BÚVÁR - mezogazdasagikonyvtar.hu · BÚVÁR vagy is: FEKÉSHÁZY GYÖRGYNEK mint Rend szerint tanúlt Házi Állatok Orvossának különös rövid Elmélkedése A' MARHA-DÖGRÜL,

B Ú V Á R vagy is :

F E K É S H Á Z Y G Y Ö R G Y N E K

mint Rend szerint tanúlt Házi Állatok Orvossának különös rövid Elmélkedése

A'

M A R H A - D Ö G R Ü L , A N N A K

E R E D E T I O K A I R Ú L , ÉS T U L A J D O N

O R V O S S Á G Á R Ú L ÚGYMlNT:

Az úgy nevezett Katona Porrúl, annak Csinálásárúl, Erejérül, Hasznárúl, és véle Élésnek Módgyárúl, Nemes

Magyar Hazának Bóldogúlásaért Világosságra bocsájtatott.

P E S T E N, N/omtattot TRATTNER betűivel.

1794

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Dicam quae vitae, quae dirae Mortis Origo : Frigore Mors ridet, Vita Calore viget.

az a z :

Hideggel a' Halál győzedelmeskedik, Ellenben az Élet Meleggel virágzik.


s

Nemes Magyar Hazához alázatos Ajánlás.

A Z emberi Tárfafságnak tellyes Bol-dogsága az Élet , és Egéfség; de ezek-nek meg tartására fziikséges a' rendes Majorság , mellynek fegéllö Efzköze,, söt Lelke a' Házi-Ál la tok.

Melly nagy Halzon légyen a' Házi-Allatoknak Szaporitáfa, és meg tartá-f a , ellenben melly nagy Kár azoknak Fogy áfa , vagy éppen Vefztéfe, azt minden Ember tudgya, de mi Módon lehefsen azoknak mind fzerencsés Sza-pori táfa, mind pedig Vefzélytül való meg örzéfe, még ekkoráig a' tenger-nyi fok Okoknak elé f ramláláfa , meg

A 3


# ( 0 ) =#

ugyan amfyi Orvofságoknak Javalláfii után is kevésre mehettünk, söt ágy le-het mondani, nagyobb Zavarba merül-tünk , úgy hogy állig tudgyuk mitül kellefsék őrizkedni, vagy mivel kelles-sék orvolblni.

Mivel pedig én a' Házi-Álla toknak Szaporitását, Nevellését , es Orvoslá-sát Rendfzer in t , az az : elsőbben Iítál-lóban , azután Iskolában tanultam, bá-torkodom azokrúl , kiváltképpen a' Marha-Dögnek eredeti Okairól , és Orvofságárúl az t , amit fok Próbáim után Igaznak , és Hafznosnak lenni ta-paízíaltam , írásba foglalni, és a' Köz-jóért Világofságra bocsájtani.

A' tengernyi Tok Okokbúi én csak azokat vefzem fel , a' mellyek leg vefzedelmefsebbek . és méa is kön-


# ( ° > nyen el kerülhetők , úgymint: A ' rofz Étel , I ta l , T e t ű , Kullancs, és Háti-Bogarak , vagy is a' Marhának Hátá-ban termő Ponclrék.

Az Idörül , mivelhogy azzal nem parancsolhatunk, és annak káros vol-

tát se-meg nem javithattyuk , fe azt egéfzfzen el nem kerülhettyük, tehát csak azt jegyezem fe l , hogy micso-dás Idő leg inkább ronthattya meg a' Házi - Al la tokat , kivált a' fzarvas Mar-hát ? és ol lyankor , hogy a ' Marhá-

nak meg ne ártson , vagy ha már meg ártott mivel , és miként kelles-sek orvofolni, azt Tehetségem fzerint hiven le iroin ; vagyok is olly Bizo-dalomban , hogy akik Tanácsomat bé velzik , és Orvosláfomnak Módgyát meg tartyák , különös nagy Haíznát fogják tapafztalni. Mellyet midőn ha-

A .3 <


# ( ° ) # za fiúi Szeretettül indittatván Szivem-biil óhaj tóm, magamat különös Ke-gyelmébe , és hatalmas Oltalmába ajánlom

A' Nemes Magyar Hazának.

Alázatos örökös hiv Tagja Nemes Fekésházy György Házi-Állatoknak Orvossa.


A'

M A R H A-D Ö G R Ö L.

A ' Marha -Dögön értem azt a' Ve-fzedelmet, mikor rövid Idő alatt egyen-lő Nyavalyában sok Marha betegszik, és döglik. A' Marha -Dög Nemei kö+ zött leg veszedelmeísebb az , mellyet én magyarul Aszszú - Gyomornak ne-veztem , midőn tudnillik a' paczalos, vagy is a' Száz-Rétü Gyomorban az Eledel meg reked , és meg szárad.

A' Jelek.

Aki az egésséges Marhának Álla-pottyát tudgya, az , a ' M a r h a Egessé-


# ( 8 ) =#

gének leg kifsebb Változását is azon-nal meg tudhat tya , de ha gondatlan, csak akkor vefzi efzre, mikor a' fze-gény Marha csak nem Lábairúl leefik.

Ami a'Betegségnek első Jeleit illeti, l eg inkább e z e k : Szomorúság Lan-kadtság , nyámogva való E v é s , JHurut,, Füleinek le Konyúláfa, lafsú Pihegés, fzinetlen , nem fényes Szőre, Ivás után Fejének Rázáfa , hideg külső T a g o k , úgymint : Fülei , Szarva i , és Lába i ; ezek után kőzőnségefsen hideglelési For-rózáfsal adgya ki magát a' Betegség, mellyre az elébbi Jelek is mind job-ban ki tetfzenek fokféle Változáísal.

Midőn a' Betegség Erőt vett, már akkor a' Pihegéfe is rendetlenebb, az E te l -Utá l á s , n e m K é r ö d z é s , és min-den Tagja , Or ra , Szeme, Szája ki mii. tattya a' Vefzedelmet , sőt ha egyfzer annyira men t , hogy a' Fájdalom mi-att bőg, Fogait csikorgattya , a' Véko-nya fzapora Pihegéfsel nagyon verő-d ik , bíidös sárga vizet , vagy Vért Po-f ik, 's több e' félék halálos Vefzedel-met jelentenek.

A' jó Majoros Gazda , ha reggelen-kint bé megyen az Iftállóba , csak a' Szagról is meg tudhattya Marháinak Allapottyát , mert más az egéfséges,


# ( 9 ) =#

más a' beteg Marhának Szaga. Nyár-ban a' Légy is azért lepi meg jobban a' beteg Marhát , mert már dögös Sza-ga vagyon, még pedig fokízor , minek előtte a' Betegség ki ütne rajta; ez is tehát egy bizonyos Jele a1 következen-dő Vefzélynek.

Ez a' vefzedelmes Marha - Dög fok-ízor Szá j , és L á b - F á j á f s a l kezdődik, és az után következik a' valóságos Ve-fzedelem; fzomorú Példa a' moft múlt 1792. és 93. Efztendökben uralkodott M a r h a - D ö g ! ennek ¡s Kezdete Száj , és L á b - F á j á s vólt , és az után követ-kezett a' Marhának nagy Vefzedelme.

Adámi Pál Doctor Úrnak Jegyzéfe fzerint is 1765. Efztendö után, midőn Ostriában , Morvában , M a g y a r , és Cseh Orfzágokban a' Száj Fájás nagyon uralkodott , utánna mingj'árt 1766. 67. és 68. Efztendökben egymás után az Al'zfzú - Gyomor Betegség dühösködött ; hafonlóképpen 1776. Eízlendöben O Vár Vidékin Nyárban közönséges vólt a' Marhának Száj Fá j á fa , és mingyárt akkor Öízfzcl következett a' Marha-Dög nagy K'ártevéfsel.


# ( ) # Az Okok.

Valamint a' Meleg eredeti Oka az Éle tnek, úgy a' Hideg eredeti Oka a' Halálnak. *) A' Meleg a' Teliben lé-vő Nedvefséget folyónak, a' Hideg el-lenben sürönek, enyvesnek csinállya, és a' Teltet dögleletes Nyavalyára ké-fziti; közönségefsen pedig a' Gyomor-nak meg Hidégfiléfe után a' Májnak fok apró Ere i , és Utai siirö , enyves Nedveíbéggel meg telnek, és m e g r e -kednek , az után a' rajta fekúvö Epe-Hólyagnak Szája is meg reked , és nagyra nöl. Ez a ' Rekedés okozza, hogy az Epe a' Belekre nem ízivárog-hat , és az eméfztett Eledelt a' ki me-nésre nem fegétheti, következendökép-pen a' Béleltben, főképpen a' paczalos Gyomorban az Eledel meg reked , és meg fzárad, melly miatt nagy Szom-júság , az után fok Viz - Ivás , Has-folyás, Béleknek ki febefedéfe, ésVér-Fosás következik.

Ami a' Terméfzetnek Melegit leg-inkább fogyaíztya, és a' folyó Ned-

*) Itten a ' Teltben lévő Meleget , és Hide-get, nem pedig a ' külső Meleget, vagy Hideget kell érteni.


# ( 11 ) #

vefséget vafiagittya, hogy a' Termé-fzetnek Útain bátran nem folyhat, ha-nem meg reked , leg nagyobb Oka a' belső Réfzeknek Hidegsége, ezt a' bel-ső Hideget pedig okozza a' többi kö-zött.

Az Éhség, és rofz Eledel.

Ezek melly veCzedelmefsek legye-nek , úgy itilem, nem fziikséges hoíz-fzas Befzéddel világofitani. A' Magyar azt fzokta mondani : csak Két Hét a Tél. mert ha két Hétis nem adhatz en-ni a' Marhának , bizonyofsan el vefz ; némelly Ember ugyan úgy tartya, hogy két Hétig csak Ház födelékbül , és Garádbúl fzedett Szalmával is el lehet tartani, de nem gondollya meg, hogy ugyan attúl a' fzokatlan már meg biifz-hödött ganéjos Szalmátúl, ha nem min-gj 'árt i s , de idővel , mikor ingyen fein gondolná, meg betegfzik , el is vefz-het. Azért tehát

Ta karma ny t

Jó Szénát , és Szalmát annyit ta-karíts Tél re , hogy ne csak akkor r és T a v a f z k o r , midőn a' Fii még gyenge, hanem Nyárban is, midőn történhető


# ( 12 ) =#

Száralság miatt a"1 Mező fzöken volna, elegendő légyen, és minek előtte a' Marhádat Mezőre hajtanád, és mikor onnan haza jön, jól tarthassad Szénával, mert máskíilömben az Éhség miatt, még az ártalmas mérges Fiiveket is kin-telcn léfzen meg enni.

A' Takarmánynak minémünek kel-Jefsck lenni, aki csak kevefset tud is a' Gazdasághoz, tudhattya, h o g y h a ifzapos, vagy jól ki nem fzáradt , és nyirkofsan rakja akár Boglyába, akár Kazalba , vag}7- csak a1 Padlásra i s , bizonyofsan meg romlik, meg kefere-dik , meg penifzefedik , melly tül a ' Marhának nagy Veízedelme követ-kezik.

A rofz Viz, rofz Ital.

Minden rofz Vizek között leg rofz-fzabb, és leg ártalmafsabb az , a 'melly-be Kendert fzoktak áztatni ; az o l l j an Vizbül még a' vizi Allatok is ki döglö-nek; még is a1 Köz-Nép kevefset gon-dol véle , söt Tilalom ellen i s , akár melly jó Marha - itató Vizbe bé áz-tat fj^a.

Rofz a' csekély Tónak Vize is , melly ha keskeny, nem m é l y , hogy azt a '


# ( 1,3 ) #

Szél meg nem játfzathat tya, Nyárban igen meg apad , meg melegfzik, és ezerféle Férgekkel meg telik, söt

Rofz még a' mé ly , és izélés Tónak "Vize is a k k o r , mikor a' Marha beteg-fzik , főképpen mikor Hasfolyásban fokán vannak , és a' Vizbe fosnak. Bi-zonnyára mind az illyen meg romlott Vizek olly vefzedelmei'sek , hogy min-den más Ok nélkül is fok féle Betegsé-get. okozhatnak.

JNyárban , mikor nagy Hőség va-g y o n , az igen hideg Kút-Vizet még az egéfséges Marhának fe javallom, mivel a' külső Meleg úgy is Hideget fzorit Bélekre , azért tehát ahol foiyó Viz nincsen , jó volna , főképpen a ' Gulyák fzámára tőbb itató Válúkattar-t an i , és azokat elébb Vizzel meg töl-teni , hogy Itatás előtt a ' V i z meg lá-gy ú Ihatna.

Télben a' Marhának, ha nem be-teg , már nem ollyan ártalmas a1 hideg Viz , mert Télben a' Marhának belső Réfze melegebb, mcllyet csak arrúi is efzre lehet venni, hogy mennél kemé-nyebb Hideg vagyon , annál jobban eizik, és jobban is eméfzt a ' M a r h a ; tapafetalt dolog az is, hogy midőn Ke-mény Hidegre fordul az Idő, nem csak


# ( H ) #

a' Betegség ritkul , hanem még a' leg nagyobb Marha -Dög is ollykor egéfz-fzun meg fzünik. Ez a' Tapafztalás ismét bizonyittya Mondáfomat, hogy a' külső Meleg Hideget , ellenben a' külső Hideg, Meleget fzorit Bélekre, mellyrül utóbb bővebben fogok fzólla-ni , inind azon állal azt is meg kell en-gedni , hogy a' Hideg, valamint a 'Vi-zeket , úgy a' levegő Eget is tifztittya.

A Tetű.

Egy jeles Oka mindennémü Házi-Allatok Velzedelmének , egyetlen egy tetves Marha egéfz ifiállóbéli Marhát könnyen meg tetvelithet, és ha a' Ma-joros Gondatlansága miatt felettébb el tenyéfzik, minden más Ok nélkül is , valóságos Marha -Dögö t okozhat , ki-váltképpen a'fiatal Marha között , mert a' Tetvek a , fiatal Marhának leg jobb éltető Nedvefségét ki fzivják, és úgy a' terméfzeti Meleget fogyafztván, Has-folyáft, Vérfosáít, végtére Halált okoz-nak ; arra valónézve , mihelyefi telelő Ifiállóban Jáfzolyra köttetnek a' Mar-hák , őket azonnal orvofolni fziiksé-ges, mellynek leg hafznofsabb, és leg könnyebb Módgya , ez:


# ( 5 ) =#

Végy avas Lenmag-Ola j t , azzal el-sőbben a' Szarvai Környékit kend meg , az után egy újnyi vaítagon öntsed vé-gig a' Hátán; ha idővel ismét nyugha-tat lankodna, megint meg kell őket úgy kenni. Ezzel nagy Bajtál, és Vefze-delemti'il mented meg nem csak az öre-geket , hanem a' gyenge Borjúkat is , akik másként az Annyoktúl meg tet-vefednének , el is vefzhetnének.

A* Kullancsok.

Ezek a ' Marhának hátúlsó Lábai között a' kopáros Helyen, leg inkább Télben fzoktak meg telepedni, kik ha igen meg fzaporodnak, nagyon vefze-delmes a' Marhának , azért tehát eze-ket is Lenmag-Olajos Ocsettel kelle-tik le dörgölni , 's meg öldösni.

A' Háti-Bogarak.

A' fzarvas Marhának Hátában a1

Éör alatt lévő Pondrék mikor, és mi-ként teremnek meg , meddig vannak a' Há tában , és melly vel'zedeimes légyen a ' Marhának, azt én a' többi külső, be lső , úgy a' Lovakban termő Rozs-


# ( 6 ) =#

Férgekkel együtt még 1789- Efztendd-hon a' Marha-Dögnek Okairúl , és Or-voslásárúl ki bocsájtott Könyvemben érlelmefsen meg írtam ; ezeknek i s , úgymint a' Háti Bogaraknak, vagy is Pondréknak el távoztatására, követ-kezendöképpen a' Marhának különös nagy Hafznára a' Lenmag - Olaj hat-hatós Orvofság, mellyel igy bánhatz :

Május Hónak Vége felé , minekelőt-te a' Marha bogározni kezdene, köfs egj ' mefzelö fonna Kis Ocsetet valami Póznára , mártsad azt Lenmag-Olaj-ba , de ne egéfzfzen, hanem csak hogy a' Hegye legyen olajos, azt az olajos Öcsetet vond végig a' Marhának Há-t án , és bizonyos lehetz benne, hogy Bogárzásnak idejekor feléje fe megyen a' Marha-üzö Bogár , úgymint a' Bö-göly , és igy következendő Elztendeig Pondré nem léfzen a' Hátában; illyen

• Módon a' Gulyával könnyen bánhat a ' Gulyás. Ezen csekély Fáradsággal , és kevés Költséggel a' Marhát elzten-dönként meg lehet menteni a' veízedel-mes Bogárzástúl.

A nyári


/

# ( *7 ) #

A nyári Hőség,

Az Orvofok közönségefsen az idő-nek JYIinémüségében kerefik a' Marha-Dögnek leg nagyobb Okát , és azt mondgyák , hogy a' nyári Hőség leg ártalmafsabb de mi Módon ártson, az t , az én tudtomra, még l'enki feni adta ki viiágofsan , és meg határozva, sőt majd mindenik külömbözö ltiletteí vagyon felöle, azért tehát mind azokat elé fzámlálni fziikségesnek nem né-zem, hanem az én Ililetemet az iránt le irom.

Bizonyos , és meg czáfolhatatlan Jgafság az , hogy a' külső Meleg Hide-get , ellenben a' külső Hideg Meleget fzorit valamint az Embernek, úgy a* Marhának is belső Réfzeire: Hogy az igaz, bizonyittya azt az egéíz Termé-fzet , bizonyittyák a 'mély Kútak, Pin-czék , és forrás-vizek , de kiváltkép-pen Nyárban a* leg nagyobb Hőség után a'' Jégefsö, vagy is a ' Felhőben lévő Viznek meg fagyáíá , holott , ami közelebb van a ' T ű z h ö z , annaktermé-fzet fzerint jobban is kellene meleged-ni , és igy a' Felhőben lévő Viznek is nem meg fagyni , hanem inkább, ha fag jos vólna is. olvadni Kellenék. Tu

B

*/0 * Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

# ( 18 ) =#

dom ugyan , hogy annak meg fagyását némelfyek másképpen magyarázzák , és a' Napnak egyenes, és egyenetlen Sugárinak fokát tulajdonitonak, sőt ma-gát a' Napot gyújtó Üveghez hafonlit-t y á k , de én azt csak pulzta Képzelés-nek tartom.

Nyilvánvalóbb a z , hogy a' Hideg, és a' Meleg egymásnak Ellensége, ugyan azért fokáig együtt nem is ma-radhatnak, hanem az , a1 mellyik erös-febb , az erőtlenebbet n y o m j a , i'izi, kergeti , és az a' gyengébb, ha ellen-kezőbe ütközik, 's tovább nem mehet, mintegy két Ellenség között meg fzo-rúl , és mennél nagyobb Erejek va-vagyon az üzö , és ellent-álló Ellen-ségeknek, annyival inkább azt a 'gyen-gébbet öfzfze fzorittyák.

í g y , és nem is másképpen lehet a' Felhőben lévő Viznek meg fagyáfa ; midőn tudnillik Nyárban a' Napnak Hősége a' Földet nagyon meg melegí-tette , annak utánna az Ég vizes Fel-hőkkel bé borúit , azon Felhők már két Ellenség közé fzorúltak , alórúl a ' fel felé fietö Hőség , felürül pedig a' Napnak Ereje a' közben lévő Hideget a' Felhőkben hatalmafsan öfzfze fzorit-t y a , és úgy az , azokban lévő Vizet


# ( 19 ) =#

Meg fagya fz tya , és Jégefsö léfzeii belőle.

Aki még fem hifzi, hogy a' külső Meleg Hideget fzorit minden Tel tbe , tehát temefsen a' Földbe egy Palacz-' kot nyári meleg Vizzel , hintse körül jó Nyaláb Szalmával , és gyújtsa meg, annakutánna, midőn a' Szalma egéfz-fzen el égett, fél Ora múlva vegye ki a' Palaczkot , a' meg hidegedett Vizén tapafztalni fogja , hogy a ' kü l ső Me-leg, Hideget fzorit minden Teftbe.

Az iIlyen Teltbe fzorúlt Hideg sü-löiti j valtagittya, és enyvefiti a' folyó Nedvefséget minden Allatokban > kö-vetkezendöképpen Hurutot , Rekedéí t , Tüdő - Gyúlladáft, Vérfosáft , Posha-dáf t , Rothddáft, és Halált okoz; va-lamint pedig ez a' Nyavalya garádi-csonként nevelkedik, úgy mindenütt garádicsonként követi azt a1 Hidegle* lés is mind addig, még vagy a' Beteg-ségnek, vagy az Életnek Vége fzakadL

Mi illeti a' Hidegleléft, árrúl fzük-séges tudni, hogy ö nem Valami ma* gányos Betegség, hanem inkább a' T e r -méfzetnek Betegség ellen való Efzkö* fcé , és Orvofsága, mellyben két egy* máfsal tufakodó, együtt foha meg rteiti férhető Terméfzet vagyon , úgy hogy,


( 20 ) ^

midőn egyike uralkodik , akkor a5 má-fikának távozni kelletik, és ezek olly meg békélhetetlen Ellenségek , vala-mint a' Tűz , és a ' V i z , kik közül egyik az Éle tnek , máfik a* Halálnak Baj-nokja ; Bizonnyára Tiiz itten a' Ter -méfzetnek csudálatos Eízköze , mellyel ö a" Nyavalyát önként gyógyittya. Jól mondá Hippokrates , hogy aki nem tudgya miként gyógyit a' Terméízet , az , gyógyitani lém tudhat.

A nyári Iiöség ártalmafsabb az öreg Marhának , ellenben a' T e t u k . Kullancsok, és Hát i -Bogarak ártahnas-íabbak a' íiatal Marhának, mivel en-nek terméízeti Melege, amannak ter-méízeti Hidege azt hozza magával ; ugyan ez az O k a , hogy némellykor az öreg , némellykor a' fiatal Marhának vagyon nagyobb Veízedelme : mikor pedig a' rofz T a k a r m á n y , és rolz Viz mellett a' Tetiik , Kullancsok , és Há-t i -Bogarak , v a g y i s Pondrék nagyon el tenyéfztek, azon Efzdöben a' nyári Hőség is felettébb nagy , é sho fz fzas , ollyankor a' közönséges M a r h a - D ö g fzokott utánna következni ; mondom után na , mert a' Terméfzet lafsan épül , lafsan romlik ; a' dögös Betegség is fo-k á r a , és csak akkor adgya ki magát ,


# ( 21 ) =#

mikor annak Matériája nagyon meg gyűl t , és e z , kivált nyári Hőségben igen vefzedelmes; mikor pedig a Kiilsö Hideg Meleget fzorit Bélekre, akkor hamarább ki adgya ugyan magát a ' Betegség, de már ez nem ollyan vefze-delmes, hanemha a1 Betegségnek Ma-tériája nagy Mértékben vólna. Innen vagyon , hogy Öfzfzel kiilömhféle Ne-héfségekkel stiröbben fordulnak elé a ' Betegségek, és mind azokat , a' Bél-h idegnekkics iny , vagy nagyvól taki i -lömbözteti; de erről csak akkor , mi-kor Czélomat el érem, magyarán fo-gok fzóllani.

Orvofsdgu.

Ha az igaz , amint én tar tom, és hifzem , hogy a ' nyári Hőség Hideget fzorit Bélekre, és hogy az a' Bélhideg (Centrale Frigus) eredeti OkaazAPz-fzú - Gyomornak , a' leg velzedelmes-febb Marha-Dögnek, tehát csiik az a' kér-dés, hogy ha a 'nyár i Hőség, vagy akár mi más , Bélhideget okozott , mivel, és miképpen kellefsék orvofolni ?

Erre bölcsen meg felel Columella, és azt mondgva: Tűzzel kell orvosolni.

B 3


# ( 22 ) =# Igazán is mondgya, mert a"* Phyfiká-nak Fundamentoma fzerint contraria contrariis curantur , az az : ellenkező ellenkezővel gyógyul, a' Hidegnek pedig nincs nagyobb Ellensége mint a' T ü z , és igy a' M a r h a - D ö g ellen az én Ka-tona Pornak nevezett Orvofságom, mel-lye t , hogy a' Marha könnyen le nyel-hefse , Csermakk formára csináltam, leg jobb az eddig javallott Orvofságok közöt t , mivel ez , Tüz, nem Tüz, és Columella Tüzével terméfzetefsen meg egyez. De erre valamelly maga meg h i t t , tudnillik ollyan, aki mit Szemei-vel lát , belől a1 Teftben is azt lenni hifzi , nékem azt mondlwttya , hogy igen is eU lenkezöt ellenkezővel fzükség gyógyita^ ni , de mivel a' fő Orvofoknak közön-séges Itiletek az , hogy a' M a r h a - D ö g for ró , epés , és rothafztó Hideglelés-bül á l l , következendöképpen a' mele-gítő Orvofság, íx T ü z , a 'Phyí ikának Fundamentoma ellen vagyon.

Én erre csak azt felelem, hogy az Ember maga Szemeinek fe hitgyen mindenkor, mert a' Terméízetnek fok Ti tkai vannak, mellyeket Szemeinkel nem láthatunk, itten is , ámbár Forró-ságban láttyuk a' beteg Marhát lenni, de amint már mondám, belől a' Bé*


# ( 2 3 ) #

lekre fzorúlt Hideg uralkodik. Azt a' belső Hideget a' Hideglelésnek egyik Bajnokja, tudnillik a' Tiiz , vagy is a' Teltnek Forrósága fzüntelen ofiromoi-lya ugyan, de ennek a' Terméfzet-Tü-zének nem mindenkor vagyon elegen-dő Ereje , hogy az ö Ellenségét a' Bélhideget meg győzhetné , azért te-hát ollyankor, azt a' Tüzet Tűzzel kell fegéteni, hogy az Ellenséget a' Bélhideget meg gyözhefse.

Mindazonáltal Befzédemet balra íen-ki fe magyarázza, mintha én a' Kö-zönséges Marha-Dögöt nem forró, epés, és rothafztó Hideglelésbül állani gon-dolnám, mert jól tudom, hogy igen is abbúl ál l , és a z , egy meg czáfolha-tatlan Igaíság; hanem én csak azt aka-rom meg bizonyítani, hogy ennek a ' Hideglelésnek kettős, együtt foha meg nem férhető Termélzete vagyon , úgy-mint: a' Hideg, és a' Meleg, és hogy midőn ez a' Bélhideg (centrale Frigus) a 'Melegnél eröfsebb, bizonyoísan Fe-ne-Rothadált okoz , mert amint már mondám Hideg a Halálnak, Meleg az Életnek Bajnokja; ugyan azért sl leg főbb Orvofok is ritkán , és igen vigyáz-va vágatnak Eret a ' forró Betegségben lévőkön, mivel az Érvágás , vagy i s a'

B x


& ( ) # Vérnek ki erefztéfe a' terméfzeli Mele-get leg inkább fogyafz tya , követke-zendöképpen a' mik a' termélzeti Me-leget fogyafztyák , hafznofsak nem le-hetnek.

Még is a' Marha-Dög ellen, azér t , hogy for ró , epés, és rothafztó Hideg-lelésből á l l , fok nevezetes Orvofok a' hidegitö Szereket csak nem Égig ma-gafztal lyák, kivált a' Salétromot, és a ' K o n y h a S ó t , azt pedig csupán csak abbúl az Okbúl , hogy ha ezekkel a' Húlt bé sózzák, meg nem rothad; én pedig azt mondom, hogy mivel a 'hólt , és eleven Teltek egymáftúl végsőkép-pen külömböznek, egyik hideg, máfik meleg lévén, nem lehet , hogy a' Sa-létrom, vagy a" Konyha Só mind a* két ktilömbözö Teltet a' Rothadástúl egyenlően meg mentse, sőt inkább hi-fzem, hogy ami a' hólt Teltnek hafz-nos , a z , az elevennek ártalmas; azt úgy is minden Ember tudgya , hogy a' hólt Telt hamarább büdösödik, és rothad Nyárban , kivált mikor nagy Hőség van , ellenben Hideggel Jég-Ve-remben tovább lehet ugyan tar tani , de a' Rothadáfiúl még fe lehet egéfz-fzen meg Oltalmazni; igy vagyon a' Dolog a' melegítő , és hidegitö Orvos-


«

# ( 5 ) =#

ságokkai is ot t , ahol az eleven Állat-nak belső Réfzét a' rothafztó Fene már meg rontotta, és aki azt nem tudgya, kevefset tud: kővetkezendöképpen, ha az igaz , hogy a' közönséges Marha-Dögöt , melly mindenkor forró Hideg-leléssel vagyon, leg inkább a' külső nyári Hőség által a' Belekre fzorúlt Hideg okozza , nem hidegitö, hanem melegitö Szerekkel fzükséges gyógyí-tani ; de azt minden Emberrel el hitet-ni olly nehéz , valamint csak azt el hitetni nehéz, hogy a' Csirke-Békák nem sl zápor Efsövel húllonak a' Fef-höbül, hanem a 'zápor Első önti ki őket a ' Föld Likaibúi, a' pedig igaz; más-ként el kellenék magammal hitetni, hogy azok a' Csirke - Békák valóság-gal okos Allatok , mivel ök nem & Kövei flaíiromozott Pofii, vagy Budai Piaczra , hanem mindenkor a* puha Mezőre hullanak; azért nem csudálom, hogy ezt az én Orvofságomat is né-melly Emberek nem csak nem hafz-nosnak, de még károsnak lenni mond-gyák , mellynek nem egyébb az O k a , hanem hogy a' belső meg indúláft nem esmérik, kővetkezendöképpen a ' M a r -ha -Dögnek eredeti O k á t , tudnillik a' Bélhideget nem hifzik ; Ofztán az is


# (C 2 6 ) #

nagy Oka lehet, hogy vagy helytele-nül éltek véle, vagy ha az Orvofság után hamar meg döglött a ' M a r h a , meg iedtek.

Ha késiin, úgy hogy a' Marhának valarnelly belső íléfzit a1 rothafztó Fe-ne már meg rontotta, bizonyos, hogy nem hafználhatott , mert a' Fene, bel-ső Réfzekben gyógyíthatatlan.

Ha helytelenül., az az : ha egyfzeri, vagy kétfzeri bé adás után iningyárfc nem hafznált , azonnal az Orvosláfon vagy egéfzfzen fel hagytak, vagy min-dent ki mit javallott , a ' be teg ¿Iarhá-nak Torkába dugtak ; illyen Módon bizonnyára lehetetlen, hogy a" legjobb Orvofság is mindeniknek hafznállyon.

Ha meg iedtek, tudnillik, ha az Or-vofságnak bé adáfa után a' Marha csak hamar meg döglött , Kétség kivül meg iedhettek , gondolhatták is , hogy ez az Orvofság ölte meg : mikor az Or-vofság hafznált is , már nem az Orvos-ságnak tulajdonittyák, hanem úgy vé-lekednek , hogy ha nem orvofoltatott vólna is, talán meg nem döglött vol-na ; és igy az a ' Talán, Talán, örökös tévelygő Szól de réTz fzerint nem csu-dálom, mert a1 M a r h a - D ö g el len, bi-zonyos , és meg határozott Orvofság


# ( 27 ) =#

mind ekkoráig Te találtatott fel; néha ez, néha amaz hafznált , néha fe ez, fe amaz , végtére a' fok hafzontalan Tétovázás után ollyan Gondolatra fzo-rúl tak, hogy az eleintén meg betege-dett Marhákat agyon kell ütni, meg próbál ták , és történt, hogy a' Marha-Dög meg fzünt , 's azonnal Victoriát kiáltottak, és az , fok külső Orfzágok-ban nagy Hitelt nyer t , de idővel a' fe hafznált , a1 Marha mind egyre dög-lött , mellybül a' következet t , hogy moít már egy Orvofsághoz fe bizik az Ember.

Midőn én mind ezekrül fziinteleu gondolkodtam vólna , Elzembe tűnt , hogy mivel a' Világnak minden Tudo-mánnyá , 's Bölcsefsége a 'bo ldog Ré-giségtül vagyon , vallyon a' Marha-Dögnek meg fzüntetésére nem leg jobb vólna é az eleintén meg betegedett Mar-hákat agyon ütni? és én úgy talál tam, hogy igen is leg jobb, de nem Fejfzé-ve l , hanem a' régieknek Értelmek íze-rint ollyan Orvofsággal, a ' melly csu-pán csak azokat ölné meg , akiknek belső Réfzeket a' gyógyúlhatatlan Fe-ne már meg rontotta, és úgy is bizo-nyofsan meg döglenének.


# ( 28 ) = #

h y . nyomozván a' Termélzetnek litkos Uttyait , elsőben találtam a 'Mar -ha-Dögnek eredeti O k á r a , a' Bélhi-degre; ehez alkalmaztatván az orvoíi Szereket, úgy csináltam a ' Katona Por nevezetű Orvoíságot, melly Orvofság Kívánságomnak tökélletefsen eleget is te t t , mert jól lehet mind azokat , akik-nek valamelly belső Réfzét a 'gyógy í t -hatatlan Fene már meg rontotta, több-nyire 24. Órák alat t , úgy fzólván, meg öli, mert a' Meleg, amint mondám ha, marább rothalztya a' hólt Tel tet , ahol pedig már Fene van, az a ' R é f z , hólt Te l t , mellyet meg eleveníteni nem le-he t ; de ellenben a' többieket a' Fene Rothadáltúl bizonyofsan meg őrizi, a' Betegeket NB. akikben még Fene nin-csen, meg gj 'ógyi t tya , és rövid Idő alatt az egéfz Nyája t minden további Velzedelemtül, és az Uraikat minden Kártúl , Bútúl, Bajtúl , és Félelemtiil meg menti; de csak úgy, ha az utóbb következendő véle Élésnek Módgyát fzentül meg tartyák.

Hogy ez az Orvofság mindenütt, ahol csak praulcriptióm fzerint, az a z : Idein, Helyefsen, és meg iedés nélkül azzal éltenek > hafznált légyen, azt né-kem fok Méltóságos Uralságok nagy


( 29 ) ^

Dicsérettel méltóztattak befzélleni; vol-tak más rendbéli Emberek is, kik an-nak Hafznárúl hafonló Dicséretet mon-dottak, de nem látok e' Világon bá-torságos Állandóságot , mert fok fze-rencsés Orvosláfok után is , csak egy-fzer ne hafznállyon, már könnyen be fér az a' Gondolat, nem hafznál , ha pedig az Orvoslás után, több Marha is meg dögük, mennyivel inkább meg rettenti az Ember t , és azt a' Gondola-tot, hogy ártalmas, mennyivel inkább meg eröfiti, a' pedig többnyire úgy va-gyon ! de mind ezek után az elébbeni Mondáfomra fzükség emlékezni, hogy a Bélfene gyógyúlhatatlan , az ollyan pedig g}'ógyittafsék , ne gyógyittafsék, bizonyofsan meg döglik, amint is már fokfzor az ol tyanokkal , akikben Fene vólt, meg tö r t én t , hogy a ' M e z ő n , süt a' Járombúi is , minek előtte betegek-nek látfzattak vólna, hirtelen lel for-dultak, és meg döglöttek.

Jobb tehát az ollyanokat, akik már úgy is vefzendök, idein ki i r tani , mint hofzfzú Bajtól, és Félelemtül gyötrödt fetni , de mindeneknél leg j o b b , ha elébb orvofollya az Ember , mint fem Erőt vegyen a' Nyava lya ; úgy bizon-nyára fok nagy Kárnak .Elejét lehet


# ( 30 ) #

Venni; de hogy Mondáfom pufz ta , vagy éppen kétséges ne légyen, an-nak Ilafznárúl egynehány Bizonysá-gok, kik vagyonkén t , vagy Kéréiem-re tudófitani, és bizonyitani méltóztat-t ak , m á r k i vannak nyomtatva külö-nőisen , úgy hogy ebez lehefsen köt-tetni.

Az Orvofságnak, úgymint a' Kato-na Pornak Cfinaláfa is bizonyos Okok* ra való nézve , kiilönöfsen léfzen ki nyomtattatva, úgy mindazonáltal, hogy az tat is ezen Könyvecskéhez leheísen költetni.

Véle Élésnek Módgyat

Mivel ennek az Órvofságnak az a' tulajdon Ereje vagyon , hogy a' Telt-nek minden Réfzit által járja, a' sürö, enyves Nedvefséget meg ritkittya , fo-lyóvá csinállya, a' Rekedéfeket meg nyi t tya , és igy a1 Poshadált, 's abbúl következő Rothadáít el távoztattya ; azért tehát mindennémii Allatoknak, úgymint: Bivalynak, Bikának , Ökör-nek, Tehénnek, Lónak , Juhnak, Ser-tésnek , és mindenféle fzárnyas Alla-toknak, söt még Kutyának, Macská-


# ( 31 ) =#

ak is azért kell adni ezen Örvofság-búi , hogy a 'Be teg meg gyógy ú Ily on , az egéfséges meg ne betegedgyen, és a' vemhes el ne vetéllyen.

Hogy ez , fokiéle Betegség ellen, még pedig minden féle Állatnak hafz-nál lyon, azt nehezen hil'zik el, kivált azok , akik minden Állatnak más fe-lettébb külümbözö TerméfZetet tnlaj-donitonak, és azt fel nem Vefzik, hogy mind azok a' kiilömbözö Allatok egy-mástúl Ieg inkább a' Telinek Állásá-val , Figurájával kiilömböznek, de a' Teltnek többi Alkotmánnyá , ki vévén a' fagygyas, vagy is kérődző Állatok-nak paczalos G y o m r á t , mind e g y , azért az Orvofok is a' Marhát ugyan azon orvós Szerekkel gyógyi t tyák, a' mellyekkel az Embereket fzokták gyó-gyítani , azon tehát nem kell meg ütköz-n i , hanem

M'helyeft a' Marha közönségefseit beteg 2ik , vagy fzomfzéd Helyekben a ' M a r h a - D ö g már uralkodik , azonnal minden Halafztás nélkül az egéfz Ha-tárban lévÖ Marhát alább irt Módon k é t , három Nap , sőt többfzör is egy-más után orvofolni ke l l , ú«y hogy egy fe maradgyon orvofolatlan , ne talán

nem ©ryofoltatnának a' dögleletea


# ( 32 ) #

Nyavalyát e j kapnák , és ha ragadó vólna a" Nyava lya , a' többit is meg vefztegetnék ; mivel pedig ennekután-na minden marhás Gazda az Orvoísá-got maga meg csinálhattya, tehát ne várja még a' Marha meg betegedgyen, hanem előre, tőképpen mikor egéfség-teien Idők járnak, úgymint: sürö köd , lokáig tartó Hőség , reke t t , és Szél nélkül való Meleg, Árvizek, 's több illyen gyanús Idők volnának, nem csak a' fzarvas Marháka t , hanem minden Házi-Állatokat gyakran kell ezen Or-vofsággal él te tni , úgy , amint követ-kezik.

Öreg fzarvas^Iarhának.

Minekelőtte meg betegedne , annyi-val inkább , ha gyanús az Egéfsége, tehát ké t , három Nap egymás után, vagy amint a' Szükség hozza , több Napokon is Eftve , Reggel egy egy egéfz Makk Orvofságot kell bé adni ; ha ahoz való Efzköz nem vólna , tehát Bodzafa Csövön, vagy csak Kézzel is a' Torkába egéfzfzeu a' Nyeldeklöjére kell dugni, a' Száját fel tartani, és reá

vigyázni,


# ( 33 ) =#

Vigyázni, hogy az Orvofságot ki ne vefse. *)

Az Orvofságnak bé adáfa előtt , úgy utánna is leg alább két Óráig fem-mit fe kell enni adni , hogy az Orvos-ság hamarább, és jobban hafználhafson.

Két Efztendősöknek csak reggelen-ként egy egy Makkot , a ' fzopos Bor-júknak pedig felet kell adni.

Mikor a' Marha kérődzik, akkor nem jó az Orvofságot bé adni, azért mondám elébb, hogy az Orvofságnak bé adáfa előtt, úgy fzintén utánna is koplaltatni kell a 'Marhá t leg alább két Óráig.

A' beteg Marha , ha márnemefzik , tudni való, hogy nem is kérődzik, an-nak mindenkor lehet bé adni , de a' betegnek bé adás után lágy meleg Vi-zet JLifztvel, vagy Korpával , és fava-nyú Kováfzfzal vegyítve, és egy kévés-sé meg sózva kell adn i , hogy kedve fzerint ihafson belőle, ha tellyefséggel inni nem akarna , ollyankor egy inefz-fzely favanyú Kápofzta Levet lágy me-

*) Az Oryctfság azért, vagyon Makk formá-ra csinálva, hogy könnyen le nyelheí'se, nem kell tehát öfzfze tö ín i , hane~m egéíi-teen kell Torkába dugni.

c


# ( 3 4 ) #

legen Torkába kell tölteni; ez , az Or-vofsággal együtt igen fzépen áztat tya, ésnyi t tya a' Gyomornak Rekedéfit.

Az Orvoíságot beteg Marhának nem kell akkor adni , mikor Forróságban vagyon , mert a' kétlzerezelt Forróság ártalmas, hanem mikor a1 Forróság el múlik ; még jobb mikor a' Hideg reá akar jönni , és relzketni kezd a 'Marha .

A gulyabéli Marháknak.

Mivel többnyire igen fzilajok, ki-vált akiket a' Betegségnek Mérge már meg fzököt t , nagyon kegyetlenek, és az Embert hamar fel nyárfoIly ák , azért őket egyenként fogdosni, és az Orvossá-got elébb irt Módon béadni nem lehet ,* nem is győzné az Ember, tehátezen Or-vosságbúl minden darab öreg fzám Mar-hára legalább két Makkot lzámlálván , forró Vizzel kell fel ereízteni, és jól el kevervén 24. Órákig meleg Helyen kell áztatni, még a ' V i z meg verefedett , és minekutánna a' Marhát jól meg kop-laltatta , és meg fzomjaztatta az Em-ber , akkor ezen áztatott Qrvofságbúl minden Veder-Vízhez mértékletefsen a' Csatornyára kell tölteni, hogy az-zal az itató Válúba folyhafson; igy cse-


# ( 35 ) =#

lekedvén mind addig , még az egéfz Gulya meg itatódott.

A' két Makk Orvofság, vagy ha több is valamivel, azért adódik itten minden darab öreg fzám Marhára, mert a1 fok Viz, az Orvofságnak Erejét na-gyon el vefzi; mivel pedig a' Marha Válúbúl ifzfza az orvofolt Vizet, igaz hogy egyike többet ifzik a' máíikánál, de az femmit lé árt , söt aki többet ifzik, annak többet is hafznál. lllyen Módon a' Gulyát , főképpen Nyárban gyakran itatni, nagy l iafznára léfzen Urának.

Azt fzokták ugyan mondani, hogy az egéfségesnek nem kell az Orvofság, de éppen ez a' fzegény Marhának Ve-fzedelme, mert mivelhogy ö panafzol-kodni nem tud, mind addig izog, mo-zog, és dolgozik : még ötet a' Nyava-lyakeményen nem fogja, ollyankor pe-dig már bizonytalan a ' Gyógyulás , söt némellykor oliy hirtelen fogja a' Nyava lya , hogy minek előtte a' Beteg-ségét efzre venné az Ember , egyfzer s-mind meg döglik; nem kell tehát vár-ni még meg betegedgyen , hanem elő-re orvofolni kell , hogy meg ne bete-gedgyen.


# ( 36 ) =#

Ay Lovaknak.

Minden hirtelen támadott Betegsége ben, kiváltképpen a' Kólikában, mi^ dön a' Lónak Közmondás fzerint Ege-re t ámad , mivel ez a' Nyavalya a1 Lo , vat hirtelen fogja, és ollykor hirtelen is meg Öli , azért tehát minden Ha-, lafztás nélkül egy egéfz Makk Orvoísá-got kell az ollyan Lónak béadni . Vagy morzfolly Porrá egy ollyan Makkot , és lágymeleg Vizzel a' Száján töltsed a' T o r k á b a , és ha egy fertály Ora alatt még fem fzünne a* Fájda lma, is-mét bé kell néki adni , fokfzori Ta-. pafztaláfombúl mondhatom, meg gyó-. gyúl.

Ha a' Ló más ollyan Betegségben vagyon, hogy még ehetik, tehát más-fé l , vagy két egéfz Makk Orvofságot Porrá kell morzfolni, és meg nedvesí-tett Abrakkal öfzfze keverve véle meg étetni , és ha a' Betegség nem tágulna, minden Abrakolás azzal légyen vegyit-ve mind addig, még meg nem javul.

Nékem magamnak vólt egy ollyan Lovam, akinek az Álla alatt bal felöl nagy Gcrvély feküdt , és azon Orra Likábúlfok ideig folyt a ' T a k o n y , vég-tére minden Ember taknyosnak lenni


# ( 37 ) =#

mondotta; arravaló nézve meg próbál, tam , ha vallyon ez az én Orvofsá-gotn tehetne é valami Javúláft ? hozzá fogtam , és közel 6. Hétig minden Nap kétfzer , úgymint Ellve, és Reggel egy egy Makk Orvofságot néki magam bé adtam, azon kivlil , B o d z a - f a Csövön tigyan azon Porbúi az Orra Likaiba napoként gyakran fújattam , mellyre eleintén az Orrábúi egy Nap véres, de annakutánna tifztább T a k o n y folydo-gált , és igy apródonkéntjavúlván, mint-egy 6. Hétre a' Ló tökélletefsen meg gyógyult ; utánna egyébb Hibája nem marad t , hanem, midőn az iftállóban csendefsen vól t , az egyik O r r a - L i k á n úgy fzifzegett, mint a' Lúd-Gunár, de ha ment , és dolgozott, leg kifsebbSzu-fzogáía fe vólt.

Ez a' L ó , bizonyofsan taknyos vólt é , vagy nem ? azt nem mondhatom, mindazonáltal igen jó volna . ha ol-lyan gyanús Lovakkal több illyen Pró-bák tétetnének, és talán a' valóságos taknyos Lovaknak is hafználna.


# ( 38 ) =#

A ménefes Lovaknak.

Leg közönségefsebb, és leg vefze-delmefsebb a' R o z s - F é r e g , mellynek Tojáfait Nyárban Füvei együtt efzik meg a L o v a k , azért tehát a' Lovakat is úgy , mint a ' gulyabéli Marhát áz-tatott Orvofsággal gyakran kell itatni, hogy minekelőtte bennek a' Férgek meg erősödnének, belölök ki velzejt-hefse. Csak is e z , az egy meg bö-csülhetetlen Orvofság mindenféle Bél-Férgek ellen; a' fzép, és jó Méneft aki fzereti , ne vegye Siketségre , mert en-nél jobbat, és nagyobb Hafzonra va-lót fem én, fem más akár k i , nem ja-vafolhat.

Aki a' Peítilt okozó Rozs-Férgek-nek Terméfzetekrül , és Kártételekriil bővebben akar értekezni , olvafsa az én még 1739. Efztendöben a' Házi-Ál-latokban termő esméretes Férgekrül , mint fok Nyavalyáknak , söt még a' Marba -Dögnek is első főbb Okairúl ki adott Könyvemet , mellyet nálam Peften a' Hatvani Útízában Nro. 557. magyar , és német Nyelven igen ócsón lehet venni; ebben mind Férfiak , mind Afzfzonyok Majorságokról hafznos Jegyzéfek találtatnak.


# ( 39 ) =# - . t

A Juhoknak.

Ollyan módon, mint más nagyobb Marhának, akár Torkába dugni hogy le nyellye , akár pedig Ételben, vagy Italban kell adni, kinek kinek fél Makk Orvofságot, de még is Ételben, vagy Italban nagyobb Réfz kívántatik. Ez az Orvofság igen hafznos mindenféle Bélférgek ellen, és ha gyakran adó-dik , kiváltképpen Nyárban , midőn nagy Hőség vagyon , a 'Mé te ly t , Szőr-Férget is bizonyofsan ki vefzti belölök.

A Sertéfeknek.

Mivelhogy Alkalmatlanság nélkül az Orvofságot másképpen bé adui ne-héz, hanem inkább Moslékkal , vagy Árpa - Darával keverve, azért tehát nagyobb Rélzt , úgymint egy öreg Ser : tésnek másfél Makk Orvofságot kell adn i ; ha pedig már enni nem akarna, és Vefzedelemben vólna , akkor csak egy Makk Orvofságot öfzfze morzlol-va lágy meleg Vizzel kell Torkába tölteni; ahol több Sertéfek vannak, ál-


# ( 40 ) #

tallyában kell mindnyájokat orvo-folni.

A többi apróbb Állatoknak.

Kinek kinek Erejékez képeit , akár Italban olvafztva, 's keverve , akár csak Vizzel csinálly Téfztát ezen Or-vofságbúl , és úgy Torkába dugván nyelesd le véle, Á' csinált Téfzta-Or-vofságbúl ami meg marad , fzáridd meg , 's tedd e l , hafznát lehet venni mindenkor.

Mivel a Száj , és Láb - Fájás , úgy a Vér - Fosás is mindenféle Házi - Alla-toknak gyakorta való Nyavalyája , jónak itiltem ezekrül utóllyára azt fel Jegyezni t

amit Tapafztalásimbúl hafznosnak lenni bizonnyal tudom.

A Száj , és Láb - Fatjásrul.

Ennek a' Katona - Pornak az a' tu-lajdon Ereje vagyon , hogy a' külső,


# ( ' 4 i ) #

és belső Sebet hatalmafsan gyógyittya , mellyet külső frifs Seben kiki megpió-bálhat tya, azért tehát akár melly Há-zi-Állatnak Szá j -Fá já fa ellen egy il-lyen orvos Makkot Porrá kell morzfol-n i , és annak harmad Réfzit egy öreg fzarvas Marhának Szájába akár Csö-vön fújni , akár csak Kézzel is Szájá-ba lehet löktetni. Vagy Bodzafábúl csinált Vizi-Puskával a' Port Vizbe ke-vervén Torkába lehet fecskendezni ; már akár igy , akár amúgy napjában mennél gyakrabban cselekfzi az Em-ber, annál hamarább gyógyul , sőt ha naponkint egy, vagjr két Makkot bé is ád az ollyan Szája - Fá jónak, tehát a ' belső Réfzeiriil a' poshadt Nedves-séget réfz fzerint Orrán, Száján, réfz fzerint alól ki ha j tya , még csak a ' L á -baiba fem erefzti , meg nem sántúl, a* Dögtiil is meg menti ; ha pedig már nem csak megsántúlt , hanem ki is fe-befedett a ' Lába , és a' Sebben Pond-rék volnának, ezeket elsőbben tompa Fácskával ki kell tifztitani , és meg mosni, azután midőn meg fzáradt , csak jól ki főzött Tehén - VajvaL kell kene-getni , a' Légy be nem köpi többé , ét hamar gyógyul a' S e b , próbált dol-

D


# ( 4« ) #

gom , és a' Terpent inaOlajnál , 'sTót-Jzekerkenönél mindenkor jobbnak tar pafzta'./am.

A ' többi Állatokon is miképpen kelleísék ezen Orvofsággal fegéteni, kiki könnyen fel találhat tya, és ha egy-féleképpen nem , próbállya máskép-pen , és bizonyofsan fog hafznájni.

yf Vér - Fosásrúl.

Tudni való , hogy a' melly Marha Hasfolyás után Vért fofik , annak a Bélé bizonyolsan ki febefedett, más-ként Vért nem fosna; mivel pedig, amint már mondám ez a' Katona P o r , kiilsö , belső Sebet hatalmafsan gyó-gyít , arra való nézve az öreg Marhá-nak reggelenkint éhgyomorra egy Makk Orvofságot, kifsebbnek kifsebb Rétet kell adni , és kiki tapafztalni fogja , hogy a' Katona-Por egy meg böcsíil-Jietetlen Orvofság.

Más egyébb Betegségekben is , minden Félelem nélkül lehet ezen Or-yofsággal élni ; bizonnyal tudom ,


# ( 43 ) =#

h o g y , ha nem hafznál , nem is árt? ha t , hanemha késün esik az Orvos-lás, mert

Mikor a Betegség meg erősödhet tik ,

Qrvofság már akkor késün kéfzit tetik ;

Sir/s / itt az Idött húzni nem kel* letik,

Mibül ma nincs , holnap kevefsebb telhetik.

Ezen kisded Mújikámbúl a'leg fzük-ségefsebb dolgokat alkalmafint kiki meg érthette, kiváltképpen a' Marha-Dögnek eredeti Okait , a' mellyeket tudni mindenekfelett leg fzükségefsebb , meg érthette az,t is , hogy ha az ollya-tén eredeti Okokat tellyefséggel el ke-rülni nem lehet, miképpen lehefsék a' betegeket orvofolni; tudom mindazon által , hogy e' moítani Világban fokán inkább fzeretik a' potrohos Könyve-det , és ha valaki az Embernek boldo-


# ( 44 ) =#

gúlható Módgyát egy Árkus papirosra tökélletefsen le i rná , állig ha ki nem nevetnék; mivel pedig nem minden Embernek vagyon egyenlő fogható El-méje, azért én is el tökéilettem magam-ban , hogy ha ebben az én Könyvecs-kémben a' Marha-Dög ellen vetett Fun-damentommal a' Nemes Magyar Ha-zának Kedvét találom , azonnal min-denféle Házi-Alla toknak Szaporitásá-r ú l , Neveilésérül, Betegségeirül , és Orvoslásárúi bővebben , és világofsab-ban fogok irni , úgy , hogy minden Ember könnyen meg érthefse, kön-nyen Hafznát is vehefse.

-Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Documents

BÚVÁR - mezogazdasagikonyvtar.hu · BÚVÁR vagy is: FEKÉSHÁZY GYÖRGYNEK mint Rend szerint tanúlt Házi Állatok Orvossának különös rövid Elmélkedése A' MARHA-DÖGRÜL,