Cenzúrát.,

7 évfolyam. Cluj, 1935 január 1. 1. szám.

IÉHÉSZETI KÖZLÖNY ERDÉLYRÉ3ZI MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

Felelős szerkesz tő : I A lapot az EME tagjai tagsági TÖRÖK BÁLINT i l letmény fejében kapják. A lap

az EME főtitkára. I megjelenik havonként egyszer .

Szent Ambrus, arnéhészek védőszentje Szent Ambrus a méhészek, mézeskalácsosok és viaszgyertya-ík patrónusa Galliában 340-ben született előkelő gall szülők-Anyja római nő volt és a tyja korai elhalálozása után .a kis

ral szülővárosába, Rómába költözött s itt gondoskodott fia [felelő neveléséről. Ambrus már csecsemő korában magában viselte a szentség

•esztöség é s kiadohivattil : CLUJ

Str. A. Muresan 10. 'Telefon 158. sz .

- 2 -

Jellegét. A hagyomány .szerint csecsemő korúban egy alkalomn — mikor a szabadban nyitott szájjal aludt — egy méhraj sz lotta meg s a méhek szájába be — s ki jártak .— mint egy m lakásba s csodálatos képpen egy se bántotta. Kis idő múlva r a j a levegőben tovaszállott. A kétségbeesett szülők bámul nézték a jelenséget s Isten különös csodájának minősitve a t ténteket. a ty ja nagy jövőt jósolt fiának. S tényleg Isten kii nös tehetséggel áldotta meg az ií'jut, különösen jogi téren, akkc tudást sajátí tott el, hogy az alig 32 éves ifjúra Probus Itália k mányzója Aquilla és Liguria tartományok kormányzását bis reá. Ambrus ékesszólásával bűvölte el hallgatóit s szelíd k< Hiányzásával nagy népszerűségre tett szert. Alig két évi ki mányzósága után meghal Axentius Milánónak árián örzeli érseke. Attól lehetett tartani, hogy az u j választáson na zavargások s esetleg összeütközések is lesznek, azért íaoácsosn tar tot ta Ambrus a személyes megjelenését is. Szelíd, de m< győző szavakkal intette a választókat a békés megegyezés miközben egy gyermekhang túlharsogta a tömeget: „Ambrus mi püspökünk!" A forrongó tömeg Isten akaratá t hallót! gyermek hangjaiban s egyhangúlag Ambrust választotta pi pökének. Ambrus — mivel még meg ne volt keresztelve — igj kezett a nagy kitüntetés elől menekülni, de midőn látta, ho a tömeg nem tágít, a választást elfogadta szigorú bőjtölés önmegtagadás közepette készüli a magas méltóságra. Komc theológini tanulmányok végzése után 374. november 30-án int keresztelkedett s a kisebb rendek felvétele után december l-t püspökké szjiteltetett. Ambrus miután püspöki székét elfoglal minden vagyonát a szegények közötí kinsztotta. s egész éle komoly önképzés és önmegiagadásnak szentelte, hogy mag méltóságát Isten szíve szerint tölthesse be. fikexszólását és na tudását a római bölcselők megbámulták s maga ort. Ágoston római birodalom híres szónoka is hozzáment tanulni s A,ne.hr ékesszólásának tulajdonitható az ő megtérése is. önmegtuv;,.! jámbor élete tette őt méltóvá arra. begy a katli. Anyaszentej; ház szentei közé sorakoztassa.

Szent Ambrus nemcsak a lelki világnak volt törheíeíl apostola, hanem SÍ természet szépségeinek is nagy tisztelője ve Nyilván a hagyomány által megörökített monda hatása al; nagy élvezettel bámulta a méhek gyönyörűséges, szép világai azért egész életét a szorgalmas és munkás méhek példájára le dezte be. Jelszava: „Mindont a lelkekéri, mindent :i közért!"

Ezt a jelszót irta az E M. E. is. zászlójára, mikor megint totta 50 évvel ezelőtt a közlönyét s hogy miképpen valősitot azt meg, arról beszéljen az 50 éves m ú l t . . . Ha a múltból a bel torzsalkodásokat szemléljük s a jelenben a magunkrahagyo ságot lát juk, lehetetlen, hogy önkényt ne csontosodjék meg be niink az a tudat, hogy minket a méhészek pá trónusa szt. Amim nak a szelleme véd, oltalmaz, vezet eredményes munkánkhf

Id. Kicsid Gczti

- 3 -

\ Méhészeti Közlöny ötven éves jubileuma. Ezelőtt négy esztendővel, 1930-ban, ünnepelte az E . M. E . éves fennállásának jubileumát,, még néhai br. Jósika

bor elnöklete alatt, akinek emléke még mindnyá junk tében ott él.

Ugy érzem, hogy az E. M. E . t ag ja i egy nagy családot otnak és akik ma a család élő tag ja i vagyunk, az egyesület sodik ötven esztendejének az a lap ja i t vagyunk hivatva gvetni. A második ötven esztendő beindításához az utra-ót br. Jósika Gábortól az E . M. E. néhai nagyszerű elnöké-kaptuk és amikor az egyesület hivatalos lap jának a

hészeti Közlönynek 50 éves jubilehmához értünk, néhai lökünk szelleme jelenik meg közöttünk, aki nem egyszer n,tette meg az egyletet és a Méhészeti Közlönyt is válságos Léz helyzetében.

Az E. M. E . 1880-ban alakult, lu-. Bánffy Dániel elnök-Í alatt, mint az Erdélyi Gazdasági Egyle t leányegyesülete. E. G. E. látva az erdélyi méhész társadalom nemes céljait

törekvéseit, 1884-ben felajánlotta az E . M.. E . közleményei zére hivatalos lapjának az Erdélyi Gazdának a hasábjai t , jd 3886-ban az E. M. E. megindította szaklapját a Méhé-ti Közlönyt. — IVIerész v.állalkozás volt a fiatal egyesü-l i . A. nyomdai költségek hamar válságba is sodorták az resiiletet. Ezért az államhoz fordult megrendült anyagi pjainak alátámasztását kérve. A földmivelésügyi minisz-a kérésre azt válaszolta, hogy két hason célú egyesület is

ködik nz országban, felesleges a harmadiknak is a raűkö-e és a kérést elutasította. A magukra- maradt erdélyi méhészek érezték, hogy Er-

méhészeti viszonyai egészen különlegesek, az erdélyi őszeknek feltétlenül önálló egyesületre és külön lapra van

kség-ük érdekeik képviselete céljából. Xem csüggedtek és n estek kétségbe.

Kölcsön-kötvényt bocsájtot tak ki nagynevű és lelkes élő-nk. A válság tar talma alat t az E. G. E . egy évig kamat-ntes kölcsönt adott az E . M. E.-nek, m a j d Í888-ban sa já t tségén adta ki a Méhészeti Közlönyt, amelyben közölt lel-

felhivásokra nagy számban sereglettek az erdélyi raébc-k az E. M. E. táborába és az egyesület lelkes t ag ja i iigy-5gó istápolása mellett ismét fejlődésnek indult az egyesii-Ez a fejlődés br. Bánffy E rnő elnöksége idején, az 1890-es

;k derekáig tartott . Azután ismét hanyat lani kezdett. 17-ben került az Egyesület élére br. Jósika Gábor, aki meg-kitás nélkül több mint három évtizeden keresztül töltötte az elnöki tisztséget és ezalatt a hosszú idő alat t a szive ndig nyi tva állott Erdély méhésztársadalma és méhészeti jrei előtt s bizony nem egyszer nvi l t meg a szive mellett a ibe is. Ez t a legjobban mi tudjuk , akik élő tanúi voltunk, ikor az E. M. E . a kiállí tásait rendezte, a nyomda számlái

4 -

fedezet nélkül maradtak, ma jd a házsongárdi méhészeti tele kerítése düledezett stb. A mai kerités sasfái is a br. Jósik Gábor erdejéből valók.

A Méhészeti Közlöny volt ezalatt az 50 év alatt az érdél] méhészet irányítója, érdékeinek törhetetlen, bátor, szók mondó harcosa és' védelmezője. A Méhészeti Közlöny hasal ja in vi ta t ta meg minden aktuális problémáját Erdé ly méhés t á rsada lma és i t t folytak le azok a késhegyig menő nemt harcok, amelyek hivatva voltak egyes szakkérdéseket a nag nyi lvánosság előtt tudományos alapon széles mederben tis: tázni, kikrístályositani.

A Méhészeti Közlöny munkatársa i soraiban .tiszteibe tük a régi nagy Magyarország európai hírnevű nagy méh szeit. Alább közöljük, hogy az 50 év alatt kik szerkesztették Méhészeti Közlönyt és közöljük a munkatársak hatalmi táborának névsorát, akik közül már sokan eltávoztak az élő sorából, és akik el (itt kegyelettel h a j t j u k meg ma az elismert zászlóját. Ott küzdöttek ők előttünk, a köz javáért és mo; amikor kisebbségi sorsba jutot t az erdélyi magyar méhés: társadalom, hatványozott mértékben kell résztvennünk a kö: érdekű munkákban és támogatnunk az K. M. M-t és a Mi hészeti Közlönyt, hogy a fejünk felé tornyosuló minden e< diginél nehezebb időkben ezer akadályon át is meg tudje felelni h ivatásának és utódaink a 100 éves jubileumot is mei ünnepelhessék.

Amikor hálát adunk az istennek, hogy egy félszázado keresztül oly sok v ihar között átsegített minden nehézségei kér jük a Mindenhatót , hogy a második félszázadon is segí sen át és vezessen egy nektárokban gazdag korszakba !

A Méhészeti Közöny szerkesztőinek névsora 50 év alatt. 1886—18&). Bodor László — — -•- - — — — 4 c 1890—1892. Turcsányi Gyula — — — — — — 3 1893- 1898. Bodor László — — — — — — — 6 1899—1900. dr. Bálint Sándor — — — — — — 2 1901—1903. Szentgyörgyi Lajos — — — — — 3 1904—1904. dr. Nagv Géza — — — — - - — — 1 . 1905—1915. dr. Ványolos Mihály — — — — — 11 1916—1918. Győrffy István 3 1919—1920. Gál Imre — — — — — — — — 2 1921—1921. Páll Lajos — _ _ _ _ _ _ i , 1922—1935. Török Bálint — — - — — — — 14

50 c A Méhészeti Közlöny munkatársainak névsora 50 év alatt. Bodor László, Abend András, Maurer János, Yályi Elek, d

Albu Mózes, dr. Ribáry Ferenc, Antonya János, Pálffy Lajo Bedő József, Kozma Ferenc, Csiki J. József, Fodor Gyula, i Hutter Samu, dr. Kőműves Gerő, Szentgyörgyi Lajos, Kulissek Endre, Hatházy Ferenc, Abonyi N.,' Kiihne Ferenc, Dicső Lajo Szabó István, Dég-án Ágoston, Siculus, Bálás Antal, Székely Ká mán, Zimai K, Albu József, Grand Miklós, Kolozsváry Lászl

- 5 -

£ozma Deméuy, Károlyi Gyuia, Páll Bogdán, Szánthó Sándor, forbuly Zaty, PáJl Domokos, Pinkért József, K. Szabó Endre, Durcsáuyi Gyula, br. tiánffy Ernő, Kranulai N., Lőtér Kálmán, Ir. Zágoni M., Papp Sándor, Prohászka Ödön, Haftl Dezső, Kuv-ik Pál, Thamó Gyula, Dömötör László, Cszászár József, Grátz dór, Neixzcr, RoáU-zUy, Hilburth István, Piónay A., Tótii Tamás, íágoni József, Wieder József, Gephard Imre, Walló János, Neu-aann Samu, Taresankay, Weress Ferenc, Juhos N., Záborszky íyula, Hcrepey Gergely, Danis János, Boka József, Marosányi stván, Gyurka József, Sándor Lajos, Szeöke Mihály, Orbán Pál, Sebestyén József, dr. Agyagassy Károly, Bartók László, dr. 1enyvessy F., Tulipán József, Konkrány Dezső, dr. Hilbert Iván, lándor Áron, Buliolcz Gy., Meszlónyi István, Vaszari N., Ko-uesa N., Kócsi Mayer, Dráveczky Gusztáv, Jónás Sándor, Bede károly, Molnár Máté, Bocskay Sámuel, •Csere Lajos, Molnár Ál-ért, Kőröspataky N„ Nagy Endre, Timafalvy Lajos, Woith 'ergely, Tnlogdy Sámuel né, Keresztesi Árpád, Krcncdits Fé-rne, Gelcs Lajos, Szalánozy Sándor, Timafalvy Péter, dr. Bálint ándor, Szász Lajosné, Bölöny István, Töltényi Antal, Zajzon éza, Buday József, Ágoston Béla, gr. Bethlen András, Lászlóffy inre, Gebhardt Imre, Nagy Iván, Gergely Kálmán, Metzger Ede, ártók László, Olgyay Árpád, Molnár Albert, Róth Gyula, TJklyá-k Sándor, Lengyel Károly, Bochmann Béla, Szabó Balázs, br. !mbrozy Béla, Kokányi Béla, Lakméry N., gr. Festetics Andor, anis János, Kovács Antal, Szimonescu Péter, Jeney Márton, Li-lay L. Tivadar, Juhász István, Juhos Márton, Szöllősy László, ollonich István, Ihász Bertalan, Szabó Imre, dr. Jekelfalusy Jó-;ef, Gémes Joachim, Bende Pál, Katona Dénes, Abaffy József, rdős Lajos, Liskay József, Szabó János, Elekes Imre, Bartos éza, Jánossy Miklós, Bocskay Sámuel, Liebner József, Göböles ároly, Kemény András, Förster József, Wimmer József, Papp ábor, Horváth Gyula, Sejtényi Sándor, Kakuesi Libner József, iinoskeöy Károly, Lakatos Károly, Dónáth Aladár, il'j. Páder erenc, liákosy, Nagy János, Pásztor K„ Vida János, Szilágyi átyás, Kápolnoky István, dr. Balázs Ferenc, Istvánffy S., dr. snyes Kálmán, Nesselfeld Viktor, Sándor Pál, Szentpétery N., álmán Márton, Csergő Vencel, Józsa Sándor, Biró Elek, Mezey , Ferenc Victor, Zsögön Rácz Mihály, id. Boczonády Szabó nrc, Gyulai Károly, Várady János, Benkő R, Hartviger Ágos-n, Filepi János, Ajtay Gecse Bálint, Bergmayer I., Sándor Já-is, Balázs János, ífj. Szabó Domokos, Takács Gyula, Chorus ;án, Bálványos N., dr. Wányolós Miklós, Stief Ottó, Wajnowszky Ince, Györffy István, Lengyel Károly, Sajó Péter, dr. Nagy íjza, Vitályos N., Schwirbély Gizella, Lencz Géza, György Já-is, dr. Pataky Jenő, Ajtay G. Bálint, Pintér S., Szendeffy ?ula, Mihály Béla, Zseltvay Elemér, H/fttter Gerő, Solymossy álmán, Petersdorfer N., Kézdy János, özv. Kremnitzkyné-riíhlich Ilona, Kálmán N., Gál Imre Szentpétery, Husznik N., ibory N., Sándor Mihály, Balogh, Virágh N., Zilahi K„ Sóváry , Juhász Károly, József János, Túrna János, Deliman György,

6 -

Simon JózseJ", Leviczky Ernő, Lőrincz Gyula, Figyelő, Balázs 1 ter, dr. Páter Béla, dr. László Márton, dr. Boga Lajos, Kán$ máli Ilona, Jancsovits Endre, Balogh Bálint, Kemenes Antali br. Jósika Gábor, Laboncz Géza, Szilágyi Márton, Kis La| Poór Géza, Berde Ferenc, Fedorocskó Gyula, Dózsa Isty| Csongvay Ferenc, Puskás Lajos, Csepy Pál, Engly Vilmos, -Jj mes Győző, Márk Mihály, Nagy Miklósné, Blénessy Károly, Bí csényi Margit, Horii Balla István, K. Bogdán Géza, Horvá Imre, Lupán Aurél, id. Kicsid Géza, Török Bálint, Lukács ,Otj gr. Bethlen Mária, Apáthy Miklós, Balogh István, dr. gr. Bethh László, Benczédy Márton, Héjjas Endre, Pataky András, Ö. -N.ai, Géza, Seyfried Ferenc, Finta Miklós Andor, Várady Béla, < Filep Gyula, Baritz Barnabás, Beák Bertalan, Páll Albert, Eőry Istvánná, Schilla Aurél, Kutas Antal, Bíró Pál, Horvá György, Szenes Imre, György Ignác, Kemecsey György, Anck lich Antal, Dragovits József, Gyorbiró Géza, László Zsigmoi Albertini Jenő, Szentpétery György, Schreiber Árpád, Obermai Ágoston, Gálfalvy János, dr. Szász Ferenc, Fánta Károly, Ká András, Herczegh. Kálmán, dr. Várady László, Bárdi Istvá Prunár János, Diina N., Bartha Gyula, Kezdődy Gyula, Szeker István, Gajda Gábor, Papp Alajos, Tóthfalussy József, dr. Weis István, Lakatos Tivadar, dr. Fosztó Béla, Jablonovszky Józsit Dalnoki Páll Lajos.

Tájékozódás a kaptárkérdésben. Irta : Hori BalU Is 'ván.

A méhész célja, hogy a legkényelmesebben és a legemtos nyesebben rajoztasson, vagy mézeitessen; azonban a rajzás mézeltetést ugyanazon kaptárban egymást kölcsönösen kizár; mert á rajoztatással a család megoszlik és elnéptelenedik, a m Keltetésre pedig a nagy törzselv nagy népességét a rajzási .ket felébredése nélkül nemcsak együtt kell tartani, hanem a mézel dandár já ra még más család népességével is a legnagyobb me tékben felszaporitani ajánlatos.

Különcsen szeretném azonban azt feltüntetni, hogy ugy Legsikeresebb rajoztatás, mint a legeredményesebb mézeltet éppen olyan szoros összefüggésben van a jó legelővel, a kapt: nagyságával, mint a méhésznek a méhészetben való jártass gával, kitűzött rajoztatási vagy mézel tetési céljával.

Mit találunk a rajozásra készülő köpüben? A jó mézelés-id jében a köpünek már minden sejt je mézzel, méhkenyérrel fiasitással van tele, a köpii a méhek kel annyira zsúfolt, IIOJE egymástól alig bírnak mozogni, a nagy népesség miatt kife lődő nagy hőség a helyzetet még nyomasztóbbá teszi, az anj petézése megakad, mert amint, egy sejtből kibúvik a fiatal mé az üres sejtet a mézzel telt potrohú méhek azonnal mézzel tölt: meg, igy nemcsak az anya, hanem a dolgozók munkássága

7 -

nnakad. Mindezek mellett a méhek fajíenntartási ösztöne is on dolgozik, hogy a tar thatalan helyzeten a család a rajozta-ssa.l segitsen, heresejteket épít, aiiyabölcsőket csinál és meg-jzik. Ezek szerint a rajozás okául a jó méhlegelőt, a fiasitásnál áhkenyérrel ós mézzel telt lépőket — vagyis a hely hiányát •— kaptár zsúfoltságát a nagy hőséget, az anya és a dolgozók nyszeriilt munka szünetelését vehetjük.

Miképpen mézeltethetünk a legeredményesebben? Ha a lilé-ién dandárjára a rajzási kedv nélküli, nagy törzset a nagy,,

a szükséghez képest még mindig" nagyobbítható kaptárban > tudjuk állítani, mert itten mindig van- hely ug'y az anya tézésére, mind pedig a begyűjtött méz elhelyezésére. Vagyis m teszünk egyebet, mint a rajzás okait akar juk kiküszöbölni.

Ezek szerint már itten megállapítható, liogy ugy a rajzás, .nt a mézeltetés a kaptár nagyságával és a méhész szakszerit iárásával szabályozható és irányitható a méhész kitűzött célja ;rint.

Tartalék -anyák készletben tar tására minden méhész csak HÍ kicsi kaptárakat tart, a rajzáshoz kicsi, a mézeltetéshez dig nagy, de a szükséghez képest még mindig nagyobbítható, kotló kaptár szükséges, csemege lépes méz, de különösen a xok készítésére olyan széles de alacsony keretű Langstrott idszerü kaptár a legjobb, amelyben az alacsony (22,—24) cm. iges) keretekre rakott boxok vagy keretek sora még a fészek mbölyded körvonalába beleesik, abból az okból, mert a méhek ik ugy foglalják el azokatvonakodás nélkül. Ezekből pedig az vetkezik, hogy a különböző szakképzettséggel rendelkező ihé-szek különböző céljaira ugyanaz a kaptár nem lehet alkal-is, igy abszolút, jó kaptár el sem képzelhető, vagyis más szó-1 a kaptár standardizálása halva született idea. A kaptárnak ?n standardizálását a magyar országos méhészeti egyesület nbi'ózy báró és az egyesület akkori lapszerkesztőjével Binder-t már megpróbálta, de amint (ismeretes a Neiszer és Boeso-di viták és a méhészek maguk tar tása az egyesület mostani zetősegét a r ra a helyes elhatározásra bírta, hogy a Magyar íhhen nemcsak helyet ad az egyesület által elfogadott kaptár illett más kaptár ösmertetésére is, hanem nem tesz kifogást ellen sem, hogy minden méhész olyan kaptárban méhészked-

í, amilyet helyi körülményei, méhészetben jár tassaga és céljai ránnak; de ezzel a kaptár kérdése még mindig nem oldódott

mert minden méhész a legjobb kaptár feltalálásán töri tejét.

A kaptár sem a méhet, sem a mézet nem csinálja, de határ t ib ugy a népességnek, mint a méznek. A mézeltetés tekinteté-1 a kaptár a mézkamrára és a fészekre oszlik. A mézkamrá-.n a méhész által elvezető méz van; a méhek által a. kap tá r íja körül kialakított fészekben nyáron a fiasitás folyik, télen dig a. méhcsalád telel. A fészeknek olyan nagynak kell lenni, >gy a legnagyobb fiasitás idejében az anya akadály nélkül

8 -

mindig petézhessen, a télire szükséges élelem pedig tulnyoi részben a. fészek felett elférjen, de a nagy népesség mégse s ránghasson. Ebben az esetben sem, a méhek nem gondolna! rajzásra, sem pedig az anyának az. üressejtek után nem kel méhésznek nem kívánatos helyre, a mézkamrába kóborolni, i semmi mesterkedés nemi szükséges az anyának a mézkamrá való távoltartására, mert a méhek által legalkalmasabbi] talált helyen a fészekben mindig van hely a petézésre.

A telelőfészek ugyancsak a kaptár szája körül ugy alal meg, a hideg beálltával az utolsó fiasitás kikelése után üres maradt ] épeken tanyáz a telelő fürt, aminek széle a mézeslép széleit foglalja el, ahonnan a mézet elfogyasztva, a méz ut feljebb húzódik, a mézet fogyasztó méhek pedig megetetik többit. A jó teleléshez a fiatal mellekből álló nagy népesség kiviil, a telelő alatt elhelyezett elegendő mézen kiviil kei virágpor is kell, minélfogva a legfőbb követelmény, hogy kaptárban milyen magos és széles legyen a keret, amiből következik, hogy tudni kell, hogy milyen formájú és nagysá legyen a kaptár fészek része.

Nyáron az anya naponként 3500 petét rak le, a munkás pedig 21 nap múlva, kelnek ki a. sejtből, tehát 73,500 sejtre v szükség arra, hogy az anya a, fészekből el ne kóboroljon; de még nem, minden, mert Berlepseh vizsgálataiból tudjuk, ho 1000 álca 131.53 gramm mézzel kevert vizet és mélikenye: fogászt el, 73,500 álcának 96(57 grammra van szüksége., E. négyzet decim, lép két oldalán 850 munkássejt van, ezekb 315 gr. táplálékot lehet elhelyezni; 9(567 gr. elraktározásul] 850X315 = 26,775 sejt, vagyis kerekszámban 1000.000 munkása szükséges a nyári fészek számára. A lépek vastagsága 23m/i egy négyzet decim, területen 851 munkás sejt van igy egy k dm. hézagban 3404 sejtnek volna helye, ha a lépek közt ut nem volnának, de minthogy az építmények csak mintegy részét foglalják a kaptárnak egv köb docim. hézagban 2270 se nél több nem lehet. 80—83.000 sejt befogadásához 35- -30; 120.0 sejthez 52, 150.000 köb decim, térfogat szükséges.

A mézkamra nagysága, függ a vidék és az időjárás mii ségétől. Ha a nagy kaptárban 100.000 méh van, ebből 80.000 gyűjtéssel, 20.000 pedig a belső munkálatokkal van olfoglalv 1000 méh jó mézeléskor közepes jóságú vidéken 24 óra alí 30 gr. mézet gyűj t be, 10.000 bepecsételt sejtben 4 kg. méz fc laltatik, ha-£L mézelő időt 15 napra vesszük fel a 80.000 m 36 kg. gyűj t be, aminek befogadására 90.000 sejt kell, igy a 1< piinek 200.000 sejtet kell befogadni, az ilyen köpüben a lép területe 240 négyzet decim., térfogata pedig 80 liter; de mi\ a méz begyűjtésekor ínég sok viz is van a begyűjtött mézb és mivel az akác vagy a tarlóvirág virágzásakor a méhek ezre kint számítva, naponként 30 gr-nál többet hordanak be, bátri vehetjük a kaptár térfogatát 100—110 literre.

- 9

Köster számításai szerint a keretlécek és az építkezésre fel m használt üregek a keretes kaptárok űr tar ta lmának 20%-át zik ki, ha tehát a kasok térfogata a ra joztatásra 86 liter ür-"talommal is megfelel, a kis keretes kis kaptáraknak már a joztatás szempontjából legalább 42, ha pedig mézet is akarunk érni 68—70 literesnek kell lenni; a legnagyobb, vagyis 100 ;r térfogatnak pedig 120 liter űr tar ta lom felel meg.

A jó eredményre a fészek nagysága mellett éppen olyan ]tos tényező a fészek magassága és szélessége. A jó teleléssel készülünk a jövő évi eredményes méhészke-

íhez, azért a jó telelést a méhész, legfőbb munkájának kell dnteni, amit már a régi méhészek is kiemeltek, igy a német ró Eíuenfels azt mondja, hogy a jó feleltetés a méhész remeke, ,tlie pedig a hires liineburgi méhész szerint pedig, amely ihász, méheit jól teleltette méhészetének mesteri a lapjá t lefek-te, amelyik pedig a mézel és dandár já ra m éheit a legnépesebbé relte, mestere müvét megkoronázta. Ha a méhek természeti törvényeit és kivánalmaikat a kellő

yelembe vesszük, a. jó teleltetés nagyobb fejtörést vagy muu-t nem okozhat. A hideg beálltával az anya beszünteti a fiasi-it, a fiatal nemzedék a sejtekből kibúvik az üresen maradt leken 20—25 cm. átmérőjű gömbölyded fürt alakban a méhek izehuzódnak, de csak akkor teleltethetünk jól és olcsón, ha a gytömegii, tulnyomólag fiatal méhekből állótelelő fürtöt a eléshez szükséges 12—16 kg. méz túlnyomó részben a kellő rt felett van, különben pedig a telelő fürt által elfoglalt üres leket a méz koszorú formában veszi körül, ehhez képest a retek legalább 30—35 cm. szélesek, a kaptár fészek részének iig 40—48 cm. magasnak kell lenni, mert a telelő fészekben néhek 20—25 cm. átmérőjű gömbölyded telelő fürtjét oldalról, ülről a teleléshez szükséges 12—16 kg. méz csak ilyen esetbei', leti körül. A méhész épitkezési munkássága ugy alakult ki, hogy a

iék elé álljon a köpü SZtl/J 2i felé (hidegépitmény), nyilván abból okból mert igy a méhek célszerűbben haladhatnak a fogyó

a után felfelé, amiből a r r a lehet következtetni, hogy a méhek ^tartásának a telelés szempontjából is a hideg épitkezés el meg. Ma is még mindig méhészkednek kasokban, kis keretes, kis

nagy keretes nagy, sőt a szükséghez képest ínég mindig gyobbitható nagy kaptárakban (amerikai rendszerű). H a lig szemügyre vesszük ezen különböző nagyságú kaptárak-i méhészkedő méhészeknek, méhészetbeli jár tasságát az álla-ható meg, hogy kielégítő eredményt a csekélyebb tudásu hészek csak a kis kasokban, vagy a kis kaptárakban, míg a isterek a nagy kaptárakban érik el; amiből-viszont az álla-ható meg, amit különben is a kaptárak fejlődése is igazol, gy a méhész által használt kaptár nagyságát az eredményes ihészkedés szempontjából a méhész tudománya szabályozza. >zdő méhészek a kast, a mester a magy kaptár t használja.

- 10 -

A méhek természeti és házitörvényeinek és a méhész eélj nak szemmel tar tásával vázolt ezen tájékoztatóm a méhészek talán ftrr d/ sí jobb megfonolásra fogja vezetni, hogy íie tersén jék a pénzt, időt és munkát kísérletezéseikre és próbálgatásaiki hanem a jó méhészkönyvekből a méhek természeti törvényt és házirendjét minél alaposabban megtanulják. Az alapos l meret mindenkit bizonyosan jól tájékoztat a kaptárkérdésbí

A kaptárkérdéshez. Stamatelaclie D. a corne§ti-i állami méhészeti-telep és iskc

igazgatója ezt i r ta az Universulban: „Régebben egy jórendsze kaptárnak megtervezése vagy megválasztása sok vitára ad< alkalmat a méhészt,á,borban, inig a jelenben nem vesztegetjük időt olyan kérdések megoldásával, amit már ötven évvel ezelí mások végkép megoldottak.

Méhészeti kongresszusunk ug.v határozott, hogy országúi számára legmegfelelőbb kaptárak a „Layens" és a ,,Dadai Blatt". Ez a határozat, ha nem is tud ja megváltoztatni egj régi méhészeink fölfogását és kiirtani a célnak meg nem fok kaptárokat, mégis alkalmas arra, hogy irányi adjon a kezdi nek és azoknak, akik a méhészettel mint főfoglalkozással aki nak foglalkozni. Igen természetes, hogy a méhészetben semmit* elfogultságnak sincs helye. Az is bizonyos, hogy minél többfí kaptárrendszer van egy országban, annál nehezebben megy elő ez ország méhészete. Reánknézve irányadó Amerika, Olaszc szá.g, Franciaország, Lengyelország móliészkedése, amely a 11a? térfogatú Dadant-Blatt kaptárakat fogadta el és használj Ezekben az országokban is szerkesztettek a keret feltalálása uti Langstroth elvei alapján egész sereg kaptárt'eleséget alegkiilö hozobb keretmérettel. A világ mindkét fele méhészeinek tapas talatai a lap ján azonban kiküszöbölődtek lassanként a különít ládák, amiket képtáraknak neveztek ki, s el jutottak arra az ere ményre, hogy mia egész Amerikában, ahol a méhészetek szán közel van a millióhoz, már csak kétféle kaptár t használnak: „Lan,gstrott"-ot, amely hivatalos kaptár és a „Dadan/t"-ot.

Olaszországban, amelyet széltében-hosszában bejár tam és méhészetek százait megnéztem, csak a Dadant-Blatt és Langstrc rámával s itt ott a Dadant-Blatt-Ton elli "-vei találkoztam és esi már a kiküszöbőlődés stádiumában levő „Sartori"-vaI. A túri 1923. évi méhészeti kongresszus, amelyen a félsziget mindi jelentékenyebb méhésze megjelent, elfogadta az u. n. Italo D dant-Blatt keretet, amelynek a mérete különben ugyanaz, an mindenütt használnak: 42X27 cm. Azt hitték egyidőben Ólat országban is, mint másut t is és még nálunk ma is hiszik, hog a kaptár méretnek alkalmazkodni kell a vidék növényzetéin azaz nektárban szegény vidéken kis méretű kaptárt fi csak gazdag vidékre lehet nagy méretűt használni. Tévedés! Kisé

1 - l i -

kéi bizonyították be Francia-, Orosz-, Olaszországban, cban és legutóbb nálunk épen az ellenkezőjét, azaz a nek-iii szegényebb vidéken is a nagykaptárak hatalmas család-id jak a több mézet. Mivel egy bizonyos területen, bizonyos IU méh élhet meg e kérdés nem a keret nagyságától függ. rre csak jártam és a méhészet állapotát, fejlődését vize-im, mindenütt ugyanezt az i rányt találtam. Minden íné-it a háromféle kaptár közül valamelyiken van felépítve: ant:, Layens. Langstrott. Csak különlegességből vagy kisér-ésből használják Olaszországban a Dadant-Blatt-Tonellit. iciaországbaii a Dadan t-Blatt-Traperoi dalt (automatikus-ig mondják). Van ugyan Franciaországban is egy „Voimiot"-keret 33X33, amelyik ugyan elég jó méret, de már megy ki /atból s Dadan,t-Blatt-tal helyettesítik. íáradékul idézem a híres Dernavnak a szavait, aki az orosz íszetről ezt í r j a : nálunk in van végtelen sokféle nagyságú és ii kaptár, de az orosz méhészet szerencséjére, az utolsó 30 latt nagyon elterjedt a Dadant Blatt, amely sokáig, ha in neon örökre, a legjobb, a legkényelmesebb, a legnagyobb, íelőnyösebb kaptár . Bertrand E., akinek a legnagyobb mé-;te van Svájcban vagy talán egész Európában, ezt í r ja rve bevezetésében: kipróbáltam mindenféle rendszert és ha-sottan előnyt adok a nagy kaptáraknak, nagy keretnek, ily 9—12 dm- felületű). Csakis a nagy kaptárak, amelyek-térfogatát kisebbíteni vagy nagyobbítani lehet, adnak nagy íozamot és segítik a kezelésben a méhészt, ízeket a kaptáraival a jánlhatom minden méhésznek és a őknek, bármely országban i s laknak azok".

30 cm

t t i s i cm c ! 43 cm c-g o '

* . 42 cm * 4-

1

L Layene fekvőkaptár. í. Dadant-Blatt rakodókaptár, amelynek méziirládikói fe-i nagyságúak. 1 Langstrott rakodókaptár, amelynek a fészekben is és a írben is egyforma magasságúak a keretei.

Szeuess Imre

I n g Q e n küldi meg az E. M. E. „CrdeiQi G a z d á k Z s e b n a p t á r á t " mindazon tagjainak, ik tagdíjfizetési kötelezettségüknek márc. l-ig eleget tesznek.

- 12 -

A kaptárkérdésről.

Sokat i rnak és beszélnek a méhészek a különböző k< méretekről és a különböző nagységu kaptárakról. Általi mindegyik dicséri a magáét és elitéli a másokét, anélkül, l magának tapasztalata volna a különböző kaptártipusokn

Azonban, hogy igazi, tárgyilagos véleményt mond sunk egy kaptár t ipusról , t isztában kell lennünk a köve zökkel; először is, hogy a gazdaságos méhészkedésnek ali a nagyfelületű lépek és a lépfelület ne legyen a közepén k( léccel megszakítva, mint a magy. országos méretű kaptái Másodszor ez a lépfelület elég nagy legyen és annyi k legyen belőle a kaptárban, hogy a család fejlődésének cs pon t já t érhesse el benne. Ne féljünk a nagy család Angliában a legnagyobb méhészügyességnek azt tar t ják, l minél kevesebb kap tá rban annál több méh legyen. Ná] még sokan félnek a méhekben gazdag nagy családoktól. P' a nagy családok sokat gyűjtenek nyáron, aránylag kev fogyasztanak télen és könnyebben telelnek át.

E g y 15.000 munkásméhokkel rendelkező családnak 20( 3000 gyűj tőméhe van, 2—3 kg mézet tud évente gazdája gyűj teni , viszont télen át 4—6 kg mézet fogyaszt el. El ben egy oly család, amelynek 40.000 munkásméhe van, í 25.000 gyűj tőméhhel rendelkezik, télen csak 5—7 kg m fogyaszt és gazdá jának legalább 20—25 kg mézet gyűj t .

Hogy jobban lássuk mennyivel gazdaságosabb és h nosabb a nagy családokkal méhészkedni, tanul mányozzul O. Dengg német méhész tudományos megfigyelése a la j szerkesztett táblázatát .

Egy család népességének befolyása a szükséges téli eleségre és munka teljesítményére. O. Dent

Egy család népessége:

Téli eleség nov. 1-től

márc 31-ig

Gyüjtőméhek száma:

A család évente h Egy család népessége:

Téli eleség nov. 1-től

márc 31-ig

Gyüjtőméhek száma: Mézet

vagy rajt V

8.000 munkásméh 15 000 25.000 40 000 60.000

Stb., stb., síb

3 - 5 kg méz 4 - 6 „ „ 5 - 7 . . 6 - 8 „ „

a i, H

1.000— 1.500 méh 2.000— 3 OUO ., 6 000-10.000 „

20 000 —25.01)0 „ 30 000-40.000 „

2 - 3 kg 6 - 1 0 „

-0—25 „ 30-40 „

1 kg 2 „ 3 „

V V 1 2

1934.-december 10. Méhésztársi üdvözlette

Stitz János, Brassó, postafiók 71. sz.

- 13 -

yógyitható-e a költésrothadásban szenvedő méhosalád ?

Meghatározott, nagyon szük térre szorított kis cikkecske retében ilyen fontos kérdést annyira megvilágítani, hogy vé-1 is mindenki tisztán láthasson, teljesen lehetetlen lévén, ;g sem próbálkozom a bizonyító érvek felsorakoztatásával, nem egyenesen meggyőződéssel jelentem ki: Nem i ! Lég-ibb is mindaddig nem, mig ezen gyilkos ellenség romboló .inkája elé biztos védő gátat nem emel egy Pasteur fellépése. ! hol vagyunk még attól ?

Az álprófélák száma állandóan szaporodik, kik majd an-k, majd amannak a csodaszernek alkalmazásával értek el ígváltó bizlos eredményt, de azt nagy bölcsen elhallgatják, gy a gyógyulás eseteiben vagy nem a bacillus larvae vé-zte romboló munkáját vagy pedig e veszedelmes kórság s-zabb, rövidebb lappangás után igmételten visszatért.

Becsületbe vágó lelkiismereti kérdésnek kellene tartsa nden ember, hogy mondjon le e felfedezés, feltalálás kétes bérairól s csupán akkor lépjen fel megváltónak hirdetett íaival, mikor kélségbev nhatatlanul bizonyítani is tud.

Védekezni a baj fellépése ellen tudunk A fertőzött csa-1 lakását megmenteni módunkban áll. A mézkészlelet a mé-k táplálásán kivül bármire felhasználhatjuk. Az épitménye-t kellő hőfok jelenlétében kiolvasztva értékes kinccsé tehet-k. És mindezekre részletes utasítást adtam „A tnéhek költés-Ihadása és az ellene való védekezés" című népies nyelven ;girt szakmunkámban. Joggal teszem fel tehát a kérdést: abad-e büntetlenül kísérletezni azon értéket alig képviselő gyengült néppel, mely különben is halálra van ítélve ?

Vitába elegyedni az elméleti tudósok táborával nincs ándékomban, ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok, de köte-ségszerüleg hivatkozom Balogh Jenő méhésztársnak a Méhé-;ti Közlöny 9 — 10. számában közkincsé adott aranyat érő ;nt igazságaira, mi híven tükrözi vissza egy, a méhélefért ongó becsületes, őszinte lélek igaz érzéseit.

Megam is tűzfészekben lakom. Előttem ugy, mint hátam igött özönvíz. A Damokles-kard állandóan fölöttem lebeg. A yegető súlyos veszedelmet csak az képes megérteni, ki ja, hogy egyetlen foglalkozásom a méhészet és más kereset-rásom nincsen. Az évnek egyetlen napjában sem tűnhetik szemem elől a mindent megsemmi itő ellenség, hála'elt

yvel áldom léhát Istenemet, hogy mindezideig még egyetlen tben sem találkoztam méhgazdaságomban a fenyegető rém-1, de az is igaz, hogy szakadatlanul résen is vagyok.

Annál többet lá tam és tapasztaltam máshol 1 Hogy micsoda ijesztő rém a költésrothadás, annak bizo-

tékául álljon az alábbi néhány eset : 1. Az 1922 év tavaszán közölte egyik földmivelő szom-

dom felesége, hogy Gyergyóból valamiféle komától egy

14 -

család méhet kaptak ajándékba, mely most megérkezett s gem kér föl, hogy bocsás am szabadon. Tudtam, hogy e egyszerű népnek mindhiába beszélek a költésvészt okozó I tériumok romboló munkájáról, hiszen bennem legfeljebb ke rét féltő i llenséget lát. A szürkületi órákkan tehát megjeler az illető lakásán és az anyagi áldozattól meg nem iette nem kétszeres, hanem háromszorosríál is magasabb ái megvásároltam az ajándéklónak fogát nem szokás nézni jesen értéktelen népet s olt nyomban a helyszínén lekéne2 s mindenestől a tüz marialékául dobtam. Még akkor sem tam képes teljesen megnyugodni, mikor tetőtől talpig le kezve, egész testemet és ruházatomat ferőtlenitetlnek tudl

2. Egyik felcsiki kezdő méhésztárs az 19i6. évben d kákát rakott szekerére, hogy alább, a ha rmadk faluban 1 asztalos mester körfürészén keretléceket vágasson belőle, közben találkozott egyik levizsgázott méhésszel, ki megtud út jának célját, félajánlotta, hogy: „én adok magának 1 kereteket, nem kell legalább azok összeállításával vesződr A csere kezdő méhésztársunknak legnagyobb örömére röv sen létre is jött s boldogan fordult vissza szekerével, h rövid két év atatt hat családból álló méhészéllományával gezzen a gyászos költésrothadás.

3. Az 1932. év julius hó 1 . napján a tőlem 3 kilómét lakó intelligens hivatálnok ember látogatást tett erdei mé szetemken s bejelentette, hogy ő is méhészetet szándék( alapítani s ezen célra Gyergyószentmiklósról olcsó árban s rül méhcsaládokat vásárolnia. Én kértem, sőt könyörgésre ; tam a dolgot, hogy ne kisértse az Istent és ne hozzon oni semmit még ingyen sem. Közben ajándékképpen felkináll összes ezutáni rajaimat lgérytemhez hiven az napi 4 utón mat összefogtam s haladéktalanul rendelkezésére is boci tottam.

, Fájdalom, a rajzás ezen nappal végérvényesen le is rult s igy többet adnom nem állott módomban, de köteL Ígéretet tettem, hogy jövő évben ts rendelkezésére állok.

Két hét elteltével, éppen pörgettünk, mikor megjelent vezett egyén, jelentve, hogy meg öttek vonattal a méhek Gj gyóból, de azt hiszi, hogy lefulladtak. Rémülten hag>tam csapot, papot s rohantam fel hozzá

Halvány reményem is szétfoszlott; mert a csinosan kic gozott országos méretű 5-ös kaptárban elhelyezett 3 erős c Iádnak bár nagyobb százaléka megsemmisült, mégis valame nyinél megmaradt az anya és egv bizonyos méhtömeg.

Kitisztítottam a hullákat, elszedtem az összeszakados építményeket és a családokat erejükhöz mérten újra m rendeztem.

Vonattal mentem haza falumba, de addig nem tértem lakásomba, mig fogómat úiközben egy bádogosnál tüzesre nem égettem. Más ruhát öltve, alapos fertőtlenítés után, m< tem kt erdei méhesembe, de nem tudtam megnyugodni egy

15 -

percre sem, dacára annak, hogy nem találtam rothadt fia-t s az eladó csaknem esküvet bizonyította, hogy nála ba j soha sem fordult elő. Az idő homokja pergett lassan de biztosan. Ujabb li hét múlva nem lehetett találni egyik családnál

gyetlen egészség; s fiasitást, sőt az én 4 jó utórajomból isitett családot is le kellett kénezni.

Míg kellő erővel rendelkeztek a népek, megbirkóztak az tő rémmel, de mikor a helyesen elő nem készített utazta-egyengitette őker, végzett velük a bacillús larvae.

Magám fájó szívvel szedtem fel a sátorfát s köllséget és dtságot nem kiméivé, elhurcolkodiam a veszedelmes szom-ságból. 4. A folyó év tavaszán egyik könnyelmű embertársunk

rgyó medencéjéből szállított át 24 garantalt, helyesen egész-snek kijelentett családot Felcsikra. Az állomány kétfelé /a, két nag község virápzó méhészetét fertőzte meg és i a méhállományt rövid tdőn belül a biztos pusztulás át-juttatni. Mikor kezembe került vizsgálat céljából a nyúlós költés-

adásos keretlép, valóságos undorral borzadtam el az embe-könnyelmüségén, mely ilyen veszedelmet tudatosan vagy ságból ide s. tova hurcol büntetés nélkül. Minek az olyan ernek méh, aki évtizedes, korymfekete színű, viaszmolyok-issze-visszarágott, anyabölcsőcsonkokkal tarkított lehetet-alaku lépépitményeken kir ózza a leghasznosabb bogara-

Hogy milyen tömeg bélsár halmozódott fel azon a bizo-; lépen, azt csupán következletni lehetett a valamikor talán rszinü. de már teljesen sötétbarnára vált ürüléktől meg-igodott kereiléceken.

Óriási hiba, hogy a nagy tudást és szakértelmet megkö-lő méhészkedéshez bárki hozzáfoghat. A méhészet nincs sitéshez kötve, mint különben a mezőgazdaság egyetlen ata sem, pedig a méhészet az egyetlen foglalkozás, mely árokat nem tür meg és következetesén megbosszulja át úgy a méhek életében, mint a tulajdonos anyagi hely-i. Hogy a szatmári vándorgyűlésen hozott határozat gya-

ití értéke mennyit ér, erre vonatkozólag felhozom ama Iményt, hogy én Gyergyószentmiklóson, a gyászos költés-jdás főfészkében, f. év okt. hó 14-től 29-ig méhészeti tan-imot tartottam, melytől mindazok távol tartották magukat, nek méhészete agyon van fertőzve Azok már eleget, esebben mindent a legjobban tudnak, ismeretek szerzé-utalva többé már nincsenek. Nekem magamnak felhatal-

ásom nem volt, hogy méhállományukat átvizsgálhassam, aponkéni ajkaimról elhangzó figyelmeztető, kérő, sőt es-ő szó ,alrahányt borsónál is értéktelenebbé vált, mind-ik dacára, hogy egész idő alatt reggeltől estig róttam a st. kutattam, vizsgáltám a méhállományokban, az, egész-

- 16 -

ségeseknek találtakat télire helyesen elrendeztem, a beti könyörtelenül halálra ítéltem.

Tudomásom szerint hazánkban vonaikozó törvény csen, vagy ha volna is, nincs senki, aki végre is hajtan következésképpen részünkre kizárólagosan a felvilágosító r marad, esetleg összefogott erőkkel kikövetelése olyan tc hozásának, mely végérvényesen kiirtana a bacillus tarví utolsó fertőző spórájál is; mert hogy a gyanútlan ember senki kárt ne okozhasson, azt a törvényt, jog és igazság ben megkövetelheti a becsületes méhésztársadalom.

Blénessy Kár

A méh és a virágok megtermékenyítés Irta: Boronka/ Pál.

Egyik földbirtokos ismerősöm panaszkodott, hogy nem érdemes magiucernát termelni, mert még nem vol" dánként husz kg-nál több megtermése, mindig úgy kell -azt a drága magot. Ismerve; azt, hogy négy-ót km-en gazdaságálioz közelebb nincs méh, említettem neki, prób méhek odavitelével magot termelni. Tanácsomat megfog .A rákövetkező évben melleimből kért kölcsön a virágzás tamára. Az eredmény KiO kg mag lett holdanként. Meg zem, hogy az összes ál talam figyelt gazdasági mézelő j nyék között a lucerna bizonyult a legmegbizhatatla mézelőnek. Mézelése anny i ra az időjárástól fiigg, mint s< más általam ismert növényé. ^Köztudomású, hogy a lu< második—harmadik kaszálását szokás magnak hagyn pedig július végén — augusztus elején virágzik. A lt kább évben van olyan fülled párás meleg, amilyet a lin feltétlenül megkíván ahhoz, hogy nektárt termeljen. A n dik évben a rendkívül kedvező időjárás igen bő nektárki dést indított meg. Erinek következtében olyan szokatlan járás indult el a viárgzó lucerna táblán, amilyent még tapasztal tam. Millió meg millió méh. nyüzsgött napestig 1 Kunkorodó magtokja i h iány nélkül nap-nap után szapi •tak olyan mennyiségben, hogy a lucerna a virágzás vég a nagy súlytól lefeküdt. Tei méseredmény ~ - nem ki fogási géppel való cséplés után — négyszázhúsz kg volt ma holdanként.

Meg nem felelő időjárás esetén a nektárt nem tartali lucerna vr iágra a méh nem megy. Ilyenkor nem látni J mást, mint egyes dongó vagy poszméh fajokat, melyek san kutatnak némi élelem után, mivel raktározott készl nincs, élniök pedig valamiből kell. Innét van az a téves fogás a gazdák között, hogy a, vadméh fajok hasznosai a lucerna termékenyítésénél, mint a házi méh. Megfig; sem szerint jó lucerna magtermés csak kedvező idöjá évben volt, mikor a méhek is tömegesen lepték virágzata-

EGYLETI ÉLET Az ó- és újesztendő küszöbén

ztársi üdvözlettel köszöntjük az E . M. E . T. Tag ja i t M. K. Kedves Olvasóit, boldog újesztendőt k ivánva 3 mindnyá juknak és minden hozzátartozóiknak ! .öszönjük a T. Tagtársa inknak és Olvasóinknak, hogy sttel és megértéssel ki tar tot tak e nehéz időkben az E .

és a M. K. mellett és kér jük, hogy szeretetükkel és lukkal az ú j esztendőben is t iszteljenek meg és a j anuá r n esedékessé váló 1935. évi tagdi jak, va lamint az eset-hátrálékok mielőbbi befizetésével támogassák az E . M. s a M. K.-t. ér jük az egy községben lakó T. Tagtásainkat , hogy a akut lehetőleg összegyűjtve, egy tételben, kisebb kolt-

sziveskecljenek mielőbb beküldeni, indazon. T. Tagtársa ink részére, akik az 1935. évi tag-náreius l - ig beküldik, az Egyesület d í j ta lanul küldi meg délyi Gazdák Zsebnaptárát . yűjtsön minden E. M. E . tag ú j tagokat az E . M. E.-'endesen fogjuk közölni, hogy ki hány tagot gyű j tö t t az yamán összesen az Egyesületnek, hogy lássuk a nemes lybcn ki lesz az első 1

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ.

c Erdélyrészi Méhész Egyesület 1935. évi február hó 5-én, i d. u. 5 órakor, Kolozsvárt, az egyesület Attila u. 10. sz. íivatalos helyiségében rendes évi közgyűlést tart, melyre esiilet tagjait tisztelettel meghivjuk, azzal a megjegyzéssel, ímennyiben a közgyűlés a tagok kellő számban való meg-lének hiányában határozatképtelen volna, a közgyűlés r hó 9-én d. u. 5 órakor fog megtartatni a megjelent tagok •a való tekintet nélkül fog határozni a február hó 5-i kitűzött tárgyak felett, dozsvár, 1935. január hó 1.

Bethlen László s. k., elnök.

Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. Jelentés az egyesület 1934. évi működéséről. Az 1934. évi zárszámadások ismertetése. Az 1935. évi költségvetés előterjesztése. Esetleges indítványok, amelyek a közgyűlés előtt 8 nap-

adandók.

Török Bálint s. k. főtitkár.

- 1 8 -

MEGHÍVÓ.

Az Erdélyrészi Méhész Egyesület igazgató-választmá: Kolozsvári, 1935. évi február hó 5-én, kedden d. u. fél 5 óra az egyesület hivatalos helyiségében, Attila u. 10. sz. alatt ren ülést tart, melyre u választmány tisztelt tagjait meghívja.

Kolozsvár, 1935. január hó 1. Az Elnökség.

Az E. M. E. igazgató-választmányának űlési Az E. M. E . igazgató-választmánya december hó 4

Kicsid Géza tb, elnök, alelnök vezetése alatt gyűlést 1 tott, amelyen jelen voltak: Pohl Béla e. alelnök., SUef C telep-góndnok, dr. Eöry Is tván, Tóth Is tván, Paul I stv Várady Béla, Szigethy Jenő, Kovács András, Buitin, Ádám, Nagy Vilmos és Rákosi Albert. Távolmaradását mentet te tíeyfried Ferenc.

Töröli Bál in t főtitkár ismertette1 a tárgysorozatot. Jel tést tett a szatmári kiállítás és méhészeti vándorgyűlés le Ivásáról, mely a M. K.-ben is résxletese/n ismertetve volt. választmány köszönetet szavazott az előadóknak és a vánd gyűlés határozatainak előterjesztése rendén, mogállapitol liogy a költésrotliadás ellen csakis abban az esetben aján a küzdelem felvételét a M. K.-ben is részletesen ismertet szerekkel és módozatok mellett, ha a, ba j még egészen el

.kezdeti s tádiumban van. A súlyosabban megtámadott csa dok azonnali ki ir tását t a r t j a szükségesnek a választmá: Elha tároz ta a választmány, hogy a mezőgazdasági karnai u t j á n lépést tesz á virágzásban levő gyümölcsfák mérgi anyaggal való permetezésének beti l tása érdekében, mivel a méhekre igen ártalmas.

Tudomásul szolgált, hogy az 1034. év őszén Török En< és Engli Gusztáv méhész ifjak 'küldettek ki Gödöllőre a r hészeti szakiskolába ösztöndíj mellett.

örömmel vett tudomást a Kolozsváron és Gyergyósze: mi kioson tar tot t ingyenes méhészeti tanfolyamok szép sike ről, amelyek vezetéséért Stief Ottó és Blénessy Károly i vál. és tb. tagoknak az igazgató-választmány köszönetet s: vazott. Fő t i tká r jelentette, hogy az 1934. évben is kérte egyesület a méhészelv részére a, kedvezményes árú eul engedélyezését. Ennek érdekében személyes intervenció történt, mégsem sikerült az ügyet kdevezően elintézni.

Tudomásul vette a választmány, hogy a M. K.-ben a kf tárkérdést általános megvitatás céljából a szerkesztőség f vetette és ezzel alkalmat adott, a kaptárkérdés reviziójá: Ké r i a választmány az egyesület T. Tagja i t , hogy észra

- 19 -

íct közölni szíveskedjenek, amelyek közlése után a vá-mány is foglalkozni fog a kérdéssel. — Tudomásul szol-a Hitelszövetkezeti Központtal kötött betét kifizetési zség, valamint a városi frontadó kivetés megfelebbezése. Várady .Béla gazdabizottsági tag jelentette, hogy a há-*árdi méhészeti telepen vizsgálatot tar tot t és ott min-rendben talált. Igy a választmány a jelentést tudomásul

Főtitkár a pénztár-forgalmi kimutatást mu ta t j a he 1931. 1-i zárlattal, mely szerint ] 4.500 lej bevételi többlete van Sgyesületnek. Stief Ottó telepgondnok tette meg ezután a telep ál 1 a -•ól szóló jelentését, melynek tudomásulvétele u t án a tag-jalomról szóló jelentés kapcsán főtitkár elöterjesztésé-az igazgató-választmány helyesléssel vette tudomásul a ij hátralékok és esedékes tagdi jak behaj tása érdekében írélyes lépéseket, melyek a .k iván t eredménnyel is jár tak, íészetesen az ig.-vál. meghatalmazása a lap ján ugy töke, időbeli engedményeket is nyú j to t t az Elnökség a hát rá-

soknak tartozásuk könnyebben való rendezhetése érdeké-de még igy is sok tagot volt kénytelen a választmány

ni az egyesületi tagok sorából. Ez alkalommal törölte-isszesen 335 tag. I í lhunyt 6 tag. Ezzel szemben 41 ú j tag <•11 fel. röbb kisebb kebli ügy megtárgyalása után az igazgató-iztmánv az 1930. évi közgyűlés nap já t február hó 5-én, :án 5 órára tűzte ki, amelyet megelőzőleg 4 órakor az ál. fog ülést tar tani .

Tagdijf-yugtázás. 930. évre 100 L. tagdijt fizetett: Patka J. Gy>«tiniklós. 931. évre 100 L. tagdíjat fizetett: Deák ,T. Kastolita. 932. évre 1.00 L. tagdi jat fizetett Deák J . Kastolita, ics Á. Gyalfalu (40.—). 933. évre 100 L tagdíjai fizetett: Kovács A. Suseni, Fodor orla, Vaneza J . Bogártelke, Lukács Á. Gyal falu, Schilli I. eni, Para M. Cssztdomokos, Barabás L.-né Esztelnek (65.—). 934. évre 100 L. tagdi jat fizetett: Balogh J . Mvalkó, Vargha S.-n- Lisznyó, Sxöllesy Gy. Retteg, Engli V. P.-ilva, lár A. Kudzsir, Grauszam (1. Lupény, Fodor B. Borla. ír D. Kolozsvár, Truoza J . Csíkszereda, dr. Eőry I. Migen, ics Á. Gyal falu, Wollmann (). Gyszentmiklós, Schreiber Á. jzsény, Siklódy A. Kvásárholy, Schilli I. Sácueni, Fánta K. izra, Pa ra M. Cssztdomokos, Barabás L.-né Eesztelnek (65.—). 935. évre 100 L. tagdijat fizetett: Dr. Harmath Gy. Kok" Joó K. Szárazberek, Nees D. Kolozsvár, Duz A. Kovászna, ;a K. Kraszna, Páll A. Zotelaka, Dragovits J. Felőr, Pataki ílinesti, Szatbmáry T. Tenke.

KÜLÖNFÉLÉK. Kedves tagjainknak és olvasóinknak Boldog újévet kivánnt

Érdemes-e i'aeéliát vetni méhlegelőül?

Sok szó esett már arról, li< érdemes-e direkt vetni facé vagy 11 em. dolkoztam

Magam is soká »

ij i vesse vagy ne. Végre mégis csak szánlaiu magam arra, hogy tek facéliál. 1931-ben vetett 150 négyszögölet. Ezen esek

AI

Lapunk mai számához ai. E. M. E. tagsági nyilatkozatát csatoljuk. Arii- kérjük min-den egyes Tisztelt Tagtársun-kat, hogy azt egy ismerős mé-hésztársával aláíratva az E. M. E. cimére beküldeni szí-veskedjék az évi 100 L. tag-díjjal együtt. Csak ugy erő-södhetik meg EZ Egyesület, ha minden T. Tagtársunk! mennyiséget is jól megérez legalább annyiban támogatja,j méheim, meri darára a szár hogy egy uj tagot szerez! A, súgnak, igen jelen!ős menr M. K.-ben közölni fogjuk azok séget hordtak róla. neveit, akik uj tagokat szerez-! A reá kövelkező évben 19 tek és nyilván fogjuk tartani,j ben, már kétszer vetettem,

I most már 450 ölet, mivel ki éslem a vetéssel, igy CÍ

E. M. E.-nekS? i május első napjaiban vetett A költcsrothadásos lépek cl-; és mégis igen jókor virágzi

égetése. (Schweizerische Hienejr-; ugy, hogy erről már pergetni zeituug, Svájc.) A költésrotha-! tudtam. A szárazság miatt CÍ dásos család lépeinek elégetése-! szintén késve tudtam a másoc kor nagy gonddal kell dolgozni, i vetési végrehajtani; ez a ve A lépek egyrészében rendesen; szeptember végén október c méz is van. A méz nem szokott j jón virágzott, amely teljesen megsemmisülni, hanem igen jókor virágzott, az elégetés színhelyén: rendesen valahol a szabadban később magához csalogatja illatával a méheket. Ez veszedelmes. Gon-doskodni kell arról, hogy a mé-hek egyáltalában ne nek hozzá a mézhez.

hogy az egész év folyamán ki; gyűjtötte a legtöbb tagot az!

.ízért n mert í

beim róla igen szépen beho ták a telelőre szükséges mézi legalább is 75 százalékát.

Ez éven pedig már a szo széd méhészek is vetnek, lá

férhesse-1 a sikert, én ezután minden Ebből a ben vetek facéliát, hacsak

célból 40 centiméter mély gö- mennyiséget is, vagyis ameni dörben kell elégetni a lépeket. bérföldet tudok szerezni. Ha a tűz kialudt, a gödröt be | Állítsuk össze az 1935. kell temetni, ágy minden föld munkatervünket a tél folyam; alá kerül. Az égő viasznak erős készítsük el a hiányzó mél a szaga, tehát a lépek elégeté-sére olyan helyet kell válasz-tani, mely nincsen a repülés irányában.

Aki tagdijával egyszerre cso-magolási és postai portó költ-ségre 20 L-t beküld az E. M. E. cimére, annak 2 gyapotkrepin tövet küldünk.

szeli eszközöket, vagy szerezz be azokat. Uj kaptárakról is tél folyamán gondoskodjui Rendezzük könyvtárunkat, k tessük be a M. K. 1934. évi i folyamán. Szerezzünk be mél szeti szakkönyveket és gyű síink minél több tagot az E. E.-nek.

Nyomatolt a Minerva R.-T ^rtnyvn>omdai műintézetében Clui. S r. Báron L. P o ) f- — 2 H 4