Demokráciaelméletek és -kísérletek

a tudományos fejlődés

árnyékában

Az elektronikus demokrácia ideájának történeti kialakulása

1. A „kibernet” korszaka (kormányzó gép” kora)

(1948-1970) A korszak alap kérdése az, hogy a technika, pontosabban az informatika képes-e, s ha igen, akkor milyen mértékben és formában a társadalom racionális irányítására?

Norbert Wiener, amerikai matematikus „Cybernetics, or Control and Communications in the Animal and the Machine”című könyve

A technikai eszközök alkalmazása és a professzionalizmus az állampolgári egyenlőségre való hivatkozással a politikai cselekvés racionalizálását teszi lehetővé.

Wiener és követői szerint a „kormányzó gépnek” köszönhetően nem csupán az ember által indukált társadalmi folyamatok racionalizációja válik lehetővé, hanem a politikai gépezet hiányosságait, működésképtelenségét is felül lehet írni.

A rendszerelméleti megközelítés eredményeként a politikai cselekvés pragmatizálódik: feladata és célja a rendszer és a környezet közötti kapcsolattartásra szűkül le (kommunikáció).

A tervezés és a választás racionalizálása: az informatikai rendszerekkel megtámogatott államot a döntéshozatal leghatékonyabb fórumának tekinti. Ez a felfogás vezet az USA-ban a Planning-Programming-Budgeting-System (PPBS), Franciaországban pedig a Költségvetési Választás / Döntéshozatal Racionalizációjához (RCB)

A „kibernet” kritikája

1. A politika egy olyan komplex tevékenység, amelyet a technikai alkalmazások sem képesek leegyszerűsíteni - állítja Meynaud. A folyamat viszont könnyen megfordulhat és éppen a technika, a tudomány fog átpolitizálódni.

2. Habermas (1968) szerint a politika „eltudományosítása” azért veszélyes, mert összekeveri a problémák technikai kezelését a politikai ítéletekkel, amelynek forrása az állampolgárok közötti szabad vita, párbeszéd. Végső esetben pedig a közvélemény depolitizálásához vezet

2. A teledemokrácia korszaka (’70-es évek)- Az informatizációt csak a technika és a

társadalompolitika dialektikus kapcsolatának megközelítésében lehet vizsgálni.

- A kábeltévé elterjedése: az „információtermelés demokratizációjának” és a politikai játéktér kereteinek kiszélesítésének reménye

- Az elméleti vizsgálódások fókuszában az infokommunikációs technológia civil társadalomra gyakorolt hatásának és a társadalmi aktivitás lokalitás iránti elkötelezettségének vizsgálata állt.

- A horizontális kommunikáció és a „bottom-up” megvalósításának lehetősége vetette fel az informatikai ismeretek és alkalmazások tömeges elsajátításának és a digitális kultúra beintegrálásának kérdését a tömegképzésbe.

-

Miként lehet a technikát és technológiát a társadalom szolgálatába állítani?

• A kérdés felvetése a társadalmi változásokat (forradalom helyett) és a demokráciafejlesztést a társadalmi innováció perspektívájába helyezte.

• A „teledemokrácia” kísérletek két főiránya

- A társadalmi párbeszéd erősítése (populista irányzat);

- A lokális közösségek identitását erősítő network közösségek létrehozása (kommunális irányzat).

1.      Populista irányzat

A demokrácia fejlődését az információs technológia által generált társadalmi párbeszédben keresik.

- Az elmélet alapja az volt, hogy a technika új vívmányai az állampolgárt, mint egyént felszabadítják a „képviseleti demokrácia” fogsága alól (nyitott társadalom). A helyi hálózatok segítségével új, közvetlen kapcsolat jön létre a polgár és demokratikusan választott képviselői között.

- A nyilvánosság kiszélesítésére törekvő mozgalmak nem kérdőjelezték meg az aktuális demokratikus intézményrendszert. Annak csupán belső, szigorúan felépített működési rendjét akarták lazítani:a relatív interaktivitást kihasználva a polgárok bevonása a döntéshozatalba (az önkormányzati testületek ülésének közvetítése, polgárok közötti vita, rövid konzultációs kísérletek)

2. Kommunális irányzat

• Az infokommunikációs technológia társadalmi kapcsolatokat s ez által a közösségi identitást (lokalitást) erősítő képességére támaszkodott. Célja a decentralizáció.

• Elméleti alapját Illich (1973) és Schumacher (1973) tézisei képezik, akik egy decentralizált, élhető, emberi léptékű és gazdasági szemléletű technológiáról értekeznek.

• Az infokommunikációs technológiával új típusú közösségek kialakítását célozta meg (community network).

A network közösségek jellemzői (ld. San francisco-i „Community Memory System”,

1.  A „network” közösségek már részben virtuális közösségeknek tekinthetők, amennyiben a tagok közötti kapcsolat hordozója a virtuális tér.

2. Másik jellemzője, hogy a közösség elkülönül, mintegy kiszakad a helyi társadalom egészéből, és sajátosan alakított belső szabályok szerint alakítja virtuális életét.

3. Ugyanakkor a közösséget összetartó érdek / érdeklődés és a virtuális kapcsolódás lehetősége még a területelvűséghez kötődik (a helyi hálózat meghatározottsága okán).

• 80-as években tovább él a Free-nets mozgalomban. Ez utóbbi az intézményesített vagy kereskedelmi csatornákon kívüli, individuumok közötti közvetlen információcserét helyezte előtérbe s egyfajta

közinformációs szolgáltató rendszert hozott létre.

3. A kiberdemokrácia korszaka

• A 90-es évek gondolkodását már az Internet és a kiber-demokrácia jellemzi

• Az Internet rohamos fejlődése, és főként az anarchikusan szerveződő sokszínű hálózati közösségek az elektronikus demokrácia megvalósulásának reális lehetőségét vetették fel

• Az elméletek többsége abból indul ki, hogy a technikai alkalmazások egyszerűsége és a hálózatok elérhetősége a társadalom minden tagja számára azonos módon és mértékben teszi lehetővé az információkhoz való hozzáférést és a közügyekben való részvételt. Az egyenlőség elve tehát nem, hogy nem sérül, hanem teljes mértékben kibontakozhat.

Az Internet egy új politikai korszak metaforájává vált.

• Az Internet nem csak a hagyományos politikai krízisek kezelésére nyújt új megoldásokat, hanem egy új együttélési modell kialakítására is alkalmas lokális szinten épp úgy, mint globális méretekben.

• A kiberdemokrácia újdonsága, hogy már nem az állam köré, hanem egy nyitott, a területelvűségtől és hiarerchikus struktúrától mentes kibertérben szerveződik.

• A kibertér fogalma számtalan vízió megszületésének nyitott teret. A kiberdemokrácia elmélet két fő irányzata:– a virtuálisan szerveződő társadalom – E-demokrácia

1. Virtuális társadalom

• Az elméleti munkák középpontjában a hálózottság közösségteremtő szerepe, és a virtuális közösség identitása, öntörvényű szabályozási rendszere állt.

• Howard Rheingold: a virtuális közösségek az új politikai korszak alapegységeinek tekintendők.

• Az informatikai hálózatok interaktív lehetőségeinek köszönhetően, az állampolgárok könnyen hozzáférhetnek ahhoz a szociális tőkéhez, amely valós politikai cselekvőképességet biztosít számukra. (ld. még A.Lemos – a virtuális tér közösségteremtő ereje)

2. Az Internet gazdaságpolitikai szerepe

• 1994-ben látott napvilágot a „Magna Charta for the Knowledge Age”, amely a kibertér első politikaelméleti leírása.

1. Az információ a modern gazdaság legfőbb forrása, amely felborítja a hagyományos társadalmi rendet: a hatalom alapja többé már nem az anyagi javak tulajdonlása, hanem a kommunikáció képessége.

2. A kommunikáció hordozója és fenntartója az Internet, amelyen a társadalom horizontálisan és közvetlen kapcsolatokon keresztül szerveződik.

3. Ez pedig felborítja a politikai rendszer hierarchikus struktúráját. Helyébe a polgárok által kialakított szabályok mentén (horizontálisan) szerveződő autonóm közösségek lépnek,.

• Mindkét elméletre igaz, hogy a kiberteret úgy fogja fel, mint eszközt a politikai rendszer továbbfejlesztésére: – a kibertérben egy alternatív társadalom képe

artikulálódik, amely képessé válhat a régi világ politikai valóságát felszámolni.

- már nem az a kérdés, hogy növelni kell-e az állam társadalmi cselekvőképességét (ld. 50-es évek „kibernet” felfogása), sem pedig arról, hogy az infokommunikációs technológia segítségével növelni kell-e az állampolgárok aktivitását és a közügyekben való részvételét (ld.a teledemokrácia).

- A kiberdemokrácia ennél sokkal radikálisabb programmal lépett fel: új alapokra kívánta helyezni magát a politikát.

Kollektív Intelligenciaelmélete (IC)

• Problémamegoldó megközelítés:– Az emberiség globálisan jelentkező nagy

kérdése nem az éhezés, a szegénység, a fenntartható fejlődés……., hanem az, hogy képesek vagyunk-e ezen problémák megoldására.

– Az elmélet fókuszában az új problémamegoldó szervezeti formák létrehozásának képessége áll.

Alaptézise

• "Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, mely a problémát előidézte." (A. Einstein)

Újdonság

• Egyszerre elméleti és gyakorlati disciplina– Elméleti cél: a cselekvésorientált hálózati

közösségek természetrajzának és operatív képességének feltárása, modellezése

– Gyakorlati cél:az inellektuális kooperáció működésének javítása

• Interdiszciplináris tudomány

• Kollectív intelligencia = az emberi közösség azon képessége, amely lehetővé teszi az intellektuális együttműködést a kreativitás, innováció, invenció érdekében.

• A Kollectív Intelligencia az ember társadalmi létének alapja

„On appelle « intelligence collective » la capacité des collectivités humaines de coopérer sur le plan intellectuel pour créer, innover, inventer. Dans la mesure où notre société devient de plus en plus dépendante du savoir, cette faculté collective prend une importance fondamentale. Il est essentiel de comprendre, plus particulièrement, comment les processus d'intelligence collective peuvent être multipliés par les technologies et les réseaux numériques. Ces travaux permettront aux collectivités de perfectionner leurs processus d‘Intelligence Collective pour en multiplier les effets.”

A Kollektív Intelligencia típusai

• Természetes (naturel, original) IC– Térben és a résztvevők száma tekintetében korlátozott

(transzparencia – holoptikus tér – társadalmi közmegegyezés (contrat social) – polimorf archtektúra – helyzethez igazodó szerep(csere) – „économie de don”)

• Hierarchikus (piramisszerűen építkező) IC– Civilizáció: (munkamegosztás információhoz való

hozzáférés – autoritás döntéshozatal többszintű– korlátozott transzparencia - stb.)

• „Kirajzásos” IC

• Globális IC (?)

Út az ötlettől a cselekvésig

1. A kihívás megfogalmazása (problémafelvetés) és reflexiók

2. A kihívásra adandó válaszok / alternatívák megfogalmazása (lehetséges problémamegoldások)

3. A problémamegoldások közötti válogatás(döntés)

4. Cselekvés

1. Hierarchikus szervezet

• A munkamegosztás és autoritás érvényesül + megosztott információ– 1-2-3. egy kis számú döntéshozó csoport

tevékenysége – Megvalósítás: megbízás alapján kijelölt

csoport

2. IC mentén szerveződő struktúrában

1. A közösség minden tudása mobolizálva van már a problémafelvetés során (ld.nyílt tervezési eljárás)

2. A problémamegoldások alternatívái a párbeszéd során multiplikálódnak (ötletek és érdekek szintézise) – holoptikos kontextus kialakulása

3. Megoldás kiválasztása – döntés – Optimális4. Cselekvés – innovációra épül, amely a

közösség közös gondolkodásán, az egymást megtermékenyítő gondolatok, ötletek mentén zajlik – innováció (IC innovatív)

• A IC szempontjából a demokrácia nagy kérdése az, hogy a hierarchikusan szervezett IC-ból, megteremthető-e egy globálisan – horizontálisan - szerveződő IC, amely az IT segítségével a IC multiplikálódását vonja maga után

Az e-demokráciáról folytatott diszkurzusok három fő kérdés

köré szerveződnek: 1. a politikai játszma átláthatatlansága és transzparenciája2. a közösségi tér szűkössége vagy zártsága 3. a polgárok marginális helyzete a döntéshozatalban

A projektekben megvalósult válaszok a következők:         - az állampolgárok informálása         - nyilvános viták és társadalmi párbeszéd          - önálló véleményalkotás és a közösségi döntéshozatal

„Ez a három tengely strukturálja a legtöbb projektet és e-demokrácia gyakorlatot is. Ez azt jelenti, hogy grafikusan ábrázolva egy háromdimenziós térbe kellene helyeznünk az e-demokráciát”

„Ez a három tengely strukturálja a legtöbb projektet és e-demokrácia gyakorlatot is. Ez azt jelenti, hogy grafikusan

ábrázolva egy háromdimenziós térbe kellene helyeznünk az e-demokráciát” (Th.VEDEL)

A demokrácia fogalmának „szakosodás”, avagy a

bomlás virágai• Sajátosan új jelenség, hogy a növekvő globális

problémák nyomására megindult egyfajta szakosodás, ágazatokra bomlás a „demokrácia” fogalmának használatában is. Legújabban a politikai demokráciától függetlenül beszélünk például „környezeti demokráciáról”.

• A jelenség azért is érdekes, mert miközben az elméleti megközelítések és a technológiai fejlődés eredményeként egyre másra találkozhatunk az elektronikus demokrácia gyakorlatának kísérleteivel, azokról általánosságban elmondható, hogy klasszikus demokrácia modelljének funkcionális rendszeréhez igazodnak. Az e- jelző csupán az infokommunikációs eszközök alkalmazására, nem pedig a társadalomi, és politikai struktúra átalakítására utal.

Miért ez a „specializálódás”?

• A globalizáció nem csupán gazdasági és technológiai, hanem szociális nyomást is képes gyakorolni a partikulárisan szerveződő és partikuláris értékeket megjelenítő nemzetállamokra.

• A környezet kérdése az egyik olyan sajátosan univerzális probléma, amely egyszerre etikai és morális, másrészről szociális kérdés. A ’70-es években a nemzetállamok politikai testén egyetlen mozgalom volt képes igazán sebet ütni: a környezetvédők politikai párttá szerveződése.

• Úgy tűnik, hogy az információs korban is a környezetvédelem az, amely képessé válik egy világméretű demokrácia megteremtésére. Kapcsolata a demokrácia kiszélesítését célul tűző alternatív mozgalmakkal rendkívül szoros.  

• A szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség világméretű problémái egyszerre érintik a gazdasági, politikai, környezeti és kulturális szférát. (ld. a Világ Szociális Fórum, Európai Szociális Fórum, fenntartható fejlődés).

Mindez arra mutat rá, hogy egy univerzális értékek mentén szerveződő, ugyanakkor a területelvűséget megkérdőjelezni képes demokrácia-mozgalom képes lehet egy világméretű paradigmaváltás elindítására.

VIII.Részvételi demokrácia

és e-demokrácia

Részvételi demokrácia és e-demokrácia

Részvételi demokrácia és E-

demokrácia

Részvételi, avagy participatív demokrácia

 

A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi

demokrácia kiszélesítése =

a „demokrácia demokratizálásának” programja.

A strukturált párbeszéd rendszere

Önkormányzat testülete és intézményei

Szektoriális szint Civil szervezetekKonzultatív tanács

Lakókörzeti fórum

Lakókörzetifórum

Lakókörzetifórum

Lakókörzetifórum

Lakókörzetifórum

A strukturált párbeszéd rendszere különböző módon épül fel, amelyet a város, régió mérete és helyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. Összességében elmondható, hogy szinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket.

A rendszer jellemzői – Porto Allegre mintája alapján

• a képviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben megőrzi legitimitását.

• nem előzte meg semmiféle társadalmi szerződés a lakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikai alkuk biztosították.

• A párbeszéd hierarchikus rendszerben, három szinten zajlik:1. Mikrolokális szint

2. Szektoriális szint

3. Municipiális szint

• A lakosság bevonása a döntés előkészítésbe lakókörzetekhez igazított. Miután minden városrész, és lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával és szociális helyzettel bír, ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakossági fórumok és viták levezetésében is érvényesülnek.

• A rendszer lényege, hogy míg a képviseleti demokrácia működési mechanizmusának kialakítása az egyedi valóságok alapján kialakított általános (alapvetően politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, a részvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyedi (partikuláris) állapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, – szociálpszichológiai szempontból növekszik a lakosság

igazságérzete és – ennek megfelelően a konfliktuskezelő képessége.

A helyi demokrácia intézményi modellje az európai gyakorlatban

A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több város chartában rögzítette

Önkormányzat döntéshozó testületei, végrehajtásért

felelős intézmények

Állampolgári közösségek (lakókörzet, delegált polgári

testületek, tanulmányi közösségek, tematikus

fórumok )

Állampolgár

Civil szervezetek, szakmai egyesületek

• A helyi részvételi – participatív demokrácia - a társadalmi innováció alapja: – a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a– a polgári felelősségvállalás érdekében;

• Lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését

Probléma

• A képviseleti demokrácia fenntartása a hierarhcikusan szerveződő társadalmi rend fenntartását is jelenti. (A közösségi döntést a legitim szintek megvétózhatják.)

• Transzparencia (Az állampolgárok informáltságának biztosítása a hierarchia függvénye)

• A részvételi demokrácia és a képviseleti demokrácia illeszkedése nehézkes, ellentmondásos, mert csak kis közösségben (falu, város) valósítható meg. A hierarchikusan szerveződő döntéshozatali rendszer magasabb szintjein – régió, megye, ország, kontinens – nem működtethető hagyományos módon.

Európa koncepciója - a demokrácia demokratizálása -

• A lakosság aktív bevonását és egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatában.

• Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvő szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek előtt az információs társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.

• Ennek előfeltétele az információáramlás kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése.

A megvalósítás akadályai és a megoldás

• A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban nehezebb feladat, mint a harmadik világban: a jól kiépült intézményi rendszer, a közgondolkodásban mélyen gyökerező „jóléti állam” felelősségére apelláló magatartás, a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, közömbösség.

• Ez is indokolja, hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált. Cél hogy az új kezdeményezéseket felülről, állami szintről is támogassák.

• Az ismert európai példák szinte kivétel nélkül felső – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jöttek létre, illetve – pl. Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos „civil szerveződés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított program mentén valósítja meg az új demokrácia programot.

• A programot az egyetemek által biztosított kutatók folyamatosan tesztelik, elemzik, javaslatokkal segítik és a gyakorlathoz szükséges képzéseket is biztosítják.

EU alkotmánytervezet: cél az alulról történő állampolgári kezdeményezés

• EU alkotmánya a részvételi demokrácia mellett külön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§). Az állampolgári részvétel négy fő területe:

•  Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az őt érintő témákban

•  Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését.

• Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és véleményét.

• Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken (lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott képviselő személyét illetően, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.

A részvételi demokrácia módozatai a nyugati demokráciákban

1. A már létező és komoly hagyományokkal rendelkező civil szervezetek aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába,

2. A lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végső fejlettebb formája a közvetlen vagy e-demokrácia általánossá tétele.

• Az európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (például Quebec városa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, ahol kiemelkedően jól működő civil szerveződések alakultak ki, és a lakosság jelentős része hagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokrácia intézményeinek kiépítése elsősorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van: – A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat

megvalósítására specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag szűk körét tudják megszólítani. Sem lehetőségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben, amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket.

– A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság méretéhez képest elenyésző és mindenütt csökkenő tendenciát mutat.

– A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméretű városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna, Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével.

– A programokban résztvevő kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne, Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte minden esetben meghaladja a 15.000 főt és a nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik, hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban azonban a település honlapja változatlanul fontos.

–

– Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak. - Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethető át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).

– Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti demokrácia megőrzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való beemelését az állampolgároknak.

• A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia előszobájának tekintő civil szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek (Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói. Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejlődés és a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert.

• Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, sőt ösztönzi a részvételi demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A lakosság döntéshozatalokba történő bevonása közvetett.

Dr.Ugrin Emese e.ugrin@chello.hu