C^€}f; f i

uöUS>

M E'H'E'S B Z K E T* I

K Ö Z L Ö N Y 0 Kolozsvár 1918. Január. X I X H L évfolyam

1 szám.

Megjelenik rendes íiszonyok között havonta legalább 1 ífBji terjede-

Az Erdélyi Méhes z e gyes ül etek hivatalos közlönye. Kiadja az Erdélyrészi Méhész Egyesület.

F e l e l ő s szerkesztő : Győr f i I s tván .

Az Erdélyrészi Méhészegyesület méhtelepe.

E L Ő F I Z E T É S I Á R ; E g y é v r e 6 K, f é l é v r e 3 K . Az E r d é l y r é s z i M é h é s z - E g y e s ü l e t t a g j a i az évi 6 k o r o n a t a g s á g i d i j é r t i n g y e n k a p j á k . A . l ap s z e l l e m i r é s z é t é r d e k l ő k ö z l e m é n y e k a s z e r k e s z t ő

j vé r e : K o l o z s v á r , P a p - u t c a 6 . s z . k ü l d e n d ő k . P é n z k ü l d e m é n y e k l ag a p é n z t á r o s h o z ( K o l o z s v á r , B o c s k a i - t é r ) i r á n y i t a n d ó k .

t R D E ; „ V i M Ú Z E U M 804 * ^lasiíRezgl. K O N Y Á B A ;

© BCU Cluj

Tartalom: 1. Jövő. 2. A méhek etetése cukorral. 3. A jövő képe. 4. Hogyan mentettem meg méhcsaládjaimat a biztos éhenhatástól ? 5. A méhek átíakolása. 6. Reflexiók a tordai vándorgyűlésről. 7. Vegyesek. 8. Előfizetőink­hez. 9. Szerkesztő postája.

Méhtörzseket sőt egész méhtelepeket veszek bármilyen mé­retű kaptárokban. — Küldje el ajánlatát, megjelölve a kaptárok minőségét, a keretek

méretét, a család állapotát és mézzel meddig vannak ellátva a családok ?

A méneket, ha az időjárás megengedi, már márciusban veszem személyesen át.

M é z e t , v i a s z t állandóan veszek a legma­gasabb napi ár mellett.

Én BÁRKINEK az összes méhészeti cik­kekről és műlépről képes árjegyzékemet I N G Y E N

- •- elküldöm. '

RITZMANN LAJOS kereskedelmi méhész és műlépgyáros,

Ó K É R (Bácska) .

© BCU Cluj

I A Szegedvídékí Méhész-Egyesület

Kasos méhcsaládokat, sőt egész méhé­szeteket, méhsonkolyt állandóan vásárol Ajánlatok pontos á r m e g j e l ö l é s s e l az Egyesület elnökségéhez (Szeged, Osztróvszky-utca, 4. szám)

» • • • • • • • • • • • •

G É P É S Z E K S Z A K L A P J A

c í m e n rendes heti mellék­letet ad k í a

M O L N Á R O K L A P J A , (Budapest, V. Csáky-u. 12.),

ame ly a gyakorla t i szakem­berek részére valóságos tö­megét adja tapasz ta la toknak és ú tmuta tá soknak . Mutat­ványszám ingyen kérhe tő .

Szölöoltuány! A háborús á l lapotok miatt

leszál l í to t t árakon e ladó :

leves gyökeres fás oltványok: a) Borfajok ezre 600 K b) Csemegefajok „ 700 „ c) Csabagyöngye „ 800 „ d) Százszoros és piro s De-

laváré ezre 400 » e) Gyökeres zöld oltvány „ 1000 „ f) Ripária Portális gyökeres 100 „ g) Rupesfris Montikula gyök. 140 „ h) Ripária Berlandieri gyök. 280 „

Nagyobb mennyiség vé te léné l á rengedmény .

Árjegyzéket küld:

Molnár Mihály A b a u j s z á n t ó .

Az Erdéíyrészí Méhész Egyesület Kolozsvárt felállított

Központi műhelyében * £ ! Í készítést, szállít keretlécet postán vagy vasúton bármily mennyiségben, s ezenkívül más — fából készíthető mé­hészeti eszközöket. — Megrendelések az Erdélyrészí Mé­hész Egyesület elnökségéhez íntézendők. (Mészáros-u. 3.)

© BCU Cluj

Mé£et, viaszt, sonkolyt :: l egmagasabb napi áron vesz az :: ::

Erdélyrészí Méhész Egyesület. Megkeresések ez ügyben D r . Z s ö g ö n B é l a postatanácsos, ügyvezető a le lnökhöz intézendők. (Kolozsvár , B e m - u t c a 9.)

A H Á B O R Ú B A N kétszeresen fontos tudni, hogyan lehet

a t e lekkönyvbe a t u l a j d o n j o g o t b e j e g y e z n i b e k e b e ­

l e z é s r e n e m a l k a l m a s o k i r a t t a l , o k i r a t n é l k ü l , sőt

a k k o r is, h a a t u l a j d o n o s e l h a l t v a g y i s m e r e t l e n h e l y e n

t a r t ó z k o d i k . — A z erre vona tkozó könyvet 4 k o r o n a 5 0

:-: f i l l é r é r t bérmentve küldi a Kiadóhiva ta l . :-:

R lnilínhh innfRÍfífl a ' a P ^ n akácfa július, augusztusban iByJUDD IIIBZBIUla nyí l ik, mikor is nem igen van m á r

^^^^^••••••^^^•^^^^M egyéb és többet nyí l ik , mint a k ö ­zönséges akácfa 1, 2 , 3 , 4 é v e s e k d a r a b j a 2 0 , 6 0 , 8 0 é s 9 0 f i l l é r ; :: 6 éves 2 korona, s z á z a n k é n t f e l e á r b a n . :: Mézelő , sokat nyí ló , egyben szép díszbokrok darabja 4 0 fillér, száza 3 8 korona , sok fajban. (6—8.) K R E B S Z O L T Á N , S z a r v a s .

Hogy fí£et legjobban a méhészet? U g y , h a kap tá r és eszközszükségleteínket, úgyszintén a többi méhé­

szeti ke l lékeket a szigorúan szolid, jóhírnevű és már 3Í év óta fennálló

Ktihne Ferenc titóda első magyar kereskedelmi méhtelepénél Budapest , I . , At t i la-utca 9 Í . sz. szerezzük be .

Gazdagon illusztrált és sok újdonságot tar ta lmazó, az Í9Í6. évre szóló főárjegyzéke méhészeti ú tmutatóval együtt szívesen ingyen és bér-J * J * J* £ * J * mentve küldetik. J * * J * * * *

Nyomatott a Szent Bonaventura könyvnyomdában Kolozsvárt.

© BCU Cluj

KOLOZSVÁR, 191S. JANUÁR HÓ. XXXIII. ÉVFOLYAM, i. SZÁM

r r MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ ERDÉLYI MÉHÉSZEGYESÜLETEK HIYATALOS KÖZLÖNYE.

KIADJA AZ ÉRDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ EGYESÜLET.

Felelős szerkesztő:

GYŐRFI ISTVÁN.

Társszerkesztő : GÁL IMRE,

az udvarhelyvármegyei Méhészegylet titkára.

Jövő. Sejtelmes szorongással mondjuk kí e rövidke szót:

Jövő ! . . . Kimondásakor a gondolatok végtelen sora gyul kí elménkben s keblünkben felvíharzík az ellentétes érzések árja. Gondolatvíllanással bejárjuk a multat, ag­gódó mérlegeléssel melléje állítjuk a jelent, számítunk, összeadunk, kivonunk, keressük a nagy ismeretlent: a jövőt! Hiábavaló minden lázas okoskodás : a sejtésnél, a „talánnál" tovább nem juthatunk. A mult történéseit éles elmével szétszedhetjük, okokról, eredményekről ítéletet mondhatunk, a jelen folyását bölcs belátással vezethetjük, de a jövő határánál letompul az ész, megszűnik a böl­cselkedés s marad egyedül a remény.

Remény nélkül félelmetes, kétségbeejtő ellenség a jövő. Reménnyel a várvavárt, kibékítő, felemelő, bátorító jóbarát! Szenvedtünk, eredménytelenül küzdöttünk a múltban ? Szívünkben kíerősül a remény suttogó szava: nézz a jövőbe, a jövő megadja mind, mit szorgalmas munkádtól, megtagadott a mult! Síkerekben gazdag mult után, ha kétség lankasztja meg a munkás karokat, keb­lünkben kigyúl a remény tüze, bevilágít a jövő sötét iiomályába, megmutatja a kitartó munka napfényes me­nőit s megacélosodnak a lankadó karok.

Jövőbe néző, jövőt kereső méhészek reménnyel ke-

© BCU Cluj

2

ressetek, reménységgel várjatok. A remény beköti a sivár mult sajgó sebeit, a remény megsokszorozza a hív mun­kás fogyó erejét! A remény szent kapocs az ég és föld között, végtelenítí a véges jelent. Reménnyel szívünkben felülemelkedünk a változó, muló történéseken, az örökké­valóság gondolatába olvasztjuk össze a multat, jelent s jövőt; bízó magunk erejének elégségessége elnémítja a kétségek, a csüggedés, a félelem érzéseit és tudunk, aka­runk hinni jövőnkben, munkánk, kitartó szorgalmunk jövő síkerében.

A jövő küszöbén állva hitet, reményt kívánok minden méhésznek: a jövő kárpótolja a multat, a jövő megsok­szorozza a meglevőket, hogy legyen ez év valóban mind­nyájunk számára botdog új esztendő* S z e r k e s z t ő .

A méhek etetése cukorral, A m é n e k n e k cukorszörppel szükségből vagy haszonból való-

etetése az utóbbi években h a z á n k méhészei közöt t á l landó vi ta t á rgyá t képezi . Előidézték ezt részben az abnormís időjárások, részben a háború alat t a méz á r á n a k rohamos emelkedése. Az Í9Í0 év előtti időkben Magyarországon arról, h o g y az ál lam olcsó cuk­rot adjon a méhészeknek feletetés céljaira kevés szó esett, ha volt »eá szükség, h a nem. M o s t azonban megindult egy áramlat , mely­n e k részben célja volna az á l lam által adományozandó olcsó cukor feletetésével a mézhozamot szaporítani s így a méhészetet jövedel­mezőbbé tenni, részben nyár i etetésével, részben a m é h c s a l á d o k n a k télire cukorral való betelelésével a méz elszedése mellet t .

Kérdés tárgyát képezi az is, hogy a méneknek az őszi szük­ségből való etetése káros köve tkezményekke l járhat-e s nem cél-szerübb-e a tavaszí etetés, ha már a méhcsa ládok erre szo ru lnak?

E fölött a kérdések fölött hoszasan lehetne tárgyalni és vi tatkozni , de mer t az időnk rövid s a vándor gyűlésnek más tár­gya i is vannak , igyekezni fogok röviden e kérdéseket megvi lágí tani s határozat i j avas la tomat előterjeszteni.

Mie lő t t e kérdések tá rgya lásába kezdenék, szükségesnek t a r -

© BCU Cluj

3

t o m az e lőzmények rövid ismertetését. A folyó évi n a g y szárazság következtében a mézelésí időszak b á r o m utolsó hónapjában tehát július-augusztus és szeptember hónapokban a méhek egyes vidé­k e k e n semmit sem gyűj töt tek. A z o k a méhészek tehát , a k i k a b b a * a reményben, hogy ezekben a hónapokban m é g lesz hordás és cukro t is, ígéret folytán k a p n a k , a mézet k iperget ték és jó á r o a « lad ták , keservesen csalódtak, mert télire nem volt mivel méh csa-láda íka t betelel jék. A k i k müraj t készí tet tek vagy késői természe­tes rajt kaptak-ezen méhcsa ládok szintén etetésre szorultak. I ly körü lmények között s főkép az alföldön, ahol a tisztes fő méz az idén nem töltötte meg a kap tá roka t , a méhészek feljajdultak, cukor adományozásér t fo lyamodtak.

A földmívelésügyi minísteríum a cukor adományozásának a kíeszközlését részben a cukorra l való etetésnek káros ha tása miat t , részben, mer t a c u k o r rendszeres adományozása a méhészeket kapzsi­ságra szoktatná megtagadta .

Ezen okból a Szegedvídékí Méhész Egyesüle t október í4-ére Szegedre országos méhészeti értekezletet hívott össze. Ezen az ér­tekezleten az edélyí méhész egyle tek nem vet tek részt, tehát az ott hozott határozatot m a g u k é v á nem tehet ik . E z a vándorgyűlés v a » h íva tva a cukor kérdésben határozni , illetve a n n a k ál landósítása mellett , v a g y ellene állást foglalni. A szegedi értekezlet határoza­ti lag k imondot ta , hogy „ a méheke t ősszel szükségből a kel lő elő­vigyázat és szakszerűség mellett minden veszély nélkül lehet és ke l l ís cukorral etetni és hogy az őszi helyesen keresztül vitt e te­tés miatt a méhek vérhast nem k a p n a k . " K imondo t t a az értekez­let azt ís, h o g y jövőben külön-külön, de idejekorán lenne kiu ta­landó az őszi és tavaszí megfelelő cukormennyiség .

A m é h e k n e k természetes táp lá léka a méz . A cukor , me ly br. A m b r o z y B é l a szerint nem is egyéb, mínt elfajzott' mos toha testvére a méznek a méhek rendszeres téli táplá léka nem lehet, mert ennek feltétlenül káros köve tkezménye i lesznek ú g y a mé­hészre, mínt a m éhekre . A cukorra l való betelelést csakis k é n y ­szerből lehet a lka lmazni — a k k o r is n a g y körültekintéssel és szak­tudással . Számta lan tapasztalat bizonyít ja, hogy a cukorra l etetett méhcsa ládok 5 0 — 6 0 % - a elpuzztult még a tél fo lyamán, vagy h a részben életben marad tak , tavasszal anny i ra legyengültek, h o g y azok tó l azon évben semmi eredményt várni nem lehetett . É n m a ­g a m ís kísérleteztem u g y kr is tá lycukorral , mint denaturált nyers

1 +

© BCU Cluj

4

cukorral s az eredmény bizony részben vérhas, részben pusztulás volt. Kísér le teztem tavasszal í s ; kr is tá lycukrot mézzel vegyí tve ad­tam méhe ímnek , az eredmény ez esetben elég jó volt, a mennyi ­ben az etetett méhcsa ládok a gyümölcs virágzásra kifejlődtek s így az első hordást ís k í tudták használni .

A tavaszi etetés tehát , mivel addig amíg a méhcsalád kifej­lődik s a természet k ibon takoz ik millió meg millió virágaival^ honnan a m é h e k bő táplálékot s fölösleges igazi virág mézet gyűjt­he tnek — nem káros , sőt hasznos, de a tavaszí etetésnél ís csak akkor érhető el a kívánt eredmény, h a a cukorszírupba mézet is veyyítünk, ame ly ínvertálja a cukrot , s a fíasítás táplálására virág­por felhasználásával a lka lmassá teszi. N a g y o n természetes, h o g y olyan esetekben mikor a méhésznek — aká r saját hibájából a k á r a természet mostohasága miat t — vagy szárazság sok esőzés stb. következtében — megfelelő méz a betelelésre rendelkezésre nem áll, — kényte len a méz mostoha testvéréhez a cukorhoz fo lya ­modni , s méhe inek azt adni.

H o g y a f. évben több helyen és több méhésznél a m é h e k őszi etetése szükségessé vál t azon nem lehet megütődni . A tavaszí hordást ugy a gyümölcs , mínt a k á c virágzást a m é h e k a legtöbb helyen k ihaszná l ták s a jó családoknál meg ís teltek a mézkamrák.-A b b a n a reményben, hogy normális időjárás lesz s nem köve tkez ik be a július—augusztusi minden virágot elhervasztó szárazság a m é ­hészek egy része kipergette az összes családok mézkészletét s azt jó áron értékesítette. A n n á l nyugodtabban te t ték ezt, mert e g y i k -más ik méhész egylet és szaklap a t ag ja iknak etetés céljából az ál lamtól cukor kíeszközlését ígérte, sőt akad t olyan ís, ak i a cukor árát előre beszedte tagjai tól .

A méhészeknek egyrésze tehát önhibáján kívül jutot t bajba-s mert az időjárás sem kedvezett , mél tán ja jdul tak fel — látván méhcsaládaík leendő pusztulását. D e számtalan méhészt tudnék megnevezni , ak i cukor adományozás iránti kére lmében beismeri , h o g y ő bizony kipergette és eladta minden mézét j ó áron azon. reményben, h o g y őszi etetésre cukrot k a p . .Ezt az eljárást mél tán nevezhet jük kapzs iságnak és h a megtet te egy gyakor lot t méhész^ mennyivel inkább megtenné egy kezdő gyakor la t lan méhész.

É n m a g a m sem a tavaszí, sem az őszi cukorral való e te tés ­n e k híve nem v a g y o k — azt határozot tan ká rosnak ta r tom. Még-a tiszta mézzel való serkentő etetés is veszedelmes, különösen a-

© BCU Cluj

5

kezdők kezében, mi lenne a k k o r , h a a cukorszörppel való őszi-tavaszi, sőt nyár i etetést ís behoznók . A Szegeden elhangzott szak­vé lemények ís nagy óvatosságra, körültekintésre és szaktudásra int ik azoka t a méhésaeket , a k i k cukorra l a k a r n a k etetni . A s zak ' véleményt adók közül egyik , amint a M a g y a r M é h Í9Í3 . egy ik számában panaszo l j a : Í 2 0 méhcsaládot telelt be süveg cukorszirup­pal . A Í 2 0 családból elpusztult télen 3 0 , tavasszal újból 3 0 s a megmarad t családok ís oly gyöngék vol tak , h o g y alig tudtak életre vergődni. Igaz, h o g y m a g a m a g á t hibáztat ja azzal, h o g y nem találta jól el a vegyítést. M o s t mondja meg nekem valaki , h o g y h a azt a cukorszörpöt nem egy chémíaí gyár állítja elő, h a n e m a méhészre bízzuk, mi köve tkez ik ebből ? az , hogy 9 9 % - a a méhé ­szeknek a vegyítést nem talál ja el s méhcsa láda ínak 6 0 % elpusz­tul s 4 0 % hasznavehetet lenné lesz.

A szegedi értekezleten hozott határozatból , va lamint a Sze -gedvídékí Méhész Egyesüle t ál tal k iadot t „Szakvélemények a mé-heknek cukorral való etetése kérdésében" c ímű füzetből az tűnik k í , min tha Magyaro r szágon ís, mínt Németországban és Auszt r iában a m é n e k n e k cukorra l való etetését rendszeressé a k a r n á k tenni a mézhozam gyarapí tása céljából.

Magyarországo t az Isten a méhészkedésre teremtet te . H a vo l tak és lesznek ís szük esztendők mézelés tekintetében, ke l lő előrelátással méhcsa láda ínk fentartásáról tudunk gondoskodni, h a nem v a g y u n k kapzsik, h a nem szedjük el a méhcsa lád minden mézét s h a gondolunk jövőre ís .

A m a g y a r méz, különösen az erdélyi, a világ legjobb méze, ezért o lyan keresett c i k k . H a ezt meghamis í t juk s cukorszírup fel­etetésével szaporítjuk mézhozamunka t , vége lesz a magya r méz jó h í rnevének. E h h e z sem az á l lam, sem a k o m o l y a n gondolkozó méhészek hozzá nem já ru lha tnak . Németországban és Auszt r iában m á s o k a kö rü lmények . O t t nem tudnak anny i természetes mézet termelni a mennyi elég lenne a közszükségletre ; ezért hamis í t ják a mézet . E t e t i k a cukorszírupot nyáron ís, de az már nem méz, a n n a k se zamat ja , se tápér téke nincs, egyenlő a cukorsziruppal.

T i l t a k o z n u n k kel l tehát , hogy Magyarországon ís a cukor ­ral való etetés i ly célból hozassék használa tba , még normál is v i ­szonyok közöt t ís, amikor minden szatócs üzletben lehet cukro t kapn i , t i l takoznunk kel l a magya r méz jó hírneve érdekében, de, t i l t akoznunk kel l azért ís, mer t a méhbetegségek költés-rothadás

© BCU Cluj

6

vérhas a cukornak; gyakor i etetése következtében fokozott mérték­ben íépne fel és terjedne s amellett , h o g y elsőrendű mézünk hír­neve lejárna s nem lenne oly keresett , méhcsa láda ínk elpusztulása is beköve tkeznék s ezen okból sem nyúj tha tunk segédkezet méhé-szetünk tönkretételéhez. N e ily i rányban fejlesszük az okszerű méhérzetet , a méhészeti kultúrát , ne így igyekezzünk nagyobb mézhozamot produkálni , hanem természetes úton, erős családok tar tásával , azok szakértelemmel való kezelésével, a méhlegelő javí­tásával fokozzuk a mézhozamot , inkább legyen kevesebb tiszta és értékes virág méz, mint sok hamisí tot t értéktelen cukorszírup méz.

A háború közepet te a méhészetben is egy uj á ramlat ta l á l ­lunk szemben. A j e l szó : kihasználni a m é h e k munkaere jé t cukor etetéssel való több termelésre. E z ai ut nagy veszedelmet rejt ma­gában. E r r e az útra nem szabad rá lépnünk, nem szabad teret engednünk a n n a k sem, h o g y ősszel a mézet elszedve, méhcsalá-daínkat cukorral telel jük be, t i l takoznunk kell mindkét i rány el­len. H a z á n k hírneves méhészei műveit olvasva ezt az utat aján­lani sehol sem lá t juk. Szükségből etethetünk s e te tnünk is kefí kel lő időben, de a k k o r is mézzel vegyí tve. M a g a Sőtér K á l m á a is azt m o n d j a : , Ó v n u n k kell , különösen a méhá l lományukra félté­k e n y keze lőket a cukorral való etetéstől, mert elveszne a feletetett cukor és elpusztulnának a méhek i s " .

H o g y a m é n e k n e k ugy az őszi, mint a tavaszí tisztán cukor­szörppel való etetése káros , azt én nemcsak a saját, hanem a hosszú évek során á t szakméhészek tapasztalataira támaszkodva ál l í tom. B á r m i l y sűrűségben ínvertálásra preparált ál lapotban vagy ané lkül adjuk ís be téli eledelként a méhcsa ládoknak a cukor -szirupot, az eddigi hosszú idők tapasztalata azt bizonyít ja, hogy Magyarországon ez a méhcsa ládoknak ár ta lmára volt .

Veszé lyesnek és veszedelmesnek ta r tanám a cukorete tésnek állandósítását az annyi dicsőséget szerzett m a g y a r méz jó hírneve érdekében, mert erre. Magyaro r szág méhészei nem szorultak rá s h a a folyó évben többen szenvednek ís kárt , saját h ibájukon okulva , jövőre óva tosabbak lesznek. Dr. Balázs Ferenc.

© BCU Cluj

7

A jövő képe. A mit a tavasz kezdetén az ábrándos le lkek remény k e f é ­

ben m a g u k elé tűztek, az nagy részben teljesedésbe is ment. A lefolyt Í9í7- ík év a székelyföldi méhészetet illetőleg — minden változa­tossága mellett ís — kielégítő s ha a mi speciális helyzetünket néz­zük, melybe az ellenség rombolása jut tatot t , elsőrendűnek mond­ható . E z év a kezdők éve volt s ni pedig — fájdalom — túl­n y o m ó részben a z o k k á lévén, örülhetünk nek i .

A tavasz minden szeszélyessége mellett , bár száraz és hideg volt, mégis kedvezőnek mutatkozot t . Midőn sokan minden remé­nyüke t feladva aggodalmaskodtak , egy pár l angyos eső és bő éjjeli ha rmat megindította a tenyés retet s május végén elkezdődött a rajzás eddig nem tapasztalt méretekben. Június—júl ius ideális méhészeti h ó n a p o k k á váltak és i kiszálló ra jok rég nem észlelt gyarapodást muta t tak . U n o k a és dédunoka rajok egymás után jöt tek és a szabadjára eresztett paraszt családok 6 — 8 raj jal ís elő­ál lot tak. M i n t h a a megmaradt kevés számú méhe ink az összes kárt , a mit az ellenség és a postai késedelmes szállítás okozot t bennük , helyre a k a r t á k volna hozni, oly lázasan működtek . V a ­lóban csaknem teljesen rá juk vol tunk utalva, amennyiben a távol­ból rendelt ra j ja ínk nagy része eldöglött s igen kevés °/e érte meg a belakolást .

I lyen viszonyok között úszott a gyönyörtől a le lkünk, h a méheínkre néztü tk és gyönyörűségünkben ta lán sok mindenről meg ís feledkeztünk. H o g y n e , hiszen még a rajbefogás ís köny-nyebben ment, mínt máskor és i rendkivülíségek egymás t érték. N á l a m 8 raj közül 4 egyenesen a kap tá rba szállott. Csuda-e , ha ilyen kö rü lmények közöt t csődöt mondott a rajzás megakadá lyo­zása és az utórajok egyesítése körüli t udományunk ? Hadd jö j je ­nek , az Isten adta, szükségünk van rá juk, s b izonyára gondosko­dik ís róluk. É s sok tekintetben gondoskodott ís, mert a rajzás nagy á t lagban korán indult és o lyankor ért véget, hogy 3 — 6 hét a rendelkezésükre állott . Ez t pedig annyi ra k ihasznál ták , h o g y az anyanevelésre szánt u tóra jok ís önál lóságra vergődtek.

J ö t t azonban a tartós, a heves kán iku la , amely július 25-re teljesen bezárta a v i rágok kelyhei t és megkezdődött a visszafejlő­dés s tádiuma. E n n e k dacára ís a kora i ra jok annyi ra gyarapod­t a k és oly népesek vol tak, hogy kölcsönös kisegítés után tel«lőbe

© BCU Cluj

g

vittük őket . C s a k h o g y nem állott annyi méz és méztápláló anyag a rendelkezésünkre, h o g y csa ládainkat bőségesen el lá that tuk volna. C s a k annyi ra vihettük a dolgot, hogy áprilisig életbe marad janak és a tapasztalat által megkövetel t mézmennyíségből bizony k i m a ­radt e g y pár kí lónyí .

E s itt e lőál lhatna valaki azzal az okoskodássa l : még meleg ősz van és tovább az egyesítéssel. Ez t mi m a g u n k is tudjuk s ha másképen nem lehet, a tavaszon fájdalmasan bár, de keresztül ís visszük, de tekintsünk arra, hogy egy méhészetíleg tönkretet t vi­dékről van szó, a hol nem mindegy, hogy Í9Í8 tavaszán í vagy 2 család felett rendelkezünk-e. H a már a méheinket o lyan ál lapotba hozhat tuk , hegy a tavaszt elérjék, a k k o r reá szolgáltunk arra , h o g y az illetékes tényezők reánk tekintsenek.

A háború bebizonyította az egész világ előtt, hogy a méhé­szet m a g a nem szórakozási , hanem igen fontos gazdasági ág s így a n n a k az elpusztított v idékeken való minél gyorsabb helyre­állí tása elsőrendű gazdasági érdek. Va lóságga l telítve van a levegő Erdély helyreáll í tása gondolatával . Es ha már máskép nem tehet­j ü k az erdélyi méhészet helyreáll í tását , mint a megkímél t kevés család felszaporításával, a k k o r ne t együk kí azt, amit elértünk, a folyó évi nagy rajá l lományt , a mi az ellenséges pusztítás jelen­t ékeny % - á t teszi k í , pusztulásnak.

H a a méhek szállítása bizonytalan ideig elhárí thatat lan aka ­dá lyokba ütközik , a tavaszí méz vagy cukor rendelkezésünkre bo­csátása elodázhatat lan kötelesség. F e l sem tételezhető, h o g y ez elől az i l letékes helyen ki térnének, mert itt nemcsak magán , de fontos gazdasági érdekről van szó. A vezetőségen van tehát a sor, h o g y kel lő időben tegye meg a szükséges lépéseket.

Márk Mihály, ref. lelkész.

B „ m é h é s z e t " szerkesztősége Újpest elvállalja az alábbi kaptárak szállítását:

í. Boczonádí-féle szabadalmazott 42-es vándor kaptár 24 NB kerettel árjegyzék szerinti árban.

2. Az, í. számúhoz teljesen ha­sonló beosztású és felszerelésű szab. vándor kaptár olyan 24 nagy keret­

tel, melyekben 2—2 B keret el­helyezhető.

Áz J . szám alatti kaptárok rak­táron vannak s azonnal szállíthatók.

A 2. számú kaptát előzetes ár­ajánlat után megrendelésre készül.

© BCU Cluj

9

Hogyan mentettem meg méhcsaládjaimat a biztos éhenhalástóí ?

T u d j u k , bogy miért pusztult el annyi méhcsalád az Í917. év első negyedében : túlzott rajzás s így az erő megoszlása, h o g y ne mondjam szétforgácsolása, a tarló virág k imaradása , a kezdő lan­gyos tél s későbben a dermesztő h i d e g . . .

December közepén éhen halt egy családom . . . I jedten vet­tem róla tudomást s elhatároztam, hogy raj tam semmi ne múljon, megteszem a magamét s a Mindenha tó ta lán megseg í t : kitelel­nek , életben maradnak .

V a n n a k 3 keretsoros és amer ika i kaptára im. (Stümvoll -félék) N e m törődtem azon elmélettel, hogy a méheket télen nem szabad bántani , hanem nyugodtan kinyi to t tam a 3 keretsorosoknál az a j tóka t (ab lakoka t csak rajnál használok, míg az építkezést befejezték) s megnéztem van-e még mézük, (ősszel elégnek mutat­kozot t ) amely iknek már kevés volt, annak mézes keretet adtam, amit attól vettem el, ame ly iknek bőven volt méze. D e sajnos a mézes lépek hamar elfogytak s miután előre lá t tam, hogy mi lesz, vármegyénkhez fordultam segítségért t rendes süveg cukorért , amit hálásan ismerem el — meg ís kap tam, családonként 2*5 kg-ot számitva. M i k o r az utolsó csöpp méz ís tűnőiéiben volt, ugy február havában cukorral kezdtem etetni . Igen ám, dermesztő hidegben . . .

E l já rásom ez v o l t : T u d j u k azt, hogy a méhek , hogy az éltető meleget el ne

veszítsék, télen gomolyagba húzódnak össze, tehát ennek alapján jár tam e l : I kg . cukrot '''ji liter vízben főztem fel (később í 1. vízben) s a cukoroldatot kissé langyosan, tiszta, öreg lép sejt­jeibe öntöt tem, iparkodva, hogy lehetőleg a lép felső felében legyen az oldat, miután tudjuk, hogy a köl tő űrben a felső részben nagyobb a meleg, mínt az alsó részben. A z oldatot ugy adtam be a méheknek , hogy az üres lépeket (leghátul a feketék, ame lyek rossz hővezetők lévén ab lak helyett össze tar t ják a meleget s a vízgőzöket nem tar t ják vissza) lassan és nyugodtan kiszedtem mindaddig, míg méheke t ta lá l tam, tehát a téli fészek kezdetéig, s ide a téli fészek közvetlen közelébe rak tam be a cukoroldat ta l telt lépet. í g y jár tam el minden családnál hetenkínt kétszer. U g y a n í g y jár tam el az amer ika i k a p t á r a k k a l ; i t t lassan oldalt

© BCU Cluj

JO

csúsztattam á tetőt, kivet tem az üres lépek közül azt, amely ik a téli fészek előtt és után volt, a felső részükre cukros vizet öntöt­tem s lassan, nyugodtan, visszatettem. Sohasem törődtem az idő­vel, minden kedden és pénteken délben így jár tam el márciusig, innen kezdve rendesen délután vagy estefelé, rablástól sajnos — nem kellett félnem, miután folyton esett az eső és hideg volt április 25- íg . í g y jár tam el saját 2Í csa ládommal s kezelt Í6 ide­gen családdal s egyet len-egynek semmi ba ja nem lett. Megvan­n a k mind és ha ta lmasak , egészségesek. S ak i nem így tett ? A k i nem merte a téli nyuga lmat zavarni ? E g y itteni idős méhész Í 0 0 családjából ÍO gyenge maradt , nem szólva azokról , k i k n e k egyet-len-egy méhcsaládjuk sem maradt meg. Pedig betegség nem volt nálunk, szegény méhecskék éhen h a l t a k . . . mert gazdáik kénye l ­mesek vol tak .

Boldogasszony, M o s ó n m. Krausz Mózes tanító.

A méhek átlakolása. Az elmúlt té l*enyhe és rövid volt, ami nagyon megkönnyí ­

tette a m é h í k é k téli életét. Ál ta lában kevés mézet fogyasztot tak, bőven maradt belőle az új ivadéknak .

A fiasítás korán megkezdődött a méhcsaládban. M á r májusra egészen népes lett. Azonban a májusi hideg időjárás miat t nem sok hasznát vet ték a gyümölcsfa v i r á g z á s n a k ; de .annál kedvezőbb volt a méhek életére a júniusi szárazság. A z akácvírágzás oly dús volt, amilyenre nem emlékszem. Csepegett az édes nektá r belőle, alig győzték a szorgalmas m é h í k é k elraktározni .

Május vége felé megkezdődött a rajzás. E g y m á s után száll­t ak kí a jobbnál- jobb természetes ra jok, h o g y új lakás t keressenek. A méhcsaládok majdnem mind r a j zo t t ak ; a méhcsa ládok szapo­rodása igen jónak mondható , annyival ís inkább, mivel az a n y á k párzása ís jól sikerült. A méhész alig tudta m é h l a k o k k a l ellátni a sok raj t , mert a deszkakaptárok ára ís magasra fölemelkedett, ak i m a g a nem értett á készítéshez, nem ís volt kivel készíttessen, s emiat t igen sok méhész kényte len volt ka sba fogni a rajt. E z még nem volna ba j , ha a kas á t m e n e t i ; c sakhogy az átmenet i kasok készítése sincs még kel lően elterjedve. A méhész egyle tek t a r tha tnának raktáron, mert ezek ís elősegítik szakszerű méhészetet .

© BCU Cluj

Okszerűen méhészkední csak kaptár ra l lehet. D e h a m á r k a s b a fogta a méhész a rajt, miként lakol ja azt át a kaptárba ?

At lako ln i , — míg a meleg idő tart, vagyis a méhíkék ki ­j á r n a k — mindig lehet . Azonban én az október hónapot tar tom lega lmasabbnak , mivel a méhcsaládban e k k o r a fiasitás be v a a szüntetve. N e m kell félni a fiasitás meghűlésétől , sem pedig a költésrothadástól . M á r pedig h a korábban történik az á t lakolás , az emiitett ba jok könnyen e lőál lha tnak.

A z á t lakolás úgy történik, hogy a méhcsaládot a kasból k í -doboljuk egy más ik üreskasba akkén t , h o g y az á t lakolandó csup-jára állítjuk és egy üresét borí tunk reá. Abrosz (asztalterítő) v a g y törlőkendővel körül teker jük (kö t jük) , h o g y a méh íkék kí ne sza­badulhassanak . Ezu t án elkezdjük dobolni alulról fölfelé szép csen­desen az á t íakolandó kas t . E r re a m é h í k é k neki esnek a méznek , teleszívják maguka t . M í egy-egy kevés időre a kopolást félbe­hagy juk . Ismét újra kezdjük a veregetést, mire a méh íkék csen­des zümmögéssel fö lmennek az üres kasba .

E g y n é h á n y méh mindig marad vissza, de minke t ne zavar—' jon. Üssük le a kast a földre egyszer az egy ik , másodszor a más ik o ldalával úgy, hogy a lépek l ap jukka l essenek lefelé. E z e k köny-nyen letöredeznek. A méhíkéke t azokról seperjük a többiekhez. ( A sepréshez mindig csak egy tollszárat kel l használni s nem az egész tollseprüt, mert az utóbbi a méheke t inkább ingerli .) A lé-peket szabjuk k e r e t e k b e ; ha nem a k a r n a k megál lani , kössük k e ­resztbe raff íahárssal : t együk a kap tá rba és a méheke t üssük be . K é s z az á t lakolás ,

P á r nap múlva megvizsgálandó, hogy az any ja megvan-e ? A lépek jól á l lnak-e a r ámában ?

A mult évben a menekülésből hazajőve, december hó 2 0 - á n l ako l t am át egy gyenge harmadraj t . Gondo lám, h o g y a kaptá rban jobban kitelel, inkább lehetek segítségére. V o l t há rom k i logramm méze, melyet elvettem tőle és eladtam. Visszaad tam neki a virág-poros lépeket (ötöt) és egy keretmézet . E ha t kereten kitelelt pom­pásan. Tavas sza l újra adtam egy mézes keretet s m a 3 0 kereten áll az á t lakol t családom.

A fentiekben leírám a méhcsalád á t lakoiását a kasból kap ­tá rba azért, mert a gyengébb méhcsa ládak ika t csakis a kap tá rban részesíthetjük a kel lő gondozásban.

F iá t fa lva , Udvarhely m. Kozma Miklós.

© BCU Cluj

5 2

Reflexiók a tordaí vándorgyűlésről. — J ó l lakot t emberek gyűlése — ez volt a v é l e n é n y e a tor­

daí vándorgyűlésről az egyik résztvevőnek, ak i Szegedet ís meg­jár ta . N e m taszít juk el magunk tó l a c ímet , mert jól tudjuk, hogy csak a jól lakot t ember tud nyugodtan gondolkozni , az éhes e m ­ber a vadgesztenyét ís c ipónak, a k é k e t ís zöldnek s a cukrot ís méznek lát ja és csak a k k o r veszi észre, h o g y vadgesztenyét evett , mikor már jól lakot t vele és mikor m á r — nem egyébért , hanem h o g y jól lakot t — nyugodtan tud gondolkozni .

K é t értekezlet zajlott le a- szemünk előtt és csak az csodála­tos mindket tőben, hogy itt ís, ott ís v a n n a k szakemberek , a k i k homlokegyenes t el lenkezőt á l l í tanak. Szegeden az Alföld a cukor etetés mellett, T o r d á n pedig Erdély ellene foglalt állást. Hanem,-hogy miért van ez, a n n a k rövid a sora.

Szegeden azt m o n d t á k : Ausztr iában, Németországban bevá­l ik a cukoretetés, az tehát itt ís jó lesz, a cukor pedig már össze­tételénél fogva ís a lka lmas a m é h e k téli eleségeüí. T o r d á n meg csak e z t : A tapasztalat azt bizonyít ja, hogy a cukor etetés M a ­gyarországon a legtöbbször nem vál ik be .

Összefoglalom azokat az érveket , amike t T o r d á n felhoztak-A m e r i k á b a n meglehetősen bevál ik a cukoretetés , de az a m e ­

rikai méhészek megál lapí to t ták , h o g y éghaj la tonkínt , v ídékenkínt máskép módosul az a beválás. E g y - e g y helyt meg éppen sehogyse a k a r beválni . E z tehát a szegedi ha tározat egyik gyöngéje . M i n ­den országnak más az éghaj la ta , mások a viszonyai , más országok után nem indulhatunk el. A m i máshol j ó , az lehet itt rossz. E s rossz is, A tapasztalat (nem a szakvélemény) ezt bizonyít ja .

A szegedi határozat más ik gyöngéje m a g a a cukor* C u k o r és cukor közöt t különbség van. A m e r i k á b a n nádcukrot használnak, ná lunk meg répacukrot . A répacukorban pedig hamazstr ís van , mí nagyon k ö n n y e n megindítja az erjedés fo lyamatát . *

A harmadik gyöngéje az etetés. A szegedi határozatban a cukoretetés elé óvatosan odatet ték, h o g y a szakszerűen elvégzett cukoretetés . . . H á t tisztelt méhésztársak, kereshetünk mí a m a g y a r méhészek 8 0 % - a között szakszerűeket ? Amivel nem azt a k a r o m

* Másfelől a méhek a cukor ínyertálása közben oly nagy mennyiségű fehérjét veszítenek, hogy testileg teljesen kimerülve végelgyengülésben pusz­tulnak el. (Szerk.)

© BCU Cluj

13

mondani , h o g y nem ér tenek a m é h e k kezeléséhez, mert ahoz na­gyon ís ér tenek, hanem azt, hogy nem értenek a cukoretetéshez. M e r t A m e r i k á b a n ís, ahol elég jól bevál ik a cukoretetés, o lyan kompl ikál tán kel l a cukro t elkészíteni, hogy a n n a k olvastánál m é g a szakméhész ís há t ra esik a székében. N a g y megelégedésre szol­gál , hogy a vándorgyűlés közben kiderült, hogy a T i szán tú l i aknak ís az a vé leményük a cukor etetésről, mínt az erdélyieknek. O k ís t i l t akoznak a nyár i etetés, a m a g y a r méz meghamis í tása ellen. O k csak azt nem vet ték jó néven, hogy a vándorgyűlés a szegedi határozat sorai között ís olvasott, megvizsgálta, mí lenne a követ ­kezménye annak , h a a méhészeket reászabadí tanák a cukoretetésre. Hiszen igaz, h o g y ő k most szükségből ké rnek cukrot , de ezt azzal az indokka l teszik, hogy az jó — és a méhész, az a bizonyos kapzsi méhész — így bizonyára etetni fogja méheít (az elébe tett német mintára) nyáron ís, hogy olcsóbb cukorból drága mézet állítson elő. É s végre ki tűnt az ís, hogy a megszorult méhészek 7 0 — 8 0 ° / 0 - a c sakugyan kapzsi volt . Sa j á t leveleikből o lvassuk : volt mézem, de eladtam . . . ké rek cukrot . A tordaí vándorgyűlés haszna abban ís fog nyilvánulni , hogy ezután a méhészek okosabbik része óvakodni fog mézét október előtt eladni.

H a összehasonlít juk a szegedi és a tordaí értekezletet , azt ta lá l juk, h o g y a szegedi a szakvé lemények , a tordaí pedig a ta­pasztalat megnyi la tkozása volt . Balázs Ferenc.

Vegyesek. A t o r d a i v á n d o r g y ű l é s lefolyását tá rgyal ja az „cAlföldi 3íéhé-

szet" Í9Í7 évi decemberi száma, melyet d e c 3 0 - á n kap tunk másod kézből, mivel a szerkesztőség címére já ró cserepéldány úgy látszik valahol megakadt . E z okná l fogva a kérdéses számban foglalt ízetlen t r ák tá tumokra , lapunk következő számában k ívánunk né­h á n y rövid megjegyzést tenni . Addig ís kér jük a méhész közönsé­get, olvassa el és hasonlítsa össze lapunk decemberi számából a gyűlés h i t e l e s j e g y z ő k ö n y v é t , a h a t á r o z a t i j a v a s l a t e r e d e t i s z ö ­v e g é t , továbbá 'Balázs Ferenc dr. főtitkárunk megjelenő értekezését és hasonlítsa össze az abban foglal takat az „cAlföldí Méhészet" kérdéses számában foglaltakkal. Az összehasonlítás mindenkinek meg­mutatja, hogy mennyire lehet komolyan venni, az Alföldi SMéhéss vészkürt/ét és sok felesleges beszédtől fog megkímélni minket .

© BCU Cluj

14

Ú ) egyesü l e t ek . A m. k í r . földművelésügyi míníster a Fe l ső -magyarországi Méhészegyesület , az Erdővidéki méhészeti és g y « -mölcskertészeti egyesület és a Tiszántú l i Méhészegyesüle t alapsza­bálya i t Í 04 659 /9 Í7 szám alat t bemutatási záradékkal el lát ta.

Újólag örömmel és testvéri szeretettel köszönt jük az ifjabb testvér egyesületeket .

A m é z . m i n t sz ívbaj e l leni g y ó g y s z e r . D r . Lórán t Géza aradi orvos-speciálísta tollából vesszük a következő érdekes sorokat .

N a p o n t a nagyobb adag mézet adok szívbajos be tege imnek és minden egyes esetben fényes eredményeket értem el. Igen figye­lemreméltó egy harmincha t éves n ő n e k az esete, ak i a sz tmába* szenvedett. N a p o n t a vol tak fulladási rohamai , sőt ez többször is megismétlődött ná la . Meg lepő javulást ál lapítottam meg, míutám mindennap egy nyolcad k i logramm mézet etettem meg vele. M i n t h a e lvágták volna a rohamoka t , ugy megváltozott a helyzet . M e g kell emlí tenem egy ha rmincnégy éves embernek az esetét, ak i véredényelmeszesedésben szenvedett. A szív ál lapota nagyom aggasztó volt, mert b izony rohamosan gyöngült . Mindennap sok mézet etettem vele és a teljesen legyengült beteg rövid idő múlva járni tudott és c sakhamar talpra állt. A legmelegebben a jánlhatom tapasztalataim alapján szívgyengeség minden esetében a mézet . Leg jobb szeretném, h a minden szivbajos élne vele. A k i n e k mód­jában van, az igen jól teszi, h a naponta száz, vagy kétszáz g ramm mézet használ el. Igen jó hatással van a mézl imonádé, amelye t ugy kell elkészíteni, h o g y két-három evőkaná l mézet összekeverünk pohárban egy citrom levével és felöntjük olyan ásványvízzel , amely­ben nincs sok szénsav. K é t vagy három tojássárgájának hozzáa­dása által igen n a g y tápér tékü élelmet tudunk ezáltal a szívba­josnak adni.

K a r á c s o n f á t á l l í to t t az E r d é l y r é s z i M é h é s z E g y e s ü l e t ez év ka rácsony estéjén ís a rokkant méhész katonáknak.

Í9I7 fo lyamán közel 8 0 0 rokkan t ka toná t nevelt az Egyesü ­let a méhészetnek. K a t o n a i részről elismeréssel kel l megemlékez­n ü n k Waksmann alezredes, nyugvó osztag parancsnok úrról, k í megértő lelkesedéssel minden tekintetben munka tá r sa volt E l n ö k ­ségünknek humánus és gazdaságilag oly értékes munká jában .

A tanfolyamot végzett r okkan t k a t o n a méhészek számára rendezte Egyesü le tünk a karácsoní ünnepélyt . A szépen díszített karácsonyfa előtt Győrfí István teol . akadémia i tanár imádkozot t .

© BCU Cluj

15

U t á n n a W a k s m a n n alezredes úr és D r . Ba lázs Fe renc főt i tkárunk mondot tak lelkesítő beszédet.

A nehéz idők dacára ís megajándékoz tuk új méhésztársam-k a t egyen-egyen 2 drb. diós és egy drb. ízes kiflivel, 2 0 d e k a mézzel és ÍO cigaret tával .

K a t o n a i részről jelen vol tak még Muhí l l a főhadnagy j egye­sületünk részéről D r . Zsögön B é l a íg. a lelnök, Zsögön R . M i h á l y pénztáros és K á d á r E l e m é r választm. tag.

H a 5 2 - b ő l e l v e s z ü n k 3 8 - a t , m a r a d 1 4 . E z az egyszerű k i ­vonás tanít meg mindenkit a m a legnagyobb művészetére, a pénz­megtakar í tásra . T í z e n n é g y koroná t takar í t meg mindenki évente, k a a n n a k a budapesti reggeli l apnak az előfizetői közé lép, amely ik egyedül marad meg a régi előfizetési á r ak mellett . A „Pes t i N a p l ó " ez az egyedüli lap. C s a k a „Pes t i N a p l ó " szerezhető m e g továbbra ís a régi, negyedévi o , 5 0 K . , félévi Í9 K . és évi 3 8 K . előfizetési árért , a többi lap felemelt 1/i évi Í3 korona , félévi 26 ko rona és évi 52 ko rona előfizetési á ra helyet t . A régi áron, a régi terjedelemben nyújt ja tehát a „Pes t i N a p l ó " továbbra is a müveit m a g y a r k ö ­zönségnek az újságírás és szépirodalom legkiválóbb és ér ték tekin­tetében egyedülálló a lkotásai t . A publicisztika és írásművészet illusz­tris képviselőinek 60 m a g y a r í rónak legjobb, legragyogóbb mun­ká i t a régi áron viszi el mindennap a „Pes t i N a p l ó " az ország minden részébe, azokhoz , a k i k ha egyébb közszükségleti c ikke ik­nél nem ís tudnak takarékoskodni , de legalább felhasználják azt , h o g y az egyik legfontosabb közszükségleti c íkkökné l a mindennapi újságjuknál t aka rékoskod janak . A „Pes t i N a p l ó " kiadóhivata la (Budapest , V I I . R á k ó c z i út 18.) módot nyúj t ehhez mindenkinek .

Előfizetőinkhez. Uj évfolyam küszöbén á l l u n k : új nehézségek, megpróbál ta ­

t á sok leküzdésére kel l vá l la lkoznunk. A háború negyedik évét jár juk s a várva-várt béke még csak ígér, de nem soka t valósít 1

Minden erkölcsi és anyagi e rőnket sorompóba ál l í tot tuk, h o g y tag ja ink , előfizetőinkkel szemben vállalt kötelezet tségeinknek becsületesen megfelel jünk. H á r o m éven á t híven megmarad tunk régi 4 koronás tagsági-előfizetési díjunk mellet t . T o v á b b dolgoz­n u n k ilyen feltételek mellett nem lehetett . M a g u k a t a g o k r e n -

© BCU Cluj

16

delkeztek és I9í8-ra már a tagsági-előfizetési dijat 6 koronára emel­ték fel. M a , amikor a méhészet reményen felüli jövedelmet bizto­sit a méhészeknek, hisszük, hogy senki sem fogja kifogásolni a 2 K . díjemelést.

J ö v ő r e nézve ígérjük, h o g y lapunkat havonkínt fogjuk k i ­adni, de már a terjedelemről a n a g y papir h iány miat t , határozat­t an nyi la tkozni nem áll ha t a lmunkban .

K é r j ü k régi előfizetőinket, hogy szorgalmaskodjanak az új tagok gyűjtésében. Viszonzásul a szerkesztőség kiváló szakkönyvek­kel jutalmazza a lelkes tagggüjtőket.

Előfizettek: Munkácsy Sámuel (Í9J7) Horváth Kálmán (19J7) Krausz Mózes (1915—17) Kuhár János (1914—18) Dobozi János (J9J6—J7) Schmall Gyula (J9J7) Király János (1917) Gajdács Mihályné (1917) M. Szabó Sán­dor (J9J7) Kovács Márton, T . (1917) Kása András (1917) Munkácsy Sámuel Y19J7) P. Manu I. Leó (1917) Gonda Lajos (1917) Benedek Elek (J9Í7) Szabó Gábor (1917) Seprényí Bálint (19J7) Egri Gergely (1917) Ladányi Károly (J9Í7) Gálik György (1917) Orbók Gyula (1917) Sima Mihály (19Í7) Ribár János ( 1 9 1 7 ) özv. Szudár Mihályné (1917) Kolozsvári Károly ( 1 9 1 7 ) Király Lászlóné (1917 ) Hanesz Ferenc ( 1 t 1 7 ) Kiss János kiadóőr ( 1 9 1 8 ) Zöld Aladár ( 1 9 1 8 ) Pásztí Tóth István ( 1 9 1 7 ) Szentjóbí János (1917) Antal Pál ( 1 9 1 7 ) Wernóczy Viktor ( 1 9 1 7 ) Rácz Lajos ( 1 9 1 7 ) Szép Imre ( 1 9 1 5 — 1 7 ) Vincze György (1916—17-re 8 K. 1918-ra 4 K. ) Kuck Annuska ( 1 9 1 8 ) Kaczkó Jánosné (1917—18) Peteán Manó 1 9 1 7 ) Bulz Virgil (1918 ) Bihari

: László (1917-re 4 K. 1918-ra 4 K ) Háló Lajos (1918-ra 4 K ) Jancsó János (1917—18) Jánossy József ( 1 9 1 8 ) Brendus János ( 1 9 1 5 — 1 7 ) ifj. Szőke Sán­dor (1917 Kátai István ('918-ra 4 K) Rankosz József ( 1 9 1 7 ) íd. Józsa Sán­dor ( 1 9 1 8 ) Tóth László (1917) Bede Sándor ( 1 9 1 8 ) Balázs Dénes ( 1 9 1 8 ) Benedek Sándor ( 1 9 1 7 ) Irgalmas nővérek (1918-ra 4 K ) Ábrán Albert ( 1 9 1 7 ) Burián Endre (1917 II-ik félév) ifj. Rúzsa István ( 1 9 1 7 ) Dienes József (1917 Il-ik felére) Benke József ( 1 9 1 5 — 1 8 ) Osváth Albert ( 1 9 1 7 ) Krammeí József (1918-ra 4 K ) Fodor Péter (1917) Bartos András ( 1 9 1 5 — 1 8 ) Kovács Márton

. ( 1 9 1 7 ) . (Folytatjuk.)

Szerkesztő postája. Többeknek, íróinktól türelmet kérünk; beküldött dolgozataikat rendre

közölni fogjuk. , Érdeklődök. Méz piacon érezhető pangás állott be. Nem is lehet cso­

dálkozni, hiszen a lelkiismeretlen spekulánsok annyira felverték a lánckeres­kedelemmel a méz árát, hogy valóságos lukszus cikket csináltak belőle.

Lapunk jövő száma február elején jelenik meg.

© BCU Cluj