Címlap | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet€¦ · Web viewA Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Wekerle Sándor

Szakmai beszámolóa Nemzeti Tehetség Program 2011-2012. cselekvési programja alapján

kiírt pályázatok nyertes pályázói által beküldött szakmai beszámolókról

a 118169/2011. és a 114502/2011. számú Együttműködési megállapodás alapján

Látta:

Dr. Szvathné Dr. Szalay Mártaszakmai szolgáltatási főigazgató-helyettes2012. szeptember 28.

Dr. Dobos Krisztinamb. központigazgató2012. szeptember 28.

Felelős személy:

Dr. Kaposi Józseffőigazgató2012. szeptember 28.

1

Szakmai beszámoló

A Nemzeti Tehetség Program 2011−2012. évi cselekvési terve alapján kiírt pályázatok beszámolóinak ellenőrzéséről készített összefoglaló jelentés

2

Tartalom

Bevezetés..................................................................................................................................................4

A kisiskolák, valamint a 6 és 8 évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjai kidolgozásának támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KKT-11-A/B).................................................................7

Az országban működő közoktatási kollégiumok tehetséggondozó műhelyeinek és programjainak támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KKOLL-11)..................................................................13

A közoktatásban tanulók természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó programok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KTMK-11)...........22

Egy tehetségéletpálya-nyilvántartó rendszer kialakítására kiírt pályázat eredményei (NTP-ÉP-M-11)32

A 2011-2012. tanévben megrendezendő tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KTTV-11)...................................................................................................33

A 2011-2012. tanévben megrendezendő művészeti és sportversenyek támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-MSV-11)...................................................................................................................40

A Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyi versenyek megszervezésének és lebonyolításának támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KÉTV-M-11)....................................46

A 19. Közép-európai Informatikai Diákolimpia előkészítésének támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KID-M-11)................................................................................................................48

A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-AMI-11)..................................................50

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP -SZKOLL-11)...........................................................................................................................................................57

A felsőoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek, kiemelten a tudományos diákkörök támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-TDK-11-A/B/C)............................................................61

A roma fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetséggondozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítását szolgáló programok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-RITP-11)................................................................................................................................................................66

A fogyatékkal élő tanulók, fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítására szolgáló programok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-FÉT-11).....................................................................................................................72

A fogyatékossággal élők jogainak előmozdítását célzó, a tehetségsegítést támogató szakmai párbeszéd támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-FOG-M-11)...................................................................77

Az otthont nyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítását szolgáló programok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-UGT-11).....................................................79

A Nemzeti Tehetségpont működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-PONT-M-11)............................................................................................................85

Az „Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban részt vevő kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására” címmel kiírt pályázat eredményei (NTP-ADY-

3

11)...........................................................................................................................................................88

Bevezetés

A Nemzeti Tehetség ProgramA Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Wekerle Sándor Alapkezelő pályázatokat írt ki a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011/2012. évi cselekvési programjáról szóló 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozat, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a XX., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium c. költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának szabályairól szóló 54/2011. (IX.1.) NEFMI rendelete alapján.

Jogszabályi háttér 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti

Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről

152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról 1119/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum

létrehozásáról és működéséről 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának

2009−2010. évi cselekvési programjáról 1152/2011. (V. 18.) A Korm. határozata az Oktatásért Közalapítvány megszüntetéséről 233/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló

152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 1372/2011. (XI. 8.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum

létrehozásáról és működéséről szóló1119/2009. (VII. 23.) Korm. határozat módosításáról 1373/2011.(IX.8.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011−2012.

évi cselekvési programjáról

Kiemelt fejlesztési területekA Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban foglalt célok megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 3079/2008. Korm. határozat végrehajtására a Kormány a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében 2011–2012. évekre a kétéves kormányzati cselekvési program kiemelt fejlesztési területeiként az alábbiakat jelölte ki:

a) a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása,b) az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi

mobilitás elősegítése,c) a tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése,d) a tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési intézmények) megbecsülése,e) a tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok, jó gyakorlatok

elterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát társadalom (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése,

f) hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése,

g) a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése.

4

http://tehetsegprogram.hu/letolt/1120_2009_korm_hat_100125.pdf

http://tehetsegprogram.hu/letolt/1119_2009_korm_hat_100125.pdf

http://tehetsegprogram.hu/letolt/152_2009_korm_rend_100125.pdf

http://tehetsegprogram.hu/letolt/126_2008_ogy_hat_100125.pdf

http://tehetsegprogram.hu/letolt/78_2008_ogy_hat_100125.pdf

Cselekvési terv megvalósulása az 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról:

Kormányhatározat pontja és szövege Indikátor A kormányhatározati ponthoz kapcsolódó pályázati kiírások

Nyertes pályázatok

száma

II.2. Támogatni kell kisiskolák, valamint a 6 és 8 évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjainak kidolgozását.

évente 40 támogatott program NTP-KKT-11-A/B 17 db

II.3. Támogatni kell pályázati úton a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, óvodai, általános iskolai és középiskolai, kollégiumi, diákotthoni tehetségsegítő műhelyeket.

évente 100 támogatott program NTP-KKOLL-11 35 db

II.4. Támogatni kell pályázati úton az általános iskolai és középiskolai korosztály számára a műszaki és természettudományos kompetenciákat, valamint szakmatanuláshoz kapcsolódó kompetenciákat elmélyítő tehetségsegítő programokat, tevékenységeket.

évente 80 támogatott program NTP-KTMK-11 67 db

II.9. Támogatni kell a tehetséggondozás folyamatosságát biztosító programokat, így az életszakasz, élethelyzet váltást, illetve a megváltozott környezet miatti változást átívelő tehetséggondozást. Támogatni kell az életpálya követését célzó programokat a tehetséggondozás viszonylatában, beleértve ebbe egy tehetség-életpálya nyilvántartó rendszer kialakítását, és a kiemelkedő tehetségek speciális segítését lehetővé tevő programokat.

2 kidolgozott program NTP-ÉP-M-11 1 db

II.10. Támogatni kell mind új, mind pedig már hagyományokkal rendelkező, országosan meghirdetésre kerülő, a hazai alap- és középfokú oktatás és a szakképzés területén megrendezendő tehetséggondozó, tanulmányi, művészeti, sport versenyeket, továbbá hazai egyének és csapatok részvételét nemzetközi versenyeken.

évente 90 támogatott hazai verseny és 15 nemzetközi versenyen való részvétel

NTP-KTTV-11 117 dbNTP-MSV-11 117 dbNTP-KÉTV-M-11 1 db

NTP-KID-M-11 1 db

II.12. Támogatni kell pályázati úton a tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézményeket.

évente 20 támogatott program NTP-AMI-11 43 db

II.14. Támogatni kell pályázati úton a felsőoktatási intézményekben működő

évente 80 támogatott program

NTP-SZKOLL-11 27 dbNTP-TDK-11-A/B/C 30 db

5

Kormányhatározat pontja és szövege Indikátor A kormányhatározati ponthoz kapcsolódó pályázati kiírások


száma

az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK műhelyeket, Szakkollégiumok tehetségsegítő III.1. Támogatni kell a roma fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a roma kisebbségi önkormányzatok, szervezetek és Tehetségpontok együttműködését, a roma fiatalok tehetségsegítővé válását.

évente 50 támogatott program NTP-RITP-11 42 db

III.2. Támogatni kell a fogyatékkal élő fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a fogyatékkal élő fiatalokat támogató szervezetek és Tehetségpontok együttműködését, a fogyatékkal élő fiatalokat fejlesztő szakemberek tehetségsegítővé válását.

évente 20 támogatott program

NTP-FÉT-11 19 db

NTP-FOG-M-11 1 db

III.3. Támogatni kell a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban, továbbá utógondozói ellátásban részesülő fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Továbbá támogatni kell ezen fiatalokkal foglalkozó szakemberek tehetségsegítővé válását.

évente 20 támogatott program NTP-UGT-11 8 db

VII.1. Támogatni kell a hazai tehetségsegítő hálózatot és határon túli magyarság egész Kárpát-medencére kiterjedő együttműködését szervező Nemzeti Tehetségpontot (országos központ, adatbázis, tudástár).

együttműködési megállapodás a Nemzeti Tehetségpontot fenntartó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével

NTP-PONT-M-11 1 db

VII.2. Támogatni kell a határon túli magyarság regionális, valamint az egész Kárpát-medencére kiterjedő magas szintű tematikus Tehetségsegítő Tanácsainak, Tehetségpontjainak működését, együttműködését egymással, az állami intézményekkel és az önkormányzatokkal, valamint tevékenységük elmélyítését és kiterjesztését.

évente 20 támogatott program NTP-ADY-11 300 db

6

A kisiskolák, valamint a 6 és 8 évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjai kidolgozásának támogatására kiírt pályázat eredményei

(NTP-KKT-11-A/B)

1. Jogszabályi háttér

A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011−2012. évi cselekvési program II. 2. pontja értelmében „Támogatni kell kisiskolák, valamint a 6 és 8 évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjainak kidolgozását.”

2. A pályázat célja

A komponens: A kisiskolák tehetségsegítő programjainak kidolgozása Pénzügyi segítség nyújtása a kisiskolák számára a tehetség azonosítását, kibontakoztatását

szolgáló legalább 60 órás tehetségsegítő programok kidolgozásához. A tehetségsegítő programok személyi, tárgyi feltételeinek megteremtése. Tanórai, tanórán kívüli, iskolai és iskolán kívüli tehetségsegítő programok folytatására,

kiegészítésére szolgáló erdei iskolák, nyári táborok programjainak elkészítése, a részvétel támogatása.

B komponens: A 6 és 8 évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjainak kidolgozása Pénzügyi segítség nyújtása a 6 és 8 évfolyamos középiskoláknak a kiemelkedően tehetséges

diákjaik számára legalább 60 órás tehetségsegítő programok kidolgozásához. Olyan, intézményi együttműködésen alapuló programok részletes kidolgozása, amely a

tehetséges, motivált hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek 6 és 8 évfolyamos középiskolákba jutását segíti.

Tanórai, tanórán kívüli, iskolai és iskolán kívüli tehetségsegítő programok folytatására, kiegészítésére szolgáló erdei iskolák, nyári táborok programjainak elkészítése, a részvétel támogatása.

3. Támogatott tevékenységek

A komponens Tehetségazonosító min. 60 órás tehetségsegítő programok kidolgozása. A tehetségsegítő programok személyi, tárgyi feltételeinek megteremtése. Tanórai, tanórán kívüli, iskolai és iskolán kívüli tehetségsegítő programok folytatására,

kiegészítésére szolgáló erdei iskolák, nyári táborok programjainak elkészítése, a részvétel támogatása.

B komponens A kiemelkedően tehetséges diákok számára legalább 60 órás tehetségsegítő programok

kidolgozása. Tehetséges, motivált hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 6 és 8 évfolyamos

középiskolákba jutásának elősegítése. Tehetségsegítő céllal erdei iskolák, nyári táborok programjainak elkészítése, a részvétel

támogatása.

7

4. Statisztikai adatok

Beérkezett 23 db pályázatA komponens 11 dbB komponens 12 db

Nyertes pályázatok száma: 17 dbA komponens 8 dbB komponens 9 db

Lemondott pályázatok száma A komponens: 1 dbTámogatott pályázatok összesen: 16 db

A kért összeg: 31 114 006 FtA komponens 19 682 368 FtB komponens 11 431 638 Ft

Az összes kifizetett támogatás: 14 700 000 FtA komponens 5 200 000 FtB komponens 10 000 000 Ft

KKT A - A kisiskolák által kifejlesztett tehetségsegítő programokRészt vevő tanulók száma: 182Részt vevő szakemberek száma: 37 Tehetségsegítő programok száma: 201Beszerzett eszközök száma: 215

KKT B - A 6 és 8 évfolyamos középiskolák kiemelkedően tehetséges diákjai számára kifejlesztett tehetségsegítő programokRészt vevő tanulók száma: 227Tehetségsegítő programok száma: 50Tehetséges hátrányos helyzetű diákok 6 és 8 évfolyamos középiskolákba jutását elősegítő programok száma:

10

Az NTP-KKT-A-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

8

Az NTP-KKT-A-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma1 Besenyszög 12 Csabacsűd 13 Decs 14 Gérce 15 Gersekarát 16 Pécs 17 Sarkad 18 Sokorópátka 1

Az NTP-KKT-B-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-KKT-B-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma1 Budapest 22 Eger 23 Balassagyarmat 14 Bonyhád 15 Kecskemét 16 Szarvas 17 Szeged 1

9

5. Tartalmi elemzés

KKT-A

5.1.A. Tehetségazonosítás és beválogatás

TehetségazonosításA tehetségazonosítás feladatát a beszámolók tanulsága szerint a kisiskolákban elsősorban a szaktanárok végzik, esetenként pszichológussal együttműködve. Tapasztalataik alapján és a szülőkkel való egyeztetés után jelölik ki a fejlesztés irányát. A tehetséges gyermekek azonosítását elsősorban a tanórán, a délutáni szakkörökön, a különböző versenyeken mutatott teljesítményük, a tanuláshoz, az adott tárgyhoz, művészeti vagy sport tevékenységhez való hozzáállásuk megfigyelésével végzik, valamint a nyári táborban, amely különösen alkalmas erre, hiszen a gyerekekkel együtt töltött intenzív hét alatt személyiségük, képességeik olyan oldala is láthatóvá válik a képzett pedagógus számára, amely a hétköznapok során rejtve maradna.

A beválogatás módszereA beválogatás módszere leginkább az órai, szakköri és egyéb iskolai foglalkozásokon alkalmazott tanári megfigyelés, tanári jellemzés, ehhez társul a szülők véleménye, valamint az érintett gyermek teljesítménye és attitűdje a tantárgy, vagy tevékenység iránt.

5.2.A. Tehetséggondozás A pályázat célja volt a tehetségesítő programok kidolgozása. Ezt a célt az alábbi módon valósították meg az intézmények.

A 60 órás programokA pályázók szakmailag magas színvonalú tematikus táborokat szerveztek, gazdag módszertani eszköztárral. Felkutatták a tehetségígéreteket, valamint a részt vevő tanulók ismereteinek elmélyítését, gazdagítását, képességeik széles skálájának fejlesztését végezték (pl: komplex művészeti nevelés, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, térbeli-vizuális intelligencia fejlesztése, problémamegoldó képesség és önállómunka fejlesztése).

A módszerek közt az egyéni és csoportmunka, a projektmódszer, a kooperatív tanulás, dramatizálás, differenciálás, éppúgy megtalálható, mint a játékos foglalkozások és a tartalmas szabadidős tevékenységek.

KKT-B

5.1.B. Tehetségazonosítás és beválogatás

TehetségazonosításA 6–8 évfolyamos középiskolák a kiemelkedően tehetséges tanulók azonosítását alapvetően a hagyományos módon végzik: tanári, szülői jellemzés, iskolapszichológus bevonása, tesztek és kérdőívek alkalmazása, tanulótársak jellemzése segítségével. Emellett megjelent a felvételi vizsga, a tanulmányi versenyfelkészítés folyamata, valamint a szakkör és a fakultáció is mint tehetségazonosító program. Emellett a különböző tesztek és mérőeszközök is szerepet kapnak. A tehetség iránya szerint matematikai, nyelvi, művészeti képességek felmérésére fektetik a hangsúlyt az intézmények.Néhány intézményben iskolán kívüli programot szerveznek a tehetségek azonosítására, olyan komplex többnapos tematikus nyári tábort, amely a részt vevő gyerekek képességeinek felmérésére kíván keretet teremteni fejlesztő tevékenységek, játékos feladatok, kreatív foglalkozások által.

10

A beválogatás módszereiA legtöbb intézményben a tehetségazonosítás eredményeként felfedezett tanulók automatikusan bekerülnek az intézmény tehetséggondozó rendszerébe, részt vesznek a tehetségfejlesztő programban.

5.2.B. Tehetséggondozás

A 60 órás programokA pályázók által megvalósított 60 órás programok az év során végzett tehetséggondozó munka elmélyítését jelentették: az év közben átadott ismeretek gazdagítása és dúsítása, megszilárdítása, a képességek fejlesztése, a tudományterületnek megfelelő kompetenciák kialakítása, valamint a gyengébb területek fejlesztése.A tartalom jellemzően az adott tudományterület megfelelő szelete, valamint a nyelvi, a gondolkodási képességek fejlesztését szolgáló feladatok, tevékenységek, témák voltak.A módszerek tekintetében igen nagy változatosságot mutatnak a programok: szemléltetés, önálló felfedeztetés, csoportmunka, asszociációs hálózat aktiválása valamennyi érzékszerv bevonásával, pármunka, tapasztalati tanulás.

5.3. Személyi és tárgyi feltételekA programokat mindkét pályázati kör esetében az intézményekben dolgozó tehetségsegítő végzettségű pedagógusok koordinálták kollégáikkal együttműködve.

5.4. EgyüttműködésAz intézmények mindkét pályázati komponens esetében együttműködtek a szülőkkel, valamint a települések önkormányzataival a programok megvalósítása során.

5.5. Eredmények méréseMind a kisiskolák, mind a 6 és 8 évfolyamos középiskolák tehetségsegítő programjainak eredményeképp kiállítások, előadások, versenyek valósultak meg, ahol a tanulók fejlődésének eredményei jól láthatóvá váltak.

6. Példaértékű pályázatok

6.1. Tehetséggondozás komplexitása szempontjából kiemelkedő pályázatA KKT-A és KKT-B pályázati körökből egy példaértékű projektet szeretnénk kiemelni, amelynek legfőbb értéke a komplexitás. A tehetség fejlesztése egy olyan tevékenység által történik, amely a gyermek egész lényét megmozgatja, nem csupán egy területre koncentrál.

NTP-KKT-11-A-0001 Sarkad–Kötegyán–Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: A kisiskolák számára kidolgozott 60 órás tehetségazonosító program címe: „Színpadra Arannyal! – lovas szekerekkel és kerékpárral irány az Aranykor” A tehetséggondozás egyik sarkalatos kérdése a gyermek motivációjának felkeltése és megtartása. A kötegyáni iskolában olyan művészeti tevékenységbe ágyazzák a pedagógusok a tehetségfejlesztést, amelyben a gyermekek örömmel vesznek részt: „Az egyik legnépszerűbb tevékenység a gyerekek által kedvelt, s általunk a tehetséggondozás fontos pillérének tekintett komplex művészeti nevelés, amit a színjátszó foglalkozásokon és rajzszakkörök, valamint kézműves projektnapok alkalmával valósítunk meg. Ezeken lehetőség nyílik a 21. században elengedhetetlen kommunikációs készség fejlesztésére is. Fontos eleme ezeknek a fejlesztő foglalkozásoknak a versenyekre való felkészítés. Iskolánk büszkén mondhatja el, hogy az utóbbi 10 évben a települési rendezvényekről, ünnepségekről sohasem hiányzott a színjátszó kör színvonalas előadása.”A 6 napos kötegyáni nyári táborban az alábbi munkaformákat és módszereket alkalmazták az év közben végzett komplex művészeti nevelés elmélyítése céljából:

11

projektmódszer: Arany János korát a 19. századot, a költő életét, legjelentősebb műveit, valamint a 19. századi alföldi természeti értékeket és paraszti kultúrát ismertették meg a tanulókkal, miközben komplex művészeti nevelés valósult meg,

kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása kutatómunkával, differenciálás: a megtanulandó szöveg és eljátszandó szerep kiválasztásakor a tanulók egyéni

képességeit, adottságait vették figyelembe, motiváció: az érdeklődés felkeltésére és folyamatos fenntartására törekedtek a tábor egész

ideje alatt, „Ötlépcsős módszer”: a szövegek megtanulásánál alkalmazandó módszer (W. Metzig-M.

Schuster: Tanuljunk meg tanulni. Medicina Kiadó Bp. 2003. 67 p.), csoportos dramatizálás a mű egy-egy jelenetének színpadra állításakor, drámajátékok alkalmazása a beszédkészség fejlesztéséhez.

7. Összefoglalás

A pályázati kiírásban megfogalmazott célok teljesülését állapíthatjuk meg. Az intézmények között nem volt olyan, amely a tehetséges, motivált hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek 6 és 8 évfolyamos középiskolákba jutását célzó intézményi együttműködésen alapuló programot dolgozott ki. A tehetségsegítő programok tanórán, tanórán kívül, iskolában, iskolán kívül azonban széles skálán helyezkednek el. Többségük komplex, színvonalas program, mely valóban a gyerekek képességeinek fejlődését segítette elő.A beszámolók összegzése során szembetűnő jelenség volt, hogy „A tehetségazonosító program bemutatása”, valamint a „Beválogatás módszere” kérdésekre a pályázók többnyire ugyanazt a választ adták. Nem különül el világosan a két fogalom – tehetségazonosítás és a beválogatás – jelentése.

12

Az országban működő közoktatási kollégiumok tehetséggondozó műhelyeinek és programjainak támogatására kiírt pályázat eredményei

(NTP-KKOLL-11)


A Nemzeti Tehetség Program 2011–2012. évi cselekvési program II. 3. pontja értelmében „támogatni kell pályázati úton a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, óvodai, általános iskolai és középiskolai, kollégiumi, diákotthoni tehetségsegítő műhelyeket.”

Cselekvési program: A tehetséggondozás legfontosabb bázisa a tehetségműhely. A tehetségműhely az a szervezett keretek között működő pedagógus(ok)ból, szakember(ek)ből álló kör, amely folytonosan, személyre szabottan, komplex módon fejleszti az általa valamely metódussal kiválasztott, felkutatott, „felfedezett” tehetségígéreteket.

A közoktatási kollégiumokban működő tehetséggondozó műhelyek és programok feladata az, hogy az iskolán kívüli időben lehetőséget biztosítson az ott lakó diákok számára képességeik kibontakoztatására.A kollégiumi nevelőtanárok tehetséggondozó tevékenységének javítása érdekében szükséges ehhez továbbképzésük, annak érdekében, hogy a diákok a lehető legjobb támogatást kapják ezen tevékenységük során.


A közoktatási kollégiumok tehetséges diákjai azonosításának, az iskolákban folyó tehetséggondozó tevékenységek komplex kollégiumi programokkal történő kiegészítésének támogatása.

A kollégiumi szakmai mentorhálózat kiépítésének, szakmai fejlesztések indukálásának támogatása. A tehetséggondozó szabadegyetemeknek, illetve az intenzív tehetséggondozó workshopok szervezésének támogatása.

Közös tehetséggondozó programok szervezésének támogatása (egy településen belüli kollégiumok esetében).

A kollégiumi tehetségsegítést támogató kis értékű eszközök beszerzésének támogatása.


„A” kategória: A közoktatási kollégiumok tehetséges diákjai számára létrejött tehetséggondozó műhelyek

kialakításának, működtetésének személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására (tehetségazonosítás, komplex tehetséggondozó programok).

„B” kategória: Tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízásával, illetve kollégiumi

nevelőtanárok továbbképzésével a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának továbbfejlesztése, egy kollégiumi szakmai mentorhálózat kiépítése.

„C” kategória: Tehetséggondozó szabadegyetemek és intenzív tehetséggondozó workshopok szervezése. Közös tehetséggondozó programok szervezése (egy településen belül működő több kollégium

esetében).

13


A pályázattal kapcsolatos összefoglaló információk:

„A” kategóriaBeérkezett pályázatok száma: 42 dbTámogatott pályázatok száma: 28 db

„B” kategóriaBeérkezett pályázatok száma: 5 dbTámogatott pályázatok száma: 4 db

„C” kategóriaBeérkezett pályázatok száma: 3 dbTámogatott pályázatok száma: 2 db

„A”, „B” és „C” kategória együttBeérkezett pályázatok száma: 50 dbTámogatott pályázatok száma: 35 db

A pályázók által igényelt összeg: 19 938 428 FtA rendelkezésre álló keretösszeg: 90 000 000 FtMódosított keretösszeg: 13 000 000 FtAz összes kifizetett támogatás: 12 800 000 Ft

Az NTP-KKOLL-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

14

A NTP-KKOLL-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma1 Eger 42 Budapest 33 Székesfehérvár 34 Nyíregyháza 25 Velence 26 Zánka 27 Baja 18 Bonyhád 19 Csapi 1

10 Győr 111 Kaposvár 112 Kecskemét 113 Kiskunfélegyháza 114 Kiskunhalas 115 Kisvárda 116 Martonvásár 117 Miskolc 118 Pécs 119 Sarkad 120 Sopron 121 Szekszárd 122 Szolnok 123 Tata 1


A pályázók a pályázati felhívásban szereplő célkitűzések figyelembe vételével igyekeztek megvalósítani programjaikat.

5.1. Tehetségazonosítás és beválogatás

Tehetségazonosítás A programokban a tehetségazonosítás során a legáltalánosabban elfogadott Renzulli-féle

modell adja az alapot. Kiemelik a megvalósítók a modell mind a négy összetevőjének fontosságát (átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség). Ezeket az azonosítás folyamatában érvényesítik, különösen a motiváció vonatkozásában.

Az egyik pályázó a Piirto-modell alapján indította programját. Az Arany János Tehetséggondozó Programban a Debreceni Egyetem pszichológusai segítenek

a tehetség felismerésében, különböző fejlesztési területek felderítésében és a fejlesztési programok kidolgozásában. Ezen mérések tapasztalatait, eredményeit, valamint a csoportvezetők jellemzéseit és a tanulók tanulmányi eredményeit használták mindennapi munkájuk során a tehetség felfedezésében és fejlesztésében is.

A pszichológiai azonosítás kapcsán megemlítik, hogy a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ pszichológusai a helyi viszonyokra adaptált, uniós forrásból kifejlesztett mérőeszközzel végezték az azonosítást. A szűrés mérte a diákok motivációját, valamint kreativitását.

15

A tanári megfigyelés a tehetség felismerésének egyik fontos területe. Fontosnak tartják megemlíteni azt, hogy a kollégiumi környezet lehetővé teszi, hogy a nevelőtanárok több oldalról, alaposabban megismerjék a tanulókat, hobbijukat, s olyan képességeiket is felfedezzék, amelyek nem közvetlenül az iskolában oktatott tantárgyakhoz kapcsolódnak. Ily módon a tanulók kiválogatása komplex, több tanárt is mozgósító folyamat.

Megjelent a véleménygyűjtés módszere a tanulóról a társak, illetve a szülői kör bevonásával. Van példa a tanulói személyiség megismerésére irányuló tanári tevékenységben arra is, hogy

becslő skálás kérdőívet alkalmaztak, amellyel különböző tulajdonságok meglétét vizsgálták.

BeválogatásA tehetségek beválogatásának széles skáláját tükrözik a pályázatok. Ezt az alábbi példákon keresztül kívánjuk bemutatni:

A fejlesztő programokba történő beválogatásnál elsődlegesen a tanulói érdeklődést tekintették fontos szempontnak. Pl. a tanév elején meghirdetésre kerülő szakköröknek mindenki a tagja lesz, aki jelentkezik, teljesen függetlenül attól, tehetséges-e vagy sem, év közben is bárki bármikor csatlakozhat.

Más pályázó arról tesz említést, hogy kétlépcsős válogatás keretében 16 fő tehetséges tanuló került kiválasztásra az intézmény szakiskolás fiataljai közül. Első lépcső: tehetség koncepciónak történő megfelelés vizsgálata (átlagon felüli elkötelezettség a feladat iránt). Második lépcső: program kritériumoknak való megfelelés vizsgálata.

A beválogatásnál figyelembe vették a tehetségazonosító munka eredményeit, minden tanulót a neki leginkább megfelelő szerepkörbe, munkakörbe osztottak be. Motivált, de kevésbé tehetséges diákjaiknak is lehetőséget adtak a műhelymunkában való részvételre.

A szakkörbe jelentkezők különböző motivációval, attitűddel, ambícióval és eltérő szintű felkészültséggel érkeztek. Először is egy motivációs levelet írattak a gyerekekkel. Az alapelvünk az, hogy ha erős motivációval rendelkezik a diák, nagyon szeretne a szakkörbe járni, akkor beválogatják, fejlesztik, olyan feladatokkal bízzák meg, amelyben sikerélménye lehet.

A műhelybe való bekerülésnél nem a színjátszó tehetség a válogatási szempont. Elsősorban az érdeklődés a szervező erő. Aki jelentkezik, nem küldik el azért, mert nem bizonyul tehetséges versmondónak, vagy színjátszónak. Inkább az a cél, hogy önmagához képest fejlődni tudjon, jól és sikeresnek érezze magát a foglalkozások segítségével, és egy csapat tagja legyen.

A jelentkezőkkel személyes elbeszélgetést is folytattak, amelyben feltérképezték az együttműködési képességeiket és attitűdjüket. Drámafoglalkozás keretében felmérték az előadóművészetek terén megmutatkozó képességeiket.

Előzetes elvárás a jelentkezőkkel szemben, hogy érdeklődést mutassanak a színjátszás és a képzőművészet iránt. Ezt követően a tanulók előzetes válogatáson vesznek részt.

Általában a kollégák ajánlják a szakkört azoknak, akikről tudják, hogy ebben sikeresek lennének, illetve vannak önjelölt tehetségek is.

A jelenlegi projektbe való bekerülés a diákok korábbi szakköri munkája, az ott megfigyelt motiváltságuk, az elkészített munkáik minősége alapján történt. A nagyon érdeklődő nem szakköri tagok számára is lehetővé tették egyes programokon a részvételt.

Azokat a gyerekeket választották a programba, akik a megfigyelési szempontok legtöbbjének megfeleltek. Pl. fejlett beszédkészség, jó koncentrációs képesség, kíváncsi, egyéni ötleteket fogalmaz meg, energikus, érzelmeit intenzíven fejezi ki.

Alkalmassági vizsga alapján lehet felvételt nyerni, a kollégista tanulóik körében felmérést készítettek a pályázat megírásakor.

Az első számú szempont a megfelelő érdeklődés megléte. Ennek felismerése az énekórákon történt meg. Megfigyelték, milyen tevékenységeket kedvelnek, milyen a habitusuk, mi az érdeklődési körük. A második lépés a felvételi meghallgatás volt. Személyes elbeszélgetés keretén belül tájékozódtak arról, hogy mit vár a tanuló ettől a munkától, és milyen irányba szeretne orientálódni.

A műhelyekbe az önálló döntés, korábbi években szerzett motiváltság alapján kerültek a diákok. A jelentkezéskor a gyerekek hoztak saját munkákat, melyeket bemutattak, a munka minősége azonban nem befolyásolta a műhelybe való felvételt.

16

5.2. Tehetséggondozás

A pályázat megvalósítása során fejlesztett területek, módszerek

Az alábbi szófelhő jól mutatja, hogy a kreativitás, a gondolkodás és a tanulási képességek fejlesztése a leginkább érintett területek. (A szófelhő a pályázati beszámolók releváns fogalmainak gyakoriságát jeleníti meg.) Emellett pedig az adott műhelyre jellemző ismeretek és jártasságok képezik a fejlesztési célokat.

Az egyik program, amely a képzőművészeti tehetségterület – mint a tehetség erős oldala –tekintette feladatának, a tanulók komplex fejlesztésére is törekedett. A szociális hátrányok miatt komoly lemaradással érkezetteknek elsősorban a kommunikáció, az intra- és interperszonális kompetenciák területein valósítottak meg fejlesztést.

A program során a média legfontosabb területein, a film- és riportkészítésben, az újságírás gyakorlatán, a fotózás és a fotós utómunkák, a honlapszerkesztés és -készítés, valamint az animációs munkák során nagyon sok képességterületen történt a tehetségfejlesztés.

Tehetségfejlesztő-tehetségtámogató tevékenység módszertani bázisa a dramatikus tevékenységformákat komplex módon alkalmazó dráma- és színházpedagógia. A játékhelyzetek során kialakuló döntési helyzetek a legkülönbözőbb tanulási területeken erősítik a tanulás hatékonyságát, miközben a csoportban végzett önálló munka révén a játszók személyisége és szocializációs készsége is nagymértékben fejlődik.

Fontos a nem családban nevelkedő roma gyerekek és fiatalok számára feltárni a roma identitást a művészeten és kultúrán keresztül. Sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségfejlesztése megvalósítható művészeti ismereteik bővítésével, biztosítva az aktív alkotás lehetőségét.

A program legfontosabb eleme a matematikai-logikai képességek fejlesztése. Ez a terület az alapja az összes, a felsőoktatásban használható képességterületnek. A kreativitás és a problémamegoldás fejlesztése ezen képességterületen belül oldható meg a legjobban.

5.3. Személyi és tárgyi feltételekA támogatási program a beszámolók alapján igazolhatóan hozzájárult a személyi és tárgyi feltételek javításához. Több pedagógust lehetett bevonni a munkába, másrészt a technikai eszközök számának és

17

minőségének növekedése (pl. fényképezőgép, projektor stb.) fontos eredmény, hiszen ez a foglalkozások skálájának nagyarányú bővítését tette lehetővé.

Az adott pályázat ebből a szempontból is példaértékűnek tekinthető, hiszen reálisan tervezték meg az igényeiket és az elnyert személyi és dologi forrásokat hatékonyan használták fel.

5.4. Eredmények mérése

A programok hasznosulásának mérésére az alábbi módszereket alkalmazták a pályázók:

A tehetségterületen történő eredmények értékelése a szakember részéről a műhely működése során folyamatos. Alkalmazták az ön- és a társak értékelésének formáját is. Havonta egy alkalommal a diákotthon-vezető, a szülők tájékoztatása is megtörtént.

A tehetségfejlesztés eredményeinek értékelése valamennyi műhelymunka végén megtörtént. Az irodalom műhelyben egyfajta versenyhangulat teremtésével, a választott művek előadásával, azok véleményezésével: építő kritika, önkritika alkalmazásával értékeltek. Egymással szemben építő kritikát fogalmazhattak meg, amely a további készülésben segítségükre lehetett.

Az újságíró foglalkozásokhoz kapcsolódóan a tanév végén elvégezték 13 tanuló kimeneti mérését, amit összevetettek a tanév elején készült bementi méréssel. A feladatok a tanulók szókincsének, kreativitásának, helyesírási és nyelvhelyességi készségeinek, műfaji ismereteinek és az ismeretek alkalmazásának fejlődését vizsgálták. Az összesített eredményből kiderül, hogy a tanulók nagy részénél javulás tapasztalható több, a tehetséges tanuló „gyenge oldalát” jelentő területen is.

A program eredményeit többféleképpen tudták mérni: elégedettségi kérdőívek (tanárok, diákok), szöveges értékelés (tanárok) és tehetségek önértékelése (tanulók).

A program jellegéből következően az értékelés elsődleges formája a közönség tetszése volt. Az utcai produkció megállította az embereket, jelentős létszámú közönséget vonzott, ami spontán módon igazolta vissza a munka eredményességét. A visszajelző rendszer második eleme a résztevők elégedettsége és a produkció alkotói értékelése. Mivel a résztvevők közül többen először álltak közönség előtt, utcai produkcióban pedig szinte senki sem vett még részt, sokakban volt szorongás az ismeretlentől, de az előadást követően szinte mindenki arról számolt be, hogy jól érezte magát a produkcióban.

A Tehetségműhelyben részt vevő diákok részére kérdőív készült, annak mérésére, hogy milyen mértékben járult hozzá a program a fejlesztésükhöz, fejlődésükhöz.

A tehetségfejlesztő munka eredményességét „mérési szabályzat” alapján mérték. Ezek szerint akkor eredményes a program, ha a differenciálás és az egyéni fejlesztések a tanuló sikerességéhez hozzájárulnak. Akkor tekintjük sikeresnek a diákot,

o ha társai elismerik tevékenységét,o ha önértékelése fejlődik,o ha műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és folyamatos megújulásának

képességével,o képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére,o ha másokhoz toleráns, empátiával rendelkezik,o ha vállalja a kollégiumon kívüli megmérettetést is.

Az értékelés fontos szempontja, hogy hány pedagógust sikerült mozgósítani, illetve hány tanuló él szívesen a felkínált lehetőséggel. Minél többen kapcsolódnak be a munkába, annál sikeresebb a program. A tehetséggondozó műhelyekben folyó munka nemcsak a diákok, hanem a felkészítő nevelők körében is népszerű. Ezt mutatja az a tényező is, hogy a tantestület 75%-a vett részt a tanév során a műhelymunkában.

Az adatgyűjtést közvetlen és közvetett módszerekkel végezték. Az adatokat jegyzőkönyvezték. Az eredményesség meghatározásakor az értékelésen túl figyelembe vették a körülményeket, a kiinduló állapotot és a hozzáadott értéket.

18

A program kezdetén és végén kérdőíveket töltöttek ki a tanulók. Ezen kérdőíveket szakember (pszichológus) segítségével dolgozták fel, és értékelték. A műhelymunka végén egyénileg elbeszélgettek a diákokkal, milyen élményekkel gazdagodtak, személyiségüket milyen módon fejlesztette a program.

A pályázat sikerességének és értékelésének érdekében a programtervben szerepelt egy szülői elégedettségi kérdőív és egy diákoknak szánt elégedettségi kérdőív kitöltetése is.

Tanulói önértékelés történt, amelyben megfogalmazták az alkotás örömét, azt hogy a projekt eleje óta mennyit fejlődtek, és milyen szép munkadarabokat hoztak létre.

Az értékelő tanárok finom- és nagymozgásos, illetve téri tájékozódási felmérőket végeztettek. A külsős szakemberek az általuk hozott számítógépes programokkal végzett felmérések,

illetve folyamatosan készített videofelvételek összehasonlítása, kiértékelése során a fiatalok mozgáskoordinációjának, téri tájékozódási képességeinek, reakcióidejének és állóképességének változásait, javulását vizsgálták.

A program zárásaként kiállítást rendeztek az elkészült munkákból.

6. Példaértékű pályázat

NTP-KKOLL-11-A-0011 Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája: „Barangolás a Művészetek világába”

Alapvető pályázati cél volt az is, hogy olyan modellek, példaértékű programok is létrejöjjenek, amelyek a későbbiekben transzferálhatóak, továbbadhatóak, sőt továbbépíthetőek legyenek. Ebből a szempontból az is fontos, hogy a megvalósult programok eredményeit, követendő mintáit vegyük figyelembe a következő pályázat kiírásakor.

A „Barangolás a Művészetek világába” című program több szempontból is ilyen követendő mintának tekintendő:

6.1. A tehetségazonosítás és beválogatás

Példaértékűnek és követendő mintának tekinthető a programban résztvevő diákok kiválasztása: a „tehetségazonosítás és beválogatás”. A pályázat keretében olyan mérési eljárást (kreativitást felmérő kérdőívet) alkalmaztak, amely jól kiegészíti az egyéb (pl. képesség-vizsgálat) tehetségmérési eljárásokat. A kreativitásra való fókuszálás ebben az esetben különösen indokolt, hiszen a hagyományosabb produktum-centrikus megközelítés ebben a roppant differenciált, kulturálisan nagyon heterogén tanulói közegben nagyon könnyen félreviszi az ilyen jellegű fejlesztő programokat: könnyen észrevétlenek maradnak az úgynevezett alulteljesítő tehetségek.


Legalább ennyire fontos és tanulságos a programban megjelenő tehetséggondozási folyamat. A művészeti nevelés terén tapasztalt pedagógusok roppant sokszínű és változatos programot

állítottak össze, ami lehetővé tette a differenciálást, azt, hogy mindenki mindenben kipróbálhassa magát, ugyanakkor olyan munkaformákban vegyen részt, amely kedvező számára, amelyben sikerélménye lehet.

Komplex fejlesztés zajlott le, ami a speciális, művész képességek fejlesztésére fókuszált, de e mellet a társas-szociális (közös munkatevékenységek) területen is pozitív változásokat indukált.

A művészeti nevelés egyik legfontosabb sajátossága a személyre szabottság – a „mester és tanítvány” viszony – is megvalósulhatott ebben a programban, miközben jól strukturált közösségszervezés is érvényesülhetett.

6.3. Személyi feltételek

19

A támogatási program segítségével több szempontból is lehetővé vált a specializálódás, illetve a differenciálás. A személyi feltételek nagymértékben javultak, mivel növelni lehetett a közreműködő pedagógusok számát a már említett „mester és tanítvány” viszony működtetése érdekében.


Ahogy a diákok kiválasztása is előre tervezett és jól megvalósult mérésekre épült, úgy a pályázók eredményeik értékelését és dokumentálását sem bízták a véletlenre, hanem speciális értékelési rendszert dolgoztak ki, és valósítottak meg. A program kezdetén a részt vevő tanulókkal egy kérdőívet töltettek ki, melyben a résztvevők megfogalmazhatták az elvárásaikat, az előzetes elképzelésüket a projekttel kapcsolatban. Ezzel egy időben egy képességvizsgáló feladatsort kaptak a diákok, amin az elért eredményeiket dokumentálták, és összehasonlíthatták azzal a feladatsorral, melyet a program végén tölthettek ki. A program során a pedagógusok folyamatos megbeszéléseket, interjúkat folyatattak a részt vevő tanulókkal, melyek dokumentálása a program értékelésének szerves részét képezte. A projekt végeztével a tanulók egy elégedettség vizsgálati kérdőívet töltöttek ki. Fontosnak tekintették a programban részt vevő pedagógusok munkájának folyamatos értékelését is.

A program folyamata:1. Tehetség beazonosítás2. Beleegyező nyilatkozat, – a program ideje alatt a diák a szervezett foglalkozásokon, kirándulásokon részt vesz. A program sikerét produktív, érdeklődő részvétellel segíti.3. Szülői tájékoztató levél – Kollégiumvezető tájékoztatása a NTP-KKOLL-11-A-0011 pályázati támogatásból megvalósuló „Barangolások a művészetek világába” című tehetséggondozó 60 órás programról.4. Kimeneti kérdőív.5. Portfólió.6. A teljes projekt összegzése.

6.5. A program kommunikálása

A program talán legkevésbé végiggondolt és hatékony része a disszemináció volt. Úgy tűnik, hogy a pályázók csak saját munkájukra koncentráltak, még kevés gyakorlatuk van abban, hogy mások számára is megjelenítsék eredményeiket. A „kifelé” való kommunikáció szükségességét a következő pályázatok kiírásakor jobban kell majd hangsúlyozni, és elvárni a pályázóktól.

A „Barangolások a művészetek világába” című pályázat esetében a közvetlen – a szülők felé irányuló – kommunikáció példaértékű volt (tájékoztató levél, megbeszélés), inkább csak a további transzferek hiányoztak.

20

7. Összefoglalás

A beérkezett pályázatok száma és színvonala, valamint a támogatás felhasználásával elért eredmények egyértelműen igazolják, hogy erre a pályázati kiírásra a közoktatásban feltétlenül szükség és igény van, ami indokolja a jövőben is hasonló felhívás megjelentetését. A kollégiumi nevelésből ugyanis éppen a sokoldalú differenciálás, a személyesség, személyre szabott nevelés hiányzik leginkább. Az ilyen jellegű programok tudják leginkább közelíteni a kollégiumi nevelést az otthoni nevelés világához: az odafigyeléssel, törődéssel, amely tényezők a harmonikus szocializálás során elengedhetetlenek, és nem csak a tehetségek számára fontosak. Ebből a szempontból különösen fontosak a speciális képességterületeken megvalósuló tehetséggondozási formák, mint amilyen a művészeti tehetséggondozás.

A pályázati kiírás megjelenése, az elbírálás, a szerződéskötés és a pályázat lezárása közti időkeret sajnos nagyon szűkös volt, ezt többen is visszajelezték. A jövőben épp ezért hosszabb időt kell hagyni a megvalósításra, emellett a pályázati adminisztrációs folyamat felgyorsítása is feltétlenül indokolt.

21

A közoktatásban tanulók természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó programok

támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KTMK-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011−2012. évi cselekvési program II. 4. pontja értelmében „támogatni kell pályázati úton az általános iskolai és középiskolai korosztály számára a műszaki és természettudományos kompetenciákat, valamint a szakmatanuláshoz kapcsolódó kompetenciákat elmélyítő tehetséggondozó programokat, tevékenységeket”.


A pályázat hozzá kívánt járulni a 2011/2012. tanévben a közoktatásban tanuló, tehetséges fiatalok természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő programok kidolgozásához, megszervezéséhez és működtetéséhez, továbbá személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséhez. Célja volt a tehetséges diákok korai természettudományos, matematikai és műszaki pályaorientációjának erősítése, valamint természettudományos, matematikai és műszaki gondolkodásmódjuk fejlesztése.


Olyan konkrét, legalább 60 órás tehetséggondozó programok, amelyek segítik a természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciák elmélyítését, elsődlegesen a műszaki-természettudományos logikájú, gyakorlati tapasztalatokra építő gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése révén.

A közoktatási intézményekben a természettudományokat népszerűsítő, legalább 60 órás tehetséggondozó programok szervezése.

A természettudományos kísérletek bemutatását lehetővé tevő eszközbeszerzés. A tehetségek bemutatkozását szolgáló rendezvények megszervezése. A tehetséggondozó műhelyeknek a természettudományos kutatóhelyekkel és felsőoktatási

intézményekkel való együttműködése. Tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízása, amely hozzájárul a

tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának továbbfejlesztéséhez.A programhoz kapcsolódóan rendezvény lebonyolítására is lehetett pályázni, önállóan rendezvényszervezésre nem.


A pályázattal kapcsolatos összefoglaló információk:Beérkezett pályázatok 322 dbDíjazott pályázatok száma 67 dbA kért összeg 418 770 5050 FtA rendelkezésre álló keretösszeg 50 000 000 FtMódosított keretösszeg 73 500 000 FtAz összes kifizetett támogatás 73 500 000 Ft

A tehetségsegítő programokban részt vevő tanulók száma 1499A részt vevő pedagógusok száma 480A program megvalósításában együttműködő partnerek száma 245

22

A tehetségek bemutatkozását szolgáló rendezvények száma 113Az NTP-KTMK-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-KTMK-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázók székhelye Beadott pályázatok száma1 Budapest 122 Pécs 53 Debrecen 44 Nyíregyháza 45 Békéscsaba 36 Kecskemét 37 Csongrád 28 Eger 29 Kállósemjén 2

10 Sátoraljaújhely 211 Szolnok 212 Zalaegerszeg 213 Balatoncsicsó 114 Dombóvár 115 Dunaújváros 116 Gödöllő 117 Győr 118 Hajdúböszörmény 119 Karcag 120 Kiskunhalas 121 Kunszentmárton 122 Maglód 123 Mátészalka 124 Miskolc 1

23

Pályázók székhelye Beadott pályázatok száma25 Nagykanizsa 126 Nyírbogdány 127 Orosháza 128 Ózd 129 Pásztó 130 Szarvas 131 Szentendre 132 Szombathely 133 Taktaharkány 134 Tiszalök 135 Tokaj 136 Várpalota 137 Vérteskethely 1


A szakmai beszámolókban vizsgáltuk a tehetséggondozó műhelyekbe történő beválogatás módszereit, továbbá, hogy milyen tevékenységek segítik a gondolkodás és problémamegoldás fejlesztését, valamint bemutatjuk az együttműködő partnereket és a programokat megvalósító szakemberek felkészültségét.

5.1. A tehetségazonosítás és beválogatásA tehetséggondozó programokba való kiválogatást illetően a következők jelentek meg:

Az alkalmazott tehetség modellek a következők voltak: Renzulli tehetségmodellje, Mönks-féle koncepció, Czeizel-modell, Gardner-féle többszörös intelligenciamodell.

Tehetségdiagnosztikai eszközök

I. Pszichológiai vizsgálatok:1. Képességvizsgálatok: Raven-teszt

2. Kreativitásvizsgálatok: Torrance-féle kreativitásteszt, Tóth-féle kreativitást becslő skála (TKBS), Kreativitás szabadidő tevékenység kérdőív.

3. Motiváció vizsgálata: Iskolai motivációs kérdőív, Pálya iránti érdeklődés kérdőív.

4. Egyéb területek:Személyiségvizsgáló eljárások:

Bóta-féle énkép kérdőív, Renzulli-Hartman skála (Tóth, 1988).

Tanulásra vonatkozó vizsgálatok: Tanulás iránti attitűd kérdőív, Tanulási orientáció kérdőív, Tanulási stílus kérdőív.

24

II. Más tehetségdiagnosztikai eljárások:1.Vélemények gyűjtése a tanulókról (szubjektív módszer):

tanárok véleménye, szülői vélemények, társak véleménye, külső szakemberek véleménye.

2. Azonosítás tanulmányi teljesítmény alapján: tanulási eredményesség, órai teljesítmény, érdemjegyek, korábbi foglalkozásokon, szakkörökön nyújtott teljesítmény, szintfelmérő feladatlap.

3.Tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján történő identifikáció.

III. A programokban alkalmazott beválogatási eszközök pedagógusok által kiemelt elemei:1. Képességek:

a természettudományos összefüggések látása, matematikai, logikai, informatikai, ismereteik, térbeli-vizuális tájékozódás, környezettudatosság, manuális képességeik, érdeklődés koncentráltsága, egyenletes teljesítmény, szemléletmódjuk integráló, holisztikusan gondolkodnak, rendszerezés, összegzés képessége, verbális emlékezet, vizuális emlékezet, koncentráció (mennyiségi, minőségi), gondolkodás gyorsasága, fejlett anyanyelvi képességek, hatékony információfeldolgozási stratégiák, megfigyelőképesség, részletekre figyelés, megosztott figyelem képessége.

2. Attitűd megfigyelése: iskolai követelményekhez való viszonyulás, tudásszintre irányuló büszkeség, természettudományi irányú továbbtanulási szándék, természet iránti attitűd, kiszámíthatóság (végig részt vesz a programban), örömmel vegyen részt a programban, önkéntesség, szocializálhatóság új társakkal és felnőttekkel.

3. Egyéb alkalmazott eljárások: válogatásnál figyelembe vették a diákok hátrányos helyzetét, SNI-s és mozgáskorlátozott diák részvétele, odafigyelés a visszahúzódó, ezért nem szívesen vállalkozó diákokra, lányok aránya, csoportok kialakításánál figyelembe vették a tehetséges tanulók erős és

gyenge oldalait, életkort tekintve heterogén csoportok is előfordultak.

4. Meghirdetés módja: toborzó rendezvény, bemutatkozó foglalkozás, meghívás a műhelymunkába,

25

felhívás a lehetőségről, meghirdetés, nem csupán az adott intézményből való diákok befogadása iránti

hajlandóság, e-mail társintézményeknek, szórólapok, a társaktól hallottak alapján is volt jelentkezés, levélváltás a jelentkezővel, személyes találkozó, betekinthettek az alsóbb osztályosok is a műhelymunkába.

5.2. A tehetséggondozás keretében megvalósított tevékenységek

Az alkalmazott szervezeti formákat tekintve gyakori volt iskolán kívüli programok beépítése a munkába:

Újszerű helyszínek látogatása, ahol gyakorlati példák alapján (üzemlátogatások) vagy gyakorlatorientált foglalkozások keretében (terepen) bővíthették ismereteiket a diákok.

A megfigyelés (pl. saját mérésen alapuló zuzmótérkép készítése), mérés (jegyzőkönyvvel), a gyakorta előforduló kísérletezés módszere a foglalkozásokon motivációt jelentett, személyiségfejlesztő hatású volt és a motorikus képességeket fejlesztette. (Volt példa IBST − Inquiry Based Science Teaching − alkalmazására, ahol a diákok a kísérletek kivitelezésén és a következtetések levonásán túl a kísérlet megtervezését is maguk végzik.)

Néhány példa az iskolán belüli formában megvalósult programokra: A tanórai foglalkozásokon frontális ismeretátadási forma mellett a megvalósítók gyakorta

számoltak be önálló munkáról, csoportmunkáról, IKT-eszközök használatát gyakorta említették meg

A tanórán kívül projektmódszer alkalmazásáról, portfólió készítéséről, és a diákok − akár egyéni, akár csoportos formában − elért eredményeikről számos alkalommal prezentáció vagy kísérlet formájában tettek tanúbizonyságot.

5.3. Személyi és tárgyi feltételekA közreműködő szakemberek kimagasló felkészültségéről tájékoztat a beszámolók alapján elkészített alábbi válogatás. Megállapítható volt pl. az, hogy legalább 55, doktori címet megszerzett szakember segítette valamilyen formában a tehetséggondozó programok megvalósítását. Legalább 20 pályázat során egy vagy akár több külsős, azaz a pályázó intézményen kívüli közreműködőt is bevontak a program szakmai lebonyolításába, de sok esetben a pályázó szervezet tagja máshol is elismert munkát végez (az egyes szavak után álló szám az említések gyakoriságát jelzi):

A kémia oktatásáért-díjas (Richter Gedeon Rt. által alapított) Beke Manó-díjas 2 Enikő-díjas Ericcson-díjas 3 Év Pedagógusa-díjas Graphisoft-díjas Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pro Talento-díjas 2 Magyar Matematika Oktatásért-díjas Mikola Sándor-díjas Németh László-díjas Pro Progressio Alapítvány 45 év alattiaknak adható tanári díja Rátz Tanár Úr Életműdíjjal kitüntetett tanár Szent-Györgyi Albert aranyérmes Szilárd Leó Tanári Delfin-díjas Tanév Tanára-díjas Tarján Rezső-díjas (Közép-Európai Informatikai Diákolimpia megszervezéséért) Teleki Pál Emlékérem tulajdonosa

26

Wigner Jenő-díjas adjunktus 10 akadémikus aneszteziológus Arany Dániel versenybizottsági tag 2 biokémikus biológus 3 Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Bizottságának tagja botanikus Bridges Világkonferencia (USA) tudományos szervezőbizottságának tagja dáma nagymester diákolimpiai csapat volt vezetője diákolimpikon (egykori aranyérmes) docens 18 doktorandusz 2 doktor (tudományos minősítés) 55 entomológus építészmérnök erdőmérnök 2 fejlesztő pedagógusi szakvizsga festőrestaurátor művész gasztroenterológus (kórházi dolgozó) geológus gépészmérnök 2 grafikus halászati mérnök informatikus 4 iskolai szakpszichológus játéktervezők kandidátus képzőművészek kerettanterv kidolgozója (kémia, földrajz) környezetgazdálkodási szakember környezetmérnök 2 közgazdász kutatók madarász mérnök 2 mérőközpont-vezető (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség) Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny feladatsorainak összeállítója Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika szakosztály vezetője Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának

alelnöke obszervatórium munkatársa (OMSZ Marczell György Főobszervatórium) OKTV bizottsági tag 3 origami művelője ökológiai felügyelő ökológus professzor 7 publikáció, tankönyvszerző, tankönyvbíráló, szakkönyvszerző, lektor 9 szakértő (mérés-értékelés, minőségügyi, pedagógiai, tantárgyfejlesztési) 4 szaktanácsadó (tantárgyi megyei) 5 szerkesztőbizottsági tag (Nukleon folyóirat) szociálpszichológus

27

tájkutató tanársegéd 3 tánc- és drámapedagógus tanszékvezető 4 TDK minisztériumi különdíjas tehetségfejlesztési szakértő 2 tehetségfejlesztő pedagógus pedagógus-szakvizsga tehetségfejlesztő tanári mesterképzés 2 telepvezető (BorsodChem Zrt. Szennyvíztisztító Üzem ) természetvédelmi mérnök 2 természetvédelmi őrkerület-vezető, területfelügyelő továbbképzés (akkreditált tehetséggondozói tanfolyam - Géniusz Programiroda; vagy HEFOP

3.1.2, HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.1.4 projekt keretében) tudományos (fő-, segéd-,) munkatárs 4 vegyészmérnök 2 vezető analitikus vezetőtanár 2 villamosmérnök (erősáramú) vízügyi szakember 2

5.4. EgyüttműködésA beszámolókból kirajzolódó kép alapján a pályázók széles körű együttműködési hálót alakítottak ki. Ezek alapján a programokat erősítő intézmények, szervezetek az alábbiak voltak, összesítve:

Apáczai Csere János Gimnázium, BudapestAranyelme Tehetséggondozó Egyesület ATOMKI 2BÁCSVÍZ kunszentmártoni kirendeltségének laboratóriumaBakonyi Természettudományi MúzeumBivalyrezervátum BMEBME Fizikai IntézeteBME Nukleáris Technika TanszékBolyai János Matematikai TársulatBorsodChem Zrt.Bridges Világkonferencia (USA) tudományos szervezőbizottságának tagja Budapesti Gazdasági FőiskolaBudapesti Történeti Múzeum Aquincum MúzeumaCsodák Palotája (Budapest) 2Debreceni EgyetemDebreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma - KIT - Nyíregyházi KutatóintézetDebreceni Egyetem Ásvány- és Kőzettani TanszékDebreceni Egyetem Botanikus kertjeDebreceni Egyetem Élettani TanszékDebreceni Egyetem Fizikai IntézeteDebreceni Egyetem Kísérleti Fizikai TanszékDebreceni Egyetem Kolloid és Környezetkémiai Tanszék és Izotópalkalmazási Részleg Debreceni Egyetem könyvtáraDebreceni Egyetem Pedagógia - Pszichológiai TanszékeDebreceni Egyetem TTK-ATOMKI Környezetfizikai Kihelyezett TanszékDebreceni Egyetem Ybl Miklós Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási TanszékDebreceni Varázskuckó EDUCATIO T. Sz. Nonprofit Kft.ÉlményMűhely ötletgazdája és vezetője

28

ELTE 3ELTE ÁsványtárELTE Informatikai Kar, Média- és Oktatásinformatikai Tanszék tanszékvezetőjeELTE Matematika Intézete (belsős munkatárs révén)ELTE Matematikatanítási és Módszertani KözpontELTE TFT docenseELTE TTK 2ELTE TTK Általános és Szervetlen Kémiai TanszékELTE TTK Elméleti Fizikai TanszékELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természetföldrajzi TanszékELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani KözpontELTE TTK Őslénytani TanszékE-MISSZIÓ Természet- és Környezetvédelmi EgyesületÉMI-TÜV-SÜD Kft.Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2 Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Eszterházy Károly Főiskola Kémiai TanszékeEszterházy Károly Főiskola Matematika és Informatika IntézetFauna Film Kft.Gábor Dénes Műszaki Informatikai FőiskolaGLOBE-programGyöngyösvisontai HőerőműHajdú-Bihar Megyei Vízmű biológiai kutató intézeteHalászati és Öntözési Kutatóintézet, SzarvasHasznosi víztározóHortobágyi Nemzeti ParkHYDRA Vízellátási és Csatornázási Szolgáltató KftJNSZ Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és SzakszolgálatJuhász Gyula Tanárképző „Tudáskapu”Jyväskylä-i EgyetemKaposvári Egyetem Matematika és Fizika TanszékKároly Róbert FőiskolaKazinczy Gimnázium, GyőrKecskeméti Főiskola GAMF Kar 3Körös-Maros Nemzeti Park (Igazgatósága is) 4Körös-vidéki Vízügyi IgazgatóságMagyar Matematikai Tehetségsegítő Hálózat Közhasznú Egyesület Magyar Természettudományi MúzeumMagyar- Német Kéttannyelvű Gimnázium, Mosonmagyaróvár MATEGYE AlapítványMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina TanszékMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi IntézetMiskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti TanszékMiskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémia TanszékMiskolci Egyetem Műszaki Földtudományi KarMTA SZTAKI (belsős munkatárs révén)MTA Wigner Fizikai KutatóintézetNeumann János Számítógép-tudományi TársaságNeumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának alelnöke (belsős mt.)Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika szakosztályNyíregyházi Főiskola 4

29

Nyíregyházi Főiskola − Természettudományi és Informatikai Kar − Agrár- és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézete (AMKSZI)Nyíregyházi Főiskola − Természettudományi és Informatikai Kar − Környezettudományi Intézet Biológia Intézeti TanszékeNyíregyházi Főiskola − Természettudományi és Informatikai Kar − Környezettudományi Intézet Kémia Intézeti TanszékeNyíregyházi Főiskola Informatikai Szolgáltató Központ (Informatika Intézet)Nyugat-magyarországi EgyetemÓbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarÓbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Intézet Világítástechnikai laborOrszágos Műszaki Múzeum Vegyészeti MúzeumPannon CsillagdaPannon EgyetemPannon Egyetem Környezetmérnöki TanszékPannon Egyetem Mérnöki Kara Anyagmérnöki IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai KutatóintézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Fizikai és Mechatronika IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Kémiai IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Környezetmérnöki IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Környezettudományi IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Radiokémiai és Radioökológiai IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki IntézetPannon Egyetem Mérnöki Kara Vegyipari Műveletek Intézeti TanszékPannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán működő Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó IskolaPázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai KarPécsi Tudományegyetem 2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Információtechnológiai és Általános Technika Tanszéke 2Planetárium (Budapest)Református Gimnázium, PápaSemmelweis Egyetem (Budapest)SOTE I. BelklinikaSzegedi Tudományegyetem 2Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika TanszékSzegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai KarSzegedi VadasparkSzent István Egyetem Fizika és Folyamatirányítási TanszékeSzent István Egyetem Környezettudományi Kar (Gödöllő)Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Genetika és Biotechnológiai IntézetSzépművészeti Múzeum (Vasarely Múzeum is)Szolnoki FőiskolaTermészettudományi Múzeum (Budapest)Tokaji Ferenc Gimnázium Hulladékanalitikai LaboratóriumaUniwersity of Warmia and Mazury in Olsztyn, Poland

30


6.1. A tehetséggondozás tartalma szempontjából kiemelt pályázat:

NTP-KTMK-11-0007 A Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, a CSOK Tagintézményének (Csongrád) „Csongrád az Élő és a Holt Tisza ölelésében − Csongrád természetes és vezetékes vizeinek vizsgálata” tárgyú pályázata, amely egy hosszabb láncba illeszkedve − korábban élővilág, most víz, a jövőre tervezett tárgy a talaj − valósítja meg célkitűzéseit.

6.2. A fejlesztett készségterületek szempontjából kiemelt pályázat:

NTP-KTMK-11-0214 A József Attila ÁMK (Dombóvár) „Élmény Műhely − Tehetségkör felső tagozatos tehetségek számára” című pályázata a reáliák, a művészet, a tudomány, a kreatív − innovatív készségek között építhető hidak gyakorlati bemutatására vállalkozott. Célja volt annak felismertetése, hogy egy matematikai fogalomból kiindulva a természettudományok, a humántudományok, a művészetek különböző területeihez, sokszor a bennünket körülvevő hétköznapi jelenségekhez is el lehet jutni.

7. Összefoglalás

Összegzésképpen megállapítható, hogy − amint az elfogadott pályázati beszámolók aránya is mutatja – a folyósított támogatási összegek segítették a pályázati kiírásban szereplő célok megvalósítását.A pályázati program hatékonyan járult hozzá a tanulók természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciáinak megerősítéséhez. A sikeres pályázók képesek voltak − a pedagógiai innováció által – a természeti értékek közvetítésén túl a tanulói szemlélet olyan irányú alakítására, amely a jövő nemzedékben a fenntarthatóság fontosságát emeli ki.

31

Egy tehetségéletpálya-nyilvántartó rendszer kialakítására kiírt pályázat eredményei (NTP-ÉP-M-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011−2012. évi cselekvési program II. 9. pontja értelmében „Támogatni kell a tehetséggondozás folyamatosságát biztosító programokat, így az életszakasz-, élethelyzet váltást, illetve a megváltozott környezet miatti változást átívelő tehetséggondozást. Támogatni kell az életpálya követését célzó programokat a tehetséggondozás viszonylatában, beleértve ebbe egy tehetség- életpálya nyilvántartó rendszer kialakítását, és a kiemelkedő tehetségek speciális segítését lehetővé tevő programokat.”


Tehetség életpálya-nyilvántartó rendszer elméleti (tehetségpedagógiai) módszerének kidolgozása különös tekintettel a hátrányos helyzetű, ill. roma tehetségekre. Adatvédelmi szempontokat figyelembe vevő rendszer felvázolása. (A 2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról törvényben foglaltak figyelembevételével.)

Kapcsolatfelvétel más életpálya nyilvántartó és nyilvántartó rendszert működtető szervezetekkel (Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, MATEHETSZ, Educatio).

Jó gyakorlatok bemutatása, értékelése.


A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint volt.A meghívásos pályázat nyertese a Polgár Alapítvány az Esélyekért volt.


A meghívásos pályázat nyertese a Polgár Alapítvány az Esélyekért volt. Megszervezett hat települési, egy térségi (Miskolc) és egy országos (Budapest) tehetségkutatót, amelyen a más megjelenteken kívül összesen 348 bemutatkozó vett részt, közülük negyvennégyen lettek kimagaslóan tehetségesként beazonosítva. Összehasonlította a tehetségkutató rendezvények eredményességét, a ráfordított munkaórákat és költségeket. Kipróbálta az intézmények email-es megkeresésének hatékonyságát. A módszertani anyag kidolgozásába bevonták a Roma Tehetségsegítő Tanácsot. A pályázat más nyilvántartó rendszerek elemzését követően tehetség-életpálya nyilvántartó rendszert hozott létre (www.romatehetseg.hu).

32

A 2011−2012. tanévben megrendezendő tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KTTV-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011–2012. évi cselekvési program II. 10. pontja értelmében „támogatni kell mind új, mind pedig már hagyományokkal rendelkező, országosan meghirdetésre kerülő, a hazai alap- és középfokú oktatás és a szakképzés területén megrendezendő tehetséggondozó, tanulmányi, művészeti, sport versenyeket, továbbá hazai egyének és csapatok részvételét nemzetközi versenyeken”.


A 2011/2012. tanévre tanulmányi, tehetséggondozó versenyek megrendezésének, lebonyolításának támogatása.

A megrendezendő versenyeken részt vevő diákok motivációjának növelése a továbbtanuláshoz. A tehetséges tanulók szakmai tanulmányi versenyek alkalmával képesek tantárgyi

ismeretanyaguk bővítésére. Az egyes tanulmányi versenyeken részt vevő tehetséges diákok szakmai kapcsolatokat

alakíthatnak ki egymással.


Az ország valamennyi, a korcsoportnak megfelelő iskolájára kiterjedő tanulmányi, tehetséggondozó versenyek szervezése a közoktatásban tanuló 7−8. és/vagy 9−10. évfolyam tanulói részére a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeire vonatkozóan. A NAT több műveltségi területét átfogó komplex verseny (tantárgyközi kompetenciákra,

műveltségi területekre vonatkozó versenyek hirdetése; a nemzetet alkotó hazai kisebbségek kultúrájára, közös történelmünkre vonatkozó ismeretek alapján szervezett verseny; az emberi jogokról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, a nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló tudástartalmak, készségek alapján szervezett verseny).

A NAT valamely műveltségi területének egészére vonatkozó verseny. A NAT valamely műveltségi területének adott részletére (pl. tantárgy) vonatkozó verseny.


A pályázattal kapcsolatos összefoglaló információk

Beérkezett pályázatok száma 155 dbNyertes pályázatok száma 117 db

Igényelt összeg 182 218 400 FtA rendelkezésre álló keretösszeg 60 000 000 FtMódosított keretösszeg 83 500 000 FtA támogatás összege 81 800 000 Ft

A versenyekre nevező tanulók száma 201 125 főMegyei/területi fordulókon részt vevő tanulók száma 54 163 főA versenyek döntőjében részt vevő tanulók száma 45 934 főA versenyek döntőjében helyezett/díjazott tanulók száma 3 626 főA versenyek lebonyolításában közreműködő szakemberek száma 6 080 fő

33

Az NTP-KTTV-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-KTTV-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázók székhelye Beadott pályázatok száma1 Budapest 342 Debrecen 93 Nyíregyháza 64 Miskolc 55 Szeged 56 Szolnok 47 Eger 38 Tata 39 Győr 2

10 Gyula 211 Kaposvár 212 Kecskemét 213 Sopron 214 Szekszárd 215 Szerencs 216 Szombathely 217 Tatabánya 218 Baja 119 Barcs 120 Békéscsaba 121 Berettyóújfalu 1

34

Pályázók székhelye Beadott pályázatok száma22 Bonyhád 123 Győrság 124 Hajdúböszörmény 125 Hajdúnánás 126 Hatvan 127 Hódmezővásárhely 128 Kiskunhalas 129 Kisnána 130 Kisújszállás 131 Körösladány 132 Lakitelek 133 Marcali 134 Mélykút 135 Mezőkövesd 136 Nagykanizsa 137 Paks 138 Pannonhalma 139 Pap 140 Pécs 141 Sárospatak 142 Sátoraljaújhely 143 Solt 144 Székesfehérvár 145 Szikszó 146 Veszprém 147 Vésztő 1

Versenytípusok és tematikaA kiírás három különféle versenytípust támogatott; a különböző versenytípusok közötti megoszlás a következő volt:

Típus dbA NAT több műveltségi területét átfogó komplex verseny 48A NAT valamely műveltségi területének egészére vonatkozó verseny 45A NAT valamely műveltségi területének adott részletére (pl. tantárgy) vonatkozó verseny 19

A NAT valamely műveltségi területének egészére vonatkozó versenyek műveltségterület szerinti megoszlása:

NAT műveltségterület dbÉlő idegen nyelv 10Matematika 9Ember és társadalom műveltségterület 8Földünk és környezetünk 5Magyar nyelv és irodalom 5Informatika 4Életvitel és gyakorlati ismeretek 2Ember a természetben műveltségi területen 2

35

A NAT valamely műveltségi területének adott részletére (pl. tantárgy) vonatkozó versenyek tantárgy szerinti megoszlása:

Tantárgy dbfizika 6történelem 5magyar nyelvi kommunikáció 2földrajz 2biológia 1kémia 1programozás 1testnevelés 1


5.1. A tehetséggondozó tanulmányi versenyek a tehetség identifikáció sajátos területét jelentik. A versenyeredmények révén való azonosítás lehetőséget ad a tehetségek iskolai, helyi, megyei, országos vagy akár nemzetközi kitekintésű megmérettetésére, összehasonlítására.

5.2. Tehetségazonosítás és fejlesztés a támogatott versenyeken

A tanulmányi versenyeken általában azok a tanulók vesznek részt, akik a megadott területen kiemelkedő, azaz átlagnál jobb tanulmányi teljesítménnyel már felhívták magukra a figyelmet.

A tanulmányi versenyekre való felkészítés során a tehetséges tanulók erős oldalának fejlesztése áll a középpontban.

5.3. A versenyprogramok jó része az általános intellektuális képességek (nyelvi, matematikai, technikai-konstruktív) fejlesztésére irányult, részben megjelent a kreativitás fejlesztésének szándéka (originalitás, produktivitás, flexibilitás), tetten érhető volt különösen a csoportos versenyek esetében a szociális és társas kompetenciák erősítése (tervező képesség, vezetői képesség, társas interakciók).

Kiemelten jelent meg a A GONDOLKODÁS fejlesztése:

A versenyek többségében megjelent célként az általános gondolkodási képességek, vagyis a rendszerező és kombinatív, a deduktív és induktív gondolkodás, a kritikai, a problémamegoldó, a logikus, az absztrakt és az algoritmizált gondolkodás fejlesztése. Ide tartozik a divergens és a globális gondolkodás, valamint a tudatosság és a kreativitás is.

Emellett a tantárgyi versenyeken az egyes tudományterületek megismeréséhez és felfedezéséhez szükséges, sajátos gondolkodási módszerek megismertetése, a természettudományos gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, algoritmikus), és a történeti gondolkodásmód fejlesztése szerepelt kiemelten.

A NYELVI fejlesztés:A fejlesztési célok között gyakran megnevezett − a verseny műveltségterületétől függetlenül − az anyanyelvi képességek fejlesztése. A társadalmi együttléthez és az egyéni érvényesüléshez szükséges szóbeli nyelvi – kommunikációs – retorikai képességek fejlesztése, valamint a nyelvi kreativitás ösztönzése, amely egyben a gondolkodás minőségére is pozitív hatással van, tantárgytól függetlenül, folyamatosan fejlesztendő terület.

36

Az anyanyelvi témájú versenyek esetében ugyanakkor a tudományterület megértéséhez és műveléséhez szükséges a nyelv magas szintű ismerete, az anyanyelvi kompetencia, a nyelvhelyesség és a helyesírási készség magas szintű fejlesztése a felkészülés, a verseny során.

A nyelvi fejlesztés az élő idegen nyelv műveltségterület versenyein alapvetően fontos szempont. Ezen a téren az adott idegen nyelv elsajátítására vonatkozik a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a kommunikációs ismeretek tudatossá tétele, a nyelvi együttműködés képessége, kommunikációs technikák alkalmazása; mindemellett a szövegértés, a beszédértés tudatos fejlesztése, az idegen nyelven olvasás és szövegalkotás fejlesztése is.

5.4. A személyi és tárgyi feltételek

A pályázók többsége már évek óta együtt munkálkodó tapasztalt, felkészült, a tehetséggondozásban is gyakorlott csapattal valósítja meg tevékenységeit, ami fontos érték.

Ugyanakkor a finanszírozás mértéke és módja nem teszi lehetővé a biztonságos tervezést, a kiszámítható körülmények hiánya pedig gyengíti a programok harmonikus kivitelezését.

5.5. Együttműködés

A beszámolók tanulsága alapján a versenyek szervezése csak a különféle versenyszintek közötti összehangolt munkával lehet sikeres (iskola-kistérség-megye-régió-országos szint).

Emeli a versenyek színvonalát az illető tudományterületen elismert szakemberek bevonása a tartalmi elemek kidolgozásába, illetve az értékelésbe.

Példamutató a szülők bevonása a programok sikeres megvalósításába.

5.6. Az eredmények mérése

A beszámolók tanulsága alapján a tanulmányi versenyek értékelése a pályázók szerint korszerű és szakszerű. Az értékelés rendszerét és módját a szervező szakemberek adott esetben több éven át dolgozták ki, a visszajelzésekre alapozva illesztették a verseny típusához és célkitűzéséhez. Egyes versenyek esetében az érettségi követelményekben megfogalmazott képességek játszanak központi szerepet az értékelési rendszer kialakításában. A nagy hagyománnyal bíró természettudományi versenyek esetében az értékelési rendszernél is a hagyományos módszereket alkalmazzák. Az újabb (10–15 évre visszatekintő) versenyek esetében apróbb lépésekben folyamatosan fejlesztik az értékelési rendszert a felkészítő tanárok javaslatait is beépítve, hogy valóban korszerű legyen.Jellemző az is, hogy a versenyek szervezői törekednek az objektív, minden részt vevő számára könnyen követhető és ellenőrizhető értékelési rendszer megvalósítására. A hagyományos papír alapú feladatok mellett egyre nagyobb teret hódítanak az informatikai megoldások, és az értékelés, javítás is számítógépen történhet – ezzel is védve környezetünket – praktikusan, gyorsan, áttekinthetően. Örömünkre szolgálhat, hogy pályázóink között akad, aki „Az országban a legobjektívebb, leggyorsabb és legkorszerűbb értékelési rendszer” birtokában van.

Elképzelések a jövőrőlA verseny anyagi hátterének megteremtése évről-évre gondot okoz a legtöbb pályázó számára, ezért a tehetséggondozó versenyekre kiírt pályázatok igen nagy segítséget jelentenek. Ugyanakkor a kiírás, a döntés, illetve az utalás késlekedése komoly problémát okoz a szervezési folyamatban. Sok esetben a beszámoló írásakor a pályázó még nem rendelkezett aláírt szerződéssel. Mindezen akadályok ellenére reményt keltő tény, hogy a pályázók lelkesedése, motivációja és elkötelezettsége nem csökkent. Ugyanis nem csupán egyöntetűen fejezték ki a versenyek következő évi megszervezésére való készségüket, de számtalan fejlesztési elképzelést fogalmaztak meg a 2013. évi versenyek tervezését. Ezek közt szerepel a partnerkapcsolatok bővítése határon innen és túl, a meghirdetés körének szélesítése, technikai fejlesztések a verseny lebonyolítását illetően, tartalmi újítások, módszertani finomítások, a verseny gazdagítása szabadidős programokkal, a verseny kétnaposra bővítése, újabb korosztályok bevonása, a szakmai konzultációk fejlesztése és még számtalan kreatív és igényes terv jelenik meg a beszámolókban.

37


A pályázók által megvalósított 112 tanulmányi verseny között szép számmal akad nagy hagyománnyal rendelkező, országos hírű, magas színvonalú verseny.E beszámolóban olyan pályázatokat emeltünk ki, amelyek az alábbi szempontok szerint tekinthetők példaértékűnek:

egyediség, újszerűség a tartalmat illetve a megvalósítási módot tekintve, fejlesztési célok összetettsége: a tanulók aktivitásának elősegítése szempontjából, szakmai szempontok: a feladatok célhoz igazított kidolgozottsága, a verseny menetének,

eredményeinek részletes bemutatása.

NTP-KTTV-11-0012 Civitas Egyesület a Polgári Ismeretek és Készségek Oktatásáért: Polgár az Európai Demokráciában − Fiatalok demokratikus nevelése

Terület: Ember és társadalomFejlesztési célok: aktív állampolgárságra nevelés, a jogérvényesítés képességének, illetve az EU intézményrendszer működésének megismertetése.

A „Polgár az Európai Demokráciában” Országos Tanulmányi Verseny az előző évek programjaihoz hasonlóan zajlott, a verseny fókuszában az alkotmányosság, a demokrácia és hazánk Európai Uniós tagságának kérdése állt.

A verseny erősségei: a téma tekintetében egyedülálló a versenyek körében, a feladatok kreativitásra serkentik a tanulókat, nem csupán az információk megjegyzésére és

reprodukálásra, a csapatmunkára fekteti a hangsúlyt.

A versenyre összesen 404 tanuló nevezett, ebből 40-en kerültek be a döntő fordulóba, ahol mindannyian részesültek díjazásban.

NTP-KTTV-11-0024 Kőbányai Bem József Általános Iskola: XII. Balogh János Országos Környezet-és Egészségvédelmi Csapatverseny

Terület: Komplex (Ember és természet, Életvitel és gyakorlat, Ember és társadalom, Művészetek, Informatika, Egészségtan).Fejlesztési szempontok: együttműködési, olvasási, kommunikációs, esztétikai, megfigyelési, absztraháló készség fejlesztése és az etikai, szociális nevelés révén erőteljes személyiségfejlesztés.Részt vevő tanulók száma: 1621 fő, díjazott tanulók száma: 34 fő.

A verseny erősségei: a téma aktualitása és kiemelkedően fontos szerepe a mindennapi életben, a feldolgozás igényessége és alapossága, a csapatmunka, az alkotás elvárása.

38

7. Összefoglalás

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy eredményes pályázati kiírás volt, melyre számtalan színvonalas versenyterv érkezett. Nehézséget jelentett azonban a kiírás megkésettsége, ami a program megvalósítását rendkívüli módon nehezítette, és a versenyszervezők részéről komoly erőfeszítést igényelt, a sikeresség megtartásáért.

A versenyekre való felkészülés hozzájárul a tehetséges tanuló erős oldalának fejlesztéséhez, motivációjuk megerősítéséhez. A versenyek alkalmával a kortársakkal való találkozás a társas kompetenciák vonatkozásában szolgálhatja a személyiség fejlesztését.

39

A 2011−2012. tanévben megrendezendő művészeti és sportversenyek támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-MSV-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011–2012. évi cselekvési program II. 10. pontja értelmében „támogatni kell mind új, mind pedig már hagyományokkal rendelkező, országosan meghirdetésre kerülő, a hazai alap- és középfokú oktatás és a szakképzés területén megrendezendő tehetséggondozó, tanulmányi, művészeti, sport versenyeket, továbbá hazai egyének és csapatok részvételét nemzetközi versenyeken”.


A közoktatásban tanuló kiemelten tehetséges sportolói tevékenységet folytató diákok helyi, területi, regionális és országos egyéni, valamint csapatban történő bemutatkozását és megmérettetését biztosító sportversenyek szervezésének támogatása.

A közoktatási intézményekben működő diáksportkörök versenyszervezésének támogatása. A tehetséges fiatalok számára szervezett művészeti (síkbeli, térbeli, időbeli, térbeli-időbeli,

zenemű, színpadi mű), illetve előadó-művészeti (zenei előadás, színpadi előadás) versenyek szervezésének támogatása.

A művészetek terén tehetséges diákok számára olyan bemutatók szervezésének támogatása, amelyek szakmai, a további fejlődésüket szolgáló visszajelzéseket biztosítanak.

A közoktatásban működő művészeti körök települési, regionális és országos tehetségazonosító bemutatóinak támogatása.


Helyi, területi, regionális és országos művészeti és sportversenyek, művészeti bemutatók szervezése a közoktatásban tanulók számára.


A pályázattal kapcsolatos általános adatok

Beérkezett pályázatok száma 533 dbNyertes pályázatok száma 117 dbLemondott pályázatok 5 dbTámogatott pályázatok 111 db

Igényelt támogatási összeg 576 364 047 FtA rendelkezésre álló keretösszeg 30 000 000 FtMódosított keretösszeg 64 900 000 FtAz összes kifizetett támogatás 62 200 000 Ft

Pályázat típusa

sport 62 dbművészet 50 db

40

Verseny, művészeti bemutató szintje

helyi 28 dbhelyi+megyei 1 dbregionális 36 dbországos 47 db

Verseny, bemutató egyéni vagy csoportos

egyéni 41 dbcsoportos 39 dbmindkettő 25 dbnincs adat 7 db

Résztvevők Fiú Lány ÖsszesenÖsszes résztvevő 62 911 fő 56 595 fő 119 506 főOrszágos döntőben díjazott 10 122 fő 10 324 fő 20 446 főKözreműködő szakember 3 628 fő

Sport vagy művészeti ág megnevezése:

Sport Tájékozódási futás Úszás, boccai Diákolimpia Tollaslabda Többpróba Akadályverseny Torna Asztalitenisz Atlétika Kézilabda Labdarúgás Birkózás Súlyemelés

Görkorcsolya Harcművészet Kerékpározás Kosárlabda Lábtoll-labda Lovaglás Ritmikus sportgimnasztika Sakk Asztali foci Sárkányhajó Vívás, párbajtőr Szivacskézilabda

Művészet Bútortervezés Diákszínjátszás Drámajáték Előadó művészet Ének, tánc, zene Festőművészet Táncművészet Film Furulya Hegedű Hulladék felhasználás Néptánc, népdal Oboa Rajz

41

Az NTP-MSV-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-MSV-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázók székhelyeBeadott pályázatok

száma1 Budapest 332 Debrecen 83 Békéscsaba 54 Eger 55 Miskolc 56 Tatabánya 57 Nyíregyháza 48 Szekszárd 49 Kecskemét 310 Baja 211 Nyírbátor 212 Pécs 213 Szegvár 214 Szentes 215 Vác 216 Badacsonytördemic 117 Balatonboglár 118 Berettyóújfalu 119 Biri 120 Bonyhád 1

42

Pályázók székhelyeBeadott pályázatok

száma21 Dunaújváros 122 Füzesgyarmat 123 Győr 124 Hajdúszoboszló 125 Kalocsa 126 Kaposvár 127 Kozármisleny 128 Kőszeg 129 Mád 130 Martfű 131 Mezőfalva 132 Nagykanizsa 133 Ózd 134 Penc 135 Rakamaz 136 Rákóczifalva 137 Salgótarján 138 Sátoraljaújhely 139 Solymár 140 Szigetvár 141 Szihalom 142 Tapolca 143 Túrkeve 144 Újszász 145 Velence 146 Veresegyház 147 Zánka 148 Zomba 1


A beérkezett művészeti pályázatok alapján összességében elmondható, hogy a támogatásból megvalósított, megrendezett versenyek céljai között szerepelt a részt vevő tanulók személyiségének komplex fejlesztése, a különböző műveltségterületek segítségével megszerzett (esztétikai, művészeti, műszaki, technikai, vizuális kommunikációs, logikai-matematikai, anyagismereti, eszközhasználati, tárgyalkotói) ismeretek mozgósítása által. Mindezek mellett természetesen nagy szerepe van a tehetségnek, illetve a csapatban való gondolkodás erősítésének is. A különböző típusú művészeti áganként olvashatók a pályázatok bemutatói az alábbiakban.


A tehetségazonosítás fő módszere a folyamat-megfigyelés volt. A versenyek előkészítése során a diákok speciális területeken kiemelkedő képességét a tanárok, illetve külső szakemberek azonosították.

5.2.Tehetséggondozás

43

A különböző művészeti területek azonosított tehetségeinek adekvát versenyeket, megnyilatkozási lehetőségeket szerveztek.

Zeneművészet ágon hangszerverseny szervezésére került sor. A fővárosi furulya/hegedűverseny az alapfokú zenei tanulmányokat folytató tanulók tanulmányi, művészeti versenye volt, míg sor került egy „Oboafesztivál” elnevezésű Szakmai Tehetségnapra is.

Színjátszóknak országos fesztivált szerveztek. A rendezvény fő célkitűzése, hogy az országszerte színjátszással foglalkozó fiatalok számára biztosítson egy olyan fórumot, ahol az egész éves alkotó munkájuk eredményét megmutathatják egymásnak. A program megvalósította a pályázat célját, megerősítette a tanulók színpadi készségét, együttműködéseket teremtett a különféle hangszeresek (zenekarok), a különféle zenei műfajok (klasszikus, népzene) között. A találkozón bemutatott színpadi produkciók sokszínűek voltak. Szerkesztett játék, életjáték, mesejáték, dramatikus játék szerepelt a repertoárban.

Táncművészet. III. Táncos Fesztiválon hagyományos néptáncosok, gimnasztrádások, társas táncosok, balettosok, majorettek, jelnyelvi csoportok, hip hop táncosok váltották egymást a színpadon. A táncművészet, művelőinek a népi kultúrához való hozzáállását, csapatmunkáját, empátiáját, esztétikai érzékét, mozgáskultúráját, kondícióját fejleszti.

Képzőművészet. A képzőművészeti versenyalkotó munkára adott lehetőséget középiskolás diákok számára. Ez a lehetőség hiányzik a közoktatás területéről. A tehetséggondozás során az egyéni alkotás mellett a csoportban történő alkotó munkát is megtapasztalták. Az elkészült alkotások mindegyike tükrözi a motivált, vidám, kísérletező, bátor kezdeményezéseket. Az elődöntőből és döntőből álló megmérettetés során a versenyzők a helyszínen összemérhették rajztudásukat, kreativitásukat kortársaikéval, a zsűrizés végeztével szakmai értékelést, ösztönzést, tanácsot kaphattak a meghívott képzőművészektől.

Filmművészet. A verseny formájában meghirdetett rendezvény sajátossága az, hogy miközben természetszerűen fókuszált a közönség előtti bemutatásra, alapvetően mégis a felkészítési folyamatot tartotta elsődlegesnek. A filmek műfaja tetszőleges volt. A beküldött műveknek az általános emberi értékeken túl a keresztény/keresztyén értékeket is tiszteletben kellett tartaniuk. Lehettek humorosak, probléma-felvetők, ironikus hangvételűek, akár provokatívak is, de fontos volt, hogy a világ, az élet és a hit evangéliumi szemléletével összhangban álljanak.

Népzene és énekzene. A versenyt az általánosan képző iskolák számára rendezzük, olyan gyerekeket és fiatalokat várunk, akik a középiskolában, tanórai keretekben sajátítják el a népdaléneklés hagyományait: tehetségnevelés, a népi kultúra, néphagyományok megismertetése, a népdaléneklés elterjesztése, a kodályi és bartóki hagyományok ápolása, az önálló előadásmód fejlesztése, a kreativitás növelése.

5.3. Személyi és tárgyi feltételekA versenyeket többnyire színháztermekben, közösségi házak nagytermében bonyolították le. Volt olyan rendezvény, amely több mint 400 nézőt vonzott. Az események lebonyolításához szükséges instrumentális és személyi feltételeket a szervezők biztosították.

5.4. EgyüttműködésAz együttműködők köre széles társadalmi összefogást tükrözött. Minden versenyen külsős szakmai zsűri biztosította a megfelelő színvonalat. Szakmai konzultációk kísérték a rendezvényeket. A táncművészek például egy központi zenekar felfogadásával segítették a résztvevőket. A résztvevők találkozhattak más munkamódszerrel dolgozó ifjúsági csoportokkal. Folyamatosan tanulhatnak egymástól, megismerkednek új emberekkel és más csoportok működésével.A művészeti ágak összefogásának, koncentrációjának szép példája, amikor a rendező általános iskola a verseny megnyitóján koncertet adott énekkara és közreműködésével a Varázsfuvola c. operából. Az általános iskola és a gimnázium tanulóinak márciusban rajzpályázatot hirdettek meg, melynek témája: Mozart: Varázsfuvola című operája volt.


44

A találkozókon kiválóan szerepelt diákok és együttesek további fejlődése érdekében, a szakmai konzultációk fő célkitűzése az értékelésen túl, a jövő feladatainak meghatározása volt. A tehetséggondozó szakemberek egységes véleménye volt, hogy a „tehetségkutató” versenyek rendkívüli jelentőségűek nemcsak a tehetségazonosításban, hanem a tehetséggondozás és -fejlesztésben is.

6. Összefoglalás

A projektek valódi eredménye a produkció létrehozása, bemutatása kiállítás, hangverseny, előadás formájában. A pályázók zöme sikeres projektzáró rendezvénnyel büszkélkedhet. A programba bevont tanulók nyitottabbakká váltak a művészi értékek befogadására, képessé váltak az önkifejezés új, a projekt során megismert különböző, legváltozatosabb formáira. Egyes projekteknél igazából nem is a kitűnő produktum volt a legfontosabb elem, hanem maga a felkészítési folyamat. Az olyan versenyeken, ahol a tanulók párban, csapatban indultak sokkal hangsúlyosabb volt, hogy a résztvevők megtanuljanak csapatban gondolkodni, és ne egymás ellen, hanem egymásért küzdjenek. Mivel ezek a momentumok járulnak hozzá az ilyen típusú rendezvények közösséget erősítő, fejlesztő erejéhez.Áttekintve a 117 nyertes pályázat beszámolóját jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a támogatásra megítélt összeget megfelelő módon, az kiírásban megfogalmazott cél elérése érdekében használták fel.

45

A Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyi versenyek megszervezésének és lebonyolításának támogatására kiírt pályázat

eredményei (NTP-KÉTV-M-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011−2012. évi cselekvési program II. 10. pontja értelmében „támogatni kell mind új, mind pedig már hagyományokkal rendelkező, országosan meghirdetésre kerülő, a hazai alap- és középfokú oktatás és a szakképzés területén megrendezendő tehetséggondozó, tanulmányi, művészeti, sport versenyeket, továbbá hazai egyének és csapatok részvételét nemzetközi versenyeken.”


A tehetséges tanulók számára lehetőséget biztosítani a különböző területeken szerzett tudásuk megmérettetésére. Ennek érdekében az évente megrendezésre kerülő, a NEFMI által a 2011/2012. tanévre meghirdetett SZÉTV megszervezése.

A szakközépiskolában tanuló tehetséges diákok számára motiváció biztosítása ismereteik elmélyítéséhez.

A szakközépiskolában tanuló tehetséges diákok számára az ilyen versenyeken való részvétel lehetőség szakmai előmenetelük támogatására, illetve az érettségire való felkészülés elősegítése.

A versenyeken való részvétel biztosítása, a szakközépiskolában tanuló tehetséges diákok esélyének növelése a felsőoktatásba való bekerüléshez.


A meghívásos pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 25 000 000 Ft volt.A versenyeket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal bonyolította le a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola bevonása mellett. Ezek során az elődöntőben 1687 fő (873 leány és 814 fiú), a döntőben 486 fő (210 leány és 276 fiú) vett részt. A verseny lebonyolításában részt vevő szakemberek száma 892 fő volt.


A versenyeket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal bonyolította le a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola bevonása mellett. Ezek során a 2012. április 4-i elődöntőkben 206 iskolából 1687 diák (873 leány és 814 fiú) saját intézményében, a 2012. április 25−26-i döntőben 486 fő (210 leány és 276 fiú) Szolnokon vett részt. A díjkiosztóra május 3-án került sor. A verseny lebonyolításában résztvevő szakemberek száma 892 fő volt.

46

A részvételi adatok tantárgyankénti eloszlásáról és a mutatott teljesítményről tájékoztat a következő táblázat:

Szakmacsoport érettségi tantárgy Elődöntő DöntőNevezett létszám

Visszaküldött dolgozat

Teljesítmény % Létszám Teljesítmény

%

1. Egészségügyi alapismeretek 158 136 74,1 30 67,8

2. Szociális alapismeretek 30 14 60,9 12 65,5

3. Oktatási alapismeretek 31 27 65,9 26 62,0

4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek 0 - - 0 -

5. Gépészeti alapismeretek 98 74 74,2 30 74,6

6. Elektronikai alapismeretek 105 72 72,9 30 69,8

7. Informatikai alapismeretek 161 84 66,1 30 69,0

8. Vegyipari alapismeretek 33 23 59,4 14 64,0

9. Építészeti és építési alapismeretek 112 55 67,0 30 45,1

10. Könnyűipari alapismeretek 22 21 69,1 19 57,6

11. Faipari alapismeretek 26 14 69,7 13 71,1

12. Nyomdaipari alapismeretek 3 - - 0 -

13a. Közlekedési alapismeretek (Közlekedés-üzemvitel) 49 25 66,0 28 49,2

13b. Közlekedési alapismeretek (Közlekedés-technika) 13 10 74,1 10 56,5

14. Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek 58 24 63,1 24 56,3

15a. Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) 158 78 61,6 30 68,4

15b. Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 237 142 71,0 30 78,3

16. Ügyviteli alapismeretek 44 41 89,5 29 77,8

17. Kereskedelmi és marketing alapismeretek 146 76 67,5 30 66,6

18. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek 124 94 66,4 29 65,4

20. Mezőgazdasági alapismeretek 65 43 66,8 31 55,5

21. Élelmiszer-ipari alapismeretek 14 11 62,1 11 60,5

ÖSSZESEN 1687 1064 486ÁTLAG 68,8 63,5

47

A 19. Közép-európai Informatikai Diákolimpia előkészítésének támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-KID-M-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011−2012. évi cselekvési program II. 10. pontja értelmében „támogatni kell mind új, mind pedig már hagyományokkal rendelkező, országosan meghirdetésre kerülő, a hazai alap- és középfokú oktatás és a szakképzés területén megrendezendő tehetséggondozó, tanulmányi, művészeti, sport versenyeket, továbbá hazai egyének és csapatok részvételét nemzetközi versenyeken.”


A pályázat célja a 2012-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által megrendezésre kerülő 19. Közép-európai Informatikai Diákolimpia támogatása.Várhatóan tizenkét országból közel 100 résztvevő, hozzájuk tartozó kísérő érkezik a nyolcnapos, gazdag kulturális programokkal kiegészített versenyre és jelentős számú hazai szervező (szakmai versenybizottság, segítők, technikai személyzet) biztosítja a rendezvényt.


A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 18 000 000 Ft volt.Projektidőszak: 2012. április 1−június 30.

Részt vevő országok száma: 12Versenyzők száma országonként: 4 főKísérők száma országonként: 2 főVendégek száma összesen: 76 főRendező, technikai támogató 44 fő


A Közép-európai diákolimpián, mely informatikai diákolimpia volt, a résztvevők csapatban indultak, saját országukat képviselték, azonban egyénileg versenyeztek.Verseny időpontja, helyszíne: 2012. július 7−13., Tata, Eötvös József Gimnázium.

Részt vevő országok:Alapítók: Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia.Meghívottak: Észtország, Hollandia, Svájc, Szlovénia, Izrael.

Az első Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1989-ben rendezték meg. A gyorsan népszerűvé váló verseny kapcsán már 1993-ban felmerült e rendezvény Közép-európai keretek közötti megrendezése. Ennek megfelelően Románia 1993-ban meghívta Ausztriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát és hazánkat egy ilyen típusú versenyre, az év végéig pedig a formális keretek kialakítása is megtörtént. Az alapító országok között találjuk Magyarországot is, ahol idén negyedik alkalommal került megrendezésre a „19. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia”.

48

A tehetséggondozó program keretében összesen 12 országból 76 fő érkezett a 7 napos, gazdag kulturális programokkal kiegészített versenyre, amelynek fő szervezője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság volt. A nemzetközi szokásoknak megfelelően a csapatok mellé kísérőket biztosít a rendező szervezet, így az egyéb szervezőkkel az olimpia alatt a részvevők összlétszáma elérte a 120 főt.A Diákolimpia során 5 aranyérem, 10 ezüstérem és 14 bronzérem került kiosztásra, amelyből a magyar csapat tagjai 1 ezüst és 14 bronzérmet szereztek meg. A versennyel párhuzamosan zajló internetes versenyre 400 fő regisztrált a világ szinte minden pontjáról, ami mutatja a verseny iránti nagy nemzetközi érdeklődést is.A verseny mellett számtalan kulturális program került lebonyolításra. A résztvevők meglátogatták többek között a tatai természetvédelmi területet és a szabadtéri geológiai múzeumot, a tatai várat és múzeumot, illetve az esztergomi bazilikát. Ezenkívül a nyitó- és záróünnepségen a helyi fiatalok tartottak hangszerbemutatót, illetve a rendezvénynek helyt adó Eötvös József Gimnázium néptáncosai magas színvonalú táncműsorral kápráztatták el a nagyérdeműt.A sportprogramok keretein belül a labdarúgás, a kosárlabda, a röplabda és a ping-pong kedvelői is hódolhattak kedvenc sportáguknak.A diákolimpia egyik kiemelkedő szakmai programja volt a videokonferencia, amelyen a rendezvényt támogató nemzetközi szoftverfejlesztő cég egy neves mérnöke (korábbi diákolimpikon) osztotta meg gondolatait a versenyzőkkel.Ebből is kiderül, hogy a szervezők nagy hangsúlyt fektettek − a szoros értelemben vett versenyen kívül − arra, hogy kelet-európai fiatalok megismerjék egymást, ez a hét nap jó hangulatban teljen és a résztvevők élményekkel gazdagon térjenek haza.

5. Összefoglalás

A diákolimpián való részvétel és szervezés, valamint a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tehetséggondozási tevékenysége hozzájárult a magyarországi természettudományos és mérnökképzés színvonalának fejlesztéséhez.A diákolimpia egyik erőssége volt a magyaros vendéglátás, a sok színes kulturális és sportprogram, amely tovább öregbítette hazánk jó hírét.Áttekintve a pályázat beszámolóját, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a támogatásra megítélt összeget megfelelő módon, a kiírásban megfogalmazott cél elérése érdekében használták fel.A forgószínpadszerűen megrendezett diákolimpiának a terveknek megfelelően Magyarország legközelebb 2019-ben lesz házigazdája. A szervezet célja, hogy a mostani rendezvény tapasztalatait felhasználva hazánk egy újabb sikeres diákolimpiát tudjon majd megrendezni.

49

A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatására kiírt pályázat

eredményei (NTP-AMI-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. A 2011−2012. évi cselekvési program II. 12. pontja értelmében „Támogatni kell pályázati úton a tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézményeket.”


Az alapfokú művészetoktatás tehetségazonosító, tehetségfejlesztő programjainak, sajátos pedagógiai módszereinek, eszközeinek bemutatását szolgáló rendezvény megszervezése. Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet, valamint a színművészet–bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára tervezett, legalább 60 órás projekt kidolgozására.


A kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézménynek a pályázat támogatást nyújt legalább 60 órás projekt kidolgozására, amely hozzájárul a tanulók/fiatalok képességeinek fejlesztéséhez, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatásához, tehetségük gondozásához

a zeneművészet, a táncművészet, a képző- és iparművészet, a színművészet-bábművészet területén.

A pályázat támogatja a kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézményeknek a sajátos pedagógiai céljait, módszereit, eszközeit és eredményeit bemutató rendezvények szervezését.



Beérkezett pályázatok száma: 52 dbDíjazott pályázatok száma: 43 dbLemondott pályázatok: 2 db

A kért összeg: 107 759 967 FtA rendelkezésre álló keretösszeg: 50 000 000 FtMódosított keretösszeg: 59 800 000 FtAz összes kifizetett támogatás: 56 300 000 Ft

A tehetségfejlesztő programokon részt vevő tanulók száma 3 589 főA művészetoktatás fejlesztő programjaiban részt vevő tanárok, szakemberek száma: 582 főA művészetoktatás tehetséggondozó programjaiban alkalmazott fejlesztő módszerek száma: 428

50

A pályázatok megoszlása művészeti ágak szerint:

Művészeti ág Pályázók számazene 1színművészet + bábművészet 1zene + tánc 2tánc 3képző- és iparművészet 11komplex vagy vegyes 23

Az NTP-AMI-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-AMI-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely Beadott pályázatok száma

1 Budapest 62 Miskolc 23 Nyíregyháza 24 Szeged 25 Szolnok 26 Szombathely 27 Badacsonytomaj 18 Bagamér 19 Bodajk 1

51

Pályázó székhely Beadott pályázatok száma

10 Bonyhád 111 Csömör 112 Debrecen 113 Dédestapolcsány 114 Eger 115 Gara 116 Gyomaendrőd 117 Győr 118 Gyula 119 Hatvan 120 Hódmezővásárhely 121 Kaposvár 122 Körösladány 123 Nagykovácsi 124 Oroszlány 125 Pécs 126 Pomáz 127 Salgótarján 128 Sárospatak 129 Szarvas 130 Szerencs 131 Tokaj 132 Tököl 133 Zalaegerszeg 1


A szakmai beszámolókban megvizsgáltuk, hogy a pályázók milyen tehetségdiagnosztikai eljárásokat dolgoztak ki, az adott programba milyen módon válogatták be a tehetségesként azonosított diákokat. Amennyiben 60 órás programra pályáztak, azt milyen céllal, milyen tevékenységekkel, hogyan valósították meg. Végül pedig áttekintjük az eredményeket és értékelésüket.


Tehetségazonosítás

A művészeti nevelés a közoktatás sajátos terepe, amely a tehetséggondozás szempontjából elsősorban a speciális képességterületek fejlesztését jelenti. A gyermekek már az óvodában, majd az általános iskolában kötelezően vesznek részt foglalkozásokon, órákon, melyek valamilyen művészeti területhez kapcsolódnak. Másrészt lehetőség van arra, hogy alapfokú művészetoktatási intézményben államilag támogatott térítési díj ellenében a művészeti ágak valamelyikében, vagy akár több ilyenben is képzésben részesüljenek. A művészet, a művészek magas társadalmi presztízst értek el, ugyanakkor az iskolai palettán ezek a készségtárgyak területét jelentik. A művészeti tehetségek felismerése és gondozása körültekintő, türelmes munkát feltételez, figyelembe véve azt, hogy az úgynevezett szenzitív periódus ebben rendkívüli jelentőségű. Ez azt jelenti, hogy különösen a zenei tehetségek vonatkozásában a fejlesztésnek a szenzitív életszakasz végeztéig el kell kezdődnie.

52

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a pályázók többsége az alapfogalmak használatában nem következetes, pl: a tehetségazonosító program és a beválogatás módszerei tekintetében.

A tehetségazonosítás a tehetségek felkutatásával kezdődik. Az alkalmazott eljárások a következők voltak:

Meghirdetett alkalmakon lehetőség nyílt a szülőkkel elbeszélgetni, a gyerekek egyéni adottságait felmérni.

Óvodákban és általános iskolákban a beiskolázási rendezvények alkalmával az iskola tanárai bemutató foglalkozásokat, játékos vetélkedőket, hangszerbemutatókat tartottak. Itt lehetőség van művészeti területre irányítani az érdeklődőket.

A tehetségek felismerése zeneművészeti ágon már a felvételi meghallgatáson, táncművészeti ágon, az alkalmassági vizsgán kezdődik.

Tehetségazonosító programnak minősül a tehetséggondozó tábor, ahol lehetőség van a résztvevők megfigyelésére a művészeti produktum alapján.

A félévi és év végi osztályzataik és a szakmai főtárgy szorgalmi jegyei alapján a tanárok tesznek javaslatot a tanulók kiválasztására. Azon gyermekek, akik az év közben tanulmányi és művészeti versenyen döntős helyezést szereztek automatikusan bekerülhetnek a tehetséggondozó programba. (17 pályázó esetén: 41 %)

Irányadó a Martinson-módszer három tehetségazonosításra vonatkozó szabálya: 1. az azonosítás folyamatos legyen ne egyszeri, 2. több különböző forrás, módszer szükséges, 3. a nem intellektuális tényezőkre is figyelni kell. (4 pályázó estén:10%)

Renzulli-modell alapján, amely szerint a Tehetség=kimagasló képesség+speciális mentális képességek+kreativitás+motiváció. (3 pályázó esetén: 7%)

Válogatás speciális, zenei képességeik, tehetségük alapján. (7 pályázó esetén: 17%) Azon speciális képességek meglétének vizsgálata alapján, melyek az adott művészeti

területen a tehetség kibontakozását teszik lehetővé. (7 pályázó esetén: 17 %) Az önként jelentkező tanulók közül kiválasztásra kerültek azon diákok, akik elkötelezettek a

művészeti tevékenység iránt. (3 pályázó esetén: 7%)

A beválogatás módszereiA tehetségazonosítás a programokban a tehetségterületek meghatározására fókuszált. A programok célja döntően a tehetségek erős oldalának fejlesztése volt, de megjelent a személyiség egésze megragadásának szándéka is. A beválogatásban több szakember együttesen vett részt.


A pályázatokban iskolai és iskolán kívüli szervezeti keretekben is zajlottak tehetségfejlesztő programok. Miután a pályázat időzítése év végére illetve tanítási időn kívülre esett, ezért az iskolán kívüli programok voltak többségben:

A szervezeti formák: az iskolai tanórán kívüli formák:

o műhely,o foglalkozás,o szakkör,o énekkar,o zenekar,o zenehallgatás,

iskolán kívül:o tábor, alkotó tábor,o találkozó,o hangverseny,

53

o kiállítás a képző-, és iparművészeti alkotásokból,o vetélkedő, o táncház, formációs táncok tanulása,o vizsgaelőadás, egy adott téma párhuzamos feldolgozása és előadása egy záró

rendezvényen több művészeti ág részvételével; komplex módon, a zene- tánc-képzőművészet ágait összefogva megismertetni, közelebb hozni a tanulókat szűkebb környezetük népművészeti értékeihez, mese feldolgozása és előadása négy művészeti ág részvételével, táncos zenés történet színpadra állítása élőzenei kísérettel,

o egymás produkcióinak megtekintése, értékelése,o szabadidős program kézműves tevékenységgel, kirándulással, közös sport, mozgás

tevékenységgel.

Alkalmazott módszerek: differenciálás, csoportmunka, egyéni fejlesztés, önálló munka, páros munka, előadás (frontális).

Fejlesztett személyiség- és képességterületekA tehetséges gyermekek személyiségének és tehetségének fejlesztésére, illetve egyéb adottságainak nivellálására, valamint a társas viszonyainak alakulására is egyaránt figyelmet fordítottak a pályázó intézmények pedagógusai:

a művészet eszközeivel a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése, a tehetséggel összefüggő gyenge oldal kiegyenlítése (pl. a fizikai terhelhetőség javítása),

a tehetséges gyermekek értékvilágának, attitűdjének formálása, az alkotótevékenység adta sikerélménnyel az énkép alakítása, az érzelmi intelligencia fejlesztése, olyan tevékenységek tervezése, melyek a tanuló teljesítőképességének megfelelnek, amelyek

nem vezetnek kudarchoz, elsődlegesen sikerorientáltak, és megfelelő erőfeszítést igényelnek, a tehetséges tanulók tudásának bemutatása, ezáltal pozitív megerősítés generálása a szülők figyelmének felkeltése annak érdekében, hogy a családi légkör támogatóvá válását

erősítsék, az önmegismerés, az önkontroll, az önfejlesztés igényének kialakítása.

Módszertani elemek művészetpedagógia, drámapedagógia, projektpedagógia, improvizáció, differenciálás, lazító

programok, csapatépítő tréning, önismereti tréning, bemutatás, instrukció, hibajavítás, rávezetés, motiváció, reprodukció, produkció,

együttműködés, előadás, feldolgozás, megbeszélés, vita, kritika, utánzás, elemzés, alkalmazás, témafelvetés, megbeszélés, vetítés, élmények egyéni kifejezése,

tanulói megfigyelés és a team-munka; több tehetségterületre fókuszáló komplex fejlesztés, mentorálás,

versenyeztetés, a nyilvános szereplések számának növelése, az ország más iskolájában tanulók tudásával való összehasonlítás és a napokon keresztül tartó táncgyakorlás,

tapasztalati tanulás, élménypedagógia, szemléltetés, gyakorlás, Kodály-módszer, intonációs gyakorlatok (ének), énekes játékok, ritmusgyakorlatok, hangszergyakorlatok, művészi eredmények bemutatása (kiállítás, színjátszás, bábozás), értékelés,

a fokozatos tudás-elsajátítás, feladat megbeszélés, elemzés, karakterek kiválasztása, feladatok részekre bontása és

begyakorlása, szakmai konzultációk, vizuális projekt módszer,

54

népdalok stílusos, élményszerű előadása, népdalcsokrok összeállítása, tánctechnikák gyakorlása; értő elemző zenehallgatás, elemzés, a társas zenélés követelményei,

a különböző szakterületek közötti kapcsolatok kutatása, létrehozása, az improvizáció, kompozíció, interpretáció hármas egységére figyelve,

műalkotások elemzése megadott szempontok alapján; múzeumlátogatás, terhelhetőség növelése, regenerálódás biztosítása szabadidős programokkal, mozgásos önismereti és közösségfejlesztő játékok, dúsítás, differenciálás, interaktív tanulói tevékenység,

5.3. Személyi és tárgyi feltételek

A művészetoktatás fejlesztő programjaiban összesen 582 tanár illetve külsős szakember vett részt. A programokban részt vevő tanárok elsődlegesen a pályázó intézmények szaktanárai voltak. A tárgyi feltételek nagy részét a pályázó intézmény biztosította. Ezen felül a kis értékű eszközökre kapott támogatás biztosította a pályázat technikai hátterének javítását, és biztosította a pályázat sikerességét.


A pályázó intézmények a saját szakember erőforrásaikat kiegészítették külsős, más szakterületekről érkező szakemberek illetve neves művészek meghívásával. A program sikerességét a helyi önkormányzatok is segítették, mert fontosnak tartották a tehetségek támogatását. Több program esetében az iskolák egymás közötti együttműködése biztosított nagyobb részvételi arányt a közös munka illetve vetélkedők, versenyek sikeressé tételében. A tehetségfejlesztő programokban részt vevő tanulók tágabb családi és baráti környezetéből származó önkéntesek is részt vettek támogatott program részfeladatainak a megvalósításában.

5. 5. Eredmények mérése

A tehetséggondozó folyamatban rendkívül fontos a visszacsatolás és a program eredményességének mérése. A pályázók az alábbi eszközökkel értékelték a programok sikerességét:

a képességek mérése, kérdőívek, külső szakértő véleménye, a pedagógusok értékelése, feljegyzése, az intézmény vezetői értékelése,

a felvételi arány külső mérőszámként való alkalmazása, az eredményességet leginkább a gyerekek fejlődése, elégedettsége, önértékelése, reflexiója,

jelzi, a tanuló munkái, eredményei, az eredményekről készült fotó és videó anyagok, a rendezvényre vonatkozóan: elégedettségi kérdőívek a részt vevő diákok, pedagógusok,

intézményvezetők számára, a zenei pályázatok esetén a zenekar munkájának, szakmai előrehaladásának konkrét mérése, a

zenedarab előadásának külső fül, a közönség által történt minősítésével valósult meg.


A pályázó intézmények pedagógusai illetve diákjai a táncbemutatókat, hangversenyeket és kiállításokat a helyi közösségek számára meghívókkal, felhívásokkal saját készítésű szórólapokon és plakátokon, illetve internetes közösségi oldalakon is népszerűsítették. A produkciókat a helyi újságok esetenként méltatták, az intézmény honlapján is ismertették a tehetségfejlesztési program jelentőségét is kiemelve.

55


Két kiváló tehetségfejlesztő programot fontos kiemelni. Az első, egy nyári tábor megrendezése, mely a tehetséges diákoknak biztosított példamutató bemutatkozási lehetőséget.

NTP-AMI-11-0011 Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: „Intenzív nyári zenei kurzusok, komolyzenei hangversenyek” A zeneiskolai nyári tábor kiváló struktúrában építette fel a tábori munkát. A zenész tanulók intenzív zenetanulási kurzusokon vettek részt egyéni képzésben. Minden este egyes kamara-formációk adtak változatos koncerteket, melyhez a többi táborozó, és az érdeklődő vendégek biztosították a közönséget. A zenetanulás mellett folyamatos kamarazenei illetve zenekari próbafolyamat is zajlott, amely a gyerekeket a záró koncertre készítette fel.„A cél a zeneművekkel való foglalkozás során a növendékek zenekari játékban és a kamarazenélésben való jártasságának elmélyítése volt; az együttműködés képességének kialakítása (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség), azaz olyan viselkedési formáknak a tanulása és fejlesztése, amely alapján az ifjú zenészek aktívan részt tudnak venni a társas zenélésben.”„Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségét.„

A másik projekt a tehetségfejlesztő módszerek alkalmazásában nyújtott kiváló teljesítményt:

NTP-AMI-11-0012 Balaton-felvidéki Szín-Vonal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény „Tehetségígéretekkel a közvetlen környezetért, annak gazdagításáért, idegenforgalmáért”A rendezvény „Badacsonytomaj városáért, annak idegenforgalmáért” címmel megvalósított projekt. Olyan célirányos, társadalmilag hasznos tevékenységrendszert valósított meg a program, mely hozzájárult a tanulók/fiatalok képességeinek fejlődéséhez, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatásához, a tehetség gondozásához.A feladatmegoldás során a művészeti iskolába járó gyermekek nagyméretű kültéri alkotásaik segítségével irányították a figyelmet a város, a hely szépségére, annak érdekében, hogy elősegítsék az idegenforgalom fellendülését, másrészt a nagyközönség előtt zajló tevékenységgel elősegítették a fiatal tehetségek megismerését, a tehetség hasznosulását.

7. Összefoglalás

A projektek „igazi” eredménye a produkció létrehozása, bemutatása kiállítás, hangverseny, előadás formájában. A pályázók zöme sikeres projektzáró rendezvénnyel büszkélkedhet.A programba bevont tanulók nyitottabbakká váltak a művészi értékek befogadására, képessé váltak az önkifejezés új, a projekt során megismert különböző, legváltozatosabb formáira.A zenei projektek rendkívül értékes hozadéka, hogy számos gyermeknek esélyt, újabb lendületet ad a közös zenélés, a neves művészelőadók nyújtotta magas színvonalú zenei élmény, az érdekes, új ismeretek szerzése, megerősítvén az elhivatottságot, a motivációt és az ambíciót, amely nélkül nem létezik sikeres és eredményes tehetséggondozás.A kreatív, fogékony gyermek nagyon sok új információt dolgozott fel, kutatott, elmélyítette eddigi ismereteit, kísérletezett technikákkal, megtapasztalt új megoldásokat, kibővült képzőművészeti látásmódja, fejlődött problémamegoldó képessége.

A 43 nyertes pályázó beszámolóit értékelve megállapítható, hogy a pályázati kiírásban megfogalmazott célok teljes mértékben teljesültek, a támogatásra megítélt összeget megfelelő módon, a kiírásban megfogalmazott cél elérése érdekében használták fel. Az elért eredmények igazolják, hogy erre a pályázati kiírásra feltétlenül szükség és igény van, ami indokolja a jövőben is hasonló kiírás megjelentetését.

56

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-SZKOLL-11)


Kapcsolódás a Nemzeti Tehetség Program 2011–2012. évi cselekvési programjához: II.14. Támogatni kell pályázati úton a felsőoktatási intézményekben működő az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK műhelyeket, Szakkollégiumok tehetségsegítő programjait, a Tehetségsegítő kutatóműhelyeket.


Pénzügyi segítséget nyújtani a felsőoktatási tehetséggondozás elismert műhelyei, a szakkollégiumok működésére, tevékenységük fejlesztésére, a szakkollégiumi minősítő rendszer előkészítésére.

Olyan hálózatképző tevékenység támogatása, amelyben a nagy hagyományú kollégiumok többlet-térítést kapnak akkor, ha közös tevékenységgel segítik a jelenleg keletkezett vagy még nem olyan magas színvonalú kollégiumok működését.

Tehetséggondozási témában felkészült szakemberek megbízásával hozzájárulni a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez.

A hallgatók számára lehetőséget teremteni intézményi és intézményközi konferenciák megszervezésével a kapcsolatépítésre és a bemutatkozásra, szakmai megmérettetésre.


Szakmai kiadások Folyamatos szakmai tevékenység: a kollégium szakmai tevékenységének, a kurzusrendszer és egyéb képzési formák fenntartásának támogatására, kutatási projektek finanszírozására, rendszeresen ismétlődő nyilvános szakmai programokhoz.

Közösségi kiadások Működő szakkollégiumok részére, olyan tevékenységekre és rendezvényekre, amik a szakkollégium közösségi jellegét támogatják. A szakkollégiumi élethez szervesen kapcsolódó közösségi és kulturális rendezvények megvalósításához, sport és egyéb szabadidős tevékenységek támogatásához. Támogatás kérhető: táborok, kirándulások költségeire.

Működési kiadások Működő szakkollégiumok részére, az alapműködtetést biztosító rezsiköltségekre. Támogatás kérhető: irodabérlethez, könyvelési díjhoz, sokszorosításhoz, posta- és telefonköltségre.

Közös szakkollégiumi rendezvények Több, egymással együttműködő szakkollégium részére, rendszeres, vagy eseti szakmai, vagy közösségi rendezvények, konferenciák, táborok támogatására. Támogatás kérhető: terem- és technikabérletre, utaztatási, szállás és reprezentációs költségekre, előadói honoráriumra, kiadványok készítésére.

57


„A” kategória (felsőoktatási tehetséggondozó műhelyek)

Beérkezett pályázatok száma 48Támogatott pályázatok száma 25

Igényelt támogatási összeg 114 225 211 FtA rendelkezésre álló keretösszeg 30 000 000 FtAz összes kifizetett támogatás 50 000 000 Ft

A szakkollégiumok munkájában részt vevő hallgatók száma

1055

Szakkollégiumok által kidolgozott és megvalósított programok, kurzusok, képzések száma

264

A szakkollégiumi tehetséggondozó program eredményeként megszülető TDK-pályamunkák száma

104

A szakkollégiumi tevékenységgondozó program eredményeként megszülető publikációk száma

247

A program megvalósításában rendszeresen részt vevő szakemberek száma

251

Az NTP-SZKOLL-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

58

Az NTP-SZKOLL-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázók székhelye Beadott pályázatok száma1 Budapest 152 Debrecen 33 Pécs 34 Baja 15 Eger 16 Győr 17 Piliscsaba 18 Szeged 1


A pályázatok szakmai beszámolóinak elemzése során vizsgáltuk a tehetségprogramba történő beválogatás kritériumait, a tehetséggondozásban alkalmazott módszereket, eszközöket, az elért eredményeket, valamint a kommunikációt.

5.1. Beválogatás

A támogatott szakkollégiumok jelentős része hosszú idő óta működik és végez tehetséggondozó tevékenységet. A szakkollégiumokba történő bekerülés szabályai így kiforrottak, azokat régóta alkalmazzák. A megpályázott programok többsége a szakkollégiumok tagjainak szólt, emellett több pályázó a toborzásra is odafigyelt a lehetséges jelöltek figyelmének felkeltését célozva meg.


A szakkollégiumokban hagyományosan homogén csoportokban történik a tehetséggondozás. A pályázók nagy része ennek megfelelően szervezi meg a szakmai programokat. Ezek az alábbi szervezeti formában valósultak meg: kurzus, szemináriumok, műhelyfoglalkozások, vitakörök, amelyek keretében a hallgatók maguk is előadtak és véleményt cseréltek.Megjelent a beszámolókban az egyéni tehetségfejlesztés is. A tutoriális forma általában párhuzamosan volt jelen a csoportos foglalkozásokkal. Egy pályázó beszámolójában pedig kiemelte a TDK-felelősökkel történő együttműködést, ami különösen örömteli, hiszen a felsőoktatási tehetséggondozás két legnagyobb hagyományú tehetséggondozó formájának összefogásával a jövőben jelentős előrelépések történhetnek.


Az elért eredményeket számszerűsítve az indikátorok mutatják be. A szakkollégiumokban elvégzett munkáról általában számot kell adnia a hallgatóknak, ez több beszámolóban is megjelent. A megírt publikációk, tanulmányok, TDK-dolgozatok, a megtartott előadások egyaránt azt mutatják, hogy a szakkollégiumokban eredményes szakmai munka folyt. A létrejövő nemzetközi kapcsolatok magas száma pedig azt igazolja, hogy a nemzetközivé válás egyre fontosabb a szakkollégiumoknak. Több pályázó kiadványt is megjelentett, amelyben a projekt eredményeit (a hallgatók publikációit) tették közzé.


A szakkollégiumok a beszámolók alapján a támogatásból megvalósított programjaikat általában leginkább saját honlapjukon hirdették meg. Több intézményben kiadvány is készült, amelyben a hallgatók eredményeit is publikálták. Fontos elemként megjelent emellett a „social médiában”, azon

59

belül is elsősorban a facebook által történő kommunikáció. Több pályázó a szakmai beszámolójával együtt megküldte az elkészült kiadványait, azok a Nemzeti Tehetség Programirodán megtekinthetőek.

6. Összefoglalás

A szakkollégiumokban folyó tehetséggondozás régóta fontos eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak. A pályázaton nyert támogatásból a szakkollégiumok folytatni és fejleszteni tudták eddigi tevékenységüket, ennek köszönhetően fontos eredményeket tudtak elérni. Tekintettel arra, hogy a szakkollégiumok akkreditációja olyan minősítő eljárás, amelyet az érintettek elfogadnak és támogatnak, a jövőben kiírandó pályázatoknál érdemes lesz annak átgondolása, hogy az akkreditált szakkollégiumok előnyt élvezzenek, vagy kizárólagosan ők pályázzanak. Ez biztosítaná, hogy azok az intézmények kapjanak támogatást, amelyek tevékenységét egy szakértő testület már megfelelőnek minősítette.

60

A felsőoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek, kiemelten a tudományos diákkörök támogatására kiírt pályázat eredményei

(NTP-TDK-11-A/B/C)


Kapcsolódás a Nemzeti Tehetség Program 2011−2012. évi cselekvési programjához: II.14. Támogatni kell pályázati úton a felsőoktatási intézményekben működő az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK műhelyeket, Szakkollégiumok tehetségsegítő programjait, a Tehetségsegítő kutatóműhelyeket.


Pénzügyi segítséget nyújtani a felsőoktatási tehetséggondozás elismert műhelyei, kiemelten a TDK programjaihoz és fejlesztéséhez.

Olyan hálózatképző tevékenység támogatása, amely segíti a tehetségek számára a közoktatás és felsőoktatás közti átmenetet.

A kiemelkedően tehetséges hallgatók szakmai ismereteinek bővítése, kutatásaikhoz szakmai támogatás biztosítása.

Támogatás biztosítása a kiemelten tehetséges hallgatók becsatornázásához a hazai tudományos életbe, hozzájárulva a tudományos utánpótlás biztosításához.

A hallgatók számára lehetőséget teremteni intézményi és intézményközi konferenciák megszervezésével a kapcsolatépítésre és a bemutatkozásra, szakmai megmérettetésre.


„A” kategóriára történő pályázás esetén: Felsőoktatási tehetséggondozó műhelyek fejlesztéséhez.

„B” kategóriára történő pályázás esetén: Tudományos Diákköri programok támogatása.

„C” kategóriára történő pályázás esetén: A felsőoktatási tehetséggondozás elismert műhelyei, kiemelten a TDK programok országos

koordinálása és fejlesztése. Intézményi és intézményközi konferenciák megszervezése kapcsolatépítésre és

bemutatkozásra, szakmai megmérettetésre.


„A” kategória (felsőoktatási tehetséggondozó műhelyek)Beérkezett pályázatok száma: 40Támogatott pályázatok száma: 10Igényelt támogatási összeg: 42 110 528 FtMegítélt támogatások összege: 11 190 000 Ft

„B” kategória (TDK-műhelyek)

Beérkezett pályázatok száma: 88Támogatott pályázatok száma: 19

61

Igényelt támogatási összeg: 162 245 779 FtMegítélt támogatások összege: 34 130 000 Ft

„C” kategória

Beérkezett pályázatok száma: 2Támogatott pályázatok száma: 1Igényelt támogatási összeg: 5 705 000 FtMegítélt támogatások összege: 4 680 000 Ft

Az NTP-TDK-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-TDK-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma

1 Debrecen 32 Budapest 23 Gödöllő 14 Gyöngyös 15 Hajdúböszörmény 16 Pécs 17 Veszprém 1

62


„A” kategória

5.1.A. Tehetségazonosítás és beválogatásA pályázati támogatásból megvalósuló tehetséggondozó műhelyekbe történő beválogatásnál az alábbi eljárást alkalmazták:Pályázat benyújtása. A benyújtók közül a kari TDK-tanács választotta ki a részt vevő hallgatókat (1 pályázó).Az érdeklődő hallgatók közül választották ki a résztvevőket az eddigi eredmények (2 pályázó), témavezetői ajánlás (1 pályázó), tanszéki oktatói vélemények (1 pályázó) alapján. Egy pályázó az eddigi eredmények alapján, a tanszéki TDK-felelősök bevonásával végezte a válogatást. Egy pályázó a tehetséggondozó programot bemutatta a hallgatóknak, az érdeklődőkkel személyesen konzultáltak, így alakították ki a személyre szabott programokat (azaz valamennyi érdeklődő részt vehetett).Két pályázó esetében komoly szabályozás alapján történt a válogatás. A tehetséggondozó programba ez alapján bárki jelentkezhetett, aki megfelelt a követelményeknek, emellett a legkiválóbbak figyelmét felhívták a bekapcsolódás lehetőségére. Ezt követően teszteket és kérdőíveket töltöttek ki (aminek eredményét egy indexszámmal értékelték), a harmadik szűrő pedig az elbeszélgetés volt. Egy pályázó középiskolásoknak biztosított előadásokon történő részvételi lehetőséget. A bevont középiskolák diákjai számára a jelentkezés önkéntes volt.

5.2.A. TehetséggondozásAz alkalmazott módszerek áttekintése alapján egyértelmű a pályázók azon törekvése, hogy a műhely munkájában részt vevő hallgatók kutatási ismereteit bővítsék. A különböző tudományágak közti eltérések miatt a módszerek között akadnak különbségek, de mindenhol megjelent a szakirodalom értő feldolgozása és felhasználása, a kutatásmódszertani ismeretek elsajátítása, a személyes konzultáció, a csoportmunka és csoportos foglalkozások. Emellett a reál-irányultságú műhelyekben megfigyelhető a terepi mintavétel és a terepi kutatómunka. Két pályázó írta azt beszámolójában, hogy tréningekkel is segítette a hallgatókat, míg egy másik támogatott 10 órás intenzív kurzusokat biztosított számukra. Egy pályázó megismertette a hallgatókat a külföldi szerzőkkel történő kapcsolatfelvétel módszerével, amelynek eredményeként olyan szakirodalmakhoz is hozzájuthattak, amelyek a világhálón nem elérhetőek, beszerzésük nehézkes.

5.3.A. Eredmények méréseAz elért eredményeket számszerűsítve az indikátorok mutatják be. A szervezett rendszeres műhelyprogramokon részt vevő hallgatók száma (férfi) 70A szervezett rendszeres műhelyprogramokon részt vevő hallgatók száma (nő) 126A tehetséggondozásban részt vevő oktatók száma 88Tudományos tehetséggondozó rendezvények száma 40A középiskolából bekerült hallgatók tehetséggondozásba történő bekapcsolódását segítő programok száma 8A középiskolából bekerülő, a beilleszkedést segítő programokban résztvevők száma 10A tehetséggondozó program eredményeként megszülető publikációk száma 88A tehetséggondozó program eredményeként megszülető hazai konferenciaelőadások száma 108A tehetséggondozó program eredményeként megszülető nemzetközi konferenciaelőadások száma 2

A hazai és nemzetközi előadások, a publikációk magas száma azt mutatja, hogy az elvégzett munka eredményes volt. A minőségi elemzésre sajnos nincs lehetőség, ugyanis a beszámolók hiányosan tartalmazzák az ahhoz szükséges információkat. Több pályázó kiemelte ugyanakkor, hogy a műhelymunka eredményeként a hallgatók MSc képzésre vagy doktori iskolába felvételiztek/nyertek felvételt, esetleg kaptak munkát tanulmányaik befejezését követően.

63

A beszámolók azt mutatják, hogy a műhelyekben elért hallgatói eredmények publikálását rendkívül fontosnak tartják a támogatott intézmények. Az indikátorok mutatják a publikációk számát, azonban többen is jelezték, hogy a pályázat megvalósítására rendelkezésre álló idő szűkössége miatt sajnos a hallgatók által írt tanulmányok és publikációk megjelenésére a későbbiekben kerül sor (a támogatást természetesen ebben az esetben is feltüntetik).

„B” kategória

5.1.B. Tehetségazonosítás és beválogatásA pályázók mintegy felénél olyan hallgatók vettek részt a programban, akik már korábban is tagjai voltak a tudományos diákköri műhelyeknek. A beválogatás szempontjai az új bekerülők esetében sokrétűek, intézményenként és tudományterületenként jelentősen eltérnek. Az önkéntes jelentkezés és a mutatott teljesítmény alapján történő megkeresés esetén is fontos szerepet kap több intézményben az eddig elért tanulmányi eredmény, a motiváció, a kutatómunka iránti elkötelezettség. Megfigyelhető, hogy a TDT-elnökök és a témavezetők szinte minden intézményben szerepet kapnak a tehetségek kiválasztásában. Egy intézmény írta azt a beszámolójában, hogy középiskolások számára szervezett versenyekkel és kurzusokkal igyekszik nagyon korán felfigyelni a fiatal tehetségekre.

5.2.B. Tehetséggondozás A tudományos diákkör az oktató és hallgató közti együttműködésen alapul. A pályázati beszámolók ezt alátámasztják, szinte mindenhol megjelenik ugyanis a tutorálás és a személyes konzultáció az alkalmazott módszereknél. Az egyes tudományterületi sajátosságok is jelen vannak. A kísérletes reáltudományoknál jellemzően a kutatások tervezésén és lebonyolításán, azok személyes és csoportos értékelésén volt a hangsúly. A társadalomtudományoknál jellemzően az egyéni és csoportos kutatómunka, az anyaggyűjtés és feldolgozás, a szakmai anyagok feldolgozása kerültek előtérbe. Egy pályázó számolt be arról, hogy drámapedagógiai módszereket is alkalmazott, aminek eredményeivel a jövőben talán érdemes lenne többet foglalkozni és azt megvizsgálni, hogy alkalmas lehet-e ez a módszer arra, hogy jó gyakorlatként a többi TDK-műhely is megismerje.

5.3.B. Eredmények méréseA tudományos diákköri munka fő eredménye a TDK-pályamunka és az aktuális (jelen esetben a XXXI.) Országos Tudományos Diákköri Konferencián történő részvétel. Ennek megfelelően minden beszámolóban kitértek a pályázók a megírt TDK-pályamunkákra (amelyeknek a pontos számát az indikátorok tartalmazzák), azok intézményi konferencián történő bemutatására. A valódi értékelése ezeknek azonban csak 2013-ban, a már említett XXXI. OTDK-n fog megtörténni, a bírálók és a zsűrik visszajelzései, valamint az elért helyezések fogják megmutatni, hogy mennyire voltak hasznosak a megvalósult projektek. A TDK-pályamunkák mellett több pályázó intézmény hallgatói vettek részt hazai és nemzetközi konferenciákon, publikálták tanulmányaikat. Egy projekt eredményeként pedig digitális bibliográfiai adatbázis, valamint IKT- tananyagok jöttek létre.A hallgatók eredményeiket az intézményi tudományos diákköri konferenciákon publikálták elsősorban. Emellett a pályázó intézmények honlapjain, kiadványokban, folyóiratokban is megjelent és meg fog jelenni több tanulmány, amely a projekt ideje alatt készült el. Az eredmények számszerűen az indikátorokat tartalmazó táblázatban jelennek meg.

A tudományos diákköri munkában résztvevő hallgatók száma (férfi) 148A tudományos diákköri munkában résztvevő hallgatók száma (nő) 306A tudományos diákköri munkában műhelyvezetőként, témavezetőként, szervezőként résztvevő oktatók száma 216A tehetséggondozó munka eredményeként megszülető TDK-pályamunkák száma 240A középiskolából bekerült hallgatók TDK-ba történő bekapcsolódását segítő programok száma 33A középiskolából bekerülő, a beilleszkedést segítő programokban résztvevők száma 109A tehetséggondozó program eredményeként megszülető publikációk száma 103A tehetséggondozó program eredményeként megszülető hazai konferenciaelőadások száma 225A tehetséggondozó program eredményeként megszülető nemzetközi konferenciaelőadások száma 37

64

Érdemes kiemelni, hogy több pályázó a beszámolójában eredményként értékelte a tanár-diák közti együttműködést is, ami mutatja, hogy a mai felsőoktatásban sajnos ez nem általános. A „klasszikus” eredmények (TDK-pályamunka, publikációk, konferenciaelőadások) mellett egy pályázó intézmény hallgatói IKT-tanterveket fejlesztettek, valamint digitális bibliográfiai adatbázist építettek. Mindez azt mutatja, hogy a tehetséggondozásba bevont fiatalok a tudomány gyakorlati alkalmazásában is részt tudtak vállalni.

„C” kategória

A nyertes projekt célja a tudományos diákköri tevékenység, ezen belül az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára benevezett pályamunkák bíráltatásához és a közoktatási és felsőoktatási tehetséggondozás közti átmenetet segítő Tehetséghíd Programhoz szükséges informatikai támogatás fejlesztése volt. A projektben mind a két online rendszer létrejött, amelyek a jövőben így jelentősen hozzá tudnak járulni a TDK országos minőségbiztosításához.

A tudományos diákköri tevékenység országos koordinációját támogató informatikai szoftver fejlesztése: 1A tudományos diákköri tevékenység országos koordinációját segítő rendszer felhasználóinak száma: 2113Regisztrált intézményi TDK-konferenciák száma: 951A középiskolából bekerült hallgatók TDK-ba történő bekapcsolódását segítő informatikai fejlesztések száma: 1

6. Összefoglalás

A beérkezett pályázatok száma és színvonala, valamint a támogatás felhasználásával elért eredmények egyértelműen igazolják, hogy erre a pályázati kiírásra a felsőoktatásban feltétlenül szükség és igény van, ami indokolja a jövőben is hasonló kiírás megjelentetését.

A pályázati kiírás megjelenése, az elbírálás, a szerződéskötés és a pályázat lezárása közti időkeret sajnos nagyon szűkös volt, ezt többen is visszajelezték. A jövőben épp ezért hosszabb időt kell hagyni a megvalósításra, emellett a pályázati adminisztrációs folyamat felgyorsítása is feltétlenül indokolt.

A pályázati kiírás három kategóriában tette lehetővé a pályázatok benyújtását. Ezek közül az „A” kategória a tehetséggondozó műhelyekre, a „B” kategória a TDK-műhelyekre vonatkozott. A pályázati beszámolók alapján az látszik, hogy ezt a két kategóriát nem indokolt megkülönböztetni egymástól. Az „A” kategóriában nyertes pályázók többségének tevékenysége ugyanis a tudományos diákköri munka támogatására irányult. Mindez azt mutatja, hogy a jövőben elegendő a tudományos diákköri műhelyek számára pályázatot kiírni.

A pályázók két pályázatot nyújthattak be. A pályázatok bírálatában fontos szempontként jelentek meg a már elért eredmények, kiemelten az előző OTDK-n bemutatott és helyezést elért pályamunkák száma. Az OTDK-n elért eredmények alapján azon kiemelkedő intézmények, amelyek két pályázatot is benyújtottak, több esetben is mind a két pályázattal nyertek, míg a TDK-munkában az abszolút rangsor szerint hátrébb lévő, ámde a saját maga feltételeihez képest kimagaslóan teljesítő intézmények nem kaptak támogatást. Mindezek alapján a jövőben olyan, a TDK-műhelyeket támogató pályázat kiírása lenne jó, amelyre minden intézmény (kar) egy pályázatot adhat be, a támogatási összegek pedig az előző OTDK-kon elért eredmények alapján differenciáltak. Ezzel lehetővé válik, hogy azok az intézmények (karok) is kapjanak támogatást, amelyek az összesített eredmények alapján kevésbé jók, azonban a náluk folyó tehetséggondozás színvonala magas, és ezt pályázatuk is visszatükrözi.

65

A roma fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetséggondozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítását szolgáló programok

támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-RITP-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése. A 2011–2012. évi cselekvési program III. 1. pontja értelmében „Támogatni kell a roma fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a roma kisebbségi önkormányzatok, szervezetek és Tehetségpontok együttműködését, a roma fiatalok tehetségsegítővé válását.”


A roma fiatalok integráló környezetében megvalósuló tehetségsegítő programokhoz szükséges feltételek megteremtése.

Rendezvények szervezése, megvalósítása a tehetséges fiatalok produkcióinak bemutatására.

Kirándulások, programok szervezése, lebonyolítása különböző tehetségterületen tevékenykedő tanulók számára, tapasztalataik fejlesztése érdekében.

Tehetséges fiatalok sikerei publicitásának biztosítása helyi vagy regionális vagy országos szinten.


A roma fiatalok integráló környezetében megvalósuló tehetségsegítő programjai. Rendezvények, Tehetség Napok, tavaszi kavalkádok. Kirándulások, programok szervezése, lebonyolítása. Tehetséges fiatalok sikerei publicitásának biztosítása.


Beérkezett pályázatok száma 55 db

Nyertes pályázatok száma 42 db

Lemondott pályázatok 1 db

Támogatott pályázatok 41 db

Igényelt támogatási összeg 65 169 023 Ft

A rendelkezésre álló keretösszeg 25 000 000 Ft

Módosított keretösszeg 41 400 000 Ft

Az összes kifizetett támogatás 40 500 000 Ft

A tehetségprogramokon részt vett tanulók száma 2570 fő

66

A roma fiatalok integrálódását segítő tehetségprogramok száma 240 Tehetséges fiatalok produkciójának bemutatására szervezett programok száma 174

A különböző tehetségterületen tevékenykedő tanulók számára szervezett rendezvények száma: 215

Az NTP-RITP-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-RITP-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma1 Budapest 62 Miskolc 43 Nagykanizsa 44 Debrecen 25 Pécs 26 Acsa 17 Apátfalva 18 Badacsonytomaj 19 Balmazújváros 110 Biri 111 Cegléd 112 Egyek 113 Felsőörs 114 Gyomaendrőd 115 Hódmezővásárhely 1

67

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma16 Kaba 117 Kaposvár 118 Komárom 119 Körösladány 120 Letenye 121 Márokpapi 122 Püspökladány 123 Salgótarján 124 Szarvas 125 Szekszárd 126 Szerencs 127 Taksony 128 Tarcal 129 Tiszavasvári 1



A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetségazonosítása jelentősen eltér a hagyományos módszerekkel történő diagnosztikus eljárásoktól. A tehetségazonosítás pszichometriai útja, amely elsősorban tesztekre épül, ebben a pályázatban nem kapott szerepet. Esetünkben a folyamatmegfigyeléses módszer kapott prioritást, azzal, hogy tehetségek megjelenésére megfelelő, befogadó környezetet teremtett, ezzel téve lehetővé a tehetségek azonosítását és későbbi fejlődési lehetőségük biztosítását.

5.2.Tehetséggondozás

Fejlesztett készségterületekA halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozása rendkívül összetett feladat. A szociokulturális hátrány elemeinek azonosítása és lehetőség szerinti leküzdése legalább annyira fontos, mint a megfelelő speciális mentális adottság felderítése és támogatása. Ezen programoknak célja az integrációs környezetben való tehetséggondozás, amely hatalmas ösztönzést ad a további munkára/tanulásra, óriási pszichés felszabadulással jár, amiben a negatív életérzések, problémák elaborálhatók, szublimálhatók. Azt tanulja meg a gyerek, hogy negatív életérzéseit alkotássá nemesítheti és azt mások számára élvezhető módon közreadhassa. Ez önmagában sokat segíthet, hogy ne az utcán kallódjon, a drogok világába meneküljön, esetleg rongálásba fektesse számára kezelhetetlen energiáit.Az elnyert pályázatok hozzájárultak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, tanulási kudarcokkal, traumákkal rendelkező tanulóink gondolkodási és probléma-megoldási sémáinak bővítéséhez, önismeretük, személyiségük, kommunikációs képességeik fejlesztéséhez. Fejlődött a résztvevők önértékelése, konfliktuskezelési technikájuk, stressz kezelésük, kreativitásuk, intelligenciájuk és érzelmi intelligenciájuk. A pályázat elősegítette, hogy kultúrájukat megőrizve hatékony kommunikációs repertoárral bővüljön mind verbális, mind nonverbális eszköztáruk; megismerjék a hatékony kommunikáció alapjait, törvényeit játékos gyakorlatokon keresztül. A tehetségnap alkalmával a tanulóknak nőtt a bizalma egymás iránt, nyitottabbakká váltak, nőt toleranciaszintjük. A tagadó és elkerülő viselkedés helyett erősödött a tanulók szembenéző attitűdje. Csökkentek a személyközi kapcsolataik zavarai, erősödött a csoportkohézió.

68

Módszertani elemekA pályázati célkitűzéseket jellemzően iskolán kívüli rendezvények szervezésével valósították meg: Tehetség Napok, tavaszi kavalkádok, emléknap vetélkedővel, fesztivál, szakmai kirándulás stb.Ezen rendezvények hatékonyságát természetesen erősítette néhány iskolai, tanórán kívüli program, amely például szakköri formában készítette fel a fiatalokat a megmérettetésre.

5.3. Személyi, tárgyi feltételekA személyi feltételeket a pályázatban megfogalmazott és sikeresen lebonyolított programok igényei határozták meg.Néhányan a roma művészvilágban elismert, híres előadók, művészek, szakemberek segítségével, közreműködésével tervezték és valósították meg a programokat. Ezek az ismert személyek a tehetséges gyerekek számára példaképpé válhatnak, és ezáltal erőt adhatnak számukra a tanuláshoz, motiválhatják őket az életben célok kitűzésére és elérésére egyaránt. Íme, néhány példa: Horváth Tamás előadóművész, koreográfus, mesteroktató; Csötönyi László kétszeres Kazinczy-díjas előadóművész; Rostás Farkas György József Attila-díjas költő; Dr. Knausz Imre a ME BTK Tanárképző Intézetének igazgatója.

Az alábbi szófelhő érzékletes módon mutatja be, milyen szakemberekre volt leginkább szükség a megvalósításhoz. Minél nagyobb egy szó, annál gyakrabban fordult elő a beszámolókban.

A pályázatban a tárgyi eszköz igény listája is a programhoz igazodott. A pályázók többsége jelezte, hogy saját készleteikből tudták fedezni az anyagszükségleteiket és inkább jutalmazásokra, illetve közreműködői díjakra használták fel a pályázati összeg nagyobb részét.Itt fontos megemlíteni, hogy az egyik pályázati beszámolóban (NTP-11-RITP-0039) leírt mondat nagyon figyelemre méltó, annak ellenére, hogy ez évek óta vitatott téma: „... halmozottan hátrányos

69

helyzetű gyermeknek nem lehet csak különórát finanszírozni, miközben éhen hal, nincs kellő ruházata, otthon fűtése vagy nem tudják a szükséges gyógyszerét megvásárolni.”


A pályázati célok elérésének érdekében értékes és követendő partneri együttműködési formákat figyelhettünk meg:

Híres előadóművészek a gyermekeket színpadi mozgásra és előadói technikákra tanították drámapedagógiai módszerekkel.

Együttműködve a Miskolci Egyetemmel tehetségnapot tartottak, amelybe bevonták a felsőoktatás jeles szakembereit.

Kiemelkedő sportolók tanácsaikkal és példájukkal tették vonzóvá testmozgást. Az iskola, amely sok esetben a halmozottan hátrányos gyermekek számára csak a frusztráció

színtere, most támogató, befogadó attitűddel járult hozzá a pályázat sikeréhez. Rendkívüli jelentőségű, hogy több pályázónak sikerült a szülőket is bevonni a programokba.

Sajnos a szociális szakma szakembereinek megjelenése nem volt jellemző a projektekben. Ez fontos lenne, mert az ő munkájuk nagy segítséget nyújthatna egy-egy tehetséges gyermek e képességének kibontakoztatásában, és folyamatos pozitív megerősítést adhatnának a napi tanuláshoz.

5.5. Az eredmények mérése

A tehetségazonosításban és a felismert tehetségek további segítésének megszervezésében mutattak fel a pályázók kézzel fogható eredményeket. Jellemzően a táncban (modern és néptánc), az éneklésben, a képzőművészetben, sportban mutatkoztak tehetségek. Az útjuk „egyengetését”, példás módon az iskola és a szakmai szervezetek közösen vállalták.


A tehetséges fiatalok sikerei publicitásának biztosítása a modern média eszköztárának igénybevételével történt.

Honlap: legtöbben az iskola, illetve a szervező honlapján, facebook-oldalán, vagy a video-megosztó portálok segítségével, valamint saját honlap készítésével kívántak kellő publicitást adni a tehetséges fiatalok sikereinek.

Országos és regionális televízió, rádió: A teljesség igénye nélkül néhány példa a helyi és országos sajtó projektet támogató képviselői közül: MR1 rádió, Radioaktív, Nyíregyháza Városi TV, Városi Televízió, Vasvári Hírmondó, Irány TV, Szerencsi Városi Televízió, Makói Városi TV, Kék Duna (3 megye) TV: Komáromi TV, Híd TV stb.

Nyomtatott sajtó: Ezek általában helyi, vagy megyei újságokban történő megjelenést jelentettek. Egy esetben országos módszertani kiadvány elkészítésére is sor került.


Mint az várható volt – az előzetes szűrés ellenére is – a programok színvonala meglehetősen egyenetlen volt. Ez kisebb részt a pályázók gyakorlatlanságából is adódott, hiszen sok esetben úgy tűnt, hogy maguk a rendezvények jobbak voltak, mint a pályázati anyag, illetve a programok dokumentálásának színvonala. Mindenképpen tanulságos ebből a szempontból, hogy a további pályázatok során segíteni kell a leendő pályázókat abban, hogy olyan modellértékű pályázati dokumentációkat készítsenek, amelyek az általuk megvalósított programokat mások számára is alkalmazhatóvá, sőt folytathatóvá teszik. Két kivételt ebből a szempontból mindenképpen érdemes kiemelni: a Családjainkért alapítvány (NTP-RITP-11-0039), és az N.A.P.–Fény programot (NTP-RITP-11), amelyek példaértékűek és tanulságosak lehetnek a következő pályázat kiírásakor.

6.1. Együttműködés szempontjából kiemelkedő pályázat

70

Mindkét említett pályázat széleskörű és fontos partneri együttműködést valósított meg. A „Családjainkért Alapítvány” az iskola szereplőin kívül az érintettek szüleit, hozzátartozóit is bevonta a program megvalósításába: „Együttműködési elv: a támogatott diák családjával, az iskola releváns személyeivel és a gyermek környezetében lévő, a helyzet javítása érdekében fontos személyekkel való együttműködés. Mi nem iskolai környezetben dolgozunk, ezért más szakmai területek eljárásmódjait is alkalmaznunk kell, így a szociális munkáét is. Ebben már nem csak a gyerekkel, de a szülőkkel, más családtagokkal és a helyi szociális rendszer dolgozóival is együtt kell működnünk.” − írták a beszámolóban.Hasonlóan fontos a „Vörös kocsikerék” pályázó meglátása: „A rendezvények során tapasztalható volt, hogy a térségben pedagógusként dolgozó szakemberek nehezen voltak bevonhatók. Több alkalommal kellett a programot hirdetni, és személyes kapcsolatok hatására kaptuk a visszajelzéseket a nevezéseket a rendezvényünkkel kapcsolatban. A programot megvalósító munkatársak speciális és a célcsoporttal végzett munkája során szerzett tapasztalatai, működő szakmai kapcsolatrendszere biztosították az eredményeket. A rendezvényen a segítő önkéntesekkel nem sikerült egyeztetni, ezért nagyon sok múlt a rátermettségükön, hogy bekapcsolódjanak a rendezvény megvalósító munkájába. A szülők is bekapcsolódtak a versenyekbe a gyermekeik segítésére, mert élvezték a programokat; amit sajnos nehezen értettek meg, hogy a gyerek munkáját értékeljük és nem az övékét.”

6.2. A program kommunikálása szempontjából kiemelkedő pályázat

NTP-RITP-11-0039 Családjainkért Alapítvány pályázata példaértékűen a tapasztalatokról a program végén „Jó gyakorlat” kiadványt is készített. Ebben az eddig részt vett tehetséges roma fiatalokból álló tánccsoport életútját kívánják bemutatni. Ez egyben egyfajta sikeresség-mérésként is felfogható. Egyedül ebben a pályázatban írták le, hogy a tehetségtábor után, szeptemberben értesíteni fogják a tanuló iskoláját, osztályfőnökét, tanárait, hogy mit tapasztaltak. Komplex támogatás kialakítása a céljuk, különösen erős kényszer ez a roma programmal kapcsolatban.

7. Összefoglalás

Összefoglalásként elmondható, hogy a pályázat elérte közvetlen célját, lehetőséget biztosított több rendezvény lebonyolítására, amelyeken a roma fiatalok saját közösségükben megmutathatták tehetségüket, erősíthették identitásukat, kinyilváníthatták kulturális összetartozásukat. Mindezt a programot monitorozó szakértői vélemény is alátámasztotta: „A megfigyelések alátámasztották a tanulók szóbeli véleményét, pozitív viszonyulásukat a programhoz, a társaikhoz, a támogató tehetséggondozó pedagógusokhoz. Bár a csoport létszáma alacsony volt, a gyerekek összetartottak, motiválta őket a közösen végzett munka, az alkotási folyamat maga és annak végeredménye is. A szülők visszajelzései is egyértelműen pozitívak voltak, mindannyian örültek annak, hogy gyermekük részt vehetett ebben a programban, elégedettek voltak a programelemek megvalósításával és a tehetséggondozó munka szakszerűségével.”

71

A fogyatékkal élő tanulók, fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítására szolgáló

programok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-FÉT-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése. A 2011−2012. évi cselekvési program III. 2. pontja értelmében „Támogatni kell a fogyatékkal élő fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a fogyatékkal élő fiatalokat támogató szervezetek és Tehetségpontok együttműködését, a fogyatékkal élő fiatalokat fejlesztő szakemberek tehetségsegítővé válását”.


A fogyatékkal élő tanulók számára megvalósuló tehetségsegítő programokhoz szükséges feltételek megteremtése.

A tehetséges fiatalok produkcióinak bemutatására létrejövő rendezvények támogatása. Különböző tehetségterületen tevékenykedő tanulók számára, tapasztalataik fejlesztése

érdekében kirándulások, programok támogatása. Tehetséges fiatalok sikereinek publikálása helyi, regionális vagy országos szinten.


A programokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Rendezvények, Tehetség Napok, tavaszi kavalkádok stb. szervezése, megvalósítása. Kirándulások, programok szervezése, lebonyolítása. Tehetséges fiatalok sikereinek nyilvánosság biztosítása.



Beérkezett pályázatok 23 dbDíjazott pályázatok száma 19 db

A kért összeg 23 938 180 FtA rendelkezésre álló keretösszeg 25 000 000 FtMódosított keretösszeg 19 000 000 FtAz összes kifizetett támogatás 19 000 000 Ft

A programban részt vevő pedagógusok száma 199A részt vevő tanulók száma 695

A tehetségsegítő programok száma 80A tehetségsegítő rendezvények száma 25A publikációk száma 50

72

73

Az NTP-FÉT-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-FÉT-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázók székhelye Beadott pályázatok száma1 Szekszárd 32 Tököl 23 Berettyóújfalu 14 Gyomaendrőd 15 Hajdúböszörmény 16 Karancslapujtő 17 Kiskőrös 18 Körösladány 19 Martonvásár 110 Pécs 111 Pomáz 112 Püspökladány 113 Szeged 114 Tata 115 Velence 116 Zalaegerszeg 1


A 25 tehetségfejlesztő rendezvény keretében megvalósított 80 különféle program a kiírásnak megfelelően a fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok tehetségének fejlesztését szolgálta.

5.1. Tehetségazonosítás és beválogatásA Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel az egyenlő hozzáférés biztosítása a fogyatékkal élő fiatalok számára. Ennek értelmében az intézmények olyan programokat valósítottak meg, amelyek segítették az integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a fogyatékkal élő fiatalokat.

74

5.2. Tehetséggondozás A megvalósítás formája: iskolán kívüli programok

Egyhetes táborokat szerveztek: színi-, zenei-, képzőművészeti nyári alkotó táborok, fesztiválra felkészítő és tánctábor.A megfelelő légkör megteremtését szolgáló programok a fő programok mellett kiegészítésképpen valósultak meg, a lazítás, pihenés élményére lehetőséget adva a fiataloknak, úgymint: kirándulás, természetjárás, sétarepülés, játszóház.

Fejlesztési célok készségterületenkéntA tehetséggondozás alapelveinek megfelelően a megrendezett programok fejlesztési céljait négy fő csoportba sorolhatjuk:

A) A tehetséges gyermekek erős oldalának fejlesztése: a művészet speciális területéhez kötethető képességfejlesztési célok:

esztétikai érzék színpadi jártasság zenei hallás, ritmusérzék zenei megértés fejlesztése hang és a mozgás összefüggése előadó képesség improvizációs képesség fejlesztése belső látás és képzelet térlátás

B) A fogyatékkal élő tanulók gyenge oldalának fejlesztése, különösképpen az értelmi képességek, a mozgás és a beszéd területén:

gondolkodási képességek, logikus gondolkodás figyelemkoncentráció memóriafejlesztés önálló ismeretszerzés szókincsbővítés tájékozódás finommotorika nagymozgások mozgáskoordináció egyensúly gyorsaság állóképesség

C) A harmadik fontos terület, a szociális képességek, valamint az önismeret fejlesztése, amely a fiatalok kiegyensúlyozott fejlődéséhez, önmagukkal, valamint a környezettel való harmóniájukhoz vezet:

önismeret önbizalom önkifejezés pozitív énkép motiváció empátia érzelmi feszültségek szabályozása siker-kudarc feldolgozása feladatelkötelezettség kitartás alkotóvágy kreativitás

75

D) A fejlesztési célok negyedik csoportja azon célokat foglalja magába, melyek nem csupán a tehetséges gyermekre irányulnak, hanem annak egész környezetére, az osztály- illetve iskolaközösségre, esetleg tágabb értelemben a családra és a helyi közösségre. E célok a megfelelő „légkör” megteremtésében segítenek. A legtöbb program az integráció jegyében zajlott, ami kiemelkedő pozitívum, hiszen óriási lehetőséget jelent egy ilyen rendezvény a helyi közösség ép és fogyatékkal élő fiataljai közötti kapcsolatok kialakulására, ezáltal a tolerancia, a megértés és elfogadás növekedésére, ami kétségkívül minden érintett javára szolgál.

integráció tolerancia kommunikáció közösségépítés alkalmazkodás konfliktuskezelés kapcsolatteremtés nyitottság csapatmunka rugalmasság

5.3. Személyi és tárgyi feltételekA fogyatékkal élő fiatalok tehetsége jellemzően az iskolai tantárgyakon kívül mutatkozik meg, nem a klasszikus tudományterületekhez, ill. a tanulás tantermi módjaihoz köthető, hanem sokkal inkább a sport és a művészetek területén bontakozik ki. Ezért a tehetségfejlesztés alapvetően szakmaközi együttműködés által jöhet létre. A koordinációt és a szakmai vezetést általában a fogyatékkal élő gyermekekhez leginkább értő gyógypedagógusok, pszichológusok végezték, szorosan együttműködve tehetségfejlesztő szakemberekkel, valamint a társ szakmák alábbi szakembereivel: szociális munkás, óvodapedagógus, drámajáték-vezető, drámapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, diákotthoni nevelőtanár, rehabilitációs mentor valamint ifjúságsegítő.

5.4. EgyüttműködésAz egyes tehetségterületeknek megfelelően a programok lebonyolításában speciális szakemberekkel működtek együtt a tehetségsegítő gyógypedagógusok: lovas-, futball-, aikido edzők, versenybírók, zenészek, zeneterapeuták, népi kismesterek és iparművészek, kézműves szakemberek, táncpedagógusok és néptánc oktatók.Külön említésre méltó, hogy a projektfelelősök esetenként a célcsoporthoz kapcsolódó külső körnek szóló alkalmakat is szerveztek, például a szülőfórumot.

5.5. Eredmények méréseA fogyatékkal élő fiatalok évközben végzett munkája nyilvánosságot kapott rövidebb, nyitott programok keretein belül: sportnapi versenyek, művészeti gála, kiállítás, Ki mit tud? vetélkedő, tehetségnapok és tehetségbazár.


6.1. Tehetséggondozás szempontjából kiemelkedő pályázatAz alábbi pályázat kiemelkedő a fejlesztett készségterületek komplexitása, és az iskolán kívül megvalósított tehetséggondozó program gazdagsága szempontjából.

NTP-FET-11-0013 Tököli Általános Iskoláért Alapítvány: Vizual-art a természetbenA Tököli Általános Iskola gyógypedagógusa és képzőművész tanára 6 napos bentlakásos művészeti tehetséggondozó tábort szervezett a fogyatékkal élő tanulók részére a Duna melletti Parkerdőben. A viszonylag szigorú napirendű tábor a képzőművészeti tehetséggondozásra fókuszált, de a pedagógusok kiváló érzékkel építették fel a tábor nevelési kereteit, amely alapot ad a tehetséggondozó munkának:

76

„Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekeknek kötelezettségeik is legyenek: szobatakarítás, reggeli előkészítés, tábori szemétszedés stb. (…) Jó volt látni, hogy egyes gyerekek milyen mély szociális érzékenységgel rendelkeznek: maguktól fürdetik, rendezik kisebb, segítségre szoruló társaikat.”Kiemelendő a komplex tematikus fejlesztő program, amely a képzőművészeti tehetséggondozást körülvette: „Minden nap más nemzet jellegzetességeit ismerhették meg a gyerekek, a zenétől az étkezési szokásokig. Aktuális neveket kaptak, melyet mindenki büszkén viselt. A reggelek tornával kezdődtek és a nap folyamán is több lehetőségük volt a gyerekeknek arra, hogy sportoljanak, mozogjanak és egyszerűen a szabad levegőn tartózkodjanak. Az esti horgászás alkalmával sokaknak először volt alkalmuk látni a halfogás igazi folyamatát, melynek során megkedvelhették ezt a sportot. A csapatversenyek a különböző korosztályok együttműködésére adott jó lehetőséget, mely során a gyerekek toleranciát és elfogadásra való nyitottságot tanulhattak meg. A számháború kifogott a kisebbeken, néha maguk sem tudták ki kivel van egy csoportban, nem még azt, hogy mi a saját számuk. A jelmezes zenés esti mulatság sem maradhatott ki a szervezett programok listájából, ahol nagy kreativitást és ötletességet igényelt a jelmezek és sminkek elkészítése. Kerékpáros kirándulást szerveztünk, és volt még éjszakai túra is, mely az indián nap keretében zajlott.”

6.2. Személyi és tárgyi feltételek szempontjából kiemelkedő pályázat

NTP-FET-11-0005 Testvérmúzsák: Zenével a harmóniáért A Testvérmúzsák alapítvány szervezésében 3 zeneterapeuta végzettségű zeneművész tanár foglalkozott 5 intenzív napon át 8 látási-, értelmi- és mozgásfogyatékkal élő 10–23 éves korú tanulóval. Céljuk a fiatalok zenei tehetséggondozása, mentális–érzelmi–szociális képességeinek fejlesztése volt zenei módszerekkel. A szakemberek rendkívüli odafigyeléssel és igényességgel készültek a tehetséggondozó program megvalósítására.„Mivel ismertük a gyerekek fogyatékosságait, illetve annak mértékét, így annak megfelelően elő tudtuk készíteni az anyagokat, és tudtuk, milyen módon differenciáljunk.”Példaértékű a zenét kiemelkedő szinten művelő tanárok lelkes, elkötelezett, gyermek központú attitűdjének találkozása a zenei tehetségfejlesztés magas színvonalával. „A gyerekek maguk kísérleteztek a zenei hangokkal, azok megszólaltatásával, illetve a zenében értelmezhető és ahhoz kötődő összefüggések felfedezésével, és létrejött a legfontosabb strukturális − azaz a fizikai, affektív és intellektuális centrumok közötti − harmónia. A közös, oldott légkörben megvalósult foglalkozások során lehetőség nyílt a fogyatékosságból adódó emocionális problémák közvetett enyhítésére.”A halmozottan sérült gyerekek − a legjobb intézményekben is − állapotukból kifolyólag inger- és élményszegény környezetben élnek, és kevés lehetőségük van a külvilággal való kapcsolatteremtésre. A művésztanárok által megvalósított tehetségfejlesztő program, a záró koncerten való fellépés élményt nyújtott számukra, amely a további képességfejlesztéshez alapul szolgálhat majd.

7. Összefoglalás

A 19 nyertes pályázat beszámolójából megállapítható, hogy a támogatásra megítélt összeget megfelelő módon, a kiírásban megfogalmazott cél elérése érdekében használták fel. A rendezvények megvalósítása a késői szerződéskötés és az elnyert összeg késői érkezése ellenére mindenütt sikeres volt, és komoly pozitív visszhangot keltett nem csupán a résztvevőkben, szervezőkben, de a helyi közösség tagjaiban is. Ez a siker egyértelműen a pedagógusok és szakemberek lelkesedésének, magas motivációs és elkötelezettségi szintjének köszönhető. A tehetséggondozó munka folytatása minden pályázónál egyértelmű, valóságos szándék, ezt jelzi az a tény is, hogy a további terveket a nyertes projektek több mint 60%-ában már konkrét elképzelésekkel mutatták be.

77

A fogyatékossággal élők jogainak előmozdítását célzó, a tehetségsegítést támogató szakmai párbeszéd támogatására kiírt pályázat eredményei

(NTP-FOG-M-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése. A 2011−2012. évi cselekvési program III.2. pontja értelmében „támogatni kell a fogyatékkal élő fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a fogyatékkal élő fiatalokat támogató szervezetek és Tehetségpontok együttműködését, a fogyatékkal élő fiatalokat fejlesztő szakemberek tehetségsegítővé válását.”


Pénzügyi segítséget nyújtani a fogyatékossággal élő gyermekek jogairól, tehetségük segítését támogató, nemzetközi kitekintésű, interdiszciplináris párbeszéd elindításához. Olyan hálózatképző tevékenység támogatása, amely segíti a fogyatékossággal élő tehetségek számára a párbeszédet a művészeti, gazdasági, kulturális, politikai és szakmai élet szereplőivel.

A kiemelkedően tehetséges fogyatékossággal élő gyermekek jogi ismereteinek bővítése. A tehetséges fogyatékossággal élő gyermekek számára lehetőséget teremteni intézményi és

intézményközi találkozók megszervezésével a kapcsolatépítésre és a bemutatkozásra, szakmai megmérettetésre.


A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 1 000 000 Ft. Beadható pályázatok száma: 1 A pályázati felhívásra a meghívott szervezet, a Vizuális Világ Alapítvány.


Előzménynek tekinthető az „Együtt – Párbeszéd a különbözők együtt-működéséről” című rendezvény (2011. június 20.), amelyet az Oktatási Jogok Biztosa és a Vizuális Világ Alapítvány szervezett.

Az „Együtt…” című rendezvény egy hosszú távú társadalmi párbeszédet életre hívó esemény volt, melyben a fogyatékkal élők és többségi társadalom, a romák és nem romák, a fiatalok és idősek, a különböző vallási hátterű fiatalok közötti együttműködés akadályait, illetve ezek feloldhatóságát vizsgálták a meghívottak azzal a céllal, hogy bármely társadalmi csoportban szakemberek tehetségsegítővé és együttműködést segítővé váljanak. Ennek a rendezvénynek a szellemiségében valósultak meg azok a további események, amelyek a pályázati célok elérését szolgálták:

Média, oktatás, állampolgárok (Media, Education and Citizens) címmel nemzetközi konferencia a kisebbségben élő csoportok – köztük a fogyatékkal élők – médiareprezentációjáról, az állampolgári felelősségről, az érzékenyítést és együttműködést elősegítő oktatási módszerekről.

Mozgókép és médiaismeret Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt kiegészítő tartalmi elemek.

„Képes gyermekjogok”: A Kanadai Nagykövetséggel és az Oktatási Jogok Biztosának hivatalával a vizuális művészeteket és a közösségi médiát alkalmazó jogtudatosító program tíz, egymásról szélsőségesen eltérő magyarországi iskola számára.

78

A résztvevők:

Nemzetközi konferencia Média OKTV Jogtudatosító program 6 országból tehetségsegítő szakemberek

középiskolás diákok és tanáraik az ország minden részéből

általános- és középiskolás diákok és tanáraik (összesen 170 fő)

Az eredmények: A fogyatékossággal élő gyermekek lehetőségeiről és jogairól szóló, tehetséggondozásukat

támogató, nemzetközi kitekintésű interdiszciplináris párbeszéd a nemzetközi konferencia segítségével elindult.

Megvalósult annak a hálózatépítő tevékenységnek a támogatása, mely segíti a fogyatékossággal élő tehetségek számára a párbeszédet a művészeti, kulturális és politikai élet szereplőivel.

A kiemelkedően tehetséges fogyatékossággal élő gyermekek jogi ismereteinek bővítése; a fogyatékosok és a többségi társadalom együttélésével kapcsolatos ismeretek terjesztése; lehetőségek teremtése kapcsolatépítésre és bemutatkozásra a fogyatékkal élők és többségi társadalom vegyes közösségeiben.

5. Összefoglalás

„A pályázati támogatás igen hatékonyan hasznosult, mivel a kiépített közösség önerősítő és támogató módon kezdett el működni, a média megjelenések a fogyatékosok ügyeivel jellemzően foglalkozó médiumokon túlmutattak, a tehetségsegítők hálózata tovább bővül, a programok során megszületett diákmunkák és tanári beszámolók pedig a Képes gyermekjogok projekt egy következő szakaszához való erőforrások megteremtéséhez kitűnő alapanyagul szolgálnak.”

79

Az otthont nyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő

szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének javítását szolgáló programok támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-UGT-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése. A 2011−2012. évi cselekvési program III.3. pontja értelmében „Támogatni kell a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban, továbbá utógondozói ellátásban részesülő fiatalok integráló környezetben megvalósuló tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Továbbá támogatni kell ezen fiatalokkal foglalkozó szakemberek tehetségsegítővé válását.”


A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, otthont nyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülő fiatalok tehetségsegítő programjaihoz szükséges feltételek megteremtése.

Rendezvények, Tehetség Napok, tavaszi kavalkádok stb. szervezése, megvalósítása a tehetséges fiatalok produkcióinak bemutatására.

Kirándulások, programok szervezése, lebonyolítása különböző tehetségterületen tevékenykedő tanulók számára, tapasztalataik fejlesztése érdekében.

Tehetséges fiatalok sikerei publicitásának biztosítása helyi, regionális vagy országos szinten.


A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, otthont nyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülő fiatalok tehetségsegítő programjaihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése.

Rendezvények, Tehetség Napok, tavaszi kavalkádok stb. szervezése, megvalósítása. Kirándulások, programok szervezése, lebonyolítása. Tehetséges fiatalok sikerei publicitásának biztosítása.


A pályázattal kapcsolatos összefoglaló információk:Beérkezett pályázatok száma: 8 dbTámogatott pályázatok száma: 8 db

Az igényelt összeg: 11 681 017 FtA rendelkezésre álló keretösszeg: 25 000 000 FtMódosított keretösszeg: 9 600 000 FtAz összes kifizetett támogatás: 9 600 000 Ft

A tehetségfejlesztő programokon részt vevő tanulók száma 677 főA résztvevők közül otthont nyújtó, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek száma

177 fő

A tehetséggondozó rendezvények száma 14A tehetséggondozó programok száma 36

80

Az NTP-UGT-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

Az NTP-UGT-11 pályázati kör nyertes pályázóinak székhelye

Pályázó székhely település Beadott pályázatok száma

1 Budapest 22 Debrecen 23 Kecskemét 14 Püspökladány 15 Salgótarján 16 Velence 1


A pályázatok szakmai beszámolóit az alábbi szempontok szerint foglaljuk össze: áttekintjük a személyi és tárgyi feltételeket, bemutatjuk a tehetségsegítő programokat, a megvalósított fejlesztési szempontokat, a pályázatban vállaltakon felül szervezett programokat, a publikációkat, valamint a pályázók további terveit.

5.1. Tehetségazonosítás és beválogatásA Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel az egyenlő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű, nem családban élő fiatalok számára. Ennek értelmében a pályázók olyan programokat valósították meg, amelyek integráló környezetben biztosították a hátrányos helyzetű fiatalok tehetségének kibontakozását.


A megvalósítás formái a hátrányos helyzetű fiatalok egy tehetségnap (5 pályázónál) keretében bemutatkoztak

kézműves munkáikkal, népzenei, néptánctudásukkal, sportteljesítményükkel, továbbá vetélkedőkön mérették meg magukat,

81

egy táborozás során (3 pályázónál) pozitív élményekhez segítették a tehetségműhelyek résztvevőit a színjátszással, ill. a fesztiválélmények dramatikus és multimédiás feldolgozásával,

a művészeti kavalkád programjai (12 program), produkciói (5 féle) jó eszközei voltak a kapcsolatépítésnek,

kiállításokon (4 pályázónál) mutatták be magukat; „toborzó korzón” (1 pályázó) próbáltak új patrónusokra találni.

3 pályázó támogatott tevékenységéhez kapcsolódott más tehetségfejlesztő program is: Kerékpáros túra és strandlátogatás; színházi előadás, táncház, középkori lovagi bemutató, és

egészségmegőrző tanácsadás. Tihanyi hajókirándulás (apátság, Baba-múzeum, haditechnikai kiállítás). Hungária Kollégium Kókler színtársulata Nemzetközi diákszínjátszó fesztiválon vett részt a

„Lifeshow on the water” című produkcióval a törökországi fesztiválon. A gyermekek különböző gyámi státusza miatt a külső programban való részvételek

törvényhez kötöttek és a gyermekfalun kívül a feladatvégzéshez kapcsolódó szabadság és esélyegyelőség sérült volna, ezért 1 pályázó esetében nem volt egyéb program.

Fejlesztett készségterületek lehetőséget teremteni arra, hogy „normál” közegben élő kortárs csoportokkal

megismerkedhessenek és őket is megismerjék, valamint tehetségüket összemérjék, kreativitásra ösztönzés; önbizalom, önkifejező-, alkotókészség erősítése, szociokulturális

deficitek pótlása, készség- és képességfejlesztés, részképességek és az egyes személyiségjegyek erősítése, koncentráló készségük, memória, figyelem fejlesztése- konfliktuskezelés,

önbecsülésük erősítése, ami segíti társadalmi integrációjukat, és iskolai beilleszkedésüket, kudarctűrés képességének fejlesztését a kommunikációs helyzetek biztosításával és a

metakommunikáció felhasználásával kapcsolatépítés, önbizalom erősítés és a tehetség felvállalásának képessége.

5.3. Személyi és tárgyi feltételek

Személyi feltételekA rendezvények, Tehetség Napok, tavaszi kavalkádok, kirándulások, táborok megvalósításának személyi feltételei: a foglalkozásvezető pedagógusok, nevelőszülők, önkéntes segítők és munkatársakon kívül szükség volt a program teljességét biztosító szakemberek bevonására, meghívására is. A program jellegétől, témájától függően drámapedagógusok, művészek, sportolók (pl. Mészáros Lajos volt kosárlabda szövetségi kapitány; Czinege Katalin, volt válogatott kosaras), verseny lebonyolítók, pszichológusok segítették a tehetséggondozó munkát.

Tárgyi feltételekA pályázók a támogatási összegből biztosították a megvalósítás tárgyi feltételeinek egy részét. A sportrendezvényekhez jó minőségű labdákat, biztonságos kapukat, hálókat, palánkokat, új pályát kaptak; a versenyek díjazottjainak serlegeket, emléklapokat biztosítottak. A művészeti foglalkozások, tevékenységek, bemutatók sokféle alapanyagot, kézműves eszközt igényeltek; kameraállványok, teleszkópos rúd, magnó, erősítő, hangfalak, digitális fényképezőgép beszerzésére is szükség volt. Laptop, projektor, nyomtató, pendrive részben a foglalkozások hatékonyságát segítette, másrészt a meghívók, bemutatók előkészítésének eszközei.

82

5.4. EgyüttműködésA támogatást elnyert szervezetek a pályázatok többségében szoros együttműködést építettek ki a hátrányos helyzetű fiatalokat befogadó utógondozó intézményekkel illetve a befogadó nevelőszülői hálózattal a tehetségfejlesztési programban való részvételük biztosítása érdekében.

5.5. A program kommunikálása Minden pályázó bemutatta a program tehetséges tanulóit a honlapján, faliújságján. Továbbá:

A kecskeméti gyermekfalu helyi (időszakos) kiadványában bemutatták a tehetségeket és elért sikereiket.

Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat www.hbmtgysz.hu és az alapítvány www.jovodert.extra.hu honlapján.

A püspökladányi gyermekek által készített művekből kiadvány készült, illetve azokat kiállították a művelődési házban.

A Béke Gyermekotthon „Hulladékból művészet” munkáinak kiállítása július 15-ig volt látható a könyvtár (honlapja is) területén. Eredmények kommunikálása: helyi újságban (Béke Hírnök) Az előadásról egy fotókiállítás is készül.

A fesztiválon és táborban készült képeket, beszámolókat a FICE Magyarországi Egyesülete által kiadott MI-magazin soron következő száma közli.

A salgótarjáni pályázó a Nógrád Megyei Hírlapnak elküldte az eseményről szóló szöveges és fényképes beszámolót, Fotó- és video-dokumentáció készült, melyeket rendezvényeken bemutatnak, illetve társintézményeknek megküldenek.

A debreceni Bihari Állami Gondozattak Egyesülete az Alföld TV Pezsgő című műsorában jelent meg programjával.

A Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Velencei Híradóban mutatta be tehetséges diákjait.


A nyolc pályázat közül az alábbi 3 pályázatot fontos kiemelni példaértékük miatt.

6.1. Együttműködés szempontjából kiemelt pályázat

NTP-UGT-11-0001 SZIÉTA Művészeti Egyesület „Tehetséggondozás a művészetpedagógia eszközeivel a Kecskeméti S.O.S. Gyermekfaluban”

Mintaszerű összefogás valósult meg a tehetséggondozás és a hátrányos helyzetű fiatalok esélyhez juttatása érdekében.„…A tervezett eseménysorozat két modulból állt. Az egyik a Nyár eleji Művészeti Kavalkád volt, a másik modult a tehetségek támogatását segítő gyermek és gondozói programok alkották.A Kavalkádon a kreativitásé volt a főszerep:A június 28-án megrendezett szabadtéri és belső tereket igénylő játékos művészeti nap hasznos időtöltést és hatékony képességfejlesztést és bemutatkozási lehetőséget biztosított minden korosztály részére. A szakképzett foglalkozásvezetők irányításával a nap folyamán állandó 45 perces foglalkozások működtek, amelyeken a falu lakói érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelően vettek részt. A beltéri előadó-művészeti foglalkozások népszerűsége és játékossága minden 7 év alatti gyermeket bevont a tevékenységbe.A kültéri előadó-művészeti foglalkozások során a gyermekek szabadon mozoghattak a tevékenységek megvalósítása közben. A képzőművészeti és kézműves foglalkozások egyszerre több helyszínen zajlottak. Ezt a folyamatos (kihangosított és kiplakátolt) szervezés segítette. A fotóművészeti foglalkozásokon egyszerre 15 gyermek vett részt. A kis alkotók az elkészült alkotásaikat a nap végén magukkal vihették. Ezeken a foglalkozásokon egy rövid szakmai bevezető után a fényé és a kreativitásé volt a főszerep. Az árnyképkészítést a fotogram készítés követte, ahol a gyermekek szabadon használhatták fantáziájukat, kreativitásukat.

83

http://www.jovodert.extra.hu/

http://www.hbmtgysz.hu/

Képességfejlesztő és tehetséggondozó programok gyermekeknek és felnőtteknek:A művészeti kavalkádot megelőzően a gyermekprogramok megvalósításához kapcsolódóan a különböző művészeti területek szakmai képviselői tartottak foglalkozásokat az adott területen tehetségígéretek és érdeklődők részére. Ezek a foglalkozások magukba foglalták a színházi, a zenei, a bábművészeti, a táncos, a képző- és fotóművészeti és a kézműves területeket. Az egyesület szakemberei fontosnak tartották, hogy a gyermekek és fiatalok foglalkoztatása mellett a gyermekekkel foglalkozó felnőttek számára szintén tervezett tevékenységekkel segítsék a közösségépítést, és a pedagógiai felkészítést a tehetséggondozó tevékenységek ellátására. Ezen programelem esetén a fent említett művészeti területek mindegyikéhez elkészült a 30 órás tehetséggondozó műhely komplex programja az S.O.S. anyákból, nevelőszülőkből, pedagógiai munkatársakból álló munkacsoportok tevékenysége eredményeként. A foglalkozások megtartására a tervezettek szerint került sor, a munka eredményességét a folyamatos kapcsolattartás mutatja.A két modulból álló, közösségi programba koncentrálódó program megvalósítása a tervezettekhez igazodva, sikeresen zajlott…”

6.2. Tehetségfejlesztő foglalkozások szempontjából kiemelt pályázat

NTP-UGT-11-0004 Pax Vobis Alapítvány: „Tehetségfejlesztés a Béke gyermekotthonban”A pályázat megvalósítása során egy jól átgondolt, jó programot vittek végig a szervezők:A megvalósult pályázati program elemei:1. Színjátszó szakköri foglalkozások 2012. május 30–2012. június 22. között. − a Béke gyermekotthon könyvtára (foglalkozások),2. „Hulladékból művészet”, művészeti foglalkozások: 2012. május 30–2012. június 24. − Zamárdi gyermekotthonok üdülője (tábor, előadás),3. Színjátszó tábor: 2012. június 24–2012. június 30. között, 7 nap. − Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókja (kiállítás).

A közös alkotó munka során a gyerekek sikerélményhez jutottak, hasznosnak, értékesnek, egyenrangúnak érezhették magukat. A sikerélmény a további kreativitásra ösztönözte őket, a bennük rejlő képességek a felszínre kerülhettek. Nőtt az önbizalmuk, önkifejező- és alkotókészségük. A táborban − természeti környezetben − együtt töltött hét nap, valamint a színházi előadás bemutatása elmélyítette és erősítette a program személyiségfejlesztő, tehetséggondozó hatását.A „Hulladékból művészet” művészeti foglalkozások célja a művészeti nevelés, szociokulturális deficitek pótlása, készség- és képességfejlesztés volt, valamint a helyes hulladékgazdálkodás elsajátítása. A hulladékkal való helyes bánásmód erősítette a gyerekek természettudatos életmód iránti tiszteletét, a környezettudatos gondolkodás elmélyítését.

A „Hulladékból művészet” foglakozásokon keresztül a következő területek fejlesztésére fektettük a hangsúlyt: koncentráció, türelem, finommotorika, kommunikáció, vizuális koncentráció, irányok és arányok érzékelése, esztétikai érzek fejlesztése, auditív figyelem, ismeret-bővítés, kognitív képességek fejlesztése, figyelem, észlelés területeinek korrekciója, éles eszközök használata, konfliktuskezelés…”

6.3. A program kommunikálása szempontjából kiemelt pályázat

NTP-UGT-11-0007 Bihari Állami Gondozottak Egyesülete „Patrónus Toborzó Korzó” A tehetséges gyerekek bemutatkozása mellett a program felhívta a figyelmet a tehetséggondozás fontosságára, népszerűsítésére és a támogatás szükségességére a patrónusi munka és az önkéntesség szerepére.

„A Patrónus Toborzó Korzó megrendezésének célja új patrónusokat integrálni a tehetséges gyerekeket és fiatalokat patronáló programba. Ennek érdekében rendezvényünkön színpadot állítottunk fel, melyen délelőtt 10:00 órától este 20:00 óráig olyan fiatalok adtak műsort, akik az idei év tehetségkutató versenyén kiemelkedő eredményt értek el.”

84

„A produkciókat az Alföld TV műsorvezetői konferálták fel. A Patrónus Toborzó Korzó részletei pedig megtekinthetők lesznek a TV csatorna Pezsgő című műsorában. Ezzel elérhettük azt, hogy azokhoz a személyekhez is eljut a megfelelő információ és a tehetséges gyermekek és fiatalok bemutató produkciói, akik valamiért nem tudtak megjelenni rendezvényünkön, de érdeklődnek munkánk, és az állami gondoskodásban nevelkedők tehetséggondozásának támogatása iránt.”

„A rendezvényünkön pavilonokat állítottunk fel. A pavilonok mindamellett, hogy árnyékot szolgáltattak a fellépők számára fellépéseik előtt, között vagy után, lehetőséget biztosítottak arra is, hogy beszélgetések jöhessenek létre a fellépőink, kísérőik, illetve a rendezvényre látogatók között. Így a fellépőink, mindamellett, hogy produkcióikat bemutatták színpadunkon, gondolatébresztő beszélgetéseket folytathattak leendő patrónusainkkal, agitálhatták őket a hálózatba lépésre. A pavilonokban teret kapott egy képzőművészeti kiállítás is, mely szintén érdeklődést váltott ki a rendezvényre látogatókból…”

7. Összefoglaló

A felhívásunkra a vártnál kevesebben pályáztak, de annál érdekesebb, változatosabb programokkal. A 8 nyertes a támogatásra megítélt összeget megfelelő módon, a kiírásban megfogalmazott cél elérése érdekében használta fel. Összesen 14 rendezvényt valósítottak meg 36 programmal, melyekhez egyéb, más forrásból finanszírozott, a tehetséggondozást támogató program is kapcsolódott.

85

A Nemzeti Tehetségpont működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának támogatására kiírt pályázat eredményei (NTP-PONT-M-11)


A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (továbbiakban: NEFMI) megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) és a Wekerle Sándor Alapkezelő (továbbiakban: Alapkezelő) a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról szóló 1373/2011. (XI.8.) Kormányhatározat, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII.23.) Kormányrendelet, valamint a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának szabályairól szóló 54/2011. (IX.1.) NEFMI rendelete alapján meghívásos pályázatot hirdetett a Nemzeti Tehetségpont működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának támogatására.


A pályázat célja anyagi támogatás biztosítása a Kárpát-medencében működő, Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program keretében létrejött tehetségsegítő hálózatot koordináló Nemzeti Tehetségpont számára, hozzájárulva ezzel a kiemelt projekt és a Nemzeti Tehetség Program eddigi eredményeinek fenntartásához.

Ezen belül kiemelten: A Magyar Géniusz Program folyamatban lévő pályázatainak támogatásához szükséges, a

kiemelt projekt folytatását képező tevékenység. A kialakult tehetségpontokból álló hálózat működésének és további fejlesztésének támogatása. A tehetségsegítő szakemberek számára fejlesztett képzések további bonyolításának

támogatása. A Kárpát-medencében működő tehetséggondozó műhelyek jó gyakorlatai terjesztésének

támogatása. Az EU Tehetségsegítő Központ megalakításához szükséges előkészítés támogatása.


Tehetségpontok hálózata hatékonyságának fenntartása:o regisztrációs és akkreditációs feladatok ellátása,o a figyelem felhívása a Tehetségpontok által nyújtott tevékenységekre,o a Tehetség Tanácsok koordinációja.

Géniusz képzések szervezése, megtartása itthon és a határon túl /„minimum 6 képzés június 30-ig”/.

Tehetségtérkép működtetése, az adatbázis karbantartása, frissítése. Géniusz-könyvek utógondozása:

o a kötetek eljuttatása a tehetségpontok és műhelyek számára,o további szakmai tartalmak publikálása /minimum 2 új szakkönyv/.

Kommunikáció, tájékoztatás:o a géniusz-portál honlap fenntartása, gondozása, fejlesztése,o a Tehetségtérkép webes és fejlesztői támogatása,o a tehetséggondozással kapcsolatos információk közzététele /tehetségek és segítőik

bemutatása, hírek közlése, pályázati lehetőségek közzé tétele, közvélemény-kutatás/,o elektronikus és telefonos ügyfélszolgálat fenntartása.

86

Tehetségnapok szervezése:o egy országos Tehetségnap megszervezése (március),o egy szakmai konferencia társszervezése,o két tájékoztató fórum a Tehetségpontok számára.


A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 70.000.000 Ft, volt. A pályázaton 1, a nyertes pályázó indult. Az elnyert támogatás összege 70.000.000 Ft. A támogatási időszak: 2011. november 9. és 2012. június 30.


A szakmai beszámolót az alábbi szempontok alapján foglaljuk össze: megvalósult tevékenységek, kommunikáció, Tehetségnapok bemutatása.

Megvalósult tevékenységek A támogatott időszakban 237 új Tehetségpont létrehozására került sor (a számuk így már eléri

a 867-et):o Sor került 23 szakértő bevonásával 45 Tehetségpont személyes meglátogatására, azaz

minőségbiztosítására, akkreditációjára (2012. június).o Az adatokat folyamatosan frissítették és tették közzé a

http://geniuszportal.hu/tehetsegpontok honlapon.o Bővült a Tehetségsegítő Tanácsok hálózata, számuk 46-ról 65-re emelkedett.

A Nemzeti Tehetségpont szervezésében sor került 5 határon túli pedagógusképzésre (az akkreditált képzések határon túli jogi státuszuk alapján műhelymunkák), az alábbi helyszíneken: Sepsiszentgyörgy, Beregszász, Muzslya, Szabadka, Kolozsvár.

Folyamatosan valósult meg a Kárpát-medencei Tehetségtérkép frissítése http://geniuszportal.hu/tehetsegterkep.

o Sor került 4 új, sikeres tehetségsegítő program megjelenítésére.o 37 új jó gyakorlat gyűjtésére került sor, melyek értékelése folyamatban van.

A már 25 kötetből álló Géniusz Könyvtár példányait a Tehetségpontok térítésmentesen kapták. A könyvek elérhetők a http://geniuszportal.hu/geniuszkönyvek oldalról is.

o Önálló kötetként kettő jó gyakorlat és módszertani útmutató jelent meg.o Sor került a tehetséggondozás legújabb eredményeit bemutató művek megvásárlására

(5 cím, 600 kötet), és a Tehetségpontokba való eljuttatására.o A honlapon is elérhetően 4, a tehetséggondozással kapcsolatos tanulmány, kutatás

jelent meg (http://geniuszportal.hu/content/tanulmanyok).

Kommunikáció A Nemzeti Tehetségpont munkatársai Magyarországon és a határon túl (Kolozsvár, Szabadka,

Zenta, Tokaj, Kaposvár, Pécs, Nyíregyháza, Sárospatak, Székesfehérvár, Győr, Budapest, Debrecen, Tatárszentgyörgy, Beregszász, Gyula) részt vettek oktatási intézmények, Tehetségpontok, Tehetségsegítő Tanácsok, civil szervezetek által szervezett tehetséggondozó rendezvényeken.

A Nemzeti Tehetségpont fenntartja azt a kommunikációs struktúrát, amelynek fontos eszköze a havonta több 100 000 ember által látogatott portál, a http://geniuszportal.hu.

A támogatott időszakban 7 alkalommal készült hírlevél, egyenként 7000 olvasóhoz jutott el. A pályázati lehetőségekről több alkalommal kaptak külön tájékoztatást a Tehetségpontok

(http://geniuszportal.hu/?q=hirlevel_archivum).

87

Tehetségnapok szervezése

Tervezett tevékenység Megvalósult, tervezett tevékenység

Nem tervezett, megvalósult tevékenység

1 Országos Tehetségnap megszervezése (március)

2012. március 24. Budapest, Országos Tehetségnap −

1 szakmai konferencia társszervezése (április)

2012. április 27−28. Tokaj,ECHA Tehetségfejlesztő Konferencia

−

2 tájékoztató fórum a Tehetségpontok számára

2012. június 1. Budapest, Akkreditációs felkészítő a Tehetségpontok számára

−

2012. május 21.Tehetséghidak-műhelymunka

2012. június 25.A Tanulmányi és Művészeti Versenyek Tehetségsegítő Tanácsának alakuló ülése

2012. június 5. Szakmai továbbképzés2012. április 21. Szentendre, Országos Szépíró verseny (támogatás)2012. június 30−július 7. Gyula, DELTA Nyári Diákakadémia(támogatás)

6. Összefoglalás

A Nemzeti Tehetségpont működésével kapcsolatos feladatok támogatása hozzájárult a tehetséggondozás Kárpát-medencei hálózatának erősítéséhez. A Nemzeti Tehetségpont tevékenysége főként a tehetséggondozás disszeminációját segíti. A tervezett és a megvalósított tevékenységek között elsősorban a rendezvények vonatkozásában volt eltérés, de ez a projekt eredményességét nem gyengítette.

88

Az „Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban részt vevő kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására” címmel kiírt pályázat eredményei (NTP-ADY-11)


A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepel a hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének támogatása. Az 1373/2011. (XI.8.) Korm. határozat rögzítette a Nemzeti Tehetség Program 2011−2012. évi cselekvési programját, amelynek finanszírozásáról a 233/2011. (XI. 8.) Korm. rendelettel módosított 152/2009. (VII.23.) Korm. rendelet rendelkezett. A 2011−2012. évi cselekvési program VII.2 pontja tartalmazza: „Támogatni kell a határon túli magyarság regionális, valamint az egész Kárpát-medencére kiterjedő magas szintű tematikus Tehetségsegítő Tanácsainak, Tehetségpontjainak működését, együttműködését egymással, az állami intézményekkel és az önkormányzatokkal, valamint tevékenységük elmélyítését és kiterjesztését.” A kormány külhoni magyarokkal kapcsolatos stratégiájának alapelve az egységes nemzetben, így az egységes nemzeti oktatáspolitikában való gondolkodás. Magyarországon a tehetséggondozás, a Nemzeti Tehetség Program kidolgozása az oktatás és ezen keresztül az ország szellemi erejének megerősítését célozza meg, amelyet a 1373/2011. (XI.8.) Korm. határozatban foglaltak szerint ki kell terjeszteni a külhoni magyarokra is.Az Ady Endre-ösztöndíj a fent vázolt koncepcióval harmonizálva jelentős mértékben hozzájárul a külhoni magyar közoktatás megerősítéséhez, a magyar nyelvű oktatás minőségének megszilárdításához és növeléséhez, a magyar nyelvű oktatás vonzóvá tételéhez, a magyarság szellemi és gazdasági felemelkedésének elősegítéséhez.


Cél pénzügyi segítség nyújtása a határon túli magyar nyelvű közoktatásban részt vevő, kiemelkedően tehetséges 6–12. (Szlovákiában 13.) évfolyamon (középiskolában vagy alapfokú iskolában) tanuló, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára annak érdekében, hogy a támogatás révén zavartalanabbul tudják folytatni tanulmányaikat.


A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 30 000 000 Ft a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. melléklete, XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20/4/34 Nemzeti Tehetség Program fejezeti előirányzat (ÁHT: 282178) terhére. A fejenként 100 000 Ft-nak megfelelő összeggel támogatott ösztöndíjasok országonkénti eloszlása a következőképpen alakult (a szlovákiai alulpályázás folytán a fennmaradó helyeket a túlpályázás arányában osztották szét a többi ország pályázói között:

Érettségiig magyar nyelven tanulók száma

Ady ösztöndíjaso

k száma (elméletileg)

Ady ösztöndíjas létszám

Beérkezett

pályázatok száma

Arány Ady ösztöndíjas többlet létszám (Szlovákiában

mindenki kap, aki beadta)

Támogatott

pályázatok száma

Románia 66 984 175,55 175 347 198% 1 176

Szerbia 12 839 33,65 34 457 1344% 6 40

Szlovákia 26 014 68,18 68 59 87% 0 59Ukrajna 8 631 22,62 23 117 509% 2 25összesítés 114 468 300 300 980 21 9 300

89

A rendelkezésre álló adatok nagyfokú bizonytalansága mellett megkockáztatható ugyanakkor az az állítás, hogy a túlpályázás ellenére az oktatási intézmények egy jelentős részéből nem érkezett be pályázat (úgy tűnik a szerbiai iskolák körében sikerült leginkább meghirdetni az Ady-pályázatot).


A pályázat sikeres lebonyolításában a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület (Kolozsvár), a Bolyai Farkas Alapítvány (Zenta), a „GENIUS" Jótékonysági Alapítvány (Beregszász) és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége működött közre.A pályázók gyakorta megírták, hogy mire kívánják fordítani a támogatási összeget. Legtöbbször az alábbi felhasználási célokat jelölték meg: tanszerek, könyvek beszerzése, bejárás költségei, ruházkodás, különórák, tanulmányi kirándulások, felsőoktatás első félévi tandíja, alkalmanként számítógép, kerékpár vásárlása.A beszámolókban a versenyek megnevezése nem volt mindig pontos. Ahol ugyanaz a diák ugyanazon verseny megyei és országos szintjén is szerepelt: azt statisztikailag egy elemként vettük figyelembe, de természetesen egy diák többféle versenyen is sikeres lehetett. Az iskolai szintűeket lehetőség szerint kihagyja az alábbi felsorolás, de ez nem volt mindig egyértelmű. A csoportos számok pl. tánckar, csapatsport vsz. kevesebbszer szerepeltek.

Az alábbi diagram mutatja a tanulmányi versenyek műveltségi terület szerinti eloszlását:

Magyar

nyelv

és iro

dalom

Élő id

egen nyel

v

Matemati

ka

Ember

és tár

sadalo

m

Ember

és ter

mészet

Földünk –

környez

etünk

Művésze

tek

Informati

ka

Életvi

tel és

gyak

orlat

Testnev

elés é

s sport

020406080

100120140160180

5. Összefoglalás

Összefoglalóan megállapítható, hogy a külhoni magyar nyelvű oktatásban résztvevő kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására kiírt pályázat céljai a határon túli szervezetek közreműködésével teljesültek. A jelentős túlpályázás is mutatja a kiírás jövőbeli meghirdetésének indokoltságát.

90

Összegzés

A Nemzeti Tehetség Programiroda 2011-es pályázati felhívása országszerte széles körben elérte az intézményeket. A meghívásos pályázatoktól eltekintve benyújtott közel 1500 pályázatból 500-nál több nyert támogatást. A pályázatok száma jól tükrözi, hogy az intézmények számára kiemelten fontos lehetőség volt a pályázati felhívás.

A pályázatok megvalósulásával kapcsolatos indikátorokat tekintve megállapíthatjuk, hogy a közel 624 millió forint támogatásból több mint 330 ezer tanuló részesülhetett, azaz magyar oktatási rendszerben tanuló minden ötödik diákot érintett a Nemzeti Tehetségprogram valamely eleme.

Beérkezett pályázatok

száma (db)


száma (db)

Felhasználható keretösszeg

Módosított keretösszeg

A pályázott összeg (Ft)

Az összes kifizetett

támogatás (Ft)

KKT A 11 8 10 000 000 Ft 5 200 000 Ft 19 682 368 Ft 4 700 000 FtKKT B 12 9 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft 11 431 638 Ft 10 000 000 FtKKOLL 50 35 90 000 000 Ft 13 000 000 Ft 19 938 428 Ft 12 800 000 FtKTMK 322 67 50 000 000 Ft 73 500 000 Ft 418 770 505 Ft 73 500 000 FtÉP-M 1 1 5 000 000 Ft 5 000 000 Ft 5 000 000 Ft 5 000 000 FtKTTV 155 117 60 000 000 Ft 83 500 000 Ft 182 218 400 Ft 81 800 000 FtMSV 573 117 30 000 000 Ft 64 900 000 Ft 576 364 047 Ft 62 200 000 FtKÉTV-M 1 1 25 000 000 Ft 25 000 000 Ft 25 000 000 Ft 25 000 000 FtKID-M 1 1 18 000 000 Ft 18 000 000 Ft 18 000 000 Ft 18 000 000 FtAMI 52 43 50 000 000 Ft 59 800 000 Ft 107 759 967 Ft 56 300 000 FtSZKOLL 48 27 50 000 000 Ft 50 000 000 Ft 141 556 211 Ft 50 000 000 FtTDK 130 30 50 000 000 Ft 50 000 000 Ft 210 061 307 Ft 44 506 000 FtRITP 55 42 25 000 000 Ft 41 400 000 Ft 65 169 023 Ft 40 500 000 FtFÉT 23 19 25 000 000 Ft 19 000 000 Ft 23 938 180 Ft 19 000 000 FtFOG-M 1 1 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 FtUGT 8 8 25 000 000 Ft 9 600 000 Ft 11 681 017 Ft 9 600 000 FtPONT-M 1 1 70 000 000 Ft 70 000 000 Ft 70 000 000 Ft 70 000 000 FtADY 980 300 30 000 000 Ft 30 000 000 Ft 30 000 000 Ft 30 000 000 Ftösszesítés 2424 827 624 000 000 628 900 000 1 937 571 091 613 906 000

A benyújtott és a támogatott pályázatok száma között jelentős különbség a KTMK, az MSV és a TDK körökben alakult ki. A benyújtott pályázatok száma és a kért összeg jóval meghaladja a kereteket, ami utal arra, hogy az intézményekben alapvetően szűkös a tehetséggondozó programok megvalósításához rendelkezésre álló anyagi forrás. A felhasználható keretösszeget jóval meghaladó igény figyelhető meg az AMI, a KTMK, a KTTV, az MSV az SZKOLL és a TDK pályázati körök esetén. A kerethez képest jelentősen kevesebb támogatást igényeltek azonban a KKOLL és az UGT körökben.

91

Az alábbi diagram szemléletesen mutatja az egyes pályázati körök támogatásának arányát

FOG-M 1 000 000 Ft

KKT A 4 700 000 Ft

ÉP-M 5 000 000 Ft

UGT 9 600 000 Ft

KKT B 10 000 000 FtKKOLL 12 800 000 Ft

KID-M 18 000 000 FtFÉT 19 000 000

Ft

KÉTV-M 25 000 000 Ft

ADY 30 000 000 Ft

RITP 40 500 000 Ft

TDK 44 506 000 Ft

SZKOLL 50 000 000 Ft

AMI 56 300 000 FtMSV 62 200 000

Ft

PONT-M 70 000 000 Ft

KTMK 73 500 000 Ft

KTTV 81 800 000 Ft

Az összes kifizetett támogatás (Ft)

A nyílt pályázatok közül arányaiban a legnagyobb támogatást a tanulmányi tehetséggondozó versenyek kapták, közvetlen ezután a természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciák elmélyítését szolgáló tehetséggondozó programok, harmadikként pedig a művészeti és sport versenyek.

92

Az egyes pályázati körök eltérő mértékben érintették a tanulókat. Ezt szemlélteti az alábbi diagram:

összes többi: 3%

KTTV 61%

MSV 36%

A programokon résztvevő ill. a versenyekre nevező tanulók száma (fő)

AMIFÉTKKOLLKKTKTMKKTTVMSVRITPSZKOLLTDKUGTKÉTV-MÉP-MKID-MADYFOG-MPONT-M

A diagramon jól látható, hogy az első és a harmadik legnagyobb támogatást nyert pályázati körben megvalósított programok a tanulók több mint 90%-át érték el. A természettudományos, matematikai és műszaki kompetenciák elmélyítését szolgáló tehetséggondozó programok az összes tanulónak csak a 0,45 % - át érintették.A sort folytatja az alapfokú művészetoktatási intézmények, a felsőoktatásban működő szakkollégiumok, valamint a roma fiatalok tehetséggondozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférését szolgáló programok támogatása.

93

Az alábbi diagram mutatja a pályázatok támogatásához eredetileg meghatározott keretösszeg, a pályázók által igényelt támogatás, a módosított keretösszeg valamint az összes kifizetett támogatás egymáshoz való viszonyulását a nyílt pályázati körökben.

FOG-M

KKT A

UGT

KKT B

KKOLL

FÉT

RITP

KTMK

KTTV

TDK

SZKOLL

AMI

0 Ft 200,000,000 Ft 400,000,000 Ft 600,000,000 Ft

Az összes kifizetett támogatás (Ft)A pályázott összeg (Ft)Módosított keretösszegFelhasználható keretösszeg

A nyertes pályázók székhelyeinek országos megoszlása a következőképpen alakult. Valamennyi régióban, összesen 139 településen voltak nyertes pályázók. A pályázók területi megoszlását szemlélteti a következő térkép:

94

A nyílt pályázati körök nyertes pályázóinak székhely szerinti területi megoszlása

A nyílt pályázati körök nyertes pályázóinak székhely szerinti megoszlása a három és több nyertes pályázatot adó települések sorrendjében*

Sorszám Település Pályázatok száma

1 Budapest 115

2 Debrecen 32

3 Eger 18

4 Miskolc 18

5 Nyíregyháza 18

6 Pécs 18

7 Kecskemét 11

8 Szekszárd 11

9 Szeged 10

10 Békéscsaba 9

11 Szolnok 9

12 Győr 7

13 Nagykanizsa 7

14 Tatabánya 7

15 Kaposvár 6

16 Baja 5

17 Bonyhád 5

18 Szombathely 5

19 Tata 5

20 Velence 5

21 Hajdúböszörmény 4

22 Körösladány 4

23 Salgótarján 4

95

Sorszám Település Pályázatok száma

24 Sátoraljaújhely 4

25 Szarvas 4

26 Székesfehérvár 4

27 Szerencs 4

28 Zalaegerszeg 4

29 Berettyóújfalu 3

30 Gyomaendrőd 3

31 Gyula 3

32 Hódmezővásárhely 3

33 Kiskunhalas 3

34 Püspökladány 3

35 Sopron 3

36 Tököl 3

37 Zánka 3

*További érintett települések: Badacsonytomaj, Biri, Csongrád, Dunaújváros, Gödöllő, Hatvan, Kállósemjén, Martonvásár, Nyírbátor, Nyíregyháza, Ózd, Pomáz, Sarkad, Sárospatak, Szegvár, Szentes, Tokaj, Vác, Veszprém, Acsa, pátfalva, Badacsonytördemic, Bagamér, Balassagyarmat, Balatonboglár, Balatoncsicsó, Balmazújváros, Barcs, Besenyszög, Cegléd, Csabacsűd, Csapi, Csömör, Decs, Dédestapolcsány, Dombóvár, Egyek, Felsőörs, Füzesgyarmat, Gara, Gérce, Gersekarát, Gyöngyös, Győrság, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Kalocsa, Karancslapujtő, Karcag, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kisnána, Kisújszállás, Kisvárda, Komárom, Kozármisleny, Kőszeg, Kunszentmárton, Lakitelek, Letenye, Mád, Maglód, Marcali, Márokpapi, Martfű, Mátészalka, Mélykút, Mezőfalva, Mezőkövesd, Nagykovácsi, Nyírbogdány, Orosháza, Oroszlány, Paks, Pannonhalma, Pap, Pásztó, Penc, Piliscsaba, Rakamaz, Rákóczifalva, Sokorópátka, Solt, Solymár, Szentendre, Szigetvár, Szihalom, Szikszó, Taksony, Taktaharkány, Tapolca, Tarcal, Tiszalök, Tiszavasvári, Túrkeve, Újszász, Várpalota, Veresegyház, Vérteskethely, Vésztő, Zomba

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma

(db)

A versenyekre nevező tanulók száma / a résztvevő tanulók

száma (fő)

A közreműködő szakemberek száma (fő)

A tehetségsegítő programok száma (db)

KID-M 1 1 48 24 nem releváns

FOG-M 1 1 170 n.a. n.r

KKT A 11 8 182 37201

KKT B 12 9 277 n.a. 50

ADY 980 300 300 nincs adat n.a.

ÉP-M 1 1 348 n.a. n.a.

UGT 8 8 677 n.a. 36

FÉT 23 19 695 199 80

TDK 130 30 759 302 77

SZKOLL 48 27 1 055 251 264

KTMK 322 67 1 499 480 n.a.

KÉTV-M 1 1 1 687 892 n.r.

RITP 55 42 2 570 n.a. 389

AMI 52 43 3 589 582 n.a.

MSV 573 117 119 506 3628 n.a.

KTTV 155 117 201 125 6 080 n.a.

KKOLL 50 35 13%1 31%2 n.a.

1 A közoktatási kollégium programjában részt vevő tanulók aránya a kollégium tanulóinak összlétszámához viszonyítva.

96

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma

(db)

A versenyekre nevező tanulók száma / a résztvevő tanulók

száma (fő)

A közreműködő szakemberek száma (fő)

A tehetségsegítő programok száma (db)

összesítés 2 424 827 334 487 12 475 1 097

2 A közoktatási kollégium programjában közreműködő pedagógusok aránya a kollégium pedagógusainak összlétszámához viszonyítva.

97

Documents

Címlap | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet€¦ · Web viewA Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Wekerle Sándor