Az e-közigazgatás és e-demokrácia jövője - 2006 - Varga Csaba

Az e-közigazgatás ésAz e-közigazgatás ése-demokrácia jövőjee-demokrácia jövője

Varga CsabaVarga Csabac. egyetemi docensc. egyetemi docens

Stratégiakutató Intézet Kht.Stratégiakutató Intézet Kht.

Alapfogalmak 1.Alapfogalmak 1.► JövőJövő

IdőIdő Tér: lokális / állami / univerzális globlokál térTér: lokális / állami / univerzális globlokál tér Célképzet: nem folytonos, hanem új minőségCélképzet: nem folytonos, hanem új minőség ValóságValóság KihívásKihívás

► JövőképJövőkép A jelen kényszerpályái hatnak rá, de többé A jelen kényszerpályái hatnak rá, de többé

nem tartják fogságban; szabadabb lettnem tartják fogságban; szabadabb lett► JövőképalkotásJövőképalkotás

A jövőkép születésének társadalmi és szellemi A jövőkép születésének társadalmi és szellemi folyamatafolyamata

Definiálandó ennek módszere, ennek Definiálandó ennek módszere, ennek kézikönyve immár megszületettkézikönyve immár megszületett

Alapfogalmak 2.Alapfogalmak 2.► Jövő-előrejelzésJövő-előrejelzés

Elavult fogalom: több évtizeddel későbbi konkrét Elavult fogalom: több évtizeddel későbbi konkrét események bekövetkezése nem garantálhatóesemények bekövetkezése nem garantálható

Értelme sokáig a jövendő kényszerpályák meghatározása Értelme sokáig a jövendő kényszerpályák meghatározása volt…volt…

Csak a jövő-forgatókönyvek esélyelemzéseként fogadható elCsak a jövő-forgatókönyvek esélyelemzéseként fogadható el

► JövőstratégiaJövőstratégia A megalkotott jövőkép megvalósítási programjaA megalkotott jövőkép megvalósítási programja A múlt és jelen szakszerű, sokoldalú elemzésévelA múlt és jelen szakszerű, sokoldalú elemzésével Koncepcionált jövőképpelKoncepcionált jövőképpel A két pont távolságának csökkentésére szolgáló taktikák A két pont távolságának csökkentésére szolgáló taktikák

meghatározása, általában több változattalmeghatározása, általában több változattal

► Jövő-forgatókönyvJövő-forgatókönyv Nem vízió, hanem a konkrét megvalósulás alternatíváiNem vízió, hanem a konkrét megvalósulás alternatívái Ezek alapján dolgozhatók ki a különböző fejlesztési Ezek alapján dolgozhatók ki a különböző fejlesztési

projektekprojektek

Alapfogalmak 3.Alapfogalmak 3.

► JövőtervezésJövőtervezés A tervezett változtatások és a spontán A tervezett változtatások és a spontán

változások hálózatot alkotnak (Nováky E.), változások hálózatot alkotnak (Nováky E.), ezeket a komplex tervezési folyamatba be ezeket a komplex tervezési folyamatba be kell építenikell építeni

► JövőfejlesztésJövőfejlesztés A jövőtervezés eredménye; a stratégia A jövőtervezés eredménye; a stratégia

részerésze Projektek kidolgozása, pályázatok Projektek kidolgozása, pályázatok

készítése, megvalósításuk fejlesztési készítése, megvalósításuk fejlesztési támogatási források révéntámogatási források révén

Egyén és közösség Egyén és közösség viszonyaviszonya

Ipari Korban:Ipari Korban:

Egyén – állam – társadalom – demokrácia helyettEgyén – állam – társadalom – demokrácia helyett

Állampolgár – (ipari) állam – polgári társadalom – Állampolgár – (ipari) állam – polgári társadalom – képviseleti demokráciaképviseleti demokrácia

Szocialista (államszocialista) Korban:Szocialista (államszocialista) Korban:


Állampolgár/államosított polgár – pártállam – államosított Állampolgár/államosított polgár – pártállam – államosított társadalom – szocialista „demokrácia”társadalom – szocialista „demokrácia”

Információs (tudásközpontú) KorbanInformációs (tudásközpontú) Korban


Hálózati polgár – digitális állam – intelligens társadalom – Hálózati polgár – digitális állam – intelligens társadalom – e-demokráciae-demokrácia

A politikai-társadalmi-A politikai-társadalmi-közigazgatási (és értelmezési) közigazgatási (és értelmezési)

mezőmező

személyes és társadalmi tudás

egyéni és közösségi tudat

demokrácia(helyi demokrácia)

állam(és közigazgatás)

egyén(helyi polgár)

társadalom(helyi

társadalom)

Állam és állampolgár Állam és állampolgár viszonyaviszonya

1.1. Állami túlsúly, állampolgári alávetettség (kvázi Állami túlsúly, állampolgári alávetettség (kvázi demokrácia):demokrácia): a polgár nem autonóm, az állam a polgár nem autonóm, az állam uralkodik rajta, bár ez az uralkodás még nem jelent uralkodik rajta, bár ez az uralkodás még nem jelent totális kiszolgáltatottságottotális kiszolgáltatottságot

2.2. Diktatórikus állam, kiszolgáltatott állampolgár Diktatórikus állam, kiszolgáltatott állampolgár (demokrácia hiány, szocialista „demokrácia”):(demokrácia hiány, szocialista „demokrácia”): az adott államban kialakul a diktatúra, az egyes az adott államban kialakul a diktatúra, az egyes egyénnek sem beleszólási, sem döntési egyénnek sem beleszólási, sem döntési kompetenciája nincs, sőt egyénileg (politikailag, kompetenciája nincs, sőt egyénileg (politikailag, gazdaságilag, társadalmilag, lelkileg) kiszolgáltatottgazdaságilag, társadalmilag, lelkileg) kiszolgáltatott

3.3. Demokratikus állam, közvetett állampolgári Demokratikus állam, közvetett állampolgári részvétel (klasszikus demokrácia):részvétel (klasszikus demokrácia): a polgári a polgári állam és állampolgára között félig-meddig egyensúly állam és állampolgára között félig-meddig egyensúly van, az állampolgár a képviseleti demokrácia keretei van, az állampolgár a képviseleti demokrácia keretei között közvetett módon részt vehet a döntések között közvetett módon részt vehet a döntések előkészítésében és akár a döntések végrehajtásának előkészítésében és akár a döntések végrehajtásának ellenőrzésében is.ellenőrzésében is.

Állam és állampolgár Állam és állampolgár viszonyaviszonya

4.4. Közösségi állam, közösségpolgár (közösségi-Közösségi állam, közösségpolgár (közösségi-organikus demokrácia):organikus demokrácia): az állam és az egyén az állam és az egyén egyaránt alá van rendelve a közösség vagy tágabban egyaránt alá van rendelve a közösség vagy tágabban a társadalom érdekeinek és értékeinek, elvileg a társadalom érdekeinek és értékeinek, elvileg anélkül, hogy lényegesen csorbítaná az állam és az anélkül, hogy lényegesen csorbítaná az állam és az egyén normális autonómiáját. A történelemben egyén normális autonómiáját. A történelemben korábban csak rövidebb és átmeneti ideig jött létre, korábban csak rövidebb és átmeneti ideig jött létre, ezért ma alapvetően inkább ideának tekinthető.ezért ma alapvetően inkább ideának tekinthető.

5.5. Részvételi állam, közvetlen közösségpolgári Részvételi állam, közvetlen közösségpolgári részvétel (közvetlen demokrácia, részvételi részvétel (közvetlen demokrácia, részvételi demokrácia, elektronikus demokrácia):demokrácia, elektronikus demokrácia): Ez az Ez az interaktív viszony egy nem elidegenedett államot és interaktív viszony egy nem elidegenedett államot és nem elidegenedett polgárt feltételez. Ebben a nem elidegenedett polgárt feltételez. Ebben a kapcsolatrendszerben valódi egyensúly és kölcsönös, kapcsolatrendszerben valódi egyensúly és kölcsönös, szintén organikus felelősség jön létre a két fél között. szintén organikus felelősség jön létre a két fél között.

Társadalom és civil Társadalom és civil társadalomtársadalom

► Alávetett társadalomAlávetett társadalom (feudális társadalom, ipari (feudális társadalom, ipari társadalom, stb.):társadalom, stb.): mivel a a közösségi-társadalmi tudatok mivel a a közösségi-társadalmi tudatok értékvesztése és értékcseréje döntő mértékben támogatta az értékvesztése és értékcseréje döntő mértékben támogatta az alávetett társadalom típusok elterjedését, ezért a alávetett társadalom típusok elterjedését, ezért a tizenkilencedik-huszadik század társadalmai – különösen erős tizenkilencedik-huszadik század társadalmai – különösen erős állam esetén – elidegenedett társadalmaknak minősíthetők.állam esetén – elidegenedett társadalmaknak minősíthetők.

► Államosított társadalomÁllamosított társadalom (nemzetszocialista társadalom, (nemzetszocialista társadalom, szocialista társadalom, stb.):szocialista társadalom, stb.): egyetlen diktatúra sem lehet egyetlen diktatúra sem lehet olyan erős, hogy a társadalmat teljesen szétverje, ráadásul olyan erős, hogy a társadalmat teljesen szétverje, ráadásul minden diktatúra rákényszerül arra, hogy látszattársadalmat minden diktatúra rákényszerül arra, hogy látszattársadalmat konstruáljon és abban látszatközösségi kapcsolatokat építsen ki, konstruáljon és abban látszatközösségi kapcsolatokat építsen ki, amelyeket egyes társadalmi csoportok vagy rétegek akár a amelyeket egyes társadalmi csoportok vagy rétegek akár a magukévá is tehetnek.magukévá is tehetnek.

► Demokratikus társadalomDemokratikus társadalom (polgári társadalom, (polgári társadalom, posztszocialista társadalom, újkapitalista társadalom, posztszocialista társadalom, újkapitalista társadalom, információs társadalom, stb.):információs társadalom, stb.): Ez a társadalommodell Ez a társadalommodell meglehetősen sok formát, szisztémát, működést ötvöz, meglehetősen sok formát, szisztémát, működést ötvöz, amelyeknek az a közös tulajdonsága, hogy kicsit függetlenül a amelyeknek az a közös tulajdonsága, hogy kicsit függetlenül a politikai berendezkedéstől az egyes embert nem tekintik politikai berendezkedéstől az egyes embert nem tekintik ellenségnek, hanem ellenkezőleg, megpróbálják beemelni, ellenségnek, hanem ellenkezőleg, megpróbálják beemelni, cselekvésre ösztönözni az állami berendezkedés keretei között.cselekvésre ösztönözni az állami berendezkedés keretei között.

Társadalom és civil Társadalom és civil társadalomtársadalom

► Közösségi társadalomKözösségi társadalom (nemzeti társadalom, (nemzeti társadalom, közösségi társadalom, szakrális társadalom, közösségi társadalom, szakrális társadalom, stb.):stb.): A civilizáció történetében sokféle közösségi A civilizáció történetében sokféle közösségi társadalomtípus alakult ki, a korábbi korszakokban társadalomtípus alakult ki, a korábbi korszakokban egyébként is domináltak a hagyomány alapú egyébként is domináltak a hagyomány alapú társadalmak és tulajdonképpen a nemzeti társadalmak társadalmak és tulajdonképpen a nemzeti társadalmak is mélyen kötődtek az adott ország és kultúra is mélyen kötődtek az adott ország és kultúra hagyományaihoz. Mára a közösségi társadalom hagyományaihoz. Mára a közösségi társadalom modellje újra felértékelődik a túlhajtott individualizáció modellje újra felértékelődik a túlhajtott individualizáció hatására.hatására.

► Intelligens civil társadalomIntelligens civil társadalom (tudástársadalom, (tudástársadalom, tudatközpontú társadalom, stb.):tudatközpontú társadalom, stb.): a következő a következő ötven-száz év egyik új típusú társadalommodellje ötven-száz év egyik új típusú társadalommodellje mindenképpen a tudás és az innováció központú, mindenképpen a tudás és az innováció központú, kreatív társadalom típus lesz, amely alapvetően kreatív társadalom típus lesz, amely alapvetően kötődik a posztmodern, mediatizált infokommunikációs kötődik a posztmodern, mediatizált infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz. hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz.

Az információs társadalom Az információs társadalom kategóriái 1.kategóriái 1.

► A jelen (kb. 1980–2010):A jelen (kb. 1980–2010):

posztindusztriális korposztindusztriális kor digitális kordigitális kor informatikai korinformatikai kor infokommunikációs korinfokommunikációs kor kreatív korkreatív kor tudásgazdaság koratudásgazdaság kora

Vagyis: az Vagyis: az információs korinformációs kor

Az információs társadalmi Az információs társadalmi kategóriái 2.kategóriái 2.

►A jövő (kb. 2000–2030):A jövő (kb. 2000–2030):

Tudástársadalom koraTudástársadalom kora Innovációs-információs korInnovációs-információs kor Posztinformációs korPosztinformációs kor

Vagyis: a Vagyis: a tudáskortudáskor


► A tudástársadalom-paradigmaA tudástársadalom-paradigma::1.1. Új tudáselmélet: a tudás mint szellemi tőkeÚj tudáselmélet: a tudás mint szellemi tőke2.2. Új társadalomelmélet: a tudástársadalom-Új társadalomelmélet: a tudástársadalom-

modell terjedésemodell terjedése3.3. Új monetarizmus-elmélet: az Új GazdaságÚj monetarizmus-elmélet: az Új Gazdaság4.4. Új konfliktuselmélet: az új típusú konfliktusok Új konfliktuselmélet: az új típusú konfliktusok

és újszerű kezelésmódjaikés újszerű kezelésmódjaik5.5. Káoszelmélet: az univerzum és a globális Káoszelmélet: az univerzum és a globális

viszonyok új értelmezéseviszonyok új értelmezése6.6. Új globalizáció-elmélet: a kultúra és a Új globalizáció-elmélet: a kultúra és a

civilizáció állapotának leírása, civilizáció állapotának leírása, jövőalternatívák megfogalmazásajövőalternatívák megfogalmazása


7.7. Politikaelmélet: a politikai társadalom és Politikaelmélet: a politikai társadalom és intézményrendszer válságának megismerése, intézményrendszer válságának megismerése, ezek kezelésére – többek között – új ezek kezelésére – többek között – új demokráciamodell alkotásademokráciamodell alkotása

8.8. Utópiaelméletek: a tudástársadalom Utópiaelméletek: a tudástársadalom normarendszerének megfogalmazása, jövővíziónormarendszerének megfogalmazása, jövővízió

9.9. Új tudatelmélet: a tudatközpontú és Új tudatelmélet: a tudatközpontú és tudatfejlesztő társadalom modelljetudatfejlesztő társadalom modellje

+1.+1. Az állam és a közigazgatás jövője: Az állam és a közigazgatás jövője: új állam- és új hatalommodellúj állam- és új hatalommodell


► ModernizációsModernizációs és posztmodernizációs és posztmodernizációs tételektételek

Hagyományos Hagyományos modernizációs modernizációs programokprogramok

► erőforrás-vezérelterőforrás-vezérelt► befektetés-vezéreltbefektetés-vezérelt► innováció-vezéreltinnováció-vezérelt► információ-vezéreltinformáció-vezérelt

Posztmodernizációs Posztmodernizációs programokprogramok

► tudásvezérelttudásvezérelt► kreativitás-vezéreltkreativitás-vezérelt► tudat-vezérelttudat-vezérelt

Ezek egyelőre hipotetikus Ezek egyelőre hipotetikus modellekmodellek

Az államAz állam

az az információs információs korbankorban

Állam és közigazgatás az Állam és közigazgatás az információs korban 1.információs korban 1.

A fő kérdés: Egyrészt működhet-e az állam továbbra A fő kérdés: Egyrészt működhet-e az állam továbbra is az ipari korszak elvárásai szerint?is az ipari korszak elvárásai szerint?

Másrészt, válhat-e az ipar központi elemévé a tudás, Másrészt, válhat-e az ipar központi elemévé a tudás, a tudásipar vagy a posztipar?a tudásipar vagy a posztipar?

Nyugat-Európa országaiban már fokozatosan átállnak az Nyugat-Európa országaiban már fokozatosan átállnak az e-közigazgatásrae-közigazgatásra (ld. (ld. e-Europee-Europe, , e-Government, e-e-Government, e-ContentContent), ez néhány év késéssel hazánkban is ), ez néhány év késéssel hazánkban is befejeződhet, és e feltétel teljesülésével az befejeződhet, és e feltétel teljesülésével az e-e-demokráciademokrácia is megteremthetővé válhat is megteremthetővé válhat

Ez az alsóbb fokú közigazgatásban hamarabb várható, Ez az alsóbb fokú közigazgatásban hamarabb várható, mert az állam még inkább politikai pártokhoz és így mert az állam még inkább politikai pártokhoz és így kormányciklusokhoz kötődik.kormányciklusokhoz kötődik.


Tehát a feladat csak annyi lenne, hogy az Tehát a feladat csak annyi lenne, hogy az iparosított iparosított államotállamot most váltsa fel a poszt-iparosított, tehát most váltsa fel a poszt-iparosított, tehát elektronizált államelektronizált állam??

A jövő biztosan a A jövő biztosan a hálózati államhálózati állam, ahol az alsóbb szintű , ahol az alsóbb szintű (regionális, megyei és helyi) közigazgatás az államival (regionális, megyei és helyi) közigazgatás az államival egyenrangú szereplővé válik.egyenrangú szereplővé válik.

Ennek pedig elsőrendű feladata, hogy az eddigi alattvaló Ennek pedig elsőrendű feladata, hogy az eddigi alattvaló állampolgár számára megteremtse a résztvevő állampolgár számára megteremtse a résztvevő állampolgár (állampolgár (közpolgár, közösségpolgárközpolgár, közösségpolgár) lehetőségét.) lehetőségét.

A következő lépés pedig az, amikor a hálózati államban A következő lépés pedig az, amikor a hálózati államban a helyi társadalmak is kivívják a maguk (legalább a helyi társadalmak is kivívják a maguk (legalább részleges) egyenrangúságát.részleges) egyenrangúságát.


Ha a helyi társadalom és a helyi önkormányzás, valamint Ha a helyi társadalom és a helyi önkormányzás, valamint a térségi-települési államigazgatás szerepe felerősödik, a térségi-települési államigazgatás szerepe felerősödik, a korábbinál sokkal fontosabb lesz az információs kori a korábbinál sokkal fontosabb lesz az információs kori közigazgatás, az közigazgatás, az elektronikus közigazgatáselektronikus közigazgatás, rövidítve , rövidítve az e-közigazgatásaz e-közigazgatás

Azonban az „e” betű többet jelent, mint elektronikus, de Azonban az „e” betű többet jelent, mint elektronikus, de ez a kiterjesztett tartalom szükségképpen homályos, ez a kiterjesztett tartalom szükségképpen homályos, hiszen nem a technológiai modernizáció a feladathiszen nem a technológiai modernizáció a feladat

Az elektronikus helyett mondhatnánk Az elektronikus helyett mondhatnánk digitálistdigitálist, ám ez is , ám ez is csak a technológiaváltásra utal. Beszélhetnénk csak a technológiaváltásra utal. Beszélhetnénk információsinformációs közigazgatásról, csakhogy ez a jelző közigazgatásról, csakhogy ez a jelző önmagában nehezen értelmezhető a klasszikus önmagában nehezen értelmezhető a klasszikus közigazgatásra vagy általában az államra vonatkoztatvaközigazgatásra vagy általában az államra vonatkoztatva

Az sem oldja meg a problémát, hogy Az sem oldja meg a problémát, hogy valamilyen valamilyen fejlődési utatfejlődési utat tervezünk közigazgatástól a tervezünk közigazgatástól a közszolgáltatásig vagy a szolgáltató államigközszolgáltatásig vagy a szolgáltató államig

Az állam és közigazgatás Az állam és közigazgatás dilemmáidilemmái

Az állam jelentős forrásokat fordít az Az állam jelentős forrásokat fordít az egészségügyi és egészségügyi és szociális problémákszociális problémák megoldására, mégis képtelennek megoldására, mégis képtelennek látszik a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjainak látszik a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjainak megmentéséremegmentésére

Az állam viszonylag sok erőforrást ad a Az állam viszonylag sok erőforrást ad a természeti–természeti–környezeti krízisekkörnyezeti krízisek enyhítésére, mégis az ökológiai enyhítésére, mégis az ökológiai katasztrófák esetében tehetetlennek bizonyulkatasztrófák esetében tehetetlennek bizonyul

Minden állam meglehetősen erős Minden állam meglehetősen erős rendvédelmi rendvédelmi apparátustapparátust tart fenn, mégis egyre több esetben tart fenn, mégis egyre több esetben képtelen megelőzni a belső vagy a külső terrorakciókatképtelen megelőzni a belső vagy a külső terrorakciókat


A legtöbb állam semleges államként definiálja magát, A legtöbb állam semleges államként definiálja magát, mégis szinte minden esetben valamelyik integrált mégis szinte minden esetben valamelyik integrált politikai-gazdasági erőcsoport befolyásapolitikai-gazdasági erőcsoport befolyása alá kerül alá kerül vagy legalább is kerülhetvagy legalább is kerülhet

A legtöbb európai államban az állam és az egyház A legtöbb európai államban az állam és az egyház szétválasztása régóta lezajlott, mégis a tartalom nélküli, szétválasztása régóta lezajlott, mégis a tartalom nélküli, a hitvallás nélküli, a lelkiség nélküli, a hitvallás nélküli, a lelkiség nélküli, a szakralitás a szakralitás és/vagy érték nélküli állam elveszti vagy elvesztheti és/vagy érték nélküli állam elveszti vagy elvesztheti magas rangú küldetésétmagas rangú küldetését..

Noha minden fejlett jogállam garantálja az Noha minden fejlett jogállam garantálja az egyén egyén szabadságjogaitszabadságjogait és az és az egyén autonómiájátegyén autonómiáját, mégis az , mégis az egyén állammal szembeni kiszolgáltatottsága totálissá egyén állammal szembeni kiszolgáltatottsága totálissá válhatválhat


Noha minden állam jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy Noha minden állam jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy polgárait tudással ellássa és az ehhez szükséges tudást polgárait tudással ellássa és az ehhez szükséges tudást létrehozza, mégis az állam létrehozza, mégis az állam folyamatos tudáshiánnyalfolyamatos tudáshiánnyal küszködik küszködik

Noha az állam eredetileg azért jött létre, hogy a társadalom Noha az állam eredetileg azért jött létre, hogy a társadalom és tagjai számára védettséget, biztonságot nyújtson, mégis és tagjai számára védettséget, biztonságot nyújtson, mégis az állam alulteljesítése és a túlzott állami beavatkozásaz állam alulteljesítése és a túlzott állami beavatkozás miatt a civil társadalomnak létre kell hoznia saját miatt a civil társadalomnak létre kell hoznia saját intézményrendszerétintézményrendszerét

Noha a globális világban támogatják a demokrácia Noha a globális világban támogatják a demokrácia gondolatának elfogadását és a demokrácia gondolatának elfogadását és a demokrácia intézményrendszerének megerősítését, mégis a intézményrendszerének megerősítését, mégis a tizenkilencedik-huszadik század tizenkilencedik-huszadik század demokráciamodellje demokráciamodellje kifáradtkifáradt és új működési-döntési modell kidolgozása vár és új működési-döntési modell kidolgozása vár reánkreánk

Stb.Stb.

Az új modell:Az új modell:részvételi demokráciarészvételi demokrácia

A huszadik század egyrészt a A huszadik század egyrészt a demokrácia demokrácia elterjedésételterjedését hozta magával, másrészt azt a hozta magával, másrészt azt a felismerést, hogy minden eddigi létező demokrácia felismerést, hogy minden eddigi létező demokrácia csak csak korlátozott demokráciakorlátozott demokrácia volt voltA huszadik század kvázi-tömegdemokráciája, vagy A huszadik század kvázi-tömegdemokráciája, vagy kvantitatív demokráciája után talán az első kvantitatív demokráciája után talán az első kvalitatív demokrácia-típuskvalitatív demokrácia-típus születhet meg. Az születhet meg. Az információs kor azonban ehhez csak a információs kor azonban ehhez csak a technológiai technológiai hozzáférésthozzáférést és a hozzáférés digitális intézményeit és a hozzáférés digitális intézményeit tudja megteremtenitudja megteremteniA modern demokrácia intézményeinek célja nem A modern demokrácia intézményeinek célja nem lehet más, mint hogy az államot és közigazgatását lehet más, mint hogy az államot és közigazgatását végképpen a végképpen a társadalom szolgálatábatársadalom szolgálatába állítsa állítsa

Az új modell:Az új modell:részvételi demokráciarészvételi demokrácia

A választáshoz és döntéshez szükséges A választáshoz és döntéshez szükséges intézményesített tudás szétosztása, valamint a intézményesített tudás szétosztása, valamint a személyes döntésrészvétel kiszélesítése és személyes döntésrészvétel kiszélesítése és megvalósulása egyrészt már egy megvalósulása egyrészt már egy új társadalom-új társadalom-modellhezmodellhez, a tudástársadalomhoz, másrészt egy , a tudástársadalomhoz, másrészt egy új új globális tudat-felfogáshozglobális tudat-felfogáshoz, az új tudatosodáshoz , az új tudatosodáshoz köthetőköthetőMindez azonban Magyarországon egyelőre széles Mindez azonban Magyarországon egyelőre széles körben még felfoghatatlan – holott Magyarországon körben még felfoghatatlan – holott Magyarországon is az első áttörés, az e-közigazgatás bevezetése is az első áttörés, az e-közigazgatás bevezetése rövidesen végbemegyrövidesen végbemegyÉgetően hiányzik a szellemi-tudati felkészülés, de Égetően hiányzik a szellemi-tudati felkészülés, de a a jövő feltehetően nem marad el az egyéni vagy a jövő feltehetően nem marad el az egyéni vagy a közbalgaságok miattközbalgaságok miatt..

Jövő-forgatókönyvek

A jövő-forgatókönyvek jellemzői

A jövőstratégia lényege, hogy Magyarországon legkésőbb 2010-ig a közigazgatás minden szintjén, minden intézménytípusában és legvégül minden magyar településen bevezetésre kerüljön az e-közigazgatás

Az e-közigazgatás jövője nem gondolható végig izoláltan, nem vizsgálható csak közigazgatási változássorozatként. A mai és a holnapi közigazgatás egyaránt alapvetően függ a gazdaság, a társadalom vagy a kultúra változásaitól is.

A jövő-forgatókönyvek jellemzői Az információs kor és a tudáskor várható forgatókönyvei a

világszerkezet különböző szintjein:

univerzális és globális forgatókönyvek a 21. század első harmadában

európai forgatókönyvek 2020-ig Magyarország lehetséges öt alternatívája (a II. NFT

korszakára 2007-2013) magyar régiók szcenáriói települések és kistérségek jövőútjai

Az új helyzet egyik jellemzője egyébként az, hogy a közigazgatás egyes szintjei sem függetlenek a központi állami, sőt az európai, végül pedig a globális közigazgatási folyamatoktól.

Univerzális forgatókönyvek

1. A belső pusztulás, önpusztítás forgatókönyve

2. A külső pusztítás, pusztulás szcenáriója3. A külső támogatottság vagy támogatás

forgatókönyve4. A belső megoldás, megújulás szcenáriói

Egyaránt elképzelhető az, hogy a következő húsz vagy ötven évben semmilyen nagyléptékű univerzális hatás nem éri vagy éri a földi civilizációt

Globális forgatókönyvek 1.A pénzközpontú újkapitalizmus alternatívája

1. A globális gazdaság, a transznacionális vállalatok térfoglalása.

2. A világgazdaság átalakítása új irányítási rendszerrel.3. A tartósan szabályozatlan jelenlegi monetarizmus

folytatódása.4. A piacilag és/vagy államilag szabályozott (és részben

önszabályozásra képes) monetarizmus.5. A szimbolikus monetarizmus megerősödése.6. Az információs pénzgazdaság további

szerepnövekedése.7. A kockázatfokozó jelenlegi világgazdaság és társadalom

fennmaradása vagy – részleges vagy teljes – bukása.8. stb.

1. A sikeres technológia forradalmak folytatódása. 2. Visszatérés a természetes gazdasági rendhez. 3. Az ökológiai válságok okozta globális

világválságok.4. Fenntartható fejlődés, környezetbarát világ.5. Újgazdaság, információs gazdaság térnyerése.6. Lokális fenntartható szigetek kialakulása. 7. Társadalmi tőke központú erkölcsérzékeny

világmodell létrejötte.8. A globális jogállam megerősödése, tényleges

kiépülése. 9. stb.

Globális forgatókönyvek 2.A posztkapitalizmus alternatívája

Globális forgatókönyvek 3.A információs kor alternatívája

1. Klasszikus informatikai fejlődés.2. Új információs és kommunikációs

világrend.3. Oktatásközpontú társadalom alternatíva.4. Közvetlen elektronikus demokrácia avagy

kvalitatív demokrácia.5. Hagyomány és ökológiaközpontú

információs társadalom.6. Mediatizált kommunikációs társadalom7. Hálózati polgár, digitális polgár8. stb.

Globális forgatókönyvek 4.A tudáskor alternatívája

1. Az új tudás átalakítja a világot.2. A tudás mindenki által elérhető – vagy sokak által

továbbra is elérhetetlen.3. A mesterséges intelligencia kora.4. A biológia és a biotechnológia új perspektívái és új

veszélyei. 5. Az emberiség a világegyetembe integrálódik.6. A tudástársadalom alternatívája mind új létmód. 7. Új típusú transzcendencia, a vallások újjászületése.8. A tudattársadalom előkészítése.9. stb.

Nemzeti forgatókönyvekÁltalános jellemvonások

a) A népességfogyás és öregedés miatt fokozatosan minél több magyar áttelepítése az országhatáron belülre.

b) A népességfogyás és öregedés miatt több millió nem magyar állampolgár meghívása Magyarországra.

c) A gazdasági nemzet újrateremtése, elsősorban az információs kor eszközeivel.

d) Államközpontú nemzet helyett végleg a nyelvi-kulturális avagy a tudásnemzet létrehozása.

e) A Trianon előtti nemzetállam földrajzi szétszakadása után a nemzet lelki-szellemi közösségként is végleg szétszakad.

Nemzeti forgatókönyvekÁltalános jellemvonások

f) A nemzeti kohézió és identitás fokozatos és véglegesnek látszó megszűnése – vagy intenzív újjászületése.

g) Az Európai Unióban Magyarország megőrzi autonómiáját és kultúráját, sőt a globális világban széles körben ismertté válik vagy az új globális és lokális viszonyok közepette ötven-száz év alatt elveszti nemzeti-kulturális arculatát vagy az Európai Unió keretei között lejátszódik a békés, kvázi nemzetegyesítés, ám ebből hosszútávon is kimaradnak fontos nemzetrészek.

h) Egy erős európai egyesült államokban a magyar nemzetállam helyett „regionális állam” alakul ki. A spirituális-szakrális nemzet létrejön, az univerzális magyar hagyományok koncentrálódnak.

i) stb.

Nemzeti forgatókönyvekLehetséges típusok

1. fekete (világvége) forgatókönyv

2. sötétszürke (csendes alámerülés) forgatókönyv

3. világos szürke (libikóka) forgatókönyv

4. kék (információs és/vagy tudástársadalom) forgatókönyv

5. fehér (egységteremtő nemzet) forgatókönyv

Nemzeti forgatókönyvek 1.A fekete forgatókönyv: világvége

a) Az újkapitalizmus részlegesen vagy egészében csődbe jut. b) Magyarország belesodródik a soha nem látott méretű

pénzügyi világválságba. c) A globális és/vagy regionális ökológiai katasztrófák érnek el

minket. d) Az Európai Unió részben vagy teljes egészében szétesik,

Európában elszaporodnak a regionális háborúk és terrortámadások.

e) Magyarország nem vonhatja ki magát az információs puha világdiktatúra hatásai alól.

f) Magyarországon folytatódik, sőt felgyorsul a radikális népességfogyás és öregedés.

g) stb.

Nemzeti forgatókönyvek 2.A sötétszürke forgatókönyv:csendes alámerülés

a) A pénzközpontú kapitalizmus válságai nehezen kezelhetők.

b) A posztkapitalista reformok a fejlett világban is elmaradnak.

c) A nemzeti jövedelemtermelés nem haladja meg a két százalékot és Magyarország tartósan versenyképtelenné válik.

d) Nem integrálódunk a globális információs korba, csak lépést tartunk az infokommunikációs technológiák elterjesztésében.

e) Részleges visszatérés a klasszikus nemzetgazdasághoz vagy a szocialista államosított gazdasághoz.

f) A magyar gazdaság és társadalom felmondja a meglévő íratlan egyezségeket.

g) stb.

Nemzeti forgatókönyvek 3.A világos szürke forgatókönyv: libikóka

a) Magyarország folyamatosan bukdácsol a világgazdaság örvényei között.

b) Az újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, az információs kor egyaránt nem teremt tartós fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést.

c) Az összetett magyar szerkezetben még komoly funkciókat betöltő posztfeudális, posztszocialista és klasszikus kapitalista magyar gazdaságot ismétlődő válságok sújtják.

d) Az európai információs társadalomba felemásan és korlátozottan integrálódunk és az európai információs társadalom fejlődése is akadozik.

Nemzeti forgatókönyvek 3.A világos szürke forgatókönyv: libikóka

e) A politikai, a gazdasági és a kommunikációs vezető erőcsoportok sem külön, sem együttesen nem képesek Magyarországot – lehetőleg szervesen – modernizálni.

f) A tudás- és bizalomközpontú társadalomszervezés elmarad, vagy csak töredékesen megy végbe.

g) Az egyéni és csoportos innovációkat és kreativitásokat a fennálló hatalmi és kulturális rendszer elfolytja vagy kiszorítja.

h) stb.

Nemzeti forgatókönyvek 4.A kék forgatókönyv:információs és/vagy tudástársadalom

a) A tízes évek közepére létrejön az európai tudástársadalom és az Európai Unió részlegesen behozza hátrányát a kontinensek közötti világversenyben.

b) Egy ilyen európai erőtérben Magyarország az európai tudástársadalom egyik kreatív nemzetévé és államává fejlődik és belép a fejlett tudásközpontú országok csoportjába.

c) Ha az Európai Unióban késik vagy alacsony szinten sikerül a tudástársadalom kiépítése, Magyarország akkor is dinamikusan felzárkózhat, vagy még inkább lemaradhat az európai államok között is.

d) A magyar tudásalapú (innovációs, kutatás-fejlesztés orientált) gazdaság és társadalom a tízes évek közepéig nagyrész sikeresen létrejön.

Nemzeti forgatókönyvek 4.A kék forgatókönyv:információs és/vagy tudástársadalom

e) A globális és az európai tudáspiacon a magyar tudásipar növeli is jelenlegi pozícióit és a fejlett világ egyik nemzeti tudásközpontja lesz.

f) Az európai trendeket megvalósítva, vagy akár túlhaladva is intenzíven végrehajtja az e-kormányzás és – a közigazgatás minden szintjén – az e-közigazgatás programját, beleértve a regionális közigazgatás és digitális közigazgatás létrehozását.

g) A tudástársadalom alternatíva részleges megvalósításával a magyar társadalomban csökkennek a társadalmi, a szellemi és a tudati esélykülönbségek.

h) stb.

Nemzeti forgatókönyvek 5.A fehér forgatókönyv:egységteremtő nemzet

a) A következő harminc évben az információs és tudástársadalom egyszerre globális és regionális konfliktusai magas szinten kezelhetők maradnak.

b) A földi, és különösen az európai civilizáció legalább részben vagy esetleg egészen többé-kevésbé megoldja az alapvető ökológiai, energiaügyi, népesedési, pénzügyi (stb.) problémáit.

c) Ha ezeket a felsorolt konfliktusokat és világproblémákat nem tudja kellően kezelni, akkor ez az univerzális működési krízis kikényszeríti minden eddigi korszakot is jelentősen meghaladó új világrendet, amelyet előzetesen egységteremtő korszaknak hívhatunk.

Nemzeti forgatókönyvek 5.A fehér forgatókönyv:egységteremtő nemzet

d) Ennek azonban kiemelt feltétele, hogy az emberiség többsége eljusson a tudásközpontú életvitelhez és az emberiség régi-új tudását alkalmazni tudja a személyes életében és a kollektív problémakezelésben.

e) Az egységtársadalom szellemi feltétele, hogy a század közepéig létrejön és elterjed az egyesített természettársadalom és valláselméletek avagy az új gondolkodás, az új paradigmák, az új filozófiák korszaka.

f) A civilizáció megerősödve a jelen és a közeljövő világválságaiban, folytatja a tudás vezérelte és tudatközpontú világmodell kiépítését, ami elvezethet a huszonegyedik század második felében az egységteremtő korhoz.

g) stb.

Lokális szcenáriókÁltalános jellemzők

A természeti, tárgyi és gazdasági társadalmi hagyományok alapján véglegesen kialakulnak a magyar regionális egységek.

Ideális esetben a kialakult társadalmi és kulturális egységek alapján hosszútávra megszületik a maximum hét önkormányzati régió.

Minden régióban felgyorsul az intelligens civil társadalom megerősödése és széles körű intézményesítése.

Az intelligens civil társadalom hathatós részvételével és kontrolljával stabilizálódik a lokális tudásalapú gazdaság és fokozatosan, az eddiginél nagyobb mértékben integrálódik az európai és a globális gazdaságba.

Lokális szcenáriókÁltalános jellemzők

A központi-állami támogatás és a regionális társadalom együttműködésének eredményeképpen a lokális kultúrák (mint a nemzeti kultúra alapegységei) nem csak megtartják, hanem erősítik saját arcukat és identitásukat.

A regionális szinteken belül, avagy a lokalitás alsóbb szintjein hasonló tartalmú fejlődés megy végbe, ami azt jeleni, hogy a hangsúly most már nem a megyére, hanem a kistérségre és a nagyobb településekre kerül, ugyanakkor a legkisebb település sem kerül megoldhatatlan, vert helyzetbe.

A térségi fejlesztésben egyre inkább támogatási prioritásokhoz jutnak – a gazdasági vagy közigazgatási fejlesztések mellett – az életforma-életminőség fejlesztések.

stb.

A magyar lokális térségek jellemző szcenáriói 2015-ig

Elszenvedés szcenárió: A hol dinamikus, hol már agresszív univerzális-globális forgatókönyvek kivédhetetlenek és a lokális térségek csak elszenvedik a mindent átható változásokat.

Csatlakozás az éllovasokhoz forgatókönyv: Az európai és az állami támogatások jó hasznosításával a magyar lokális térségek mindegyike vagy többsége a legjobb európai lokalitások közé kerülnek.

Lokális központú új tipusú nemzet szcenárió: A Kárpát-medencében országhatárokon átnyúlva a magyar lokális térségek és települések összefognak a tudástársadalom modell létrehozása érdekében.

A magyar lokális térségek jellemző szcenáriói 2015-ig

Belső szétszakadás forgatókönyv: A hazai lokalitások (régiók között és régiókon belül) a jelenleginél is nagyobb mértékben térségi és társadalmi különbségek és ellenérdekeltségek szilárdulnak meg.

Közép-Európa a jövő szigete szcenárió: Attól függetlenül, hogy az Európai Unió válságban van vagy intenzíven fejlődik, Közép-Európa és ezen belül Magyarország mitegy a jövő szigetcsoportjaként innovatív, tudásalapú, fenntartható fejlődés nagyrégiójává szerveződik.

stb.

A forgatókönyvek megvalósítási esélyei MagyarországonKedvezőtlen globális folyamatok esetén

1. Magyarország tehetetlenül csúszik visszafelé a globális fejlettségi lejtőkön.

2. Magyarország a nem kedvező esélyeket felnagyítja, eltúlozza, félelem által vezérelt lesz és ebben az esetben a bukás esélye többszörössé válik.

3. Magyarország az európai államokkal közösen megpróbál védekezni a válságok elhárítása érdekében, de ez az együttes védekezés hatástalan.

4. Az Európai Unió és Magyarország egyrészt jól és hatásosan védekezik a világválságok elhárításában, másrészt ebben a sikeres konfliktuskezelésben Magyarország komolyan kiveszi részét.

5. Magyarország önmagában vagy cselekvőképes partnereivel (nem az unió minden államával) összefog és kisebb-nagyobb mértékig élen jár a kedvezőtlen jelenségek és következményeik elhárításában.

A forgatókönyvek megvalósítási esélyei MagyarországonKedvező globális folyamatok esetén

1. Magyarország hangadó uralkodó csoportjai nem vagy csak alig értik meg és ezért nem követik a külső erőtérben kínálkozó mozgáspályákat.

2. Magyarország elutasítja a kedvező vagy félig-meddig kedvező esélyeket.

3. Magyarország alkalmazkodik a környezetünkben lévő nagyhatalmakhoz, így az a veszély fenyegeti, hogy elveszik az üres, formális alkalmazkodásban.

4. A szokásos belső széthúzások miatt a magyar politika, a gazdaság és a társadalom csak az esélyek alacsony szintű kihasználására képes.

5. Magyarország az Európai Unióban és a globális világban mintegy jó tanulóként folyamatosan jól felel és ezzel a magatartással a külső erőtér kedvező lehetőségeit ügyesen és sikeresen kihasználja.

6. Magyarország és ezen belül az összes régió a kedvező esélyekkel szuverén módon él, sőt jól eligazodik a konkrét lehetőségek között is, s így akár az esélyeken túlhaladó teljesítést ér el.

A forgatókönyvek megvalósítási esélyei MagyarországonA magyarság szándékai szempontjából

1. A magyar társadalomban egységes akarat nem várható, ezért még elméletileg sem képzelhető el, hogy az ország egyhangúlag fellép egy számára elfogadott jövőkép-csoport mellett.

2. A megosztottságok miatt csak egy kisebbség egységes és egyidejű akarata az elérhető, ám már ebben az esetben is remény van arra, hogy a magyarság kisebbsége tudatosan akarja például a tudástársadalmi jövőt.

3. Nem kizárt, hogy a többség akarata ellenére a kisebbség programkifejezése és érvényesítése jórészt reménytelen, ezért csak az új jövőkép részleges valóra váltása lehet a közvetlen cél.

A forgatókönyvek megvalósítási esélyei MagyarországonA magyarság szándékai szempontjából

4. A nemzeti civil társadalom hiánya miatt a magyarságot kifelé és befelé egyaránt képviselő politikai, társadalmi és gazdasági elit van kulcsszerepben. Ám egyelőre még nem tapasztalhatunk olyan átfogó, pártok fölötti politikai akaratot, ami egyenlő lenne az új jövő mellé állással.

5. Ha a század közepéig vezető új alternatívákat a hagyományos politika nem vagy nem eléggé képviseli, akkor a politikától részben független társadalmi, szellemi és spirituális akaratkifejeződés megszervezése válik fő feladattá.

6. Ha már a magyarság kisebbsége részben tudatosan akarja az új világot, mert megértette és támogatja az új alternatívát és ezzel párhuzamosan a többségi érdek és értékcsoportok nem állítanak átléphetetlen akadályokat, és továbbá a kisebbség szándékát és programját az univerzális és kontinentális jövőalternatíva erősíti, akkor…

Az e-közigazgatásés az e-demokrácia

Az e-közigazgatás és aze-demokrácia jövője 1.Új infokommunikációs technológia

Az információt hordozó eszközök köre meglehetősen gyorsan kibővül és tulajdonképpen az ember által használt minden eszköz egyúttal információhordozó és -közvetítő eszközzé válik (autó, hűtőgép, szemüveg, ruházat, óra, stb.)

Folytatódik az eszközök miniatürizálódása Az információhordozó és -közvetítő eszközök között

többségbe kerülnek a mobil eszközök A kommunikációs igényeknek megfelelően a felsorolt

eszközök kevés kivétellel kommunikációs eszközökké és egyúttal médiaeszközökké válnak

A közigazgatásban és a közszolgáltatásban érdekelt állami és civil intézmények szolgáltatásai előtt gyakorlatilag semmilyen határ nem marad

Az e-közigazgatás és aze-demokrácia jövője 1.Új infokommunikációs technológia

A tízes évektől kezdődően a mesterséges intelligencia szerepe válik dominánssá

Az infokommunikációs eszközök új generációi közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberi testtel és az ezt követő újabb fordulatban közvetlenül összekapcsolódnak az egyéni és kollektív tudattal

Az infokommunikációs eszközök használata már ma sem függ a vezetékes hálózatoktól és a következő évtizedekben az új hálózatok meglehetősen új elvek és technológiák alapján működnek majd (belépnek a kvantumszámítógépek, a bioszámítógépek, stb.) a mindennapi kommunikációba

A huszonegyedik század közepére tehát a jelenlegi infokommunikációs hálózat, rendszer, szolgáltatás – onnan visszanézve – őskori technológiának tűnik

Az e-közigazgatás és aze-demokrácia jövője 2.Új közigazgatás és ügyintézés

Definíció: e-kormányzat Az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) kifejezés mára mind

a köznyelvben, mind az állami zsargonban egy univerzális jövőkép-javító tényezővé nőtte ki magát. Ennek megfelelően jelentése nem „egynemű”, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni. A legtipikusabb jelentéstartalmai: a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden

szintet érintő reformja: a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák

multifunkcionálissá válása, intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása

kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek.

MEH e-Kormányzati Központ


Ha az információs kor állama a digitális állam, ha az információs kor közigazgatása az e-közigazgatás, m-közigazgatás, akkor a tudáskor állama a tudásállam és a tudáskor közigazgatása a t-közigazgatás. (t=tudás, társadalom, tudat, stb.) Ezt a következő fontosabb felismerések határozzák meg majd:

1. Minden településen s a közigazgatás minden lényeges szintjén kerüljön bevezetésre az európai normáknak megfelelő e-kormányzás és e-közigazgatás

2. A hagyományos európai állammodell fokozatosan megváltozik, az uralkodó állam helyett nem csak a szolgáltató állam, hanem a társadalmasított állam modellje felé mozdul el. Ez lesz vagy lehet az alapja a közösségi közigazgatásnak.


3. Az állami és nem állami intézményekben a magasrendű tudást intenzíven hozzák létre és közvetítsék, az állam és az állami apparátus folyamatosan ismerje meg és alkalmazza az új tudást.

4. Az állami intézményekben mindenhol vezessék be a mesterséges intelligencia alkalmazását. Lehet, hogy eljutunk a mesterséges közösségi intelligenciához?

5. A t-állam (avagy intelligens állam) és a tudás vezérelte (intelligens) civil társadalom kössön új, sőt, új típusú társadalmi szerződést.

6. A tízes évektől kezdődően megszerveződik hálózati jelleggel, azaz sokpólusú rendszerként a globális világállam, evvel párhuzamosan minden bizonnyal létrejön az egységes európai egyesült államok, és létrejönnek a regionális „kis” államok, amelyek nem feltétlenül a korábbi nemzetállami modell változatai lesznek.


7. Ha létrejönnek az intelligens civil társadalmak és az új típusú társadalmi szerződések, akkor kettős paradigmaváltásnak kell végbemennie: úgy alakulhat ki új és tényleges egyensúly állam és polgára között, hogy erre nem csak jogi, hanem társadalmi és kulturális garanciák is vannak.

8. Ha a globális és lokális világ veszélyeztetettsége nem csökken, akkor az új államnak új technikákkal kellene megoldásokat találnia a veszélyek orvoslására, másfelől ez az intelligens államhálózat továbbra is veszélyeztetve lesz, ha a huszonegyedik század első fele nem lesz képes kihordani az új tudásközpontú világközösséget.

9. Stb.

Az e-közigazgatás és aze-demokrácia jövője 3.Új tudás és új tudat a közigazgatásban

A fejezetcímnek nem véletlenül volt második része a tudatváltozás, mert a jelenlegi és minden későbbi közigazgatáshoz új tudatállapotokra és tudattartalmakra lesz szükség: a mai közigazgatás elvárja a közigazgatás munkatársaitól a szolgáltató tudatot és a helyi társadalomtól pedig – minek is nevezzük? – a szolgáltatásfogadó tudatot.

A következő évtizedekben nem csak arról szól a fejlődés, hogy az önkormányzásnak és az államigazgatásnak a tudás- és tudatminősége javul, hanem a helyi társadalmaké is.


Ez egyfelől új gondolkodást, másfelől új identitást jelent, avagy az állam és az állampolgár elidegenedett viszonyát előbb utóbb fel kell váltania az új technológiát és a mesterséges intelligenciát hasznosító közpolgár-közállam viszonynak.

A közösségi állam vagy a közpolgárság és a kettőjük közötti legalább félig-meddig harmonikus együttműködéséhez szükséges új tudatállapotok és új tudatminőségek meghatározása még meglehetősen tisztázatlan.


A közigazgatás rendszerében és működésében folyamatos változások mennek végbe, ezért a változások megértéséhez és véghezviteléhez folyamatosan új tudásokra van szükség.

Az elengedhetetlen új tudások első csoportja az új technológiai tudások.

Az elengedhetetlen új tudások második csoportjába a közigazgatás működését lehetővé tevő közigazgatási tudások (például a helyi törvények digitális tára, az adott térség térinformatikai adatbázisa, a közigazgatási fejlesztések tudásközpontja, a helyi lakosság név- és címjegyzéke stb.) tartoznak.


A közigazgatáshoz szükséges új tudások közül kiemeljük a közigazgatás által felügyelt közszolgáltatások működtetéséhez szükséges tudásokat (gazdaság, közlekedés, oktatási rendszer, egészségügyi hálózat, területfejlesztés stb.) Ezeket a tudásokat érdemes egy térségi információs központban, és nyilvánosan elérhető internetes felületen közzé tenni.

Az információs szakadékokat kötelesek vagyunk átjárhatóvá tenni, ezért a következő tíz évben a közigazgatáshoz szükséges minden tudást hozzunk nyilvánosságra, méghozzá úgy, hogy ezek minden állampolgárhoz, minden közösséghez, minden gazdasági társasághoz stb. eljussanak.


Ha a közigazgatás belép a t-közigazgatási modellbe, akkor a mesterséges intelligencia domináns szerepbe juthat, ami azt is jelenti, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásához új tudás és magasrendű tudásműködtetés korszakába jutunk.

A t-közigazgatás és egyúttal a mesterséges intelligenciára alapozott intelligens közigazgatás a két féltől újabb tudatállapotot és tudatminőséget követel, amelyet egyesített, egyszerre egyén- és közösségközpontú, egyszerre múlt- és jövőorientált és egyszerre tudás- és tudatvezérelt települési-térségi kollektív tudatnak nevezhetünk.

Stb.

Az e-közigazgatás és aze-demokrácia jövője 4.Intelligens civil társadalom – és ami utána jön

A jövő közigazgatásának az eddiginél is fontosabb hajtóereje a helyi társadalmak várható fejlődése – vagy akár a fejlődés elmaradása és a jelenlegi frusztrált, korlátozott kohéziójú helyi „közösségek” továbbélése. A helyi társadalmat szerintünk a következő évtizedekben az alábbi fontosabb felismerések határozzák meg majd:


Az információs társadalom modell fellépésével első lépésként az egymástól távol lévő két fél között a korábbinál gazdagabb és közvetlenebb információs kapcsolatok jöhetnek létre.

A következő évtizedben kiépülnek és megerősödnek a kistérségi sokrétű közszolgáltatások. Ezek a folyamatok elősegíthetik a helyi társadalmakban a közösségi koordinációk, a közösségi együttműködések fejlődését, avagy a töredezett helyi társadalmak elindulhatnak önmaguk belső kapcsolatrendszereinek fejlesztésének útján.


Az új alternatívák egyik lehetséges formája lehet az, amikor a helyi társadalom két értelemben is új társadalmi szerződést köt, egyrészt befelé a társadalmi csoportok egymással, másrészt pedig a helyi társadalom a helyi kvázi-hatalommal.

Ez egyúttal már kapcsolódik egy demokráciamodellhez, amely határozottan törekszik arra, hogy a helyi társadalom polgárait közvetlenül és rendszeresen bevonja a döntésekbe és a döntések végrehajtásába. Ennek az új intézménytípusnak a neve például civil magisztrátus lehet.


A legtöbb hazai, települési és kistérségi civil társadalom előtt megjelenik az a lehetőség, hogy az új globális térszerkezetben a helyi társadalom virtuálisan integrálódjon a közép-európai és az európai kontinentális társadalomba. Ez a lehetőség részben horizonttágulást, részben kooperációs nyitást kínál.

Ha az információs és tudástársadalom korszakát további társadalom modellek létrejötte követi, akkor nyilván azzal a kihívással kell szembe nézni, hogy az értékközpontú vagy/és tudatközpontú vagy/és egységtermészetű korszakban milyen új közigazgatás és milyen új helyi társadalom modell alakulhat ki. Nagyon óvatosan talán annyit mondhatunk, hogy az intelligens civil társadalmak korszakát, az egyéni és közösségi tudatot fejlesztő és működtető helyi egységtársadalmak korszaka jön el.

Stb.

Az e-közigazgatás és aze-demokrácia jövője 5.Új állam és új demokrácia-vízió

A közép- és hosszú távú e-közigazgatási jövővízió és jövőkép alapja és egyszersmind csúcspontja az államvízió, amely szükségképpen csak egy új demokráciamodellel lehet érvényes. Az új államot és demokráciát szerintünk a következő évtizedekben az alábbi fontosabb felismerések határozzák meg majd:

A dilemmák lényege pusztán azzal nem ragadhatók meg, hogy kis vagy nagy állam, olcsó vagy drága állam, mert ezek az állam jellegéből következő választípusok. A kiindulópont nem lehet más, minthogy generálisan új állammodell szükséges


Magyarországon az elmúlt százötven évben nagyon keveset változott az államosított állammodell, ami elsősorban arra épült, hogy a központi politikai uralmat kell megvalósítania. Az új állammodell rövid távon egyensúlyt kíván teremteni a felső és az alsó akaratok között.

A központi és a nem központi államelemek közötti első érdemi egyensúlyteremtést az információs technológiák bevezetése és alkalmazása kínálja. Ha mást nem, annyit mindenképpen lehetővé tesz, hogy az állam jobban átláthatóbbá válik és a működésének nyilvánossága is erősödik.

Az e-állam és az e-közigazgatás szükségképpen feltételezi, hogy az állam szolgáltató állammá válik, a helyi társadalom pedig hajlandó a partnerségre és él a szolgáltató állam kínált lehetőségekkel.


A gyorsabban, pontosabban, korrektebbül, ellenőrizhetőbben működő állam célrendszere elvezet az új állammodellekhez is. Az új alternatívák tudásállamként, közösségi államként, integráló államként, szakrális államként (stb.) írhatók le.

Mindegyik új modell abban közös, hogy az állam egyfelől értékközpontúvá válik, másfelől pedig az értékparadigmák alapján kifejezetten innovatív, kreatív, a nemzeti állami stratégiák által meghatározott módon fejlesztő állam. Ez a nem semleges állam víziója. Ez ugyanakkor egyszerre versenyképes és új jóléti állam, ám a versenyképesség és a jólétiség nem azonos a huszadik század végi tartalmaival.


Az új állam szellemileg és gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha állampolgárai – kilépve az izolált szerepekből – cselekvőpartnereivé válnak az új típusú államnak. Ez tehát társadalmasított állam és (amiről nem szoktunk beszélni) államfejlesztő társadalom.

Évtizedek óta beszélnek arról, hogy a képviseleti demokráciát a részvételi demokráciával kellene leváltani. Az e-demokrácia egyébként már részleges részvételi demokrácia, de egyúttal a virtuális demokrácia egyik korai modellje. A hosszú távú jövő feltehetően egy olyan új modell lesz, amely szervesen egybekapcsolódik az új állammodellel és egyelőre még csak találgathatjuk a nevét: tudásdemokrácia, tudatközpontú demokrácia, egységdemokrácia, szakrális demokrácia...

Stb.

Megvalósulási alternatívák

Megvalósulási alternatívák Az e-állam és az e-demokrácia szcenáriói

„Nemzeti világvége” + „Lokális elszenvedés”: az állam minden további modernizációja és fejlesztése elmarad.

„Nemzeti alámerülés” és „Nemzeti libikóka” + „Lokális belső szétszakadás”: szintén félbemaradhat a fejlesztés, ám az alámerülés és libikóka forgatókönyv kapcsolódhat pozitívabb lokális szcenáriókkal (csatlakozás az éllovasokhoz), ekkor viszont a belső fejlesztés kikényszeríthet települési és térségi szinten fejlett helyi e-államot és e-közigazgatást.

„Nemzeti tudástársadalom” + „Lokális csatlakozás az éllovasokhoz”: lehetővé teszi a tudásközpontú állam és önkormányzás, valamint a lokális, digitális, részvételi demokrácia kiépülését.

Megvalósulási alternatívák Az e-állam és az e-demokrácia szcenáriói

Az új globális és lokális világszerkezetben néhány térségben úgy is lehet e-demokrácia és magas minőségű e-közigazgatás, ha nemzeti szinten nem lépünk túl a libikóka forgatókönyvön.

Az ideális jövőt teremtené meg, ha a globális tudáskor vagy egységkor a nemzeti egységtársadalom szcenárió és a lokális Közép-Európa a jövő szigete jövőpálya egymást erősíti.

Stb.

Megvalósulási alternatívák Európai Unió, mint e-államszövetség esélyei

„Univerzális belső pusztítás” + „Globális pénzközpontú újkapitalizmus”: az európai államszövetség létrehozásának az esélyei nullára csökkennének.

Ha esetleg az univerzális külső és belső pusztulás szcenáriói egyszerre mennek végbe, akkor az európai kontinensen sincs lehetőség semmilyen jobb megoldásra.

Ha a globális posztkapitalista információs és tudáskori forgatókönyveket nem teszi lehetetlené valamilyen katasztrófákat okozó univerzális szcenárió, akkor elvileg csak Európán múlik, hogy milyen alternatívát választ: az unió részben vagy teljesen szétesik, vagy az információs és tudáskori mozgáspályák segítségével eljut az e-államszövetség valóra váltásáig.

Megvalósulási alternatívák Európai Unió, mint e-államszövetség esélyei

Ha az e-államszövetséget vagy egyáltalán bármilyen szorosabb európai integrációt a tagállamok opponálnak, akkor az információs és tudásakor technológiái és szolgáltatásai még mindig lehetőségeket kínálnak a virtuális kohézió és kooperáció magasabb szintjének elérésére.

Ha a világ egyaránt halad az egységesülés és differenciálódás irányába, akkor az a legvalószínűbb alternatíva, hogy a sokszintes világszerkezetben minden elem, így a kontinentális szint is egyszerre integrálódik és erősíti autonómiáját.

Megvalósulási alternatívák Magyarország alternatívái az e-kormányzásban

Ha az Európai Unió belső megosztottsága különösebben nem javul, ám a kontinensen befejeződik az e-közigazgatás kiépítése, de Magyarország ebben a folyamatban lemarad, ez az ország versenyképességét, fejlődését, közmegegyezését jelentősen rontja.

Ha Magyarország ebben a folyamatban lépést tart, akkor komoly és átütő fejlődést érhet el. Ebben az esetben viszont Magyarországon 2010. körül a kormányzás és önkormányzás minden szintjén sikeresen kell befejezni az e-kormányzás és e-közigazgatás adaptálását.

Megvalósulási alternatívák Magyarország alternatívái az e-kormányzásban

Ha az Európai Unió megoldja a jelenlegi szervezeti, finanszírozási, működési problémáit, akkor Magyarországnak 2012-re nem csak az e-közigazgatás bevezetését kell elvégeznie, hanem addig gyors tempóban ki kell alakítania az intézményesített, nemzeti, állami és lokális e-demokráciát.

Ha Magyarország a második nemzeti fejlesztési terv időszakában csak az elkésett ipari kor elmaradt fejlesztéseit próbálja behozni, és az új kor kihívásait csak minimálisan teljesíti, a fejlett világhoz nem felzárkózunk, hanem nő a lemaradásunk.

Ha minden jól megy, Magyarország 2014-re a tudáskor egyik vezető állama lehet, és erősítheti azokat a kondícióit is, amelyekkel beléphet a következő korszakok világába.

Megvalósulási alternatívák A magyar térségi e-önkormányzás forgatókönyvei

Ha a lokális szcenáriók azt vetítik előre, hogy Magyarországon kialakulnak a végleges regionális és kistérségi egységek, akkor ehhez képest Magyarország negatívan vagy pozitívan cselekedhet.

Ha a negatív válaszból kifolyólag a térségi és a helyi e-közigazgatás teljes kiépülése nem fejeződik be a második nemzeti fejlesztési terv időszakában, akkor Magyarország regionális fejlődésekben évtizedes hátrányt szenvedhet.

Ha a következő tíz évben minden kormány mindent megtesz a program finanszírozása érdekében, akkor még a fejlesztés alacsony szinten is megvalósulhat, ami azt jelenti, hogy a közigazgatás infokommunikációs modernizációja megtörténik, de a felkészületlen és motiválatlan helyi társadalom többsége nem él ezekkel a szolgáltatásokkal.

Megvalósulási alternatívák A magyar térségi e-önkormányzás forgatókönyvei

Ha a jobb megoldást magas szintű megvalósítás kíséri, ebben az esetben az első nemzeti fejlesztési tervben szereplő, négy európai e-közigazgatási lépcső kiépül, és a polgárok többsége a negyedik lépcső lehetőségei szerint aktív partneri szerepet játszhat.

Ha lokálisan kialakulnak a helyi tudástársadalmak, és ezek összekapcsolódva létrehozzák a közép-európai jövőszigetet, akkor az e-közigazgatás hathatósan segít abban, hogy az állam további modernizációi és a lokális életminőség-fejlesztések végbemenjenek.

Megvalósulási alternatívák A helyi e-demokrácia intézményesülésének lehetőségei Ha a következő parlamenti és önkormányzati

ciklusokban nem jön létre működőképes alternatíva, akkor a politikai konszenzus, sőt esetleg társadalmi megegyezés hiányában a politikai és a választási rendszer változatlan marad.

Valószínű, hogy a fejlődés lassan halad előre, amelyet nagyobb globális, európai vagy nemzeti válság nem borít föl, de csak részlegesen megy végbe és ezek előnyeiből nagy társadalmi csoportok hosszú időre kimaradnak.

Lehetséges, hogy lesznek közigazgatási online szolgáltatások, de nem teremtik meg az e-választás lehetőségét, vagy kísérletképpen lesznek e-választások, de az önkormányzatok nem merik bevezetni az e-népszavazás jogi intézményét.

Megvalósulási alternatívák A helyi e-demokrácia intézményesülésének lehetőségei

Normális, nagyjából azonos ritmusú fejlődés esetében legkésőbb a 2014-es országgyűlési választások időszakában Magyarországon működik az e-demokrácia, az e-választás és az e-népszavazás intézménye.

Ha a normálisnak nevezhetőt meghaladó fejlesztés jellemzi majd a kormányzati, önkormányzati és civil politikát, akkor az e-demokrácia fejlesztése elvezethet a tudás és tudatfejlesztési korszak intézmény és szolgáltatás megalapozásáig.

Megvalósulási alternatívák Személyes és közösségi e-tudatok mint aze-demokrácia minőségi feltételei

Lehetséges, hogy érdemben nem történik semmi, bár látszólag lesznek fejlemények, ám az egyén életében, életminőségében, a személyes és csoportos tudatállapotban nem változik semmi.

Ha a globális és a lokális világ nem ismeri föl a tudatfejlesztések szerepét és változatlanul valamilyen kvantitatív jövőmodellben gondolkodik, a közigazgatás a legjobb akarat mellett sem tud minőségi életesélyek javításában segíteni.

Valószínű, hogy nagyon sok (vagy változatlanul kevés) polgár saját tudását és tudatát folyamatosan javítja, és ha ez a kisebbség fokozott felelősséget vállal a településért és önkormányzásáért, partnere az e-közigazgatási fejlesztéseknek.

Megvalósulási alternatívák Személyes és közösségi e-tudatok mint aze-demokrácia minőségi feltételei

Ha igaz, hogy az egyéni tudat stabilizálásában és biztonságérzetében kulcsszerepe van a lokális közösségi tudatnak, akkor a legjobb közigazgatási fejlesztések egy része tudatosan és megfontoltan törekszik a részben intézményesített lokális kollektív tudat erősítésére.

Egyelőre akár globális, akár lokális szinten legkevésbé a tudatfejlesztések módszertana van végiggondolva, ezért a legjobb forgatókönyvek is feltételezik, hogy a következő években a lokális tudatosság vagy ennek részeként a közigazgatási tudatosulás is belekezd paradigmaváltásokba.

Esélyek és kockázati tényezők Kimondható, hogy az e-közigazgatás bevezetése helyes

törekvés, és a jelenlegi normák és indikátorok szerint valószínű, hogy Magyarországon 2008 és 2013 között az e-közigazgatás bevezetése véget ér. Azonban néhány alapvető tipikus konfliktusforrást még szeretnék előre jelezni:

1. Az európai tagállamok a különböző közigazgatási hagyományai miatt sokféleképpen értelmezik az e-közigazgatást, s ezért a magyar e-közigazgatási modell további kidolgozása, megvitatása és társadalmi elfogadtatása nem spórolható meg.

2. Az e-közigazgatás nem egyszerűsíthető a hivatalok számítógépes ellátására vagy az e-ügyintézésre. Egy ilyen felfogás állami programmá emelése szükségképpen magával hozná az e-közigazgatás csődjét.

Esélyek és kockázati tényezők

3. Sok helyen az e-közigazgatási reform vagy fejlesztés elakad, sikertelen vagy újrakezdést igényel mindenekelőtt a szervezetlenség vagy hebehurgya szervezettség miatt, vagy ha csak néhány tucat helyen, egymástól elszigetelve kezdik el az e-közigazgatás bevezetését.

4. Az informatikai és közigazgatási szakmai kör nem érti eléggé egymást, a végrehajtáshoz nem lesz egységes kormányzati akarat, s nem lesz megfelelő előzetes felkészítés, vagy az önkormányzati testületek több helyen nem akarják az e-közigazgatás adaptálását, vagy félnek ettől a modernizációtól, esetleg az értelmiség egy része nem áll a civil társadalom többségének várható pártoló akarata mellé.

Esélyek és kockázati tényezők

5. A legtöbben attól tartanak, hogy papíron megtörténik az e-közigazgatás széleskörű bevezetése, aminek eredményeként az infokommunkációs modernizáció nagyjából végigfut a magyar közigazgatásban, csakhogy a kormányzás-közigazgatás szükséges átalakítása csak korlátozottan sikerül.

6. A hosszú távú jövőkép ismertetése és a lehetséges jövő-forgatókönyvek bemutatása jelezte, hogy a legnagyobb tét az új állam, az új közigazgatás, az új demokrácia modellek kidolgozása és tudatos, megfelelő időben kezdett, kellő tudást hasznosító valóra váltása. Nagy veszélyforrás, hogy ma ezt senki nem tartja reálisnak.

Hogyan élünk közpolgárkéntHogyan élünk közpolgárként2020-ban?2020-ban?

Köszönöm figyelmüket!Köszönöm figyelmüket!

Varga CsabaVarga Csaba

www.vargacsaba.huwww.vargacsaba.hu

www.strategiakutato.huwww.strategiakutato.hu

www.inco.huwww.inco.hu

www.metaelmelet.huwww.metaelmelet.hu

www.evilagonline.huwww.evilagonline.hu

http://www.vargacsaba.hu/

http://www.strategiakutato.hu/

http://www.inco.hu/

http://www.metaelmelet.hu/

http://www.evilagonline.hu/

Documents

Az e-közigazgatás és e-demokrácia jövője - 2006 - Varga Csaba