.

2010: Ajánlat benyújtása 2 fix+3 opciós kút fúrására,kivizsgálására, Irak kurdisztáni területén az R67-esberendezéssel; A Részvényes dönt a Drill Trans cso-port Rotary Zrt.-be történõ beolvasztásáról; Fokozottmarketing tevékenység a külföldi piacokon.

2011: Az R67-es berendezés megkezdi munkájátKurdisztánban, lefúrja a Bekhme1-es kutat, azR68-as pályázatot nyer 2 fix+2 opciós kútra; ALyb37-es berendezés bérletbe kerül az anyavállalatfúrási tevékenységéhez, Albániába, a PatosMarinzamezõre; A Lyb37-es és Lyb39-es berendezésekfelújítása; A Mexikói-öbölben történt baleset miatt aMOL Nyrt. szigorítja kitörésvédelmi szabályait.

2012: Kurdisztánban 2 fix+1 opciós kútra sikerespályázás, az R67-es berendezés 3. kútját kezdi, azR68-as május 7-én kezdi elsõ kútját; A Lyb37-esberendezés Albániában dolgozik az anyavállalatnak;Új modulok és folyamatok bevezetése az SAP vál-lalatirányítási rendszerben; Az export értékesítés be-vétele megduplázódott az év során.

2013: A MOL Nyrt. 2 fúró- és 2 lyukbefejezõ beren-dezés kapacitását köti le; Az R67-es berendezés 4.kútját, az R68-as a 2. kútját kezdi el fúrni; Erõsvisszaesés a megrendelések számában, az R61DHR200 fúróberendezés nyugdíjba vonul.

2014:A MOL Nyrt. megrendelésén kívül jelentõs azalbániai cementezési tevékenység árbevétele; 4,53 azátlag fúróberendezés-szám; Az R67-es és R68-asberendezések egész évre lekötve Kurdisztánban;Kimagasló adózott bevételt ér el a Rotary; A vállalatlogisztikai tevékenységének megszüntetése és a dol-gozók nagy részének áttranszferálása harmadik felesvállalkozók felé.

2015: Az R69-es berendezés beszerzése és tervezettmunkába állítása; Az R67-es és R68-as beren-dezés felújítása és feljavítása.


1. ábra

2. ábra


A ROTARY Fúrási Zrt. vezérigazgatói:

Illés Miklós Varga Károly Czéman Miklós Katona János Juhász Ferenc Gozdán Tibor Lász-ló Zoltán.

A ROTARY Fúrási Zrt. tevékenységérõl

Éves átlagban 10,71 darab berendezés mûködött,1990-ben a berendezésszám 17,15 db volt, 2015-re5,18 db az elõrejelzés.Amíg az elsõ 12 évben éves átlagban 5,5 fúróberen-dezést és közel nyolc kútjavító berendezést üze-

meltetett a társaság, addig a következõ idõszakban ez3,6 fúró- és 4,5 kútjavító berendezésre csökkent(1. ábra).

277 milliárd Ft nettó árbevétel realizálása mellett14 milliárd adózott eredményt termelt. Bevétel tekin-tetében legkiemelkedõbb éve 2012 (21,6 Mrd Ft),míg adózott eredmény tekintetében 2014 (2,4 MrdFt) volt. A nettó árbevételre vetített adózott ered-mény értéke 2014-ben volt a legmagasabb (14 %).

A tevékenységet jellemzõ adatok alakulása a 234.sz. ábrákon látható.

3. ábra

4. ábra

Nívódíjat kapott 2015 novemberé-ben Dr. Pápay József Exploitation ofUnconventional petroleum Accumu-

lation-Theory and Practice c. köny-ve. A Magyar Tudományos Akadémiaés az Akadémiai Kiadó ezzel a díjjalismerte el a szerzõ tudományos teljesít-ményét (1. kép).

(Az MTA és a MOL Nyrt. támo-gatásával 2013-ban megjelent könyvrecenziója Szabó György tollából 2013. évi 3. számunkban jelent meg.)

*

Az Elsevier Inc. USA kiadó 2015tavaszán jelentette meg a MiskolciEgyetem Olajmérnöki Tanszéke pro-fesszorának, Dr. Takács GábornakSucker-Rod Pumping Handbook,Production Engineering Fundamen-tals and Long-Stroke Rod Pumpingcímû, 585 oldalas könyvét.

A könyvben a szerzõ a himbás-rudazatos mélyszivattyúzás (a legel-terjedtebb mechanikus módszer olaj-kutak termelésére) elméleti és gyakor-lati ismereteinek részletes elemzésétmutatja be. A könyvet gyakorlatiszakemberek a témát átfogó kézi-könyvként, egyetemi hallgatók pedigjegyzetként használhatják, mivel amodern mélyszivattyús technológia

minden aspektusát tárgyalja. Ez Ta-kács professzor ötödik könyve, amitaz USA-ban adtak ki, és a korábban aPennWell kiadónál 1993-ben megje-lent Modern Sucker-Rod Pum-ping címû könyvének átdolgozott éskibõvített változata.

(a Szerk.)


A ROTARY Fúrási Zrt. referenciáiKülföldönAlbánia: Bankers Petroleum AlbaniaAusztria: Rohöl Aufsuchungs Gesellschaft m.b.H.;

Braumann GmbH. Haag; METAHOTEL/Braumann-Rotary

Irak: Kalegran Ltd. Erbil BranchKuvait: Kuwait Oil CompanyMoldova: COSTILLA/REDECO (USA)Szíria: AL FURAT P.C. Syria (Shell); MOL Syrian

Oil and Gas Co. B.V.Tunézia: Ministere de l'Agriculture; MOL Hungarian

Oil and Gas Co.; SOCO/Command Petrole-um; COHO International Ltd.; AGIP (Af-rica) Ltd.; Command Petroleum Co. (Aust-ralia); Pluspetrol (Argentina); MARETAPS.A.; C.F.T.P. Tunisia; MOL Tunisia Ltd.;C.M.S. Nomeco.

MagyarországonMOL Nyrt.; LINDE Gáz Magyarország Zrt.; BLUE

STAR 95 Kft.; INTEK Erõmû Rt.; RÁBA Xprom;Gránit Gyógyfürdõ Rt.; TXM Olaj- és Gázkutató Kft.;Hungarian Horizon Energy Ltd.; Bányavagyon-hasznosító Kht.; TOREADOR Hungary Ltd.; PETROHUNGARIA Energy Ltd.; WINSTAR Hungary Ltd.;VIKUV; ExxonMobil TK-SERVICES; TÉT-3 GázkútKft.; DOVERDRILL; E.ON Földgáz Storage Zrt.;CEOC Magyarország Kft.; RAG Hungary Kft.;MESSER Széndioxid Kft.

Az elmúlt 25 évben sok minden történt. Voltak köny-nyebb és nehezebb idõszakok, sikeres és kevésbé sike-res évek, azonban ha egy vállalat legfõbb értéke amunkaerõ és ennek a munkaerõnek megfelelõ lég-kört tud teremteni , akkor bátran tud szembenézni amindennapi kihívásokkal.

GÁBOR MAGYAR (Rotary Zrt. Director of Well Workover and Well Services, member of OMBKE): BRIEF SUMMARY ON25 YEARS OF OPERATIONS OF ROTARY DRILLING PLC.

The presentation was delivered at the 25 year jubilee event of Rotary Drilling Plc. introducing the history of the Company's scopeof activities and its organisational and economic background including the MAORT era, and listing the key events and results of thepast 25 years broken down to every year.

KÖNYVISMERTETÉS

1. kép


Budapesti otthonában köszöntötte97. születésnapja alkalmából az FGSZZrt. képviselõje, Lakatos Edina szó-vivõ; a Zrt. egykori vezetõi, TarsolyGyula és Meggyes Gábor és a BKLKõolaj és Földgáz szaklap felelõs

szerkesztõje, Dallos Ferencné a föld-gázszállítási

Documents

BÆnyÆszati Øs KohÆszati Lapok KÕOLAJ · 2019. 9. 10. · KÕOLAJ ÉS FÖLDG`ZÉSFÖLDG`Z BÆnyÆszati Øs KohÆszati Lapok JÓ SZERENCSÉT! 148. Øvfolyam 1Œ28. oldal 2015/5