családföldrajz - Pécsi Tudományegyetemold.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/tothkonf/Vadas_Gyula.pdf · A társadalomföldrajz ágai •A társadalomföldrajz egyes ágai azt kutatják,

Vadas Gyula

CSALÁDFÖLDRAJZ

TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA

PTE Földrajzi Intézet,2014. március 18.

Vadas Gyula dr., 2013–2014 2

Tisztelettel bejelentem,hogy 2013 tavaszán

új földrajzi tudom ányágat alap ítottam.

A családföldrajzota magyar nemzetnek,

valamintnéhai jótev őimnek,

Sárfalvi B éla és Tóth Józsefprofesszorok emlékének ajánlom.


Dr. Sárfalvi B éla(Mosonmagyaróvár, 1925. december 1. — Budapest, 2000 . február 29.)

az Eötvös Loránd TudományegyetemRegionális Földrajzi Tanszékének tszv. egyetemi tan ára és

a Földrajzi Tanszékcsoport vezet őjeÉlt 75 évet.


Dr. Tóth József(Cegléd, 1940. március 18. — Pécs, 2013. február 7.)

a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének alapí tója,tszv. egyetemi tanára, a Pécsi Tudományegyetem rekt ora

Élt 73 évet.


Köszönet hajdani földrajzos kollégáimnak

Probáld FerencLáng Sándor

Popovics MiklósKovács Csaba

Zámbó LászlóPolinszky MártaKoós-Hutás István

Váczi JuditNemes Nagy JózsefKlinghammer István

Tisza LászlóNemerkényi AntalHidegkuti Krisztina

Tardy JánosNáhlik Zoltánné VáljaGábris Gyula

Szilágyi GyörgyNagy Józsefné IrmaForster Miklósné Magdi

Székely AndrásMoór LajosDudás Gyula

Szegedi NándorMikecz GyörgyDarida Károly

SÁRFALVI BÉLAMiholics JózsefCossuta Márton

Rozgonyi Miklósné EnikőMérő JózsefBenedek Endréné Vera

Ringer ÁrpádMárkus LídiaAlpár Jánosné Zita

Puskás ImreMarik MiklósAntal Zoltán


Az előadás tartalma

• A családföldrajz időszerűsége• A tudós elkötelezettsége• Lenetikai és bizonikai megfontolások• Tudományrendszerezés és családföldrajz• Család és földrajz• A családföldrajz mibenléte, CSAFIR, CSADIR,

CSAFA, lexikon, enciklopédia, szöveggyűjtemény, időképészet, kutatási irányok

• Figyelem! A diaképek csak a tanári magyarázattal együtt értelmezhetőek megfelelően.


A családföldrajz id őszerűsége

• a családokról nem sokat tudunk• rossz a családok

egészségi állapota,lelki állapota,szellemi állapota,teljesítménye

• a kiscsaládok halódnak• csökken a magyar népesség• nincsenek többnemzedékes nagycsaládok• nincsenek szomszédsági közösségek• a globalokraták, bankokraták, eurokraták, butakraták és

mások az emberiség létét fenyegetik• stb.



• A hivatalos szervek és a hivatalos kutatók „agyából” szinte teljesen hiányzik a család.

• Egy elvileg igen fontos iratban — 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, 140 oldal — egyetlenegy fejezet sem foglalkozik a családok ésa települések együttes jövőjével.

• A család megemlíttetik a foglalkoztatás-, szociál- és egészségpolitika részben — csak úgy, mellékesen!

• Mi a geográfus feladata e helyzetben?• A családföldrajz megalapítása, az okok keresése,

a kutatások beindítása, javaslatok megfogalmazása!• A tudósnak igenis küzdenie kell a jóért!



• A romlás előidézői és következményei:nemzet- és hagyományellenesség, a parasztság és a városi élet tönkretétele, gyökértelenség (liberalizmus, kapitalizmus, kozmopolitizmus, inter-nacionalizmus [szocializmus, kommunizmus], multikulturalizmus, globalizmus), vallásellenesség, bankokrácia, demokrácia, pszichologizmus, homo-szexualizáció, dzsenderizáció, manipuláció, butakrácia, indiánok, négerek, magyarok, tatárok, örmények, ukránok, zsidók, khmerek, tuszik és hutukszervezett irtása, gyilkolása, öngondoskodás, pocsékolás, a gazdasági növekedés hajszolása, fenntartható fejlődés, neoliberális közgazdászok, bankárok, szociológusok, pszichológusok, urbánusok, antihuniták és antihunitizmus, az Európai Unió az összes álságos értékeivel stb.

• A fentiek káros hatása a magyar nemzetre, a Kárpát-medence földrajzi környezetére (a tájakra) és a magyar családokra egyértelmű.

• Határozott családföldrajzos fellépésre van szükség a nemzet érdekében —haladéktalanul. Mi több, minden földrajzosnak magasztos erkölcsi és elodázhatatlan tudományos kötelessége — éppen a földrajzos tudása birtokában — fellépni a nemzetünknek igencsak ártó folyamatok ellen.


Nem erről van szó. A II. világháború után hatványozottannövekedtek a bajok: öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek, pszichoszomatikus kórképek (fekélyfélék, szívinfarktus, fejfájások, migrén, érrendszeri betegségek, derék- és hátfájás, porckorong leválás, immunrendszer hibás működése [autoimmun betegségek], allergiák, degeneratív betegségek, magas vérnyomás, magas vérzsír szint, emésztési betegségek, a rákbetegségek 95%-a, cukorbetegség [ebből a II-es típusú], alvászavarok, krónikus fáradtságérzet stb.), hangulati ingadozás, pánikbetegség, agorafóbia, alvászavarok, dohányzás, alkoholizmus, narkománia, kisebbrendűség érzése, neurózis, depresszió, autizmus…

Bezzeg a mi id őnkben …


…elhízás, fog- és szájbetegségek, foghiány, a váz- és izomrendszer szaporodó rendellenességei, mozgásszervi betegségek, csontritkulás, légúti betegségek, párkapcsolati és szexuális zavarok, a férfiak terméketlensége, rossz házasságok, válások, nemi fogyatékosságok, pedofília, homoszexualizáció, szülési rendellenességek, „asszisztált reprodukció” (inszeminációés lombikbébi), testi és értelmi fogyatékosságok, elbutulás, korai mentális leépülés, hivatásbeli kiégés, elszikesedés, megcsömörlés, tanulási nehézségek, iskolai viselkedési zavarok, idétlen sztárkultúra, kóros nárcizmus, infantilizálódás, a bűnözés legváltozatosabb fajtái (gyilkosság, prostitúció, zsarolás, vesztegetés, uzsora, banki csalások…) és így tovább.

Bezzeg a mi id őnkben …


Egy meglehetősen beteg társadalomban élünk,amelyben káros mémekkel fertőző urbánusokakarják megszabni a történéseket, és mérgezik —minálunk, a Kárpát-medencében, immáron majd’ másfél évszázada — a nemzeti légkört.

Lassan, szinte észrevétlenül, egyre mélyebbre süllyedünk jóformán minden téren, ám főleg erkölcsileg. Az elanyagiasított nyugati kultúra leáldozóban van.

Beteg társadalomban élünk …


Miképpen keletkezett a családföldrajz?

Tapasztalataim fölhalmozódása és rendezése (tanári pályám, családvédelmi munkám, kutatásaim: devianciák, főképpen öngyilkosság, alkoholizmus, pedaszténia)Felismeréseim: a nemzet romlásának a megelőzésében alapvető a közösség (B1), a Hunor–Magyar erkölcsi rend (B2), a hit (B3) és a jól végzett munka (B4) — vagyis az egészséges négy B-s rend; a szerves közösségi kultúra visszaállítása (szomszédságok, többnemzedékes nagycsaládok)Az ördög cimborája c. könyvünkben megadtama családföldrajz kimunkálásához az elméleti hátteret.A könyv letölthető innen:

http://mek.oszk.hu/11500/11588/index.phtml


Miképpen keletkezett a családföldrajz?

A családföldrajz megalapítása: a családok vizsgálata,a szakirodalom tanulmányozása, a szellemi pártfogók— SÁRFALVI B ÉLA és TÓTH JÓZSEF tudós tanárok —kiválasztása és az első családföldrajzi tanulmány közlése (2013. április 15.)Pécs, az önigazgató közösségek városa című legújabb könyvemben is foglalkoztam a felismeréseim alkalmazásánaka lehetőségeivel. A könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból: http://mek.oszk.hu/12300/12335/index.phtml

Az új földrajzi tudomány — a családföldrajz — fejlesztéseegy új földrajzos nemzedék feladata is lesz.


Kell-e nek ünk családföldrajz?Avagy önmeghatározási gondok vannak

a társadalomföldrajzban?

• Van-e önmeghatározási válság a földrajztudományban,főleg a társadalomföldrajzban, avagy a földrajzot, jelesüla társadalomföldrajzot művelők bizonytalanok önmagukban?

• A társadalomtudományok körében erősödik a térségi szemlélet.A Janus-arcú földrajznak be kell-e fogadnia ezen új területeket?

• E folyamatban újra és újra felmerül: mi a földrajz tárgya, a célja, a tartalma, az illetékességi területe? Hol húzódnak a határai? Átláthatatlanná teszik-e az újabb „jelzős földrajzok” a geográfia tudományát, fellazítják-e a keretét, veszélyeztetik-e önálló tudomány létét…?


Önmeghatározási gondok …?• Vagy éppen e folyamat segíti a földrajz megújulását, fejlődését? Ez lenne a geográfia lényege? Tudományelméleti megfontolásoktól függetlenül a természet- és társadalomtudományokban erős együttműködési kényszer van. A társadalmi folyamatok egyre finomabb elemzése, a társadalomtudományok fejlődése nem valósulhat meg más tudományterületek képviselőivel valókutatások nélkül. Az együttműködések mélysége, kiterjedtségeakár új tudományágak létrejöttét is eredményezheti.

• Szerintem a társadalomföldrajz tér- és időtudomány,a társadalmi létezésnek a tér- és időbeli, területi és idületirendeződésével, különbözőségeivel, változásaival, valaminta társadalmi és a természeti létezés kapcsolatával foglalkozik. (Ebben tér el a történelemtudománytól, amelyik az esemény [történés] és a természeti környezet összefüggéseit nem vizsgálja.)


A társadalomföldrajz ágai

•A társadalomföldrajz egyes ágai azt kutatják, hogy egy bizonyos területen és időben miből, miképpen, mennyi ideig stb. élnek az emberek.

•Általános társadalomföldrajz•Ágazati társadalomföldrajz•Területi társadalomföldrajz•Történeti társadalomföldrajz•Ágazati társadalomföldrajzok: népességföldrajz, gazdaságföldrajz, közlekedésföldrajz, oktatásföldrajz, egészségföldrajz, kulturális földrajz, idegenforgalmi földrajz, családföldrajz stb.


A tud ós elk ötelezetts ége

• Az életben kétfajta magatartás, viselkedés, erkölcs uralkodik:1. másokért élni, mások javára lenni2. másokból élni, mások kárára lenni

• Az első az ősi Hunor–Magyar szakrális erkölcsi rend• A második a káinista és antihunita magatartás

• A magyar tudós elkötelezettsége egyértelmű!


A tud ós elk ötelezetts ége

Ám nagyon is ébernek kell lennünk!Ugyanis ha a társadalomban két értékrend létezik egymás mellett, akkor a gyatrább, silányabb kiszorítja a nemesebb, becsesebb, nehezebben megvalósítható értékrendet.Magyarán: becsületesen, tisztességesen, másokért élni küzdelmesebb, mint másokkal nem törődve, másokat becsapva, másokat kihasználva élni.


A családföldrajz emberk épe• Az embert — mint családi-közösségi lényt — megválaszolandó

ontológiai (metafizikai) kérdések sora izgatja.• Az emberrel és közösségeivel foglalkozó tudományok — akár explicit,

akár implicit módon —, tartalmaznak valamiféle emberképet. Emellett ismeretelméleti, módszertani és kutatási alapelveket is meghatároznak, amelyek megmondják: miképpen írható le, milyen vizsgálati módszerekkel közelíthető meg az adott tudomány tárgyát képezőjelenség, esemény, történés, magatartás. E megállapításoka családföldrajzra is érvényesek.

• Az ember a kiegyensúlyozott, egészséges viszonyokat, kapcsolatokat részesíti előnyben a földrajzi környezetében, a közösségekben, elsősorban a saját családjában. A család áll a középpontban.

• „A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” (Lev Tolsztoj: Anna Karenina)

• A közösségét vesztett ember szétesik; szomatikusan is, mentálisan is, mindennapi feladatait kedvetlenül látja el.

• A MI EMBERKÉPÜNK: a különféle családi közösségekben élő,a boldogulását a családi kötelékben kereső és önmagát a családi közösség révén megalkotó és a közjót szolgáló ember (egyéniség).


Minden tudom ányos vizsg álata lenetikai és a bizonikai rendre irányul

Bizonyosság

Biz

onyí

tás

Biz

alom

Biztonság

Földrajzi környezet

Föl

draj

zi k

örny

ezet

Közösség Egyén

Föl

draj

zi k

örny

ezet

Földrajzi környezet


Bizonikai képlet: a n égy B -s rend

Egyén

Közösség

Közösségekre és egyénekre egyaránt érvényes leírási képlet!

Bizalom(kapcsolat/hagyomány)

Közbizalom(közösségek működése)

Bizonyítás(munka/értelem)

Közbizonyítás(gazdasági élet)

Biztonság(test/érzékelés)

Közbiztonság(intézményi rend)

Bizonyosság(hit/világnézet)

Közbizonyosság(kultúra, tudomány)


A tudom ányos vizsg álat általános k éplete

• A lenetikai (természeti) és a bizonikai (társadalmi-közösségi) jelenségek mindegyikében megvan a tér- és időbeliség.

Folyamat

biztonságbizalombizonyosságbizonyítás

anyagenergiainformációhatás

Állapot

Bizon(társadalom)

Lén(természet)

VIZSGÁLAT


A lenetikai és a bizonikai jelens égekáltalános vizsg álata

• Az állapot a jelenség azon lényeges tulajdonságainaka rendezett halmaza, amivel egy helyen és egy időpontban rendelkezik.

• A folyamat a jelenség azon lényeges tulajdonságainaka rendezett halmaza, amivel egy-egy helyen és egy-egy időpontban rendelkezik.

időzés (múlás)térződés (szerveződés)Folyamat

időzet (idület)térzet (helyzet)Állapot

IdőTérVIZSGÁLAT


Mire keres ünk v álaszokat?mód, módozat: hogyan, miképpen, mi módonokság, következmény: miért, mi miatt, mi okbólcél: mi végett, mi célból, mi végrerészesség: minek, kinek, számára, részére, javáragyakoriság: hányszor, mennyiszer, milyen gyakransebesség: gyorsabb/lassabbrész-egész: mibe, miben, mibőlösszefüggés: milyen szorosanfontosság, érték: mennyire, milyen nagyon, kinek a számáramegvalósítás: hogyan, miképpen, mivel, kivelés így tovább…

jelenség: mi, micsoda, melyikszemély, csoport: ki, kicsoda; mi, micsoda, melyiktér: hol, honnan, merről, hová, merrehely, helyzet: mellett, előtt/mögött, alatt/felett, elöl/hátul, kívül/belül…idő: mikor, hánykor, előbb/utóbb, ekkor/akkoridőpont, időzet: mettől, meddig, mely időpontban, most, majdmérték: mennyire, erősebb, gyengébbtársulás: mivel, kivelszámosság: mennyi, hányszorosatömeg, terjedelem: kisebb, nagyobbminőség, fajtaság: milyen, minő,miféle, mifajta, minemű


A lenetikai és a bizonikai jelens égekáltalános földrajzi vizsg álata

A lenetikai és a bizonikai jelenségeket a földrajzi környezetben vizsgáljuk. A földrajzi környezet a lenetikai (természeti) ésa bizonikai (társadalmi) környezet együttese.

időzés(múlás, tartam)

térződés(szerveződés, mozgás)

Folyamat

időzet (idület, időpont, időkép)

térzet(szerkezet, helyzet)

Állapot

IdőTérFÖLDRAJZIKÖRNYEZET


A földrajzi k örnyezet

tárgyak, dolgok, élőlények, folyamatok szerkezete, viszonya, szerveződése, változása

a természeti hatásaa társadalmira

Természetikörnyezet

a társadalmi hatásaa természetire

tárgyak, dolgok, emberek, mémek (hagyományok, eszmék…) szerkezete, viszonya, szerveződése, változása

Társadalmikörnyezet

Természetikörnyezet

Társadalmikörnyezet

FÖLDRAJZIKÖRNYEZET

A földrajzi környezetbenszakadatlan lén- és bizon-áramlások zajlanak.


A család mint bizonikai jelens égáltalános földrajzi vizsg álata

A család bizonikai jelenség, a földrajzi környezet eleme. Ugyanabban a vizsgálati rendben tanulmányozzuk, mint bármelyik földrajzi jelenséget, de az évköri rendneka családokra való hatását is figyelembe vesszük.

időzés (múlás)térződés (szerveződés)Folyamat

időzet (idület)térzet (helyzet)Állapot

IdőTérFÖLDRAJZIKÖRNYEZET ésÉVKÖRI REND


Család és földrajz

a családok az időszerveződésében:

az időzés, időtöltésvizsgálata

a családok a térszerveződésében:

a helyzetváltozásvizsgálata

Folyamat

a családok az időszerkezetében:

az időpont vizsgálata

a családok a térszerkezetében:

a helyzet vizsgálataÁllapot

Idő-térTér-időFÖLDRAJZIKÖRNYEZET ésÉVKÖRI REND

A családföldrajzi vizsgálat a földrajzi környezetben és az évköri rendben élő család szempontjából történik! A családban, valaminta család és a földrajzi környezet közötti szakadatlan lén- és bizon-áramlásokat vizsgáljuk.


Végül is mi a családföldrajz?

• A családföldrajz• a családok tér- és időbeli elrendeződését

(ennek az okait, a különbözőségeit, a változásait stb.) tanulmányozza,

• a családoknak a földrajzi környezetben az évköri rend szerint valótevékenységét, mindennapi életét vizsgálja,

• értékeli a múltat és a jelent, előrejelzéseket készít,• és figyelmezteti a nemzetet

a felismert káros folyamatokra.

• A társadalomföldrajz része.


A családföldrajz helye a földtudom ányok(geon ómiai tudom ányok) rendjében

• A tudományok rendszerezése a tudomány szerkezetének, állapotának, változásának, fejlődésének a képletezése

• Tudományrendek:űrtudományok (kozmonómia)földtudom ányok (geonómia)élettudományok (bionómia)társadalomtudományok (szocionómia)

• A geonómiai tudományrendben van a földrajz• A földrajzon belül: a természeti és a társadalomföldrajz• A társadalomföldrajzon belül: a családföldrajz• A családföldrajzon belül: általános (elméleti) családföldrajz,

regionális (területi, térségi) családföldrajz, kairotikus (történeti) családföldrajz, öngyilkosságföldrajz, szomszédságföldrajz…


A tudom ány szerkezeti rendszere

• Lételméleti (ontológiai) metszet

• Ismeretelméleti (gnoszeológiai) metszet• Módszertani (metodológiai) metszet

• Feladatbéli (funkcionális) metszet


A családföldrajz lételm életi metszete

multidiszciplináris, interdiszciplináris, integráló, egységesítő, határ- és hibridtudomány

sajátossága, jellege

természetföldrajz, csillagászat, matematikai földrajz, térképészet, történeti földrajz, antropológia, statisztika, történelem, régészet, vallásszociológia, családjog, földrajzi informatika, térinformatika, közgazdaságtan, háztartásgazdaságtan, genealógia, gerontológia

segéd-tudományai

egészségföldrajz, bűnözésföldrajz, oktatásföldrajz, kulturális földrajz, gazdaságföldrajz, településföldrajz, alkalmazott földrajz, tájökológia, urbanisztika, vallásföldrajz, regionális földrajz, földrajzi kronográfia

társ-tudományai

néprajz, családszociológia, népességföldrajzrokon-tudományai

a föld- vagy geonómiai tudományokon belül a társadalomföldrajz részehelye

a családfajták tér- és időbeli rendeződése a földrajzi környezetben ésaz évkörben, családpolitika, családügyi rendszer, valaminta szomszédsági szervezetek (tizesek) egymásra hatása

tárgya,kutatásiterülete

TényezőTag, elem


A családföldrajz ismeretelm életi metszete

TényezőTag, elem

holonisztikus, transzkulturális, transzdiszciplináris, szimmetriálisszemléleti rend

történeti (lezárt), megismerési, átalakítási, alkalmazási és előrejelzési fokozatok

irányultság

a) homológ szimmetria: a más tudományokkal való hasonlóságaz azonos tudományos alapszerkezetre épülő különbözőségből,a feladatok eltérése nyomán jön létre;b) analóg szimmetria: a más tudományokkal való hasonlósága különböző tudományos alapszerkezetre épülő megfelelésből,a feladatok összetartása nyomán jön létre

hasonlósági(komparatív)szimmetria

felhalmozó, tapasztalati-leíró (fenomenologikus) fokozatelméleti (axiomatizált, hipotétikus) fokozathálózatos fokozat

ismeretiállapot

történeti, tapasztalati, szemléleti (irányzati) fokozat, szimbolikus és hibridizációs fokozatok, diszciplináris ismereti fokozat, szintetizációs (integrációs) és komplexitási fokozat

ismeretszint


A családföldrajz m ódszertani metszete

TényezőTag, elem

számítógép és mellékgépek, térinformatikai programok, családföldrajzi informatikai rendszer (CSAFIR), családföldrajzi diagnosztikai rendszer (CSADIR), családföldrajzi atlasz (CSAFA), terepmunka, felmérés, statisztikai adatfelvétel, analógiák keresése,módszertani kézikönyv

kutatásieszközei

adatok gyűjtése és karbantartása, megfigyelés, leírás, térszerkezeti elemzés, szinkron és diakron elemzés, felmérés, statisztikai vizsgálat, mérés, skálázás, ábrázolás, összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás, rendszerezés, adatértelmezés, másodelemzés, elméletalkotás, időképek, értékelés, szabványosítás

módszerei,eljárásai


A családföldrajz feladatb éli metszeteTényezőTag, elem

a családfajtákra ható földrajzi tényezők, területi különbségek megismertetése, a család értékként való megjelenítése, a család eszményének a terjesztése, a családrombolás megelőzése

Oktatása

a társadalmi tervezés, a településfejlesztés, családpolitika és családügy számára pontos adatokat, elemzéseket szolgáltasson, a feltárt tényeket és összefüggéseket felhasználhatóvá tegye a kapcsolódó tudományok és társadalmi cselekvések számára, javaslatokat adjon a fejlesztésekhez,a nemzeti közösségek négy B-s rendjének (közbiztonság, közbizalom, közbizonyosság, közbizonyítás) a kiteljesítése, egyensúlyba hozása

Nemzetiszolgálata

feltárni a tér- és időbeli különbségeket előidéző földrajzi tényezők családokra ható mechanizmusait, összetett képet adni a kultúrák családfajtáinaka földrajzi sajátosságairól; kapcsolatot keresni a családfajták, a földrajzi környezet és a családpolitika-családügy tényezői között, bemutatnia földrajzi környezet és tényezők és a családfajták összefüggéseit,a családokra épülő szomszédsági szervezetek működését

Célja


A családföldrajz nyelvezete

• Ki kell alakítani a családföldrajzszakmai szókészletét,fogalmainak a meghatározását,szakszavainak az értelmező szótárát…


A családföldrajz forrásai

• Családföldrajz könyv• Családföldrajzi lexikon• Családföldrajzi enciklopédia• Családföldrajzi módszertani kézikönyv• Családföldrajzi szöveggyűjtemény• Családföldrajzi atlasz, tér- és időképek (CSAFA)• Családföldrajzi szemle (folyóirat)• Családföldrajzi információs rendszer (CSAFIR)• Családföldrajzi diagnosztikai rendszer (CSADIR)• Családföldrajzi kutatások, egyéb szakirodalom

• Ezeket mind létre kell hozni!


A családföldrajz tov ábbi forrásai

• Földrajzi társtudományok (pl. településföldrajz, népességföldrajz, tájföldrajz)

• Népszámlálások, egyéb statisztikák• Történeti földrajzi irodalom• Néprajzi fejezetek (írott emlékek, hagyományok, nevek, régi

térképek, látképek, rajzok, festmények, fényképek…)• Régészet, őstörténet• Egyebek


Családföldrajz tank önyv

• A családföldrajz legfontosabb tárgyköreit, fogalmait, módszereit stb. tartalmazó könyv

• Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


Családföldrajz lexikon

• A családföldrajz fogalmainak, módszereinek ismertetése szoros ábécébe rendezett szakmai szótárban, rövid szócikkekben



Családföldrajz enciklop édia

• A családföldrajz tárgyköreinek, kutatási irányzatainak, módszereinek ismertetése hosszú szócikkekben



Családföldrajz m ódszertani k ézikönyv

• A családföldrajz kutatási módszereinek, eljárásainak és eszközeinek az ismertetése

• A szakmai protokollok elkészítése• Az értékelési szabványoknak a kialakítása• Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


Családföldrajzi szöveggy űjtem ény

• A családföldrajz legjellemzőbb, legsajátosabb szövegeineka gyűjteménye



Családföldrajzi atlaszCSAFA

• 1. Tér- és időinformatikai atlasz, tér- és időképek gyűjteménye, benne regionálisan és kairotikusan (időbeli minőségben)a családfajták, tevékenységeik stb. az évköri rend szerint.

• 2. Egyéb családföldrajzi adatokat (tényeket, eseményeket, folyamatokat) is tartalmazó atlasz.


Családföldrajzi inform ációs rendszerCSAFIR

• A CSAFIR tárgya: földrajzosok és más szakértők által összeállított, folyamatosan karbantartott, bővíthető, táblázatokban vagy „kockákban” nyilvántartott adatállomány és adatok tér- és időképi ábrázolása.

• A CSAFIR célja: alapvető információk biztosításaa családföldrajzi diagnosztikai rendszer számára.

• A CSAFIR elemei: a családok szerkezetére, nagyságára, egészségi állapotára, gazdasági tevékenységére, műveltségi állapotára, szokásaira, hagyományaira stb. vonatkozó adatok.

• A CSAFIR szerkesztése, karbantartása folyamatos.


Családföldrajzi diagnosztikai rendszerCSADIR

• A CSADIR tárgya: területi egységeken élő családok állapot-és folyamatdiagnózisának felállítása a CSAFIR-ból vett információk alapján.

• A CSADIR célja: megmutatni a nemzetnek és az egyes önigazgatási közösségeknek azt, hogy a település családjai egy eltelt időtartam után miben változtak, illetve tervezési információkat, szempontokat adni a településfejlesztési stratégia kialakításához.


Családföldrajzi diagnosztikai rendszerCSADIR

• A CSADIR elemei lehetnek: különféle módszerek, eljárások szakmai protokolljai szerint készített anyagok, pl. szakértői becsléseken alapuló módszerek, követelményre (eszményi állapotra) vagy normára (eloszlásra) irányulóösszehasonlítások, kérdőíves módszerek, skálák, képviseleti mintán alapuló felmérések, értékelési tényezők pontozása súlyozással, események bekövetkezési valószínűségének számszerűsítése, kockázatok becslése és értékelése, páros összehasonlítás, kölcsönhatások becslése, előny–hátrány, siker–kudarc, esély–kockázat becslés, egy-egy értékelési tényező mérési módja, valószínűségi statisztikai modellek, pontozótáblák, mentális és tematikus térképek, időképek stb.


Családföldrajzi törv ényszer űségek

• A közelebbi dolgok erősebben hatnak egymásra, minta távolabbiak.

• Az egy tájegységben élő családi közösségek hasonlóak lesznek egymáshoz (szokások, hagyományok, öltözködés, lelki alkat, gondolkodás…).

• Az egymástól távoli, de mégis hasonló tájegységekben élőcsaládi közösségek bizonyos dolgokban hasonlatosak lesznek egymáshoz, másokban különbözendenek.

• A többszintű geográfiai elemzésekben használható statisztikai módszerek kiválóak a családföldrajzi törvényszerűségek feltárására.


A családföldrajz ésa PTE Földrajzi Intézete

• Ha a PTE Földrajzi Intézete befogadnáa vadonatúj földrajzi tudom ányágat…

• …kialakítanám a pécsi családföldrajzi központot…• …széles körű kutatási programot indítanék…• …meg lenne kezdve a CSAFIR, a CSADIR,

a CSAFA és az egyéb családföldrajzos kiadványok szerkesztése…

• stb.


A család

• A család a nemzet elsődleges társadalmi-közösségi csoportja, a nemzet fennmaradásának a záloga.

• A család társadalmilag elismert nemi kapcsolatban élőfelnőttek és a velük élő leszármazottaik, valamint azok házastársainak csoportja lehet.

• Tagjai egymással közösségi és rokoni szerepeket töltenek be és együttes feladatokat latnak el.

• Ezek közül a nemzet számára az egyik legfontosabbaz új nemzedékek létrehozása.

• A család tagjait az együvé tartozás, az egymás iránti kölcsönös felelősség, az életmód, a hagyományok ésa szokások is összekötik.


A család fajtái

• nagyság szerint: kiscsalád, kiterjesztett család, nagycsalád• nemzedék szerint: egy-, két- és többnemzedékes család• telephely szerint: falusi, tanyasi, városi család• stb.



A depriv áció mértéke a kiscsaládbanintervallum sk álán

100

75

50

25

0

Munkanélküli van a családban

Rossz a vagyoni helyzetTartósan beteg, rokkant van a családbanA család kisebbségi népcsoporthoz tartozikAlacsony az egy főre jutó jövedelem

Alacsony az iskolázottság, a képzettségMagas az idős családtagok száma

Szűkös a lakásAlacsony komfortfokozatú lakásSok gyermek van a családban

Rosszul ellátott a település



Moldvai cs ángó nagycsalád korunkban

Négy nemzedék, 16 fő


A család és a táj térszerkezete

• a családok, családfajták elrendeződésea földrajzi tájban, környezetben(állapotleírás, khorográfiai vizsgálat)

• a családfajták és a tájalkotó tényezők• családfajta és településfajta: van-e összefüggés?• nagycsaládok és falutizesek• nemzetség (atyafiság) és megülés• stb.


Ecseri nagycsalád, 1910

Három nemzedék, 10 fő


A család és a táj térszervez ődése

• a családok, családfajtákelrendeződésének a változásaa földrajzi tájban, környezetben(folyamatleírás, khorológiai vizsgálat)

• a családfajták és a tájalkotó tényezőkegymásra hatásának térbeli változása

• a település és határainak változása• falutizesek összeolvadása• stb.


Mátraalm ási nagycsalád, 1930 k örül

Három nemzedék, 26 fő


A család és a táj id őszerkezete

• a családok, családfajtákévköri tevékenységea földrajzi tájban, környezetben(állapotleírás, szinkronikus vizsgálat)

• a családfajták és a tájalkotó tényezők• stb.


Boldog, XX. század eleje

Négy nemzedék, 11 fő


A család és a táj id őszerveződése

• a családok, családfajtákévköri tevékenységének a változásaa földrajzi tájban, környezetben(folyamatleírás, diakronikus vizsgálat)

• a családfajták és a tájalkotó tényezőkegymásra hatásának időbeli változása

• stb.


2011

Öt nemzedék


Néhány p élda


Az évk ör

Figyelem! Semmi köze nincsa horoszkóphoz!

A természet fel-ismert rendje.A változatlanság,az örökkévalóság, az állandóság ésa körforgás,a változásismétlődése adjaaz évkör lényegét.A közösség ésaz egyén akkor cselekszik helyesen, ha összhangban van az évköri renddel.

A felismerések az analógiás gondolkodáson nyugszanak.

Rengetegnéphagyomány, népszokás, népmesealapulaz évköri renden.


Az évk ör (a nap út)

okt. 23. – nov. 21.Skorpióápr. 20. – máj. 20.Bika

szept. 23. – okt. 22.Mérlegmárc. 21. – ápr. 19.Kos

aug. 23. – szept. 22.Szűzfebr. 19. – márc. 20.Halak

júl. 23. – aug. 22.Oroszlánjan. 21. – febr. 18.Vízöntő

jún. 22. – júl. 22.Rákdec. 22. – jan. 20.Bak

máj. 21. – jún. 21.Ikreknov. 22. – dec. 21.Nyilas

Tartam (tropikus)HónapTartam (tropikus)Hónap

Figyelem! Semmi köze nincsa horoszkóphoz!


Az évk ör fő időpontjai

• Az évkör a földrajzi környezetben megjelenő fénymennyiség növekedése és csökkenése szempontjából tekintendő. Négy fontos fényváltozási pont van.

• Tavaszi napéjegyenl őség — március 20. (KOS) A fény és a sötétség mennyisége a földrajzi környezetben ugyanannyi. Innentől a fény térnyerése nő, a sötétség mennyisége csökken.

• Nyári napforduló — június 21. (RÁK) A fény mennyisége eléri a lehetőlegnagyobb mértéket, a sötétség a lehető legkisebbet. A fény mennyisége ezután csökkenni, a sötétségé pedig nőni kezd.

• Őszi napéjegyenl őség — szeptember 22. (SZŰZ) A fény és sötétség mennyisége ismét egyező. Innentől a fény fokozatosan csökken,a sötétség pedig nő.

• Téli napforduló — december 21. (BAK) A fény mennyisége eléria lehető legkisebb mértéket, a sötétség a lehető legnagyobbat. A fény mennyisége ezután növekedni, a sötétség pedig csökkenni kezd.


Analémma — az évkör fő időpontjai


A fény és a h őmérs éklet az évk örben

A családok létezéséhez a legfontosabba fény, a hőmérséklet, a csapadék, a táplálék,

a ruházat, a hajlék, a szaporodás ésaz együttműködés.


Az évk öri rend és a földrajzi tényez őknéhány összefügg ése

fény — mennyiségét a földrajzi hely (és kisebb részben az időjárás) módosítjahő — áramlását a felszín és az időjárás módosítjafelszín — a hőenergia hasznosulását befolyásoljatengerszint feletti magasság — a domborzat módosítja az energiaháztartás,a hőmérséklet és a csapadék eloszlásátáltalános földi légkörzés — módosítja a hőmérséklet és a csapadék eloszlásáthelyi légáramlások — módosítják a hőmérséklet és a csapadék eloszlásáttengeráramlások — hő- és vízgőzszállításban játszanak szerepet

Ha a hő eloszlását vesszük az éghajlati övezetesség alapjáu l,akkor termikus övezetességr ől beszélünk.


Térképek és id őképek a családföldrajzban

• A térkép adatok méretarány szerint kicsinyített, magyarázó, alaprajzszerű ábrázolása síkban.

• Az időképészet egy másik ábrázolási módszer, különféle eljárások együttese, időrendbe szedve közli az adatokat.

• Célja: fontos, egyidejű vagy egymáshoz közeli, egymásra ható (kairotikus), illetőleg független (kronotikus) események bemutatása síkban, egy vagy több léptékű idő-, illetőleg korvonalhoz igazítva.

• Az adat lehet esemény (tény, állapot) és folyamat (történés).• Az esemény térben és időben azonosítható, valóságos, egyszeri történés. Mindig

hozzáköthető egy időponthoz (és helyhez), esetleg személyhez.• A folyamat térben és időben azonosítható, eseménysorok alkotta, valóságos történés.

A folyamat időtartamhoz (és egy vagy több helyhez) köthető.• Időkép — akárcsak a térkép — a legkülönfélébb tényekre, eseményekre és történésekre

szerkeszthető, a családföldrajzban kitűnően felhasználható.Az időképészeti ábrázolással jól képletezhetőek a családföldrajzi események és folyamatok.

• Az idő léptéke különféle lehet (geológiai korok, fényév, világév, tropikus év, évszakok, hónapok, napok, órák, percek, másodpercek stb.).


Lehets éges id őképek a családföldrajzban

• A házasságkötések az évkörben• A születések gyakorisága az évkörben hónapok és napok szerint• Az elhalálozások előfordulása az évkörben hónapok és napok szerint• A hagyományos háztartást vezető családok ténykedése

az évkörben (befőzés, eltevés, aszalás, savanyítás, disznóölés…)• A hagyományos családok ünnepei az évkörben• A hagyományos családok egyéb évköri ténykedései• Az időjárás eseményei az évkörben• A családok megoszlása a településen• A családfajták térszervezése a településen• A családfajták időmérlege• A családfajták tagjainak a munkamegosztása az évkörben• Az évköri rend a településen• Családfajták és betegségek• Stb.


A családtagoknak a tájban és az évk örbenvaló tartózkod ási hely ének az id őképe

��legelő

��falusi ház

�

�

�

��szálláskert

Belsőhatár

��

�

�

�

�

��

�

�

�

�

�

�szállás

��ugar, legelőKülsőhatár

XII.XI.X.IX.VIII.VII.VIV.IV.III.II.I.Táj/település

� Munkavégző férfiak többsége � Munkavégző férfiak egy része� Munkavégző nők többsége � Munkavégző nők egy része � Nagyjószág


Az állatállom ánynak a tájban és az évk örben való tartózkod ási hely ének az id őképe

legelőn

takarmányonszálláskertbenBelső

határ

takarmányonszálláson

legelőnKülsőhatár

XII.XI.X.IX.VIII.VII.VIV.IV.III.II.I.Táj/település

�


A hagyom ányos magyar és az urb ánus családnak az évk öri rendben való tartósítási

házimunk áinak az id őképe


XVIII–XIX. sz.-i családfajták tér- és id őképe


XIX. sz. végi családfajták tér- és id őképe

1 = nagycsalád2 = kiscsalád3 = nagyobb város

É-i Kárpátok DK-i előtere


XIX. sz. végi családfajták

hagyom ányos területeinek

tér- és id őképe*

1 = hegyvidéki nagycsaládos terület2 = északkeleti kiscsaládos terület3 = bodrogközi kiscsaládos terület4 = alföldi kiscsaládos terület

* Csonka-magyarországi területre nézve


A megy énkénti átlagos családnagys ág időképe (1980–2011)


A baranyai járások átlagos családnagyságszerinti id őképe (1980–2011)


A baranyai járások átlagos h áztartásnagyság szerinti id őképe (1980–2011)


A baranyai járások átlagos családnagys ág szerinti id őképe (2011)

2,85

2,922,87

2,79

2,89

2,80

2,71

2,86

2,94 2,93

Pécs: 2,76

Többi város: 2,78Községek: 2,92

Baranya: 2,82


Baranyai területekegyes családi és h áztartási mutatói (2011)

2,642,792,931924Bólyi járás

2,582,742,861925Pécsváradi járás

2,602,822,941925Szentlőrinci járás

2,602,802,921825Községek

2,552,712,891826Hegyháti járás

2,582,752,921927Sellyei járás

2,502,692,871928Siklósi járás

2,482,662,852028Szigetvári járás

2,392,502,792130Mohácsi járás

2,352,462,782130Városok Pécs nélkül

2,342,492,822332Megye

2,242,342,712233Komlói járás

2,232,352,772535Városok együtt

2,242,392,802636Pécsi járás

2,152,292,762838Pécs

Egyháztartásra

jutó személy

Egylakott lakásrajutó személy

Egycsaládra

jutó személy

Nemcsaládban

él(%)

Egy-személyesháztartás

(%)

Terület


Baranyai területek egyes családi és h áztartási mutatóinak id őképe (2011)


Az átlagos családnagys ág időképe(Csonka -Magyarország, 1960 –2011)

Nem csak a magyar nemzet tragédiája bontakozik ki a szemünk előtt!A nyugati kultúráé is! Tehetetlenül nézzük?

2,85

2,90

2,95

3,00

3,05

3,10

3,15

1960 1970 1980 1990 2001 2011

Évtized

Átla

gos

csal

ádlé

tszá

m


A család halódásának tov ábbi jelei

• 1970 és 1995 között a felére csökkent a családdal élő rokonok száma.• A családok átlagos nagysága is visszaesett a gyermekszám csökkenése miatt.A korábban általános 3-4 gyermekes családdal szemben a kétgyermekes családok váltak uralkodóvá.• Nem ritka az egygyermekes család sem.• Az 1940-es évek végén a családok 1/4-e élt gyermek nélkül, 1990-ben arányuk már meghaladta az 1/3-ot.• Igen magas a csonka családok száma.• A háromgyermekes családok aránya 10%-ról 5-re esett vissza.• A négy vagy több gyermeket nevelő családok aránya 1949-ben még megközelítette a 10%-ot, 1990-ben már az 1,5%-ot sem érte el.• A halódó kiscsaládokban egyre betegebbek a családtagok (szomatikus és pszichoszomatikus kórképek garmadája).

• Nemcsak a magyar nemzet tragédiája bontakozik ki a szemünk előtt, hanema nyugati kultúráé is! Tehetetlenül nézzük?


A 65– éves férfiak együtt lakásánakállamok szerinti id őképe (2007)

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

SvédországCsehországFinnország

DániaNorvégiaAusztria

Egyesült KirályságÍrország

FranciaországHollandia

BelgiumLitvánia

LengyelországLettország

LuxembourgBulgária

ÉsztországSzlovákia

SpanyolországMagyarországNémetországOlaszország

SzlovéniaHorvátország

RomániaMálta

PortugáliaGörögországTörökország

MakedóniaCiprus

Ffi egyedülFi párjával

Ffi egyéb


A 65– éves n ők együtt lakásánakállamok szerinti id őképe (2007)

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Norvégia

Csehország

Ausztria

Dánia

Luxembourg

Finnország

Hollandia

Észtország

Svédország

Franciaország

Szlovákia

Egyesült Királyság

Bulgária

Magyarország

Németország

Ciprus

Írország

Litvánia

Szlovénia

Belgium

Olaszország

Románia

Lettország

Lengyelország

Horvátország

Málta

Görögország

Spanyolország

Portugália

Makedónia

Törökország

Nő egyedülNő párjávalNő egyéb


Az átlagos h áztartásnagys ágállamok szerinti id őképe (2012)

Nemcsakaz európai nemzetekegyik tragédiája ez,hanemóriási pocsékolás is!


Pénz versus erk ölcs (2011)A vallásos értékrend elfogadása hatással van a többi érték kialakulásá-

ra, így erősen befolyásolja a későbbi életvezetést is (Heidelbergi Egyetem Vallás és Társadalom kutatócsoportja megállapítása).

A több éves kutatás alatt 2000 gyermeket és szüleiket kérdezték arról, hogy milyen dolgokat tartanak értékesnek. A kutatók lényegében a nyolc-és kilencéves német gyermekek vallásos szocializációjára voltak kíván-csiak. Megvizsgálták, miképpen jönnek létre a vallásos értékek, és ezek milyen hatással vannak az emberekben és intézményekben való általános bizalomra, illetve hogy milyen szerepet töltenek be a szülők a gyermekük vallásos szemléletének és értékrendjének kialakulásában.

A szülők válaszai a gyermekekével csak a vallási kérdésekre adott válaszokban egyeztek meg. Ha a szülők értékrendje összhangban van, ha az apa és az anya többnyire a vallott értékrendnek megfelelően viselkedik és aszerint cselekszenek, továbbá ha gyermekeikkel jó a kapcsolatuk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy utódaik is ezen értékek szerint fognak élni.


Kell ez nek ünk?


A Nielsen -féle internetes felm érés (2013)

• 29 ezer fő 58 országból

A megkérdezettek

• 80%-a a családdal való tartalmas időtöltést tekinti a legfontosabb dolognak az életben• 77%-a tartja fontosnak a családtervezést• 76%-a azon a véleményen van, hogy a nőknek befolyással kell lenniük az otthon zajló fontos dolgokra és• országról országra, földrészről földrészre változik annaka megítélése, hogy a nők életében az anyaság, illetvea háziasszonyi szerep-e a legfontosabb.


A csonka -magyarországi n épess égszám alakulásának az id őképe (2010–2060)

8 600 000

8 800 000

9 000 000

9 200 000

9 400 000

9 600 000

9 800 000

10 000 000

10 200 000

2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050 2055 2060

Év

Lako

sság

(fő

)


270 család megoszlása (P áva, 2010)

37Özvegy asszony+házas/házatlan gyermekei+menye+unokái

8Özvegy férfi+házas/házatlan gyermekei+menye+unokái

33Özvegy asszony

8Özvegy férfi

32Idős férj+ idős feleség

6Vénlegény

5Egyedül élő (elvált) férfi

2Egyedül élő (elvált) nő

2Vénleány

25Férj+feleség+kis- és nagykorú gyermekeik+unokáik

29Férj+feleség+nagykorú gyermekek

74Fiatal férj+feleség+kiskorú gyermekek

9Fiatal férj+feleség

DbCsaládfajta


Az öngyilkoss ágok id őképeCsonka -Magyarország területére számítva


Család és telep ülésfajta

………

kevesebbtöbbRészegeskedés

kevesebbtöbbDrogozás

kevesebbtöbbProstitúció

kevesebbtöbbNemi fogyatékosság

kevesebbtöbbCsonka család

kevesebbtöbbVálási árva

kevesebbtöbbVálás

kevesebbtöbbPedaszténia

kevesebbtöbbBűnözés

kevesebbtöbbÖngyilkosság

kevesebbtöbbHatáreseti

kevesebbtöbbPszichopátia

kevesebbtöbbNeurózis

FaluVárosÉrtékelési tényez ő


Az egy ének előrelátása

Idő

Tér

jövőhét

jövőévek

egész élet gyermekek élete

család

szomszédság,munkahely

nemzet

kultúra, világ


Települési területhasznos ítás

Lehetne másképpen is: többnemzedékes nagycsaládokkal jelentősen csökkenhetnea beépített terület.


Házi seg ítségny újtással b író telep ülések időképe (2007)


A házi seg ítségny újtás megoszlásafenntartók szerint (2007, f ő)

Önkormányzat 37 335Többcélú kistérségi társulás 4967Egyház 350Alapítvány 1670Egyesület 818Vállalkozás 0Központi költségvetési intézmény 555Egyéb 294Összesen 45 989

A házi segítségnyújtás a szociális és az egészségügyi ellátás határán mozgószolgáltatás. Célja, hogy a rászoruló személyekről saját otthonukban gondoskodjék. Az efféle ellátás azon idős, beteg vagy fogyatékos személyeknek nyújt segítséget, akik a mindennapi életben nélkülözhetetlen feladataik ellátásában (bevásárlás, takarítás, fürdés, hivatalos ügyintézés, főzés, mosás, fűtés stb.) másokra szorulnak.


Statisztika a családföldrajzban



A falusi és a városi családok átlagos nagysága között— statisztikai értelemben véve — nincs szignifikáns különbség. Miképpen értelmezhetjük e jelenséget? Halódnak a kiscsaládok?Jó ez nekünk?





A falusi és a városi háztartások átlagos nagysága között— statisztikai értelemben véve — nincs szignifikáns különbség. Miképpen értelmezhetjük e jelenséget?Halódnak a magánháztartások? Jó ez nekünk?


Fontos eloszlások a családföldrajzban

Az ábrán látható normális eloszláson kívül a khi-négyzet eloszlás,a Student-féle t-eloszlás, a Poisson-eloszlás és a binomiális eloszlás is

fontos eloszlások a családföldrajzban.


A családföldrajzi tanulm ány• Az adott földrajzi környezet (táj, település)

– jelentős történelmi eseményeinek a bemutatása– természeti viszonyainak a leírása (múlt és jelen)– társadalmi viszonyainak a leírása (múlt és jelen)– gazdasági viszonyainak a leírása (múlt és jelen)– a település szerkezete, szerveződése– a családok� nagysága, szerkezete, tevékenysége az évköri rendben,

munkamegosztása, egészsége, foglalkozása, műveltsége,háztartásvezetése, felhalmozása, jövőképe stb.

� a szomszédságok együttműködési módjai� statisztikai megoszlások, kockázatbecslés, összehasonlítás a korábbi

állapotokkal és más térségek (tájak, települések) családjaival– családföldrajzi diagnózis, előrejelzés, fejlődési lehetőségek– táblázatok, tér- és időképek, számítások stb. elkészítése– összegző tanulmány megírása– egyebek


Kock ázatbecslés a családföldrajzban

A településekátlagos családnagysága alapjánbecsült kockázatBaranya járásaiban ésvárosaiban.

3,35sellyei

3,55szentlőrinci

3,57szigetvári

3,6bólyi

3,63pécsi

3,63siklósi

3,8hegyháti

3,86pécsváradi

3,92Kisvárosok

3,96mohácsi

4komlói

4Pécs

KockázatTerület


Kock ázatbecslés a családföldrajzbanA szentlőrinci járás települései átlagos családnagyságának

a kockázati mértéke

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Gyö

ngyf

aVe

lény

Cserd

iG

erde

Dinny

eber

ki

Zók

Hetve

hely

Bics

érd

Sum

ony

Boda

Csonk

amin

dsze

ntKac

sóta

Pécs

bago

ta

Szaba

dsze

ntkir

ály

Kirá

lyegy

háza

Szen

tdén

esSz

entlő

rinc

Bükk

ösd

Szen

tkat

alin

Heles

faO

korv

ölgy

Település

Mérősk

ála

A kisebb értékek nagyobb kockázatot jelentenek.


A telep ülés családjai k özötti távols ág

„Elemeztük, hogy miért olyan nehezen érhetők el az állampolgárok... A legfonto-sabb okokat keresve a szomszédsági munka nehezítő tényezőiként a következőket gyűjtöttük össze:

— általános/rejtőzködő bizalmatlanság;— elkeseredés, reményvesztettség;— ismeretlenség/nehézségek a megismerésben, pl. időhiány, zártság, félelem,

a közösségi helyzetek, alkalmak hiánya stb.;— a dolgozó korosztálynál az időhiány, a túlterheltség;— a nyugdíjas korosztálynál az izoláció, a depresszió, a bátortalanság;— sokaknál a közös érdekek fel nem ismerése;— az érdekképviseletben való járatlanság.A bizalmatlanság okait kutatva azt is megállapítottuk, hogy az utóbbi években

a politika résztvevőinek esetleges hiteltelensége, a tolakodó, erőszakos módszereik taszították az embereket, s gyanakvóvá tették őket minden közösségbe történőhívással szemben.” Szabó Márta: A Magdolna szomszédság (Budapest, VIII.) ésa Nap Klub Alapítvány. Parola 2008/1. szám


A családok k özötti „távols ág”Minél kisebb a település családjai (szomszédságai) közötti „távolság”, minél hatékonyabbaz együttműködés közöttük, minél „közelebb” vannak egymáshoz, annál egészségesebb viszonyok vannak a településen a családok (szomszédságok) között. E ténynek számos eredője, következménye van pl. a viselkedésben, a gazdasági életben, az ünnepeken,az iskolában stb. A családok közelségének a becslését a családok közötti szabványosított (standardizált) együttműködések számával és minőségével mérhetjük. De hát erre nincsenek közvetlen statisztikai adataink. A többdimenziós skálázás jó lenne a családok egymás közötti távolságának (vagy az egymáshoz való hasonlóságának) a becslésére. Ha sikerülne alkalmas hasonlósági mértékeket meghatározni (ami nem nehéz), és azokat jól megbecsülni vagy megfelelő pontossággal megmérni, akkor a többdimenziós skálázás jobb eredményt ad, mint a klaszterezés vagy a faktoranalízis. Egy táblázatban össze lehet hoznia családokat és az értékelési tényezőket egyszerű pontozásos becsléssel vagy bináris változókkal, egy-egy értéket meg lehet súlyozni szakmai szempontok alapján, majd kialakítani valamiféle sorrendet a családok között, illetve lehet őket csoportokba rendezni klaszterezéssel, multidimenzionális skálázással, vagy jellemezni őket diszkriminanciaanalízissel, hierarchikus logisztikus lineáris illesztéssel. A gond a mérés megszervezésével, az adatok előállításával van. Ugyanis pl. csak egy baranyai település családjai egymástól való távolságának képviseleti mintán alapuló bemérése is óriási pénzekbe kerülne, hát még egy Kárpát-medencei felmérés!


Néhány általános családföldrajzi mutató

• Minél nagyobb a családok létszáma, annál jobb a mutató értéke.• Minél kevesebb a családok száma a lakosságéhoz viszonyítva, annál jobb

a mutató értéke.• Minél magasabb a nagy létszámú családok aránya a családban élők

számához képest, annál jobb a mutató értéke.• Minél nagyobb a többnemzedékes nagycsaládok aránya

a családok számához képest, annál jobb a mutató értéke.• Minél több háztartástag van a családháztartásban, annál jobb

a mutató értéke.• Minél kevesebb a családháztartások száma a lakosságéhoz viszonyítva, annál

jobb a mutató értéke.• Minél magasabb a nagy létszámú családháztartások aránya

a családháztartások egészéhez képest, annál jobb a mutató értéke.• Minél nagyobb az egycsaládos háztartások aránya

a háztartásokban, annál jobb a mutató értéke.• Minél kisebb a családok (szomszédságok) közötti „távolság”

a településen, annál egészségesebb viszonyok vannak köztük.


Családföldrajzi diagnosztika

• A családföldrajz egyik ága és vizsgálati módszere.• Célja:

táj és időköz családföldrajzi vizsgálata,adatok számbevétele,családföldrajzi diagnózis elkészítése,földrajzi kockázatbecslés,földrajzi előrejelzés,távlati feladatok javaslása,területfejlesztés, tájrehabilitáció…


Családföldrajzi adatok (tünetek)

— családnagyság, átlagos családnagyság— felosztott házasságok száma és aránya— csonka családok száma és aránya— nemzedékek száma a családban— háztartásnagyság— ház/lakás és család— gyermekek száma a családban— betegségek a családban— munkanélküliség a családban— foglalkozási szerkezet a családban— a család vagyoni helyzete— a családtagok iskolázottsága— stb.


Családnagyság Baranya vármegye járásaibanaz 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján

0,222,930,825,84Baranya vármegye

2,764,82Pécs város

0,192,810,915,54bólyi

0,163,070,745,57komlói

0,162,931,045,62hegyháti

0,222,960,735,65szigetvári

0,152,850,635,68szentlőrinci

0,232,720,715,81siklósi

0,142,970,705,91mohácsi

0,333,050,766,09sellyei

0,002,970,006,13pécsváradi

0,162,950,896,16pécsi járás

szórásátlagszórásátlag

Fő/család2011

Fő/család2011

Fő/család1784

Fő/család1784Terület


Az átlagos családnagyság id őképe Baranya vármegye járásaiban az 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján


Családnagyság Heves vármegye járásaibanaz 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján

0,212,910,905,91Heves vármegye

2,734,63Eger város

0,192,820,825,19hatvani

0,272,880,435,35gyöngyösi

0,052,980,435,50füzesabonyi

0,153,120,695,73hevesi

0,112,880,526,35egri járás

0,192,780,926,82pétervásárai

0,002,790,007,11bélapátfalvai járás

szórásátlagszórásátlag

Fő/család2011

Fő/család2011

Fő/család1784

Fő/család1784Terület


Az átlagos családnagyság id őképe Heves vármegye járásaiban az 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján


Az átlagos családnagys ágmegy énkénti id őképe (2011)


Egy h áztartásban él ők és egy lakásban lakók átlagos számának id őképe (1990—2012)


Családföldrajzi diagn ózis

Közel 230 esztendő elteltével mintegy a felére csökkent az átlagos családnagyság a vármegyékben az első népszámlálás adataihoz viszonyítva.A csökkenés mértéke egész Kárpát-medencei hazánkban hasonló.

Ez is az egyik nemzeti trag édiánk, aminek számos mellékkövetkezménye van!

Nemes történeti családföldrajzi feladat annak a kiderítése, hogy miért történtek meg eme igen káros események.


Családföldrajzi diagn ózis (P écs v áros)

Az átlagos családnagyság nem éri el a 3 főt!Feltehet őleg— magas a felosztott házasságok száma,— sok a csonka család (az apa vagy ritkábban az anya hiányzik a családból),— a családok döntő többsége legfeljebb kétnemzedékes, hiányoznak a családokból

a felmenők, egyenesági, oldalági rokonok,— pocsékolás van a háztartásvezetésben (több kis háztartás fenntartása fajlagosan

drágább, mint egy nagyobb háztartásé),— sok fölösleges lakóépület van a városban (nagyobb alapterületű lakásokban

kevés ember lakik),— sok a pszichoszomatikus panaszokkal és kórképekkel jelentkező páciens (amit

egészségügyi statisztikai adatokkal lehetne alátámasztani),— az ifjúság neveltsége, teljesítménye bizonyára sok kívánnivalót hagy maga utánDiagnózis: kétnemzedékes, kis létszámú családok jellemzik a várostTerápia: a többnemzedékes nagycsaládok és a szomszédsági tizes közösségek visszavezetése a város életébePrognózis: ha a családok életében nem lesz változás, Pécs továbbra is lassan, de biztosan csúszik lefelé a lejtőn


A családföldrajzos jelszava

Dicső múltunkata fényes jöv őnkbe!


Mit jelent a jelszavunka tárgyunk szempontjából?

A jöv őnkHunor–Magyar erkölcsi rend

többnemzedékes nagycsaládok

ősi tizesutcakapitányság

negyedmesterség

A múltunkHunor–Magyar erkölcsi rendtöbbnemzedékes nagycsaládokősi tizesutcakapitányságnegyedmesterség

egészséges földrajzi környezetA visszaszervezés állami-önkormányzati támogatással történik.A folyamat nemzedékeken át tarthat.


• Családföldrajzi szorgoskodásaimnak a terméke

a Pécs, az önigazgató közösségek városa

tárgyú könyvem, ami tkp. egy — az általános mértéktartófejlődésen alapuló — városfejlesztési tervezet, s ami gyökeresen megváltoztatná Pécs életét társadalmi, gazdasági, nevelési, kulturális, szociális, közbiztonsági, energiaellátási, élelmiszerbiztonsági stb., stb. területeken — teljesen egészséges irányba.

• A könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból: http://mek.oszk.hu/12300/12335/index.phtml

Városfejlesztési tervezet


A term észetes k özöss ég: a nagycsalád

• Tagolt besorolási rend, szervezeti szintek, alá- és fölé-rendeltség (hierarchia), minden tag tudja, hol a helye ésmi a szerepe a közösségben;

• a tagok egymást jól (személyesen!) ismerik;• közös érzelmek, értékek, érdekek, célok mentén szerveződik,

munkálkodik, gyarapodik, és marad egyben;• a tagok viselkedését szabályozza, ösztönöz és korlátoz (pl.

az agressziót), erkölcsi tartást ad (Hunor–Magyar- értékrend);• tagjait támogatja, segíti; javait, jogait védi; kicsinyeit gondozza,

neveli, az időseket ápolja;• tagjai kedvelik, szeretik egymást.


A többnemzed ékes nagycsalád

• Ősi családfajta, amelyben három-négy nemzedék — dédszülők, nagyszülők, szülők, gyerekek — alkot vér-, munka- és vagyonközösséget, egy telken, egy nagy házban (vagy egy nagy lakásban) élnek közös háztartásban, feladataikat megosztják, közösen gazdálkodnak, az ingó és ingatlan javak a nagycsalád tulajdonában vannak, s 10–20, vagy akár még több személy ül együtt az étkező asztalnál.A nagycsaládba beköltözőket is ide veszem, pl. akik beházasodnak (vő, meny), ill. a velük költöző rokonaikat, akik nem állnak vérrokonságban eme nagycsaláddal.


A tizes

• nemzetségből, atyafiságból, szomszédságból álló kisebb településrész (szeg, szer, út, utca, utcarész, piac, kert, tér, sikátor, lok, alja)

• lakossága 100–200 fő• közbirtokosság, erdő, rét, legelő, tó, kápolna, temető, tizesház,

szerszámok, lakodalmi készlet stb.• tizesbíró, erdő-, rét-, híd-, legénybíró, kápolnabíró stb.• közösségek (pl. kapuközösség, hídközösség) • társaságok (pl. esztena)• hagyományok, szokások megtartása• jól szervezett napi, ünnepnapi, évköri rend• a tizestagok mindenben segítik egymást (együttműködnek és

versenyeznek egyszerre!)


Az utcakapitánys ág

• városokban működtek• vezetője az utcák lakói által választott utcakapitány,

aki a negyedmester segítője• az utcakapitányság tizesekből áll• feladata: környezetvédelmi, építési, rendezési, szociális,

gondozási, védelmi, rendvédelmi stb.


A negyedmesters ég

• városokban működtek• vezetője a településrész lakói által választott negyedmester,

aki a városbíró (polgármester) segítője• utcakapitányságokból áll• feladata: környezetvédelmi, építési, rendezési, szociális,

gondozási, védelmi, rendvédelmi stb.


A többnemzed ékes nagycsaládokvisszaszervez ése és

a földrajzi k örnyezet javulásának összefügg ése egy példa nyom án


Egy h áztartásban él ők és egy lak ásban lak ók átlagos számának id őképe (1990—2012)


Pazarlás nemzeti m éretekben

• a lakosság 66%-a családi házban él,— ez kedvező —, ám a családi házak döntő része régi építésű, elavult

• a panellakások egészségtelenek• a házakban és lakásokban igen nagy

az energiapocsékolás• az épületgépészet elavult• stb.


Az egy lak ásban lak ók átlaga legyen 12 f ő

• vérrokonságban lévő, halódó kiscsaládokalapítanak életképes többnemzedékes nagycsaládokat

• egy nagy lakásban (vagy nagy házban) és egy háztartásban élnek (családháztartás)

• a 4 359 000-es jelenlegi lakásállomány lecsökken 828 000-ra• Milyen kedvező következményei lennének

e folyamatnak nemzetgazdasági, nemzetstratégiai stb. szempontból?


Családföldrajzi el őrejelzés

• Ha öt — vérrokonságban lévő — különálló kiscsalád többnemzedékes nagycsaládot alapít,nem kell az új családi közösségnek például

öt kenyérpirító, öt kenyérsütő, öt konyhai robotgépöt mosógép, öt mosogatógépöt kazán, öt gáz- vagy villanytűzhelyöt személygépkocsi, öt pinceöt szerszámkészlet, öt fűnyíró, öt létraöt fúrógép, öt varrókészlet, öt varrógépöt házi könyvtár, öt lemezgyűjtemény stb., stb.A kinőtt ruhák, cipők örökölhetőek a családban stb.

Nemzeti m éretekbenóriási megtakarításokat lehet elérni!



• továbbá nem kell annyibölcsőde, óvodaszociális otthonöregek otthona, öregek napközi otthonafogyatékosok otthona, nevelési tanácsadóápolási osztály (kórházi elfekvő)félutas ház, házi gondozó szolgálatiskolai napközihajléktalanokat ellátó intézménydrogközpont, alkoholelvonó, iszákosmentőbörtön stb.

Nemzeti m éretekbenóriási megtakarításokat lehet elérni!



• A megtakarítások révén, a pocsékolás,a felesleges termelés és a felesleges kiadások megszüntetése révén a földrajzi környezet terhelése jelentősen csökken! (pl. ökológiai lábnyom, lelki betegségek, pszichoszomatikus kórképek, szemét, hulladékterhelés)

• Növekszik a helyi közösségért végzett önkéntes munka!!!


• A családi és közösségi megtakarítások révén — nemzeti méretekben — csökken, mérséklődik

energiafelhasználás, anyagfelhasználás, pocsékoláskörnyezet- és légszennyezés, hulladéktermeléskörnyezetvédelmi ráfordítás, egészségügyi kiadásadósságok, megélhetési költség, ökológiai lábnyom hajléktalanság stb.

• növekszikaz építőipar teljesítménye, a belső fogyasztás,a kaláka jelentősége, korszerű házak épülhetnek

• egészségesebb lesz a lakosság• és jóval egészségesebb lesz a Kárpát-medence!

Családföldrajzi el őrejelz és


• A szomszédsági közösségek (tizes, utcakapitányság, negyedmesterség) visszavezetése révén — a fentebb említetteken kívül — csökkena munkanélküliség,a műveletlen mg.-i terület,a bűnözés,helyreállhat a táj, javulhat a városi életstb.

Családföldrajzi el őrejelz és


EGY BIZONYÍTÉK

Öngyilkossága nagycsaládos és a kiscsaládos

vármegyékben

A nagycsaládos vármegyékben szignifikánsan kisebb volt az öngyilkosság gyakorisága


Az öngyilkoss ág gyakoris ága

0

10

20

30

40

50

60

Bihar

Békés

Cso

ngrá

d

Hajd

ú

Jász

-Nag

ykun

-Szo

lnok

Pest-

Pilis

-Sol

t-Kisk

un

Arad,

Csa

nád

és T

oron

tál

Bács-B

odro

g

Szat

már

, Ugo

csa é

s Ber

eg

Szab

olcs

Borso

d, G

ömör

és K

ishon

t

Hev

es

Nóg

rád

és H

ont

Abaúj

-Tor

naZem

plén

Vármegyék

100 0

00 f

őre

1923/25-ös évek átlaga 1936-os esztendő

Kiscsaládos vármegyék

Nagycsaládos vármegyék


• A szomszédsági közösségek (tizes, utcakapitányság, negyedmesterség) visszavezetése révén — a fentebb említetteken kívül — csökkena munkanélküliség,a műveletlen mg.-i terület,a bűnözés,helyreállhat a táj, javulhat a városi életstb.

Következm ények


Mérésekkel igazolható, hogya többnemzedékes nagycsaládnak ésa szomszédsági közösségekneka nemzet életébe való visszaszervezéseigen kedvez ően hata földrajzi környezetre.

Tétel

Feladat: a m érésekre régi m ódszereket és eljárásokat lehet alkalmazni, illetve újakat kell kidolgozni.


Ha nem szervezzük visszaa többnemzed ékes nagycsaládokat és

a szomszéds ági k özöss égeket, akkor…

• egy még jobban elbizonytalanodó, egyensúlyát vesztett, betegedő, sínylődő, megnyomorított nemzet fog vergődniaz ősi Kárpát-medencei szállásterületünkön mindaddig, amíg végleg el nem tűnik a szláv-germán tengerben,

• és a Kárpát-medencei földrajzi környezet még inkább „elszikesedik”.


A családföldrajzos feladatai, elk ötelezetts ége

• Feladatai:csupán felvillantottam néhányat,egyébként a többi földrajzos feladataitóllényegében csak a vizsgálati tárgyában különbözik

• Elkötelezettsége: másokért élni, a nemzetért élni


Családföldrajzi egy üttm űködési lehet őségek

• Nagycsaládosok Országos Egyesülete (Budapest) ésa nagytérségi (régiós) irodák, Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége

• polgármesterek, elektronikus felmérések• a családföldrajz hungarikummá nyilvánítása• családföldrajzi szakosztály a Magyar Földrajzi

Társaságban és a Magyar Természettudományi Társulatban

• egyetemek földtudományi-földrajzi intézetei• stb.


Az ifjú családföldrajzos álmaÁlmában az ifjú családföldrajzos terepgyakorlaton volt,

s felkeresett egy üzletet. A pult mögött egy idős ember állt.— Mit árusít ön, uram? — kérdezte tőle nyájasan.A bölcs öreg barátságosan válaszolt:— Mindent, amit ön óhajt.Ekkor az ifjú családföldrajzos elkezdte sorolni:— Hát akkor nagyon szeretném a tájak helyreállítását,

a betegségek, a szegénység, a kizsákmányolás megszüntetését,a többnemzedékes nagycsaládokat, boldogságot a magyar családoknak, nyugalmat a természetnek, békét az én saját családomnak és önmagamnak és…

A bölcs ekkor közbeszólt:— Bocsásson meg, fiatalember, ön kissé félreértett engem.

Gyümölcsöt én nem árusítok. Csak a magot adom el.


Kösz önetmegtisztel ő figyelm ükért!

A nemzet mindenek el őtt!

Szolgáld nemzetedet ott, ahol vagy,és úgy, ahogy lehet!

Minden magyar felel ős minden magyarért!

Documents

családföldrajz - Pécsi Tudományegyetemold.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/tothkonf/Vadas_Gyula.pdf · A társadalomföldrajz ágai •A társadalomföldrajz egyes ágai azt kutatják,