Digitális Magyarország

SZAKMAI PROGRAM

A kitörés útjai, a remény programja

2013

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ..................................................................................................................... 3

A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása .................................................................................................................. 6

Digitális otthon ................................................................................................................. 6

Digitális, internet alapú gazdaság .............................................................................. 8

Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás .................................................. 12

Szabványosítás ............................................................................................................... 13

Digitális oktatás, digitális tudás ............................................................................... 18

Digitális egészségügy ................................................................................................... 20

Digitális közlekedés ..................................................................................................... 22

Intelligens vasút ............................................................................................................ 26

A városi és távolsági közlekedés egységes elektronikus jegyrendszere ... 27

Digitális kultúra, közgyűjtemények ....................................................................... 27

Digitálisan közvetített multimédia tartalom ...................................................... 31

Digitális állampolgár, digitális közösségek ......................................................... 32

Digitális közigazgatás és közszolgáltatások ........................................................ 35

Fogyasztói jogérvényesítés ........................................................................................ 38

Digitális települések .................................................................................................... 38

Intelligens város ............................................................................................................ 39

A Digitális Magyarország Program megvalósíthatósága .......................... 39

Biztonság, azonosítás, személyiségi jogok ........................................................... 44

Végpontok védelme .............................................................................................................. 45

Tartalom védelme ................................................................................................................. 45

Dokumentumkezelő védelme ........................................................................................... 45

Átviteli hálózat védelme ..................................................................................................... 46

Az adatokkal kapcsolatos rendelkezési jog ................................................................. 46

A tájékoztatáshoz való jog .................................................................................................. 47

A hatóságok közötti hatékony és biztonságos adatszolgáltatás ........................... 47

Jogi, szabályozási feltételek ....................................................................................... 48

Finanszírozási, megvalósítási feltételek ............................................................... 50

A szektor nemzetgazdasági hatásai ................................................................................ 51

Lehetséges EU források ....................................................................................................... 52

A Digitális Magyarország program megvalósításának fontosabb projektjei .................................................................................................................. 55

3

Bevezetés Az ország jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetében nem egyszerűen fordulatra, hanem a gyors

változást, a fejlődés dinamikus felgyorsítását lehetővé tévő kitörésre van szükség. Feladatunk,

hogy a 2014 előtti négy év vegetálását gyorsan feledtetve egy dinamikus modernizációs pá-

lyára állítsuk Magyarországot.

A 21. század első évtizedeiben az infokommunikáció vált a gazdaság egyik fő mozgatórugó-

jává, az IKT eszközök minden ágazatban megjelentek, és egyre nagyobb jelentőségre tesznek

szert. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szektor ellenállt a válság hatásainak, ahogyan azt az

OECD 2012 őszén megjelent jelentése is tartalmazza. A 2007-ben elkezdődött gazdasági vál-

ság ellenére az elmúlt évtizedben az IKT szektor komolyan bővült, egyre nagyobb részét

adja a tagországok GDP-jének, ám ami ennél is fontosabb, az IKT a gazdasági növekedés

igazi motorja.

Ez a megállapítás Magyarországra is érvényes. Az infokommunikáció a gazdaság minden

területén – közvetítőként, hálózatszervezőként – jelen van, egyre érdemibben befolyásol-

ja a termelést, a szolgáltatásokat. Az IKT-szektor különleges szerepét az adja, hogy alapja a

humántőke és az emberi-erőforrás, így gyorsabban képes alkalmazkodni az új helyzetekhez, a

fizikai tulajdon helyett pedig elsődlegesen a szellemi tulajdonra épít.

A jelen kor körülményei között a gyors kitörési pályát a digitális technológiáknak az élet

minden területén megvalósított intenzív alkalmazása kínálja. Azok az országok lesznek

sikeresek, amelyek a lehető leghamarabb felismerik ennek jelentőségét, és ösztönzik ki-

teljesedését. Aki ezt a folyamatot csak utolérni, nem meghaladni akarja, az lemarad.

A világ sikeres országaiban már végbement a digitális átalakulás, a szélessávú internet és rajta

keresztül a felhalmozott tudás, tapasztalat dinamikusan növekvő része mindenhol, mindenki

számára elérhetővé vált, és e társadalmak mind nagyobb része aktívan él is ezekkel a lehető-

ségekkel. Ez a modellváltás lehetővé teszi az új, fenntartható növekedési pályára állást, az

esélyek dinamikus bővülését, a munkalehetőségek kiszélesedését, az élethossziglan tanulást, a

tértől, távolságtól független együttműködést, segítségnyújtást, támogatást, érdemben segíti az

esélyegyenlőséget.

Azok a vállalkozások, melyek nem használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, előnyö-

ket, elvesztik versenyképességüket. Már ma is számtalan példán keresztül mutathatók be az

internetalapú gazdaság, a digitálisan működő közszolgáltatások költségcsökkentő, hatékony-

ságnövelő, környezetet kímélő hatásai, amelyek a családok, háztartások és a vállalkozások

számára is előnyöket hoznak.

A digitális Magyarország megteremtése ezért nem lehet egyszerűen egy a párhuzamos

szakpolitikai elképzelések közül: minden területet át kell fognia, minden területen, komplex

módon meg kell jelennie.

Mit kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország kitörjön a hibás körből, a lemaradás-

ból?

Először is mindenki számára lehetővé kell tenni az ország egész területén a gyors, nagy

sávszélességű, interaktív internetelérést és a lehető legszélesebb kört képessé kell tenni

ennek az erőforrásnak a használatára. Magyarországon az államnak a digitális írástudás

kérdését a hagyományos, „analóg” írástudással egyenlő súlyú célként kell kezelnie.

4

Az ENSZ Közgyűlés 2011-ben közgyűlési állásfoglalásként fogadott el egy jelentést, amely

az internet-hozzáférést alapvető emberi jogként határozza meg1. Az állásfoglalás hangsú-

lyozza a kormányok szerepét abban, hogy minden állampolgár legyen „bekötve” az internet

hálózatába, és ezáltal élvezhesse a világ rengeteg információjához való hozzáférés előnyeit,

illetve az állampolgárok is képesek legyenek interaktívan jelen lenni a nemzetközi kommuni-

kációs térben.

E gondolat szellemében egy modernizációs program nem célozhat meg kevesebbet, mint azt,

hogy minden magyar háztartás és vállalkozás rendelkezzen közműszerűen szélessávú in-

terneteléréssel, az ennek használatára alkalmas eszközzel, és ténylegesen hozzáférjen olyan

internet alapú szolgáltatásokhoz, amelyek alkalmasak

a háztartások esetében: az egyes állampolgárok életminőségének javítására, a munká-

hoz jutás esélyeinek növelésére, a tudás és az információk megszerzéséhez, a társa-

dalmi különbségek csökkentésére;

a vállalkozások esetében: működési körük és lehetőségeik, ezzel versenyképességük

növelésére, a modern vállalatok egymásra épülő tevékenységláncolatába történő be-

kapcsolódásra;

az állam esetében: az ügyfél-centrikus, személyre szabható, egyszerű, hatékony, átlát-

ható közszolgáltatások kialakítására.

A digitális közmű e célok megvalósításának alapvető eszköze.

A digitális közmű

1. A szélessávú internetelérést biztosító digitális közmű egy olyan fizikai háló-

zat és az annak igénybevételével elérhető alkalmazások szolgáltatásainak ösz-

szessége, amelyhez, mint egyetemes szolgáltatáshoz alanyi jogon történő hoz-

záférést kell biztosítani

a) fizikai hálózatként minden magyarországi lakás, valamint vállalkozás, költ-

ségvetési, illetve társadalmi szervezet székhelye által használt bel- és külterüle-

ti ingatlan számára helyrajzi számmal azonosítva;

b) szolgáltatásként a hivatalos kapcsolattartás során hitelesnek elfogadott elekt-

ronikus levélcímmel és tárhellyel:

ba) minden magyar állampolgár számára jogszabály alapján meghatáro-

zott, a személy egyértelmű azonosítására alkalmas azonosító alapján;

bb) a Magyarországon bejegyzett vállalkozások számára a nyilvántartó

hatóság nyilvántartásba bejegyző döntése részeként, a hatóságokkal való hiva-

talos kapcsolattartásra jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosítá-

sával;

bc) minden más hazai jogi személy és jogi személyiséggel nem rendel-

kező, hitelesen nyilvántartott szervezet számára a létrejöttét tanúsító nyilván-

tartási döntés részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra e nyil-

vántartás szerint jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával;

bd) kérelemre a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb hazai szer-

vezet, vagy közösség számára, ha azok a szolgáltatás igénybevételekor kötele-

zettséget vállalnak arra, hogy feljogosított képviselőik hivatalos (hatóságokkal

1 http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/17session/A.HRC.17.27_en.pdf és http://daccess-

ods.un.org/access.nsf/Get?Open&DS=A/HRC/20/L.13&Lang=E 29/06/2012

5

és közszolgáltatókkal), a szervezet nevében folytatott kommunikációjukban ezt

a címet használják;

be) kérelemre a lakás vagy munkavégzés céljából az országban tartóz-

kodó, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok

számára a magyar hatóságokkal történő hivatalos kapcsolattartáshoz.

2. A digitális közmű minden használója e szolgáltatáson keresztül hitelesen

kommunikálhat és köteles rendszeresen megvizsgálni, kapott-e neki szóló kül-

deményt.

a) Ha ezt bármilyen okból nem teszi, jogosult megbízottat állítani vagy ügyse-

gédet, illetve a Magyar Postán keresztül hibrid szolgáltatást igénybe venni.

Ezekben az esetekben is érvényesek a küldemények fogadásának jogkövet-

kezményei az általános szabályok szerint.

b) A fizikai kapcsolat igénybe vétele nem kötelező, a szolgáltatás alanya saját

felelősségére bármely más szolgáltatáson keresztül is tarthatja a kapcsolatot.

3. Az egyetemes szolgáltatásként jogszabályban meghatározott mértékben biz-

tosítotton felüli sávszélesség, többlet elektronikus tárhely, többlet elektronikus

levélcím, valamint SMS üzenet a küldemény érkezéséről kérelemre, szolgálta-

tási díjfizetés ellenében biztosítható.

4. A digitális közművön keresztül az egyetemes szolgáltatásként biztosított al-

kalmazások mellett bármely Magyarországon elérhető internetes alkalmazás az

alkalmazás szolgáltatója és annak igénybevevője által kötött egyedi szerződés

alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében nyújtható a 3. pontban meghatá-

rozott technikai lehetőségekkel összhangban.

Az ország egész területét behálózó digitális közmű lehetővé teszi a nyilvános, ingyenes inter-

netelérést minden településen, legyen az falu, város, vagy a főváros. A teljes körű internetel-

érés a feltétele annak, hogy új, internetgazdaság alapú munkahelyek jöjjenek létre, mindenki

számára folyamatosan elérhetővé váljanak az ismeretek, információk, kialakuljanak a polgári

élet új színterei, létrejöjjön a tudásalapú hálózati társadalom.

Különösen fontos, hogy az aktív korba lépő új nemzedékek tagjai közül mindenki a Digitális

Magyarország polgáraként nőjön fel. Iskolatáska helyett minden iskolásnak olyan eszköz le-

gyen a kezében, amely az interneten keresztül teszi lehetővé minden tananyag és a szükséges

háttérismeretek elérését. Nem lehet olyan általános és középiskola, szakiskola, felsőoktatási

intézmény, kollégium, könyvtár, melynek oktatótermeiben, tanulószobáiban, illetőleg olvasó-

termeiben nem elérhető az internet. A teljes körű interneteléréssel megvalósulhat a szolgálta-

tató állam, radikálisan javulhat az egészségügyi ellátás, az eddigieknél többek számára vál-

hatnak elérhetővé kulturális kincseink, csökkenthető az energiafelhasználás, és a környezet

terhelése, növelhető az állampolgárok információval történő ellátása és biztonságérzete.

A Digitális Magyarország létrejötte nem egy valamikor, valamilyen mutatók mellett elérhető

állapot, hanem egy pálya, folyamatos intenzív megújulás, amely lehetővé teszi, hogy a polgá-

rok, az intézmények, a vállalkozások lépést tartsanak az eszközök, szoftverek fejlődésével és

a rajtuk keresztül elérhető dinamikusan növekvő felhalmozott tudással, az együttműködés

szintjének növelésével, és képesek legyenek kihasználni az időben és térben korlátozatlan

internetelérés adta lehetőségeket. A Digitális Magyarország program megvalósítása ugya-

6

nolyan jelentőségű, országos modernizációs igény, mint a korábbi nagy infrastrukturális

fejlesztések, a vezetékes ivóvíz, az elektromos áram eljuttatása, illetve a ma is zajló csa-

tornázás. Ez az új infrastruktúra a tudás infrastruktúrája, a társadalom tényleges hálózatos

működésében rejlő lehetőségek kiaknázására nyújt lehetőséget.

Magyarország új parlamentjének és kormányának fel kell ismernie, hogy a XXI. században a

fejlődés legfontosabb feltétele a tudás és a tanulási, ismeret-megszerzési képesség, az

interkonnektivitás, illetve az ezeken alapuló gazdaság és társadalom. Programjával ennek

megteremtéséhez kell hozzájárulnia.

A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása A Digitális Magyarország Programként leírt folyamat az élet minden területén kedvező hatást

fejt ki. Megvalósítását komplex, minden ágazatot átfogó programként kell kezelni, amelynek

elemeit az infokommunikációs fejlesztések, a hálózati infrastruktúrára épülő és azon keresztül

hozzáférhető alkalmazások és a bennük felhalmozott ismeret, tudás alkotják. A Program meg-

valósulásának eredményeként versenyképesebbé válik a gazdaság, új munkahelyek teremtőd-

nek, átalakul és nemzetközivé válik a hazai munkaerőpiac, hatékonyabbá, szolgáltatásközpon-

túvá válnak a közszolgáltatások, csökken a környezetterhelés, kényelmesebbé, élhetőbbé válik

mindennapi életünk.

Digitális otthon

A digitális (intelligens) otthon rendeltetése, hogy a lehetőleg egyetlen rendszerben integrált

módon összekapcsolt, együttesen felhasználható modern infokommunikációs technológiák

hozzáférhetők, kihasználhatóak legyenek az otthonban végzett hagyományos és újabb tevé-

kenységek során is. Különböző, szinergikus célokat szolgál: az energiatakarékos felhasználá-

sát (világítás, fűtés, légkondicionálás stb. automatizálása), biztonsági és riasztórendszerek

szabályozását, szórakozást (az otthon, mint szórakoztatóközpont, információhoz való állandó

hozzáférés), táv-betegápolást, idősek és mozgáskorlátozottak felügyeletét, az otthoni munka-

végzést és egy sor más ma még ki sem talált lehetőséget.

A digitális otthonok kialakítása a több célra használt multifunkcionális eszközök távoli és

programozható vezérlését, automatizálását is jelenti. Az összekapcsolt eszközök a biztonsági

berendezésektől, a környezet állapotát figyelembe vevő fűtő-, szellőztető-, öntőző berendezé-

seken át, a kényelmi és szórakoztató elektronikáig vagy a konyhai gépek digitalizált, távolból

vezérelhető változataiig terjednek. Az eszközök vezérlése történhet hanggal is. A lakástulaj-

donos egyetlen utasítással (mobiltelefonról, telefonkészülékről, internetre kapcsolt távoli

számítógépről) élesítheti a biztonsági berendezést, működtetheti a kiválasztott világítást, ki-be

kapcsolhatja a szükséges berendezéseket, mozgatja a függönyt, a redőnyt; beállítható, prog-

ramozható a fűtés és a légkondicionálás. Kormányzati szinten is támogatni kell az IP-alapú,

távolról is vezérelhető háztartási eszközök elterjedését, amely ugyancsak hozzájárulhat a fel-

használt energia és a környezetterhelés csökkentéséhez, ugyanakkor, mint réspiac lehetőséget

nyújt az export- és ezen keresztül foglalkoztatás-bővítésre is.

A digitális otthon megvalósításának folyamatában a nagy sávszélességű internettel már ellá-

tott területeken a piaci áttörést a szolgáltatáshoz ingyenesen biztosított adapter („Okos do-

boz”), a jelenleginél érezhetően olcsóbb ár, valamint új, a hagyományos internetszolgáltatók-

nál még nem elérhető, például egészségügyi, közlekedési, közbiztonsági stb. szolgáltatások

biztosítása nyújthatja.

7

Az elmaradottabb területeken az adapterek akár ingyenes biztosítása sem eredményezi önma-

gában az internet-szolgáltatás igénybevételét, ezeken a területeken a fejlődés beindításához

biztosítani szükséges a képzettséget nem igénylő távmunka (például adatrögzítés, digitalizá-

lás, távfelügyelet) lehetőségét, amelyhez a számítógépet a betanítási, továbbképzési hátteret a

távmunkát nyújtó szervezet biztosítja.

A minden háztartásban elérhető szolgáltatások között elsőként az okos mérők alkalmazását

célszerű megvalósítani, amely a lakosság számára kézzel foghatóan bizonyíthatja az internet

mindennapi használatának egyik lehetséges előnyét. Az okos mérők biztosította intelligens

fogyasztás-szabályozás ugyanis mind a fogyasztói, mind a szolgáltatói oldalon lehetővé teszi

a hatékonyságjavítást, és ezen keresztül a költségcsökkentést. A termelő költségeinek csökke-

nése révén közgazdaságilag megalapozottan úgy csökkenthetők a fogyasztói árak, hogy az

nem eredményezi a szolgáltatás ellehetetlenítését, továbbra is lehetőséget nyújt a szolgáltatási

színvonal emeléséhez szükséges fejlesztések megvalósításához.

A lakásokon belül telepítésre kerülő „Okos doboz”, interfészekkel rendelkezik a közműszol-

gáltatók mérőórái felé, megtalálható rajta az internet, a televízió, a mobiltelefon csatlakoztatá-

sát biztosító kimenet, valamint az intelligens lakásban található IP-alapú eszközök csatlakoz-

tatásához szükséges univerzális kimenet.

A digitális (intelligens) otthon alapvető funkciócsoportjai:

a.) intelligens (környezetre reagáló) épület, közművek

b.) biztonságtechnika és vagyonvédelem,

c.) otthoni tanulás, kulturálódás, szórakozás, vásárlás és ügyintézés ,

d.) otthoni munkavégzés és vállalkozás menedzselés,

e.) otthoni beteg- és gyermekfelügyelet .

A felsorolás természetesen később bővíthető, de ezen alapfunkciók kiépítése is komoly fejlő-

dési potenciált jelent.

Ezek a funkciók a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatásokkal együtt a lakóhelyek egyre

nagyobb hányadában terjednek el a minél közelebbi jövőben. Az egyes funkciók IKT alapú

megoldásokkal válnak hatékonyabbá és biztonságosabbá. Kiemelt figyelmet kell fordítani a

rendszer biztonságára, hogy ne történhessen illetéktelen és jogtalan felhasználás.

A drága üzemanyag jelentős mértékben növeli a közlekedési és szállítási költségeket. Ezzel

párhuzamosan a távközlési költségek relatíve alacsonyan maradnak. Ez a folyamat átrendező-

dést okoz a fogyasztásban. A személyes közlekedés helyett internetes vásárlás, ügyintézés

és otthoni szórakozás válik általánossá. Aki teheti – szintén interneten keresztül - lakó-

helyéről dolgozik. Az otthonokba közvetlenül szállítják ki az árukat a megrendelések alapján.

A társadalmi kapcsolattartások is nagyrészt a kommunikációs hálózaton keresztül történnek.

A folyamat várhatóan a kertvárosokban lesz először érzékelhető, ahová városi munkavégzésre

épülő háztartások telepedtek ki, ám az ingázás egyre költségesebbé válik. 2

A minden háztartásban elérhető internet bárki számára lehetővé teszi távmunka végzését,

vagy a munkalehetőségek, munkahely keresését. Az interneten keresztül elérhető szolgálta-

tások jelentős mértékben hozzájárulnak az életminőség javításához, a távolról elintézhető

ügyek révén az utazás megtakarításával sok esetben jelentős költségcsökkentést és csök-

kenő környezetterhelést eredményez a családok számára.

2 Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) IT

3 tanulmány, 2007.

8

A mindenki számára rendelkezésre álló internet szélesíti a különböző típusú helyi és szakmai

információhoz jutás, a közéletben való közvetlen részvétel lehetőségét, az azonos értékek

mentén szerveződő közösségeken belüli információcserét, mindezekkel a demokrácia kitelje-

sedését.

Az interneten elérhető információk hozzásegíthetnek a pihenésre, szórakozásra, regeneráló-

dásra szánt idő aktívabb, hasznosabb eltöltéséhez.

A fenti funkciókkal rendelkező digitális otthonok létrejötte természetesen nem várható egy

kormányzati cikluson belül. Hosszú távú folyamat, amely a tartalmát és a használóit tekintve

is csak fokozatosan valósulhat meg. A Digitális Magyarország program megvalósítása révén a

mindenhol, mindenki számára elérhető internet-szolgáltatás a felsoroltak igénybevételének a

lehetőségét biztosítja, kinek-kinek igénye, szükséglete és anyagi lehetőségeinek függvényé-

ben. A digitális otthonok kialakításához az energiafelhasználást csökkentő, a környezetvéde-

lem szempontjait figyelembe vevő, az állampolgárok kényelemét, biztonságát és életminősé-

gét javító, intelligens eszközök piaci térhódítását az államnak érdemes ösztönöznie.

Digitális, internet alapú gazdaság

A mindenki számára hozzáférhetővé tett internet eredményeként az új foglalkoztatási formák

keretein belül új munkahelyek létesülhetnek:

a teremtett új szükségletek, és e szükségletek ellátására létrejövő új szervezetek, cé-

gek munkaerőigénye révén;

a távmunka körének állami támogatása azokban az esetekben, amikor az a munka-

erőpiacra belépők számának bővítését eredményezi, különös tekintettel a hátránnyal

indulók, kistelepüléseken vagy fogyatékkal élők, kisgyerekes anyák esélyeire (elsőd-

legesen a betanítás költségeire, a be nem válás kockázatának kezelésére). A távmunka

fontos szerepet játszik a fenntarthatóságban is, mivel jelentős mértékben csökkentheti

az üzemanyag- és energiafogyasztást, a károsanyag-kibocsátást.

otthoni munkahelyek, információs és más digitális szolgáltató központok, call cente-

rek, távfelügyeleti rendszerek létrejötte révén;

a már létrejött információk digitalizálásának kiterjesztése, a folyamatosan keletkező

újabbak elérhetővé tétele, a távoktatás, beleértve az egyéniesített módszereket, távkor-

repetálás hazai és külföldön élő diákok számára, az épületüzemeltetési és -biztonsági

rendszerek távfelügyelete, az orvosi és szociális távdiagnosztika, távsegítség szélesebb

körű megjelenése révén, (akár más országban lévőké is)

a gazdaság szereplői között az optimálisabb munkamegosztás lehetősége

„digitális népművelők” az információs társadalom adta lehetőségek ismertetésére, a

folyamatosan megújuló technológiák elsajátítására az ebben akadályozott csoportok

számára. Az így számukra is elérhetővé váló, az interneten meglévő tudástömeg és

szociális hálózatok lehetőséget adnak a felzárkózásra, a kitörésre.

A távmunka a közvetlen költségmegtakarításon túl olyan előnyökkel is jár, mint a nagyobb

rugalmasság, a növekvő munkavállalói elégedettség és motiváció, amely nagyobb haté-

konyságot eredményez, valamint a mindezek következtében csökkenő fluktuáció és hiány-

zás.

A távmunka nem keverendő össze a távfoglalkoztatással, a vállalkozásban már korábban is

ellátott egyes munkatevékenységek kiszervezésével, és otthonról történő ellátásával. Bizonyos

költségmegtakarítás, illetve egyes esetekben komfortérzet javítás vagy speciális igények ki-

elégítése ezekben az esetekben is elérhető. Költségmegtakarítás jellemzően abban az esetben,

9

ha a kiszervezés a vállalkozás teljes infrastruktúrájára hatással van (például kisebb székházba

költözik a menedzsment). Ugyanakkor ez a forma nem csökkenti munkanélküliséget.

Egyes elemzések szerint a hagyományos munkavégzés hatékonysága 50-70 százalék, a táv-

munka ehhez képest 20-30 százalékkal hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.3 Más

becslések szerint a távmunkával, a munkába járással töltött idő megtakarítása révén a munka-

idő mintegy 10 százalékát lehet felszabadítani.4 Egy konkrét példa szerint egy távmunka-

hely éves szinten mintegy 82 százalékos üzemeltetési, 100 százalékos irodai beruházási költ-

ségmegtakarítással, illetve 47 százalékos informatikai beruházási költségtöbblettel járt, amely

összességében mintegy 70 százalékos költségmegtakarítást eredményezett.5

A fenti előnyök és eredmények mellett figyelembe kell venni a távmunka gyakorlati alkalma-

zásai során szerzett olyan tapasztalatokat is, amelyek hátráltatják a terjedését vagy éppen visz-

szavetik a munkalehetőségnek ezen formáját. Ezek kiküszöbölésére különös hangsúlyt kell

fordítani. A legfontosabb a távmunkába bevontak körében a számukra újfajta munkakultúra

elsajátítása, az eszközök sajátként történő használatára, megóvására ösztönzés, például úgy,

hogy bizonyos idő után kedvezményesen vagy ingyenesen a tulajdonukba kerülhet.

Az állam megfelelő adókedvezményekkel ösztönzőleg hathat a munkaerőpiacra új munkaerőt

bevonó távmunkahelyek létesítésére.

A kis- és középvállalkozások számára nagy jelentőségű a nagy sávszélesség által biztosított

forgalomnövelési lehetőség a változó kereslet és alapanyag-kínálat folyamatos nyomon köve-

tésével, gazdaságosabb a pillanatnyi kereslethez jobban igazodó tevékenység kialakításával;

bekapcsolódási lehetőség az EU szolgáltatási térbe, az internet alapú vagy internettel támoga-

tott gazdaságba. Az internet e vállalkozások számára is lehetővé teszi a hatékonyabb marke-

ting tevékenységet, tényleges lehetőséggé teszi a kooperációt, a vertikális vagy horizontális

beszállítói clusterek létrejöttét, a bekapcsolódók ily módon is szélesíthetik piacaikat. A kö-

vetkező kormánynak ösztönöznie kell azt, hogy egyre több hazai kis és középvállalkozás

legyen elérhető az interneten, rendelkezzen folyamatosan frissített honlappal, és/vagy

jelenjen meg valamely közösségi médiafelületen.

A gazdasági folyamatokban az információ alkalmazása olyan intenzitási fokot ért el, hogy a

korábbi értékteremtő elemek, a „munka” és a „tőke” mellett hasonló súllyal megjelenik az

„információ” is. Korábban az üzleti siker elsősorban a termék tulajdonságain és a kapcsolódó

feltételrendszeren (ár, szállítás határideje, kedvezmények stb.) alapult. A vásárló szükségletét

a versenytárshoz képest olcsóbban vagy magasabb minőséggel lehetett kielégíteni. Később

ezekhez még olyan sikertényezők járultak, mint a szállítás gyorsasága vagy a termék adaptá-

lása a vevő igényeihez. Napjainkban a piaci versenyben meghatározó tényező lett az informá-

ciókkal való ellátottság. Aki több és jobb információval rendelkezik a piacról és potenciális

vevőiről, és képes azokhoz rugalmasan alkalmazkodni, (illetve azokat befolyásolni) az tud

nagyobb eséllyel a piacon maradni. Míg korábban az információ a fizikai folyamatok ki-

egészítő funkcióját látta el, a digitális gazdaságban alapvető termelési és versenyténye-

zővé vált.

Az internet üzleti alkalmazásainak elterjedésével egyre nagyobb jelentőséget nyernek a kiala-

kuló internetes piacterek, amelyek megváltoztatják az eddig alkalmazott értékesítési- és ér-

3 PriceWaterhouseCoopers: Kutatási háttéranyag, 2004 4 A távmunka elmélete és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, 2009 5 A távmunka és perspektívái Magyarországon, 2004

10

téklánc folyamatokat. A hatékonyabb működés mellett lényegesen csökkenthetik az üzleti

folyamatok működtetési költségeit. Az elektronikus piactereken – a klasszikus piacokhoz ha-

sonlóan – az eladók és a vevők termékeket és szolgáltatásokat cserélnek ki egymás közt, de

mindezt elektronikus úton teszik akár az egész világra kiterjesztett módon. Ezért bővül a

rendszer szereplőinek köre, a hagyományos szereplők – termék, piactér, fogyasztók, eladók –

mellett megjelennek az infrastruktúra-, háttér- és tartalomszolgáltatók. A Digitális Magya-

rország programja ösztönzően kíván hatni az elektronikus piacterek kialakulására, ezzel

új munkalehetőségeket teremtve, növekvő számú gazdasági tranzakcióval segítve a gaz-

daság élénkítését.

Egyre bővül a digitális termékek és szolgáltatások köre (könyvek, újságok, filmek, zenék,

jegyek rendelése, pénzügyi tranzakciók), valamint a digitalizálható és digitális folyamatok

palettája (adatszolgáltatás, kérelmek benyújtása, levelezés, hiteles információtovábbítás, ható-

sági kommunikáció, árurendelés, aukció, távoktatás, távgyógyászat, interaktív szórakozás,

virtuális közösségek). Ezek mindegyike potenciálisan új munkahelyek teremtésének lehetősé-

gét hordozza.

Az internetalapú gazdaságban a gazdasági tevékenység egyes alkotóelemeinek színtere foko-

zatosan és egyre nagyobb mértékben tevődik át az internetre. A Digitális Magyarország prog-

ramja támogatni és ösztönözni kívánja e folyamatot. Ennek jegyében el kívánjuk érni, hogy a

közigazgatásban, közszolgáltatásokban teljes mértékben meghonosodjon a teljes beszerzési

folyamatot átfogó elektronikus közbeszerzés rendszere és ennek részeként az elektronikus

árlejtés.

Az internetes piacterek esetében természetesnek tekinthető, azonban a hagyományos gazdasá-

gi tranzakciók esetében is ösztönözni kívánjuk, hogy a gazdaság szereplői áttérjenek az elekt-

ronikus számlázásra és az elektronikus fizetésre. A közigazgatási ügyek intézése során

felmerülő díjak és illetékek elektronikus fizetési lehetőségét teljes körűvé kívánjuk tenni az

összes közigazgatási ügy vonatkozásában.

Az internetes gazdaság üzleti modelljére elsősorban az együttműködő kapcsolatrendszer a

jellemző, az internetes gazdaság nyitott, a belépési illetve változtatási korlát alacsony. Ezen a

módon tud hatékonyabbá válni a hagyományos gazdaság hierarchikus struktúráihoz képest.

Ahogy a Digitális Magyarország Program megvalósításának eredményeként az internet hasz-

nálata egyre jobban elterjed, az egyéneknek és a vállalatoknak egyre inkább megtérül az e-

gazdaságban való részvétel. Az e-gazdaságban folyamatosan újabb és újabb ötletek és termé-

kek jelennek meg. A verseny intenzitása a következő okokra vezethető vissza:

Alacsony keresési (ismeretszerzési) költség. Az elektronikus piacterek akár nullára is

csökkenthetik a termékinformációk keresési költségét. Ez nyilvánvalóan kihat a ver-

senyre. Mivel a vevő számára lehetőség nyílik arra, hogy olcsóbb vagy jobb terméket

találjon, az eladók csökkentik az áraikat és/vagy javítják a vevőszolgálatot. Az így

cselekvő vállalatok képesek felhasználni az internetet nagyobb piaci részesedés meg-

szerzésére.

Gyors összehasonlítás. A vevő nem csupán olcsóbban jut a beszerzési döntéséhez

szükséges információkhoz, hanem lényegesen gyorsabban és megalapozottabban is.

Nem kell körbejárnia a boltokat ahhoz, hogy megtalálja a legkedvezőbb áron, neki

megfelelő minőségben kínált terméket. Ez a szolgáltatási többlet is azon vállalatok

számára jelent versenyelőnyt, amelyek online kereskednek, és amelyek termékinfor-

mációi elérhetők a keresőgépek számára.

11

Differenciálás és személyre szabás. Online környezetben a vállalatok olyan kiegészítő

szolgáltatásokat nyújthatnak, amelyek valós fizikai környezetben elképzelhetetlenek.

A rendelésre vonatkozó információ még a termelési ciklus megindulása előtt beérkez-

het és közvetlen termelésprogramozási információvá válhat. A vevők jelentős része

igényli ezt a megkülönböztetést és a személyére szabott információkat, hajlandó ezért

többet fizetni.

Alacsonyabb árak. Az internetes kereskedők jelentős része olcsóbban kínálja termé-

két, mint a fizikai környezetben működő versenytársaik. Megteheti, hiszen kisebbek az

üzemeltetési és logisztikai költségei (nincs fizikai üzlete, kisebb létszámmal dolgozik,

nincs költséges raktárkészlete stb.).

Vevőszolgálat. A versenytársaktól való megkülönböztetés fontos eszköze, hogy a cég

kiváló és testre szabott szolgáltatásokat nyújtson vevői részére.

Vállalatméret. A vállalat mérete többé nem domináns meghatározója a vállalkozás si-

kerének.

Földrajzi elhelyezkedés. Az e-kereskedelemben a földrajzi távolság nem játszik a ha-

gyományos modellben megszokott, kiemelt szerepet. A földrajzi lefedettség kiterjed-

het az egész Földre is.

Nyelvi akadály. Olyan környezetben, ahol egy-egy webáruház 8-10 nyelven is kínálja

szolgáltatásait, ez a korlát egyre kisebb jelentőségű.

A vállalkozások közötti versengés helyébe a hálózatok közötti versengés lép. Az a vállal-

kozás lesz a nyertes, amelynek jobb a hálózata, a többi webes vállalkozással való kapcsolat-

rendszere és jobban eljuttatja üzeneteit (hirdetéseit) a célcsoportjaihoz.

Az e-üzlet természetesen hatással van az egyes iparágak szerkezetére is. Az iparági szerkezet

átalakulásának első fázisa a piaci mechanizmus digitalizálása, amely lényegesen csökkenti a

keresési költségeket. A keresés csökkenti annak a valószínűségét, hogy az eladó a versenytár-

sainál lényegesen magasabb áron értékesíthesse termékeit és szolgáltatásait, hiszen a vevő

ismeri a versenytársak árait is. Ennek eredményeként a vevő a számára optimális áron szerzi

be az igényeit kielégítő terméket, a közvetítő kereskedők pedig kiszorulhatnak az értékesítési

láncból. Ugyanakkor létrejön egy új iparág, amely az elektronikus piacokhoz való hozzá-

jutást teremti meg és tartja fenn.

Közgazdasági értelmezésben mindeddig az e-kereskedelem közelíti meg legjobban a tökéletes

versenypiac fogalmát. Itt az ár, a költségek és az információk egyenletesen oszlanak el, a szál-

lítók közel végtelen halmaza versenyez egymással, a vevők rendelkeznek minden szükséges

információval. Maga az e-kereskedelem alacsonyabb költségekkel operál, mint a klasszikus

kereskedelem, és ennek a költségelőnynek egy részét meg kell osztani a vevőkkel az ala-

csonyabb árak formájában.

A digitális gazdaság valószínűsíthető nyertesei a következők:

Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók.

A diverzifikált szolgáltatásokat nyújtó üzleti portálok.

Az e-kereskedelmi szoftvercégek.

A saját hálózatokat üzemeltető vállalatok: Míg az interneten elsősorban nyitott hálóza-

tok működnek, több nagyvállalat saját, zárt, csak a partnerei számára elérhető hálóza-

tot is fenntart.

12

A középvállalatok: A kisvállalkozások elsősorban a niche-piacokon6 tevékenykedhet-

nek sikeresen, de a vevő gyakran kételkedik ezek pénzügyi biztonságában és a támo-

gatás hosszú távú fennmaradásában, így itt eséllyel léphetnek be a közepes méretű vál-

lalatok.

A technológiaszállítók: Az e-üzlet forradalmasítja az értékesítési rendszereket, és nagy

az igény az ehhez szükséges hardver- és szoftverelemekre, valamint a kiegészítő szol-

gáltatásokra (hálózat, vezeték nélküli technológia, mobilkereskedelem).

A hirdető és célpiaci cégek.

A nagy szállítók: Olyan termékek esetében, amelyek nem kívánnak személyes támo-

gatást, néhány nagy forgalmat bonyolító vállalat is sikeresen tevékenykedhet.

Az e-kereskedelmet lehetővé tévő, nagy, globális logisztikai cégek számára is biztató a

jövő.

A biztonsági és fizetési folyamatokat szállító cégek.

A csak online létező vállalatok.

Az online piacon megjelenő klasszikus kereskedő vállalatok.

Az elektronikus piactereket kialakító és üzemeltető vállalkozások.

A portálok.

A fogyasztók: Ők az igazi nyertesei az e-üzletnek, hiszen nagyobb választékból és ol-

csóbban vásárolhatnak több terméket, illetve szolgáltatást. 7

Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás

A tudásbázisok, és az együttműködés egyre nagyobb szerepet játszanak a vállalkozások, ezen

belül a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában, a tudásbázisokból elér-

hető információk kreatív alkalmazása révén. Igen fontos a tudásbázisok szerepe a közvetlen

demokrácia kiépítésében, a közbizalom erősítésében és egy hatékonyabb, olcsóbb és átlátható

közigazgatás megteremtése terén is.

A kutatóintézeti, közigazgatási tudásbázisok továbbfejlesztésének célja a vállalkozások tudás-

bázisának megerősítése, versenyképességük növelése, az egyetemi partnerek közelítése az

iparhoz, valamint a frissen végzett diplomás szakemberek mobilitásának és ipari szemléleté-

nek erősítése. A fejlesztés során kiemelt szempont, hogy a vállalkozások közvetlen ipari és

piaci megalapozottságú, gyakorlatias fejlesztési céljainak megvalósítását segítse elő, a fejlesz-

tésekhez a vállalkozásoknál hiányzó tudás és szakember biztosításával.

A Digitális Magyarország programjával és céljaival teljesen összecseng, ezért támogatja a

Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezését8, hogy 2013 első félévében az MTA létre-

hozza a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publiká-

lását támogató alapot. Az Akadémia az alap támogatásával lehetővé kívánja tenni az akadé-

miai kutatóhelyeken keletkezett, szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotások központi

archiválását és a tudományos közösség számára való nyílt hozzáférését. A releváns, ellenőr-

zött, hiteles tudományos publikációkhoz való hozzáférés nyilvánosságából származó további

előnyök hatása a tudományra felbecsülhetetlen.

6 A Niche marketing olyan piaci szegmensek megkeresését és kiszolgálását jelenti, ahol jelentkezik kereslet, de

nincs kínálat, vagy keletkezik egy új piaci terület. Mivel ezek a területek a nagyvállalatok számára túl kis piacot

jelentenek, a kis és középvállalkozások számára adnak profittermelési lehetőséget. 7 dr. Eszes István: Digitális gazdaság – az e-kereskedelem marketinges szemmel, Nemzedékek Tudása Tan-

könyvkiadó, 2012. 8 http://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-elen-jar-az-open-access-kerdeseben-131494/

13

A kormány 2009-ben EU-forrásból finanszírozottan valósította meg az E-közigazgatási Tu-

dásportált9, amelynek célja – a portál nyitóoldalán is olvashatóan –, hogy „a közigazgatás

széles körében kiépüljön az elektronikus működéshez, valamint az ügyfélközpontú szolgálta-

tások kialakításához és nyújtásához szükséges alapvető kultúra, a központi kormányzatban és

a különböző önkormányzati szinteken egyaránt”. Az erre vonatkozó tudás szisztematikus ösz-

szegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének eszközeként az E-közigazgatási Tudáspor-

tál különféle G2G szolgáltatásokat (pl. távoktatás, bevált hazai és nemzetközi megoldások

ismertetése, az e-közigazgatási projektek fejlesztési tapasztalatainak megosztása, releváns

hazai és európai uniós stratégiák, programok, pályázati lehetőségek, jogszabályi háttér, aján-

lások és szabványok ismertetése, híranyagok elérhetővé tétele stb.) kínál, mindenekelőtt a

közigazgatásban dolgozók számára.”

„A Tudásportál fontos célja továbbá az e-kultúra elterjedésének serkentése a magyar köz-

igazgatásban, és a tudásmegosztás ösztönzése. A kor igényeihez igazodva, web2.0-ás és

szemantikai portál eszközöket felkínálva kívánja a közigazgatásban dolgozókat aktivitásra

buzdítani, ami hosszabb távon a közös, mindenki által kiaknázható „tudáskincs” gyarapodá-

sában nyilvánulhat meg. Mindezzel reményeink szerint elősegíti egy hatékonyabban működő,

ügyfélbarát közigazgatás kiépülését.”

2011. június óta a tudásbázis nincs gondozva, a honlapon új hírek, események nem jelentek

meg, és a tudásbázisba új dokumentumok sem kerültek feltöltésre. A Digitális Magyarország

programjának megvalósítása során ismételten életre kívánjuk kelteni e hasznos kezdeménye-

zést.

Az elmúlt években jelentős mértékű hasznos információ és tudás halmozódott fel a web 2.0

felületeken, blogokban, fórumokon, wiki-alapú kezdeményezésekben. Némely fórumot, mint

például a könyvelői vagy a jogi fórumot - de ide sorolható némely más speciális szakmai fó-

rum is - az érintettek már-már elsődleges információforrásnak tekintik. E civil kezdeményezé-

sek felkarolása során a mindenkori kormányzat részéről lényeges szempont annak felismeré-

se, hogy e fórumokon az állampolgárokat ténylegesen érintő gyakorlati problémák felvetésé-

ről és az ezekre adott válaszokról esik szó. Ezért célszerű, ha ezeket a fórumokat a hivatalos,

hatósági szervek is figyelemmel kísérik, működésüket szakmailag támogatják, és azokon hite-

les, pontos tájékoztatást adnak, az itt felvetett problémákat, közérdekű javaslatokat beépítik a

jogszabályok esetlegesen szükségessé váló módosításába, illetve a mindennapi ügymenetük-

be.

Szabványosítás A tudásbázisok egyik speciális területét képezik a szabványok, vagy a szabványként követett

technikai ajánlások, leírások, elméleti-gyakorlati útmutatók. A szabványok és szabványosított

eljárások használata jelentősen csökkenti a fejlesztési költségeket, figyelembe véve, hogy a

tervezési költségek egy része megtakarítható, a már kész szabványos megoldások az új fej-

lesztésekbe beépíthetők, a használathoz szükséges tudnivalókat tartalmazó leírásoknak csak a

speciálisan az adott alkalmazásra vonatkozó részeit kell megírni, illetve megtanulni. Ez utóbbi

megkönnyíti az alkalmazások kezelésének megismerését, így jelentős hatással lehet arra, hogy

a felhasználók ne idegenkedjenek az új és újabb alkalmazások használatától, mivel ezek meg-

ismerése és használatba vétele nem igényli túlzott mértékű új ismeret befogadását.

9 http://www.etudasportal.gov.hu/dashboard.action

14

A szabványok alkalmazása minden területen előnyökkel jár, és ez különösen érvényes az in-

formatikai megoldásokra. Ezen belül is kiemelkedő fontosságúak az együttműködni képes

rendszerek, hálózatok megvalósításában, ami a következő időszak fejlődésének kulcskérdése.

A gazdaság különböző területein való alkalmazásukat az állam csak javasolni tudja, de az

állami intézményhálózaton belül gazdasági érdekből, valamint a közszolgáltatások iránti ál-

lampolgári elégedettség növelése érdekében kötelezővé is teheti alkalmazásukat. A közszol-

gáltatások informatikai támogatása során a szabványok az alábbi területen alkalmazhatók:

közös műszaki-technológiai platform;

szabványos, közös gyökerű elérhetőség;

szabványos interface és megjelenés (design);

a felhasználói platformok interoperabilitását biztosító szabványok;

a szolgáltatások közötti átjárhatóságot biztosító fizikai és logikai interoperabilitás;

szabványos adatbekérés és -továbbítás; szabványos karakterkód konverzió;

közös, illetve szabványos személyazonosítás és dokumentumhitelesítés;

az adatok szabványos megoldásokra épülő védelme;

közös, illetve szabványos elektronikus fizetési megoldások;

az alkalmazások használatát bemutató szabványos helprendszer és tutorial;

az egyes közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos szükséges ismereteket tartalmazó kö-

zös, illetve szabvány alapján összeállított és használható tudásbázis.

A szabványosítás fontosságát jelzi például az is, hogy Nagy-Britannia kormánya 2012. no-

vemberben kiadott Kormányzati Digitális Stratégia10

című dokumentumában a megvalósítás-

hoz kiemelt jelentőségűnek tartja a szabványosítás kérdését. A megoldás érdekében, illetve

annak bemutatására létrehozott egy folyamatosan változó, bővülő önálló honlapot11

. A britek

számára a feladat megoldása azért is fontos, mert mintegy 650 elektronikus kormányzati szol-

gáltatásuk létezik, különböző platformokon és technikai-technológiai megoldásokkal, és ez

már nagymértékben gátolja azt, hogy használatuk általánossá váljon. Ugyanez a probléma

más országokban is megfigyelhető, például Franciaországban, Olaszországban, Németország-

ban és Hollandiában is jelentős erőkkel dolgoznak a kormányzati alkalmazások konszolidáci-

óján.

Magyarországon később kezdődtek el a kormányzati informatikai fejlesztések, mint a fejlett

nyugati országokban, így a létező ügyfélkiszolgáló alkalmazások esetében nem, illetve csak

kisebb mértékben jelentkezett/jelentkezik a sokféleség összehangolásának kényszere. Ehelyett

mindenféle írásban lefektetett külön szabványosítási terv nélkül már 2010-ig is – nem kevés

kormányzati befolyásolással, sőt kötelezéssel – a kormányzati informatikai fejlesztések során

szabványos megoldások alkalmazását szorgalmaztuk.

Az EU által előírt 20 kötelező szolgáltatásának az elvárt szinten szükséges megvalósítása so-

rán az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) kialakítása, valamint a kormányzati

szolgáltatások igénybevételéhez az egykapus belépést biztosító Ügyfélkapu már olyan közös

műszaki-technológiai platformot biztosított, amelyet az új fejlesztéseiknél kötelezően min-

den kormányzati szervnek figyelembe kellett vennie. Az igazodás ezekhez a platformokhoz

csak néhány, már fejlettebb ügyfélkiszolgáló rendszerrel rendelkező szervnek jelentett némi

többletfeladatot és költséget. Az önkormányzatok számára az EKG-hoz történő csatlakozás

csak egy következő ütemben vált lehetségessé, ezért a nagyobb, fejlettebb informatikai rend-

szerrel jelentkező önkormányzatok esetében az ügyfélkapus azonosítás alkalmazása, valamint

10

http://publications.cabinetoffice.gov.uk/digital/strategy/government-digital-strategy.pdf 11

http://standards.data.gov.uk/

15

a beküldésre kerülő dokumentumok fogadásához szükséges interface-ek kialakítása már több-

letköltséget eredményezett. Jelenleg már szinte kivétel nélkül minden önkormányzat csatlako-

zik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra (NTG), online ügyintézést lehetővé tevő alkalma-

zásaik száma és minősége azonban igen eltérő. A közeljövő fejlődési trendjét figyelembe vé-

ve, illetőleg ehhez kapcsolódóan az önkormányzati szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásszolgál-

tató központok (ASP) megjelenése a szabványosság szempontjából még inkább felértékeli az

NTG és az Ügyfélkapu létének, valamint szolgáltatásaiknak a jelentőségét.

A szolgáltatásoknak az Ügyfélkapun keresztül, annak továbbfejlesztése révén növelt bizton-

sággal történő megvalósítása biztosítja a szabványos és hiteles személyazonosítást, a do-

kumentumok szabványos, hitelesített és biztonságos továbbítását is. A személyazonosítás

során a hitelességet az szavatolja, hogy az közvetlenül a központi személyi adat- és lakcím-

nyilvántartásra támaszkodva történik.

Ki kell alakítani a központi rendszerhez csatlakozó intézmények és közigazgatási hatósá-

gok: államigazgatási szervek, önkormányzatok egységes, szabványos azonosításának mód-

szereit, amely az ügyintézések gyorsítását eredményező gép-gép kapcsolatok megvalósításá-

hoz feltétlenül szükséges.

A dokumentumok szabványos formátumát az Általános Nyomtatvány Tervező (ÁNYT),

valamint Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programok biztosítják. Ezek használata ma

már kötelező az Ügyfélkapun keresztüli ügyintézéshez újonnan fejlesztésre kerülő alkalmazá-

soknál, illetve a régebbi alkalmazások is folyamatosan átalakításra kerültek. Az ÁNYK al-

kalmazása esetén, túl azon, hogy a hasonló formátum a felhasználók dolgát könnyíti meg,

biztosítottá válik a dokumentumok hitelesítése is, így az azok változatlanságát biztosító biz-

tonságos tárolása és továbbítása is. A benne alkalmazott XML struktúra pedig gépek számára

is értelmezhető információforrás.

Az általános nyomtatványtervező és általános nyomtatványkitöltő alkalmazások jelenlegi

funkcionalitása még jelenleg is a formanyomtatványok azon csoportjára koncentrál, ahol egy

ÁNYT-vel tervezett, természetes személy által ÁNYK-val kitöltött dokumentum a nyomtat-

vány típushoz rendelt intézmény címére (postafiókjába) eljuttatható legyen. A G2G környe-

zetben a nyomtatvány típus és fogadó intézmény egyértelmű egymáshoz rendelése már nem

minden esetben indokolt, de előfordulhat ilyen az állampolgár és az állam viszonyában is.

Definiálni kell általános nyomtatvány típusokat (pl. adatszolgáltatási kérés, feljegyzés,

adatkorrekció kérése), melyeket bármely intézmény címére el lehet küldeni, de megjelenik az

a követelmény is, hogy egy adott nyomtatvány –az adatvédelmi szabályok betartása mellett-

egyidejűleg több címre is elküldhető legyen (tipikus példa a bíróságoké). Lehetővé kell tenni,

hogy a Központi Rendszer vagy a szakrendszerek által kezelt közérdekű információk (intéz-

mények, szervezeti egységek, ügyintézők, ügytípusok) a kitöltés során felhasználhatók legye-

nek. Az ÁNYT és ÁNYK eddigi felhasználási tapasztalatai alapján rögzítettünk egy sor olyan

továbbfejlesztési javaslatot is, amely elsősorban a felhasználói komfortot, a használhatóságot

(pl. idegen nyelvek, idegen adatstruktúrák, vágólap használata stb.) növeli.

A dokumentumok továbbításához kifejlesztett Biztonságos Elektronikus Dokumentumtováb-

bító Szolgáltatás (BEDSZ) nagykapacitású átmeneti tárolóhelye biztosítja az egyes szolgálta-

tások esetében (például adóbevallás, felsőoktatási felvételi jelentkezés) időszakosan jelentke-

ző csúcsterhelések tompítását. Erre a célra a szakirodalom jelenleg a legkorszerűbb és pers-

pektivikusnak tekinthető megoldásnak a „felhő technológiát” ajánlja, és a BEDSZ későbbiek-

ben szükségessé váló kapacitásnövelésének iránya is ez lehet. A felhő technológia az adatok

16

hozzáférhetősége tekintetében rejt némi biztonsági kockázatot, ugyanakkor a BEDSZ-ben

tárolt információk biztonságos kettős „csomagolása”, valamint ha a felhőben csak a kormány-

zati szerveknél megtalálható nagykapacitású eszközök igénybevétele történik, akkor ez a koc-

kázat igen csekély. A feladat ezen a területen a továbbiakban a személyazonosítás biztonságá-

nak további erősítése, valamint a rendszer felkészítése a várhatóan jelentősen megnövekvő

adatforgalom fogadására, a felhő technológia alkalmazásának bevezetésével.

A szabványos megoldások teszik lehetővé az állampolgárok számára az ügykövetés lehetősé-

gének biztosítását. Egy adott élethelyzet megoldásához tartozó ügyintézési folyamathoz és

eljárásokhoz tartozó dokumentumok automatizált feldolgozhatósága érdekében a jelenlegi

üzenetváltási jellegű kapcsolattartás helyett az ügyek élethelyzetek komplett kezelését kell

lehetővé tenni az elektronikus rendszerekben is. Az ügytípus és az ügyintéző összerendelése

nyilvánvalóan kötődik az adott élethelyzet kezeléséért felelős intézményhez vagy annak va-

lamely szervezeti egységéhez, ez azonban az intézmények belső feladata kell maradjon. Az

elektronikus ügyintézés tekintetében az azt igénybevevő számára biztosítani kell az ügy(ek)

folyamatos státusz nyomon követését, azaz az ügyek hol tartanak, esetlegesen hol és minek

kell az ügyfélnek utánanéznie (kérdeznie, tennie valamit). Ebben a központi rendszer a hozzá-

férési közeg szerepét kell betöltse. Amihez viszont elengedhetetlen a különböző elektroni-

kus üzenetek szigorúan strukturált, metaadatok kiválasztását, kezelését lehetővé tevő,

azt támogató szabványos kialakítása.

A központi rendszerhez csatlakozó közszolgáltatónak (sőt célszerűen valamennyi kapcsolódó

szolgáltatónak) információt kell tudnia szolgáltatnia az arra jogosultak (elsődlegesen az ügyet

indító természetes vagy jogi személy, de az ügy intézésében részt vevő más szervezetek szá-

mára is) részére, az ügy státusáról a központi rendszeren keresztül. Bár az iratkezelési rend-

szerek nem képezik (adatvédelmi okokból nem képezhetik) a központi rendszer részét, az

ügyek állapotáról szabványos kommunikációt (pl. státus lekérdezése, státusváltozás jelzé-

se) kell biztosítani a G2G, akár a G2C vagy B2C rendszerekből illetve rendszerekhez. Ez

feltételezi egy megfelelően magas szintű, intézmény független ügy státus-jelölési rendszer

kialakítását és beépítését minden alkalmazható iratkezelő rendszerbe.

A központi rendszer a felhasználók számára jelenleg is nyújt egy egyszerű tárolási szolgálta-

tást, a „tartós tár”-at. A jelenlegi tartós tár szolgáltatást olyan módon kell továbbfejleszteni,

hogy az betölthesse az állampolgárok hivatalos iratainak biztonságos, hiteles tárolásának, és

szükség esetén onnan a hivatalos ügyintézéshez történő továbbításának szerepét.

Olyan, központilag menedzselt működési infrastruktúrát kell kiépíteni illetve fenntartani,

amely középtávon megoldja a rendszerek fizikai és informatikai szempontból történő elhelye-

zését és védelmét, valamint lehetőséget biztosít a hatékony tudás-, illetve információ-

megosztásra. Szabványosított ügyintézési felületek kialakítása szükséges, amelyeken keresz-

tül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatási infrastruktúra keretei között találkozik a szolgál-

tatást nyújtók lehető legszélesebb körével és köztük az állam különböző szerveivel, miközben

az állam biztosítja az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségét.

A központi rendszer szolgáltatásaival szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások

az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára szemé-

lyes és személyre szabott igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyek

intézése pedig lényegében egyablakos ügyintézésként legyen megvalósítható.

17

Kifejezetten szabványok a közigazgatás esetében ugyan nem kerültek kiadásra, de kvázi-

szabványnak tekinthetők például az előző kormányzat alatt működő Közigazgatás Informati-

kai Bizottság (KIB) ajánlásai. Ezek közül a Digitális Magyarország programjának megvalósí-

tása szempontjából a legfontosabbak közé sorolható az EU-forrásból finanszírozott, 2009 ta-

vaszán megjelent E-közigazgatási keretrendszer (28. számú Ajánlás), amely tartalmazza

mindazon szabványoknak, követelményeknek és előírásoknak a meghatározását, amelyek az

elektronikus közigazgatás átfogó fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez biztosítják az egységes

technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projektme-

nedzselési és monitoring platformot. Az ajánlás hét témakör köré csoportosul, amelyek min-

degyike több, szabványként is alkalmazható módszertant, leírást, követelményt vagy előírást

tartalmaz. E főbb témakörök:

Interoperabilitási követelmények

IT biztonsági követelmények

Alkalmazás-fejlesztési keretrendszer

Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer

Termékek, szolgáltatások értékelésének, auditjának előkészítése

Koordináció, és a követelmények érvényesítésének elősegítése

Egyéb követelmények, ajánlások

A Digitális Magyarország programján belül a mindenki számára biztosított internetes hálóza-

ton a szolgáltatásokat az E-közigazgatási keretrendszer által is ajánlott SOA (service-oriented

architecture, szolgáltatás-orientált architektúra) alkalmazásával platform-független módon

kívánjuk biztosítani, amely lehetőséget biztosít külső (nem a közigazgatáshoz tartozó) szol-

gáltatók bekapcsolódására is, akár a szolgáltatások nyújtójaként, akár igénybevevőjeként.

A közös gyökerű elérhetőség követelménye Magyarországon a KIETB 19. számú ajánlásá-

ban 2004-ben jelent meg először. Ez az ajánlás tette kötelezővé az államigazgatás központi

szervei számára a gov.hu domain-név alá történő bejegyzést. Ugyancsak ez az ajánlás fogal-

mazta meg – igaz csak tartalmi szempontból, a designra nem vonatkoztatva – az egységes,

szabványos, a minimálisan kötelezően előírt adattartalmú megjelenést. A cél olyan fel-

használóbarát felületek kialakítása, amelyek hozzásegítik a felhasználókat az általa keresett

információk gyors megtalálásához.

Ugyancsak alapvető vezérlő elvként, illetve szabványként követendőnek tartjuk a KIB 25.

számú ajánlását, amely a Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások címet viseli. A 2008-

ban megjelent ajánláscsomag 3 fő területre fókuszálva 12 önállóan is használható dokumen-

tumban jelent meg. Fő részei:

a Magyar Informatikai Biztonsági Keretrendszer (MIBIK) – amely szervezeti szem-

pontból kezeli a biztonság kérdéskörét;

a Magyar Informatikai Biztonsági Értékesítési és Tanúsítási Séma (MIBÉTS) – amely

technológiai szempontból kezeli a biztonság kérdéskörét;

Informatikai Biztonsági Iránymutató Kis Szervezetek Számára (IBIX) – amely olyan

szervezeteknek nyújt segítséget biztonságos informatikai rendszereik kialakításához,

amelyek nem rendelkeznek jelentősebb informatikai rendszerrel, illetve ehhez elkülö-

nült informatikai személyzettel.

Természetesen ezen szabálygyűjtemények naprakészségét is folyamatosan biztosítani kell.

A szabványosítással kapcsolatban összességében megállapítható, hogy Magyarországon – a

technikai-technológiai alapokat képező világszabványok természetszerű alkalmazása mel-

lett elsősorban a 2002-2010. között működő Közigazgatási Informatikai Bizottság (és annak

18

jogelődje a Közigazgatási Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság – KIETB) által kiadott

ajánlások töltötték, és tölthetnek be ezután is kvázi szabvány szerepet. Ugyancsak szab-

ványnak tekinthetően voltak alkalmazva azok a technikai-technológiai megoldások és al-

kalmazások, amelyek az Elektronikuskormányzat-központ irányításával vagy megrendelésére

2006-2010. között kerültek kifejlesztésre a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kor-

szerű és biztonságos működtetése érdekében. Mindezek a következő években is alkalmazha-

tók, illetve használhatók.

Digitális oktatás, digitális tudás

Egy olyan országban, amely jövőjét a tudásra alapozza, a legfontosabb befektetés a magas

színvonalú oktatás. A XXI. században a tudás az elérhető tudományos eredmények és megol-

dások mennyiségével és rendezettségével, hozzáférhetőségével mérhető. Az ismeretek meg-

szerzésében a hagyományos tananyag elsajátításán túl ma mind nagyobb az internet nyújtotta

lehetőségek kihasználásának jelentősége. Az erre való a képesség megszerzéséhez és eredmé-

nyes gyakorlati alkalmazásához már az alapfokú oktatástól kezdve a tananyag részévé kell

tenni az informatika alkalmazási ismereteinek oktatását, és el kell érni, hogy ezeknek az isme-

reteknek a gyakorlati alkalmazása már a kezdetektől beépüljön az oktatási folyamatba.

A digitális oktatás alatt nem a számítógép működésének „bitszintű” megértését kell érteni,

hanem azok alkalmazására, használatára kell irányulnia, a szemléletet kell kialakítania. A

digitális ismeretek oktatását felmenő rendszerben az alapfokú oktatástól kezdve, a középfokú

iskolákon át a felsőoktatásban, és azt követően a teljes életutat támogatva, elsősorban a digitá-

lis eszközök és az internet alkalmazási, használati lehetőségeit bemutatva, azokat begyakorol-

va kell megtervezni. Az elméleti, illetve számítástechnika-történeti képzés helyett a diákok-

nak életkoruknak megfelelő gyakorlat-orientált képzést kell kapniuk e területen. Java-

soljuk, hogy az írás, olvasás, számítás alapképzettségek fejlesztése mellett, vele azonos súllyal

a digitális írástudás is jelenjen meg kimeneti követelményként a negyedik, nyolcadik, ti-

zenkettedik osztályok végén. A közvetlen, a számítógép működésre vonatkozó elméleti és

gyakorlati ismeretek oktatása, például a működési elvek és azok megvalósítása, a hardver

alapismeretek, a szoftverfejlesztés, a weboldalak készítése elsődlegesen az informatikára spe-

cializálódott oktatásban, intézményekben szükséges. A nem számítástechnikára specializált

területeken az adott területen kiaknázható használat és alkalmazás készségszintű elsajátítása

kell az alapvető cél legyen.

E cél megfelelő szolgálata érdekében a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv informatika oktatás-

ra vonatkozó elemeinek újragondolása, alkalmazásának kibővítése és a kerettantervek

átdolgozása szükséges.

Az informatika oktatásához megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező tanárok szükséges

létszámának biztosításához szükség van a más szakos tanári diplomával rendelkezők esetében

meghatározott idejű (legalább 5 év) informatikai szakmai gyakorlat elfogadására. (Az infor-

matikát nem lehet pusztán számítástechnika szakos tanárok által elsajátíttatni)

A „digitális iskola” kifejezés több területet foglal magába: az iskolák megfelelő informatikai

eszközökkel és internet eléréssel történő ellátását, a tananyagoknak az elsajátításra optimali-

zált digitalizálását, az informatikai eszközökkel támogatott, lebonyolított vizsgáztatást, az

iskola működésének átfogó informatikai támogatását.

A különböző multimédiás eszközök nem a pedagógus munkáját váltják ki, hanem kiegészítik

azt. Ilyenek például az interaktív táblák, az online dokumentumkezelő alkalmazások, foga-

19

lomtérképek, tartalomkezelő keretrendszerek. Azonban a szoftver és hardver eszközökön kí-

vül, megfelelő forrást kell biztosítani a szakmailag korrekt tananyagok kidolgozására és fo-

lyamatos fejlesztésére. Az oktatásban alkalmazható infokommunikációs eszközöknek az okta-

tási intézményekben való rendelkezésre állása csak egyik oldala, egyik lehetséges eszköze az

oktatás megújulásának. A rendelkezésre álló technikai lehetőségeket figyelembe kell vennie a

tananyagoknak, a tankönyveknek, valamint a pedagógusképzési, -továbbképzési rendszernek

is.

Mivel az infokommunikációs eszközök alkalmazása ma már minden szakterületet érint, ezért

a felnőtt szakképzésben is szükségesnek tartjuk az informatika tárgy kötelező oktatásának

visszaállítását. Az informatika folyamatosan fejlődő ágazat, ezért az új technikai eszközök és

technológiák használatához az ismeretek folyamatos frissítése szükséges mind a képzők, mind

a képzettek oldalán.

A munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek felnőttképzésben való részvételi arányá-

nak javítása érdekében a Digitális Magyarország program biztosítja a digitális írástudás, és

IKT készségek elsajátítását, valamint az online kurzusokhoz való hozzáférés infrastrukturális

és hálózati feltételeit.

A felsőoktatásban paradigmaváltás szükséges, mert a tudás átadása már nem kizárólag csak

személyesen, „az arra érdemesnek találtatott kevesek” számára, szóban történhet, hanem egy-

egy előadás az interneten keresztül bárki számára elérhetővé tehető. A felsőfokú oktatás során

különösen követendő alapelv legyen, hogy „a tudás mindenkié”. Az egyetemek finanszírozási,

fenntartási gondjainak, a normatíva-alapú keretszámok miatt évenként megújuló problémák

megoldásában is jelentős segítséget nyújthatnak a távoktatás különböző formái, az internetes

kurzusok, és az ezekhez kapcsolódó online szemináriumok. Hosszú távon meghatározó jelen-

tőségű modellek jelentek meg a világon a felsőfokú oktatás ezen formáira, amelyek nálunk is

a jövő felsőoktatásának egyik formáját jelenthetik.12

Ezek a távoktatási formák az első idő-

szakban különösen a posztgraduális képzések és a rövidebb, speciális kurzusok esetében al-

kalmazhatók hatékonyan.

A világban már működő felsőfokú távoktatási felületeken13

gyors, egyszerű, ingyenes regiszt-

ráció után megnyílik az út az előadásokhoz, a jegyzetekhez és a házi feladatokhoz. Kétféle

kurzus létezik: az egyik esetben a valóságban zajló órákat lehet online követni, időben alkal-

mazkodva az órarendhez, az előadások, videokonferenciák, csapatmunka megbeszélésekhez.

A másik esetben a kurzust saját tempóban (self-paced) lehet végezni az előre rögzített előadá-

sok alapján, megadott határidőre beadandó házi feladatok elvégzése útján. A tapasztalatok

alapján a lemorzsolódási arány magas, de a regisztráltak 10-15 százaléka eljut az oklevél

12

A Harvard és a Massachusetts Institue of Technology (MIT) a legjobb oktatóik részvételével 2012 tavaszán

indították első ingyenes online kurzusaikat. A kezdeményezést nagyon gyorsan követték más egyetemek is, és

mára a legnevesebb egyetemek online kurzusainak jelentős része mindenki számára elérhető. 13

A Figyelő 2013/3. számában megjelent adatok szerint a legnépszerűbb e-learning terek:

Coursera.org – amelynek kurzusait közel 200 országból 2,2 millióan vettek fel: itt 33 egyetem, közte a Stan-

ford, a Princeton, a Columbia és a Johns Hopkins egyetemek biológia, jog, közgazdaságtan, matematika, me-

nedzsment, orostudomány, statisztika, számítástechnika területének 213 kurzusa érhető el;

EdX.org – amelyen a Berkeley, a Harvard és a MIT 23 kurzusa érhető el a filozófia, fizika, irodalomtörténet,

kémia, közgazdaságtan, matematika, statisztika, számítástechnika területén;

Udacity.com – amelyen a Stanford egyetem 19 kurzusa érhető el a fizika, matematika, statisztika, számítástech-

nika területéről.

A FutureLearn.org oldalon a britek is indítanak egy hasonló oktatási formát.

20

megszerzéséig, amely a jelentkezők számát figyelembe véve a hagyományos képzésben részt-

vevők számához képest nem elhanyagolható.

Ez a távoktatási forma a hálózatalapú oktatás kialakulását eredményezi. A gyakorlati tapaszta-

latok szerint még egy 33 ezer fős „osztály” esetében is lehet közösségről beszélni. A kapcso-

lati háló, a személyes kontaktusok szerepe alig veszít fontosságából, a közös tanulás öröme

nem vész el, csak új formát ölt. A felsőfokú távoktatás ezen perspektivikus formái nem jelen-

tik a hagyományos egyetemi képzés megszűnését. Nagyon sok olyan kurzus van, amelyet

egyáltalán nem, vagy csak nagyon költségesen lehetne online formában kialakítani.

Megoldandó, a jelenlegi módszerekhez képest finomítást igénylő probléma a vizsgáztatás

ellenőrzése. A már létező, de igen komplikált technikai megoldások (webkamera, billentyűle-

ütés vizsgáló) helyett vagy mellett a vizsgák valós, auditált vizsgatermekben megszervezése

lehet a követendő út, kizárva ezzel a csalási lehetőségeket. Vélhetően a hagyományos és a

távoktatás „vegyes” formája válik a leginkább életképessé, amelyben az online előadások,

webkonferenciás szemináriumok és elektronikusan megoldott, elküldött házi feladatok mellett

félévente, évente néhány napot töltenek a hallgatók a képző intézménynél.

Magyarországon a sok intézmény, a kis távolságok és a nyelvi korlátok miatt a távoktatás

egyelőre nem tartozik a prioritások közé. Egy magyar nyelvű e-learning tér létrehozásával

ugyanakkor megnyílhatna az út a határon túli oktatás támogatására is. Ez nemcsak a határon

túl élő magyar kisebbségek számára jelentene lehetőséget, hanem a külföldön munkát vállaló

immár többszázezres létszámú magyarok – és azok felnövő gyerekei – számára biztosíthatna

magas szintű magyar nyelvű képzést, amely (a gazdaság más területeinek fejlődése és növek-

vő munkaerő szükséglete esetén) egy lépéssel hozzájárulhat a visszatelepülésükhöz.

A digitális oktatási formák igen fontosak az élethossziglan tartó tanulás általánossá válásá-

hoz, ami nélkülözhetetlen az egyre gyorsuló ismeret-bővülés kezeléséhez. Az élethossziglan

tartó tanulást támogató megoldások:

a közoktatási, szakképzési és felsőoktatási rendszereknek a tudás új paradigmája sze-

rinti átalakítása, kilépve a fizikai térből, átköltözve a virtuális térbe;

a tanár és a tanuló szerepének újradefiniálása, az oktatás és a képzés folyamatának ra-

dikális megváltoztatása;

az oktatás időbeli kereteinek megváltozása, folyamatos újratanulásra késztetés;

a korábban fizikai hordozókon hozzáférhető, előre klasszifikált tudás átköltözése a

netre, ahol folyamatosan bővül, mindenki számára hozzáférhető – a Nemzeti Oktatási

Tudástár létrehozása;

hozzáférés Európa kulturális örökségeinek digitális forrásaihoz, tökéletesítve az

Europeana szolgáltatásait.

Ez az új környezet ösztönzi az idegen nyelvtudásban jelentkező jelentős lemaradás csökkenté-

sét, aminek jelentős hatása lesz a munkahelyteremtési lehetőségekre, és az e-demokrácia álla-

potára is.

Digitális egészségügy

A Digitális Magyarország Programja az egészségügy szükségszerű átalakítását induló perem-

feltételnek tekinti, melynek eredményeként differenciált, és öngondoskodásra (például egés-

zségpénztárakra, biztosítókra) jobban támaszkodó ellátás várható. Az érintettek anyagi meg-

fontolásai hangsúlyosabbak lesznek, és az otthoni betegfelügyelet a távfelügyelet, szenzorok

alkalmazásával sok család és sok helyi közösség számára elérhetőbbé vagy vonzóbbá és haté-

21

konyabbá válik a hagyományos kórházi ellátásnál. Az új, hatékonyabb ellátási modell tényle-

ges működéséhez ki kell épülnie egy megbízható, elektronikusan támogatott, hálózatos egés-

zségügyi szolgáltató háttérnek, amely magába foglalja az egészségügyi ágazat minden terüle-

tét átfogó, egységes betegközpontú egészségügyi informatikai rendszer kialakítását, valamint

a járóbeteg-ellátás és -szakellátások informatikai támogatásának javítását.

A táv-ápolás célja, hogy az idősek és a betegek (mozgáskorlátozottak, krónikus betegségek-

ben szenvedők, stb.) az intelligens otthon lehetőségeinek kihasználásával minél tovább, minél

nagyobb kényelemben, a lehetőségekhez képest önállóságukat megőrizve élhessenek megszo-

kott környezetükben. E rendszerek legfőbb előnye és egyben lehetősége, hogy az egészség-

megőrzést, az egészségügyi szolgáltatásokat nem szűkítik le a kórházak, a rendelők, a házior-

vosi ellátás színtereire, hanem a háztartásokat is azok aktív részesévé teszik. E megoldásokkal

a tényleges állapot monitorozása, a szükséges beavatkozás irányának meghatározása, bizo-

nyos gyógyító tevékenységek is megvalósíthatók a rendelési időn kívül.

A táv-betegellátás lehetőségeinek bővülése hosszabb távon fontos változásokat idéz elő az

egészségügyben: a hangsúly a megelőzésre, otthoni kezelésre tevődik át úgy, hogy a beteg

kevésbé érzi kiszolgáltatottnak magát és emellett e megoldás költséghatékonysága is lényege-

sen jobb. Nem elhanyagolható szempont az utazásra fordított költségek és idő megtakarí-

tása, illetőleg munkahelyteremtésre is lehetőség nyílik a távegészségügyi és távgondos-

kodási szolgáltatások területén.

A Digitális Magyarország egészségügyi programja megvalósításának céljai:

az európai szélessávú összekapcsolási eszköz révén a meglévő egészségügyi adatban-

kok hálózatosodása eredményeként a betegségek kezelésével, keletkezésével, lezajlá-

sával kapcsolatos adatok elemzésének lehetősége, mely a megelőző programok haté-

konyságát javítja,

az egyes betegek esetében a pontos diagnózis felállítása, szükséges esetekben távkon-

zílium lehetőségének biztosítása,

a 7 x 24-ben elérhető diagnosztikai centrumokban a specialisták tudását ki lehet ter-

jeszteni a teljes biztosítotti körre,

a házi- és szakorvosi ellátás megerősítése a távkonzultáció lehetőségével,

krónikus betegségek esetében 24 órás monitoring lehetősége, a rendellenességek gyors

azonosítása, az időben történő gyors beavatkozás lehetősége – akár távolról is;

a legközelebbi szakértő orvoshoz jutás (hatékonyság) biztosítása;

lelki segélynyújtás az interneten.

Az idősödő társadalom egyik kedvezőtlen következménye, hogy az egyszemélyes háztartások

aránya emelkedik. Mára körülbelül minden harmadik idős ember él egyedül, ami az uniós

átlaggal megegyező mértékű. Ezekben a háztartásokban jellemzően magányos idős emberek,

az átlagosnál rosszabb anyagai körülmények között élnek. Számukra a távfelügyelet az önálló

életvitel biztonságát, a szükséges beavatkozás lehetőségét jelenti.

Magyarország várhatóan a GDP 14 százalékát fogja költeni nyugdíjra, és a nemzeti összter-

mék 12 százalékát egészségügyi ellátásra az Európai Bizottság számításai alapján. Az egés-

zségügyi ellátás a közpénzek egyik legnagyobb felhasználója, így itt az e-egészségügyi

ellátások fejlesztésének és alkalmazásának kiemelt jelentősége van.

22

A távfelügyeleti, távdiagnosztikai rendszerek kiépítése több millió magyar háztartást érint-

het14

. E rendszerek legfőbb előnye és egyben lehetősége, hogy az egészségmegőrzést, az

egészségügyi szolgáltatásokat nem szűkíti le a kórházak, a rendelők, a háziorvosi ellátás terei-

re, hanem kitágítja a háztartásokra, sőt ezek révén a gyógyító tevékenységre fordítható idő is

kitolható a rendelési időszakokon kívülre.

A kormányzatok, sőt az önkormányzatok világszerte egyre inkább próbálják kihasználni az

infokommunikációs eszközök adta lehetőségeket az alábbi előnyök miatt:

csökkenthető a szükségtelen orvos-beteg találkozások száma, az adminisztrálásra for-

dított idő,

növelhető az ellátás biztonsága, mivel minden korábbi betegadat, információ digitáli-

san elérhető a megfelelő jogosultsággal rendelkezők részére,

csökkenthető a fölöslegesen elvégzett vizsgálatok száma, csökkenthető a félrediag-

nosztizálás lehetősége,

növelhető a páciensek elégedettsége,

nagy mértékben javítható a költséghatékonyság,

idő, energia, pénz takarítható meg az ellátórendszerben elvégezhető beavatkozások

számára,

csökkenthetők a járulékos társadalmi költségek (pl. felesleges közlekedés, sorban ál-

lás),

és természetesen munkahelyteremtésre is lehetőség nyílik a távegészségügyi és táv-

gondoskodási szolgáltatások területén.

Digitális közlekedés

A digitális (intelligens) közlekedés terén elsődleges célunk olyan közlekedési információs

rendszerek létesítése, amelyek növelik a közlekedési rendszerek teljesítményét és csökkentik

káros mellékhatásait (pl. balesetek, károsanyag-kibocsátás). A digitális (intelligens) közleke-

dés megvalósításának fő feladatai ennek megfelelően:

az infokommunikációs infrastruktúra és a közlekedés rendszereinek összekapcso-

lása a szabályozás és az irányítás eredményesebb bevezetése érdekében mind a kö-

zösségi, mind a magángépjárművek esetében;

a közlekedés során keletkező adatok összegyűjtése, elemzése révén baleseti térké-

pek készítése, üzemanyag-fogyasztás gazdaságossági modelljeinek kidolgozása, a

forgalmi tendenciák előrejelzése válik lehetővé;

az energiatakarékos, környezetkímélő közlekedési rendszer kialakításának biztosí-

tása.

Digitális programunk három fő komponensre összpontosít: a közlekedési eszközre, azaz ma-

gára a járműre; a közlekedési infrastruktúrára, az úthálózat, valamint a forgalomirányító köz-

pontokra.

A Digitális közlekedés során megvalósítandó feladatok:

14 Érintheti a körülbelül 600 ezer nyugdíjast, akik egyszemélyes háztartásban élnek, illetve a körülbelül 1,2 millió fogyaték-

kal élő embert is, illetve a családtagjaik révén a háztartások további körülbelül 20-30 százalékát.

23

A járművekben alkalmazott információs rendszerek között azokat az eszközöket támogat-

juk, amelyek az adott jármű vezetőjét, illetve utasait egyedi úti céljaik elérésében közvetlenül

segítik, vagy növelik biztonságukat (pl. vezetés-segítés). A közlekedési infrastruktúra digi-

tális eszközei között olyan korszerű, közúti informatikai eszközök (pl. kooperatív jelzőlám-

pák, út menti információs állomások, aktív akadályjelzők) fejlesztését szorgalmazzuk, ame-

lyek feladata, hogy a forgalomban résztvevők felé érdemi információkat valós időben és au-

tomatikusan juttassanak el, illetve a pillanatnyi helyzet és állapotinformációkat ugyanilyen

módon gyűjtsék be tőlük.

Jelenleg Magyarországon a meglévő pályafelszerelés elsősorban

a díjbeszedést és másodlagosan a közlekedésbiztonságot, és nem a nagyobb forgalmi

teljesítmény elérését támogatja,

a szabályok betartását főleg büntetésen és nem tájékoztató információkon keresztül – a

szabálysértések megelőzésével – igyekeznek elérni.

A Digitális közlekedés programja e téren is szemléletváltozást kíván elérni.

A közút, mint szolgáltató közüzem is elért fejlődésében arra a pontra, hogy – az

infokommunikáció hazai és nemzetközi fejlődésnek köszönhetően – adekvát választ tudjon

adni a XXI. sz. kihívásokra.

A közút vagyoni értékét messzemenően meghaladó externális hatásokkal bír. Meghatározó

módon hatást gyakorol az egész ország életére és megítéltetésére, a nemzetközi kapcsolódása

Jármű

Útfelügyeleti

rendszerForgalom-irányító

rendszer

Járművek információs

rendszere

Úthálózati információs rendszerek Forgalomirányító rendszerek

adatcsere más

járművekkel

helyi

forgalmi

adatok

tájékoztató

és navigációs

információk

Helypozicionáló

szolgáltatáspillanatnyi

helyadatokaktuális

térképadatok

központi

vezérlő és

navigációs

információk

útváltozások,

korlátozások adatai

Rendőrség,

mentők,

tűzoltóság

Útfenntartó

intézmények

Jármű-

gyártó

Térkép-

szolgáltatás

Közlekedési vagy

szállítmányozási

vállalat

baleseti

riasztás

Jármű-

vezető

Országos

Meteorológiai

Szolgálat

Vezetés

-segítés

Rendőrség,

mentők,

tűzoltóság

Útállapot-

érzékelés

Csomópont-

irányítás

Külföldi társ-

rendszerek

nemzetközi

közlekedési

adatcsere

Navi-

gálás

Információ-

gyűjtés és

-továbbítás Közlekedési

adatok elemzéseForgalom-

optimalizálás

figyelmeztetés,

utasítás

Segély-

hívás

hiteles, garantált

kapcsolatad hoc, nem garantált

kapcsolat

Jelmagyarázat:

24

révén a szűkebb és tágabb földrajzi környezet, Magyarország és ezzel az Európai Unió ver-

senyképességére is.

A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni, de nagyon meghatározó mindenki

számára, hogy ezt milyen informáltsággal, biztonsággal, milyen kulturális attitűdökkel és mi-

lyen infrastrukturális adottságokkal teheti meg. Ehhez komoly szemléletváltozásra van szük-

ség és képessé kell tenni a közúthálózatot, hogy felhasználóbaráttá váljon, interaktív intelli-

gens szolgáltatásokkal tudja segíteni a közlekedés dinamikáját.

Az intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems, ITS) kialakulása az in-

formatika eddigieknél jóval mélyebb behatolását jelenti a közlekedési rendszerekbe. Az „in-

telligencia” az információs rendszereken keresztül kerül be a közlekedésbe.

A közúthálózat kiépítettsége találkozik az állampolgárok folyamatosan növekvő szükségleté-

vel, az útpálya, mint hálózat a természeti környezetünket teszi a kultúra színterévé. A közle-

kedési eszközök tekintetében a folyamatos nemzetközi innováció eredményeként forradalmi

fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Környezetvédelmi szempontokból elvárható, hogy a közúti

közlekedés által okozott környezeti terhelést a lehető legkisebb szinten tartsuk.

Az út célja a dinamikus, biztonságos és komfortos közlekedés. Magyarországon a közúti for-

galom 70 %-át az országos közúthálózat viseli el térben és időben nagyon egyenlőtlen elosz-

lásban. Az intelligens interaktív úthálózati fejlesztésekkel jelentős mértékben lehet javítani a

közúthálózat optimális kihasználtságát, növelni a közlekedés komfortérzetét.

A közút műszaki és információs állapotának javításával és a közlekedésben résztvevők tuda-

tosságának, közlekedési moráljának javításával meghatározó módon hozzájárulhatunk a 2010-

es EU célkitűzés teljesüléséhez, a közlekedési halálos áldozatok számának csökkenéséhez. A

közlekedési útjelző rendszer (interaktív közlekedési táblák) fokozott fejlesztése és karbantar-

tása ehhez elengedhetetlenül szükséges.

Ahhoz, hogy az egész úthálózat egy nagy interaktív hálózattá váljon, szükséges, egy egysé-

ges, nagykapacitású, hosszútávon „korlátlan” adatátvitelt biztosító optikai hálózat kialakítása

a közúthálózat mentén. Erre az utak mellett a legmodernebb „mikrocsöves” technológiát cél-

szerű felhasználni. A kialakuló hálózat teljes egészében a Magyar Állam tulajdonát képezné

és ezáltal a közutak nem csak fizikai értelemben kötnék össze a településeket, hanem a kor-

szerű infokommunikációs kapcsolódást is biztosítanák. Nagy mennyiségben a hálózat kialakí-

tásának fajlagos költsége 3 MFt/km nettó költséggel számítható, ami magának az útnak az

építési árával összevetve nem jelentős összeg. Ez a hálózat összekapcsolható lenne a gyors-

forgalmi utak mentén már kialakított optikai közműhálózattal és így az egész ország számára

létrejönne egy olyan új erőforrás, amely az egész nemzetgazdaság számára hosszú távú hasz-

nosítást és modernizációt tenne lehetővé.

A technológia fejlődésével lehetővé vált, hogy a korábbi átalánydíjas rendszerekről fokozato-

san át lehessen térni a használat alapú útdíj-fizetésre. Az Európai Unió országaiban, így Ma-

gyarországon is az úthasználattal, környezetterheléssel arányos elektronikus díjfizetési rend-

szer bevezetése a cél. A nagy távolságú szállítmányok hatékony eljuttatásához nélkülözhetet-

len, hogy az EU-n belüli díjfizető rendszerek műszakilag kompatibilisek legyenek egymással,

mert így a szállító járműbe csak egyféle azonosítási elemet kell építeni.

25

A Nyugat-Európában, elsősorban Németországban bevált rendszerekhez hasonlóan ki kell

alakítani az egységes útdíj rendszert, ahol minden használó annyit fizet, amennyit a díjasí-

tás alá vont adott útszakaszon közlekedik, vagyis amilyen mértékben a pályaszerkezetet

igénybe veszi, illetve kapacitást foglal. A díjfizetés célja a közlekedésfejlesztéshez szüksé-

ges finanszírozási források biztosítása, amelyből egy integrált közlekedésfejlesztési alap

hozható létre. A díjfizetés a forgalmi igények hely (pl. behajtási engedélyhez kötött járművek

kontrollja), vagy idő szerinti befolyásolása is lehetőséget adhat. A cél, hogy Magyarország

összes fő- és összekötő útja (beleértve azok belterületi szakaszait és a korlátozott behajtási

övezetek határait) kerüljön be a rendszerbe és ezzel folyamatosan kontrollálhatóvá váljon a

közlekedés, megvédhetők legyenek az alacsonyabb rendű utak a túlterheléstől valamint fo-

lyamatosan menedzselhető legyen a forgalom dinamikája.

A közlekedés során is hívható, összeurópai segélyhívó rendszer személyek és szállítások biz-

tonságát is növeli. A személyek szabad és biztonságos mozgását, mobilitását megalapozó

rendszerek egyikének tekinthető segélyhívó célja, hogy felére csökkentsék a közúti balesetek

áldozatainak számát, probléma esetén gyorsabb és pontosabb lehessen a segítség. Ezt szolgál-

ja az egységes – helyi nyelven és angolul egyaránt használható – 112-es segélykérő rendszer.

E rendszernek a nemzeti rendőrségi és mentőszervezetek megszokott helyi hívószámai mellett

célszerű működnie. Szolgáltatásait szélesebb körben kell megismertetni a lakossággal és biz-

tosítani kell, hogy az egységes ICE (in case of emergency – baj esetén) jelzéssel elérhetők

legyenek a baj esetén mozgósítandó hozzátartozók. Az EU megkezdte e rendszer következő

fázisának megvalósítását, amelyben a segítségre szoruló gépjárművek autonóm módon képe-

sek segítséget hívni szabványos üzenetekkel (eCall). Ezek fogadására is fel kell készíteni a

hazai rendszereket, és kompatibilissé kell tenni a jelenleg fejlesztés alatt álló segélyhívó rend-

szert ezekkel a képességekkel is.

A közlekedési rendszerek informatizálása, „intelligensebbé” tétele részeként biztosítani

kívánjuk, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák és lehetőségek mellett (pl. útinfor-

máció rádióadáson keresztül, közvetlen fényjelzés) növekvő szerepet kapjanak az

infokommunikáció korszerű, szabványos lehetőségei. A 112 segélyhíváshoz kapcsolódó web

szolgáltatások révén hiteles, valós idejű veszélyhelyzeti képet, információt lehet nyújtani

minden közlekedőnek.

A városokban a közlekedési lámpákat meghatározott, tipikus forgalmi helyzeteknek megfele-

lően már ma is gyakran összehangolják a forgalomfigyeléssel. A jelzőlámpák forgalmi hely-

zethez alkalmazkodó átállítása hagyományos módon lassan és jelentős késleltetéssel történhet

csak, ezt a digitális rendszerek valós időben képesek végrehajtani, ezzel is csökkentve a for-

galmi torlódások (dugók) okozta üzemanyag fogyasztást és környezetszennyezést. A hang-

súly a megelőzésre tevődik át, de emellett a közlekedési szabályok betartását támogató bün-

tetések kirovásában a térfigyelő kamerák adataira a jövőben még hatékonyabban támaszkodni

lehet.

Jelenleg problémát jelent, hogy a különböző információs rendszerek, berendezések másra

képesek, másként működnek, az eltérő kapcsolódási felületeik miatt nem érnek össze. A rend-

őrség által telepített traffipaxok külön rendszert alkotnak, és például a rendőrségi sebességfi-

gyelő kamerák által rögzített információkat manuálisan gyűjtik össze.

Összességében az intelligens közlekedési rendszerek helyzetére, fejlődésükre igen pozitív

hatást fejt ki hazánk európai uniós tagsága. Ugyanakkor ez a tény sem feledteti el, hogy a köz-

lekedésben használt rendszerek, az általuk végzett információfeldolgozás az ígéretes kezde-

26

ményezések ellenére, jelenleg csak csekély mértékben tekinthető intelligensnek. Külön prob-

lémát okoz, hogy egy-egy rendszer ugyan jól működik, de nincs összehangolva más rendsze-

rekkel. Az összehangoltság, a magasabb szintű kooperáció hiánya a közlekedés mindhárom fő

területén (eszközök, infrastruktúra, forgalomirányítás) belül és a területek egymásra hatásában

egyaránt megfigyelhető.

Az EU tervei szerint 2020-ig a digitális közlekedés eszköztárának köszönhetően a közlekedési

rendszerek hatékonysága/teljesítménye 20%-kal növekszik, ahol a hatékonyság fontos eleme

a kritikus forgalmi szituációk elkerülését szolgáló segítségnyújtás (dugókat megelőző intéz-

kedések stb.); a balesetek száma 35%-kal csökken azáltal, hogy a hangsúly a megelőzésre

tevődik át, amihez a vezetőnek minél több (dinamikus) információval kell rendelkeznie. Min-

dezeknek köszönhetően a károsanyag-kibocsátás is csökken.

Intelligens vasút

A digitális technikát és technológiát alkalmazó “intelligens vasút” megvalósítása során is

alapvető szempont a hatékonyabb és környezetkímélőbb működtetés, és a teljesítmény növe-

lése. A vasúti közlekedés digitalizálása mind a személy-, mind a teherszállításban jelentős

előnyöket biztosít a szolgáltatást igénybe vevők és a vasúttársaságok számára egyaránt.

A Digitális Magyarország programja az infokommunikációs technikák és technológiák lehe-

tőségeinek bemutatásával, szükség esetén állami szerepvállalással – különös tekintettel a jog-

szabályi háttérre, valamint a szükséges frekvenciatartományok biztosítására – kívánja az intel-

ligens vasút megvalósítását támogatni.

A közúti közlekedésben alkalmazott, korábban ismertetett intelligens megoldások egy része

alkalmazható a vasúthálózat esetében is. Ezek közé sorolható a szerelvények, szállítmányok

követése; mind a személy, mind a teherszállítmányok esetében a célállomásra eljuttatáshoz az

optimális útvonal megtervezése; a vasúti forgalomszabályozás automatizálása a megnövekvő

vasúti forgalom miatt bekövetkező „dugók” elkerülése érdekében, illetőleg a vasúti közleke-

dés speciális voltát (kötött pálya, hosszabb fékút) figyelembe vevő biztonsági berendezések

létesítése.

A már nem is olyan távoli jövőben – a vasút kötött pályájának a keresztirányú közúti forga-

lommal szemben biztosított haladásának sajátosságait kihasználva – már vezető nélküli vasúti

szerelvények juttatják célba a szállítmányokat és az utasokat. Ehhez a megfelelő technológia

már rendelkezésre áll.15

15

Kétféle RFID (Radio Frequency Identification, rádiófrekvenciás azonosítás) rendszer alkalmazható:

Az egyik a TPL-rendszer (Train Position Locator) egy ún. aktív antennát használ, ami egyben egy

olvasóberendezés is (speciális számítógép). A vonatra szerelt aktív antenna veszi és elemzi az egyedi azonosító

jeleket, amelyek a tápegységmentes RFID részegységeken keresztül kerülnek be a rendszerbe, amikor a vonat

elhaladt egy-egy a pálya mellé telepített azonosító egység mellett. Miután a vonaton üzembehelyezett antenna

fogta a helymeghatározó rendszer jeleit, a fedélzeti eszközök ezekből pontosan meghatározzák a szerelvény

pillanatnyi helyét és sebességét. (Hasonlóképp a már általánosan használt GPS-hez, annyi különbséggel, hogy itt

földi telepítésű adók vannak - szemben a műholdakkal.)

A másik megoldás ennek megfordítása, azaz az antenna lehet fix, és az azonosító egységek mozoghatnak. Ezt

a rendszert nevezik AVI-nak (Automatic Vehicle Identification - Automatikus Járműazonosítás), ez a közúti

cargo szállítmányok és bármely más, hasonló eszközökkel felszerelt gépjármű nyomon követésére alkalmazható.

Az alacsony üzemeltetési költségű technológia a létjogosultságának bizonyítására teszt üzemmódban néhány

európai vasúttársaság (köztük a MÁV is) használja ezt a technológiát, és városi villamosforgalomban is vannak

kísérletek. Üzembe állítási költsége alacsony, nem igényel gyakori karbantartást, és szükség esetén akár mobili-

zálható is.

27

Az intelligens logisztika feladata a személyszállító szerelvények és az áru mozgásának bizto-

sítása és figyelemmel kísérése a vasúti szállítás folyamán. Ennek segítségével valós időben

áttekinthető a személy- és tehervonatok, valamint a szállítóegységek helyzete. Az igénybeve-

vő állampolgárok tájékozódni tudnak a szerelvény helyzetéről, a menetrendtől való eltérésről.

A vasúti munkatársak a mobilkommunikációs eszközök igénybevételével akár mozgásban is

kényelmesen tudják végezni munkájukat. Mindez hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a

menetrendek és a karbantartási programok hatékonyabb tervezéséhez.

A személyszállítás esetében a világon egyre több helyen terjednek az ún. intelligens utazási

rendszerek (Smart Travel). Ez alatt az egyszerű utazáshoz való egységes hozzáférés értendő,

amely jelentősen hozzájárul az utasok elégedettségéhez és a közlekedés hatékonyabbá tételé-

hez. Magába foglalja az útvonalak egyszerűbb tervezését, az ügyfélkapcsolatok irányítását és

a hűségprogramokat, az elektronikus menetjegyeket és chipkártyákat. A gyorsabb, járműben

történő utaskezeléshez a mobiltelefonokkal kompatibilis NFC kommunikációt használja fel,

és így az utasok a valós időben kapják meg a pontos adatokat.

A személyszállítás során az utasok komfortérzetét növeli a vonaton az utazás során végig ren-

delkezésre álló wifi-kapcsolat.

A városi és távolsági közlekedés egységes elektronikus jegyrendszere

Az ország legnagyobb, legtöbb ügyfél által igénybe vett közlekedési hálózatának régi nagy

hiányossága egy korszerű, könnyen és egyszerűen használható díjfizetési rendszer mely az

ügyfelek igényeihez rugalmasan, költséghatékonyan tud alkalmazkodni.

A jelenlegi tervek csak a fővárosi tömegközlekedési eszközök elektronikus jegyrendszerének

kiépítéséről szólnak, több olyan elemmel, amely nem nevezhető felhasználóbarátnak. Az idő-

alapú megoldás a szolgáltató hibájából az időlimitet túllépők méltánytalan zaklatását okozza.

A jelenlegi tervekben szereplő megoldás helyett a megtett távolságtól függő, használatarányos

elektronikus jegy bevezetése lényegesen hatékonyabb és méltányosabb, ahogyan ez például

Londonban és más nagyvárosban is alkalmazásra került. Ezzel összehangoltan megvalósítható

egy országos – távolságtól függő – használatarányos tarifarendszer, amely az összes tömeg-

közlekedési eszköz esetében egységes lehet, ahogyan például ez Nagy-Britanniában vagy

Belgiumban működik és megfelelő nemzetközileg elfogadott szabványos háttérrel is rendel-

kezik. A távolságarányos díjrendszerrel szükségtelenné válik a „hordozható készülékekkel”

ellátott mozgó ellenőrök alkalmazása, mivel az igénybevétel a fel- és leszálláskor történő le-

olvasás alapján vonódik le a kártyáról.

Digitális kultúra, közgyűjtemények

Az emberiség örök vágya, hogy értékeit felmutassa és megőrizze az utókor számára – ez a

kultúra egyik legfontosabb feladata. A kultúra megőrzött elemei természetesen nemcsak esz-

tétikai funkciót töltenek be, hanem például a nevelés terén gyakorlati, más szempontokból

pedig elméleti és ideológiai értékük van. A digitalizált kulturális örökségnek is ugyanezt a

szerepet kell játszania.

Az Európai Bizottság által megfogalmazott alapelv: „Európa kulturális és tudományos örök-

sége közkincs, a forrásokat feltétlenül digitalizálni kell annak érdekében, hogy a polgárok

jobban hozzájuk férhessenek és mind a múltbeli, mind a jövőbeli kulturális örökséget meg

lehessen őrizni.”

28

Globalizálódó világunkban ez különösen fontos, hiszen a digitalizált kulturális vagyon forrása

az oktatásnak, az idegenforgalomnak és a médiaiparnak is. A digitalizálási tevékenység több-

féle formát és tartalmat érint, hiszen múzeumi tárgyakat, közérdekű iratokat, régészeti lelete-

ket, audiovizuális archívumokat, térképeket, történeti dokumentumokat, kéziratokat, könyve-

ket mind lehet digitalizálni. A digitális gyűjtemények nem teszik feleslegessé a hagyomá-

nyos gyűjteményeket. A hagyományos közgyűjtemények szerepe azonban megváltozik: a

közzététel, a bemutatás terhei nagyrészt lekerülnek a vállukról és legfontosabb feladatuk a

gyűjtés, megismerésre alkalmassá tétel, rendszerezés, tárolás, valamint az összegyűjtött anyag

digitalizálása lesz.

A nemzeti kulturális örökség digitalizálása alapvető fontosságú társadalmi érdek, meg-

kerülhetetlen állami feladat, mert az információs társadalom mennyiségileg és minőségi-

leg több és gyorsabban megszerezhető információt igényel, s az információhoz való hoz-

záférés biztosításának egyik legjobb módja a digitalizálás és a digitalizált tartalom szol-

gáltatása. A közgyűjteményi hálózatnak ebben különösen nagy szerepet kell vállalnia.

Az állami szerepvállalással elvégzett digitalizálás, és a digitalizált tartalom közkinccsé (sza-

badon hozzáférhetővé) tétele nem jelentheti a közgyűjtemények bevételeinek teljes megszű-

nését. A közgyűjtemény fenntartásának, működésének biztosítására olyan új, prémium szol-

gáltatások kialakítását kell ösztönözni, amelyek fedezni tudják a költségek jelentős hányadát.

A digitalizálás, a digitális tartalom megjelenítése, az internetes hozzáférés élesebbé teszi a

szerzői jog problémakörét, melynek jelenlegi megoldása erősen korlátozó hatású, nemcsak az

irodalmi, de a tudományos művek területén is. Nyilvánvaló zsákutca, ha engedély illetve térí-

tés nélkül nem lehetne megismerni, felhasználni vagy lemásolni az egyébként felhalmozott

ismeretek, művek túlnyomó részét. Ez az elektronikus környezetben csak kiélezné a társada-

lom szétszakadását az információval rendelkezők, illetve az abból kizártak körére. Ebben a

kérdésben nem létezik nemzeti eljárásrend, a tudás, a kultúra egyetemessége miatt csak ösz-

szehangolt modell adhat esélyt egy fenntartható megoldásra.

A Digitális Magyarország program támogatja a kultúra értékeinek megőrzését szolgáló olyan

megoldásokat, mint a mindenki által látogatható, ingyenes, internetes közkönyvtár, a Magyar

Elektronikus Könyvtár; a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári

igényű nyilvántartását, illetve egyes folyóiratok archiválását végző Elektronikus Periodika

Archívum és Adatbázis; a korábban tudományos igényű digitalizáló műhelyként, elektronikus

kiadóként működő Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (Neumann-

ház).

Támogatni kívánjuk a tudásalapú társadalom, a digitális kor új archívumainak működését, a

korábbi Nemzeti Digitális Adattár (NDA) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)

összevonásával létrehozott MaNDA tevékenységét. Ezek az archívumok nemzeti kultúránk

értékeit teszik elérhetővé digitális formában úgy, hogy felhasználják a hálózati médium újsze-

rű vonásait is. Az NDA és a NAVA a nyitottság, az önszerveződés, az újrahasznosítás, a tarta-

lomintegráció révén több területen és többféle értelemben is magasabb szintre emeli közgyűj-

teményeink, kulturális adatbázisaink, az államigazgatás adatvagyonának, a nemzet tudáskész-

letének értékét. A NAVA újfajta közkönyvtár: az audiovizuális dokumentumok kötelespél-

dány-gyűjtőhelye, az NDA pedig a digitális könyvtári és levéltári világot fogja össze, teszi

egységesen kereshetővé, egy felületen keresztül elérhetővé.

29

Igen fontosnak tartjuk a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) szerepét, hiszen 2000-től annak

berkein belül működik az első állami pénzből finanszírozott digitális könyvtári tartalom Ma-

gyarországon. Célja a legjelentősebb XX. századi és kortárs magyar szépírók teljes életművé-

nek elérhetővé tétele. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé válik a kortárs magyar

irodalom színe-java, az internetre forrásértékű szövegek kerülnek fel, minél teljesebb körű,

sok szempontú keresési, elemzési lehetőséget biztosítva. Az irodalmi művek mellett a tagok

életrajzát, műveik teljes bibliográfiáját és a róluk szóló szakirodalmat is összegyűjti az a szak-

értő, akit az írók, vagy örököseik választanak ki az életmű feldolgozására.

Audiovizuális kötelespéldány archívum ma még kevés országban van, de a meglevőket ugya-

naz a felismerés hozta létre: az elektronikus médiában keletkező audiovizuális dokumentu-

mok a nemzeti kulturális és történelmi örökség részét képezik. Megőrzésük és hozzáférhetővé

tételük a jövő számára ugyanolyan fontos, mint a nyomtatványoké, vagy a képzőművészeti

alkotásoké. Megteremtjük annak a jogi feltételeit, hogy a jövő nemzedéke számára történő

megőrzés érdekében a digitálisan megjelent közhasznú és közérdekű tartalmak kötelespéldá-

nyát kötelező legyen átadni valamely erre kijelölt szervezet részére. A kötelezően tárolandó

tartalmak közé kerülés feltételrendszerét a társadalomtudományok neves szakértőinek bevo-

násával kell kialakítani.

A Digitális Magyarország Programja támogatja a „Mandalat 1.0” dokumentumban16

megfo-

galmazott feladatokat, elfogadva, hogy:

„Az állam feladata a digitális korban is az, hogy a köztulajdonban lévő kulturá-

lis javak esetében biztosítsa, a magántulajdonban lévőket illetően pedig segítse

elő azok hosszú távú megőrzését és hozzáférhetőségét a rendelkezésre álló

legmagasabb technológiai színvonalon. A kulturális örökség gondozása nem

képzelhető el az erre hivatott intézmények és szakemberek nélkül. Ez okvetle-

nül finanszírozási kötelezettséget is ró az államra.

Fontos eszköz a magyar digitális kulturális örökség közvetítése az európai kul-

túra soknyelvű digitális adattárai, így például az EUROPEANA felé.

A szabályozásnak abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy a magyar kultúra és

a magyar kultúrafogyasztók érdeke a lehető legteljesebb körű és lehető legsza-

badabb, digitális formában történő hozzáférés a kulturális javakhoz a jog által

kijelölt határokon belül. A fenti cél eléréséhez a kultúrpolitikának aktív szere-

pet kell vállalnia a jogi szabályozás alakításában.

A közgyűjteményeknek, mint a magyar állam tulajdonában lévő kulturális ja-

vak vagyonkezelőinek a közkinccsé tételre vonatkozó kötelezettségét ki kell

terjeszteni a digitális közegre is.

Támogatandóak a jogkezelés terén a nyitottabb kulturális hozzáférési filozófiát

követő, bevált gyakorlatok (pl. Creative Commons, GNU Public License, Open

Access). Kívánatos, hogy az újonnan keletkező kulturális javak jogtulajdonosai

16

A nemzeti kulturális örökség a digitális technológia korában című, 2012. novemberben megjelent

Mandalat 1.0 című dokumentum alapján:

http://work.mandarchiv.hu/wp-content/uploads/2013/01/Mandalat-1pont0_2012-11-28-Final.pdf

30

mennél nagyobb számban ezen rendszerek keretei között határozzák meg jogo-

sultsági igényeiket.

A köztulajdonban lévő kulturális javak esetében az államnak, mint tulajdonos-

nak kezdeményeznie kell a közcélú digitalizálást (a kulturális javak digitális

másolatainak elkészítését és metaadatokkal való ellátását) legalább a megőrzés

(központi, állami mentés) érdekében.

A magántulajdonban lévő, illetve szerzői, személyiségi és más jogi védelem alá

eső kulturális javak közül a kulturális örökségvédelmi törvény által védetté

nyilvánítottak esetében biztosítani kell a köz számára a tudományos, szakmai

célú hozzáférést. Ezen javak megőrzési céllal történő digitalizálásának fontos-

sága nem kérdőjelezhető meg, abban az esetben sem, ha a jogtulajdonosok a

hozzáférési lehetőségeket korlátozni kívánják.

Kívánatos, hogy a tudományos élet szereplői által közpénzen, azaz közintéz-

ményekben (pl. egyetemeken, akadémiai kutatóhelyeken), illetve állami finan-

szírozású pályázatok (pl. NKA, OTKA) keretén belül létrehozott, digitális for-

mában is létrejövő folyóiratcikkek, tanulmányok, PhD értekezések, kutatási je-

lentések stb. szintén szabad hozzáférésűek legyenek (a jogi korlátok tisztelet-

ben tartásával)17

.

A szerzői jogi védelem alá eső kulturális javak digitális másolatainak közzété-

telét is lehetővé kell tenni a jogtulajdonos engedélyével.

Ki kell alakítani a kereskedelmi forgalomban már nem kapható kiadványok

közcélú hozzáférhetővé tételének lehetőségeit.”

Nem kell attól félni, hogy az e-könyvek térhódításával a könyvtárosok elvesztik munkájukat.

A jelenlegi „papír-alapú” könyvtárak továbbra is fennmaradnak, még azt követően is, ha eset-

legesen valamikor a távoli jövőben minden új kiadvány kizárólag elektronikusan jelenik meg.

Az elektronikusan megjelent kiadványok is elhelyezésre kerülnek, illetőleg elérhetők ezekben

a könyvtárakban is, ahol a rendszerezésük, a helyszínen vagy interneten keresztül érdeklődő

olvasók számára az eligazítás a könyvtárosok feladata marad. Ugyanakkor a hagyományos és

az e-könyvek kiadásának trendjét figyelembe véve várhatóan átalakul a könyvkiadói, könyv-

terjesztői és könyvtárosi szakmák tartalma.

A későbbi korok kutatói számára felbecsülhetetlen értékű tudásbázist jelenthet a honlapokon

fellelhető tartalmak kötelező archiválása. Ez különösen azért fontos követelmény, mert az

információk zöme ma már nem a fizikailag megőrizhető és levéltárba helyezhető papíron

vagy más adathordozón jelenik meg, hanem egyre inkább csak elektronikus formában, online

elérhetőséggel teszik közzé. A világhálón megjelenő tartalmak hozzáférhetősége azonban

véges. Egy weboldal átlagos élettartama mindössze 75 nap, mivel a webhelyek változnak, a

tartalmakat leszedik. Emiatt számos fontos és értékes gondolat és dokumentum tűnik el a „di-

gitális fekete lyukban”.

17

Ebbe a körbe illik a Magyar Tudományos Akadémia korábban már említett open access kezdeményezése. Az

Akadémia ennek támogatásával lehetővé kívánja tenni az akadémiai kutatóhelyeken keletkezett, szerzői jogi

védelem alatt álló szellemi alkotások központi archiválását és a tudományos közösség számára való nyílt hozzá-

férését

31

Ezt a veszélyt felismerve a British Library évek óta készül a világháló archiválására. Az el-

múlt egy évtizedben lezajlott jogi és technológiai előkészületek után most már készen áll rá,

hogy kivesse hálóját az összes .uk végződésű weboldalra. A könyvtár tervei szerint a digitális

archívum már az év végén hozzáférhetővé válik a felhasználók számára.18

A weboldalak archiválásának igénye, igaz csak szűkebb körre vonatkoztatva, nálunk is felme-

rült. A KIETB 19. számú Ajánlásának már a 2004-ben megjelent 1.0 verziója előírta a gov.hu

végű közigazgatási honlapok számára a tartalmak kötelező archiválását. Az ajánlás megfo-

galmazása szerint: „Rendező elvként javasolt annak figyelembe vétele, hogy tudásanyag vagy

hasznos információ ne kerüljön szemétkosárba.”19

A technikai-technológiai fejlődés, köztük is

elsősorban a tárolókapacitások növekedése, mára már nálunk is megteremtették a feltételeit

annak, hogy az archiválás követelménye az elektronikus könyvek, internetes folyóiratok, és

a közigazgatási honlapok tartalmai mellett kötelező érvénnyel kiterjedjen minden .hu vé-

gű honlapra. A honlapokon megjelenő tartalmak archiválásának rendje azonban jogi és tech-

nológiai szempontból is speciális szabályozást igényel. Figyelembe véve azt, hogy a világhá-

lón nagyon sok értéktelen „infoszemét” is található, levéltáros szakértők bevonásával olyan

szelekciós elvet kell kialakítani, amely a korábban megfogalmazott rendező elv alapján segít

kiszűrni az érdemleges tartalomhoz való hozzáférést nehezítő „zajt”, szemetet anélkül, hogy a

későbbi korok kutatói számára hasznos, megőrzendő értékből vesztenénk.

Digitálisan közvetített multimédia tartalom

Ma már a médiaszolgáltatók nagy többsége digitálisan – vagy digitálisan is – osztja meg a

célközönség számára kialakított tartalmát. A televíziós műsorszolgáltatók fokozatosan térnek

át a hagyományos analóg sugárzási módról a digitálisra. A legújabb tervek szerint Magyaror-

szágon a teljes átállás 2013 végéig megtörténik. Egyre több az interneten keresztül is sugárzó

rádió- és tévécsatorna. A nyomtatott sajtó jelentős részének az internetes változata is elérhető.

A média és hírközlési szolgáltatók felügyeletére hivatott a Nemzeti Média és Hírközlő Ható-

ság. A jelenlegi kormány e feladatok ellátása mellé az internettel és a frekvenciagazdálkodás-

sal kapcsolatos összes feladatot – a stratégiaalkotástól kezdve a távközlési szolgáltatók felü-

gyeletéig, bizonyos esetekben szankcionálásáig – jogszabály-alkotási jogkörrel az NMHH

hatáskörébe helyezte, a kormány lényegében összes ezzel kapcsolatos jogosítványát a ható-

sághoz delegálva.

A Hatóságnak jelenleg több olyan jogosítványa van, amely túlmutat rendeltetésén, az ágazat

irányítása teljes mértékben kikerült a kormány hatásköréből. A Digitális Magyarország Prog-

ramja az első lépések között kívánja megszüntetni ezt a – kormány hatékony működését gátló

– állapotot, és visszaállítani a jogállami kereteket, egyidejűleg leválasztva a hagyományos

média és hírközlési feladatoktól az internet és a távközlési szolgáltatók felügyeletét, valamint

a vezeték nélküli internet szolgáltatáshoz is szükséges, korlátos nemzeti vagyonnal történő

hatékony gazdálkodást biztosító frekvenciagazdálkodási területeket. Az új frekvenciastraté-

giát hazánk valós igényei alapján alakítjuk ki, és megszüntetjük a jelenlegi pártpolitikai

érdekek szerinti frekvencia kiosztást. Garantáljuk, hogy a távközlési szolgáltatók, TV-

rádió műsorszolgáltatók átlátható rendszerben jussanak frekvenciához!

18

http://hvg.hu/tudomany/20130405_Archivalja_az_internetet_a_British_Librar 19

Az ajánlás legfrissebb változata: Közigazgatási Informatikai Bizottság 19. számú Ajánlás a közigazgatási

szervek által működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire, verzió 3.0 (2009), V.16. pont (34-

35.oldal)

http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_19_honlap_v3.0.pdf

32

Nagy lehetőségek rejlenek a digitális átállás során felszabaduló korábbi sugárzási csatornák,

frekvencia-blokkok, az ún. TV-s fehér sávok felhasználásában. Ez olyan kiaknázatlan forrás,

amely alkalmas arra, hogy számtalan alkalmazás és szolgáltatás hordozója legyen, mivel jók a

terjedési jellemzői és viszonylag nagy frekvencia blokkokból áll.

Digitális állampolgár, digitális közösségek

A gyors műszaki fejlődés, a miniatürizálás eredményeként megszűnt a korábbi kötöttség az

asztali számítógépekhez, ma már bárhol és bármikor kapcsolódhatunk az internethez számítá-

si, informatikai kapacitáshoz mobiltelefonok és egyéb kommunikációs eszközök (PDA,

netbook, táblagépek, okos-telefonok) igénybevételével, és ez a változás a közeljövőben várha-

tóan gyorsul.

A mobiltelefonokhoz kapcsolódó mobilinternet az ország jelentős részén20

biztosítja az előfi-

zetői számára a szélessávú adatátvitel lehetőségét, amely sebességben és biztonságban ma

már közelíti a vezetékes szolgáltatás technikai paramétereit. Az okostelefonnal rendelkezők

számára ez a szolgáltatás elérhető, azonban hátránya a külön (Európában az egyik legmaga-

sabb) hozzáférési költség.

A nagyvárosokban, valamint a 2008-ban indult wifi-falu programnak köszönhetően több, a

vezetékes internet szolgáltatástól elzárt területen, illetőleg egyes közintézmények, szállodák,

szórakozóhelyek, könyvtárak stb. területén egyre több helyen létesülnek hotspotok, azaz in-

gyenes wifi elérhetőséget biztosító helyek. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a

wifi/wimax technológia fejlettsége technikailag/technológiailag ma már lehetőséget nyújt

arra, hogy akár teljes nagyvárosokban biztosítani lehessen az internet korlátlan elérhetőségét.

Ehhez képest már nem nagy lépés a Digitális Magyarország program által elérni kívánt cél, a

települések, közösségi terek jelentős részén nyílt wifi lefedettség biztosított legyen.

Az interneten keresztül elérhető közösségi multimédia az, amely a jövő állampolgárainak

kiteljesedését szolgálja. A közösségi média az a média, amit elsődlegesen közösségek csopor-

tok formálnak közösségi szinten, nem az (újság)írók és a médiavállalkozások. A blogolás, a

wikik, a közösségi hálózatok és a kapcsolódó technológiák együttesen alkotják a web 2.0-nak

is nevezett interaktív média új formáját.21

20

Szolgáltatótól függően változó lefedettségi területen 21

A közösségi média erejét, mozgósító képességét és hasznosságát jól példázza a 2013. március 15-i katasztró-

fahelyzet. A hivatalos szervek és a közszolgálati média késtek a tájékoztatással, honlapjaik nem tartalmaztak

aktuális információkat, vagy elérhetetlenné váltak a túlterhelés miatt. A közösségi oldalak – elsősorban a

facebook és a mikroblogok – ugyanakkor szinte izzottak a különböző helyszínekről szóló információktól, a bajba

jutottak segítségkérésétől vagy éppen a segíteni szándékozók felajánlásaitól. Nagyon gyorsan megjelent egy

google maps alapú interaktív térkép, amelyen feltüntethetők voltak a mentésre várók helyszínei, valamint a me-

legedő helyek. Az információk egymás közti megosztása révén a hírek robbanásszerűen terjedtek, így nagy való-

színűséggel eljutottak azokhoz is, akiknek segítségre volt szükségük, illetve azokhoz is, akik segíteni akartak és

tudtak. Ez is egy szemléletes példa arra, hogy miért elengedhetetlen s a közösségnek előnyös, ha akár erős állami

segítséggel, de mindenki széles sávú eléréshez jut.

Az a legkevesebb persze (ahogy az onlinemarketing.blog.hu is írja), hogy minden kormányzati hírforrásnak

önálló és erős (vagy épp központi és okosan promotált) Facebook jelenléttel kellene bírnia. Az interaktív térkép,

amin a segítségre szorulókat és a melegedőhelyeket jelzik, elképzelhetetlen lett volna még pár évvel ezelőtt is.

A közösségi média, mint platform él. Az államgépezet lassú, sokszor inadekvátan reagál, ügyetlen. Ez

kurzusfüggetlen. Az azonban alapvető politikai kérdés, hogy egy kormányzat mindent ki akar sajátítani, vagy

arra épít, hogy a szolgáltatókkal együttműködve szó szerint szinte az összes háztartásig kinyitható a szélessáv, s

a platform mellé az eszközhöz jutás is támogatható rászorultság esetén, miközben a tudást IT mentorokkal el

lehet juttatni, be lehet gyakoroltatni, s így lesz versenyképes az ország. Vagy a másik út: megáll az élet s közben

a hivatásos és civil hősöknek drukkolunk, a civil áldozatokért fáj a szívünk.

33

A hivatalos szerveknek is fel kell ismerniük, hogy a közösségi média különböző formái sok

esetben hatékonyabbak lehetnek a hagyományos információs csatornáknál. Különösen érvé-

nyes ez az előre nem tervezhető, nem várt, vagy rendkívüli helyzetekre. Ezekben az esetekben

a hatóságoknak, az érintett állami szervezeteknek nem egyszerűen feladatuk, hanem köteles-

ségük, hogy a szükséges információkkal ellássák az érintetteket, és tájékoztassák, lehetőség

szerint szervezzék a segíteni akaró és tudó lakosságot. Ehhez a korábban gyakorolt eszközök

mellett fel kell használniuk a közösségi média nyújtotta lehetőségeket is, amelyek kétirányú

interaktív kommunikációt tesznek lehetővé, ezáltal a tájékoztató funkciókon kívül a konkrét

vészhelyzetekben szükséges gyors beavatkozás feltételei is megteremtődnek22

.

Az állampolgárokkal történő 21. századi színvonalú kapcsolattartás érdekében nemcsak a

rendkívüli helyzetek kezelése során lehet hasznos, ha a közigazgatási szervek és szervezetek

nemcsak önálló, naprakész honlappal és éjjel-nappal folyamatosan elérhető contact centerrel

rendelkeznek, hanem jelen vannak a közösségi média felületein is. A kapcsolattartásnak ez a

közvetlen formája az aktuális helyzetek kezelésén túl az egyes helyi vagy országos tervek,

elképzelések ismertetése és megvitatása révén is a demokrácia kiteljesedésének egyik eszköze

lehet.

A digitális korszak adta lehetőségekhez, a web 2.0 adta szélesebb és hatékonyabb kommuni-

kációs térhez igazodva, a felhasználók mindennapi felhasználási gyakorlatát figyelembe véve

kialakítjuk az átjárhatóságot biztosító interfészeket a közigazgatási IT rendszerek és a web 2.0

eszközök, valamint a mobilinternet rendszerek között. Az új kommunikációs csatornákat első-

sorban az állampolgárok számára gyorsan és hatékonyan eljuttatandó információk kezelésére

kívánjuk felhasználni, mert ennek sok esetben – főleg vészhelyzetek esetén – életmentő sze-

repe lehet. Ennek érdekében olyan szabályozást vezetünk be, amely a közigazgatás és köz-

szolgálat szervei számára kötelezően előírja a közléseik naprakészségét és a publikált infor-

mációk leképezését a web 2.0 eszközökön (Facebook, Iwiw, Google, Twitter, stb.), ahol az

eredeti forrás, mint közhiteles forrás megjelölése kötelező lesz. Az információk egyirányú

közlésén túl megvizsgáljuk a web 2.0 eszközök beépíthetőségét az e-közigazgatási folyama-

tokba is.

A digitális világ új eszközöket nyújt a szabadság és a demokrácia kiteljesítéséhez: az in-

fokommunikációs alapjogok a 21. századi társadalom új szabadságjogai. Ezt ismerte fel az

Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek támogatásával az információs társadalomról tartott

2003-as genfi csúcstalálkozó (WSIS) kimondta: az információs társadalomnak az emberi-

ség közös tudását bárki számára hozzáférhetővé kell tennie, hogy az információt bárki

létrehozhassa, elérhesse, felhasználhassa és megoszthassa. Ezt a gondolatot még magasabb

szintre emelte az ENSZ Közgyűlés 2011-ben elfogadott közgyűlési állásfoglalása, amely az

internet-hozzáférést alapvető emberi jogként határozza meg. Javasoljuk, hogy alkotmá-

nyunk rögzítse ezt a szabadságjogot. Valljuk, hogy az internet új szintre emeli és visszafordít-

hatatlanná teszi a szabadság és a demokrácia kiteljesítését a 21. században. Aki ezt a folyama-

tot csak utolérni, nem meghaladni akarja, az lemarad. Ez a megközelítés, amennyiben élni

tudunk vele Magyarország számára is új esélyt ad.

Megteremtjük annak eljárási, jogi és technikai feltételeit, hogy a hagyományos (a tértivevény-

est is beleértve) levelezéssel egyenértékű, vagy annál megbízhatóbb kommunikációs csator-

22

Pl. a 112 segélyhíváshoz kapcsolódó web-szolgáltatások révén hiteles veszélyhelyzeti képet, és segítségnyúj-

táshoz szükséges információt lehet nyújtani minden közlekedőnek.

34

naként ismerjék el az erre alkalmas hiteles elektronikus közléseket. A nyilvántartásba vett

hiteles elektronikus kézbesítési címet, illetve az onnan küldött közléseket hiteles közlésként

fogadják el. A szélesen értelmezett közigazgatás, közszolgálat minden szerve képes legyen az

ügyfelek igénye esetén ilyen módon kommunikálni, és erre ösztönözzük a gazdálkodó és non-

profit szektort is. Ehhez az állam az ügyfélkapu továbbfejlesztésével mindenki számára hoz-

záférhető, de nem kizárólagos lehetőséget biztosít. El kívánjuk érni azt, hogy a közhitelesen

digitalizált iratokat a polgárok állampolgári tárhelyeik közvetítésével hitelesen megoszthassák

egymással és a közigazgatással.

Megteremtjük a társadalmi szervezetek alakításának és működtetésének jogszabályi,

eljárási és technikai alapjait a digitális térben. Térítésmentes alkalmazásokat és szolgálta-

tásokat biztosítunk mindazok számára, akik az infokommunikáció eszközeivel kívánják létre-

hozni szervezeteiket, az infokommunikációs térben kívánják tagságuk érdekeit képviselni. A

hivatalos közösségi elektronikus cím és közösségi tárhely, a velük elérthető e-demokráciát

támogató szolgáltatások az állampolgár - állampolgári közösség - állam hármasságban teljesí-

tik ki az egyéni és közösségi szabadságot az interneten. Szükségesnek tartjuk megvalósítani a

közpolitikai és közéleti e-demokrácia tranzakciós, interakciós, kommunikációs és információs

tartalomszolgáltatását az állampolgárok és közösségeik számára a teljes uniós vertikumban,

egészen a helyi lakóközösségekig. Ennek megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk átül-

tetni a hazai jogba az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az e-demokráciáról szóló

CM/Rec (2009)1 ajánlását.

Ma a közhatalom és közigazgatás folyamatai a választók és gyakran az intézmények számára

is átláthatatlanok. Kormányzati, közigazgatási szakmai segítséggel konzultációs teret kívá-

nunk biztosítani az állampolgárok és közösségeik számára a szélesen értelmezett közügyek

megvitatása és a kölcsönös tájékoztatás céljából. Támogatni javasoljuk a kormányzat számára

a wiki modell alapján működő tartalomfejlesztő közösségeket az egységes közigazgatási gya-

korlat kialakítására, az állampolgárok jogegyenlőségének kiteljesítése érdekében.

Az állampolgári és közösségi jogok mind teljesebb gyakorlásának lehetővé tétele érdekében –

az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az elektronikus szavazásról szóló Rec(2004)11

számú ajánlására építve – megteremtjük az elektronikus szavazás technikai alapjait. Első lé-

pésként – az országos népszavazásokat, valamint az uniós, a parlamenti és önkormányzati

választást kivéve – meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az állampolgárok és közössé-

geik személyes megjelenés nélkül, infokommunikációs eszközökkel fejezhessék ki vélemé-

nyüket (szavazhassanak, választhassanak), hogy felvetéseiket, panaszaikat nyílt formában,

másokkal együttműködve fogalmazhassák meg bármely közhatalmi és közigazgatási szerv

felé. A későbbiekben, pilot megoldások tapasztalataira építve meg kell teremteni az első lé-

pésben kizárt esetekben is az elektronikus véleménynyilvánítás lehetőségét.

Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy az alkotmányozó többség az internet nyilvánossága

előtt adjon számot arról, milyen módon, milyen célok érdekében kívánja módosítani az al-

kotmányt és más jogszabályokat, adjon lehetőséget a nyílt részvételre az alkotmány megalko-

tásának, a jogi környezet aktualizálásának folyamatában. E téren is szakítunk azzal a gyakor-

lattal, amely jelenleg kialakult: megengedhetetlen, hogy jogszabályokról eldugott email-

címeken, betarthatatlanul rövid határidőkkel, puszta formalitásként kérnek véleményt. A nyílt,

digitális jogszabályalkotás garanciális időminimummal a hálózatos demokrácia olyan eszkö-

zét adja a társadalom kezébe, amellyel nyomást gyakorolhat a közpolitika és a közélet bár-

mely intézményére.

35

Digitális közigazgatás és közszolgáltatások

Az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások terén 2010-ig elért eredményekre építve az

állampolgárok minden ügyintézési helyén biztosítani kell a közigazgatási ügyek elektronikus

indításának vagy teljes elintézésének lehetőségét, bővíteni kell a Központi Elektronikus Szol-

gáltató Rendszeren keresztül elérhető közszolgáltatások körét, meg kell valósítani e szolgálta-

tások tetszőleges digitális platformon keresztül történő elérhetőségét, biztonságosabb megol-

dás alkalmazásával erősíteni kell a személyes adatok illetéktelen hozzáférés elleni védelmét.

A közszolgáltatások hatékonyságát az alábbiakkal kívánjuk növelni:

a jelenleg személyes megjelenést igénylő közigazgatási, közüzemi ügyintézések lehe-

tősége interneten és/vagy más elektronikus csatornákon, megtartva a hagyományos

formák lehetőségét is, transzparens követhető módon;

az egyes nemzeti szintű közszolgáltatási rendszerek EU szintű összekapcsolása és át-

járhatóságának biztosítása;

a hagyományos papír alapú igazgatási rendszerek és az elektronikus megoldások át-

járhatóságnak megteremtése, a Magyar Posta aktív közreműködésével és ügysegédi

szolgáltatásaival;

az európai nagysebességű hálózat révén gyors összeköttetés az EU közigazgatási, kul-

turális, oktatási, egészségügyi és más szervezetei között, melynek eredményeként kü-

lönböző típusú (energetikai, távközlési, közlekedési stb.) adatbázisok jönnek az állami

és EU-s adatvagyon nemzeti hasznosítása a hazai vállalkozások támogatása érdeké-

ben, hogy az innen szerzett információk alapján kibontakoztathassák innovatív ötletei-

ket, ezáltal is új munkalehetőségeket teremtve.

Alapvető kormányzati feladat annak biztosítása, hogy mindenki biztonságosan hozzáférhessen

elektronikusan is a szélesen értelmezett közszolgáltatásokhoz és a közhasznú információkhoz.

Biztosítani kell, hogy a felhasználók, vagyis a magánemberek, a vállalkozások, a civil szerve-

zetek stb. hivatalos ügyeik elektronikus úton történő intézése során, az állam és a közszolgál-

tató vállalkozások ügyintézésben közreműködő szerveit az általuk preferált, az adott feladat-

hoz alkalmas csatornán (személyes, internetes, vezetékes- és mobiltelefonos stb.) egyaránt

elérhessék.

Az adatvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése és a választási lehetőség biztosítása

érdekében alapelvként rögzítjük, hogy az elektronikus út mellett az ügyintézésben fenn kell

tartani a személyes kapcsolatra épülő, illetve ahol ez értelmezhető, a többcsatornás (szemé-

lyes, írásbeli, elektronikus, telefonos stb.) megoldásokat is minden olyan esetben, ahol szemé-

lyes adatok kezelésére is sor kerül. Egyes csatornák monopolisztikus helyzetét csak alaposan

indokolt kivételként szabad lehetővé tenni.

Az e-közigazgatási stratégiánk fókuszának sokkal inkább a közigazgatás és ügyfelei (állam-

polgárok, vállalkozások, civil szervezetek) közötti viszony változására kell koncentrálnia, és

ezen keresztül kihasználni a technológia biztosította lehetőségeket. A hangsúlynak azon kell

lennie, hogy hogyan tudja a közszolgálat kialakítani azokat az új munkamódszereket, ame-

lyekkel képessé válik gyorsan és hatékonyan válaszolni a változó állampolgári igényekre és a

kialakuló új politikai és piaci kihívásokra. A megcélzott átalakulásnak az állampolgárokat és

vállalkozásokat már nem pusztán szolgáltatások igénybevevőiként, hanem azok tulajdonosai-

ként, fejlesztésük aktív szereplőiként kell figyelembe vennie.

A jogi szabályozásban vissza kell térni a közös alapokat és megfelelő minőségbiztosítást lehe-

tővé tevő szabályozási modellhez, figyelembe véve a technológiai fejlődés által lehetővé tett

36

újabb megoldásokat (mobiltelefonok, tabletek térnyerése, NFC23

lehetőségei). A közigazgatá-

si és informatikai szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben elő kell készíteni a köz-

igazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról szóló törvénytervezetet. Rendezni

kell az elektronikus térben való azonosítás szabályait az adatvédelem és a személyes adatok

kezelésének célhoz kötöttsége szigorú figyelembe vételével. Felülvizsgálatra szorul a hosszú

vajúdás után benyújtott informatikai biztonságról szóló törvény is, amely jelen formájában

nem alkalmas a kérdés átfogó rendezésére. A törvények elfogadása után rövidesen meg kell

jelenniük a végrehajtást szolgáló rendeleteknek, melyek előkészítése már most el kell, hogy

induljon.

Szabványosított ügyintézési felületek kialakítása szükséges, amelyeken keresztül az ügyfél

ezen egységes közszolgáltatási infrastruktúra keretei között találkozik a szolgáltatást nyújtók

lehető legszélesebb körével, köztük az állam különböző szerveivel, miközben az állam bizto-

sítja az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségét. Az elektronikus közszolgálta-

tások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága az állam által ga-

rantált kell legyen, az üzemzavarokból adódó kiesések megfelelő korrekciós rendszerével.

Az elektronikus közszolgáltatásokkal szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások

az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára sze-

mélyre szabható, igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyeket pedig

lényegében egyablakos módon lehessen intézni.

Ki kell alakítani az elektronikus közszolgáltatást nyújtó intézmények és közigazgatási hatósá-

gok: államigazgatási szervek, önkormányzatok, illetve az azokat igénybe vevők egységes

azonosításának módszereit. Ezt a szolgáltatást az EU irányelv tervezetének megfelelően min-

denképpen állami felelősségvállalás mellett kell megvalósítani, hiszen az állam felelős vala-

mennyi polgáráért és intézményéért, ezt a feladatot csak származtatott módon az elsődleges

felelősség fenntartásával lehet átruházni, más szervezet nincs abban a helyzetben, hogy ezeket

a tényeket az állami nyilvántartásoktól függetlenül tanúsítsa.

Egy adott élethelyzet megoldásához tartozó ügyintézési folyamathoz és eljárásokhoz tartozó

dokumentumok automatizált feldolgozhatósága érdekében a jelenlegi üzenetváltás jellegű

kapcsolattartás helyett az ügyek, élethelyzetek komplett, folyamat szemléletű kezelését kell

lehetővé tenni az elektronikus (és hagyományos) rendszerekben. Az ügyintézés gyorsítása

érdekében meg kell valósítani, hogy az államigazgatás valamely nyilvántartásában már elekt-

ronikusan tárolt adathoz az ügyintézéshez szükséges mértékben emberi beavatkozás nélkül,

közvetlen gép-gép kapcsolat útján jusson hozzá az ügyintézési folyamatot végző informatikai

rendszer. Az elektronikus ügyintézés folyamatában biztosítani kell az ügy(ek) folyamatos

nyomon követésének lehetőségét, azaz az ügyfél folyamatosan ellenőrizhesse, hol tart az ügy

intézése, esetlegesen hol és minek kell utánanéznie (kérdeznie, tennie valamit).

A központi rendszer a felhasználók számára jelenleg is nyújt egy egyszerű tárolási szolgálta-

tást, a „tartós tár”-at. A tartós tár alkalmas a közigazgatási ügyintézéskehez kapcsolódó hiteles

megőrzés alapfunkciójának megvalósítására, ami a megfelelő infrastruktúrával nem rendelke-

ző felhasználók számára a tartós hiteles megőrzés alapfeltétele, de összetettebb archiválás

szolgáltatást (pl. célzott keresést, mappába rendezést stb.) nem nyújt. A továbbfejlesztés során

ezt ki kell bővíteni olyan szolgáltatásokkal, melyek képesek egyrészt az ügyfelek hiteles

elektronikus dokumentumaival kapcsolatos összes alapfeladat ellátására, másrészt az intéz-

ményi irattárak részét képező elektronikus iratok a levéltárba adásig történő szolgáltatásként,

23

NFC=near field communication. A rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) felhasználó érintés nélküli kommuni-

kációra, tranzakciókra alkalmas eszközök.

37

az intézmények felügyelete és felelőssége alatt álló tárolására és hatékony elektronikus levél-

tári átadására, valamint lehetőséget biztosítanak a más őrzési vagy ügyintézési rendszerekbe

való hiteles átadásra és nyilvános vagy meghatározott kör számára történő közzétételre.

A közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóságok közötti kapcsolattartást teljes körűen és

kizárólagosan elektronikus úton – azon esetek kivételével, amikor a kapcsolattartás más mó-

don hatékonyabban valósítható meg – sürgősen meg kell valósítani.

Az infokommunikációs technológia fejlődése több szempontból is meghaladottá tette az in-

tézményi szintű számítástechnikai részlegek kialakítását, fenntartását. Egyik oldalról az egyes

gépek kapacitása haladja meg a kisebb szervezetek szükségleteit, másik oldalról az üzembiz-

tos működéshez szükséges infrastruktúra kialakítása és fenntartása nem biztosítható gazdasá-

gosan ezeknél a szervezeteknél, de a szükséges tudás sem megfizethető az ilyen rendszerek

működtetéséhez, fenntartásához. Ezzel párhuzamosan a terhelések kiegyenlítése, a kapacitá-

sok folyamatos kihasználása is megköveteli a kooperatív, hálózatos architekturális átalakítást.

A központi közigazgatás intézményei számára olyan, központilag menedzselt működési inf-

rastruktúrát kell kiépíteni illetve fenntartani, amely középtávon megoldja e rendszerek gazda-

ságos elhelyezését, fizikai és informatikai szempontból történő védelmét, a folyamatos szol-

gáltatást, valamint lehetőséget biztosít a hatékony tudás-, illetve információ-megosztásra.

A kis- és közepes méretű önkormányzatok, közigazgatás szervek, kormányhivatalok elektro-

nikus ügyintézési szolgáltatatásainak biztosítása, a hatékonyabb elektronikus szolgáltatásnyúj-

tás megvalósítása, az állampolgárok és vállalkozások hatékonyabb és ügyfélközpontú kiszol-

gálása csak az ASP központok, bennük felhőbe szervezett kapacitás üzemeltetésével lehetsé-

ges gazdaságosan, amelynek kialakítása a közeljövő feladata.

Azok számára is meg kell nyitni a lehetőséget ügyeik elektronikus formában történő elintézé-

sére, akik internet-eléréssel, vagy ügyeik elektronikus intézéséhez szükséges szakértelemmel,

tapasztalattal nem rendelkeznek. Számukra egyfelől a már jelenleg is működő, továbbfejlesz-

tendő e-Magyarország pontok, teleházak, integrált közösségi szolgáltató terek országos háló-

zata, másfelől a központi elektronikus szolgáltató rendszer – külön jogszabályokban meghatá-

rozott ügyek intézésére telefonon is igénybe vehető – ügyfélszolgálata nyújt segítséget. Széle-

sebb körben lehetővé kell tenni a mobil eszközök bevonását mind az azonosításba, mind a

kapcsolattartásba.

A közigazgatási ügyintézés járási hivatalokba koncentrálása az ügyfelek megfelelő színvonalú

kiszolgálása, a postai liberalizáció pedig a hálózat fenntarthatósága miatt teszi szükségessé,

hogy a Magyar Posta vállaljon aktív szerepet a kormányablak hálózat kapcsolati végpontja-

ként, segítse az elektronikus közigazgatási és közüzemi ügyintézést, biztosítsa a papír alapú

dokumentumok elektronikussá és az elektronikus dokumentumok papír alapúvá történő hite-

les átalakítását. Különösen a kistelepüléseken a postai alkalmazottakhoz hasonló segítő (ügy-

segédi) szerepet töltsön be a falugazdász hálózat. Ennek érdekében váljon átfogóvá a Posta

keretei között a korábban csak elszórtan létrejött digitális mentorhálózat, erősítve a digitális

közmunkaprogram lehetőségeit, amely a hátrányos helyzetű településeken is helyben kínálja

a kitörés lehetőségét. A legelmaradottabb térségekben illetve családoknál pedig a Családsegí-

tő Szolgálat munkatársai lássanak el ilyen jellegű feladatokat. Mindez hozzájárul, hogy az

egyik legnagyobb magyar foglalkoztató – a 2014-ben esedékes postaliberalizációt követően –

olyan tevékenységeket is elvégezhessen, amelyek nélkül várhatóan jelentős elbocsátásokra, a

hagyományos feladatokban szolgáltatási színvonalromlásra kényszerülne.

38

A hatékony elektronikus ügyintézés és a hozzáférés korlátainak oldása érdekében általános

érvénnyel, de szigorúan a meghatalmazó rendelkezéseihez igazodva rendezzük az elektroni-

kus képviselet intézményének jogi, technikai feltételeit. Így mindenki rendelkezhet arról,

hogy ki, milyen ügyben, milyen időtartamon belül és mely szervezetnél képviselheti elektro-

nikusan, de pl. egy érdekvédelmi szervezet tagsága is felhatalmazhatja ezen a módon a veze-

tőit a kormánnyal folytatott tárgyalásokra. A szabályozás kialakítása során figyelembe kell

venni a fizikailag jelen nem levő felek közötti kapcsolattartás és hitelesség speciális követel-

ményeit.

Fogyasztói jogérvényesítés

Ma még jelentős a bizalmatlanság a tárolt adatok védelmével, felhasználásával, az interneten

keresztül továbbított adatok és elektronikus fizetések biztonságával, az internetes kereskedel-

mi szolgáltatások megbízhatóságával kapcsolatban. A bizalmatlanság részben indokolt, és a

technikailag megoldható védelmi intézkedések erősítésével törekedni kell az adatlopások,

adatsérülések, adatelvesztések lehetőségének minimálisra szorítására, illetőleg jogszabályi

szankciók alkalmazásával a legálisan kezelt adatok jogosulatlan felhasználásának, továbbítá-

sának megelőzésére.

Mindezek mellett figyelembe kell venni a humán faktort is, amikor teljesen legálisan meg-

szerzett és kezelt adatokkal a fogyasztó megkárosítása következik be, illetőleg amikor az in-

terneten keresztül történő szolgáltatás során jogos minőségi vagy mennyiségi reklamációja

van a vásárlónak. Az internetes kereskedelem bővülésével a fogyasztói panaszok számának

természetszerű növekedése is várható. Szükséges, hogy az informatika és a fogyasztói jogér-

vényesítés területén egyaránt jártas szakemberek nyújtsanak tájékoztatást, illetve jogos panasz

és sérelem esetén megfelelő intézkedési és kikényszerítési jogkörrel járhassanak el a fogyasz-

tók érdekében.

Digitális települések

Magyarország a rendszerváltást követően a világ élvonalába tartozott a közösségi informatikai

megoldások, a közösségi hozzáférési helyek, teleházak alapításában, működtetésében. Sajnos

ez a lendület alábbhagyott, így az utóbbi években nem sikerült a közösségi hozzáférési pon-

tokon internetezők arányát érdemben növelni. A korábban közösségi hozzáférési pontokon

internetezők egy jelentős része saját hozzáférésre tett szert, ugyanakkor a korábban nem inter-

netezők közül nem sikerült ugyanilyen arányban bevonni, ezzel a modell hatékonysága csök-

kent. Látni kell azonban, hogy az internetet jelenleg nem használó csoportok bevonása lénye-

gesen nagyobb ráfordítást igényel, ugyanakkor a jelenlegi távolmaradó hányaddal nem kép-

zelhető el egy valódi információs társadalmi átalakulás.

Magyarországon a versenyképesség visszanyerése, a felzárkózás lehetősége jelentős mérték-

ben függ a kistelepülések lakosságmegtartó erejétől. A sajátos településszerkezet miatt a

lakosság 36 százaléka él községekben és az 1000 alatti lakosságszámú települések száma

meghaladja az 1700-at. Ilyen szétaprózott településszerkezettel alig találkozni Európában,

nálunk a kistelepüléseken élők aránya háromszorosa az európai átlagnak, ezeken települése-

ken az intézményhálózat hagyományos módon rentábilisan nem fenntartható. Az új önkor-

mányzati törvény alapján a 2.000 fő alatti településeken közös önkormányzati hivatalt kell

létrehozni, azaz a járási kormányhivatalok kialakításával gyakorlatilag a kistelepüléseken meg

fog szűnni az ügyintézés lehetősége. A kistelepüléseken élők hátrányainak növekedését meg-

akadályozandó a remélt költségmegtakarításokból első lépésben a közösségi informatikai

eszközökbe kell fektetni és a postával együttműködve a digitális mentorhálózat kialakí-

39

tásával és a „digitális közmunkások” igénybevételével minél teljesebb ügysegédi lefedett-

séget kell biztosítani.

Hazánkban az információs javakhoz való hozzá nem férés igen erősen összefügg a sze-

génységgel, ezért az e-befogadás programoknak elsősorban ezt az ellentmondást kell kezelni-

ük. Kiugróan magas azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol azért nincs otthoni internet

hozzáférés, mert számukra anyagilag elérhetetlenek az internetezéshez szükséges eszközök és

szolgáltatások. Az anyagi okok miatt kimaradók aránya sajnos alig csökkent az utóbbi évek-

ben Magyarországon a hozzáférés költségeinek lassú csökkenése és a személyes anyagi hely-

zet határozott romlása miatt. Az információs társadalom megerősítése csak úgy lehet szerves

része a gazdasági-társadalmi fejlődésnek, ha az egyben elősegíti a társadalmi integrációt, a

szegénység csökkentését. Ez a követelmény tükröződik vissza az Európai Unió i2020-as stra-

tégiájából is.

Intelligens város

A szociálisan illetve infrastrukturálisan elmaradott térségek felzárkóztatása mellett a városok-

ban lakók életminőségének javítása hasonlóan fontos cél. A külföldre történő elvándorlás

megállítása a biztos, kedvezően fizető munkahelyek, a jó közérzet, az elérhető szolgáltatások

és a biztonságérzet révén kulcstényező az ország fejlődésének felgyorsításához, hiszen csak

az itt létrehozott többletértékből lehet a szolidaritás elvén a felzárkózatást támogatni.

Az egymásra rétegződő infrastruktúra, a közmű és egyéb szolgáltatások, a 7/24-es informá-

ciószolgáltatás, a városirányítás, az adatgyűjtés és adatszolgáltatás átlátható és költséghaté-

kony biztosítása kizárólag informatikai szolgáltatásokra épülő város-irányítással valósítható

meg. Mind a városi szolgáltatások nyújtásához, mind pedig a lakossági és különösen a vállal-

kozási igények kielégítéséhez, illetve a városi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges

a nagy sávszélességű, mindenki számára közműként hozzáférhető internet-elérés.

Az alapvető városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és

energiaszolgáltatást, a közlekedést, az iroda- és lakóépületeket, az egészségügyi és közbizton-

sági szolgáltatásokat, a hulladékkezelést, az oktatást, kultúrát, az idegenforgalmat és a köz-

igazgatást átfogóan kell figyelembe venni egy hatékony városműködtetési rendszer kialakítá-

sához. Javasoljuk a városoknak, hogy mérjék fel az ’intelligens város’ koncepcióban rejlő

lehetőségeket. Egy ilyen város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas

színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat,

növeli a beruházási hajlandóságot, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak

kifejlődését. Ezzel hozzájárul lakói jóléte, az életszínvonal növeléséhez.

A Digitális Magyarország Program megvalósíthatósága

A megvalósíthatóság alapja a digitális infrastruktúra megteremtése, az internetnek

minden háztartásba alanyi jogon történő bevezetése és a használathoz szükséges tudás

eljuttatása. A megfelelő fizikai hálózat (elérésekkel, eszközökkel) módot ad arra, hogy új

munkahelyek teremtődjenek, javuljon a munkához, oktatáshoz, kulturálódáshoz, szórakozás-

hoz, a közéletben való részvételhez való esélyegyenlőség; az oktatás új szintre lépjen, széle-

sebb körben, sokféle, modern eszközzel, és újfajta tartalommal működjön. Az infrastruktúra

bázisán, az oktatás során erre képessé tett polgárok számára már lehetséges egy modern fog-

lalkoztatáspolitika kialakítása, annak minden pozitív gazdasági és társadalmi hozadékával. Az

ilyen módon fejlődő, hálózatba szerveződő társadalomban pedig végre teret nyerhet az e-

demokrácia lehető legszélesebb alkalmazása.

40

A Digitális Magyarország céljainak elérését biztosító országos informatikai-távközlési infrast-

ruktúra megteremtésének alapjait a 2002-2010. között kiteljesített Elektronikus Kormányzati

Gerinchálózat, illetőleg a jelenleg Nemzeti Távközlési Gerinchálózat néven működő kiterjesz-

tett hálózat szolgáltatja. A gerinchálózat további fejlesztése, építése révén alakul ki a Digitális

Magyarország Gerinchálózat, amely lehetővé teszi, hogy a mai kor színvonalához méltó szé-

lessávú internetelérés legyen biztosítva minden háztartásban és minden vállalkozás számára.

Azokon településeken ahol jelenleg még nem épült ki a szélessávú kapcsolat, az állami sze-

repvállalás növelésének szükségessége mellett meg kell vizsgálni az alapesetnek tekintett

üvegszálas technológiát helyettesítő alternatív lehetőségeket, például az energetikai szektor

rendelkezésre álló hálózati és vezetékes infrastruktúrájának integrálását, a wifi/wimax techno-

lógiát, és az egyre nagyobb sávszélességet biztosító mobilinternet hozzáférést, valamint a di-

gitális átállás során felszabaduló korábbi sugárzási csatornák frekvencia-blokkjait, az ún. TV-

s fehér sávokat.24

Figyelembe véve az „utolsó mérföldön (last mile)” az infrastruktúra kiépítésének alacsonyabb

költségét a vezetékes hálózathoz (réz és optikai kábel) képest, a TV-s fehér sávon megvalósu-

ló technológia csökkenteni tudta a szélessávú internet árát ott, ahol ezt telepítették.

A Digitális Magyarország Gerinchálózat teljes körű kiépítése az EU 2014-2020 között rendel-

kezésre álló forrásainak, valamint a tervezett európai szélessávú eszközre (CEF) fordítható

összegek felhasználásával párhuzamosan és azzal szoros kapcsolatban történhet.

Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások segítségével történő hatékony ügyintézéshez,

azok teljes körűvé tételéhez, a kormányzati intézmények egy részénél a szolgáltatások számá-

nak növeléséhez, és a megnövekedett igények kielégítéséhez a támogató háttérrendszerek,

adatbázisok korszerűsítése szükséges.

A minisztériumok túlnyomó részében az informatikai környezet működtetése központilag

történik, jelenleg a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató (NISZ) fejleszti és üzemelteti. A 2008-

ban elindított központosítási eredményeként a korábbi szeparált, redundáns, nehezen és vi-

szonyítva költségesebb módon fenntartható környezet első lépésben egy ún. tradicionális

adatközponti környezet felé mozdult el. Ezt a fejlesztési irányt viszi tovább jelenleg a

KKIR1 projekt, melynek során a kialakított környezet továbbfejlesztésre kerül oly módon,

hogy a virtualizációt, mint technológiai megoldást is alkalmazzák (lásd az alábbi ábra).

24

A TV-s fehér sávokon működő hálózat ugyanúgy működik, mint a hagyományos wifi, de a jelek hosszabb

távolságot tudnak megtenni, mint a tipikus wifi jelek. Az erős wifi jel is csupán 100 méterre terjed, TV-s fehér

sávokon 400 méter a tipikus lefedettség, és a nagyobb teljesítményű adó akár 10 kilométert is áthidalhat. A TV-s

fehér sávokon folyó szolgáltatás képes áthatolni olyan általános akadályokon is, mint például betonfalak. Ez

különösen előnyös az olyan vidéki területeken, ahol a hagyományos wifi nem tud megfelelően terjedni a sűrű

lombozat és vagy más topográfiai kihívások miatt. A TV-s fehér sávokon működő állomások egyrészt 16-szor

nagyobb területet képesek elérni, másrészt háttérhálózatként is fel lehet használni, a vidéki területeken való ter-

jesztésénél. A köznyelv ezért szuper wifi-nek is nevezi.

41

A nemzetközi trendekkel és a biztonsági követelményekkel összhangban tovább kell lépni

a fizikai koncentrációhoz képest. A biztonságos virtuális kormányzati infrastruktúra központ

fő céljai, elvárásai az alábbiakban foglalhatók össze:

Az elavult technológiát és nem megfelelő üzemeltetési biztonságot adó géptermi ka-

pacitások kiváltása.

Hatékonyabb működtetést biztosítani tudó központosított géptermi környezetek ki-

alakítása.

Magas színvonalú, megfelelően védett, az alkalmazáskritikus rendszerek esetében re-

dundáns üzemeltetési környezet kialakítása.

Olyan informatikai számítási kapacitás létrehozása, amely a későbbi kormányzati

projektek jelentős részénél a hardver beszerzést szükségtelenné teheti. Költségviselés a ténylegesen igénybevett kapacitás arányában.

Az e-önkormányzati szolgáltatások széles körű bevezetése és továbbfejlesztése magyarországi

és európai uniós jogszabályok által is előírt kötelezettség, ugyanakkor elengedhetetlen feltéte-

le a közigazgatás hatékonyabbá tételének is.

Az önkormányzatok informatikai szolgáltatásai mind színvonalukban, mind mennyiségükben

jelentős eltéréseket mutatnak. Különösen a kisebb költségvetéssel rendelkező települések

vannak hátrányban e téren. E hátrány csökkentését tűzte ki célul az önkormányzati alkalma-

zásszolgáltató központ(ok) (ASP) telepítésének terve, melynek finanszírozása EU-forrásból

tervezett. Megvalósítását még az MSZP-kormány hirdette meg, a projekt azonban a jelenlegi

kormány alatt mintegy két éves helybenjárás után került ismét asztalra, és jelenleg is csak a

pilot fázis indult el.25

25

A már futó projekt fő feladatai:

1. ASP modell működtetés feltételeinek kialakítása:

• igazgatásszervezés és szabványosítás

• ASP központi keretrendszerének, továbbá

• hardver, szoftver infrastruktúrájának kialakítása

• ASP központi adatbázisok kialakítása

• kapcsolódások kialakítása külső szolgáltatásokhoz

2009-2011

42

Figyelembe véve a rögzített elvárásokat, a működési modell jövőképével kapcsolatban azono-

sítható további szempontokat (pl. rugalmas bővíthetőség, skálázhatóság, mérhetőség, közös

erőforrások), valamint az iparági trendeket, mind a kormányzati adatközpont, mind az önkor-

mányzati feladatok ellátására egy privát (azaz a közigazgatás, az állam közvetlen felügyelete

alatt álló) felhő alapú megoldás kiépítése javasolt.

Az informatikai ágazat jelenlegi fejlesztési hullámában indult el és a nemzetközi gyakorlatban

gyors iramban terjed a felhő alapú megoldások, szolgáltatások fejlesztése, alkalmazása26

. E

fejlődés során a tradicionális egyedi informatikai megoldások helyét egyre inkább a szolgálta-

tásként igénybe vehető IT megoldások veszik át, mivel ezek nyújtják a szükséges rugalmassá-

got és jobb a költséghatékonyságuk. Különösen felgyorsította ezt a trendet a gazdasági válság,

amely eredményeként a vállalatok és kormányzati szervek egyre kisebb mértékben voltak

képesek invesztálni az IT szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztésébe, megújításába, azon-

ban egyre inkább világossá vált, hogy a jól felhasznált IT megoldások tudnak segíteni a válság

okozta hatások mérséklésében.

A felhő alapú megoldások – azon túl, hogy költségcsökkentést tesznek lehetővé, biztosítani

tudják az informatikai szolgáltatói szerepkörhöz tartozó további, fontosnak tekinthető feltéte-

leket:

egységesített, standardizált szolgáltatások, folyamatok támogatása;

szolgáltatási, környezeti rugalmasság;

biztonság fokozása;

mérhetőség, „visszaszámlázhatóság”;

hatékonyság növelése (pl. automatizálási lehetőségeken keresztül);

egy szolgáltató által – több, akár különálló entitásként megjelenő „fogyasztó” környe-

zetének biztosítása.

A tervezett önkormányzati privát felhő egy lehetséges megvalósítási modellje. A virtualizáció

természetesen más platformon, például VMware-rel is lehetséges.

• alap infrastrukturális (háttér) szolgáltatások kialakítása

• szolgáltatás-menedzsment rendszer kialakítása

2. Önkormányzati ASP portfólió, szakrendszerek fejlesztése, bevezetése:

• Gazdálkodási rendszer

• Ingatlan-vagyonkataszter rendszer

• Önkormányzati adórendszer

• Iratkezelő rendszer

• Önkormányzati portál rendszer

• Ipari és kereskedelmi rendszer

3. A közép-magyarországi régióba tartozó önkormányzatok csatlakoztatásának előkészítése, csatlakoztatási mód-

szertan kidolgozása és tesztelése 5 önkormányzat csatlakozásán keresztül 26

Részletesebb információ a felhő szolgáltatások pontos definiciójáról az amerikai szabványügyi hivatal (Natio-

nal Institute of Standards and Technology) honlapján elérhető innen: http://www.nist.gov/itl/csd/cloud-

102511.cfm

43

A Digitális Magyarország Gerinchálózat központilag menedzselt és védett internet-

szolgáltatást nyújt térítésmentesen a közigazgatás szervei és szervezetei, térítés ellenében a

közszolgáltatók, valamint igény szerint a vállalkozások, a civil szervezetek és a lakosság szá-

mára. Újonnan induló egyéni-, mikro- és kisvállalkozási, valamint a lakossági hozzáférés ese-

tében indokolt esetben kedvezményes térítési díj, egyes esetekben (például szociális körülmé-

nyek) akár térítésmentesség kerülhet megállapításra.

A kiépítésre kerülő távközlési infrastruktúra, és a rajta elérhető – egyre bővülő – szolgáltatá-

sok használata a lakosság nagy részénél ma még nehézségekbe ütközik. Hiába vannak meg az

eszközök és a lehetőségek, ha a rászorulók, a potenciális felhasználók vagy a szolgáltatásokat

ténylegesen igénybe venni kívánók nem tudják a célnak megfelelően használni számítógépei-

ket. Számukra olyan segítő, támogató hálózat kiépítése szükséges, amely a lakóhelyükhöz

közel található, és ahol megfelelően képzett szakember tudja problémáikat áthidalni, segítsé-

get adni az elinduláshoz, a használat mindennapi kérdésihez..

Ilyen segítő hálózat már létezik: az e-Magyarország pontokon, illetve a Teleházakban szak-

képzett segítők állnak rendelkezésre, ezek azonban nem állnak rendelkezésre minden telepü-

lésen. Olyan infrastruktúra és számítógép használatra kiképzett (a tudás továbbadására kiké-

pezhető) munkaerő, amely az ország szinte minden településén megtalálható, a Magyar Posta

intézményrendszere. Adott a lehetőség és a jogi környezet, hogy a helyi postahivatalok a Di-

gitális Magyarország kvázi „ügyfélszolgálataként” működjenek, és a segítségnyújtás mellett

olyan funkciók ellátására is képesek lehetnek, amivel a kormányablak kapcsolati végpontjá-

nak szerepét is betölthetik.

Különösen a kistelepüléseken a postai alkalmazottakhoz hasonló segítő (ügysegédi) szerepet

tölthet be a falugazdász hálózat. A legelmaradottabb térségekben pedig az országos hálózattal

rendelkező Családsegítő Szolgálat munkatársai láthatják el ezeket a feladatokat, akik legalább

középfokú végzettséggel rendelkeznek, és rendszeresen látogatják a szociálisan rászoruló csa-

ládokat.

44

Biztonság, azonosítás, személyiségi jogok

A mindenki számára elérhetővé tett internetelérés korában, de már az ehhez vezető úton is a

jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságos internethasználat érdekében

a felhasználók ilyen irányú ismereteinek javítására, de ugyanígy a szolgáltatók részéről is erő-

síteni szükséges a védelmet. A közigazgatásban, a közszolgáltatásoknál biztonságosabb,

ugyanakkor továbbra is egyszerűen használható alapokra kell helyezni a személyazonosítás

megoldását, az elektronikus ügyintézések során tovább kell erősíteni a biztonságos adatátviteli

megoldások használatát.

Az élethez és a vagyonhoz fűződő jogokhoz hasonlóan a személyiségi jogokhoz kapcsolódó

állampolgári adatvagyon védelmét az államnak a jogi szabályozás eszközeivel és a tájékozta-

tási formáknak széleskörű alkalmazásával kell biztosítania, amiben az érintettek mellett az

államnak és a szolgáltatóknak is aktív szerepet kell vállalniuk.

A fejlesztések során kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy az informatikai eszkö-

zök szélesebb körű alkalmazása, a hatóságok közötti elektronikus adatkapcsolatok bővülése

miatt az állampolgár ne érezhesse: elvesztette rendelkezését adatai felett, vagy az elektro-

nikus eszközök alkalmazása – akár a saját elégtelen tudása miatt – kiszolgáltatottá teszi az

állammal szemben.

Az Európai Unió szintjén folyik az adatvédelmi szabályozás átalakítása, amely hasonló

irányba mutat. A kiindulópontként szolgáló dokumentumok előtérbe helyezik az adatok onli-

ne védelmét, az ezt biztosító intézkedések elterjesztését. A reform alapja annak felismerése,

hogy az 1995-ban elfogadott irányelv idejét múlt, a modern technológia számos kihívására

nem tud választ adni, ugyanakkor az egységes európai gazdaság és közigazgatás megköveteli

az egységes normatív szabályok érvényesítését.

A tervezett egyszerűbb, egyértelműbb és szigorúbb szabályok célja, hogy a polgárok számá-

ra megkönnyítsék online adataik védelmét. Egyúttal a szabályozás az olyan új keletű kihí-

vásokra is válaszokat kíván adni, mint a felhő alapú szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdé-

sek. A reform kiemelt célkitűzése a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való

jog („right to be forgotten”). A javaslat számos változtatást irányoz elő az adatfeldolgozás

szabályozásában, melyek célja az életszerű, mégis biztonságos szabályozási környezet megte-

remtése összhangban az informatikai szolgáltatások és eszközök rohamos fejlődésével.

A közigazgatás, a közszolgálat alapelve a nyíltság, de a személyes adatokat és a

döntéselőkészítő információkat minden körülmények között védeni kell. Az ezekre vonatkozó

adat-, illetve információvédelem az alábbi négy fő területen keresztül közelítendő meg:

Végpontok védelme

Tartalom védelme

Dokumentumkezelő védelme

Átvétel és hálózat védelme

45

Végpontok védelme

Kiemelt jelentőségű azon eszközök védelme melyek a fogyasztásban rész vesznek. Ezek le-

hetnek asztali számítógépek, mobil számítógépek, táblagépek vagy akár okostelefonok.

A következő esetekre kell megoldást találni:

Illetéktelen kezekbe kerülés esetén az eszközről ne lehessen információt kinyerni (tel-

jes merevlemez titkosítás);

Távolról az eszköz felügyelhető legyen, hogy a biztonsági előírások betartására kerül-

jenek (vírusvédelem, hibajavítások, előírt beállítások kikényszerítése stb.);

Bizonyos eszközök (pl. elvesztett okostelefonok) esetén a tárolt adatok távolról is

megsemmisíthetőek legyenek;

A korszerű operációs rendszert futtató végpontok a rendszergazdák által menedzselt

háttértároló titkosítással rendelkezzenek, mely a hordozható háttértárakra (USB drive;

Pendrive…) is kiterjeszthetőek legyenek;

A rendszerek integrált vírusvédelemmel és rosszindulatú kódok elleni védelemmel le-

gyenek elláthatóak (Forefront Endpoint Protection).

Tartalom védelme

A dokumentumok az első tárolásukkor (mentéskor) már automatikusan titkosításra kerülje-

nek, ezáltal kapva védelmet. A hagyományos jelszavas védelem helyett a titkosítást és annak

feloldását a felhasználó központilag védetten eltárolt tulajdonságai határozzák meg. Ennek

előnye, hogy a felhasználó nem találkozik dokumentumhoz kapcsolt jelszóval (így azt ki se

tudja adni másnak), továbbá mivel a jogosultság a hozzáféréskor kerül ellenőrzésre a védelem

sem a felhasznált tartalom külső eszközre mentésével, sem hálózaton, a szervezeten kívülre

juttatással nem kerülhető meg. Amennyiben a felhasználói jogosultság megvonásra kerül,

akkor a már birtokában lévő információkat és dokumentumokat sem fogja tudni megnyitni.

Dokumentumkezelő védelme

A dokumentumkezelő és levelező kiszolgálók is olyan biztonsági szolgáltatásokkal rendel-

kezzenek, melyekkel minden információ-hozzáférés és a jogosultság-beállítások változásai is

naplózhatóak.

Végpontok védelme

• Adatároló titkosítása

• Kétfaktoros hitelesítés

• Folyamatos távoli felügyelet

• Rosszindulatú kódok elleni védelem

Tartalom Védelme

• Dokumentumok titkosítása

• Felhasználás korlátozása

• Központi jelszókezelés

• Csoportos központi jogosultság-megvonás a dokumentum fizikai helyétől függetlenül

Dokumentumkezelő védelme

• Fizikai adatlopás védelme

• Adatbázis titkosítása

• Biztonsági és jogosultsági Audit jelentések

• Tartalom felhasználási / hozzáférési jelentések

Átvitel és hálózat védelme

• Titkos átviteli csatorna

• Domain izoláció és Network Access Protection

• Biztonságos távoli hozzáférés

46

Az érzékeny információkkal dolgozó munkahelyeken minden küldött és fogadott e-

mail tárolásra kerüljön attól függetlenül, hogy a felhasználó azt letörli-e vagy sem.

Minden védett dokumentumról, amit egy felhasználó megnyit / módosít / létrehoz, be-

jegyzés keletkezzék.

A rendszergazdák tevékenységei az általuk hozzá nem férhető rendszerekben naplóz-

hatóak legyenek.

A jogosultság állításoknak nyoma legyen még akkor is, ha csak ideiglenesek (pl. vala-

kinek hozzáférést ad valaki majd rövid időn belül visszaállítja az eredeti állapotot).

Ezen túlmenően a belső ellenőrzés vagy audit számára minden információ egy helyről köz-

pontilag kereshető legyen.

Átviteli hálózat védelme

A rendelkezésre álló megoldások segítségével biztosítható legyen, hogy a szervezeten belül

idegen, nem megbízható informatikai eszközökkel a szervezeti kiszolgálók, vagy végpontok

ne kommunikáljanak. (Network Access Protection – NAP)

Távoli hozzáférésnél a szerv informatikai infrastruktúrájával történő minden kommunikáció

titkosított legyen. A rendszer legyen képes arra is, hogy szigorúan meghatározzák, a távoli

felhasználók mely belső informatikai szolgáltatások elérésére jogosultak.

Az adatokkal kapcsolatos rendelkezési jog

Az elektronikus ügyintézés egyik alapelve, hogy – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – az

ügyfél maga határozhassa meg, hogy felkészültnek tartja-e magát az elektronikus út biz-

tonságos használatára, és milyen körben kívánja alkalmazni azt. Ennek fontos garanciája,

hogy az ügyfél maga határozhassa meg az elektronikus ügyintézés általa igénybe venni

kívánt formáit, módjait.

E rendelkezési lehetőséget különösen az alábbi körben szükséges biztosítani az ügyfél számá-

ra:

megengedi-e az elektronikus kapcsolattartást, és ezen belül milyen elektronikus kap-

csolattartási formákat tesz lehetővé,

milyen, az azonosítással kapcsolatos követelményeket kíván támasztani (a jogszabályi

alapértelmezéstől – amennyiben ez lehetséges – eltérve alacsonyabb vagy magasabb

biztonsági szintek),

elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,

időszaki értesítés igénylése az elektronikus ügyintézési cselekményekről illetve az ér-

tesítésben érintett ügyintézések körének meghatározása,

képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkoza-

tait is, amely alapján a hatóság az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer által

küldött üzenetet a hatóság köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni.

Ennek célszerű eszköze lehet a nemrégiben elfogadott törvényi és rendeleti szintű szabályozás

alapján az ügyfél ún. ügyintézési rendelkezése. Ennek hatékony működéséhez azonban

szükséges e megoldások olyan bevezetése, amely az adatvédelem és az adatbiztonság igen

magas szintjét valósítja meg, a növekvő hatékonyság érvényesítése mellett.

Az adatvédelmi követelmények alapján továbbá, természetesen, szükséges az adatalany ren-

delkezési jogának biztosítása adatai felett. Hatékony és biztonságos szervezeti és műszaki

megoldásokkal szükséges támogatni azt, hogy a hatósági eljárás alatt a személyes adatok és

más védett adatok ne kerülhessenek nyilvánosságra, ne juthassanak illetéktelen személy tu-

47

domására; a személyes adatok védelme biztosított legyen. Az adatalany rendelkezési joga

személyes adatai felett megkívánja, hogy személyes adatok kezelésére (ideértve azok továbbí-

tását is) kizárólag a törvény által kifejezetten biztosított körben, illetve az érintett – dokumen-

tált – hozzájárulása alapján kerülhessen sor.

A tájékoztatáshoz való jog

Az ügyfél adatai, eljárásai feletti rendelkezési jogának hatékony érvényesülésének egyik alap-

vető pillére, hogy az őt érintő ügyintézési cselekményekről, az őt érintő adatkezelésekről, kü-

lönösen az adattovábbításokról értesülhessen. Csak ez teszi ugyanis lehetővé, hogy nem meg-

felelő eljárás, az őt érintő azonosságlopás (identity theft) vagy jogsértő adatkezelés esetén

tiltakozhasson, jogait érvényesíteni tudja. Ennek biztosítása hozzájárul az ügyfél bizalmá-

nak erősödéséhez. Az ügyfél ugyanis így azt érezheti, hogy nincs kiszolgáltatva az informa-

tikai megoldásoknak, az államnak: megfelelően tájékozott az őt érintő adatkezelésekről, cse-

lekményekről.

A hatóságok közötti hatékony és biztonságos adatszolgáltatás

A közigazgatás, az állam működésének modernizálásában jelentős célkitűzés a különböző

állami adatkezelések, nyilvántartások, a különböző szervek közötti együttműködés, adatszol-

gáltatás hatékonyabbá tétele. Ennek központi eleme olyan együttműködő informatikai rend-

szerek, közös adatmodellek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a jogszabályban rögzített

esetekben az elektronikus formában történő valós idejű hozzáférést a szükséges adatok-

hoz. A nem személyes adatok esetében gép-gép kapcsolattal automatizáltan biztosítható az

adatok naprakészsége valamennyi érintett rendszerben, személyes adatok esetén ehhez tör-

vény vagy az adatalany felhatalmazása szükséges

A különböző állami nyilvántartások összekapcsolása – érthető módon – jelentős aggályokat

ébreszt az állampolgárok körében. A rendszerváltást követően a személyi szám körüli viha-

rok, az ágazati azonosítók bevezetése épp azt a célt szolgálta, hogy a különböző célú adatke-

zelések a lehető legkevésbé legyenek összekapcsolhatók, hogy az állam információs túlsúlya

az állampolgár felett ne váljon nyomasztóvá, ne vezethessen visszaélésekhez.

A helyes megoldási modell az lehet, hogy a nyilvántartások összekapcsolása kontrollált

módon valósulhasson meg, és az összekapcsolódás eseti jelleggel, az eseti felhatalmazáson

túlterjeszkedő összekapcsolást kizárva (pl. nem az ágazati azonosítók összepárosításával, ha-

nem kapcsolati kódok használatával) történjen.

Az állampolgárok és vállalkozások számára ugyanakkor jelentős probléma jelenleg, hogy

adataik változását tucatnyi hatóságnál külön-külön kell bejelenteniük; ezek (egy részének

vagy egészének) elmulasztása esetén pedig akár komoly bírság is fenyegetheti őket. Az

együttműködő informatikai rendszerek megvalósításánál fontos célkitűzés ezért, hogy az

ügyfélnek csak egyetlen helyen kelljen adatainak változását bejelentenie és felhatalmazást

adni azok továbbítására, amit a potenciális érintettek listája segít. Az adatváltozás-bejelentést

követően e felhatalmazás alapján a hatóságoknak egymás között kell rendezni az átvezetést.

A mindennapi működést segítő előrelépési igény, hogy az ügyfél lehetőleg bármelyik azono-

sítást igénylő (arra jogosult) szervnél bármelyik azonosításra alkalmas igazolványával azono-

síthassa magát. Például ha a beteg az orvosánál csak a személyi igazolványával tudja azono-

sítani magát, a TAJ-kártyáját azonban otthon hagyta.

48

Miután az állami nyilvántartások közötti adatkapcsolatok egyre hatékonyabban működnek,

így megvalósítható lenne olyan megoldás, hogy az ügyfél bármely közhiteles igazolványával

bármely hatóság vagy más szerv előtt igazolhatja magát. Ekkor a szerv az adatalany eseti fel-

hatalmazása alapján a megfelelő nyilvántartásban ellenőrizheti a szükséges azonosítót, annak

érvényességét, például esetünkben a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát. A bár-

mely igazolvánnyal történő azonosítás lehetősége azonban mindenképpen szükségessé teszi

egy párhuzamos kontroll beépítését, egy elvesztett vagy ellopott igazolvánnyal történő vissza-

élés kiküszöbölése érdekében. Fényképes hatósági igazolvány esetében a személyes megjele-

néskor ezt a célt szolgálja a fénykép alapján történő azonosítás. Elektronikus ügyintézés ese-

tében valamely párhuzamos, független csatorna (sms, e-mail) alkalmazása szükséges, ame-

lyen keresztül egy egyszer használatos jelszóval (one-time-password, OTP) lehet kiküszöböl-

ni a jogosulatlan hozzáférést.

Bizonyos esetekben, amikor a személyes megjelenés nem indokolt, mert az ügy intézése csak

állampolgári bejelentést igényel, alternatívaként lehetővé kell tenni a telefonos ügyintézés

választásának lehetőségét. Az ügyintézés e formájában, amennyiben a személyazonosítás

szükséges, a párhuzamos, független csatornák mellett vagy helyett alkalmazható az adatbázis-

ban szereplő adatok közül többnek az egyeztetésével történő azonosság-megerősítés.

A közigazgatási, kormányzati szerveknél a papírmentes irodai munkavégzés erősödésével a

digitális információkezelés biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az a követelmény, hogy

az információ legyen hozzáférhető bárhonnan, többféle eszközről új, speciális kockázatok elé

állítja az intézményeket. A Digitális Magyarország Program olyan informatikai biztonsági

megoldások bevezetését és alkalmazását szorgalmazza, amely a lehető legminimálisabbra

szorítja le az adatokkal történő visszaélések lehetőségét. Informatikai biztonsági szempontból

koncepcióváltás szükséges, így nem elfogadható a jelenlegi Alaptörvény szemlélete, amely

nem tér ki a személyes alapjogok között az állampolgárok személyes adatainak állam által

garantált védelmére.

Jogi, szabályozási feltételek

Az államnak biztosítania kell a jogszabályi, eljárási és technikai feltételeket ahhoz, hogy pol-

gárai a digitális eszközöket általánosan használhassák akár a közigazgatással, akár a közszol-

gáltatással való kapcsolattartáshoz. Az ehhez szükséges infrastruktúrát egy kormánynak akkor

is létre kell hoznia és működtetni, az igénybevétel lehetőségét, az erről szóló közérthető in-

formációt és a nyílt kommunikációt biztosítani kell a választói számára, ha nincs alkotmányo-

zó többsége. Ezek megvalósítását a Digitális Magyarország alapvető feladatának tekintjük.

Az alkotmányos garanciák megteremtése érdekében javasoljuk alkotmányba foglalni azt,

hogy mindenkinek joga van hozzáférni az információs társadalom vívmányaihoz, a digitális

szolgáltatásokhoz, az információkhoz jutás alapjog. Ezen alapjog biztosítása érdekében tör-

vény szükséges a közigazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról, amely

szabályozza a Digitális Magyarország Program megvalósítását biztosító közigazgatási-

közszolgáltatási közmű, valamint egyetemes szolgáltatásainak kialakítását, működtetését

és igénybevételi rendjét.

A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek

megfelelően szükséges biztosítani. Meghagyva a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság füg-

getlenségét az EU irányelvek által meghatározott területeken, az informatikát, a távközlést

és a frekvenciagazdálkodást magába foglaló infokommunikációs szektor stratégiai irá-

nyítását és felügyeletét, valamint a szektor szabályozási feladatait a Kormány alá kell

49

visszahelyezni, és biztosítani kell a megfelelő társadalmi kontrollt az EU előírásokkal is össz-

hangban. Így megszűnik a jelenlegi, államvezetési szempontból is hibás, törvénytelen helyzet,

amely a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kizárólagosságát és kontrollálhatatlan működé-

sét eredményezte. A nemzeti szabályozó hatóságnak a feladat- és hatáskörébe tartozó terüle-

teken pártatlan és átlátható módon kell gyakorolnia jogköreit.

A Program megvalósításának irányítására olyan erős hatósági szabályozási jogkörrel ren-

delkező kormányzati szereplőt kell megbízni, aki a Kormány nevében felelős az infokom-

munikációs stratégia megalkotásáért és végrehajtásért, illetőleg a végrehajtásban közreműkö-

dő állami szervek és szervezetek, valamint vállalkozások ezirányú működésének koordinálá-

sáért. Ez a koordináció egy új dimenziója, más területek autonómiáját nem érinti, de biztosítja

az összehangolt, költséghatékony, átlátható megvalósítást.

2013. márciusban az országgyűlés elé beterjesztésre kerül az állami és önkormányzati szervek

elektronikus információbiztonságáról szóló törvénytervezet. Véleményünk szerint a törvény-

javaslat egyik alapvető hiányossága már a címéből is következik: csak az állami és önkor-

mányzati szervek elektronikus információs rendszereinek védelmével foglalkozik, ugyanak-

kor nem érinti a közszolgáltatókat, a bankszektort (az MNB kivételével), az internetszolgálta-

tókat, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat, és a lakosságot. Ha már törvényi szin-

ten foglalkozunk ezzel a kérdéssel, amit egyébként indokoltnak tartunk, hiszen az állampolgá-

rokat is alapvetően érintő kérdésről van szó, akkor az informatikai biztonságot teljes körű-

en, minden érintettre és minden szempontra kiterjedően lenne szükséges szabályozni.

Az információbiztonságról szóló törvényjavaslatnak át kell fognia a kérdéskör teljes vertiku-

mát, tartalmazva a szolgáltatásokat nyújtó állami és önkormányzati szervek és szervezetek, a

vállalkozások kötelezettségeit, illetőleg a felhasználó vállalkozások, társadalmi és civil szer-

vezetek, valamint a lakosság ezzel kapcsolatos jogait. Az információbiztonság felügyeletét és

az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását egységes alapokon nyugvó, de ugyanakkor az egyes

szervezetek eltérő méreteihez és kockázatviseléséhez alkalmazkodó, szigorúan kockázat-

arányos és teljesítményelvű szempontok és követelmények alapján, egyetlen kormányza-

ti szereplő elsődleges felelőssége mellett kell meghatározni, szemben az állami és önkor-

mányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénytervezetben szereplő

ágazatokra tagolt – várhatóan eltérő szabályozási színvonalon meghatározott – ágazati minisz-

teri felelősségekkel.

A törvényjavaslat előkészítését mindenképpen meg kell előznie egy hatásvizsgálatnak, amely

alapján megállapítható lenne, hogy a célok eléréséhez a közvetlen beavatkozási megközelítésű

hatósági, vagy inkább – az Európában sokkal inkább elterjedt – a külső szakértők felelős ál-

lásfoglalásaira épített felügyelet típusú modell alkalmazása jelenti a költségek és hatékonyság

szempontjából optimális megoldást.

Az Európai Bizottság által a Parlamentnek és a Tanácsnak 2013. márciusban COM(2013) 147

Final számon benyújtott rendelet-tervezet27

elfogadása után a magyar jogrendbe is minél

előbb át kell ültetni a szabályozást. A jogszabályban foglaltak megvalósításának alapját a tel-

jes, minden magyarországi közműszolgáltatóra kiterjedő egységes GIS alapú közműnyilván-

tartás elkészítése jelenti.

27

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=1879

50

Finanszírozási, megvalósítási feltételek

A digitális szektor fejlesztéseinek átfogó jellegét az Európai Unió is elismerte azzal, hogy

mind a Lisszaboni Stratégia, mind az EU 2020 Európai Növekedési Stratégia egyik kiemelt

prioritásává tette az infokommunikációt. A Digitális Menetrend elnevezésű dokumentum az

ágazat teljes vertikumát átfogja, és a magyar stratégiai elképzelések is ezekhez a célkitűzé-

sekhez kapcsolódnak. Az európai digitális menetrend célkitűzése, hogy minden európai la-

kos számára 2020-ig gyors vagy szupergyors széles sávú hozzáférést kell biztosítani. En-

nek forrásait a jelenlegi kormány által elfogadott modellben a Gazdaságfejlesztési operatív

program részeként tervezni kell a kapcsolódó beruházásokkal együtt.

A tudásalapú gazdaság megteremtése a 21. század egyik legnagyobb kihívása, amely már

rövidtávon meghatározza egy ország fejlettségi szintjét. Ennek megteremtésében kiemelt sze-

repet játszanak az infokommunikációs technológiák. A gazdaság fejlődésének egyik legjelen-

tősebb előmozdítója a szektor, ezért a támogatási rendszeren keresztül is szükséges meg-

támogatni a szektor fejlődését, hogy az minél inkább hozzájárulhasson a társadalom, gazda-

ság és államigazgatás fejlődéséhez.

Az infokommunikációs szektor nemzetgazdasági jelentőségét mutatják az alábbi adatok:

GDP részarány: a magyar infokommunikációs (IKT) szektor a GDP 11%-a.

GDP növekedés (2012. első félév): a nemzetgazdasági ágak többségének teljesítmé-

nye stagnált 2012-ben, míg az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó

hozzáadott értéke 4,5 százalékkal növekedett, mindezt állami támogatások nélkül érte

el.

Beruházás: csak a távközlési ágazat az elmúlt 3 évben közel 500 milliárd Ft-ot

ruházott be Magyarországon (ez a termelő ágazatokkal azonos mérték).

Forrás: KSH 2012 első féléves adatok

51

Forrás: KSH 2012 első féléves adatok

Beruházások eredete: a távközlési beruházások kétharmada hazai vonatkozású az

ágazat magas építés-intenzitásának köszönhetően.

A távközlési beruházások aránya az árbevételhez viszonyítva közel duplája a nem-

zetgazdasági átlagnak.

Az IKT iparág beszállítóinak 80-90%-a KKV, közel 150 milliárd Ft értékű megren-

deléssel.

Magas a foglalkoztatottak száma: az infokommunikációs szektorban közvetlenül

foglalkoztatottak száma kb. 150 000 fő.

Az elmúlt közel egy évtizedben a távközlési szolgáltatások ára 40%-ot csökkent,

amely így az infláció visszaszorítását is segítette.

A szektor nemzetgazdasági hatásai

A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a magyar tulajdonú kis- és

közepes méretű vállalkozások adják, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem

hagyja el az országot

Költségvetési hozzájárulás:a szektor éves hozzájárulása (adók, díjak formájában) a

központi költségvetéshez kb. 270 Mrd Ft.

Az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, fog-

lalkoztatást növelő hatása Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint maga az IKT szek-

tor kibocsátása (multiplikátor hatás).

Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk

révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-számlázás, e-banking stb.)

A Bizottság elvárása és a vonatkozó iránymutatások szerint a 2014 és 2020 közötti Európai

Regionális Fejlesztési Alap források döntő részét (több mint 50%-ot a konvergencia régiók-

ban, több mint 80%-ot Közép Magyarországon) négy kiemelt tematikus célkitűzésre: gaz-

daság és vállalkozásfejlesztésre, kutatásra-fejlesztésre-innovációra, energetikahatékony-

ság növelésre, illetve infokommunikációs (IKT) fejlesztésekre szükséges Magyarország

esetében (is) fordítani. Ez alapján az infokommunikációs területre, fejlesztésekre a 2014 és

2020 közötti operatív programokra rendelkezésre álló forrás legalább 10%-át, vagyis előrelát-

hatóan legalább 700-800 milliárd Ft-ot szükséges fordítani.

Annak teljesítéséhez, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és

társadalmi hatást – és mivel az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét

átfedik – szükséges, hogy a ma még különböző operatív programokban infokommuniká-

52

ciós tartalmú fejlesztések egy operatív program keretén belül valósuljanak meg. Ezzel

biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést

biztosítják a szektor teljes vertikuma számára.

Egy önálló operatív program, amelynek keretében a közigazgatási intézmények,

minisztériumok a megfelelő szolgáltatási színvonal eléréséhez szükséges informa-

tikai fejlesztéseket tudjanak megvalósítani. Amíg az EKOP a most lezáruló tervezé-

si időszakban lehetővé tette a közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztését, az új

rendszerben ez nem biztosítható. Mivel hazai forrás eddig sem állt rendelkezésre a

költségvetési intézmények informatikai fejlesztéseihez, ezért a jövőben – uniós forrás

hiányában – teljesen leállnának az intézményi fejlesztések, aminek a következmé-

nyeit nem kell bemutatni.

Egy megfelelően koordináló Infokommunikációs Operatív Program nélkül pár-

huzamos informatikai fejlesztések, egymással kommunikálni nem képes rendsze-

rek és infrastruktúrák épülnek ki az egyes operatív programok informatikai részke-

reteiből/feladataiból.

A kisebb, osztott közbeszerzések következményeként a különböző OP-okból végre-

hajtott fejlesztések lényegesen magasabb költséggel valósíthatók csak meg.

Az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik és sok cél meg-

valósításához járulnak hozzá – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban lévő

elsődlegesen IKT tartalmú fejlesztések egy OP keretein belül összehangoltan,

szinergikusan valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy nőjenek az adóbevételek,

új munkahelyek és versenyképes vállalkozások jöjjenek létre.

Az IKT szektor az egyetlen olyan, az egyébként hagyományosan magas hozzá-

adott értékkel rendelkező iparágak között Magyarországon, amely a válság elle-

nére is komoly fejlődést tudott felmutatni, még az idei évben is nőtt a beruházások

(közel 9 százalékkal) és a kibocsátott GDP (közel 5 százalékkal) értéke, amely a ma-

gyar GDP immáron közel 15 százalékát adja. Ezen ágazat többlet-teljesítménye nélkül

igen komoly visszaesés lenne hazánk tavalyi és idei gazdasági mutatóiban.

Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alap-

vető IKT ismeretekkel sem. Egyes becslések szerint mintegy 197 milliárd forint

GDP-kiesést, azaz kb. 0,8%-os GDP-elmaradást jelent évente Magyarország szá-

mára az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitális

írástudók arányát tekintve.

A hazai kormányzat és közigazgatás informatizáltsági szintje (sem intézményeken

belül, sem az ügyfelek irányába) nem éri el a kívánt szintet, pedig az e-közigazgatás,

kormányzati tartalmak fejlesztése és állampolgárok, vállalkozások részére magas szín-

vonalon történő biztosítása kulcsfontosságú a hatékony, illetve más országokkal ver-

senyképes állam megteremtése érdekében. Csak egy önálló infokommunikációs

operatív programon keresztül biztosíthatók azok a források, amelyek a fejleszté-

sekhez elengedhetetlenek, de csak a koncentrált, koordinált felhasználással van

esély a megtérülésre is.

Lehetséges EU források

Az előző EU-s tervezési időszak kezdetén a felzárkózás elősegítésére, az elektronikus köz-

igazgatás fejlesztése érdekében döntött úgy a kormány 2006-ban, hogy egy önálló Elektroni-

kus Közigazgatási Operatív Programot hoz létre. A 2014-2020-as Európai Uniós tervezési

időszakban az új szabályoknak köszönhetően már közös ESZA és ERFA finanszírozású Ope-

ratív Programokat lehet indítani, azaz megszűnik a programok monofund jellege. A hazai

fejlesztési források hiánya nélkülözhetetlenné teszi egy Infokommunikációs Operatív Prog-

ram létrehozását, amely az infokommunikáció, informatikai és elektronikus közigazgatás tel-

53

jes kormányzati feladatrendszerét egységesen kezeli. A Digitális Magyarország program az

Infokommunikációs Operatív Program életre hívásával képes válaszolni a hazai szakmai

kihívásokra és megfelelően reagálni az Európai Unió által meghatározott ajánlásokra és

lehetőségekre.

Az Infokommunikációs Operatív Program prioritásai között szerepelnie kell az elektronikus

közmű- és közszolgáltatások, a szélessávú hálózatok és a digitális gazdaság fejlesztésének

valamint - a monofund jelleg megszűnésével összhangban - az infokommunikációs készségek

és az e-befogadás kiterjesztésének.

A fejlesztésekhez igénybe vehető lehet még az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti idő-

szakra vonatkozó javaslata az Európai Összekapcsolódási Eszköz (CEF) finanszírozására,

amely jelentős, bár a korábban tervezettnél csekélyebb forrást irányoz elő erre a célra. A CEF

célja a transzeurópai közlekedési, energetika és távközlési hálózatok fejlesztésének ösztönzé-

se, támogatása. Ezen eszközök felhasználásával is javulhat az európai versenyképesség, bele-

értve a KKV-k versenyképességét, javulhat a nemzeti hálózatok kapcsolata és

interoperabilitása, tovább javítva így a hozzáféréseket és ezzel segítve az egységes digitális

belső piac kiteljesedését.

Tekintettel arra, hogy a CEF költségvetése az előzetesen tervezett 9,2 Mrd euróról 1 Mrd eu-

róra csökkent, az Európai Bizottság 2013. márciusban olyan rendelet-tervezetet28

terjesztett

elő, amelynek révén – elsősorban a bürokratikus akadályok csökkentésével – az eredeti elkép-

zelések továbbra is megvalósíthatók lehetnek. A Bizottság a nagy sebességű infrastruktúra

kiépítési költségének csökkentését azon tizenkét kulcsintézkedés egyikeként jelölte meg, ame-

lyek serkentik a növekedést és a foglalkoztatást, fokozzák az egységes piacba vetett bizalmat,

és kézzel fogható, valós hatást fejtenek ki.29

A rendelet-tervezet előzetes becslései szerint 40-

60 milliárd eurós megtakarítást eredményezhet a távközlési szektorban az, ha jelentősen lerö-

vidül az engedélyeztetési eljárás ideje, és ha az egyes tagországok az infrastruktúrákhoz való

nyílt hozzáférés biztosítására köteleznék az érintett cégeket.

Jelenleg kevéssé látható át a széles sávú internet vezetésére alkalmas, már meglévő fizikai

infrastruktúra, és a széles sávú infrastruktúra uniós kiépítését nem támogatják megfelelő,

egységesen alkalmazott szabályok. A fizikai infrastruktúrának és a többi közüzemi

infrastruktúrában rejlő lehetőségeknek egyelőre nincs piaci színtere, sőt egyes tagállamok

szabályozása kifejezetten hátráltatja a közműszolgáltatók együttműködését a távközlési

üzemeltetőkkel.

A bizottság négy területen lát tennivalókat:

Gondoskodni kell arról, hogy az új és a felújított épületekben ki legyen építve a nagy

sebességű hozzáféréshez szükséges belső hálózati infrastruktúra.

Elfogadható feltételekkel és árakon nyílt hozzáférést kell biztosítani a meglévő kábel-

vezető csatornákhoz, szerelőaknákhoz, antennaállványokhoz és -tornyokhoz.

Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a hálózatépítő távközlési cégek egyeztetni tud-

janak más infrastruktúraépítő cégekkel (tehát amikor feltúrják a fél várost, hogy

28 Proposal for a regulation of the European Parliament and the Council on measures to reduce the cost of

deploying high-speed electronic communications networks COM (2013) 147 Final

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=1879 29

Második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért COM(2012) 573 Final

http://ec.europa.eu/internal_market/smact/docs/single-market-act2_hu.pdf

54

szennyvízcsatornát rakjanak le, akkor ugyanabba a gödörbe elfogadható áron telepíte-

ni tudjanak üvegszálas adatkábeleket is).

Egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési eljárást, különösen az antennák és adótornyok

esetében; hat hónapon belül meg kell hozni az döntést, hogy engedélyezik-e vagy sem

az építkezést.

A rendelettervezet olyan bevált gyakorlatokra épül, amelyeket Németországban,

Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában,

Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban

már most alkalmaznak. A szervezési kérdésekben azonban a rendelettervezet széles körű

mérlegelési jogot biztosít a tagállamoknak.

A nagy sebességű hálózatok telepítési költségének 80 százalékát az építési munka, az útbontás

és az ásás teszi ki. Hazánkban esetenként olyan speciális igények is felmerülnek, hogy az asz-

faltozott járda burkolatát a távközlési cégnek kell lecserélnie díszkőre, különben egyáltalán

nem kap engedélyt az ásásra. Természetesen a közműadó is növeli az üvegszálas hálózatok

árát.

A jelenlegi körülmények között a beruházási szükségletek egy részéhez a magánszféra fej-

lesztési hozzájárulása is szükséges. Figyelembe véve azt, hogy a digitális infrastruktúrát

érintő beruházásokból származó társadalmi előnyök jóval meghaladják a magánberuházások

közvetlen megtérülését, fokozottabb állami támogatásra van szükség a piac stimulálásá-

hoz, valamint az államnak közvetlenül is részt kell vennie a program bizonyos elemeinek fi-

nanszírozásában.

A Digitális Magyarország Program egy hatékony eszköz lehet a félresiklott fejlődési pálya

korrekciójához, de csak az alapok rendbetétele mellett képes a remélt pozitív hatást kifejteni.

Ebben hívnak együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra minden a haza felemelkedéséért

tenni kívánó embert, és a gazdasági fejlődést támogató, ezzel önmaguk sikerességét is biztosí-

tó vállalkozást a Digitális Magyarország program alkotói.

55

Melléklet

A Digitális Magyarország program megvalósításának fontosabb projektjei

(nem teljes összeállítás)

Digitális otthon

Internet alapú gazdaság

Digitális oktatás, digitális tudás

Projektek: 1. Nemzeti oktatási tudástár kialakítása (a tudás felhalmozásának ösztönzése) 2. Az iskolák felszereltségének összhangba hozása a digitális kor követelményeivel 3. A felsőoktatás távoktatást támogató formáinak ösztönzése, pályázati lehetőség ezek meg-valósítására 4. Az élethosszig tartó tanulás ösztönzési modelljének kialakítása, különös tekintettel a digitá-lis világ használatához szükséges képessége elsajátítására

Projektek: 1. Az internetes szolgáltatások igénybevételét biztosító adapter „okos doboz” kifejlesztése, tesztelése, az ellenőrzött eredmények alapján tömeges legyártatása és telepítése 2. A távmunka illetve távvállalkozás, clusteres szolgáltatások és termelés ösztönző rendszere jogi és gazdasági eszközeinek megtervezése, jogi szabályozás. 3.Internetes „piactér” létrehozása a munkakereslet és –kínálat összehozásához; a ezen keresz-tül a munkakultúra terjesztése és támogatása

Projektek: 1. A hazai kis- és középvállalkozások digitális térben való megjelenésének (honlapjainak) kor-mányzati támogatása 2. Pályázatok kiírása új digitális munkahelyek létrehozásának ösztönzésére 3. Szakterületi, ágazati tudásbázisok kialakításának ösztönzése kormányzati eszközökkel 4. Komplex internetalapú logisztikai rendszerek kialakításának támogatása. 5. Innovatív nemzetközi internetes szolgáltatások kialakításának támogatása üzleti alapon

állami kockázati alap támogatásával

56

Digitális egészségügy

Digitális közlekedés

Digitális kultúra

Digitálisan közvetített multimédia tartalom

Projektek: 1. A távdiagnosztikai, távfelügyeleti rendszerek kiépítésének ösztönzése 2.Egészségügyi tudásbázisok kiépítése, csatlakozás a nemzetközi egészségügyi tudásbázisok-hoz 3. Digitális diagnosztikai és konzultációs központok létrehozása. 4. A betegadatok digitális feldolgozása 5. Az egészségügyi rendszerek adatkapcsolati rendszereinek harmonizációja. 6. Az összes egészségügyi ellátóhely megfelelő hálózati képességgel történő ellátása.

Projektek: 1. Az elektronikus díjfizetési rendszer korszerűsítése és országosan egységes kiterjesztése 2. A 112-es segélyhívó rendszer kiépítésének befejezése és továbbfejlesztése eCall fogadására képessé tétele 3. A közlekedésben használt, jelenleg független rendszerek összehangolásának, összekapcso-lásának támogatása, az országos ITS rendszer kialakítása 4. A távolságarányos egységes díjrendszer kialakítása, és e-jegy bevezetése 5. Digitális Magyarország fizikai megvalósításához létre kell hozni az állami optikai hálózati rendszert, amely a közutak mentén létesül, mint az út speciális kelléke 6. A vészhelyzeti kommunikációs rendszer kapacitási és szolgáltatási szintjének emelése.

Projektek: 1. Az Europeana projektbe való bekapcsolódásunk intenzifikálása 2. Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Elektronikus Könyvtár közötti együttműködés eredményeként létrejövő új digitális tartalmak számának növelése – első ütemben a szerzői joggal nem védett művek esetében 3. Múzeumi metaadattár kialakítása 4. Virtuális összmúzeumi bemutatóhely kialakítása

Projektek: 1. Interaktív multimédia közvetítések kialakításának támogatása 2.

57

Digitális állampolgár, digitális közösségek

Digitális közigazgatás és közszolgáltatások

Digitális települések

Digitális Magyarország program alapprojektjei

Biztonság, azonosítás

Projektek: 1.Közösségi médián keresztül az e-demokrácia fejlesztése 2. Digitális fórumok létrehozása az interneten 3. Wiki-alapú közigazgatási és közszolgáltatási ügyintézéstámogató tudásbázis kialakítása 4. Térkép alapú segítségkérő és segítség felajánló adatbázis kialakítása különböző helyzetekre (katasztrófa esetére, eltűnt személyek keresésére, elveszett/ellopott tárgyak keresésé-re/megtalálására stb.)

Projektek: 1. Hibrid kommunikáció általános lehetővé tétele a Posta és más hiteles helyek közreműködé-sével 2. Elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás komplex és összehangolt újraszabályozása 3. Nagy állami alrendszerek pl. egészségügy, kormányzati, önkormányzati dokumentumok digitalizálására pilot indítása.

Projektek: 1. Települési nyílt wifi hálózatok kialakítása 2. Települési (kistérségi) csoportos távmunka centrumok kialakítása

Projektek: 1. A Digitális Magyarország Gerinchálózat teljessé tétele 2. A teljes, minden magyarországi közműszolgáltatóra kiterjedő egységes GIS alapú közmű-nyilvántartás elkészítése 3. A megfelelő lefedettségű ügysegédi támogatást is nyújtó végponti hálózat kialakítása az ügysegédek digitális közmunkára is épülő megfelelő felkészítésével és feljogosításával

Projektek: 1. Állampolgári digitális személyazonosítási rendszer kialakítása 2. A digitális dokumentum megőrzési rendszer kialakítása 3. A digitális adatvagyon és hálózat védelmi rendszerének kialakítása

58

Jogi, szabályozási feladatok

Projektek: 1. A közigazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról szóló törvény, 2.Távközlési és informatikai szabályozó hatóság kialakítása 3. E-közigazgatási koordináció jogi, szabályozási hátterének megteremtése