DEBRECENI EGYETEM

GYAKORLÓ ÓVODÁJA

OM: 030862

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2018.

2

TARTALOMJEGYZÉK

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: ................................................................................................................................. 3

A GYAKORLÓ ÓVODA ADATAI ................................................................................................................................................................. 4

I. BEVEZETŐ ............................................................................................................................................................................................ 7

II. GYERMEKKÉP ...................................................................................................................................................................................... 8

1. GYERMEKKÉP ..................................................................................................................................................................................... 8 2. ÓVODAKÉP ........................................................................................................................................................................................ 9

2.1. ÓVODAKÉPÜNK: ................................................................................................................................................................. 9 2.2. CÉLOK, ALAPELVEK, FELADATOK ...................................................................................................................................... 10 2.3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI .................................................................................................................................... 13

2.3.1. SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚSÁG .................................................................................................................................... 13 2.3.2. Tevékenységközpontúság .......................................................................................................................................... 13

3. Az óvoda, mint az óvodapedagógus hallgatók gyakorlati képzésének színtere…………………………………… …………………………..……..14

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ...................................................................................................................................................... 15

1. ÖNFEJLESZTŐ SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE ....................................................................................................................................................... 15 1.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD IRÁNTI SZÜKSÉGLET MEGALAPOZÁSA ................................................................................................ 15

1.1.1. Egészségfejlesztési program ...................................................................................................................................... 18 1.2. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ......................................................................... 23

1.2.1. Az anyanyelvi nevelés alapelvei: ................................................................................................................................ 23 1.2.2. Intellektuális szükségletek kielégítése (értelmi nevelés) ............................................................................................ 23

1.3. ESZTÉTIKAI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE ....................................................................................................................................... 24 2. A KÖZÖSSÉGI LÉT SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE .............................................................................................................................................. 25

2.1. ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, (ERKÖLCSI SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA) ................................................................................ 25 2.2. A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ..................................................................................................................................................... 26

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ................................................................................................................................................... 28

1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................................................................. 28 1.1. A PEDAGÓGUS SZEREPE A NEVELÉSBEN ....................................................................................................................................... 28 1.2. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK SZEREPE A NEVELÉSBEN .......................................................... 29

2. TÁRGYI FELTÉTELEK..................................................................................................................................................................................... 29 3. AZ ÓVODAI CSOPORTOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE ........................................................................................................................................ 30

3.1. AZ ÓVODAI CSOPORTOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ........................................................................................................... 31 3.1.1. A napirend kialakításának alapelvei.................................................................................................................................... 31

3.2. A HETIREND KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................................................................ 33 4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................................................................................................................. 33

4.1. A CSALÁDDAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ........................................................................................................................................ 33 4.2. Kapcsolat a tágabb környezettel .................................................................................................................................................. 37

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI................................................................................. 40

1. JÁTÉK ..................................................................................................................................................................................................... 40 2. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS.................................................................................................................................... 43

2.1. A TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKBEN ALKALMAZOTT ALAPELVEINK ................................................................................................. 43 3. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG, GYERMEKMUNKA ............................................................................................................................. 45 4. VERSELÉS, MESÉLÉS ............................................................................................................................................................................... 48 5. MOZGÁS ................................................................................................................................................................................................ 53 6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ......................................................................................................................................... 56 7. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ........................................................................................................................................ 59 8. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................................................................................................................ 63

VI. ÓVODAI ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ................................................................................................................................ 70

VII. SAJÁTOS FELADATOK A GYERMEKVÉDELEMBEN .............................................................................................................................. 71

1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ................................................................................................................................................................ 71 2. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ELLÁTÁSA A GYAKORLÓ ÓVODÁBAN SZAKVIZSGÁZOTT FEJLESZTŐPEDAGÓGUSOK, LOGOPÉDUS, TEHETSÉGSZAKÉRTŐ ....................................................................................................................................................................................... 73

VIII. AZ ÓVODAI NEVELÉS DOKUMENTÁLÁSA ........................................................................................................................................ 75

IX. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................................................................................................... 73

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................................................ 76

3

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény

A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete az óvodai nevelés

országos alapprogramjáról

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelvéről

2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi

igazgatásról

37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésről

Az 1998.évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségének biztosításáról

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Alapító Okirat

Szakmai Alapdokumentum

4

A GYAKORLÓ ÓVODA ADATAI

Az óvoda neve: Debreceni Egyetem

Gyakorló Óvodája

OM: 030862

Az óvoda címe: 4220 Hajdúböszörmény, Désány I. u. 1-9.

Tel.: (52) 560-147

Az óvoda fenntartója: Debreceni Egyetem

4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Az óvodai csoportok száma: 10 gyermekcsoport

Az óvoda vezetője: Balogh Beáta Anikó

5

A DEBRECENI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJA

Az óvoda típusa: gyakorló óvoda

Az óvoda épülete: 3 egyemeletes épületrész (A-B-C óvoda)

Engedélyezett csoportok száma: 10 csoport

Férőhelyek száma: 250 fő

Csoportok összetétele: vegyes életkorú csoportok és

azonos életkorúak csoportja

Humán erőforrás

A pedagógusok száma: 21 fő

óvodavezető: 1 fő

óvodavezető-helyettes: 2 fő

óvodapedagógus: 20 fő

Az óvodapedagógusok nevelő munkáját

közvetlenül segítők: 11 fő

óvodatitkár: 1 fő

pedagógiai asszisztens 3 fő

dajka: 10 fő

Az óvoda nyitvatartási ideje: 700 - 1700

6

DE GYAKORLÓ ÓVODA

A épület B épület C épület

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ÖNÁLLÓ PROGRAM KOMPLEX NEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETTEL

Kis-

mesterségek

a nevelésben

Komple x

esztétikai

nevelés

Báb

és dráma-

játékok

Komplex

képesség-

fejlesztés

Egészséges

életmódra

nevelés

Művészeti

nevelés

Kiemelt

erkölcsi

nevelés

Játszóház

Vidámság

háza

Tehetség

műhely

Lépésről-

lépésre

óvodai

program

Kompetencia

alapú

nevelés

7

I. BEVEZETŐ

Óvodánk a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodája sajátosságából adódóan

többféle funkciót lát el:

Alapfeladataink:

az óvodáskorú gyerekek nevelése, testi-lelki szükségletének kielégítése

az egészséges életmód alakítása

az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

az óvodapedagógus szakos hallgatók gyakorlati felkészítése, más szakon

(csecsemő) hospitálási és csoportos gyakorlati lehetőség biztosítása.

Kiegészítő funkcióként felvállaltuk:

továbbképzések szervezését

tudományos munkába való bekapcsolódást.

A Gyakorló Óvoda reprezentálja az óvodai nevelés sokszínűségét.

Nyitottak vagyunk, partnerközpontú óvodaként működünk, szakmai munkánk mottója

a MINŐSÉG, a nevelő tevékenységünket a gyerekek mindenekfelett álló érdekét

szolgáló szempontok határozzák meg.

Óvodánk 10 csoportjában neveljük a 3-6-7 éves gyermekeket.

Óvodapedagógusaik tapasztaltak, több diplomával és szakvizsgával rendelkeznek, ami

garantálja a magas színvonalú nevelést!

Kiemelt figyelmet fordítunk a gyerekek tehetségének felismerésére és fejlesztésére,

óvodák „Akkreditált kiváló tehetségpont”.

8

II. GYERMEKKÉP

1. Gyermekkép

1.1. Óvodai nevelésünk központjában a GYERMEK áll, aki mással nem

helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és

szociális lény egyszerre.

Fejlődését meghatározó tényezők:

- a genetikai adottságok

- az érés sajátos törvényszerűségei

- a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások

Valljuk, hogy a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket

körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe a meghatározó.

1.2. Elfogadjuk az általános életkori jellemzőktől eltérő illetve fejlődésbeli

különbségeket, amelyet alapnak tekintünk a gyermeki fejlődés támogatásában:

- Minden gyerek egy adott személyiség, egy individuum

eltérő adottságokkal jött a világra

eltérő környezetben nevelkedik

eltérő az érdeklődése

eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik

eltérő a fejlődési üteme

Ennek következtében

életkoronként és egyénenként

eltérőek, ill. eltérőek lehetnek a testi és lelki szükségletei

Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és

szeretetteljes nevelésben részesüljön és a meglévő hátrányaik csökkenjenek.

1.3. Elfogadjuk és valljuk, hogy minden gyerek hordoz magában valamilyen

ÉRTÉKET.

- olyan értékeket, amely az egyéni fejlődését segíti elő - individuális értékek,

9

- olyan értékeket, mely a szűkebb és tágabb környezete – az emberi közösség

fejlődéséhez járul hozzá – közösségalakító értékek.

Vállaljuk az emberi értékek közvetítését.

1.4. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a

gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés, az

esélyegyenlőségek megteremtése érdekében:

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését,

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlődésüknek támogatását

fontos

feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek

számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést.

Ebből következően:

gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk,

az eredményes iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére,

elősegítve a társadalmi egyenlőség megvalósítását és az ezzel kapcsolatos

előítéletek lebontását, a hátrányok csökkentését,

biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét.

2. Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a

családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális

feltételeit.

Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció

teljesítése közben az óvoda közvetlenül segíti a következő életszakaszba

/ kisiskolás kor/ való lépéshez szükséges pszichikus funkciók fejlődését.

2.1. ÓVODAKÉPÜNK:

Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének

optimális feltételeit a személyi, tárgyi és szakmai feltételek biztosításával.

A beíratott gyermekek számára megteremtjük az érzelmi biztonságot nyújtó

derűs, szeretetteljes légkört a befogadás változatos módszereivel.

Az óvoda funkciói: az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő

funkciók közvetetten segítik a következő életszakaszba / kisiskolás/ átlépéshez

szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatása mellett az életkori és egyéni

10

sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, a gyerekek

fejlődésének nyomon követésével.

Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, óvodapedagógusok,

hallgatók, a nevelő munkát személyes példájukkal segítik a gyermekek

környezettudatos magatartásának kialakulását.

Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a

gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az

egyenlő hozzáférés lehetőségét

A nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás

lehetőségét, a nemzetiségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét

.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek

óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,

társadalmi integrálását.

Az inger gazdag környezet biztosítja a gyermekek természetes beszéd és

kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a

mindennapi anyanyelvi és értelmi nevelést és fejlesztését

2.2. CÉLOK, ALAPELVEK, FELADATOK

Az óvodai nevelés célja:

A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat

célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének

elősegítése.

A Gyakorló Óvoda céljai:

A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt

tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával,

játékos keretek között alakuljon:

az egészséges sokoldalú személyiség,

a gyermekek környezettudatos szemlélete,

a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség.

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek:

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesüljenek a gyermekeket

megillető jogok, és csökkenjenek a sajátosságokból adódó különbségek.

A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei kerüljenek

felszínre és intenzíven fejlődjenek.

A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén,

az esélyeik növekedjenek, az indulási hátrányaik csökkenjenek, az

iskolába való átmenetük zökkenő mentesebbé váljon.

11

A roma nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni

fejlettségeinek megfelelően ismerjék meg kultúrájuk elemeit, szokásait,

ezáltal erősödjön identitástudatuk.

12

13

2.3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

A gyermeki személyiség fejlődését testi-lelki és szociális szükségleteinek

kielégítését a konstruktív magatartás- és tevékenységformák kialakítását sokrétű,

konstruktív tevékenységrendszerrel biztosítjuk. Ennek következtében nevelésünkben

két legfontosabb alapelv érvényesül.

ALAPELVEINK: Személyiségközpontúság

a képességek differenciált fejlődésének elősegítése

Tevékenységközpontúság (játékdominancia)

- a játék prioritásának és integrálásának biztosítása

- sokrétű tevékenység biztosítása

2.3.1. SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚSÁG

SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚSÁG

Közösségi nevelés Individualizálás

A nevelés során a gyermek

közösségbe, társadalomba való

beilleszkedés folyamatának

elősegítése, melynek során a

gyermek tanulja meg megismerni

önmagát, társakhoz való viszonyát

és sajátítsa el az együttélés

szabályait:

az együttműködést

az alkalmazkodást

a másikra figyelést

az alapvető udvariassági

szokásokat

alakuljanak ki a társas

viszonyok

gyermek-gyermek között

gyermek-felnőtt között

- A nevelés során az egyéni

különbségek megismerése, feltárása,

az eltérések ismeretében a

személyiség differenciált fejlesztése.

- Az eltéréseket, különbségeket

meghatározó tényezők

- adottságok

- szükséglet

- rátermettség

- beállítódás

- vérmérséklet

- biológiai érés

- érdeklődés stb.

A személyiségfejlesztésnél fontos:

- a gyermekismeret

13

a másság elfogadása, tiszteletben

tartása, tolerálása

a gyermek szükségleteinek

önmagához viszonyított kielégítése

az egyéni képességek differenciált

fejlesztése

- felzárkóztatás

- tehetséggondozás

az egyéni bánásmód elvének

alkalmazása

2.3.2. Tevékenységközpontúság

Célunk: A személyiség tevékenység közben történő fejlődésének segítése

Alapelveink:

- a játék mással nem helyettesítő szerepének hangsúlyozása,

- a játék integráló szerepének biztosítása,

- az óvodás gyermek tevékenységvágyának kielégítése,

- a sokszínű tevékenység lehetőségének, feltételekkel biztosítása,

- az élményszerű tevékenység biztosítása,

- az életszerű helyzetekben történő tevékenység megszervezése,

- a multiszenzoros megismerés biztosítása,

- a tapasztalás útján, tevékenység közbeni tanulás hangsúlyozása,

- a tevékenységekhez a nyugodt, derűs légkör biztosítása, érzelmi biztonság

megteremtése,

- a tevékenységek lehetőségeinek biztosítása a gyermekek egész napi

szükségleteire, érdeklődésére tekintettel,

- a segítő óvodapedagógus, a hallgató feltételteremtő és támogató szerepe.

14

Az óvoda, mint az óvodapedagógus hallgatók gyakorlati képzésének színtere:

Feladatunk:

Olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek,

képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására. A gyakorlati

képzés olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek tartalmilag és

módszertanilag komplex, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek

alkalmassá./KKK szerint/

A gyakorlati képzés célja, feladatai

Cél: olyan óvodapedagógusok képzése, akik a képesítési követelmények teljesítésével

alkalmasak a 3-7 éves korú óvodás gyermek tudatos fejlesztésének elősegítésére, nevelésére,

az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére.

A gyakorlati képzés feladatai

Elősegíteni az eredményes óvodapedagógusi tevékenységekhez szükséges készségek,

képességek kialakítását, a nevelőmunka differenciált skáláját alkalmazni tudó,

megfelelő pedagógiai identitással rendelkező szakemberek képzését.

Olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosítani, amelyek a tartalmilag és

módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai

feladatrendszer megvalósítására teszik alkalmassá a hallgatókat.

Bemutatni az elmélet és a gyakorlat összefüggéseit, összekapcsolódásuk színtereit és

módjait.

A képzési idő egészét végigkísérő, széleskörű tevékenységrendszeren keresztül

megismertetni a hallgatókat az óvodapedagógusi szerepkörrel és az óvodával mint

munkahellyel.

Fokozódó terheléssel lehetőséget biztosítani a hallgatók pedagógiai-pszichológiai,

szaktárgyi és módszertani ismereteinek gyakorlati alkalmazásához a tervezésben,

kivitelezésben

és a folyamatok, történések s a tevékenységek elemzésében.

Erősíteni a hallgatókban a pályamotivációt, valamint a gyermekekkel és a felnőttekkel

való interakció elvárásainak való megfelelést.

Az óvodapedagógusok gyakorlati képzése külön tematika alapján folyik, melyet a DEGYFK

gyakorlati képzésért felelős koordinálja az intézményvezető-helyettessel együtt.

15

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermek testi-lelki szükségletének

kielégítése.

- Önfejlesztő szükségletek kielégítése

- egészséges életmód alakítása

- anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

- Közösségfejlesztő szükségletek kielégítése

- az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés,

1. Önfejlesztő szükségletek kielégítése

1.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD IRÁNTI SZÜKSÉGLET MEGALAPOZÁSA

Az egészséges életmód alakításának célja:

- Az egészség védelmére, az egészség értékként való kezelésére nevelés, az

egészség magatartási szokásainak alakításával.

- A gyermekek harmonikus testi-lelki fejlődésének elősegítése, az egészségvédő

szokások elsajátíttatása révén: a testápolás, az étkezés, az öltözködés, az egyéni

igényeknek megfelelő pihenés, illetve a mozgás segítségével a helyes életritmus

alakításával.

- Az egészséges, és biztonságos környezet (óvoda épülete, udvara)

megteremtésével megfelelő feltételek biztosítása az óvoda egészséges

életmódra nevelési feladatainak megvalósításához.

- A nevelési területhez kapcsolódó prevenciós, alkalmanként korrekciós feladatok

ellátása az óvodai élet során.

- Öntevékeny, változó feltételekhez való magatartás kialakítása az egészséges

életmód egyes területeit illetően, különös figyelemmel a szabadidős

tevékenységekre, illetve a szülőkkel, partnerekkel, hallgatókkal való

együttműködési formákra.

- Pozitív attitűdök alakítása az egészséget preferáló magatartási szokások iránt.

(a helyes egészségi ismeretek beépítésével, a dolgozók és hallgatók

mintaadásával az egészséget veszélyeztető magatartási formák elutasításával,

stb.)

Az egészséges életmód kialakításának feladatai:

16

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek

testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai

nevelés feladata:

a. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

b. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi

képességek fejlődésének segítése.

c. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a

testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a

magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és

gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a

pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

d.A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet

biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása;

e. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve,

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

(A b-e. pontokhoz tartozó tartalom az egészségfejlesztési program részét

képezi, ld.alább)

a. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése

1. A gyermekekhez kapcsolódó gondozási tevékenységek szintjének megállapítása

óvodába lépéskor anamnézis felvételével, majd a változások rögzítése

személyiséglapon.

2. A gyermekek fizikai, biológiai fejlődéséhez egyéni szükségleteikhez igazodó

életritmus (napirend) kialakítása.

3. A testápolási szokások alakítása, rögzítése, esetleges korrekciója az intim

légkör biztosításával (óvodapedagógusok, dajkák, hallgatók). Az önállóság

szintjének fokozását, az egyéni bánásmód és a differenciált nevelési elv alapján,

a következetesség, rendszeresség módszereit alkalmazva alakítjuk. A gyerek

testének ápolásához (bőr- és köröm ápolás, fogmosás, hajápolás, test nyílások

tisztántartása) szükséges eszközök megfelelő számban való biztosítása, és azok

higiénéjének rendszeres ellenőrzése és megőrzése.

4. A családdal való együttműködés eredményeként a gyermek számára az

egészséges, praktikus, szabad mozgást segítő öltözet támogatása,

különösképpen a cipő használatra. Az öltözködés esztétikájának megéreztetése

17

a mindennapokban. A ruházat óvása és rendezettségének biztosítása, az öltözők

rendjére vonatkoztatva is. Az önállóság fokozása az öltözködés terén az eltérő

fejlődési szintek figyelembevételével. (dajkák, hallgatók bevonása a

mintaadásba).

5. Az óvoda nyújtson modellt a családoknak az egészséges táplálkozás

szokásrendszerének kialakításában. (étkezési szokások, étrend, terítés,

alapanyagok, ünnepek, hagyományok alkalmával stb.) A napirendi

tevékenységek szervezésében a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően, a

folyamatos étkezés biztosítása. Az önálló terítés során, fontos az eszközök

biztos kezelése/hordása, az esztétikus elhelyezése az asztalnál. A táplálkozási

szokások körének bővítése az egyéni szükségletnek megfelelő

táplálékmennyiség megítélésére, elfogyasztására, illetve az evőeszközök

használatára odafigyelve.

Az eltérő táplálkozási szokásokat/rendellenességeket a szülők segítségével való

feltárása (a fentebb említett anamnézissel), kellő toleranciával a fejlesztés

lehetőségeinek biztosítása. A folyadékpótlásról minden napszakban

folyamatosan gondoskodni szükséges. (a hőmérsékleti viszonyokhoz,

napszakokhoz, évszakokhoz igazodva)

6. A pihenéshez szükséges feltételek megteremtésével (szellőztetés, portalanítás,

csoportszoba átrendezése, átöltözés pizsamába, stb.), az eltérő alvásigényeket

figyelembe véve biztosítjuk a nyugodt regenerálódást. A biztonságos, nyugodt

légkör kialakítását mesével, énekkel segítjük.

7. A napi tevékenységek szervezésénél az óvodapedagógus biztosítja a megfelelő

időtartamú szabad levegőn való tartózkodást. Az óvoda adottságait figyelembe

véve – nagy udvar, fedett terasz – biztosított a minél hosszabb idejű levegőn

tartózkodás. Kedvező időjárási viszonyok mellett indokolt a napi

tevékenységek szabadban történő megszervezése. Évszaktól függetlenül

mindenképpen megoldjuk a gyermekek szabadban való levegőztetését, az

immunrendszer erősítése, a mozgásigény kielégítése illetve a felfrissülés

érdekében. Az óvodapedagógusok és a hallgatók feladata a mindennapi

szabadlevegőn tartózkodás megszervezése mozgásos játékokkal, a

szabadjátékok feltételeinek biztosításával.

18

1.1.1. Egészségfejlesztési program

A program célja: minden óvodánkba járó gyermek – a teljes nevelési időtartam

alatt – részesüljön a mindennapokban rendszerszerűen működő

egészségfejlesztő tevékenységekben. Mindezt nyomon követhető, mérhető és

értékelhető módon végezzük el.

A program tartalma:

a. Egészséges táplálkozás

b. Mindennapos testnevelés, mozgás

c. Testi- és lelki egészség fejlesztése

d. Környezettudatos magatartás kialakítása

e. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

a. Egészséges táplálkozás

Óvodánk egészséges táplálkozásra vonatkozó legfőbb feladata a gyermekek élettani

szükségleteinek megfelelő étrend biztosítása. Az étrend kidolgozását a táplálkozás-

egészségügyi előírások alapján az étkeztetést biztosító vállalat és óvodánk közösen

végzi el. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosítunk (tízórai- ebéd-

uzsonna), melynek mindegyikét óvodánk étkeztetéséért felelős konyhája szállítja. Az

egészséges táplálkozás érdekében kiegészítő intézkedéseket teszünk:

- a szülők által hozott gyümölcs és zöldségnapokkal

- a felajánlásokból érkezett kiegészítő vitaminokkal

- gyógyteákkal, gyümölcsteákkal, gyümölcslevekkel

- A hallgatói tevékenységekhez kapcsolódó alapanyagokkal

- esetlegesen a pályázati forrásokból érkező vitaminokkal

- Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a

gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen

belül az óvodai nevelés feladata:

- az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas

cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek

fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek

fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

-

Az étrendtervezés szempontjai:

- a változatossági mutató feleljen meg a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-

egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.(IV.30) EMMI rendeletnek

- idényszerűség,

- a napi háromszori étkezés biztosítson

- elégítse ki a gyermekek folyadékigényét (ivóvíz, tea, ásványvíz),

- a gyermekek igénye (mit szeretnek),

- egyes gyermekeknél a speciális diétaigények kielégítése (kalóriaszegény, liszt

érzékeny, cukorbeteg, ételallergia, stb.).

19

Az eddigi szokásoktól eltérően az egészséges táplálkozás érdekében a

következő hagyományokat kívánjuk kialakítani:

o a születés- és névnapokat a torták és szörpök helyett gyümölcs és

zöldség-tálakkal, salátákkal, rostos levekkel ünnepeljük

A helyes étkezési szokások kialakítása érdekében együttműködünk a családokkal és a

szakemberekkel. A szülők tájékoztatása céljából a heti étlapot kifüggesztjük, amivel

segítjük az óvoda és az otthoni étkezés összehangolását.

A szokásalakítás szempontjából az egészséges életmód területén felsorolt

szempontokat kiemelten kezeljük.

Az egészséges táplálkozás jellemzői:

o rövidtávon: az óvodás gyermekkel a különböző összetételű és ízvilágú

ételek megkóstoltatása, elfogadtatása

o középtávon: a családdal együttműködve a helyes (egészséges) étrend

kialakítása

o hosszútávon: az egészséges táplálkozásra való igény kialakítása

b. Mindennapos testnevelés, mozgás

(ld. a Pedagógiai Program „Mozgás” fejezetet)

Az egészségfejlesztő testmozgás megvalósításának új eleme: a prevenciós torna,

gyógytestnevelés, ill. egyéb változatos mozgáslehetőségek felkínálása.

Az óvodánkban történt reprezentatív felmérések és az orvosi vizsgálatok igazolták,

hogy az óvodásaink (minden évben felmért) magas százaléka nem terhelhető azonos

módon társaival. Számukra, az egészségük megőrzése érdekében, szükség van a

gyógytestnevelés keretében történő szakellátásra. Bizonyos kisebb mérvű elváltozások

már orvos által diagnosztizálhatóak, így a korai felismerés alapján a gyógytestnevelés

betegség megelőző funkciót lát el.

A gyógytestnevelés foglalkozások célja:

Az egészség megőrzésének, helyreállításának elősegítése.

Az érintett gyerek egészségi állapotának nyomon követésével, mérésével az

állapot javítása.

Az alkalmazkodóképesség növelésével segíti a gyerekek helytállását az

óvodában.

A gyógytestnevelés feladata:

20

A gyerekek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha a

gyermekorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

A szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot

helyreállítása, javítása mellett a testi képességek, a mozgáskészség, a

mozgásműveltség fejlesztése a gyerekek speciális igényeihez alkalmazkodva.

Játékos formában olyan gyakorlatok, illetve játékok alkalmazása, amely a

deformációt (a csontok, ízületek alaki elváltozása) javítja

A mozgásigény felkeltése, kielégítése, prevenció.

A gyógytestnevelés foglalkozások megszervezésének menete:

Az óvodánkba járó gyerekek felmérése a diszfunkciók kimutatására alkalmas

„Ramocsa” teszttel.

A teszten kiszűrt gyerekeknél, a gyermekorvos, szakorvos szakmai véleményét

kérő nyomtatvány eljuttatása a csoportvezető óvodapedagógusokon keresztül a

szülőkhöz.

A szülők a nyár folyamán megvizsgáltatják a gyerekeiket, és beszerzik az

orvosi diagnózist, javaslatot kérnek a gyógytestnevelési foglalkozásokon való

részvételre.

Szeptember hónapban a gyerekek orvos által megállapított diagnózisának

begyűjtése.

A gyógytestnevelés csoport kialakítása, beindítása.

A mindennapos testnevelés, mozgás fejlesztésének jellemzői:

o rövidtávon: szívesen játszik, részt vesz a mozgásos játékokban

o középtávon: örömmel vesz részt a pedagógus által szervezett mozgásos

játékokban

o hosszútávon: élete szerves részeként vesz részt és szervezi a mozgásos,

rekreációs tevékenységeket

c. Testi- és lelki egészség fejlesztése

„A testi, lelki, mentális egészségfejlesztésének célja, hogy elősegítse a

kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezetéhez történő

alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének

fejlődésére.” (Óvodavezetési ismeretek 2013. május, 12.o. – Petőné Vígh Katalin)

Ehhez a következő készségek, képességek fejlesztését kell megtennünk:

21

o A pszichés, az érzelmi, intellektuális és spirituális fejlődés képessége és a jóllét

fenntartása

o Kölcsönösen kielégítő társas és közösségi kapcsolatok kialakítása és fenntartása

o Az élettel együtt járó stresszel való megküzdés képessége és a kihívásoknak a

személyes fejlődés szempontjából való hasznosítása

o Pozitív hatás gyakorlása a személyiséget érintő változásokra.

(bővebben ld. Helyi nevelési program III. fejezet, a közösségi lét szükségleteinek

kielégítése)

A testi, lelki egészség fejlesztésének jellemzői:

o rövidtávon: mentális alkalmazkodás a közösséghez

o középtávon: a személyiséget érő ingerek és kihívások konstruktív kezelése

o hosszútávon: a deviáns viselkedésformák elkerülése

d. Környezettudatos magatartás kialakítása

A környezetünkhöz való tudatos pozitív hozzáállás néhány fontos területen tud az

óvodai életben is megnyilvánulni:

o környezetünk állapotának megőrzése (a hulladék elhelyezése, szelektív

hulladékgyűjtés megvalósítása, komposztálás, a hulladék lehetséges

újrahasznosítása)

o az energiaforrások takarékos felhasználása (különös tekintettel a víz- és

elektromos áram takarékos használatára)

o A természet közeliség hangsúlyozása, a természetes környezet és

anyaghasználat preferálása

o Az óvoda dolgozóinak és a családoknak a példamutató magatartása

A környezettudatosságra nevelés jellemzői

o rövidtávon: a helyes / helytelen hulladék elhelyezés megismertetése

o középtávon: váljon beépült szokássá a takarékos energiafelhasználás, illetve az

újrafelhasználható anyagok kezelése

o hosszútávon: környezettudatos szemlélet.

Zöld Óvodává válva fokozatosan bevezettük a hulladékgyűjtést,

újrahasznosítást, anyagtakarékosságot. Igyekszünk még több időt tölteni a

szabadban, a tevékenységek szervezésénél kiemelt szempont a levegőn

22

tartózkodás. Projektjeink nagy része a környezeti elemekre épülnek (víz, tűz,

„Madarak és fák napja”, Föld Napja”..)

Ezen túl, a feladatunk a leendő óvodapedagógusok (hallgatók) tudatformálása,

mely a gyakorlati feladatok megvalósításán keresztül jön létre. Ehhez a

gyerekekkel együtt újrahasznosított anyagból valamilyen tárgyat, eszközt

terveznek és közösen létre is hozzák.

e. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

o Egészséges, biztonságos környezet megteremtése

Nevelési gyakorlatunk sikerességének is alapfeltétele a biztonságos, egészséges és

balesetmentes környezet megteremtése. A biztonsági intézkedéseket az óvoda

használóival a házirendben és a szervezeti- és működési szabályzatban (az óvoda

működésének dokumentumaiban) ismertetjük.

Levegő tiszta, oxigén dús levegő

Hőmérséklet csoportszoba: 20-22 C°

mosdó: 22-24 C°, korszerű, geotermikus

fűtésrendszer

o Egészségvédő szokások kialakítása (ld. a fentiekben, az egészséges életmód

szokásainak alakítása résznél)

Baleset megelőzés: az egészségmegőrzés és balesetvédelem természetes módon

épül be az óvoda mindennapi tevékenységébe.

A balesetek elkerülésének konkrét feladatai:

o A veszélyhelyzetek felismertetése, elkerülése

o Az eszközök balesetmentes használata

o Biztonságos közlekedésre nevelés

o A hallgatók segítségével kialakított KRESZ-pályán gyakorolhatják a gyerekek a

biztonságos közlekedés szabályait.

A baleset-megelőzés jellemzői

o Rövidtávon: az eszközök megfelelő használata, a veszélyes helyzetek

felismerése

23

o Középtávon: A kialakuló veszélyhelyzetek elhárítása, az idevonatkozó

szabályok betartása

o Hosszútávon: A veszély-és baleseti kockázatok felmérése és tudatos elkerülése

1.2. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS

MEGVALÓSÍTÁSA

1.2.1. Az anyanyelvi nevelés alapelvei:

- Az anyanyelvi- kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepet

biztosítunk.

- Az anyanyelv ismeretének, használatának szintje meghatározza az értelmi

képességek fejlődését, ezért az óvodai élet minden területén segítjük a nyelvi

fejlesztés megvalósulását.

- Az egyéni fejlődési tempót és az egyéni sajátosságokat maximálisan figyelembe

vesszük.

- A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése érdekében élményalapú

beszélgetéseket, tevékenységekbe épített és önállóan szervezett anyanyelvi

játékokat kezdeményezünk. . Az óvodapedagógusok mellett a hallgatók a

mindennapi tevékenységekbe ágyazott anyanyelvi játékok kezdeményezésével

segítik a gyerekek anyanyelvi fejlődését.

- A beszédprodukció tartalmi bővítését szókincs és grammatikai jellegű

játékokkal segítjük.

- A beszédprodukció formai bővítését beszédtechnikai játékokkal, gyakorlatokkal

készítjük elő.

- A tiszta beszéd kialakulását a nagymozgások koordinálásának fejlesztésével is

segítjük.

- A speciális beszédfejlesztést igénylő gyerekek részére logopédiai ellátást

biztosítunk.

1.2.2. Intellektuális szükségletek kielégítése (értelmi nevelés)

Alapelvek:

A gyermekek tájékozottságának megismerése.

Egyéni és közös tapasztalataikra épülő ismeretszerzés biztosítása.

Az utánzásos tanulás és a problémakereső, problémamegoldó próbálkozásokra,

felfedezésekre épülő gondolkodás megalapozása.

Szükség esetén az egyén fejlettségétől függő óvodapedagógusi minta, modell

nyújtása (egy probléma többféle megoldásának keresésére ösztönzés).

24

A gondolkodási struktúra megalapozása a logikai műveletek végzésével

(tevékenységekben, élethelyzetekben).

A felismerés, a megtapasztalás, a saját élményű tanulás, a tudás örömének

felébresztése.

A tevékenységekben, multi szenzoros úton, több csatornán (érzékelés: látás,

tapintás, hallás, mozgás…) keresztül történő megismerés biztosítása.

Az eredményre törekvés a nehézségeket legyőző, újrakezdő, önkorrekcióra képes

magatartás erősítése.

A gyermekek érdeklődésére épülő információfeldolgozás (tervezés).

Alkalmanként a gyermekek tájékozottságának pedagógiai értékelése (folyamatban,

vagy folyamat végén – mérőeszközzel és elemzéssel). A hallgatók megfigyeléssel,

játékok kezdeményezésével segítik a gyerekek megismerését, a képességszintek

megállapítását.

Az egyéni erősségek és gyenge pontok ismeretében a gyermekek differenciált

fejlődésének segítése.

A tanulás iránti vágy felkeltése, a tanulás, a felfedezés, a megismerés

megszerettetése.

A hallgatók a gyakorlat során a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítására, a

cselekvő, felfedező tanulás elősegítésére törekedve valósítják meg feladataikat.

1.3. ESZTÉTIKAI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE

Alapelvek:

A környezet (természeti és társadalmi) esztétikai hatásainak észleltetése, a

befogadásra nevelés.

Az esztétikai élményszerűség biztosítása.

Az esztétikai szükségletek fejlesztése (igény, ízlés formálása) az inger gazdag,

esztétikus környezettel, tárgyi világgal. . A hallgatók az általuk elkészített

esztétikus eszközökkel hozzájárulnak a gyerekek ízlésformálásához.

Az esztétikai tevékenységek önkifejező szerepének támogatása (a gyermekről

szerezhető információk elemzésének biztosítása).

A felnőtt és gyermek tevékenységében az esztétikai élményszerűségre törekvés.

Az esztétikai tevékenységek természetéből adódó komplexitás érvényesítése (az

élmények, az alkotó tevékenységek biztosítása).

Az esztétikum által közvetített etikai értékek felfedeztetése (a társadalmi

környezetben).

Az esztétikai ízlés megalapozásával, az egyéni eltérések toleranciájának

érvényesítése.

25

Az egyéni fejlődési ütemhez, érdeklődéshez és élményvilághoz alkalmazkodó

differenciált fejlődés segítése.

2. A közösségi lét szükségleteinek kielégítése

2.1. ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, (ERKÖLCSI SZOKÁSOK

ALAKÍTÁSA)

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje

szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális

értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá

tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és

szépre, mindazok megbecsülésére.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda

valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése

modellértékű szerepet tölt be.

Az érzelmi biztonság megteremtése már az óvodába lépést megelőzően a leendő

óvodásoknak szervezett programokkal kívánjuk biztosítani:

nyílt napok szervezésével

„ Betipegő” játszóházzal

Óvodánk 4 csoporttal pályázott a Boldog Óvoda címre, aminek a programja elősegíti

az érzelmi nevelés megalapozását, a program által ajánlott témakörök egyéni

feldolgozásával.

Alapelvek:

Az énkép pozitív irányú erősítése.

Az individuum különbségeinek megismertetésével, a másság elfogadására,

tolerálására nevelés.

A családok eltérő értékrendjének ismeretében, az etikai értékek, erkölcsi szokások

differenciált fejlődésének segítése.

A humanisztikus magatartás megalapozása.

Az erkölcsi érzelmek dominanciájának biztosítása.

Az erkölcsi ítéletek (kategóriák, fogalmak) tartalmi megalapozása.

Az önfegyelem fejlesztése (motivált, érdekes, tevékenységekre épülő

helyzetekben).

A magatartás belső fékjeinek megerősítése (a szabályokkal való azonosulás,

önkontroll és mások befolyásolásának támogatásával).

Az identitástudat erősítése: a családhoz tartozás, a hazához tartozás, nemzetünk

nyelve, kultúrája, múltja, és szimbólumai, ünnepei.

26

Más nemzetek, nemzetiségek szokásainak, kultúrájának megismerése. .(Külföldi

hallgatók fogadása, gyakorlatának óvodánkban való letöltése segítségével-

ERASMUS)

Az egyéni és a közösségi érdekeket összeegyeztető, egyezkedésre épülő

kompromisszumkereső magatartás megalapozása.

Az egyénnel, a családdal való kapcsolattartásban előítélet mentességre törekvés.

Az önérvényesítés és az alkalmazkodás harmóniájának megalapozása.

a.)Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása, hogy a

gyermekek értelmes kooperációra (együttműködésre) alkalmassá váljanak a

közösségben. Ez egyaránt értendő a gyermek - gyermek, gyermek – felnőtt

kapcsolatra

b.) Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek

képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, a konfliktusos helyzet kivédésére a

felnőtt segítsége nélkül, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük

szociálisan, elfogadható módon, színvonalas teljesítményen keresztül történik.

hallgatókkal való kapcsolat tekintetében.

c.) Értékek, normák kialakítása

A gyermekek, közösségi életre való felkészítésük során kielégíthetik

természetes társas szükségleteiket, megismerik és gyakorolhatják a társas

együttélés alapvető szabályait a szokás-normarendszer megalapozásával,

miközben alakul:

Az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás,

egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.

Nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való

képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció

alakítása a jól elvégzett „feladat”utáni megelégedettség, mint jutalom

értékének alakítása

2.2. A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

A nevelés során a gyermek közösségbe, társadalomba való beilleszkedés

folyamatának elősegítése, melynek során a gyermek tanulja meg megismerni

önmagát, társakhoz való viszonyát és sajátítsa el az együttélés szabályait:

az együttműködést

az alkalmazkodást

a másikra figyelést

az alapvető udvariassági szokásokat

alakuljanak ki a társas viszonyok

gyermek-gyermek közötti

27

gyermek-felnőtt közötti

viselkedési normák, szabályok

tanulja meg a tevékenység közbeni viselkedésformákat

fejlődjön a társas tevékenységekben, a szociális képességekben (kitartás,

pontosság, türelem stb.)

a társas kapcsolatban fejlődjön önértékelése, énképe

ismerje meg a közösség szokásait, hagyományait

az egocentrizmus kiteljesedésének visszaszorítása

kommunikálás (saját érzések, gondolatok, szükségletek kifejezése)

konszenzus-megegyezés, érdekek összehangolása

kooperáció – együttműködés másokkal

A hallgató a gyakorlat során a gyerekcsoport tagjaként a közös élmények

biztosítására törekedve járul hozzá a közösségformáláshoz.

28

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

1. Személyi feltételek

1.1. A PEDAGÓGUS SZEREPE A NEVELÉSBEN

A NEVELÉS MODELLJE (Bresinka)

külső hatások

spontán hatások

(szülők, társak)

A gyermek-pedagógus interakcióban, interperszonális kapcsolatban dől el a nevelés

folyamata, kulcsszerepe azonban az óvodapedagógusnak van.

Az óvodapedagógus kulcsszerepének megnyilvánulási módjai:

A gyerekek számára biztosítsa a nevelés, fejlődés feltételeit, szervezze a

gyerekek óvodai életét, tevékenységeit.

Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, minta legyen a gyerekek számára.

A pedagógusok munkáját közvetlenül segítőkkel szemben hatékony, rugalmas,

ésszerű munkavégzéshez irányító, támogató szerepe legyen.

A szülőkkel való kapcsolat alakítója, fenntartója, ápolója legyen.

Problémaérzékenység, együttműködő készség, előítéletektől mentes,

konstruktív magatartás vezérelje tevékenységét.

Az óvodapedagógus szakos hallgatóknak az óvodai szakmai gyakorlatban

megfelelő keretek között támogató, segítő, egyben modell szerepet is töltsön be.

A cigány nemzetiséggel való viszonyában elfogadó, támogató szerepet töltsön

be.

GYEREK PEDAGÓGUS

Y

X

29

1.2. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK

SZEREPE A NEVELÉSBEN

A dajka a nevelő munkában társ és segítő, az óvodapedagógussal összehangolt

munkája döntően hozzájárul az eredményes óvodai neveléshez, a hallgatói feladatok

sikeres megvalósításához. Fontos a nevelési év indítás előtti és év közbeni folyamatos

munkatársi megbeszélés.

Az óvodapedagógussal szorosan együttműködve végezzék a feladataikat,

amely hozzájárul a nevelés eredményességéhez, szem előtt tartva azt, hogy minden

felnőtt minta és modell az óvodás gyermek számára.

Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint felelősségteljesen végezzék. A

hallgató munkáját a gyerekcsoportban az óvodapedagógus mellett a dajka is segíti.

(eszközök kikészítése, teremrendezés segítése stb.)

2. Tárgyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel, melynek használatában cél, hogy

a gyerekek számára biztonságos és hozzáférhető legyen, szolgálja játék-és

mozgásigényük kielégítését, egészségük megőrzését, fejlődésüket.

az óvoda dolgozói számára biztosítsa a megfelelő munkakörnyezetet (nevelői

szoba, számítógép, internetes hozzáférés, szertár, öltözők…) a humán erőforrás

védelme érdekében.

a szülők fogadására is teremtsen lehetőséget / Szülői szoba/ nyugodtabb

beszélgetésre is alkalmas helyek

A további fejlesztés és állagmegóvás érdekében:

a csoportszobák, kiszolgáló helyiségek évenkénti ill. szükség szerinti festése,

takarítása

o fenntartói keretből

o pályázatokból

játékeszközök, ill. a tanuláshoz/fejlesztéshez szükséges eszköztár folyamatos

bővítése, cseréje (akár más csoportokkal is)

o fenntartói keretből

o pályázatokból

o hallgatók bevonásával

a könyvállomány frissítése, bővítése:

o gyermekkönyvek, kiadványok

30

o szakmai könyvtár

o fenntartói keretből

o pályázatból

az állóeszközök szükség szerinti cseréje

az épületek állagának megőrzése, a szükséges javítások, felújítások,

korszerűsítések végrehajtása

o fenntartói keretből

o pályázatból

o szülői segítséggel / önkéntes munka/

az udvar talajjavítása, a fák, bokrok rendszeres karbantartása

o fenntartói keretből

o szülők bevonásával

az udvari játékeszközök (stabil és mobil) karbantartása, cseréje, felújítása

o egyesületi támogatással

o pályázatból

A pedagógiai munka zavartalansága érdekében fontosnak tartjuk:

a gyermekek optimális fejlődését segítő tárgyi környezet kialakítása

a meglévő tárgyi felszereltség óvását

a játékeszközök, a tanulási folyamathoz, a gyermeki személyiség

fejlődéséhez szükséges eszköztár bővítését

- fenntartótól, pályázatokból

- hallgatók bevonásával

- civil szervezetektől/ egyesület/

a könyvállományunk bővítését

- az egészséges életmódra nevelés érdekében fektetők cseréjét

az épületek állagának megőrzése érdekében minden évben egy-egy terület

felújítását, korszerűsítését

3. Az óvodai csoportok kialakítása és működése

Óvodánkban jelen van az azonos életkor szerint szerveződő csoport, és a vegyes

életkorú csoport egyaránt.

31

Az azonos életkorú (homogén) csoport: a társas kapcsolatok kialakulásának, a

gyermek reális önértékelésének, az értelmi képességek fejlesztésének (6-7 évesek)

ideális színtere.

A vegyes életkorú (heterogén) csoport: a közösségi nevelés, a családias nevelés

szempontjából igen előnyös.

3.1. AZ ÓVODAI CSOPORTOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

az adott évben felvételt nyert gyerekek korismerete

a szülők kérésének figyelembevétele

az óvodapedagógusok véleménye

a fenntartó igénye: - a képzés érdeke

- kutatási tervek

3.1.1. A napirend kialakításának alapelvei

a gyermekek szükségletének megfelelően az óvodapedagógus készítse el

igazodjon a gyermekcsoport életkorához, összetételéhez

az érzelmi biztonság megteremtése érdekében törekjen arra, hogy minden nap

azonos/hasonló felépítésű legyen

legyen folyamatos és rugalmas

a napi tevékenységfajtákat a csoport sajátos nevelési programja befolyásolhatja

a képzési időszakban lehetőség szerint igazodjanak a hallgatói feladatokhoz, az

alapelvek és a képzés igénye összhangban legyenek, figyelembe véve a

gyerekek mindenek feletti érdekét

a projekt-rendszer keretében biztosítottak legyenek a szervezeti keretek (egyéni,

páros, mikro-csoportos, makro- csoportos tevékenység) és azok rugalmas

alkalmazása

a nyári időszakban a módosult napirend érvényesüljön

A napirend tevékenységei:

Délelőtti tevékenységek: játék

folyamatos vagy közös tízóraizás

kötött és kötetlen ill. választható vagy kötelezően

választott tevékenységek

mindennapi mozgás, levegőzés a szabadban.

Déli tevékenység: folyamatos étkezés

folyamatos előkészület a pihenéshez

32

Délutáni tevékenységek: délutáni pihenés (szükséglettől függően)

folyamatos ébredés, uzsonnázás, játék, mozgás

33

3.2. A HETIREND KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI

segítse az óvodapedagógus tervszerű munkáját

biztosítsa az óvodai csoportok zökkenőmentes működését

a projekt-rendszernek megfelelően legyen alkalmas az időben és térben

párhuzamosan végezhető tevékenységekre (egyéni, mikro-csoportos, páros…)

a differenciált fejlesztésre

oktatási időszakban lehetőség szerint alkalmazkodjon a hallgatói képzéshez

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az

óvodapedagógus e folyamatban is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel.

Arra kell törekednünk, hogy e területen a szükségleteknek megfelelően,

differenciáltan, következetesen, tudatosan szervezzük a feladatokat, melyben a

gyerekek önállósága folyamatosan fejlődhet.

HETIREND

Szeptember 1- május 31-ig

Az óvodai élet tevékenységformái

- játék

rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

mozgás

verselés, mesélés

ének, zene, énekes játék, gyermektánc

a külső világ tevékeny megismerése

szervezett tevékenységek:

Mindennapi mozgás

dramatikus játékok

hagyományok ápolása

kismesterségek – kézműves

tevékenységek

kirándulások-élményszerzés, séták

június 1 – augusztus 31.:

játék-mozgás – szervezett tevékenységek ) szabadban történő napirendi pontok

szervezésével

4. Az óvoda kapcsolatai

Célunk: A formális együttműködés korszerűbbé tétele, az informális

együttműködés hatékonyságának növelése, a szülők aktív bevonása az

óvodai nevelésbe, a gyermek közös nevelésébe.

4.1. A CSALÁDDAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

34

A gyermek elsődleges szocializációs színtere a család. Az óvodai nevelés a

családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek személyiségének

fejlődését.

Alapelveink

A nyitott óvoda megvalósítása elsősorban a családi kapcsolatban.

Tiszteletben tartjuk a család elsődleges szerepét a nevelésben.

Ismerjük meg a családok életmódját, szubkultúráját a családi nevelés kiegészítése,

esetleges korrekciója érdekében.

Ismerjük meg a családok szükségleteit, problémáit, nevelési módszereit.

A szülők aktív bevonása az óvodai nevelésbe fontos feladat!

Nagyszülők aktív részvételének támogatása az óvodai életben, a

gyermeknevelésben.

Az óvodapedagógus legyen mindig a szülővel szemben

- kezdeményező

- fogadja el a másságot

- legyen empatikus

- őszinte

- bizalmas

- segítőkész

- együttműködő

- igyekezzen bevonni a szülőt az óvodai programokba

- győzze meg az együttnevelés hatékonyságáról

- legyen minta, példaértékű az óvodapedagógus nevelő tevékenysége.

Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a szülő közvetlenül tartson kapcsolatot az

óvoda szociálpedagógusával és a logopédussal.

A szülők képviseletét a csoport által megválasztott szülők látják el,” Szülői

Szervezet”. Éves munkaprogramjukat az érvényes jogszabályok alapján maguk

alakítják ki.

Az együttműködési formák korszerűbb megvalósítása a cél, a szülők-nevelők

kapcsolatának bizalmasabbá, közvetlenebbé tétele érdekében.

Az óvodapedagógus viselkedésével, kommunikációjával mintát mutat a

hallgatóknak a szülő-pedagógus viszony megfelelő működtetésére.

Az együttműködés formái:

35

Családlátogatás:

augusztusban az új óvodások meglátogatása

a nevelési év során, ha szükséges

a hallgatói képzésből adódóan a hallgatókkal együtt családlátogatás

Szülői értekezlet

a felvételt nyert gyerekek szülei részére tájékoztató

szeptemberben a nevelési év feladatainak megbeszélése

januárban aktuális feladatok

tájékoztatás a tankötelességről (Szülők Akadémiája előadássorozat: Menjen vagy

maradjon? téma feldolgozásával)

A szülői értekezletekre a hallgatók meghívása, a programokba való bevonása

Nyitott napok – betekintési lehetőségek az óvodai életbe

Igény, elégedettségi felmérések – szülők véleménye

Írásban értesítés /levél/

Fogadó óra (vezetők, logopédus, szociálpedagógus esetében)

Informális együttműködési formák legyenek:

Nyitott óvoda:

a szülők előzetes egyeztetés alapján bemehessenek a csoportszobába

- reggeli együttjátszás

- délutáni időszakban együttjátszás

közös szülős befogadás/kiscsoport/

közös játék-, munkadélutánok,

közös ünnepi készülődés (hagyományápolás)

- közös kirándulások

egy-egy projekt-téma feldolgozásánál a szülők aktív részvétele

- az élményszerzésben

- az óvodai életben, életszerű helyzetekben

- a csoportszobai tevékenységekben

- a gyűjtőmunkába való bevonás

36

A hallgatók aktív résztvevői egy-egy program lebonyolításának (munkadélután,

közös játék, kirándulás), ill. egy-egy projekt feldolgozásának.

A gyerekek fejlettségéről, fejlődéséről a szülők számára legalább évente

kétszer.

A hallgató a gyakorlata során nyomon követi az egyes gyerekek fejlődését,

feljegyzésével segíti a gyerekek nyomon követését.

Hírlevél a szülőknek

Ötletláda, panaszláda

A csoportszobai információs tábla rendszeres működtetése szükséges

- köszönetnyilvánítások

- meghívók

- programokról való tájékoztatás

A hallgatók a hirdetőtáblán keresztül segítséget kérhetnek a szülőktől (az

óvodapedagógus ellenőrzése mellett) gyakorlati munkájuk megvalósításához. (pl.

gyűjtőmunka)

Egyéb táblarendszer működtetése lehetséges

„Akikre büszkék vagyunk!”

- betegségről / meggyógyul…t/

- hagyományokról

- születésnap

- névnap

- élményeink stb.

- elért eredményekről, fejlettségről

A honlap folyamatos aktualizálása.

Közös programok a szülőkkel, gyerekekkel:

- slambucfőzés

- szalonnasütés

- versenyjátékok stb.

- sportnap, foci

- ünnepekre készülődés, közös ünnepek

- gyermeknap

- hagyományteremtő napok: „Terméskarnevál”

37

Szülői szoba működtetése (Lépésről-lépésre p.)

- játék- és könyvkölcsönzés

- szülők részére a várakozási idő aktív eltöltésére:

- újság olvasás

- beszélgetések

- szülőtársakkal kapcsolatalakítás

Szülők részére szervezett programok nevelési gyakorlatunk megismerése, a szülők

szemléletének formálása érdekében:

- Előadások szervezése érdeklődéstől függően

- „Szülők Akadémiája”

- Rétegproblémák megbeszélése szakemberek bevonásával

A hallgatók elméleti tudását segíti az előadásokon való részvétel.

Kulturális programok szervezése:

Szülők-nevelők jótékonysági bálja

„Miénk a színpad”

Munkadélutánok, önkéntes munka szervezése

4.2. Kapcsolat a tágabb környezettel

Kapcsolat a fenntartóval, a kar oktatóival

Aktív kapcsolatot tarthatunk fenn a fenntartóval.

A GYFK oktatóival a nevelés és a képzés sikeressége érdekében – kapcsolatunk

partneri. Közösen, team-ekben – munkacsoportokban végezzük a hallgatói

képzést – az óvodai munkaközösségünk is az alapján működik.

Közös pályázatokat is készítünk.

Kapcsolat a hallgatókkal

- Napi szakmai kapcsolat

- Hallgatói igények, elégedettség folyamatos felmérése a gyakorlati képzés

korszerűsítése érdekében.

Kapcsolat a társintézményekkel

Gyakorló óvodákkal: közös szakmai találkozások, tanácskozások

38

Városi óvodákkal

- Folyamatos szakmai kapcsolattartás

- Kölcsönösen „nyitott napokat” szervezése, egymás munkájának

megismerésére, egymástól való tanulás

- Közös pályázatok készítése

- Munkaközösségi együttműködés

- Hallgatói szakmai gyakorlat

Bölcsődével

- Műsorok adása a bölcsődések számára

- Szülői értekezletek tartása

- A kicsik látogatása az óvodába

- Az óvodapedagógusok látogatása (leendő kiscsoportos) a bölcsődébe.

39

Iskolákkal

- Felmérjük az iskolák igényét, elégedettségét

- A volt óvodásaink fogadása

- Óvodás találkozók szervezése

- Az óvodapedagógusok meglátogatják az 1. osztályban volt óvodásaikat.

- Tanítók visszajeleznek a gyerekek fejlődéséről.

Pedagógiai Szakszolgálattal (EGYMI)

- Pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok kérése

- Iskolaérettségi vizsgálat

Családsegítő Szolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Humán és Igazgatási Osztállyal

- Az óvodapedagógus jelezze a problémákat a gyermekvédelmi felelősnek.

- A gyermekvédelmi felelős felméri a problémákat, s tartja a kapcsolatot ezen

intézményekkel – közvetítsen a szülők felé.

Védőnőkkel:

- rendszeres a szűrés és a gondozás

Civil szervezetekkel, szociális, kulturális intézményekkel, alapítványokkal,

egyesületekkel

- Rendezvényeikhez kiállítási anyagnak helyet biztosítunk – ellenértékként

támogatják óvodánk egyesületét.

- Rendezvényeinken felajánlásokkal támogatnak.

- Speciális intézményben karácsonyi műsort adtak gyerekeink.

- Közös pályázatok készítése

-

A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása

érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és –

lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.

Intézményükből hetes turnusokban szervezünk óvodapedagógusok és hallgatók

számára határon túli szakmai gyakorlatot, az érdeklődő óvodapedagógusok számára

konferenciákat, nyílt napokat a Karunk támogatásával.

A partnerekkel történő párbeszéd a folyamatos kapcsolat, az igények,

felmérések, az elégedettség ismerete az óvodai nevelés sikerességét, munkánk

hatékonyságát és minőségének magasabb szintre emelését eredményezi.

40

V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

Játékos tevékenységrendszer (Konstruktív magatartás- és tevékenységrendszer kialakítása)

A játékos tevékenységrendszer felvázolásakor érzékelhető, hogy

játékszemléletünkben érvényesül a játék meghatározó, kiemelt szerepe az óvodai élet

minden területén, s hogy a játék jelen van a gyermek valamennyi tanulási formájában.

A játékos tevékenységrendszer magában foglalja a gyermeki spontán és a

pedagógus által irányított tevékenységeket. Így rendszerünkben tudatosan

különböztetjük meg a játékot és a játékos tevékenységeket, ez utóbbit úgy, mint a

tervezett tanulás eszközét.

1. JÁTÉK

Játékfelfogásunk a játék legszélesebb területén azt fejezi ki, hogy: „A gyermek

játéka olyan sajátos, szabadon választott öntevékenység, mely külső céltól független,

melyet örömszerzés kísér, és amelyben legsokoldalúbban és legoptimálisabban

mutatkozik meg a gyermek önkifejezése és környezethez való viszonya.” /Kovács

György - Bakosi Éva, 2007./

A játéktevékenység célja:

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai

nevelés leghatékonyabb eszköze.

– A 3-6-7 éves gyermekek fejlődésének, az életkoruknak megfelelően sokféle, a

gyermek fejlődését elősegítő játéktevékenység biztosítása.

– A gyermek egyéni szükségleteinek kielégítésével, a harmonikus fejlődés

elősegítése. Ez legnagyobb mértékben a belülről fakadó tevékenységekkel, azaz

sokféle játékkal oldható meg.

– A játék élményszerűségének biztosítása, a gyermek önállóságának és

önkifejezésének lehetősége mellett.

– Széleskörű választási lehetőséggel a gyermekek önkifejezési formáinak

gazdagítása.

A játékkal összefüggő feladatinkban az alábbi szempontok érvényesüljenek:

– A játék legyen örömforrás.

41

– Legyen a játék szabadon választott önkéntes tevékenység mely sajátosan

céltudatos, amelynek van komolysága és jellemzője a játéktudat.

– Az óvodai játék legyen közösségi jellegű, belülről motivált, élmény,

tapasztalatszerzés, eszközök által befolyásolt, utánzásra épülő, melynek

velejárója a virtualitás és a többféle megoldás lehetőség.

– Nevelő hatása tudatosan alakított feltételek mellett érvényesüljön.

– Az óvodapedagógus szükség és igény szerint legyen résztvevője és

kezdeményezője a játéknak.

Fontos elemnek tartjuk:

a játék feltételeinek megteremtésében a gyerekek aktív bevonását – élmény,

eszközkészítés, helykijelölés,

a játékidő, a játék tiszteletét.

a szabad játék hangsúlyos érvényesülését- zavartalanságát- az

óvodapedagógus tudatos és reflektív szemléletű jelenlétét indirekt

támogatással,

a játék differenciált támogatását, a gyermek egyediségéhez igazodóan,

a játékalkalmak sérthetetlenségének biztosítását. Nevelői

tevékenységünkben a játékos tevékenységek beiktatásával nem csorbíthatjuk

a szabad játékválasztás kereteit, lehetőségeit.

az egyes játékfajták arányainak biztosítását az életkori sajátosságok

figyelembe vétele mellett,

hogy egyetlenegy játékfajta sem ölelheti fel az irányított tanulás jellegét.

A hallgató gyakorlata során a szabad játék tiszteletben tartása mellett,

folyamatosan biztosítja a játék feltételeit. (közös eszközkészítés, hely kijelölése,

élményszerzés )

A játékformák, játéktípusok

tartalmai alapján: - funkciós – gyakorló

- szerepes – szimbolikus - szerepjáték

- konstruáló – építő

- szabályjáték

szociális jellege szerint: - a gyermekek egyedüli játéka

- gyermek-gyermek közös játéka

- gyermek-felnőtt közös játéka

a kezdeményező személye szerint: - egy gyermek

- gyermekcsoport

42

- gyermek-felnőtt közös

kezdeményezése

történetiségét tekintve: - múltat idéző játékok

- a jelenből táplálkozó játékok

- jövőbe mutató játékok

a játéknak a többi játékhoz, tevékenységhez való viszonya szerint:

- önálló, szabad játék

- komplex szabad játék (több játékforma együtt, ill. egymás után)

- kezdeményezett, pedagógiai játék tanulási céllal.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

A pedagógus aki

- támogat szükség és igény szerint partnerségre

- inspirál, ösztönöz játszik, szükség és igény törekszik

- feltételeket teremt szerint segít

Az óvodapedagógus feladatai:

játékkörnyezet alakítása (ingergazdag,

cselekvésre inspiráló, a gyermek

kíváncsiságát felkeltő)

- Feltételteremtő játékfeltételek folyamatos biztosítása

- Közreműködő szerepen belül játéklehetőségek felkínálása

- Játszópartneri játékban való közreműködés a

gyermeki játékautonómia, önállóság

és szabadság tiszteletben tartása mellett

sokszínű tapasztalatszerzésre szolgáló

egyéb anyagok biztonságos

elhelyezése (homok-asztal, víz-asztal..)

a játéktér mobilizálható kialakítása

ahhoz, hogy gyerekek játékigényüknek

megfelelően szabadon átrendezhessék

azt

mozgásos játéktér biztosítása a

csoportszobán belül

A gyermekek igényeihez igazodó játékeszközöket biztosítson, a lehetőségekhez

képest és a pedagógiai követelményeknek megfelelően.

Az udvar legyen a gyermekek játékának kiemelt színtere.

Az óvoda udvara – minden évszakban, évszaktól függően – fontos szerepet töltsön

be.

43

A különböző színtereken folyó játék lehetőségének biztosítása fontos feladat.

A kedvezőtlen, negatív élmények pozitív irányba történő feldolgozásának segítése.

Szülőkkel való kapcsolat:

A gyermek első valódi játszótársa a családban a szülő, az óvodában az

óvodapedagógus.

a játék fontosságának tudatosítása a szülőkben (közös játék, játékos tevékenységek

szülőkkel, beszélgető kör, tréning…)

helyi körülményekhez igazodó játszóprogramok, játék, játékos tevékenységek

szülőkkel.

2. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek tapasztalatainak bővítése,

rendezése.

A tanulás irányítása során, az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel

segítse a gyermek személyiségének kibontakozását.

2.1. A TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKBEN ALKALMAZOTT ALAPELVEINK

A tanulás tág értelmezése:

A tanulás elsődleges színtere a játék.

A játéktevékenységben történő spontán tanulás feltételeinek biztosítása.

Az utánzásos tanulás mellett a próbálkozásra, gyakorlati problémamegoldásra –

kísérletezésre, felfedezésre épülő tanulás támogatása, a gyermek cselekvő

aktivitásának erősítése.

A tapasztalás útján történő felfedező tanulás hangsúlyozása.

A spontán, játékos, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalatszerzés

dominanciájának biztosítása.

A nonverbális úton, tevékenység közbeni tanulás megszervezése.

Az életszerű helyzetek megteremtetése.

Az élményszerű, sikerorientált személyiségfejlesztés.

A gyermeki kíváncsiságra, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő tapasztalat, ill.

elemi ismeretszerzés biztosítása.

Az ismeretek felhalmozása helyett, a gyerekek képességbeli fejlődésének

elősegítése.

44

A differenciált képességfejlődés elősegítése.

A tevékenységben megvalósuló tanulást-amennyiben lehet-, projekt rendszerben

szervezzük. A projekt módszer a gyerekek érdeklődésére, az óvodapedagógus és a

gyermekek közös tevékenységére épül az óvodás életkorhoz és tevékenységi

jellemzőkhöz igazodva. A projektek gyakorlati jellegű komplex feladatok.

Az integratív-komplex tanulási folyamat alkalmazása, a tevékenységformák

komplex megjelenésével.

Az eltérő képességű gyerekek fejlődésének elősegítésével: a prevenció és a

tehetséggondozás felvállalása.

A kooperatív tanulás formáinak alkalmazása (mikrocsoportos formák).

A tanulást támogató környezet megteremtése.

Tanulási folyamat lehetséges formái

JÁTÉKTEVÉKENYSÉGBEN

Önkéntes, szabadon választott – önkéntes, természetes tanulási folyamat

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGBEN

Utánzásos, mint-modellkövetéses magatartás és viselkedésformák- szokások tanulása

TUDATOS TERVSZERŰ TANULÁSI FOLYAMAT

Kezdeményezett tanulás Kötött jellegű tanulás

Spontán Játékos Felajánlott

helyzetekben tevékenységben tevékenységben együttes kötelező

kezdeményezett

játékban

munkában választható kötelezően

választható

tevékenységekben

élményszerzéskor

45

A gyermekközpontúság érvényesítésekor mindig szem előtt tartjuk a

gyermeket, aki játszva tanul:

3. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG, GYERMEKMUNKA

Munka jellegű tevékenységek

1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok

vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység.

46

Az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a

csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi

megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, vagy egyéb munka, a környezet, - a

növény-, és állatgondozás.

2. A gyermek munka jellegű tevékenysége:

- örömmel és szívesen végzett tevékenység

- a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez

szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az

önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége,

- a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és

mások elismerésére nevelés egyik formája.

3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a

gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a

gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. melybe a hallgató

aktívan bekapcsolódik.

A gyermekmunka alapvető feltételei, irányításának alapelvei

a., megfelelő munkaeszközök

elegendő munkalehetőség

elegendő idő, hely

megfelelő légkör

b., fokozatosság

következetesség

Munkafajták:

1. Önkiszolgálás

testápolás

étkezés

öltözködés

2. A környezet rendjének megőrzése

3. Alkalomszerű munkák

4. Közösségi munkák

5. Naposi munka

6. Növény- és állatgondozás

47

Megjelenési formái:

felnőttel közösen

önállóan végzett

gyermekek közösen végzett tevékenységek.

Óvodapedagógus feladata:

- a gyereket ráébressze a saját személye körüli teendők elvégzésének

fontosságára

- támaszkodjon a munka játékkal megegyező sajátosságaira,

- szokásalakítás,szükségletek kielégítésének segítése,

- önállóságra nevelés, felelősség, kitartás, eredményre törekvés,

- együttműködési képesség fejlesztése,

legyen alapvető örömforrás (összpontosítást, erőkifejtést igényel, sikerélményt

eredményez, stb.). A hallgató a gyerekek életkorától függően vesz részt, ill.

biztosítja, támogatja az óvodai munkajellegű tevékenységeket.

48

4. VERSELÉS, MESÉLÉS

Célja: maradandó komplex élményközvetítés (esztétikai, erkölcsi, nyelvi) az

irodalom szeretetének megalapozása, az olvasóvá nevelés folyamatának elindítása, az érzelmi intelligencia fejlesztése

Feladatai:

A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése.

Átélhető esztétikai élmény nyújtása.

A fantázia működésének segítése.

Önkifejezés, önismeret elősegítése

A gyermek látókörének bővítése, a világ sajátos megismerésének

biztosítása.

A belső képteremtés képességének fejlesztése, amely nélkül

lehetetlen az olvasóvá válás.

Lehetővé tenni az anyanyelv szépségének megismerését.

A gyerekek közösen átélt élményhez juttatása.

Derűs, vidám és nyugodt óvodai napok megteremtésének elősegítése.

● Az irodalmi nevelés tartalma

A mindennapos mesélés, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének

elmaradhatatlan eleme. A mese és vers örömforrás és társas élmény, amely a

játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. Fontos, hogy a gyermek

érdeklődésének frissessége megmaradjon, kíváncsiságra a környezet valóság, az

emberek s önmaga iránt egyre fejlettebb tartalommal újra és újra feltörjön.

Ezért az irodalmi repertoárnak összhangban kell lennie a gyermeki szükséglettel.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős

alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi,

értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi

és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a

gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a

lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Az irodalmi nevelés hatásának meghatározó tényezői:

1. a művek művészi értéke

2. a műfaji változatosság

3. az irodalmi alkotások témái.

4. az irodalmi élményátadás formája, módja, eszközei

49

1. Az óvodáskorú gyermek irodalmi nevelése művészi értékeket hordozó irodalmi

művekkel. erkölcsi- nyelvi- esztétikai értékeket közvetítő mesékkel, versekkel

történhet. Ennek az elvnek érvényesülnie kell, nem lehet alárendelni egyéb

szempontoknak.

2. Az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi –

népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét

feldolgozó mondavilág elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt

helyevan. A műfaji változatosság fontos követelmény az óvodáskorú gyermekirodalmi

élményében, de életkoronként eltérő arányban.

Népköltészeti gyermekversek, mondókák, találós kérdések:

A kisgyermek örömszerzési forrása, mivel a hangzás, játék, mozgás együttes

élményét adja. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek

érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. Az átélt öröm hozzájárul a megnyugváshoz, a

harmónia megteremtéséhez.

Különös helyet foglalnak el az altatók, amelyek monoton dallama, ritmusa, sajátos

képei és az álom ígérete, a gyermeknek a felnőtt megnyugtató közelségét, az otthon

biztonságát nyújtják.

A találós kérdések a nyelvi hatáson túl a gyermeknek intellektuális örömszerzés

forrásai is. Az intellektuális élmény (ráismerés, „én is tudom”) a pozitív énkép

kialakulásának fontos alapja. Naponta többször az alkalmak megteremtésével és

kihasználásával szükséges a mondókázás.

Gyermekversek:

A költők által írt gyermekversek sajátos költői látásmódjukkal és eszközeikkel segítik

a kisgyereket abban, hogy pozitív érzelmek átélésével és kimondhatóságával kötődjön

a valósághoz, és egyben megismerje és felismerje annak formai, tartalmi, érzelmi

sokoldalúságát, sokszínűségét. A nyelv varázsa a hangulat, a dallam, ritmus,

játékosság, mozgás, kreatív gondolkodás komplex élményével ajándékozza meg a

gyereket.

A mese:

A mesék az óvodáskorú gyermek életében nélkülözhetetlenek, mivel a mese a

gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője.

Mind a népmesék, mind a gyerekek életkorának megfelelő, jó műmesék jelen vannak

a nevelésükben. A mese hozzájárul a gyerek éntudata, énképe kialakulásához,

50

elősegíti a szocializációt. Segíti feldolgozni mindennapi élményeit, az anyanyelv

szépségének közvetítésével érzelmi és logikai kötődést alakít ki a nyelvhez. A mese

áttételesen segít megismerni és felismerni a jót és a rosszat, a követendőt és

elutasítandót.

Normákat közvetít, szerepmintákat nyújt.

A műmesék közül csak azokat válasszuk, amelyek hordozzák a mesei

sajátosságokat, nem pusztán didaktikusak, hanem betöltik a mese komplex élményadó

funkcióját a gyermek számára.

Az elbeszélések, történetek segítenek a sajátos feladatok megoldásában. A

klasszikus gyermekírók történetei mellett a modern gyermekirodalmi alkotások,

melyek a mai gyermek, mai problémáiról, mai nyelven szólalnak meg, alkalmasak

erre. Ezek az elbeszélések a gyermekről íródtak gyermekeknek. Bennük konkrét, a

valóságban jelenlevő értékek követhetők és ismerhetők fel mesei áttétel nélkül.

A gyermekirodalomban minden téma szerepel, amely a gyermek érzelmi világához,

értelmi fejlettségéhez köthető.

A gyerekeknek való irodalmi anyag főbb témái lehetnek: a természet, a játék, a

játékszerek, napszakok hangulata, a családdal, az állatokkal kapcsolatos emlékek,

vágyak, megfigyelések, érzelmek, humor

A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő

komplex alkalmazása az önkifejezés fontos módja.

Az óvodai irodalmi kezdeményezések sikerét alapvetően meghatározza a „

meselégkör” megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása, a mintaértékű

óvodapedagógusi bemutatás- a fejből mesélés kiemelt szerepe, gazdag előadás-

technikai tudás-, a kötetlenség, a játékosság elvének érvényesülése, a gyermeki

motiváció kialakítása és ébrentartása változatos, igényes, esztétikus eszközökkel és

formában.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát

és a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotban

eleven belső képi világot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a

gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

Az anyanyelv és a kommunikációs képesség megalapozása

51

A nyelvi- kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepe van a gyermeki

személyiségfejlesztésben. A kisgyermek beszédfejlődése és gondolkodásának

fejlődése párhuzamosan halad, így az anyanyelv ismeretének, használatának szintje

meghatározza a tanulási képességet, az értelmi képességek fejlődését és a különféle

közösségekbe való beilleszkedését.

Az anyanyelv és a kommunikáció alakítása az óvodai élet minden területén

megvalósul, ahol a gyermek megért másokat és megérteti önmagát.

Az egyéni fejlődési tempót és az egyéni sajátosságokat ezen a területen is maximálisan

figyelembe kell venni.

A beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésére egyaránt hangsúlyt fektetünk az

élményalapú beszélgetésekkel, a különböző tevékenységekbe épített és önállóan

szervezett anyanyelv játékokkal valamint a pedagógusok mintaadásával.

A beszédprodukció tartalmi és formai oldalát is fejlesztjük:

- tartalmi bővítés: szókincs és grammatika fejlesztése

mondat-és szövegalkotás segítése

- formai bővítés: beszédtechnika

(tiszta beszéd kialakítása: légzéstechnikai, artikulációs és

fonémahallást, -ejtést segítő játékok, gyakorlatok

mondatfonetikai eszközök, gesztusnyelv

helyes alkalmazása)

A tiszta beszéd kialakításának feltétele a nagymozgások koordináltsága.

Az speciális beszédfejlesztést igénylőkkel logopédus foglalkozik

Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban

Feltételek megteremtése:

Biztosítsunk a mesemondásnak állandó helyet (sarkot, kuckót, szőnyeget)

de az éppen adott helyzetnek megfelelően legyen lehetőség a csoportszobában bárhol

elmondani a mesét.

Törekedni kell a spontán helyzetekhez kötődő vagy igény szerinti mindennapos

mesélés, verselés, és a napi tevékenységekbe épített, tudatos de észrevétlen

kommunikáció fejlesztésre is.

Az óvodapedagógus (a hallgatóval közösen) teremtsen lehetőséget az önkifejezés

egyik módjára a gyermek saját vers és mese alkotására, hogy a gyermekek ne csak

befogadóként, hanem alkotóként vegyenek részt az irodalmi nevelésben, önálló

52

mesealkotással, rigmusok mondogatásával, történetek elbeszélésével.

Ez segíti a gyermek önkifejezését, a nyelvi alkotás örömének megérzését.

Fontos a mesehallgatás motivációinak változatos megvalósítása.

Változatos, gazdag és friss irodalmi memoriter anyaggal rendelkezzen az

óvodapedagógus. Törekedjen új mesés és verseskönyvek bemutatására, a

könyvtárhasználat tudatosítására.

A kötetlenség légkörének megteremtése, amelyet szeretetteljes, állandó biztonságot

sugárzó légkörben valósít meg.

Meg kell adni a tiszteletet a mesének.

A dramatizálás és a bábozás feltételeinek megteremtésével a gyermek átélheti,

kifejezheti érzéseit, gondolatait, eljátszhatja, kijátszhatja magából érzéseit./félelmeit/

53

5. MOZGÁS

A mozgás sokoldalú tevékenység- és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi!

A szervezett tevékenységen túl jelenjen meg a szabad játékban, a környezet- és az

egészségtudatos nevelés minden területén.

Cél:

A sokféle mozgás-lehetőséggel elősegíteni a gyermekek harmonikus testi-lelki

fejlődését, az egészség megóvását, és kedvezően befolyásolni az egész szervezet

fejlődését.

Feladat:

A gyermekek természetes mozgásának fejlesztése.

A mozgásigény kielégítésére, a mozgás megszerettetésére, a helyes testtartás

kialakítására törekvés.

A motoros képességek fejlesztésével a mozgásügyességük fokozása, megfelelő

ütemű fejlesztése.

A testnevelési játékok segítségével az együttmozgás örömének megéreztetése,

közös mozgásélmény biztosítása.

A kézi szerek széles tárházának használatával a finommotorika, a

mozgásügyesség fokozása.

A mozgáson keresztül az érzelmi struktúrák és a szociális képességek

fejlesztése.

Prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása, ha szükséges megfelelő

szakemberek bevonásával.

Szervezetten két formában valósul meg:

a mindennapokban 10-15 percben

heti rendszerességgel (életkortól függő számú) testnevelés

foglalkozás

spontán megjelenő mozgásos játékok

A mozgás helye:

udvar, terasz

tornaszoba

tornaterem

csoportszoba

54

A mozgás tartalma:

Testnevelési játékok:

Az óvodásgyermek fő tevékenysége a játék. Ennek megfelelően a

mozgásos tevékenységek nagy részét is a játék teszi ki. Csaknem valamennyi

motoros képesség fejlesztését szolgálja.

A játék fajtájának megválasztása, számának meghatározása a gyermekek

életkorának, képességszintjének, figyelembevételével történik.

Felosztás Motoros képességfejlesztés

Futójátékok

Állóképesség, reakció gyorsaság, téri tájékozódó-

képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reakció-,

ritmus-, egyensúlyozási képesség.

Fogójátékok

Versengések

Sorversenyek

Váltóversenyek

Gimnasztikai feladatok:

Fokozzák az együttmozgás örömét, annak esztétikáját. Lehetőséget

adnak a szervezet teljes átmozgatására, bemelegítésére.

Megőrzik és javítják a vázizomzat fejlődését, a testtartást, a lábboltozat

fejlesztését.

Elősegítik a testséma fejlődését, az irányok rögzülését, a szem-kéz

koordináció alakulását.

Felosztás Motoros képességfejlesztés

Szabad gyakorlatok

Mozgásgyorsaság, erő, egyensúlyozási képesség.

reakció-, ritmus, kinesztetikus differenciáló képesség

mozgékonyság – hajlékonyság.

Kéziszer gyakorlatok

Társas gyakorlatok

Pad gyakorlatok

Bordásfal gyakorlatok

Főgyakorlatok:

A motoros képességek általános fejlesztése valósul meg a főgyakorlatok

technikájának elsajátítása során.

Fejlődik a gyermekek mozgásjártassága, mozgáskészsége.

A sokoldalú tapasztalatszerzés fokozza a mozgásműveltséget, a

mozgáshoz való pozitív viszonyt.

A differenciált fejlesztés lehetőséget biztosít az egyéni tempóban való

fejlődéshez.

55

Felosztás Motoros képességfejlesztés

Torna Kúszás csúszás mászás

Állóképesség, a test általános

ereje, reakció gyorsaság, téri

tájékozódó-képesség,

kinesztetikus differenciáló

képesség, reakció-, ritmus-,

egyensúlyozási képesség.

Hossztengely körüli gurulás

Guruló átfordulás előre

Kiscsikó-rugdalózás

Zsugorkanyarlati átugrás padon

Pad végéről mélyugrás

Pad végéről felfelé történő ugrás

Nyuszi ugrás padon

Nyuszi ugrás leterpesztéssel

Bordásfalon lefüggés láb mozgásokkal

Kúszás csúszás mászás

Atlétika Helyből és nekifutásból távol ugrás Alap állóképesség, gyors erő,

reakció gyorsaság, téri

tájékozódó-képesség,

kinesztetikus differenciáló

képesség, reakció-, ritmus-,

egyensúlyozási képesség.

Helyből és nekifutásból magasugrás

Kislabda hajítás távolba különböző

kiinduló helyzetekből

Vízszintes és függőleges célba dobás

Futás különböző tempóban (lassú,

közepes, gyors)

Belegyorsuló futás

Futás tempóváltoztatással

Labdás Labda gurítás Állóképesség, reakció

gyorsaság, téri tájékozódó-

képesség, kinesztetikus

differenciáló képesség,

reakció-, ritmus-,

egyensúlyozási képesség.

Labda feldobás-elkapás

Labda leütés-elkapás

Folyamatos labdavezetés

Különböző átadási módok társnak

Megjegyzés:

A mindennapi testnevelések tartalmát elsősorban a mozgásos játékok alkotják.

A testnevelés foglalkozások felépítését az óvodapedagógus a foglalkozásmodelleknek megfelelő

formában tervezi, a gyermekcsoport képességeihez igazítva.

Az óvodapedagógus feladata:

Feltételek biztosítása: hely( pormentes, balesetmentes)

eszközök

idő

színvonalas tartalmi kidolgozás( ütemterv, heti-napiterv)

A mozgás során az aktív bekapcsolódásban az óvodapedagógusok részéről fontos a

mintaadás, a szép, esztétikus mozgáskövetés hangsúlyozása.

56

„ a tornának, játékos mozgásnak teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszköz

nélkül, spontán vagy szervezett formában a nevelés minden napján lehetőséget kell

biztosítani . / ONAP/

6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

1. A ZENEI NEVELÉS CÉLJA

A zene megszerettetése és a zene iránti érdeklődés felkeltése. A gyermek

fogékonyságára, tevékenységi vágyára alapozva, életkori sajátosságaihoz igazodó,

könnyen befogadható népművészeti örökség átadása. Komplex személyiségfejlesztés a

gyermekdalokban összekapcsolódó, együtt jelenlévő zene, mozgás, verbalitás,

vizualitás által.

2. A ZENEI NEVELÉS FELADATAI

Az eredeti népi játékokkal, néptánc alapelemeivel, utánzáson alapuló

megismerkedés segíti elő nemzeti kultúránk ápolását, a szülőfölddel való kötődés,

hazaszeretet erősítését.

A magyar népzene iránti pozitív érzelmi viszony alakítása, megszerettetése,

sajátos jegyeinek megéreztetése. Népviseletünk iránti tisztelet alakítása.

3. A ZENEI NEVELÉS TARTALMA

3. 1. A zenei nevelés anyaga

A környezet hangjainak megfigyelése.

Magyar népi mondókák, ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok,

ünnepi népszokások dallamai, és mondókái, amelyek megalapozzák a gyermek zenei

anyanyelvét és fejlesztik kreativitásukat. Ez kiegészül komponált gyermekdalokkal,

igényesen válogatott kortárs zenei művekkel, rokon és más népek dalaival, játékaival.

57

3. 2. A zenei képességfejlesztés területei

ZENEI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

Éneklési

készség

RitmuskészségH

alláskészség

Formaérzék

készsége

Zenehallgatási

készség

Alk

otó

kész

ség

3. 2. 1. Éneklési készségfejlesztése

Tiszta éneklés kialakítása (ld. zenei nevelés anyaga), hallásutáni daltanítással,

sokszori gyakorlással és ismétléssel, kis hangterjedelmű dalokon, megfelelő

hangmagasságon.

3. 2. 2. Ritmuskészség fejlesztése

Egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák illetve dalok megszólaltatása az

egyenletes lüktetés és a ritmus különböző mozgásformákkal, megfelelő tempóban való

hangoztatásával.

3. 2. 3. Halláskészség fejlesztése

A tiszta éneklésre épülve, s az óvodapedagógus fejlesztésének eredményeként

alakuljon ki a gyerekek hangmagasság (magasabb-mélyebb), dinamikai (halkabb –

hangosabb) érzéke, hangszínérzéke és belső hallásra.

3. 2. 4. Formaérzék fejlesztése

Rövid, négylüktetésnyi (bipódikus) ritmus illetve dallammotívumok hosszának

és hangsúlyának megéreztetése, kifejezése énekléssel és mozgással.

58

3. 2. 5. Alkotókészség fejlesztése

Az óvodapedagógus juttassa el a gyerekeket a spontán improvizációtól a

szándékos improvizációig úgy, hogy legyenek képesek a gyerekek oldott zenei

légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevőit (mozgást, játékot, szöveget,

ritmust, dallamot) önállóan variálni, vagy ismert elemekből új összetevőket kitalálni.

3. 2. 6. Zenehallgatási készség

A gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelően legyenek képesek rövid,

élményt adó, elsősorban elő zenei bemutatásokat figyelemmel, érdeklődéssel

végighallgatni.

Óvodapedagógus feladata:

sokat és tisztán énekeljen, törekedjen a zenei élmény nyújtására

az életkornak megfelelő hangterjedelmű énekeket válasszon

az alapvető feltételeket teremtse meg az énekes játékokhoz

segítse elő és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának

alakulását

gyűjtsön népi énekes játékokat, ezeket gyakran játssza a gyermekekkel

gondoskodjon arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen

Fejlessze a gyermek ritmusérzékét, hallását, zenei mozgását

ösztönözze a gyerekek a zenei alkotókedvének kialakulását

használja ki a zene elcsendesítő, feszültségoldó hatását

vegye figyelembe az énekek, mondókák, zenei feladatok kiválasztásánál az

igényességet, az évszakokhoz, néphagyományokhoz és az ünnepekhez

kapcsolódó anyagot válasszon

a zenehallgatás anyaga tartalmazza nemzetiségi, etnikai, kisebbségi csoportok

dalait, zenéit, multikulturális műveket

Az óvodapedagógus hallgatók a mentor óvodapedagógus segítségével a fentiek

szellemében igyekezzen megvalósítani a zenei tartalmú feladatait, zenei

élményt biztosítani a gyermekek számára.

59

7. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás

különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal,

hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való

ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki

alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások

közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.

Cél:

● Eltérő fejlettséget és fejlődési ütemet figyelembe véve a látás útján történő

megismerő, befogadó ás alkotó tevékenység fejlesztése.

● Síkon és térben történő vizuális tevékenység során fejlődjön, bontakozzon ki a

gyermekek egyénisége és kommunikációs képessége.

● Alakuljon ki a világ szépségeire valórácsodálkozás képessége és mélyüljön el annak

képi világában.

Feladat:

● A tevékenységek során a gyermekek megismertetése az anyagok tulajdonságaival,

megmunkálási és kifejezési lehetőségeinek sokféleségével, az eszközök használatával.

● A gyermekek tér-, forma-, és színképzeteinek gazdagítása az egész nap folyamán.

● Tevékenységek biztosítása, melynek során fejlődik a gyermekek esztétikai érzéke és

szép iránti nyitottsága.

● Képzőművészeti és népművészeti alkotásokkal való ismerkedés.

● Korszerű médiumok kezeléseinek alapjaival való ismerkedés.

A vizuális tevékenységek tartalma:

A technikai eljárások, fogások megismertetése, rajzolás, festés, építés, plasztika,

kézimunka területén. Változatos eszközöket, anyagokat, tereket használjanak a

gyerekek.

A gyerekek figyelme irányuljon rá a környezetükben lévő jelenségekre, esztétikai

ítéleteket váltsanak ki belőlük.

A tevékenységek során ismerkedjenek meg a népi hagyományok eszközvilágával,

díszítőművészet motívum elemeivel.

A gyerekek önfejlődése és az irányított pedagógiai fejlesztés összhangja érdekében

szükséges és lehetséges a különböző technikai eljárások kombinálása, a többszöri

gyakorlás lehetőségével készségeik fejlődnek, differenciált segítségnyújtással

egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva.

60

Játékos problémahelyzetekben a szín-forma-térképzet fejlesztése során az érzékelés-

észlelés, testséma finomodik.

A gyerekek ismerkedjenek műalkotásokkal, környezetükben lévő alkalmazott

képzőművészeti tárgyak forma, színvilágával, hogy gazdagodjon képi

gondolkodásuk, szép iránti nyitottságuk.

1. Rajzolás

Ceruza Szén Tus Színes kréta Filctoll Rost toll Viaszkréta Monotípia

2. Sokszorosított grafikai eljárások

Anyagnyomat Linóleum Frottázs

- krumpli (dörzsölt kép)

- dugó

- falevél stb.

3. Festés, képalakítás

- akvarell - kollázs

- tempera - montázs

4. Térbeli alakítás

Átmenet Körplasztika mintázás faragás papírmasé kasírozás

a síkból /szobor/ /agyag, /gipsz,

a térbe: gyurma/ zsírkő/

dombormű

/különféle anyagokból/

5. Kézimunka, kézművesség

Edények, játékszerek, hangszerek készítése különböző anyagokból

61

Szövés, fonás batikolás tojásfestés varrás

62

Az óvodapedagógus feladata:

Az óvodapedagógus tudatos, tervszerű felkészülése a tevékenység alapja.

Biztosítja a szükséges feltételeket: hely, idő, eszköz, anyag, valamint az előzetes

élmény, tapasztalatszerzési lehetőségek átgondolásával az egész nap folyamán.

Megfelelő szervezeti formák kialakítása a nap folyamán a gyermekek

tevékenykedési vágyának kielégítésére.

Nyugodt, oldott légkör, műhelyhangulat kialakítása az alkotó tevékenységekhez.

Érvényesítse az alkotó játékosság elvét.

Legyen aktív résztvevője és modellje a környezetalakításnak, a felfedezéseknek,

gyönyörködés alkalmaival, ugyanakkor önállóságra serkentsen

Személyiségében a tolerancia, az elfogadás domináljon, a gyerekek munkáit

értékként kezelje.

Serkentse a kommunikáció gazdagodását: új fogalmak, oksági összefüggések

felfedezését

Ismertesse meg az eszközök használatát, a technikai eljárásokat.

A tevékenységhez megfelelő térviszonyok /természetes fény/ biztosítása.

Lehetőség szerint szabad levegőn történő tevékenykedés.

Alakítsa ki a gyermekekben – mintaadással is a helyes testtartás igényét

A hallgató a gyakorlat során különböző technikai eljárások megismertetésével

hozzájárul a gyerekek vizuális kultúrájának fejlesztéséhez.

63

8. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Cél: A környezeti nevelés áthatja az óvodai nevelés egész folyamatát.

Feladata: A gyermekek életkoruknak, egyéni képességeiknek, érdeklődésüknek

megfelelő szintű ismereteket szerezzenek az őket körülvevő világról, a világ

jelenségeiről, természeti és társadalmi környezetükről. Pozitív érzelmi viszony

alakuljon a természethez az emberi alkotásokhoz, ismerkedjen védelmükkel.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut,

amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz,

tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a

helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás

élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,

védelmét.

A tevékenység tartalma

A környező világ megismerése Matematikai-tapasztalatszerzés

Életkori jellemzők, melyeket figyelembe veszünk a külső világ tevékeny megismerése

során:

A gyermek érzelmi alapon válogat a család, az óvoda által nyújtott hatásokból.

Ezért törekednünk kell arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek

környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik őket.

természeti

társadalmi

családi és tárgyi kultúra

szülőföld (lakóhelyi

környezettel)

jelenségekkel

folyamatokkal való

ismerkedés,

tapasztalatszerzés

helyi hagyományok

ápolása

környezetvédelem

környezettudatos

magatartás

megalapozása

környezetben

tevékenységekben

élethelyzetekben

szerezhető matematikai

tapasztalat

64

Megismerő tevékenységét érzelmei, kíváncsisága és tevékenységi vágya

vezérli. Nemcsak tevékenykedni akar, de ismereteit, tapasztalatait is

tevékenységei által szerzi. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tapasztalás

és folyamatos tevékenység (játék, munka, tanulás) közben érzékelje a környező

valóságot és dolgozza fel ezt a maga számára.

A gyermek motivált állapota lehetőség arra, hogy segítsük a megismerő,

felfedező, kísérletező tevékenységét, segítsük abban, hogy fedezze fel és

cselekvően részt vegyen környezete alakításában.

A világból annyit ismer meg, amennyit érzékszerveivel felfog.

Szervezzük úgy az óvodai életet, hogy mód legyen szemlélődni az őt körülvevő

világról, világ rejtelmeiről lehetőleg minden érzékével megtapasztalhassa azt.

A gyermek szinkretikus gondolkodása következtében a környezetet a maga

egészében, körvonalában, totalitásában érzékeli, a számára érdekest emeli ki, ez

lesz számára a dolgokhoz, jelenségekhez tartozó lényeges – ezért fontos feladat

az ok-okozat megláttatása.

A világ felfedezése a képszerű szemléletes gondolkodás fejlődése segíti a

nyelvi-kommunikációs képesség fejlődését.

Ismereteit, tapasztalatait társaival közösen szerzi az együttműködés során, így

társas kapcsolatainak bővülése olyan erkölcsi tulajdonságok fejlődését segíti,

mint pl. segítségnyújtás, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, egymás

sikerének elismerése.

A gyermek pszichikus fejlődése a külvilággal való kölcsönhatásban alakul.

Minden, amit lát, hall, tapasztal, amivel tevékenykedik, ismerkedik, új

magasabb szintű képességek kibontakozását eredményezik.

A természetre figyelő, óvó-védő, környezettudatos szemlélet és magatartás, a

személyiségfejlődés legfőbb mutatója.

Óvodapedagógus feladata

A természetre és emberi alkotásokra figyelő óvó-védő szemlélete alapján

együttműködésre épülő tevékenységeket szervezzen a gyerekek számára.

A gyermekek belső szükségleteire építve sokszínű, komplex tevékenységeket

biztosítson, életkori sajátosságok és egyéni eltérések figyelembevételével.

Vegye figyelembe a gyermekek cselekvő aktivitását

Használja ki a természetes élethelyzeteket

Szabad, spontán szerzett tapasztalatok rendszerezésével – az ok-okozati

összefüggések megláttatása.

A tágabb környezet megismerése érdekében szervezzen sétákat, kirándulásokat

erdőn, mezőn, vízen szerzett élmények és tapasztalatok biztosítása.

65

A környezetvédelem a környezettudatos magatartás megalapozása, kialakítása

kiemelt feladata legyen!

A hallgató a tevékenységek szervezése közben szem előtt tartja a cselekedtetés,

tapasztalatszerzés dominanciáját.

66

A környezet mennyiségi, téri, alaki nagyságbeli viszonyai – matematikai nevelés

1. A matematikai nevelés célja

- A környező világ matematikai tartalmú összefüggéseinek megtapasztalása, a

matematika nyelvének, fogalmainak megismerése, használata

élethelyzetekben.

2. A matematikai nevelés feladatai:

- A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése a matematikai

szemlélet megalapozása.

- Közvetlen környezetükben végzett tevékenységek során a konkrét

tárgyakkal végzett műveleteken keresztül a matematikai viszonyok,

összefüggések megtapasztalása.

- Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldása, a logikus

gondolkodás megalapozása.

- Divergens gondolkodás fejlesztése, sokszínű megoldások keresése.

Kreativitás fejlesztése.

A környező világ megismerése elképzelhetetlen a rá jellemző formai és mennyiségi

viszonyoktól, melyek a valóságban komplex módon jelennek meg. Az óvodába kerülő

gyermek már rendelkezik bizonyos matematikai tapasztalattal, élménnyel, matematikai

fogalmakkal. A spontán helyzetek alkalmasak a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri

viszonyok megismerésére. 5-6-7 éves korban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a

matematikai tevékenységek iránt, indokolt az óvodai élet során a matematikai

tapasztalatszerzés más formáira építve a személyiségfejlesztés.

A matematikai nevelés tartalma

Tartalom Tapasztalatszerzés formái

1. Számfogalom előkészítése, alapozása

- Halmazok: létrehozása,

összehasonlítása, számosságuk

érzékelése, megnevezése

- Halmazokkal végezhető műveletek:

egyesítés, bontás, halmazok

különbsége

2. Kiterjedések – összehasonlítás

- Síkbeli kiterjedés

- Térbeli kiterjedés

- Magasság, hosszúság, szélesség

- Mérések

3. Testek és síkmértani formák

- Geometria

- Összehasonlítás

- Szimmetria megismertetése

Relációk térben – térben való tájékozódás

- Természetes

környezetben

- Tevékenységekben

- Élethelyzetekben

- Az óvodapedagógus

által kezdeményezett

tevékenységekben

67

A matematikai nevelés elsősorban gondolkodásfejlesztés. A gondolkodás

azokra a tapasztalatokra épít, amelyeket a megismerő tevékenysége során szerez.

1. A SZÁMFOGALOM ELŐKÉSZÍTÉSE, ALAPOZÁSA

Érzékelés-észlelés: A megismerő tevékenység alapja az észlelés. Fontos, hogy

az óvodai élet során olyan helyzeteket teremtsünk, hogy a különböző érzékszervek

segítségével sokszínű tapasztalatokat szerezhessenek.

A számfogalom kialakulása egy érési folyamat eredménye. Ennek a lappangó

rendszernek a fejlődését kívánjuk segíteni. Halmazokat, mennyiségeket mérnek össze.

Ezek a tevékenységek magukban hordozzák a párosítást az ugyanannyi és

ugyanakkora előállítását. A jellegzetes darabszámok (2 kéz stb.). Kis számok gyakran

előforduló összképek (dobókocka) felismerése és számlálás nélküli megnevezése. A

darabszám változásokkal utazgatnak a számkörök között.

A fejlődés jellemzője, hogy a gyermekek érdeklődése 5 éves kor körül a

természetes számok iránt jelentősen fejlődik. A halmaz elemeinek számlálásával

párhuzamosan ismerkednek a sorszámokkal, szemléletes gondolkodásuk segítségével

matematikai műveleteket végeznek (bontás, hozzáadás, elvétel stb.). Az óvodai élet

utolsó évében képesek egyszerűbb matematikai műveleteket verbálisan is elvégezni,

egyszerűbb helyzetekben matematikai nyelven kommunikálni.

HALMAZKÉPZÉS

Válogassanak, csoportosítsanak, osztályozzanak, látás, hallás, tapintás alapján

felfedezett tulajdonságok szerint (lágy-kemény, szín, forma, kellemes-kellemetlen

stb.).

Halmazok rendezése számosság szerint:

- Halmazok számossága: több, kevesebb, ugyanannyi

- Halmaz- és részhalmazképzés, két halmaz ugyanannyivá tétele

- A halmazok közötti azonosság, különbözőség bizonyítása – egy-egyértelmű

hozzárendelés, párosítás

- Adott halmaz számosságának kifejezése számlálással – tőszámok

- Sorszámok – egyetlen elem helye a sorban

Halmazokkal végezhető műveletek:

- A számképzetek eredményes kialakítása

68

- Halmazok egyesítése számosságilag vagy más tulajdonsággal

- Halmazok különbsége

- Halmazok bontása: halmaz- részhalmaz

2. KITERJEDÉSEK - ÖSSZEHASONLÍTÁS

A gondolkodás fejlődésében leggyakoribb az összehasonlítás műveletének

alkalmazása. Az azonosságok és különbségek felfedezéséhez szükséges az analízis-

szintézis, általánosítás, absztrahálás, gondolkodási műveletek alkalmazása. Ezeket a

gondolkodási műveleteket végzik a gyermekek a szétválogatások és a sorba

rendezések során (szín, alak, térfogat, súly stb.). A gyakori tapasztalások segítik a

képzetek alakítását, majd ezekből a képzetekből alakulnak a fogalmak (gömbölyű,

szögletes, könnyebb-nehezebb stb.).Miközben ismerkedik, tapasztal, ítéleteket alkot,

logikai kapcsolatokat talál.

- Síkbeli kiterjedés (hosszúság, szélesség)

- Térbeli kiterjedés (hosszúság, szélesség, magasság)

- Magasság, hosszúság, szélesség

- Mérések – mindig valamivel való összehasonlítás: hosszúságmérés,

területmérés, térfogatmérés, súlymérés

3. TESTEK ÉS SÍKMÉRTANI FORMÁK (geometriai tapasztalatszerzés)

Az óvodás gyermek számára a geometriából annyi ismerhető meg, amennyi az

érzékszerveivel felfogható.

– Taktilis érzékelés segítségével megismerkednek különböző térbeli, síkbeli

formákkal /konvex, konkáv/ megtapasztalják ezen testekkel való felhasználási,

építési lehetőségeket.

– A különböző tárgyak egymáshoz való viszonyaiban fokozatosan felfedezik a

tájékozódási lehetőségeket /névutók/

– Találkozzanak tükrös tevékenységekkel.

A megismerés a térbeli tapasztalásokon keresztül absztrahálódik síkbeli

viszonyokká.

- Geometria: gömb, téglatest, kocka, kör, téglalap, négyzet

- Alapja az összehasonlítás

- Szimmetria megismertetése – tükörkép játék

69

RELÁCIÓK TÉRBEN – TÉRBEN VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS

- Nem önálló tevékenységként jelentkezik – bármely téma szerves része

- Elöl, hátul, alul, felül, előtte, mögötte, közötte, alatta, felette, elé, mögé, alá,

fölé

- A helyes kifejezést kérdőszavak használatával segítjük: honnan?, hová?,

hol?

Az óvodapedagógus feladata:

A gyermekek érdeklődését segítse felkelteni a környezet matematikai jelenségei

iránt

Alakítsa, szervezze úgy a gyermekek tevékenységét, hogy a gyermek több

érzékszervét fejlesztve, cselekvő aktivitására építve képesek legyenek a

problémamegoldó gondolkodásra.

Differenciált fejlesztés – az egyéni képességek figyelembevételével.

Érdeklődésével segítse a divergens gondolkodás kialakulását.

Sakkjátékokkal, táblás játékokkal való ismerkedés működteti az alapvető

kognitív lelki folyamatokat és funkciókat, ezért ismertesse azokat a

mindennapokban

70

VI. ÓVODAI ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

Egy-egy ünnepet, eseményt mindig örömteli várakozás, izgalmas készülődés

előzze meg, ez legyen egy hosszabb folyamat

Az óvodapedagógus egyes ünnepek előkészítésébe, az egész folyamatba vonja

be a szülőket és a hallgatókat is. Ezzel teremtsen alkalmat a hagyományokhoz

kapcsolódó szokások megismerésére, az ünnepnapok másságának felfedezésére. A

szocializációs folyamatban kiemelkedő szerepet kapjon az óvodai nevelés, az ünnep

különlegességének a megéreztetése.

Az ünnepek,hagyományok felosztása

A gyerekek Családi Közösségi élet Jeles napok A kar Új hagyomány-

személyes ünnepek szokásai népi hagyo- rendezvényei teremtő rendez-

mányok vények

- születés -karácsony -óvodások búcsúja -Mihály napi -óvodások - Föld napja

és -húsvét -felnőttek búcsúztatása vásár szereplése - Fák, bokrok napja

névnap -anyák napja -beteg gyerekek -Lucanap -óvodapedagógusok - Víz napja

-apák napja fogadása -Gergely-nap részvétele -Tökmagok napja

- farsang -Miénk a színpad

-mikulás -kicsik beszoktatása -zöldágjárás -hallgatók

búcsúja

-kirándulások

-gyermeknap

A csoportok a nevelési programjuk sajátosságához igazítva dolgozzák fel az ünnepeket,

hagyományokat.

Az óvodapedagógus feladata az eltérő szokások, hagyományok megismertetése, a kulturális

másság tolerálása, elfogadtatása.

Nemzeti

ünnep

március

15. nemzeti

összetart

ozás napja

71

VII. SAJÁTOS FELADATOK A GYERMEKVÉDELEMBEN

1. Gyermekvédelem az óvodában

1997.XXXI. tv. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról

2011. évi CXC. tv. a Nemzeti Köznevelésről (1.melléklet Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramja)

1993.évi LXXXVII. tv. a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól

2/2005. (III. 01) OM rendelet: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelés

irányelvei és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

Alapelvek:

- A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és

különleges védelem illeti meg.

- Az óvodai nevelés kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be.

- A Gyakorló Óvoda minden dolgozója tagja a gyermekvédelmi rendszernek.

- Az óvodapedagógusok, vezetők, gyermekvédelmi felelős (szociálpedagógus)

elfogadja, tiszteli, megbecsüli, bizalommal fordul minden gyermekhez.

Feladatai: az alapellátás feladatainak ellátása.

- A gyermekek napközbeni ellátása: felügyelet, gondozás, nevelés,

foglalkoztatás, étkeztetés, a kiemelt figyelmet igénylő és a különleges

bánásmódot igénylő gyerekekre (HH, HHH, SNI, BTM): óvodalátogatásának

segítése, ellenőrzése

A csoportvezető óvodapedagógusok feladatai:

A gyermeki jogok betarttatása, azok érvényesítése, a gyerekek érdekeinek

képviselete a hátrányos megkülönböztetés, a szegregáció megelőzése.

A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése.

Egyenlő esélyt biztosítani a színvonalas nevelésben a gyerekek egyéni

képességeinek megfelelően.

Hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismerése

Feltérképezik a szociálisan, mentálisan kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

számát.

Segítik a szülői jogok és kötelességek betarttatását.

Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását.

A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi,

megvalósítja

(a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít).

A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki

72

Az óvodapedagógus tájékoztatja a hallgatókat a gyerekcsoport szociális

helyzetéről, eseti segítségnyújtás lehetőségeiről.

.

A gyermekvédelmi felelős/ szociálpedagógus feladatai:

A gyermekek családjának anyagi helyzetétől függően a szülő kérelmére, ill.

önállóan is kezdeményezi, segíti a megfelelő szociális segítséghez jutást:

- ingyenes, kedvezményes, étkezésben,

- gyermektartásdíj megelőlegezésében,

- rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény kezdeményezése

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási támogatását

folyamatosan segíti az önkormányzattal együttműködve.

Kapcsolatot tart a kisebbségi önkormányzatokkal, szervezetekkel a

multikulturális tartalmak beépítése céljából.

Szükség esetén az óvodapedagógussal családlátogatáson tájékozódik,

folyamatosan figyelemmel kíséri a krízisben lévő, vagy veszélyeztetett,

védelembe vett gyerekek családjának életét.

Figyelembe véve a családok sajátosságait, érvényesíti az intervenciós

gyakorlatot, segítségnyújtást.

Óvodán belül családpedagógiai feladat keretében segítő szolgálatot szervez

rendszeresen, ill. alkalmanként.

A hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával prevenciós

munkát végez.

Segíti a Szülő Szervezet tevékenységét, szülői programok szervezését.

A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetése

érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladat ellátó más intézményekkel,

hatóságokkal. (gyámügy, védőnők, rendőrség, családsegítő, nevelési

tanácsadó stb.) Esetmegbeszéléseken, szakma közi megbeszéléseken vesz

részt.

Az óvodavezető gyermekvédelmi feladata:

Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát

A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, és az érvényesítés

ellenőrzése

73

Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő

szervezetekkel.

Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja

az elhangzottakról.

Rendszeres támogatás iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a

családsegítővel és az érintett óvodapedagógusokkal folyamatosan egyeztet

és a megfelelő intézkedéseket megteszi.

A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség

szerint segítséget nyújt (gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek).

Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő

személyéről és elérhetőségéről.

Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása a Gyakorló Óvodában

szakvizsgázott fejlesztőpedagógusok, logopédus, tehetségszakértő

1. Különleges bánásmódot igénylő gyerekek

a) SNI / Speciális nevelési igényű gyerekek

b) BTM / Beilleszkedési, tanulási, magatartási, zavarokkal küzdő

gyermekek

c) Tehetséges gyerekek

2. Hátrányos helyzetű (HH) – halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

(HHH)

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

74

d) Tehetséggondozás

Óvodáskorban minden gyerek tehetség ígéretként fejlesztünk. Az egyes

területen kiemelkedő képességű gyerekek kiemelkedő és gyenge

oldalának fejlesztése egyaránt fontos az egészséges személyiségfejlődés

érdekében.

A tehetséggondozást szakvizsgázott pedagógus is segíti:

a tehetség felismerésében

a képesség felmérésében

a fejlesztés tervezésében

A hallgató a gyakorlat során ismerkedik a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel. Az

óvodapedagógus mintaadása révén igyekszik elsajátítani a gyerekekkel való sajátos

bánásmódot, viselkedésformát, attitűdöt.

3. A fejlődés segítésének szervezeti formái:

együttes

óvodai gyermekcsoport csoportos

speciális eszközökkel felszerelt fejlesztőszoba mikro csoportos

tornaterem egyéni

75

VIII. AZ ÓVODAI NEVELÉS DOKUMENTÁLÁSA

A tervezés az óvodapedagógus tudatos, tervszerű tevékenységének

elengedhetetlen feltétele a gyerekek fejlődésének segítése érdekében

A gyermekek fejlődésének nyomon követése

Minden gyerekről „Fejlődési naplót” kell vezetni, megfigyelések, folyamatrögzítések

és a mérés változatos módszereivel.

A megismerés folyamata:

Családi háttér megismerése – családlátogatás során.

Az anamnézis elkészítése (alapvető adatok).

A gyermek megfigyelése – s az eredmény rögzítése (óvodáskor kezdetén).

- játéktevékenységben (élmények, tapasztalatok, szokások, érdeklődés,

társas kapcsolat…)

- mozgásfejlettségében

- önkiszolgáló tevékenységében

- beszédkészségében

A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése

- feljegyzések készítése a kiugró eseményekről, fejlődési üteméről

(tevékenységekben)

mérés alapján a fejlettség megállapítása (tanköteles korú

gyerekeknél)

- nevelési területenként vagy

- képességterületenként (értelmi, szociális, motorikus, beszédkészség)

A tanköteles korú gyerekek iskolai életre való felkészítése érdekében mérést kell

végezni év elején: a logopédus

év közben – decemberig – az óvodapedagógusok

A gyerekek fejlettségéről tájékoztató beszélgetést kell szervezni a szülőkkel évi két

alkalommal, ha szükséges többször.

A tanulási folyamat tervezése

Az óvodapedagógusok élhetnek a módszertani szabadság lehetőségével.

Tervezésüket a csoportban alkalmazott nevelési program sajátossága és a hallgatói

képzés határozza meg.

A tervezés fajtái: hosszú távú (három éves, éves, havi)

rövid távú (heti, napi)

76

A tervezés formái:

éves anyaggyűjtés

évszakhoz kapcsolódó negyedéves terv (hálóterv vagy projekt rendszerű

tervezés

heti terv – heti pedagógiai program

napi terv (az óvodapedagógus igénye és a program specifikumaira

tekintettel)

a képzés igényei szerint vázlat, mintavázlat készítése

A tervezés időkeretei: I. szeptember 1. – május 31.

II. június 1- augusztus 31-ig

72

TERVEZÉS

(alternatívák)

PROJEKT RENDSZERŰ ÉVES ANYAGGYŰJTÉS ÉVSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓ HÁLÓTERV

(ÜTEMTERV)

NAPI TERV HAVI TERV VAGY HETI TERV

napiterv

gyerekek

tevékenysé

ge

Óvodaped.

tevékenysé

ge tevékenységek

tervezése

egyéni vagy

mikro csoportos

fejlődést segítő

tevékenység

73

IX. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül el kell jutnia az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste

arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.

Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását,

viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan legyen képes irányítani.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott

érdeklődésével álljon készen az iskolára lépésre. A tanuláshoz szükséges

képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése fejlettségének, a vizuális

és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli

mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

- Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

- Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan

növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és

átvitele. - A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások

számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja

kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat

alkot; tisztán ejti a magán és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy

egyéni eltérések lehetőségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

- Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét,

lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat;

- ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető

szabályait;

- ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok

gondozását és védelmét;

- felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

74

- Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi

környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek;

- elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt

lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek:

- Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei

kielégítését.

- Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg;

- kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása

biztosítja ezt a tevékenységet.

A sajátos nevelési igényű gyermekek

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint.

A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú

kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája

az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel.

A korai felismerés és fejlesztés gondolata fokozottabban szerepet játszik, hatása a

törvényi változásokban realizálódik.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalását csak megfelelő

szakemberek biztosításával, segítségével tudjuk megoldani.

A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai:

A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának

megfelelő pedagógiai és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy

igényjogosultságát megállapították.

Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja

teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5 életévét betölti, az óvodai nevelési év első

napjától kezdődően a fejlődését biztosító, fejlesztő felkészítésben vesz részt. A képzési

75

kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart, idejének

meghosszabbításáról a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt.

A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége:

A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási

intézménybe írassa.

76

MELLÉKLETEK

77

A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök:

1. Játék és játékeszközök

JÁTÉKESZKÖZÖK:

építőjáték(fa és műanyag)

homok-víz asztal

modern játékok

konstrukciós játékok(zaks, legó, loggi-vár…)

a szerepjáték eszközei:

- családi játék

- orvosos játék

- társadalmi boltos játék

- társadalmi jellegű játékok

szabályjátékokhoz:

- autók

- kártyák

- autópályák

- társasjátékok

- kirakók

- memória játékok

barkácsoláshoz:

- barkács készlet

- különböző anyagok

mozgásos játéhoz:

-TINI-KONDI

WESCO elemek

- szalagok

- tornaszőnyeg

Vers-mese eszközei:

- könyvek

- bábok

- fejdíszek

- kártyák

- paraván

78

- szőnyeg

Mozgás eszközei:

- labdák

- tornaszőnyeg

- karikák

- babzsák

- zsámoly

- torna pad

- bordásfal

- szalagok

- kislabdák

- csuklópánt

- jelölő szalagok

- hangot adó eszközök ( csengő , síp, ..)

- motivációs eszközök ( bábok , értékelő tárgyak…)

- (udvaron: ugró gödör)

Ének, zene, énekes játék eszközei:

- dallamjátszó és ritmust játszóhangszerek - felnőtt, gyerek –(furulya,

metallofon, dob, cintányér , háromszög …

- hangvilla

- fejdíszek

- saját készítésű zeneszerszámok ( papírdobok , csengettyűk , pengetők

kellékei )

Rajzolás , mintázás , kézimunka eszközei:

- fogyóeszközök: festékek, anyagok, agyag, zsírkréta, ecsetek, filctoll, tempera,

színes ceruza, grafitceruza, színes papírok, rajzlapok , műszaki karton, színes

kartonok…

- asztalok , állványok…

A külső világ tevékeny megismerésének eszközei:

- természettudományi jellegű könyvek - nagyítók - mikroszkóp - DVD-k - társasjátékok

79

- műszaki berendezési tárgyak ( DVD lejátszó, magnó, dia vetítő..)

A matematika eszközei:

- különböző méretű, anyagú, súlyú, alakú és színű tárgyak

- mérő eszközök

- tükör

- dobókocka

- memória játék

- párosító elemek

- síkbeli tárgyak( mágnes tábla és elemei)

Munka jellegű tevékenységek eszközei

csoportszobában:

- gyermek-takarító eszközök ( seprű, lapát ) - jelölő eszközök ( naposi tábla, fejdíszek, értékelő táblák, kitűzők…)

udvaron:

- gyermek méretű kerti szerszámok( gereblye, ásó, kapa, lapát, lombhúzó, talicska..)

- a munkát segítő eszközök: kosarak, kötények, kesztyű, …

Udvari eszközök:

- homokozó játékok:

- mozgásos játékeszközök

- labdák

- célba dobó játékok

- karika

- futball kapu

- kosárlabda palánk

- rollerek

- ugráló labdák

- napvédő sátrak

- babák

- autók

- plédek

- szivacsok

Nevelőmunkát segítő eszközök

80

- diavetítő

- aspectomat

- vetítő vászon

- magnó

- televízió

- DVD lejátszó

- speciális felszerelések

- fényképezőgép

- számítógép

Logopédiai eszközök:

- társasjátékok - kártyák - tükör

- szívószál - különböző méretű és anyagú eszközök - íróeszközök

I. Helyiségek bútorzata és berendezési tárgyak

Eszközök és felszerelések:

1. csoportszoba (12) 2. tornaszoba 3. logopédiai foglalkoztató 4. játszóudvar

udvari tároló

udvari homokozó 5. óvodavezetői iroda 6. óvoda vezető helyettesi szoba 7. gazdasági iroda 8. orvosi és elkülönítő szoba 9. nevelőtestületi szoba 10. gyermeköltözők (12 db+tornaszoba öltöző) 11. gyermekmosdók( 12 db)

81

II. Tisztálkodási és egyéb felszerelések

Törölközők-(felnőtt)

törölközők (gyerek)

asztalterítő

fektető vászon

III. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök:

kerti munkaeszközök

szerszámok

kosár

porszívó

takarítógép(csere)

vasaló

IV. Egészség és munkavédelmi eszközök:

étel-mintás üvegtartály

munkaruha

védőruha

Legitimációs záradék

Egyetértését nyilvánította: dátum: 2018.08.24.

Szülői munkaközösség: aláírás:……………………………………

Elfogadta: dátum:2018.08. 22.

Nevelőtestület: aláírás:…………………………………….

Jóváhagyta: dátum:2018. 08. 24.

Intézményvezető: aláírás:……………………………………

A fenntartót külön költség nem terheli.

Irattári száma: