Csak kézfogás van, ölelés nincs

8/17/2019 Csak kézfogás van, ölelés nincs

1/22

312 Külügyi Szemle

„Csak kézfogás van, ölelés nincs”:a kínai–szovjet kapcsolatok normalizálásaa nyolcvanas években

Vámos Péter

A kínai–szovjet kapcsolatok nemzetközi politikai keretei

Ahidegháború utolsó évtized ben1 a ínai N pk z ársaság (KNK) „virtuális nagy-hatalom”volt. Politikai és zleti k r k világszerte globális nagyhatalomk nt tar-toák számon, valódi strat giai súlya azonban meg sem közelítee a két szuper-

hatalom . A nyolcvanas években Kína a haditechnika és technológ a ter n messze elma-radt mind az Egyes lt llamoktól, mind a Szovjetunió ól, és gazdasága sem volt globális

jelentős gű. A korszakban az Egyesült llamokés a Szovjetunióaz ázsiai–csendes-óceániérségben regionális rdekekkel bí ó globális nagyhatalomként jellemezhető, míg í áa globális befolyással rendelkező regionális hatalom megnevezés illik a legjobban.3

A nemzetközi politika központjában továbbra is az Egyesült llamok és a Szovjet-un ó állt, megmaradt a nemzetk zi rendszer laza ké pólusú jellege. A két szuperhatalomv szonyában Kína csupán „zavaró ényező” volt,4 mégis a Szovjetunió mozgástere bizo-nyult a legszűk sebbnek a stratégiai háromsz g másik két tagjához képest. hetvenesévekben a Szovjetunió arra törekede, hogy fegyveres erő el hozzon létre s tartsonf nt afrikai, k -amerikai és k zel-keleti rezsimeket, s ez a politika károsan hato azEgyes ltÁllamokkal fenntarto viszonyára és az enyh l s lehetőségére. A fegyverkez sverseny és a túlméreteze birodalmi perif ria kimerí ee a Szovjetunió gazdasági tarta-

l kait. Kambodzsa vietnami megszállásának szovjet támoga ása és Afganisztán szov etmegszállása mia Moszkva zs ában diplomáciailag elszigetelőd .Az ázsiai–csendes-óceáni t rség fő konfliktusa Kína és a Szovjetunió közö alakult

ki, logikus volt, hogy erre reagálva megváltozo az Egyes lt llamok Kína-politiká aés Peking nemzetk zi politikai szerepe. Amerika addig Kína politikai eszk kkel t r-ténő (meg)fékez sére t rekede.A kínai–amerikai k zeledés folyamán kvázi sz vetségformálódo, és ez új elemet hozo a nemzetközi viszonyokba. A k oldalú kapcsola-tok a hetvenes évtized v gén k zel ker ltek egy de facto sz ve s gesi viszonyhoz.6


2/22

„Csak ké fogás van, lelé nincs”: a kínai–szovjet kapcsolatok normalizálása a nyolcvanas vekben

3132007. tél

Teng Hsziao-ping reformjainak külpolitikaikövetkezmé yei

A kínai belpolitikában is alapvető változások zajloak. 1978 decemberében a maoistaradikalizmust Teng Hsziao-ping visszafogo pragmatizmusa váltoa fel, a politika helye a gazdaság kapta a főszerepet. Thomas Robinson szavaival: „Minden, ami jónaktűnt Kína belső gazdasági fejlődése szempontjából, Peking k lpolitikájává vált. A k l-politikai nyitás értelme a nemzetközi piaci rendszerbe tört nő integráció volt. A KNK-nak az Egyes lt Államokkal való viszony volt a legfontosabb. Teng Hsziao-ping Tajvankérd sében hajlandóságot mutato a kompromisszumra. Ez is k zrehato az Egyes ltÁllamok és a Kínai Népköztársaság közöi diplomácia kapcsolat felvétel ben (1979. ja-

ár 1.). Washington és sz ve ségesei (k z k Japán és az EGK tagállamai) Pekingneka fejle technológ a és a k lf ldről érkező őke forrásai voltak, az Egyes lt llamokkatonai jelenl te pedig stabilizálta a térs get.

Az Egyes lt llamokkal való viszony normalizálása u án, a bék s nemzetk zk rnyezet biztosí ása érdekében Teng a Szovjetunióval is javítani kí ánta a v szonyt.A szovjet–kínai szembenállás destabilizáló tényező volt Kína számára. A határokrendezetlens ge, valamint a Szib riában s Mongóliában állomásozó szovjet katonaialakulatok mia Peking a Szovjetuniót tartoa a legnagyobb fenyeget snek az ország

biztonságára. A két gazdaság k z i funkcionális f ggőség s reg onális komplemen-

taritás mia azonban mindk fél rdekelt volt a kapcsolatok normalizálásában.Peking az első jelzést 7 á rilisában k ldte Moszkvának, alig egy hónappal a kínacsapatok vietnami ter letről t r nő visszavonása u án. A KNK elősz r bejelentee,hogy nem szánd kozik az 1950-ben kötö, harminc vre szóló szovjet–kínai barátságiés k lcs e í ségnyú tás szerződ st meghosszabbítani, majd Huang Hua k l gyminiszter hangsúlyozta Kína „k vetkezetes kiállásá ” a „normális államk zi kapcsola-tok fenntartása és fejleszt se” melle, s „a legfontosabb kérdések megtárgyalására sa k ország kö öi viszony javítására” szólíto fel.9

Moszkva pozitívan reagált a kezdeményezésre, de a fesz ltség nehezen oldódo.A felek 1979 szeptemberében Moszkvában tárgyalni kezdtek, de már a napirendbensem tudtak megegyezni. A Szovjetunió a kétoldalú kapcsolatokat rintő k rd sekről

kí án árgyalni, Kína a zov etun ó harmadik országokat (Vietnamot, Mongóliát, 980elejé ől Afganisztánt) r ntő politiká át helyezte elő rbe. November v gén a párbeszédfolytatásá a következő év tavaszára halasztoák.

A pekingi magyar nagyk vet, Ribánszki Róbert 1980 elején azt jelentee, hogy a tágyalások céljá , mélység és emét tekintve a kína vezetésen bel l ellentétek van-nak. A magyar nagyk vetség rtékelése szerint a kínai javaslat megtétel ben jelentősmértékben játszoak közre propagandamegfontolások, és a kínai f l nem kívánta aárgyalások megszakí ását, de nem t rekede gyors, rdemi előrehaladásra sem. gy


3/22


V mos Pé er

v lték: a tárgyalások t nye jelentős manőverez si lehetős get kínál a Nyugaal szemben, nyomást gyakorol Vietnamra, s főleg: ohon megnyugtathatja a „moszkovitákat”(Csen J n, a KB eln khelyeese, aki 1978 decemberében, a KB 3. plénumán v sszat r ahatalomba, a vezetés azon csoportjá képviselte, amely szükségesnek tartoa a Szovjet-un óval fenntarto kapcsolatok normalizálá á .)

980. január -én, három hé el Afganisztán szovjet katonai megszállása u án, Pe-king bejelentee, hogy nem folytatja a tárgyalásokat, mivel azok az új k r lményekkö ö nem helyénvalók. Jonathan Pollack amerikai Kína-szakértő szerint a késlekedésoka az lehete, hogy n hány pekingi vezető a megszállás a gyengeség és elkeserede-s g jelekén ér ékelte, a t bbs g azonban a Szovjetunióval szemben tanúsí o rugal-masságot jelzés rt kűnek tartoa mind Washington, mind Moszkva fel .10 Az afga-n sztáni szovjet akció egy sor politikai és s ra égiai k vetkezm nnyel járt. Carter eln kgabonaembargó hirdete a Szovjetunió llen, visszavonta a SALT–II megállapodást aszená usból, bejelentee, hogy az Egyesült llamok nem vesz r szt a moszkvai olim-p án. zámunkra k l sen az a d n érdekes, hogy a Kí ával fenntarto szorosabbkapcsolatok ki í ése melle határozo, sőt a katonai egy műk dés ől sem zárkózoel.11 A „kezdődő amerikai–kínai katonai kapcsolatok” kialakítására te Carter-javaslatnyomán Teng úgy érezhee, hogy az Egyesült Államok politikája neki kedvező iránybamozdult el.12 Megmaradt ugyan a hivatalos kapcsolatok út ában álló „három akadály”(Washington Tajvannal fenntarto diplomáciai kapcsolata; az 1954-es amerikai–ta van

kölcsönös védelmi szerződés s az amerikai csapatok tajvani jelenl te), de Afganisz-án szov et megszállása u án Moszkvá ól is „három fő akadály” elhá í ásá k vetelte.Az afganisztáni visszavonulás melle a másik két kínai k vetelés a k z s határ men nállomásozó szovjet csapatok visszavonása, illetve Vietnam Kambodzsa-politikájától aszov et támoga á me vonása volt.

Mongólia s ína 1962-ben határmegállapodást k , 1964-re a határok kĳel l se s befejeződ . A határincidensek számának n vekedése mia a Szovjetunió új védelmimegállapodás írt alá Mongóliával, amelynek értelmében szovjet erők állomásozhaak ésámaszpontokat tarthaak fenn Mongóliában. Ez felborí oa a szemben álló felek k zt

katonai egyensúlyt. A nyolcvanas vek elején a szov et szárazf ldi csapatok negyede, al gierő harmada a szovjet–kínai határ mentén vagy annak közelében állomásozo.

1978 decemberében, alig néhány nappal a kínai amerikai kapcsolatok felv elének bejelent se elő Vietnam (jelentős szov et támoga ással) megszállta Kambodzsá , és akínaiak által támogato Pol Pot-rezsim helyére Heng Samrin vezet sével új kormánythelyeze. Teng Hsziao-ping 1979 február ában, az Egyes lt llamokban s apánbante sikeres lá oga ását k ve ő n, „nevelő célzatú” fegyveres támadást nt ze Vietnamellen. Szigorúan katonai szempontból a kínai hadjárat kudarccal v gződ , ugyanis avietnami erőket nem sikerült kiszorítani Kambodzsából. Michael Yahuda brit politoló-gus azonban megjegyzi, hogy a kínaiak való ában geopolitikai leckét adtak a vietnami


4/22


3152007. tél

aknak: vegy k tudomásul, hogy a szomsz d erősebb, s folyamatosan jelen van, nemúgy, mint Vietnam korábbi ellenfelei (Franciaország vagy az Egyes lt llamok), illetveakkori sz e ségese (a Szovjetunió).13 A k vetkező é tizedben a Szovjetunió ól f gg ,hogy Vietnam fenn tudja-e tartani domináns helyzetét Kambodzsában. Vietnam geo-politikai fontossága nyilvánvaló volt mind a Szovjetunió, mind Kína ámára. A szov ethaditengerészet Vietnamban hozzáférhete az egykori amerikai támaszpontokhoz, stíz ven át nem is volt hajlandó elhagyni azokat, mivel ha megteszi, délkelet-ázsiai po-zíciói jelentősen meggyengültek volna. Kína meg azt nem akarta, hogy Vietnam támo-ga ása r gyén a szovjet bekerí se. Az állások megmerevedtek, s pahelyzet alakultki, ami csak a nyolcvanas évek v gén rt meg azzal, hogy a Szovjetunió nem volt k estovább ellátni Vietnamot a háború folytatásához és gazdasága támogatásához szüksé-ges hadianyagokkal és forrásokkal.14

Fokozatos enyhülés (1979–1982)

Afganisztán szovjet megszállása kezdetben fenyegetőnek tűnt Kína biztonságára n z-ve. Kiderült azonban, hogy egy sor olyan politikai-stratégiai következménnyel járt,amelyek a szuperhatalmak k zt erőegyensúly felborulásához vezeek, és cs kkentet-ék a háborús konfliktus kirobbanásának lehetős gét. Ez részben a Kína és az Egyes lt

Államok közö i hallgatólagos stratégiai partners gnek volt köszönhető, amit eufe-misztikusan a „párhuzamos lé sek politiká ának neveztek.15Washington a Szovjetunió llen a „csillagháborús programk n 16 ismer vált

gyors ütemű fegyverkezésbe kezde, lehetővé ee viszont, hogy Kína „nem halálos”hadifelszereléseket kapjon, s amerikai elektronikus adatgyű tő állomásokat telepíteek á Iránból Nyugat-Kínába, hogy onnan folytassák a szovjet rakétakís rletek skatonai tev kenys g figyelés t.1 Annak ellen re, hogy 1981-ig Kína a szovjet terjesz-ked s („expanzionizmus”) elleni egységfront létrehozásán ser nykede, az afgán el-lenállóknak nyújto amerikai támogatás, Moszkva harmadik világbeli elszigetelőd seés a Szovjetunió n vekvő gazdasági gondjai arról győz k meg Tenget, hogy a szovjettámadás közvetlen vesz lye csökkent.18 A kínaiak, a reálpolitika talán legtehets gesebb

művelői, 1982-re k szen álltak az Egyes lt llamoktól való ltávolodásra s a Moszkvafel r énő ny tásra. A folyamathoz hozzá árultak a kínai reform és ny tás politiká ávalpárhuzamosan zajló ideológiai változások, amelyek a maoista osztályharcos szeml letelveté é , valamint a kínai politikai prioritások és nemzet érdekek újbóli meghatá o ását is jelenteék. A szovjet kínai normalizálás első szakaszában, 1979 2 k jelentőselőrelép sre nem ker lt sor. Mindk t fél csupán „kis lépéseket” te a kapcsolatok bő-vít se rdek ben. A kínai vezet s fokozatosan le rt kelte a szovjet fenyegetést, s arraa k vetkeztetésre juto, hogy a szovjetekkel való konfliktus lehetős ge kisebb, mint


5/22


V mos Pé er

ahogy azt korábban gondolta. Ez két fontos külpolitikai következménnyel járt: egyr sztPeking kev sbé hangsúlyozta az Egyesült llamokkal fenntarto stratégiai kapcsolatsz kségességé , másrészt fokozatosan visszafordult a Szovjetunió felé, legalább annyi-ra, hogy kitapogassa a szovjet–kínai enyhülés vagy akár a közeled s lehetős gét is.19

A propaganda szintjén a k ország egymá ról való lekedése mindennek voltmondható, csak pozitívnak nem. A Kínai ársadalomtudományi Akad mia Szovjet-unióval foglalkozó int zet nek folyóirata 1981-ben megjelent első számában megálla-pí oa: „Nyilvánvaló, hogy a Kína elleni szovjet katonai fenyeget s s hegemonista po-litika az alapvető akadálya a kína szovjet határk rd s rendezésének s a kína szov etállamk zi kapcsolatok rendez sének.”2 Ugyanakkor szovjet megí él s szerint a kínakülpolitika célja az volt, hogy szovjetellenes erőkből álló szövets get hozzon létre, be-le rtve az gyes lt llamokat és nyuga -európa sz ve s geseit, apánt, az A EAN tagországait, valamint n hány iszlám államot (például Szaúd-Arábiát), mivel „mindezenországok együműköd se k pes lenne visszatartani a szovjet hegemonizmust az újvilágháború kirobbantá á ól.”21

Az évtized folyamán Peking elvi síkon hajthatatlannak tűnt a Moszkvával való kap-csolatok normalizálásának előfeltételei tekintetében, de a gyakorlati előny k rdeké-

ben, hajl konynak mutatkozo a kapcsolatok lassú enyh lés nek elindí ásában. Ennekeredmények nt a szov et kínai kapcsolatok ké , egymás ól jól elk l ní hető sz ntenfejlődtek. llamk zi szinten gyorsan bőv ltek a gazdasági, tudományos és kulturális

kapcsolatok, miközben a stratégiai együműköd s s a pártközi kapcsolatok terén tör-é ő lőrelépéshez a kínaiak a Szovjetunió ól vár ák az előrelépést legalább a „háromfő akadály egyikében. A folyamat jól megkomponált forgatók nyv szerint zajlo.A három akadály nem gátolta a ké oldalú kapcsolatok különböző szinteken és terüle-teken t r énő fejleszt ét, mik zben jelezte az amerikaiaknak, hogy kína ré zről nemfenyeget a Szovjetunióval való újbóli sz ve s g létrehozása.

A társadalmi kapcsolatok formalizált csatornáinak kialakulásával párhuzamosana k toldalú kereskedelem az 1982-es 223 millió rubelről 1985-re 1,6 milliárd rubelrenő.23 82 és 1989 k a ké oldalú kereskedelem n vekedése t bb mint tízszeresvolt, ami messze túlte Kína sszes kereskedelmi forgalmának n veked s emén,illetve bármely más országgal folytato kereskedelmének növekedés n.24 Ezzel együ

ína elsősorban a nyugati országokkal kereskede, a Szovjetunió csak másodlagospartnere volt, amint a Szovjetunió is inkább az európai szocialista országokkal ke-reskede.2 Mindk fél ó akodo jelentős politikai lépések megt elétől. Ennek kfő oka volt. Egyrészt az gyes lt llamokkal való kapcsolatok 1979-es normalizálá au án ínának nem volt s rgős a Szovjetunióval való megbék lés. ásrészt Moszkvavilágossá tee, hogy a Szovjetunió nem hajlandó engedményeket tenni a kínaiaknak,noha Peking a tárgyalások felújítását az akadályok elhárítása rdek ben te konkrszovjet lépésekhez k e.26 A szovjet fenyeget s ellen az Egyes lt llamok mint ú


6/22


3172007. tél

kvázi szövetséges – ha megfelelő védelmet nem is biztosíto – legalább pszichológiaiszempontból sokat jelente. Ráadásul az Egyesült llamok és nyugat sz vetségesei, illetve Japán a fejle technológia forrásai voltak – arra pedig Kínának nagy sz ksége voltmodernizációs c ljai el réséhez – a szovjet technológia megszerz se viszont nem voltlé fontossá ú. Kereskedelmi hitel s technológiai nyomás szovjet viszonylatban nemmutatkozo. szovjet k l gym n sztér um . sz. ávol-keleti Főosz ályának vezető e,az egyik vezető szovjet Kína-szakértő, M. Sz. Kapica 1981 tavaszán azt mondta, hogyKína „a nyugati országok technikai segítségével s hiteleivel szeretné modernizálnigazdaságá , ugyanakkor a szovjetellenességen kí l nincs semmiféle tők je, amellyelez r a segí ség rt fizethetne.”

Az állandó katonai nyomásgyakorlás szintén a já szma r sze volt. O. B. Rahmanyin,az SZKP KB Nemzetk zi sztály vezető nek első helyeese 1980 augusztusában amagyar nagyk vet elő úgy beszélt, hogy habár „a szovjet f l nem érdekelt a helyzetki lezés ben, de az újabb háború megakadályozása érdekében a kínaiaknak meg kellérten k, hogy mire k pes a zovjetun ó 28 Kapica szinté eg értelműen fogalmazo:„Elhatározásunk, hogy erős csendes-óceáni hatalommá áljunk, ezt senki sem akadá-lyozhatja meg. Miért maradjon a Csendes-óceán amerikai tenger?”2 A hagyományostűzerő és atomfegyverek tekintetében abszolút fölényben levő szovjetek megindítoáka ávol-keleti fegyverkezés második szakaszát, amely elsősorban a l g erő és a haditen-ger szet fejleszt sére sszpontosíto. Ilyen háérrel a szovjetek is teek kis lép seket:

javasolták a határ menti kereskedelem fejlesztés , a tudományos-technológiai együ-űk dés és a határ árgyalások felú í ásá , sőt egy kínai pingpongcsapatot is meghítak. A kínaiak t bbnyire hajlandók voltak az előrelépésre, de Teng mereven elzárkózoa szovjet–kínai kapcsolatok tartós fejlesztésétől, ha Moszkva nem enged a három aka-dály kérdé ében. Ez a keős megk zelí é az évtized folyamán jellegzetes elem maradtmind Peking, mind Moszkva taktiká ában.

Az amerikaiak elhatározása, hogy ellensúlyozzák a szovjet katonai f lényt, lehető-vé tee Kínának, hogy k lpolitikáját a gazdaság fejlesztésére összpontosí sa. Pekingfolyamatosan hangsúlyozta a Nyugaal fenntarto gazdasági kapcsolatainak fontosságá , a b kés k rnyezethez s a mindk t szuperhatalommal fenntarto gazdaságkapcsolatokhoz fűződő kínai érdek a szovjet–kínai kapcsolatok további szélesí ését is

eredm nyezte. Teng felismerte ugyan a szovjet gazdasági nehézségeket, de továbbra isgyanakvó maradt Moszkva szándékait illetően, és rendszeresen hangsúlyozta, hogy aSzovjetunió jelenti a legnagyobb veszélyt Kína biztonságára. Ennek ellenére nagyobbrugalmasságo s relmet tanú íto annak érdekében, hogy a kapcsolatokat az intményesí és felé rányítsa, a politikai kapcsolatok szintjét pedig emelje.


7/22


V mos Pé er

A politikai konzultációk megkezdése, elő elépés gyakorlatikérdé ekben (1982–198 )

Az első nagy lép st a tárgyalások felújítása érdekében a szovjetek teék meg. L. I. Brezs-nyev 1982. márciusi taskenti beszéd ben Kínát szocialista országnak nevezte; támogaaPeking álláspont át a Tajvan-kérd sben; hajlandóságot mutato a ínával fenntartokapcsolatok fejlesztés re; és a politikai kapcsolatok normalizálását célzó árgyalásokmegkezdés t javasolta. Teng Hsziao-ping arra utasí oa a külügyminisztériumot, hogyazonnal reagáljon a beszédre. Csien Csi-csen, a Tá ékoztatási Osztály akkori vezető emárcius 26-ra megszervezte a pekingi k l gym n sztér um t r ne nek első sa tó á é-koztatójá . A kínai reakció három tőmondatból állt: „ igyelemmel kísértük Brezsnyeveln k március 24-i taskenti beszéd nek kína szovjet viszonyra vonatkozó észe t.Határozoan elutasítjuk a megjegyzésekben található Kína elleni támadásokat. A kí-nai–szovjet viszonyban s a nemzetközi kapcsolatokban a Szovjetunió valódi teeinektulajdonítunk fontosságo . bejelentés a rész vevők állva dv lt k, hiszen lőhe-lyek hiányában a vendégek k r lállták Csien Csi-csent s tolmácsát, Li Csao-hszinget.A sz veg két fontos kifejez se a „figyelemmel kísért k” és a „fontosságot tulajdoní-tunk” volt, mivel mindkeő a kínaiak pozitív hozzáállását jelezte. A hír jelentőségkihangsúlyozandó, a három mondat a másnap senm n Zs pao címoldalának k zep n

jelent meg.3

A nyár folyamán Jü Hung-liang, a külügyminisztérium Szovjetunió–Kelet-Európasztályának vezetője Moszkvába s Varsóba utazo, hivatalosan az oani kínai nagykve s gek ellenőrz se c ljából. Az első állomás Moszkva volt, ahol J augusztus 10-én akínai nagykövetség ületében találkozo partner vel, M. Sz. Kapica főosztályvezetővel(aki szabadsá á megszakí va ért vissza Moszkvába a találkozóra) s Leonyid F. Iljicsovk l gyminiszter-helyeessel. J szóban ismertee Peking zene . Jegyzetek n lk l

beszélt. A sz veget, amelynek minden szava k l n s hangsúlyt kapo, szó szerint adtatovább. A „szóbeli jegyz k” íro változatát Csien Csi-csen közli memoárjában:

„ ína és a Szov etun ó k z hosszú évek óta rendezetlen viszonyok uralkodnak. A k népnem kív nja e helyzet további fennmaradás t. I az idő, hogy tegy nk valamit a kínai–szovjetkapcsolatok javításáért. A probl á termé zetesen nem oldhatók meg egyik napról a m sikra, de

a kínai l úgy véli, hogy a legfontosabb a kapcsolatok javí ására vonatkozó alódi akarat meglé e.Teljess ggel lehetséges egy igazságos és sszerű egold s tá gyalásos úton val megtalál sa. A kínai f l kiindulópontként azt javasolja, hogy a Szovjetuni győzze meg Vietnamot, hogyvonja vissza csapatait Kambodzs l. Az is lehets ges, hogy m s, olyan probl kkal kezdj k,amelyek befolyással vannak országaink kapcsolat a. Ilyen péld ul a hatá érségben t r énő hader csökkentés. Ezzel egy id en mindkét lnek dolgoznia kell azon, hogy kölcsönösen elfogadható megoldá t találjanak a szovjet csapatok Mongóliából val kivonásának kérd sére. A kínai

l azt is rem li, hogy elfogadható megoldást lehet találni az afgán kérd sre. sszegezve: csak


8/22


3192007. tél

akkor nyitható új szakasz a kétoldalú kapcsolatokban, ha mindkét f l távlatokban gondolkodik,és megvan benn nk az akarat a jó zomszédi kapcsolatok felú í ására és egy-két fontos kérd smegoldásá a. Az eszmecsere formáj ról a k t l tárgyalá okat folytathat.”

A kínaiak látszólag rugalmasságot tanúsítoak a normalizálás három akadályátillető n. Nem szólí oák fel a szovjeteket azonnali lé ések megtétel re mindhá mkérd sben, és jelezt k, hogy nem vár ák bármely akadály azonnali elhárí ásá . Nekik azvolt a fontos, hogy a szovjetek konstruktív hozzáállásukról tegyenek tanúbizonyságot.Kambodzsa hangsúlyozásával Jü arra utalt, hogy a kínaiak számára a legfontosabb k r-dés a hagyományosan kínai befolyás vezetkén számon tarto Délkelet- zs a gye.

A találkozó u án J arsóba utazo, hogy idő adjon a szovjeteknek álláspontjukkialakí ására. Augusztus 18-án, egy nappal a kínai–amerikai közös nyilatkozat 1 alá-í ásá k ve ően, hazafelé m g egyszer megállt Moszkvában, és másodszor is találkozo Iljicsovval. A szovjet diplomata azt k z lte vele, hogy a hivatalos válasz kész l.Augusztus 20-án Malcev, a külügyminiszter első helyeese magához k ree Ma

sz -seng kína gyv vő , arról tá koztaa, hogy a Szovjetunió kész árgyalásokfolytatására bárhol, bármikor, bármilyen szinten, hogy „elhárí sák az akadályokat akapcsolatok normalizálása elől”. Az „akadályok elhárítása” kifejezés a szovjetek pozi-tív hozzáállását jelezte. Miután Teng megkapta a szovjet választ, beleegyeze az 1979decemberében megszakadt tárgyalások felú í ásába. A felek még a 12. pártkongresszusszeptember 1-ji megnyitása elő megegyeztek a k l gyminiszter-helyeesi szintű po-

litikai konzultációk folytatásában. 21982-ben, a nemzetk z strat giai k rnyezet átfogó á ér ékelése után a pekingi veze s kezde nagyobb távolságot tartani Washingtontól. Azt hangoztaa, hogy azEgyesült llamok és a Szovjetunió strat giai szempontból azonos szintet ért el, a kétszuperhatalom egyforma hegemonista fenyeget st jelent a vilá ra, és hogy ilyen kr lm nyek k ína f ggetlen k lpolitiká kí án folytatni. A pártkongresszusonHu Jao-pang főtitkár arról beszélt, hogy Kína ezentúl „nem fog csatlakozni egyetlennagyhatalomhoz vagy hatalmi csoporthoz sem”. 1982-t követően, a „független külpoli-tika” időszakában Kína ker lte a konfrontác ó vagy a sz vetséget mindkét szuperhatalommal, fenntartoa magának a jogot, hogy kritizálja mindké ország politiká ának

bizonyos elemeit, miközben elfogadta azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel egyet-

érte. Ugyanakkor a „f ggetlen k lpolitika” által deklarált azonos távolság, amelyetína igyekeze mindkét szuperhatalomtól megtartani, inkább hipotetikus volt, mintvalós. 3 A kínai propaganda továbbra is hangoztaa, hogy Szovjetunió ámadólag lépfel, és k zvetlen l fenyegeti Kína biztonságát. Ek zben Kí a a Washington Tajvan-politiká ával és a kereskedelmi szankciókkal szembeni n vekvő aggodalma ellenére– stratégiai k rdésekben, t bbek k z Kambodzsa és Afganisztán gyében, erősenaz Egyesült Államok fel húzo. A szilárd kínai–amerikai viszony, amelynek egyikmegnyilvánulása az 1982. augusztus 17-i k s nyilatkozat kiadása volt, megerősí ee


9/22


V mos Pé er

Kína magabiztosságát Moszkvával szemben. Az új politikai vonal, amely jelentősenmegn velte Kína álló manőverez si lehetőség , alapot biztosíto a Szovjetun óvalfenntarto viszony fokozatos javí ásához is. A „szociálimperializmus” és „modernrevizionizmus” kifejez sek elhagyása az 1982-es alkotmányból legalább annyira voltMoszkvának szánt gesztus, mint annak jelz se, hogy a reform s nyitás politiká ánakmeghirdetése óta jelentős ideológ a változások k vetkeztek be Kínában.

A k l gyminiszter-helyeesi konzultációk első fordulójára 1982. október 5–21. k -zö került sor Pekingben. A „konzultáció” kifejezést a kínaiak javasolták. A szovjetekez egyértelmű tekint lymentő manővernek minősí e k, mivel korábban a kínai félazt hangoztaa, hogy csak akkor hajlandó árgyalásokat kezdeni, ha a szovjetek telje-sítik az előfeltételeket.34

1 82 és 1988 k sszesen tizenk t k l gyminiszter-helyeesi szintű politikai konzultác ó tartoak. A kínaiak javaslatára a felek vente k szer, tavasszal Moszkvában,ősszel Pekingben találkoztak. A fordulók eleinte hat, majd ö , később négy tárgyalásbólálltak, amelyeket a k l gyminiszterrel t r é ő találkozó, majd a fogadó rs ágban tek s, nem hivatalos kirándulás k vete. Az elvi kérd sekben fennálló éleményk -l nbségek ellen re a felek kezdeől egyet rteek a gazdasági, kereskedelmi, kulturá-lis, sport, tudományos és műszaki kapcsolatok továbbfejleszt sének sz ks gességében.Mivel az ado tárgyalási fordulót megelő ő n mindk t fél jó előre nyilvánosságra hoz-a álláspont át, az első k t forduló inkább monológok sorozatára emlékeztete, mint-

sem valódi párbeszédre. Az vtized közepére a légkör bará ságosabbá vált, a bizalomhídjai lassan kié ltek. A politikai s k l sen az ideológiai előadások fokozatosaneltűntek, és a hely ket tárgyszerűbb megbeszélések veék á .

Az évtized folyamán Teng rendszeresen hangoztaa, hogy a „három fő akadály”elhá í á a nélk l nem lehets ges a zov etun óval való kapcsolatok javí ása, valaminthogy a Szovjetunióval kapcsolatait Kína nem a Nyugaal fenntarto kapcsolatai elle-nében kívánja javí ani. A kínaiak kezdeől ragaszkodtak ahhoz, hogy a békés egymásmelle él s ö elve szolgáljon a szovjet–kínai kapcsolatok alapjául. A pancsa sílát, a bé-k s egymás melle élés elvét a kína s az indiai minisztereln k 1954-ben eredetilega k l nb ző ársadalmi rendszerű államok k z v szony a ánlo szabályaként fogal-mazta meg. A szocialista országok közö i kapcsolatokra Kína először 1956. november

- én, a szovjet kormánynak a magyarországi események kapcsán kiado október 30-inyilatkozatára ado válaszában emlí ee. Amikor a szovjetek még a árgyalások elsőfordulója elő arról érdeklődtek, hogy a kínaiak mi rt akarják az öt elvet a szocialista

r ágok k i kapcsolatokra is kiterjeszteni, a kína válasz az volt, hogy a szoc a-lista országok k is vannak ellentétek, ső éles konfliktusok is , s a példa VietnamKambodzsa elleni támadása és az ország megszállása volt.35

1983-ban s 1984-ben politikai k rd sekben nem tört nt ugyan előrel pés, a kapcso-latok még s tovább bő ltek. Az vtized k zep re a kína sa tó hangneme is megválto


10/22


3212007. tél

zo: az ellentétek hangsúlyozása helye a közös pontokat helyezte előt rbe. Számos, aszovjet gazdasággal foglalkozó kínai cikk kiemelte, hogy „nem kevés olyan dolog van,amelyet Kína átvehet a szovjet reformok tapasztalataiból”. 6 1984-ben, hosszú é ek utánelőször, az ENSZ New York-i székhely n találkozo a két külügyminiszter. December-

ben, k halasztást k ve ően Ivan V. Arhipov, a minisztertanács első helyeese Kí á ba lá oga o.37 Az venes években Kínában tev kenykedő szov et tanácsadó es letegykori vezetője „ ína r gi barátjaként meleg fogadtatásban r szes lt. (Koszigin 1969szeptemberében a pekingi repülőt ren Csu En-lajjal folytato tárgyalásai ó a ez volt alegmagasabb szintű szovjet lá oga ás ínában.) Minden bizonnyal Marjai József minisz-tereln k-helyees 1984. augusztusi kína ú ára utalva egy kínai diplomata Pekingbenmegjegyezte, hogy Arhipov látogatása „megszüntee azt a lá szatot, hogy egyes szocia-lista országok » lőre szaladtak a kapcsolat í sben a Szovjetunióhoz képes ” 38

Peking „ emet si diplomác á a keret ben Li Peng 1985 márc usában Gorbacsov-val történt találkozóján újabb gesztust te, amikor arról beszélt, hogy „mi két szom-

édos nagy szocialista ország vagyunk. Ha nem lehet nk barátok ve ségesek,legalább legy nk jó szomsz dok”. Li hangsúlyozta azt is, hogy Kína nem rekszikstrat giai egy műk d s kialakítására az Egyes lt llamokkal. Válaszában Gorbacsovazt mondta, hogy a Szovjetunió normalizálni kívánja politikai kapcsolatait Kínával,folytatni kí án a a párbeszédet, s emelni szeretn a árgyalások szintjé .40

K zben a kapcsolatok újabb csatorná nyíltak meg a ké ország k z . 1983 szep-

tember ben a külügyminiszter-helyeesek közö i párbeszéd újabb fórumán nemzet-k zi kérdésekben is megindult a konzultác ó. A harmadik csatorna Arhipov 1984. decemberi kínai lá oga ásával nyílt meg, a negyedik pedig a Szovjet– ínai Gazdasági,Kereskedelmi, Tudományos és Technológiai Együ működési Bizoság felállításával1985-ben. Fontos új fejlem ny volt a két k l gym n sztérium k i viszonyban, hogy1985 folyamán a szovjetek tíz alkalommal tá ékoztaák Pekinget bizalmas politikaieseményekről. Eleinte a kínaiak gyanakvással fogadták az információkat, de későbbérdeklőd st mutaak Gorbacsov és Reagan genfi találkozója iránt. Az v folyamán akínaiak is t esetben tá ékoztaák a szovjet nagyk vetet Pekingben. 1 A nyolcvanasévek k zep re a felek a kapcsolatok egész hálóza á erem eék meg, amelynek t bbekkö ö része volt a diplomácia, a tudomány, a kultúra, a sport és az egészség gy.

Gorbacsov 1985. márciusi hatalomra ker lés nek idej re nyilvánvaló á ált, hogy anosztalgikus emlékeket is ápoló szocialista szomsz dok súlyos nézeteltéréseik megol-dásán dolgoznak.4 A politikai normalizálás folyamatának lassúsága ellen re a legtöbb

zovjetunióval kapcsolatos kína í ásban alig volt nyoma olyanfajta ellenségeskednek, amely egy-ké évvel korábban még a kína sa tó általános jellemzője volt.43

Gorbacsov a hivatalba l pés k vető első évben nem mutato semmiféle szándé-kot a három akadály kérd sében történő lőrel pésre. Scserbakov pekingi nagykövet,szabadságáról visszatérve á koztaa a baráti nagyk vetek szűk k r a Gorbacsov


11/22


V mos Pé er

val s Sevardnadzéval folytato megbeszéléseiről. Elmondta, hogy a szovjet–kínai vi-szonyban nem alakult ki elvileg új helyzet. Moszkva a hatvanas évek vitáit felid zveovábbra is hangsúlyozta, hogy a k ország k z i legnagyobb ellent tek nem állam-

köziek, hanem ideológiai és pártközi jellegűek, s hogy szovjet r szről a cél az, hogy aZ A KNK há m z gben Kína a szocializmus tartal ka legyen.44

Áöré a ké oldalú kapcsolatokban (1986–1989)

A Szovjetunió gazdaság stagnálása már Brezsnyev halála elő is nyilvánvalóvá vált,de a nyolcvanas vek közepére olyan szintet ért el, amikor a konszolidáció esélye mármeglehetősen csek ly volt az egyébként is kev ssé hatékony szocialista gazdaságrendszerben.4 Az SZKP 1986 február ában megtarto 27. kongresszusán Gorbacsovradikális gazdasági reformokat sürgete, miközben nagyra rt kelte a kínai reformot,és el gedesé nek ado hangot a kapcsolatok javulása mia. Eől kezdve a Szovjet-un ó ránti kína érdeklőd s a fő itkár rekvése re sszpontosult, k l n s tekinteel agazdaságirányí ási rendszer reformja iránti elk telezeség re.

orbacsov beláa, hogy a Szovjetunió kritikus gazdasági helyzetének k lpolitikaivonatkozásai is vannak, s igyekeze visszafordí ani vagy legalábbis megállítani a ka-tona erőre való úlzo támaszkodás folyamatát. Az 1986-os SZKP PB- lések jegyző-

könyveinek tanúsága szerint Gorbacsov elismerte, hogy a Kreml súlyos hibákat köve-te el Afganisztánnal kapcsolatban, és elt k ltnek mutatkozo a háború befejez séreés a szovjet csapatok kivonására.46

A szovjet Kína-politikában az első áörésre 1986 júliusában került sor, amikor a főtit-kár vlagyivosztoki besz dében egy sor egyoldalú engedményt te í ának. A há makadály” k l keő érinte: a szovjet csapatok Mongóliából s az orosz ávol-Kelet-ről t rténő kivonását, valamint az afganisztáni csapatkivonást. Emelle gyakorlatilagelfogadta a határkérdésben elfoglalt kínai álláspontot, amikor elismerte, hogy a határ-vonalnak a k határfolyó, az Usszuri s az Amur fő hajó ás útvonalánál, a hajó ásra alkalmatlan folyóknál pedig a fő sodorvonalnál kell húzódnia, nem pedig a folyókkínai partja mentén, ahogy azt korábban a szovjetek állí oák. Az v folyamán Kapicá

eltávolí oák a kelet-ázsiai gyeként felelős k l gyminiszter-helyeesi posztról, hely re Igor Rogacsov ker lt, aki 1986-tól a politikai konzultác ókon is á vee a szov etfőtárgyaló szerepét.4

Mindezen fejlem nyek elő egí eék a k zeledési folyamat további gyorsulá á . 1 86- ban kínai konzulá us nyílt Leningrádban, a szovjetek pedig Sanghajban nyithaak kon-zulátust. Az májusában a két ország két re szóló kulturális egyezményt k ,amelyben a tudományos, oktatási, kulturális, művészeti, film, kiadói, újságírók kö öi,rádiós, televíz ós, spor s egy b egy műk d s szélesí és űz k ki. Júniusban a k


12/22


3232007. tél

akadémia tudományos együ működési megállapodást kötö. Júliusban a KNK har-minchárom v szünet u án megtartoa első nagyszabású par és kereskedelmi kiállí ásá Moszkvában, amelyet decemberben szovjet kiállí ás k vete Pekingben. Megindultaz újságíró- s tudóscsere.4 A kínaiak beleegyeztek a határtárgyalások 1987-es felújítá-ába. Ugyanakkor Peking, korábbi álláspont ához híven, a gyakorlati l ések kik y ze

rí éséért Moszkvára gyakorolt nyomás fenntartása, s ha lehet, további fokozása érde-kében elutasíto egy k lcs n s meg nem támadási szerződés megk tésére vonatkozóminden szovjet javaslatot, sőt újra és újra arra figyelmeztee partner , hogy a politikainormalizálás nélk l továbbra is fennáll a kapcsolatok romlásának lehetősége.

A szovjetek eleinte csupán óvatos lép seket teek a Gorbacsov által te ígéretek tel- jesítésére. B kés Csaba megállapí ása szerint a reformok iránt elkö eleze új vezet snem mérte fel helyesen a k zeledő álság súlyosságá , s emia 1988 nyaráig a fegyverzetcs kkent s terén elzárkózo minden egyoldalú l pés megtétel ől, mik zben areformok nem javítoák jelentősen sem a politikai helyzetet, sem a gazdaság hat kony-á á .49 Eduard Sevardnadze k l gym n szter csupán a Varsó zerződés Politikai Ta

nácskozó est letének 1988. július 15 6-i lés n lezajlo zárt k l gyminiszteri talál-kozón ismerte be a helyzet kritikus voltát, és hogy a Szovjetunió nem engedheti megmagának a Nyugaal folytato fegyverkezési versenyt, mivel az „minden területenfel lmúlja a szocialista tábort”.50 angsúlyozta, hogy a fegyverkezés verseny megál-lí ásának abszolút pr or tást kell adni, és hogy minden lehetős get meg kell ragadni a

megállapodások el r sére.51A szovjet „új politikai gondolkodás a békét ismerte el a legfőbb ér éknek, megelőve az osz ály, a társadalompolitika s az ideológia ér ékrendjeit. Az ú szov et vezet sa szovjet diplomácia feladatá abban láa, hogy a nemzetközi jog s a törvényességegyében segí se elő álasztás szabadsá á , s elismerte, hogy minden nép oga meghatározn a sa á sorsát, sa át fejlődés nek út a t, megv denie vívmányait. A pekingiLiaovang (Kitekintés) című folyóirat egy 1988. januári számában megjelent interjújábanGorbacsov az új szovjet politikai gondolkodás külpolitikai vonatkozásairól beszélveelmondta, hogy az a távlatokban gondolkodásra helyezi a hangsúlyt, és a k l nb őnemzet érdekek k z egyensúlyt és a reg onális konfliktusok békés megoldását he-lyezi előtérbe. 2 Ez az új hozzáállás jelentős módosulást eredményeze a Szovjetunió-

nak az ázsiai és csendes-óceáni térségben k vete k lpolitikai vonalában, beleér ve akambodzsai k rdést s. 3A ma rendelkez sre álló forrásokból az lá szik, hogy 1988 közepe elő a szovjet

maga ar ás a í ával való megállapodás kérdé ben nem változo. A k vetkező agylé st Gorbacsov az 1988. szeptemberi, Krasznojarszkban elmondo besz dével teemeg, amelyben megerősítee hajlandóságát a bizalomerősí ő intézked sek megt elé-re, valamint a területi és katonai kérdésekről szóló tárgyalások megkezd sére Kínával.A krasznojarszki besz d azt a felismerés kr zi, hogy a Szovjetunió csak úgy adhat


13/22


V mos Pé er

súlyt kezdeményezéseinek, ha hatékonyan csatlakozik a t rség gazdasági rendszeréhez,ahhoz pedig jelentős gazdaságfejlesztésre s technológ a színvonalának emel sére vansz kség. A beszéd egyik zenete az volt, hogy a Szovjetunió az gyes lt llamokkalegyenlő partnerként kíván részt venni az ázsiai ügyekben, valamint hogy a Szovjetunióázsiai hatalom is, ezér nélk le vagy ellenére a é g problémáinak megoldá a nemlehetséges. Ennek rdekében Gorbacsov egyoldalú engedményekre is hajlandó volt.

Az egyoldalú leszerel sre vonatkozó bejelentést Gorbacsov az ENSZ k zgyűlés ntee meg, 1988. december 7-én.54 1988-ban Gorbacsov hajlandóságot mutato arra is,hogy teljesítse a Vietnamnak nyú to szov et támoga ás felf ggesz és re és a Kambo-dzsából t r énő kivonulás rdek ben Hanoira gyakorolt nyomásra vonatkozó kínakövetel seket.

A zovjetun ó és az gyes lt llamok k i megbékél si folyamat fontos előfelétele volt Kína bék s fejlőd st c lzó rekv seinek. Peking dv z lte a k szuper-

hatalom közeled sét, annak ellenére is, hogy a folyamat a globális k rdésekben Kínamarginalizálódá ához vezete.55 Csien Csi-csen egy 1987. augusztusi interjú ában akína és a szov et vezet s k s érdekeit hangsúlyozta: „ ína úgy v li, hogy Gorbacsovkomolyan gondolja a szovjet rendszer reformját, ami jó hír a k toldalú kapcsolatok

javítása szempontjából, mivel az ilyen mértékű reformokhoz, a kínai modernizációserőfeszí ésekhez hasonlóan, hosszú, békés időszakra van sz kség a világban”56

A kínaiak képesek voltak megfelelő nyomást fenntartani a gyeng lő Szovjetunióra

a további engedm nyek rdek ben, mind a külpolitikában – elsősorban a kínaiaknak alegt bb aggodalmat jelentő kambodzsai kérdésben , mind elméleti és ideológ a t ren.Moszkva vég l felhagyo azzal, hogy Kíná megpróbálja visszat ríteni a szocialista or-szágok nagy családjába, és beleegyeze, hogy Pekinggel a b kés egymás melle élés öelve s a k lcs s előny k alapján alakí sa kapcsolatait. Csien Csi-csen k l gym n szterk nt a Szovjetunióban te 1988. decemberi lá oga ásán, amelyet 1989 február ábanSevardnadze kínai útja viszonzo, a felek egyrészt a kambodzsai k rd sről tárgyaltak,másrészt megállapodtak Gorbacsov kínai látogatásának időpontjában. Gorbacsov ésTeng Hsziao-ping találkozó át a felek a kapcsolatok normalizálásának szimbolikus aktusakén ér ékelték.

Előkészületek a csúcstalálkozóra

Mivel a szovjetek úgy d n ek, hogy megteszik a régó a várt első gyakorlati l é e-ket, 1988 utolsó hónapjaiban a kína tárgyalási taktikában, bele r ve a csúcstalálkozóvalkapcsolatos kínai v lem nyt is, gy keres változás k vetkeze be. K z lték, hogy a pár-huzamos rendez st is elképzelhetőnek tartják, vagyis az afgán k rdésben a rendezésmegkezdés re eék a hangsúlyt, jelezték, hogy lát ák a határ érségben bek vetkező


14/22


3252007. tél

enyhülést, gesztusnak minősítik egyes szovjet csapatok Mongóliából való kivonásá-nak bejelentés , a kambodzsai k rd sben pedig inkább csak annak hangsúlyozásáraszorítkoztak, hogy a Szovjetuniónak hatást gyakorolva Vietnamra, elő kell mozdítan aa térségbeli rendezést. Eközben Peking minden lehetőséget megragadva igyekeze el-oszlatni azon nyugati aggodalmakat, hogy a szovjet kínai kapcsolatok gyors normalizálása, amelyet csak megerősíte Li Peng minisztereln ki kinevezése, kedvezőtlenhatást gyakorolhat a nyugati államoknak a Kínával fenntarto gazdasági és politikaikapcsolataira. Minden Kínába látogató magas szintű delegáció elő kifejteék, hogy akína szovjet viszonyban nem lehet szó az venes években k vete gyakorlat helyre-állí ásáról; a szocialista országok k i viszonyt is a b kés egymás melle él s t elveszabályozza; Kína változatlanul rdekelt a fejle ipari államokból származó technoló-g a s gépi berendezések á v elében; valamint hogy az Egyes lt llamokkal, Japánnalés Nyugat-Európával kiépí e stabil kapcsolatrendszer nem konjunkturális t nyező,hanem a KNK k lpolitikai irányvonalának megingathatatlan alkotóeleme.

A szovjet magatartá megváltozá ának k vetkeztében a kínaiak is változtaakhozzáállásukon. Míg korábban a k l gyminiszterek találkozó ára te szovjet javaslato-kat elutasí oák,5 1988. december 1–3. k z sor ker lhete Csien Csi-csen k l gymi-niszter hivatalos moszkvai lá ogatására. Közös v lem ny szerint a találkozó, valamintSevardnadze 1989. februári viszontlá oga ása m nős gileg új szakaszt nyito a ké or-szág k i kapcsolatok normalizálásában. Azt is megállapí oák, hogy az addigi k l-

ügyminiszter-helyeesi találkozók gyakorlata kimerítee a bennük rejlő lehetős geket,ez rt a folyamatot le kell zárn , és a normális diplomác a csatornákkal kell felváltani.59A két politikus kinyilvání oa, hogy egyik ország sem jelent veszélyt a másik biztonsá-gára. Csien körvonalazta a Teng Hsziao-ping által elő erjeszte, új nemzetközi rendrőlzóló elméletet. Mivel az új koncepció a nemzetk zi kapcsolatok alapelvekén az egy

műk d st határozta meg, moszkvai vélemény szerint tartalmát tekintve sok mindenbenazonos volt az új k lpolitikai gondolkodás szovjet megk zelítés vel. szovjet vezetőkazt is megállapítoák, hogy habár a kínai külpolitikában a fordulatok eddig mindig újkoncepció kidolgozásához vezeek, az venes évek óta egyetlen korábbi kínai doktrínába sem f rt bele a Szovjetunióval fenntarto kapcsolatok normalizálása. Szovjetforrások kiemelték, hogy kínai részről a k toldalú kapcsolatok alapelveit illetően is tör-

én változás, amennyiben Csien Csi-csen az 1956. október 30-i szovjet és a november1-jei kínai kormánynyilatkozatra utalva hangsúlyozta, hogy ké szomszédos szocialistaország közö i kapcsolatokról van szó, amelyek magukban foglalják a bará ságot és aó zom di viszonyt, vagyis a korábbi kína állásponól elté ően nem ragaszkodo a

bék s egymás melle élés t elvének szűk értelmezés hez.61Sevardnadze k l gyminiszter 1989. február 2–4. k z lezajlo kínai lá ogatásának

legfontosabb eredménye az volt, hogy a felek megállapodtak Gorbacsov kínai lá ogatá-sának dá umáról és menetrendjéről. Bár Gorbacsovot hivatalosan Jang Sang-kun kína


15/22


V mos Pé er

államelnök hívta meg, az államközi kapcsolatok normalizálását szimbolizáló csúcstalál-kozón mindk fél a „ ína politiká ának fő épí észek n ” számon tarto Teng Hsziao-pinggel t r nő alálkozás értee. A pártkapcsolatok helyreállí ása kapcsán a kínaiakmeglehetős óvatosságot tanúsí oak. gy fogalmaztak, hogy a Csao Ce-janggal való ta-lálkozó automatikusan a pártk zi kapcsolatok helyreállí á át fogja jelenteni, hangsúlyozák azonban, hogy erről k l n dokumentum kiadására n ncs sz kség.62 A szovjet k l-gyminiszter látogatásá kommentálva a kínai politikusok nem győzték hangsúlyozni,

hogy a normalizálás kiterjed ugyan a pártok közöi kapcsolatokra is, nem lehet azonbanv sszatér s az SZKP dominanciá ához, és a szov et kínai kapcsolatok eg szét tekintve azlesz majd a jellemző, hogy a hangsúly az államk zi viszonyra esik majd. Hangsúlyozták,hogy a KKP jö őbeni viszonya a nemzetközi kommunista mozgalomhoz s a munkás-mozgalom eg széhez alapos elméleti tisztá ást g nyel, mivel a mozgalomban régebbenhasználatos elvek és szempontok már nem alkalmazhatók. Arról beszéltek, hogy a moz-galomban nem jöhet l re, és nem is kell, hogy l rejöjjön valamif le központ vagy vezetőrő; a szocializmus egyes országokban való é í é nek nincs k s modellje. Az eg z

szocialista világot egy nagy laboratóriumnak tekinte k, amelyben minden pár nállóés f ggetlen szerepet t lt be, s csak saját n p nek tartozik felelősséggel. 3 A felek egyet-érteek abban, hogy a politikai együ működés a békés egymás melle él s, míg a gaz-daság egy műk dés az egyenlőség és a k lcs n s előny k elvén alapul.64

A csúcsta ozó (1989. m jus 15–18.)

Teng Hsziao-ping és Mihail Sz. Gorbacsov történelmi jelentős gű találkozójára 1989.má us -án délelő . 12.30 k ker lt sor a Nagy Népi Gyűlés ienanmen térép letében. A fogadásra vonatkozóan Teng utasí ása az volt, hogy „csak k zfogás van,

lelés nincs”, ami a k oldalú kapcsolatok szimbolikus jellemzéseként is felfogható.Teng a találkozón négy kérdésről fejtee ki a véleményét. A kétoldalú kapcsolatoknormalizálása kapcsán annyit mondo, hogy hosszú folyamatról van szó, amely Gor

bacsov vlagyivosztoki beszéd vel vee kezdeté . Másodszor, a t r nelmi áekintéssorán visszapillanto arra, hogy az elmúlt másfél évszázad ala az imperialista hatal-

mak hogyan kezelték Kíná . z k a cári roszországról azt mondta, hogy „hatalmaser leteket rabolt el Kíná ól”, s kĳelentee, hogy a Szovjetunió „sz nt n elvee Kínaegy részét”. Kína szovjet kezelése kapcsán az egyenlőtlens get nevezte meg alapprob-l maként, valamint azt, hogy harminc v n át a zovjetun ó folyamatos fenyeget st e-lente Kínára. Mindezek ellen re hozzá ee, hogy Kínának nincsenek ter leti k ve e-l sei a Szovjetunióval szemben. Teng az ideológiai viták időszakát felidézve elismerte,hogy neki sem volt mindig igaza. Gorbacsov is elismerte, hogy a Szovjetunió is kiveea r sz a „nem ávoli múlt” hibáiból, és egye érte Teng javaslatával, hogy ne a múlt


16/22


3272007. tél

tal foglalkozzanak, hanem tekintsenek előre. A szocialista ítés korábbi gyakorlatátelemezve kifejtee, hogy nem lehet dogmatikusan viszonyulni a marxizmus leninizmushoz, és mivel a klasszikusok csak a szocializmus alapelveit fekte k le, taní ásukata mai nemzed knek meg kell újítania. A kambodzsai k rd s kapcsán elmondta, nemhisz abban, hogy Vietnam őszintén ki akarja vonni csapatait. Kambodzsa j ő vel kapcsolatban nem sz lete megállapodás. A kínaiak négyoldalú, Szihanuk vezee koalíc ómegteremtés t szorgalmazták, míg a szovjetek úgy vélt k, hogy a vezetés kérdésénekeldönt se a kambodzsai felek belügye. 6

Gorbacsov Csao Ce-janggal való találkozó ával hivatalosan megt r ént a ké párkapcsolatainak helyreállí ása is. Szovjet források Csao állásfoglalásai k z l keőt emel-tek ki. Azt, hogy az ország legfőbb vezetője a KKP 13. kongresszusa után is Teng, s ígyelő ő hónapi visszavonulása a politikai gyektől csak formális volt. A szovjetek ezt úgyér ékelték, hogy Csao ezzel elhatárolta magá Tengtől, s a kialakult belpolitikai hely-zet rt rá hárí oa a felelőss get. Csao a szocialista ítés tapasztalatairól folytato be-

élgeté során kĳelentee, hogy Kí ában szakad k támadt a gazdaság és a politikaireform k ”. Nagy nyomatékkal fejtegee, hogy „ lőre kell vinni a politikai reform

gy , s nagy tetszéssel fogadta Gorbacsov azon kĳelentés , hogy a Szovjetuniót a jogállamiság irányában kell fejleszteni. 7

A kínaiak fő aggodalma a pártkapcsolatok helyreállí ása volt. Kína részről az aktustsz gorúan kétoldalú ügynek tekinteék, és kĳelenteék, hogy a KKP a j vőben sem

vesz r szt többoldalú nemzetközi pártrendezv nyen. A KKP s az SZKP információ- stapasztalatcserét fog csupán folytatni, politikájuk sszehangolásá ól nem lesz szó 68A szovjetek megjegyezték, hogy a kínaiak elké zel sei nem voltak világosak a pártkap-csolatok módját és fejleszt sének tempóját illetően, valamint hogy Peking a pártkapcso-latokat másodlagosnak tekintee az államk zi kapcsolatok m .

A Li Peng minisztereln kkel fő árgyalópar ner vel folytatotárgyalásokon a gaz-dasági egy műk dés j őbeni fejlőd sét vitaák meg. A szovjetek az egy műk d skiemelt ter letei közö az energetikát, a közlekedést, a kohászatot és a fogyasztásicikk-gyár ást emlí e k, míg a kínaiak a kínai munkaerő sz lesebb szib riai k rű foglalkoza ásá javasolták. Szintén megv taák a határkérd s s a határ érs gben állomásozó

haderők csökkent sének lehetőségeit.

A kína szovjet kapcsolatoknak a b kés egymás melle él s t elve alapján r é őhelyreállí ásá a kínaiak szimbolikusnak, az „ú típusú” kapcsolatok modelljének tar-toák. Annál is inkább, mert korábban a Szovjetunió nem volt hajlandó zen elveketa szocialista országokkal fenntarto kapcsolataik alapelveként elfogadni. Ez a legyenlő volt a Brezsnyev-doktrína elvetésével.70

Gorbacsov látogatásának idő ítése a lehető legrosszabbra siker lt. A kínai fővárosbanmár hetek óta tartoak a diáktüntet sek. Ennek ellenére egyik fél sem javasolta a láto-ga ás elhalasztásá .71 Gorbacsov nem próbált tőkét kovácsolni a kína vezetés meggyen


17/22


V mos Pé er

gült pozícióiból. Bár először fordult elő, hogy külföldi államférfi beszéd élő adásbank zvetítee a kínai televíz ó és rádió, Gorbacsov pontosan azt mondta, amit a kínaiak

bbsége hallani akart: hogy a szocializmusnak nincs mindenkire k elező modellje, éshogy egyetlen pártnak sincs joga az egyedüli igazsághoz. A pekingi szovjet nagykö-vet k vetkezetesen elhatárolta magá aól, hogy a kialakult kínai belpolitikai helyzetGorbacsov lá oga ására gyakorolt hatása gy ben állást foglaljon.73 Ugyanakkor másszovjet forrásokból tudjuk, hogy a főtitkárt valósággal megrendí eék azok a t meg-megmozdulások, amelyek a pekingi lá ogatása idején kulmináltak a kínai fővárosban,és nagyon ar o aól, hogy a Szovjetunióban is hasonló eseményekre ker lhet sor.74

Összegzés

A történelem azt igazolta, hogy az idő Tengnek dolgozo, aki a Szovjetunióval valókapcsolatokban a nyolcvanas években országa javuló nemzetk zi helyzet é erő-s dő befolyására fektee a hangsúlyt. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztés nek fő okamindkét ország esetében a belső gazdasági reformok elsődlegessége volt. A Szovjet-unió sok szempontból modellként szolgált Kínának, ugyanakkor a két országban el-lenté es folyamatok zajloak: gazdaság n vekedés és a termel s bő lése ínában,gazdaság v sszaesés és a belső gondok halmozódása a Szovjetunióban. Vég l a kína

türelem győzö , és a kínai–amerikai normalizáláshoz hasonlóan a partner engednik nyszer lt a KNK-val fenntarto kapcsolatok javí ása érdekében. Teng nbizalma akínai gazdaság ere re é lt, amely az egész időszak ala elsősorban a nyugati tőkebe-fektet sekből és technológiatranszferből profitált. A szovjeteknek, akik folyamatosanelvi álláspontjukat hangoztaák, hé évr é égy fő itkárra volt sz ksé k, amíg felismer k, hogy érdek k a szomszédjukkal fenntarto politikai kapcsolatok rendezése, éshogy a Szovjetunió csak Kínával egy lehet sikeres, Kína ellen re nem. A Tienanmentéri események s nemzetközi következményeik, valamint a Szovjetunió sz hullásaazonban világos leckeként szolgáltak Kína vezetőinek annak felismer sében, hogy apolitikai reformok nélk l megvalósítani kívánt gazdasági reformok nem vezethetneksikerre.


18/22


3292007. tél

Jegyzetek szerz k netet mond a tajvani Csiang Csing-kuo Alap v nynak (Chiang Ching-kuo Foundation

for International Scholarly Exchange) a magyar–k nai kapcsolatok dokumentumainak kutat hozn to t moga rt. A tanulm ny an a k nai nevek szavak magyar aka m a s an szere-pe ne .

2 Kay Möller a kifejez t a KNK 1990 ut ni nemzetközi helyzet nek jellemz s re alkalmazza.L M ller, Kay: Die Aussenpoliti der Vol srepu lic China 1949–2004. Wiesbaden: VS Verlag f rSozialwissenschaen, 2005. 113. o.

Michael Yahuda: The International Politics o the Asia-Paci c, 1945– 99 . London and New York:Routledge, 1996. 186. o. Yahuda a Yufan Hao s Guocang Huan által szerkeszte The Chinese view o

the Worl New York: Pantheon Books, 1989 c nyv i z, amely az Egyes t lamokbantanult k nai szerz k tanulm nyait tartalmazza. Ebben a szerkeszt k K n t „glo lis strat giai jelen-t ggel politikai befoly ssal r region lis hatalomk nt” rj k le. xxix.

4 L : Yahu a (1996) 77–7 . o. Yahu a (1996) 202–203. o. David Shambaugh: Paerns of Interaction in Sino-American Relations.” 198–199. o. In: Chinese

Foreign Policy. Theory and Practice. (szerk. Thomas . Ro inson David Shambaugh) Oxford:Clarendon Press, 1994. 197 223. o. Az Egyes lamok K na-politi magyarul l s mP er: Együm kö ellenfelek. Az Egyesült llamok K na-politik ja.” Külügyi Szemle, 2003. 4. sz.88–116. o.

Thomas W. Robinson: „Chinese Foreign Policy from the 1940s to the 1990s.” 568. o. n: Robinson–Sham augh (1994) 555– 02. o.

A k t gaz as g kapcsolatren szer l l s Lowell Dimer: Sino-Soviet Normalization and Itsnternationa Imp ications, 1945-1990. Seale and London: University o Washington Press, 1992.

80–88. o.

9 Beĳing Review, 1979. prilis 6, 3–4., id zi: Jonathan D. Pollack: „The opening to America” 450. o. In:The Cambridge History o China. (General Editors: Denis Twitche and John K. Fairbank. Vol. 15. ThePeople Repu lic, Part 2. Revolutions within the Chinese Revolution, 1966–1982. (szerk. RoderickMacFarquhar and John K. Fairbank.) Cambridge: Cambridge University Press, 1991. 402–472. o.

Pollack (1991) 454 55. o. Uo. 457. o.

12 Uo. 452–453. o.13 Yahu a (1996) 206. o. A vietnamiak az 1969-es szovjet–k nai hat rinci ensek i ej n, amikor a k nai–

vietnami hat ron is sor ker lt k nai provok c kra, m r megfogalmazt k a k naiakkal kapcsolatosf lelmeiket. A hanoi magyar ideiglenes gyv v jelent e szer nt maga Ho Si-minh mondoa egy-szer a szovjet nagyk vetnek: ha n ha-n ha elveszte k internacionalizmusukat, az mindig K val

gg z . A kommunista munká rtok 1 6 -es moszkvai tanácskoz val kapcsolatos ál spontjukat gy fogalmazt k meg: Ha nem vesznek r szt, az hiba, de ha r szt vesznek, az ri ivesz lyt jelent. Ha a bar ti p rtok megneheztelnek, m g mindig kisebb a vesz ly, mint a k naiakharagja.” i v gi Ferenc i eiglenes gyv v jelent se: K na – zov et s a k na –vietnami viszonyok-

l. Hanoi, 1969. augusztus 25. MOL XIX-J-1-j-K na-1-001539 15-1969, 57. d. Yahu a (1996) 91. o.

15 Yahu a (1996) 207. o.16 Angolul SDI: Strategic Defense Initiative – Strat giai v elmi kezdem nyez s n ven.17 A szovjet csapatok 1979. decemberi afganiszt ni bevonul s ra ado meglep en hat rozo ame-

rikai válasz oka az volt, hogy a Szovjetuni 1945 a el z r szállt meg egy olyan országot, amelynem tartozoa Nyugatáltal hallgat lagosan elfogado szovjet rdekszf a. Az 1956-os 68-askelet-eur pa v ls gok idej n a Nyugat hallgat lagosan elismerte a Szovjetuni azon og t, hogy

iro alm n el l ren et teremtsen. Ezt a l st azon an a szovjet rdekszf ra egyol al , r szakos


19/22


V mos Pé er

kiterjeszt nek tekinte k. Nyugati rtelmez sek szerint Moszkva felr g a a m o ik vil gh or ta l m k status quo politik ra alapul hallgat lagos megegyez t. s B k s sa-

a: M rt nem e m so i vi g or ur an 265 266. o. n: : ur Eur a.Magyarorsz g konfliktusok kereszü é en, 1945–1990. Bu apest: Gon olat, 2004. 257–274. o. M sk r s, hogy r Hafizullah Amint a Szovjetuni z vets ges nek tekinte k, Afganiszt n nem volta szov et rdekszf r ze, ez r az orsz me sz ll sa nem tekinthet a Brezsnyev-doktr na alkal-m nak. Ezt a szovjet l re ado visszafogo magyar v lasz is al masztja. A hivatalos ma-gyar áll pont szer nt az afganiszt ni forradalmi er k szovjet t moga a nem a Vars i zerz ,hanem a Szovjetun s A ganiszt n bel gye volt. B s 2004 26 26 . o.

18 Michael Yahu a: “Deng Xiaoping: The Statesman.” 152–153. o. In: Deng Xiaoping. Portrait o a ChineseStatesman. (szerk. David Shambaugh) Oxford: Clarendon Press, 1995. 143–164. o.

19 Ro inson (1994) 572–574. o. A k nai cikket id zi Gilbert Rozman: The Chinese De ate a out Soviet Socialism, 1978-1985. rinceton:Princeton University Press, 1987. 91– 2. o.

Sza erenc f osz lyvezet feljegyz e a Kokejev budapesti szovjet tan csossal folytato megbesz : Szovjet r kel s a nai lpolitika toz . Budapest, 1981. ebru r 11. MXIX-J-1-j-K na-57-001088/1-1981, 84. d.

22 Rozman (1987) 139–140. o.3 Rajnai S n or nagyk vet jelent se (el a : Dunajszki An r s): Besz mol a szov et–k nai gaz as -

gi kapcsolatokr l. Moszkva, 1985. m jus 14. MOL XIX-J-1-j-SZU-51-002842-1985, 140. . mer . o.

5 szehasonl nt: amikor 1985-ben a szov et nai kereskedelmi kapcsolatok 198 1 0 k -ti el ir nyzata 3–3,5 milli rd rubel volt, a Szovjetuni és Magyarorsz g ugyanarra az id szakra51 milli rdos meg llapod st k t . Barity Mikl s k l yminiszter-helyees jelent se a VagyimPetrovics Loginov k l gyminiszter-helyeessel a Szovjetuni an 1985. december 9–10- n folytatokonzult c á l. Budapest, 1985. december 16. MOL XIX-J-1-j-SZU-144-005246/2-1985, 139. d.

z y s nagyk vet rejtjelt virata: Rahmanyin et. a szovjet–k nai kapcsolatokr l. Moszkva,1980. augusztus 5. No. 351. MOL XIX-J-1-j-Szu-10-002647 4-1980, 125. d. Fe jegyz a r. H zi Vence e vt rssal olytato besz get r . 1 81. pri is 24. MOL XIX-J-1-j-Szu-144t-002789 1 1981, 138. d.

28 Uo. A ter leti oszt lyon folytato konzult c egyz k nyve. Budapest, 1981. prilis 24. MOL XIX-J-1-j-Szu-144-002789/1/1981, 138. d.

sien si-csen: Va cs ao s cs (Ten records on oreign relations) z l gyi eljegyz ] (k naiul). Peking:icsie csesi csupans , 2003. . o.

31 A nyilatkozatban az amerikaiak v llalt k, hogy korl ozz k fegyverelad saikat Tajvannak mindm rt k ket, mind min s g ket tekintve, ezzel elh r tva a k nai–amerikai kapcsolatok fejleszt -nek legf aka ly t. Ugyanakkor a nyilatkozat a szovjetek fel is tartalmazo gesztust, mivel csakk zvetve utalt a k s ra g a c lokra, ellent t en a kor i k t k s nyilatkozaal, amelyek ahegemonizmus elleni k fell st hangs lyozták.

Csien 2 003 8 . o.

Pollack 1991 467. o.34 Ri nszki R ert nagykövet rejtjelt virata: A pekingi szovjet nagykövet a szovjet–k nai konzult ci-r l. Peking, 1982. december 1. No. 238. MOL XIX-J-1-j-K na-10-005765/7-1982. 76. d.

5 Ri nszki R ert nagyk vet rejtjelt virata: nai hivatalos szem lyek a k na –szovjet kapcsolatok-l. Peking, 1982. okt er 4. No. 181. MOL XIX-J-1-j-Szu-103-0024 13-1982, 76. d.

Rozman 1987 113. o. Ar ipov oga na i pontja nt a szovjete 1983. o t eri ez em ny e nyom n a naia1984 prilis t javasolt k. Reagan amerikai elnök l togat ra val ekinteela szovjetek a l ogat stel sz r m jusra halaszto k, majd a k nai–vietnami hat rhelyzetet figyelembev ve ja halaszt st


20/22


3312007. tél

k rtek. Kapica szerint a k naiak pontosan r e k a halaszt zene , s a l oga st megel nar zko tak min ent l, ami a l oga megval ul t meghi haa volna.

Jo svai S n or i eig enes gyv v rejtje t virata: Ar ipov nai oga sa (A pe ingi szovjet nagyk vet t j koztat ja). Peking, 1985. janu r 7. No. 1. MOL XIX-J-1-j-SZU-51-00156 1-1985, 140. d.

39 Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko, az SZKP KB f titk ra, a Szovjetuni Legfels Tan csaEln ks nek eln ke 1985. m rcius 10- n halt meg.

Iv n szl nagyk vet jelent e (el a : Jolsvai S ndor): Szovjet el ze es r kel s a szov et–k nakapcsolatok leg ja fejlem nye r l. Peking, 1985. m rcius 28. M L XIX-J-1-j-K na-103-001677/3-

985, 87. d.41 Barity Mikl s külügyminiszter-helyees jelent e a Vagyim Petrovics Loginov külügyminiszter-

helyeessel a Szovjetuni an 1985. ecem er 9–10- n folytato konzult ci j r l. Bu apest, 1985.

ecember 16. MOL XIX-J-1-j-SZU-144-005246 2-1985, 139. d.2 Rozman (1987). 6. o. Uo. 133. o. Iv n szl nagyk vet rejtjelt virata: A pekingi szovjet nagyk ve koztat a a szov et k nai kap-

csolatokr l. Peking, 1985. szeptember 25. No. 139. MOL XIX-J-1-j- na-103-001677/12-1985, 87. d.45 A r szletekr l l d B k s Csaba: „Vissza Eur p ba. A magyarországi rendszervált s nemzetkö i

h ere, 1988–1990.” In: B k (2004) 275–330. o.6 Az 1986. j nius 26-i, lius 24-i, novem er 13-i PB- l ek jegyz k nyveinek angol for k zli:

Gorbachev and Afghanistan (szerk., jegyz. Christian F. Ostermann) Cold War International HistoryProject Bulletin , Iss. 14 15, 143. o.

7 Rogacsov Kapic hoz hasonl an ismerte az orsz go kit en besz t naiul, az venes vek-en a szovjet–k nai t rgyal sok tolm csa volt. Dimer (1992) 59. o.

48 Dimer (1992) 70–77. o.49 B k s (2004) 277– 78. o.5 Jelent se a politikai bizoságnak a m n sztertan csnak a Vars i Szerz agállamai Politikai

an cskoz est let nek vars l szak l, 1988. j lius 18. MOL 288. f. 11/4453 . e. Id z k2004 278. o.5 s 2004 278. o.52 Liaovang , 1988. 2. sz.53 K d r L szl f oszt lyvezet feljegyz se: K lk viseleteink feladatai a Szovjetunió Ázsia-politik -

nak v ltoz aival sszef sben. Budapest, 1988. november 10. MOL XIX-J-1-j-Szu-10-003962/1-1988, 95. d.

k s 2004 279. o. k s Csaba megjegyzi, hogy e d n s sem volt ellentmond okt l mentes,mivel nem jelentee a katonai kia sok jelent kkent . ppen ellenkez eg: 1988 nyarán amoszkvai vezet s 43 sz zal kkal akarta n velni honv delmi költs gvet , sz m t sba v ve az l-lami tartal kok felhaszn l t is. Gr z K roly felsz lal a az MSZMP PB 1988. j lius 12-i l s n.MOL M-KS- 288. f. 5 1031. . e. L s : B k (2004) 279. o. A szovjet leszerel si politika am iva-lenci l illusztr lja a moszkvai mongol els eoszto megjegyz e a Mong li an llom oszovjet csapatok r szleges kivon á l, aki elmondta, hogy tudom sa szerint a csapatok kb. felénekkivon l van sz , de fegyverzet ket tov bbra is Mong li an fogj k rakt rozni, megmaradnak

az oani szov et katonai zisok s es m nyek is, „ erm szetesen szov et szem yzet keze enfelügyelete ala . Rajnai S ndor nagyk vet rejtjelt virata. Moszkva, 1986. december 2. No. 295.MOL XIX-J-1-j- SZU-40-005630/1986, 138. d.

55 8 –1988-ban K na nem ve r zt sem a k r vid hat vols nukle ris rak k megsem-m s l k N meg llapo st el k rgyal sokon, sem az Afganiszt n l t r zovjet kivonul st ere m ny genfi meg llapo an, annak ellen re, hogy ut it a k na zov et

apcso ato norma iz na egyi e elt e e n ar o sz n.56 The Economist , 1987. augusztus 15. 25–26. o., i zi Richar Walsh:Change, Continuity and Commitment.

China’s Adaptive Foreign Policy. Lanham–London: University Press of America, 1988. 103. o.


21/22


V mos Pé er

5 meth Iv n nagyk vet jelent se: Inform c k a k na – zovjet viszony ren ez vel sszef gk r sekr l. Peking, 1988. novem er 10. MOL XIX-J-1-j-K na-10-003203 4-1988, 57. d.

5 A gyminiszter or an t sz r ta ozo az ENSZ- z ssza ain.59 A szovjet t j koztat anyag szerint „Csien Csi-csent láthat an nem hatalmazták fel arra, hogy a p rt-

k zi kapcsolatok fel j t r l t rgyaljon. Figyelembe v e azonban azt, ahogyan a legfels b szinttal lkoz l besz lt, felt telezhet , hogy a k nai f l ezt a k r s a cs cstal lkoz napirendj re akarja

zn .6 zi Istv n k l gyminiszter-helyees feljegyz se: Csien Csi-csen zovjetun ban te l oga á l.

Budapest, 1988. december 7. MOL XIX-J-1-j-K na-135-004674/1-1988, 57. d.61 Rajnai S n or nagykövet rejtjelt virata: Szovjet K M-t j koztat s a k nai külügyminiszter l ogat -

s r l. Moszkva, 1988. ecem er 5. MOL XIX-J-1-j-K na-135-004674-1988, 57. .

62 I. A. Rogacsov k l gyminiszter-helyees t koztat sa alapj n. Bara s J nos i eiglenes gyv v jelent se (el ad : Bara nos, M zes S ndor): A szovjet k l gyminiszter pekingi t rgyal sa .Moszkva, 1989. febru r 9. MOL XIX-J-1-j- SZU-135-001057/1989, 83. d.

3 meth Iv n nagyk vet rejtjelt virata: na t koztat a k na zovjet k l gym n szter t rgyal -sokr l. Peking, 1989. ebru r 14. No. 36. MOL XIX-J-1-j-SZU-135-001057/1-1989, 83. d.

4 Horn Gyula külügyi llamtitk r feljegyz e: Szovjet t j koztat Sevardnadze külügyminiszter K -n an Pakiszt nban te hivatalos l ogat r l. Budapest, 1989. febru r 14. 1989. MOL XIX-J-1-j-SZU-146-0037 1-1989, 84. d.

65 sien (2003) 36. o.6 Ez azt jelentee, hogy a Szovjetuni llenezte a v s khmerek szerepv llal t a korm ny an.

meth Iv n nagy vet ret elt virata: A pekingi szovjet nagy vet Gorbacsov k nai oga -r l. Peking, 1989. m jus 22. No. 138. MOL XIX-J-1-j-K na-13-002010/2-1989, 49. d. A j nius 4-i v reslesz mol s ut n szovjet forr sok arra eml kezteek, hogy Gorbacsov az rul nak min e CsaoCe-janggal folytaa a legsz lyesebb megbesz l seket, s hogy a Csao elleni f (miszerint llam-titkot ado ki Gorbacsovnak, amikor arr l t koztaa, hogy v ltozatlanul Teng az ország veze je)

az eg sz szov et–k nai kapcsolatrendszerre rn kot vethet. N meth Iv n nagyk vet rejtjelt v rata:zovjet m s szocialista nagyk vetek ll foglal sa a pekingi esem nyekr l. Peking, 1989. j n us. No. 160. M L XIX-J-1-j-K na-2-001433 8-1989, 49. d.

68 A fels szint t rgyal sokkal p rhuzamosan meg esz l s folyt a k t központi izos g külügyioszt lyvezet i k . Meg llapodtak abban, hogy l trehozz k a k lcs n t j koztat rendszer t,eg m k dnek elm leti k r sek kidolgoz an a szocializmus e s r n felhalmoz otapasztalatok cser ben.

6 Hivatalos statisztikai adatok szerint 1989 els fel en nyolcezer k na llampolg r dolgozo a Szov-etun an.

70 B k s Csaba v lem nye szerint a Brezsnyev-doktr na lebegtet e 1988 közep t l a szovjet vezet segyetlen fegyvere” volt, amellyel befoly solni tudta a Kelet-Eur p an zajl politikai folyamato-kat, mivel Gor acsov ekkorra val an m r lemon o a katonai eavatkoz s lehet g l. L s :

k s (2004) 290–2 . o. Kapica azt rja, hogy levelet k ld Gorbacsovnak, amelyben az t elhalasztá t javasolta, de „Gor- bacsov akkor m r nem hallgato a j an ra . (Kapica (1996) 118. o.) Mivel a k naiak nem k r k

a i i on o , az t elhalaszt ra te s zov e t avaslatot Peking bar s gtalan s n rtelmezhee volna. Hasonl helyzetben, a Gorbacsov elleni puccsk rlet idej n, 1991. augusztus 19- nk nai pártdeleg ci j rt Moszkv an, amely szint n nem k rte az t elhalasztá t. A k nai k l s ga pekingi rep l n r es lt az esem nyekr l, de mivel a szovjet f l nem k rte a l oga k ii pontra halaszt , n mi haboz s u n elindult Moszkv a. L sd: China and Eastern Europe, 1960s-980s. (szerk: Xiaoyuan Liu an Vojtech Mastny) Z rich: Forschungsstelle f r Sicherheitspolitik,

2004. ung-cs n meg egyz se, 203.72 A onni nagyk vets g rejtjelt virata: NSZK v lem nyek a k nai–szovjet cs cstal lkoz r l. Bonn,

1989. m jus 24. No. 184. MOL XIX-J-1-j-K na-13-002010/4-1989, 49. d.


22/22


3332007. tél

3 meth Iv n nagyk vet rejtjelt virata: A pekingi szovjet nagyk vet Gor acsov k nai l oga l.Peking, 1989. m us . o. . - - - - na-13-002010 2-1989, 49. d.

Bara s nos i eig enes gyv v rejtje t virata: A SZU-beli politikai esz ts ge r . Mosz va,1989. június 8. No. 116. MOL XIX-J-1-j-SZU-20-001092 5-1989, 84. d.

Documents

Csak kézfogás van, ölelés nincs