Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
184
II. RÉSZ ÁLLATTAN: ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA
Foto: G. Diesener és J. Reichholf: Kétéltűek és hüllők
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
185
72. A szivacsok sejtjei (F) Nézd meg jól az ábrát, majd oldd meg a feladatot!
Írd a megfelelő betűjelet (I, H) az állítás utáni négyzetbe! 1. Az ábra egy szivacstelep felépítését mutatja. 2. A szaggatott nyilak a víz áramlását mutatják 3, A galléros-ostoros sejtek alkotják a szivacsok testének belső sejtrétegét 4. A szivacsok testének egyik felén mindig hímivarsejteket, míg a másikon petesejteket
találunk.
5. A szivacsok a soksejtű szervezetek közé tartoznak, testszerveződésük álszövetes. 6. A szivacsok testét borító apró nyílásokat pórusoknak nevezzük. 7. A külső sejtréteg sejtjeiben található kovatűk merevítik a szivacsok testét. 8. A víz a pórusokon ki-be áramlik. 9. A szivacsok hímnős állatok. 10. A két sejtréteg között mozgó vándorsejtek gondoskodnak a táplálék szétosztásáról
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
186
Értékelési szempontok (72.) Kompetenciák: megfigyelés, képi információ feldolgozása, lényegkiemelés,
kapcsolatba hozás
Ábra forrása: Oláh Zsuzsa: Biológia I. 92. oldal 11/5. ábra Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Megoldás 1. Hamis 2. Igaz 3. Igaz 4. Hamis 5. Igaz 6. Igaz 7. Hamis 8. Hamis 9. Igaz 10. Igaz
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, frontális ellenőrzés.
Továbblépés:
Gyűjtőmunka: A hazai szivacsfajok
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
187
74. Rajzolj, színezz, feliratozz! (G) Nézd meg jól az ábrát, majd old meg a feladatokat!
1. Rajzold be a víz áramlási irányát a szivacs testén keresztül!
2. Színezd a belső sejtréteg sejtjeit pirosra, a külső sejtréteg sejtjeit kékre!
3. Melyik sejtréteg sejtjei hozzák létre a kovatűket?
…………………………………………………………………………………………………..
4. Milyen alapanyaga lehet még a szivacsok vázának?
…………………………………………………………………………………………………
5. Milyen sejteket találunk a külső és a belső sejtréteg között?
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………..
Írd a nevüket az ábrán a megfelelő szám mellé!
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
188
Értékelési szempontok (73.) Kompetenciák: megfigyelés, képi információ feldolgozása, lényegkiemelés,
kapcsolatba hozás
Ábra forrása: Oláh Zsuzsa: Biológia I. 92. oldal 11/5. ábra Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996
Megoldás 1. Pórusokon be, felső kivezető nyíláson ki 2. Helyes színezés 3. A külső sejtréteg sejtjei. 4. Szaru, mész. (spongin) 5. Vándorsejtek (ábrán 1-es jelöli), hímivarsejtek (2), petesejtek (3)
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, közös megbeszélés táblai applikációval.
Továbblépés:
További részek megnevezése az ábrán.
Hasonló kérdések írása.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
189
74. Ismered – e a szivacsokat? Nézd meg jól az ábrát, majd old meg a feladatot!
Egészítsd ki az alábbi szöveget az odaillő szavakkal! A szivacsok soksejtű élőlények. Sejtjeik egyedekbe szerveződnek, de önálló életre is képesek.
Ezt a testfelépítési formát nevezzük (1.)…………………………………… testszervező-
désnek.
A szivacsok testét kívülről a (2.)………………………………………… határolja, mely a az
állat testét a környezetétől elkülöníti. A szilárd vázat a tűképző sejtek hozzák létre. A váz
anyaga lehet mész, szaru és kova.
A víz a szivacs testét borító (3.)………………………… áramlik be és a felső
(4.)……………………………….. hagyja el a szivacs testét. A belső sejtsort a
(5.)………………………………alkotják, melyek felveszik a tápanyagokat a vízből, majd
megemésztik a maguk és a többi sejt számára. (6.)……………………….. mozgása tartja
áramlásban a vizet az űrbélben.
A két sejtréteg között mozgó (7.)……………………… feladata az emésztés befejezése és a
táplálék egyenletes szétosztása.
A külső sejtrétegben hím- és női ivarsejtek egyaránt képződnek, a szivacsok tehát
(8.)…………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
190
Értékelési szempontok (74.) Kompetenciák: megfigyelés, képi információfeldolgozása , lényegkiemelés,
kapcsolatba hozás
Ábra forrása: Oláh Zsuzsa: Biológia I. 92. oldal 11/5. ábra Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Megoldás A szivacsok soksejtű élőlények. Sejtjeik egyedekbe szerveződnek, de önálló életre is képesek. Ezt a testfelépítési formát nevezzük (1.) álszövetes testszerveződésnek. A szivacsok testét kívülről a (2.) (külső) sejtréteg, határolja mely a testet amely az állat testét a környezetétől elkülöníti. A szilárd vázat a tűképző sejtek hozzák létre. A váz anyaga lehet mész, szaru és kova. A víz a szivacs testét borító (3.) pórusokon áramlik be és a felső (4.) kivezető nyíláson hagyja el a szivacs testét A belső sejtsort a (5.) galléros-ostoros sejtek alkotják, melyek felveszik a tápanyagokat a vízből, majd megemésztik a maguk és a többi sejt számára. (6.) Ostoraik mozgása tartja áramlásban a vizet az űrbélben.. A két sejtréteg között mozgó (7.) vándorsejtek feladata az emésztés befejezése és a táplálék egyenletes szétosztása. A külső sejtrétegben hím- és női ivarsejtek egyaránt képződnek, a szivacsok tehát (8.) hímnősek. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Egyéni munka, tanári ellenőrzés.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
191
76. Miből lesz a szitakötő?(G)
A. A nőstény szitakötő vízinövények leveleire rakja petéit.
B. A lárva gyors mozgású ragadozó. Vízi rovarokat, férgeket és kisebb halakat zsákmányol. A vízben oldott oxigént trachea-kopoltyúival veszi föl. (A tracheakopoltyúk a potroh függelékei.) Ha azonban szükséges, képesek bélfalukon keresztül légköri levegőt is fölvenni.
C. Az utolsó lárva-szakaszban levő állat elhagyja a vizet, kimászik egy nádszálra,
majd a megrepedt-lárva bőrön át kibújik a kifejlett szitakötő. A képen egy fiatal állat függeszkedik az üres lárvabőrön. Szárnyai ekkor még lágyak és gyűröttek. Néhány órába is beletelik, mire levegőt pumpál az erekbe, ekkor a szárny kifeszül, száraz és kemény lesz.
D. Az imágók nappal repülő rovarokra vadásznak. Kitűnően látnak, összetett szemeik
10-30.000 ocellából (elemi egységből) állanak. Csápjaik aprók. A feladat információi és az Állatismeret könyv segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre! A jelű kérdések megoldásához használjátok föl a más csoportok beszámolóiban hallottakat és leírtakat!
A
B
C
D
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
192
1. Keressük meg az „Állatismeret” könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább
hasonlót)! ……………………………………………………………
2. Milyen más szitakötő fajokat ismertet még a könyv?
……………………………………………………………………
……………………………………………………………………
……………………………………………………………………
3. A könyv képeinek segítségével állapítsuk meg a szitakötő fajok közös jellemzőit (melyek mindegyik szitakötőre jellemzőek, de más rovarokra nem):
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
4. Tanulmányozzuk az ábrán a szitakötő lárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságokat találsz? Nevezzünk meg hármat!
………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………..
5. Mire következtethetünk abból, hogy a szitakötők csápja kicsiny, szemük viszont hatalmas? ……………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………
6. Milyen forrásokból szerezhetik a szitakötő lárvák a szükséges oxigént? Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a gyors hegyi patakok és a felmelegedő állóvizek lakóit! ……………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………
7. Hasonítsuk össze a szitakötő-lárvák és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját:
• Mivel táplálkozik: ………………………………………………………….
• Mit érzékel ………………………………………………………………….
• Hogyan lélegzik: ……………………………………………………………
8. A szitakötő és a kérész lárvák egyaránt vízben, gyakran azonos folyókban élnek.
Vetélytársai-e egymásnak? Lehet-e egyik a másiknak táplálékforrása?
……………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
193
Értékelési szempontok (75.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés,
tájékozódás térben és időben, csoportos munka, képi információ értelmezése
A feladat alapjául Varga Tibor: Állatismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó) c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv.
Ábra: Csorba L.
Megoldás 1. Óriás szitakötő vagy sebes acsa
2. Kék acsa, óriás szitakötő, gyakori acsa, stb.
3. Két pár sűrűn erezett szárny, óriási összetett szemek, hosszú potroh
4. Ízelt potroh, összetett szem, 3 pár ízelt láb, rövid csápok
5. Elsősorban nem szaglás, hanem látás útján tájékozódnak
6. A légkörből vagy a vízben oldott oxigént hasznosítják (mindkettő lehetséges). A hegyi
patakokban sok az oxigén, itt elegendő a vízben oldott oxigén (az állóvizekben ezt ki kell
egészíteni légköri levegővel).
7.
• Táplálkozás: a szúnyoglárvák vízben lebegő szerves anyaggal, a szitakötőlárvák
ragadozók.
• Érzékelés: rezgést és kémiai ingereket mindkettő, a szúnyoglárvák rosszul, a
szitakötőlárvák jobban látnak.
• Légzés: a szúnyoglárvák légköri oxigénnel, a szitakötőlárvák mindkét módon
(lásd a 6. pontot!
8.
Egyik sem lehet, mert táplálékforrásuk is és életterük is különböző (a kérészlárvák iszapban
élnek.)
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pár- vagy csoportmunka közös megbeszélés.
Csoportmunka: lásd a 77. feladat után.
Továbblépés:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
194
A bemutatotthoz hasonló módon építhetők föl a leírtakhoz kapcsolódó további
ábrás feladatok. Így pl. a kérészekről (összevetés a szitakötőkkel és
szúnyogokkal), a lázállatkáról (kapcsolatban a szúnyogokkal), a
fürkészdarazsakról (kapcsolatban a lepkékkel) stb. Amennyiben kívánjuk,
hogy a csoportok eközben használják az Állatismert könyvet, természetesen
olyan fajok szerepeljenek, melyeknek a könyvben is ott a rajzuk. (De ne a
könyvből kimásolt ábra legyen, hogy az eltérő forrású rajzokon a képi
lényegfelismerés készségét fejleszthessük.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
195
76. Csúnya hernyóból gyönyörű pillangó (G)
A. A lepkék petéiket többnyire levelek fonákjára, fakéregre vagy földbe rakják.
B. A lepkelárváknak –a hernyóknak – 3
pár ízelt lábuk és több állábuk van, rágó szájszervükkel növényeket vagy - ritkán – elhalt szerves anyagot (viaszt, szövetet) rágcsálnak. Sok faj tápnövényspecialista: csak egy vagy néhány közelrokon növényt fogyaszt.
C. Fejlődésük befejeztével a hernyók
bebábozódnak. A mozdulatlan bábok ágon függeszkedve vagy föld alatt pihennek. Sok faj így telel át.
D. A bábból kibújó fiatal kifejlett rovar
(imágó) szárnyai kezdetben lágyak, néhány óra múlva azonban már ké-pes röpülni. A kifejlett lepkék pödör-nyelvükkel nektárt szívogatnak, mi-közben beporozzák a virágos növé-nyeket. Kitűnően látnak (színeket is), kémiai érzékszerveik is fejlettek. Az éjjeli lepkék nőstényei fermonok segítségével csalogatják magukhoz a hímeket.
A feladat információi és az Állatismeret könyv segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre! A jelű kérdések megoldásához használjátok föl a más csoportok beszámolóiban hallottakat és leírtakat!
A. pete
B. hernyó
C. báb
D. kifejlett rovar
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
196
1. Keressük meg az „Állatismeret” könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább hasonlót) és írjuk ide a nevét! Milyen tápnövényt fogyaszt a hernyója? ………………………………………………………………………………………………
2. Milyen más nappali lepke fajokat ismertet még a könyv? Írjunk három példát! Írjuk melléjük a hernyó jellemző tápnövényét is!
• ……………………………………………………………………
• ……………………………………………………………………
• ……………………………………………………………………
3. A könyv képeinek segítségével állapítsuk meg a lepke fajok közös jellemzőit (melyek mindegyik lepkére jellemzőek, de más rovarokra nem):
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
4. Tanulmányozzuk az ábrán a lepkelárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságot találunk?
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
5. Milyen ökológiai (populációk közti) kölcsönhatások lépnek föl a virágos növények és a lepkék között? Indokoljuk a választ!
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
6. A képen látható nappali lepke csápja bunkós végű, míg az éjszakai lepkék hímjeinek csápja gyakran nagy felületű, „tollas”. Mi magyarázza a különbséget?
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
197
7. A kártevő hernyókat a fürkészdarazsak és a rovarevő madarak is előszeretettel fogyasztják. Nagyüzemi gazdaságokban azonban gyakran vegyszerrel védekeznek a hernyók elszaporodása ellen. Hogyan hat a vegyszeres védekezés a fürkészdarazsak és a cinkék létszámára? Milyen következményekkel jár, ha egy ilyen területen leállítjuk a vegyszeres védekezést?
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
8. Hasonítsa össze a hernyók és a szúnyoglárvák testfölépítését és életmódját: • Mivel táplálkoznak: ……………………...………………………………………………….
• Mit érzékelnek ………………………………………...…………………………………….
• Hogyan lélegeznek: …………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
198
Értékelési szempontok (76.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, csoportos munka, problémamegoldás, oksági gondolkozás, példakeresés, összehasonlítás
A feladat alapjául Varga Tibor: Állatismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó) c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv.
Ábra: Csorba L. Megoldás 1. Nappali pávaszem (vagy kis rókalepke). Csalánt. 2. Három tetszőleges példa a tápnövény megnevezésével. 3. Nagy felületű, pikkelyes szárny, pödörnyelv 4. Ízelt (szelvényezett) test. 5. Szimbiózis (mutualizmus) az imágók és a virágzó növény között. Mindkét fajnak
hasznos. Táplálkozási kölcsönhatás a hernyó és tápnövénye között. 6. A nappali lepkék inkább látás útján tájékozódnak, az éjjeliek kémiai úton. Ehhez
szükséges a nagy felületű csáp. 7. Csökkenti a létszámukat. A vegyszeres védekezés rövid szünetében is hirtelen
megemelkedik a kártevők létszáma, mert a természetes fogyasztó hiányzik. 8.
• Táplálkozás: a hernyók növényevők, a szúnyoglárvák szerves törmelékevők. • Érzékelés: főleg kémiai és mechanikai érzékelés és gyenge látás. • Légzés: mindkettő légköri levegővel, a szúnyoglárvák potrohfüggelékükön át.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pár- vagy csoportmunka közös megbeszélés.
Csoportmunka: lásd a 77. feladat után.
Továbblépés:
Gyűjtőmunka: hazai védett lepkéink
Házi feladat: egy lepkefaj lerajzolása.
Példák keresése: táplálékspecifista, és nem specifista lepkefajra.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
199
77. Csak a nőstények csípnek… (G) A A Culex szúnyogfajok petéi a víz felszínén úsznak. Mindegyik pete kis tölcsérben végződik. Ebben parányi légbuborék van, ami megakadályozza, hogy a pete a mélybe süllyedjen. B/C A lárva és a báb (C ) a víz felszíni rétegén függeszkedve lebeg a víz alatt. Ha árnyékot vagy rezgést érzékelnek, lesüllyednek. A lárvák lebegő szerves anyagot, baktériumokat és moszatokat fogyasztanak. Légköri levegővel lélegeznek, amit légzőcsövükön keresztül szívnak föl. A szúnyoglárvák és bábok az édesvízi halak fontos táplálékai. D Táplálkozás A kifejlett nőstény szúnyogok emlősök és madarak vérét szívják. A hímek azonban csak növényi nedveket szívogatnak vagy nem is táplálkoznak rövid életük során. Szaporodás és érzékelés A szúnyogok jól látnak, bár hallásuk és szaglásuk fejlettebb. A nőstények feromont bocsájtanak ki, a hímek ebből már néhány molekulányit is megéreznek. Ezenkívül a hímek hallják a nőstények szárnya által keltett hangokat is. Hangérzékelő szervük a csápjukon van, és a legérzékenyebb a 100-800 Hz közötti frekvencia tartományban. Járványok Sok szúnyogfaj terjeszt különböző betegségeket szúrásával. Így például az Anopheles fajok a maláriát, az Aedes szúnyogok a sárgalázat terjesztik.
A
B
C
D
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
200
1. Keressük meg az „Állatismeret” könyvből a képen látható fajt (vagy a hozzá leginkább
hasonlót) és írjuk ide a nevét: ….……………………………………………………………
2. Milyen más szúnyog fajokat ismertet még a könyv? Írj három példát! ……………………………………………………………………
……………………………………………………………………
……………………………………………………………………
3. A könyv képeinek segítségével állapítsd meg a szúnyog fajok közös jellemzőit (melyek
mindegyik szúnyogra jellemzőek, de más rovarokra nem):
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
4. Tanulmányozzuk az ábrán a szúnyoglárva és az imágó testfölépítését! Milyen hasonlóságokat találunk? Nevezzünk meg hármat! ………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………..
5. Milyen különbségeket és hasonlóságokat fedezhetünk föl a szúnyoglárvák és a bábok testfölépítése és életmódja között? ………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………..
6. Mi magyarázza, hogy a vegyszeres szúnyogirtás következtében a környék halállománya is csökken? Milyen úton kerülhet be a szúnyogirtó vegyszer az ember szervezetébe? ………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
7. Milyen élőlények (mely rendszertani csoportba tartoznak) a szúnyogok által terjesztett malária (váltóláz) kórokozói? Mi a váltólázrohamok oka? ………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
8. Hasonítsuk össze a szitakötő-lárvák és a szúnyoglárvák tetfölépítését és életmódját: • Mivel táplálkozik: ……………………………………………………………..
• Mit érzékel …………………………………………………………………….
• Hogyan lélegzik: ………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
201
Értékelési szempontok (77.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés,
tájékozódás térben és időben, csoportos munka
A feladat alapjául Varga Tibor: Állatismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó) c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv.
Ábra: Csorba L.
Megoldás
1. Folt 2. Gyötrő, dalos 3. Szúró-szívó, hosszú lábak, tollas csáp, mozgékony báb. 4. Ízelt test, csáp, összetett szem, légköri légzés. 5. A bábok nem táplálkoznak, de szintén vízben lebegnek, mozognak, ízelt potrohúak. 6. Sok halfaj fő tápláléka a szúnyoglárva. A méreganyag fölhalmozódik szervezetükben
(májukban), ezt elfogyasztva kerül a méreg az emberi szervezetbe. 7. Egysejtű eukarióták, (ún. spórások). A vérben élősködnek, amikor az elpusztított
vörösvértestekből kiszabadulnak, lázrohamot keltenek. 8. Lásd a 75. feladatnál.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pár- vagy csoportmunka közös megbeszélés.
Csoportmunka:
A kérdések első felét a csoportok önállóan (a feladatok információi és az Állatismeret könyv segítségével) dolgozhatják föl. Ellenőrizzük személyesen, hogy válaszaik helyesek-e. A kiscsoportok 1-1 képviselője röviden összefoglalja a kapott információkat. Ezt a többi csoport jegyzeteli- különös tekintettel az utolsó kérdésekre. A rovarok képe fólián vagy projektoron kivetíthető, így az osztály egésze nyomon követheti a kiselőadásokat. Az összes kiselőadás elhangzása után minden csoport befejezi a válaszadást a jelű kérdésekre A helyes válaszokat közösen ellenőrizhetjük. A tárgyi ismereteken kívül lényeges az előadókészség és az együttműködésre való készség.
Továbblépés:
Gyűjtőmunka: A malária
A bemutatotthoz hasonló módon építhetők föl a leírtakhoz kapcsolódó további
ábrás feladatok. Így pl. a kérészekről (összevetés a szitakötőkkel és
szúnyogokkal), a lázállatkáról (kapcsolatban a szúnyogokkal), a
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
202
fürkészdarazsakról (kapcsolatban a lepkékkel) stb. Amennyiben kívánjuk,
hogy a csoportok eközben használják az Állatismert könyvet, természetesen
olyan fajok szerepeljenek, melyeknek a könyvben is ott a rajzuk. (De ne a
könyvből kimásolt ábra legyen, hogy az eltérő forrású rajzokon a képi
lényegfelismerés készségét fejleszthessük.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
203
78. Ízeltlábúak, de mégis mások (F) 1. Alkossatok háromfős csoportokat! A felsorolt tulajdonságok nevét helyezzétek el a
halmazábra megfelelő részébe! 2. Vizsgáljátok meg aprólékosan a kapott ízeltlábút (preparátumot vagy képet) és írjátok le a
legfontosabb külső jellemzőiket!
Rovar Pókszabású Rák
Lábak száma, helye
Testtájai
Szem
Csáp(ok)
Egyedi jellemzők
1. légcsövekkel lélegeznek 2. ízeltlábúak 3. 5 pár járólábuk van 4. kopoltyúval lélegeznek 5. testüket kitin borítja 6. 4 pár járólábuk van 7. a Föld minden élőhelyén élnek 8. testük két testtájra tagolódik 9. 3 pár járólábuk van
Rovarok
Pókszabásúak
Rákok
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
204
3. Keressétek meg az Állatismeret c. könyvből a kapott fajt, írjátok le a fajnevet!
Rovar Pókszabású Rák
fajnév 4. Az Állatismeret könyvből keressetek a kapott fajokhoz hasonlókat: legalább 3 fajt
Rovar Pókszabású Rák
fajnevek
5. Az ízeltlábúak zöme apró. Mi e jelenség fizikai oka?
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
205
Értékelési szempontok (78.) Kompetenciák: forráselemzés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka, rendszerezés, oksági gondolkodás, példakeresés
1. 2.
Rovar Pókszabású Rák
1. 3 pár járólába a toron van
4 pár járólába a fejtoron van
5 pár járólába a fejtoron van
2. testtájai: fej, tor, potroh testtájai: fejtor, potroh testtájai: fejtor, potroh
3. nagy, összetett szeme van a fején pontszemek Nyélen ülő egyszerű
szemek
4. változatos csápok a fejen nincs hosszú csápja van
5 toron szárnyak vannak értelemszerűen
csáprágó a fejtoron értelemszerűen
ollója van értelemszerűen
3.
Rovar Pókszabású Rák fajnév francia darázs koronás keresztes pók folyami rák
4.
Rovar Pókszabású Rák házi méh búvárpók kecskerák májusi cserebogár kaszáspók pinceászka fajnevek zöld lombszöcske darázspók vízibolha
5. • Viszonylag nehéz kitinpáncél a külső váza. • A külső vázhoz tapadnak belülről mozgatóizmok, melyek nagy testtömeget nem tudnának
mozgatni. Más helyes válasz is elfogadható.
Rovarok
Pókszabásúak
Rákok
7, 9, 1 3, 4
2, 5
6
8
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
206
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Csoportos munka, közös megbeszélés
Egyéni munka, tanári ellenőrzés
Továbblépés:
Poszterek összeállítása: az ember közelében élő ízeltlábúakról.
Ajánlott címek: Irány az ember (az ember élősködői)
Rákok a tálon (ehető rákok)
Éljen a királynő (államalkotó rovarok)!
A lasszó is megteszi (a pókok hálótípusai)
Ugrálva szép az élet (tücskök, sáskák, szöcskék)
A méz élet, erő egészség
A hulladékok eltakarítói
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
207
79. Sokfélék vagyunk (G)
Alkossatok háromfős csoportokat! 1. Vizsgáljátok meg nagyító (vagy sztereomikroszkóp) segítségével három különböző, az
Állatismeret könyvben előforduló rovart! Töltsétek ki az alábbi táblázatot!
1. rovar 2. rovar 3. rovar
fajnév
szárny
láb
csáp
2. A tanultak és a tapasztaltak és a kiadott anyag alapján egészítsétek ki az alábbi szöveget!
Az ízelt láb mindegyik osztályban megtalálható. A rákokra
1.__________________ pár, a rovarokra 2.__________________ pár, a pókszabásúakra
3.__________________ pár láb jellemző. A rovarláb alaptípusa a futóláb, melynek részei:
4.________________, _________________, _________________, ________________,
__________________. Az életmódnak megfelelően a láb módosulhat. A rovarok
alaptípusának a toron 5.__________________ pár szárnya van. A szárny egy vékony
6.__________________ réteggel fedett kültakaró módosulat.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
208
A hártyásszárnyúak 7.__________________ kapcsolják össze az elülső és a
hátulsó szárnyukat. A kétszárnyúak második pár szárnya a billérré módosult, mely
8.__________________ szerv.
3. Vizsgáljátok meg sztereomikroszkóp alatt (vagy jó nagyítóval) az 1. feladat rovarfajainak szemét, olvassátok el a tankönyvből a rovarok érzékszerveire vonatkozó fejezetet és válaszoljatok a kérdésekre! Írjátok be a megfelelő helyre az igaz (I) vagy a hamis (H) betűjelét!
1. A lepkék felismerik egymást.
2. A rovarok többsége jó képlátó.
3. A rovarok látótere viszonylag kicsi.
4. A rovaroknak összetett szemük van.
5. A rovarok színlátása rossz.
6. Az ízeltlábúak csápjai a kémiai ingereket érzékelik.
7. A csápok a szaglás szervei.
8. Minden rovarfajnak jó a hallása.
A szemek rajza:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
209
Értékelési szempontok (79.) Kompetenciák: lényegkiemelés, csoportos munka, képi információ elemzése, összehasonlítás, alkotólépesség, analógiák felismerése Megoldások
1. 1. rovar 2. rovar 3. rovar
fajnév házi légy káposztalepke házi méh szárny rajz
erezetét a légcsőrendszer adja
rajz hímpor: kitinpikkelyek színanyag épül be
rajz erezetét a légcsőrendszer adja
láb rajz ízelt láb látható részei: csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejízek
rajz ízelt láb látható részei: csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejízek
rajz ízelt láb látható részei: csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejízek
csáp rajz rövid, néhány ízből álló csáp
rajz ízelt, bunkós csáp
rajz ízelt, rövid csáp
2. 1. öt 2. három 3. négy 4. csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejízek 5. kettő 6. kitin 7. horgokkal 8. egyensúlyozó
3.
1. igaz 2. igaz 3. hamis 4. igaz 5. hamis 6. igaz 7. igaz 8. hamis
A szemek rajzának értékelése értelemszerűen.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
csoportos munka, közös megbeszélés
Tárgyi feltételek: Valódi (preparált vagy friss) rovarokra van szükség. (Csoportonként 1-1 példány elég.) Ügyeljünk rá, hogy ne védett faj legyen. A főbb jellemzők
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
210
nagyítóval is láthatóak (ha a rovar kellően nagy), de ha lehetőségünk van rá, használjunk sztereómikroszkópot is. Vázlatos rajzot szinten mindenkitől várhatunk (ami például csak azt jelzi, hogy hány ízből áll egy láb), a pontos rajz elkészítéséhez ellenben ügyes kezű diák és sok idő szükséges. Ezt legföljebb házi feladatként adhatjuk fel. Kérhetjük viszont, hogy a rovar rajzát saját kezűleg (nem fénymásolva) az Állatismeret könyvből mindenki vagy minden csoport másolja ki. Értékelés: A füzetben elkészített jegyzőkönyv egyéni értékelése.
Továbblépés:
Az egyéni rajzokból kiállítás szervezése
A diákok által feldolgozott rovarfajok képeinek vetítése, fajismereti verseny
szervezése
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
211
80. Az ízeltlábúak testfelépítése és életmódja (E)
Alkossatok háromfős csoportokat és az eddig tanultak, tapasztaltak alapján oldjátok meg az alábbi feladatokat! Az Állatismert könyv használható.
1. Csoportosítsátok a tulajdonságokat az ízeltlábúak törzsének osztályai szerint!
1. Kitinpáncéljuk meszet is tartalmaz 2. Szájszerveik láberedetűek 3. Lehetnek élősködők 4. Dögevők is vannak közöttük 5. Jellemző rájuk a testen kívüli emésztés 6. Pödörnyelvük is lehet 7. Légcsőrendszerrel lélegeznek 8. Lehet lemezes tüdejük is 9. Keringése jobb, mint a rovaroké 10. Nyílt keringési rendszere van
2. Párválasztás Kössétek össze az összetartozókat! Használhatjátok az Állatismeret könyvet! nyaló szájszerv lepkék
szúró-szívó szájszerv bogarak
rágó szájszerv szúnyogok
csáprágó méhek
nyaló-szívó szájszerv szitakötők
szívó szájszerv poloskák
pókszabásúak
Rovarok
Rákok
Pókszabásúak
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
212
Értékelési szempontok (80.) Kompetenciák: lényegkiemelés, összehasonlítás, rendszerezés, összehasonlítás,
analógiák felismerése, kapcsolatba hozás
Megoldás
1.
2. nyaló szájszerv lepkék szúró-szívó szájszerv bogarak rágó szájszerv szúnyogok csáprágó méhek nyaló-szívó szájszerv szitakötők szívó szájszerv poloskák pókszabásúak
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, tanári értékelés.
Rovarok
Rákok
Pókszabásúak
6
4 9
2, 10
3, 7 5, 8
1
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
213
81. A petéből nem egyformán bújunk ki (F) Alkossatok háromfős csapatokat! Vizsgáljátok meg a három folyamatábrán a rovarok fejlődésének típusait és válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 1. Milyen fejlődésmenetet ábrázol? 1. ábra: ____________________________________________________________________
2. ábra: ____________________________________________________________________
3. ábra: ____________________________________________________________________
2. Mely rovarcsoportokra jellemzők a fenti fejlődési típusok? Soroljatok fel 1-1 csoportot!
1. _______________________________________________________________________
2. _______________________________________________________________________
3. _______________________________________________________________________
3. Keressetek az Állatismeret c. könyvből mindegyik rovarcsoporthoz 3-3 állatfajt!
1. rovarcsoport 2. rovarcsoport 3. rovarcsoport
1. fajnév
2. fajnév
3. fajnév 4. Melyik fejlődésmenet lárvaállapota hasonlít a kifejlett rovarhoz
- legjobban: ________________________________
- legkevésbé: ________________________________
5. Tapasztalataitok, olvasmányaitok alapján döntsétek el, hogy milyen módon fejlődnek a
- szúnyogok: ________________________________
- legyek: ________________________________
- lepkék: ________________________________
kifejlett rovar
lárva
pete báb
kifejlett rovar
A kifejlett rovartól erősen különböző lárva
pete
kifejlett rovar
A kifejlett rovarhoz hasonlító lárva
petelárva
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
214
Értékelési szempontok (81.) Kompetenciák: lényegkiemelés, összehasonlítás, oksági gondolkodás,
analógiák felismerése, képi információ feldolgozása, csoportos munka, társas
aktivitás
Megoldás 1.
1. ábra: teljes átalakulás 2. ábra: átváltozás 3. ábra: kifejlés
2.
1. bogarak 2. szitakötők 3. sáskák, szöcskék /egyenesszárnyúak
3. értelemszerűen 4.
legjobban: kifejlés legkevésbé: teljes átalakulás
5.
szúnyogok: teljes átalakulás legyek: teljes átalakulás lepkék: teljes átalakulás
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pármunka, frontális értékelés.
Továbblépés:
Szájszervek képének kivetítése alapján példakeresés az állatismeretből
Ízeltlábúak képeit a táblára tesszük, és frontális munkában csoportosítjuk
egyedfejlődésük szerint.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
215
82. Megdöbbentő számok (G) Alkossatok háromfős csoportokat! Együtt oldjátok meg a következő feladatokat!
1. Az ízeltlábúak szaporodásukban is alkalmazkodtak a szárazföldi környezethez. Hogyan?
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
…………………………….……………………………………………………………………..
A rovarok változó számú petét ürítenek. Néhány adat a várható peteszámról.
Rovarfaj Peteszám
Szú 20-40
Májusi cserebogár 60-80
Nappali pávaszem ~100
Ruhamolylepke 200
Házi csótány 200-350
Emberbolha 450
Hétpettyes katicabogár 800
Fenyőtűormányos 1000
Házi légy 600-2000
Burgonyabogár 2000
Mézelő méh 3000
Terelőhangya 10000
Termeszkirálynő (egész élete során) több millió
2. Számítsátok ki, hogyan növekszik a populációméret a következő három rovarfajnál három utód nemzedékben! Tételezzük fel, hogy az egyedek fele hím, fele nőstény!
Fajnév Nappali pávaszem Ruhamolylepke Fenyőtűormányos
Peteszám 100 200 1000
P (szülői) 2 (1♀ és 1♂) 2 (1♀ és 1♂) 2 (1♀ és 1♂)
F1
F2
nem
zedé
k F3
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
216
3. Mi az oka annak, hogy a rovarfajok populációinak létszáma – nagy ingadozásokkal ugyan – de egy állandó érték körül marad? Hasonlítsuk össze az előző táblázatban megadott három faj halandósági arányát (rátáját)! …………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
217
Értékelési szempontok (82.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, lényegkiemelés, csoportos munka,
rendszerezés, oksági gondolkodás, problémamegoldás, valószínűségi szemlélet
Megoldás
1. Belső megtermékenyítéssel, a petesejt védett, burokkal körülvett 2.
Fajnév Nappali pávaszem Ruhamolylepke Fenyőtűormányos Peteszám 100 200 1000 Nemzedékek P (szülői) 2 (♀ és ♂) 2 (♀ és ♂) 2 (♀ és ♂) F1 100 200 1 000 F2 5 000 20 000 500 000 F3 250 000 2000000 250 000 000
3. A halandóság kiegyenlíti a születések magas számát. Feltételezhető halandósági ráták viszonya:
Fenyőtűormányos > ruhamoly > pávaszem Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Csoportos munka, frontális ellenőrzés.
Továbblépés:
Gyűjtőmunka: Gradáció a rovarvilágban
A szaporodási stratégiák, az r-stratégia fogalma és jellemzői
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
218
83. Ahol a hímek a díszesek (E)
1. Mutasd be körábrán a rovarok három fejlődési típusát! Egészítsd ki az ábrákat! Teljes átalakulás 2. Átváltozás 3. Kifejlés
2. A lárva élete azzal kezdődik, hogy ki kell bújnia a sokszor igen szilárd peteburkú petéből. Milyen taktikákat alkalmazhatnak a rovarok lárvái? Írjatok legalább hármat!
• _______________________________________________________________
• _______________________________________________________________
• _______________________________________________________________
3. A rovarok vedlése hormonok által szabályozott. A fejlődési típusok ismeretében válaszoljatok arra, hogy a lárvából vedléssel milyen rovaralak jöhet létre, attól függően hogy mennyi vedlési hormon termelődött?
1. _________________________________________ 2. _________________________________________
4. Mit jelent az ivari kétalakúság /szexuális dimorfizmus? _____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
5. Írjatok legalább két példát az ivari kétalakúságra az Állatismeret könyvből! Vázlatos rajzon jelenítsétek is meg a különbséget!
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
Nappali pávaszem lárva vedlés
vedlés
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
219
6. A kifejlett rovarok védekezésként és táplálékszerzés céljából szúrhatják meg az embert.
Gyűjtsetek mindkét esetre legalább 3-3 példát! védekezésből:
• ____________________________________________________
• ____________________________________________________
• ____________________________________________________
táplálékszerzésként:
• ____________________________________________________
• ____________________________________________________
• ____________________________________________________
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
220
Értékelési szempontok (83.) Kompetenciák: lényegkiemelés, összehasonlítás, alkotóképesség, analógiák
felismerése, példakeresés, rendszerezés
Megoldás 1.
1. Teljes átalakulás 2. Átváltozás 3. Kifejlés 2.
1. Kirágják magukat a petéből. 2. Nyújtózkodással repesztik szét a peteburkot. 3. Burokrepesztő kinövéseik vannak.
Más megoldások is elfogadhatók. 3.
1. újabb lárvaalak 2. bábalak
4. Külső jegyeiben is más a hím és a nőstény egyed 5.
1. Szarvasbogár 2. Orrszarvú bogár 3. Kerti bársonylégy 4. Nagy téli araszoló
6. Védekezésből: - csíkpoloska - házi méh - arató hangya Táplálékszerzésként: - bögöly - szuronyos légy - szúnyogok Más helyes válasz is elfogadható.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, tanári ellenőrzés.
kifejlett rovar
lárva
pete báb
kifejlett rovar
lárva pete
kifejlett rovar
lárva
petelárva
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
221
84. A puhatestűek – (F) Igaz – hamis Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e(I), vagy hamisak(H)! Írd a megfelelő betűt a négyzetbe!
1. A csigák mind „tüdővel” (a köpenyüreg falán át) lélegeznek.
2. A kagylók mind víziek.
3. A fejlábúak mind tengeriek.
Rövid válasz
4. Mi a szerepe a külső meszes váznak?
………………………………………………………………………………………………….
5. Mely csoportra jellemző az egy vagy két pár tapogató?
…………………………………………………………………………………………………
6. Mivel táplálkoznak a kagylók?
…………………………………………………………………………………………………
7. Mi a kagylók szerepe a vízi életközösségekben?
…………………………………………………………………………………………………
8. Mi a fejlábúak szerepe a vízi életközösségekben?
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
222
Értékelési szempontok (84.) Kompetenciák: lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos
munka, összehasonlítás, oksági gondolkodás
Megoldás
1. H 2. I 3. I 4. az állat védelme 5. csigák 6. szerves törmelék és apró vízi élőlények
(hasonló helyes megfogalmazás is értékelhető!) 7. a szerves törmelék fogyasztása révén a víz tisztításában vesz részt 8. fogyasztók (ragadozók)
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló, pár- vagy csoportmunka, frontális ellenőrzés.
Továbblépés:
További igaz – hamis állítások gyűjtése a három puhatestű csoportról.
Olyan ábrák gyűjtése, vagy rajzok készítése, amelyeken a puhatestűek
jellegzetességei bemutathatók.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
223
85. Nem hagyományos védekezés és táplálkozás (G) Az alábbiakban két különös állat rövid leírását látjuk. A figyelmes elolvasás után válaszoljunk a kérdésekre!
Fonalascsiga (Coryphella sp.). A sekély ausztráliai partok mentén élő, 3 cm hosszú csiga ágas-bogas, fonalszerű függelékeiről nevezetes, no meg arról, hogy kölcsönvett „fegyverekkel” védekezik. Későbbi élete folyamán ugyanis hátoldali függelékeiben csalánsejtek jelennek meg. A csalánsejt a hidraállat fegyvere, csalántokból és a benne feltekeredett fonalból áll. Érintésre a csalántok felpattan, a fonal kivágódik, a zsákmányba hatol, és megmérgezi. A csalánsejtekhez fantasztikus módon, polipok felfalása révén jut a fonalascsiga. Óriáskagyló (Tridacna gigas). Megérdemli nevét: hullámos teknőjének hossza elérheti az 1,5 m-t, súlya pedig a 2 q-t is! A korallövezetek sekély vizeinek lakója, búbjával az aljzatba süllyed, teknői nyitva állnak. „Társbérlőként” moszatokat fogad magába, melyek szervezetében élősködve részt vesznek anyagcseréjében*. Az óriáskagyló mikroszkopikus méretű planktonokkal táplálkozik, az ennél nagyobb szervezeteket több méterre is kilövellő vízsugárral távolítja el magából. Záróizmai rendkívül erősek: a közéjük kerülő evezőt pl. egykettőre összeroppantják. Húsát a bennszülöttek fogyasztják. Az óriáskagylóból kerülnek elő a legnagyobb méretű igazgyöngyök, értékükből azonban sokat levon, hogy szabálytalan alakúak. Képünk üres kagylót ábrázol.
Forrás: Búvár zsebkönyvek: Különös állatok, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest 1985.
* A kitüremkedő köpeny kedvező helyet kínál a kagyló testében élő zooxanthelláknak. Ezeknek az egysejtű, sárgásbarna moszatoknak a „tenyésztésére” szakosodott köpeny olyan, mint egy élő üvegház, ahol e paránynövények növekedhetnek és szaporodhatnak. E kapcsolatból mindkét fél hasznot húz: a moszatok a napfény energiájával tápanyagokat készítenek a befogadójuknak, ők pedig gazdájuk nitrogéntartalmú anyagcseretermékeit hasznosítják. (Forrás: www.sulinet.hu – Élet és Tudomány Archívum 1998. 22. sz. hátlap – 2005. júl. 17.)
1. Hányszorosa az óriáskagyló testhossza a fonalascsiga testhosszának? Válaszd ki a helyes megoldást, betűjelét írd a négyzetbe!
A. ötszöröse B. tizenötszöröse C. ötvenszerese D. huszadrésze
2. Mely állatcsoportra (törzsre) jellemző a fonalascsigánál is megtalálható csalánsejt?
…………………………………………………………………………………………………
3. Hogyan tesz szert csalánsejtekre a fonalascsiga? Mire használja?
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
224
4. Miért nevezi a szerző „fantasztikusnak” azt a módot, ahogyan a fonalascsiga a csalánsejtekhez jut? Indokoljuk, hogy miért különleges ez a módszer!
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
5. Milyen kapcsolatban áll az óriáskagyló és a „társbérlőként” megemlített egysejtű moszat?
A. asztalközösség (kommenzalizmus) B. táplálékszerzés (predáció) C. élősködés (parazitizmus) D. együttélés (szimbiózis)
6. A szöveg szerzője figyelmetlenségből súlyos hibát követett el, amit a lektor sem vett
észre. Keressük meg a hibát a szövegben! …………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
7. Az óriáskagylók egyedszáma napjainkra erősen lecsökkent. Mi lehet ennek az oka? A. nincs elegendő táplálék az óriáskagyló számára B. igazgyöngyök reményében nagy számban halásszák C. húsát fogyasztják D. nagy mérete hátrányt jelent a táplálkozásban
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
225
Értékelési szempontok (85.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás
térben és időben, csoportos munka
Megoldás
1. C
2. csalánozók (törzse)
3. csalánozók / csalánozók polipalakjának elfogyasztásával jut hozzájuk /védekezésre használja
4. Mert nem emészti meg az elfogyasztott élőlény egészét, hanem egyes sejtjeit változatlan módon fölhasználja.
5. D
6. A moszatok nem élősködők, hanem szimbionták.
7. B és C Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pár- vagy csoportmunka, frontális ellenőrzés.
Továbblépés:
Gyűjtőmunka: puhatestűek és más élőlények szimbiózisa.
Hasonló feladatlap készítése más fajok felhasználásával.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
226
86. Kire jellemző? (E)
Döntsd el, hogy melyik csoportra jellemzőek az alábbi állítások! Írd a csoport betűjelét az állítások utáni négyzetekbe!
A. Csigákra jellemző B. Kagylókra jellemző C. Mindkét csoportra jellemző D. Egyik csoportra sem jellemző
1. Van fejük.
2. Szilárd vázuk –ha van - mésztartalmú.
3. A csoport minden tagja kopoltyúval lélegzik.
4. Mind ragadozók.
5. Melyik csoportra jellemző a reszelőnyelv?
.......................................................................
6. Melyik életfolyamatban vesz részt?
......................................................................
7. A puhatestűek melyik csoportjára jellemző a tintamirigy?
.......................................................................
8. Mi a szerepe?
………………………………...…………….
9. Mi történne egy tóval, ha belőle az összes kagylót összegyűjtenénk és eltávolítanánk a vízből?
………………………………………………
10. Milyen folyamatot indítanánk el ezzel?
.......................................................................
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
227
Értékelési szempontok (86.) Kompetenciák: lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, összehasonlítás,
lényegkiemelés, oksági gondolkozás, problémamegoldás
Megoldás
1. A 2. C 3. B 4. D 5. csigák 6. táplálkozás / táplálék aprítása 7. fejlábúak 8. veszély / menekülés esetén váladékot bocsát ki, melytől sötét (kékes / lilás / barnás)
felhő keletkezik. Ezzel zavarja meg támadóját. (A lényegileg megegyező válaszok elfogadhatók!)
9. A tó bomló szervesanyag-tartalma növekszik, nő az ebből táplálkozó élőlények száma (A lényegileg megegyező válaszok elfogadhatók!)
10. eutrofizáció
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, önértékelés tanári irányítással.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
228
88. Ez meg az a kalmárokról (F)
„(1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember – csaknem kétméteres, s majd’ 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam.
(5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó – bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva – a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig.
(12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin – e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve – olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát – jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál.” Forrás: National Geographic Magyarország, 2004. aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó
kalmár Miután figyelmesen elolvastad a szöveget, írd a helyes válasz betűjelét (I, H) az állítás utáni négyzetbe! 1. A kalmárok ragadozó életmódú vízi állatok.
2. A lábasfejűek félmillió éve jelentek meg a Földön.
3. A kalmárfélék családjába 300-nál is több faj tartozik.
4. A kalmárok a puhatestűeken belül a lábasfejűek közé tartoznak.
5. A kalmárok igen fejlettek, akárcsak rokonaik a kékkagyló és az osztriga.
6. A kalmárok könnyedén változtatják meg bőrük színét és mintázatát.
7. A kalmárok kopoltyúval lélegeznek, melyen a vért két szív áramoltatja keresztül.
8. Az óriás repülőkalmár akár 2 méteresre is megnőhet.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
229
Értékelési szempontok (87.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás
térben és időben, csoportos munka, kapcsolatba hozás, összehasonlítás
Megoldás 1. Igaz, 2. hamis, 3. hamis, 4. igaz, 5. hamis, 6. igaz, 7. igaz, 8. igaz Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pármunka vagy csoportmunka, frontális ellenőrzés.
Továbblépés:
A feladat kiegészítése a szöveg alapján feltett kérdésekkel.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
230
88. Keresd a szövegben (G) „(1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember – csaknem kétméteres, s majd’ 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam.
(5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó – bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva – a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig.
(12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin – e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve – olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát – jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál.” Forrás: National Geographic Magyarország, 2004. aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó
kalmár 1. Húzd alá a szövegben azokat a mondatokat, melyek konkrét információkat tartalmaznak a kalmárok testfelépítésével kapcsolatosan! 2. Írd a négyzetekben azoknak a mondatoknak a (zárójelben megadott) sorszámát, melyek információkat tartalmaznak a kalmárok rendszerezésével kapcsolatosan! 3. Írd a pontozott vonalra azokat a fajneveket, melyek előfordulnak a szövegben! …………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
231
Értékelési szempontok (88-90.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés,
tájékozódás térben és időben, csoportos munka
Megoldás 1. feladat: 3, 13, 16 (mondatok aláhúzva a szövegben) 2. feladat: 10, 12, 15 3. feladat: óriás repülőkalmár, óriáskalmár, kékkagyló, osztriga Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
pármunka, önellenőrzés, a megoldások megbeszélése
Továbblépés:
Érdekességek keresése szakirodalomban a lábasfejűekről.
Érvek keresése annak alátámasztására, hogy a lábasfejűek a gerinctelenek
legfejlettebb csoportja.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
232
90. Készíts rendszert (E)
„(1) Igazán mozgalmas volt az éjszaka a Kaliforniai-öbölben: a mexikói vizeken halászó hajók erős reflektorainak fényében valósággal forrt a tenger a kalmároktól. (2) Leesett az állam e hatalmas állatok láttán. (3) Némelyikük akkora volt, akár egy ember – csaknem kétméteres, s majd’ 70 kilós. (4) Több mint, harminc éve tanulmányozom a kalmárokat, de ekkora példányokat még sohasem láttam.
(5) Búvárfelszerelést húztunk, majd társammal, Brian Skerry fotóssal belevetettük magunkat az óriás repülőkalmárok kavargó tömegébe. (6) Ez a Csendes-óceán keleti részén élő faj harcias ragadozó – bármit megtámad, a szardíniát éppúgy, mint a búvárokat. (7) Még gyöngyözött a víz az ugrásunk helyén, amikor Brian riadtan fölkiáltott: egy jókora kalmár súrolta a karját. (8) A fotós előrántotta búvárkését, hogy megvédje magát, az állat azonban elmenekült. (9) Ha szóba kerülnek a félelmetes kalmárok, az emberek többnyire a tengerészlegendák és televíziós dokumentumfilmek szereplőjére s tünékeny tengeri szörnyére, az óriáskalmárra gondolnak. (10) Ám a kalmárfélék családjaiba 280 további faj is tartozik: óriások éppúgy vannak köztük, mint törpék, s a világ minden tengerében megtalálhatók. (11) Briannel csaknem négy hónapig vizsgáltuk az élőhelyeiket, sok helyütt búvárkodva – a Cod-foktól kezdve Venezuelán át a kaliforniai vizekig.
(12) Jómagam a kalmárokon kívül a puhatestűek közé tartozó más lábasfejűekkel: polipokkal, tintahalakkal és a hajóspolipokkal is foglalkozom a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Kutatóintézetében. (13) A kalmároknak nyolc karjuk, a táplálkozáshoz használt két hosszú tapogatójuk, a papagájokéra emlékeztető hegyes csőrük és három szívük van (a központi s két másik, melyek a kopoltyúikon áramoltatják át a vért). (14) A lábasfejűek régen, félmilliárd éve, a kambrium időszak végén jelentek meg a Földön. (15) A puhatestűek egyik osztályát alkotják, amin – e teremtmények sajátosságaitól lenyűgözve – olykor elcsodálkozunk. (16) Hisz a kalmárok és rokonaik fürgék, az érzékeik kifinomultak, s szempillantás alatt képesek megváltoztatni a bőrük színét, mintázatát – jóval fejlettebbek tehát egy egyszerű kékkagylónál vagy osztrigánál.” Forrás: National Geographic Magyarország, 2004. aug., 59. old. Roger Hanlon: Puhatestű ragadozó
kalmár Feladat Készítsd el a szöveg alapján a puhatestűek rendszerezésének vázlatát, elhelyezve benne a szövegben megnevezett fajokat is! A feladatot megoldhatod táblázatosan, vagy ágrajz készítésével.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
233
Értékelési szempontok (89.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás
térben és időben, osztályozás, rendszerezés, alkotóképesség,
Megoldás
Egy lehetséges elrendezés:
Törzs Osztály Család Faj Puhatestűek Csigák Kagylók Kékkagyló Osztriga Lábasfejűek/Fejlábúak Kalmárfélék Óriáskalmár Óriás repülőkalmár Polipok Tintahalak Hajóspolipok Lehetséges másféle – például „doboz a dobozban” típusú – képi megjelenítés is. Hasonlítsuk össze a két (vagy több) megoldást! Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, tanári értékelés.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
234
90. A kanadai és az eurázsiai hódok (G) Olvasd el figyelmesen az alábbi, egy napilapból származó újságcikket, majd oldd meg a feladatokat! A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a 20-30 kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre.
Kanadai rokonával ellentétben az eurázsiai hód ritkán épít várat, ahol teheti a partoldalba vájt üregben lakik, járatának hossza 0,8 és 11 méter között változik. A hódalagút végén lévő lakóhelyiség átmérője 50-80 centiméter. A kotorék bejárata a víz alatt van, s a hód szárazföldi ellenségei nem látják, hová bújik be az állat. Így kölykeit is nagyobb biztonságban tudhatja. Ha a víz nem elég mély ahhoz, hogy várának megfelelő bejáratot alakítson ki, vagy a kiválasztott patak túl gyorsan folyik, a hód gátat épít.
Táplálékát vízparton leli A várát rendszerint éjszaka hagyja el, akkor fogyasztja nyáron főként lágyszárúakból, télen inkább fakéregből álló táplálékát. Kedvelt növényeinek listája igen hosszú. Kedvencei a fehértündérrózsa, a vízi tök, a libatopok, a keserűfüvek, a sóska, a kányafű, a harmatkása, a kanáriköles. Fás szárú növények közül legszívesebben a nyár, a fehér fűz, és a közönséges nyír kérgét, fiatal hajtásait és levelét eszi. Táplálékát, a vízpartot szegélyező 10 méteres sávban szerzi be, ennél távolabb csak ritkán merészkedik. A hód társas viselkedése minden más rágcsálóétól különbözik. A hímek és a nőstények tartós, monogám párkapcsolatban, többgenerációs családokban élnek. A családok a szülőpárból és a fiatal kölykökből állnak. A kis közösség hierarchikusan épül fel: az idősebbek uralkodnak a fiatalabbak felett. Jellegzetes éjszakai állat A hód legfőbb jellegzetessége narancssárgás színű metszőfoga, amellyel hatalmas fák törzsét is el tudja rágni, úgy, hogy azok kidőljenek. Az állatnál a tüdőn kívül a máj is részt vesz a légzésben. Az így megnövekedett légzőfelületnek köszönhetően akár 15 percig is képes a víz alatt tartózkodni. A vizet – amelyben mozgását farkával kormányozza – csak rövid időre és kis távolságra hagyja el, a szárazföldön esetlenül mozog. Mivel a hód inkább éjszaka él, ritkán kerül szem elé, jelenlétéről a maguk után hagyott nyomok árulkodnak. Védelmül gátat épít Az állat a környezetét gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon ellenségei előtt. A nagyszabású gátépítés egyébként nem annyira az eurázsiai hódra, hanem inkább Amerikában élő rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hódok általában a magas partfalba ásnak üregeket, ezeket használva lakhelyül. A hódvárnak nevezett otthon bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény kora nyáron egy, esetleg két kölyköt hoz világra. A fiatalok két évig a családban maradnak.
A hód nyáron elsősorban lágyszárú növényeket, télen fakérget, rügyeket fogyaszt. Télire nagymennyiségű növényi eredetű élelmet szokott felhalmozni.
Metro 2004. november 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
235
Szövegfeldolgozás 1. A szöveg alapos áttanulmányozása során döntsd el, igazak vagy hamisak-e az állítások!
Írj I vagy H betűt!
1. A szövegből két hódfajról kaptunk információt.
2. Az eurázsiai hód nem épít gátat.
3. A hód növényevő állat.
4. Az olvasottak szerint a hód a szárazföldön táplálkozik.
5. A nálunk élő hód csak lassú folyású vizekben építi fel a várát.
6. Információt kaptunk a kültakarójáról, a mozgásáról, táplálkozásáról és a légzéséről is.
7. A nőstény hód leggyakrabban egy kölyköt hoz a világra.
8. A cikk szerint a két évnél idősebb hódok saját családot alapítanak.
9. A szövegben olvasottak szerint a hód a telet a hódvárban tölti, mivel téli álmot alszik.
10. A hódnak a szerző szerint nincsenek természetes ellenségei. 2. Keress olyan tényeket, amelyeket a cikk nem fejtett ki! Írj legalább két kérdést, ami
benned felmerült a szöveg olvasásakor (s amelyre a szöveg nem adott választ)! …………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
3. Találkoztál-e olyan információval, ami biológiai ismereteid szerint kérdéses, és ezért
ellenőrzésre szorul? Mi volt ez? Mit tanácsolsz, hol kellene ennek az információnak utána nézni?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
236
Értékelési szempontok (90.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás
térben és időben, csoportos munka, társas aktivitás, kapcsolatba hozás,
összehasonlítás, kritikus gondolkodás
Megoldás 1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 I H I I H I I I H H 2. Pl.:
• A máj hogyan szolgálja a légzőfelület megnövekedését? • Mik a hód természetes ellenségei? • Eltér-e még a vár építéssel kapcsolatos jellemzőkön kívül más tulajdonságában a két
hódfaj?
3. • Bizonyára a máj légzésben betöltött szerepét vagy a környezet tudatos átalakításának
képességét említeni fogják. De más, esetleg közismert ismeret rögzülésének hiányáról is képet kaphatunk az erre a kérdésre adott válaszokban.
• Megtudhatjuk, hogy a diákok mely információforrásokat és milyen súllyal kezelnek. Ennek alapján tehetünk javaslatot a fejlesztés folyamán más információforrás használatára is.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pármunka, közös megbeszélés.
Csoportmunka, lásd a 92. feladat után.
Továbblépés:
Videofilm vetítése a hódok életéről.
Kiselőadás: A hódok visszatelepítése Magyarországra.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
237
91. Búvárkodj a szövegben! (G) Tanulmányozd át a hódról szóló szöveget! Oldd meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat! A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a 20-30 kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre.
Kanadai rokonával ellentétben az eurázsiai hód ritkán épít várat, ahol teheti a partoldalba vájt üregben lakik, járatának hossza 0,8 és 11 méter között változik. A hódalagút végén lévő lakóhelyiség átmérője 50-80 centiméter. A kotorék bejárata a víz alatt van, s a hód szárazföldi ellenségei nem látják, hová bújik be az állat. Így kölykeit is nagyobb biztonságban tudhatja. Ha a víz nem elég mély ahhoz, hogy várának megfelelő bejáratot alakítson ki, vagy a kiválasztott patak túl gyorsan folyik, a hód gátat épít.
Táplálékát vízparton leli A várát rendszerint éjszaka hagyja el, akkor fogyasztja nyáron főként lágyszárúakból, télen inkább fakéregből álló táplálékát. Kedvelt növényeinek listája igen hosszú. Kedvencei a fehértündérrózsa, a vízi tök, a libatopok, a keserűfüvek, a sóska, a kányafű, a harmatkása, a kanáriköles. Fás szárú növények közül legszívesebben a nyár, a fehér fűz, és a közönséges nyír kérgét, fiatal hajtásait és levelét eszi. Táplálékát, a vízpartot szegélyező 10 méteres sávban szerzi be, ennél távolabb csak ritkán merészkedik. A hód társas viselkedése minden más rágcsálóétól különbözik. A hímek és a nőstények tartós, monogám párkapcsolatban, többgenerációs családokban élnek. A családok a szülőpárból és a fiatal kölykökből állnak. A kis közösség hierarchikusan épül fel: az idősebbek uralkodnak a fiatalabbak felett. Jellegzetes éjszakai állat A hód legfőbb jellegzetessége narancssárgás színű metszőfoga, amellyel hatalmas fák törzsét is el tudja rágni, úgy, hogy azok kidőljenek. Az állatnál a tüdőn kívül a máj is részt vesz a légzésben. Az így megnövekedett légzőfelületnek köszönhetően akár 15 percig is képes a víz alatt tartózkodni. A vizet – amelyben mozgását farkával kormányozza – csak rövid időre és kis távolságra hagyja el, a szárazföldön esetlenül mozog. Mivel a hód inkább éjszaka él, ritkán kerül szem elé, jelenlétéről a maguk után hagyott nyomok árulkodnak. Védelmül gátat épít Az állat a környezetét gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon ellenségei előtt. A nagyszabású gátépítés egyébként nem annyira az eurázsiai hódra, hanem inkább Amerikában élő rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hódok általában a magas partfalba ásnak üregeket, ezeket használva lakhelyül. A hódvárnak nevezett otthon bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény kora nyáron egy, esetleg két kölyköt hoz világra. A fiatalok két évig a családban maradnak.
A hód nyáron elsősorban lágyszárú növényeket, télen fakérget, rügyeket fogyaszt. Télire nagymennyiségű növényi eredetű élelmet szokott felhalmozni.
Metro 2004. november 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
238
Olvasd át – esetleg többször is - a szöveget, miközben a sor elején illetve a szövegben az alábbiak szerint jelölöd a tapasztalataidat!
a) Amennyiben új, de érthető, az előismereteiddel összhangban lévő információt
találsz, tégy felkiáltójelet. (!) b) Ha olyan információval találkozol, ami új és szokatlan, nem egyértelmű számodra
vagy nem érthető, tehát utána járást igényel, tégy kérdőjelet! (?) c) Külön emeld ki azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket nem ismersz pontosan.
(Próbáld más szavakkal megfogalmazni a kérdéses szót, kifejezést. Ha ez nem sikerül, járj utána tankönyvben, lexikonban esetleg más forrásban!) (Pl. hullámos vonallal)
d) Az áttekintés szempontjából kiemelkedően fontos szavakat és kifejezéseket érdemes aláhúzni.(pl. egyenes szimpla, illetve dupla vonallal)
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
239
Értékelési szempontok (91.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás
térben és időben, csoportos munka
Megoldások Értelemszerűen. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, frontális ellenőrzés.
Csoportmunka, lásd a 92. feladat után.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
240
93. Kutakodó (G) A hód... Hódtulajdonságok Az eurázsiai hód az óvilág legnagyobb rágcsálója, a kifejlett állat testtömege a 20-30 kilogrammot is eléri. A rágcsálók közül a hód alkalmazkodott legjobban a vízben való mozgáshoz. A teste torpedó alakú, szőrzete vízálló, lapos farkával, és úszóhártyás hátsó lábával löki magát előre.
Kanadai rokonával ellentétben az eurázsiai hód ritkán épít várat, ahol teheti a partoldalba vájt üregben lakik, járatának hossza 0,8 és 11 méter között változik. A hódalagút végén lévő lakóhelyiség átmérője 50-80 centiméter. A kotorék bejárata a víz alatt van, s a hód szárazföldi ellenségei nem látják, hová bújik be az állat. Így kölykeit is nagyobb biztonságban tudhatja. Ha a víz nem elég mély ahhoz, hogy várának megfelelő bejáratot alakítson ki, vagy a kiválasztott patak túl gyorsan folyik, a hód gátat épít.
Táplálékát vízparton leli A várát rendszerint éjszaka hagyja el, akkor fogyasztja nyáron főként lágyszárúakból, télen inkább fakéregből álló táplálékát. Kedvelt növényeinek listája igen hosszú. Kedvencei a fehértündérrózsa, a vízi tök, a libatopok, a keserűfüvek, a sóska, a kányafű, a harmatkása, a kanáriköles. Fás szárú növények közül legszívesebben a nyár, a fehér fűz, és a közönséges nyír kérgét, fiatal hajtásait és levelét eszi. Táplálékát, a vízpartot szegélyező 10 méteres sávban szerzi be, ennél távolabb csak ritkán merészkedik. A hód társas viselkedése minden más rágcsálóétól különbözik. A hímek és a nőstények tartós, monogám párkapcsolatban, többgenerációs családokban élnek. A családok a szülőpárból és a fiatal kölykökből állnak. A kis közösség hierarchikusan épül fel: az idősebbek uralkodnak a fiatalabbak felett. Jellegzetes éjszakai állat A hód legfőbb jellegzetessége narancssárgás színű metszőfoga, amellyel hatalmas fák törzsét is el tudja rágni, úgy, hogy azok kidőljenek. Az állatnál a tüdőn kívül a máj is részt vesz a légzésben. Az így megnövekedett légzőfelületnek köszönhetően akár 15 percig is képes a víz alatt tartózkodni. A vizet – amelyben mozgását farkával kormányozza – csak rövid időre és kis távolságra hagyja el, a szárazföldön esetlenül mozog. Mivel a hód inkább éjszaka él, ritkán kerül szem elé, jelenlétéről a maguk után hagyott nyomok árulkodnak. Védelmül gátat épít Az állat a környezetét gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon ellenségei előtt. A nagyszabású gátépítés egyébként nem annyira az eurázsiai hódra, hanem inkább Amerikában élő rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hódok általában a magas partfalba ásnak üregeket, ezeket használva lakhelyül. A hódvárnak nevezett otthon bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény kora nyáron egy, esetleg két kölyköt hoz világra. A fiatalok két évig a családban maradnak.
A hód nyáron elsősorban lágyszárú növényeket, télen fakérget, rügyeket fogyaszt. Télire nagymennyiségű növényi eredetű élelmet szokott felhalmozni.
Metro 2004. november 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
241
1. Nézz utána az ismeretlen információknak, kifejezéseknek, melyeket a „búvárkodás”
közben találtál! 2. Készíts „kislexikont” az eddig nem pontosan ismert szavakból! Nézz utána a
jelentésüknek, zárójelben tüntesd fel pontosan az információ forrását! 3. Tedd meg ugyanezt a szokatlan, ellenőrzésre, utánanézésre váró információkkal is! 4. Sőt annak is utánanézhetsz, ami felkeltette az érdeklődésedet, de nem kaptál rá választ a
cikkben. „hódnézőben...”
Most néhány szempontot kínálunk a hód megismeréséhez a cikk információi révén. A feladatokat megoldási sorrendje tetszőleges.
a. Mely hódfajok kerülnek szóba a szövegben?
…………………………………………………………………………………………………
b. Mit tudtunk meg a cikkben részletesebben ki nem fejtett hódfajról?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
c. Készítsd el a hód „névjegyét”! Vagyis mutasd be nagyon röviden, címszavakban néhány jellemző tulajdonságát kiemelve! Keress néhány ilyen szempontot és a legjellemzőbb megjelenítendő kifejezéseket, és máris kész a „névjegy”.
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
d. Melyek azok a jellegzetes hódtulajdonságok, amelyek az életmódjához való alkalmazkodás legfőbb jelei? (táplálkozás, mozgás, légzés stb. terén)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
e. Állíts össze a hód számára egy téli és egy nyári étlapot, amely főként az ínyencségeket tartalmazza!
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
f. Jellemezd röviden a nálunk élő hódok építkezési szokásait! Ha szeretsz rajzolni, rajzot is készíthetsz arról, hogy a leírás nyomán milyennek képzeled a „hódépítményeket!”
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
g. Hány kölyök, és mennyi ideig nevelkedik a családi „hódóvodásban”?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
h. Mi jellemzi a hód társas életét?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
242
i. Hogyan védekezik a természetes ellenségeivel szemben?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
243
Értékelési szempontok (92.) Kompetenciák: forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás
térben és időben, csoportos munka, alkotóképesség, kapcsolatba hozás
Megoldás Az 1., és a 2. feladat a diák választásától függ, a megoldása döntően tanórán kívül, vagy az iskolai források tanórai használatával történik.
(pl. Óvilág, kotorék, torpedó, monogám, többgenerációs, hierarchikus kifejezéseket feltehetően többen feldolgozzák; valószínűleg szokatlannak, ellenőrzésre szorulónak tartják majd a légzésben a máj szerepét.)
Értelemszerűen értékeljük. 3. a) a kanadai és az eurázsiai hód
b) A kanadai hódra jellemző a várépítés, gátépítés c) Egy lehetséges megoldás:
Rendszertani helye: gerinces, emlős, rágcsáló állat / az óvilág legnagyobb rágcsálója Mérete: 20-30 kg tömeg Testalkata: a vízben való mozgáshoz alkalmazkodott Lakóhelye: patakokban, partoldali üregekben Különleges ismertetőjegye: narancssárga metszőfog, torpedóalakú test, úszóhártyás
láb, lapos farok, vízálló szőrzet d.)
• Táplálkozás: metszőfoga – rágcsáló – növényevés • Kültakaró: vízálló szőrzet • Mozgás: torpedó alakú test, lapos farok (kormányzás), úszóhártyás láb („motor”) • Légzés: a máj segíti a légzést (15 percig is a víz alatt képes maradni)
e.) Nyár: elsősorban – lágyszárúak: a cikkben említett lágyszárúak felsorolása
Tél: fakéreg, rügyek: a szövegben említett fák felsorolása f.) Ritkán épít várat, partoldalba vájt üregekben lakik (0,8 – 11 m hosszú, 50-80 cm
átmérőjű), a bejárat a víz alatt van. Sekély vagy túl gyorsan folyó vízben gátat épít.
g.) Egy, esetleg két kölyök, két évig
h.) Tartós, monogám kapcsolat, többgenerációs családban, a család a szülőkből és kétéves és annál fiatalabb kölykökből áll; korszerinti hierarchikus viszonyok uralkodnak
i.) Éjszakai állat, a víztől 10 méternél távolabb nem távolodik el, az üregeinek
bejáratát a szárazföldi ellenségekkel szembeni védekezés miatt mindig víz alá készíti
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
244
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, frontális ellenőrzés.
Csoportmunka
A 91-93. feladat egy órán is megoldható csoportmunkában. A csoportok
beszámolóját képek vetítésével színesíthetjük.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
245
93. Tudod-e már, hogy igaz vagy hamis? (E) A) 1. Emlékezz vissza a szöveg tartalmára, és döntsd el, hogy az
alábbi állítások igazak (I), vagy hamisak (H)!
1. A szövegből két hódfajról kaptunk információt.
2. Az eurázsiai hód nem épít gátat.
3. A hód növényevő állat.
4. Az olvasottak szerint a hód a szárazföldön táplálkozik.
5. A nálunk élő hód csak lassú folyású vizekben építi fel a várát.
6. Információt kaptunk a kültakarójáról, a mozgásáról, táplálkozásáról és a légzéséről is.
7. A nőstény hód leggyakrabban egy kölyköt hoz a világra.
8. A cikk szerint a két évnél idősebb hódok saját családot alapítanak.
9. A szövegben olvasottak szerint a hód a telet a hódvárban tölti, mivel téli álmot
alszik.
10. A hódnak a szerző szerint nincsenek természetes ellenségei. 2. Gondolj vissza arra, melyek voltak azok a szövegben olvasott részek, amelyek nem voltak
egyértelműek számodra és az eltelt időszakban utánanéztél? Ismertesd röviden a megszerzett információkat a forrás megjelölésével!
3. Add meg a következő kifejezés rövid, tömör értelmezését! Majd folytasd a „kislexikont”
az általad korábban kijelölt szavakkal! Most fejből add meg a jelentésüket! Kislexikon Hierarchia:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
246
B) 1. Mutasd be ez alkalommal, a cikk felhasználásával - vázlatosan, az alábbiak szerint – Te,
magad a hódot!
• Válaszd ki a vizsgálati szempontokat! • Gyűjtsd ki a cikkből az adott szempont kifejtéséhez szükséges kulcsszavakat,
kulcskifejezéseket! (Azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek mondatba foglalva ki tudnád fejteni a témát.)
• Ellenőrizd, hogy minden fontos információ bekerült-e a vázlatodba, amit a cikk említ!
2. Gondolj vissza arra, melyek voltak azok a szövegben olvasott részek, amelyek nem voltak
egyértelműek számodra és az eltelt időszakban utánanéztél? Ismertesd röviden a megszerzett információkat a forrás megjelölésével!
3. Add meg a következő kifejezés rövid, tömör értelmezését! Majd folytasd a „kislexikont”
az általad korábban kijelölt szavakkal! Most fejből add meg a jelentésüket! Kislexikon Hierarchia:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
247
Értékelési szempontok (93.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés,
tájékozódás térben és időben, csoportos munka
A felmérés két szinten is folyhat. Az A) variáció a szövegfeldolgozás terén több nehézséggel küzdő diákok feladata lehet. Itt használhatjuk ugyanazokat a kérdéseket is, mint az előzetes felmérés során, de a feladatsor át is alakítható. A B) variáció a gyakorlottabbaknak kínál bizonyítási lehetőséget. Megoldás A) 1.
1. I 2. H 3. I 4. I 5. I 6. I 7. I 8. I 9. H 10. H
2. és 3. feladat és a B) sorral megegyező - értelemszerűen B) 1. Bármely logikus, alapvetően a cikkben szereplő, minden lényeges információt tartalmazó
vázlat elfogadható.
Egy lehetséges megoldás:
A hód • Rendszertani helye: Gerincesek törzse, Emlősök osztálya, Rágcsálók (rendje) • Fajai: kanadai és az eurázsiai hód • Eltérések: a kanadai hódra jellemző a vár-, gátépítés • Testmérete: 20-30 kg • Élőhelye: patakokban, partoldali üregekben • Táplálkozásmódja: rágcsáló, növényevő állat, nagy narancssárga metszőfog • Kültakarója: vízálló szőrzet • Mozgása: torpedó alakú test, lapos farok (kormányzás), úszóhártyás láb („motor”) • Légzése: tüdővel, a máj segíti a légzést (15 percig is a víz alatt képes maradni) • Fő tápláléka: nyáron lágyszárúak, télen fakéreg, rügyek • Szaporodása: 1, esetleg 2 kölyök • Társas élete: Tartós, monogám kapcsolat, többgenerációs család, a család: szülő+2
éves és annál fiatalabb kölykök; korszerinti hierarchikus viszonyok
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
248
• Védekezés: Éjszakai állat, a víztől 10 méternél távolabb nem távolodik el, az üregeinek bejáratát a szárazföldi ellenségekkel szembeni védekezés miatt mindig víz alá készíti
2. Bármely a diák által felvetett probléma magyarázata elfogadható. A forrás megjelölését külön értékeljük.
3. Kislexikon Hierarchia: rangsor, fölé illetve alárendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatrendszer stb.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Az A) rész önálló munka, frontális ellenőrzés, a B) rész csoportmunkában
használható. A kislexikon részt közösen értékeljük. A csoportok az általuk
gyűjtött szavakról egyesével beszámolnak.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
249
94. A banánosláda zárjának rejtélye (G)
Jane Goodall kutatónő éveken át tanulmányozta a Gombe-parti rezervátumban a csimpánzok életét. Olvasd el írásának néhány részletét, és a kérdések segítségével értelmezd az olvasott szöveget!
„Három kölyök felfedezte, hogy ha ki akarnak nyitni egy banánosládát, csupán azt az egyszerű rögzítőcsavart kell kihúzniuk, amely zárva tartotta az emelhető fedelet. Hasszán ezután nagy fáradsággal erősítette meg a csavarokat, menetet vágott azokra is meg a fogantyúkra is úgy, hogy nem lehetett egyszerűen kihúzni, hanem le kellett csavarni. Pár hónapra ez valóban megoldást jelentett, de végül a három kölyök megbirkózott ezzel a problémával is…
Evered* módszere az volt, hogy odament a fogantyúhoz, kicsavarta, és élelmet bekonferáló hangos ugatással a nyitott ládához nyargalt. A környéken tartózkodó összes csimpánz természetesen követte példáját és Evered ritkán jutott egy banánnál többhöz, hacsak nem volt véletlenül egyedül, vagy a legmagasabb rangú a jelenlevők között…
Fifi* és Figan* sokkal agyafúrtabbak voltak. Mindketten rájöttek, hogy ha magasabb rangú csimpánzok is jelen vannak, akkor ők aligha jutnak banánhoz, akárhány dobozt nyitnak is ki. Így aztán Flóval* együtt csak heverésztek és várták, hogy a többiek elmenjenek. Amikor egyetlen felnőtt hím sem volt már a táborban, mindegyikük gyorsan kinyitott egy dobozt. Előfordult, hogy nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hamarabb odamentek a fogantyúhoz, és kicsavarták a reteszt. De az emelőt nem szabadították ki, és nem rohantak oda, hogy kinyissák a dobozt, csak ültek, egyik lábukkal az emelőn, közömbösen kurkásztak és mindenfele néztek, csak a dobozra nem.” *: csimpánzok nevei
A három kölyök valószínűleg próbálgatással nyitotta ki a ládák zárját.
1. Miből feltételezhetjük, hogy a ládanyitás nem öröklött viselkedésforma? ………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………….
2. Milyen típusú tanulással sajátították el a kölykök a ládák kinyitását? A helyes válasz betűjelét írd négyzetbe!
A) utánzással B) klasszikus kondicionálással C) operáns tanulással D) megszokással E) bevésődéssel
3. Milyen kommunikációra utaló kifejezéseket találunk a szövegrészletben?
A) …………………………………………..
B) …………………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
250
„Evered ritkán jutott egy banánnál többhöz, hacsak nem volt véletlenül egyedül, vagy a legmagasabb rangú a jelenlevők között…” – olvashatjuk. 4. Mi a rangsor kialakításának előnye a csoportban? ………………………………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………….
5. Melyik másik szövegrészlet utal a csimpánzcsapat rangsorára?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
6. Melyik egyedek közül kerültek ki a dominánsok a csapaton belül?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
7. Milyen faji jellegzetesség teszi lehetővé a csimpánzcsapatban a rangsor pontos kialakítását?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
8. A táplálkozáson kívül milyen viselkedésnél gyakori a rangsor tartása?
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
251
Értékelési szempontok (94.) Kompetenciák: történetiség követése, lényeg kiemelése, példakeresés,
forráskezelés, kapcsolatba hozás, összehasonlítás
Megoldás
1. A láda nem tartozik a csimpánzok természetes környezetéhez. / Csak három kölyök tudta kinyitni a ládákat.
2. C 3. A) élelmet bekonferáló hangos ugatással a nyitott ládához nyargalt.
B) nem rohantak oda, hogy kinyissák a dobozt, csak ültek, egyik lábukkal az emelőn, közömbösen kurkásztak és mindenfele néztek, csak a dobozra nem.
4. Csökkenti az agresszivitást. 5. Mindketten rájöttek, hogy ha magasabb rangú csimpánzok is jelen vannak, akkor ők
aligha jutnak banánhoz, akárhány dobozt nyitnak is ki. / Amikor egyetlen felnőtt hím sem volt már a táborban, mindegyikük gyorsan kinyitott egy dobozt.
6. A felnőtt / idősebb hímek közül 7. Az egyedek megismerik egymást. 8. A párzásnál/ a szexuális viselkedésnél.
A szöveg forrása: Jane van Lawick-Goodall: Az ember árnyékában Gondolat, Budapest, 1980. Kép forrása: www/zoobudapest.com/konyvtar
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, frontális ellenőrzés.
Csoportmunka, lásd a 96. feladat után.
Továbblépés:
A csimpánzok életéről szóló más forrásrészletek elemzése etológiai
szempontból.
Videó-részletek elemzése etológiai szempontból.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
252
96. Mike hatalomátvétele (G)
Jane Goodall kutatónő, aki a Gombe-parti
rezervátumban a csimpánzok életét tanulmányozta, így számol be az állatok rangsor-küzdelméről:
„Öt felnőtt hímből álló csapat, köztük a nagy
tekintélyű, rangelső Góliát*, Szürkeszakállú Dávid* és a hatalmas Rodolf* egymáson kurkásztak – az összejövetel már vagy húsz perce tartott. Mike* magában üldögélt úgy huszonöt-harminc méterre tőlük, gyakran a csapat felé pillantott, és néha unottan vakargatta a szőrét. Egyszer csak Mike nyugodtan odasétált a sátrunkhoz és a fülénél fogva megfogott egy üres petróleumos kannát. Aztán felvett egy másikat is, és visszatért a korábbi helyére. A két kannával felfegyverkezve Mike továbbra is a többi hím felé bámult, majd néhány perc múlva jobbra-balra himbálni kezdte magát… Fokozatosan egyre vadabbul himbálta magát, szőre lassan az égnek meredt, majd egy sor – kezdetben halk – huhogást hallatott. Kiáltozása közben felegyenesedett, és hirtelen nekirontott a hímcsapatnak, maga előtt hadonászva a két kannával. Az edények zöreje és Mike erősödő üvöltése rémítő zenebonát csapott, nem csoda, hogy a mindeddig békésen heverésző hímek fejvesztve menekültek. Majd pár pillanat múlva csönd lett… Rövid idő múlva ismét kezdődött a mély hangú huhogás, és nyomban utána a két zajos kanna is feltűnt, mögötte pedig Mike… Egyenesen Góliátot vette célba, és a többiekhez hasonlóan még ő is sietve kitért Mike útjából…. Elsőként Rodolf közelített Mike-hoz, a behódolás halk horkantásait hallatva lekuporodott, és ajkát Mike combjához nyomta. Aztán kurkászni kezdett Mike-on. Ekkor hasonló horkantások kíséretében két másik hím is közeledett, és csatlakoztak a kurkászáshoz. Végül Szürkeszakállú Dávid is odament Mike-hoz, - egyik kezét ágyékára helyezte, és beállt a kurkászók közé. Csak Góliát maradt távol, egyedül üldögélt, és Mike felé bámult. Nyilvánvaló volt, hogy Mike komoly fenyegetést jelentett Góliát addig soha nem veszélyeztetett uralkodói pozíciójára nézve… Egyszer-másszor több felnőtt hím is cipelt már petróleumos kannát ágak vagy kövek helyett, hogy erőfitogtató bemutatóik hatását fokozzák. De egyedül Mike volt az, aki a véletlen tapasztalatból hasznot húzott, és rájött, hogy hogyan kell a kannákhoz hozzájutni és ezt a tudását a saját előnyére használta fel… Minden jel szerint ténylegesen megtervezte mutatványait.” *= csimpánzok nevei 1. Említs legalább két olyan korlátozott erőforrást, amelynek elosztásánál szerepet játszik a
rangsor!
………………………................................. ………………..…………………………..
2. Mi a rangsor előnye a csoporton belül?
………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………….
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
253
3. Melyik volt a domináns hím a csapatban?
………………………………..
4. Gyűjts a szövegből olyan magatartáselemeket, amelyeket valószínűleg öröklötten
használnak a rangsorviták eldöntésére!
…………………………………………………………………………………………………...
5. Miben állt Mike bemutatójának újszerűsége?
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
6. Milyen tanulási folyamattal sajátította el Mike a petróleumos kannák használatát?
………………………………………………………………………………………………….
7. Gyűjts a szövegből két magatartási elemet, amelyek valószínűleg a behódolás jelei!
…………………………………. ………………………………….
8. Mi a behódolás jelentősége?
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
9. Hogyan változtak a dominanciaviszonyok a leírt esemény során?
…………………………………………………………………………………………………
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
254
Értékelési szempontok (95.) Kompetenciák: történetiség követése, lényeg kiemelése, példakeresés,
forráskezelés, társas aktivitás, összehasonlítás
Megoldás 1. Táplálék, nőstények, búvóhely… (2 említése) 2. Csökkenti az agresszív küzdelmek mennyiségét, kockázatát 3. Góliát 4. Huhogás, hadonászás ágakkal és kövekkel 5. Ember által készített tárgyakat használt 6. Belátásos tanulással 7. Horkantások, kéz ágyékra helyezése / ajak combra helyezése (Két helyes válasz:) 8. A dominancia elfogadása/ a további küzdelem megelőzése / a sérülés megelőzése 9. A domináns hím Góliát maradt, de megerősödött Mike helyzete / A domináns hím Góliát maradt, de Mike megelőzte Rodolfot és Dávidot A szöveg forrása: Jane van Lawick-Goodall: Az ember árnyékában Gondolat, Budapest, 1980. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, frontális ellenőrzés.
Csoportmunka, lásd a 96. feladat után
Továbblépés:
A csimpánzok életéről szóló más forrásrészletek elemzése etológiai
szempontból.
Videó-részletek elemzése etológiai szempontból
Kiselőadás készítése a többi emberszabású majom hétköznapi életéről, családi
életéről.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
255
96. Csimpánzok III.
Jane Goodall csimpánzkutató sorait idézzük: „Az a nap ténylegesen fordulópontot jelentett munkámban… Minden nap felmentem a
hegycsúcsra, és minden nap ott csemegéztek a csimpánzok lenn, a fügefákon. Nagyobb vagy kisebb csapatokban, egyenként vagy párban érkeztek. Rendszerint elvonultak mellettem, vagy a pontosan felettem levő eredeti útvonalukon, a nyílt lejtőn, vagy pedig alattam, a füves hegyhátat átszelő egyik vagy másik csapáson. És mivel sohasem változtattam a külsőmön, állandó fakó színű öltözéket viseltem, és soha nem próbáltam utánuk menni, vagy bármilyen módon zaklatni őket, a félénk csimpánzok végre-valahára már nem is találtak olyan ijesztőnek.”
A szövegben a kutatónő leírja, hogy hogyan szelídültek hozzá a csimpánzok. 1. Milyen típusú tanulás ez? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe!
A) Bevésődés B) Klasszikus kondicionálás C) Operáns tanulás D) Megszokás E) Belátásos tanulás
2. Mi ennek a tanulásnak a lényege?
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
A csimpánzok eszközhasználatáról így ír Goodall:
„Szürkeszakállú Dávid* egy termeszboly vörös dombocskája mellett guggolt, és ahogy figyeltem, láttam, amint egy hosszú fűszálat dug be a boly nyílásába. Egy pillanat múlva visszahúzta, és szájával leszedett a végéről valamit. Túlságosan messze voltam ahhoz, hogy lássam, mit eszik, de nyilvánvaló volt, hogy a fűszálat munkaeszközként használta… Láttam, hogy ha szerszámuk vége elhajlott, leharapták, vagy a másik végét használták, vagy végleg elhajították, és újat kerestek… De a legizgalmasabb tevékenységük az volt, amikor apró leveles ágacskákat törtek, és használat előtt letépték róluk a leveleket.” * csimpánz neve 3. Milyen tanulással sajátították el a csimpánzok az eszközkészítést? A helyes válasz betűjelét írd négyzetbe!
A) Bevésődéssel B) Klasszikus kondicionálással C) Operáns tanulással D) Megszokással E) Belátásos tanulással
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
256
4. Mi az előző pontban leírt tanulásnak a lényege?
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
„Azután Góliát* vászonrágási szenvedélyt indított el. Kis csimpánzcsoportok
üldögéltek körben és elrágták a székek vászonülését, a sátorlapokat, - még Kris tábori ágyát is tönkretették. És végül elmondta, hogy az utolsó hetekben divatba jött a farágás. Eltűnt Hasszán házilag készített szekrényének a háta, valamint egy székláb is.” 5. Milyen tanulással tanulták el a csimpánzok Góliáttól a vászon és a fa rágását?
……………………………………………………………………………………………
6. Mi lehet a főemlősök kutatásának jelentősége? Gyűjtsetek néhány érvet!
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
257
Értékelési szempontok (96.) Kompetenciák: történetiség követése, lényeg kiemelése, példakeresés,
forráskezelés
Megoldás 1. D 2. Az ismétlődő ingerre egyre kevésbé reagál az állat 3. E 4. Az állat elméjében előre eltervezi a cselekedetet/ elméjében megalkotja a valóság modelljét, a modellben alkotja meg előre az eszközt 5. utánzásos tanulással 6. Veszélyeztetett állatok, meg kell ismernünk a szokásaikat, hogy megvédhessük őket A főemlősök az ember rokonai, az ember etológiájának megismerése szempontjából is érdekes a kutatás. Minden élőlény megismerése érték lehet. A szöveg forrása: Jane van Lawick-Goodall: Az ember árnyékában
Gondolat, Budapest, 1980.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, frontális ellenőrzés.
Csoportmunka:
Három vagy hat csoportot alakítunk, minden csoport kap egy szövegrészt és egy
munkalapot. Hat csoport esetén két csoport ugyanazt a feladatlapot kapja. Az
azonos feladatlapot kitöltött csapatok összegzik válaszaikat, majd beszámolnak az
eredményekről.
Továbblépés:
Gyűjtőmunka Jane Goodall életéről.
A fenti munkalapokban előforduló magatartáselemekre további példák
gyűjtése.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
258
97. Csoportosítás, de másként (G)
Az elmúlt évek tanulmányai során tanult vagy megemlített gerinces állatfajok közül választottunk ki néhányat. Csoportosítsd ezeket a megadott szempontok alapján! A fajok betűjelének megadásával válaszolj! Az Állatismeret könyv használható.
a) erdei fülesbagoly b) mezei nyúl c) ponty d) vadmacska e) kecskebéka f) nagy pele
g) fürge gyík h) lesőharcsa i) foltos szalamandra j) vaddisznó k) mocsári teknős l)
siketfajd
1. Ragadozó életmódúak: 2. Egész életükben tüdővel lélegeznek: 3. Bőrük mirigyekben gazdag: 4. Tojással szaporodnak: 5. Egyedfejlődésük átalakulással történik: 6. Változó testhőmérsékletűek: 7. Belső megtermékenyítésűek:
Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)!
A helyes betűjelet írd az állítás utáni üres téglalapba!
8. A foltos szalamandra jelentős bőrlégzést is folytat.
9. A nagy pelének rovarevő fogazata van.
10. A ponty függőleges mozgását légzsák segíti.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
259
Értékelési szempontok (97.) Kompetenciák: lényeg kiemelése, példakeresés, alternatíva keresés,
összehasonlítás, rendszerezés
Megoldás 1. a, d, e, g, h, i, k 2. a, b, d, f, g, j, k, l 3. b, c, d, e, f, h, i, j 4. a, g, k, l 5. e, i 6. c, e, g, h, i, k 7. a, b, d, f, g, j, k, l 8. I 9. H 10. H
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, közös megbeszélés.
Továbblépés:
Az állítások és a jellemzők folytatása.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
260
98. Mindent a gerincesekről (G) A lapon öt állatfaj képe látható. Az Állatismeret című könyv segítségével határozzátok meg őket, soroljátok be a hagyományos és a modernebb rendszertan osztályaiba (utóbbihoz segít a mellékelt táblázat), majd oldjátok meg a feladatokat!
1. faj 2. faj
3. faj 4. faj
5. faj
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
261
O s z t á l y
Hagyományos elnevezés szerint Újabb rendszertan szerint
Nyálkahalak
Ingolák
Porcos halak
Tüdős halak
Bojtosúszósok
Halak
Sugarasúszósok
Kétéltűek Kétéltűek
Teknősök Hüllők Krokodilok, hidasgyíkok,
pikkelyes hüllők Madarak Madarak
Emlősök Emlősök
Besorolás:
Fajnév Osztály
(hagyományos megnevezés)
Osztály
(újabb rendszertan szerint)
1.
2.
3.
4.
5.
Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak (I), vagy hamisak (H)!
A helyes betűjelet írd az állítás utáni üres téglalapba!
Az 1. faj csapotokban él.
A 2.faj homokos területeken él, szemrése vízszintes.
A 3. faj tudományos nevét Kitaibel Pálról kapta. A 4. faj az egyetlen madárfaj Magyarországon, mely fejjel lefelé is tud kúszni a fán.
Az. 5.faj a rágcsálók közé tartozik.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
262
Az alább található tulajdonságok felsorolásából válasszátok ki azokat, melyek a 3. számú faj valódi szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodására utalnak. A tulajdonságok betűjeleit írjátok a pontozott vonalra!
A) váltivarú B) szaruhéjú tojásokat rak C) közvetlen fejlődés D) szarupikkelyes bőr E)
szarupáncél F) a tüdő belső tere tagolt G) belső megtermékenyítés H) tolóláb I) húsevő
J) méregfog K) ránőtt fog L) változó testhőmérséklet M) négy üregű szív N) utóvese
..................................................................................................................................................
Az alább található tulajdonságok felsorolásából válasszátok ki azokat, melyek összefüggésbe
hozhatók a 4. faj repülő életmódjával. A tulajdonságok betűjeleit írjátok a pontozott vonalra!
A) mellső végtag szárnnyá alakult B) meszes héjú tojásokat rak C) kloáka D) mirigyes
gyomor E) tarajos szegycsont F) rovarevő csőr G) odúlakó H) kettős légzés I) belső
megtermékenyítés J) üreges csontozat K) elszarusodó bőr L) négy üregű szív M)
evezőtollak N) állandó testhőmérséklet
..................................................................................................................................................
A következő táblázat a krokodilok, gyíkok, madarak és emlősök néhány tulajdonságát foglalja össze. Először válasszátok ki azokat a jellegeket, melyek alapján a krokodilok „akár madarak” is lehetnének, majd azokat, melyek az emlősökkel közös! A tulajdonságokat írjátok a pontozott vonalra!
Krokodilok Gyíkok Madarak Emlősök
Kültakaró szarupajzs szarupikkely tollazat szőrzet
Fog gyökeres ránőtt − gyökeres
Mellkas zárt (szegycsont,
bordák, gerincoszlop)
zárt (szegycsont, bordák,
gerincoszlop)
zárt (szegycsont, bordák,
gerincoszlop)
zárt (szegycsont, bordák,
gerincoszlop)
Légzőizmok Bordaközi izmok és rekeszizom Bordaközi izmok Bordaközi izmok
és törzsizmok Bordaközi izmok
és rekeszizom
Szív 4 üregű, kamrák közti válaszfal
tökéletes
4 üregű, kamrák közti válaszfal
nyitott
4 üregű, kamrák közti válaszfal
tökéletes
4 üregű, kamrák közti válaszfal
tökéletes
Szaporodás
Egyes fajok fészket készítenek
és a tojásokat őrzik, gondozzák
Tojásokat földbe rakva magukra
hagyják
Fészekrakás, tojás gondozása, melegítése,
ivadékgondozás
Általában anyaméhben fejlődő utód
Tojás felépítése meszes héjú,
sárgája és fehérjéje is van
szaru héjú, sárgája van,
fehérjéje nincs
meszes héjú, sárgája és
fehérjéje is van −
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
263
„akár madár” jellegek:
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
emlősökkel közös tulajdonság:
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
264
Értékelési szempontok (98.) Kompetenciák: történetiség követése lényeg kiemelése, példakeresés,
forráskezelés, összehasonlítás, oksági gondolkodás, kapcsolatba hozás
Megoldás
Fajnév Osztály
(hagyományos megnevezés)
Osztály
(újabb rendszertan szerint)
1. Fürge csele Halak Sugárúszósok
2. Barna ásóbéka Kétéltűek Kétéltűek
3. Pannon (magyar) gyík Hüllők Krokodilok, hidasgyíkok, pikkelyes hüllők
4. Csuszka Madarak Madarak
5. Nyuszt Emlősök Emlősök
Az 1. faj csapotokban él. I
A 2.faj homokos területeken él, szemrése vízszintes. H
A 3. faj tudományos nevét Kitaibel Pálról kapta. I
A 4. faj az egyetlen madárfaj Magyarországon, mely fejjel lefelé is tud kúszni a fán. I
Az. 5.faj a rágcsálók közé tartozik. H valódi szárazföldi tulajdonság: B, D, F, G, M repülő életmóddal összefügg: A, E, H, J, M, N „akár madár” jellegek: szív, szaporodás, tojás felépítése emlősökkel közös tulajdonság: fog, légzőizmok, szív
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Csoportmunka
Minden csoport ugyanazt a feladatlapot kapja, megadott idő alatt kell a feladatokat megoldaniuk. Az a csapat a nyertes, amelyik a legtöbb jó megoldást adta a játékidőn belül.
Továbblépés: Más fajokkal, hasonló feladatlap készítése.
A feladat második része alapján halmazábra készítése.
A feladat kitöltött táblázatát szétvágjuk, és az összekevert lapocskákat minél gyorsabban kell egységes táblázattá rendezni.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
265
99. A gerinces állatok III. (E) Olvasd el figyelmesen az alábbi idézetet, majd a szöveg és a tanultak alapján válaszolj a
kérdésekre!
„A szárazföldi életre való átállás során a hal úszóhólyagja légzőszervvé alakult át. A halaknál (...) a vérkeringésben a kopoltyúk a szív után következnek, azaz a szív által továbbpumpált vér szükségképpen át kell hogy haladjon a légzőszerven, a légzési vérkörből érkező, oxigénben gazdag vér keveredés nélkül jut a test-vérkörbe. Az úszóhólyagot azonban a test vérkör látja el oxigénnel, ezért azután, hogy ez a szerv tüdővé, azaz az állat egyetlen légzőszervévé alakult, a belőle érkező vér továbbra is visszajut a test-vérkörbe, amelyben így kevert, részben a test felől érkező oxigénszegény, részben a tüdőből érkező oxigéngazdag vér kering. Ez a technikailag legkevésbé sem kielégítő megoldás megmaradt valamennyi kétéltűnél és szinte minden hüllőnél. Mindezen állatok − s ezt összefoglalóan ritkán hangsúlyozzák − a legnagyobb mértékben fáradékonyak. (...) Egyetlen kétéltű vagy hüllő sem képes kitartó izommunkára − ellentétben a cápákkal, a csontoshalakkal vagy a madarakkal. A hüllők közül egyedül a krokodilok szívében található teljes válaszfal, amely elkülöníti egymástól a jobb és a bal szívfelet s ezáltal a tüdő-vérkört a test-vérkörtől. Ők azonban egy valószínűleg két lábon járó és nagyon mozgékony hüllőtörzstől származnak, amely néhány vonatkozásban közel áll a madarak ősformájához. A krokodilokon kívül csak a madaraknál és az emlősöknél válik szét maradéktalanul a tüdő-vérkör és a test-vérkör, s csak itt áramlik át a vér előbb az elsőn, azután a másodikon. (...) Tehát az első szárazföldi gerincesek létrejöttétől egészen a legmagasabb rendű hüllők és a madarak kialakulásáig eltartott, míg az „átmeneti megoldás” − tudniillik, hogy a tüdő-vérkör a test-vérkör „mellékáramaként” működik − átadta a helyét egy olyan megoldásnak, amelynek hatékonysága ismét elérte a halakét, s amelyről a kopoltyúlégzéssel együtt mondtak le.”
(Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása, 27-28. o., Cartofilus Kiadó 1996, Budapest)
1. Az evolúció során a halak mely szerve alakulhatott át a szárazföldi gerincesek tüdejévé? Írd a megfelelő betűjelet a négyzetbe!
A) légzsákból B) úszóhólyagból C) kopoltyúból D) gyomorból
2. Milyen típusú vér áramlik a kopoltyúból a halak testébe? Írd a megfelelő betűjelet a négyzetbe!
A) CO2-dús B) kevert C) a kopoltyúból nem a testbe, hanem a szívbe áramlik a vér D) O2-dús
3. Mely állatok képesek tartós izommunkára az alábbiak közül? Írd a megfelelő betűjeleket a négyzetekbe!
A) fürge gyík B) tarajos gőte C) fehér cápa D) zöld levelibéka E) keresztes vipera
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
266
F) feketerigó 4. Mi a vér útjának helyes sorrendje az emlősöknél? Írd a megfelelő betűjelet a négyzetbe!
A) jobb kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → bal pitvar → bal kamra → test artériák → szervek → test vénák → jobb pitvar
B) bal kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → jobb pitvar → jobb kamra → test artériák → szervek → test vénák → bal pitvar
C) jobb kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → jobb pitvar → bal kamra → test artériák → szervek → test vénák → bal pitvar
D) jobb kamra → testartériák → szervek → testvénák → bal pitvar → bal kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdő véna → jobb pitvar
E.)bal kamra → test artériák → szervek → test vénák → bal pitvar → jobb kamra → tüdőartéria → tüdő → tüdővéna → jobb pitvar
5. Mely állatoknál válik szét maradéktalanul a tüdő-vérkör és a test-vérkör az alábbiak közül? Írd a megfelelő betűjeleket a négyzetekbe!
A) vízisikló B) kínai alligátor C) dévérkeszeg D) mocsári teknős E) házi veréb F) foltos szalamandra
6. Mivel a magyarázható a madarak és a krokodilok keringési rendszerének hasonlósága? Válaszodat írd a pontozott vonalra! .................................................................................................................................................. 7. A hatékony keringési rendszer elengedhetetlen a repülő életmódhoz. Sorolj fel a keringési rendszer tulajdonságain kívül még legalább öt olyan tulajdonságot, ami lehetővé teszi a madarak repülő életmódját! Válaszodat írd a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
8. Melyek azok az emlős tulajdonságok, melyek a hatékony keringési rendszeren kívűl lehetővé teszik előfordulásukat a hűvösebb, hideg éghajlatokon is? Írd a megfelelő betűjeleket a négyzetekbe!
A) magnélküli vörösvérsejtek B) állandó testhőmérséklet C) páros vese D) szőrzet E) három hallócsont F) gyökeres fogak
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
267
Értékelési szempontok (99.)
Kompetenciák: történetiség követése lényeg kiemelése, példakeresés,
forráskezelés, összehasonlítás, oksági gondolkodás, kapcsolatba hozás
Fényképek eredete: Fürge cselle: Pintér Károly: Magyarország halai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Barna ásóbéka és pannon gyík: G. Diesener és J. Reichholf: Kétéltűek és hüllők, Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub, 1997. Csuszka: K. Mullarney, L. Svensson, D. Zetterström, P. J. Grant: Le Guide Ornitho, Delachaux et Niestlé, 1999. Nyuszt: J. Reichholf: Emlősök, Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub, 1996.
Megoldás
1. B
2. D
3. C, F
4. A
5. B, E
6. „valószínűleg két lábon járó és nagyon mozgékony hüllőtörzstől származnak, amely néhány vonatkozásban közel áll a madarak ősformájához”.
Ezzel egyenértékű megfogalmazás is elfogadható.
7. üreges csontozat, légzsákos tüdő, kettős légzés, állkapocs helyett csőr, tollazat, mellső végtag szárny, fejlett kisagy, tarajos szegycsont, nagy mellizmok
8. B, D
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Önálló munka, tanári értékelés.